A közigazgatást meghatározó tényezők

A közigazgatás része az adott társadalom intézményrendszerének, a közigazgatás és a társadalom között tehát szoros az összefüggés. A közigazgatás relatív autonómiával rendelkezik, a társadalmi intézmények fejlődése sosincs egymással teljes szinkronban, ez a különbözés a társadalom dinamizmusának egyik alapelve. A társadalmi környezet hatásának alávetve a közigazgatás saját fejlődési ritmussal rendelkezik.

A közigazgatás jelentős változásai általában valamilyen új technikai elem megjelenéséhez köthetők. Első radikális változás az írásbeliség alkalmazása, ami a megbízhatóság növekedését eredményezte. A későbbi technikai fejlődés (nyomtatás, írógép, számítógép, fax stb.) eredményeképp olyan forradalmi változások következtek be, amelyek összehasonlíthatatlanul gyorsabbá és megbízhatóbbá tették, teszik az ügyek intézését. Azonban a technikai változások mellett, a közigazgatás minden korban megőrzi lényegi vonásait. Formálásában a gazdaságon és a politikán kívül más- kulturális, nemzeti, történelmi, hagyományokkal összefüggő, földrajzi stb.- tényezők is közrejátszanak.

I. A gazdaság hatása a közigazgatásra

1. Gazdaság és a közigazgatás szervezete

A gazdasági élet változásai az államszervezet alakulásában nyomon követhetők. Gazdasági tényezők és a közigazgatási szervezet összefüggéseit tekintve megfigyelhető, hogy a termelés koncentrációja maga után vonta az ügyek állami intézésének központosítását. A komoly mennyiségi változás ellenére (szervezeti tevékenységek, tagozódások sokasodtak és finomodtak, minisztériumok száma jelentősen növekedett stb.) szervezeti minőségi változásról nem beszélhetünk ezen a téren, a közigazgatásra, mint társadalmi intézményre a stabilitás a jellemző.Minőségi változás a közigazgatás feladatteljesítő szektorában figyelhető meg.A külügyi, pénzügyi, igazságügyi és honvédelmi igazgatás területén számottevő szervezeti változások nem mentek végbe, azonban a gazdaság, kereskedelem és a kulturális ügyek területén mennyiségi és minőségi téren is igen.A legfontosabb, minőségi jellegű változás a hagyományos, klasszikus, még az abszolutizmus korszakában kialakított közigazgatási szervezethez képest az új típusú, feladatteljesítőnek nevezett közigazgatási szerv kialakítása. Jellemzői: konkrét feladatra kap megbízást, mozgékony, munkájához támogatást igénylő, nem személytelen, lokalizált specializált szervezet.

2. Gazdaság és a közigazgatás funkciói

A gazdaság a közigazgatás funkcióit is megváltoztatja. A modern ipari államok közigazgatásának új funkciói: országos méretű tervezés, prognosztizálás, a természeti és munkaerőforrások számbavétele és ésszerű felhasználása, a modern technika elterjedésének az ösztönzése, a tudományos kutatások finanszírozása és irányítása, a termelés ütemének és minőségének különböző eszközökkel való befolyásolása, a termelés kulcsfontosságú területeinek kiemelt állami támogatása, a nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés stratégiájának, taktikájának kidolgozása, a termelés és

fogyasztás harmóniájának biztosítása. Fontos tényező a globalizáció, hatásának tudható be a közigazgatás feladatainak hasonulása.

3. Létszámnövekedés, átrétegződés

Személyi állományt tekintve az első világháborút követően létszámbeli növekedés, majd pedig a minőségi változás realizálódása, és emellett a felkészültségi szint emelkedése volt a jellemző.

II. Politika és a közigazgatás

A hatalmon lévő párt és a közigazgatás kapcsolata az egypártrendszerű országokban a legerősebb, a két- vagy többpártrendszerű országokkal szemben. A pártok és a közigazgatás közötti kapcsolat különösen a személyi állomány tekintetében szoros. Ennek a kapcsolatnak három alaptípusát különböztethetjük meg:

A) közigazgatási apparátus teljes politizálása, amikor is minden posztot a hatalomra jutó párt valamely tagja tölti be. Ennek elve, hogy a politika a közigazgatáson keresztül valósul meg, és ez a politikai célok elérésének legbiztosabb eszköze (zsákmányrendszer). Pl.: USA a múlt század végéig, Szovjetunió.

B) apparátus semlegesítése, pártbefolyás alóli kivonás (depolitizált közigazgatás). Pl.: 1945 előtti Anglia

C) többpártrendszerű országokban a pártok és a közigazgatás személyzetének viszonya moderált, a jelenlegi angol neutralizmushoz hasonló. Szolgálatban szigorúan semlegeseként kell eljárni, a magánéletben viszont szabadon kifejhető bármilyen politikai tevékenység.