a kreatív gazdaság elmélete és gyakorlata
TRANSCRIPT
A kreatív gazdaság elmélete és gyakorlata
Egedy TamásMTA Földrajztudományi Kutatóintézet
Tartalom
•
Világgazdaság és a területi fejlődés•
A kreatív gazdaság fogalma
•
A kreatív gazdaság jellemzői•
A kreatív gazdaság telepítő
tényezői
•
Európai és nemzetközi tapasztalatok•
A kreatív gazdaság helyzete Magyarországon
•
Összefoglalás
Világgazdaság és területi fejlődés
Világgazdaság és területi fejlődés
1. Világgazdasági paradigmaváltás
2. Globalizáció
A területi fejlődést befolyásoló
tényezők az elmúlt évtizedekben
VILÁGGAZDASÁGI PARADIGMAVÁLTÁS
(a fordi és a posztfordi
modell)
•
Nagy üzem-
és szériaméret
•
A nehézipar dominanciája(kohászat, energiatermelés, nehézvegyipar)
•
Kis-
és középvállalatok (250 fő
alatt),
nagyfokú
rugalmasság•
Szolgáltatások és high-tech ipar (számítástechnika, autógyártás, háztartási eszközök)
GAZDASÁG
TERMELÉS
•
Méretgazdaságosság•
Futószalag jellegű
tömegtermelés•
A termelési funkciók szétválasztása
•
Kisszériás egyedi tervezésű
termékek
•
Nagyfokú
specializáció•
Nemzetközi hálózatosodás
FOGYASZTÁS
•
Tömegfogyasztás (standardizált háztartási eszközök)
•
Differenciáltabb, egyedi igényekkel
TÁRSADALOM
•
Foglalkozási csoportok mentén rétegzett
•
Lassú
jövedelmi kiegyenlítődés
•
Jövedelmek
mentén rétegzett
•
Jövedelmi
egyenlőtlenségek, szociális feszültségek
POLITIKA
•
A munkásszervezetek, munkásosztály erős befolyása
•
Erős regionális érdekérvényesítés
•
Neokonzervatív, neoliberális dominancia
•
Erős helyi érdekérvényesítés
ÁLLAM•
Keyneziánus, beavatkozó
•
Nagyfokú
tőkeelvonás és újraelosztás
•
Keresletösztönző makrogazdasági politika
•
Szabadpiaci konzervativizmus (be nem avatkozó)
•
Piaci dereguláció (privatizáció) és
monetáris szabályozás
TERÜLETI FEJLŐDÉS
•
Konvergencia•
Top-down területi tervezés
•
Divergencia•
Buttom-up területi tervezés
A termelést és a szolgáltatásokat nemzetközi vállalatok szervezik és irányítják
Multinacionális vállalatok megjelenése az 1920-30-as években (pl. Royal Dutch Shell)
Fordizmus → periféria = nyersanyagutánpótlás, centrum = termelés;
Poszt-fordizmus →
periféria = termelés, centrum = irányítás, szervezés
A termelés globalizálódása olyan világcégek (világmárkák) megjelenéséhez vezetett, amelyek minden kontinensen jelen vannak, gyakorlatilag
ugyanazokkal a
termékekkel.
Erős globalizálódás: elektronikai ipar, autóipar, vegyipar, gyógyszeripar, élelmiszeripar, ruházati ipar, híradástechnikai ipar.
A szolgáltató-ágazatok egyre inkább a világméretű
üzleti hálózatok kialakulását "szolgálják" (pl. külföldi tőkeberuházások, az áru nemzetközi szállítása, raktározása, elosztása stb.)
Globalizáció
folyamata
Globalizáció
és területi fejlődés
•
A nemzeti helyett globális piac kialakulása•
Mélyülő
területi munkamegosztás
•
Nemzetközi üzleti hálózatok kialakulása•
A városok, különösen a globális üzleti központok („global city”) növekvő
világgazdasági súlya•
A globális városhálózat tagjai között erősödő
verseny
Gazdaságfejlődési elméletek a kreatív gazdasághoz
•
Fejlődéstörténeti elmélet (történelmi fejlődés, hagyományok szerepe)
•
Klasszikus telephelyelméletek (kemény tényezők)•
Klaszterelmélet
•
Individuális tényezők, hálózatelméletek•
A puha tényezők elmélete
Fejlődéstörténeti út•
Pierson 2000: “(…) a további lépések valószínűsége ugyanazon ösvényen egyre nő
minden egyes lépéssel, amelyet
azon az úton teszünk…”.•
Mahoney 2000: “(…) történelmi szakaszok, amelyekben az események fontos intézményi struktúrákat alakítanak ki, vagy újabb meghatározó
események láncolatát indítják el.”
Fejlődéstörténeti elmélet -
mélystrukturális tényezők
•
A fejlődéstörténeti út gyakran megmagyarázza a városok és városrégiók potenciáljában lévő
különbségeket•
Fontos kérdés, hogy a régiónak (városnak) volt-e kulcsfontosságú
politikai és/vagy gazdasági döntési
funkciója?•
Az európai városrendszer fejlődésének hatása a (város)régió
helyzetére
•
Az ipari forradalom hatása a városrégió
fejlődésére
Boschma, Martin, Sunley, Malecki, Lees, Hohenberg, Camagni, Capello
Változó
agglomerációs gazdaságok•
„A világ a helyek helyett az áramlatok helyeivé
alakul át”
(Castells 1989)•
Törvénybe iktatott hallgatólagos növekedési csomópontok: „where ‘buzz’ meets ‘global pipelines’ ”(ahol a pezsgés találkozik a globális áramlatokkal) (Bathelt et al. 2004)
•
A cégek és emberek „fejlődéstörténeti útja”
és „beágyazottsága”
okán „a hely”
továbbra is fontos szerepet
játszik a gazdaságfejlődésben (Storper 1992, Kloostermann 2001)
Fejlődés a kreatív tudás klaszterek irányába?
Klaszterelmélet
•
1970-es években Olaszországban és Franciaországban azonos iparágakban tevékeny KKV-k összefonódása a „verseny és kooperáció”
keretében.
•
Klaszterek: „Szokatlanul versenyképes ‘siker’
kritikus tömege koncentrálódik adott gazdasági területen. (…) Olyan egymáshoz kapcsolódó, összefonódó
iparágak,
vállalatok, intézmények és szolgáltatások földrajzi koncentrációja egy adott gazdasági területen, amelyek fontosak a versenyképesség számára.”
(Porter 1998)
•
Időben formálódik (fejlődéstörténeti út), profitál az elérhető
infrastruktúrából, egyetemekből stb. (kemény
tényezők)Porter, Wu, Saxenian, Bathelt
Klasszikus telephelyelmélet (kemény tényezők szerepe)
•
Munkaerő
és kompetenciák•
Tőke elérhetősége
•
Intézményi struktúra (támogatási rendszer)•
Szabályozás (adózás)
•
Infrastruktúra
(repülőterek, telekommunikáció, egyetemek)
•
Elérhetőség, megközelíthetőség•
Rendelkezésre álló
terület (irodai kapacitás)
Sassen, Taylor, Glaeser
A puha tényezők elmélete (a tehetség vonzásának feltételei)
•
Kemény tényező puha tényező = Fordizmus posztfordizmus, tudásalapú gazdaság?
•
A városi környezet•
Életminőség
•
Magas színvonalú
közterületek•
A város atmoszférája (‘lásd és érezd’)
•
Tolerancia•
Nyitottság
•
Sokféleség•
Lakáspiac (elérhető
és fenntartható)
Florida, Landry, Clark
Személyes tényezők szerepe, hálózatelmélet
•
Személyes kötődés•
Individuális vonzerő
szerepe nagy
•
Szervezeti kapcsolatok•
Verseny és
kooperáció
Grabher, Beccatini, Ganne
A „kreatív gazdaság”
fogalma és jellemzői
A „kreatív miliő”
négy alapköve Törnquist (1983) szerint:• az emberek közötti információáramlás;• a tudás (információk birtoklása);• a kompetencia (a megszerzett tudás alkalmazása);• a kreativitás.
A kreatív gazdasági miliő
hat kulcstényezője Andersson (1985) szerint:• szilárd pénzügyi alapok;• magas szintű
tudás és kompetencia;
• a tapasztalt szükségletek és a meglevő
lehetőségek közötti egyensúlytalanság;
• sokszínű
társadalmi-gazdasági környezet;• jó
közlekedési és telekommunikációs lehetőségek;
• strukturális instabilitás (bizonytalanság a jövőre nézve), amely szinergikus fejlődést tesz lehetővé.
• magasan képzett munkaerő
jelenléte, kiterjedt kompetenciákkal;
• nagyváros, illetve agglomerációja, amely elér egy bizonyos méretet
(népességszámot), s ahol intenzív kulturális élet, információáramlás
zajlik;
• a „strukturális instabilitást és szinergiákat”
elősegítő
feltételek.
A regionális kreativitás három tényezőcsoportja Malecki (1987) szerint:
•
Viszonylag kis cégméret•
Nagyfokú
rugalmasság (üzletpolitiká-
jában, de nem településében!)
A „kreatív gazdaság”
jellemzői
• Tudásintenzív munka• Magas információs tartalom• Vevőorientált tevékenység• Nagyfokú
rugalmasság
• Nemzetközi hálózatosodás• Nagyfokú
térbeli koncentráció
(városok)
A kreatív gazdaság térbeli (földrajzi) hatásai
•
A kultúra, tudás erősen helyfüggő
(városi)•
Csak lassan, nehezen változik
•
Más fejlett gazdasági tevékenységeket is vonz (pl. ingatlangazdálkodás, turizmus, hardware ipar)
•
Megszabja a város versenyképességét, tőkevonzó
erejét
Kreatív gazdaság társadalmi hatásai
•
Kreatív osztály: elitista, egyre inkább elválik a széles középosztálytól
•
A kreatív gazdaság azon dolgozói, akiknek a munkája könnyen kiszámítható
és automatizálható, egy új „underclasst”
formálnak és a folyamat nem várt társadalmi kirekesztéshez vezet
•
Szociális kohézió
külső
nyomás hatására?•
A kreatív gazdaság minden réteg számára megteremtei a lehetőséget, hogy tehetségéből profitáljon. A kreativitás új lehetőségeket ad a marginális csoportok számára, hogy részt vegyenek a gazdasági fejlődésben.
Előzmény A. Scott (1997) The cultural economy of cities. IJURR. 21 (2) a „kulturális gazdaság”
fogalma
•
Hagyományos kulturális szolgáltatások: oktatás, közművelődés, művészetek,
•
Kulturális termékipar: média (pl. újságkiadás), szórakoztatóipar, divatipar, reklám, könyvkiadás stb.
•
A világgazdaság egyik leggyorsabban növekvő szegmense az utóbbi tíz évben
Kreatív ipar –
különböző
definíciók
Kreatív ipar Szerzői jogi iparágak
Tartalomipar Kulturális ipar Digitális tartalom
A munkaerő inputjának a
természete a meghatározó. „kreatív –
individuális”
Az előnyök, a haszon és az ipari output természete a meghatározó
Az ipari termelésre fokuszál
Közpolitikák és közfinanszírozás a meghatározó
A technológia és az ipari termelésre koncentrálás kombinációja
HirdetésÉpítészetDizájnInteraktív szoftverekFilm és TVZeneKiadói tev.Előadóművészetek
Kreatív művészetekKereskedelmi művészetekZeneKiadói tev.Felvett médiaSzoftverkészítés
Előfelvett zeneFelvett zeneMűsorszórásFilmgyártásSzoftverkészítésMultimédia szolgáltatások
Múzeumok, galériákVizuális művészetek, kézműiparRádió, TV és filmgyártásElőadóművészetekIrodalom, könyvtárak
Kereskedelmi művészetekFilm és videoFényképészetElektronikus játékokFelvett médiaHangfelvétel
•
‘Kreatív ipar’: a szimbolikus érték legalább annyira fontos, mint a gyakorlati alkalmazás
(Zukin 1995)
A terméknek ki kell fejezni a cég imázsát és találkoznia kell az egyre növekvő
individualista életstílusok elvárásaival
•
‘Kulturális ipar’: a kreatív ipar „kemény magja”, olyan iparágakkal, mint az audiovizuális média, dizájn, építészet, divat
•
‘Kreatív ipar’
tágabb és bizonytalanabb fogalom, de egyre gyakrabban használjuk a kreatív iparágak teljes skáláját ahelyett, hogy kizárólag csak a kulturális iparágakra gondolnánk (Cunningham 2002)
DE kreatív gazdaság ≠
kulturális gazdaságA kulturális gazdaság kiegészül:
•
ICT-szektor•
Kutatás-fejlesztés
•
Design•
Üzleti szolgáltatások egy része (pl. pénzügyi, jogi tanácsadás)
Kreatív iparágak
Piackutatás, reklám-
és hirdetésszervezés, építészet, művészet és képzőművészet, kézműipari tevékenységek, dizájn, divattervezés, video-
és filmgyártás, rádió-
és TV, zene, fényképészet, vizuális és előadói művészetek, kiadói tevékenység, szoftveripar, szoftverkészítés
Tudásintenzív iparágak
Jogi tevékenységek
Pénzügyi tevékenységek
Infokommunikációs technológia (ICT)
K+F és felsőoktatás
17 Manufacture of textiles
171 Preparation and spinning of textile fibres
172 Textile weaving
173 Finishing of textiles
174 Manufacture of made-up textile articles, except apparel
175 Manufacture of other textiles
176 Manufacture of knitted and crocheted fabrics
177 Manufacture of knitted and crocheted articles
18 Manufacture of wearing apparel; dressing and dyeing of fur
181 Manufacture of leather clothes
182 Manufacture of other wearing apparel and accessories
183 Dressing and dyeing of fur; manufacture of articles of fur
19 Tanning and dressing of leather; manufacture of luggage, handbags etc.
191 Tanning and dressing of leather
192 Manufacture of luggage, handbags and the like, saddlery and harness
193 Manufacture of footwear
221 Publishing
223 Reproduction of recorded media
524 Other retail sale of new goods in specialized stores
525 Retail sales of second-hand goods in store
722 Software consultancy and supply
742 Architectural and engineering activities and related technical consultancy
744 Advertising
748 Miscellaneous business activities (*part of it)
921 Motion pictures and video activities
922 Radio and television activities
923 Other entertainment activities
924 News agency activities
927 Other recreational activities
Kreatív ipar
A kreatív gazdaságágai
300 Manufacture of office machinery and computers
313 Manufacture of insulated wire and cable
321 Manufacture of electronic valves and tubes and other electronic components
322 Manufacture of television and radio, telephony and line telegraphy
323 Manufacture of television and radio receivers, sound, video recording or reproducing
332 Manufacture of instruments and appliances for measuring, checking, testing
333 Manufacture of industrial process equipment
642 Telecommunications
72 Computer related activities (minus 722 Software)
721 Hardware consultancy;
723 Data processing;
724 Database activities;
725 Maintenance and repair of office, accounting and computing machinery;
726 Other computer related activities;
65 Financial intermediation, except insurance and pension funding
66 Insurance and pension funding except compulsory social security
67 Activities auxiliary to financial intermediation
741 Legal, accounting, book-keeping and auditing activities; market research etc.
743 Technical testing and analysis
745 Labour recruitment and provision of personel
746 Investigation and security activities
73 Research and development
731 Research and experimental development on natural sciences and engineering
732 Research and experimental development on social sciences and humanities
803 Higher education
Infokommunikáció(ICT)
Pénzügyek
Jogi, üzleti szolgáltatások
K+F, felsőoktatás
A kreatív gazdaság telepítő tényezői
Florida, R. 2002: The Rise of the Creative Class. New York: Basis Books.
(3T modell)
Scott, A.
2006: Creative cities: Conceptual issues and policy questions. Journal of Urban Affairs 28, pp. 1-17.
Elméleti háttér
•
Kulturális környezet (pl. nyelvi-etnikai diverzitás, tolerancia)
•
Intézményi, technikai háttér •
Társadalmi klíma
•
Lakókörnyezet, közterek minősége•
Helyi politika hozzáállása
A kreatív gazdaság telepítő
tényezői
‘The class of the new’ (Barbrook 2006)
•
‘The Bohemians’
(A bohémok) –
d’Ennery & Grangé
1843•
‘The New Middle Class’
(Az új középosztály) –
Morris 1885,
Wright Mills 1951•
‘The New Class’
(Az új osztály)
–
Djilas 1957, Galbraith 1958
•
‘The knowledge workers’
(A tudásdolgozók) –
Drucker 1966•
‘The knowledge class’
(A tudásosztály) –
Bell 1973
•
‘The post-modernists’
(A posztmodernisták) –
Lyotard 1979
YUPPIE –
Young urban professionalBOBO –
Bohemian bourgeois
DINKY –
Double income no kids yet
A „kreatív osztály”
•
R. Florida (2002) 3T modellje:–
Tehetség (kreativitás)
–
Technológia–
Tolerancia
•
A 3T üzleteket hoz létre, munkahelyeket teremt és gazdasági növekedés eredményez
•
A városoknak és régióknak nem kreatív cégeket, hanem kreatív embereket kell vonzani ,akik ezeknek a cégeknek dolgoznak vagy maguk alapítanak ilyen cégeket.
•
A kreatív osztály sajátos térbeli koncentrációja figyelhető meg
•
‘Kreatív osztály’
felosztható
szuper kreatív magra (kulturális iparban tevékeny kreatívok) és tudásintenzív ágazatokban dolgozó
szakemberekre
Kérdés: Elegendő-e vonzani a kreatív szakembereket?Európai tapasztalat: Fontosabb a kreatív cégek vonzása!
Nr. Ország Tehet-
ségTechno-
lógiaTole-
rancia
helyezés1. Svédország 5 1 1
2. Finno. 1 2 7
3. Dánia 4 4 2
4. Svájc 9 3 5
5. Hollandia 7 7 3
6. Belgium 2 9 9
7. Néemto. 10 5 8
8. Norvégia 6 10 4
9. Írország 3 11 16
10. Ausztria 15 6 11
11. Spanyolo. 11 13 6
12. Franciao. 18 8 12
13. Szlovénia 14 14 10
14. Észto. 8 18 17
15. Görögo. 13 20 15
16. Olaszo. 24 12 13
17. Cseho. 21 15 14
18. Litvánia 12 21 21
19. Letto. 17 19 20
20. Portugália 23 17 18
21. Magyaro. 16 16 2522. Szlovkia 22 23 19
23. Lengyelo. 20 22 23
24. Bulgária 19 24 24
25. Románia 25 25 22
Az európai országok sorrendje a tehetség-, technológia-,és tolerancia index
alapján
Florida kritikai bírálata
•
Storper és
Manville (2006): Nem a képességek és tehetségek,
hanem a cégek a fejlődés motorjai
(agglomerációk gazdasága)
•
Peck (2005): Florida csak egy neoliberális fogás•
Hall (2004): „Az innovatív és kreatív városok felépítése hosszú
és lassú, időigényes feladat.”
Európai és nemzetközi tapasztalatok
A kreativitás kutatásának problematikája
•
Hogyan definiáljuk magát a kreativitást?
•
Hogyan kutassuk és mérjük a kreatív tudás szektorba tartozó
iparágakat?
kreativitás vs. az (al)szektorok gazdasági szerepe
•
Szlogenek és klisék igazi háttérkutatások és információk nélkül…
ACRE –
Accommodating Creative knowledge – Competitiveness of European Metropolitan Regions A kreatív tudás befogadása –
Az európai nagyvárosi
régiók versenyképessége a kibővült Unión belül
•
EU 6. Keretprogramja•
2006 –
2010
•
Integrált projekt•
13 városrégió, partner
•
4,5 millió
EUR
AmszterdamBarcelonaBirminghamBudapestDublinHelsinkiLipcseMilánóMünchenPoznanRigaSzófiaToulouse
Az ACREprojektrésztvevői
A projekt célja
•
A társadalmi –gazdasági fejlődés trendjei és stratégiái a különböző
nagyvárosi régiókban;
•
A „kreatív osztály”
és a „kreatív gazdaság”
helyzete az európai nagyvárosok versenyének tükrében;
•
Milyen tényezők és feltételek szükségesek a kreatív tudásrégiók kialakításához és fejlődéséhez a különböző
európai városrégiókban?
Milyen körülmények serkentik, illetve gátolják a kreatív tudásrégiók létrejöttét Európában?
Mi a szerepe a
„kemény”
és „puha”
telepítő
tényezőknek a kreatív tudásgazdaság fejlődésében, kreatív tudásrégiók kialakulásában?
Az ACRE projekt fő
kérdései
„Telepítő
tényezők”
Elérhetőség Munkaerőpiaci helyzetMunkahelyi körülmények Oktatás Technikai infrastruktúra Szociális infrastruktúraLakáspiaci helyzetÉletszínvonal, megélhetésAdózási rendszer
Város imázsaLakókörnyezet minőségeÉpített környezet minőségeMunkakörülményekÉletminőségKulturális miliő, szubkultúrákTolerancia, nyitottságTársadalmi kohézió
Kemény Puha
Kutatási módszerek párhuzamos vizsgálatok 13 nagyvárosi régióban
•
Irodalomelemzés•
Kvantitatív vizsgálatok publikált adatok alapján
•
Kérdőíves vizsgálat, mélyinterjú:-
magasan képzett kreatív foglalkozásúak (n=200; N=2370);
-
kreatív menedzserek, cégvezetők (n=19+3; N=300)-
nemzetközi migránsok (n=28+4; N=300).
•
Várospolitikák elemzése•
Mélyinterjúk helyi politikai döntéshozókkal
A városok tipológiája fejlődéstörténeti pályájuk alapján
Városrégió Strukturális pozíció
Fogl. aránya kreatív iparágak (%)
Fogl. aránya tudásintenzív iparágak (%)
Egy főre jutó
GDP a városrégióban
Amsterdam +++ 8 18 Magas
(50,000+)
Barcelona +++ 12 10 Közepes (25-50,000)
Dublin +++ 11 10 Magas
Munich +++ 8 21 Magas
Helsinki +++ 13 18 Közepes
Budapest ++ 13 16 Alacsony
(< 25,000)
Milan ++ 14 17 Közepes
Riga ++ 6 23 Alacsony
Leipzig ++ 9 16 Alacsony
Sofia + 8 19 Alacsony
Toulouse + 6 16 Közepes
Poznan + 7 11 Alacsony
Birmingham + 6 19 Közepes
Város státusza Gazdasági profil Történelmi-
kulturális háttér
Nyugat-Európa
Főváros, regionális központ+ döntéshoza-
tali központ
Világváros, nemzetközi rang
Verseny-képes miliő, hajtóerő
megléte
Diverzifikált gazdasági profil
Negatív ipari hatások, ipari imázs hiánya
Erős high-tech iparágak
Sikeres történelmi időszakok
Fontos nemzet-
közi szerep a múltban
Amsterdam 3 3 2 3 3 2 3 3
Barcelona 3 2 3 3 2 2 3 3
Birmingham 1 2 1 2 1 1 2 1
Helsinki 3 2 2 2 3 3 1 1
Leipzig 1 2 1 2 2 1 3 2
Munich 3 2 3 3 3 3 3 2
Toulouse 1 1 1 2 3 3 1 1
Milan 2 3 2 3 3 1 3 3
Dublin 3 2 2 3 2 1 2 2
Kelet-Európa
Budapest 3 2 3 3 2 1 3 3
Poznan 1 1 3 3 1 1 1 1
Riga 3 2 3 3 1 1 2 2
Sofia 3 2 3 3 1 1 1 1
erős gyengeközepes
•
Hosszú
és gazdag történelmi múlt, a kultúra és az oktatás domináns szerepe •
A tömeges iparfejlődésből kimaradó, és/vagy a high-tech ipari
termelésre szakosodó
városok előnye•
Multifunkcionális központok, politikai és gazdasági döntéshozatali
központok, tartományi fővárosok széleskörű
kulturális és szolgáltató profillal.
•
Várható
a kelet-közép-európai városok előretörése és fokozódó versenye;
•
A magas színvonalú
és olcsó
kelet-közép-európai felsőoktatás, kutatás-fejlesztés versenyelőnyt jelent•
Az EU által finanszírozott infrastrukturális fejlesztések a kreatív
gazdaság gyorsabb növekedését teszik lehetővé
Keleten•
Az adóviszonyok, olcsóbb minőségi munkaerő
és irodai
infrastruktúra támogatják a kreatív gazdaság fejlődését Keleten
Európai trendek
• A kreatív tudás szektor összesített súlya a helyi gazdaságban sehol sem csökken 18% alá.
• A kreatív tevékenységek erőteljesen a városokra (nagyvárosokra) orientálódnak.
• A kelet-közép-európai nagyvárosok nincsenek hátrányban nyugat-európai társaikkal szemben.
• A város mérete és a központosultság foka sokat nyom a latba. • A tudásintenzív iparágak súlya általában mindenüttmeghaladja a kreatív iparágakét.
• A kreatív ipar sokkal erőssebben piacvezérelt és kultúrafüggő. • A kreatív ipar esetében egyértelműen kimutatható
a Kelet-
és
Nyugat-Európa közötti különbség. • Jelentős a specializáció
és szakosodás a kreatív gazdaságon belül.
A kelet-közép-európai nagyvárosok kreatív gazdaságának kihívásai
•
Az együttműködés hiánya a helyi/regionális döntéshozók és szereplők között
•
Világos stratégiák hiánya
•
A civil szféra gyengesége
•
Etnikai és kulturális intolerancia
•
Bürokrácia és korrupció
magas szintje
(transzparencia hiánya)
•
A tehetség elvándorlása
Nagy jelentősége van
Itt születettCsaládja itt élKapcsolat a barátokkalJó
munkalehetőségek
Munka miatti beköltözés Tanulmányok a városbanSzabadidős és szórakozási lehetőségekA város mérete
Kisebb jelentősége van
A város barátságos jellegeKulturális sokszínűségJó
közlekedési kapcsolatok
Jó
egyetemek jelenléte Kapcsolat a természeti környezettelMagasabb fizetésekLakáspiaci támogatások
Minimális jelentősége van
Időjárás, klímaAz épített környezet sokfélesége Nyitott társadalom, toleranciaLakáshelyzet általábanNyelvBiztonság a gyermekek számára
A nagyvárosok kiválasztásának vezérmotívumai a kreatívok körében(teljes ACRE minta)
A városrégióban születettek és diplomázók arányaitt született itt diplomázott
Barcelona 76,8 83,0Milánó 74,8 70,5Poznan 72,1 89,7Budapest 62,4 63,6Átlag 53,3 58,5Lipcse 51,9 36,0München 50,0 32,1Riga 45,0 53,5Helsinki 42,4 63,0Amszterdam 37,2 49,4Toulouse 36,0 46,9Dublin 31,0 57,0
Milyen típusú
tényezők miatt élnek a városban a kreatívok?n=2370; %
Személyes Kemény PuhaSzófia 90 München 60 Amszterdam 26Riga 80 Lipcse 50 Barcelona 11Poznan 74 Toulouse 42 Helsinki 10Budapest 71 Dublin 42 München 10Milánó 64 Helsinki 39 Toulouse 10Barcelona 62 Birmingham 38 Lipcse 8Birmingham 57 Amszterdam 35 Birmingham 5Dublin 57 Milánó 32 Budapest 5Helsinki 51 Barcelona 27 Riga 4Toulouse 48 Budapest 24 Milánó 4Lipcse 42 Poznan 23 Poznan 3Amszterdam 39 Riga 16 Dublin 1München 30 Szófia 10 Szófia 0Összesen 58 Összesen 34 Összesen 8
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%
Puha tényezők nemrangsorolva
Puha tényezők 3-4.helyen rangsorolva
Puha tényezők 1-2.helyen rangsorolva
AmszterdamPoznanLipcseMünchenRigaDublinToulouseÁtlagBirminghamHelsinkiMilánóBarcelonaBudapestSzófia
A puha tényezők szerepe a városi élet választásában
4,4 5,7
22,2
45,3
22,4
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
1. hely 2. hely 3. hely 4. hely Nem említi
%
Személyes Kemény Puha35 évnél fiatalabbak 59 36 6Alacsony keresetűek 70 24 6Szabadúszók 58 31 11Nem él 1 éve a városban 21 76 31 évnél régebben él a városban 60 32 8Mikrovállalkozásnál dolgozik 60 30 10Ott született 73 19 8Összesen 58 34 8
Milyen típusú
tényezők miatt élnek a városban a kreatívok?n=2370; %
A legfontosabb indikátorcsoportok megoszlása a válaszadók körében városrégiónként
0%
100%
Am
ster
dam
Bar
celo
na
Birm
ingh
am
Bud
apes
t
Hel
sink
i
Leip
zig
Mun
ich
Poz
nan
Rig
a
Sof
ia
Toul
ouse
Mila
n
Dub
lin
Tota
l
personal networksdiversityopenness and toleranceemployment opportunities
Személyes kapcsolatok, hálózatok
Nyitottság, tolerancia
Sokféleség, diverzitás
Munka-
és karrierlehetőségek
Nagyvárosi régió, városFejlődéstörténet (történelmi és gzadasági fejlődés)
–
Milánó
A város földrajzi fekvése
–
Riga, MilanA város imázsa
–
Leipzig
Elérhetőség, közlekedési kapcsolatok
–
Helsinki, Dublin
Helyi gazdaságA helyi (hazai) piac mérete
–
Budapest, Lipcse
„Kritikus tömeg”
–
BudapestAz ügyfelek és a piac közelsége
–
München, Poznan
ToulouseA vállalkozások és a munkaerő
mennyisége és sokfélesége –
Amszterdam, Helsinki
Availablility of skilled labour force –
Lipcse, München, Milánó, Dublin
B2B modell, ügyfélközpontúság
–
BirminghamA telephely csökkenő
jelentősége
az ICT szektorban
–
Budapest
Meghatározó
tényezők és feltételek a telephely-választásban a menedzserek véleménye alapján
„Együttműködés és verseny”
modell a gazdaságban
–
BarcelonaA helyimpolitikák támogató/hátráltató
szerepe a helyi gazdaságban –
Poznan
Informális hálózatok és kapcsolatok szerepe
–
Barcelona, Riga, Budapest
Klaszteresedési folyamatok szerepe a helyi gazdaságban
–
HelsinkiAz adózási rendszer, mint hátráltató
tényező
–
Budapest, Helsinki
A vállalatok állami (köz)támogatásának szerepe
–
Amsterdam, RigaA kormányzat, önkormányzatok, egyetemek és vállalkozások együttműködésének jelentősége – Helsinki
egyetemek és képzési intézmények közelsége –
Munich
Vállalkozások, cégekA vállalkozás mérete és kora
–
Budapest, Toulouse
Menedzsmentstruktúrák (hagyományos vagy projektalapú)
–
Poznan A cégek tulajdonviszonyai (magán vagy állami) –
Amsterdam,
A kommunikáció
és a tanulás új útjai (internet, mobil) –
Toulouse
Helyi lakáspiaci helyzet és az életkörülményekAz iroda mérete és ára
–
Budapest, Lipcse
Lakáshelyzet
–
HelsinkiA lakónegyedek sokfélesége
–
Budapest
A mikrokörnyezet presztízse
–
MünchenA „harmadik helyek”
elmélete
–
Lipcse
A kulturális élet és kínálat színvonala
–
Milánó
Menedzserek és dolgozókSzemélyes kötődés, családi okok
–
München, Toulouse
A lakóhely elhelyezkedése, fekvése
–
Amszterdam, Budapest
Életkor kérdése (idősebb és fiatalabb generációk a cégnél) –
Lipcse
Kreatív tudás városok…
vagy régiók?•
Nem minden kreatív és innovatív ember csoportosul a városközpontokban és a „bohém”
negyedekben.
•
A kreatív vállalatok nem mindig a városközpontokban helyezkednek el.
•
A fokozatosan dezintegrálódó
városok és városrégiók egyes részei erősebb interregionális és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek, mint régión belüliekkel.
•
A politikusok és közigazgatásban dolgozók sokkal lelkesebben dolgoznak a „kreatív tudás város”
stratégiáján, mint a „kreatív
tudás régió”
koncepcióján.•
Regionális fejlesztési stratégia régión belüli rivalizálás?
•
Regionális centrum, város nagy potenciálja innovációk eljuttatása alsóbb szintekre
A nagyvárosi régiók innovatív és kreatív centrumokkáválásának feltételei
• Nemzetközi vagy nemzeti döntéshozatali centrum státusz• Befogadó
és pluralisztikus településként ismert
• Specializálódás a magas fokú
képzettséget igénylő, tudásintenzív tevékenységekre
• Szolgáltatási profil az ipar dominanciája nélkül• Történelmi-kulturális város státusz és/vagy jól megőrzött
városközpont• Jó
közigazgatás, politikai irányítás, a modernizációhoz
szükséges pénzügyi források és intézményi struktúrák elérhetősége
Hogyan válhat egy település „kreatív várossá”?
• Egyediség és autentikusság
• Kis léptékű, lokális, „finomhangolású”
fejlesztések
• Vibráló, egyedi, sajátos lakónegyedek
• Fiatal generációk megnyerése, érdeklődésükből éséletstílusukból eredő
szükségletei kielégítése
• A népesség sokszínűségének és az életstílusok sok-féleségének biztosítása
A kreatív gazdaság helyzete
Magyarországon
A kreatív foglalkoztatottak és vezetők aránya
1720
18
12
17
13
1719
1715
12 1214 13 14
1113 12 12 11 11
97
13
6
108
18 1112
15
10
12
8 56
710 9
77 6
9 6 7 76 6
78
2
93
3
13
8
0
5
10
15
20
25
30
35
Írorsz
ágBelg
iumHolla
ndia
Egyesü
lt K.
Finnors
zágÉszt
ország
Litvánia
Svédorsz
ágSvájcDán
iaLett
ország
Görögorsz
ágNém
etorsz
ágMagyar
ország
Spanyolo
rszág
SzlovéniaMált
aLeng
yelors
zágNorvégia
Bulgári
aSzlo
vákiaCseh
ország
Ausztria
Portugáli
aCiprus
Törökors
zágOlas
zorszá
gRom
ánia
VezetőkKreatív foglalkoztatottak
A szerzői jogi iparágak szerepe Magyarországon(a foglalkoztatottak aránya más gazdasági ágazatokhoz viszonyítva)
8,12
7,537,10
6,15 6,15
5,32
4,434,15 4,12
3,86
2,98
1,92 1,79
0,00
1,00
2,00
3,00
4,00
5,00
6,00
7,00
8,00
9,00
Educat
ionEng
ineeri
ng in
dustr
y
Copyri
ght-b
ased i
ndust
ries
Agricul
ture
Health
Buildin
g ind
ustry
Chemica
l indu
stry
Core co
pyrig
ht-ba
sed in
dustr
iesFoo
d ind
ustry
Textile
and s
hoe i
ndust
ry
Electric
ity, g
as and
wate
r supp
ly
Financ
esMeta
llurgy
7,1
6,0
4,4
4,0 3,96 3,93,7
3,5 3,4 3,3 3,22,9 2,9 2,9
2,7
2,32,1
1,9
1,3
0
1
2
3
4
5
6
7
8
United
Kingdo
m
USASwed
enNeth
erland
sHun
gary
EU-15Denm
arkGerm
any
France
Italy
Finlan
dSing
apore
Latvia
Spain
Belgium
Austria
Irelan
dPort
ugal
Greece
A copyright
szektor hozzájárulása a GDP-hez (2002)
Copyright szektor:
kulturális gazdaság és
software ipar.
Forrás: Szabadalmi Hivatal
Nr. Ország Tehet-
ségTechno-
lógiaTole-
rancia
helyezés1. Svédország 5 1 1
2. Finno. 1 2 7
3. Dánia 4 4 2
4. Svájc 9 3 5
5. Hollandia 7 7 3
6. Belgium 2 9 9
7. Néemto. 10 5 8
8. Norvégia 6 10 4
9. Írország 3 11 16
10. Ausztria 15 6 11
11. Spanyolo. 11 13 6
12. Franciao. 18 8 12
13. Szlovénia 14 14 10
14. Észto. 8 18 17
15. Görögo. 13 20 15
16. Olaszo. 24 12 13
17. Cseho. 21 15 14
18. Litvánia 12 21 21
19. Letto. 17 19 20
20. Portugália 23 17 18
21. Magyaro. 16 16 2522. Szlovkia 22 23 19
23. Lengyelo. 20 22 23
24. Bulgária 19 24 24
25. Románia 25 25 22
Az európai országok sorrendje a tehetség-, technológia-,és tolerancia index
alapján
A kreatív gazdaság részesedése Magyarországon (1999-2007)
Vállalkozások Alkalmazottak Bevételekszáma % száma % 1000 EUR %
Kreatív ipar 144615 56,1 413208 46,5 21004175 34,0Infokommunikáció 15992 6,2 118178 13,3 25887896 41,9Pénzügyek 25077 9,7 98068 11,0 8044162 13,0Jogi, üzleti szolgáltatások 67588 26,2 196163 22,1 6553533 10,6K+F, felsőoktatás 4613 1,8 63415 7,1 289871 0,5Tudásintenzív iparágak 113270 43,9 475824 53,5 40775461 66,0Kreatív gazdaság 257885 100,0 889032 100,0 61779636 100,0
A kreatív gazdaság összetétele Magyarországon (2007)
Vállalkozások Alkalmazottak Bevételek
1999 2007 Változás 1999 2007 Változás 1999 2007 Változás
Kreatív ipar 62,1 56,1 -6,0 53,9 46,5 -7,5 42,6 34,0 -8,6
Infokommunikáció 5,4 6,2 0,8 11,9 13,3 1,4 35,3 41,9 6,6
Pénzügyek 6,7 9,7 3,0 9,1 11,0 1,9 10,3 13,0 2,7
Jogi, üzleti szolgáltatások 24,8 26,2 1,4 15,1 22,1 7,0 11,0 10,6 -0,4
K+F, felsőoktatás 1,0 1,8 0,8 10,0 7,1 -2,8 0,7 0,5 -0,3
Tudásintenzív iparágak 37,9 43,9 6,0 46,1 53,5 7,5 57,4 66,0 8,6
Kreatív gazdaság 100,0 100,0 -- 100,0 100,0 -- 100 100 --
A kreatív gazdaság összetételének változása (1999-2007)
Vállalkozások Alkalmazottak BevételekKreatív ipar -6,0 -7,5 -8,6Infokommunikáció 0,8 1,4 6,6Pénzügyek 3,0 1,9 2,7Jogi, üzleti szolgáltatások 1,4 7,0 -0,4K+F, felsőoktatás 0,8 -2,8 -0,3Tudásintenzív iparágak 6,0 7,5 8,6
A kreatív gazdaság összetételének változása (1999-2007)
A kreatív gazdaság regionális különbségei
Eger
Salgótarján
Szolnok
ZagrebOsijek
Subotica/Belgrad
Oradea
Uzshorod/Kijev
Kosice
BratislavaWien
Arad
Győr
Pécs
Debrecen
Nyíregyháza
Miskolc
Regionális alközpontok
JelmagyarázatNemzetközi tengelyRegionális tengely
Versenyképességipólus
BudapestBudapest
Szeged
Pólus szerepet betöltő
társközpontok
TatabányaSopron
Szombathely
Zalaegerszeg
Nagykanizsa
Békéscsaba
Kecskemét
SzekszárdKaposvár
Hódmezővásárhely
Dunaújváros
SzékesfehérvárVeszprém
Fejlesztési pólusok és tengelyek Magyarországon
Budapesti tapasztalatok
49,0
41,4
9,6
67,5
30,8
1,7
60,7
36,3
3,0
78,2
21,3
0,5
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
70,0
80,0
90,0
100,0
%
Agglomeráció(1990)
Agglomeráció(2001)
Budapest(1990)
Budapest(2001)
MezőgazdaságIparSzolgáltatások
A foglalkozási szerkezet változása a Budapesti Városrégióban
„tercierizálódás”
Budapest súlya a kreatív gazdaságban Magyarországon
(2007)
112.000 cég 463.000 fő 37,6 milliárd EUR
Vállalkozások Foglalkoztatottak Árbevétel
Vállalkozások Alkalmazottak Bevételek Kreatív ipar 44,0 46,8 63,9Infokommunikáció 52,6 51,8 46,0Pénzügyek 28,5 69,1 90,1Jogi, üzleti szolgáltatások 45,2 55,7 73,6K+F, felsőoktatás 51,4 49,5 73,0Tudásintenzív iparágak 42,8 56,7 59,3Kreatív gazdaság 43,5 52,1 60,9Összesen 35,8 40,7 55,0
A budapesti városrégió
részesedése a kreatív gazdaságban (2007, %)
Vállalkozások Dolgozók ÁrbevételKreatív ipar 2,0 -6,3 5,6ICT szektor -3,2 2,0 3,6Pénzügyek 0,3 -6,4 0,4Jog és üzlet 2,9 3,0 -6,8K+F és felsőoktatás -14,1 1,4 -4,5Kreatív tudás szektor 1,2 4,7 2,4Összesen 1,3 2,9 3,7
A Budapesti Városrégió
súlyának változása a magyar kreatív gazdaságban
(1999-2007)
%
Kreatív iparágak
Cégek
119,7
Foglalk.
107,8
Árbevétel
212,2
IT 136,3 125,9 312,8
Pénzügyek 185,1 120,2 307,3
Jog és üzlet 143,4 167,3 214,1
K+F és felsőoktatás 181,7 80,0 144,4
Kreatív tudás szektor 130,7 119,1 252,6
Összesen 122,1 109,9 269,1
Fejlődési dinamika a kreatív tudásgazdaságban Budapesten(1999-2007) 1999=100%
A
kreatív tudásgazdaság vállalatainak átlagos mérete (2004)
Budapest Agglomeráció B.A. M.o.
Kreatív ipar 3,2 2,1 3,0 2,9ICT 6,3 7,3 6,5 7,5Pénzügyek 11,3 1,6 8,7 3,6Jogi, üzleti szolgáltatások 3,3 2,0 3,1 2,4K+F, felsőoktatás 16,1 8,7 15,0 16,1Tudásintenzív ipar 5,5 3,2 5,0 3,9Kreatív tudásgazdaság 4,2 2,5 3,8 3,3
A KKV-k súlya!
Az egy vállalkozásra és egy foglalkoztatottra jutó
árbevétel a budapesti agglomerációban (1000 EUR)
Árbevétel/vállalkozás Árbevétel/foglalkoztatottKreatív iparágak 167,3 56,1ICT 971,5 149,2Pénzügyi szolgáltatások 856,7 98,9Jogi és üzleti szolgáltatások 106,8 35,0K+F, felsőoktatás 78,6 5,3Kreatív gazdaság 250,9 65,6Összesen 448,4 76,6
A kreatív és tudásintenzív vállalkozások aránya a budapesti agglomerációban (2007)
Budapest 12. Kerület 55,6Budapest 1. Kerület 55,0Budapest 2. Kerület 55,0Budapest 11. Kerület 51,2
Telki NY 55,1Csobánka ÉNY 52,3Nagykovácsi ÉNY 51,9Budakeszi ÉNY 50,3
A felsőfokú
végzettségűek aránya a 15+ korosztályon belül (2001)
0102030405060708090
100
Pate
nt a
ttorn
eys
Publ
ishi
ng o
f boo
ks a
nd n
ewsp
aper
s (e
dito
rs)
Arts
Publ
ishi
ng o
f boo
ks a
nd n
ewsp
aper
s (a
ssis
tant
s)
Jour
nalis
ts
Perf
orm
ing
arts
, arti
sts
Mar
ket r
esea
rch,
adv
ertis
ing
and
mar
ketin
g
Oth
er c
ultu
ral o
ccup
atio
ns
Man
ager
s (a
dver
tisin
g, c
omm
unic
atio
n)
Rad
io, t
elev
isio
n (e
dito
rs)
Oth
er a
rt oc
cupa
tions
Man
agin
g di
rect
ors
(R+D
)
Man
agin
g di
rect
ors
(com
pute
r tec
hniq
ue)
Law
yers
, leg
al a
dvis
ers
Softw
are
and
com
pute
r ser
vice
s
Rad
io a
nd te
levi
sion
(ass
ista
nts)
Arc
hite
cts,
civ
il en
gine
ers
Cul
tura
l, sp
ort a
nd le
isur
e se
rvic
es
Fina
ncia
l and
cre
dit c
onsu
ltant
s
Aud
itors
Teac
hers
(hig
her e
duca
tion)
HR
org
anis
ers
and
prof
essi
onal
s
Bus
ines
s re
pres
enta
tives
Prin
ting,
repr
oduc
tion
of v
ideo
and
sou
nd re
c.
Cul
tura
l org
anis
ers
Tax
coun
sello
rs, t
ax c
onsu
ltant
s
Det
ectiv
es, s
ecur
ity g
uard
s
Man
agin
g di
rect
ors
(bud
geta
ry in
stitu
tions
)
Mat
es to
cul
tura
l org
anis
ers
Cra
fts
Han
dicr
afts
tota
l
Man
ufac
ture
rs o
f tex
tiles
and
text
ile p
rodu
cts
Man
ufac
ture
rs o
f woo
d an
d w
ood
prod
ucts
Man
ufac
ture
rs o
f clo
thes
and
furr
iery
Man
ufac
ture
rs o
f lea
ther
and
leat
her p
rodu
cts
%
Agglomeration
Budapest
A Budapesti Városrégió
részesedése az egyes kreatív foglalkozásokban
0 10 20 30 40 50 60 70 80
Vezető (K+F)
Rádió, TV (szerk)
Egyéb kulturális foglalkozások
Könyv- és lapkiadás (assz)
Elõadóművészet
Könyv- és lapkiadás (szerk)
Budapest Agglomeráció
A Budapesti Városrégióban lakó
kreatívok aránya
A művészek aránya az aktív keresőkön belüla Budapesti Agglomerációban (2004)
Tényező Tényező típusa
Munka, munka-
és karrierlehetőségek keményOktatás, tanulmányok a felsőoktatásban keményPartnerét követte (külföldiek) személyes okKorábbi pozitív tapasztalatok és benyomások (külföldiek) puha
Piac nagysága (cégek és ügyfelek száma) keményMunkaerőpiac nagysága, képzett munkaerő keményInformális kapcsolatok puhaA szolgáltatások száma és színvonala keményOktatás, tanulmányok a felsőoktatásban kemény
Miért érkeznek Budapestre a kreatív szakemberek (A) és a vállalkozások (B)?
A
B
Milyen tényezők befolyásolják a kreatív szakemberek (A) és vállalkozások (B) lakóhely és telephelyválasztását?
Tényező Tényező
típusaSzületés vagy család helyben személyesLakás ára és nagysága keményTömegközlekedés elérhetősége keményLakónegyed minősége és atmoszférája puhaMunkahely elhelyezkedése (közelsége) puhaSzemélyes biztonság, közbiztonság puha
Iroda ára, mérete és infrastruktúrája keményMunkahely elérhetősége (tömeg/közlekedés) keményPrivát lakóhely személyesKörnyezet minősége puha Család és barátok személyes
A
B
Az életminőség változása az elmúlt években Budapesten
Kreatív iparágak
Tudásintenzív iparágak
Összesen
Szinte biztos 4,5 4,7 4,6Nagyon valószínű 2,2 8,4 5,6Valószínű 9,0 7,5 8,2Nem valószínű 51,7 39,3 44,9Szinte biztosan nem 32,6 40,2 36,7
Elköltözési szándék az elkövetkező
három évben
Budapest mágnesként hat a fiatal generáció
számára!Nagy a városrégió
lakosságmegtartó
ereje!
Nagyfokú
lakóhelyi stabilitás!
Erősségek Gyengeségek
Lehetőségek Veszélyek
A városrégió
súlya és pozíciója a kreatív tudás szektorban
Munka-
és karrierlehetőségek
Kulturális szolgáltatások színvonala
Együttműködés és stratégiai gondolkodás hiánya
Politikai kultúra és bürokrácia
Közlekedés, tömegközlekedés
A városrégió
imázsa, vonzereje
Egyes kreatív ágazatok látványos fejlődése
Felsőoktatás, egyetemek
Humán erőforrás koncentrációja és árszínvonala
Informális kapcsolatok és korrupció
összefüggése
Intolerancia, szociális problémák
IT pólus Medi Pólus
Öko pólus
A kreatív gazdaság a településhierarchia
különböző
szintjein
A kreatív gazdaságba sorolt cégek
aránya településkategóriák szerint (1999-2007)
A kreatív gazdaságban foglalkoztatottak
arányatelepüléskategóriák szerint (1999-2007)
A kreatív gazdaságba sorolt cégek
árbevételének
arányatelepüléskategóriák szerint (1999-2007)
A kreatív iparágak cégeinek
aránya településkategóriák szerint (1999-2007)
A tudásintenzív iparágak cégeinek
aránya településkategóriák szerint (1999-2007)
Sorrend Város Rang- érték
Sorrend Város Rang- érték
1. Budapest 177 50. Szentes 442. Szentendre 165 51. Mosonmagyaróvár 423. Pécs 158 52. Ajka 394. Szeged 157 53. Kiskunfélegyháza 355. Székesfehérvár 157 54. Törökszentmiklós 286. Tatabánya 154 55. Békés 217. Érd 149 56. Orosháza 218. Gödöllő 149 57. Vecsés 199. Vác 148 58. Hajdúböszörmény 15
10. Budaörs 143 59. Jászberény 1411. Dunakeszi 143 60. Karcag 712. Debrecen 141 61. Makó 5
A 20 ezernél népesebb városok sorrendje a kreatív gazdaság összesített súlya alapján (2007)
Feltörekvő
városok 1999 óta
•
Szentendre•
Pécs
•
Tatabánya (!)•
Érd (!)
•
Vác•
Dunakeszi (!)
•
Debrecen
Összefoglaló
gondolatok
•
Vannak általánosan kirajzolódó
mintázatok, de a nagyváros régiók közötti különbségek is fontosak
•
Vannak mélystrukturális és jelenkori tényezők is (pl. személyes hálózatok, munkalehetőségek), amelyek szükségesek a kreatív gazdaság fejlődésének megértéséhez
•
NEM sokféleség és tolerancia, hanem személyes vonzerő
és hálózatok
•
Klasszikus kemény tényezők még fontosak•
A stratégiáknak és politikáknak nem a fogyasztás felpörgetésére kellene koncentrálniuk
• A kreatív szakemberek és cégek mobilitását akemény tényezők határozzák meg
• A puha tényezők marginális szerepet játszanak a kreatív osztály vonzásában
• A puha tényezők meghatározó
szerepet játszanak a kreatívok hosszú
távú
maradásában
A siker titkai
•
A város erős pozíciója (mérete) nemzeti vagy regionális szinten
•
A város erős státusza, imázsa: „a kreativitás centruma/a
technológia centruma”
•
Városok jelenléte, amelyek a változás és innováció
előőrsei
•
A kreatív és tudásintenzív szektor különbségeinek felismerése, a húzóágazatok felismerése és támogatása
• Kedvező
infrastruktúra és társadalmi környezet (kemény tényezők a vonzáshoz, puha tényezők a megtartáshoz)
• Kiegyensúlyozott, szerves fejlődési útvonal (vagy ennek megtörése?)
• Erős „multi-layer”
fejlődési út
• Innovatív klaszterek jelenléte
• Erős egyetemek és hozzájuk kapcsolódó
hálózatok
• Személyes hálózatok szerepe
