MŰTRÁGYÁK

MŰTRÁGYA:

- a kultúrnövények tápanyag-ellátására, a termés növelésére,

- a talajból termésekkel felvett tápelemek hatékony pótlására,

- a talajtermékenység növelésére, fenntartására alkalmas anyag.

A műtrágyák nem természetidegen anyagok, megnevezésük a

mesterséges előállítást jelzi:

- Természetben található anyagokból (pl. a levegő nitrogénje)

szintézissel

- Nyersanyagokból (pl. nyersfoszfátok, kálisók stb.) feltárással

Pl. az angol „fertilizer” szó = a talaj termékenységét növelő anyag

Az a szélsőséges nézet, hogy a műtrágyák mind veszélyes „mérgek”,

szakmailag elfogadhatatlan!!

A termésnövelő anyagok – köztük a műtrágyák – forgalomba

kerülésének és tárolásának feltételeit a Földművelésügyi és

Vidékfejlesztési Minisztérium 8/2001. (I.26) rendelete tartalmazza.

A műtrágyák csoportosítása:

- halmazállapot szerint (szilárd és folyékony)

- összetétel szerint (egy vagy több tápelemet, hatóanyagot tartalmazó)

- a kijuttatás helye szerint (talaj- és levéltrágyák)

Szilárd halmazállapotú (por, kristályos, granulátum) műtrágyák

1. Egy hatóanyagú (egyszerű, egyedi vagy mono) műtrágyák

2. Több hatóanyagú (összetett, kevert) műtrágyák

két vagy több tápelemet tartalmaznak

Összetett komplex = valódi összetett műtrágyák (egy képlettel

leírható)

Összetett kevert = technológiai vagy ipari kevert (nem írható le egy

képlettel)

Nitrogén műtrágyák

• ammónium-N tartalmúak

• nitrát-N tartalmúak

• mészammon-salétrom (MAS, pétisó, Linzi-só)

• amid-N tartalmúak (karbamid és származékai)

• lassú hatású N műtrágyák

Foszfor műtrágyák

• egyszerű szuperfoszfátok

• dúsított (kettős) szuperfoszfátok

• koncentrált (hármas vagy triplefoszfát)

• ammonizált szuperfoszfátok, mikroelemes szuperfoszfátok

• termofoszfátok (pl. Thomas-salak, Rhenánia-foszfát)

Kálium műtrágyák

• kálisók (40, 50, 60 %-os KCl)

• kénsavas káli K2SO4

• káliumnitrát

Összetett műtrágyák

NP műtrágyák: ammónium-foszfát, nitrofosz, karboammofosz

NPK műtrágyák: ammofoszka, nitrofoszka, karboammofoszka

NK, PK vagy NPK + Ca-, Mg-, S + mikroelem-tartalmú műtrágyák

Mikroelem-tartalmú műtrágyák: B-, Mn-, Mo-, Zn-, Cu- stb. sók vagy

ipari melléktermékek

Műtrágya-családok: változó összetételben, a kultúrák igénye szerint

Folyékony halmazállapotú műtrágyák

a) valódi oldatok

N-tartalmú: cseppfolyós – vizes ammónia, ammóniakát – és

nyomás nélküli oldatok, UAN oldat stb.

b) szuszpenziók

Összetett szuszpenziós műtrágyák (NP- vagy NPK + további

tápelemek)

A műtrágyák minőségi követelményei

A műtrágyák minőségi követelményei (fizikai,

kémiai paraméterek), hatóanyag-tartalom, a

kísérővegyületek megengedhető mennyisége, a

mintavételezés szabályai és a vizsgálatok

módszerei az érvényes Magyar Szabványokban

(MSZ) találhatók.

A felmerülő kérdésekben, jogvitákban a

vizsgálatokat az erre akkreditált laboratóriumok

végezhetik el.

A műtrágyák fontosabb fizikai és kémiai tulajdonságai

- a műtrágya formája, halmazállapota (szilárd: por, kristályos,

szemcsés = granulátum; folyékony: oldat, szuszpenzió)

- hatóanyagforma és hatóanyag-koncentráció (N%, P2O5%, K2O%)

- oldhatóság, (vízoldhatóság)

- a szemcse mérete, szilárdsága és eloszlása

- savasság (kémiai = szabad savtartalom, fiziológiai, biológiai

savasság stb.)

- mészindex, sóindex

- higroszkóposság (KRL érték), tapadási hajlam

- a műtrágyák keverhetősége

- fő hatóanyagok (és kísérő vegyületeik) növénytáplálkozási hatásai

A műtrágyák fontosabb tulajdonságai

a) Halmazállapot: szilárd vagy folyékony

b) Forma: por, kristályos, granulátum /méret, eloszlás/

c) Hatóanyag ← vegyületforma, koncentráció

d) Szemcseszilárdság

e) Tapadási hajlam

f) Vízoldhatóság

g) Keverés lehetősége

h) Savasság (különböző módon érvényesül

i) Higroszkóposság → KRL érték (kritikus relatív légnedvesség)

j) Kísérő vegyületek és ezek növénytáplálkozási hatásai

k) Mészindex (a savanyító hatás közömbösítéséhez szükséges

CaCO3 mennyisége kg/ha)

l) Sóindex (a NaNO3 károsító hatásához viszonyítva, NaNO3= 100%)

b) A granulálással a műtrágyák tulajdonságai kedvezőbbé tehetők

e) Tapadási hajlam

csökkentése

Higroszkóposság

f) A magyar műtrágya szabvány (MSZ…) a műtrágyák hatóanyag-

tartalmát általában a vízoldható vegyületformákra adja meg.

g) A műtrágyakeverés feltételei

Szempontok:

- kémiai összeférhetőség (kompatibilitás)

- fizikai – kémiai tulajdonságok

- biztonságtechnikai követelmények

- alkalmazástechnológiai követelmények

- gazdaságosság (keverési mód, berendezés típusa)

adalékok

púderanyagok

szemcsék bevonása

(felületkezelés)

zsíraminok stb.

Kémiai összeférhetőség

- kedvezőtlen kémiai reakciók (gipsz kiválás, hatóanyag-veszteség,

oldhatatlanság, elfolyósodás)

- robbanásra hajlamos elegy képződése

- szabad savtartalom (oldhatóság, veszteségek!)

Fizikai összeférhetőség

- KRL érték (Kritikus Relatív Légnedvesség)

- szemcseösszetétel, szilárdság

- térfogattömeg, tapadási hajlam, tömörödés

„Bulk blending” keverési eljárás: a keverőből közvetlenül

kijuttatják a keveréket.

Feltétele: a műtrágyák szemcseméretének, fajsúlyának stb.

azonosnak kell lennie.

Egyszerű műtrágyák keverésekor felmerülő problémák

Keményedés (gipszesedés)

Ca(H2PO4)2 + (NH4)2 SO4 2 NH4 H2PO4 + Ca SO4

CaSo4 + H2O CaSo4 . H2O

Hatóanyag-veszteség

2 NH4 NO3 + CaCO3 = Ca(NO3)2 + (NH4)2 CO3NH3+CO2+H2O

Elfolyósodás

Ca(H2 PO4)2 + 2 NH4NO3.nH2O Ca(NO3)2.nH2O + 2 HN3H2PO4

Robbanásveszély

NH4NO3 + KCl Robbanásra hajlamos!

Oldhatatlanság

Ca(H2PO4)2 . H2O + NH NH4H2PO4 + CaHPO4 + H2O

2 CaHPO4 + 2 NH3 + CaSO4 Ca3(PO4)2 + (NH4)2 SO4

3 CaHPO3 + 2 NH3 Ca3 PO4 + (NH3)2 H PO4

h) A savasság formái

Kémiai - (szabad savtartalom pl. H2SO4, H3PO4 okozza), a

szabvány szerint max. 3,5 % lehet.

Fiziológiai - a gyökerek szelektív ionfelvétele pl. (NH4) SO4 okozza

Biológiai - pl. NH4-N és NH2-H nitrifikáció HNO3

Adszorpciós - kolloidokon (fiziko-kémiai)

Kilúgzási - jól oldódó vegyületek a csapadékkal kilúgzódnak

i) Higroszkóposság = nedvszívó képesség

KRL = kritikus relatív légnedvesség, higroszkóposság

elfolyósodás 30 oC-on

Higroszkóposság KRL érték Műtrágya

Nem higroszkópos > 80 KCl, konc. szuperfoszfát

Gyengén higroszkópos 70 – 80 Karbamid

Higroszkópos 60 – 70 MAS, pétisó

Erősen higroszkópos < 60 NH4NO3, Ca(NO3)2

Egyes műtrágyák higroszkóposság szerinti osztályozása

A műtrágyák keverésekor a keverék higroszkópossága mindig nő,

tehát a KRL-érték drasztikusan csökken!

karbamid + ammónium-nitrát = keverék

KRL: 75,2 59,4 18,1

Mészindex Sóindex pH

pl. (NH4)a SO4 - 100 69 % 4,6

Szuperfoszfát + 20 8 % 3-4

NH4NO3 - 60 61 % 4,5

Ca(NO3)2 + 60 53 % 8,7

KCl - 40 21 % 7,0

Ammónium-szulfát SP, TSP, DAP, KCl,

KN, KS

U, MAS, CaN

Pétisó (MAS) KCl, MAS CaN, KN, AS SP, TSP, U

Karbamid (U) KS, U, AS KCl, SP, TSP,

DAP

CaN, MAS, KN

Szuperfoszfát (SP) KCl, KS, SP, TSP,

AS

KN U, CaN, MAS

Triplefoszfát KCl, KS, SP, TSP,

DAP, AS

U, KN CaN, MAS

Kálium-klorid KCl, KS, SP, TSP,

DAP, AS, MAS

U CaN

Kálium-szulfát KCl, KS, SP, TSP,

DAP, U, AS, KN

MAS, CaN

A leggyakrabban alkalmazott műtrágyák keverési lehetőségei

Jelzés: korlátozás nélkül keverhető

keverhető, de nem tárolható

nem keverhető

Műtrágya ÖSSZETÉTEL N%

AMMÓNIUM-VEGYÜLETEK

Ammóniumnitrát (AN) NH4NO3 34

Mészammonsalétrom (mas),

pétisó

NH4NO3 +CaCO3 25-28

Dolomitos pétisó NH4NO3 +CaCO3 * MgCO3 28

Ammóniumszulfát (AS) (NH4)2SO4 21

NITRÁT-VEGYÜLETEK (fémnitrátok)

Káliumnitrát (KN) KNO3 13

Nátriumnitrát (NaN) NaNO3 16

Kalciumnitrát (CaN) Ca(NO3)2 * H2O 12

AMID-NITROGÉNT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK

(karbamid és származékai)

Karbamid (U) CO(NH2)2 46

KarbamidAldehid-kondenzátumok

(Formurin- Mg, Ibdu, Cdu)

Formaldehid-kondenzátum

Izobutil-, kroton-aldehid

- kondenzátumok stb.

30-34

Bevonatos-karbamid Változó bevonattal 30-36

Paramid Paraffin-zsírsav bevonat 41

NITROGÉN MŰTRÁGYÁK

Műtrágya Összetétel Közvetlenül

hasznosítható+ P2O5%

Szuperfoszfát (sp) Ca(H2PO4)2 + CaSO4 17-20

Dúsított

szuperfoszfátok

Ca(H2PO4)2 + CaSO4 18-46

Triple szuperfoszfát

(Tsp)

Ca(H2PO4)2 42-52

Ammonizált

szuperfoszfát

CaHPO4 + NH4H2PO4 17-18+3-5% N

Termofoszfátok* CaNaPO4 24-28

Thomas salak* Változó 14-20

*Magyarországon nem forgalmazzák +A közvetlenül hasznosítható foszfor hatóanyag a vízben, ill. ammónium-

citrátban oldható formákat tartalmazza.

FOSZFOR MŰTRÁGYÁK

Műtrágya K2O %

60 %-os kálisó (KCl) Min.60

Káliumnitrát (KNO3) 45

Patentkali (K2SO4) 30

Magnesia Kainit (nyers kálisó +Mg) 11

40%-os kálisó (KCl) 38-42

50%-os kálisó (KCl) 48-52

Káliumszulfát(K2SO4) 48-52

Káli-kamex 38-42

Korn-Káli (KCl) 40

KÁLIUM MŰTRÁGYÁK

Műtrágya Összetétel Hatóanyag-tartalom %

Monoammónium foszfát NH4H2PO4 52 % P2O5 és 11 % N

Diammónium foszfát (NH4)2HPO4 54 % P2O5 és 21 % N

Mg-ammónium foszfát MgNH4PO4 40 % P2O5, 8 % N és 14 % Mg

Kálium metafoszfát KPO3 60 % P2O5 és 40 % K

Összetett műtrágyák

1) Valódi összetett = komplex műtrágyák

oAmmónium foszfátok – NP tartalmú

műtrágyák

MAP, DAP, MgNH4PO4, stb.

oKálium-metafoszfát - KPO3

2) Összetett kevert

a)technológiailag kevert

b)iparilag kevert

1. Összetett komplex műtrágyák

2. a.) Összetett technológiailag kevert műtrágyák

NP vagy NPK tartalmúak + mikroelem kiegészítés

Nitro-ammo-fosz (nitro-ammo-fosz-ka), karbo-ammo-fosz

(karbo-ammo-fosz-ka)

Nitro-fosz-ka + mikroelem kiegészítés

A nyersfoszfátok salétromsavas vagy kevert savas

feltárásával állítják elő, majd KCl hozzáadás.

Műtrágya Összetétel Hatóanyag-tartalom

%

Mikramid N + K + Mg +

mikroelemek

45 % N, 0,5 % K2O és

3 % (Mg, Fe, Cu, Zn,

Mo, B)

Kemira Power műtrágyák NPK + CaMgS

mikroelemek

Változó

összetételben

Kemira Cropcare

Műtrágya Család

NPK + CaMgS

mikroelemek

Változó

összetételben

TC teljes szántóföldi

trágyák

NPK + CaMgS

mikroelemek

Változó

összetételben

TC teljes kertészeti

trágyák

NPK + CaMgS

mikroelemek

Változó

összetételben

Volldünger (linz,

ausztria)

NPK + Mg +

mikroelemek

14 % N, 7 % P2O5,

20 % K2O (szulfát) és

1 % (Fe, Cu, Mn, B

stb.)

Néhány ismert összetett technológiailag kevert műtrágya

2. b.) Összetett iparilag kevert műtrágyák

Az iparilag kevert műtrágyákat kevés víz hozzáadásával, majd

granulálással („hideg” v. „meleg” granuálás) állítják elő. Pl. AN,

TSP és KCl vagy AN, DAP és KCl stb.

A gyártás során lejátszódó folyamatok:

a.) fizikai – oldódás, kristályosodás

b.) kémiai -- a komponensek kémiai reakciói

c.) szerkezeti stabilizálás -- granulálás (szemcsézés)

Az egyre gyakoribb melegen granuláló eljárás előnyei:

a)változtatható hatóanyag-arányok*, b.) kedvező fizikai

paraméterek**

b)egyenletes hatóanyag-eloszlás a szemcséken belül

c)jobb kijuttathatóság

*Igény szerinti hatóanyag-összetétel → tápelem arányok

**Az adalékanyagokkal (dolomit, alginit, bentonit stb.) a

tulajdonságok kedvezőbbé tehetők

Műtrágya Összetétel Hatóanyag-tartalom

%

Péti Kevert NPK NPK 16,5 :16,5:16,5

15:15:15

NPK Kevert Műtrágya

Család (Tiszamenti

Vegyiművek, Szolnok)

NPK + CaMgS

+ mikroelemek

Változó

összetételben

KEMIRA KEMISTAR-

OPTIMA MŰTRÁGYÁK

NPK + CaMgS

+ mikroelemek

Változó

összetételben

PERETRIX (Agroterm Kft.

Peremarton)

NPK

Változó

összetételben

Pl. 8:21:21

PERETRIX XYZ

MIKROELEMES

PERMETTRÁGYA

CSALÁD (Agroterm Kft.

Peremarton)

NPK + CaMgS

+ mikroelemek

Változó

összetételben

Néhány ismert összetett iparilag kevert műtrágya

A MŰTRÁGYÁZÁS AGRONÓMIAI SZEMPONTJAI

NPK műtrágyázás módja és ideje

Alkalmazási mód ill. idő

-alaptrágyázás

-kiegészítő trágyázás

A., Alaptrágyázás P és K műtrágyákkal

A/1 Évenkénti rendszeres adagolás a növény igénye szerint

A/2 Tartalékoló trágyázás (előtrágyázás) 2-3 évre előre

A/3 Feltöltő trágyázás - Ellátottság megnövelése

Pl. K műtrágyánál 500kg K20/ha ->”melioratív” K adag,

hat az agyagásványok átalakulására is (illitesedés)

B., Kiegészítő trágyázás

Vetéssel egyidejűleg vagy tenyészídő alatt

B/1 Sor – vagy fészektrágyázás

Pl. „starter” P trágyázás

B/2 Fejtrágyázás -> állománykezelés

Pl. gabonák tavaszi N-trágyázása

Öntöző oldattrágyázás (FERTIGATION pl. KNO3-al)

B/3 Levéltrágyázás (permetező trágyázás)

-Kis koncentrációban! Max. 1-2%-os

-Növényvédőszerekkel kombináltan

-Főleg N és mikroelemek utánpótlására (pl. Mikramid)

A műtrágyázás agrokémiai alapjai

1. Növény

biológiai sajátossága a tápanyagformák szerint

a tápanyagfelvétel dinamikája tenyészidőben

átlagos tápanyagforgalma

tápanyagigénye, trágyaigénye

2. Talaj

tápanyagtartalom összes

felvehető (oldható)

tulajdonságai:

fizikai (szemcseméret, víz, levegő)

kémiai (pH, összetétel)

biológiai (mikrobiológiai tevékenység)

3. Műtrágya

oldhatóság

higroszkóposság

hatóanyag-tartalom

kísérő anyagok

4. Talaj – műtrágya kölcsönhatása

talaj hatása a műtrágyára:

átalakulás (NH4 → NO3 – N2)

veszteség (gáz, kimosódás, fixáció)

oldhatóság megváltozása

műtrágya hatása a talajra:

savanyító hatás

sókoncentráció

mozgékony vegyületek képzése

Műtrágya hasznosulás

Műtrágya- hatóanyag hasznosulása, érvényesülése

(a kijuttatott hatóanyag %-ában)

Legpontosabban: izotópjelöléssel

Számítással: az ún. különbségmódszerrel

1. Hasznosulási koefficiens számítása

Függ: a műtrágya mennyiségétől

a talaj tápanyagtartalmától

a talaj tápanyag-szolgáltató képességétől

a talaj pH-tól, CaO3- tartalmától

a talaj adszorpciós viszonyaitól

Hasznosulási % = [(A-B)/C] * 100

ahol A= trágyázott növény tápanyagtartalma kg/ha

B= trágyázatlan növény tápanyagtartalma kg/ha

C= alkalmazott műtrágya ( v. szerves trágya) hatóanyag

mennyisége kg/ha

Ezzel az ún. különbségmódszerrel a látszólagos

hasznosulás számítható, mert nem azonosítható, hogy a

trágyából vagy a talajból vették-e fel a tápanyagot a

növények.

100kg hatóanyagból átlagosan hasznosul:

N P2O5 K20

40-80kg 15-35kg 40-70kg

(Debreczeni Béla 1972,1988)

2. A tervezett termés tápanyagigénye és hatóanyag-

szükséglete alapján

A kijuttatott tápanyagok érvényesülése -> utóhatás

figyelembevétele

Általában: 3 éves hasznosulás

Nitrogén műtrágyák alkalmazása

Felhasználás:

- alaptrágyaként

- kiegészítő műtrágyázással (fejtrágyázás, levéltrágyázás)

Szempontok:

- hatóanyagforma

- kémiai és fiziológiai hatás (savas, semleges, lúgos)

(NH4)2 SO4 CO(NH2)2 Ca(NO3)2

- a talaj kötöttsége

- felhasználandó adag

- növény specifikus igénye

Műtrágya Alaptrágyázás Kiegészítő trágyázás

AN, MAS (Pétisó) Vetés előtt Megosztva ill.

fejtrágyázással

AS Vetés előtt

Fejtrágyázással

Levéltrágyázással U Vetés előtt talajba

munkálva

Ca(NO3)2 Vetés előtt

Fejtrágyázással

Öntözővízzel is

KNO3 Vetés előtt Öntözővízzel is

Intenzív kultúráknál

tápoldatként

Általános javaslat:

Tavaszi N fejtrágyázás:

- a talaj ásványi N tartalma ill.

- növényanalízis (levélanalízis) eredmények ismeretében

Karbamid felhasználása:

- Alkalmazható szilárd (talajba) és folyékony (levélre)

halmazállapotban egyaránt

- Célszerű néhány héttel vetés előtt kijuttatni a lebomláshoz

( ammonifikáció átmeneti pH növekedés

nagy ammónia-koncentráció csírázásgátló hatás

nitrifikáció pH csökkenés )

- Gyorsan be kell munkálni a talajba.

- Élénk mikrobiológiai tevékenységű talajokon alkalmazzuk!

- Bomlásakor ( > 100 oC) mérgező biuret képződik

A MSZ szerint a biurettartalom max. 1,5 % lehet!

- K-műtrágyákkal jól keverhető

szuperfoszfáttal csak közvetlenül kijuttatás előtt!

Foszfor műtrágyák alkalmazása

Felhasználás: főleg alaptrágyaként

(kisebb mértékben kiegészítő trágyaként)

Szempontok: - hatóanyag oldhatóság, szemcseméret

- talajtípus (kötöttség, pH stb.)

- erőteljes lekötődés immobilizáció

- növény specifikus ill.

fejlettségi stádiumtól függő igénye

Javaslat:

- Őszi egyenletes kiszórás alapműveléssel (szántás, tárcsázás)

bedolgozás

- Tartalékoló trágyázás ellátottság növelésére (nemcsak

vízoldható formák alkalmazhatók!)

- Starter trágyaként sorba adagolás

Lokális kijuttatás sor alá 4-5 cm-re

Vízoldható hatóanyagforma célszerű

Növény igénye szerint csírázáskori P-szükséglet fedezésére

(általában ~ 5 – 20 kg P2O5/ha)

Kálium műtrágyák alkalmazása

Felhasználás: főleg alaptrágyaként

(kismértékben kiegészítő) pl. starter

Szempontok: - hatóanyag (forma + kísérőionok)

- talajtípus (kilúgzódás, fixáció)

- felhasználandó adag, pl. feltöltő trágyázás

- növény specifikus igénye

- talajsavanyodás kilúgzási savasság:

Ca-ban szegényedés

Általános javaslat:

- Őszi egyenletes kijuttatás alapműveléssel való bemunkálás

- Homoktalajokon tavaszi kijuttatás

- Klorid-érzékeny növényeknél K2SO4, KNO3 vagy őszi kijuttatás!

- Tartalékoló trágyázás – ellátottság növelésére

(Agyagásványok telítése, kedvező visszaalakulása

szmektitek +K illitesedés!)

2 – 3 évre előre történő adagolás

„Melioratív K – adag”: 500 – 1000 kg K2O/ha

Összetett műtrágyák alkalmazása

Felhasználás: - Agrokémiai

- Agronómiai szempontok

- Ökonómiai

- Növény specifikus igénye

- Technikai-műszaki adottságok

Általános javaslat:

Tápanyag-arányok figyelembevétele! N:P:K

Kiegészítés: egyedi műtrágyákkal

Keverés feltételeit figyelembe kell venni! (Bulk-blending)

Előny: kedvezőbb tápanyagfelvételi lehetőség a növények

számára

Korszerű, összetett műtrágyák alkalmazása (az adott kultúra

specifikus igényei szerinti tápelem-arányokat tartalmazó

műtrágya (pl. kalászosok, cukorrépa, szőlő stb.) vagy igény

szerinti összetételben műtrágya-családok

Folyékony műtrágyák alkalmazása

Rendszerint alaptrágyaként

Felhasználás: kb. 50 km-es körzetben gazdaságos

Szempontok:

előnyösebb mozgatás

előnyösebb kijuttatás

kombinálhatóság: - növényvédelmi

- agrotechnikai

egyenletesebb kijuttatás

Több lehetőség az igény szerinti tápelem-arány

beállítására.

A NITROGÉN MŰTRÁGYÁK ÉS A TALAJ

KÖLCSÖNHATÁSA

1. Ca–al jól ellátott talajokon

talaj

H+

Ca2+

Ca2+

+ 2 NH4NO3 talaj

NH4+

Ca2+

NH4+ + Ca(NO3)2 vagy HNO3

lemosódás

2. Ca-al kevésbé jól ellátott talajokon, H+ túlsúlynál

TALAJ

H+

H+

Ca2+

+ (NH4)2SO4 TALAJ

NH4+

Ca2+

NH4+ + H2SO4 VAGY CaSO4

UREÁZ

ENZIM

CO(NH2)2 H2O 2 NH3 CO2 +NH3

CO2

+

CO2

2 NH3 CO2 +

CO2

H2O +

CO2

(NH4)2CO3

NH4HCO3 NH4OH (NH4)2CO3 +

CO2

+

CO2

H2O

(LOKÁLIS LÚGOSÍTÁS)

nitrifikáló

(NH4)2CO3 + 4 O2 2 HNO3 + 3 H2O + CO2

baktériumok

Ca-al jól ellátott talajokon

2 HNO3 CaCO3 +

CO2

Ca(NO3)2 +

CO2

+

CO2

H2O CO2

3. A karbamid és a talaj kölcsönhatása

A FOSZFOR MŰTRÁGYÁK ÉS A TALAJ

KÖLCSÖNHATÁSA

A műtrágya lekötődése → immobilizáció

1. SEMLEGES pH-JÚ TALAJOKON

Ca(H2PO4)2 + Ca(HCO3)2 2 CaHPO4 * H2O + CO2

2. LÚGOS pH-JÚ TALAJOKON

Ca(H2PO4)2 + 2Ca(HCO3)2 Ca3(PO4)2 *4H2O + 4 CO2

F, Cl, OH

Ca2+

Ca2+

Ca2+

Ca(H2PO4)2 CaHPO4 Ca3(PO4)2 APATIT

TALAJ

Ca2+

Ca2+

+ Ca(H2PO4)2 TALAJ

H+

Ca2+

H+

+ 2 CaHPO4

TALAJ

Ca2+

Ca2+

+ CaHPO4 TALAJ

H+

H+

H+

+ Ca3(PO4)2

3. SAVANYÚ TALAJOKON

Ca(H2PO4)2 + 2 Al(OH)3 2 AlPO4 + Ca(OH)2 + 4 H2O

Ca(H2PO4)2 + Fe(OH)3 FePO4 + CaHPO4 + 3 H2O

TALAJ SAVANYODÁS

IMMOBILIZÁCIÓ

JÓL OLDÓDÓ

P VEGYÜLETEK

EGYRE KEVÉSBÉ

OLDÓDÓ P VEGYÜLETEK OLDHATATLAN

P VEGYÜLETEK

EGYENSÚLYI

IMMOBILIZÁCIÓ MOBILIZÁCIÓ

FOLYAMAT

BAKTÉRIUMOK

NITRIFIKÁCIÓ 2 HNO3 TEVÉKENYSÉGE

Ca3(PO4)2 Ca(H2PO4)2 + Ca(NO3)2

HNO3

LEMOSÓDÁS,

KILÚGOZÓDÁS

A mobilizációt elősegítő folyamatok

A )

TIOBAKTÉRIUMOK 2 H2SO4

Ca3(PO4)2 CaHPO4 + CaSO4

2 CaHPO4 Ca(H2PO4)2 + CaSO4

H2SO4

H2SO4

CELLULÓZBONTÓ BAKTÉRIUMOK 2 H2CO3

Ca3(PO4)2 2 CaHPO4 + Ca(HCO3) 2 + CaCO3

2 CaHPO4 Ca(H2PO4)2 + Ca(HCO3) 2 + CaCO3

H2CO3

H2CO3

B )

C )

A KÁLIUM MŰTRÁGYÁK ÉS A TALAJ

KÖLCSÖNHATÁSA

TALAJ

Ca2+

Ca2+

+ 2 KCl TALAJ

K+

Ca2+

K+

+ CaCl2

LEMOSÓDÁS, KILÚGZÁSI

SAVASSÁG

TALAJ

K+

Ca2+

K+

TALAJ

H+

H+

Ca2+

TALAJ

H+

H+

Ca2+

+ K2SO4 TALAJ

K+

Ca2+

K

+

+ H2SO4

+ KNO3 + HNO3

A K műtrágyák talajsavanyító hatása

számos kísérlet eredménye szerint

erősebb, mint a N vagy P műtrágyáké,

ezért a meszezésről gondoskodni kell!