2

Kisgyerek – nagy harcos . . . . . . . . . . . . . . 49

Mi segít valóban hároméves kor után? . . 52

Ha nem szûnnek a dühkitörések . . . . . . . 59

„Ilyen erôs vagyok!” – Verekedés

és harapás hároméves kor alatt . . . . . . . . 64

Miért ilyen agresszív a gyerekünk? . . . . . 65

Helyes bánásmód a kis rosszcsontokkal . . 67

„Behúzok egyet!” – Agresszív viselkedés

hároméves kortól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

Ha a gyerekek agresszívek maradnak . . . 69

Megtanulni békésen megoldani

a konfliktusokat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

„Ez igazságtalanság!”

– Testvérek közötti viták . . . . . . . . . . . . . . 74

Ha kisbaba érkezik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

Így vészeli át gyermeke az átállást . . . . . . 76

Ki kezdte? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

Igazságos megoldásokat találni . . . . . . . . 78

FÉLELEMBÔL EREDÔ DAC . . . . . . 81

„Maradj velem!” – Félelem az elválástól

hároméves kor alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82

Jellegzetesen félelmetes helyzetek . . . . . . 83

Így nyer bizalmat gyermeke . . . . . . . . . . . 86

ELMÉLET

Elöljáróban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

MIÉRT DACOSAK A GYEREKEK? . . . 7

A fejlôdés mérföldkövei

a dackorszak folyamán . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Megértetni magát: a beszéd megtanulása . . . 9

Észreveszi önmagát: „Én én vagyok!” . . . 10

Bizonyosságot szerezni . . . . . . . . . . . . . . . 12

Helyzetfelmérés: a beleélés képessége . . . 13

Megadni mindent,

amire a gyermeknek szüksége van . . . . . . 16

Amire a gyerekeknek szükségük van . . . . 17

Amit a gyerekek akarnak . . . . . . . . . . . . . 20

Ami ellenkezést szül . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

GYAKORLAT

DÜHÖDT ÉS AKARATOS DAC . . . . 35

„De akarom!” –

Dühkitörések hároméves kor alatt . . . . . . 36

Vérmérséklet kérdése (is) . . . . . . . . . . . . . 37

Helyesen kezelni a dühkitörést . . . . . . . . 40

Hogyan segíthet gyermekének a

leghevesebb dührohamok esetén? . . . . . . 45

„Nem csinálom meg, amit mondasz!”

Makacsság hároméves kortól . . . . . . . . . . 48

001-033 2012/04/19 14:04 Page 2

„Nem merem!”

– Félelem óvodáskorban . . . . . . . . . . . . . . 88

Szégyenlôsség –

veleszületett és belénevelt . . . . . . . . . . . . . 89

Bátorítsa gyermekét! . . . . . . . . . . . . . . . . . 91

„Félni fogok!”

– Képzelt félelmek és fóbiák . . . . . . . . . . . 96

Gyermekkori fóbiák . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97

Így gyôzheti le gyermeke

a félelmét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99

HISZTI AZ ALVÁS, AZ EVÉS

ÉS A SZOBATISZTASÁG MIATT . . 103

„Nem akarok lefeküdni!”

– Az alvás megtanulása . . . . . . . . . . . . . . 104

A belsô óra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105

Gyermeke alvási szokásai . . . . . . . . . . . . 106

Félelem az elalvástól . . . . . . . . . . . . . . . . 108

„Nem szeretem!” –

A helyes táplálkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . 110

Minden étkezés idegességgel jár? . . . . . . 111

Így érzi jól magát mindenki

a családi asztalnál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112

„De nem kell!” – A szobatisztaság . . . . . 116

A pelenkától a vécéig . . . . . . . . . . . . . . . . 117

Mi segít szobatisztává válni? . . . . . . . . . . 118

FÜGGELÉK

Ajánlott irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122

Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124

Tartalom 3

001-033 2012/04/19 14:04 Page 3

4

A SZERZÔ

Annette Kast-Zahn évek óta a legsikere-

sebb nevelési tanácsadó könyvek szerzôje.

A Minden gyerek megtanul aludni!

és Jedes Kind kann Regeln lernen

(Minden gyerek megtanulja a szabályokat)

címû, számos nyelvre lefordított sikerkönyvei

csak Németországban egymilliónál nagyobb

példányszámban keltek el. A pszichológus

és saját praxissal rendelkezô viselkedés-

terapeuta, aki maga is háromgyermekes

családanya, mindenki másnál jobban tudja,

hogyan ossza meg sokéves, többek között

„problémás” gyerekekkel szerzett tapasz-

talatát ügyes és hasznos nevelési tervek

formájában a szülôkkel.

001-033 2012/04/19 14:04 Page 4

II 5 5

ELÖLJÁRÓBAN

Elôszó 5

Ha a gyerekek kizárólag harmóniát igénylô kis lények volnának,

akik egyszerûen csak békében akarnak élni szüleikkel és test-

véreikkel, könnyû lenne a nevelés. Csakhogy ez nem így van.

A gyerekek már nagyon hamar kicsiny személyiségek, akik pon-

tosan tudják, mit akarnak – és még pontosabban, hogy mit nem.

Ezért küzdeni is hajlandók! Ez különösen az alig két- és hatéves

kor közötti korosztályra igaz. Ilyenkor minden kis semmiség

hisztit, kitartó sírást vagy durcás visszavonulást válthat ki belôlük.

Ezért nevezzük ezt az idôszakot dackorszaknak. Nekünk, szülôk-

nek, kihívást jelent ez az idôszak. Roppant kitartónak kell len-

nünk, mert gyermekeink idegzete rendszerint jobb, mint a miénk.

Azon töprengünk: miért nehezíti meg csemeténk makacsságával

és ellenállásával mindannyiunk életét? Mire jó ez neki? Mihez

kezdhetnénk ezzel? A kicsinek azt kellene éreznie, hogy szeretjük

és elfogadjuk, viszont mégsem engedhetünk mindig az ô akara-

tának. Hogyan lehetünk egyszerre igazságosak és állhatatosak,

hogyan adhatunk meg neki mindent, amire szüksége van, de nem

mindent, amit akar? Melyik életkorban milyen határokat kell

szabnunk, és hogyan tartassuk be ezeket? Miképpen segíthetünk

neki úrrá lenni heves érzelmein? Minderre választ ad ez a könyv,

a dackorszakukat élô, vagyis a másfél-hat éves gyermekek jelleg-

zetes problémái és mindennapos konfliktusai alapján. Gyermek-

pszichológusi pályám sokéves gyakorlatából tudom, melyek

a leginkább jellemzô és legsúlyosabb gondok, és mi az, ami

csakugyan segít. A praxisomban megismert szülôktôl és gyer-

mekektôl, valamint az aktuális tudományos felismerésekbôl,

és különösen három saját gyermekemtôl megtanultam, miként

lehet közösen átvészelni a dackorszakot.

Annette Kast-Zahn

001-033 2012/04/19 14:04 Page 5

66

001-033 2012/04/19 14:05 Page 6

7

MIÉRT DACOSAK A GYEREKEK?Tizennyolc hónapos és hatéves kora között éli

dackorszakát a gyermek. Mit tanul meg, mit érez

és mire van szüksége ebben az idôszakban?

Megtudhatja ebbôl a fejezetbôl.

A fejlôdés mérföldkövei a dackorszak folyamán 8

Megadni mindent, amire a gyermeknek szüksége van... 16

001-033 2012/04/19 14:05 Page 7

Tizennyolc hónapos korban vége a csecsemôkornak. A másfél

évestôl hatéves korig terjedô idôszakot kisgyermekkornak nevez-

zük. Figyelemre méltó, mennyi mindent tanul meg és milyen ütem-

ben fejlôdik a gyermek ez alatt a néhány év alatt. Útját számos

mérföldkô jelzi – kész csoda lenne, ha hébe-hóba nem botlana meg

benne. Jó, ha az ember szülôként ismeri ezeket a mérföldköveket és

buktatókat, hogy mindig segítô kezet nyújthasson gyermekének.

A fejlôdés mérföldköveia dackorszak folyamán

001-033 2012/04/19 14:05 Page 8

A DÜHÖT KI KELL ADNI!A beszélni még nem tudó

kisgyermekek kénytelenek

másképpen kinyilvánítani

dühüket és indulataikat,

ha csalódottak: bömbölve,

tombolva, magukat földhöz

verve, toporzékolva, tár-

gyakat hajigálva, magukat

ütve. Csak a beszéd teszi

lehetôvé fokozatosan, hogy

másként bánjanak ezekkel

a heves érzelmekkel.

> Lena-Marie tizennyolc hónapos. Három hónapja tanult meg jár-

ni, de kissé még bizonytalanul áll a lábán. Természetesen még

pelenkás. A „mamán” és a „papán” kívül Lena-Marie egyelôre

nem sok szót mond, és nem tágít a mamája mellôl. Most kezd

önállóan enni kanállal. Annyira tud örülni és ragyogni a boldog-

ságtól, hogy mindenki elolvad, amikor látja, milyen hihetetlenül

aranyos. De bömbölni és tombolni is tud, kitartóan és fül-

repesztôen. Lena-Marie már a dackorszakát éli.

Néhány év múlva Lena-Marie-nak is önállóan kell iskolába járnia,

naponta órákon át összpontosítva dolgoznia, megférnie a többi

gyerekkel, megtanulni olvasni, írni, számolni – és odahaza is alkal-

mazkodni az otthoni szabályokhoz. Micsoda teljesítmény, ilyen

csekély idô alatt ennyi mindent elsajátítani!

Megértetni magát:a beszéd megtanulásaA kognitív fejlôdés során roppant fontos mérföldkô a beszéd megta-

nulása. Kezdetben különálló szavakat mond a gyermek, majd lassan-

ként két- és többszavas, késôbb mondattanilag is helyesen felépített

mondatokat. Hatévesen a legtöbb gyermek már fô- és mellékmonda-

tokat képez, és majdnem minden hangot helyesen ejt ki. Ekkorra

már több ezer szót megtanult! A beszédfejlôdés üteme egyénenként

nagyon különbözô. Néhány gyermek már az elsô születésnapja elôtt

kimondja az elsô szavakat, mások csak a második születésnapjuk

után. A lányok általában kissé megelôzik a fiúkat. A mondottakat

megérteni minden gyermeknek könnyebb, mint beszélni. Ebben

nem olyan nagyok a gyerekek között tapasztalható különbségek.

A beszéd lehetôvé teszi a gyermeknek, hogy saját kívánságait és ér-

zéseit kifejezze, és megértse, mit akarnak tôle mások. Amikor egy

gyermek még nem igazán tud beszélni, sokkal korlátozottabbak

a lehetôségei: ha valami nem tetszik neki vagy zavarja, nem tud vi-

tatkozni vagy mérgelôdni. Nem tudja elmondani, mit érez és mit

szeretne. Mit tehetne hát, ha szeretné kifejezni indulatait, dühét

vagy csalódottságát?

A fejlôdés mérföldkövei a dackorszak folyamán 9

001-033 2012/04/19 14:05 Page 9

10

ÉRTHETETLEN!– Hogy a csudába lehetnek

ilyen buták a felnôttek?

Hiszen világos, hogy mit

akarok! – Így már érthetô,

hogy a kisgyerekek néha

teljesen elvesztik a fejüket.

> Malte két és fél éves. Mozgása igen fejlett: tud futni, mászni és fo-

cizni, sok darabból álló kirakót kirakni, ügyesen bánik a ceruzá-

val és az ollóval. Szereti a képeskönyveket és a meséket, és

láthatólag mindent megért, amit mondanak neki. De ô maga

még csak kevés szót használ. Most éppen az jutott eszébe, hogy

jó lenne megszerezni a szekrényen fekvô könyvet. Megpróbál

felmászni érte, de nem jár sikerrel. Édesapja odajön, elviszi

a szekrénytôl, és odaadja neki a kisautót, amely szintén a szekré-

nyen állt. Malte a földre dobja az autót. Apja erre megkérdezi:

– Akkor mit akarsz? – Ezt a kérdést Malte megérti ugyan, de még

nem tud rá válaszolni. Ez annyira feldühíti, hogy ordítva a föld-

re veti magát, és közben vadul rugdalózik.

Malte egyszerûen nem érti, hogy az apja miért nem érti. Dühe va-

lóban érthetô.

Észreveszi önmagát: „Én én vagyok!”Egy kisbabának az elsô életév folyamán vagy a második kezdetén

még fogalma sincs arról, hogy ô önálló személyiség. Tapasztalta

már ugyan, hogy képes megtenni egyet-mást: ha az etetôszékbôl

a padlóra dobja a kanalat, furcsa zörejt kelt; ha meghúzza a zsi-

nórt, a játékóra hangot ad… De saját magát még nem ismeri fel a

gyermek.

> Lucas (tizennyolc hónapos) a mama ölében ül a tükör elôtt.

Lucas lelkesen ütögeti a tükröt, nevet, az édesanyjához fordul,

és annak tükörképére mutat. Szemmel láthatóan felismeri. Ekkor

mamája játék közben rúzzsal észrevétlenül egy piros pöttyöt raj-

zol a kisfiú homlokára. Lucas nevet és tovább ütögeti a tükröt.

Úgy tûnik, a pötty nem érdekli.

Lucas megismerte ugyan a mamáját a tükörben, de azt már nem

tudja, hogy az ô saját arca az, amelyiken most az a mókás pötty van.

Ezért nem is csodálkozik ezen. Még nem fogta fel, hogy a kisfiú a

tükörben ô maga.

> Lucas mamája két hónappal késôbb megismétli a játékot. Lucas

megint a tükör elôtt játszik, édesanyja pedig észrevétlenül újra

001-033 2012/04/19 14:05 Page 10

megérinti rúzzsal a homlokát. Ezúttal Lucas másképpen reagál.

Csendben megül a mama ölében, és tágra nyílt szemmel bámul-

ja a tükörképét. Kezével a tükörben látható piros pötty felé nyúl.

Azután megtapogatja a saját homlokát. Zavarodottan fordul

a mamájához.

Lucas ezúttal felismerte önmagát. Észrevette, hogy a pötty az ô ar-

cán van, és elképedt. Lucas elgondolkodik magán: „Hiszen ez én

vagyok! De akkor hogy kerül az a pötty az arcomra? Az elôbb még

nem volt ott!”

Ezt a játékot rúzstesztnek vagy tükörtesztnek nevezik. A kutatók

arra használták, hogy többet tudjanak meg arról, hogyan érzékelik

magukat a kisgyermekek. Ön is kipróbálhatja, ha gyermeke a meg-

felelô életkorban jár.

Egy szenzációs felfedezésSzinte minden gyermek tizennyolc és huszonnégy hónapos kora

között jut el odáig, hogy „én”-ként ismerje fel saját magát. Csak

ettôl kezdve tudja használni a saját nevét. Csak ettôl kezdve tudja

azt mondani, hogy „Ez az enyém!”, és képes erônek erejével meg-

védeni a tulajdonát.

A következô lépés saját akaratának felfedezése: „Én én vagyok!

El tudok érni valamit! Mindent kipróbálhatok!” Pontosan ezt teszi

a kis felfedezô. Roppant céltudatosan akar vala-

mit: a kék autót, nem pedig a pirosat. Teljesen

egyedül akar csinálni valamit: például felhúzni

a zoknit. Menni az utcán, de nem kézen fogva.

Azzal azonban nem számol közben, hogy ez

nem mindig sikerülhet. Hogy léteznek korlátok

és szabályok, és hogy bizonyos dolgok csak

hosszas kísérletezés és gyakorlás után sikerül-

nek – micsoda pimaszság! Ilyenkor természe-

tesen jön a düh és a csalódottság, amit ki kell

adnia magából. Ez esetben a dühkitörés telje-

sen normális reakció.

A VILÁG KÖZEPE„Én én vagyok” – ez a felfedezés új világot nyit

gyermeke elôtt. Ennek az új világnak a közép-

pontjában egyedül ô áll, senki más, és itt ô

akar irányítani. Senki és semmi nem állhat

az útjába. Ha valaki mégis megkockáztatja,

az gyermeke számára felér egy kisebbfajta

világvégével. Csak fokozatosan tanulja meg

felismerni lehetôségeinek határait.

A fejlôdés mérföldkövei a dackorszak folyamán 11

001-033 2012/04/19 14:05 Page 11

12

TANÁCS: alvás, evés,szobatisztaság

Ezek is nagyon fontosak

ahhoz, hogy gyermeke

fokozatosan egyre önállób-

bá váljon. Mivel fokozott

odafigyelést igényelnek,

külön fejezetet szenteltünk

mindhárom témának

(lásd a 103. oldaltól).

Bizonyosságot szerezniTeljesen természetes, ha egy kisgyerek még nagyon erôsen vágyik

szülei közelségére. Félni kezd, ha édesanyja, édesapja vagy jól is-

mert gondozója eltávolodik mellôle. Ha egy idegen közelít, vagy

karjára akarja venni, a kicsi sírva fakad: „idegenkedik”. Ezt a félel-

met akkor érzi elôször, amikor meg tudja különböztetni az ismert

személyeket az idegenektôl, azaz legkorábban hat hónapos korá-

tól. Az elválástól és az idegenektôl való félelem eleinte fokozódik,

majd a második-harmadik életév folyamán válik a legerôsebbé.

Ezután a gyermek önállósodik, és lassanként elômerészkedik a

„mama szoknyája” mögül. Az elválástól való félelem foka gyerme-

kenként különbözô. Ebben az életkorban része a fejlôdésének, még

ha idônként dühödten ad is hangot a félelmének.

A félelem megóv a veszedelmektôlAz elválástól való félelemnek fontos szerepe van: veszedelmektôl óv-

ja meg kisgyermekét, aki idôközben megtanult járni, és fel akarja fe-

dezni a világot. Két-három éves fejjel még nem tudja megítélni, mely

tárgyak vagy helyzetek jelenthetnek számára veszélyt, melyik ember

van jó szándékkal iránta. Ezért inkább az ön közelében marad, nem

iramodik neki kíváncsian a világnak. Természetes, ha félelmét sírás-

sal vagy ordítással fejezi ki. De szüksége van az alkalomra és az ön bá-

torítására, hogy fokozatosan egyre távolabb merészkedjen a világba.

Kimozdulni a világbaA hatodik életév végéig gyermeke mozgása igen sokrétûvé válik:

megtanul öltözködni, futni, mászni, labdát dobni és rúgni, hintázni,

kerékpározni, úszni, festeni, vágni, barkácsolni – de még olyan bo-

nyolult mozgásformákat is, mint a síelés, a görkorcsolyázás vagy a

zongorázás. Mindez rendkívül ösztönzôen hat önállóságára. A fejlô-

dés természetesen nem zökkenômentes: tele van buktatókkal és csa-

lódással, felhorzsolt térdekkel, más gyerekekkel való civódásokkal,

sikertelenségekkel. Nem marad hát el a düh, a mérgelôdés és a ma-

kacskodás sem.

001-033 2012/04/19 14:05 Page 12

Helyzetfelmérés:a beleélés képességeA kisgyermek közelség iránti vágya néha ellentmondásban áll kíván-

csiságával és felfedezôkedvével. A mama és a papa legyen a közel-

ben, de lehetôleg mindketten legyenek elragadtatva mindig minden-

tôl, amit a gyermek csinál. Ha ugyanis valamire nemet mondanak

vagy valamit megtiltanak, azt a gyermek visszautasításnak érzi, amit

nem ért meg. Arról fogalma sincs, hogy önnek szülôként nyomós

oka volt arra a nemre, és sokszor éppen szeretetbôl és gondoskodás-

ból nem engedi, hogy gyermeke a saját akarata szerint cselekedjen.

Ezért ôrlôdik a kicsi a között, amit legszívesebben tenne, és az aggo-

dalom között, hogy vajon mit szólnak majd ehhez a szülôk. A vissza-

utasítás félelemmel tölti el – sokkal inkább szeretne tetszést aratni.

A belátást tanulni kellAz ön reakciói alapján gyermeke érezni fogja, mi kívánatos, és mi

nem. Így tanulja meg fokozatosan az együttélés és a saját biztonsá-

ga érdekében fontos szabályokat. Csakhogy ez nem könnyû egy

dackorszakát élô gyermek számára! Hiszen még nem érti, miért

nem szabad valamit. Csak körülbelül hároméves korától kezd majd

belátásból tanulni. Az elkövetkezô esztendôkben egyre jobban ér-

teni fogja, mi miért helyénvaló, és mi miért nem.

„Tényleg megtegyem?”

Dackorszakuk során a

gyerekek gyakran ôrlôdnek

kíváncsiságuk és biztonság-

vágyuk között.

A fejlôdés mérföldkövei a dackorszak folyamán 13

001-033 2012/04/19 14:05 Page 13

14

KIS FELFEDEZÔKA kétéves gyerekek érdek-

lôdéssel kutatják az okokat

és az okozatokat –

néha mások rovására.

Elôbb még meg kell tanul-

niuk beleélni magukat

a másik helyzetébe.

> Sophie (két és fél éves) lelkesen jár a játszóházba. Az a sok érde-

kes játék! Sophie most fedezte fel, hogyan lehet a nagy legókoc-

kákból tornyot építeni. Ekkor odajön a hasonló korú Lilli, és ô is

kivesz egy legót a dobozból. Micsoda szemtelenség! Mostantól

felgyorsulnak az események: Sophie megragadja Lilli egyik szôke

fürtjét, és nagyot ránt rajta. Lilli elejti a kockát, és bömbölni kezd.

Sophie érdeklôdéssel figyeli.

Mi jár Sophie fejében? Éppen hogy felfedezte az érdekes kockákat,

és azt akarta, hogy csak az övéi legyenek. A hajhúzás a kívánt ha-

tással járt, ráadásul még egy izgalmas dolgot kiváltott: Lilli ordíta-

ni kezdett. Sophie nem tudhatja, hogy Lillinek csakugyan fájdalmat

okozott, mert még nem képes a másik helyébe képzelni magát. Ho-

gyan tovább?

> Sophie mamája tüstént odasiet. Megvigasztalja Lillit, aztán le-

guggol Sophie mellé, és igen határozottan azt mondja: – Nem

szabad! Ez fáj! – Sophie nem játszhat tovább, egy darabig a ma-

mával kell üldögélnie az asztalnál.

Ebbôl Sophie megtanulja, hogy mamája nem elégedett vele,

ha meghúzza egy másik gyerek haját. Azt is megtanulja, hogy

ilyenkor egy ideig nem teheti azt, amit épp a legjobban szeretne,

például nem legózhat tovább. Ez mind nem tetszik Sophie-nak.

Egyelôre tehát kizárólag a tettei következményébôl okul, és nem

belátásból.

> Másfél évvel késôbb: Sophie megint meghúzza Lilli haját.

Sophie most már tudja, hogy a másik embernek vannak érzé-

sei, tôle függetlenül. Világos számára: „Lilli sír, tehát szomorú

vagy fáj neki valami!” Sophie-nak arról is van már fogalma,

hogy mi köze neki ehhez az egészhez: „Lilli azért sír, mert meg-

húztam a haját!” Most már valamelyest végig tudja gondolni a

saját tettét: „Én okoztam fájdalmat Lillinek! Pedig nem is akar-

tam, fájdalmat okozni csúnya dolog. Egyáltalán nem volt jó,

amit csináltam.”

De az is lehet, hogy Sophie másképpen okoskodik: „A hülye Lilli, vi-

sítson csak! Fájjon neki. Máskor csak ne vegyen el tôlem semmit!”

001-033 2012/04/19 14:05 Page 14

Az új képességeknek érniük kellGyermeke csak attól kezdve fog tudni szántszándékkal, valóban tu-

datosan cselekedni, ha megtanulta egy másik személy szemszögé-

bôl látni a világot. Ekkor már tudja, hogyan okozhat valakinek

örömet, és hogyan dühíthet fel vagy bánthat másokat. Csak ekkor

válik képessé végiggondolni a tetteit, s kifejleszteni magában vala-

miféle lelkiismeretet. Sok idô eltelik még addig, amíg saját értékíté-

lettel és érett erkölcsi megítéléssel rendelkezik majd.

Minél jobban bele tudja élni magát mások helyzetébe, annál inkább

képessé válik maga is elôre látni cselekedeteinek következményeit,

és le tudja vonni belôlük a tanulságot. Megtanul tekintettel lenni

másokra: „Nemcsak nekem vannak igényeim, hanem a körülöt-

tem élôknek is! A szüleimnek és a testvéreimnek is!” Ez a belátás

lassanként feleslegessé teszi a hisztit és a makacskodást.

A beleélés képessége rendkívül fontos mérföldkô a fejlôdés során.

Most elôször képes gyermeke más szemével nézni a világot. Ha töb-

bé nem tekinti magát a „világ közepének”, sokkal jobban meg tud bé-

kélni egy nemmel vagy egy tilalommal. Megbeszélni, végiggondolni,

másféle megoldást találni – gyermekének most már sok más lehetô-

ség is rendelkezésére áll, hogy leküzdje a haragját és a csalódottságát.

Egy kisgyermeknek sokféle oka lehet arra,

hogy dacos és dühös legyen. Próbálja

meg beleélni magát gyermeke helyzetébe.

Így könnyebb lesz megértôen és higgadtan

bánni a kis makrancoskodóval. Nehéz

helyzetekben mindig tartsa szem elôtt:

> Gyermeke pontosan tudja, de nem

mindig képes megfelelôen kifejezni,

hogy mit akar. Senki sem érti meg.

> Gyermeke azt hiszi, hogy ô a világ

közepe. Mégsem történik minden

az ô akarata szerint.

> Gyermeke fel akarja fedezni a világot,

és mindent ki akar próbálni, de a szülôk

ebben folyton korlátozzák.

> Gyermekének mindenféle szabályokhoz

kell tartania magát, noha még nem érti,

mi miért helyénvaló, és mi miért nem.

TANÁCS: LÁSSA GYERMEKE SZEMÉVEL A VILÁGOT!

A fejlôdés mérföldkövei a dackorszak folyamán 15

001-033 2012/04/19 14:05 Page 15