5archiv.mor.hu/upload/file/mori_hr_program_final.doc · web viewforrás: cÉg-kÓd-tÁr 2004/3, a...

A MÓRI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI ÉS

HUMÁNPOLITIKAI PROGRAMJA

2005. november

A MÓRI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI PROGRAMJA

I. BEVEZETÉS..........................................................................................................................41. A MUNKA HÁTTERE..............................................................................................................42. A PROGRAM FELÉPÍTÉSE......................................................................................................4

II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ................................................................................................61. A HELYZETFELTÁRÁS FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI...............................................................62. A STRATÉGIA.......................................................................................................................8

III. A TERVEZÉS MÓDSZERTANA.......................................................................................111. A TERVEZÉST MEGHATÁROZÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK.........................................................112. A TERVEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK.................................................................12

IV. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEK................................................................................131. FOGLALKOZTATÁSI IRÁNYVONALAK AZ EURÓPAI UNIÓBAN...................................................132. MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATÁSI CSELEKVÉSI TERVE.....................................................17

V. STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS.................................................................................201. A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI..................................................................................20

1.1. A kistérség elhelyezkedése...................................................................................................201.2. A kistérség településszerkezete............................................................................................211.3. Térségi központok és vonzáskörzetek (kistérség, megye, régió)...........................................23

2. DEMOGRÁFIA....................................................................................................................252.1. Természetes szaporodás, vándorlás.....................................................................................272.2. Kor- és nem szerinti összetétel. Öregedési index..................................................................29

3. MUNKAERŐPIAC................................................................................................................333.1. Aktivitás, foglalkoztatottak.....................................................................................................333.2. Munkanélküliség.................................................................................................................... 363.3. Ingázás.................................................................................................................................. 39

4. ÉLETMINŐSÉG, JÖVEDELMI VISZONYOK...............................................................................425. GAZDASÁGI SZERKEZET.....................................................................................................44

5.1. Mezőgazdaság......................................................................................................................485.2. Ipar........................................................................................................................................ 535.3. Szolgáltatások.......................................................................................................................67

OKTATÁS, KÉPZÉS.................................................................................................................735.4. Népesség iskolai végzettsége...............................................................................................735.5. Oktatási intézmények, szakok...............................................................................................74

VI. SWOT ELEMZÉS..............................................................................................................77VII. A STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA..............................................................................79

1. JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ.........................................................................................................792. STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK...............................................................................................823. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER................................................................................................844. A STRATÉGIAI CÉLOKHOZ ILLESZKEDŐ INTÉZKEDÉSEK.........................................................89

VIII. AZ INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA.............................................................................911. A FOGLALKOZTATÁSI LEHETŐSÉGEK TOVÁBBI BŐVÍTÉSE......................................................91

KÖZÉP-PANNON REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI RT.EX ANTE TANÁCSADÓ IRODA

2


AZ ÜZLETI INFRASTRUKTÚRÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE, INTENZÍVEBB KAPCSOLATTARTÁS A MÓRI IPARI ZÓNÁBAN LÉVŐ VÁLLALKOZÁSOKKAL..............................................91BESZÁLLÍTÓI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE, KLASZTER-IRODA LÉTREHOZÁSA...............................................93BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI IRODA LÉTREHOZÁSA...............................................................................95INKUBÁTORHÁZ LÉTREHOZÁSA A KKV-K VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN..................98A TURIZMUS KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEINEK, AZ IDEGENFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE 100TÉRSÉGI TURISZTIKAI PROGRAMCSOMAG ÉS IRODA KIALAKÍTÁSA.....................................................103A BORÁSZATBAN REJLŐ (IDEGENFORGALMI) LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSA.......................................105

2. A MUNKAERŐ-PIACI KÍNÁLAT MINŐSÉGI FEJLESZTÉSE........................................................107AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSE.........107A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS, A SZAKKÉPZÉS ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS FEJLESZTÉSE...................................109LAKÓPARK KIALAKÍTÁSA (MEGFELELŐ MINŐSÉGŰ LAKÓKÖRNYEZET A DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYBEN TARTÁSÁRA)................................................................................................................................. 112AKTÍV MUNKAÜGYI KÖZPONT, INTENZÍV KAPCSOLATTARTÁS A TÉRSÉG NAGYOBB VÁLLALATAIVAL.......114

3. A TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE.....................................................................116AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA (A KÖZSZFÉRÁBAN)................................................................116TÁJÉKOZTATÁS A MUNKAVÁLLALÓK FELÉ A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOK, A RUGALMAS FOGLALKOZTATÁS ELŐNYEIRŐL......................................................................................................118AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG-BARÁT FOGLALKOZTATÓK DÍJAZÁSA............................................................120REKREÁCIÓS LEHETŐSÉGEK BŐVÍTÉSE...........................................................................................122KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA....................................................................124

IX. MEGVALÓSÍTÁSI MECHANIZMUS...............................................................................1251. FEJLESZTÉSEK TÉRSÉGI SZINTŰ KOORDINÁCIÓJA..............................................................1252. MONITORING RENDSZER..................................................................................................1263. FORRÁSTÉRKÉP..............................................................................................................126


3


I. BEVEZETÉS

1. A MUNKA HÁTTERE

A „Móri” Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából végzett szakértői munka célja a Móri kistérség 2006-13 évekre vonatkozó kistérségi foglalkoztatási és humánpolitikai programjának elkészítése volt. A program elkészítése a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. irányításával, az Ex Ante Tanácsadó Iroda szakmai közreműködésével zajlott. A szakértői munka 2005. augusztusában vette kezdetét, a végleges dokumentumok 2005. novemberének végére készültek el.

A foglalkoztatási és humánpolitikai program elkészítésének átfogó célja a Móri kistérség lakóinak foglalkoztatásának hosszú távú biztosításához szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása volt. A projekt konkrét célja egy átfogó humánpolitikai stratégia és program kidolgozása volt a kistérség részére. A Megbízó által elvárt eredmény egy olyan dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális irányát a kistérségben.

2. A PROGRAM FELÉPÍTÉSE

A foglalkoztatási és humánpolitikai program tagolódása a következő:

A dokumentum Koncepció részében elemzésre kerül a Móri kistérség jelenlegi helyzete. A koncepció készítése során a kistérségben felmerülő problémák és szükségletek beazonosítása a cél, mivel ezek alapján kerülhet megfogalmazásra a kistérség fejlesztési stratégiája, jövőképe és céljai.

A Program az előző rész alapján meghatározható stratégiát mutatja be, és részletezi tovább. Bemutatásra kerülnek a célok eléréséhez rövid távon szükséges intézkedések, bemutatva azok indokoltságát, céljait, a célcsoportot és a rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket.

1. ábraA tervezési folyamat


4

KoncepcióPrimer kutatásHelyzetelemzésSWOT analízis

Stratégiai ProgramStratégiaStratégiai célrendszerProgramok, intézkedésekA megvalósítás feltételei

Móri kistérség 2006-13 évekre vonatkozó

kistérségi foglalkoztatási és

humánpolitikai programja


A dokumentum tehát a következő szerkezeti egységekből tevődik össze:

A kistérség gazdasági-társadalmi helyzetének felmérése, kiemelve a humán erőforrásbeli és foglalkoztatási helyzete. A helyzetfeltárás során primer és szekunder információk egyaránt elemzésre kerültek. A beszerezhető statisztikai adatokon felül a kistérséget alkotó településeket kérdőív formájában kerestük meg, a helyzetfeltáráson túlmenően feltérképezve a fejlesztési igényeket is. A kistérségben, a Móri Ipari Zónában jelen lévő vállalatok képviselőivel helyszíni interjút folytattunk le, melynek során megtörtént a kistérség legnagyobb foglalkoztatóinak igényfelmérése mind kistérséggel való együttműködés, mind a foglalkoztatottak felé irányuló elvárásaikról.

A gazdasági-társadalmi elemzés vonatkozásában a demográfiai, a munkaerő-piaci, a jövedelmi, a részletes, ágazatszintű gazdasági és az oktatási-képzési jellemzők feltárását tartottuk elengedhetetlennek.

SWOT elemzésA helyzetfeltárást SWOT-elemzés zárja, mely hatékony eszköz annak feltárásában, hogy a vizsgált kistérség erősségei és gyengeségei milyen mértékben mutatnak összefüggést a feltárt lehetőségekkel és veszélyekkel.

A jövőkép meghatározásaA kistérség jelenlegi helyzetét bemutató helyzetfeltárás és a SWOT analízis, valamint a kívánatos, jövőbeli állapotát feltüntető jövőkép ismeretében láthatóvá válik a jelenlegi helyzet és a kívánatos állapot közötti különbség, melynek áthidalására szolgál a kidolgozott stratégia.

A stratégia és célok meghatározásaA jövőképre és a misszióra épül a stratégia, a célok, és azt tovább bontva a részcélok meghatározása.

Az intézkedések és tevékenységek összeállítása A program operatív részének kidolgozása során végig ugyanazt a szerkezetet használtuk: az intézkedés megnevezése és az elérendő célok feltüntetését a szükséglet és háttéradatok bemutatása követi, melynek keretében megtörténik az érintettek elemzése is. Az intézkedés részletes ismertetése az operatív program gerince. Ezt követően egyértelműen kijelölésre kerül a közvetlen célcsoport, melyet a monitoring mutatók részletes bontásban (output, eredmény-, hatás-) történő ismertetése követ. Az intézkedés bemutatása a finanszírozási lehetőségek feltüntetésével zárul.

Megvalósítási mechanizmus és forrástérképA tanulmány végezetül a megvalósítás rendszerét ismerteti, melyet összefoglalásul a forrástérkép, EU támogatási lehetőségek számbavétele zár.


5


II. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A vezetői összefoglaló rövid áttekintést ad a Móri kistérség foglalkoztatási és humánpolitikai programjáról. Röviden összegzi a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításait, a helyzetfeltárás alapján meghatározott foglalkoztatási stratégiát, azaz foglalkoztatási jövőképet, a missziót, valamint a kijelölt célok rendszerét.

1. A HELYZETFELTÁRÁS FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI

Általános jellemzők A Móri kistérség a Közép-Dunántúli régió földrajzi középpontjában, a három régiót

alkotó megye találkozásánál, Fejér megye északnyugati részében található.

A kistérségben 35.000 fő él 14 településen; egy város található itt, Mór, ahol a népesség 42%-a él.

Demográfia A kistérség természetes fogyása lényegesen kedvezőbb (–2,0‰), mint a magyar

átlag.

A kistérség vándorlási különbözete pozitív.

A kistérség „urna” alakú korfája kedvezőbb, mint Magyarországé.

A fiatal népesség aránya valamivel magasabb, mint az országos, ebből következően az öregedési index is kedvezőbb, mint a nagytérségi átlagok.

Munkaerőpiac A magyar népesség aktivitási rátája nemzetközi összehasonlításban alacsony, de

ehhez a Móri kistérség gazdasági aktivitási rátája és a foglalkoztatási ráta is magasnak tekinthető.

A munkanélküliek aránya (éppúgy mint a tartós vagy a pályakezdő munkanélküliek aránya) alacsony, bár az utóbbi pár évben enyhén emelkedett.

A kistérségben a foglalkoztatottak 48%-a ingázik: a többi település magas értékét Mór városa ellensúlyozza, mert ott csak a foglalkoztatottak 20%-a az ingázó.

Életminőség, jövedelmi viszonyok Az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagyságát tekintve

a Móri kistérség értéke a 10. legjobb az ország 163 kistérsége között.

Gazdasági szerkezet A foglalkoztatottak megoszlása alapján az iparban foglalkoztatottak aránya

kiemelkedően magas a kistérségében: 72,3% szemben a megyei 45,5%-kal vagy az országos 32,9%-kal.

Az ipari foglalkoztatásban a vezető szerep Móré.

Mezőgazdaság A kistérség mezőgazdasági potenciálja alacsonyabb, mint a megyéé: azzal

összevetve lényegesen alacsonyabb a szántók aránya, míg számottevően magasabb az erdőterület részesedése.

A kistérség területén található Magyarország legkisebb – de igen jelentős múlttal rendelkező – borvidéke, mely a kistérség települései közül Mór, Söréd, Csókakő,


6


Csákberény és Pusztavám meghatározott területeit foglalja magában.

A mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepe a kistérségben alatta van a magyar átlagnak, és a versenyképesebb szektorok (mindenek előtt az ipar) jelentősebbek a kistérség gazdaságában, foglalkoztatási szerkezetében.

Ipar A kistérség jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik, melyre építve a 90-es

években sikeres volt a gazdaság újraépítése.

Öt jellemző ipari ágazat meghatározó a kistérségben: építőipar, fémszerkezet-gyártás, gép- és műszergyártás, fa-, papíripar és nyomdászat, élelmiszeripar és bútoripar – legalábbis a vállalkozások száma alapján.

Főképp a nagyarányú külföldi-tőkebefektetésnek köszönhetően a kistérség ipari szerkezete versenyképes, a gépipar, azon belül is a járműgyártáshoz kötődő tevékenységek adják a kistérség gazdasági szerkezetének gerincét.

A Móri Ipari Zóna vállalkozásai összességében jónak ítélték a kistérséggel való kapcsolatot, néhol esetleg több proaktivitást várnának el.

Az itt működő nemzetközi vállalatok a kistérség legnagyobb foglalkoztatói, sőt a kistérséghatáron túlról is sokan ingáznak a térségbe.

A nagyvállalatok jelenlétével kapcsolatban probléma, hogy jellemzően alacsony végzettségű munkaerőt foglalkoztatnak, a termelési folyamatba csak kevés helyen vonnak be helyi alvállalkozókat, a termelés során a hozzáadott érték alacsony.

Szolgáltatások A kistérség szolgáltató szektora – az ipari szektor igen erős dominanciája miatt –

fejletlen, részesedése elmarad az országos értékektől.

A szolgáltató szektor erősen Mór központú, az összes társas szolgáltató vállalkozás 55%-a működik a városban.

Turizmus A kistérség a Bakony és a Vértes, valamint a Móri borvidéknek köszönhetően jó

turisztikai adottságokkal rendelkezik, főképp a belföldi (kiránduló)turizmus számára. E téren még szükséges a marketing, az arculat további erősítése.

A szálláshelyek többsége Móron található, főleg a falusi szállásadás gyengén fejlett.

Oktatás, képzés A közép és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a Móri kistérségben csekély

mértékben marad el a megyei, a regionális vagy az országos adattól.

Középiskolai oktatás Móron és Bodajkon található: Móron a Táncsics Mihály Gimnáziumban német nemzetiségi, informatikai-számítástechnika és utazás-turizmussal bővített idegennyelvi szakok vannak. A szakiskolai oktatásra a Perczel Mór Szakközépiskola ad lehetőséget. Bodajkon felnőttképzés keretében, esti tagozaton van lehetőség érettségit adó gimnáziumi képzésre.


7


2. A STRATÉGIA

Jövőkép és misszióA stratégia kiindulópontja a jövőkép, amely a kistérség foglalkoztatási helyzetének jövőbeli kívánatos állapotát mutatja be. A jövőképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését, a jövőképben leírt állapot elérését célozza a koncepció és program.

A Móri kistérség versenyképes gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet és magas jövedelmet biztosít a térség lakosságának.

A foglalkoztatottak száma ebből következően magas, a munkanélküliség alacsony. A lakosság képzettségi szintje magas, az itt lakók piacképes tudással rendelkeznek, a kistérségben sok diplomás él.

A térség gazdaságában jelen vannak a magas hozzáadott-értéket előállító, innovációorientált, nemzetközileg is versenyképes multinacionális vállalatok, melyek magasan kvalifikált munkaerőre tartanak igényt. A multinacionális vállalatok térségi beágyazottsága erős, széles beszállítói hálózattal rendelkeznek, azaz a kistérség középvállalkozói köre jól fejlett, rugalmasan reagál a változásokra.

A térség gazdasága több lábon áll, a hagyományos ipari szerkezet mellé jelentős gazdasági szolgáltató ágazat társul, a tercier szektor sokrétű, a térség a rekreációs turizmus, a borturizmus egyik kedvelt célpontja és alternatív jövedelemforrás.

A térség lakóinak foglalkoztatásában érvényesülnek az esélyegyenlőségi szempontok, támogató környezete van a fiatalkorúak pályakezdésének, az időskori munkavállalásnak, a nők foglalkoztatásának, elterjedtek az alternatív foglalkoztatási módok.

A kistérség dolgozóinak sokfajta lehetősége van a munka utáni kikapcsolódásra, a rekreációra, a kistérség közösségi, kulturális élete intenzív, sokszínű.

A jövőkép alapján a kistérség missziója az alábbiakban fogalmazható meg:

A kistérség foglalkoztatási missziója, hogy megteremtse a lehetőséget ahhoz, hogy valamennyi dolgozni akaró lakosának esélye legyen a képzettségének

megfelelő szintű munkavállaláshoz; a térség vállalkozásai pedig kiszámítható, innovatív gazdasági környezetben működhessenek.

Stratégiai irányvonalakA jövőképben és a misszióban megfogalmazottak elérésére kijelölésre kerültek azok a stratégiai irányvonalakat, melyeknek központi helyen kell szerepelniük a stratégiai célok kialakítása, a prioritások és alprogramok meghatározása során. A stratégiai irányvonalak adottságok és problémák csoportokban kerültek kialakításra, a SWOT-analízis alapján. Az adottságok képviselik azokat a belső erősségeket és kedvező külső folyamatokat, amelyekre a kistérség fejlődése alapozható, míg a problémák azok a gyengeségek és külső veszélyek, amelyek a legnagyobb akadályt képezik a kistérség sikeres fejlődésében.


8


Adottságok:

A kistérség természetes fogyással rendelkezik, de magyar összevetésben ennek mértéke nem túlságosan kedvezőtlen, melyet ráadásul a pozitív bevándorlás is mérsékel, amely (további pozitívum) főként fiatal, munkaképes korú népességet takar.

A kistérség meghatározó gazdasági központja a Mór, és a Móri Ipari Zóna. Az elmúlt években számos jelentős, főként a járműiparban érdekelt nemzetközi nagyvállalatot vonzott ide, amelyek a kistérség gazdasági életében, foglalkoztatásában jelentős súlyt képviselnek.

A jármű- és gépgyártás ágazat napjainkban egy prosperáló, dinamikusan fejlődő ágazat. Ezen vállalatokhoz illeszkedve léteznek működő beszállítói, alvállalkozói kapcsolatok.

A Bakony és Vértes között elhelyezkedő kistérség igen kedvező adottságokkal rendelkezik a kirándulóturizmus, illetve a turizmus más, ún. „szelíd” formái esetében. Ehhez a turisztikai vonzerőhöz további ízt ad a Móri borvidék, és a borturizmusban rejlő lehetőségek.

A kistérségben Móron és Bodajkon találhatóak középfokú oktatási intézmények, illetve itt van felnőttképzésre is lehetőség.

Problémák:

A kistérségben megjelenő nemzetközi vállalatok ide településekor az egyik fő tényező az olcsó munkaerő volt. A magyar bérszint emelkedésével a jövőben az olcsó munkaerő mind nehezebben lesz biztosítható, ezért reális veszély, hogy a most jelen lévő vállalatok elgondolkodnak a jövőben termelésük tovahelyezésén.

A szolgáltatási szektor alacsony részesedése egyrészt az ipari szektor igen hangsúlyos jelenlétének köszönhető, de másfelől valóban vannak itt kiaknázatlan lehetőségek.

A megyeközpont elszívó hatása nem annyira a működőtőke-beruházások, mint inkább a szolgáltató tevékenységek és a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek körében jelentős.

A kistérség jó turisztikai adottságságai még nem kellőképpen kihasználtak, a kiszolgáló infrastruktúra, a rendezvények és programok sűrűsége, a marketing területén még van fejlesztenivaló.

Stratégiai célrendszerA jövőképben és a misszióban foglaltak alapján, a stratégiai irányvonalak figyelembe vételével az alábbi három stratégiai cél képezhető le. Az alábbi ábra a kistérség célrendszerét mutatja be. Központi helyen a fejlesztés alapcélja, a misszió áll, az alatt helyezkedik a három stratégiai cél, és azok alatt az egyes részcélok (összesen hat).

A kialakított stratégiai célok a következők:

1. A foglalkoztatási lehetőségek további bővítése2. A munkaerő-piaci kínálat minőségi fejlesztése 3. A társadalmi összetartozás erősítése


9


2. ábra

Stratégiai célrendszer

Az egyes részcélokhoz részletes intézkedések lettek kidolgozva, úgy, hogy azok a munkaerőpiac kínálati és keresleti oldalára is hatással legyenek.


10

Esély a munkavállallóknak a képzettségüknek megfelelő szintű munkavállaláshoz; a térség

vállalkozásainak pedig kiszámítható, innovatív gazdasági környezet biztosítása.

A foglalkoztatási lehetőségek további

bővítése

A munkaerő-piaci kínálat minőségi

fejlesztése

A társadalmi összetartozás

erősítése

A jelen lévő nemzetközi nagyválla-

latok helyben tartása

Közösség-fejlesztés

Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása

Munkaerő-piaci

reintegráció ösztönzése

Piacképes tudással

rendelkező munkaerő biztosítása

Szemlélet-formálás


III. A TERVEZÉS MÓDSZERTANA

1. A TERVEZÉST MEGHATÁROZÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

A foglalkoztatási és humánpolitikai program készítése során alkalmazott módszertani alapelvek az alábbiak voltak:

Reális időtáv meghatározásaA program időtávja többszörös elvárást kell teljesítsen: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt pedig keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési beavatkozások számára. Ez alapján az alábbi két időszak különíthető el a 2013-ig tartó időszakban:

2006. december 31-éig tart az első időszak, amely az EU Strukturális Alapok jelenlegi (2000-2006-os) programozási időszakának a vége (rövid táv).

2013. december 31-éig, a következő programozási időszak végéig (2007-2013) tart a második időszak (közép táv).

A középtávon meghatározott célok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kistérség érvényesíteni tudja érdekeit a következő, 2007-2013-as programozási periódusra készülő fejlesztési tervek kidolgozása során. A készülő programban meghatározott célok keretében az EU jelenlegi programozási periódusának végéig (2006 végéig) ismert tervekhez illesztett és a kistérségi igényekre reagáló feladatok kerültek kijelölésre, úgy, hogy a komplex projektek végrehajtása azonnal elindítható. A 2007-2013-as programozási időszakban releváns fejlesztési keretek és a lehívható források köre még nem ismert, a vonatkozó hazai tervek készítése még van folyamatban van, ezért 2007 elején szükségessé válik a kistérség operatív programjának aktualizálása, felülvizsgálata.

Gazdaságfejlesztési orientációA humánpolitikai program kiemelten elsődleges célja a foglalkoztatási stratégia és célok megalkotása volt. Azonban a foglalkoztatás területét nem lehet külön kezelni a gazdasági folyamatoktól, és a kistérség gazdasági szerkezetétől, adottságaitól. Ezért a foglalkoztatási programnak kiemelten kell foglalkoznia a gazdaságfejlesztés területével, mivel az új munkahelyek biztosítása, a foglalkoztatás szinten tartása nem képzelhető el a helyi gazdaság fejlesztése nélkül.

Primer és szekunder információk összhangjaA programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben támaszkodtunk szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor azonban az elérhető szekunder adatok primer információkkal való kiegészítése szintén megtörtént. A primer információgyűjtés az önkormányzatok esetében kérdőívek formájában zajlott, a térségben jelen lévő legnagyobb vállalatok vezetőinek elvárásait, igényeit a személyes interjúk keretében tártuk fel.

Építés hatályos tervdokumentumokrao A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont, hogy a

kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő tervdokumentumokhoz. Foglalkoztatás és humánpolitika területén ez az Európai Unió „Foglalkoztatáspolitikai irányvonalak” és „Foglalkoztatási ajánlások” dokumentumaihoz való illeszkedést jelentette. Országos szintű dokumentumként „Magyarország foglalkoztatási cselekvési terve” volt az irányadó dokumentum. Kistérségi szinten pedig a szintén ebben az évben készült „Móri kistérség


11


fejlesztési programja” című gazdaságfejlesztési dokumentumot vettük illeszkedési alapul.

A Strukturális Alapok forrásainak felhasználására alkalmas projektek beazonosításaAz intézkedések, illetve a projektek kialakítása során törekedtünk a Strukturális Alapok elvárásainak, támogatási területeinek teljeskörű figyelembe vételére. Ennek megfelelően kiemelten fontos a projektek illeszkedése a Nemzeti Fejlesztési Terv és az egyes programkiegészítő dokumentumok prioritásaihoz, céljaihoz, és a konkrét intézkedésekhez.

Gyakorlatorientált megközelítésA program elkészítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre került figyelembevételre; törekedtünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható intézkedésekkel rendelkezik, és alkalmas az EU Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására, forrásszerzésre. Az egyes intézkedések különböző nagyságú forrásigénnyel rendelkeznek, és így – a forrásokhoz való hozzájutás mértékéhez igazodva – lehetőség van az egyes intézkedések közt fontossági, megvalósíthatósági sorrend felállítására is, noha a kitűzött stratégiai cél elérését csak a komplex megközelítés tudja teljes egészében biztosítani.

2. A TERVEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK

Az alapelvek gyakorlati alkalmazását támasztják alá a fejlesztési dokumentumokban nyomon követhető módszerek. A fejlesztések idősíkja 8-10 év, melyhez a meghatározó tényezők feltárása szükséges. A helyzetfeltáráshoz, illetve az abból levonható következtetések megalapozásához az alábbi konkrét módszereket alkalmaztuk:

- Nemzetközi, országos, megyei és kistérségi szintű háttéranyagok: koncepciók, tervek, a Móri kistérséghez való kapcsolódási pontjaik, koherenciájuk;

- Gazdasági és társadalmi adatbázisok elemzése;

- Primer információk összegyűjtése személyes interjúk (a Móri Ipari Zóna vállalkozásai) és kérdőívek (önkormányzatok) segítségével;

- SWOT analízis összeállítása: a kistérséget befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló, közgazdasági alapon nyugvó értékelése és rendszerezése.


12


IV. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEK

1. FOGLALKOZTATÁSI IRÁNYVONALAK AZ EURÓPAI UNIÓBAN

A foglalkoztatáspolitikai irányvonalakról szóló Tanácsi dokumentum azokat az átfogó célokat és számszerűsített célkitűzéseket tartalmazza, amelyeket a tagállamoknak foglalkoztatás-politikájuk alakítása és végrehajtása során mindvégig szem előtt kell tartani. A Lisszaboni Célkitűzésekkel összhangban 2003-ban az irányvonalak új szerkezetben jelentek meg: három átfogó célhoz - teljes foglalkoztatás, minőségi és produktív munka és társadalmi kohézió és befogadás - tíz specifikus irányvonal kapcsolódik. Alábbiakban az Európai Unió dokumentumát, mint fejlesztéspolitikai keretet ismertetése következik, a kistérségi szintet is érintő megállapításokra fókuszálva.

A Lisszaboni célkitűzésekkel összhangban, a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának három átfogó és egymással szorosan összefüggő célra kell irányulnia: teljes foglalkoztatás, minőségi és produktív munka és társadalmi kohézió és befogadás.A célok elérését kiegyensúlyozottan kell megvalósítani, figyelembe véve azt, hogy azok az Unió törekvései szempontjából egyenlő fontosságúak. A stratégia megvalósítása során biztosítani kell minden érintett bevonását, és teljes mértékben ki kell használni a célok szinergikus, egymást kölcsönösen megerősítő hatását.

Teljes foglalkoztatásA tagállamok célja a teljes foglalkoztatás megvalósítása egy olyan átfogó megközelítésen alapuló foglalkoztatáspolitika végrehajtásával, amely a keresleti és a kínálati oldalt érintő intézkedéseket egyaránt magába foglal, és ezáltal elősegíti a foglalkoztatási ráták emelését a lisszaboni és a stockholmi célkitűzéseknek megfelelően.

A tagállamok foglalkoztatáspolitikájának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az EU átlagosan elérje

az összes foglalkoztatottra vonatkozóan 2005-re a 67%-os, 2010-re a 70%-os,

a nők esetében 2005-re az 57%-os, 2010-re a 60%-os,

az idősebb munkavállalóknál 2010-re az 50%-os foglalkoztatási rátát.

A tagállamok célkitűzéseit az EU szinten elvárt eredményekkel összhangban és a sajátos nemzeti feltételeket figyelembe véve kell meghatározni.

A munka minőségének és termelékenységének javításaA munka minőségének javítása szorosan kapcsolódik a versenyképes és tudásalapú gazdaság megteremtésére irányuló törekvésekhez, és minden érintett együttes erőfeszítésére – és különösen a szociális párbeszédre – építve kell megvalósítani. A munka minősége többdimenziós, a munka (feladat), munkahely, valamint a szélesebb munkaerőpiac jellemzőit is tartalmazó fogalom, amely magában foglalja a munka belső minőségét, a képzettséget, az egész életen át tartó tanulást és az előremeneteli lehetőségeket, a nemek közötti egyenlőséget, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, a rugalmasságot és biztonságot, a munkaerő-piaci befogadást, beilleszkedést, belépési lehetőséget, a munkaszervezet és a munkahelyi élet egyensúlyát, a szociális párbeszédet és a munkavállalói részvételt, a különbözőséget és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépést, valamint a munkateljesítményhez kapcsolódó valamennyi


13


tényezőt.

A társadalmi kohézió és befogadás erősítéseA foglalkoztatás a társadalmi beilleszkedés elősegítésének kulcsfontosságú eszköze. A társadalmi befogadás területéhez kapcsolódó nyitott koordinációs mechanizmus szinergikus hatására építve, a foglalkoztatáspolitika eszközeinek elő kell segíteniük a munkaerő-piaci részvételt a minőségi foglalkoztatáshoz való hozzájutás segítésével valamennyi munkaképes nő és férfi számára, a munkaerő-piaci diszkrimináció elleni fellépéssel, és a munka világából való kirekesztés megelőzésével.

A gazdasági és szociális kohéziót a térségi foglalkoztatási és munkanélküliségi egyenlőtlenségek mérséklésével, az EU elmaradott övezeteiben élők foglalkoztatási problémáira kínált megoldásokkal, pozitív gazdasági és társadalmi struktúra átalakító lépésekkel is elő kell segíteni.

Ez előbb ismertetett három átfogó célhoz kapcsolódik a fentebb már említett 10 specifikus irányvonal. A tagállamoknak foglalkoztatáspolitikájuk alakításakor a következő specifikus irányvonalakat (prioritásokat) kell figyelembe venniük, valamennyi prioritásnál érvényesítve a nők és férfiak esélyegyenlőségének szempontjait.

1. Aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számáraA tagállamok aktív és a megelőzésre irányuló intézkedéseket dolgoznak ki és valósítanak meg a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzésére és a munkanélküli és inaktív emberek tartós, fenntartható foglalkoztatásának elősegítésére. A tagállamok biztosítják, hogy a munkanélküliség korai szakaszában minden álláskereső segítséget kapjon az egyéni szükségletek felmérése, tanácsadási szolgáltatások, álláskeresési támogatás és személyre szabott cselekvési terv formájában.

Az egyéni szükségletek felmérése alapján a tagállamok hatékony és hatásos szolgáltatásokat kínálnak az álláskeresőknek, foglalkoztathatóságuk és beilleszkedési esélyeik javítása érdekében, különös figyelmet fordítva azokra az emberekre, akik a legnagyobb nehézségekkel néznek szembe a munkaerőpiacon.

A tagállamoknak valamennyi munkanélküli embernek fel kell ajánlani egy újrakezdési lehetőséget – képzés, átképzés, munkatapasztalat szerzés, munkalehetőség vagy egyéb, a foglalkoztathatóság javítását szolgáló eszköz formájában, és ahol szükséges folyamatos álláskeresési segítségnyújtással kiegészítve - mielőtt a munkanélküliség időtartama elérné a pályakezdők esetében 6 hónapot, illetve egyéb esetekben a 12 hónapot.

A tagállamok korszerűsítik és megerősítik a munkaerő-piaci szervezeteket, elsősorban az állami foglalkoztatási szolgálatot valamint biztosítják a munkaerő-piaci programok hatásosságának és hatékonyságának rendszeres értékelését és ennek megfelelő felülvizsgálatát.

2. Munkahelyteremtés és vállalkozásA tagállamok ösztönzik több és jobb munkahely létrehozását a vállalkozás, az innováció, a beruházási kapacitás támogatásával és a vállalkozások számára kedvező környezet biztosításával. Különös figyelmet kell fordítani az új vállalkozások, a szolgáltatási és a K+F szektor munkahely-teremtési potenciáljának kihasználására. A vállalkozás-ösztönzés politikájának összehangolási folyamatára és a Kisvállalkozások Európai Kartájának végrehajtására támaszkodva, a szakmapolitikai törekvéseknek az alábbiakra kell összpontosítaniuk:


14


A vállalkozásindításhoz és a kis- és középvállalkozások (KKV) működtetéséhez, valamint a munkaerő-felvételhez kapcsolódó adminisztratív terhek és szabályozások csökkentése és egyszerűsítése, az induló vállalkozások, az új és működő KKV-k, valamint a magas növekedési és munkahely-teremtési potenciállal rendelkező vállalkozások tőkéhez jutásának segítése.

A vállalkozói készségek és menedzsment ismeretek oktatásának és képzésének támogatása, beleértve azokat a kezdeményezéseket is, amelyek a vállalkozóvá válást, mint karrierlehetőséget mindenki számára elérhetővé teszik.

3. Felkészülés a változásokra, alkalmazkodóképesség és a munkaerő-piaci mobilitás elősegítéseA tagállamok segítik a munkavállalók és a vállalatok alkalmazkodását a változásokhoz, figyelembe véve a rugalmasság és a biztonság követelményét is, és hangsúlyozva a szociális partnerek meghatározó szerepét e tekintetben.

Felülvizsgálják, és amennyiben szükséges módosítják a foglalkoztatással kapcsolatos szabályozás túlságosan korlátozó elemeit, amelyek befolyásolják a munkaerőpiac dinamikáját és a munkaerőpiacra való belépés szempontjából leginkább hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását, fejlesztik a szociális párbeszédet, erősítik a korporatív szociális felelősségvállalást, és további, megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy előmozdítsák:

a munkaszerződési és munkavégzési formák sokféleségét, beleértve a munkaidőre, az előmeneteli rendszerre, a munka és a magánélet, valamint a rugalmasság és a biztonság jobb összehangolására vonatkozó rendelkezéseket;

a munkavállalók – különösen az alacsony képzettségű munkavállalók – képzésben való részvételét;

a jobb munkakörülményeket, beleértve az egészséget és a biztonságot;

az innovatív és fenntartható munkaszervezeti formákra vonatkozó tervek kidolgozását, elterjesztését, ezáltal javítva a munka termelékenységet és minőségét;

a gazdasági változások és szerkezetváltás előrejelzését és pozitív irányítását.

A tagállamoknak a munkaerőhiány leküzdését különböző intézkedésekkel kell elősegíteniük, például a foglalkozási mobilitás elősegítésével és a földrajzi mobilitást akadályozó tényezők kiküszöbölésével.

4. A humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatásaA tagállamok végrehajtják az egész életen át tartó tanulást támogató stratégiáikat, beleértve az oktatási és képzési rendszerek minőségét és eredményességének javítását is, annak érdekében, hogy mindenki megszerezhesse mindazokat a készségeket, amelyek megfelelnek a tudásalapú társadalomban a korszerű munkaerővel szemben támasztott elvárásoknak, hogy segítsék az előmenetelt, és csökkentsék a képzettségi kínálat és kereslet eltéréséből és a szűk keresztmetszetekből adódó munkaerő-piaci problémákat.

A nemzeti prioritásokkal összhangban, a szakmapolitikáknak elsősorban a következő eredmények elérését kell célul kitűznie 2010-ig:

az Európai Unióban a 22 évesek legalább 85%-a rendelkezzen felső-középfokú végzettséggel;

az egész életen át tartó tanulásban résztvevő felnőtt munkavállalási korú népesség (25-64 éves korosztály) aránya az Európai Unióban átlagosan érje el


15


legalább 12,5%-ot.

A politikáknak elsősorban arra kell irányulniuk, hogy jelentősen növekedjenek a humánerőforrás-fejlesztésre fordított befektetések. Különösen fontos, hogy növekedjenek a vállalatoknak a felnőttképzésre fordított befektetései, a termelékenység és a versenyképesség javítása, valamint az aktív öregedés elősegítése érdekében. Ösztönözni kell a munkáltatóknak és az egyéneknek a humán tőke fejlesztésére irányuló befektetéseit.

5. A munkaerő-kínálat növelése és az aktív öregedés elősegítéseA tagállamok a gazdaság és a foglalkoztatás növelése érdekében segítik a megfelelő munkaerő-kínálat és foglalkoztatási lehetőségek biztosítását. A tagállamok:

növelik a munkaerő-piaci részvételt a népesség valamennyi csoportjában rejlő kapacitásokat kihasználva.

segítik az aktív öregedést, mindenekelőtt azoknak a munkához kapcsolódó lehetőségeknek a javításával, amelyek hozzájárulhatnak a munkahelyek megőrzéséhez – például továbbképzési lehetőségekkel, a munkahelyi egészség és biztonság fontosságának elismerésével, innovatív és rugalmas munkaszervezeti formákkal – és kiküszöbölik a munkaerőpiac korai elhagyására ösztönző tényezőket, mindenekelőtt a korai nyugdíjazási rendszerek reformjával, annak biztosításával, hogy legyen kifizetődő a munkaerő-piacon maradás, valamint a munkáltatóknak az idősebb munkavállalók alkalmazására való ösztönzésével.

6. Nők és férfiak esélyegyenlőségeA tagállamok integrált megközelítéssel, a nemek közötti esélyegyenlőség horizontális érvényesítésére és specifikus intézkedésekre egyaránt építve ösztönzik a nők munkaerő-piaci részvételét, és 2010-ig jelentősen csökkentik a nemek közötti különbségeket a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta és a keresetek tekintetében. E tekintetben meghatározó a szociális partnerek szerepe.

A szakmapolitikai intézkedéseknek elsődlegesen arra kell irányulniuk, hogy 2010-re jelentősen csökkentsék minden tagállamban a kereseti különbségeket – törekedve azok teljes megszüntetésére.

Kiemelt figyelmet kell szentelni a munka és a családi élet összeegyeztetésének, elsősorban a gyermekek és más eltartottak gondozását biztosító szolgáltatásokkal, a családi és munkahelyi kötelezettségek megosztásának ösztönzésével, és a munkaerőpiactól való távolmaradás időszakát követően a munkába való visszatérés segítésével.

7. A munkaerő-piaci reintegráció elősegítése és küzdelem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellenA tagállamok segítik a munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetű személyek – köztük az iskolarendszerű oktatásból lemorzsolódók, az alacsony iskolai végzettségűek, a fogyatékkal élő emberek, a bevándorlók és az etnikai kisebbségek – munkaerő-piaci integrációját foglalkoztathatóságuk javításával, az álláslehetőségek bővítésével és a diszkrimináció valamennyi formájának megelőzésével.

8. Ösztönzés a munkavállalásra (a munka kifizetődővé és vonzóvá tétele)A tagállamok megreformálják a pénzügyi ösztönző rendszerüket, hogy vonzóvá tegyék a munkavégzést, és az embereket ösztönözzék az álláskeresésre, a munkavállalásra és a


16


munkában maradásra. Ezzel összefüggésben, a tagállamok megfelelő intézkedéseket dolgoznak ki a dolgozó szegények számának csökkentésére. A tagállamok felülvizsgálják adó- és ellátási rendszerüket és ezek kölcsönhatásait, és amennyiben szükséges átalakítják azokat, hogy kiküszöböljék a munkanélküliségi, szegénységi és inaktivitási csapdákat, és ösztönözzék a nők, az alacsonyan képzett munkások, az idősebb munkavállalók, a fogyatékkal élő emberek és a munkaerőpiactól leginkább távol levő emberek foglalkoztatását.

A tagállamoknak - a szociális védelem megfelelő szintjének megőrzése mellett - elsősorban a helyettesítési rátákat és az ellátás folyósításának időtartamát kell felülvizsgálniuk; biztosítaniuk kell az ellátások rendszerének megfelelő irányítását.

A szakmapolitikai intézkedések célja elsősorban a magas marginális tényleges adókulcsok és - amennyiben indokolt - az alacsony keresetű munkások keresetei után fizetendő adóterhek csökkentése, az egyes tagállamok helyzetének megfelelően.

9. A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkáváA tagállamok olyan intézkedés-csomagokat dolgoznak ki és hajtanak végre a be nem jelentett munkavégzés megszüntetésére, amelyek a piaci környezet egyszerűsítésére, az adó- és ellátórendszer tekintetében az ellenösztönzők kiiktatására és megfelelő ösztönzők biztosítására, a törvényes kényszerítő eszközök javítására és szankciók alkalmazására egyaránt építenek.

10. Regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentéseA tagállamoknak a regionális foglalkoztatási és munkanélküliségi különbségek csökkentése érdekében átfogó megközelítésen alapuló intézkedéseket kell végrehajtaniuk. Támogatni kell a helyi munkahely-teremtési potenciál növelését, beleértve a szociális gazdaság támogatását is, és ösztönözni kell minden releváns szereplő együttműködését. A tagállamok:

kedvező feltételeket biztosítanak a magánszektorban végzett tevékenységek és az elmaradott régiókra irányuló beruházások ösztönzésére;

biztosítják, hogy a köztámogatások az elmaradott régiókban a humán- és tudás-tőke fejlesztésére irányuló befektetések támogatására koncentrálódnak, a megfelelő infrastrukturális fejlesztések támogatása mellett.

2. MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATÁSI CSELEKVÉSI TERVE

Magyarország 2004-2006-ra vonatkozó foglalkoztatási cselekvései tervében az alábbi tevékenységek szerepelnek a foglalkoztatás elősegítése érdekében:

- Foglalkoztatás-barát gazdasági környezet. - Aktív munkaerő-piaci programok. - Piacképes szakképzési, felnőttképzési programok – egész életen át tartó tanulás. - A családi élet és a munkahely összeegyeztetése.- Foglalkoztatást segítő szolgáltatások.

Az Európai Unió irányelvei szerint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet az állandó és minőségi foglalkoztatás biztosítása minden munkaképes korú férfi és nő számára szolgálhatja a leginkább.


17


A foglalkoztatás elősegítése és az inaktivitás csökkentése érdekében alapvető fontosságú a foglalkoztatás-barát gazdasági környezet biztosítása. A tervek szerint munkahely-teremtéssel, a kis- és középvállalkozások támogatásával, foglalkoztatási ösztönzők biztosításával, az alacsony béreket terhelő elvonási kulcsok csökkentésével kell elérni ezt a célt.

A hátrányos helyzetű csoportok számára az aktív munkaerő-piaci programok széles körével kell biztosítani a munkaerőpiacra történő belépésüket. Komplex foglalkoztatási programokat, munkaerő-piaci képzéseket, bértámogatással ösztönzött foglalkoztatást, a rehabilitációs foglalkoztatás bővítését és különböző közhasznú foglalkoztatási formákat kell létrehoznunk a cél elérése érdekében.

A szakképzés fejlesztésével, felnőttképzési programok bővítésével és kiterjesztésével, az egész életen át tartó tanulás fejlesztésével érhetjük el a piacképes foglalkoztathatóságot.

Rugalmas foglalkoztatási formák kialakításával, a gyermekek nappali ellátásainak bővítésével, a rászoruló hozzátartozók gondozását segítő tevő szolgáltató-rendszer fejlesztésével lehet a női foglalkoztatást elősegíteni.

A munkaerőpiacra való visszatérést elősegítő szociális szolgáltatások erősítésével, tanácsadó, pszicho-szociális háttérszolgáltatások fejlesztésével, a helyi humánszolgáltatások (munkaerő-piaci, szociális, képzési, egészségügyi, kulturális) szolgáltatások közötti együttműködés erősítésével lehet a munkaerőpiacon való tartós jelenlétet biztosítani.

A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem fontos társadalompolitikai elve a munkaerő-piaci, az oktatási, a szociális, valamint a társadalmi esélyegyenlőséget szolgáló egyéb közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés biztosítása, minőségük javítása, valamint fenntarthatóságuk biztosítása.

Ennek jegyében kiemelt cél a közszolgáltatások területén az esélyteremtő közszolgáltatások megteremtése.

A szociális ellátórendszer területén a lakókörnyezetben történő komplex segítségnyújtással, a szolgáltatást igénybe vevők önálló életvitelének és készségeinek erősítésével, önkéntesek és segítő közösségek bevonásával, a szolgáltatásokat igénybe vevők jogainak fokozott védelmével, az intézmények és a szolgáltatások biztonságos működési feltételeinek megteremtésével, valamint a tervezésen alapuló szolgáltatás-fejlesztésévek kell elérnünk ezt a célkitűzést.

Az oktatási rendszerben az óvodai neveléshez való hozzáférés kiterjesztésével a hátrányos helyzetű gyermekcsoportok körében, az oktatásban jelentkező hátrányos megkülönböztetés felszámolásával, a roma, a hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjával, a hátrányos helyzetű gyermekek többlettámogatásával, a pedagógusok komplex felzárkóztató programokra való felkészítésével lehet eredményeket elérni.

Az egészségügy területén az egészséget támogató társadalmi környezet kialakítását, az egészséges életmód ösztönzését, az elkerülhető halálozások megelőzését, az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer hozzáférhetőségének javítását kell szem előtt tartanunk.

Az e-esélyegyenlőség területén a számítógép használathoz és az Internethez való hozzáférés javítását a kiemelten a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében is el kell érni.

A kultúra és a sport területén a kultúra integrációs szerepének erősítésével, könyvtárak, a múzeumok, a közművelődési színterek hozzáférésének javításával, sportcentrumok, szabadidős lehetőségekhez való jobb hozzáférés biztosításával megteremthető az életmód, életminőség megváltoztatása.


18


A területi egyenlőtlenségek javítását úgy érhetjük el, hogy a hozzáférés formáit, lehetőségeit a foglalkoztatás, az egészségügyi, a szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások területén biztosítjuk mindenki számára.


19


V. STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS

1. A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1.1. A kistérség elhelyezkedéseA Móri kistérség a Közép-Dunántúli régió földrajzi középpontjában, a régiót alkotó három megye találkozásánál, Fejér megye északnyugati részében található.

A kistérség délen a Székesfehérvári, keleten pedig a Bicskei kistérséggel érintkezik. Északról a kistérséget Komárom-Esztergom megye határolja, a Kisbéri és az Oroszlányi kistérség. Nyugatról pedig a Veszprém megyéhez tartozó Zirci és Várpalotai kistérség a szomszédai.

3. ábraA kistérség elhelyezkedése

Forrás: www.mtrfh.hu

Az 1997-ben életbe lépett kistérségi lehatárolást változtatta meg a 244/2003-as kormányrendelet, mely a korábbi 150 kistérség helyébe 168 kistérséget rendelt. Az új lehatárolás Fejér megyét és a Móri kistérséget jelentősen érintette, hiszen a megyében 3 új kistérség jött létre, a Móri kistérség pedig 6 új (azt megelőzően a Székesfehérvári kistérséghez tartozó) településsel bővült (2. ábra). A kistérségbe így 14 település tartozik, név szerint a következők (dőlttel jelölve a 2004-ben csatlakozók):

Bakonycsernye, Bakonykúti, Balinka, Bodajk, Csákberény, Csókakő, Fehérvárcsurgó, Isztimér, Kincsesbánya, Magyaralmás, Mór, Nagyveleg, Pusztavám, Söréd.

Az új kistérségi lehatárolás a Móri kistérség esetében új fejlesztési koncepció és program elkészítésének szükségességét eredményezte, ami 2005-ben meg is történt. Módszertani hatása a kistérség határainak változásának az, hogy mind azon, mind a jelen dokumentum helyzetfeltárásához szükséges szekunder, kistérségi szintű idősoros adatok így nem relevánsak, az eltérő terület miatt a korábbi adatok nem összehasonlíthatóak a legfrissebb adatokkal. Ezért az idősoros elemzéshez a települési adatok szintjéig kellett lemenni.


20


4. ábra

A kistérség települései

Mór

Pusztavám

CsókakőCsákberény

Söréd

MagyaralmásFehérvárcsurgó

Kincsesbánya

Isztimér

Bakonykúti

BakonycsernyeBalinka

Bodajk

Nagyveleg

Forrás: saját szerkesztés

1.2. A kistérség településszerkezeteA kistérség összterülete 430 km2, ami a megye területének 9,9%-a, az állandó lakónépesség száma 35.140 (2003), ami a megye népességének 8,2%-a). A kistérség a megye 10 kistérsége közül a hatodik legnagyobb területű és negyedik legnépesebb térsége (a Székesfehérvári, a Dunaújvárosi és a Bicskei kistérség után).

A kistérség központja, a kistérség egyetlen városa, a csaknem 15.000 fős népességű Mór, mely (Székesfehérvár és Dunaújváros után) a megye harmadik legnagyobb települése. A fentiekből következően a városi népesség aránya a kistérségen belül mindössze 42%, mely alatta marad mind a megyei (52%), mind az országos átlagnak (65%).

A térség népsűrűsége 82 fő/km2, ami elmarad a 98 fő/km2-es megyei, és a 108 fő/km2-es országos átlagtól. A települések közigazgatási területét és népességét összehasonlítva azt kapjuk, hogy a legalacsonyabb népsűrűségű települések Bakonykúti és Isztimér (8 és 18 fő/km2). A legsűrűbben lakott település némi meglepetésre nem Mór városa (136 fő/km2), hanem Bodajk és Kincsesbánya (141-140 fő/km2), melyet részben magyaráz a bányászat miatt korábban végrehajtott nagyarányú településfejlesztés.

A kistérség népességének 42%-a él 120 fő/km2 népsűrűség alatti településen, így a kistérség az OECD besorolás szerint „jellemzően vidéki térségnek” minősül1. A kistérségbe 14 település tartozik, a községek közül a legnépesebbek (2000 fő népességszám felettiek) Bodajk, Bakonycsernye és Pusztavám. A legkisebb népességgel (500 fő alatt) pedig Bakonykúti és Söréd rendelkezik.

1 Jellemzően vidéki térség: az a térség, ahol a lakosság 15-50%-a 120 fő/km2 alatti népsűrűségű (vidéki)településen él. (OECD)


21

2004 előtt is a Móri kistérség települései (8)2004 előtt a Székesfehérvári kistérség települései (6)


1. táblázat

A kistérség településeinek területe és népességszáma, 2003

Terület (km2) Népesség, főBakonycsernye 38,10 3 200Bakonykúti 12,46 99Balinka 18,61 1 007Bodajk 28,99 4 086Csákberény 41,37 1 267Csókakő 10,92 1 112Fehérvárcsurgó 29,65 1 871Isztimér 53,91 977Kincsesbánya 10,87 1 522Magyaralmás 22,42 1 491Mór 108,72 14 787Nagyveleg 13,18 738Pusztavám 34,69 2 530Söréd 6,25 453MÓRI KISTÉRSÉG 430,14 35 140FEJÉR MEGYE 4 358,76 428 579

Forrás: Fejér megye statisztikai évkönyve, KSH, 2003

A települések népesség szerinti megoszlását, azaz a településstruktúrát vizsgálva a legjellegzetesebb eltérés a nagytérségi átlagokhoz képest, hogy az 1000-2000 fő népességű községek aránya lényegesen magasabb. A további elemzést korlátozza az, hogy a vizsgált mintaszám alacsony, mindössze 14 település, így jelentős a torzító hatás, amely főképp a nagyobb lélekszámú települések arányánál mutatkozik meg.

A kistérség településeinek átlagos nagysága 2 510 fő, ami – a Székesfehérvári és a Dunaújvárosi kistérségek kiugró értékét nem számítva – a megyében az átlagosnál valamivel alacsonyabbnak tekinthető.

2. táblázat

A kistérség településstruktúrája

A települések száma népességnagyság szerint (db)

TelepülésEbből város -499

500-999

1000-1999

2000-4999

5000-9999

10000-49999

50000-99999 100000-

Móri kistérség 14 1 2 2 6 3 0 1 0 0A települések százalékos megoszlása népességnagyság szerint (%)

ÖsszesenEbből város -499

500-999

1000-1999

2000-4999

5000-9999

10000-49999

50000-99999 100000-

Móri kistérség 100 7 14 14 42, 9 21 0, 0 7 0, 0 0, 0Fejér megye 100 8 6 16 31, 5 36 7 3 0, 9 0, 9Közép-Dunántúl 100 7 28 22 23 19 4 3 0, 7 0, 2Magyarország 100 8 33 22 21 16 4 4 0, 4 0, 3



22


1.3. Térségi központok és vonzáskörzetek (kistérség, megye, régió)A kistérségben a lakosság 42%-a egy településen él – már ez jól jelzi Mór városának kitüntetett szerepét. Mór a kistérség fő foglalkoztatója, munkaerőpiacának vonzáskörzete – a kistérség-fejlesztési koncepció szerint – 30 km-es körzetre terjed ki, azaz Komárom-Esztergom megyébe is átnyúlik. A községek átlagos távolsága a kistérség-központtól 13,2 km, ami kedvezőnek mondható. A legtávolabb Bakonykúti található Mórtól (24 km, 30 perc). (Forrás: www.viamichelin.com)

A kistérségen belső és külső kapcsolatrendszerében kiemelt fontossága van az északnyugat-délkelet irányban a Móri-árokban futó 81-es számú főútnak, mely gyors összeköttetést jelent a Mórtól mindössze 30 kilométerre elhelyezkedő megyeközponttól. Székesfehérvár a megye csaknem egészére munkaerő-vonzóhatást gyakorol, de különösen igaz ez a kistérség délebbi településeire, Kincsesbányára, Magyaralmásra és Fehérvárcsurgóra, de a kistérség legtávolabbi településeiből is elérhető a város egy háromnegyedórás autóúttal.

A kistérség zsáktelepülései Bakonykúti, Csókakő, Isztimér és Nagyveleg, de közülük Csókakő közel helyezkedik el a 81-es főúthoz. A másik három település már valóban elzártabbak, mindhárom népessége ezer fő alatti, össznépességük 1800 fő.

A Móri-árokban vasútvonal is fut, a Székesfehérvár – Komárom vasútvonal, azonban a vasútvonal egyvágányú, és nem villamosított; mindössze napi 7 vonatot jelent. A kistérség települései közül Mórnak, Bodajknak, Fehérvárcsurgónak és Csókakőnek van vasútállomása, de a móri ipari zóna is rendelkezik vasúti nyomvonallal.

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK – ÖSSZEFOGLALÁS

A térség a megye hatodik legnagyobb területű és harmadik legnépesebb kistérsége.

A kistérséget 14 település alkotja, és egy város található benne, az 1984-ben várossá nyilvánított, 15.000-es népességű Mór.

A kistérség népességének csaknem fele, 42%-a Móron él.

A térség népsűrűsége 82 fő/km2; a kistérség az OECD besorolás szerint „jellemzően vidéki térségnek” minősül.

A kistérség társadalmi-gazdasági életében kiemelten fontos szerepe van Mórnak, a város vonzó hatása túlnyúlik a kistérség határain.

Jelentős szerepe van a 81-es számú főút nyújtotta ÉNy-DK-i kapcsolatnak, mely lehetővé teszi a kistérségből a megyeszékhely, Székesfehérvár gyors elérését.


23


1. térkép

A Móri kistérség


24


2. DEMOGRÁFIA

Fejér megye a megyei népességi rangsorban a középmezőnyben helyezkedik el, a hetedik helyen. A megye népessége 2003-ban 428.579 fő volt, ami több mint a 30 vagy akár a 10 évvel ezelőtti érték. A növekedés az utóbbi évtizedben főképp a megyére jellemző magas bevándorlással magyarázható, az 1000 főre jutó vándorlási különbözetet tekintve Fejér Pest megye mögött a 2-3. helyen található évek óta.

A Móri kistérségben a megye népességének 8,2%-a lakik, ez az arány nagyjából 20 éve – kisebb ingadozásokkal állandó, a népesség száma az utóbbi évtizedekben a 35.000 fő körül ingadozott. Annál érdekesebb azt megnézni, hogy az egyes települések népessége hogyan alakult az elmúlt 30 év alatt.

5. ábra

A Móri kistérség településeinek népességváltozása 1970-2001 között

Forrás: Népszámlálás 2001, saját szerkesztés


25


A fenti két diagramot tartalmazó ábrából jól látható, hogy Mór városának népessége jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben, míg a többi – népességszámban lényegesen alacsonyabb – települések népessége stagnált, de többségében csökkent. Azaz, kijelenthető, hogy a kistérség össznépességének stagnálását Mór népességének növekedése biztosította. A legutóbbi évtizedben megfordult ez a folyamat: Mór város népessége valamelyest csökkent, míg a többi településé lassú növekedésnek indult.

Magyarországon az 1980-as évek eleje óta csökken a népesség. Ennek fényében érdemes megnézni, hogy az 1980-as népszámlálási adathoz képest, hogyan változott a népesség száma a kistérségen belül.

3. táblázat

A kistérség népességének változása az elmúlt évtizedekben

A 2001-es népesség aránya az 1980-ashoz képest (%)

A 2001-es népesség aránya az 1990-eshez képest (%)

Bakonycsernye 94,0 101,0Bakonykúti 58,3 100,0Balinka 77,2 94,7Bodajk 106,8 105,6Csákberény 93,3 98,5Csókakő 101,4 104,7Fehérvárcsurgó 98,3 104,1Isztimér 97,7 106,3Kincsesbánya 91,3 97,5Magyaralmás 111,5 108,5MÓR 108,1 99,3Nagyveleg 93,1 110,6Pusztavám 94,1 106,3Söréd 104,6 108,3MÓRI KISTÉRSÉG 102,2 101,2FEJÉR MEGYE 103,3 103,7KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 99,1 100,4MAGYARORSZÁG 95,2 98,3

Forrás: Népszámlálás 2001, KSH, saját szerkesztés

Arányaiban a legnagyobb népességcsökkenés Bakonykútiban történt az elmúlt 21 évben, ez a kistérség legalacsonyabb népességű települése. (Épp ezért, a pár 10 fős csökkenés is nagy aránybeli változást jelent.) A település népessége 2001 óta tovább csökken, mára (2003) csupán a fele az 1980-as értéknek. Összességében, 1980-hoz képest a bányásztelepülések népessége csökkent a leginkább, a bányászat megszűnte okolható például Balinka és Kincsesbánya vagy Bakonycsernye népességcsökkenésért is.

1980-2001 között a leginkább növekvő népességű települések Magyaralmás, Mór és Bodajk voltak a kistérségben.

A rendszerváltás utáni 10 évet nézve már kisebb különbségek találhatóak a települések között, és több az olyan település, melynek népessége nőtt ezen időszak alatt. A 20 éves periódust tekintve csökkenő népességű települések közül ilyen Nagyveleg, Pusztavám vagy Isztimér, azaz itt az utóbbi évtizedben már megfordult a folyamat, és a népesség növekszik. Az utolsó 10 év folyamatait térképen ábrázolva a következő képet kapjuk:


26


6. ábra

A népesség változása 1990-hez képest a kistérség településein

Mór

Pusztavám


Söréd


Kincsesbánya

Bakonykúti

Isztimér

BakonycsernyeBalinka

Bodajk

Nagyveleg

Forrás: Népszámlálás 2001, KSH alapján saját szerkesztés

A térképről leolvasható, hogy a területi elhelyezkedés nincs hatással arra, hogy a települések népessége hogyan változott az elmúlt tíz évben, a népességváltozás területi szerkezete mozaikos. (A népességváltozás nincs szoros kapcsolatban (nem korrelál) a települések népességnagyságával sem.) A térképről viszont még hangsúlyosabban látszik, hogy a települések többségének népessége nő.

A demográfiai folyamatok kapcsán a hosszú távú folyamatok vizsgálatának van értelme, de egy pillanatra érdemes megnézni azt is, hogy hogyan változott a népesség a legutóbbi öt (statisztikai adattal rendelkező) évben. 1999-2003 között a fenti ábrán fogyó népességű települések közül egyedül Kincsesbánya népessége fogyott, a másik három települése az utolsó 5 év viszonylatában már nőtt.

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a kistérség kedvezőbb demográfiai mutatókkal rendelkezik, mint az országos átlag, népessége lassan növekvő. A következő fejezetek feladata, hogy megmutassák, mi okozza ezt a növekedést.

2.1. Természetes szaporodás, vándorlásMagyarországon sajnos nem természetes szaporodásról, hanem természetes fogyásról beszélhetünk, azaz a halálozások száma meghaladja a születések számát. A fogyás mértéke 1000 lakosra vetítve 4,1‰ volt országos szinten 2003-ban. Fejér megye a kevéssé fogyó népességű megyék közé tartozik, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar után a negyedik legkedvezőbb értékkel bíró megye, a természetes szaporodás mértéke: -2,8‰.

A megyén belüli, kistérségek közti összehasonlítást mutatja a következő táblázat. Látható, hogy a Móri kistérség a kedvező megyei értéknél is jobb, a 2,0 ezrelékes természetes fogyás a harmadik legkedvezőbb adat a megyei kistérségek közt. Az is kiolvasható a táblázatból, hogy mindemellett a térségre (és összességében a megyére is) a bevándorlás jellemző.


107 -111 (3)105 -107 (4)100 -105 (3)95 -100 (4)

27


4. táblázat

A természetes szaporodás és vándorlási különbözet értékei Fejér megye kistérségeiben

Kistérségtermészetes szaporodás 1000

lakosra2003

vándorlási különbözet 1000 lakosra

1999-2003

Székesfehérvári -2,5 -2,9Dunaújvárosi -3,5 -3,6Abai -2,4 9,6Adonyi -3,6 5,8Bicskei -2,3 8,0Enyingi -4,9 -2,2Ercsi 0,5 11,9Gárdonyi -1,7 12,5Móri -2,0 2,7Sárbogárdi -4,7 0FEJÉR MEGYE -2,8 1,4MAGYARORSZÁG -4,1 -Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2003, KSH, Fejér megyei statisztikai évkönyv 2003, KSH

A népesség természetes szaporodása a kistérségen belül egyedül Mórra jellemző, még Söréd népessége stagnált az elmúlt 5 évben. A legnagyobb arányú természetes fogyás Bakonykútira, Nagyvelegre és Csákberényre jellemző, ezek a kistérség legidősebb korszerkezetű települései is.

5. táblázat

A természetes szaporodás / fogyás és a vándorlási különbözet, valamint annak 1000 lakosra

jutó értékei a kistérség településein 2000-2003 között

szaporodás / fogyás (fő)

1000 lakosra jutó természetes szaporodás

/ fogyás

vándorlási különbözet

(fő)

1000 lakosra jutó vándorlási különbözet

1000 lakosra jutó népesség-növekedés

Bakonycsernye -48 -3,77 56 4,39 2,5Bakonykúti -7 -16,99 -8 -19,42 -145,6Balinka -24 -6,07 52 13,16 28,3Bodajk -48 -2,95 103 6,34 13,5Csákberény -34 -6,83 64 12,86 24,1Csókakő -16 -3,73 83 19,33 62,4Fehérvárcsurgó -34 -4,56 46 6,16 6,4Isztimér -14 -3,67 32 8,39 18,9Kincsesbánya -12 -1,94 -40 -6,47 -33,7Magyaralmás -22 -3,67 12 2,00 -6,7Mór 22 0,37 -61 -1,04 -2,7Nagyveleg -22 -7,81 78 27,68 79,5Pusztavám -48 -4,72 53 5,21 2,0Söréd 0 0,00 5 2,83 11,3MÓRI KISTÉRSÉG -307 -2,20 475 3,40 4,8FEJÉR MEGYE -3814 -2,23 4362 2,55 1,3KÖZÉP-DUNÁNTÚL -13544 -3,04 6876 1,54 -6,0MAGYARORSZÁG -150345 -3,71 - - -14,9

Forrás: Népszámlálás 2001, KSH


28


A népesség számának alakulását a születések és a halálozások száma mellett még a belföldi vándorlás szabja meg, ami jelentősen árnyalhatja az előbbi képet. A természetes fogyást felmutató települések nagyon gyakran a vándorlás célterületei (pl. öregedő népességű városias területek), így ellensúlyozzák a természetes népességfogyást, míg a magasabb természetes szaporodással bíró térségekre nagyon gyakran a fiatal népesség kiáramlása jellemző.

Fejér megye amellett, hogy – magyar viszonylatban – nem rendelkezik kedvezőtlen természetes szaporodási mutatóval, még a vándorlás célterületei közé tartozik (1,4‰ –2003-ban, 2000-2003 között pedig 2,55‰), így demográfiai helyzete jónak mondható. A Móri kistérségre is a bevándorlás jellemző, abszolút értéket tekintve Bodajkra, Csókakőre és Nagyvelegre költöztek be 2000-2003 között a legtöbben, arányait tekintve pedig Nagyveleg, Csókakő és Balinka van az első háromban. Arányaiban a legnagyobb elvándorlás Bakonykúti és Kincsesbánya települést sújtotta.

A fentiekből már kirajzolódik, hogy mely települések voltak 2000-2003 között a legnagyobb népességnövekedést felmutató, és melyek a leginkább fogyó népességű települések. Arányaiban legnagyobb népességnövekedés Nagyvelegen és Csókakőn volt, majd jócskán lemaradva következik a többi település. Az 1000 lakosra viszonyított legnagyobb népességcsökkenés pedig sorrendben Bakonykútira és Kincsesbányára jellemző.

2.2. Kor- és nem szerinti összetétel. Öregedési indexA népesség kor szerinti összetételét a korfa mutatja, mely öt éves bontásban szerepelteti az egyes korosztályokat, bal oldalán a férfiak arányszámát, jobb oldalán pedig a nőkét feltüntetve.

A Móri kistérség korfája nagyon hasonló Fejér megye, de majdnem ugyanannyira Magyarország korfájához is. Az országos és a kistérségi korfát hasonlítja össze a következő ábra. Látható, hogy a kistérség korfája – éppúgy, mint az országos korfa – ún. „urna” alakú. Ez a csökkenő népességű országokra (térségekre) jellemző típus, megkülönböztető jegye, hogy talpánál szűkül, a fiatal korosztályok aránya mind kevesebb.

A két korfa összevetéséből jól látható, hogy a Móri kistérség korfája azért valamivel kedvezőbb szerkezetű, mint az országé. A fiatal korosztályok aránya – mind a nőknél, mind a férfiaknál – nagyobb, mint az országos átlag. Kivétel a 20-29 évesek korcsoportja, ahol azonos (illetve 20-24 éves férfiaknál még alacsonyabb is) az arány. 50 év felett fordul meg a folyamat, onnantól az országos arányszámok magasabbak.

A férfi-nő megoszlást tekintve az általános tendencia a következő: a fiatal generációk körében férfitöbbség van (genetikai okok: több férfi születik, mint nő) ez úgy 50 év környékén kiegyenlítődik, majd az e feletti korosztályt tekintve a nők vannak többségben (a nők hosszabb élettartamának köszönhetően). A kistérségnél – éppúgy, mint országosan – a váltás az 55-59 éves korosztálynál van, efölött vannak a nők többségben.


29


7. ábra

A Móri kistérség és Magyarország korfája

Forrás: Népszámlálás 2001 Területi adatok, KSH, saját szerkesztés

A kor szerinti megoszlást szemléletesen, a munkaerő-piaci hátteret érzékeltetve mutatja be az ún. öregedési index, mely az időskorú (65 év feletti) népesség fiatal népességhez (14 év alattiakhoz) viszonyított arányát mutatja. A csökkenő népességű, öregedő társadalmakban az öregkorúak aránya közel azonos a fiatalkorúak arányával, ennek mértékét mutatja az index. Mivel az arányszám nem változik gyorsan, ezért a 2001 népszámlálás adatai is megfelelőek az index számolásához.

A kistérségben – mint az eddigiekből is látható – az index értéke kedvezőbb, mint a regionális, vagy az országos érték. A munkaképes korú lakosság aránya hozzávetőleg megegyezik ugyan a nagytérségi átlagokkal, de a fiatalkorúak aránya magasabb azoknál, míg az időskorúak aránya alacsonyabb.

A kistérség településeinek kormegoszlása az alábbi táblázatból olvasható le. A fiatal lakosság aránya Söréd, Magyaralmás és Bodajk településeken, míg az időskorúak aránya Bakonykútin és Nagyvelegen a legmagasabb. Érdekes, hogy Kincsesbányán milyen alacsony az időskorú népesség aránya. Az öregedési index alapján a három „legfiatalosabb” település Kincsesbánya, Mór és Magyaralmás, míg a „legidősebbek” Bakonykúti (kimagasló értékkel), Nagyveleg és Isztimér.


30


6. táblázat

A kistérség népességének megoszlása korcsoportok szerint és az öregedési index értékei

A 0-14 éves korosztály

aránya

A 15-64 éves korosztály

aránya

A 65 éven felüli korosztály

arányaÖregedési index

Bakonycsernye 18,8 65,6 15,6 83,3Bakonykúti 6,3 60,7 33,0 528,5Balinka 18,0 64,9 17,1 95,3Bodajk 18,4 68,7 12,9 70,1Csákberény 16,5 68,2 15,3 93,1Csókakő 16,4 69,2 14,4 88,3Fehérvárcsurgó 17,9 67,1 15,0 83,7Isztimér 16,5 66,0 17,6 106,8Kincsesbánya 17,9 73,9 8,2 45,9Magyaralmás 18,6 68,4 13,0 69,9Mór 17,6 71,4 11,0 62,3Nagyveleg 16,5 63,1 20,5 124,4Pusztavám 17,6 66,7 15,6 88,9Söréd 18,8 67,6 13,7 72,9MÓRI KISTÉRSÉG 17,7 69,3 12,9 72,9FEJÉR MEGYE 17,2 69,4 13,4 77,5KÖZÉP-DUNÁNTÚL 17,0 69,2 13,8 81,2MAGYARORSZÁG 15,9 68,6 15,5 97,6

Forrás: Népszámlálás 2001, KSH alapján saját számítás

A fentieket térképen ábrázolva a következő térbeli kép fogad minket. Látható, hogy az időskorú népesség három településen haladja meg a fiatalkorúak számát, mind a három település zsáktelepülés.

8. ábra

Az öregedési index értéke a kistérség településein


Kincsesbánya

Isztimér

Bakonykúti

Bakonycsernye

Balinka

BodajkCsákberény

Csókakő

Pusztavám

Mór

Nagyveleg



100 -529,6 (3)85 - 100 (4)70 - 85 (5)

45,9 - 70 (2)

31


DEMOGRÁFIA - ÖSSZEFOGLALÁS

A kistérségben a megye népességének 8,2%-a lakik, népessége az elmúlt egy évtizedben csekély mértékben nőtt. Míg korábban Mór városa, addig az utóbbi évtizedben a többi település biztosította ezt a lassú növekedést.

Fejér megye természetes fogyása alacsonyabb, mint az országos átlag; a móri kistérség ezen értéknél is kedvezőbb adattal rendelkezik. –2,0‰. Ez a harmadik legkedvezőbb érték a megye kistérségei között.

A kistérség vándorlási különbözete pozitív, a 1000 lakosra vetítve 2,7 a vándorlási különbözet.

Az elmúlt években a legnagyobb népességnövekedés Nagyvelegen és Csókakőn volt, míg a legnagyobb népességfogyást Bakonykúti és Kincsesbánya szenvedte el.

A kistérség „urna” alakú korfája kedvezőbb, mint az Magyarországé. A fiatal népesség aránya valamivel magasabb, mint az országos.

Ebből következően az öregedési index értéke is kedvezőbb (alacsonyabb), mint az országban, vagy a régióban. A kistérség legfiatalosabb települései Söréd, Magyaralmás és Bodajk; míg a legidősebbek Bakonykúti, Nagyveleg és Isztimér.


32


3. MUNKAERŐPIAC

3.1. Aktivitás, foglalkoztatottakEgy térség gazdasági helyzetét alapvetően meghatározza a foglalkoztatottság mértéke, az aktív népesség száma, összetétele. Ezen mutatók nem csak a jelen állapotról adnak tájékoztatást, hanem – mivel bizonyos elemek csak lassan változnak, illetve változtathatóak meg – a térség jövőbeli fejlődési pályájára is hatással vannak. Fenntartható gazdasági növekedés nem lehetséges megfelelő számú és képzettségű munkavállaló nélkül.

A népesség gazdasági aktivitását a foglalkoztatottak, valamint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes arányával lehet mérni. Utóbbi csoport a gazdaságilag aktív népesség, azaz azok, akik munkaerő-kínálatukkal megjelennek a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak, vagy a gazdaságilag aktívak arányát tekintve Magyarország lényegesen elmarad nem csak Nyugat-Európától, hanem az EU-hoz újonnan csatlakozott országok értékeitől is. A magyar aktivitási arány 2003-ban 52,1%, azaz a 15-74 éves korosztály alig több mint fele számít foglalkoztatottnak vagy munkanélkülinek. Az EU egyes országaiban ez az érték 65% feletti.

Hazánk jelentős elmaradásának egyik oka a részmunkaidős foglalkoztatás alacsony elterjedtségében kereshető. Másrészt a visszaesés már a 80-as években elkezdődött, majd a 90-es évtizedben erősödött fel: a rendszerváltást követő kényszer-, illetve rokkantsági nyugdíjazások eredményeképpen sokan inaktívak lettek, kiszorultak a munkaerőpiacról, valamint jelentősen csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Nemzetközi tendencia, de az aktivitási ráta csökkenését okozza az a folyamat is, hogy a fiatalok egyre hosszabb ideig tanulnak, így később jelennek meg a munkaerőpiacon.

A népesség gazdasági aktivitás szerinti vizsgálata során a foglalkoztatottakon és a munkanélkülieken túl a statisztikai adatgyűjtés módszertana további két kategóriát definiál. Inaktív keresőknek minősülnek a nyugdíjból, GYES-ből, GYED-ből, a vagyonuk kamataiból, vagy pl. az ingatlanjuk bérbeadásból élők. Ide tartoznak azok a munkanélküli-ellátásban részesülők is, kik nem keresnek munkát. Az eltartottak csoportjába pedig a tanulók, az egyetemi hallgatók, a háztartásbeliek tartoznak.

7. táblázat

A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint a kistérségben, a megyében és az országban

Év Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott

MÓRI KISTÉRSÉG* 1990 45,3 0,7 24,1 29,92001 42,3 1,9 29,3 26,5

FEJÉR MEGYE1990 45,8 1,0 22,5 30,72001 40,4 3,1 28,5 27,9

MAGYARORSZÁG1990 43,6 1,2 25,6 29,52001 35,6 4,0 31,9 26,9

* a 2001-es adatok ellenére 2004-es a kistérségi határokkal.Forrás: Népszámlálás 1990, 2001, KSH

Az előző táblázat2 jól mutatja, hogy milyen átrendeződés ment végbe az elmúlt másfél évtizedben a magyar munkaerőpiacon.

A kistérség népességének gazdasági aktivitás szerinti megoszlását, illetve annak 11 év alatt bekövetkező átalakulását összevetve a megyei és az országos folyamatokkal azt találjuk,

2 Fontos észrevenni, hogy az 7. táblázat a teljes népességhez viszonyítja az egyes csoportokat. A előző bekezdésekben a 15-74 éves korosztály volt a viszonyítási alap. 1990-re azonban a 15-74 éves népesség száma nem hozzáférhető.


33


hogy a Móri kistérség különösebb eltérés nélkül követte le az országos folyamatokat. Az 1990-es kistérségi értékek csaknem megegyeznek az országos adatokkal, a 2001-es megoszlás viszont már egy jobb kistérségi szerkezetet takar az országos átlagnál. A foglalkoztatottak aránya ugyanis magasabb, míg a munkanélkülieké, az inaktívaké és az eltartottaké alacsonyabb, mint az országos adat.

Hasonló a kép, ha a kistérség foglalkoztatási megoszlását a megye adataival vetjük össze, itt még kevesebb az eltérés; de összességében a kistérség népességének gazdasági aktivitás szerinti megoszlása valamivel kedvezőbbnek ítélhető, mint (az egyébként szintén igen jó szerkezetű) megyei megoszlás.

A kistérség esetében történt aktivitásban végment átrendeződést külön kiemelve, szemléletesen mutatja az alábbi ábra. Látható, hogy noha 1990-2001 között nagy átrendeződések voltak, mára ez visszaállt, és az arányszámok nem sokban különböznek a 11 évvel ezelőttitől. A foglalkoztatottak valamelyest csökkent, a munkanélkülieké pedig (ami elhanyagolható volt 1990 előtt) a rendszerváltás után nőtt, de mára igen alacsony szinten állt be. Az inaktív keresők száma nőtt a legjobban (20%-kal), de ez a változás lényegesen alatta marad például egyes kelet-magyarországi kistérségekben mért változásnak, ahol másfélszeresére nőtt az inaktívak aránya. Az eltartottak száma nőtt, ez lehet indokolni a tanulási időszak kitolódásával, mivel az egyetemi hallgatók is ebbe a csoportba tartoznak.

9. ábra

A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint 1990-ben és 2001-ben a Móri kistérségben

* a 2001-es adatok ellenére 2004-es a kistérségi határokkal.Forrás: Népszámlálás 1990, 2001, KSH

A gazdaságilag aktív népesség (ami a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összege) és a foglalkoztatottak számát a KSH munkaerő felmérése a 15-74 éves korú népességhez viszonyítja. Az így kapott két mutató az aktivitási ráta és a foglalkoztatottsági ráta.

A régiók rangsorában 2003-ban a Közép-dunántúli régió rendelkezik a legmagasabb aktivitási értékkel, 58%-kal. A régiót alkotó három megye közül Fejér megyéé a legmagasabb érték, 58,9%, mely Vas megye után a második legkedvezőbb megyei adat. (Területi Statisztikai Évkönyv, 2003)

A kistérséghatárok változása miatt sajnos az alapos kistérségi szintű összehasonlításra nem


34


nyílik lehetőség, de röviden megemlíthető, hogy 2001-ben a (8 településből álló) Móri kistérség rendelkezett a legmagasabb foglalkoztatottsági rátával (54,9%) a megyében és az aktivitási ráta (57,4%) tekintetében is a második volt a székesfehérvári kistérség mögött. A hat új település érkezésével a fenti ráták valamelyest csökkentek, de a kistérség továbbra is a megye kistérségei közt a legjobb mutatókkal rendelkezhet. Ezt jelzi a következő táblázat is, melyből látható, hogy a 14 településes Móri kistérség foglalkoztatottsági és aktivitási rátája kedvezőbb, mint a megye, vagy mint az országos adat. (A 2001-es adatok „időtállóságával” kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatottsági ráta időben nehezebben változik, mint az aktivitási ráta, hiszen a munkanélküliség csökkenése ott rögtön megjelenik.)

8. táblázat

A foglalkoztatottsági és az aktivitási ráta értékei (2001)

Foglalkoztatottsági ráta Aktivitási rátaMÓRI KISTÉRSÉG 54,4 56,8FEJÉR MEGYE 51,7 55,8MAGYARORSZÁG 46,8 52,1

* a 2001-es adatok ellenére 2004-es a kistérségi határokkal.Forrás: Népszámlálás, 2001, Területi adatok alapján saját számítások

A következő ábra a Móri kistérség településein mutatja a teljes népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlását, illetve összehasonlításképpen feltüntetésre kerültek a megyei, országos adatok is.

10. ábra

A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint 2001-ben

Forrás: Népszámlálás, 2001, Területi adatok

A foglalkoztatottak aránya minden településen magasabb (!), mint az országos átlag és Bakonycsernye, Bakonykúti, Balinka, Fehérvárcsurgó, Isztimér, Nagyveleg és Söréd esetében alacsonyabb, mint az igen magas megyei átlag.

A munkanélküliek aránya is igen kedvező, egyedül Nagyvelegen ugyanakkora, mint a megyei átlag, a többi településen alacsonyabb annál.

Az inaktív keresők aránya Bakonykúti (48,2%), Nagyveleg, Bakonycsernye és Isztimér


35


esetében nagyobb, mint az országos átlag. Ez jól párhuzamba állítható a Demográfia fejezetben írtakkal, ezeken a településeken a legmagasabb az időskorúak aránya. A legkedvezőbb ez az érték Mór esetében (26,3%).

Összességében nincs nagy eltérés az eltartottak arányában a kistérségen belül. Egyedül a leginkább elöregedett korszerkezetű Bakonykúti lóg ki a sorból (alacsony a fiatalkorúak aránya), 13,4%-os értéke alig valamivel több, mint a megyei átlag.

A népesség gazdasági aktivitását nemek szerinti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy nagy területi különbségek e tekintetben nincsenek a megyén belül a kistérségek közt (és a Móri kistérség települései között sem). Az országos átlagtól már jelentősebb az eltérés, de főként abból az előbb említett jellegzetességből fakad, hogy a kistérségben a foglalkoztatottak száma magasabb, a munkanélkülieké pedig alacsonyabb.

9. táblázat

A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás és nemek szerint

Férfiak NőkFoglalk. Mknélk. Inaktív k. Eltartott Foglalk. Mknélk. Inaktív k. Eltartott

MÓRI KISTÉRSÉG 47,2 2,4 23,7 26,7 37,6 1,4 34,6 26,4FEJÉR MEGYE 46,4 3,8 21,5 28,2 34,6 2,4 35,3 27,7MAGYARORSZÁG 41,3 5,3 25,5 28,0 31,6 3,0 38,7 26,7

Forrás: Népszámlálás, 2001, Területi adatok – Fejér megye

Általános megyére jellemző tendencia, hogy a férfiaknak a foglalkoztatás esetében úgy 10-12%-kal, míg a munkanélküliség esetében 1-3%-kal magasabb a részesedési arányuk, mint a nőknek. A nők aránya viszont az inaktív keresők (GYES, GYED, illetve az időkori nőtöbblet következtében a nyugdíjasok) körében lényegesen (11-14%-kal) magasabb, mint a férfiak ugyanezen részesedése. Az eltartottak körében nagyjából azonos a férfiak és a nők aránya, hol egyik, hol másik nem aránya magasabb kistérségenként. Mind a négy kategóriát tekintve igaz az, hogy a Móri kistérség az előbb leírt intervallumok alsó végén helyezkedik el, azaz a női és férfi foglalkoztatás között ebben a kistérségben a legkisebb a különbség a megyében.

3.2. MunkanélküliségA munkanélküliség olyan tényező, mely társadalmi és gazdasági szempontból is komoly hátráltató tényezője lehet egy terület gazdasági fejlődésének.

A munkanélküliséget 2001-nél frissebb adatokkal, időbeli áttekintés keretében szükséges vizsgálni. A legfrissebb, 2000-2004 közti adatokat a Fejér Megyei Munkaügyi Központ bocsátotta rendelkezésünkre. Az alábbi diagramról leolvasható, hogy noha Fejér megye munkanélküliségi rátája még mindig igen alacsony, és alatta van az országos átlagnak, de a legutóbbi években (2001 óta) a munkanélküliség enyhe emelkedése figyelhető meg a megyében. (Ez országosan is igaz.) A kistérség munkanélküliségi aránya még a megyénél is kedvezőbb, de ott is jelentkezik ez az utóbbi éveket jellemző, emelkedő tendencia.

A tartósan munkanélküliek arányának alakulását nehéz időben összehasonlítani, mivel 2003 óta az egy évnél hosszabb ideje munkanélkülieket számítják tartósan munkanélkülieknek, szemben a korábbi fél évvel. A trend egyébként hasonlónak tűnik a teljes, regisztrált munkanélküliek esetében megfogalmazottal.


36


11. ábra

A regisztrált munkanélküliek aránya 2000-2004 között a Móri kistérségben és Fejér megyében

Forrás: a Fejér Megyei Munkaügyi Központ adatai alapján saját szerkesztés, 2000-2004

A kistérségben a regisztrált munkanélküliek aránya jelenleg 4,05% szemben a 2003-as 3,35%-kal. Megyei szinten ezek a számok 4,6 (2000) és 5,1% (2004). Összehasonlításképpen az országos átlag 5,5% volt 2003-ban.

A regisztrált munkanélküliek arányát tekintve a megyén belül a Móri kistérség a Bicskei és a Gárdonyi kistérség után a harmadik legkedvezőbb megyei értékkel rendelkezett 2003-ban. (3,9%)

A munkanélküliség mértékén túlmenően fontos annak vizsgálata is, hogy a munkanélküliek között milyen arányban vannak jelen a hosszú ideje munkát kereső, de nem találó személyek. A tartós munkanélküliek magas aránya súlyos társadalmi problémát jelent, hisz minél hosszabb ideje munkanélküli valaki, annál nehezebben kapcsolódik vissza a munkaerőpiacra. Így a tartós munkanélküliek aránya a munkanélküliségi ráta rugalmasságát is jelzi, azaz azt, hogy kedvező gazdasági folyamatok esetén milyen mértékben várható csökkenése.

A munkanélkülieken belül a tartós (180 napon túli) munkanélküliek aránya a megye kistérségeiben 33-56% között van. A Móri kistérség értéke itt is a kedvezőbbek közt van, 38,7%-os értéke a Gárdonyi kistérség után a második legjobb.

Szintén sokatmondó mutató a pályakezdő munkanélküliek aránya. A pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei megmutatják egyrészt, hogy az adott térség mennyire vonzó a fiatalok számára, másrészt, hogy vannak-e a térségben olyan munkalehetőségek, melyek a frissen végzett, jellemzően magasan kvalifikált munkaerőre számítanak.

A pályakezdő munkanélküliek munkanélkülieken belüli aránya a Móri kistérségben szintén megfelel a megyei átlagnak. A pályakezdő munkanélküliek aránya elég vegyes képet mutat a megye kistérségeit szemlélve. Némely esetben azokban a kistérségekben magas az értéke, ahol a munkanélküliség alacsonyabb, például ez igaz a Székesfehérvári kistérségre (7,1%), és ott alacsonyabb, ahol a munkanélküliség egyébként magasabb a megyei átlagnál (Adonyi kistérség 7,3%). Ez magyarázható úgy, hogy a fejletlenebb térségekben hiány van fiatal, magasan kvalifikált szakemberekben, így az ő munkanélküliségi arányszámuk alacsonyabb, mint azokban a dinamikusabb térségekben,


37


ahol nagy a verseny a fiatal szakemberek között (ld. debreceni kistérség). Másrészről viszont az ellenkezőjére is található példa: magasabb munkanélküliség mellett a pályakezdők munkanélkülisége is viszonylag (Dunaújvárosi kistérség: 9,5%) – ez a legkedvezőtlenebb helyzet; vagy alacsony munkanélküliség alacsony pályakezdő munkanélküliséggel is társul – örvendetes példa erre a Móri kistérség. Fontos megjegyezni, hogy ezek csak egymáshoz, illetve a megyei átlaghoz történő összehasonlítások, ezen túltekintve az mondható, hogy a megye kistérségei kimondottan jó arányszámokkal bírnak e téren is.

10. táblázat

A munkanélküliek megoszlása Fejér megye kistérségeiben

A regisztrált munkanélküliek aránya

(%)

A tartós munkanélküliek aránya a

munkanélkülieken belül (%)

A pályakezdő munkanélküliek aránya a

munkanélkülieken belül (%)Abai 6,1 39,7 5,4Adonyi 5,1 52,2 4,0Bicskei 2,6 40,3 3,1Dunaújvárosi 5,0 53,7 9,5Enyingi 9,6 41,0 4,2Ercsi 4,2 55,8 5,1Gárdonyi 3,1 33,4 6,2Móri 3,7 38,7 4,8Sárbogárdi 9,1 56,3 7,3Székesfehérvári 3,8 36,8 7,1FEJÉR MEGYE 4,7 44,9 6,5KÖZÉP-DUNÁNTÚL 4,6 39,6 7,2MAGYARORSZÁG 5,5 46,9 8,0

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, KSH, 2003

A kistérségen belül, települési szinten vizsgálva a munkanélküliséget (következő ábra) azt találjuk, hogy a kistérség délnyugati részén fekvő településeken magasabb a munkanélküliség, mint a kistérségi átlag: Nagyveleg, Bakonycsernye, Balinka és Isztimér településeken. A legalacsonyabb pedig Fehérvárcsurgón, Pusztavámon; illetve a mindössze 61 munkavállalási korú lakosból csupán 1 volt munkanélküli Bakonykútin.

12. ábra

A regisztrált munkanélküliek aránya a kistérség településein

Pusztavám

Mór

CsákberényCsókakő

Söréd


Bodajk

Balinka

Nagyveleg

Bakonycsernye

Isztimér

Bakonykúti

Kincsesbánya

Forrás: Fejér Megyei Munkaügyi Központ, 2004 alapján saját szerkesztés


5,5 -6,38 (5)4,25 - 5,5 (3)3,25 -4,25 (3)1,64 -3,25 (3)

38


Az alfejezetet az előzőekben használt adatok részletes, táblázatos formában történő bemutatása zárja.

11. táblázat

A regisztrált munkanélküliek aránya a kistérség településein (területi index)

2000 2001 2002 2003 2004Bakonycsernye 4,98 3,75 4,06 6,33 5,50Bakonykúti 3,92 0 3,23 1,67 1,64Balinka 4,98 5,48 4,62 8,21 6,05Bodajk 4,03 4,14 4,37 4,13 4,47Csákberény 4,21 4,93 6,70 5,83 6,20Csókakő 3,81 3,16 3,16 2,90 3,99Fehérvárcsurgó 3,42 2,43 1,68 2,40 2,60Isztimér 3,42 3,35 4,23 2,48 6,38Kincsesbánya 3,31 3,87 4,24 4,34 4,26Magyaralmás 3,15 1,94 2,66 2,74 3,82Mór 2,55 2,97 3,23 3,16 3,49Nagyveleg 7,42 4,61 4,85 5,99 5,53Pusztavám 2,95 3,41 3,35 2,19 3,01Söréd 4,80 2,54 4,71 3,91 4,56MÓRI KISTÉRSÉG 3,35 3,34 3,65 3,69 4,05FEJÉR MEGYE 4,61 4,24 4,50 4,69 5,10

Forrás: Fejér Megyei Munkaügyi Központ, 2000-2004

3.3. IngázásA Móri kistérségben a foglalkoztatottak 48%-a ingázik, azaz lépi át a településhatárt munkába menet közben. Ez közepes értéknek tekinthető a megye kistérségei között. A legkevésbé ingázó települése a kistérségnek természetesen Mór, a város foglalkoztatottjainak csupán 20%-a hagyja el a települést munkába menet, ez 1400 ingázót jelent a 6700 foglalkoztatottból. (A Móri kistérség értékei a jobb ábrázolhatóság végett nem kerületek fel a következő ábrára, mely az ingázók számát és arányát mutatja településenként. Arányaiban a legnagyobb az ingázás Nagyveleg lakói közül, a település lakóinak 88%-a nem a községben dolgozik.

Az ingázás célpontjai Mór mellett elsősorban még a megyeszékhely, Székesfehérvár.


39


13. ábra

Helyben dolgozó és más településre eljáró foglalkoztatottak

Forrás: Népszámlálás 2001, KSH (Területi adatok)

Az ingázók többi paramétere esetében nincs nagy eltérés a többi kistérség vagy a megyei adataihoz képest. Általános jellemző, hogy az ingázók többsége férfi (60,5%), 30-49 éves (57%), és többségüknek nincs érettségije (66%) (Népszámlálás, 2001)

Az ingázás jelenségét vizsgálva is szépen kirajzolódik egy jellegzetes térbeli struktúra. Nagyveleg és Bakonycsernye népességének nagyarányú ingázását Mór okozhatja. Érdekes viszont, hogy a Mórhoz szintén közel lévő Pusztavám foglalkoztatottjai milyen nagy arányban találnak munkát a településen. A kistérség keleti felén lévő települések esetében Székesfehérvár szívó hatása is mind jelentősebb.

14. ábra

Az ingázók aránya a kistérség településein

Mór

Pusztavám


Söréd


Bodajk

Balinka

Isztimér

Kincsesbánya

Bakonykúti

Bakonycsernye

Nagyveleg



80-88 (3)72 -80 (4)65 -72 (4)21 -65 (3)

40


MUNKAERŐPIAC - ÖSSZEFOGLALÁS

A magyar népesség aktivitási rátája nemzetközi összehasonlításban alacsony, de ehhez viszonyítva a Fejér megyei érték magas.

Ehhez viszonyítva is magas a Móri kistérség gazdasági aktivitási rátája és a foglalkoztatási ráta is; a foglalkoztatottak aránya mindegyik településen magasabb, mint az országos átlag.

A kistérség népességének gazdasági aktivitás szerinti megoszlása kiegyensúlyozott szerkezetet takar.

A munkanélküliek aránya (éppúgy, mint a tartós vagy a pályakezdő munkanélküliek aránya) alacsony, bár az utóbbi pár évben enyhén emelkedett.

A kistérségben a foglalkoztatottak 48%-a ingázik, de Mór nélkül ez az érték jóval magasabb lenne, mivel ott csak a foglalkoztatottak 20%-a az ingázó.


41


4. ÉLETMINŐSÉG, JÖVEDELMI VISZONYOK

Az életminőség egyik eleme a jövedelem, a kereseti lehetőségek, de ugyanilyen fontos tényezők a települések társadalmi, szociális környezete, az elérhető egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások.

A jövedelmekre, átlagkeresetre vonatkozó adatok települési szinten nem állnak rendelkezésre, így a megyei kitekintés után kistérségi összehasonlítás következik.

A havi bruttó átlagkeresetek nagyságát tekintve a megyék rangsorában Fejér megye az első helyen áll átlagosan 134.116 Ft a havi bruttó kereset a megyében. A Budapest igen erős felfele húzó hatásának következtében ez az érték is kevés az országos átlag eléréséhez, de csak kevéssel marad el tőle: annak 97%-a.

Noha arányaiban nincsenek olyan nagy különbségek a megyék között, nem szabad elfelejteni, hogy a mutató csak az alkalmazásban állók jövedelmével számol, nem veszi figyelembe a munkanélkülieket vagy a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőket. Így a mutató csak az egyes térségek gazdasági szerkezetéből, illetve a földrajzi fekvésből adódó, fizetésekben meglévő egyenlőtlenségeket mutatja.

12. táblázat

Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, 2003

Havi bruttó átlagkereset (Ft)1. Budapest 186.0402. Fejér 134.1163. Győr-Moson-Sopron 131.728…20. Somogy 110.189

Magyarország 138.540Vidéki Magyarország 120.734

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2003

Egy térség valós jövedelmi helyzetét jobban jelzi az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagysága. A 13. táblázatból látható, hogy itt valóban sokkal inkább kirajzolódnak a valós jövedelmi különbségek; míg az előző esetben az első és az utolsó érték között 1,7-szeres volt a különbség, itt már 2,3-szoros. Fejér megye ugyan itt is a megyei rangsor első helyén van, de arányaiban lényegesen kisebb különbséggel előzi meg a mögötte lévő Győr-Moson-Sopron megyét. A érték az országos átlag felett helyezkedik el, több mint 10%-kal haladja meg azt.

13. táblázat

Az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagysága

Egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező

jövedelem (Ft)1. Budapest 793.1382. Fejér 585.9813. Győr-Moson-Sopron 580.691…20. Szabolcs-Szatmár-Bereg 349.400

Magyarország 526.811Vidéki Magyarország 474.168

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2003


42


Az előbbi mutató alkalmas a megyén belüli, kistérségi szintű vizsgálatra is. Az alábbi ábrából leolvasható, hogy a megyén belül a Móri kistérség a harmadik helyen van, a Székesfehérvári és a Dunaújvárosi kistérség mögött. A kistérségi rangsort a megye déli kistérségei, a Sárbogárdi és az Enyingi térség zárja. Az ábrából látszik, hogy a Móri kistérség mind az országos, mind az afölött elhelyezkedő megyei átlagot is meghaladja. Az érték országos összevetésben is igen jó: Magyarország 163 kistérségét tekintve ez a 10. legmagasabb érték! (A két Fejér megyei kistérségen túl csak 4 Pest megyei kistérség, valamint a Veszprémi, a Győri és a Szombathelyi kistérség értéke magasabb nála.)

15. ábra

Az egy főre jutó SZJA alapot képező jövedelem megoszlása kistérségi szinten, 2003

Forrás: Fejér megye statisztikai évkönyve, 2003, KSH alapján saját szerkesztés


megyei átlagországos átlag

43


5. GAZDASÁGI SZERKEZET

Egy térség gazdasági szerkezetének elemzése során az egyes ágazatok szerepét, főbb mutatóit vizsgáljuk. Az ágazati struktúra vizsgálata azért fontos, mert szorosan összefügg a gazdasági-társadalmi fejlettséggel, ugyanis a mezőgazdaság részarányának növekedésével párhuzamosan a gazdaság GDP mutatóval mért összteljesítménye romlik.

A statisztikai adatgyűjtés módszertani sajátosságai miatt kistérségi és települési szinten nem állnak rendelkezésre adatok az egyes ágazatok által előállított hozzáadott értékről, ezért a gazdaság szerkezetére vonatkozóan a vállalkozások, illetve a foglalkoztatottak ágazatok közötti megoszlásából tudunk következtetéseket levonni.

16. ábra

A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint (%), 2001

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Fejér megye) alapján saját szerkesztés;Az ábrából kiderül, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya a megyében (6,2%) meghaladja az országos átlagot (5,5%), de az eltérés nem jelentős. Ezzel ellentétben a kistérségben jelentősen elmarad a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a fenti átlagoktól (3,7%). Ennek oka egyrészt a kistérség természetföldrajzi adottságaiban, domborzatában, másrészt pedig a – a később tárgyalandó – ipari foglalkoztatás dominanciájával magyarázható. A mezőgazdaság kiugróan fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban viszont Magyaralmás, Isztimér és Bakonykúti községek esetében, mindhárom település esetében a foglalkoztatottak több mint harmada dolgozik itt. Ezen túlmenően még Csákberény, Balinka, Bakonycsernye és Söréd esetében magasabb a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya, mint a megyei átlag.

Az ipari tevékenység részaránya (72%) kiugróan magas értéket jelent: több az országos átlag kétszeresénél, de a megyei átlagnak is másfélszerese. Ez a kistérség, és elsősorban Mór város ipari jellegének köszönhető, de a Székesfehérvárra ingázók is ezt az arányt növelik. Kiugróan magas még az ipari foglalkoztatottak aránya Pusztavám, Balinka és Kincsesbánya esetében is. A legalacsonyabb arányok Nagyveleg, Bakonykúti és Bakonycsernye településre jellemzőek.


44


A szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak aránya az igen magas ipari foglalkoztatotti aránynak köszönhetően lényegesen alacsonyabb, mint a megyei vagy az országos átlag: a megyei átlagnak a fele, az országosnak pedig csak 40%-a. Az országos átlagot is meghaladja a szolgáltatásban foglalkoztattak aránya Bakonycsernye és Nagyveleg esetében. A két legkisebb település esetében ez a foglalkoztatottak alacsony arányával és a közintézmények foglalkoztatásban betöltött jelentőségével magyarázható. Igen alacsony viszont a foglalkoztatottak aránya Móron, pedig a városi településeken a szolgáltatásban dolgozók aránya jellemzően magas. Itt azonban az ipari dominancia nagyon erőteljes.

Az, hogy az ipari foglalkoztatottak aránya milyen magas a kistérségben, jól kidomborodik akkor is, ha a megye többi kistérségeivel hasonlítjuk össze a Móri kistérségre jellemző arányokat. A Móri kistérségben a foglalkoztatottak csaknem kétharmada dolgozott 2003-ban az iparban – ez a legnagyobb érték a kistérségek között. A 2-3. helyen a kistérségi rangsorban az Adonyi és a Dunaújvárosi kistérség következik, de csak 47-49%-os ipari foglalkoztatotti részaránnyal.

17. ábra

A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint a megye kistérségeiben

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, KSH, 2003

Mindezekből tehát egyértelműen kirajzolódik a térség ipar-központúsága. Ezt legfőképpen Mór városának ipari dominanciája okozza, de a korábban szintén jelentős ipari múlttal rendelkező települések ipari foglalkoztatotti aránya is erősíti ezt a megállapítást (pl. Balinka, Kincsesbánya, Pusztavám).

A működő vállalkozások ágazati megoszlásának vizsgálata némileg különböző eredményekhez vezet. Az alábbi ábrából kiderül, hogy a mezőgazdasági vállalkozások aránya (8,4%) magasabb, mint a megyei (6,8%) vagy az országos (5,9%) átlag. Az ipari vállalkozások kistérségi aránya (32%) meghaladja ugyan a megyei vagy a regionális átlagot, de korántsem olyan mértékben, mint az előbb. Szolgáltatások terén hasonló a kép, mint az előbb, bár a különbség itt sem olyan mértékű.


45


18. ábra Működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint

Forrás: T-Star adatbázis, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2003, KSH alapján saját szerkesztés

Az egyes nemzetgazdasági ágazatokban a foglalkoztatottak arányát és a vállalkozások arányát összevetve tehát az a következtetés adódik, hogy a kistérség népességének magas arányú ipari foglalkoztatása viszonylag kevés, de nagyobb méretű vállalkozásban történik, így magyarázható csak az ipari vállalkozások alacsonyabb aránya.Fejér megyében a működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma valamelyest elmarad az országos átlagtól: míg a megyében 79, addig országosan 87 működő vállalkozás jutott ezer lakosra 2003-ban. Ez az érték „vidéki”, azaz Budapest nélküli országot tekintve egyébként igen jó megyei átlagnak tekinthető. (A vállalkozássűrűség országos átlag alatti értéke nem tekinthető egyértelműen a gazdasági lemaradás fő okának. Összehasonlítva az eredményeket az európai adatokkal azt látjuk, hogy a hazai átlag is meghaladja az EU-15 hasonló mutatóinak átlagát.) A gazdasági teljesítmény tehát nem feltétlenül a vállalkozások számával, hanem a piaci és infrastrukturális környezet fejlettségével, a vállalkozások versenyképességével van szorosabb kapcsolatban.

A Móri kistérség értéke elmarad ettől a jó megyei értéktől, de a megye kistérségei közül csak a két megyei jogú város kistérsége (Székesfehérvár, Dunaújváros) és a Velencei-tó turizmusára épülő Gárdonyi kistérség vállalkozássűrűségi értéke magasabb ennél. A vállalkozások lakosságarányos számát településenként vizsgálva megállapítható, hogy a lista két végén épp a két legkisebb népességű település van. A pozitív példák (Bakonykúti és Söréd) még némileg magyarázható a kis népesség okozta torzító hatással, de Nagyveleg és Balinka alacsony mutatója egyértelműen e két település gazdasági fejletlenségét jelzi.


46


19. ábra Működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma a kistérségben

Forrás: Fejér megye statisztikai évkönyv 2003, KSH, Területi Statisztikai Évkönyv, KSH, 2003 alapján saját szerkesztés

Összességében a kistérségről elmondható, hogy részben megtörtént a gazdasági szerkezetváltás. Az alacsony jövedelmet biztosító mezőgazdasági ágazatban működő vállalkozások részaránya ugyan is magas, a tercier szektor térhódítása pedig várat magára. De az ipari tevékenység (a kistérség ipari hagyományainak megfelelően) kiemelten fontos szerepet tölt be, és eredményezi a korábbi fejezetben bemutatott kedvező kistérségi jövedelmi helyzetet.

A továbbiakban a három ágazat részletes vizsgálatára kerül sor a Móri kistérségben, fontosságuk szerinti terjedelemben, azaz a legrészletesebb áttekintés az ipari szektor kapcsán történik.

GAZDASÁGI SZERKEZET (BEVEZETÉS) - ÖSSZEFOGLALÁS

A foglalkoztatottak megoszlása alapján az iparban foglalkoztatottak aránya kiemelkedően magas a kistérségében: 72,3% szemben a megyei 45,5%-kal vagy az országos 32,9%-kal.

A működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását tekintve már nem ilyen nagy a különbség: ebből arra következtethetünk, hogy az ipari vállalatok nagyméretűek, sok embert foglalkoztatnak.

Az ipari foglalkoztatásban a vezető szerep Móré.

A mezőgazdaság súlya a foglalkoztatottak száma alapján kisebb, mint a nagytérségi átlagok.

A szolgáltatás mind foglalkoztatottak arányát, mint vállalkozások arányát tekintve jelentősen elmarad az országos (megyei) értéktől.

A működő vállalkozások 1000 főre jutó aránya a kistérségben ugyan elmarad a megyei értéktől, de az érték (62) nem tekinthető kedvezőtlennek.


47


5.1. MezőgazdaságA Móri kistérség mezőgazdasági potenciálja főképp természeti adottságai, domborzata miatt alacsonyabb, mint Fejér megye egészéé. Az alábbi ábra a termőterület művelési ágak szerinti megoszlását mutatja, melyből leolvasható, hogy a kistérség a Fejér megyei 72%-kal szemben csak 43% a szántók termőterületből vett aránya, míg az erdő aránya a Vértes és a Bakony erdőségeinek köszönhetően a megyei átlag 17%-kal szemben 47%. Az erdő mellett jelentős még a kistérségben a gyümölcs- és szőlőterület aránya.

20. ábraA termőterület művelési ágak szerinti megoszlása (%)

Forrás: ÁMÖ 2000, Földhasználat Magyarországon a 2000. évben, KSH alapján saját szerkesztés

Települési szinten vizsgálva a fentieket azt találjuk, hogy az erdők aránya a legmagasabb Kincsesbánya település esetében (96%), majd Balinka, Bakonykúti és Bodajk következik. A szántók aránya viszont a legnagyobb Magyaralmás, Söréd és Nagyveleg településeken. A szántók termőterülethez viszonyított arányát mutatja a következő ábra, kiegészülve a szántók átlagos aranykorona értékével. (Az aranykorona-érték definíció szerint egy adott földterület tiszta jövedelme. Ma az aranykorona érték jelentősen kisebb lehet a valós termőképességtől, mert 1945 után és 1971-ben politikai illetve gazdasági okok miatt aranykorona revíziókkal leértékelések történtek.)

A szántóterületek minősége 10-35 AK között mozog, az adatokból kiderül, hogy a Móri kistérség településein, s a megyében is a földek aranykorona-értéke a megadott érték-intervallum alsó határához esik közelebb, a kistérség szántóterületének AK-értéke súlyozott számtani átlaggal 19,5 AK.


48


21. ábra A szántóként művelt földek aránya és a szántók átlagos aranykorona értéke a kistérség településein,

2000


A kistérség mezőgazdaságában a szántóknál fontosabb szerepe van a szőlőterületnek, hiszen a kistérség területén található Magyarország legkisebb – de igen jelentős múlttal rendelkező – borvidéke, mely a kistérség települései közül Mór, Söréd, Csókakő, Csákberény és Pusztavám meghatározott területeit foglalja magában. Az összesen 730 hektáros Móri Borvidéken mintegy 2300 szőlősgazda tevékenykedik, igaz, közülük kb. 12-14 rendelkezik nagyobb területtel, többségük 1 hektár alatti területet birtokol. A borvidék az utóbbi időben folyamatosan csökkent, de 2002-től újabb telepítési kedv tapasztalható. A borvidéken 2003-ban 18-20 ezer hektoliter bort állítottak elő. A móri bort kizárólag belpiacokon értékesítik, illetve jelentős részben nem a bort, hanem a szőlőt adják el a gazdák a nagyobb feldolgozócégeknek. A borvidék európai hírnevét a XVIII. században telepített szőlő és borfajtának a "Móri Ezerjónak" köszönheti.

Az előző fejezetből kiderült, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya Magyaralmás, Isztimér, Bakonykúti, majd Csákberény településeken a legmagasabb. Mindez hűen köszön vissza itt is az előző ábrából is a szántóterület aránya és / vagy az aranykorona-érték itt a legmagasabb. De ugyanezeken a települések esetében a legmagasabb az egy főre jutó termőterület nagysága is. A lista alján Bodajk, Kincsesbánya és Mór helyezkedik el, épp azok a települések, ahol az ipari foglalkoztatottak aránya volt kiugróan magas.


49


22. ábra

Az egy főre jutó termőterület nagysága a kistérségben


Bár a 2000. évben elvégzett Általános Mezőgazdasági Összeírás adatai mára természetesen módosultak (és a Móri kistérség határai is megváltoztak), az adatokból azért le lehet vonni azt a következtetést, hogy az agrárium termelési szerkezetére az elaprózott kisbirtokok, és az egyéni gazdaságok nagy száma jellemző. A kistérségben 2000-ben található 2.675 gazdaságból mindössze 18 nem tartozott az egyéni gazdaságok közé. (Forrás: ÁMÖ, Magyarország mezőgazdasága kötet).

A KSH Cégkódtár adatbázisának segítségével át lehet tekinteni a kistérségben működő (mezőgazdasági) társas vállalkozások részletesebb jellemzőit. Sajnos az adatbázisban a központi telephelynél szerepelnek egyes vállalkozások, így nem rajzol tényleges képet a valóságról, de azért így is szembetűnő következtetések vonhatók le a vállalkozások adataiból.

14. táblázat A mezőgazdaságban működő társas vállalkozások száma TEÁOR kategóriák szerint

KATEGÓRIAVÁLLALKOZÁSOK

SZÁMA

Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése 7Zöldség, dísznövény termelés 3Gyümölcs, fűszernövény termelése 4Szarvasmarha tenyésztés 3Vegyes gazdálkodás 1Növénytermelési szolgáltatás 8Állattenyésztési szolgáltatás 1Vadgazdálkodás 2Erdőgazdálkodási termék-előállítás 1Erdőgazdálkodási szolgáltatás 4

Forrás: CÉG-KÓD-TÁR 2004/3, a KSH céginformációs adattára alapján saját számítások

Az adatok szerint a kistérségben 2004-ben 34 társas vállalkozás működött a fenti gazdasági


50


ágakban.

A legtöbb vállalkozás (8) vállalkozás „növénytermelési szolgáltatással” foglalkozott, ezt követték a gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növények termelésével (7), majd az gyümölcs, fűszernövény termeléssel és erdőgazdálkodási szolgáltatás nyújtásával foglalkozó vállalkozások (4-4). (Természetesen ezek csak a vállalkozás fő tevékenységi körét jelölik, ezen túlmenően a vállalkozás foglalkozhat a többi tevékenységi körrel is.) A vállalkozások igen erős települési koncentrációja figyelhető meg, a 34 vállalkozásból 15 működött Móron, Pusztavámon 6, Bakonycsernyén 4, Magyaralmáson 3, Fehérvárcsurgón és Isztiméren 2-2, Bodajkon és Kincsesbányán pedig 1-1. A kistérség hat településén nincs bejegyezve mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozás.

Vállalkozási forma alapján 18 bt, 12 kft, 2 részvénytársaság és 2 mezőgazdasági szövetkezet működött a kistérségben. A bt és kft szervezeti formáinak megfelelően ezeknek a vállalkozásoknak a munkahelyteremtő képessége alacsony. A kistérség mezőgazdasági vállalkozásainak háromnegyede 0-5 főt foglalkoztatott. Mindössze 2 vállalkozás rendelkezett 5-9 alkalmazottal, 1 foglalkoztatott 10-19 főt. Négy vállalkozás van, amely már jelentősebb foglalkoztatónak számít a kistérségében: ezek közül 3 (egy móri kft, egy pusztavámi rt és egy isztiméri szövetkezet) 20-49 főt, és egyetlen vállalkozás, a Magyaralmási Agrár Részvénytársaság foglalkoztatott 50-99 főt. Tehát az ágazatban elsősorban mikro- és kisvállalkozások tevékenykedtek.

Az előbbi megállapításokat igazolja az is, hogy a vállalkozások többségének alacsony árbevétele, a 34 vállalkozásból 26 vállalkozás árbevétele 20 millió forint alatt marad. Két vállalkozásnak van az éves árbevétele 21-50 millió Ft között és négynek 51-300 millió Ft között. Az előző bekezdésben foglaltakhoz hasonlóan itt is található olyan vállalkozás, mely igazán versenyképes és nagy éves bevételt tud felmutatni: A Lammagrár Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft-nek és az előbb már említett Magyaralmási Agrár Rt-nek egyaránt 300-500 milliós kategóriába esik az éves árbevétele.

A szektor társas vállalatairól összefoglalóan elmondható, hogy döntően alacsony tőkeerejű, kevés főt foglalkoztató vállalkozások, de emellett örvendetes, hogy található nagyobb létszámmal dolgozó, jelentős árbevételt magáénak tudó vállalkozás is.

Mindazonáltal a mezőgazdaság – a globális tendenciáknak megfelelően – veszít a nemzetgazdaságban, illetve a foglalkoztatásban betöltött szerepéből, így kijelenthető, hogy a térség foglalkoztatásában betöltött szerepének erősödése nem várható.


51


MEZŐGAZDASÁG – ÖSSZEFOGLALÁS

A kistérség mezőgazdasági potenciálja alacsonyabb, mint a megyéé: azzal összevetve lényegesen alacsonyabb a szántók aránya, míg számottevően magasabb az erdőterület részesedése.

A kistérség szántóterületeinek átlagos aranykorona-értéke a közepesnél valamivel gyengébb.

A mezőgazdasági foglalkoztatás főképp Magyaralmás, Isztimér, Bakonykúti és Csákberény településeken bír nagyobb jelentőséggel.

Az agrárium termelési szerkezetére – az ország egészéhez hasonlóan – az elaprózott kisbirtokok, és az egyéni gazdaságok nagy száma jellemző. A kistérségben a mezőgazdasággal foglalkozó gazdaságok csak 0,7%-a volt nem egyéni gazdaság (társas vállalkozás).

Az országos helyzethez hasonlóan jellemző az elaprózott birtokszerkezet.

A térségben lévő 34 társas vállalkozás területi koncentrációt mutat: a legtöbb Móron (15), majd Pusztavámon (6) és Bakonycsernyén (4) található.

Egy társaság van a kistérségben, mely foglalkoztatotti létszáma alapján nem számít kisvállalkozásnak.

A társas vállalkozások többsége alacsony árbevétellel rendelkezik, de van példa az ellenkezőjére is: két vállalkozásnak 300 millió Ft felett van az éves árbevétele.

Összességében azonban az mondható, hogy a mezőgazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepe a kistérségben alatta van a magyar átlagnak, és a versenyképesebb szektorok (mindenek előtt az ipar) jelentősebbek a kistérség gazdaságában, foglalkoztatási szerkezetében.


52


5.2. IparA Közép-dunántúli régió a rendszerváltást követő gazdasági visszaesésen – az ország többi részéhez viszonyítva – viszonylag gyorsan túllépett, és mára az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térségévé vált.

A régión belül a gazdaság a legdinamikusabban Fejér megyében szerveződött újjá, a legtöbb gazdasági mutató tekintetében (pl. termelési érték, export) Fejér megyéé a vezető szerep a régióban.

Mind a megyére, mind a régióra igaz az, hogy a sikeres alkalmazkodás kulcsa az volt, hogy a meglévő hagyományos ipari termelési kultúrára építkezve, de annak helyébe lépve korszerű iparágak települtek a korábbi ipari centrumokba. A hagyományos nehézipari ágazatok (bányászat és nehézipar) visszaszorultak, és a gépipar (azon belül is a számítástechnika, a híradástechnikai közszükségleti cikkek, a jármű- és járműalkatrész-gyártás) vált az ipari fejlődés hordozójává. Mindebben nagy szerepe volt a térségben a zöldmezős beruházások keretében megjelenő külföldi működőtőkének.

Azonban az ezredforduló után már figyelmeztető jelek vannak arra is, hogy a régió gazdaságának növekedési lendülete megtört, az utóbbi években több multinacionális vállalat is áthelyezte termelését a régióból, a megyéből, a GDP-növekedési ütemét tekintve Fejér megye a megyei rangsor legvégére csúszott vissza. A visszaesésben minden bizonnyal szerepe lehet annak is, hogy a régió (vagy éppen Fejér megye, sőt a Móri kistérség) gazdasági szerkezete túlzottan indusztriális, különösen a legdinamikusabb, a tercier szektor alulprezentált a régióban.

A regionális koncepcióban megfogalmazottak szerint várható, hogy a régiónak egy újabb szerkezetváltási hullámmal kell számolni, mely az olcsó és szakképzetlen munkaerőre építő multinacionális vállalatok távozását jelenti a térségből. A befektetők és a helyi vállalkozások közti kapcsolatok erősítésével, a klaszterépítéssel, a betelepült nagyvállalatok beágyazottságának növelésével, a hazai beszállítói kör erősödésével lehet ennek a mértékét csillapítani, de másfelől a régiónak fel kell készülnie a magasabb hozzáadott értéket előállító, szakképzett munkaerőt igénylő, kutatás-fejlesztést is végző, innovatív multinacionális vállalatok fogadására, térségbe vonzására.

A kistérségre is igazak a fent elmondottak: korábban a fontos foglalkoztató volt a bányászat a térségben – Balinka, Bodajk, Kincsesbánya, Fehérvárcsurgó, Pusztavám. Ezen felül ingázási lehetőséget jelentett Oroszlány és Tatabánya nehézipara, vagy Székesfehérvár sokrétű szocialista ipara. Mára ez jelentősen átalakult, noha Székesfehérvár továbbra is jelentős vonzó-központ, de a kistérségen belül is megjelentek nemzetközi nagyvállalatok a Móri Ipari Zóna területén. Az autóalkatrész gyártásban, a járműiparhoz kapcsolódó ágazatokban működő vállalatok nem csak hogy biztosítják a kistérség foglalkoztatását, hanem azon túlról is vonzanak munkavállalókat. Jelen alfejezet keretei között célszerű azt megvizsgálni, hogy a térségen belül működő ipari vállalkozások milyen munkahely-teremtő képességgel bírnak. Az ipar térségi súlyát korábban már jellemeztük az iparban dolgozó foglalkoztatottak arányával (72,3%) és a működő vállalkozások ágazati megoszlásának arányával (32%), és láttuk, hogy mind kettő magasabb, mint a nagytérségi átlagok, pedig megyei és regionális szinten is az ipari szektor túlzott dominanciája a jellemző.

A továbbiakban a KSH Cégkódtár adatbázisának segítségével át lehet tekinteni a kistérségben működő ipari társas vállalkozások részletesebb jellemzőit, illetve a 2004 augusztusában nyilvántartott értékeket.


53


15. táblázat Az ipar, építőipari társas vállalkozások száma tevékenységcsoportok szerint


SZÁMA

Bányászat 2Élelmiszer feldolgozás 19Fa-, papíripar, nyomdászat 21Textília, ruházat és bőrtermék gyártás 10Műanyagipar 6Építőipari anyag gyártása 9Fémszerkezet gyártás, fém visszanyerése hulladékból 28Gépgyártás, műszeripar 21Bútoripar 19Energiaipar 3Épületbontás, földmunka 7Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése, további építési munkák 31Építőipari szerelő, befejező tevékenységek 58Összesen 234


A társas vállalkozások tevékenységi körét szembetűnő az építőipar, és az ahhoz kapcsolódó különböző építési, szaképítési és szerelési tevékenységek dominanciája. Az összes ipari társas vállalkozás 38%-a tevékenykedik valamilyen építőipari területen. Ez a magas érték valószínűleg a jelenlegi építőipari konjunktúrának is köszönhető, mindenekelőtt a lakásépítésben, hiszen főképp kisméretű cégek találhatóak itt.

Ezeket a kategóriákat követi a fémszerkezet gyártás csoportja. Ez viszont már kistérségi sajátosság, a járműiparban dolgozó kistérségi nemzetközi nagyvállalatok egyes képviselői (és a kistérségi bedolgozóik), jelennek meg itt, például a GESTAMP Hungária Kft. vagy az ESAB Mór Hegesztőanyaggyártó Kft.

Ezt követi a gépgyártás, ahol a fémfeldolgozáshoz hasonlóan a legnagyobb vállalatok a térségbe települt, járműgyártás egyes elemeivel foglalkozó nemzetközi nagyvállalatok és egyes alvállalkozóik (pl. SEWS, Hammerstein, Gestamp, stb.)

A következő a sorban a fa-, papíripar és nyomdászat, melyben a kistérség magas erdősültségének is szerepe van, de számos ebbe a kategóriába tartozó cég valójában a nyomdaiparhoz tartozik. A bútoriparnak sem mindegyik kistérségi szereplője köthető a faiparhoz, de a viszonylag magas számban azért szerepet játszik a kistérség jelentős faállománya is. Az élelmiszeripar, illetve az egész hagyományos könnyűipar (textilipar, különböző ruházat gyártás, bőripar, cipőipar, stb.) csak alárendelt szerepet játszik a kistérségben.

Az előbbi megoszlást mutatja szemléletesen a következő kördiagram:


54


23. ábra Az ipar, építőipari társas vállalkozások megoszlása tevékenységcsoportok szerint


A következőkben az egyes tevékenységcsoportokat részletesen tekintjük át.

Az építőipari vállalkozások egészét együtt tekintve (építőipari anyag gyártása; épületbontás, földmunka; épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése, további építési munkák; építőipari szerelő, befejező tevékenységek) azt találjuk, hogy az ide tartozó 105 cég többsége (81) vállalkozás árbevétele a 20 millió Ft-ot sem érte el és további 8 vállalkozás található a 21-50 milliós árbevétellel rendelkezők közt. További 8 vállalkozás mondhat magáénak 51-300 millió Ft-os árbevételt, és nincs olyan építőipari cég a kistérségben mely efölötti kategóriában lenne. Azaz – az építőipari bevételeket figyelembe véve – a kistérségben kizárólag kisebb méretű építőipari vállalkozások találhatóak.

A foglalkoztatotti létszámot tekintve ugyanerre a megállapításra jutunk. 83 vállalkozás 5 főnél kevesebb embert foglalkoztat és mindössze 4 vállalkozás foglalkoztatott 10-nél több főt. A fentieket összegezve, a kistérségben az adatok szerint az alábbiak a legjelentősebb építőipari vállalkozások:

Vértesaljai Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft., mely Móron van bejegyezve, méretét tekintve a legjelentősebb foglalkoztató 20-49 fő dolgozott itt 2004-ben. Árbevétele az 51-300 millió Ft kategóriába esett, fő tevékenysége köre a cégkivonata alapján az építőipari szerelő tevékenység.

A következő három cég mindegyikénél a foglalkoztatotti létszám 10-19 fő volt 2004-ben, az árbevételük pedig 51-300 millió Ft között volt. Ezek a Móron bejegyzett Ablakrendszer Nyílászárógyártó és Forgalmazó Kft a nevéből eredően építőipari anyag-gyártással foglalkozik; a móri Andrásy Épker Építőipari, Teherfuvarozó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., és a bakonykúti GRE-SA Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Két utóbbi vállalkozás épület, híd, alagút és közmű építéssel foglalkozik.

A fémfeldolgozással foglalkozó 28 vállalkozás több mint fele (19) éves árbevétele 2004-ben nem érte el a 20 millió Ft-ot. Azonban találhatóak itt igazán nagyméretű, jelentős árbevétellel rendelkező vállalkozások is, 7 vállalkozás bevétele esett 51-300 millió Ft közé, egy-egy volt 1-2,5 milliárd és 2,5-4 milliárd Ft és két vállalkozás árbevétele 4 milliárd felett


55


volt. A foglalkoztatotti létszámot tekintve hasonló a megoszlás, az előbb említett négy legnagyobb vállalat mindegyike 150 főnél foglalkoztat. Ez a négy – egyébként móri – vállalkozás a következő:

A Gestamp Hungária Termelő és Kereskedelmi Kft., mely a móri GESTAMP csoport egy olyan egysége, melynek a fő tevékenységi körének a fémalakítás, porkohászat van megnevezve. Foglalkoztatotti létszáma 150-199 fő között van, de az árbevételével a KSH által mért legmagasabb kategóriába tartozik: 4 milliárd feletti.

Az ESAB-Mór Hegesztőanyaggyártó Kft. szintén ebbe a legfelső árbevételi kategóriába tartozik, foglalkoztatotti létszáma is 150-199 fő. Az ESAB csoport tagjaként fő profilja a huzaltermék-gyártás.

A REJLEK Metal & Stamping Fémlemezmegmunkáló, Szolgáltató Kft. a legnagyobb foglalkoztatotti létszámmal bír ezen ágazatban a kistérségen belül; 250-299 fő dolgozik náluk. Az árbevételük a 2004-es évben 2500-4000 millió Ft között volt.

A FRIMO Hungary Ipari, Technikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. dolgozói száma alapján a 200-249 fő közötti kategóriába esik, árbevétele pedig az 1-2,5 milliárd Ft közti sávba.

A gép-, műszergyártás terén a vállalkozások számát nézve ugyan „csak” 21 vállalkozás működik a kistérségben, azonban a foglalkoztatottak számát, és még inkább a cégek méretét, árbevételét tekintve egyértelműen igazolódik az, hogy ez a szektor adja a Móri kistérség foglalkoztatásának gerincét. Szembetűnő a vállalkozások területi koncentrációja is, a vállalkozások 2/3-a móri telephelyű, a hat legnagyobb közül mindegyik az.

A cégek számát, árbevételét és a foglalkoztatottak létszámát mutatja be a következő táblázat.

16. táblázat Gép- és műszergyártó vállalkozások árbevétel és létszám-kategória szerint

LÉTSZÁM-KATEGÓRIAVÁLLALKOZÁSOK

SZÁMAÁRBEVÉTEL-


SZÁMA

0 fő v. ismeretlen 3 Ismeretlen 21-2 fő 8 0-20 millió Ft 73-4 fő 1 21-50 millió Ft 35-9 fő 2 51-300 millió Ft 2

20-49 fő 2 301-500 millió Ft 150-99 fő 1 1001-2500 millió Ft 1

150-199 fő 2 2500-4000 millió Ft 2500-999 fő 1 4001 millió Ft felett 3

1000-1999 fő 12000-4999 fő 1


A kistérség legjelentősebb ipari vállalkozásai a Móri Ipari Vállalkozási Övezet területén találhatóak. Mivel szerepük különösen fontos a kistérség lakóinak foglalkoztatásában, ezért esetükben egyedi megkeresés és részletes helyzetfeltárás történt. Most azonban – a fejezet szerkezetéhez igazodva – csak a korábbiakhoz hasonló, rövid, áttekintő jellegű bemutatás következik.

A szigetelt vezeték és kábel gyártással foglalkozó, az ALCOA csoportba tartozó AFL Hungary és Ipari Termelési Kht. a 2000-4999 fős közti foglalkoztatotti létszámkategóriájával a legnagyobb foglalkoztató a kistérségben. Árbevételét tekintve is a legmagasabb KSH kategóriában helyezkedik el. (4 milliárd Ft feletti


56


árbevétel 2004-ben.)

A HAMMERSTEIN Autórészegységgyártó és -fejlesztő Bt. a CRH csoport tagja, melynek központja a németországi Solingenben van. A konszern fő tevékenysége ülésállító berendezések fejlesztése és gyártása. A 4 milliárd feletti bevételt 1000 feletti foglalkoztatott segítségével érik el.

A SEWS Magyarország Kábel Kft. és a SEWS Komponens Európa Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. 100%-os tulajdonú japán vállalat, a Sumimoto csoport tagja. A SEWS Magyarország a különböző típusú személygépkocsikba beépülő kábelkötegek, fröccsöntés technológiával előállított műanyag alkatrészek gyártásával, valamint nagyfeszültségű kábel előállításával foglalkozik, a Magyar Suzuki Rt. 100%-os kábelköteg beszállítója. A SEWS Magyarország Kábel Kft. 500-999 fő közti állományi létszámot és 4 milliárd Ft feletti bevételt mondhat magáénak, míg a SEWS Komponens Európa 200 fő alatti létszámmal ért el 2,5-4 milliárd Ft közti árbevételt 2004-ben.

A BENTELER Autótechnika Kft. 200 fő alatti dolgozói létszámmal ért el szintén 2,5-4 milliárd Ft közötti árbevételt 2004-ben. A cég csövekből készített autóipari alkatrészeket gyárt, és termékeit külföldi, valamint a vámszabad területen keresztül a magyarországi autógyárakba szállítja.

A VOGELSITZE Hungária Nemzetközi Gépjárműalkatrész Gyártó és Értékesítő Kft. autóbuszüléseket gyárt 100 fő alatti foglalkoztatotti létszámmal. Árbevétele 2004-ben 1-2,5 milliárd Ft között volt.

Végezetül a GESTAMP-Mór és a GESTAMP-Pannónia említhető meg, mint jelentős árbevételt elérő és foglalkoztató cég, de a pontos adatok a KSH adatbázisában nem lelhetőek fel.

A fenti cégeken túlmenően a kistérségben még két cég említhető meg az ágazatban, mely elérte az 50 millió forintos éves árbevételt 2004-ben: WORKING Magyarország Autótechnika Kft. és a kincsesbányai (!) telephelyű PROFIX Szolgáltató és Árutermelő Kft. A fa-, papíripar, nyomdai tevékenységek terén döntően kisvállalkozások működnek (21 db), foglalkoztatotti létszám tekintetében nem jelentős cégek: többségük 1-4 főt foglalkoztat, a legnagyobbak is 20 fő alattiak. Az árbevétel négy vállalkozás esetében haladja meg az 50 millió forintot (51-300 millió közötti):

A PROFI-FER Fa- és Fémtömegcikkgyártó Kft. Móron található, foglalkoztatottjainak száma 5-9 fő volt.

A móri MIDISIT Ipari és Szolgáltató Kft. noha a KSH-nál épületasztalos-ipari termék gyártással foglalkozó cégként szerepel, a cég honlapja szerint személygépkocsiba való üléseket, karfákat gyártanak.

A WILMEK és Társa Asztalosipari és Szolgáltató Kft. épületasztalos-ipari termék gyártással foglalkozik, 10-19 közti létszámkategóriájával ő a faipar legnagyobb foglalkoztatója a térségben.

A Móri Tölgy Faipari Kft. a nevétől eltérően pusztavámi telephellyel működik. A KSH adatai szerint a hivatalos létszáma mindössze 1 fő, de az árbevétele 51-300 millió Ft között volt. Fő profilja a fűrészáru-gyártás.

A faiparhoz kapcsolódóan tárgyalva a bútoripart, azt találjuk, hogy a kistérség 19 vállalkozásából 16 árbevétele a legalsó, 0-20 millió forintos sávba esik, egy esetben 21-50 millió Ft közé (Horváth és Társa Bútoripari és Kereskedelmi Bt.), két cég esetében pedig 50 millió feletti árbevételről beszélhetünk.

A MADERA 2001 Asztalosipari és Kereskedelmi Bt. az adatok tanulsága szerint 5-


57


9 fővel éri el a fent említett bevételt, móri telephellyel.

Míg a szintén móri LINCZ és Társa Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. 50 főnél több munkavállalót foglalkoztat, fém-ülőbútor gyártással foglalkozik.

Mint korábban írtuk, a kistérségben a mezőgazdaság alárendelt szerepet játszik, ez megmutatkozik az élelmiszeripari vállalatok árbevételében, foglalkoztatotti létszámában is. A kistérségben található 19 élelmiszeripari vállalkozás közül 12-nek az éves árbevétele 50 millió Ft alatt van, haté esik 50-300 millió közé, és mindössze egynek éri el az éves árbevétele a 300 millió forintot.

A VITAMÓR Kereskedelmi Kft. viszont Magyarország egyik legnagyobb gyümölcsfeldolgozó üzemét működteti, mely szörpök, rostos italok, befőttek, lekvárok, gyümölcsalapanyagok előállítását végzi. Termékeik több mint 30%-át külföldön értékesítik, a foglalkoztatottak létszáma 2004-ben 150-199 fő közé esett.

A könnyűiparban található tíz vállalkozás közül kettő nagyobb található, mindkettő árbevétele 51-300 millió közé esett a 2004-es évben:

A HATEX HWS Textilipari Kft a német anyacég leányvállalata, 20-49 főt foglalkoztat Móron.

A csókakői Váralja Varroda Bt. 10-19 főt foglalkoztat, főképp autósülés-huzatot és bevásárlótáskákat állít elő.

Végezetül a bányászatot végző vállalatok közül kettő kiemelése érdemel említést: a Márkushegyi Bányaüzem, mely Pusztavámon található és jelentős foglalkoztató, valamint a Kincsesbánya Üveg- és Ásvány- Bányászati Kft. Az alábbi diagramból jól látszik, hogy az ipari, építőipari vállalkozások települési koncent-ráltsága milyen magas fokú: a 234 vállalkozás több mint fele Móron található, egyes településeken csupán 1-1 bejegyzett vállalkozás található. Még koncentráltabb szerkezetet kapunk, ha csak a nagyobb (pl. 50 millió feletti árbevétellel rendelkező) vállalatokat tüntetjük fel egy hasonló kördiagramon; ez esetben a móri vállalkozások aránya a kistérségben 70%-os.

24. ábraAz ipar, építőipari társas vállalkozások megoszlása tevékenységcsoportok szerint



58


A kistérségben lévő ipari vállalkozásokat tovább vizsgálva árbevétel- és létszám-kategória szerint a következő eloszlásokat kapjuk.

25. ábra Az ipari vállalkozások megoszlása árbevétel- és létszám kategória szerint, 2004


Látható, hogy mindkét kategóriában a kis árbevételű, illetve a kevés foglalkoztatottal dolgozó vállalkozások vannak többségben, ez természetes is. De örvendetes, hogy a lista másik végén lévő kategóriákra is van példa a kistérségben, mind a nagylétszámú foglalkoztatást, mind a magas árbevételt tekintve.

ÖSSZEFOGLALÁS – IPAR

A kistérség jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik, melyre építve a 90-es években sikeres volt a gazdaság újraépítése.

Öt jellemző ipari ágazat meghatározó a kistérségben: építőipar, fémszerkezet-gyártás, gép- és műszergyártás, fa-, papíripar és nyomdászat, élelmiszeripar és bútoripar – legalábbis a vállalkozások száma alapján.

Főképp a nagyarányú külföldi-tőkebefektetésnek köszönhetően a kistérség ipari szerkezete versenyképes, a gépipar, azon belül is a járműgyártáshoz kötődő tevékenységek adják a kistérség gazdasági szerkezetének gerincét.

Ezen túlmenően jelentős még a (járműgyártáshoz is kapcsolódó) fémfeldolgozás, és egy-egy képviselőjét tekintve az élelmiszeripar, a fa-, papíripar, illetve a vállalkozások mennyiségét tekintve az építőipar, Pusztavámon a bányászat.

A legjelentősebb foglalkoztatók a kistérségben az AFL, a Hammerstein, a SEWS.

Árbevétel alapján a kistérség legjelentősebb vállalatai a GESTAMP, az ESAB-Mór, a SEWS, a HAMMERSTEIN, az AFL (4 mrd Ft felett) majd a BENTELER, a REJLEK Metal & Stamping (2,5-4 mrd Ft) végül a FRIMO Hungary, a VOGELSITZE Hungaria és a VITAMÓR. Az itt felsorolt cégek mindegyike móri telephelyű.

Az ipari vállalkozások erős területi koncentrációja figyelhető meg. A vállalkozások – különösen a nagy árbevétellel rendelkezők – túlnyomó hányada Móron, az ipari zónában található.


59


5.2.1. A Móri Ipari Zóna és betelepült vállalkozásai

A Móri Ipari Zóna területe 48 ha és további 12 ha bővítési lehetőség van még, az iparterület kihasználtsága 80%-os. A közművesítettség teljes fokú. A Győrt és Székesfehérvárt összekötő 81-es számú főút közvetlenül az ipari zóna mellett halad el, illetve a területet nyugatról a Székesfehérvár-Komárom vasútvonal határolja, így lehetőség van igény szerint a vasúti kapcsolat kialakítására is. Az ipari zónában a következő, autóiparban érdekelt nemzetközi nagyvállalatok vannak jelen:

AFL HUNGARY Kft. LEAR CORPORATION HUNGARY Kft. HAMMERSTEIN Bt. SEWS Hungary Kft. ESMAR HUNGARIA Kft. BENTELER Kft.

Elsőként az AFL Hungary Kft. elődje a Michels Kábelkonfekció Bt. jelent meg a területen 1992-ben, majd 1993-ban a Lear Corporation, és a Hammerstein következett. A Móri Iparterületen az 1990-es évek elejétől több mint 8.000 új munkahelyet teremtettek a külföldi befektetők és csak 1999-2002 között 16,5 milliárd forint értékű beruházás valósult meg a városban.

A következőkben a primer helyzetfeltárás (személyes interjúk) során szerzett információk alapján mutatjuk be az ipari park vállalkozásait. Mindegyik vállalkozás esetében külön szerepeltetjük a cégre, illetve az alkalmazott humán-erőforrásra vonatkozó ismereteket, de összesítve szerepelnek – a fejezet végén – a vállalkozások véleményei a helyi (önkormányzati, kistérségi) kapcsolatokról.

AFL HUNGARY Kft. A cégAz AFL HUNGARY 100%-ban az Alcoa Csoport tagja, a tulajdonosváltás a közelmúltban fejeződött be. Az Alcoa Csoport a világ vezető alumíniumipari vállalata, de az AFL profilja az autóipari beszállítás, főképp elektromos elosztórendszereket állítanak elő, szerelnek össze. A cég fő profilja tehát a kábelköteg, elektromos elosztórendszerek gyártása, de rendkívül dinamikusan bővül az elektronikai üzletága is.

A cég 1993 óta van jelen Móron, jelenleg ez az AFL magyarországi központja. (Az Alcoa Csoporté Székesfehérvár.)

A humán erőforrásA vállalat több mint 3400 főt foglalkoztat, a kábelköteg / elektromos elosztórendszerek üzletágban 3200 főt, az elektronikai üzletágban 250 főt, de itt rendkívül nagy volt az utóbbi időben a létszámbővülés; egy évvel ezelőtt még csak 100 fő dolgozott itt. A jövőben is ennek az üzletágnak a felértékelődését várják, de ez az üzletág gépesített, kevésbé manuális, ezért az alacsonyabb foglalkoztatotti létszám. Az elmúlt évek bővülése után a következő években nem várható nagyobb munkaerő felvétel.

A munkaerő összetétele képzettség szerint a következőképp alakul:

70% betanított munkás,


60


20% szakmunkás, középfokú végzettséggel rendelkező, 10% felsőfokú.

Részletes adatokat vannak a korcsoport szerinti megoszlásról is:

20 év alatti: 3% 20-30 év közötti: 32% 30-40 év közötti: 25% 40-50 év közötti: 27% 50 év feletti: 13%

Az új munkaerő felvétele a fizikai munkakörbe pontosan a munkakörre kidolgozott teszttel történik, melynek során gyakorlati, illetve monotonitástűrést vizsgáló feladatsoron kell megfelelni. A középfokú végzettséggel rendelkezők esetében gondot okoz a szerszámkészítő munkakör betöltése, amit gyakran az ilyen szakmával rendelkezők – a vállalat által túlzottnak tartott – bérigénye okoz az interjút adó személy szerint.

A felsőfokú végzettségűek felvétele egyrészt teszt segítségével (pl. szervezőkészség vizsgálata), de nagyobb részben személyes interjúkon keresztül történik. A felsőfokú – mindenekelőtt mérnöki végzettségű – szakemberek felvételénél a megfelelő nyelvtudás hiánya okozza a legnagyobb gondot. A felsőfokú végzettségűek többsége Mórról ingázik.

A cégnél lehetőséget biztosítanak a felsőoktatásban tanulóknak nyári gyakorlatra, diplomaírásra főképp mérnöki, ritkábban HR, logisztikai és környezetvédelmi területen.

A cég buszjáratot üzemeltet, melynek során 31 településről, többek között Kisbérről, Zircről, Várpalotáról és Oroszlányból ingáznak munkavállalók a céghez.

LEAR Corporation Hungary Kft. A cégA Lear Corporation amerikai nemzetközi nagyvállalat, szinte teljes körűen foglalkozik autó-belsők készítésével, értve ez alatt az ülésrendszereket, a kárpitozást, az elektronikai rendszereket. A Lear Corporation az 5. legnagyobb autóipari beszállítója, 34 országban 110.000 embert foglalkoztat, a világ legnagyobb vállalatait felsoroló Fortune 500-as listáján a 127. helyet foglalta el legutóbb.

Magyarországon Mór mellett Győrben, Gyöngyösön és Gödöllőn vannak jelen. Győrben kárpitozási munkákat, Gödöllőn és Gyöngyösön pedig autóvillamossági elosztó rendszerek, azaz kábelkorbácsok gyártásával foglalkoznak. A móri üzemben autó üléshuzatokat készítenek (szabás, varrás) a Mercedes, a Volkswagen, az Audi és a Porsche számára.

A vállalat mintegy 1000 főt foglalkoztat Móron, 12 fő dolgozik a vezetőségben, 115 fő szabász, 650 fő varrónő és mintegy 200 fő további alkalmazott. A következő évekre a cég hasonló termelési volumennel és foglalkoztatási létszámmal számol.

A humán erőforrásA vállalatnál – a munka jellegéből fakadóan - jelentősen több nőt foglalkoztatnak, mint férfit, a nő / férfi arány körülbelül 80-20. Az átlagéletkor 40 év körüli a cégnél.

Új munkaerő keresése újsághirdetéseken keresztül történik, de különben is az a jellemző, hogy folyamatosan érkeznek be az önéletrajzok, illetve a cégnél dolgozók is ajánlanak újabb munkavállalókat. Igénybe veszik szükség esetén a Munkaügyi Központ segítségét is. A feladat ellátásához nem szükséges varrónői végzettség, elegendő a varrástudás igazolása, ami a felvételi eljárás során próbavarrással történik.

A vállalkozásnál tehát nem jelent problémát az új munkaerő felvétele, mindig vannak


61


jelentkezők.

Hátrányos helyzetű csoporthoz tartozó vagy fogyatékos személyt nem foglalkoztatnak. Tervezik fiatal pályakezdők foglalkoztatását (Start kártya), de erre eddig nem volt példa.

A kisbéri szakképző iskolával szorosabb együttműködésben van a vállalat, volt már rá példa, hogy az ott varrónőnek tanulók gyakorlatra jöttek a vállalathoz, és kölcsönös megfelelőség esetén végzettségük megszerzését követően munkához jutottak.

A foglalkoztatottak legtöbbje móri illetőségű (60-70%), de a kistérség határain túlról, távolabbi településekről érkeznek munkavállalók, például Székesfehérvárról vagy Várpalotáról, de van Tolna megyéből naponta ingázó foglalkoztatott is.

A vállalkozás kölcsönző cégen keresztül is foglalkoztat munkásokat, mintegy 40 főt.

HAMMERSTEIN Bt. A cégA Hammerstein Bt. a német székhelyű Hammerstein leányvállalata. A Hammerstein gépjárműipari beszállító, felsőkategóriás autókba (BMW, Mercedes, Audi) készít ülésállító berendezéseket. A központ (és a kutatóbázis) a németországi Solingenben van, de telephelye van a vállalatnak Mór mellett az Egyesült Államokban (2), Dél-Afrikában, Kínában, Mexikóban és egy új üzem mindössze 80 fővel Romániában.

Móron 1994-ben indították meg a termelést, az elmúlt évek dinamikus bővülése után további növekedés nem várható, az „optimalizálási időszak” következik a cég életében, melynek során a hatékonyság-növekedés, a költségtakarékosság és az automatizálás lehetőségei kerülnek a középpontba.

A humán erőforrásA vállalat mintegy 1000 főt foglalkoztat, kik közül 120 fő végez szellemi tevékenységet. A fizikai állomány közül 30 fő, akik a karbantartás területén dolgoznak, rendelkezik szakképzettséggel; illetve további 30 fő a minőségbiztosítás területén szintén középfokú végzettséggel rendelkezik. A többi munkavállaló jellemzően betanított munkás, bár köztük is akadnak középfokú végzettséggel rendelkezők.

A foglalkoztatottak túlnyomó többsége férfi (90%). Minimális mértékben alkalmaznak kölcsönző céget (3-10 fő között).

A vállalat a hozzá beérkező jelentkezési lapokból válogatva oldja meg a munkaerő-felvételt, csak igen ritkán kellett folyamodniuk újsághirdetéshez vagy a Munkaügyi Központ segítségéhez.

A fizikai foglalkoztatottak közül a karbantartók munkája meglehetősen összetett, ezért e munkakörhöz a vállalat saját belső képzést tart. A felsőfokú végzettségűek esetében a nyelvtudás hiánya, nem megfelelő szintje okozza a problémát, illetve a vállalat földrajzi fekvése abban az értelemben nem szerencsés, hogy a budapesti diplomásoknak már túl távol van a kistérség, nem költöznek le dolgozni. A diplomások jelentős része Székesfehérvárról ingázik.

Minimális szinten működik a gyakornoki rendszer a felsőfokú végzettségűek esetében, a szakmunkásokat tekintve pedig a kisbéri szakképző intézettel van példa együttműködésre, fogadnak egy-két ott tanulót gyakorlatának idejére.

A dolgozók 50 km-es körzetből ingáznak, saját buszt üzemeltet a vállalat. A foglalkoztatottak kevesebb, mint 50%-a móri.


62


SEWS Hungary Kft. A cég A Sumimoto csoport 1991-től van jelen Magyarországon, amikor az IMAG kft-vel kötött együttműködési megállapodást. 1998-ban a vegyes-vállalat teljes egészében a Sumimoto csoport tulajdonába került, majd 2000-ben a társaság bejegyeztette új nevét, s ekkortól beszélhetünk a SEWS Magyarország Kft-ről, ezzel egyidejűleg került az egész gyártósor a Móri Ipari Park területére.

A vállalat a világ vezető kábelköteg-gyártója, de foglalkozik nagyfeszültségű kábelek előállításával, valamint alkatrész-fröccsöntéssel is.

A vállalat a térségben jelentős szerepet tölt be, hiszen a Magyar Suzuki Rt stratégiai partnerének mondhatja magát, amely biztosítja a társaság hosszú távú működését még jónéhány éven keresztül a móri kistérségben. A közeljövőben nem terveznek jelentős beruházásokat.

A humán erőforrásA társaság több mint félezer (504) munkavállalót foglalkoztat, többségük (438 fő) a gyárban fizikai munkát végez és alacsony szintű iskolai végzettséggel rendelkezik. A dolgozók körülbelül ötöde kölcsönzött munkaerőként dolgozik, amit a költséghatékonyság indokol. (A kölcsönzött munkaerő előnyei közé tartozik, hogy a munkavállaló a kölcsönző céggel van szerződéses kapcsolatban, az fizeti a járulékait, illetve mentesül a vállalat a munkaerő-toborzás fáradságos és költséges feladatai alól.)

A fizikai munkát végző munkatársak közül közel 100 fő munkagépekkel végez kábel-feldolgozást. Ehhez a munkakörhöz megkövetelik a valamilyen szakmunkás végzettséget, mivel bonyolultabb munkafolyamatról van szó, mint a többi fizikai munkát végzők esetében.

Az egyszerűbb fizikai munkát végző dolgozók esetében a megkövetelt minimális iskolai végzettség a nyolc általános. A betanított munkára csak a minimálbért tudják fizetni, a versenyképes ár fenntartása érdekében, ezért a fizetségért azonban már egyre nehezebb munkaerőt találniuk.

Az alvállalkozói kör kapcsán is hiánnyal küzd a cég: úgy tűnik, hogy lényegesen több munkát tudna elvállalni és kiadni alvállalkozóknak, de a megbízható alvállalkozói kapacitások felső korlátot jelentenek.

A foglalkoztatottak nem szerinti összetételét tekintve a nők magasabb aránya jellemző, mivel kézügyességük miatt jobban bánnak a vékony huzalokkal, kábelekkel.

Az alvállalkozók körében jelentősnek mondhatjuk a csökkent munkaképességű foglalkoztatottak számát, az Etén működő üzemüket.

Az ingázók jelentős része a Tatabánya-Oroszlány területről jár dolgozni, létszámuk nagyságrendileg 100 fő. Jelentősnek mondható még a Bodajk térségéből érkezők aránya, ami körülbelül 40 főt tesz ki.

Az irodai dolgozók esetében megkövetelik a felsőfokú végzettséget, valamint az idegennyelv-tudást, ami döntően az angol nyelvet jelenti, emellett manapság a német kezd előtérbe kerülni, mint egy újabb elvárás. Ezen dolgozók döntően móri illetőségűek, csak a felsővezetők között találhatunk székesfehérváriakat.

Fiatal pályakezdőt jellemzően nem alkalmaznak, nincs a vállaltnál részletesen kidolgozott gyakornoki program, de a kötelező szakmai gyakorlatot itt eltölteni kívánók kapnak lehetőséget a gyakornoki idő letöltésére.


63


Az új munkaerő felvételében döntően a munkaügyi központra támaszkodnak, valamint munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül oldják meg a fizikai munkaerő utánpótlását.

A menedzsmentben keletkező helyekért először belső pályáztatás útján keresnek megfelelő képességgel és tapasztalattal rendelkező egyéneket, így lehetőséget biztosítanak a vállalati szamárlétrán való egyre feljebb kapaszkodásra. Ha külsős embert kívánnak felvenni, akkor fejvadász-cégeken keresztül találják meg a megfelelő jelöltet.

GESTAMP Hungária Kft. A cégA GESTAMP (korábban ESMAR) Hungária Kft. spanyol nemzetközi vállalat tagja. 1999-ben jelentek meg Móron, 2000-ben kezdődött a termelés. A GESTAMP csoporttal az egyesülés 2004-ben fejeződött be.

A cég fémmegmunkálással foglalkozik, és így az autóiparba szállít be karosszériaelemeket, tartóelemeket. Dolgoznak a PSA konszern (Peugeot, Renault), a Nissan, a VW és a magyar Suzuki számára is.

A humán erőforrásA vállalat 250 főt foglalkoztat, melynek 2/3-a férfi, 1/3-a nő. 120 főt foglalkoztatnak ezek közül az ún. direkt munkakörben, a gyártási folyamatban, szakmunkás végzettséggel főleg hegesztőket, kis részben szerszámkészítőket. Indirekt munkakörben (műszakvezető, targoncavezető, karbantartó, logisztikus, villanyszerelő, stb.) 95 fő dolgozik, a fennmaradó létszám a kiszolgáló, illetve a menedzsment tagja.

A vállalat az elkövetkező években is hasonló foglalkoztatotti létszámmal és árbevétellel számol.

Új munkaerő felvétele egyrészt a folyamatosan beérkező jelentkezési lapokból történik, az indirekt munkakör esetén egy kisebb rész pedig hirdető útján. Az alkalmazottak, a menedzsment tagjainak felvétele fejvadász cégek útján történik. A munkaerő beszerzése a magasabb végzettséget igénylő állások kapcsán (pl. mérnök) jelent problémát. Illetve a Magyarországon az utóbbi években hiányszakmának számító szerszámkészítő végzettséggel rendelkezők felvétele jelent problémát. A kisbéri szakképző iskolával kötött együttműködés szerint az iskola beindította az ilyen végzettséget adó képzését, ez az együttműködés most kezdődött el.

A foglalkoztatottak közül úgy 150 fő móri, az ingázók a környező 35 km-es sávból érkeznek, a cég saját buszjáratot is működtet.

BENTELER Automobiltechnika Kft.A cég A BENTELER német autótechnikai vállalkozás, mely mára egy 53 cégből álló konzorciummá nőtte ki magát. A cégcsoport a világ minden táján összesen több mint 18 ezer embert foglalkoztat. A magyar vállalat az észak-európai régióhoz tartozik a cseh, a német, valamint a dél-afrikai társasággal egyetemben.

A BENTELER 1997-től van jelen Magyarországon, amikor az IMAG-gal közösen bérmunkás céget hozott létre. Ez 1999-től 70%-ban, majd 2001-ben 100%-ban a BENTELER kezébe került. A móri egység 2002 óta működik, a közeljövőben tervez a cég beruházást az ipari parkban, mégpedig új csarnok építését.


64


A vállalat csövek illetve különböző csőrendszerek, valamint kipufogórendszerek előállításával foglalkozik. A két terület körülbelül 50-50%-os részesedéssel bír az árbevételt figyelembe véve. Ez a kiegyensúlyozottság a kipufogó-részleg az utóbbi időben tapasztalható felfutásának köszönhető, hiszen egy 10%-os értékről sikerült elérni ezt a mostani 50%-ot. 2004-ben a cég árbevétele 37 millió euró volt, amelyet a 2006-os év végére 70 millió euróra kívánnak feltornázni.

A humán erőforrás A vállalat 300 főt foglalkoztat, melyből 50 fő végez irodai munkát, valamint 23 ember indirekt fizikai munkát végez, tehát nem végez értékteremtést. (pl. a karbantartó részleg)

A következő években a cég egy dinamikus növekedési pályára kíván állni, mely szándékot mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy hamarosan az ipari parkban felhúznak egy újabb épületet. 2008-ra a 440 fős dolgozói létszám kalkulálható.

A vállalatnál jelentősen több férfi áll foglalkoztatásban, mint nő, ami a munka tulajdonságaival magyarázható. A fizikai munkaköröket tekintve a férfiak aránya eléri a 70%-ot, míg a menedzsment teljes mértékben csak férfiakból áll. A fizikai munkások közt találunk szakmunkás képesítésűeket, valamint a betanított munkások között előfordulnak 8 általánost végzettek is. A menedzsment viszonylag fiatalnak tekinthető, hiszen az átlagéletkor 35 év körül alakul.

Ugyanakkor nem jellemző a pályakezdők alkalmazása, mivel úgy gondolják, hogy a megfelelő tapasztalat nélkülözhetetlen az elvárt magas színvonal teljesítésére.

Az új, megfelelő munkaerő keresése, toborzása többféle módszerrel történik. Direkt keresés, különböző hirdetések, valamint fejvadász cégek segítségével próbálják meg kiszűrni a keresett munkatársat. A munkaügyi központtal az együttműködés igencsak részlegesnek mondható. Mind az irodai, mind a fizikai részlegen találhatunk hiányszakmákat, melyek területére nehéz megfelelően kvalifikált munkaerőt találni. Azonban leszögezhetjük, hogy általában a megüresedett pozíciók igen hamar betöltődnek, nem nehéz a térségben munkaerőt találni.

Gyakornoki rendszer jelenleg nem működik a cégnél, azonban a tervek között szerepel egy rendszer megtervezése és felállítása, melynek előmozdítása érdekében a vállalat már fel is vette a kapcsolatot a Mérnökhallgatók Egyesületével. Jelenleg is vannak együttműködési megállapodások oktatási intézményekkel, székesfehérvári oktatási intézményekkel áll kapcsolatban a cég.

A foglalkoztatottak 50%-a móri illetőségű, az irodai alkalmazottak tekintetében ez az arány 40% körülire tehető, de ebben már benne foglaltatnak azok is, akik albérleti támogatás keretében laknak Móron. Az ingázók jelentős része egy 30 km-es körzeten belülre tehető, melynek két meghatározó pontja Székesfehérvár és Oroszlány. Az ingázók helyzetének könnyebbé tételében nagy szerepet játszik a 3 saját buszjárat, melyet a cég üzemeltet.

HELYI KAPCSOLATOKA meginterjúvolt vállalkozások közül az AFL működtet egy helyi alapítványt, mely a regionális, non-profit szervezetek támogatásával foglalkozik. Így az AFL (mint a térség legnagyobb foglalkoztatója) intenzívnek értékelte a kapcsolatot a kistérséggel, megyével.

A többi interjú során is jónak, kiegyensúlyozottnak ítélték meg a kistérség, illetve az önkormányzat és a vállalkozás kapcsolatát. Egy esetben megjegyezték, hogy ugyan a kapcsolat jó, de kevés ráhatása van a vállalatnak az önkormányzati döntésekre, míg máshol azt szorgalmazták, hogy az önkormányzat reagálhatna még gyorsabban és rugalmasabban a felmerülő vállalkozói igényekre, a kért infrastrukturális támogatásokra (a konkrét példa a


65


buszmegálló-létesítés ügye volt). Egy következő vállalat az ipari park működésével kapcsolatos nehézségek átvállalását várná az önkormányzattól; (Konkrétan: „mivel nincs az ipari parknak kezelője, aki összefogná a vállalatokat, aki koordinálná a közösségi érdekekben megteendő lépéseket. Hiányoznak a közös szolgáltatások biztosítása, úgymint úttakarítás, a járdák, a buszmegállók karbantartása, parlagfű-kérdés, áramszolgáltatás koordinálása stb.")

A Munkaügyi Központ móri kirendeltségével való viszony megítélése sokszínű volt: akadt olyan cég, mely nem vette még igénybe segítségét és nem is tervezi, de a többség itt is inkább pozitívumokról számolt be: volt már rá példa, hogy a kirendeltség a vállalat kérésére képző-tanfolyamot szervezett (varrás), és az ott végzettek el is tudtak helyezkedni a képzést szorgalmazó vállalatnál.

Az alvállalkozókkal való kapcsolat szorosságára is különböző válaszokat adtak a cégek. A legtöbb csupán olyan alvállalkozókat alkalmaz, melyek nem a termelési folyamathoz kötődnek (pl. irodaszer-beszerzés), vagy csak kis mértékben (karbantartás, szerszámjavításhoz, stb.). Azaz a legtöbb esetben az alapanyag külföldről érkezik, és feldolgozás / összeszerelés után oda is távozik. A BENTELER, a GESTAMP és különösen a SEWS mondhatja magáénak a legtöbb alvállalkozói kapcsolatot. A GESTAMP alkalmanként, nagyobb, határidős megbízások esetén vesz igénybe alvállalkozót, a munka kiszervezése történik például festés esetén (a Móri Rábába), de ezek nem nagy volumenű megbízások. A BENTELER 10 kisebb helyi vállalkozással áll kapcsolatban, jelenleg keresnek olyan partnert, mely csökkent munkaképességűeket foglalkoztat. A SEWS körülbelül 5-6 állandó móri partnerrel áll kapcsolatban, ezek olyan KKV-k, amik kiváló minőségben állítanak elő olcsón és gyorsan, s rugalmasak az előre nem tervezett megrendelések esetén is. Náluk viszont éppen a kkv-kör szűkössége jelent gondot, ennél több munkával is el tudnák látni az alvállalkozói kört.

A Móri kistérség erősségeként többen említették a kiépített infrastruktúrát, a kedvező földrajzi fekvést, Székesfehérvár, Győr, az autópályák, valamint Budapest közelségét, illetve a megrendelő autóipari vállalatok közelségét. Az önkormányzat által nyújtott adókedvezmény is jelentős szempont volt.

Szinte mindegyik vállalkozás említette a telephelyválasztáskor fontos tényezőnek az olcsó munkaerőt, de némileg eltérő hangsúllyal. Több esetben ma már ezt nem tartották a térség előnyének, az azóta történt bérnövekedés miatt. Több cégnél (AFL, HAMMERSTEIN) egyes munkafolyamatokat már áthelyeztek az alacsonyabb bérszínvonallal rendelkező romániai telephelyükre, de azt vallották, hogy ez nem fenyegeti az itteni termelés fenntartását, még mindig több folyamatot helyeznek át Mórra a vállalatközpontból, mint amennyit tovahelyeznek Romániába.

Több vállalkozás említette a hasonló profilú vállalatok adta inspiráló környezetet is, mint előnyt, egyes esetekben a korábbi, hasonló termelést.

Olyan problémaként, melynek megoldásában számítanak a kistérség / önkormányzat segítségére több témát jelöltek meg az interjút adók. Ilyen volt a 81-es út nem megfelelő minősége, zsúfoltsága, bár tisztában vannak vele, hogy ezen csupán kistérségi elhatározásból nehéz változtatni.

Volt, aki a magyar szakmunkás képzés túlságosan elméleti jellegét kifogásolta, a gyakorlati oktatás igen gyengeségét, melyet neki kell pótolnia belső képzéssel – de itt is korlátozott a kistérség cselekvőképessége.

Másvalaki a munkaügyi kirendeltség és a vállalat interaktívabb kapcsolatát szeretné elérni, illetve egy olyan adatbázis rendelkezésre bocsátását a cégek számára, mely a potenciális munkavállalókat tartalmazza. Jónak tartanák, ha lennének olyan képzési programok, mely a szakmával rendelkezők számára is lehetőséget biztosít (többek között) idegen nyelvek elsajátítására.


66


5.3. SzolgáltatásokA fejlettebb gazdaságok növekedési pályája azt mutatja, hogy a gazdasági gyarapodás és a modernizáció motorja egyre meghatározóbb mértékben a szolgáltató szektor. Ezért is elengedhetetlen a szolgáltató szektor (különösen a kereskedelem, üzleti szolgáltatások és az információs-kommunikációs szolgáltatások) gyors ütemű fejlesztése hazánkban és a Közép-dunántúli régióban is. A régió stratégiai célkitűzése, hogy „az innováció régiójává” váljon, ami szintén a kutatás-fejlesztés és az azt támogató szolgáltatások fejlesztését kell, hogy jelentse. A móri kistérségben – a korábbiakból már kiderült – a szolgáltató szektor alulprezentált az országos számokhoz képest és az ipari szektor (talán túlzott) dominanciája jellemző.

A továbbiakban itt is a KSH Cégkódtár adatbázisának segítségével tekintjük át a kistérség szolgáltató szektorában működő ipari társas vállalkozások részletesebb jellemzőit, illetve a 2004 augusztusában nyilvántartott értékeket. Előzetesként elmondható, hogy a szolgáltatási ágazat esetében az iparinál lényegesen kisebb az átlagos foglalkoztatotti létszám, igen nagy a 1-2 fővel működő vállalkozás.

Az adatbázis alapján 2004-ben 510 társas vállalkozás működött a szolgáltatási ágakban a kistérségben. Ezek tevékenységcsoportonkénti megoszlását mutatja be az alábbi ábra.

26. ábra A szolgáltatási ágazatban működő társas vállalkozások megoszlása tevékenységcsoportok szerint


A fenti tevékenységcsoportokat valamivel összevontabban szemlélve, a következő kép rajzolódik ki elénk: a legnagyobb szeletet a kereskedelmi vállalkozások mondhatják magukénak a fenti „tortából” (35%), de csaknem ugyanilyen arányban vannak gazdasági szolgáltatással foglalkozó cégek (pénzügyi, ingatlannal kapcsolatos, számítástechnikai, szaktanácsadás, egyéb gazdasági szolgáltatás – 34%). Ezt követően a szállítás következik (8%), majd az idegenforgalomhoz, vendéglátáshoz kötődő vállalkozások (6%).


67


A kereskedelmi tevékenységek közül a legjelentősebb a kiskereskedelem aránya (19%); ez nem olyan meglepő, hiszen ehhez a tevékenységi formához kötődő vállalkozások minden településen megtalálhatóak. Mind foglalkoztatotti, mind árbevétel alapján tekintett méretük viszont a legtöbb esetben kicsi, de itt is vannak kivételek, öt olyan vállalkozás van itt, melynek a 2004-es árbevétel 300 millió Ft felett volt:

Az ER-FA 2000 Faipari Kft. éves árbevétele 1 milliárd felett volt, bár a főként konyha- és kisebb mértékben egyéb bútorokat előállító cég – a honlapjuk szerint – sokkal inkább az ipari jellegű vállalkozások közé tartozik.

Az előbbin kívül ebbe (301-500 millió Ft) az árbevételi kategóriába tartoznak még a következő móri cégek: FESS Vegyiáru Kereskedelmi Kft., WM Market Kereskedelmi és Vendéglátó Kft., Mór és környéke ÁFÉSZ és a Móri Zsálya Patika Gyógyszerkereskedelmi Bt. A foglalkoztatotti létszámuk 20-49 fő, kivéve az utolsó vállalkozást – ott 10-19 fő.

A nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokat nézve két jelentősebb említhető meg, melyeknek az árbevétele 300 millió Ft felett van. (Mindkét cég móri, és az építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik, mely tevékenységre különben is jellemző a magasabb árbevétel.)

A HEIM és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 20-49 főt foglalkoztat, tavalyi árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot, szaniter áruk és épületgépészeti termékek kereskedelmével foglalkozik.

A másik vállalkozás a Brichter és Társa Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.; árbevétele 300-500 millió Ft között volt 2004-ben, és mindössze 5-9 főt foglalkoztat.

A gépjármű-kereskedelem tekintetében három vállalkozás érte el a 300 millió forintos árbevételt. A csákberényi KV 94 Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. és a kincsesbányai Alessio Sport Wheels Promotion Kft, valamint a Tóth János és Társai Kereskedelmi Bt. Ezek a vállalkozások – tevékenységi körükből fakadóan igen kis foglalkoztatotti létszámmal (5-9, illetve 10-19 fő) is magas árbevételt képesek elérni.

A gazdasági szolgáltatások terén tevékenykedő vállalatok többsége kisméretű, a 174 vállalkozásból mindössze 7 esetében éri el a foglalkoztatotti létszám az 5 főt, és csak hat vállalkozás árbevétele haladta meg az 50 millió forintot. (Ez a jellemző, a kis méret ennek a tevékenységcsoportnak a sajátossága.)

A szállításban 40 vállalkozás érdekelt a kistérségben, itt három cég található (mindhárom Móron), amelynek az éves árbevétele elérte a 300 millió forintot 2004-ben. Mindhárom cég közúti teherszállítással foglalkozik. A STEINER TRANS Szolgáltató Kft. 10-19 főt foglalkoztat, a BITTER-SZŰCS Garázs Kereskedelmi és Szolgáltató Bt-nél 20-49 fő dolgozik, míg a Mór Szállítási Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. több mint 50 embernek ad munkát.

Szálláshely-szolgáltatással mindössze 5 társas vállalkozás foglalkozik a kistérségben, igaz, ezek közül a móri Fogadó az Öreg Préshez Kft. bevétele 50 millió Ft felett van. A vendéglátással foglalkozó 26 cég között is csak egy van ebben az árbevételi kategóriában, a Bak Bodajk Alapellátó Kft., amelynek fő profilja a munkahelyi étkeztetés.

A közúti szállítmányozási vállalkozásokat leszámítva valamennyi szolgáltatási ágban (azaz a kereskedelmi tevékenységet most nem tekintve) szinte kizárólag mikro vállalkozások működnek, 0-4 főt foglalkoztatnak és túlnyomó többségének árbevétele nem éri el a 20 millió forintot sem. Az ingatlanszolgáltatások terén a vállalkozások többsége a társasházak üzemeltetését végző társaság. A gazdasági szaktanácsadással foglalkozó vállalatok többsége könyveléssel és adótanácsadással, üzletviteli tanácsadással és mérnöki tevékenységgel foglalkozik. Az egészségügyi szolgáltató vállalkozások jelentős hányada


68


feltehetően a háziorvosi praxisokhoz kapcsolódik.

A szolgáltató szektor vállalkozásait összességében áttekintve az ágazat alacsony fejlettsége, korlátozott munkahely-teremtési képessége látható.

A vállalkozások 77%-a kisméretű cég, 20 millió forintnál kevesebb árbevétellel rendelkezik. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a vállalkozások 88%-a 0-5 főt foglalkoztat, és 29%-a nem rendelkezik egyetlenalkalmazottal sem. A társasági formákat tekintve a vállalkozások 50%-a betéti társaság, 35%-a korlátozott felelősségű társaság formájában működik, egyetlen részvénytársaság működik. A kis tőkével létrehozható Bt-k nagy súly néhány kivételtől eltekintve arra utalnak, hogy ebben a térségi ágazatban is jelentős azon cégek száma, melyek korlátozott forrásokkal és alacsony munkahely-teremtő képességgel rendelkeznek.Összességében elmondható, hogy a szektor erősen Mór központú, az összes társas szolgáltató vállalkozás 55%-a működik a városban, a 300 millió feletti árbevétellel rendelkező vállalkozások (14) közül csak 2 nem móri telephelyű.

5.3.1. Idegenforgalom

A móri kistérség területe a Bakony, illetve a Vértes között helyezkedik el, a táj nagy része természeti védelem alatt áll. A terület így természeti adottságaiból fakadóan kedvelt kirándulóterület – mindenek előtt a belföldi turisták körében. (Kiemelhető a Fehérvárcsurgó-Bodajk közti túraútvonal, mely meredek falú szurdokvölgyben halad.) Ezen felül a kistérségben számos mesterséges tó is található, amelyek többsége halászati-horgászati célokat szolgál.

A kistérség területén lévő Móri borvidék nem csak a kistérség mezőgazdaságában fontos tényező, hanem a turizmus színesítésében, a turizmus adta lehetőségek jobb kihasználásához is szorosan kapcsolható. A borturizmus fejlesztése elindult; létrejött a Móri Ezerjó Borút Egyesület, mely a borút állomáshelyeinek kialakításában, szüreti mulatságok, borversenyek szervezését végzi. (Az egyesület központja egyébként nem a kistérségben, hanem Zámolyon van, de számos egyéb szervezet is foglalkozik a bor hagyományának ápolásával.) Fontos, borturizmussal foglalkozó szervezet még a Borbarát Hölgyek Egyesülete, Brindisi Szent Lőrinc Borrend, a Szent Donát Borrend, valamint a hegyközségeket is meg kell itt említeni.

A kistérség építészeti értékei között említhető meg a móri Lamberg-kastély, a csókakői vár vagy a bodajki kastély. Összességében azonban a kistérségben a természeti környezet inkább turista-vonzó, mint a települési környezet, a kistérség gazdaságfejlesztési programja is a turizmus ezen ágának fejlesztését szorgalmazza (pl. kerékpáros, bakancsos, vadász-, horgász-, borturizmus).

A továbbiakban megvizsgáljuk az idegenforgalmi infrastruktúra és szolgáltatások főbb jellemzőit a térségben. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a kistérségben mind a kereskedelmi szálláshelyek számát, mind az ott eltöltött vendégéjszakákat tekintve a megyénél jobb mutatókkal rendelkezik. A kereskedelmi szálláshelyek többsége Móron található: a Fogadó az Öreg Préshez, a Belvárosi Vendégház, a Hétkúti Wellness Hotel, a Pedro Turistaház, a Mata Vendégház, a Vörös Torony Fogadó. A Móron kívüli szálláslehetőséget a bodajki Véndiófa-fogadó és a bakonycsernyei Kropf Ház, a bodajki Varjúvár, a fehérvárcsurgói Vadászház és a Károlyi-kastély, a csákberényi Udvari József Üdülőház, a csókakői László-ház és Ferkó tanya jelenti.


69


17. táblázatSzálláshelyek a kistérségben és a megyében

Kereskedelmi szálláshelyek Magánszálláshelyekférőhely férőhely vendégéjszaka férőhely férőhely vendégéjszaka

1000 lakosra 1000 lakosraMÓRI KISTÉRSÉG 1061 30 887 111 3 94FEJÉR MEGYE 11192 26 695 4474 10 151

Forrás: Fejér megye statisztikai évkönyve, 2003, KSH

A magánszálláshelyek 2003-as adatait vizsgálva viszont már a kistérség elmaradása látszik a megyéhez viszonyítva. Ez a falusi turizmusban rejlő lehetőségek nem kellő fokú kihasználását jelzi.

SZOLGÁLTATÁSOK- ÖSSZEFOGLALÁS

A kistérség szolgáltató szektora – az ipari szektor igen erős dominanciája miatt – fejletlen, részesedése elmarad az országos értékektől.

A társas vállalkozások 35%-a kereskedelmi vállalkozás és csaknem ugyanennyien vannak a gazdasági szolgáltatással foglalkozó cégek is.

A kereskedelmi vállalkozások többsége alacsony tőkeerejű kis bolt, amelynek árbevétele nem éri el a 20 millió forintot. A nagyobb (300 millió Ft) feletti árbevétellel rendelkező cégek a kiskereskedelmet képviselik (4-en), az építőanyag-nagykereskedelmet (2) és a gépjármű-kereskedelmet (2).

A gazdasági szolgáltatásokhoz tartozó sok cég közül egy sincs, melynek árbevétele meghaladná a 300 millió Ft-ot.

A szállításban 3 jelentősebb közúti teherszállítással foglalkozó cég található.

A szolgáltató szektor erősen Mór központú, az összes társas szolgáltató vállalkozás 55%-a működik a városban.

A kistérség a Bakony és a Vértes, valamint a Móri borvidéknek köszönhetően jó turisztikai adottságokkal rendelkezik, főképp a belföldi (kiránduló)turizmus számára. E téren még szükséges a marketing, az arculat további erősítése.

A kereskedelmi szálláshelyek többsége Móron található. A falusi szállásadás gyengén fejlett.

A következő oldalon – a gazdasággal foglalkozó fejezet zárásaként – a kistérség legjelentősebb vállalkozásait tüntetjük fel, táblázatos formában.


70


18. táblázat A Móri kistérség 300 millió Ft feletti árbevétellel rendelkező vállalkozásai (2004)

Név Település TEÁOR Létszám-kategória

Árbevétel-kategória (millió Ft)

AFL HUNGARY IPARI ÉS TERMELÉSI KFT. Mór Szigetelt vezeték, kábel

gyártása 2000-4999 fő 4001 felett

HAMMERSTEIN AUTORÉSZEGYSÉGGYÁRTO ÉS -FEJLESZTÖ BT

MórKözúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása

1000-1999 fő 4001 felett

SEWS MAGYARORSZÁG KÁBEL KFT Mór

Máshova nem sorolt motor, járművillamossági cikk gyártása

500-999 fő 4001 felett

ESAB-MOR HEGESZTÖANYAGGYÁRTO KFT Mór Huzaltermék gyártása 150-199 fő 4001 felett

GESTAMP-HUNGÁRIA TERMELŐ ÉS KERESKEDELMI KFT Mór Fémalakítás, porkohászat 150-199 fő 4001 felett

REJLEK METAL & STAMPING FÉMLEMEZMEGMUNKÁLÓ, SZOLGÁLTATÓ KFT

Mór Fémalakítás, porkohászat 250-299 fő 2501-4000

BENTELER AUTÓTECHNIKA KFT. MórKözúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása

150-199 fő 2501-4000

SEWS KOMPONENS EURÓPA MAGYARORSZÁG GYÁRTÓ ÉS KERESKEDELMI KFT

Mór Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása 150-199 fő 2501-4000

FRIMO HUNGARY IPARI, TECHNIKAI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT

Mór Szerszámgyártás 200-249 fő 1001-2500

VITAMÓR KERESKEDELMI KFT Mór Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 150-199 fő 1001-2500

VOGELSITZE HUNGARIA NEMZETKÖZI GÉPJÁRMŰALKATRÉSZ GYÁRTÓ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ KFT

MórKözúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása

50-99 fő 1001-2500

ER-FA 2000 FAIPARI KFT Mór Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem 20-49 fő 1001-2500

HEIM ÉS TÁRSA KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT Mór

Egyéb termelési célú termék nagykereskedelme

20-49 fő 1001-2500

ALESSIO SPORT WHEELS PROMOTION HUNGARY KÖNNYÜFÉM-KERÉKTÁRCSA KERESKEDELMI KFT

Kincsesbánya Gépjármű-alkatrész kereskedelem 10-19 fő 501-700

TOTH JANOS ES TARSAI KERESKEDELMI BT Mór Üzemanyag-

kiskereskedelem 5-9 fő 501-700

MAGYARALMÁSI AGRÁR RT MagyaralmásGabonafélék, egyéb máshova nem sorolt növény termesztése

50-99 fő 301-500

MOR SZÁLLITÁSI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT Mór Egyéb szárazföldi

személyszállítás 50-99 fő 301-500

BITTER-SZÜCS GARÁZS KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO BT

Mór Közúti teherszállítás 20-49 fő 301-500

FESS VEGYIÁRU KERESKEDELMI KFT Mór Vasáru-, festék-, üveg-



71


Név Település TEÁOR Létszám-kategória

Árbevétel-kategória (millió Ft)

FHL BJÖRN HUNGARY IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT Mór

Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása

20-49 fő 301-500

LAMMAGRÁR MEZÖGAZDASÁGI ÉS SZOLGÁLTATO KFT Mór

Gabonafélék, egyéb máshova nem sorolt növény termesztése

20-49 fő 301-500

MOR ÉS KÖRNYÉKE ÁFÉSZ Mór Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 20-49 fő 301-500

MORI HÖTERMELÖ- ÉS SZOLGÁLTATO KFT / MÓRHÖ KFT/

Mór Gőz-, melegvíz-ellátás 20-49 fő 301-500

WM MARKET KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓ KFT Mór Élelmiszer jellegű vegyes


MORI ZSÁLYA PATIKA GYOGYSZERKERESKEDELMI BT Mór Gyógyszer


PATRIOT FEHÉRVÁR SZOLGÁLTATO KFT Söréd Szerencsejáték, fogadás 10-19 fő 301-500

STEINER TRANS SZOLGÁLTATÓ KFT Mór Közúti teherszállítás 10-19 fő 301-500

BRICHTER ÉS TÁRSA ÉPITÖIPARI, KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO KFT

MórFa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem

5-9 fő 301-500

K V 94 KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATO BT Csákberény Üzemanyag-




72


OKTATÁS, KÉPZÉS

5.4. Népesség iskolai végzettségeAz iskolai végzettség tekintetében – mivel az oktatás nagyrészt az állam által biztosított közszolgáltatás – a regionális, térségi különbségek kevésbé jelentősek, mint más, gazdasági vagy infrastrukturális jellegű mutatókban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez csak az oktatás statisztikai, mennyiségi jellemzőit tekintve igaz, hiszen az oktatás színvonalában jelentős különbségek lehetnek mindenekelőtt falu-város összevetésben, de az ország egyes területeit tekintve is. Az oktatás színvonalbeli különbségei főképp a „magasabb” oktatási szintek felé haladva érhetőek tetten; például az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők számában.

A részletes, különböző végzettséggel rendelkező csoportok kistérségi szintű összehasonlítására – a kistérséghatár változása miatt – nem állnak rendelkezésre adatok, így csupán a térség lakói által átlagosan elvégzett osztályok számát tudjuk összehasonlítani a megye kistérségei között. A növekvő sorrendbe rendezett oszlopokból (külön szerepeltetve a megyei, a regionális és az országos értéket) könnyen áttekinthető a kistérség lakóinak képzettségi helyzete. Látható, hogy a Móri kistérség lakói a negyedik legjobb képzettségi mutatóval rendelkeznek a megyében, bár az érték elmarad valamelyest a nagytérségi átlagoktól.

27. ábra

A népesség által elvégzett átlagos osztály- (évfolyam-) szám, 2001

Forrás: Fejér megye statisztikai évkönyve 2003, KSH

A kistérségen belüli elemzéshez már rendelkezésre állnak azok az adatok, mely az általános iskola első osztályt, 8 általános iskolai osztályt elvégzettek, illetve érettségivel, felsőfokú diplomával rendelkezők arányát mutatja. Az egyes értékeket sorrendbe helyezve és a rangsorokban elfoglalt helyezéseket átlagolva kaptuk meg az 19. táblázat utolsó oszlopában elhelyezkedő összesített rangsor értéket.

Általános tendencia a települési szinten, hogy a nagyobb települések népessége jobb oktatási-képzettségi jellemzőket tud felmutatni. Ennek oka egyrészt az oktatási


73


infrastruktúra hiányosságaiban keresendő (kis falvakban akár már az általános iskolai oktatás sincs meg), másrészt pedig a magasabb végzettséggel rendelkezők jellemzően a nagyobb – a több szolgáltatást kínáló, ezért vonzóbb – településeket választanak lakhelyüknek. Ebben az esetben azonban számos kivétel is található. (A korreláció a települések népessége és az összesített rangsor között 0,41.)

19. táblázat

A népesség iskolai végzettsége kistérségi szinten (%), 2001

Általános iskola első évfolyamát

sem végezte el (10-x)

Legalább az általános iskola 8.

évfolyamát elvégezte

(15-x)

Legalább középiskolai érettségivel rendelkezik

(18-x)

Egyetem, főiskola stb.

oklevéllel rendelkezik

(25-x)

Összesített rangsor

Bakonycsernye 0,4 88,7 25,1 4,4 10.Bakonykúti – 81,0 28,7 15,5 5.Balinka – 86,5 15,2 2,9 13.Bodajk 0,2 89,4 27,5 5,5 8.Csákberény 0,2 90,1 26,2 6,4 6.Csókakő 0,3 91,1 30,3 8,2 3.Fehérvárcsurgó 0,7 88,4 28,4 6,6 9.Isztimér 0,2 87,8 20,8 4,0 12.Kincsesbánya 0,4 93,0 28,5 5,5 4.Magyaralmás 0,2 91,2 31,5 9,4 2.Mór 0,2 91,3 33,7 9,1 1.Nagyveleg 0,3 80,3 17,6 2,9 14.Pusztavám – 85,8 24,7 5,2 11.Söréd 0,3 88,0 28,2 6,8 7.MÓRI KISTÉRSÉG* 0,2 89,8 29,6 7,2 -FEJÉR MEGYE 0,6 89,9 34,7 10,8 -MAGYARORSZÁG 0,7 88,8 38,2 12,6 -

* - a kistérség esetében a 2001-es kistérséghatárokra vonatkozó adat állt csak rendelkezésre.Forrás: Népszámlálás 2001, KSH, Területi adatok, Fejér megye

A legkedvezőtlenebb képzettségi adatokkal rendelkező települések közt találhatóak az 1000 fős vagy annál kisebb települések, mint Balinka, Nagyveleg és Isztimér. Mind az általános iskolai, mind a középiskolai vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve ezek a települések foglalják el a listák utolsó negyedét. Érdekes kettősség jellemzi viszont a térség legkisebb települését Bakonykútit, mely a legrosszabb mutatók egyikével rendelkezik a 8 általános iskolai végzettséget tekintve, viszont magasan a legjobbal a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát nézve.

A lista másik végén, a legjobb végzettségi adatokkal rendelkező települések élén Mór található, de azt követően olyan – szintén 1000 főt valamivel meghaladó népességű – települések következnek, mint Magyaralmás, Csókakő, majd Kincsesbánya és az előbb említett Bakonykúti települések találhatóak.

5.5. Oktatási intézmények, szakokAz előző alfejezetben bemutatott népesség iskolai végzettségének alakulását nagyban megszabja a kistérség (illetve tágabb környezetének) oktatási infrastruktúrájának a szerkezete, minősége is.

Öt helyszínen nem áll általános iskola a rendelkezésre: Bakonykútiban, Balinkán, Söréden, Isztiméren és Nagyvelegen. Isztiméren 2005 nyarán döntöttek úgy, hogy a településnek nincs elég forrása az iskola fenntartására, így az épület szeptembertől


74


könyvtárként és teleházként működik. Az itt lakó diákokat minden nap iskolabusz szállítja a legközelebbi településre. Nagyvelegen szintén 2005-ben szűnt meg az általános iskola, így az itt élő diákok kénytelenek Mórra ingázni.

Az általános iskolai oktatás jellemzőit vizsgálva (20. táblázat), a lakosság lélekszámához viszonyított tanulói létszám két tényező függvénye: egyrészt a település iskolaköteles lakosságának aránya szabja meg. Másrészt jelentős szerepet játszik az egyes iskolák színvonala, elismertsége. Ez utóbbi tényező általában a nagyobb települések iskoláit teszi vonzóvá. És természetesen felső korlátként figyelembe kell venni az iskola infrastrukturális adottságait is, azt, hogy: hány gyerek oktatását tudja elvállalni.

Az 1000 lakosra jutó tanulók száma a megyében is meghaladja az országos értéket, de a kistérség értéke valamivel még magasabb (97 tanuló / 1000 lakos). Egyes települések azonban még ezen magas értéket is jócskán meghaladják: e mutató alapján Kincsesbánya, Bakonycsernye és Mór általános oktatási intézményei a legvonzóbbak a kistérségen belül. Az adatok 2003-asak, így még Nagyvelegen és Isztiméren is általános iskolát jeleznek. Ezen települések intézmény kihasználtsági mutatói a leggyengébbek, ami alátámasztja a helyi általános iskolai oktatás megszüntetéséről hozott döntést.

20. táblázatAz általános iskolai oktatás jellemző mutatói

Osztályterem Tanuló 1000 lakosra jut tanuló Pedagógus

Egy pedagógusra

jutó tanulóBakonycsernye 14 370 116 31 11,9Bakonykúti 0 0 - 0 - Balinka 0 0 - 0 - Bodajk 18 428 105 38 11,3Csákberény 8 97 77 12 8,1Csókakő 8 93 84 11 8,5Fehérvárcsurgó 8 151 81 13 11,6Isztimér 7 29 30 8 3,6Kincsesbánya 10 206 135 21 9,8Magyaralmás 4 115 77 13 8,8Mór 69 1693 114 172 9,8Nagyveleg 2 19 26 3 6,3Pusztavám 12 201 79 16 12,6Söréd 0 0 - 0 - MÓRI KISTÉRSÉG 160 3402 97 338 10,1FEJÉR MEGYE 1889 40517 95 3694 11,0MAGYARORSZÁG - - 90 - 10,1


A középiskolai oktatás Móron, a Táncsics Mihály Gimnáziumban és a Perczel Mór Szakközépiskolában folyik: összesen 20 osztályban 800 fő szerezhet érettségit. Ezen felül a Kun László Középiskola és Szakiskola bodajki tanintézményében lehetőség van felnőttképzés keretében, esti tagozaton, az érettségit adó gimnáziumi képzésre.

A kistérségben tanulók aránya 1000 lakosra vetítve (13) jelentősen elmarad a megyei átlagtól (41), igaz e mutató tekintetében a nagyvárosok erős felfelé húzó hatása adja ezt az átlagot.

A Táncsics Mihály Gimnáziumnak jelenleg 271 tanulója van. A gimnáziumban három tagozat közül választhatnak a diákok: a német nemzetiségi, az informatikai-számítástechnikai, illetve a speciális, utazás-turizmussal bővíthető idegennyelvi szak közül. A gimnázium tanulóinak továbbtanulási aránya évek óta magas. Az iskola a nappali rendszerű képzés mellett felnőttoktatást is folytat levelező tagozaton.


75


A Perczel Mór Szakközépiskola képzési kínálatában az esztergályos, az irodavezető, a számítástechnikai szoftver üzemeltető és az ügyintézőtitkár szerepel. A diákok többsége ide a kistérség más településeiről jár, az intézményhez kollégium is kapcsolódik, melyben a Táncsics Mihály Gimnázium hallgatóit elhelyezik.

Emellett Móron működik a Pászti Miklós Zeneiskola is, amely intézmény szintén népszerű a diákok körében. A helyi zeneiskola keretein belül alakult meg a híressé vált Móri Ifjúsági Fúvószenekar, amely 1991-től Móri Fúvószenei Egyesületként működik.

A kistérségben egyre nagyobb hírnévre tesz szert a bodajki Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola. Az iskola bodajki és más településekre kihelyezett tagozatain összesen 1917 diák ismerkedhet a klasszikus és modern mozgásművészetek, a dráma, a képző- és iparművészet, a klasszikus zene és jazz alapjaival. Az iskola 2006. szeptemberétől tervezi beindítani a művészeti szakközépiskolai képzést.Ezen felül jellemző még a középiskolai tanulók Székesfehérvár középiskoláiba történő ingázása is, mint ahogy a felsőfokú oktatás tekintetében is Székesfehérvár, majd Budapest, Győr és Veszprém felsőfokú oktatási intézményei a célpontok a kistérség továbbtanulni vágyó fiataljai körében.

Oktatás, képzés – összefoglalás

A közép és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a Móri kistérségben csak csekély mértékben marad el a megyei, a regionális vagy az országos adattól, a megye kistérségei közt a negyedik helyet foglalja el, a Székesfehérvári, a Dunaújvárosi és a Gárdonyi kistérség után.

A kistérségen belül Mór, Magyaralmás és Csókakő lakosai a legmagasabban képzettebbek, míg a legkedvezőtlenebb képzettségi adatokkal Balinka, Nagyveleg és Isztimér rendelkezik.

A kistérség öt településén nincs általános iskola; ezek: Bakonykúti, Balinka, Isztimér, Nagyveleg és Söréd.

Középiskolai oktatás Móron és Bodajkon található: Móron a Táncsics Mihály Gimnáziumban német nemzetiségi, informatikai-számítástechnika és utazás-turizmussal bővített idegennyelvi szakok vannak. A szakiskolai oktatásra a Perczel Mór Szakközépiskola ad lehetőséget. Bodajkon felnőttképzés keretében, esti tagozaton van lehetőség érettségit adó gimnáziumi képzésre.

A kistérség művészeti jellegű képzésében fontos szerepe van a móri Pászti Miklós Zeneiskolának és a bodajki Hang-Szín-Tér Művészeti Iskolának.


76


VI. SWOT ELEMZÉS

A SWOT elemzés készítése kettős célt szolgál: egyrészt koncentrált formában jeleníti meg a helyzetelemzés legfontosabb következtetéseit, másrészt pedig az erősségek-lehetőségek és a gyengeségek-veszélyek összevetésével lehetővé teszi a fejlesztési stratégia által kezelendő kulcsterületek azonosítását.

Erősségek Gyengeségek

A kistérség kedvező elhelyezkedése: két autópálya is rövid autóúttal elérhető.

Mór így betölti a központi centrum szerepet a kistérségben; fő foglalkoztató, jelentős vonzáskörzettel.

Székesfehérvár gyorsan elérhető a 81-es főúton, a megyeszékhely a vonzáskörzete a kistérségre is kiterjed.

A népesség természetes fogyása kisebb ütemű, mint az országos átlag.

A kistérség népessége lassan nő, a kistérség pozitív vándorlási egyenlegének köszönhetően.

A korszerkezet, illetve az öregedési index kedvezőbb, mint az országos átlag, valamivel nagyobb a fiatalok aránya.

A kistérségben a foglalkoztatottak aránya magasabb, mint az országban.

A munkanélküliségi ráta alacsony, csakúgy mint a tartós vagy a pályakezdő munkanélküliek aránya.

Mobilis munkaerő, magas az ingázó foglalkoztatottak aránya.

Az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagysága a kistérségben – magyar viszonylatban – igen kedvező, országos összevetésben a 10. legjobb érték.

A kistérség egy része a Móri borvidékhez tartozik.

Az ipari tevékenység részaránya kétszerese az országos átlagnak.

A kistérség ipari múltjára épülő gazdaság szerkezetváltás sikeres volt a térségben.

A móri ipari zóna igen sikeresen működik. Az autóalkatrész gyártásban, a járműiparhoz

kapcsolódó ágazatokban működő vállalatok biztosítják a kistérség foglalkoztatását és a kistérséghatárokon túlról is vonzanak munkaerőt.

A kistérség jó képzettségi adatokkal rendelkezik.

A többi település méretben jelentősen elmarad Mórtól; a kistérség népességének 42%-a Móron él, ez némi vízfej-jelleget is jelent.

A kistérség vasúton való elérhetősége nehézkes.

Móron kívül kevés munkalehetőség van a kistérségben.

A térség túlságosan ipar központú, ami megmutatkozik például a foglakoztatottak arányában.

GDP-növekedési ütemét tekintve Fejér megye a megyei rangsor legvégére csúszott vissza.

A kistérségben kevesebb a működő vállalkozások száma, mint az országos átlag.

A kistérség fő foglalkoztatói a betelepült nemzetközi vállalatok, hiányzik a széles KKV szektor.

A jelen lévő nagyvállalatok kistérségi beágyazottsága (pl. alvállalkozók) még mindig nem elég erős.

A nemzetközi nagyvállalatoknál lévő munkakörök többsége alacsony végzettséget igényel, alacsony bérért.

Az egy ágazatba tartozó nagyvállalatokra épülő kistérségi gazdaság sérülékeny egy szektorális válság esetén.

Hiányzik a kistérségben a magas innovációtartalmú, magasan kvalifikált munkaerőt igénylő ipari tevékenység.

A legnagyobb foglalkoztatók kivétel nélkül Móron találhatóak, erős az ipar területi koncentrációja.

Nagyon alacsony a szolgáltatásban dolgozók aránya, csak 40%-a az országos átlagnak.

Szolgáltató szektor alacsony fejlettsége, kevés munkaerőt alkalmaz, a szolgáltatással foglalkozó vállalkozások erősen Mór központúak.

A kistérség nem kellőképpen használja ki az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket: a magánszálláshelyek száma kevés.

Középiskola, felnőttoktatást biztosító létesítmény Móron és Bodajkon található.


77


Lehetőségek Veszélyek

Kormányzati lépések a kistérségi rendszer, hatékony működtetése érdekében, források biztosítása.

A kistérségbe történő bevándorlás tovább erősödik.

Befektetői érdeklődés fennmarad a régió iránt. A magas hozzáadott értékű, innováció-

orientált nemzetközi nagyvállalatok „felfedezik” a régiót.

A járműgyártó iparág továbbra is dinamikus fejlődési pályán marad.

A szolgáltató-szektor dinamizmusában rejlő lehetőségek kihasználása.

A belföldi „szelíd” turizmus népszerűségének növekedése.

Az esélyegyenlőség szerepe felértékelődik a foglalkoztatásban.

Bizonytalanok a kistérségi rendszer működési keretei, forrásai, s ez nem segíti az együttműködés mélyülését.

A kistérség legkisebb településein élő népesség további elöregedése, drasztikus népességcsökkenés.

A nemzetközi nagyvállalatok áthelyezik termelésüket más, továbbra is olcsó munkaerőt kínáló régiókba.

Székesfehérvár (kisebb részben Tatabánya) képzett humán-erőforrás elszívó hatásának fokozódása.


78


VII. A STRATÉGIA ÖSSZEFOGLALÁSA

1. JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ

A stratégia kiindulópontja a jövőkép, amely a kistérség foglalkoztatási helyzetének jövőbeli kívánatos állapotát mutatja be. A jövőképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését, a jövőképben leírt állapot elérését célozza a koncepció és program.

A Móri kistérség versenyképes gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet és magas jövedelmet biztosít a térség lakosságának.

A foglalkoztatottak száma ebből következően magas, a munkanélküliség alacsony. A lakosság képzettségi szintje magas, az itt lakók piacképes tudással rendelkeznek, a kistérségben sok diplomás él.

A térség gazdaságában jelen vannak a magas hozzáadott-értéket előállító, innovációorientált, nemzetközileg is versenyképes multinacionális vállalatok, melyek magasan kvalifikált munkaerőre tartanak igényt. A multinacionális vállalatok térségi beágyazottsága erős, széles beszállítói hálózattal rendelkeznek, azaz a kistérség középvállalkozói köre jól fejlett, rugalmasan reagál a változásokra.

A térség gazdasága több lábon áll, a hagyományos ipari szerkezet mellé jelentős gazdasági szolgáltató ágazat társul, a tercier szektor sokrétű, a térség a rekreációs turizmus, a borturizmus egyik kedvelt célpontja és alternatív jövedelemforrás.

A térség lakóinak foglalkoztatásában érvényesülnek az esélyegyenlőségi szempontok, támogató környezete van a fiatalkorúak pályakezdésének, az időskori munkavállalásnak, a nők foglalkoztatásának, elterjedtek az alternatív foglalkoztatási módok.

A kistérség dolgozóinak sokfajta lehetősége van a munka utáni kikapcsolódásra, a rekreációra, a kistérség közösségi, kulturális élete intenzív, sokszínű.

A jövőkép hangsúlyozza, hogy a kistérség diverzifikált gazdasági szerkezettel rendelkezik, és a térségben működő helyi és multinacionális vállalkozások képesek továbbra is elegendő számú munkalehetőséget biztosítani a lakosság számára. Az ipar területén működő vállalkozások széles együttműködésben dolgoznak, kiterjedt beszállítói hálózattal rendelkeznek a jelen lévő multinacionális vállalatok. A nemzetközi nagyvállalatok kötődése a térséghez erős, nem az olcsó munkaerő-lehetősége tartja őket a térségben. Fontos, hogy a szolgáltató szektorban rejlő lehetőségek is hasznosításra kerülnek, az ágazat számos ága biztosít megélhetést vagy kiegészítő jövedelmet a lakosság számára – egyrészt a jelen lévő gazdasági vállalkozásokhoz kapcsolódóan, másrészt pedig a térség egyéb adottságaira építve.

A magas szintű foglalkoztatottság mellett a térség foglalkoztatáspolitikája érzékeny a különböző társadalmi csoportok eltérő igényeire is: a fiatal pályakezdők, az idősek, a GYED-ről / GYES-ről visszatérő nők, a fogyatékosok, a csökkent munkaképességűek is versenyképes szereplők a kistérség munkaerőpiacán, ahol sokszínű foglalkoztatási lehetőségek vannak: részmunka, távmunka, stb.

A jövőkép a foglalkozatás magas szintje mellett kiemeli, hogy a munka világán kívül is


79


szükséges a munkavállaló igényeit kielégíteni, csak így komplexen képzelhető el az emberi erőforrás gazdálkodás. Azaz fontos szerepe kell, hogy legyen a kistérségen belül a közösségépítésnek, a szabadidő kulturált és változatos eltöltésének lehetőségeinek megteremtésében is.

A jövőkép alapján a kistérség missziója az alábbiakban fogalmazható meg:

A kistérség foglalkoztatási missziója, hogy megteremtse a lehetőséget ahhoz, hogy valamennyi dolgozni akaró lakosának esélye legyen a képzettségének

megfelelő szintű munkavállaláshoz; a térség vállalkozásai pedig kiszámítható, innovatív gazdasági környezetben működhessenek.

A misszió a fejlesztés alapcélja, a későbbiekben kijelölt stratégiai célok, részcélok mind-mind a misszióban foglaltak elérését célozzák. Egy átfogó kistérségi koncepciónak a fő célja, mint azt a misszió is megfogalmazza, a foglalkoztatás lehetőségének mind teljesebb biztosítása. Fontos hangsúlyozni, hogy a kistérség feladata nem a maga a foglalkoztatás biztosítása, hanem ahhoz kell hozzájárulnia, hogy egyrészt munkavállalói minél felkészültebben, a piac igényeinek megfelelő képzettséggel jelenhessenek meg a munkaerőpiacon, másrészt pedig ahhoz, hogy a térségben munkaadói oldalról meglegyen a kereslet a kistérségben munkát keresők előtt.

A foglalkoztatás lehetőségének biztosítása komplex és bonyolult feladat. A misszió kiemeli, hogy a humánpolitikai programnak a kistérség összes településének összes lakosára kell vonatkoznia.

A foglalkoztatási lehetőségek bővítése mellett nem szabad elhanyagolni az eddig elért eredményeket. Gondot kell fordítani arra, hogy a kistérségbe (főként Mórra) eddig érkezett külföldi működőtőke továbbra is, hosszú távon a kistérségben képzelje el gazdasági tevékenységét, elégedettek legyenek a kistérség által nyújtott szolgáltatásokkal, lehetőségekkel. Ugyanez vonatkozik a térségben jelen lévő, jól prosperáló középvállalatokra is.

Szükséges tehát a vállalatok közti együttműködés további bővítése, a helyi KKV szektor versenyképességének fokozása. A vállalkozások általában vett alacsony száma miatt elő kell segíteni az új vállalkozások beindítását a megfelelő üzleti infrastruktúra és szolgáltatások biztosításával. A megfelelő számú és minőségű munkahelyek biztosításához a kistérség gazdasági szerkezetének diverzifikációja, a prosperáló, de egyoldalú ipari szerkezetet eredményező járműiparhoz kötődő tevékenységek bővítése, azaz további külső források, befektetések térségbe vonzása, a befektetés-ösztönzés erősítése szükséges, melyet átgondolt marketing-stratégia támaszt alá.

A kistérség szolgáltató szektora – éppen a hangsúlyos ipari arculat miatt – meglehetősen fejletlen, de a kistérség jó jövedelmi helyzete, magas fejlettsége a szolgáltatószektor esetében magas foglalkoztatási és növekedési potenciált hordoz magában. Az idegenforgalmi szolgáltatások korlátozottsága is jellemző, annak ellenére, hogy a kistérség fejlesztési terveiben hangsúlyos szerepe van az idegenforgalomnak.

A misszió beteljesítéséhez elengedhetetlen, hogy az aktív lakosság piacképes ismeretekkel, szakmákkal rendelkezzen. A kistérség viszonylag jó képzettségi mutatókkal rendelkezik, de a térségben jelen lévő nemzetközi vállalatok többsége mégis az alacsonyabb végzettséget igénylő munkákra vár jelentkezőket – főképp a költségtakarékosság végett. A versenyképesség megtartásához elengedhetetlen, hogy a munkaerőpiac változásaihoz igazodó szakképzések száma növekedjen a térségben. Ezeket a képzéseket mind közelebb kell vinni az emberekhez. Ezen felül nagy kihívás – a kistérség előtt éppúgy, mint az ország egészében – a diplomával rendelkező mind szélesebb körnek a valóban felsőfokú


80


végzettséget igénylő munkával való ellátása.

A stratégiai cél eléréséhez fejleszteni kell az alap és középfokú oktatás, szakképzés intézményeit, az oktatott szakmákat, képzési, átképzési és továbbképzési programokat kell szervezni, és speciális tanácsadással, szolgáltatásokkal kell támogatni (a kistérségben alacsony arányban jelen lévő) munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációját, terjeszteni kell az élethosszig-tartó tanulás szemléletét.

A humán erőforrás állapota nem csak a képzettségi szintjétől függ, fontos magának a társadalmi környezetnek a minősége. Szükség van rekreációs lehetőségekre, a szabadidő (kulturális élet, sportolási lehetőségek, rendezvények, stb.) kulturált eltöltésének biztosítására. Ugyanakkor rendkívül fontos magának a közösségnek az összetartása, valamint a közösség által nyújtott szolgáltatásoknak az elérhetősége és minősége. A szociális ellátás, az alapfokú oktatási intézmények megléte szükségesek a megfelelő életfeltételek biztosításához. Mindezeken túl tovább kell építeni a pozitív térségi image-t, itt most nem elsősorban a vállalkozásokra, hanem az itt lakókra vonatkoztatva. A térségi azonosságtudat kialakulásának, erősödésének fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

A fent megfogalmazott üzenet tehát csak a kistérség foglalkoztatási missziója. Nem lehet azonban csupán a foglalkoztatást kiragadni a térségi fejlesztések komplex rendszeréből, a teljes kistérségi fejlesztési programmal együtt kell kezelni. Jelen program készítésekor törekedtünk arra, hogy a kistérségben korábban – humán erőforrás-, és tágabb értelemben gazdaságfejlesztés kapcsán – megfogalmazott célokat, prioritásokat beemeljük ebbe a foglalkoztatási programba. A foglalkoztatási lehetőségek fejlesztése csupán egy eleme annak a legfőbb kistérségi célnak, mely nem lehet más, mint a térségben élők életszínvonalának az emelése.


81


2. STRATÉGIAI IRÁNYVONALAK

A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak elérésére kijelölésre kerültek azok a stratégiai irányvonalakat, melyeknek központi helyen kell szerepelniük a stratégiai célok kialakítása, a prioritások és alprogramok meghatározása során. A stratégiai irányvonalak adottságok és problémák csoportokban kerültek kialakításra, a SWOT-analízis alapján. Az adottságok képviselik azokat a belső erősségeket és kedvező külső folyamatokat, amelyekre a kistérség fejlődése alapozható, míg a problémák azok a gyengeségek és külső veszélyek, amelyek a legnagyobb akadályt képezik a kistérség sikeres fejlődésében.

Adottságok: Pozitív bevándorlási egyenleg

A kistérség természetes fogyással rendelkezik, de magyar összevetésben ennek mértéke nem túlságosan kedvezőtlen, melyet ráadásul a pozitív bevándorlás is mérsékel, mely ráadásul főként fiatal, munkaképes korú népességet jelent.

Móri Ipari ZónaA kistérség meghatározó gazdasági központja a Mór, és a Móri Ipari Zóna. A kistérség jó földrajzi elhelyezkedése (Székesfehérvár és Győr, illetve az autópályák közelsége) az elmúlt években számos jelentős, főként a járműiparban érdekelt nemzetközi nagyvállalatot vonzott ide, amelyek a kistérség gazdasági életében, foglalkoztatásában jelentős súlyt képviselnek.

Járműiparban érdekelt nagyvállalatok és hozzájuk kapcsolódó beszállítókA jármű- és gépgyártás ágazat napjainkban egy prosperáló, dinamikusan fejlődő ágazat, az itt lévő, különböző alkatrészeket gyártó vállalatok jó beszállítói akár a Magyarországon jelen lévő autógyártó vállalatoknak (Esztergom, Szentgotthárd, Győr), vagy akár Nyugat-Európa nagyvállalkozásainak. A kistérségben léteznek működő beszállítói, alvállalkozói kapcsolatok.

A kistérség turisztikai adottságai jókA Bakony és Vértes között elhelyezkedő kistérség igen kedvező adottságokkal rendelkezik a kirándulóturizmus, illetve a turizmus más, ún. „szelíd” formái esetében. Ennek a lehetőségnek a kihasználása az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek, és a „több lábon állás” miatt mindenképpen szükséges lenne. Ehhez a turisztikai vonzerőhöz további ízt ad a Móri borvidék, és a borturizmusban rejlő lehetőségek.

Oktatási intézményekA kistérség középfokú oktatási intézményei Móron és Bodajkon találhatóak, itt van lehetőség felnőttképzésre is. Érdekes színfolt a bodajki Hang-Szín-Tér sokoldalú művészeti iskolája is, ahol a középfokú képzés (művészeti szakközépiskola) beindítását 2006 őszére tervezik. A kistérség lakóinak képzettségi adatai – noha elmaradnak például egy nagyváros jellemző adataitól, de – kedvezőnek tekinthetőek.

Problémák: Az olcsó munkaerő iránti igény elsődlegessége

A kistérségben megjelenő nemzetközi vállalatok ide településükkor a jó közlekedés-földrajzi adottságok, a térség korábbi ipari hagyományai és az adókedvezmények mellett az olcsó munkaerőt tekintették igazán vonzónak. A magyar bérszint emelkedésével a jövőben az olcsó munkaerő mind nehezebben lesz biztosítható, ezért reális veszély, hogy a most jelen lévő vállalatok elgondolkodnak a jövőben termelésük tovahelyezésén. A jelenlegi folyamatok még nem ezt igazolják (több vállalat is a termelésének bővítését tervezi az elkövetkező években), de hosszú távon számolni kell ezzel a lehetőséggel is, és egyrészt mindjobban kötni kell a vállalatokat


82


a térséghez, másrészt a munkaerő képzettségi szintjének további emelésével lehetővé kell tenni a mind magasabb hozzáadott termelési értékű vállalatok térségbe csábítását.

A szolgáltatási ágazat alacsony súlyaA szolgáltatási szektor alacsony részesedése egyrészt az ipari szektor igen hangsúlyos jelenlétének köszönhető, de másfelől valóban vannak itt kiaknázatlan lehetőségek. Az ipari tevékenységhez kapcsolódó kiszolgáló tevékenységek mellett a különböző gazdasági szolgáltatások is fejlesztésre szorulnak, melyek helyszíne főképp a kistérség városa, Mór kell, hogy legyen.

Székesfehérvár brain-drain hatásaA megyeközpont elszívó hatása nem annyira a működőtőke-beruházások, mint inkább a szolgáltató tevékenységek és a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek körében jelentős.

Nem kellőképpen kihasznált turisztikai adottságokNoha a kistérség turisztikai adottságai jók, a kiszolgáló infrastruktúra, a rendezvények és programok sűrűsége, a marketing területén még van fejlesztenivaló.


83


3. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER

A jövőképben és a misszióban foglaltak alapján, a stratégiai irányvonalak figyelembe vételével az alábbi három stratégiai cél képezhető le. Az alábbi ábra a kistérség célrendszerét mutatja be. Központi helyen a fejlesztés alapcélja, a misszió áll, az alatt helyezkedik a három stratégiai cél, és azok alatt az egyes részcélok (összesen hat).

A kialakított stratégiai célok a következők:

4. A foglalkoztatási lehetőségek további bővítése5. A munkaerő-piaci kínálat minőségi fejlesztése 6. A társadalmi összetartozás erősítése

28. ábraStratégiai célrendszer

A következőkben részletesen bemutatásra kerülnek a stratégiai célok és azok részcéljai.

a) A foglalkoztatási lehetőségek további bővítése A kistérségben a helyzetelemzés tanulságai szerint a munkalehetőség hiánya nem jelent akkora problémát, mint az ország más területein. Sőt, a jellemző a kistérségbe munkavállalási céllal történő ingázás, annak határain túlról. Mindazonáltal, mint korábban is hangsúlyozzuk, ez a munka gyakran betanított munka, csupán 8 általános végzettséget igényel. Egyes szakmák ugyan hiányszakmák, de a térségben jelen lévő nagyvállalatok szerint a megfelelő munkaerő megtalálása nem okoz problémát, még ha távolabbról ingáznak is. A helyzet tehát igen kedvezőnek mondható, de továbbra is erőfeszítéseket kell tenni, hogy ez a jövőben is így maradjon.


Esély a munkavállallóknak a képzettségüknek megfelelő szintű munkavállaláshoz; a térség

vállalkozásainak pedig kiszámítható, innovatív gazdasági környezet biztosítása.

A foglalkoztatási lehetőségek további

bővítése

A munkaerő-piaci kínálat minőségi

fejlesztése

A társadalmi összetartozás

erősítése

A jelen lévő nemzetközi nagyválla-

latok helyben tartása

Közösség-fejlesztés


Munkaerő-piaci

reintegráció ösztönzése

Piacképes tudással

rendelkező munkaerő biztosítása

Szemlélet-formálás

84


A szolgáltató szektor alárendelt szerepe is egyértelműen kitűnt a helyzetfeltárásból, ráadásul a szolgáltató szektor jelentősebb szereplői még az ipari ágazatnál is jobban koncentrálódnak a kistérségközpontban, Móron. A jelentős foglalkoztatási potenciált rejtő tercier szektor térhódítása tehát még várat magára, a vállalkozások száma alacsony, legtöbbjük költséghatékony szervezeti formában, alacsony létszámot foglalkoztatva működik.

Ez a stratégiai cél valójában több mint foglalkoztatáspolitika, igen szorosan kapcsolódik a gazdaságfejlesztéshez, és figyelembe is vettük a gazdaságfejlesztés során megfogalmazott prioritásokat is, néhol kibővítve azt a foglalkoztatás érdekeinek figyelembevételével.

A foglalkoztatás növelését az alábbi részcélok megvalósításán keresztül lehet elérni:

a) A Tőkevonzó képesség fenntartása b) Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása

a) A jelen lévő nagyvállalatok helyben tartása (és újak vonzása)A külföldi befektetők vonzása, megtelepedési feltételeik biztosítása, és a vállalkozások megtartása jelentős részben a kistérségen múlik. A külföldi vállalkozások igényeihez igazodó ipari, szolgáltató terület kialakítása sikeresen megtörtént, de hangsúlyt kell helyezni az ipari tevékenységet kiszolgáló szervezeti keretek biztosítása, valamint a megfelelően képzett humán erőforrásbázis rendelkezésre állása a befektetők számára kulcsfontosságú tényező.

Az infrastruktúra, a szolgáltatások és a munkaerő mellett rendkívül fontos egy pozitív térségi image kialakítása, egy aktív térségi befektetés-ösztönzési tevékenység beindítása. Célnak kell lennie, hogy a mind nagyobb szakképzettséget igénylő, kutatás-fejlesztést is alkalmazó vállalatok is a térségbe jöjjenek. E téren előnyben vannak ugyan a megye nagyobb városai, de az itt már kialakult járműgyártás-orientált tevékenységek jó kiindulóbázist jelenthetnek.

A tőkevonzó képesség javításához elengedhetetlen az alapvető kommunális szolgáltatások mind gördülékenyebb biztosítása – ezzel kapcsolatban megfogalmazódtak kritikák a nagyvállalatok vezetői részéről.

b) Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításaA kistérség gazdasági szerkezetének modernizálásához ez egyik legfontosabb a térség vállalkozási szerkezetére jellemző kettősség oldása. Elő kell segíteni a vállalkozások közötti együttműködést, a beszállítói és partneri kapcsolatok kialakulását a térségben jelen lévő multinacionális vállalatok, a helyi kis- és középvállalatok között. Több nagyvállalat beszámolt jól működő alvállalkozói kapcsolatokról. A még szorosabb és nagyobb volumenű együttműködés érdekében szükséges a kkv-k versenyképességének javítása, új vállalkozások indítását célzó fejlesztések megvalósítása, az üzleti szolgáltatások körének bővítése.

A kistérség elmaradott szolgáltató szektorának fejlesztése is szükséges, kiemelt hangsúlyt fektetve az előbb említett üzleti, gazdasági szolgáltatásokra. De a jelenleg nem kellő mértékben hasznosított turisztikai adottságok is a térség több lábon állását szolgálhatják. Az ipar melletti jövedelemszerző tevékenységek közül nem szabad elfeledkezni a mezőgazdaságról sem, noha szerepe a kistérségben kevésbé jelentős, de az erdő-, gyümölcs- és szőlőgazdaságok jelentősebb jövedelemszerzési forrást jelenthetnek, és színesítik a térség gazdasági szerkezetét.


85


b) A munkaerő-piaci kínálat minőségi fejlesztése Ahhoz, hogy a kistérség átállhasson a mind innováció-orientáltabb vállalkozások fogadására, szükséges, hogy a kistérség munkavállalóinak képzettségi szintje emelkedjen. De emellett az is fontos, hogy valóban olyan végzettséggel rendelkező szakemberek legyenek, amely valóban releváns a jelenlévő nemzetközi vállalkozások számára. Ezen felül meg kell oldani azt is, hogy a munkavállaló és a munkáltató egymásra találjon – a Munkaügyi Központ koordináló szerepe a jelenleginél még jobban kell, hogy érvényesüljön.

A munkaerő-piaci részvétel növelését a program az alábbi részcélok megvalósításán keresztül kívánja elérni:

a) Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosításab) A munkaerő-piaci reintegráció elősegítése

1. Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosításaA gazdasági aktivitás növekedését, és ezzel egyidejűleg a munkanélküliség csökkenését is elősegíti a munkaerő képzettségi szintjének és szerkezetének javítása. Piacképes ismeretek birtokában egyrészt elérhetők a fenti célok, de közvetve hozzájárul a vállalkozások versenyképességének növeléséhez is.

A magas színvonalú oktatási, szakképzési rendszer, és az ezt kiszolgáló infrastrukturális háttér minőségi munkaerő-kínálatot képes nyújtani a helyi és külföldi vállalkozások számára. Elengedhetetlen a vállalkozások igényeinek felmérése, azaz olyan szakmák és ismeretek oktatása szükséges, amelyek iránt kereslet mutatkozik a piacon.

Az oktatás fejlesztését az alapoktól érdemes elkezdeni, azaz ide tartozik az általános iskolák, vagy az egyébként jóhírű móri középiskolák kapcsán infrastrukturális beruházás vagy éppen oktatás-módszertani fejlesztés.

A felnőttképzés kiterjesztése nem csak szakmák kitanítását kell, hogy jelentse, hanem az élethosszig tartó tanulás modelljének megfelelően olyan általános ismeretek, kompetenciák átadását is, mely általános segítséget jelentenek az elhelyezkedésben. Ezen felül a képzéseknek ki kell terjednie a vállalkozói körre is, és az ő tudásbázisuk gyarapodásáról is gondoskodni kell. Természetesen ezek többnyire teljesen más jellegű ismeretek, mint amire munkavállalóknak van szükségük. Még inkább az általános jellegű képzések dominálnak itt, például a projektmenedzsmenthez, a pályázatíráshoz, pénzügyi-üzleti, közbeszerzési, stb. ismeretek.

Alapvető érdek, hogy a kistérség felsőfokú végzettséggel rendelkező polgárait a kistérségben találjanak képzettségüknek megfelelő munkát, és a térségben is lakjanak.

2. Munkaerő-piaci reintegráció elősegítéseA kistérségben Móron működik a Fejér Megyei Munkaügyi Központ kihelyezett létesítménye. A nemzetközi nagyvállalatok képviselői összességében jónak ítélték a munkaügyi központtal való együttműködést, bár némely esetben még szorosabb együttműködést, támogatást vártak volna el, például közvetlenebbül hozzáférhető adatbázist a munkát keresőkről. Ily módon ez a részcél erősen kapcsolódik a „Tőkevonzó képesség megtartása” részcélhoz is: a vállalkozói szférával való


86


együttműködés, az ő igényeiknek, kéréseiknek való megfelelés is erősíti térséghez való kötődésüket.

A munkaügyi központ által szervezett képzési, átképzési és felzárkóztatási programok, foglalkoztatási programok eddig is léteztek a kistérség munkanélkülijei számára. Ezt a folyamatot kell tovább erősíteni, különös tekintettel a részmunka, a távmunka lehetőségének elterjesztésére, az élethosszig-tartó tanulás szemléletének meghonosítására, a szülés után munkába visszatérni kívánó nőkre, az egyéb – munkavállalás szempontjából – hátrányos helyzetűekre is gondolva. A kistérség a Munkaügyi Központ által kínált lehetőségeken túlmenően további szolgáltatásokat nyújthat a munkát keresőknek. Ez a részcél a Társadalmi összetartozás – Szemléletformálás célhoz is kapcsolódik.

c) A társadalmi összetartozás erősítése Minden társadalom számára fontos, hogy tagjai közt ne legyen szakadék, értve ez alatt akár a jövedelmi helyzetet, akár az egyéni kapcsolatok hálózatát. A munka nélkül maradók munkaerő-piaci reintegrációja már az előző részcél keretében megfogalmazásra került, de az ő képzésükön, felkészítésükön túlmenően szükséges a vállalkozói szféra, illetve a kistérségi társadalom érzékenyítése is.

Az Európai Unió kitüntetett fontosságú horizontális (azaz minden projekt esetében kötelezően érvényesítendő) szempontnak tekinti az esélyegyenlőség érvényesülését: értve ez alatt a nők, fogyatékkal élők, és a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének biztosítását. E területen Magyarország számos olyan kihívással küzd, melynek megoldása a 2007-13 közti időszakra kell esnie. Ez tehát nem csupán kistérségi, hanem általános, országos feladat, de mindehhez kistérségi szinten is hozzá kell járulni.

A társadalmi érintkezés fontos szerepe a közösségi terek, és az azokhoz kapcsolódó programok biztosítása. Ösztönözni kell tehát a kistérségi szintű, vagy csupán a kistérségben működő civil szervezetek, kezdeményezések működését, akár a működésükhöz szükséges infrastruktúra biztosításával. Ezek a szervezetek jó alapot jelentenek a térségi azonosságtudat kialakításához, a társadalmi összetartozás erősítéshez.

A társadalmi összetartozás erősítését a program az alábbi részcélok megvalósításán keresztül kívánja elérni:

a) Szemléletformálásb) Közösségfejlesztés

a) SzemléletformálásAz alternatív munkavállalási, jövedelemszerzési formák, illetve az esélyegyenlőség érvényesülése tekintetében mindkét oldal, a munkáltatói és a munkavállalói oldal felkészítése is fontos. Magyarországon a népesség foglalkoztatási mutatói többek között azért is maradnak el a nyugat-európai értékektől, mert lényegesen alacsonyabb a távmunkával, részmunkával foglalkoztatottak aránya, nincs kihasználva a fogyatékos, csökkent munkaképességű emberek potenciális munkaképessége.

A szemléletformálás úgy tud igazán hatékony lenni, ha a kistérség közigazgatásában, közszolgáltatásában foglalkoztatottak esetében érvényesülnek az esélyegyenlőség elvei, azaz a közszféra jó példával jár elöl a vállalkozások előtt. A kistérség intézményeinek akadálymentesítése több helyütt


87


megtörtént, illetve tervbe van véve, de ezen az infrastrukturális beruházáson felül még több tennivaló van konkrétan a foglalkoztatást, illetve a szemlélet meghonosítását tekintve.

b) KözösségfejlesztésEgy közösség működésében rendkívül fontos szerepet töltenek be a közösség által a tagjainak nyújtott szolgáltatások. A közösségfejlesztés meghatározó eleme az alapvető települési funkciók rendesen működjenek a kistérségben, azaz az alapfokú oktatás és nevelés, az egészségügyi és szociális intézmények megfelelő működése. Biztosítani kell az óvodák működését, a gyerekek általános iskolai oktatásához szükséges feltételeket (infrastruktúra, eszközök, tanárok). Ez kistérség esetében teljesül, a közelmúltban megszüntetett általános iskolák tanulóinak oktatása megoldott, a szociális ellátás is magas színvonalú a kistérségben.

A kistérség belső kohéziójának erősítése érdekében mindenféleképp segíteni kell a munka nélkül lévők társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációját, erről már szóltunk a korábbiakban.

A kistérség számos olyan tevékenységet, szolgáltatást kínálhat, mely segíti a társadalmi, közösségi kapcsolatok fejlődését. Ilyen lehet például a kistérség által mind szélesebb körnek ingyenesen vagy igen kedvezményesen biztosított alapfokú nyelvi ismeretek, számítástechnikai készségek megszerzésének a segítése. A közösségfejlesztésnek emellett foglalkoznia kell az infrastrukturális háttér, a megfelelő közösségi tér biztosításával is.

A közösségfejlesztés újabb eleme szintén a kistérség belső kohéziójának kialakítását célozza. Települési és térségi szinten is csak kialakulóban van egy markáns, a terület jellegét tükröző, pozitív üzenetet hordozó image, önmeghatározás. A kohézió kialakítása hosszú távú folyamat, ez az elem ennek a tudatos tervezéséhez kíván hozzájárulni, amely a térség lakosságának bevonását és aktív közreműködését igényli.


88


4. A STRATÉGIAI CÉLOKHOZ ILLESZKEDŐ INTÉZKEDÉSEK

A foglalkoztatási lehetőségek további bővítéseA jelen lévő nemzetközi nagyvállalatok helyben tartása (és újak vonzása)

Az üzleti infrastruktúrához kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, intenzívebb kapcsolattartás a Móri Ipari Zónában lévő vállalkozásokkal

KE

RE

SLE

T

Beszállítói hálózat fejlesztése, klaszter-iroda létrehozása

Befektetés-ösztönzési Iroda létrehozása


Inkubátorház létrehozása (a kkv-k versenyképességének növelése végett)

KE

RE

SLE

T

A turizmus kiszolgáló létesítményeinek, idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése

Térségi turisztikai programcsomag (és iroda) kialakítása

A borászatban rejlő (idegenforgalmi) lehetőségek kihasználása

A munkaerő-piaci kínálat minőségi fejlesztésePiacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása

Az általános és középfokú oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése

KÍN

ÁLA

T A középfokú képzés, szakképzés és felnőttképzés fejlesztése

Lakópark kialakítása (megfelelő minőségű lakókörnyezet a diplomás munkaerő helyben tartására)

A munkaerő-piaci reintegráció elősegítése

Aktív munkaügyi központ, intenzív kapcsolattartás a térség nagyobb vállalataival

A társadalmi összetartozás erősítéseSzemléletformálás Az esélyegyenlőség biztosítása (a közszférában)

KE

RE

SLE

T

Tájékoztatás a munkavállalók felé a hátrányos helyzetű csoportok, a rugalmas foglalkoztatás előnyeiről

Az esélyegyenlőség-barát foglalkoztatók díjazása

Közösségfejlesztés Rekreációs lehetőségek bővítése

KÍN

ÁLA

T

Közösségi és kulturális programok (képzések) kialakítása


89


A fenti, intézkedéseket összefoglaló táblázatból látszik – illetve már a stratégiai célok, részcélok bemutatásánál is szembetűnő lehetett –, hogy a kistérség foglalkoztatáspolitikai programjának a közgazdasági törvényszerűségeknek megfelelően nem lehet csupán a munkaerőpiac kínálati oldalára vonatkoznia. Azaz a képzett humánerőforrás biztosításának csak akkor van értelme, ha a másik, azaz a munkáltató oldalról megvan erre a kereslet. A keresleti oldalhoz kapcsolódó intézkedések ugyan sok esetben már inkább a gazdaságfejlesztés témakörébe tartoznak, de az előbbiek miatt nem elhagyhatóak az ez irányban tett intézkedések sem.

A következőkben az egyes intézkedések bemutatása következik, mindegyik esetben ugyanabban a szerkezetben.

Az intézkedések leírásának részét képezi az egyes beavatkozások forrástérképhez kapcsolása – vagyis minden egyes intézkedésnél bemutatjuk azokat a külső, tipikusan a Strukturális Alapok forrásaiból származó finanszírozási lehetőségeket, amelyek az egyes intézkedések megvalósítását segíthetik. A forrástérkép elkészítésénél azonban csak a program készítése idején ismert, 2004-2006-os operatív programok tartalmából tudtunk kiindulni, ezért a forrástérképet 2006 végén, az új időszak programjainak ismeretében frissíteni szükséges.


90


VIII. AZ INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA

1. A FOGLALKOZTATÁSI LEHETŐSÉGEK TOVÁBBI BŐVÍTÉSE

Stratégiai cél A foglalkoztatási lehetőségek további bővítése

Részcél A jelen lévő nemzetközi nagyvállalatok helyben tartása (és újak vonzása)

1/1. Intézkedés AZ ÜZLETI INFRASTRUKTÚRÁHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE, INTENZÍVEBB KAPCSOLATTARTÁS A MÓRI IPARI ZÓNÁBAN LÉVŐ VÁLLALKOZÁSOKKAL

Szükséglet és háttéradatok

A Móri kistérségbe, pontosabban a Móri Ipari Zónába az elmúlt másfél évtizedben több nemzetközi nagyvállalat érkezett, melyek mindegyike azonos ágazatban, az autóipari beszállításban érdekelt. Az azonos, vagy hasonló profil fontos szempont volt ezen vállalatoknak a telephelyválasztásukban, mint ahogy a kistérség kedvező földrajzi fekvése, az M1-es és az M7-es autópálya közelsége is jelentős szerepet játszott benne. Ezek a tényezők a mai napig is erősségei a térségnek, de a transznacionális nagyvállalatok az előbbi két tényező mellett legalább olyan fontosnak tartották az olcsó munkaerőt is, mivel az ide helyezett termelési folyamataik többségében megelégszenek az alacsony képzettségű, mindössze betanított munkát végző munkaerővel. A magyar (és a kistérségi) munkaerő azonban már korántsem olyan olcsó, mint volt 10 évvel ezelőtt, ráadásul a tőlünk keletebbre fekvő országok mind vonzóbbak a nemzetközi működőtőke előtt, amit olcsó munkaerejük mellett stabilizálódó állami berendezkedésük, (pl. Ukrajna) vagy éppen EU-hoz való csatlakozásuk közeledése okoz (Románia). Több, a Móri Ipari Zónában jelen lévő vállalat (pl. AFL, Hammerstein) rendelkezik romániai telephellyel, sőt egyes munkafolyamatokat már ott végeztetnek. A jelen lévő nagyvállalatok megtartásának, helyhez kötésük erősítésének több módja van, ezek közül az egyik a vállalkozások igényeinek mind teljesebb körű kiszolgálása. A vállalkozói interjúk alapján azt mondhatjuk, hogy a vállalkozások jónak ítélték a kistérségi / települési szereplőkkel a viszonyt, de néhány területen további elvárásaik voltak:

1. az ipari parkhoz kötődő infrastrukturális fejlesztések kapcsán az önkormányzat nem reagált elég dinamikusan (buszmegállók kialakítása volt a konkrét példa);

2. az ipari park szolgáltatásainak koordinálása, összefogása hiányzik, a vállalatoknak maguk kell megszervezniük;

3. a 81-es főút zsúfoltságán és balesetveszélyességén szükséges lenne változtatni;

4. egyes hiányszakmák betöltése nehézséget okoz.

Az intézkedés bemutatása

Az előbb felsorolt vállalkozói szükségletek, elvárások meglehetősen sokfélék, van köztük olyan is (a 81-es főút infrastrukturális fejlesztése), amire a kistérségnek csak csekély ráhatása van. De az


91


első két pontban felsoroltakat az önkormányzat, illetve a kistérség meg tudja oldani, és a 4-es pont esetében is tehet lépéseket. Valójában nem is az előbb felsorolt konkrét felvetések a fontosak jelen esetben, hanem az, hogy legyen egy olyan közvetlen, intézményesített kapcsolat, ahova a vállalkozásuk fordulhatnak abban az esetben, ha olyan igényük, problémájuk van, amit a kistérségi, települési lehet megoldani. Sőt, a proaktív magatartás lenne az ideális, azaz ne feltétlenül a vállalatok forduljanak a település / kistérséghez, ha valami problémájuk van, hanem rendszeres időközönként az erre kijelölt személy kezdeményezzen egyeztetéseket a vállalatok képviselőivel. A végzendő feladat jól beilleszthető a későbbiekben bemutatásra kerülő Befektetésösztönzési Iroda tevékenységi körébe. Az intézkedés kiegészíthető és megvalósítható a 2-es pontban említett probléma középpontba helyezésével, melyet egy, az ipari parkba helyezett Üzleti Szolgáltatóház képes megoldani, a fenti egyeztető tevékenységen túlmenően összefogva az ipari park területén végzett kiszolgáló tevékenységeket (őrzés-védés, kertgondozás, takarítás, hóeltakarítás, stb.).

Célcsoportok Közvetlen célcsoport:A Móri Ipari Zóna vállalkozásai

Közvetett célcsoport: Az ipari zónában foglalkoztatottak

Monitoring mutatókOutput indikátorok A vállalatokkal létrejött egyeztetések, interjúk száma

Eredmény indikátorok A vállalatok által felvetett és orvosolt problémák száma Az új szolgáltatások száma

Hatásindikátorok Az ipari park vállalatainál foglalkoztatottak számának növekedése

A finanszírozás lehetséges forrásai

GVOP 1.2. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (max. 100 millió Ft támogatás projektenként)

GVOP 1.3. Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás (a támogatás maximális aránya 100%, a projektméret az intézkedés pénzügyi terve szerint).


92




1/2. Intézkedés BESZÁLLÍTÓI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSE, KLASZTER-IRODA LÉTREHOZÁSA


A térségben jelen lévő nagyvállalatok helyhez kötésének további lehetséges módja az intenzív beszállítói kapcsolatban rejlik. Sajnos a Móri Ipari Zóna vállalkozásai közül kevesen rendelkeznek olyan alvállalkozóval, mely a termelési folyamathoz kötődik. Valójában a vállalatok többsége alvállalkozót csak az egyéb adminisztratív eszközök (pl. irodaszer) beszerzésére, javítására (fénymásoló), a termelő eszközök karbantartására alkalmaznak. Kisebb megrendelések olyan tevékenységekre voltak eddig, mint festés, hegesztés, csarnok-bérlés. Van azonban olyan vállalat is, amely azzal küzd, hogy a termelési folyamatba illeszkedő alvállalkozói körét nem tudja bővíteni, pedig további megrendeléseket tudna e kör irányába biztosítani.


Az intézkedés keretében fel kell tárni, hogy az egyes nagyvállalatok tevékenységéhez hol tudnak illeszkedni a kistérség kis- és közepes méretű vállalkozásai. Erre jó lehetőséget ad az előző pontban bemutatott, a térség nagyvállalkozásaival bevezetésre kerülő, intézményesített kapcsolattartás. A térség nagyvállalkozásai közül páran a dinamikus növekedés szakaszának végére érve a költséghatékonyság és az optimalizálás lehetőségeit keresik. Egy helyi, kistérségi beszállítói kör hozzá tud járulni a vállalkozások egyes tevékenységeinek optimalizálásához.

A nagyvállalati igények feltérképezése mellett még fontosabb, hogy a térség kis- és középvállalkozásai megfelelő segítséget kapjanak ahhoz, hogy meg tudjanak felelni a transznacionális vállalatok minőségi elvárásainak. Ehhez nyújt majd segítséget többek között a Diverzifikált gazdasági szerkezet részcélhoz rendelt inkubátorház kialakítása.

Emellett a beszállítói kör tevékenységének összehangolása, illetve támogatása egy bizonyos beszállítói kör-nagyságon túlmenően elengedhetetlen, de azt megelőzően is hasznos lehet egy klaszter-iroda létrehozása. Egy megvalósíthatósági tanulmányban fel kell mérni a klaszter létrehozásának előnyeit, az bevonható vállalatok körét, az együttműködés lehetőségeit, a belső kapcsolattartás formáját.Egy klaszter-irodának a következő feladatai lehetnek:

– a klaszter további szervezése, segítségnyújtás a klaszter-menedzsment kialakításához és működtetéséhez

– információszolgáltatás, – belső és külső kapcsolattartás, – pályázati lehetőségek figyelése.


93


Célcsoportok Közvetlen célcsoportA kistérségben működő nemzetközi nagyvállalatok, a térség kkv-iKözvetett célcsoportA vállalkozások által potenciálisan alkalmazott munkaerő, a kistérség lakossága.

Monitoring mutatókOutput indikátorok Megalapított klaszter szervezet;

Klaszter iroda működése.

Eredmény indikátorok A klaszterbe belépett vállalkozások száma; Kialakult beszállítói kapcsolatok és gazdasági együttműködések

száma.

Hatásindikátorok Az együttműködő vállalkozások árbevételének, nyereségének növekedése, a költségek csökkenése (%);

Az együttműködő vállalkozások foglalkoztatotti létszámának növekedése.


GVOP 1.1. Ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése (Lejárt);GVOP 3.3. Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése (Lejárt).


94




1/3. Intézkedés BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉSI IRODA LÉTREHOZÁSA


A térségben jelen lévő nagyvállalatok megtartása mellett hasonlóképpen fontos a kistérség számára, hogy a térségbe olyan nemzetközi nagyvállalatokat is csábítson, mely a jelenleg térségben lévőknél jobban tartanak igényt a szakképzett munkaerőre, és termelési folyamatuk során magasabb hozzáadott-értékű termékeket állítanak elő. Az infrastruktúra kiépítettsége és az ipari zónában lévő vállalatokhoz hasonló profil olyan vonzerő lehet, mely megfelelő befektetés-ösztönzési tevékenységgel és marketing-munkával elérheti célját. De nem csak a legnagyobb nemzetközi vállalatokra és az általuk létesített telephelyekre kell fókuszálni, hanem a térség iránt érdeklődő kis- és közepes méretű (magyar) vállalatokra is.


A fenti célok elérését leginkább egy befektetés-ösztönzési iroda létrehozásával lehet elérni. Az irodával a lehetséges együttműködők körét, a működtetéshez szükséges eszközbeszerzést valamint a finanszírozás módját egy megvalósíthatósági tanulmány által lehet feltárni. A tanulmány alapján kerülhet sor a szervezeti és finanszírozási háttér kialakítására. Jó megoldásnak tűnhet, ha az iroda a kistérségi társulás keretein belül kerül kialakításra.A befektetés-ösztönzési iroda feladata igen sokrétűek lehetnek. Első lépésként szükséges lehet például egy térségi ingatlankataszter készítése, amely tartalmazza a valamennyi, gazdasági tevékenység folytatására alkalmas ingatlan (ipari park, kijelölt ipari területek, barnamezős területek) legfontosabb adatait (terület nagysága, infrastruktúrával való ellátottság, elérhetőség, tulajdonosok stb.). Ezt követően az ingatlankataszterben szereplő ingatlanokra tanulmányokat (megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatáselemzés) szükséges készíteni, amelyben részletesen felmérésre kerül az egyes területek hasznosítási módja. Majd az egyes területek infrastruktúrájának fejlesztése, a közművek (csatornázás, energiaellátás stb.) kiépítése következhet. (A Móri Ipari Zónával kapcsolatos tennivalókat az 1/1. intézkedés mutatta be. Az ottani feladatok kezelhetőek külön (Üzleti Szolgáltatóház) vagy a Befektetés-ösztönzési Iroda keretein belül is.)A kistérség gazdasági fejlődése érdekében szükség van klasszikus befektetés-ösztönzési tevékenységekre is. Az itt található üzleti, befektetési lehetőségek, ingatlanok, szolgáltatások kommunikálása a potenciális befektetők irányába meghatározó lehet a befektetői döntések meghozatala során. Szintén az Iroda feladatai közé tartozik a kistérség promóciója, befektetés-ösztönzési tevékenységek folytatása. A marketingkommunikációs eszközök elkészítése (többnyelvű kiadványok, tematikus honlap) feladata, hogy vonzó térségi image megteremtésével tájékoztatást adjanak a kistérségben rejlő potenciális üzleti lehetőségekről, s felkeltsék


95


elsősorban a térségen kívüli befektetők, valamint a helyi kis- és középvállalkozások érdeklődését.A hatékony befektetés-ösztönzés érdekben szükséges a célcsoportok elkülönítése, mivel így nyílik lehetőség a különböző igények, elvárások figyelembe vételére. Néhány lehetséges út a különböző célcsoportok felé: Közvetítő szervezetek felkutatása

A célcsoporttal való sikeres kapcsolatfelvételben meghatározó a közvetítő szervezetek beazonosítása, valamint azt követően a kapcsolatfelvétel, partneri viszony kialakítása. Ilyen közvetítő szervezetek lehetnek az egyes országok kamarái, vállalkozói központjai, vállalkozásfejlesztési szervezetei, minisztériumai.

Kiállítások, vásárok, konferenciák felkutatása, és azokon való megjelenésA kistérség által kínált befektetői lehetőségek kommunikációjának egyik fontos eszköze a különböző rendezvényeken (kiállítások, vásárok, üzletember találkozók, konferenciák stb.) való részvétel. Ezen rendezvényeken lehetőség nyílik a célcsoporttal való közvetlen, személyes kapcsolatfelvételre. Ennek érdekében össze kell állítani a megjelenéshez szükséges kellékeket, többnyelvű marketing-eszközöket, prezentációs anyagokat.

Marketingeszközök kialakítása és terjesztéseEl kell készíteni a célcsoport tájékoztatására, érdeklődésének felkeltésére alkalmas marketingeszközöket. Ezek lehetnek színes kiadványok, prospektusok, szórólapok, interaktív, több-nyelvű CD-k, amelyek számos információt (ingatlanok, vállalkozások, befektetési lehetőségek, üzleti környezet, turizmus stb.) tartalmaznak az övezetre vonatkozóan. A modern befektetés-ösztönzésnek fontos eleme az olyan honlap, amely célzottan a térségbe befektetni kívánók számára készül.

A közös befektetés-ösztönzési eszközök kialakításának előnye, hogy nem csak Mór és az Ipari Zóna kerül reflektorfénybe, hanem a kisebb települések is lehetőséget kapnak adottságaik bemutatásához, és mindezt jóval olcsóbban (és eredményesebben tehetik meg), mintha egyedül hajtanák végre.

Célcsoportok Közvetlen célcsoport: Az ipari park menedzsment szervezete, az ingatlanok tulajdonosai, települési önkormányzatok.

Közvetett célcsoport: A kistérségbe települő potenciális vállalkozások, a térség lakossága, a vállalkozások által foglalkoztatottak.

Monitoring mutatókOutput indikátorok Kialakított ipari területek száma, nagysága;

Térségi ingatlankataszterben szereplő ingatlanok száma; Rehabilitált barnamezős területek száma, nagysága (db, hektár); Kialakított vállalkozói szolgáltatások száma; A létrehozott promóciós eszközök (térségi befektetés-ösztönzési

prospektus, CD és honlap) száma; Megszervezett befektetési rendezvények száma;


96


Befektetési iroda munkatársainak száma.

Eredmény indikátorok Az ipari parkok települt új vállalkozások száma; A barnamezős területekre települt új vállalkozások száma; A vállalkozások által befektetett tőke nagysága; Az információkkal elért potenciális befektetők száma; Honlap látogatóinak száma; A térségi befektetési lehetőségek iránt érdeklődők száma.

Hatásindikátorok A letelepedő vállalkozások által létrehozott új munkahelyek száma; A térségi munkanélküliségi ráta javulása.





97



Részcél Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása1/4. Intézkedés INKUBÁTORHÁZ LÉTREHOZÁSA A KKV-K VERSENYKÉPESSÉGÉNEK

NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN


A multinacionális cégek nem egyes térségeket preferálnak, hanem saját költség-haszon elemzéseik alapján optimalizálják termelési költségeiket, és rugalmasan képesek áttelepíteni kapacitásaikat, mint ahogy arra az utóbbi években volt is példa a megyében. Így tehát a külföldi működőtőke-beruházások mellett nem hanyagolható el a hazai kis- és középvállalkozói szektor megerősítése, és – a Móri kistérség esetén – a térség erőteljes ipari túlsúlyának csökkentése.

A helyzetfeltárásból kiderült, hogy a vállalkozássűrűség alacsonyabb az országos átlagnál, a kistérség kis- és középvállalkozásai közül csak kevés az igazán versenyképes, nagy árbevétellel rendelkező – azok is szinte teljes mértékben a kistérségközpontban, Móron találhatóak. Szükséges tehát a már működő KKV-k versenyképességének javítását célzó szolgáltatások nyújtása, valamint az új vállalatok alapításának elősegítése.


A projekt keretében olyan korszerű eszközökkel felszerelt inkubátorház kerül kialakításra, amely alkalmas a helyi vállalkozások működésének segítésére, a vállalkozói kedv javítására, növelésére. Az inkubátorház helyszínéül Mór vagy esetleg (a gazdaságfejlesztési program szerint) Bodajk szolgálhatna.

Az inkubátorházakban lehetőség nyílik elsősorban induló, termelő tevékenységet folytató vállalkozások elhelyezésére, az épületek rendelkeznek olyan helyiségekkel és infrastruktúrával, amelyek alkalmasak vállalkozások befogadására. Ezen túlmenően mind az induló mind a már működő vállalkozások működését segítik az inkubátorház által nyújtott különböző üzleti szolgáltatások (menedzsment tanácsadás, marketing, pénzügyi tanácsadás, könyvelés, irodai szolgáltatások stb.). Mindezek összességében a vállalkozások versenyképességének javítását, az induló vállalkozások megerősödését szolgálják – és emelett erősítik a kistérség szolgáltató szektorát is.

A kis- és középvállalkozások növekedési esélyeit nagyban befolyásolja a vezetők felkészültsége, a vállalkozások stratégiai gondolkodása, innovációra való nyitottsága, a fejlődési lehetőségek felismerésének készsége. Általános jellemző, hogy gyakran nem megfelelőek a vállalatvezetési ismeretek: a jó műszaki, tudományos, szakmai felkészültség sokszor nem párosul menedzsment-képességekkel, s hiányzik a marketing-szemlélet is, továbbá az általában vett alapszintű vállalkozói ismeretek is hiányosak.

A részprogram a vállalkozások működéséhez, továbbéléséhez és létrehozásához szükséges menedzsment ismeretek hozzá-férhetőségét segíti. Az üzleti szolgáltatások mennyisége és minősége jelentősen befolyásolja a vállalkozások versenyképességét, mivel a vállalkozás működésének hatékony megszervezéséhez szükséges tudás szélesebb körűvé tétele már közvetlenül is segíti


98


azok növekedési lehetőségeit.

Az intézkedés megvalósítása keretében biztosítani kell, hogy a vállalkozások lehető legszélesebb köre vehesse igénybe a mindennapos működésükhöz kapcsolódó információkat és szolgáltatásokat, valamint a speciális szakismereteket.

Célcsoportok Közvetlen célcsoportA kistérségben működő kis- és középvállalkozások;Az inkubátorházban működő vállalkozások;A szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások.Közvetett célcsoportA vállalkozások által foglalkoztatottak, a kistérség lakossága.

Monitoring mutatókOutput indikátorok Létrehozott inkubátorházak száma, alapterülete;

Bevezetett üzleti szolgáltatások száma; Megvalósított beruházások összértéke; Elkészített tanulmányok, tervek száma.

Eredmény indikátorok Az inkubátorházakban létrehozott új vállalkozások száma; A kialakított üzleti szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások

száma;

Sikeres technológia fejlesztési pályázatok száma

Hatásindikátorok Létrehozott új munkahelyek száma; Az új vállalkozások árbevételének növekedése az indulást követő

3 év alatt; Az üzleti szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások bevételének

növekedése 3 év alatt.


GVOP 2.1. Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése;

GVOP 2.2. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése.


99



Részcél Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása1/5. Intézkedés A TURIZMUS KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEINEK, AZ IDEGENFORGALMI

SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE


A kistérség gazdaságfejlesztési koncepciójában is a több lábon állás biztosításához kiemelt helyet foglal el a turizmus gazdasági szerepének növelése. Mivel a turizmus jelentős alternatív, kiegészítő jövedelmet biztosíthat, illetve részmunkaidőben számos embert foglalkoztathat, ezért a foglalkoztatási programnak is számolnia kell vele.

A kistérség turisztikai adottságai – mint az a helyzetfeltárásban is bemutatásra került – jók, főképp a kiránduló, bakancsos, kerékpáros, vadász-, horgász-, lovas-, borturizmus számára adottak a jó feltételek. A kistérség kereskedelmi szálláshelyeinek lakosságarányos száma jónak mondható, de a szállások többsége Móron található, nem üzemel egész évben és csak kis létszámot képes befogadni. A magánszálláshelyek száma pedig igen alacsony, ami a falusi turizmus adta lehetőségek kihasználatlanságát mutatják.

A borturizmus adta lehetőségek kihasználása megkezdődött, bár még itt is igen sok a tennivaló, erről részletesebben az 1/7. intézkedés szól.

A kereskedelem és vendéglátás infrastrukturális hátterének hiányosságából fakadóan a minőségi turisztikai szolgáltatások is hiányoznak.


A helyi építészeti elemek megóvása és rehabilitációja az idegenforgalom hangsúlyos eleme. A múzeumok, könyvtárak, tájházak, faluházak, műemlékek állagának megóvása mellett célszerű egyedi funkciójuk meghatározása is. Bakonykútin például tervbe van véve helytörténeti kiállító terem kialakítása, berendezése, ugyanúgy mint Isztiméren, ahol a korábbi általános iskolában tervezik megvalósítani ezt; Csókakőn a várrekonstrukció további folytatása, illetve befejezése a teendő e téren. Ezek mindenképpen olyan fejlesztések, melyek jól illeszkednek a turizmus szerepének erősítéséhez, ezért megvalósításukat prioritásként kell kezelni.

A természeti elemek közül természetszerűleg a Bakony és a Vértes adta lehetőségek mind teljesebb körű kihasználására kell törekedni. Ehhez szükségesek kiépített túraútvonalak, -ösvények, pihenő- és parkolóhelyek, a természethez illeszkedő vendéglátó-szolgáltatók. Ki kell alakítani információs pultokat, táblákat, akár tanösvényeket, ahol a természetjárók tájékozódhatnak az egyes ökoturisztikai lehetőségekről, az erdők, a táj jellegzetességeiről, valamint megközelíthetőségük irányáról, módjáról.

Az építészeti és a természeti értékek vonzereje elsősorban a különböző, jól szervezett kulturális rendezvényeken, szabadidős programokon, fesztiválokon keresztül érvényesülhet. A kistérség-ben meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy életkortól, érdeklődéstől függő programokra felfűzve célzottan mutassák be a


100


meglévő sajátosságokat. Ehhez szükséges a meglévő fesztiválok fenntartása, bővítése. Jó megoldásnak tűnik a már szervezeti keretekkel rendelkező borturizmus erőteljes fejlesztése, és ehhez hozzáfűzve a kistérség turisztikai sokszínűségének bemutatása. Javasolt a turizmus egyes vállfajainak megfelelő programok kiajánlása, mint az ökoturizmus összekötése a lovas turizmussal, horgászati, vadászati, vadgazdálkodási programokkal, gyalogtúrákkal vagy kerékpáros turizmussal. A kulturális rendezvényeknek a helyreállított és felújított építészeti elemek adhatnak helyt. A kistérségben Mór kivételével az étkezési és (a magán-szálláshelyeket tekintve) a szálláslehetőségek spektruma sem eléggé széles. A falusi turizmus esetében a vendégfogadók falusi életformát híven tükröző, hagyományokra építő kialakítása; a lovas és vadászturizmus fellendítéséhez teljes ellátást biztosító komfortos szállások, vadászlakok kialakítása; kerékpáros, illetve gyalogtúrákhoz alkalmi fogadóbázisok létrehozása; családi és ifjúsági csoportos kirándulásokhoz kempingek, táborhelyek kijelölése, létrehozása a szükséges tennivaló. Végezetül a turizmushoz kapcsolható leginkább, hogy biztosítani kell mindemellett a rendezett településképet, ami parkos, virágos, növényekkel díszített köztereket jelent.

Célcsoportok Közvetlen célcsoportA térségbe érkező turisták; alternatív jövedelemforrást biztosító tevékenységet végző magánszemélyek, turisztikai vállalkozások

Közvetett célcsoportTelepülési önkormányzatok, profit-orientált szervezetek

Monitoring mutatókOutput indikátorok Felújított épületek száma, ebből történelmi értékkel bíró

építmények száma; Létrehozott férőhelyek száma; Beszerzett eszközök száma és paramétere; A kialakított zöldfelületek, közösségi terek, parkok alapterülete.

Eredmény indikátorok A turizmusból jövedelmet szerzők számának növekedése; A létrehozott falusi szálláshelyek vendégforgalma; A kialakított zöldfelületeket, közösségi tereket igénybe vevők

száma helyi lakosok és turisták megoszlásában; A felújított kulturális, építészeti értékkel bíró épületek

látogatószámának vonzása.

Hatásindikátorok A települési ingatlanok értékének növekedése; A térségbe érkező turisták számának növekedése; A turisták tartózkodási idejének növekedése; Az attrakciók látogatószámának növekedése; Turisták által a térségben elköltött összeg növekedése; Az életminőség javulása az érintett településeken (minőségi

indikátor); A turizmusban foglalkoztatottak létszámának növekedése.


101



AVOP 3.1. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése;

AVOP 3.4. A falufejlesztés és –megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése;

ROP 1.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése;

ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása;

ROP 2.2. Városi területek rehabilitációja (jelenleg felfüggesztve)


102



Részcél Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása1/6. Intézkedés TÉRSÉGI TURISZTIKAI PROGRAMCSOMAG ÉS IRODA KIALAKÍTÁSA


A kistérség turisztikai potenciáljának növeléséhez, azért hogy az előző intézkedés keretében megteremtett intézkedések valójában kihasználtak legyenek, programcsomagok kialakítása, és azok közös kiajánlása szükséges. A kistérség települései között még nem elég erős a turisztikai együttműködés, a rendezvények, kulturális események egymástól elkülönülten zajlanak.

A térségi turizmus kialakulását és dinamikus fejlődését gátolja az, hogy az idegenforgalmi tevékenységek koordinálásáért, kommuniká-ciójáért, marketingjéért felelős szervezet nincs a kistérségben, mely összefogná, s közös láncra fűzné a térségi rendezvényeket, programokat.


A kistérség turisztikai adottságaihoz illeszkedő, sikeres marketingtevékenységet egységes, pontos célokkal, feladat-, hatás- és felelősségi körrel rendelkező szervezeti keretek között lehet folytatni. Ezért a kistérségben javasolt a térség együttes megjelenésének koordinálására, a térségi feladatok közös menedzselésére szolgáló térségi turisztikai program és iroda kialakítása, melyet már a gazdaságfejlesztési program is szorgalmazott. A helyi adottságok feltérképezése és kistérségi programcsomagok kialakítása részben már megtörtént (több település és a kistérség is rendelkezik turizmusfejlesztési koncepcióval), ennek a koncepciónak programmá formálása, a programban megfogalmazott irány és stratégia követése, a rendezvények szervezése, koordinálása és lebonyolítása a létrehozandó kistérségi iroda – élén a turisztikai menedzser – feladata.A települési attrakciók – legyenek azok természeti, építészeti értékek, vagy a hagyományokat középpontba állító kulturális rendezvények, sportesemények – térben és időben közös programszálra való felfűzése, azaz egy komplex program megteremtése eredménye-sebben képes turistákat csábítani a térségbe, mintha a települések továbbra is ragaszkodnának saját értékeik önálló kiajánlására.A komplex turisztikai programcsomagok kialakításának első lépése a települési vonzerők összegyűjtése, majd azok között kapcsolódási pontok keresése. A Móri kistérség turizmusának két vezérfonala lehet: a borturizmus, valamint a természeti környezet szépségéből fakadó ún. „szelíd” turizmus különböző vállfajai.

Az iroda feladatai közül ki kell emelni e tekintetben még a célzott marketingtevékenységet, amely magában foglalja a térség arculatához igazodó programokat, kijelöli az egyes turisztikai formákhoz illeszkedő célcsoportot, s meghatározza a térség népszerűsítésére hivatott kommunikációs eszközöket, mint a katalógusokat, brosúrákat, prospektusokat, rendezvénynaptárt; részvételt kiállításokon, vásárokon; folyamatos jelenlétet a médiában és a sajtóban. A hatékony marketingtevékenységhez egy marketingkommunikációs terv is szükséges lehet.


103


Célcsoportok Közvetlen célcsoportA térségbe érkező turisták; alternatív jövedelemforrást biztosító tevékenységet végző magánszemélyek, turisztikai vállalkozások.

Közvetett célcsoportTelepülési önkormányzatok, non-profit és profit-orientált szervezetek, civil szervezetek.

Monitoring mutatókOutput indikátorok Turisztikai, idegenforgalmi vonzerővel bíró rendezvények száma;

Kidolgozott komplex turisztikai programok száma; A programokba bevont helyi szervezetek száma; Elkészült kiadványok száma; Elkészült honlap.

Eredmény indikátorok A felújított épületekhez kapcsolható rendezvények száma; Rendezvényekre, ügynökségekre eljuttatott kiadványok száma; Honlap látogatóinak száma; A turisztikai programcsomagokat igénybevevő turisták száma

Hatásindikátorok A térségbe érkező turisták számának növekedése; A turisták tartózkodási idejének növekedése; Az attrakciók látogatószámának növekedése; Turisták által a térségben elköltött összeg növekedése; Az életminőség javulása az érintett településeken (minőségi

indikátor); A turizmusban foglalkoztatottak létszámának növekedése.



ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása


104



Részcél Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása1/7. Intézkedés A BORÁSZATBAN REJLŐ (IDEGENFORGALMI) LEHETŐSÉGEK

KIHASZNÁLÁSA Szükséglet és háttéradatok

A móri borvidék hazánk legkisebb, de jelentős múlttal rendelkező borvidéke. A borturizmushoz vezető út kezdeti lépései már megtörténtek: létezik borút egyesület, három hegyközség és hegyközségi tanács is működik, valamint szeptember végén, október elején megrendezik a Móri Bornapokat. A borvidék jó alapot szolgáltathat a turisztikai programcsomag alapjainak lerakásához, a térség első megismertetéséhez, melyet aztán követhet a térség turisztikai képének további árnyalása, a sokszínű lehetőségek bemutatása.


A borturizmus jól összeköthető a falusi turizmussal. Fel kell mérni, hogy a jelenleg szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozó gazdák mennyire látnak fantáziát a szállásadásban, a turizmusban. A falusi turizmus által nem csak a szállásadással, hanem boruk értékesítésével is jövedelemszerzési lehetőségeiket tudják növelni. Amennyiben erre kereslet van, támogatni kell őket a turizmussal, a vendéglátással kapcsolatos alapvető ismeretek megszerzésében, illetve az infrastrukturális fejlesztésükhöz szükséges pályázatok felkutatásában, esetleg kidolgozásában. Ehhez segítséget a korábban bemutatott Inkubátorház keretén belül működő egyes szolgáltatások tudnak nyújtani. A bor turisztikai lehetőségeinek kihasználása mellett a borvidék presztízsének megőrzése miatt ügyelni kell arra is, hogy a szőlőtermelésben és a borászatban – mint a mezőgazdaság versenyképes ágában – érdekelt gazdák megkapják ugyanazt a segítséget pályázataikhoz, fejlődésükhöz, mint amit a kis- és középvállalkozói kör számára biztosít az inkubátorház, abban az esetben is, ha a falusi turizmus lehetőségével nem kívánnak élni. A turizmusfejlesztés kapcsán megfogalmazottak itt is igazak, és a turisztikai iroda valamit a hegyközségek együttes feladata a marketing biztosítása, valamint borturisztikai programcsomag összeállítása. A programcsomag csúcsa lehet a már létező Bornapi rendezvények, ahol a sokféle borászati jellegű esemény mellett (borkóstoló, borversenyek, a borturizmus gasztronómiai elemekkel történő bővítése, stb.), szinte az egész kistérség kulturális élete bemutatkozási lehetőséget kap (koncertek, művészeti és sport-rendezvények) – mint ahogyan eddig is történt. Fontos a kistérségen kívül eső, de a Móri borvidékbe tartozó Zámoly település bevonása ebbe a programba, a szoros együttműködés biztosítása. Ez szintén a turisztikai menedzser feladata.

Célcsoportok Közvetlen célcsoportA térségbe érkező turisták; alternatív jövedelemforrást biztosító tevékenységet végző magánszemélyek, szőlőtermelő gazdák;


105


Közvetett célcsoportHegyközségek, turisztikai vállalkozások, települési önkormányzatok, profit-orientált szervezetek.

Monitoring mutatókOutput indikátorok Borászati rendezvények száma;

Az intézkedésbe bevont termelők száma;

Eredmény indikátorok Kialakított új, magánszálláshelyek száma A falusi turizmus (magánszállásadás) keretében megszálló turisták

számának növekedése; A borászati rendezvényekre érkező turisták száma

Hatásindikátorok A térségbe érkező turisták számának növekedése; A Móri borvidék borainak értékesítési mutatóinak javulása; A turizmusban foglalkoztatottak létszámának növekedése.



ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása.

AVOP 1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása

AVOP 2.1. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése

AVOP 3.1. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése


106


2. A MUNKAERŐ-PIACI KÍNÁLAT MINŐSÉGI FEJLESZTÉSE

Stratégiai cél A munkaerő-piaci kínálat minőségi fejlesztése

Részcél Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása2/1. Intézkedés AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK

INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK FEJLESZTÉSE


Az utóbbi években történtek már jelentős iskolafelújítások (pl. Csákberény, Fehérvárcsurgó – óvoda), illetve fejlesztési elképzelések közt is szerepel az iskola bővítése (pl. Bodajk). Van ahol azonban (Isztimér) az alacsony létszámmal működő iskola bezárása mellett kellett dönteni. A hatékonyan, megfelelő kihasználtsággal és gyereklétszámmal működő intézmények esetében viszont a minél jobb infrastrukturális háttér biztosítására kell törekedni, hiszen ez az oktatás színvonalára is kihatással van. Különösen igaz ez Mór középiskoláira, amelyek biztosíthatják, hogy a kistérség tanulóinak ne kelljen a középiskolai oktatás végett Székesfehérvárra ingázniuk. A móri kistérség jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a térségben az erdei iskolai oktatásnak helyszínül szolgáljon. Az intézkedés keretében arra is figyelmet kell fordítani, hogy az oktatási intézményekhez kapcsolódó további kulturális intézmények (könyvtár, művelődési ház) is megfelelő infrastrukturális hátteret nyújtva kínálhassák szolgáltatásaikat a tanulók, és a felnőttek számára (ld. még 3/4. intézkedés).


Az infrastruktúra-felújítás, modernizáció magában foglalja az épületek külső-belső felújítását, nevelői szobával, ebédlővel, tálalókonyhával, konyhaberendezésekkel, kiszolgáló helyiséggel illetve tornateremmel való bővítését. Az épületek kialakítása során figyelembe kell venni egyrészt a környezetvédelmi, energiahatékonysági szempontokat, másrészt, hogy az iskolák akadálymentesek legyenek, s a fogyatékkal élő tanulók is képesek legyenek zavartalanul részt venni az oktatásban. Több intézményben szükséges korszerű informatikai és kommunikációs eszközök beszerzése is, szem előtt tartva például azt, hogy a kistérség vállalkozásai a nem megfelelő nyelvtudást az egyik legnagyobb problémának tartották a képzett munkaerő kapcsán is.

Az épületek rekonstrukciója, az eszközfelszereltség bővítése nemcsak modern körülményeket teremt az általános iskolai oktatásban, de segíti az intézmények költséghatékony működtetését is. Egyes települések iskolái ugyanis a nagyfokú koncentráció miatt leterheltek, míg mások számára az alacsony gyermeklétszám miatt anyagi terheket ró az iskolák gazdaságos fenntartása. A hatékony oktatás és a gazdaságos működés biztosítása érdekében célszerű kistérségi keretek közt tervezni, és együttműködni – mint ahogy az az isztiméri iskolabezárás kapcsán is történt.


107


Célcsoportok Közvetlen célcsoportAz alapfokú, középfokú oktatásban részesülő gyermekek, tanulók; oktatási intézmények.

Közvetett célcsoportOktatási intézmények, illetve fenntartóik (települési önkormányzatok).

Monitoring mutatókOutput indikátorok Felújított/épített épületek száma;

Felújított/épített épületek alapterülete; Kialakított új tantermek száma, ebből speciális szaktanterem; Beszerzett informatikai és kommunikációs eszközök száma és

paraméterei; Beszerzett egyéb eszközök száma és paraméterei.

Eredmény indikátorok A szaktantermeket használó tanulók száma; A települések közötti ingázás alól mentesült tanulók száma.

Hatásindikátorok Óvodai létszám változása; 8. osztályos végzettséggel rendelkező tanulók számának változása


HEFOP 2.1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerbenHEFOP 3.1. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek


108



Részcél Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása2/2. Intézkedés A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS, A SZAKKÉPZÉS ÉS A FELNŐTTKÉPZÉS

FEJLESZTÉSE


Napjainkban nem elég egy adott végzettség megszerzéséig tanulni, állandóan szükség van az ismeretek folyamatos megújítására. A kistérségben Móron folyik középfokú oktatás, illetve itt az itteni Gimnázium biztosítja az érettségi bizonyítvány megszerzésének lehetõségét a felnõtteknek (Dolgozók Gimnáziuma). A megfelelő képzettségű, szakképzett munkaerő rendelkezésre állása érdekében szükséges mind a jelenlegi munkavállalók, mind a munkanélküliek ismereteinek javítása, azok továbbképzése. Ennek érdekében továbbképzési és átképzési programok szervezése és lebonyolítása javasolt, melyek keretében a térség adottságainak, gazdasági szerkezetének, és a vállalkozások igényeinek megfelelő ismereteket sajátíthatnak el a résztvevők – erről részletesebben a 2/3. intézkedés szól. A mostani helyzetfeltárásból például az tűnik ki, hogy egyes szakmák (pl. szerszámkészítő) hiányszakmának számítanak a térségben, és ráadásul a szakképzést kevéssé tartják gyakorlatorientáltnak – nem csak a térségben, hanem általánosan, egész Magyarországon. A felsőfokú végzettségűek kapcsán pedig azok nyelvtudásával nincsenek megelégedve a jelen lévő vállalatok. Napjainkra a tanulás időbeli határának kitolódása, az élethosszig tartó tanulás szükségessége a jellemző. A kistérségben jelen lévő több nagyvállalat biztosítja ezt a lehetőséget munkavállalóinak, belső képzések formájában. Ennek a szemléletnek a továbbadása, a képzési lehetőségek koordinálása és a munkavállalói igényeknek való hozzáigazítása is nélkülözhetetlen feladat. Ez a feladat egyébként szorosan kapcsolódik a társadalmi összetartozás erősítése stratégiai célhoz is.


Egy részletes, kimondottan irányuló helyzetfeltárás során (ld. 2/3. intézkedés) ki kell jelölni azokat a témákat, ahol szükséges felnőttképzési, átképzési programok indítása oktatási programok, tanfolyamok kísérleti jelegű indítása, melyek siker esetén állandó oktatási programokká nőhetik ki magukat.

Szorgalmazni kell a térségben fejleszteni kívánt ágazatokban kívánatos szakismeretek átadását is. Ilyen például a falusi turizmus. A gimnáziumban ugyan van turisztikai képzés, de szükség lenne a falusi turizmussal foglalkozni kívánók számára egy rövidített, a főbb ismereteket és gyakorlati jellegű készségeket átadó képzésre.

A képzési programokba be kell építeni alapvető vállalkozói ismeretek átadását is (úgymint alapvető menedzsment ismeretek, pénzügyi, nyelvi és kommunikációs készségek).

Ez utóbbi lépés szervesen kapcsolódik a térségi üzleti infrastruktúrák fejlesztéséhez, amennyiben a jövőben sor kerülhet kezdő vállalkozások befogadására alkalmas üzleti központ, inkubátorház


109


és abban mentori szolgáltatás kialakítására, illetve egyes esetekben a Munkaügyi Központ által nyújtott képzésekhez. A képzések megvalósítása OKJ-s rendszerben, vagy ahhoz illeszkedve javasolt. A képzések témájának piaci megalapozottsága érdekében piackutatást kell elvégezni az övezetben működő vállalkozások, potenciális munkaadók igényeinek felmérésére. Új szakok, tantárgyak beillesztése is elképzelhető a gimnáziumi és oktatásban, például Európai Uniós ismeretek, régiófejlesztés, kommunikáció, stb. Emellett fontos lenne a nyelvi képzés további erősítése: a kistérség gimnáziumában a német szakos osztályokban ez most is magas szinten folyik, de törekedni kellene a második idegen nyelv, illetve az angol nyelv hasonlóan eredményes oktatására is.

Az átképzési programok lebonyolításához szükség van megfelelően felkészült oktatókra, korszerű oktatási eszközökre, valamint a piaci elvárásoknak megfelelő tananyagra. Ezek biztosítására korszerű tananyagok adaptálása és kifejlesztése szükséges, valamint az oktatók továbbképzése, tanulmányutak szervezése. Mindezeken túl javasolható a képzésekhez szükséges eszközállomány korszerűsítése, modern oktatási eszközök, segédeszközök beszerzése (2/1. intézkedés).

A felnőttképzések helyszíne, az oktató bázis kialakítása a móri gimnázium, a szakiskola, a munkaügyi központ móri kirendeltsége és egyéb felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek együttműködésével képzelhető el, a koordináció – és amennyiben külön szervezet (esetleg Képzési Központ) felállítása szükséges – kistérségi szinten kell, hogy történjen, hogy biztosítani lehessen az élethosszig tartó tanulás lehetőségét.

Célcsoportok Közvetlen célcsoportMunkanélküli és inaktív lakosság.A kistérség középfokú oktatási intézményei (hallgatók, tanárok).Munkaügyi Központ móri kirendeltségeEgyéb felnőttképzéssel foglalkozó szervezetekKözvetett célcsoportA kistérségben működő vállalkozások.Települési önkormányzatok.

Monitoring mutatókOutput indikátorok Kifejlesztett új tananyagok száma;

Továbbképzett oktatók száma; Tanulmányutak száma. Lebonyolított képzési, átképzési programok száma; Az átképző tanfolyamokat elvégző munkanélküliek száma.

Eredmény indikátorok Bevezetett új szakmák száma; A képzési programokat sikeresen elvégzők száma; A szaktantermeket használó tanulók száma; Újra meghirdetett képzési programok száma; Nyelvi laborban töltött órák számának növekedése


110


Hatásindikátorok A képzéseket elvégző munkanélküliek közül elhelyezkedettek aránya 1 évvel a képzést követően;

A képzések résztvevői által alapított vállalkozások száma; Felsősokú oktatási intézményben továbbtanulók számának

növekedése; A regisztrált munkanélküliek csökkenése az övezetben.


HEFOP 1.1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése;HEFOP 3.1. intézkedés: Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztéseHEFOP 3.2. intézkedés: A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztéseHEFOP 3.4. intézkedés: Munkahelyteremtést és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzésekHEFOP 3.5. intézkedés: A felnőttképzés rendszerének fejlesztéseHEFOP 4.1. intézkedés: Az oktatási és a képzési infrastruktúra fejlesztéseROP 3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása (jelenleg felfüggesztve)ROP 3.4. Régió specifikus szakmai képzések támogatása;


111



Részcél Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása2/3. Intézkedés LAKÓPARK KIALAKÍTÁSA (MEGFELELŐ MINŐSÉGŰ LAKÓKÖRNYEZET A

DIPLOMÁS MUNKAERŐ HELYBEN TARTÁSÁRA)Szükséglet és háttéradatok

Noha a kistérségre a bevándorlás jellemző, és a bevándorlók jellemzően fiatalok, de a kistérségben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya mégis alatta marad a megyei átlagnak. A jelen lévő nemzetközi nagyvállalatok is a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerő beszerzését tartják az egyik legnehezebben megoldható humán erőforrás feladatnak. A diplomás munkaerő helyben tartásához szükséges természetesen, hogy legyen a végzettségének megfelelő munkalehetőség, de emellett fontos annak biztosítása is, hogy a magasabb végzettségűek egyéb szórakozási, kulturális igényei is kielégítést nyerjenek.Egyik ilyen, életminőséget biztosító tényező a megfelelő minőségű lakókörnyezet biztosítása.


Az intézkedés keretében tehát magas minőségű lakóövezet kialakítására kerül sor, amely a térség vonzóbbá tételét szolgálja a potenciálisan letelepedő diplomások körében. A projekt célja a diplomás munkaerő kistérségbe áramlásának ösztönzése, valamint térségben tartása.

Több településen is tervbe van véve lakótelkek kialakítása (pl. Mór, Bakonykúti, Csákberény, Fehérvárcsurgó, Kincsesbánya), de az építési telek-kijelölés mellett egyes esetekben célszerű elgondolkodni a lakópark-építés lehetőségén is. A legnagyobb életképessége egy ilyen beruházásnak Móron van, de a Székesfehérváron foglalkoztatott értelmiség lakhatása is elképzelhető a kistérség Székesfehérvárhoz közeli településein, hiszen a természeti környezet és a lakókörnyezet minősége lényegesen kedvezőbb itt, mint a megyeszékhelyen.

A projekt tevékenységei között szerepel a lakópark területének kijelölése, közművek kiépítése az ingatlanokon, és egy modern, magas igényeket kielégítő szálláskínálat létrehozása, lakóházak felépítése – természetesen a vállalkozói szférára támaszkodva. A projekt több ütemben kerülhet megvalósításra, mindig az igényeknek megfelelő mértékben növelhető az építésre kijelölt terület, illetve a házak száma.A lakópark létrehozásakor az önkormányzatnak arra is kell figyelnie, hogy a megvalósult beruházás illeszkedjen a település képéhez, jellegéhez, sőt az ott lakók se különüljenek el a település „őshonos” lakóitól.

Célcsoportok Közvetlen célcsoport:a kistérség fiatal diplomásai, a felső középosztály;építőipari vállalkozásokKözvetett célcsoport: a kistérség lakossága


112


Monitoring mutatókOutput indikátorok Kialakított lakópark területe;

Megépített lakóházak száma a lakóparkban;

Eredmény indikátorok Lakóparkba beköltözött diplomások száma;

Hatásindikátorok A diplomások számának növekedése a kistérségben; A kistérségben elhelyezkedett diplomások számának növekedése.


A vállalkozói szféra feladata, a kistérség felelőssége a helyszín(ek) megfelelő kiválasztása.


113



Részcél A munkaerő-piaci reintegráció elősegítése2/4. Intézkedés AKTÍV MUNKAÜGYI KÖZPONT, INTENZÍV KAPCSOLATTARTÁS A TÉRSÉG

NAGYOBB VÁLLALATAIVAL


A Munkaügyi Központ móri kirendeltségével kapcsolatban túlnyomó többségben igen pozitív vélemények hangzottak el a primer helyzetfeltárás során. Ezt az aktivitást, a térség nagyvállalataival való szoros kapcsolattartást a továbbiakban is fent kell tartani, mechanizmussá kell alakítani. Az előbb bemutatott, képzést és felnőttképzést támogató intézkedések csak akkor lehetnek eredményesek, ha azok valóban megfeleltethetők a térségben felmerülő igényeknek. Azaz a munkaerő-piaci kínálat kialakítása kereslet-orientáltan kell, hogy történjen. A helyzetfeltárás során például a nemzetközi nagyvállalatok közül többen problémának találták a szerszámkészítő szakképzés szinte teljes hiányát Magyarországon, melyre válaszul – a kisbéri képző intézménnyel alakítottak ki néhányan együttműködést, és indult be ott ez a képzés. Ennek, és ehhez hasonló folyamatok gyorsítása, intézményesített mederbe terelése, a proaktivitás elősegítése a célja ennek az intézkedésnek.


A képzések beindításához szükséges a térségi munkaerő-kínálat és munkaerő-kereslet feltérképezése, azaz a képzési igények pontos beazonosítása.

A tevékenység keretei között szükséges a térségben élő, elhelyezkedési nehézséggel küzdő lakosokról pontos szakmai-képzettségi térkép készítése, ezzel párhuzamosan a munkaerő-piaci kereslet elemzése, tehát a térségben működő önkormányzati, övezeti szervek, civil szervezetek és elsősorban a vállalkozások igényeinek feltérképezése.

A felmérés eredményeképpen kijelölhetőek lesznek azok a szakterületek, szakmák, speciális képességek, melyeket a tervezett képzéseknek érintenie kell. A potenciálisan munkahelyeket teremtő szervezetek körébe be kell vonni mind a kistérségen belüli, mind kistérségen kívül eső településeken működő, potenciálisan vagy ténylegesen is térségi személyeket foglalkoztató szervezeteket, az ingázás realitásainak figyelembevételével.

Fontos, hogy ez a tevékenységsorozat ne csupán egy egyszeri alkalmat jelentsen, hanem bizonyos időközönként vissza-visszatérő igényfelmérést és szoros kapcsolattartást igényel egyfelől a térség nemzetközi nagyvállalataival (ld. 1/1. intézkedés), másfelől ennél szélesebb vállalkozói körrel.

A szorosabb kapcsolattartáshoz hozzátartozik (miként az igényként fel is merült), hogy a Munkaügyi Központ részéről álljon egy olyan adatbázis rendelkezésre a kistérség vállalkozásai számára, mely naprakészen mutatja az álláskeresők fontosabb adatait,


114


képzettségüket. Egy ilyen adatbázisnak a megteremtése együttműködést igényel a környező terület munkaügyi központjaival, azok kirendeltségeivel, hiszen a Móri kistérségbe ingázók a nem csak a kistérség, hanem a megyehatáron túlról is érkeznek.

Az adatbázisnak a másik irányban, a munkavállalók felé is információt kell szolgáltatnia; ebben az esetben természetesen az álláslehetőségekről. Ez az adatbázis működik is, de kiegészíthető további elemekkel. Például a potenciális diplomás munkavállalók tájékoztatásával, a leendő álláslehetőségekről, és az övezetbe település során igénybe vehető önkormányzati kedvezményekről. (pl.: bérlakások).

Célcsoportok Közvetlen célcsoport: Munkanélküli és inaktív lakosság.Munkaügyi Központ móri kirendeltségeA kistérség vállalkozásaiKözvetett célcsoport: Települési önkormányzatok

Monitoring mutatókOutput indikátorok Munkavállalói adatbázis;

Adatbázis a munkalehetőségekről, kedvezményekről; Munkaerő-piaci felmérés elkészítése.

Eredmény indikátorok Beindított képzési programok száma; A képzéseken részt vevők száma.

Hatásindikátorok A regisztrált munkanélküliek csökkenése a térségben.


HEFOP 1.1 - A munkanélküliség megelőzése és kezelése HEFOP 1.2 - A Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja (mindkettő központi program, a Megyei Munkaügyi Központokon, illetve az ÁFSZ-en keresztül)


115


3. A TÁRSADALMI ÖSSZETARTOZÁS ERŐSÍTÉSE

Stratégiai cél A társadalmi összetartozás erősítése

Részcél Szemléletformálás3/1. Intézkedés AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA (A KÖZSZFÉRÁBAN)Szükséglet és háttéradatok

Az esélyegyelőség biztosítása Nyugat-Európában már régóta kiemelten fontos elv, igaz ott elsősorban a nő / férfi esélyegyenlőség biztosítását értik rajta. Kelet-Közép-Európa országaiban ez a jelentés kibővült, és a fogyatékosok mellett a halmozottan hátrányos csoportok (romák) esélyegyenlőségének biztosítása itt cél. Ezen felül természetesen további csoportok esélyegyenlőségének a biztosítása is megtörténhet (pl. pályakezdők, csökkent munkaképességűek, időskorú munkavállalók, stb.)Az esélyegyenlőség biztosítása nem csupán a társadalmi szolidaritás miatt fontos. A magyar társadalom elöregedése miatt különösen fontos, hogy kihasználjuk a fent említett csoportokban lévő, jelenleg nem kellő arányban hasznosított potenciális humán tőkét, erőforrást. Az esélyegyenlőség biztosítása további előnyökkel járhat a gazdasági vállalkozások, civil szervezetek, a közszféra számára egyaránt. Egy nem profitorientált szervezet, de akár egy gazdasági vállalkozás számára hosszú távon előnyt, értéket jelent az, ha munkavállalói a legkülönbözőbb társadalmi csoportokból kerülnek ki.Az 1998. évi XXVI. törvény szerint 2005. január 1-jéig akadálymentessé kellett tenni valamennyi közhasználatú épületet, ez még számos esetben nem történt meg a kistérségen belül. További jogszabályi kötelezettség, hogy az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek működésükkel kapcsolatban esélyegyenlőségi tervet kell elfogadniuk. Móron a Nagycsaládosok Egyesülete Bice-Bóca Klub foglalkozik fogyatékos, mozgássérült gyermekeket nevelő családok támogatásával. A Gárdonyi Géza Általános Iskola és Speciális Szakiskola pedig a tanulásban akadályozott tanulók oktatásával foglalkozik.


A közszféra magatartása azért különösen fontos e témakör kapcsán, mert magatartásával példát mutathat a gazdasági vállalkozások számára is. De a közszférán túlmenően minden közhasználatú épület, illetve hely esetében szükséges az esélyegyenlőség, a fizikai és az info-kommunikációs akadálymentesítés biztosítása.

Az esélyegyenlőség biztosításához egyrészt szükséges az akadálymentesítés – a kistérség egyes közhasználatú épületeinek akadálymentesítése megkezdődött, illetve tervbe van véve (polgármesteri hivatalok, művelődési házak, orvosi rendelők). Fontos, hogy megtörténjen az egyes intézmények honlapjainak is „akadálymentesítése” olyan esetben, ahol ez releváns, azaz az oldalt látássérült emberek is látogathatják.

Az esélyegyenlőségi terv készítésének kötelezettsége csak az 50 főnél több munkáltatót foglalkoztató költségvetési szervekre igaz


116


ugyan, de hasznos lehet azt feltérképezni, és írásban rögzíteni, hogy az ennél kisebb méretű intézmény, önkormányzat mit tehet a maga eszközeivel, foglalkoztatáspolitikájával az esélyegyenlőség biztosítása, és szemléletének terjesztése terén.

Ilyen, az esélyegyenlőségi tervben tárgyalt kérdés lehet, hogy az önkormányzat (vagy az általa működtetett intézmény) tudja-e vállalni a fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatását, akár a távmunka lehetőségén keresztül.

A kistérségi szint – a települési szinttel szemben – megfelelő méretűnek tűnik ahhoz, hogy a kistérségben különböző fogyatékossággal élőkkel, illetve azok szervezeteivel felvegye a kapcsolatot, például egy esélyegyenlőség-ügyi referens segítségével és kérje ki a véleményüket az őket érintő intézkedésekben. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy kistérségi szinten valakinek ezzel kell foglalkoznia teljes munkaidőben, de fontos, hogy a témakörnek egyértelműen meglegyen a felelőse.

A siketek helyzetének, munkaerő-piaci reintegrációjuk érdekében számítógéphez való jutásukat, internet használathoz való hozzájutásukat kellene támogatni, hiszen a távmunka esetükben igen hatékonyan alkalmazható foglalkoztatási mód.

A vakok és gyengénlátók közlekedését – és egyúttal munkába járásuk megkönnyítését – a közlekedési lámpákra szerelhető hangjelzést adó berendezésekkel lehet megkönnyíteni.

A kerületben a mozgássérültek közlekedéséhez, esély-egyenlőségének biztosításához további akadálymentesítési munkálatokra van szükség.

Mindhárom fenti fejlesztés azonban csak úgy képzelhető el, úgy határozható meg a fejlesztés valódi szükségessége, prioritása, ha a célcsoport bevonása, és a velük való egyeztetés, kapcsolattartás intézményesült formát ölt.

Célcsoportok Közvetlen célcsoport: A fogyatékkal élők, a hátrányos helyzetűekKözvetett célcsoport: Települési önkormányzatok, közintézmények, közhasználatú épületek üzemeltetői

Monitoring mutatókOutput indikátorok Akadálymentesített épületek száma

Akadálymentesített közúti átkelők száma Elfogadott esélyegyenlőségi terv

Eredmény indikátorok A célcsoportból foglalkoztatottak száma (a közszférában)

Hatásindikátorok Befogadó munkahelyi és társadalmi attitűd erősödése (minőségi indikátor).


Az ICSSZEM akadálymentesítési pályázataiA BM „Magas színvonalú, egyenlő esélyeket biztosító közszolgáltatásokért” pályázataA fogyatékkal élők foglalkoztatását segítő munkaügyi támogatások


117



Részcél Szemléletformálás3/2. Intézkedés TÁJÉKOZTATÁS A MUNKAVÁLLALÓK FELÉ A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ

CSOPORTOK, A RUGALMAS FOGLALKOZTATÁS ELŐNYEIRŐL


A Magyarországra jellemző demográfiai folyamatok eredményeként a munkavállalási korú népesség csökken, miközben az eltartottak, időskorúak aránya évről-évre nő. Az országos tendenciák – noha valamivel kedvezőbb a helyzet – de igazak a kistérségre is. Ezért különösen fontos, hogy a foglalkoztatás bővítésénél mind a foglalkoztatásba bevontak körét növeljük, mind a foglalkoztatási lehetőségek körét színesítsük.

Az esélyegyenlőség biztosítása vállalati szinten még több csorbát szenved, mint a közszférában. Pedig egy termék megvásárlásakor egyre többen veszik tekintetbe azt is, hogy az általuk választott terméket, szolgáltatást kik, milyen körülmények között, hogyan állították elő. Nem szívesen vesznek igénybe olyan szolgáltatást vagy terméket, amelyről tudják, hogy például az emberi-munkavállalói jogok figyelmen kívül hagyásával állították elő. Ráadásul az érintett csoportok a társadalom jelentős részét képviselik, így jelentős piacot is jelentenek, amelyet sokkal könnyebb elérni tudatos stratégiával.

A rugalmas vagy atipikus foglalkoztatási formák (részmunka, távmunka) szintén igen elterjedt foglalkoztatási formák Európában, tőlünk nyugatra a lakosság közel harminc százaléka dolgozik távmunkában.

A magyar foglalkoztatáspolitikában is kiemelt szerepet kapnak a fentiek. Néhány példa ennek alátámasztására:

Három hónapos továbbfoglalkoztatás vállalásával a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatása esetén a munkáltatót kilenc hónapig tartó, 50 százalékos társadalombiztosítási járulék-kedvezmény illeti meg.

Megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása esetén a munkáltatót dotáció illeti meg a 27/2004 FMM-ICsSzEM-PM együttes rendelet szerinti mértékben.

Azok a 250 fő alatti vállalkozások, amelyek létszám-bővítésüket a legalább 3 hónapja regisztrált álláskeresők köréből biztosítják egy éven át mentesülnek a teljes munkáltatói járulékfizetés alól. A kedvezményt igénybe vevő vállalkozásoknak 1 éves továbbfoglalkoztatást kell vállalniuk.

a távmunkahelyeket létesítő vállalkozások és azok a költségvetési szervek, amelyek a közigazgatási reform keretében hagyományos munkahelyeket alakítanak át távmunkahelyekké, bértámogatást kaphatnak, melynek összege minden távmunkás munkahely esetében hat hónapig,


118


a bruttó munkabér (de max. 60.000 forint/fő/hó) és annak járulékai.


Az intézkedés keretében a kistérségben egy információs központ / honlapoldal / munkatárs kerül kialakításra / kinevezésre, mely a fenti munkaformák mind szélesebb vállalkozói körhöz való eljuttatását végzi, a lehetőségek és az érdekeltek körének felmérésétől kezdve, a vállalkozói körnek nyújtandó tanácsadásig. Mint látható az intézkedés megoldása többféleképpen elképzelhető és jól összekapcsolható más intézkedésekkel, például a Befektetésösztönzési Iroda létrehozásával, vagy akár az esélyegyenlőségi referens feladatköréhez is kapcsolható.

Célcsoportok Közvetlen célcsoport:A kistérség vállalkozásai, közintézményei.Közvetett célcsoport:A GYES-en, GYED-en lévők, a fogyatékosok, a táv- és részmunkában dolgozni kívánók.

Monitoring mutatókOutput indikátorok A létrejött tájékoztatási eszközök, csatornák száma;

A tanácsadásba bevont vállalkozások száma;

Eredmény indikátorok Az esélyegyenlőségi célcsoportba tartozó foglalkoztatottak száma;

A kistérségben létesült táv- és részmunkahelyek száma.

Hatásindikátorok A foglalkoztatás növekedése a kistérségben; Befogadó munkahelyi és társadalmi attitűd erősödése

(minőségi indikátor).


Az ICSSZEM és az FMM pályázatai.


119



Részcél Szemléletformálás3/3. Intézkedés AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG-BARÁT FOGLALKOZTATÓK DÍJAZÁSA


Az előző két intézkedés kapcsán már alaposan bemutatásra került az esélyegyenlőség fontossága. A foglalkoztatás terén elért eredmények és az akadálymentesítést szolgáló infrastrukturális beruházások mellett fontos, hogy a szemlélet a kistérség minél több polgárához eljusson.


Az esélyegyenlőségért legtöbbet tevő foglalkoztatók és az esélyegyenlőségi célcsoportba tartozó, példamutató személyek díjazásával elérhető a kistérségi figyelemfelkeltés a téma iránt. Ilyen díjak lehetnek a munkáltatók felé például a „Fogyatékosbarát / Idősbarát / Rugalmas munkáltató” díj bevezetése. A kistérség annak a munkáltatónak, vagy azoknak a munkáltatóknak ítélné oda, akik törekszenek fogyatékosok foglalkoztatására; akik továbbdolgozásra ösztönzik nyugdíjjogosultságot megszerzett dolgozóikat; vagy akik minél inkább biztosítják a rugalmas munkaidőben történő munkavégzést. (A három kategória további bővítése, vagy éppen összevonása (Esélyegyenlőség-barát foglalkoztató) is elképzelhető. Az előre megadott szempontok alapján történő pályázatot, díjazás követné, mely a díszes és az azt kapó cégnek presztízst jelentő oklevéltől a pénzjutalomig széles skálán mozoghat a kistérség anyagi lehetőségeinek függvényében. Az előbbi díjak kialakítása során mintaként szolgálhat – a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium „Családbarát Munkahely” díja, melyre költségvetési és nonprofit szervezetek, valamit kis-; közepes-; és nagyvállalat kategóriában lehet pályázni. Szorgalmazni kell, hogy a kistérség munkáltatói ezen megmérettetésben is mind nagyobb számban álljanak rajthoz.Ezzel párhuzamosan nem csak a foglalkoztatók, hanem a kistérségi lakosok is díjazásra kerülhetnek, a legdolgosabb fogyatékos vagy a kistérségért önkéntesen legtöbbet tevékenykedő idős emberek részére, stb. Fontos, hogy az esemény megfelelő publicitással történjen, a helyi média igénybevételével, hiszen csak így biztosítható a díjak presztízsértéke és a szemlélet széleskörű terjesztése.

Célcsoportok Közvetlen célcsoport:A célcsoportba tartozó lakosok / A kistérség foglalkoztatóiKözvetett célcsoport:A kistérség lakossága (szemléletformálás)

Monitoring mutatókOutput indikátorok A megalapított díjak száma

Eredmény indikátorok A díjra pályázó szervezetek száma Díjazottak száma Az díjak átadásáról megjelent publikációk, sajtóanyag száma


120


Hatásindikátorok A foglalkoztatás növekedése a kistérségben; Befogadó munkahelyi és társadalmi attitűd erősödése

(minőségi indikátor).


A díjazás mértéke a lehetőségek függvényében.


121



Részcél Közösségfejlesztés3/4. Intézkedés REKREÁCIÓS LEHETŐSÉGEK BŐVÍTÉSE


A humán erőforrás minőségét nagyban megszabja az is, hogy a munkaidő letelte után hogyan, milyen lehetőségek között tudja eltölteni szabad idejét, ezért fontos a megfelelő rekreációs, kikapcsolódási lehetőségek biztosítása. Valamint a szakképzett, felsőfokú végzettséggel bíró munkaerőnek lakhelyének megválasztásakor az is kiemelt szempont, hogy a település tud-e biztosítani az ő igényeinek megfelelő szórakozási lehetőségeket.

A közelmúltban megépült Móron a Wekerle Sándor Szabadidő-központ, mely a kikapcsolódás számos lehetőségét kínálja a város lakóinak: uszoda, konferenciaterem, színpad, stb. De a kistérség többi településére igaz, hogy hiányoznak vagy nem megfelelő állapotúak a kikapcsolódást biztosító rekreációs létesítmények, könyvtárak, művelődési házak. A településeknél jelenleg is több helyen folyik művelődési ház, könyvtár felújítása, és több település is tervez a jövőben sportközpont építését, felújítását (Bodajk, Söréd, Nagyveleg).

Összességében tehát kijelenthető, hogy Mór kivételével a kistérség lakói számára csekély lehetőség kínálkozik szabadidős tevékenység eltöltésére mind az infrastrukturális kiépítettséget, mind a közösségi és kulturális programok számát tekintve.


A kulturált szabadidő eltöltésének feltételeit minden településen célszerű megvizsgálni, felmérni a jelenlegi lehetőségeket, a jövőbeli fejlesztési igényeket pedig komplexen megvizsgálni. Mindenek előtt azt kell nézni, hogy a több településen is jelentkező igény, a sportcsarnok, szabadidőközpont építések hogyan hatnak egymásra, mennyire versenyeznek ezek a beruházások egymással, több ilyen létesítmény létrehozása nem rontja-e egy másik sportközpont kihasználtságát, ezáltal fenntarthatóságát.

A szabadidőközpont-építések mellett biztosítani kell a művelődési házak, könyvtárak, teleházak megfelelő infrastrukturális állapotát, a kor követelményeinek megfelelő eszközpark meglétét. Fontos, hogy az infrastrukturális megfelelőség mellett az intézményekhez kapcsolódó szolgáltatások is sokrétűek legyenek, több korosztályhoz szóljanak.

A fenti létesítményeken túlmenően a játszóterek, sportpályák, pihenőparkok, szabadtéri színpadok, közterek megfelelő állapotának a biztosítása is szükséges.

Célcsoportok Közvetlen célcsoport:A települések lakosságaKözvetett célcsoport:Térségbe érkező turisták, vállalkozások, helyi önkormányzatok


122


Monitoring mutatókOutput indikátorok Parkok, zöldfelületek, játszóterek, közösségi terek, szabadidős

létesítmények alapterülete; Parkok, zöldfelületek, játszóterek, közösségi terek, szabadidős

létesítmények száma; Beszerzett eszközök száma és paraméterei; Lakossági programok száma.

Eredmény indikátorok A szabadidős létesítményeket igénybevevő lakosok száma; A létesítményekhez kapcsolható programok száma.

Hatásindikátorok Települési ingatlanok értékének növelése.


AVOP 3.4. A falufejlesztés és –megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése;

Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek környezete felújításának támogatása.


123



Részcél Közösségfejlesztés3/5. Intézkedés KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA


Az infrastrukturális oldal biztosítása csak a lehetőséget jelenti ahhoz, hogy a térségben lakó és dolgozó embereknek meglegyen a kulturált szabadidő eltöltésének a lehetősége. Ahhoz, hogy ez a lehetőség valóra váljon szükséges az infrastruktúra „élettel való megtöltése”, azaz szabadidős programok szervezése a kistérségben.


Nagyobb figyelmet kell tehát fordítani a lakosság számára megrendezésre kerülő programokra, mint falunapok, majálisok, hagyományokra alapozott vásárok szervezésére, melyeknek akár turisztikai hozadéka is lehet, mégis elsődlegesen a lakosság kikapcsolódásához, szabadidő eltöltéséhez, a közösségi szemlélet erősítéséhez nyújtanak lehetőséget.A különböző programok szervezése történhet kistérségi szinten – ezzel is erősítve a kistérségi azonosságtudatot, és kapcsolatokat építve a kistérség települései között. Jó példa lehet ilyen kistérségi szinten megvalósítható programra (a közelmúltban a főváros egyes kerületiben alkalmazott) képzési program, melynek keretében minden érdeklődő kistérségi polgár ingyen megismerkedhet egy idegennyelv (angol, esetleg német) alapjaival. A többhetes, heti kétszeri vagy csak egyszeri elfoglaltságot jelentő képzések keretében az idősebb, nehezebben tanuló korosztály haladási üteméhez igazodva történhet a képzés. A képzéstől valójában nem várható a térségi idegennyelv-tudás lényeges erősödése, de annál inkább tekinthető a szabadidő eltöltésének hasznos, társadalmi kapcsolatok kiépítését segítő formájának. Ugyanez megvalósítható például a legelemibb informatikai (Internet) tájékozottságot biztosító képzés keretében, de számos hasonló, a lakosság mind szélesebb körét térítésmentesen bevonó képzés képzelhető el – a térség adottságaihoz igazodva.

Célcsoportok Közvetlen célcsoport:A térség lakosságaKözvetett célcsoport:A térségben dolgozók, ide érkezők

Monitoring mutatókOutput indikátorok A kistérségi szinten kialakításra kerülő közös programok

Eredmény indikátorok A programokon résztvevők száma

Hatásindikátorok A kistérségi azonosságtudat erősödése (minőségi indikátor) Az életminőség javulása a kistérségben (minőségi indikátor)


NKÖM pályázataiINTERREG közösségfejlesztési pályázatok A magánszféra bevonása


124


IX. MEGVALÓSÍTÁSI MECHANIZMUS

1. FEJLESZTÉSEK TÉRSÉGI SZINTŰ KOORDINÁCIÓJA

A megvalósításban érintettek köre a kistérségi többcélú társulásból és a települések önkormányzataiból tevődik össze. Feladatuk, hogy mind a települési, mind a kistérségi szintű igényeket kielégítsék, melyhez biztosítaniuk kell a szükséges szervezeti kereteket, definiálniuk a legfontosabb feladatokat, és informálni a célcsoportok és kedvezményezettek körét.

Intézményi és szervezeti háttérA projektek megvalósulásához szükséges támogatások, és célelőirányzatok összegét, a projektek támogatások lehívására való jogosultságát a „nagytérségi” területfejlesztési szervezetek hagyják jóvá. Ebből kifolyólag a koncepció megvalósítását segítő kistérségi projekteket továbbítani kell az Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH), a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács, a Fejér Megyei Fejlesztési Ügynökség, valamint a szaktárcák és az Irányító Hatóságok felé.

A végrehajtásért felelős szervezet legfontosabb feladataiA kistérségi projektek végrehajtásáért a Móri Többcélú Kistérségi Társulás a felelős, az önkormányzati szintű projektek megvalósításakor azonban a felelősség megosztható az érintett településsel. A Társulás feladatai a következők:

A kistérség társadalmi-gazdasági helyzetének folyamatos értékelése; A települési önkormányzatok és gazdasági szervezetek fejlesztési

elképzeléseinek összehangolása, az együttműködés elősegítése; Finanszírozási források felkutatása; Alprogramok, részprogramok évenkénti felülvizsgálata; Nyilvánosság tájékoztatása a programok célkitűzéseiről, a megvalósulás

részleteiről; Kistérség érdekképviselete testületekben, fórumokon.

Az operatív feladatokat az erre a célra létrehozott menedzsment szervezet kell végeznie, amelynek munkájába bekapcsolódik a vidékfejlesztési menedzser, a kistérségi megbízott pedig törzskari funkciókat betöltve információval segíti a Társulás működését.

A menedzsment szervezet feladatai a következők:

Titkársági feladatok ellátása, adminisztráció Koordináció a kistérségben működő különböző irodák, intézmények között Befektetés-ösztönzési tevékenység koordinálása, térségi szervezése; Kistérségi marketing és PR tevékenységek irányítása, szervezése; Nyilvánosság biztosítása: térségi honlap működtetése, hírlevél Projekt-előkészítés, pályázatírás és projektmenedzsment; A program megvalósítását befolyásoló tényezők figyelemmel kísérése, és

jelentési kötelezettség az OTH felé; Kistérségi stratégia képviselete a regionális tervezésben.

Tájékoztatás szükségességeA kistérségi és települési fejlesztések lakosság felé történő kommunikációja fontos közösségformáló eszköz. Lehetőséget biztosít a kistérség társadalmasításának felgyorsítására, mert teret ad a véleménynyilvánításnak, a lakosság bevonásának.


125


2. MONITORING RENDSZER

A program sikeressége, eredményessége érdekében kiemelt fontosságú a végrehajtás folyamatos nyomon követése, az outputok és eredmények kitűzött célokkal való összevetése, azaz a monitoring tevékenység. Jelen program vonatkozásában a monitoring tevékenység az alábbi elemekre épül:

Monitoring indikátorok,

Éves jelentések.

Már a tervezési szakaszban kialakításra kerül a monitoring mutatók (indikátorok) rendszere. Minden egyes alprogram leírása tartalmazza az alprogram végrehajtásának nyomon követését szolgáló indikátorok (output, eredmény és hatásindikátorok) megnevezését, a kiindulási és célértékeket.

3. FORRÁSTÉRKÉP

A lehetséges finanszírozási források felsorolása részcélok szintjén történik, melyek döntő többsége az Európai Unió Strukturális Alapjaiból tevődik össze, de szükséges a lehetséges hazai (központi és decentralizált) források felkutatása is.

A forrástérkép elkészítésénél azonban csak a program készítése idején ismert, 2004-2006-os operatív programok tartalmából tudtunk kiindulni, ezért a forrástérképet 2006 végén, az új időszak programjainak ismeretében frissíteni szükséges.


A foglalkoztatási lehetőségek további bővítése

A jelen lévő nagyvállalatok helyben tartása

GVOP 1.1. Ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése (Lejárt);



GVOP 3.3. Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése (Lejárt).


126




GVOP 2.1. Kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése;

GVOP 2.2. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése; AVOP 1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása AVOP 2.1. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának

és értékesítésének fejlesztése AVOP 3.1. A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek

bővítése; AVOP 3.4. A falufejlesztés és –megújítás, a vidék tárgyi

és szellemi örökségének megőrzése; ROP 1.1. Turisztikai vonzerők fejlesztése; ROP 1.2. Turisztikai fogadóképesség javítása; ROP 2.2. Városi területek rehabilitációja (jelenleg

felfüggesztve)

A munkaerő-piaci kínálat minőségi fejlesztése

Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása

ROP 3.2. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása (jelenleg felfüggesztve);

ROP 3.4. Régió specifikus szakmai képzések támogatása;

HEFOP 2.1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben

HEFOP 3.1. intézkedés: Egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztése

HEFOP 3.2. intézkedés: A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése

HEFOP 3.4. intézkedés: Munkahelyteremtést és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések

HEFOP 3.5. intézkedés: A felnőttképzés rendszerének fejlesztése

HEFOP 4.1. intézkedés: Az oktatási és a képzési infrastruktúra fejlesztése

Munkaerő-piaci reintegráció elősegítése

HEFOP 1.1 - A munkanélküliség megelőzése és kezelése HEFOP 1.2 - A Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja

A társadalmi összetartozás erősítése

Szemléletformálás Az ICSSZM pályázatai A BM „Magas színvonalú, egyenlő esélyeket biztosító

közszolgáltatásokért” pályázata A fogyatékkal élők foglalkoztatását segítő munkaügyi

támogatások


127



Közösségfejlesztés AVOP 3.4. A falufejlesztés és –megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése;

Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal: Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek környezete felújításának támogatása.

NKÖM pályázatai INTERREG közösségfejlesztési pályázatok A magánszféra bevonása


128

5archiv.mor.hu/upload/file/mori_hr_program_final.doc · web viewforrás: cÉg-kÓd-tÁr 2004/3, a...

Documents