3716-10 Egészséges ember gondozása VIII.

2.0/3716-10 Akadályozott személy gondozása

Tananyag

Javasolt irodalom

Egészség-betegség; • Az egészség leggyakrabban használt jellemzője; a testi

(szomatikus), társadalmi (szociális) és lelki (pszichikai) jóllét állapota.

• Az egészség nem más, mint változó, dinamikus, aktív folyamat a személyiség és a környezete között, ahol a „tagok” egymással folyamatos kölcsönhatásban vannak. Az egészség, mint dinamikusan változó életvitel azt jelenti, hogy a személyiség „belső” környezetével és a körülötte lévő természeti és társadalmi környezettel állandó, alkalmazkodó és alakító (alkotó) kölcsönhatásban áll.

•  A betegség, ha az egészséges szervezetben működési zavar, eltérés, rendellenesség áll fent – ami a szervezet összehangolt egyensúlyát megbontja. A betegség folyamat, mely átmehet az egészség állapotába.

betegség-fogyatékosság

• A fogyatékosság állapot (status), mely az egész személyiség szintjén mutat funkcionális zavart, biológiai károsodást.

• Fogyatékosság: (disability) Az ember természetesnek vélt képességeinek részleges vagy teljes hiánya.

• Nem feltétlenül betegség, egy állapot,orvosilag nem mindig gyógyítható, pedagógiailag fejleszthető. 

• Társulhat hozzá betegség.

Egy új szemléletmód szerint a fogyatékosság nem az egyén sérültségén múlik. A környezet az, ami akadályozza a sérült embert abban, hogy egyenrangúan vegyen részt a társadalom életében.

„Minél kedvezőtlenebbek a környezeti feltételek, annál valószínűbb, hogy egy sérülés eléri a fogyatékosság súlyosságát. Így szocio-ökonomikusan hátrányos környezetben a fogyatékosság viszonylag nagy számú előfordulása várható.”

Rokkantság

• A rokkantság fogalma az élettevékenységek működésének tartós akadályozottságát jelenti, amely szoros kapcsolatban lehet a fogyatékossággal is (egy személy lehet fogyatékos, rokkant, károsodott és beteg is).

•  Rokkantság: (handicap) Hátrányos helyzet,- az embernek a társadalmi szerepeiben történő diszfunkció. Olyan mindennapi tevékenységek elvégzése okoz nehézséget, mint például a munkavégzés, önfenntartás.

Fogyatékosság formái

• Hallássérülés• Látássérülés• Mozgáskárosodás• Beszédfogyatékosság• Értelmifogyatékosság

Hallássérülés:Hallássérülés: a sérülés létrejöhet a fülben, az agyban. Fokozatai: - megközelítően ép hallásúak - közepesen nagyothallók - súlyos mértékben nagyothallók (nagy teljesítményű hallókészülékkel

és gyakorlással a hallás és beszéd javítható) - hallásmaradványosok és siketek (esetleg a mély hangok rezgését

érzékelik, szurdopedagógus segítségével tanulnak meg beszélni, szájról olvasnak.)

A lakosság 10-12%-a valamilyen szinten sérült hallású. Jellemzői: nehezített kommunikáció és információ-felvétel, ennek következtében

kialakuló szocializációs problémák. Az élet korai szakaszában zavarja a megismerő funkciókat.

Segítés lehetőségei: - országos érdekképviselet (SINOSZ) - segédeszköz-beszerzésnél segítségnyújtás

- oktatás, képzés, munkavállalás elősegítése

DefinícióA hallási fogyatékosság gyógyító-pedagógiai fogalom, olyan hallási

rendellenességet jelent, ahol a sérülés időpontja, mértéke, minősége miatt a beszédbeli kommunikáció spontán kialakulása, zavartalan fejlődése vagy folytatása lehetetlen és a sérült egyén gyógypedagógiai (re)habilitációra szorul.

• 30-40 dB halláscsökkenésig enyhe • 40-60 dB veszteségig közepes• E fölött súlyos halláscsökkenésA siketség a hangérzékelés teljes hiányát jelenti.

A halláscsökkenés típusaiA vezetéses halláscsökkenés jellemzői:• a mélyebb frekvenciasáv (ritka kivételtől eltekintve)

érintettebb mint a magas hangok meghallásának csökkenése, • az esetek döntő többségében gyógyítható (hurutos állapot

rendezése, orrgarat szanálása, dobhártya, hallócsontláncolat helyreállítása stb.),

• mértéke a 60 dB-t nem haladja meg.

Az idegi eredetű halláscsökkenés jellemzői:• (ritka kivételtől eltekintve) elsősorban a magasabb

frekvenciák meghallása sérül, • műtéttel nem gyógyítható, • mértéke az enyhe, panaszt nem vagy alig okozó károsodástól

a teljes siketségig terjedhet.

A halláscsökkenés okai• A halláskárosodás lehet veleszületett vagy szerzett• Egyes esetekben átmeneti, máskor tartós• Vezetéses károsodás: idült gyulladás, csontosodási

zavar• Idegi károsodás: örökölt, szülés körüli oxigénhiány,

vírusfertőzés, agyhártyagyulladás, keringési zavar , egyes gyógyszerek

StreptomycinGentamycin

Speciális feladatok hallássérült egyénnél• Megelőzés:

– Genetikai tanácsadás– Terhesgondozás– Fokozott gondosság olyan betegségnél , amely középfül gyulladáshoz vezet– Szűrés- audiológiai vizsgálat

• Kialakult hallási fogyatékosság:– Pedagógiai- audiológiai vizsgálat félévente– Gyermekek integrált nevelése– Hallókészülék karbantartása, ellenőrző mérése, egyéni beállítása.– Fül-illeszték cseréjéről, karbantartásáról gondoskodni– Orvos-rendszeres hallójárat tisztítás– Pszichés gondozás – már kialakult, beszéd birtokában lévő hírtelen

hallásvesztésénél.

• Higiénés:– Készülék – naponta a hallójáratot és a fülillesztéket szappanos vízzel kimosni,

biztatni – szoktatni a viselésre.

Az integrált nevelés várható előnyei a hallássérült gyermek számára

• a hangos beszéd, a gazdag nyelvi környezet állandó jelenlétét biztosítja

• "normális" magatartásmintákat közvetít, megakadályozza, hogy "siketes" jellegzetességek alakuljanak ki

• reálisabb énkép, reálisabb önértékelés alakul ki, a gyermek "természetes mezőnyben" győződhet meg erős és gyenge oldalairól

• lakóhelyen valósul meg• társadalmi beilleszkedési nehézségei minimálisra

csökkenhetnek, illetve eltűnhetnek

LátássérülésLátássérülés: Látássérült az, akinek legalább 67%- os látáscsökkenés

miatt a személyiségfejlődése eltér az ép látásúaktól. Ok: a szem, a látóideg, vagy az agy sérülése Fokozatai: - gyengénlátók (az ép látás 10-30%) - alig látók - vakok Jellemzői : - A látásfogyatékosság a személyiség egészét

megváltoztatja, - A mozgáskoordináció bizonytalan - Környezetüktől fokozottabban függenek - Szocializáció folyamata nehézkesSegítés lehetőségei: védett munkahelyek, érdekképviselet, akadály-

mentesítés.

A szembetegségek funkcionális kihatásai

• Éleslátás zavara• Látótér beszűkülése vagy foltokban látótér

kiesések (pl. glaucoma, diabetes retinopatica)• Kontrasztérzékenység csökkenése • Fluktuáló látás

Látássérült személyek rehabilitációjának területei

• Optikai rehabilitáció• Meglevőlátás kihasználását segítő technikák • Közlekedés és tájékozódás tréning• Mindennapos tevékenységek• Munkába való visszaállás• Számítástechnika• Megváltozott kapcsolatok, kommunikációs technikák• Hobbyk, szabadidő eltöltése

Milyen optikai segédeszközök elérhetők Magyarországon?

• Kézi-, állványos-és állólupék

• Távcsőszemüvegek

• Elektromos látásjavító eszközök: olvasó TV, számítógép nagyító programmal vagy képernyő olvasóval

Speciális feladatok látássérült egyéneknél

• Megvilágítás – Kerülni kell a káprázó, szórt, vibráló fényt

• Baleset elhárítás- mozgásbiztonság kialakítása– Ismertetni a térrészletet amit be akarunk járni– A megtanult tér részleteit tárgyait nem

változtatjuk– Fokozott higiénia (mindent megfog)

BeszédfogyatékosságOlyan ép fizikai hallással rendelkező személyek,

akiknél a beszédfejlődés menete nem indult meg, kórosan késik, vagy valamely területen hibásan működik.

Fajtái: - hangképzési zavarok - orrhangzós beszéd - beszédritmus zavara - beszéd, - írás, - olvasásképtelenségA beszédfogyatékosok döntő többsége teljesen

rehabilitálható.

Definíció

A beszéd két nagy folyamatának, a beszédprodukciónak és a beszédmegértésnek a zavarai érinthetnek egy-egy részfolyamatot, kiterjedhetnek az egyik mechanizmusra teljes egészében avagy megjelenhetnek a beszéd valamennyi folyamatában.

A beszéd- és nyelvi teljesítmények súlyos zavarai, amelyeknek hátterében elsősorban biológiai/organikus, funkcionális okok húzódnak, változatos tüneti kép mellett a beszédfogyatékosságok körébe sorolódnak.

Beszédzavarok típusai (okok szerint)

a) Organikus eredetű beszédzavarok: A hangképző szervek organikus hibája, hallássérülés, avagy az agyműködés, illetőleg az idegrendszer szervi zavara

b) Funkcionális beszédzavarok (pl. autizmus)c) Pszichés eredetű beszédzavarok (pl. pszichogén

afónia)d) Környezeti tényezők (leggyakrabban az

ingerszegény környezet) eredményezte beszédzavarok

A zavar keletkezési körülményeit tekintve megkülönböztetünk:

a) veleszületett zavarokat (pl. fejlődési diszfázia)

a) szerzett beszédzavarokat (pl. afáziák)

A beszédprodukciót és a beszédfeldolgozást egyaránt

érintő zavar: az afázia

Az aphasia bemutatása

• Az aphasia kommunikációs zavar.

• Általában agyvérzés, agyi infarktus váltja ki,

így az aphasiás emberek többsége drámát él

át, hiszen korábban jól tudott kommunikálni

• Az aphasiás ember intelligenciája általában

egyáltalán nem csökkent

• Általában a szöveg értése kevésbé romlik,

viszont nagyon nehezen tudja kifejezni

magát

• Keresi a szavakat, nehezen találja azokat

és/vagy nehezen tudja megformálni,

kiejteni azokat…

Elsődleges zavarNyelvi tünetek

Fluenciazavar – megtartott beszéd, de egyes szavak értelmüket vesztik

Szótalálási nehézség Grammatikai eltérés – nyelvtani zavar Perszeveráció – szavak céltalan ismételgetése Parafázia - nyelvbotlás Beszédmegértési zavar Írás, olvasás zavar

Másodlagos zavar 1.Pszichikum

Depresszió Szociális izoláció Családi problémák Önértékelési károsodás Jövőkép elvesztése Neuropszichológiai deficitek

Másodlagos zavar 2.Mozgás

Bénulás Izomegyensúly zavara Izomtónus változása Egyensúly problémák Helyzetváltoztatási zavar Testkép-zavar

Harmadlagos zavarSzociális hátrányos helyzet

Munkahely elvesztése

Csökkent munkaképességűvé válás

Deprivált élethelyzet

Az aphasia bemutatása

• Nem értik őt, pedig ő tudja, hogy mit

akar mondani

• Beszűkül, bezárul számára a világ

• Az emberek között válik hajótörötté

• Segítségre van szüksége, meg kell

tanulnia újra kifejeznie magát!

Az aphasiás beteg• Nem csak idősekkel történhet meg

• A betegség következtében féloldali bénulás is

bekövetkezhet

• Többnyire írással sem tudja kifejezni magát

(nem jut eszébe a szó és esetleg fizikailag sem

tudja még leírni)

• Az Aphasia Centrum páciensei között 35 éves

aktív kommunikációs szakember (szóvivő),

fodrász, költő, agrármérnök is megtalálható

Aphasiás beteg rehabilitációja• Készítsünk segédeszközöket amivel kifejezheti magát!• Türelem a meghallgatáskor!• A beszédfejlesztés nem elszigetelten, hanem a többi funkció fejlesztésével

együtt történik• Team munka logopédus, gyógytornász, fiziotherapeuta, • Koordinált beszédhez koordinált mozgás szükséges• Ha javul a koordináció javul az írás és a mozgás is• Beszédfejlesztés része a légző, fúvó gyakorlatok, hangképzés,

hangrögzítés az automatizálás, artikulációs gyakorlatok, ritmusgyakorlatok stb..

• Speciális eljárás az énekléssel történő beszédfejlesztés. Az éneklés az agy más – esetleg nem sérült területeit veszi igénybe. A terápia során a szavakhoz dallamot kötnek, ez segíti a beszédkészség fejlődését.

A mozgáskárosodás fogalma

• A harmonikus, célszerű és energiatakarékos mozgások kivitelezésében bekövetkező szerkezeti és/vagy működési zavar a mozgáskárosodás.

• Feltétele a mozgás szervrendszerének alaki/szerkezeti épsége és funkcionális/működésbeli épsége

Mozgáskárosodás

A mozgás- szervrendszer valamely szerkezetében és/ vagy működésében bekövetkező zavar.

A sérülés kihathat a pszichoszomatikus fejlődésre, a cselekvéses tapasztalatszerzésre, az interperszonális kapcsolatok alakulására. Fokozza az izolációt, nehezíti a szocializációt.

A mozgáskárosodás következményei• A mozgásszervrendszer tartó (csont és ízületi rendszer),

valamint a mozgató (izom és idegrendszer) részei egységes, egymástól elválaszthatatlan és egymást alapvetően befolyásoló tényezők.

• Amennyiben ez az elváltozás tartós, vagy maradandó, akkor következményeiben megváltoztathatja a személy motoros és szenzoros képességeit, befolyásolhatja szocializációját.

• Gyermekkorban a szokásostól eltérő fejlődésmenetet, különleges fejlesztési, nevelési, oktatási gondoskodást, különleges és egyedi többlettámogatást kívánhat.

A mozgássérülés fő típusai:

• petyhüdt bénulások• ortopédiai elváltozások• agykárosodás utáni rendellenességek• amputáció• végtaghiányos fejlődési rendellenességek

•Monoplégia•Diplégia•Paraplégia•Hemiplégia•Triplégia•tetraplégia

Petyhüdt bénulások • Monoplégia, egy végtagot érint, többnyire kart. • Diplégia, testrészek szimmetrikus bénulása. Érintheti az arcot, a karokat vagy a

lábakat.• Paraplégia, a lábak mozgásképességének csökkenése. Érintheti az érzékelést és az

izomtónust is. Okozhatja gerincsérülés, daganat, vagy más speciális betegségek is.• Hemiplégia, az egyik testfél bénulása. Okozhatja szélütés, vagy más betegség,

például diabetes.• Triplégia, három végtagra kiterjedő bénulás.• Tetraplégia, mind a négy végtag bénulása. Okozhatja az agy vagy a gerincvelő

károsodása, de olyan betegségek is, mint a nyitott gerinc vagy a gyermekbénulás.

Leggyakoribb okok:• spina bifida, myelodysplasia• Izombetegségek• gyermekbénulás (Heine-Medin kór)• baleseti gerincvelő-sérülések• szülési felsővégtag-bénulás (paralisis obstetrica)

Ortopédiai elváltozások

• Az elváltozások vagy önmagukban is mozgásszervi betegségnek számítanak, vagy egy mozgásszervi megbetegedés tünetei. Gerincelváltozások, tartási rendellenességek kísérik.

Agykárosodás utáni rendellenességek• A mozgás rendellenességének típusa az agy sérülésének helyétől

függ; a tünetek a sérülés helyétől függően keveredhetnek. • A spasztikus bénulás görcsökkel, egyenetlen izomtónussal, esetleges

kóros reflexekkel,• A rigiditas: fokozott izomtónus, a mozgás nagy mértékű beszűkülése• Az atetózis akaratlan, nagy kilengésű, koordinálatlan mozdulatokkal,

egyensúlyzavarral. Jellemző a beszédzavar. Az izomtónus egyenetlen lehet.

• hypotonia: az iizomtónus gyenge, a koordináció és az egyensúlyérzék zavart, a mozgás a megszokottnál lassabb, az egyén fáradékony

• ataxia remegéssel, koordinációs és egyensúlyzavarokkal. Az izomtónus gyakran gyenge.

Amputáció

• Az amputáció egy testrész elvesztését jelenti. Lehet baleset, vagy sebészeti beavatkozás következménye.

• A megrövidített végtagot csonknak nevezzük.• A jó csonk fájdalommentes, és jól terhelhető,

ami fontos a művégtag viselésnél.• Nagy pszichés megterhelés!

Veleszületett végtaghiány

• Jellemző az ízületek, vagy a végtagok részleges vagy teljes hiánya, és az összenövések. Ezek gyakran együtt fordulnak elő.

• Az amputációnál kevesebb pszichés megterheléssel jár, mert a sérült a rendellenességgel együtt nő fel.

Felnőtt korban kialakult hemiparetikusok/hemiplégiás mozgásállapottal

élő személyek rehabilitációja

Gyengeség/bénulás

STROKE BETEG ÁPOLÁSA A BETEGSÉG KORAI VAGY PETYHÜDT SZAKÁBAN

Ápolási diagnózis Ápolási cél Ápolási tevékenység

Petyhüdt izomzat Az inaktivitás következményeinek, szövődményeinek megelőzése

A helyes testhelyzetben fektetés (félig ülő)

Nyelészavar Megfelelő mennyiségű táplálék bevitele, szájon át egyen

Szondatáplálás (garatreflex hiányában )

Beszédzavar Tudjunk a beteggel kommunikálni

Alakítsuk a beszédünket a beteg állapotának megfelelően

érzéskiesés Decubitus, contractúra megelőzése

Kétóránként mobilizálásDecubitus kezelés a stádium szerinti protokoll szerint

Stroke beteg ápolása a betegség későbbi vagy spasztikus szakában

Ápolási diagnózis Ápolási cél Ápolási tevékenység

Hemiplégia Az inaktivitás szövődményeinek megelőzése, aktivitás fejlesztése

Helyzetváltoztatás 2 óránkéntKényelmi eszközök használata (hengerek, párnák)Gyógytornász értesítése

Spasztikus izomzat Kontraktúra, decubitus megelőzés

Reflexgátló helyzetben elhelyezniPasszív ízületi átmozgatásDecubitus ellátás stádium szerint

Táplálkozási nehézség ha a beteg oldal a domináns

Megfelelő mennyiségű táplálékot vegyen fel, egyedül tudjon enni

Az étkezés előkészítése segítéseSpeciális evőeszközök bevezetéseA családtag felkészítése, türelem

Aphasia Kommunikációs készség fejlesztése

Alakítsuk a beszédet az állapotnak megfelelően

Rehabilitációs szakÁpolási diagnózis Ápolási cél Ápolási tevékenység

Felső végtagi plaszticitás, plégia

Az elvesztett funkciók fejlesztése

Pszichés támogatás, biztatásA beszéd gyakoroltatásaLogopédus értesítése

Járáseltérések A járáseltérés csökkentése A járást segítő eszközök alkalmazásának elősegítése(járókeret, támbot)Járásgyakoroltatás (peroneusemelő alk.Gyógytornász bevonásával

Táplálkozási nehézség a domináns végtag érintettsége miatt

Önellátás fokozása Speciális evőeszközök alkalmazása

Rehabilitációs team tagjai és feladatai

•Sérült = aktív közreműködés a rehabilitációs folyamatban•Orvos = a beteg gyógyítása, állapot ellenőrzése, a team koordinációja•Ápoló = az ápolás szükségleteinek kielégítése, kondicionálás•Gyógytornász = egyéni izolált mozgások elvégeztetése, csoportos mozgássorok kialakítása•Pszichológus = pszichés vezetés elősegítése•Munkapszichológus = alkalmassági vizsgálatok, javaslattétel a változtatásra•Szociális munkás = a szociális támogatási rendszer ügyintézése•Logopédus = célzott beszédterápia, beszédjavítás•Ortopéd műszerész = művégtaggal ellátás, segédeszköz, ortézis átalakítás•Foglalkoztató terapeuta = a lehetőséghez mérten az önálló életvitel elsajátítása

Értelmi fogyatékosság

Lényeges tartalmi jellemzője a megismerőtevékenység zavara. A megismerőtevékenység zavarát intelligencia tesztekkel lehet mérni.

- Enyhe mentális retardáció: 50-69 IQ érték között- Közepes mentális retardáció: 35-49 IQ érték között- Súlyos mentális retardáció: 20-34 IQ érték között- Igen súlyos (extrém) mentális retardáció: 20 IQ érték alatt- Enyhébb mentális retardáció- Nem meghatározott mentális retardáció

A fogyatékos emberek a magyar társadalom leghátrányosabb

helyzetű csoportjai közé tartoznak.

Demográfiai jellemzők:• A 2001-es népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos

ember élt Magyarországon, a népesség 5.7%-a. Az 1990. évi népszámláláshoz képest számuk jelentősen emelkedett.

• 2001- ben a nők aránya volt magasabb.

• Kor szerinti összetétel tekintetében jóval magasabb a 60 éves, és annál idősebbek aránya.

• a fogyatékos emberek körében nagyobb az egyedülállók, és az intézeti lakók aránya. Ez összefügg azzal, hogy körükben magas az idősek hányada.

• - Az esélyegyenlőség megteremtésének egyik legfontosabb intézménye az iskola. Itt dőlnek el a munkaerő-piaci lehetőségek is. A fogyatékos ember munkavállalási lehetőségeit egyértelműen meghatározza az össznépességnél alacsonyabb iskolai végzettség. Az utóbbi években emelkedett a fogyatékkal élők iskolai végzettsége.

• - Regionális megoszlás: A Dél- Alföldi, és Észak – Magyarországi területeken magasabb a fogyatékkal élők aránya. Településtípus alapján a községekben magasabb arányban élnek, mint a városokban, illetve a fővárosban, így a társadalmi hátrányaikat a települési egyenlőtlenségből adódó nehézségek tovább súlyosbítják. (Ennek következtében az iskolázási hátrányok is súlyosabbak)

A fogyatékosság típusa: • A fogyatékkal élő népességen belül a mozgássérültek vannak a

legnagyobb arányban. • Minden 10. fogyatékos ember értelmi fogyatékos, ebben a körben a

férfiak vannak többen. • A gyengénlátók aránya viszont a nők körében magasabb. • Minél több fogyatékossággal él egy ember, annál rosszabbak a

tanulási, munkavállalási esélyei.• A hazai etnikai kisebbségek körében a cigányok között igen magas

a fogyatékosok aránya, körükben jóval alacsonyabb a mozgásfogyatékosság, és magasabb az értelmi fogyatékosság aránya. A cigány fogyatékos ember tanulási esélyei rosszabbak, mint a nem cigány fogyatékosoké.

Munkaerő-piaci helyzet: • 1990 óta jelentősen csökkent a foglalkoztatott fogyatékosok aránya.

A gazdasági váltást követően a szociális foglalkoztatók, védett munkahelyek nem tudtak megfelelni a piacgazdasági feltételeknek, így az ott dolgozó fogyatékkal élő emberek „utcára kerültek”.

• 1990- ben a fogyatékkal élők 17%-a volt foglalkoztatott, az épek 44%-a dolgozott.

• 2001-re a fogyatékkal élő foglalkoztatottak aránya 9%-ra csökkent. • A vakok, mozgássérültek, értelmi fogyatékosok foglalkoztatottsága a

legalacsonyabb, míg a nagyothallók, gyengénlátók foglalkoztatottsága valamivel magasabb.

• Az értelmi fogyatékosok körében a legnagyobb az eltartottak aránya. • A foglalkoztatottsága a keleti régióban alacsonyabb, a nyugati

régióban magasabb. • A munkavégzésnek nagy szerepe van a rehabilitációban.)

A fogyatékosság hatása a családra:A sérült ember számára különös jelentősége van a családnak• Egy fogyatékos gyermek születése, vagy valamelyik családtag

fogyatékossá válása alapjaiban változtatja meg a család életét. • A fogyatékos családtag ápolása, gondozása, a vele való foglakozás

sajátos terheket ró mindenkire.• Sok házasság felbomlik, családok hullnak szét. • Ideális esetben megtanulnak együtt élni a fogyatékosság okozta

megrázkódtatással, és az élt át- és újraszervezésével úrrá lesznek a problémákon.

• Az esetek többségében nem csupán az anyagi szűkösség vagy a technikai felszereltség hiánya, vagy elégtelen volta okozza a gondokat, hanem az a szemlélet, ahogy a társadalom a fogyatékosságot, a fogyatékos embert kezeli.

Jelentős az állam felelőssége.• Szemlélet („Hagyja itt, anyuka, úgysem lesz belőle soha rendes ember”,

„ jobb lett volna neki, ha nem marad életben.”)

• Nem működik kiterjedt gondozó-, szolgáltatóhálózat, amely a fogyatékos gyerekeket nevelő, vagy fogyatékos felnőtteket gondozó családok támasza lenne.

• A fogyatékosok családban maradása szinte minden esetben egyet jelent a jelentős életszínvonal- romlással, az elszegényedéssel. – költséges kezelések, – a segédeszközök megvásárlása, – a gondozással foglalkozó családtag keresőképtelensége

Alapellátások:Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat

segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

• Falu gondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás• Étkeztetés• Házi segítségnyújtás• Családsegítés• Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás• Közösségi ellátások• Támogató szolgáltatás• Utcai szociális munka• Nappali ellátást nyújtó intézmények, Fogyatékosok klubja

1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és ellátásokról.

Szakosított ellátások• Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük

miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formákban kell gondozni.

• A szakosított ellátási formákat igénybe vevő személyek ellátásáról, az állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás, valamint ápolási, illetve egyéb szolgáltatások tartalmáról- a külön jogszabályban meghatározott tartalommal- gondozási tervet kell készíteni.

1/2000 (I.7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és a működéséhez szükséges feltételeiről.

Szakosított ellátások formáiÁpolást, gondozást nyújtó intézmények: fogyatékos személyek

otthona, Rehabilitációs intézmények: fogyatékos személyek rehabilitációs

intézménye,Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények (bentlakásos

intézmények) fogyatékos személyek gondozóháza,Lakóotthonok (tartós bentlakásos intézmény) fogyatékos személyek

lakóotthona. A lakóotthoni ellátás formái:- fogyatékos személyek lakóotthona esetében rehabilitációs célú

lakóotthon, illetve ápoló- gondozó célú lakóotthon

Tartósan beteg, ill. súlyos fogyatékos személyeket megillető juttatások

• Pénzbeli ellátások:• Természetbeli ellátások, szolgáltatások:•  Egyéb kedvezmények:• Hozzátartozók részére folyósított pénzbeli

ellátások:

Pénzbeli ellátások:• Fogyatékossági támogatás, melynek két fajtája van. A mindenkori

öregségi nyugdíj 65%-a, illetve 80%-a, mely az egyén fogyatékosságától függ.

• Vakok személyi járadéka: ez ma már nincs, helyette a fogyatékossági támogatást kell megigényelni

• Magas összegű családi pótlék 18 évesnél idősebb személy esetén, aki 67%-ban elvesztette munkaképességét

• Rokkantsági járadék: 18 életév betöltése után, 25 éves kora előtt 100%- ban munkaképtelenné vált.

•  Rokkantsági nyugdíj: egészségromlás, illetve testi vagy szellemi fogyatékosság következtében munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette.

•  Rendszeres szociális járadék•  Rendszeres szociális segély

Természetbeli ellátások, szolgáltatások:

- közgyógyellátás- parkolási igazolvány

Egyéb kedvezmények:

- adókedvezmény- utazási kedvezmény- gépkocsi- szerzési támogatás, személygépkocsi

átalakítási támogatás- közlekedési támogatás

Hozzátartozók részére folyósított pénzbeli ellátások:

- magas összegű csp.- ápolási díj- Gyógyászati segédeszköz ellátás

AKADÁLYMENTESÍTÉS• Az esélyegyenlőségi törvény írja elő• A fizikai, szellemi és érzékszervi

fogyatékkal élők számára olyan környezet kialakítását jelenti, mely segíti korlátok nélküli közlekedésüket, tájékozódásukat, és általában minden olyan tevékenység elvégzését, amelyben fogyatékosságuk miatt akadályoztatva vannak.

FIZIKAI AKADÁLYMENTESÍTÉS

Mobil rámpa Fixen beépíthető rámpa

Mobil emelőlap

lépcsőlift

korlátlift

lépcsőnjáró

Info-kommunikációs akadálymentesítés

Néhány definíció

Rehabilitáció-habilitáció

Rehabilitáció

Visszahelyezés,a jelenlegi helyzethez viszonyított egy

megelőzően volt jobbhelyzetbe helyzetekre vonatkozik.

Habilitáció

Olyan társadalmi beilleszkedést elősegítő tevékenységek

összességek, melyek célja a fogyatékossággal született embere

(gyermekek) meg nem lévő, új képességeinek kialakítása