2011.01.14. maharishi tanítása a bhagavad gítáról - 1. a gítá jelentősége És háttere

3
Maharishi tanítása a Bhagavad Gítáról – 1. A Gítá jelentősége és háttere Maharishi Bhagavad Gítáról szóló tanításainak rövid összefoglalását olvashatjuk az alábbi cikksorozatban, Thomas Egenes sokszor idézett munkája nyomán. A Bhagavad Gítá a magasztos Úr (bhagaván) éneke (gítá), melyet upanisadnak (titkos tanításnak) is szoktak nevezni, utalva arra, hogy a Gítá az upanisadok bölcsességének mintegy kvintesszenciáját foglalja magában. A Gítá egyik dhjána-slókája szerint az Upanisadok a tehenek, kiknek tejét Krisna, a tehénpásztorok fejedelme kifeji Ardzsuna, a borjú számára, a bölcs elméjű emberek pedig élvezői ennek a kifejt, nagyszerű halhatatlanná tevő nektárnak, amely nem más, mint a Gítá: szarvópanisadó gávó dógdhá gópála-nandanah párthó vatszah szudhír bhóktá dugdham gítámritam mahat A hagyomány szerint a Gítá szerzője Vjásza, aki egyben a Mahábhárata, a 18 nagy purána és a Brahma-szútra legendás írója, valamint a négy védikus szanhitá szerkesztője. A Vjásza szó egyszerűen szerkesztőt jelent, és általában úgy tartják, hogy e művek szerzői hagyták, hogy nevük ismeretlenségben maradjon, miközben egyszerűen csak a Vjásza szóval utaltak személyükre. Maharishi azonban Vjászáról úgy ír, mint egyetlen személyről, akit „az árja kultúra legnagyobb történetírójaként tartanak számon”. Nem abban az értelemben kell őt történetírónak nevezni, hogy időrendben feljegyezte az eseményeket. Maharishi így ír róla: „Mint lelkiismeretes és teljes mértékben integrált ember, nem tudta volna megírni e felmérhetetlenül hosszú időszak történetét napok és évek sorrendjében. Csupán egyes eseményeket választott ki, és olyan módon jegyezte le őket, hogy az minden kor embere számára ihletőként és útmutatóként szolgáljon a fejlődés útján.” A Bhagavad Gítá 18 fejezete a Mahábhárata hatodik könyvének, a Bhísma Parvannak 23-40. fejezetét képezi. Maharishi szavaival élve ez „az élet enciklopédiája”. Több szövegmagyarázatot írtak hozzá, mint bármely más szentíráshoz. A legrégebbi és egyúttal legszélesebb körben ismertté vált kommentár Sankara Gítá Bhásjája. A további kommentátorok között találjuk Ánandagirit, Srídharát, Madhuszúdanát, Jámunácsárját, Rámánudzsát, Madhvát, Nimbárkát és Vallabhát. A legfontosabbak ezek közül a három kiemelkedő ácsárja, Sankara, Rámánudzsa és Madhva kommentárjai. Maharishi így magyarázza az ácsárja kifejezést: „olyan személy, aki felfogja a szentírások értelmét, azt másoknak tanítja és maga is gyakorolja ezt a tanítást.” Maharishi magyarázata, melyet a Bhagavad Gítá első hat fejezetéhez fűzött, Sankara kommentárját követi. Mint megjegyzi: „E magyarázat általános koncepciója kiegészítés a nagy Sankara egyedülálló látásmódjához és mélységes bölcsességéhez,

Upload: vandor-david

Post on 08-Sep-2015

216 views

Category:

Documents


1 download

DESCRIPTION

Gítá jelentősége

TRANSCRIPT

  • Maharishi tantsa a Bhagavad Gtrl 1. A Gt jelentsge s httere

    Maharishi Bhagavad Gtrl szl tantsainak rvid sszefoglalst olvashatjuk az albbi cikksorozatban, Thomas Egenes sokszor idzett munkja nyomn.

    A Bhagavad Gt a magasztos r (bhagavn) neke (gt), melyet upanisadnak (titkos tantsnak) is szoktak nevezni, utalva arra, hogy a Gt az upanisadok blcsessgnek mintegy kvintesszencijt foglalja magban. A Gt egyik dhjna-slkja szerint az Upanisadok a tehenek, kiknek tejt Krisna, a tehnpsztorok fejedelme kifeji Ardzsuna, a borj szmra, a blcs elmj emberek pedig lvezi ennek a kifejt, nagyszer halhatatlann tev nektrnak, amely nem ms, mint a Gt:

    szarvpanisad gv dgdh gpla-nandanahprth vatszah szudhr bhkt dugdham gtmritam mahat

    A hagyomny szerint a Gt szerzje Vjsza, aki egyben a Mahbhrata, a 18 nagy purna s a Brahma-sztra legends rja, valamint a ngy vdikus szanhit szerkesztje. A Vjsza sz egyszeren szerkesztt jelent, s ltalban gy tartjk, hogy e mvek szerzi hagytk, hogy nevk ismeretlensgben maradjon, mikzben egyszeren csak a Vjsza szval utaltak szemlykre.

    Maharishi azonban Vjszrl gy r, mint egyetlen szemlyrl, akit az rja kultra legnagyobb trtnetrjaknt tartanak szmon. Nem abban az rtelemben kell t trtnetrnak nevezni, hogy idrendben feljegyezte az esemnyeket. Maharishi gy r rla: Mint lelkiismeretes s teljes mrtkben integrlt ember, nem tudta volna megrni e felmrhetetlenl hossz idszak trtnett napok s vek sorrendjben. Csupn egyes esemnyeket vlasztott ki, s olyan mdon jegyezte le ket, hogy az minden kor embere szmra ihletknt s tmutatknt szolgljon a fejlds tjn.

    A Bhagavad Gt 18 fejezete a Mahbhrata hatodik knyvnek, a Bhsma Parvannak 23-40. fejezett kpezi. Maharishi szavaival lve ez az let enciklopdija. Tbb szvegmagyarzatot rtak hozz, mint brmely ms szentrshoz. A legrgebbi s egyttal legszlesebb krben ismertt vlt kommentr Sankara Gt Bhsjja. A tovbbi kommenttorok kztt talljuk nandagirit, Srdhart, Madhuszdant, Jmuncsrjt, Rmnudzst, Madhvt, Nimbrkt s Vallabht. A legfontosabbak ezek kzl a hrom kiemelked csrja, Sankara, Rmnudzsa s Madhva kommentrjai. Maharishi gy magyarzza az csrja kifejezst: olyan szemly, aki felfogja a szentrsok rtelmt, azt msoknak tantja s maga is gyakorolja ezt a tantst.

    Maharishi magyarzata, melyet a Bhagavad Gt els hat fejezethez fztt, Sankara kommentrjt kveti. Mint megjegyzi: E magyarzat ltalnos koncepcija kiegszts a nagy Sankara egyedlll ltsmdjhoz s mlysges blcsessghez,

  • amelyet Gt Bhsjjban tr elnk.

    A Bhagavad Gt kerett a Mahbhrata trtnetnek legdrmaibb pillanatai adjk. Az eposzban a vak kirly, Dhritarstra a Kuru dinasztia feje. Fiatalabb fivre pedig a Pndava kln. Pndunak t fia van: Judhisthira, Bhsma, Ardzsuna, Nakula s Szahadva. Dhritarstra szz fia kzl Durjdhana a legidsebb. A kt nemzetsg a kirlysg feletti hatalomrt szll harcba. Unokatestvrk, Krisna, a jdava trzs feje, megprblta megbkteni ket, m a hbor elkerlhetetlenn vlt. Krisnt mindkt fl tisztelte, s a hbors elkszletek sorn Adzsuna s Durjdhana egyarnt megltogatta t, hogy segtsgt s tmogatst krje. gy trtnt, hogy ltogatsuk ugyanarra az idre esett. Krisna azt grte, hogy egyik flnek odaadja az egsz hadseregt, mely aktvan rszt vesz a harcban, a msik oldalhoz pedig maga csatlakozik, m nem fog harcolni. Durjdhana a sereget vlasztotta, Ardzsuna pedig Krisnt, aki grethez hven, hogy nem fog harcolni kocsihajtknt segti Ardzsunt.

    Ahogyan a vitzek megfjtk harci krtjeiket, s a seregek szembenztek egymssal a harcmezn, Ardzsuna arra krte Krisnt, hogy harci szekert hajtsa a kt harcol fl kz, hogy vgigtekinthessen mindenkin, aki harcra kszen sszesereglett Kurukstrn, a kuruk mezejn. Maharishi tnyleges trtnetknt tekint az esemnyekre, m azt is megjegyzi, hogy a kauravk s a pndavk serege a dharma mezejn lv pozitv s negatv erket szimbolizlja. Dhritarsta a harcteret dharmakstrnak, a kozmikus trvny skjnak nevezi a szembenll erk itt a pszichs, a trsadalmi s kozmikus szinten meglv erket jelentik meg.

    Vgigtekintve a szembenll feleken, melyekben mindkt oldalon rokonai kszlnek harcba szllni, Ardzsunn rendkvli egyttrzs lesz rr. ja kicsszik kezbl, tagjai remegnek, majd bnattl sjtva roskad le harci kocsijban. Lelkt megosztja a ktelessg hvsa s a szeretet ereje, mintegy a szv s az elme szava kztt rldik. Ha az igazsgossg szavt kveti, a szeretet ellen kell lzadnia, s el kell puszttania harcra kszen sszesereglett rokonait. Ha viszont a szeretet parancsnak engedelmeskedik, fel kell ldoznia az igazsgossgot, s meg kell adnia magt a gonosznak. Nem kpes arra, hogy brmit kezdemnyezzen, mivel rr lesz rajta a ktely azt illeten, hogy mi a leghelyesebb cselekvs. Maharishi kijelenti, hogy akit a ktely tart a markban, s nincs eslye arra, hogy egy szlesebb ltkrrel rendelkez, blcs szemlyre leljen, az olyan, mintha a hall markba kerlt volna. E szlesebb ltkr blcs Ardzsuna bartja s kocsihajtja, Krisna. Ardzsuna azt szeretn megtudni Krisntl, hogy a cselekvs mely tjt lenne helyes kvetni, mi volna a dharmnak, a termszeti trvnynek leginkbb megfelel cselekvs.

    sisjasz t ham sdhi mm tvm prapannam

    Tantvnyod vagyok, tants engem, mivel nlad vettem menedket krleli Krisnt. (BhG 2.7.)

  • A tantvny tudsrt s sztnzst jrul a mester el, oly mdon, ahogyan a foly kzelt az cenhoz. A mester, akrcsak az cen, elgedett a maga teljessgben s nincs szksge semmire. Nem megy oda a tantvnyrt, neki nincs szksge a tantvnyra. A tantvny az, akinek bernek kell lennie a dnt pillanatban, ksznek arra, hogy felfogja a mesterben lv lehetsgeket. Ardzsuna felismeri sajt szksgt, s nmagt Krisna tantvnynak (sisja) nevezi. Amikor pedig a tantvny kszen ll, a mester szavai nem hullanak a tudatlansg kemny ksziklira.

    Krisna a tuds hordozja, Ardzsunnak pedig meg kell nylnia irnyban, hogy az igazsg magva szrba szkkenhessen. Ardzsuna tudatlansga a tapasztalat hinyn alapszik. Krisnnak nem csupn intellektulis tudst kell nyjtania Ardzsunnak, hanem az igazsg kzvetlen megismerst s tapasztalst. Krisna ezt a 11. fejezetben teszi meg, amikor a kozmikus ltomsban rszesti Ardzsunt. Azt is felfedi Ardzsuna szmra, hogy miknt eszmlhet az egsz vilgegyetemre oly mdon, hogy a vilgegyetem alapjra, sajt nvaljra eszml. A msodik fejezet 45. versben, illetve a hatodik fejezetben Krisna megtantja annak a mdszert, amely ltal ez az nmagra val eszmls vgbemehet. Szavai a blcs felismersek radatt vltjk ki Ardzsunban, s szvnek legmlyig hatolnak. Ardzsunnak pedig hatalmas szerencsje, hogy ber marad abban a dnt rban, amikor az isteni valsg halovny kpzete hajnalodni kezd.