1

PÉCSI TANKERÜLETI KÖZPONT

A Pellérdi Általános Iskola

Pedagógiai Programja

A nevelőtestület elfogadta: 2017. augusztus 28.

Az intézményvezető jóváhagyta: 2017. augusztus 29.

Hatályos: 2017. szeptember 1-től visszavonásig.

2017.

2

BEVEZETŐ .................................................................................................................................................................. 4

1. INTÉZMÉNYÜNK KÜLDETÉS NYILATKOZATA .......................................................................................................... 6

1.1. A Pellérdi Általános Iskola székhely intézményének "küldetése" .................................................................... 6 1.2. A Pellérdi Általános Iskola Görcsönyi Általános Iskolájának "küldetése" ........................................................ 7 1.3. A Pellérdi Általános Iskola Kővágószőlősi Tagintézményének "küldetése" ..................................................... 8

1.4. A Pellérdi Általános Iskola Gyódi Telephelyén működő tagiskolájának "küldetése"…………………………………………….9

2. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................................................................... 15

2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ..... 15 2.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ................................................................. 15 2.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékei .................................................................... 16 2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai ....................................................................... 17 2.1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai ................................................................. 18 2.1.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai ................................................... 19

2.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................................................................... 20 2.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .............................................................................. 24 2.4. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK ................................................................. 24

2.4.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .................................. 30 2.4.2. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, nevelése .................................................................... 32 2.4.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .............................................................. 34

2.5. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................................................. 36 2.5.1. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................................................... 36

2.6. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM...................................... 38 2.6.1. Az egészségnevelési program célja ............................................................................................................ 38 2.6.2. Az egészségnevelés várható eredményei ................................................................................................... 41 2.6.3. Komplex intézményi mozgásprogram ........................................................................................................ 42 2.6.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .......................................... 43

2.7. AZ INTÉZMÉNYBEN ZAJLÓ KÖRNYEZETI NEVELÉS ELVEI, CÉLJAI, SZÍNTEREI ........................................................................ 44 2.7.1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból ............................................................................... 44 2.7.2. Kiemelt stratégiai céljaink .......................................................................................................................... 45 2.7.3. A környezeti nevelés színterei..................................................................................................................... 45

2.8. ÚJSZERŰ TANULÁSSZERVEZÉSI TECHNIKÁK (TÉMAHÉT, PROJEKTOKTATÁS, IKT ESZKÖZÖK HASZNÁLATA) ................................ 51 2.9. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI FELADATOK ............................................................ 54

2.9.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................................................. 54 2.9.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .................................................................... 56

2.10. A SZÜLŐK – PEDAGÓGUSOK – TANULÓK - PARTNEREK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ................................................... 57 2.10.1. A szülők és pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok .............................................................. 57 2.10.2. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai, lehetőségei ......................................... 58 2.10.3. Partnerekkel való együttműködés formái ................................................................................................ 59

2.11. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK .......................................................................................................................... 59 2.12. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI .................................................................... 60

3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ......................................................................................................................... 61

3.1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE .......................................................................................................... 61 3.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁMOK .................................................................................................. 63 3.3. AZ OKTATÁSBAN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI .................................. 65 3.4. CSOPORTBONTÁSOK, EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ............................................................................. 66 3.5. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............................................... 66 3.6. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA ..................................................................... 66

3.6.1. Célok, feladatok, fejlesztési területek ......................................................................................................... 66 3.6.2. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ............................................................................................... 71

3.7. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSULÁSÁNAK MÓDJAI, A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE .......... 77

3

3.8. A TANULÓK TANTÁRGYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ................................................................................ 78 3.8.1. Írásbeli, szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei, korlátai, a beszámoltatások formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya ........................................................................................................................................ 78 3.8.2. Oktatási eredményvizsgálatok ................................................................................................................... 81 3.8.3. Tanulók teljesítményének értékelése ......................................................................................................... 81

3.9. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ................................................. 83 3.9.1. A jutalmazás formái ................................................................................................................................... 83 3.9.2. A magatartás havonkénti értékelése ......................................................................................................... 83 3.9.3. A szorgalom havonkénti értékelése............................................................................................................ 84

3.10. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK ....................................................................................... 85

4. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ..................................................................................................................................... 86

A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE ................................................................................................................ 86 A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYBALÉPÉSE, ELLENŐRZÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ...................................................................... 86

MELLÉKLETEK .......................................................................................................................................................... 85

1. SZ. MELLÉKLET: A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS

FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .......................................................................................................................................... 875 2. SZ. MELLÉKLET: TANTÁRGYANKÉNTI ÉRTÉKELÉS %-OS MEGHATÁROZÁSA A PELLÉRDI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKHELY

INTÉZMÉNYÉBEN ....................................................................................................................................................... 94

4

Bevezető

Néhány évvel ezelőtt fogalmazódott meg a Pellérddel szomszédos Aranyosgadány, Gyód és

Keszü községek részéről az igény és a szándék, hogy a kötelező közoktatási feladatot

intézményfenntartó társulással oldják meg. Az így létrejött Pécs Városkörnyéki Közoktatási

Intézményfenntartó Társulás kulcsintézménye a Pellérdi ÁMK lett. Tagintézményeként Gyód

településen óvoda és alsó tagozatú iskola működött. A felsős gyermekek fogadását az azonos

profil (német nemzetiségi nyelvoktatás) miatt is a Pellérdi ÁMK vállalta fel.

2008 szeptemberétől a Pellérdi ÁMK tagintézményeként működött Pellérd déli szomszédja, a

közel 1800 lelkes település, Görcsöny intézménye a Görcsönyi Óvoda, Iskola. Az intézmény

négy társult település iskolaközpontja volt.

2009. július 1-jén létrejött a Pécsi Kistérségi Általános Művelődési Központ, a Pellérdi ÁMK

jogutódjaként, az intézmény fenntartója a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás. A többcélú

intézmény 2013. december 31-vel jogutóddal szűnt meg, az óvodák az önkormányzatok

fenntartása alá kerültek, a pellérdi, görcsönyi és gyódi iskola fenntartója és működtetője a

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, majd 2017. január 1-jével, jogutódja, a Pécsi

tankerületi Központ lett.

2017. szeptember 1-jétől a Kővágószőlősi Általános Iskola is Pellérd tagintézménye. A

tagintézmény beiskolázási körzete négy település: Kővágószőlős, Kővágótöttös, Bakonya és

Cserkút.

A Pellérdi Általános Iskola székhelye a nyolc évfolyamos iskola Pellérden, tagintézményei: a

gyódi 1-4. évfolyamos iskola, a görcsönyi és kővágószőlősi nyolc évfolyamos iskola. Az

intézmény hivatalos neve: Pellérdi Általános Iskola. Tagintézményeinek megnevezése: Pellérdi

Általános Iskola Görcsönyi Általános Iskolája, Pellérdi Általános Iskola Kővágószőlősi

Tagintézménye, ill. Pellérdi Általános Iskola Gyódi Telephelye.

Az intézmény alapító okirat szerinti feladatai:

kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi program a görcsönyi és kővágószőlősi

tagiskolában;

nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó német nemzetiségi iskolai oktatás

(Gyód, Pellérd iskola);

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs felkészítése

nem kötelező tanórai foglalkozások a köznevelési törvényben meghatározott mértékben

(szakkörök);

rendszeres egészségügyi felügyelet;

tanulmányi, kulturális és sportversenyek rendezése, szervezése;

iskolai sportkör, diákkör, könnyített testnevelés;

iskolai étkeztetés;

napközis és tanulószobai ellátás;

összevont könyvtári tevékenység (iskolai és községi könyvtári) szolgáltatás;

Elvárások, szükségletek:

Intézményünkkel szemben, az iskola használóinak elvárásai:

5

gyermekközpontúság, nevelés-centrikusság;

kölcsönös bizalmon-, és tiszteleten alapuló, demokratikus tanár-diák, tanár-szülő, vezető-

pedagógus viszony;

sok kötetlen, közös program;

olyan művelődéstartam közvetítése, amely megfelelően felkészít bármely iskolatípusba

történő továbbhaladásra, amely kellően megalapozza az európai műveltséget;

Konkrétan: német nemzetiségi nyelv oktatása 1-8. osztályban,

angol nyelv oktatása 1-8. osztályban,

a sportolási lehetőségek, szabadidős programok kiszélesítése;

az egészségnevelés, környezeti nevelés általánossá tétele;

a családi életre történő felkészítés;

az önálló tanulás képességének hatékony fejlesztése;

az egyéni képességek és készségek kibontakoztatása, tanulási kreativitás elősegítése

(tanulmányi - művészeti - sport területen egyaránt);

a hátrányok leküzdése;

a nevelés-oktatás tantárgyi eszközkészletének fejlesztése, a tanulás körülményeinek

javítása.

Alapvető célkitűzések, feladatok:

8 évfolyamos általános iskola minden tanuló számára biztosítsa a továbbtanulásra és az

európai értékrendet követő társadalomba történő beilleszkedéshez szükséges

alapkészségek, személyiségjegyek kialakulását.

Az iskolai oktatás célja a NAT-ban, - és a vizsgakövetelményekben -, valamint a német

nemzetiségi oktatás irányelveiben rögzített, egyénre szabott differenciált

képességfejlesztés, hátrányok leküzdése.

Nevelésünk alapvető célja, olyan személyiségek kialakítása, akik szemében érték az

egészség és a kulturált életmód, akik felelősséget éreznek önmaguk, embertársaik, a

környezeti értékek iránt, akik szeretik és tisztelik hazájukat, akik tiszteletben tartják más

népek, - a különböző etnikumú és világnézetű emberek kultúráját, szórakozásait az

egyetemes emberi jogokat.

A gyermekek egyéni képességeikhez igazított, differenciált fejlesztése, szociális

hátrányok csökkentése, a tehetségek kibontakoztatása, a kommunikációs készségek

hatékony fejlesztése.

A testi-lelki egészség - derű, belső harmónia -, az önismeret fejlesztése, társas

kapcsolatokhoz a tolerancia, segítőkészség, egymás tisztelete - szülők, nagyszülők,

pedagógusok, elöljárók tisztelete.

Általános fejlesztési követelmények: (részletesen lásd: tantárgyi tantervekben)

A NAT-ban rögzített minimális teljesítményszint elsajátítása minden tanulóval.

A jobb képességű tehetséges tanulók számára az optimum elsajátíttatása, érdeklődésének,

képességének megfelelő, differenciált lehetőségek biztosítása az egyéni ütemben való

haladáshoz.

Az alapkövetelményeken felül többletismeretet várunk el a jobb képességű tanulóktól a

helyi tantervi programba foglalt kötelező és választható művelődési anyagból a tanulói

képességek és érdeklődési körök függvényében.

6

A hátrányokkal érkezők, lemaradók felzárkóztatásának biztosítása, a továbbhaladáshoz

szükséges kommunikációs, szomatikus, gondolkodási képességek kifejezése minden

tantárgy keretei között.

Helyi komplex személyiség-, és képességfejlesztő programok szaktanári alkalmazása a

tanulók önálló ismeretszerzésének, kutatásának kreatív megnyilvánulásainak szervezett

segítése, gondozása.

Megfelelő eszköztudás kifejlesztése valamennyi tantárgy keretei között.

Az önálló ismeretszerzés képességének és igényének fejlesztése, a gyermekek nyitottá,

érdeklődővé nevelése, kutatásra, alkotásra ösztönzése.

A személyiségfejlesztéshez, képességfejlesztéshez tág gyakorlótér biztosítása,

cselekvésprogramok szerevezése, melyek gazdag élményeket, sikereket, további

ösztönzéseket adnak a tanulónak.

A helyes értékelés, önértékelési képességének fejlesztése, - a tanulók önbizalmának

erősítése, nyílt vélemény-nyilvánításra, vitakészségre, felelősségvállalásra, kudarctűrésre,

egészséges versenyszellemre nevelése.

1. Intézményünk küldetés nyilatkozata

1.1. A Pellérdi Általános Iskola székhely intézményének "küldetése"

Mottónk:

"A világ és minden teremtményének főcélja az ember. "(Kepler)

Sajátos cél-, és feladatrendszerünk kialakításához intézményegységeink (tagintézményeink)

használóinak elvárásait, szükségleteit, valamint sajátos feltételrendszerünk adottságait vettük

figyelembe.

A Pellérdi Általános Iskola "küldetését" a köznevelés és közoktatás általános céljainak, valamint

a bevezetőben felvázolt helyzetképnek megfelelően az alábbi kiemelt célokban fogalmazzuk

meg:

1. A helyi lakóközösség fejlesztési folyamatába beépülés:

a régi néphagyományok felújítása, ápolása, átörökítése;

a helyi közművelődési- kulturális- és egyéb szolgáltatások körének bővítése a

szükségletek és igények kiszolgálásával.

7

2. A Pécs város közelségéből adódó lehetőségek optimális kihasználása: tudatos és tervszerű

ráépülés a pécsi programokra, kulturális-, sport- és szórakoztató rendezvényekre.

3. Olyan pedagógiai stratégia megvalósítása, amely közvetlen, - illetve közvetett módon

szemléletformáló, jótékony befolyásoló szerepet betölteni, különösen

a testben- és lélekben egészségesebb emberek,

a harmonikusabb családi élet,

a viselkedéskultúra- és környezeti kultúra fejlesztése,

a szülőföld ismerete és szeretete,

a természet- és az ember által alkotott értékek iránti tisztelet- és felelősségtudat,

a különböző etnikumok és világnézetű emberek békés együttélése, egymás kultúrájának

tisztelete,

a demokratikus magatartásformák kialakítása.

Az európai igényeknek és szükségleteknek megfelelő személyiségjegyek és műveltségtartalom

elsajátítása érdekében: az oktatás részeként a világnyelvek - ezen belül elsősorban német

nemzetiségi nyelv tanítása, második (választható) nyelvként az angol tanítása.

A különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, audiovizuális,

informatikus) értelmezése, feldolgozása, - az informatika, számítástechnika tanítása.

Az ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása; saját

egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, a munkamemória fejlesztése, az ismeretek

előhívásának gyorsítása.

1.2. A Pellérdi Általános Iskola Görcsönyi Általános Iskolájának "küldetése"

Mottónk:

Gyökerünk az iskolánk, lombunk már a nagyvilág.

Szeretnénk olyan tanulókat nevelni, akik sokoldalú emberekké válnak, megállják helyüket az

életben.

Szeretnénk, ha ez az iskola, mint a fejlődő növény elválaszthatatlan gyökere táplálná őket.

A tanulók személyiségének fejlesztésre törekszünk, képességfejlesztésre, mert nem tantárgyakat

tanítunk, hanem gyermekeket,

- akik kikerülve ebből az iskolából képesek eligazodni a mai világban,

- akik sikerorientáltak és nem kudarckerülők,

- gyakorlatiasak,

- kreatívak,

8

- elfogadják a másságot,

- védik és szeretik környezetüket, szülőfalujukat.

Iskolánk céljai megvalósítása érdekében nagy súlyt helyez a családokkal kialakított

együttműködésekre.

Az iskolai alapcélok teljesülése szempontjából fontos kritérium ha, a tanulók kifejezésre jutatják:

- jól érzik magukat az iskolában,

- ha bármely területen sikereket érnek el,

- ha képességeiknek megfelelő eredményt produkálnak,

- ha a továbbtanulási mutatók jók.

Kiemelt jelentőségű a tehetséggondozás, melynek keretében a művészeti képzés lehetőségét

kínáljuk a Berze Nagy János Művészeti Iskola tagintézményeként.

A bevezetett integrációs program a hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását szolgálja.

A Görcsönyi Iskola a jövőben is meg kívánja őrizni a városkörnyéki iskolák között szerzett jó

pozícióját.

1.3. A Pellérdi Általános Iskola Kővágószőlősi Tagintézményének „küldetése”

A Pellérdi Általános Iskola Kővágószőlősi Tagintézményében tanító pedagógusok mindennapi

oktató és nevelő munkájukban az alább felsorolt elveket szeretnék érvényre juttatni.

1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

Ennek keretében:

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában

és életének egyéb problémájában,

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.

2. Iskolánkban a tanulók komplex személyiségfejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat.

Ennek érdekében:

a tervszerű nevelő és oktató munkával a tanuló alapkészségeit, képességeit fejlesztjük, és

korszerű, a mindennapi gyakorlatban hasznosítható, továbbépíthető tudással gazdagítjuk őket,

iskolánkban olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a

tudományokra, a technikára, vonatkozó – ismereteket közlünk, melyek megalapozzák a tanulók

műveltségét, és segítik eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

a pedagógusok törekszenek pedagógiai módszereik megújítására, új korszerű eljárások

megismerésére, alkalmazására,

szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának

becsülete legyen,

fontos a humánum, az egyén és a közösségek iránti tisztelet,

9

törekszünk az emberek közti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes

formáinak kialakítására,

3. Iskolánk részt kíván venni lakóhelyünk társadalmi-kulturális életében.

Ennek érdekében:

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről,

eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők,

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a település civil szervezeteivel,

törekszünk tanulóinkban a közösségi értékek kialakulásának elősegítésére, közösségi

programokon (iskolai, települési rendezvényeken) való tevékeny részvétel biztosításával

Törekszünk az esélyegyenlőség minél hatékonyabb megvalósulására. Ennek érdekében integrált

formában neveljük-oktatjuk a sajátos nevelési igényű tanulókat (SNI, BTMN), negyedik

évfolyamtól tanítjuk az informatika használatát. Működtetjük az integrációs programot a

hátrányos helyzetű tanulóink számára, kizárólag magyar nyelven folyó roma nemzetiségi

programban vesz részt minden tanulónk. Széles szakköri kínálatunk és a zeneiskola segítségével

tehetséggondozás terén is igyekszünk minél hatékonyabbak lenni.

A fenntartható fejlődés érdekében olyan élményszerű tanulási és ismeretszerzési eljárásokat és

eszközöket is alkalmazunk, amelyek segíthetik a gyerekekben egy kedvezőbb jövőkép

kialakítását. Ez főként saját élményű tapasztalat és tevékenység alapú elsajátítás segítését illetve

mindennapi alkalmazását jelenti.

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen

humánus, nyitott, érdeklődő, motivált, elsajátítja a korszerű, használható, alkalmazható tudást,

mellyel képes boldogulni a szűkebb és tágabb környezetében. Törekszik közvetlen és tágabb

környezetének megóvására, fejlesztésére a fenntartható fejlődés érdekében.

1.4. A Pellérdi Általános Iskola Gyódi Telephelyén működő tagiskolájának

"küldetése"

A Pellérdi Általános Iskola Gyódi Telephelyén folyó nevelő és oktató munka alapja a

Pellérdi Általános Iskola Pedagógiai Programja, amely tartalmazza az iskola pedagógiai stratégiai

tervét, meghatározza az intézményben folyó munka rendszerét: céljait, feladatait és

tevékenységeit, a törvényi előírásoknak megfelelően. Ez az iskola szakmai önmeghatározásának

alapdokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. Szövegét és egyéb tartalmait a

folyamatosan változóban lévő társadalmi folyamatoknak és az iskola belső fejlődési pályájának,

igényeinek megfelelően rendszeresen aktualizálja az iskola pedagógusaiból álló pedagógiai

műhely. A jelenlegi változatot a 2011. évi CXC. törvény és annak módosításainak megfelelően

állította össze a tantestület. Az ebben foglaltakat az iskola minden tagjára, a teljes közösségre

nézve kötelező érvényűnek tekintjük.

Az intézmény neve: Pellérdi Általános Iskola Gyódi Telephelye

10

Mottója:„ A gyermeki lélek az a tabula rasa, amelyre a jövendőt írják fel a tanítók.„

( Juhász Gyula )

Az iskola és a település közös logója:

Az iskola szakmai alapdokumentuma

Az iskola működésének törvényi feltétele az alapító okirat, melynek legutóbbi változatát, a

Pellérdi Általános Iskola Gyódi Telephelye esetében, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ

központilag adta ki 2013 júniusában.

Az iskola elhelyezkedése

Iskolánk székhelye a 640 fős Gyód település. Ez a Baranya megyei község mindössze 12

km-re helyezkedik el a megyeszékhelytől, Pécstől. Intézményünk Gyód szívében (Gyód, Fő utca

98. tel:72/461-269) működik. Az intézmény a Pellérdi Általános Iskola tagiskolája. Óránkénti

buszközlekedés van Pécsre. A buszmegálló iskolánk előtt található. Az idejáró gyerekek családias

hangulatban, kis létszámú, összevont osztályokban tanulhatnak. Minden évfolyamon német

nemzetiségi nyelvoktatás folyik. Hetente járunk Pellérdre tömbösített testnevelés órákra. A

védőnői, fogászati ellátás rendszeres. A gyódi óvodával, Gyód község önkormányzatával, német

nemzetiségi önkormányzattal, pécsi családsegítő szolgálattal, pellérdi iskolával szoros

kapcsolatot tartunk.

Az iskola küldetésnyilatkozata

Kis közösségünk pedagógiai küldetésének alapja következik helyi sajátosságainkból. A mai

világban egyedülálló lehetőség kínálkozik nálunk a természeti környezetbe illeszkedő családias

hangulat megőrzésére, és az abban megnyilvánuló személyre szóló fejlesztő foglalkozások

működtetésére, az általános fejlesztő célok megvalósítása mellett.

E fő sajátosság érvényesítése mellett természetesen az iskolában folyó oktató-nevelő munka célja

az alapképességek elsajátíttatása, fejlesztése, szilárd erkölcsi értékrend, nemzeti és nemzetiségi

azonosságtudat, általános emberi értékek közvetítése, ahol a személyiség- és közösségfejlesztés

egyszerre kap hangsúlyt.

Iskolánkban a nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó képzés mellett fontos szerep

jut a német nemzetiségi nyelvoktatásnak, amely összevont osztályainkban történik. Iskolánk

profilja a nemzetiségi német nyelvoktatás már az első osztálytól kezdve.

Tanulóink heti öt órában tanulják a nemzetiségi német nyelv és irodalmat, illetve heti egy órában

a hon- és népismeretet. Első osztályban a gyermeki érzelmekre építve megalapozzuk a német

nyelvhez és a néphagyományokhoz való kötődést. A játékos formában való tanulás segíti az

óvodából érkező gyermekek kreatív, alkotó tevékenységének kibontakozását.

Célunk a német származású családból jövő diákjaink identitástudatának erősítése.

A nemzetiségi hagyományok ápolásában segítséget nyújt számunkra a Gyódi Német Nemzetiségi

Önkormányzat.

11

A hon és népismeret tantárgy során tanulóink megtanulják, hogy mikor és honnan jöttek e tájra a

német anyanyelvű emberek, mit tettek Magyarország fejlődéséért, illetve hogyan őrzik

hagyományaikat.

A tanulók elsajátítják azokat az ismereteket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és

népei valamint a hazai német kisebbség megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való

azonosuláshoz vezetnek. Megismerik a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

Munkánkban támaszkodunk a helyi hagyományok őrzőire és a kisebbségi önkormányzatra is. A

helytörténet a tananyag kiegészítő része, főként a falu múltjára, történetére, megmaradt emlékeire

vonatkozó ismeretanyag. Elsajátítása tanórai keretek között történik /séta, dramatikus játék, házi

dolgozat, fotókiállítás/

A kisebbségi népismeret oktatása, a hagyományápolás és a kultúra közvetítése nem korlátozódhat

csak a tanítási órákra, ezért az órákon kívül iskolánkban működik német néptánc szakkör is, mely

a karácsonyi műsorunkon és az év végén megrendezésre kerülő falunapon, a juniálison szokott

fellépni. A német hagyományok szerint minden ünnepnél, jeles napnál a német kultúrkör elemeit

is felhasználjuk. (Erntedankfest, Martinstag, Luca-napi búzaültetés, farsang, juniális)

A nyelvi oktatás fő célja, hogy a tanuló a mindennapi élet alapvető helyzeteiben képes legyen

német nyelvi kommunikációra, ne csak szóban, hanem írásban is.

További cél, hogy a nyelvtanulás ébressze fel a gyerekekben az érdeklődést a nemzetiség

történelmének, kultúrájának, hagyományainak, szokásainak megismerése iránt. Segítse az

önismeret kialakulását, a német nyelven történő önkifejezés járuljon hozzá személyiségük

gazdagodásához, és ahhoz, hogy jobban el tudják magukat helyezni az európai kultúrában,

ismerjék meg a kisebbségi jogokat, a kisebbségi lét alapelveit az Európai Unió viszonylatában is.

Az intézményben dolgozó pedagógusoknak fontos, hogy az itt tanuló gyerekeknek a felső

tagozatba kerülve olyan kapaszkodókat biztosítsunk, mind a szellemi, mind a lelki, mind a fizikai

nevelés terén, amelyek segítségével felelősen gondolkodó, másokkal együtt érző és fizikailag is

erős és egészséges emberek lehetnek.

Fontos, hogy kialakuljon tanulóinkban az önálló tanulás és ismeretszerzés igénye, az írásbeli

kommunikáció képessége magyar és idegen nyelven, az egészséges életvitel, a szociális

képességek rendszerének felépítése, a felelősségérzet önmaguk és társaik iránt.

Az iskola nevelési elvei, eredményei, harmonikus, családias légköre, életszemlélete és

gyermekszeretete alapján jelentős szerepet töltött és tölt be Gyód kulturális életében.

Intézményünk célja, hogy pedagógiai és szellemi értelemben megfeleljen a XXI. század

kihívásainak.

Alapfeladatunk, hogy olyan gyerekeket bocsássunk a felső tagozatba, akik magyar

hazájukat szeretik, életkoruknak megfelelő szinten széles látókörűek, önmaguk értékeit ismerik, a

problémák iránt érzékenyek, és logikus rendszerben gondolkodnak. Hisszük, hogy a biztos

alapok, a stabil értékrend, egy jó alapozó időszak az ember életében döntően meghatározza az

egész későbbi életfolyamat pozitív irányát, megalapozva a fejlődésbe, illetve önnevelésbe vetett

hitet, az értelmi és az érzelmi intelligencia bázisait kiépítve a személyiségben.

Az iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,céljai,

feladatai, eszközei és eljárásai

A fenti hitvallásból következik annak a komplex gondolkodásnak a szükségessége, amely mind a

jelen különböző viszonyrendszereivel kapcsolatban, mind a múlt és a jövő vonatkozásában

elkötelezi az iskolában dolgozókat amellett, hogy a tanulók kiteljesedése ne maradhasson

egysíkú, szűk orientációjú ebben a kis, családias iskolában. Ez megfelel a helyi hagyományoknak

12

és szülői elvárásoknak is, egyúttal komoly lehetőséget és versenyelőnyt biztosít a gyakran már az

alapozó képzésben „tömegoktatásba” kerülő városi iskolákkal szemben.

Pedagógiai alapelvek és értékek

A pedagógiai tudás megléte elengedhetetlen a jól működő iskolában. A tanulás elősegítése, a

fejlesztési célok megvalósítása valamint az iskolai élet szereplői közötti együttműködés,

kommunikáció, kooperativitás mind fontos összetevők. Fontos a pozitív légkör megléte. Ez, kis

iskola lévén még hangsúlyosabb, hisz kevesebb ember, kisebb közösség esetén ez nehezebb

feladat. Pedagógiai munkánk alapértékei ezek alapján, a tanári oldalról tekintve, a magas

szakmai színvonal biztosítása a célszerűség, szakszerűség, hatékonyság, jogszerűség,

eredményesség, rugalmasság és kiszámíthatóság alapelvei mentén.

A gyerekek oldaláról nézve legfontosabb alapelveink a személyiség- illetve közösségfejlesztés

kiegyensúlyozott megvalósítása, a gazdag értékvilág felmutatása mellett. A

személyiségfejlesztésen belül elsődleges szerepe van iskolánkban a tehetség-gondozásnak, a

kulcskompetenciák (matematikai logikai kompetencia, szövegértés-szövegalkotás, szociális,

életviteli és környezeti kompetencia, életpálya-építési kompetencia és idegen nyelvi kompetencia,

IKT kompetencia) kimunkálásának, az intelligencia (kognitív, társas, kommunikációs, szociális,

manuális), a kreativitás és az érzelmi intelligencia fejlesztésének.

A gazdag értékvilág megismertetésének kiemelt területei a következők: az általános iskolai

szintű műveltség szilárd alapjainak lerakása, melyre biztonságosan építhetik ismereteiket

tanulóink; az alapvető erkölcsi, magatartási és társadalmi normák megismertetése, és azon belül

megtartásának, alkalmazásának belső igénnyé alakítása; az egészségre mint központi értékre

tekintés; a demokrácia alapelveinek megismertetése; az európai humanista szellemiség

vonásainak tükröződése az egyén megnyilatkozásaiban, magatartásában; a diszkrimináció minden

formájának elvetése; nyitottságra és toleranciára nevelés más népek, kultúrák, vallások iránt; a

nemzethez tartozás etikai és érzelmi értékének felismertetése; az egészséges európai és nemzeti

identitástudat megszilárdítása; a nemzeti/nemzetiségi és helytörténeti kultúra megismertetése; az

anyanyelvnek mint műveltségünk feltételének és kultúránk hordozójának a nyelvi

kommunikációs képességekben való folyamatos fejlesztése; az ökológiai szemlélet formálása a

természettel, a környezettel és a globális problémákkal kapcsolatban.

Az iskolában folyó oktató-nevelő munka általános céljai

Korunk fontos tapasztalata, hogy ma, amikor új módokon lehet tanulni, új módszerekkel kell

tanítani is. Célunk, hogy ezekre a kihívásokra válaszoljunk, s egyúttal részesei legyünk a világon

lezajló pedagógiai paradigmaváltási folyamatnak is. Olyan metódusokat kívánunk alkalmazni a

nevelő-oktató munka területén, amelyek életteli és egyedi módszereket kínálnak, amelyek a

hosszú távú emlékezetben megőrzött élményeket nyújtanak a tanulási folyamatban

résztvevőknek. Olyan iskolát szeretnénk, ahol biztosított ez a lehetőség a benne élőknek.

Tudatosan tervezett folyamatok révén, mégis nagymértékű önállóságot biztosító, csoportos

tanulási szisztémák segítségével. Hisszük, hogy csak így lehet komoly mértékben fejleszteni a

nyitottság, az empátia és mások megértésének képességét is a közösségben átélt együttműködés

élményének következtében.

Célunk, hogy fejlesszük a gyerekek önállóságát, öntevékenységét, alkotó részvételét a

tanulásban. Egyúttal biztosítanunk kell a folyamat során a korrekció lehetőségét. Lehetővé kell

13

tennünk a tanulók tehetségének és képességének kibontakoztatását. Azt kell szolgálnia ennek,

hogy mindenki megszerezhesse a képességei szerinti optimális tudást.

Fontos célunk, hogy a tanulók hozzájuthassanak ahhoz a tudásanyaghoz, amelyet a helyi

tantervünk előír, de az is, hogy az alaptudáson túl felkészüljenek a helyes életvezetésre, ön- és

emberismeretre, kommunikációra és konfliktuskezelésre.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai, a tevékenységsorozat

A nevelő-oktató munka alapvető feladata, hogy diákjainkat felkészítsük az életben való

helytállásra. Ez a feladat azért különösen nehéz a mi korunkban, mert egy hosszú távú, globális

válság korában élünk, s tanítványainkat arra kell felkészítenünk, hogy megoldásokat keressenek a

meglévő problémákra, s alkalmazkodjanak a paradigmaváltás kényszeréhez. A legtöbb

gyerekünk családi vagy helyi környezetében közvetlenül is érzékelhetőek a társadalmi válság

tünetei.

Stratégiai nevelési és oktatási cél tehát, hogy megoldásokat kínáljunk diákjainknak, vagy

pontosabban, alkalmassá tegyük őket arra, hogy keresni tudják az életképes alternatívákat. Éppen

ezért tartjuk fontosnak a fizikai, lelki és szellemi értelemben egységes és egészséges

személyiségű fiatalok nevelését, akik szabadon és felelősen képesek létezni. Ezeket a stratégiai

feladatokat kívánjuk a tantestülettel és az iskolai élet minden szereplőjével megvalósítani, s

ezeket igyekszünk adott folyamatcélokra, illetve speciális és konkrét tantárgyi célokra bontani.

Diákjaink életében nagy változás az iskolába kerülés, bár, a mi iskolánk szerencsésen

találkozik a helyi óvodával, a helyi adottságból következően (egy területen helyezkedik el a két

intézmény) szerves átmenetet tudunk biztosítani a gyerekeknek, illetve a családoknak az iskolába

kerüléskor. A világhoz való viszonyukat ekkor meghatározza az a bizonytalanság, amely

önmagunk megismerése során (a képességeik, erkölcsi tulajdonságaik, testi-szellemi

teljesítőképességük kipróbáláskor) jellemzi őket. Önazonosságuk, önérték-tudatuk,

szocializációjuk erősítéséhez szükségesek azok a szervezett közös tevékenységek, rendezvények,

amelyeken bemutatkozhatnak, megnyilatkozhatnak, cselekedhetnek társaik, az iskola közössége

előtt. Legfontosabb folyamatcéljaink az alábbiakban foglalhatók össze:

Az első négy évfolyam feladatai közé tartozik:

- az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a

tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot,

- átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás

tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas

kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt,

- teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését,

érését,

- a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással,

problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző

feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az

elemi ismereteket, szokásokat alakít ki,

- fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza

a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat,

szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés

tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez,

- megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét

formálva elősegíti a személyiség érését,

14

- támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való

megküzdés folyamatát,

- törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-

kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési

szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő

differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja,

- az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói

tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor,

valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és

eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit

és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak,

- a helyzetfelismerő és önismereti képességek folyamatos fejlesztése a tanítás-tanulás

folyamatában,

- a szuverenitás, a kezdeményezőkészség és a kreativitás igényeinek táplálása,

- a normakövető, elfogadó és együttműködő magatartás pozitív formáinak erősítése,

- a tanulási módszerek tudatos alakítása, az egyénileg eredményes tanulási technikák

megszilárdítása,

- a férfi-női szereplehetőségek korszerű értelmezésével erősíteni a diákokban a

nemükkel való azonosságukat,

- önismereti technikák megismertetése mellett a szociális érzékenység felébresztése,

- az integrációs képesség kibontakoztatása,

- az információ önálló megszerzésének, feldolgozásának és rendszerbe illesztésének a

megtanítása és gyakoroltatása.

Mindezek optimális megvalósulása esetén nyújthat a képzésünk folyamatában kellő alapot a felső

tagozatba kerüléshez.

Az iskolai képzés formái

Az intézményben összevont tanulócsoportokban tanulnak diákjaink. Ez minden tanórán a

differenciált munkavégzést teszi szükségessé.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos

feladatok

A gyódi iskola a falu közösségének kis csoportja. Az iskola tagjaként a diákok

megtapasztalhatják a közösségi lét örömét, élményét, miközben észrevétlenül fejlődik

személyiségük, kialakulnak, erősödnek olyan kompetenciáik, amelyek segítik őket abban, hogy

felnőttként harmonikus életet élhessenek. A közösségfejlesztés tehát az intézmény nevelési-

oktatási tevékenységének fontos és tudatos része.

A közösségfejlesztés során célunk, hogy a tanulók:

elsajátítsák a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való

harmonikus kapcsolatok kialakulásához elengedhetetlenek,

megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk

országon belüli és határainkon kívüli nagy múltú értékeit,

15

megismerjék és megbecsüljék az otthonukat, lakóhelyüket, a szülőföldet, a hazát és az itt

élő kisebbségeket,

nyitottak legyenek a különböző szokások, életmódok, vallások, a másság iránt,

érzékennyé váljanak a környezet állapota iránt, környezetbarát viselkedésükkel

elősegítsék a természet fennmaradását,

megtanulják, hogyan kell a társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról szabatosan

kommunikálni,

képessé váljanak egészséges életmódot kialakítani.

megtanuljanak tanulni, képessé váljanak az önképzésre, önellenőrzésre, egymás

segítésére,

megtanulják az egyéni és közösségi érdekeket harmóniába rendezni,

elsajátítsák a demokratizmus szabályait, technikáit, mely segíti őket a közéletben való

tájékozódásban, s nyitottabbá váljanak.

A közösségfejlesztéssel összefüggő feladatok

A „ mi” tudat erősítése,a közösséghez tartozás érzésének erősítése.

- Az önkormányzat honlapján való iskolai hírek megjelenítése

- Az önkormányzat újságjában való rendszeres híradások az intézményről

- Pellérdi Iskola honlapján való megjelenés

- Szülői levelezőlista használata

- Községi rendezvényeken való részvétel

- Tanórán kívüli programok

- Iskolai ünnepélyeken való egységes öltözékben ( ünneplő ) megjelenés

A kommunikáció közvetíti és élteti a szervezeti kultúrát, ezért nagy jelentőséggel bír a

közösségszervezésben.

2. Az intézmény nevelési programja

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2.1.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Alapelveink:

nyitottság

felelősségtudat

kitartás

erkölcsiség

differenciált bánásmód és oktatás

részvétel a közéletben.

Az iskola a szülői kapcsolatok által folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében, célunk,

hogy partnerközpontú intézményként működjünk.

16

Ennek érdekében:

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal;

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből,

eredményeiből minél többet megismertessünk a szülőkkel, környező települések

érdeklődő polgáraival;

helyszínt és humán erőforrást biztosítunk különböző kerületi rendezvényeknek;

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településeinken található óvodákkal,

közművelődési és egyéb intézményekkel;

a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola – eddigi hagyományaihoz híven –

képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, és ilyen – a tanulók számára

szervezett – megmozdulások szervezésében, lebonyolításában maga is részt vegyen.

Arculatát tekintve iskolánk:

Követelményelvű, vagyis a tanulmányi teljesítményt előtérbe helyező intézmény feladatának

tekinti a lassan haladó, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő

tanulók felzárkóztatását és az átlagnál tehetségesebb jobb képességű tanulók kiemelt fejlesztését,

mindkét réteget felkészíti tanulmányaik folytatására, a differenciált középfokú beiskolázásra,

megadva a szükséges ismereteket és a megfelelő erkölcsi alapokat is.

2.1.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékei

Az egyetemes emberi értékek közvetítése (humanizmus, szeretet, harmónia,

együttműködés, tolerancia) "emberközpontúság";

az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése;

a szülőföldhöz, a hazához való kötödés erősítése (helyismeret, honismeret);

a nemzeti, közösségi összetartozás és hazafiság megerősítése;

a nemzeti műveltség átadása;

az önálló és kritikai gondolkodás fejlesztése, alapvető tanulási és társadalmi

beilleszkedési készségek kialakítása, gyakorlása, erősítése;

a helyes környezetvédelmi szemlélet erősítése;

az egészséges életmód alapvető ismereteinek elsajátítása, a mozgásigény kielégítése a

kulturált viselkedési formák elsajátíttatása gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt relációban;

a szabadidő helyes eltöltésének biztosítása, versenyek szervezése, a diáksport támogatása

a helyi tornaterem és a könyvtár teljes körű kihasználása elsősorban iskolánk tanulóinak

foglalkoztatásával.

Az esztétikai nevelés terén fontos feladat az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának

otthonosságának megteremtése és megőrzése; a tanulók által készített ízléses

gyermekmunkák, rajzok, tárgyak kerüljenek felhasználásra a folyosók, a termek

díszítésekor. A gyermekekben alakuljon ki a szép iránti igény.

Irodalmi, művészeti alkotások megismerése, színházlátogatás, könyvtári és rendhagyó

irodalmi órák rendszeressé tételével a művelődés iránti igény felébresztése.

A különböző képességű, illetve az eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről

való gondoskodás (tananyag kiválasztása, feldolgozása, osztályok bontása,

nívócsoportokra, differenciált óravezetés).

A magyar nyelv műveltségünk feltétele, kultúránk hordozója, ezért fontos a nyelvi

kommunikációs nevelés, az alapkészségek: írás-olvasás-beszéd és nyelvtani ismeretek

17

elsajátítása, folyamatos fejlesztése. Minden tantárgy tanításánál nagy gondot kell fordítani

a magyar nyelv helyes használatára, a tanultak értelmes kifejezésére, a szabadosság elleni

küzdelemre.

A matematika tanítása során is az alapkészségek kialakítására és fejlesztésére kell

törekedni: a gondolkodási műveletek, az emlékezet, a megfigyelés, megértés,

következtetés, logikai ítélőképesség és az absztrakciós képesség fejlesztésére. A célok

eléréséhez a matematika órák hatékony kihasználása mellett segítséget nyújtanak a

versenyek, a számítógépes foglalkozások és a különböző logikai játékok.

A tanítási-tanulási folyamat megszervezésekor nem hagyható figyelmen kívül, hogy az

ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik. Ezért az eddigieknél nagyobb

szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyveken kívül más könyvek,

kézikönyvek, lexikonok használatának, s a sajtó, tv, videó, internet által megszerezhető

tudásnak.

Az iskolai nemzetiségi oktatás: a cigány kisebbségi és német nemzetiségi oktatás

biztosítja az adott nemzetiség történelmének, kultúrájának, hagyományainak

megismerését, hozzájárul a másság megértéséhez, melyen keresztül erősíti az önismeretet,

a közösségi együttélést, összefogást.

A művészeti nevelést színvonalasan működő szakkörökkel erősítjük (énekkar,

képzőművész szakkör).

2.1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai

Iskolánk legfontosabb céljai tehát, hogy diákjaink a harmonikus személyiség kibontakoztatásához

szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi és társas képességekkel rendelkezzenek.

Ennek megfelelően:

a mai kor kívánalmainak megfelelő nyelvtudással bíró

számítástechnikai ismeretekkel

jól hasznosítható tudással rendelkező

az iskolában (s azon kívül) szerzett új információkat alkalmazni és rendszerezni képes

állampolgári jogainak, kötelességeinek gyakorlására kész

egyéni és csoportérdekeinek érvényesítésére felkészült, egyúttal más egyének, csoportok

érdekeit, véleményét tiszteletben tartó toleránsan kezelő személyiség kialakítása.

Az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése történjen az oktató-nevelő munka során:

Anyanyelvi kommunikáció

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos és technikai kompetencia

Digitális kompetencia

A hatékony, önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében a célunk, hogy:

tanulóink dönteni tudjanak a reális tovább tanulásról,

18

diákjaink megfelelő alapot kapjanak ahhoz, hogy élethosszig tartó tanulással

alkalmazkodni tudjanak a társadalom folytonosan változó kihívásaihoz,

harmonikusan illeszkedjenek be a mikro- és makro környezetbe, közösségük aktív tagjává

váljanak,

legyenek megbízhatóak, nyitott szellemiségűek és toleránsak,

önértékelésük helyes legyen,

rendelkezzenek önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel,

pontosakká, rendszeretőkké, udvariasakká váljanak,

magas műveltség és jó szervezőkészség birtokában legyenek,

legyenek felelősek önmagukért és környezetükért,

értsék és gyakorolják az igazi demokráciát.

Nevelési-oktatási céljaink megvalósítása során törekszünk arra, hogy végzős diákjaink a 8.

évfolyam végén:

Megfeleljenek a kerettantervben megfogalmazott továbbhaladás feltételeinek.

Rendelkezzenek olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel,

jártasságokkal, melyek később a középiskolai követelményeknek megfelelnek.

Ismerjék a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat.

Határozott elképzeléssel bírjanak saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

2.1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai

Az iskolában folyó nevelő- és oktatómunka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását a

kitűzött célok elérését segítse.

Legnagyobb feladat a társas érintkezéssel, együttéléssel kapcsolatos fogalmak kialakítása,

pontos értelmezése, pl. becsületesség, udvariasság.

Tisztázni kell minden olyan fogalmat, ami szükséges a közösségi élethez, a társas

kapcsolatok alakításához.

Tisztázni kell az egyén, a közérdek, a többség, a kisebbség fogalmát, ennek fontosságát a

közösségben, illetve egymáshoz való viszonyulásban.

Segítse a pedagógus a megértést, a demokratikus normarendszer elfogadására, a

természeti és társadalmi értékek megbecsülésére, a helyes viselkedési normák

kialakulására.

Meg kell ismertetni tanulóinkkal más népünk kultúráját, szokásait, ki kell alakítani a

gyermekeinkben a nemzeti öntudatot.

Különös gonddal kell fordulni a veszélyeztetett környezetben élő gyermekek felé, meg

kell ismerniük beszélgetések keretében, filmeken keresztül a drog, az alkohol káros

hatását. Sokat segíthetnek ebben külső előadók is.

Ebben az életszakaszban kezeljük kiemelten az erkölcsi nevelést, a helyes viselkedési

szokások gyakorlati alkalmazását, a felnőtt - diák viszony pozitív értelmezését.

Kiemelten fontos terület az udvariassági szabályok gyakoroltatása különböző

helyzetekben, viszonylatokban.

Figyelembe kell venni az egyes tanulók eltérő fejlettségi szintjét, differenciáltan kell

fejleszteni őket.

Kiemelt jelentőségű az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák,

készségek és képességek megteremtése, fejlesztése.

19

Törekedni kell az intézményi együttműködés fejlődésére a fenntartóval, a szülői

szervezetekkel, a lakóhelyi környezetben lévő szervezetekkel.

Nevelési –oktatási feladatok az iskola 1-4. évfolyamán:

a test és lélek harmonikus fejlesztése,

a szocializáció folyamatainak elősegítése,

az elemi műveltségi alapok feltételrendszerének megteremtése,

a tanulási stratégiák megtanítása,

beilleszkedési készségek kialakítása, gyakorlása, erősítése.

Kiemelt feladatok az iskola 5-6. évfolyamán:

az alapműveltség továbbépítése,

a tanulók helyes pályaválasztásának előkészítése, segítése,

felkészítésük a felvételi vizsgára, a sikeres továbbtanulásra,

a képességeiknek és személyiségüknek legmegfelelőbb oktatás biztosítása (választható

foglalkozások körének kialakításával, és ha szükséges változtatásával, átalakításával),

az önálló ismeretszerzés, kifejlesztése, a kreatív gondolkodásmód kialakítása,

nagyobb figyelmet kap a tehetséggondozás és a felzárkóztatás,

a tanulási stratégiák megtanítása.

2.1.5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott közvetlen és

közvetett nevelési eljárások.

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását

célzó, beidegző módszerek

- tevékenykedtetés

- kísérlet megfigyelés

- informatika alkalmazása

- gyakoroltatás

- segítségadás

- ellenőrzés

- ösztönzés

- A tanulói közösség

tevékenységének

megszervezése,

- közös célok kitűzése,

elfogadtatása,

- hagyományok kialakítása,

- követelés,

- ellenőrzés,

- ösztönzés.

2. Magatartási modellek

bemutatása, közvetítése

- Elbeszélés,

- tények, jelenségek

bemutatása,

- a nevelő személyes

példamutatása,

- műalkotások bemutatása.

- A nevelő részvétele a

tanulói közösség

tevékenységében,

- követendő egyéni és

csoportos minták,

- kiemelése a közösség

életéből.

20

3. Tudatosítás (meggyőződés

kialakítása)

- Magyarázat, beszélgetés,

- a tanulók önálló ellenőrző

munkája,

- öntevékenység.

- Felvilágosítás a

betartandó magatartási

normáktól,

- vita.

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A tanulók személyiségét a különféle iskolai feladatok, tevékenységek megszervezésével tudjuk

fejleszteni.

Feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és

azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük

kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a

majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés

legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ

találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget

nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző

megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a

közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi

totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös

tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai

közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan

nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka

megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a

korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő

beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális

érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat

a munka világában is.

2. Nemzeti öntudatra nevelés, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák

a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők,

sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú

megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár

passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat

szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat

az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek

megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését,

megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a

felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége.

Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg

történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció

kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési

21

formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így

a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és

államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell

lennie.

A hazaszeretet érzésének felébresztése. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének

megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, ápolása,

nevelése.

3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az

állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt

az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a

törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi

jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért

cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam

és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak

megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári

kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX.

századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen

elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy

a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek

keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. A részvétel a közügyekben megkívánja a

kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A

felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását

hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési

eljárások. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb

specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti

Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.

4. Önismeret és társas kultúra fejlesztése

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán

alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell

segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását,

tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő

kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a

mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a

kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az oktatási és nevelési folyamatban résztvevő

tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak,

a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a

saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A

megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások

megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

5. Családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A

szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a

családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi

22

életre nevelés beemelését az iskolai életbe. Kitüntetett feladata az intézménynek így a

harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés

a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok

kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok

kezeléséről. Az iskolában foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

6. Testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli

megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége

és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres

testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és

szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és

megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre

történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a

tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az

egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú

tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell

arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás

különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek

lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok

kezelésére. Feladat, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az

önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a

testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan

helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez

vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a

mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában.

Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és

gyakorlati minőségétől.

7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul

tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység,

segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül

ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás

számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés,

problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása

elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

8. Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag

változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat

tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel

használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus

tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó

ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció

sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és

szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett

magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a

tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható

23

megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a

rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem

elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és

műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony

alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos

állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók

megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat,

válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük

értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos

oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a

jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos

oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani.

9. Pályaorientáció

Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról (életkori sajátosságokhoz és

lehetőségekhez igazodva). Olyan tevékenységeket kell biztosítani a tanulók számára,

amelyben kipróbálhatják képességeiket, kiválaszthatják a nekik megfelelő pályát.

10. Gazdasági és pénzügyi életre nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a

világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó

gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel

saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz

világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett

következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint

az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését,

egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi

rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal

kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság

gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot

feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem

csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is

kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.

11. Médiatudatosságra való nevelés

Értelmező, kritikai beállítódás kialakítása a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet

értelmes és értékelvű megszervezésének tudatos alakítása. Ismerkedjenek meg a média

működésével a valóságos és a virtuális a nyilvános és a bizalmas érintkezés

megkülönböztetés módjával.

Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak:

értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az

értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a

demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet

értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a

média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös

kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés

megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők

jogi és etikai jelentőségével.

24

12. A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse

az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával,

szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a

megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más

információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek

az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban;

hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek,

meghatározások, képletek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új

helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és

értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a

tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás

minőségének értékelése.

2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja,

megteremti.

Fontos célkitűzéseink:

A Diákönkormányzat munkájának fejlesztése, javítása.

A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák,

vallások iránt, becsüljék meg ezeket.

A tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a határon túli

kapcsolatok ápolásában.

Kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és

-kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei

állnak.

Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó

fiatalokat kell nevelnie.

A közösségfejlesztés a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata.

A közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos fejlesztése.

Az összetartozást erősítő viselkedési normák, formai keretek kialakítása.

A közösség hagyományainak kialakítása, ápolása.

A közösségek céljainak kitűzésében segítségadás és az elvégzett munka értékelése.

2.4. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók

fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek

figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti

formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

Munkánk során kiemelten kezeljük

a sajátos nevelési igényű;

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

25

a kiemelten tehetséges;

a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

Sajátos nevelési igényű tanulók

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt,

integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X.

8.) EMMI rendeletben meghatározott, sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatására

vonatkozó irányelvei alapján szervezzük meg.

A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével –

habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján

terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes

pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények

szolgáltatásait.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

szakvéleményben javasolt pedagógus, segítő szakember megbízása,

a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

a tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,

képességfejlesztő játékok, eszközök,

számítógépek fejlesztő programokkal.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, és a

gyermekjóléti szolgálattal;

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások, egyéni foglalkozások;

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

iskolai sportkör, szakkörök;

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok);

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

a szülőkkel való együttműködés;

családlátogatások;

szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról,

szolgáltatásokról.

A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;

26

egyéni foglalkozások;

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport,

kulturális stb.);

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

iskolai sportkör, szakkörök;

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok);

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő

tevékenységek:

A hátrányos helyzetű tanulók nevelése az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés

pedagógiai rendszere (IPR) módszertani elemeinek adaptációja alapján folyik az iskolában.

Integrációs stratégia kialakítása

Az integrációs stratégia alkalmazása a mindenkori jogszabályokat figyelembe véve történik

intézményünkben. Munkánk megtervezésekor figyelembe vesszük a vonatkozó jogszabályokat,

jelenleg a 20/2012 EMMI rendelet 67. rész 171§ leírtakat.

Amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri

rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális

helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató

és integrációs felkészítést szervezünk, melynek keretei között a tanulók egyéni képességének,

tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási

esélyének kiegyenlítése folyik.

Képesség-kibontakoztató felkészítésben vesznek részt azon tanulók, akik egy osztályba,

osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a

képesség kibontakoztató felkészítésben.

Az integrációs felkészítés programjában azok a tanulók vesznek részt, akik a jogszabályok szerint

bevonhatók e programba, megfelelnek a jogszabályi feltételeknek (a gyermek után rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság megállapítása, halmozottan hátrányos helyzet

megállapítása-jegyzői nyilatkozat).

A mindenkori jogszabályokról az iskola tájékoztatást nyújt a szülőknek, segíti a programba

kerülési folyamat elindítását, mely a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet

megállapításához szükséges az adott állami szervezetnél, hogy önkéntes nyilatkozatát

megtehesse.

Az integrált felkészítés programjába halmozottan hátrányos helyzetű gyermek vonható be, mely

fogalom értelmezését jogszabály adja meg. Az intézmény a saját hatáskörben bevonhat

meghatározott létszámkeretig a programba nem halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, feltéve,

hogy a tanuló hátrányos helyzetűnek minősül. Intézményünk e tanuló/tanulók kiválasztásánál a

szakmai közösség, az osztályfőnök véleményét kikéri, a döntést az intézmény vezetője hozza

meg.

27

Alapelveink:

• Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életükön át nyitottak a folyamatos tanulásra,

információk szerzésére.

• A tanulókkal szemben az egyéni fejlődésnek megfelelő elvárásokat és ezzel harmonizáló

feladatokat szükséges megfogalmazni, biztosítani.

• A tanulókat alapvető, korszerű kompetenciák (anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai,

informatikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai) birtokába kell

juttatni.

Céljaink:

A jogszabályi feltételeknek való megfelelés.

Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése

Csökkenjen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai hiányzása, ezen belül

igazolatlan hiányzás ne forduljon elő.

Fogadják el a tanulók, szülők a másságot (szociális helyzet, etnikai hovatartozás, SNI).

Továbbra is maradjon meg az évfolyamismétlések alacsony száma, ne emelkedjen az

érték 5% fölé.

Minden nevelő alkalmazza gyakorlati munkájában az újonnan megismert nem

hagyományos pedagógiai módszereket.

A nevelők rendelkezzenek a korszerűbb módszerek alkalmazásához szükséges tárgyi

feltételekkel.

Ezek eredményeként:

Könnyebbé válik az óvoda-iskola és az iskola-középiskola átmenete a diákoknak.

A kompetenciamérés eredménye javul a fejlesztésben részt vevőknél.

Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.

Az integrált felkészítés jellemzői:

Együttnevelés.

Sokoldalú oktatási stratégia.

Tanulók szöveges értékelése háromhavonként.

Egyéni fejlesztési terv.

Módszertani változatosság.

Differenciált fejlesztés.

Kooperatív tanulás.

Projektoktatás.

Multikulturalizmus.

Alkalmazott tevékenységeink:

Átmenetek megsegítése.

Ennek színterei:

óvoda-általános iskola

általános iskola- középiskola.

Az óvoda - iskola átmenet általános céljai:

- Az óvodapedagógusok és a tanítók megismerhetik egymás dokumentumait, intézményük főbb

céljait, feladatait.

28

- Tartalmas, jó szakmai kapcsolat kialakítására kerül sor az óvoda és az iskola között, amely

során az óvónők és a tanítók jobban megismerik és megbecsülik egymás munkáját, s el tudják

különíteni a kudarcok okozói között a különféle tényezőket.

- A felmerülő problémára való megoldás lehetőségeit közösen keresik.

Konkrét cél:

Megkönnyíteni a kisgyermekek zökkenőmentes iskolába lépését.

Az általános iskola - középiskola közötti átmenet általános céljai:

- Elősegíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók társadalmi beilleszkedését, a

továbbhaladás elősegítését,

- Hozzájárulni a továbbtanulási arány emelkedésével a képzettségi szint javításához, a

munkaerőpiacon való érvényesüléshez, ezáltal a munkanélküliség csökkentéséhez.

Kiemelt feladataink:

Szoros kapcsolat a helyi intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti

szolgálattal,

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok);

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

a szülőkkel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal való együttműködés;

szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

A tanítás-tanulást elősegítő eszközrendszer elemei:

Kompetenciafejlesztő programok és programelemek.

Az önálló tanulást segítő felkészítés

Az önálló tanulási képességeket kialakító programok

A tanulók önálló kreatív tevékenységére épülő foglalkozások

A tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek

Az önálló tanulást segítő fejlesztés megvalósulásához a tanulási motivációt erősítő és fenntartó

tevékenységet kívánjuk alkalmazni, vagyis szorgalmazzuk és ösztönözzük tanulóinkat a

pályázatok, versenyeken, vetélkedőkön való részvételre, kiemelten fontosnak tartjuk az egyéni

eredmények elismerését, jutalmazását, szűkebb és tágabb környezettel való megismertetését.

Felkerülnek az, „Akikre büszkék vagyunk” táblára az iskolaújságba, az iskola honlapjára.

Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése

Komplex képességfejlesztő programok

Az eszközjellegű kompetenciák fejlesztését a komplex művészeti programok szolgálják. Az

iskola hagyományrendszerében és éves munkatervében rendszerességgel megjelennek. Ilyenek,

pl. iskolai és iskolán kívüli szereplések, tematikus játszóházak, kiállítások, táncbemutatók,

művészeti és egyéb projektek.

29

Szociális kompetenciák fejlesztése

Közösségfejlesztő, közösségépítő programok

Mentálhigiénés programok

Előítéletek kezelését szolgáló programok

A közösség fejlesztő és építő programokon valósul meg, melynek terepe iskolánkban az

osztályfőnöki óra, közös programok, osztálykirándulások, iskolai kirándulások, a diák

önkormányzati tevékenység.

Az év utolsó hetének „A hely, ahol élünk” témahete, a Föld napja, DÖK nap programjai többek

között az előítéletek megszüntetését szolgálják.

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

Patrónusi rendszer működtetése

Együttműködés civil programmal

Művészeti körök

Az iskolánkban eddig is működött már a patrónusi rendszer, melynek folytatása és fejlesztése

elérendő cél (osztályon belül, napközis csoportban, testvérosztályok között).

Évek óta szoros a kapcsolat a településeken működő civil szervezetekkel, egyesületekkel, közös

programok szerveződnek, anyagilag is támogatják olykor az iskolai rendezvényeket.

Iskolánk teret biztosít alapfokú művészeti oktatási intézmények által tanulóink számára a zene és

képzőművészeti képzéseken való részvételre.

Az integrációt elősegítő módszertani elemek

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés

Kooperatív tanulásszervezés

Drámapedagógia

Intézményünk az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést tűzte ki célul,

melynek formái lehetnek tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében pl: csoportbontások,

felzárkóztató órák, szakköri tevékenység, tanulópárok alakítása.

Egyre több tanórán jelennek meg a kooperatív technikák, a projektnapokon kifejezetten ajánlott

és alkalmazott módszerek.

A drámajáték beépül az irodalom órák módszertanába, de megjelenik minden évfolyamon

tanórán kívüli tevékenységként is (bemutatók iskolán kívül, színdarabok az iskolában és azon

kívül egyaránt).

Műhelymunka – tanári együttműködés formái

Értékelő esetmegbeszélések

Problémamegoldó fórumok

Hospitálásra épülő együttműködés

Értékelő esetmegbeszélések zajlanak a negyedévi szöveges értékelés elkészítésekor, annak

átadásakor. A fenti forma alkalmazására az intézményi kerekasztal fórum is alkalmas.

Évente több alkalommal kerül megszervezésre értékelő esetmegbeszélés az iskolaorvossal,

védőnővel, jegyzővel, gyermekjóléti szolgálattal közösen.

30

Problémamegoldó fórumok alkalmasak a tanárok gyermekekről alkotott véleményének

megismerésére, a tanórán és tanórán kívüli foglalkozások tapasztalatainak kicserélésére,

biztosítják, hogy a tanulók magatartásának és szorgalmának megítélése objektív alapokon

nyugodjon.

A havi rendszerességgel megtartott munkaértekezletek, munkaközösségi foglalkozások

szolgálnak ennek megvalósítására. A korábban bevezetett osztálytükör megtartását és korrekt

vezetését elérendő célnak tekintjük.

Az intézmény pedagógusai három műhely munkájába kapcsolódtak be, így az intézményi

hospitálásokon túl elindult a horizontális tanulási folyamat is, mely a hospitálásra épül.

A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei

Szöveges értékelés-árnyalt értékelés

Egyéni fejlődési napló

Iskolánk pedagógiai programjában rögzítettük, hogy szöveges értékelést csak e program

résztvevőinek számára biztosítunk háromhavi rendszerességgel. Egységes szempontok alapján

értékelnek a pedagógusok. Az értékelés részei természetesen a szülők, akik aláírásukkal

egyetértésüket fejezik ki.

Tanév elején egyéni fejlesztési terv készül, mely alapján folyamatosan zajlik a gyerekek

fejlesztése részben a fejlesztőjátékok segítségével.

Multikulturális tartalmak

Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban

Multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva

A multikulturális tartalmak különböző tantárgyakban való megjelenését az iskola helyi tanterve

tartalmazza.

Az iskolában működő IPR munkacsoport a tanév során több projektet is tervez e témában.

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

Pályaorientáció

Továbbtanulásra felkészítő program

A továbbtanulásra felkészítő program megvalósulásának szinterei: osztályfőnöki órák, látogatás

középiskolába (nyílt napok), tájékoztatókon való részvétel, középiskolai előkészítő

tanfolyamokon való részvétel, projekthét.

A pályaorientációs tevékenység már az első évfolyamtól megjelenik, nem korlátozódik csak

tanórai színterekre, lehetőséget ad a szülők és civil társadalom bevonására.

2.4.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai

tevékenységek

A beilleszkedési zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés.

Pontos meghatározása nehéz, mert a társadalomban sokféle párhuzamos normatíva és elvárás-

rendszer létezik. Szoros összefüggés van az adott társadalom helyzete, életszínvonala és a

normaszegés mértéke, jellege között.

31

Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási

problémákkal küzdő tanulókat. Ez a tevékenység csak akkor eredményes, ha ismerjük a

magatartási zavarok megnyilvánulásának leggyakoribb formáit.

Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanuló beilleszkedési problémái, zavarai a tanuló eltérő

magatartásában figyelhetők meg. A viselkedészavarok megnyilvánulása változatos: az enyhe

szorongástól a súlyos neurotikus tünetekig, a csavargástól az erőszakos tettekig, az enyhébb

kényszerektől a súlyos pszichotikus megnyilvánulásokig terjedhetnek ki.

Fel kell figyelnünk:

az agresszív megnyilvánulásokra,

a közönyre és a passzivitásra,

az érzelem-szegény, apatikus magatartásra,

a túlzott félelemre és szorongásra,

a kifejezett féltékenységre, irigységre,

a beszédzavarra,

a hirtelen romló tanulmányi eredményre stb.

A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart

kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása:

a családi környezet hatásaiból ered-e? (pl. nevelési hibák, a szülők deviáns

magatartása),

a család és az iskola ellentétéből fakad-e,

iskolai ártalmakra vezethető-e vissza (pl. túl magas követelmények, túl szigorú,

autokratikus magatartás, gúny, megszégyenítés, túlzottan engedékeny, irányítás

nélküli nevelés stb.)

esetleg a kedvezőtlen társas pozíciók (pl. peremhelyzet) következménye.

Az időben nyújtott szakmai segítség képes a folyamatot megállítani. Ezért az iskola feladatai

között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való

irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a

gyógypedagógia és a nevelési tanácsadó szakembereivel.

A beilleszkedési, magatartási zavarok megoldását, ill. enyhítését az alábbi pedagógiai

tevékenységekkel kívánjuk elérni:

békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazásával;

a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé

teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus

élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanítójához, tanáraihoz;

személyes szeretetteljes bánásmód kialakításával;

teljesíthető, reális követelmények támasztásával;

a pozitív énkép kialakulásának támogatásával (dicsérettel, biztatással);

a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással;

az egy osztályban tanító tanárok együttműködésével, egységes nevelési elvek

alkalmazásával;

az osztályközösség segítő erejének mozgósításával;

32

a közös iskolai és iskolán kívüli programok során a peremhelyzetű tanulók

bevonásával;

következetes - a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer

kialakításával (lásd „a tanulók jutalmazásának és elmarasztalásának rendszerét”);

szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének

igénybevételével.

Célunk eléréséhez meghatározó jelentőségű a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása a

gyerekcsoportokban, a tantestületben és az iskolában.

Fontos eszköz az irányított játék, az egyénre szabott feladatok, a jutalmazás és a tolerancia.

Meg kell győznünk a gyerekeket arról, hogy közös célunk a szeretet és bizalom talaján a helyes

viselkedésminták kialakítása a problémás tanulókban, tehát a beilleszkedés segítése és nem a

kirekesztés. Ezen a téren kikérhetjük a Diákönkormányzat véleményét és segítségét is.

Eredményt érhetünk el, ha igyekszünk tanulóinkat sikerélményhez juttatni. Ha tanulmányi téren

ez kevésbé lehetséges, akkor az életkori sajátosságoknak megfelelően erősítenünk kell bennük a

rendszeres mozgás iránti igényt. A sport - az egészség megőrzésén túl - fejleszti tanulóinkban a

szabályokhoz való alkalmazkodás készségét, levezeti a felgyülemlett energiát, erősíti a

közösséghez tartozás érzését, sikerélményt ad, s mindezek pozitív hatása az iskolai élet egyéb

területein is megmutatkozik majd. Iskolán kívüli sport- és szabadidős programok szervezésével

segítségünkre lehetnek a testnevelő tanárok és a települések közművelődési szakemberei.

A sporton kívül kiváló lehetőség a sikerélmény juttatáshoz a manualitás. Iskolánk tanulói

szabadidős kézműves szakkörökön vehetnek részt a szakkörvezetők irányításával.

2.4.2. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása, nevelése

A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása

A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és

szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának,

képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló -

egyéni adottságokból és igényekből adódó - különbségeket az iskola figyelembe veszi.

A sajátos nevelési igény kifejezi:

a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű

módosulását,

b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét,

lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb

mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós,

habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi

szükségessé.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és

szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy

tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását

teszi szükségessé.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai :

33

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, a hiányzó vagy

sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.

A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.

Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos

egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők:

A fogyatékosság típusa, súlyossága.

A fogyatékosság kialakulásának ideje.

A sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota,

rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói,

meglévő ismeretei.

A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás,

pályaválasztás, életvitel.

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A

nevelés, oktatás, fejlesztés, kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a 2011. évi CXC.

törvény foglalja össze.

Az intézményünkben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a

nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést

megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget.

Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető,

melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:

Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének

felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés

megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs,

rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani

eljárások alkalmazása.

A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság”

alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások

súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé

teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként

egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő

speciális eszközök alkalmazását.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában,

fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel

(elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges

kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki

34

a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos

nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;

szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási

ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket,

technikákat alkalmaz;

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő

javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói

teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az

adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;

egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres;

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez;

együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait,

javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a

tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai

tanár/terapeuta az együttműködés során

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését;

javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges

környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges

megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása

stb.);

segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök

kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről;

javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk

alkalmazására;

figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények

értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó

módszerváltásokra;

együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval

foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon

- egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -,

ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az

egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását,

az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a

megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

2.4.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A kivételes tehetség kialakulása az örökletes adottságok és a környezeti tényezők szerencsés

egybeesésének, és kapcsolatának az eredménye. Az adottságok nem kis részébe az öröklődés

szeszélyes játékainak következményei, ezek képességé válása a pedagógusok kezében van. A

tehetséges gyerekek csak akkor képesek kiemelkedő eredményt elérni, ha magasra helyezzük

35

számukra a mércét, és megfelelő támogatást kapnak. Az intenzív oktatás feltételei között a gyerek

átérzi a tudást, magabiztossá válik, bátran gondolkodik, érzi a gyors haladást, sikert ér el és

hamarosan önállóan alkalmazni tudja ismereteit. A tehetséges gyerekek különleges képességei

már alsó tagozatban megmutatkoznak, a legkülönfélébb tantárgyakban jeleskednek. A sportok és

művészetek terén kimagaslóan tehetséges gyerekeket az állhatatosság és kitartás jellemzi.

A többletmunkát nem teherként, hanem kihívásként élik meg. Fel kell ismerni a tehetséges

tanulókat, ezért minél több, változatos feladatot adni, s később tehetségének megfelelően terhelni,

s ezt követően fontos a tehetséggondozás színtereinek jó működtetése.

A tehetséggondozás célja:

Az iskolába járó tanulók egyéni adottságainak, képességeinek felderítése,

Intellektuális képességeinek minél magasabb szintre juttatása,

A tehetség kibontakoztatásához szükséges személyiségfejlesztés (önismeret,

alkalmazkodás, moralitás, viselkedéskultúra stb.),

Tehetséges tanulók számára speciális foglalkozásokat tartani,

Versenyeket, kiállítást, bemutatkozási lehetőségeket teremteni.

Hatékony formákat kell kidolgozni az oktatás során, és a tanórán kívüli foglalkozásokon.

Tehetségnevelés az oktatás különböző területein

az iskolai tanítási órákon

kiscsoportos foglalkozásokon (csoportbontás, nívócsoport)

szakkörökben

tanulmányi versenyeken, tanulói pályázatokon, sportversenyeken

speciális tanfolyamokon.

Az iskolai tanítási órákon:

A differenciált képességfejlesztés egyik legfontosabb színtere lehet, ehhez azonban az órai

foglakozás magas fokú szervezése szükséges.

Kiscsoportos foglalkozások:

A napközis foglalkozások tevékenységszervezésében is sokszor kiválóan alkalmazható eszköz a

csoportos foglalkoztatás.

Szakkörök:

Az érdeklődési köröknek és igényeknek megfelelően szerveződik a felzárkóztató foglalkozások

szervezésével összhangban.

Tanulmányi versenyek, pályázatok:

Iskolánk nevelői kiemelt fontosságúnak tartják a tanulmányi versenyeket, pályázatokat. A házi

versenyeken és a hozzájuk kapcsolódó felkészítő foglalkozásokon, szakkörökön teszik

alkalmassá diákjainkat a magasabb szintű megmérettetéseken való részvételre. Iskolánkban

36

kiemelt fontossággal bír a sportversenyekre való felkészítés, hisz a tehetség nem csak az elméleti

tárgyakban nyilvánulhat meg.

Speciális tanfolyamok:

Iskolánk helyet biztosít speciális tanfolyamok szervezésére is. (pl.: kosárlabda, taekwando,

karate, tánciskola, angol nyelv).

A tehetségnevelést elősegítő egyéb tevékenységek

könyvtári munka, színházlátogatás, múzeumlátogatás,

szakköri foglalkozások, kézműves szakkörök, stb.,

testi nevelés (kézilabda, atlétika, kosárlabda, foci, stb.).

Különösen fontos a szociokulturális hátránnyal rendelkező, tehetséges tanulók fokozott egyéni

megsegítése, az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása. Mindezek érdekében

felhasználjuk a kompetencia alapú oktatás támogató környezetét, és eszközrendszerét (a

differenciált fejlesztés különböző módjait).

Egész napos iskola Az új Köznevelési Törvény lehetőséget ad arra, hogy az iskolák iskolaotthonos oktatást

szervezzenek. Intézményünkben jelenleg nem zajlik iskolaotthonos oktatás.

2.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

2.5.1. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai azon túl, hogy a nevelő-oktató munka, a nevelés és a

tanítás szerves részét képezi, számos esetben elkülönül a tanítási órák feladataitól. E feladatok

megvalósításában részt kell, hogy vegyen az intézmény vezetése és tantestületünk valamennyi

tagja, de kiemelt szerepe van e kérdésben az osztálytanítóknak, osztályfőnököknek, illetve a

gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek.

Problémák, okok, amelyek a hátrányos helyzetet kialakíthatják:

Családokban:

munkanélküli szülők, ebből adódó állandó anyagi problémák;

tartósan beteg, illetve fogyatékos szülők;

káros szenvedélyekkel élő szülők;

rossz életvitel a családban;

lakás és lakhatási körülmények embertelensége (esetleg többszöri költözködés);

antiszociális példák a családban;

csonka család /válás után egyedül a gyermeket, gyermekeket nevelő szülő;

érzelmi sivárság, esetleg gyűlölködés a szülők között.

Gyermekeknél:

szervi fogyatékosságok előfordulása vagy tartós betegséggel való együttélés;

súlyos és enyhébb beszédhibák megléte;

37

látható elhanyagoltság esetleg éhezés, alultápláltság;

mentálisan sérült gyermek;

biztonságos, szeretetteljes érzelmi háttér hiánya, kötődési zavarok;

érzelmi traumákból fakadó magatartászavarok, hiperaktivitás, mások számára

elfogadhatatlan viselkedés;

szülői terror, lelki bántalmazás a gyermekek ellen;

serdülőkor hirtelen előtörő problémái: magányosság érzete, csavargás, dohányzás,

italfogyasztás, drogfogyasztás.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését

veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, valamint megszüntetésére.

Alapvető feladataink:

fel kell ismerni, fel kell tárni a tanulók problémáit,

meg kell keresni a problémák okait,

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

jelezni kell, a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

Iskolánk együttműködik a területileg illetékes

nevelési tanácsadóval

gyermekjóléti szolgálattal

polgármesteri hivatallal

a gyermekorvossal

a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,

alapítványokkal.

A gyermekvédelem pedagógiai elvei közt első helyen kell említeni a gyermek személyiségének

megismerését. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a

megértés mind-mind hozzátartozhatnak a személyiségzavarok leküzdéséhez. Pedagógiai

eszköztárunk része az iskolai élet, a szabadidő eltöltésének pozitív, és az iskola falai között

végezhető formáinak mind szélesebb körű felkínálása is.

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a

gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

a szülőkkel való együttműködés,

tájékoztatás a családsegítő, gyermekjóléti szolgálatokról,

személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek),

családi életre történő nevelés,

napközis, tanulószobai foglalkozások biztosítása,

iskolai ingyenes, kedvezményes étkezési lehetőségek felkínálása,

ingyenes tankönyv biztosítása,

egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése,

a tanulók szabadidejének szervezése (táborok, versenyek).

38

2.6. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok,

egészségnevelési program

Az iskola az egyik legalkalmasabb színtere a fiatalok személyiségének alakítására. Hosszú éveket

töltenek az oktatási intézményben, és ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a

személyiségfejlődésükre. Az iskolában ért hatások egy életre képesek alakítani életmódjukat,

szokásaikat.

A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat,

amelynek eredményeképpen a pedagógusok az intézményben végzett tevékenységet úgy

alakítják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező változását idézze elő.

Az iskola célja az egészségnevelés területén:

Iskolánk minden lehetséges rendelkezésre álló eszközzel elősegíti a tanuló és pedagógusok

egészségfejlesztését. Együttműködést alakít ki az egészségügyi, a gyermekvédelmi

szakaemberekkel, szülőkkel és gyermekekkel annak érdekében, hogy az iskolának egészséges

környezete legyen.

2.6.1. Az egészségnevelési program célja

A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, ezen belül:

az életkorral járó biológiai-pszichohygiénes tennivalókat;

az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait;

a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;

az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram

fittség megőrzése szempontjából való fontosságát;

az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit

(alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás,

drogfogyasztás);

a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság

elérésében;

a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit.

Célunk: Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek

megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.

Az egészségnevelés magában foglalja a szomatikus, pszichohigiénés, valamint szociálhigiénés

nevelést is.

Szomatikus nevelés területei:

o higiénés nevelés (személyi nevelés, környezethigiénére nevelés)

o profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelés

o kondicionálás (testedzés, sport)

o baleset megelőzésre nevelés

Pszichohigiénés nevelés területei: o önismeretre, önfejlesztésre nevelés

o fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés

39

o környezeti hatások feldolgozására nevelés

o emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés

o abúzusok, devianciák (káros szokás, szenvedély) megelőzésére nevelés

o érzelmi nevelés

Szociálhigiénés nevelés területei: o kedvező társas miliő működtetése

o kommunikációs nevelés

o családi életre nevelés

o az iskola, mint munkahely pszichoklímájának alakítása

o szerepfeszültségek felismerése, feloldása

o a stressz- és feszültségoldás metódusai

o társadalmi izolációk megelőzése, közéletiségre nevelés

o egészségpropaganda.

Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása.

Célok Feladatok Kritériumok

A rendszeres

testmozgásra való

igény kialakítása

- A három kondicionális alapképesség

(erő, gyorsaság, állóképesség), a

koordinációs képességek (egyensúly,

térérzékelés, reakciógyorsaság,

ritmusérzék, hajlékonyság)

fejlesztése.

- A sportjáték komplex szerepének

kihasználása.

- Mindennapos testmozgás gyakorlati

alkalmazása (heti 5 testnevelés óra +

min. 2 alkalommal játékos

testmozgás egyéb foglalkozásokon).

- komplex intézményi mozgásprogram

tanévre aktualizált feladattervének

kialakítása és megvalósítása.

A kondicionális és

koordinációs alapképességek

az életkornak megfelelő

szinten legyenek (Eurofit-

mérés).

Az aktív, mozgásos

tevékenységek az iskolai élet

minden területét fogják át.

Az egészséges „fair–

play” uralta

versenyszellem

kialakítása

- A céllal szorosan összefüggő felnőtt

életben nélkülözhetetlen pozitív

tulajdonságok (küzdeni tudás,

alázatosság, hazaszeretet, kitartás,

büszkeség, önismeret, önuralom)

fejlesztése.

- A közösségbeli „én-szerep”

felismerése.

A tanulók:

- vegyenek részt aktívan

a különböző iskolai,

kerületi sport-, illetve

tanulmányi

versenyeken,

diákolimpiákon;

- alakítsanak ki közös

érdeklődésen alapuló,

tartalmas baráti

kapcsolatokat.

Az egészséghez és az

egészséges

környezethez való

- Megtanítani, bizonyítani, hogy

alapvető értékünk az egészség.

- Kialakítani, hogy az egészség egy

A tanulók:

- ismerjék az egészséges

táplálkozás aktuális

40

Célok Feladatok Kritériumok

igény kialakítása soktényezős fogalom.

- Az egészség megvédésére,

megőrzésére, visszaszerzésére

vonatkozó közérthető, de tudományos

ismeretek átadása.

- Annak tudatosítása a tanulókban,

hogy az élethossziglani öntevékeny

testedzés, az önálló sportolás és a

motoros önkifejezés fontos eszköze a

személyiség fejlesztésének és a lelki

egészség megőrzésének.

- Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos

prevenció.

- Az egészségmegóvó alternatívák

terjesztése, gyógynövények,

természetgyógyászat.

- A saját testkép megismerése és a

testtudat kialakítása a tanulókban az

egészségtudatos, az egészség-

megőrzést preferáló

magatartás fontos része.

- A helyes napirend kialakítása.

- A környezetszennyezés, mint

egészségkárosító tevékenységforma

vázolása.

- Az egészséges életmód-tréningek

beépítése az iskolai programokba

(sport- és egészségnapok).

- A „természet-iskola” tevékenységek

megszervezése és megtartása

(tanulmányi kirándulások, erdei

iskolák, séták).

alapelveit;

- legyenek igényesek a

személyes higiéniát

illetően;

- ismerjék és

alkalmazzák az

egészség megóvásának

lehetőségeit és

alternatíváit;

- legyen tudatos

stratégiájuk

egészségük

megőrzésére.

Önismeret, önuralom,

a társadalmi normák

szerinti viselkedés és

pozitív gondolkodás

kialakítása

- Értékorientáció, személyes

példamutatás, azaz a tanári

magatartás legyen modell értékű.

- Tolerancia és empátia fejlesztése.

- A kapcsolatok, problémák

konfliktusmentes megoldására való

igény kialakítása, fejlesztése.

- A stressz- és feszültségoldás alapvető

fontossága az interperszonális

kapcsolatok kezelésében.

A tanulók:

- iskolai életükben

nyilvánuljon meg a

felnőttek és társak

tisztelete;

- ismerjék fel a jó és

rossz tulajdonságokat;

- legyenek fogékonyak a

tanárok által nyújtott

modellekre;

- tudjanak könnyen és

vidáman

alkalmazkodni a

41

Célok Feladatok Kritériumok

változó

élethelyzetekhez.

A biztonságos

életvezetés

elsajátítása

- A fejlett technikai eszközök

szakszerű és biztonságos

használatának bemutatása,

megtanítása.

- Rávilágítás a lehetséges

veszélyforrásokra.

- Annak tudatosítása, hogy az

egészségtudatos magatartásra

szocializálásnak szerves része a lelki

egészség erősítése és fejlesztése, a

szükséges prevenciós folyamatok és

tevékenységek kialakítása.

- A KRESZ, munkavédelem,

elsősegélynyújtás elsajátíttatása,

ilyen jellegű és témájú vetélkedők

szervezése.

A tanulók:

- ismerjék a KRESZ, az

elsősegélynyújtás és

munkavédelem reájuk

vonatkozó szabályait

és alapelveit.

2.6.2. Az egészségnevelés várható eredményei

1. A család szerepének megértése.

2. A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete.

3. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása.

4. A közösségben az „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás

kialakítása.

5. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes

megoldására való, igény megteremtése.

6. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása.

7. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete.

8. A biztonságos közlekedés és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása.

9. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése.

10. A testi higiénia iránti igény kialakítása.

11. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása.

12. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb

környezetéért.

13. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete.

14. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és

környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása.

15. Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő – motoros

tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket

kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása.

16. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása.

42

2.6.3. Komplex intézményi mozgásprogram

1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és

egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon).

2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak

megfelelően épüljenek be az óratervi órákba.

3. Az egész napos iskolai (szabadidős), napközis és tanulószobai foglalkozásokon a

foglalkozási programban (tervben) foglaltak szerint, míg a különféle szabadidős

tevékenységekben azok időkeretének minimum 40 %-a erejéig a testmozgás különféle

formái domináljanak a tematikai-tárgyi jelleghez igazodóan.

4. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és

változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások

(tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.).

5. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak

sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos

tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős és napközis időkeretben szervezett

tevékenységek kiemelt iránya legyen.

6. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel

illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi

szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki

stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott

programok támogatása céljából.

7. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a

mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés.

8. A felső tagozat osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a

testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába.

9. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi

alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre.

10. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a

szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden

tanévben javaslat.

A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv

mellékleteként kerül kidolgozásra.

43

2.6.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai

terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb

alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának

elősegítése érdekében

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági

Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; vagy helyi

szakemberekkel,

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli

vetélkedőkbe;

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel

foglalkozó továbbképzésen.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák

szolgálják:

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

biológia

- rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

kémia

- mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

44

- szénmonoxid mérgezés

fizika

- égési sérülések

- forrázás

testnevelés

- magasból esés

- húzódás, ficam, törés.

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási

ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat

felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi

szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-

nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási

alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások lehetőség szerint:

szakkörök (elsősegély-nyújtó);

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az

Országos Mentőszolgálat vagy helyi szakemberek bevonásával;

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó

projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

2.7. Az intézményben zajló környezeti nevelés elvei, céljai, színterei

2.7.1. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Célunk, hogy diákjaink a természeti és környezetvédelemben tanúsítsanak helyes cselekvő

magatartást. Rendelkezzenek mindazokkal az érzelmi, értelmi és erkölcsi sajátosságokkal,

jártasságokkal, készségekkel, amelyek a környezet megismerésére, tanulmányozására és

védelmére alkalmassá teszik őket. Váljanak iskolájuk, településük és környeztük aktív védőjévé.

Nemcsak a saját településünk, hanem a környező községek természeti értékei is jó lehetőséget és

terepet biztosítanak környezetünk megismerésére (természetes vizeik és élőviláguk). Közvetlen

célunk nagy iskolaudvarunk folyamatos gondozása, óvása, környezetvédelme, szépítése, fák és

évelő növények ültetése.

Mindezeket technika-életvitel tantárgy keretében a diákönkormányzat, és iskolánk valamennyi

tanulójának részvételével. Számos vetélkedő, akadályverseny, túra, falu és udvarszépítő program,

kiállítás, tanulmányi séta valamint egészségnevelési nap gazdagítja a programok sorát.

Az eddigi környezeti-nevelési tevékenységünk:

Rendszeresen szerveztünk „Föld napja”, „Víz napja” projektet iskolánkban.

Tanulóink hosszú évek óta sikeresen pályáznak környezetvédelmi rajzpályázatokon.

Bekapcsolódunk a városkörnyéki kisiskolák környezetvédelmi programjaiba (pl.

Kővágószőlős – Vöröshomokkő Túra és kalandverseny).

Rendszeresen tanulmányi sétákat teszünk a helyi és a környéki halastavakhoz, a

Görcsönyi Szociális Otthon természetvédelmi parkjába.

Ősszel virághagymákat és fákat ültetünk az iskola udvarán.

45

Túrákat szerveztünk a Mecsek hegység különböző pontjaira.

Évente részt veszünk a Mecsek Zöldút Egyesület által szervezett

Madarak-fák napi túrán.

2.7.2. Kiemelt stratégiai céljaink

- Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos

ismeretek átadása.

- A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a

természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban.

- Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. A fenntartható

fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

- Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek

felismeréséhez szükséges kompetenciák fejlesztése.

- Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés.

- A tanulók lakóhelye közelében található természeti értékek megismertetése.

- A természet szeretetére nevelés, közvetlen élmény kialakítása a természettel.

- A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges

magatartásra nevelés.

- Szelektív hulladékkezelésre szoktatás.

- A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése.

- A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés.

- A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, örömének megmutatása.

- A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése.

- Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése.

Módszerek, tanulásszervezési formák:

- A tanítási órák klasszikus módszerei,

- kooperatív tanulási technikák,

- tanítási órán kívüli környezetben megvalósuló egyéni, páros és csoportos tevékenységformák.

2.7.3. A környezeti nevelés színterei

- Tanítási órák,

- egyéb foglalkozások, kiemelten az egész napos iskolai foglalkozások szabadidő-szegmense,

valamint a napközis és tanulószobai foglalkozások,

- erdei iskolák, osztálykirándulások, táborok,

- iskolai, kistérségi, megyei, országos versenyek,

- projektnapok iskolán kívüli helyszínei.

Környezeti nevelés tanórákon

A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos foglalkozások teljes körét, valamennyi tantárgy

ismeretanyagába beépítve, integrált módon. Az első és második osztályban inkább az érzelmi

beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások

formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje.

46

Felső tagozaton a környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak:

biológia-egészségtan, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi meg

a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni,

szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag,

hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is.

A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi

viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem

képzelhető el a jelenlegi társadalmi-kulturális viszonyok pozitív irányú formálása nélkül. A

korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget.

Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a

közügyekben való részvételhez. A humán tantárgyi oktatás feladatai közé tartozik az is, hogy

bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és

megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági

és jogi eszközöket.

Az életvitel és gyakorlat (1-4. évfolyam), illetve a technika, életvitel és gyakorlat (5-8. évfolyam)

tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és

követendő, helyes példákat keressen és mutasson be.

A művészeti tantárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember

alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a

figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének

fontosságára.

A test- és egészségnevelési tantárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának

megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet.

Környezeti nevelés az egyéb foglalkozásokon, kiemelten a napközis és tanulószobai

foglalkozásokat

Az egyéb foglalkozásokon a nevelési-oktatási tartalomhoz igazodóan a környezettudatos

magatartásra nevelés a tantárgyhoz illetve műveltségi területhez kapcsolódó tartalmi struktúra

része. Minden szabadidőben töltött pedagógiai tartalmú foglalkozás döntő arányban magába

foglalja – a foglalkozás tematikai jellegétől függően – mind a környezet és a természet

megismerésének és védelmének témáját, mind az egészségnevelés preferált céljait. Jellegéből

fakadóan elsősorban a szakkörök esetén teljesedhet ki a gyakorlatban is e nevelési tartalom.

A napközis és tanulószobai foglalkozások természetes része a környezettudatos magatartásra

nevelés.

Környezeti nevelés osztálykiránduláson

A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az

osztálykirándulás és az erdei iskola szervezése, mely a helyi tantervi célok megvalósulását

szolgálja azzal, hogy a valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a

problémák értelmezésére támaszkodik. A programokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő-

felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A

szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos

47

tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség- és

közösségfejlesztő hatású. A kirándulások időpontját éves munkatervünkben előre meghatározzuk.

A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt

A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A

szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához.

Területei:

- Helyismereti és helytörténeti foglalkozások, szakkörök, versenyek.

- Hagyományőrző programok.

- Táborok.

Cél Feladat Tevékenység Kritérium

1. Környezettudatos

magatartás

elősegítése

Tudatformálás

ismeretekkel,

élményekkel.

Természetes

anyagokkal való

ismerkedés.

Papírmerítés.

A környezettudatos

gondolkodás

alapjainak az

elsajátítása.

Természeti tárgyak,

dolgok, jelenségek

észlelése,

megfigyelése,

vizsgálata.

Cserepes növények

gondozása (öntözés,

tápoldatozás,

átültetés),

az iskola környékén

lévő fák, bokrok

ültetése, megfigyelése,

örökbefogadása,

ápolása.

Igény kialakítása az

esztétikus zöld

környezetre.

A természeti

környezet időbeli,

térbeli, működésbeli

változásainak

érzékelése, helyi,

térségi, globális

szinten.

Vízminőség- vizsgálat.

Zaj- és

levegőszennyezés

mérése az iskola

településein.

A káros környezeti

hatások tudatosítása.

A földrajzi táj és a

földrajzi környezet

alakulásának adott

szintű értelmezése.

A geológiai

tanösvények bejárása,

a terület botanikai,

zoológiai értékeinek

megismerése.

Ismerkedés a környék

természeti kincseivel.

48

Cél Feladat Tevékenység Kritérium

A környezeti

problémák

természettudományos

megközelítésű

értelmezése.

Az erdőlátogatás

szabályainak ismerete.

A veszélyes

hulladékok

megismerése,

kezelésük szabályai.

A szelektív

hulladékgyűjtés

gyakorlatosítása.

Környezeti hatások és

történések közötti

kapcsolat meglátása.

Ok-okozati

összefüggések

felismerése.

A környezet

egészségünkre

gyakorolt hatásainak

ismerete.

A levegőt szennyező

források és a

szennyeződés

következményeinek

vizsgálata.

„E” számok,

élelmiszer

adalékanyagok

megismerése.

Mi van a Colában? –

élelmiszerek

vizsgálata.

Az egészséges

táplálkozás

megalapozása.

A természetes és

környezetbarát

anyagok

felhasználása.

Az újrahasznosítás

fogalmának,

hasznának ismerete.

Papírgyűjtés, szelektív

hulladékgyűjtés,

veszélyes

hulladékgyűjtők az

iskola településein.

Környezetbarát

anyagok

megismerése.

Az energia és az

anyagtakarékosság

fontosságának

ismerete.

Az áram és

víztakarékosság

lehetőségeinek

vizsgálata otthon és az

iskolában.

Energiatakarékossági

ismeretek szerzése.

Hulladékmentességre

törekvő szemlélet

kialakítása.

Környezetbarát

vásárlás.

Környezetbarát

csomagolási

ismeretek.

A „Zöld Napok”, azaz

a fontosabb

környezet- és

természetvédelmi

jeles napok ismerete.

Megemlékezés a

legfontosabb „Zöld

Napokról”

hagyományos

formában (pl. Föld

Napja) illetve projekt-

módszerrel (pl. a Víz

Világnapja).

A környezetvédelmi

napok tartalmának

jelentősége.

2. A környezetért

felelős

egészségorientált

életvitel

Felelős állampolgári

szerepekre való

felkészítés.

Környezetszennyezés

Az Alaptörvény

környezet védelméről

szóló cikkeinek

értelmezése.

A közvetlen

környezet

problémáinak

felismerése.

49

Cél Feladat Tevékenység Kritérium

elősegítése elhárítása, környezeti

problémák

felismerése.

Helyi viszonyoknak

megfelelő környezeti

probléma kiválasztása,

helyi környezeti

gondok megismerése,

pályázatokon való

részvétellel.

Praktikus

környezetvédelmi

ismeretek szerzése, a

háztartás

környezetbarát

működtetése.

„Zöldköznapi

praktikák”

megismerése lépésről

lépésre.

Háztartási praktikák

megismerése.

Felelős állampolgári

magatartás

kialakítása.

Tudatos egészség-

megőrzési viselkedés.

A szűrővizsgálatok

fontosságának

ismerete.

Kerületi és iskolai

egészség- és

sportnapok szervezése.

A komplex intézményi

mozgásprogramban

szereplő feladatok

megvalósítása.

Az egészségmegőrzés

alapjainak a

kialakítása.

Állóképesség

fejlesztése.

Helyes életviteli

szokások kialakítása.

Szabad percek, órák

felhasználása.

Káros környezeti

hatások

elkerülésének,

kivédésének

technikái.

Túrák, hétvégi

kirándulások, erdei

iskolák.

A televíziózás káros

hatásainak vizsgálata.

Mibe ne csomagoljuk

uzsonnánkat?

Helyes napirend,

életviteli szokások

megismerése és

alkalmazása.

3. Környezettudatos

értékrend, „ökológiai

morál” kialakítása

Érzelmi

viszonyulások

alakítása, képessé

tenni az egyént a

másokkal való

együttműködésre.

Az élet tiszteletére

való nevelés.

Az állatok iránti

felelősség kialakítása,

az állattartás etikája.

Madáretető,

madárkalács készítése,

madáretetés

novembertől február

végéig.

Állatsimogató

A tudatos kisállat-

védelem kialakítása.

Megélhető vagy

elképzelhető

Látogatás a Fővárosi

Növény- és

Az állatok életközeli

megismerése.

50

Cél Feladat Tevékenység Kritérium

élethelyzetek

teremtése.

Állatkertben.

Gondolatok

befogadására és

kifejezésére való

nyitottság és képesség

fejlesztése.

A környezet esztétikai

felismerése iránti

igény kialakítása.

Az együttes

cselekvésekhez

szükséges sajátos

kommunikáció

fejlesztése.

Családi szerepek.

Helyzetgyakorlatok,

tanórai és tanórán

kívüli tevékenységek.

Az iskola esztétikai

képének közös

kialakítása.

Erdei iskola,

osztálykirándulás,

projektnapok, iskola

szintű programok

közös megvalósítása.

Szerepjátékok által a

különböző

élethelyzetek

megismerése.

A környezettudatos szemlélet elsajátítását segítik a Zöld Napok alkalmai, melyeket az

intézményegységek az adott tanévre vonatkozó munkatervükben rögzítenek. Egy-egy Zöld Nap

témájának feldolgozása kiváló lehetőséget nyújt a hagyományostól eltérő munkaszervezési és

ismeretszerzési formák alkalmazására, mint pl. a „Hely, ahol élünk” témahét a görcsönyi

tagintézményben, vagy a székhelyiskolában rendszeresen megszervezésre kerülő Föld Napja

projektnap.

Zöld Napok tervezett eseményei:

Március 22. A Víz Világnapja

Április 22. A Föld Napja

Május 10. Madarak és Fák Napja

Szeptember 23. Takarítási Világnap

Október 4. Az Állatok Világnapja.

Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési

lehetőségek

Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak

tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a

hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész

működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak.

Ehhez mindenkinek – pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt – tevékenyen hozzá

kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során.

Iskolánk arculatának fontos eleme a településeink lakói felé való nyitottság, törekvés arra, hogy a

lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere lehessen.

Ez a nyitottság viszont – egyesek ellenőrizhetetlen romboló magatartása miatt – sok előnye és

lehetőségei mellett jelentős elmaradást eredményezett néhány olyan fejlesztési területen, mint

51

például az iskola külső környezetének parkosítása, a kényelmes, kulturált pihenést szolgáló

eszközökkel való felszerelése. Ezen a területen rengeteg tennivalónk van.

Az iskola belső környezete

Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben szobanövények

gondozásával, akvárium és terrárium berendezésével járulhatunk hozzá. Az élőlények

természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel,

hozzászoktatja a tanulókat a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen

környezetet is emberibbé teszi.

Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a

papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon, tanórákon kívül és az irodákban

egyaránt.

A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes

karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító adalékokat tartalmazó termékeket

(oldószeres ragasztó, alkoholos filc). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A

dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható.

A környezetismeret és a természetismeret órák eszközigényesek. Fontos, hogy milyen tárgyi

felszereltségre építhetünk: szemléltetőeszközök, tablók, poszterek, képgyűjtemények, képi,

vizuális információk. Ezek beszerzése, újítása folyamatos.

Nyitott, a nagyközönség számára is látogatható környezetvédelmi és természeti értékeket

bemutató kiállításokat rendezünk a TET projektnapok és az „Egészségünkért, környezetünkért”

nap keretében.

Hulladékgyűjtés

A szelektív hulladékgyűjtés megszervezésével hozzájárulunk nemcsak iskolánk, hanem tágabb

életterünk, szűkebb környezetünk megóvásához.

Kommunikáció: faliújság, iskolarádió

Tanulóink és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja

a faliújság és az iskolarádió. Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni az iskolában, a

településeinken történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programokról.

2.8. Újszerű tanulásszervezési technikák (témahét, projektoktatás, IKT

eszközök használata)

A hagyományos, frontális oktatás mellett egyre nagyobb teret nyernek intézményünkben a

tanórák szervezési módjában más munkaformák is: az egyéni -, a páros munka, a csoportmunka,

és a kooperatív csoportmunka, melyeket sokoldalúan alkalmazhatunk az újszerű tanulási

technikák eljárásai során: az egyéni tanulási utak és az individualizált tanulás, témahét,

projektoktatás, moduláris oktatás terén egyaránt.

A tanulásszervezési eljárások közül kiemelt jelentőséggel bír a projektoktatás. Lehetőségei révén

biztosítja a legtágabb teret a gyermek képességeinek fejlesztéséhez, az önállóság, az

52

öntevékenység kibontakoztatásához. A tanulók a problémamegoldást egymással együttműködve,

sajátélményűen élik meg: az ötletelés, döntéshozás, tervezés, megvalósítás és értékelés

folyamatában.

Projektoktatás lehetőségeit elsősorban projektnap keretében hasznosítjuk, így például a

székhelyintézményben a Föld Napjához kapcsolódó egész napi, iskolai tevékenység szervezése

során.

A témanap/témahét és a moduláris oktatás olyan formák, amelyeknél a tananyagot és az

időkeretet is átrendezzük.

Görcsönyi tagintézményünkben évről-évre lebonyolításra kerül „A hely, ahol élünk” témahét. A

témahét megalapozottságát a település földrajzi – demográfiai adottságai adják. Görcsöny

Baranya megyében Pécstől délre helyezkedik el. A soknemzetiségű Baranyában, ahol évek óta

együtt élnek békében és barátságban magyarok, sokácok, szerbek, svábok, romák.

Tanáraink is különféle nyelvtudással és családi gyökerekkel rendelkeznek. Tanulóink ismerjék

meg közvetlen és tágabb környezetüket és azok lakóit.

Témaválasztásunk indokai:

A már meglévő hagyományok (Európai Uniós projekt, HEFOP, TÁMOP pályázatok,

egyéb pályázatok),

a településeken a tanulók etnikai összetétele (roma, német, arab),

az együttélés szükségszerűség,

Európa népeinek alaposabb megismerése.

A témahét legfontosabb célkitűzései:

másság elfogadása,

bizalom erősítése,

szolidaritás,

aktivitás,

közösség formálása.

Projektoktatás Témahét

Moduláris

oktatás

Célcsoport Osztály/csoport Osztály/csoport Osztály/csoport

Tervezés Tanulók Tanár Tanár

Szervezés/

végrehajtás

Tanár

Tanulók

Tanár

Tanulók

Ellenőrzés

Értékelés

Osztályozás

Folyamatba ágyazott, reflektív, fejlesztő-és önértékelés (tanár, diák közösen)

Nincs lehet van

53

Jellemző

munkaformák

egyéni-, páros-, csoportmunka, kooperatív csoportmunka, frontális

osztálymunka (frontális munka a projektnél legfeljebb a ráhangolás

szakaszában)

Tanári

szerep/

feladat

Mentorálás,

támogatás/a

tanári munka

megtervezése,

a végrehajtás

értékelése,

visszacsatolás

Irányítás, segítségnyújtás/tervezés, szervezés, a végrehajtás

értékelése, visszacsatolás

IKT eszközök használata

Az előző két évtizedet valóban meghatározta a technikai eszközök gyors fejlődése és az

információs robbanás óriási méretű és sokfelé elágazó előretörése.

Tanítványainkat e kihívásoknak megfelelően kell felkészíteni, hogy képesek legyenek az újabb és

újabb információk feldolgozására és felhasználására. Ehhez pedig nyitottá kell, hogy váljanak,

amely megalapozhatja a gyakran hangoztatott, de a már jelenlévő és a munkahelyeken is

fellelhető igényt- az élethosszig tartó tanulást.

Olyan tudás ez, amelyet az adott helyzetben hatékonyan alkalmazhat majd a most még nálunk a

tanuló diák. Így alapozó kompetenciákat kell fejlesztenünk, melyek igen hatékony eszközei

lehetnek az IKT eszközök.

A korszerű IKT használat tehát fontos pontokon nyugszik:

A gyerekek használják, szeretik ezeket, az eszközöket.

A felnőtt társadalomban is egyre szélesebb területet hódítanak, egyre nagyobb

jelentőséggel bírnak.

Többoldalú, valósághű információhoz juttathatja a tanulóinkat verbális: beszéd,

hang, Vizuális: kép, animáció, mozgókép-

Kreatív, azaz nemcsak egyoldalúan a befogadást szolgálja, hanem alkotói módon

szerkeszthet, létrehozhat, befolyásolhat. Aktív részesévé válhat a tanulás

folyamatának a gyermek.

Új tanítási - tanulási stratégia bevezetésére, megtanulására ösztönöz.

Színesítik az újszerű tanulási technikák alkalmazását.

Az IKT eszközök tanórai vagy tanórán kívüli használata:

A gépeket alkalmazhatjuk különböző munkaformákban, nemcsak frontálisan.

Egyéni vagy páros, differenciált munkaformára is kitűnően használható –Lehet

fejlesztésre, és jutalom adására is használni. A gyerekek figyelmét leköti - tehát

összességében az egyéni haladás figyelembevétele is megoldható az

eszközhasználattal.

Mivel a gyerekek-, mint arról bővebben lesz az írásomban-, ismerik, szeretik és

használják már az eszközöket, és önállóan és egymástól is elsajátítanak technikai

ismereteket, megismerik a szoftverek működését és különböző tanulási

54

technikákat is, elsajátítanak ezeken, az eszközökön keresztül –ezért

tanulásközpontúnak is nevezhetjük használatukat.

Egyik fontos kritériumot is érinti az eszközhasználat az órákon, azt, hogy

használható tudást is nyújtson, szüksége legyen a tanulónak a gép által szerzett

ismeretre, ebből a szempontból – gyakorlatorientáltnak is- tekinthető az IKT

eszközhasznált.

A különböző programok segítségével, játékos matematikai animációkon keresztül

a kérdőíves feladatkitöltésekig és még sorolhatnánk- azonnali visszajelzést, adnak.

2.9. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki

feladatok

2.9.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai

Felkészül tanítási órákra.

A nevelőtestület által elfogadott tanterv szerint tanítja a tantárgyfelosztásban

meghatározott osztályokat.

A tanított osztályok, csoportok ismeretében tervezi meg az iskolai tantervi anyag évi

ütemezését az adott osztályban, csoportban.

A tananyagban való jelentős elmaradás esetén (saját ütemezéshez képest 2 hét) azt az

okokkal együtt jelzi az intézmény vezetőségének.

Lehetőség szerint havonta osztályozza tanulói tanulmányi munkáját, a tanulók írásbeli

munkáit rövid időn belül értékelni, javítani kell (két hét). Az osztályzatot a bejegyzéssel

egyidejűleg közli a tanulóval a szükséges szöveges értékeléssel együtt.

Folyamatosan végzi a számára előírt adminisztrációt (beírja óráit a haladási naplóba,

beírja a hiányzókat és későket a haladási naplóba, az osztályzatokat az osztálynaplóba,

elvégzi a dicséretek, figyelmeztetések bejegyzését az osztálynaplóba/e-naplóba, lezárja a

tanuló jegyeit (félév, év vége) az osztálynaplóban/e-naplóban).

Szükség esetén (saját vagy szülői kezdeményezésre) a szülővel konzultál az érintett tanuló

előrehaladásáról. Az osztályfőnök vagy a szülők felkérésére részt vesz az osztály szülői

értekezletén.

Fel kell ismernie a szaktárgyban tehetséges tanulókat. Menedzselésükkel és

tehetségneveléssel el kell érni, hogy tehetségüket kibontakoztathassák.

Rendszeresen ellátja tanulóit az otthoni munka feladataival, a pedagógiai programban

meghatározottak szerint.

Osztályozásában használhat információs, szóbeli feleleti, röpdolgozati, elméleti,

gyakorlati, feladat megoldási, nagydolgozati, témazáró dolgozati, beszámolói, kiselőadási

és egyéb érdemjegyeket.

Az érdemjegyek között azok típusától függően színben különbséget kell tennie. A

különböző érdemjegyek meghatározását (definícióit), egymással való összehasonlításuk

rendszerét a tanulókkal folytonosan ismertetni kell.

A dolgozatok értékelésével lehetőleg pontozásos módszert alkalmaz. A feladatok

pontszámait és az egyes érdemjegyek ponthatárait a dolgozat írásakor ismerteti meg a

tanulókkal. A nem pontozott dolgozatok esetén az érdemjegy mellé szöveges értékelést

írhat a tanuló és szülője számára.

55

Az időszak érdemjegyeit súlyuknak megfelelőn érvényesíti a félévi vagy év végi

osztályzatban. Az év végi osztályzatot a teljes tanévben szerzett érdemjegyekből a félévi

jegy figyelembevétele nélkül határozza meg.

Alkalmazható a súlyozott számtani közép számítása is. Az osztályzatot a félév, illetve év

utolsó tanítási óráján a tanulóval tevékenységének szóbeli értékelésével együtt ismerteti.

Megadja az osztályfőnököknek félévkor és év végén csoportja tantárgyi átlagát.

Segíti tanulóit a szaktárgyával kapcsolatos pályaválasztási elképzeléseiben. Informálja

őket a lehetséges továbbtanulási lehetőségekről.

Betartja szaktárgya oktatásával kapcsolatos speciális munkavédelmi, tűzvédelmi,

egészségügyi szabályokat.

A szaktárgyhoz tartozó tartós könyveket tanév elején kiosztja, tanév végén összeszedi a

tanulóktól. Pótlásukat határidőn belül jelzi (február) a tankönyvfelelősnek.

Javaslatot tesz – indokolt esetben – igazgatói és nevelőtestületi dicséretekre, iskolai

jutalmakra.

Szaktanári dicséreteit és fegyelmi intézkedéseit a tanuló ellenőrző könyvébe és az

osztálynaplóba/e-naplóba beírja. Szaktanári figyelmeztetést kell adni az ellenőrző könyv

hiányos vezetéséért, a tanítási órákat zavaró fegyelmezetlenségért, a tanulmányi munka

elhanyagolásáért, a szükséges felszerelés hiányáért.

A figyelmeztetések és dicséretek határidőre való bejegyzésével segíti az osztályfőnök

munkáját. Kérésére az előbbieket szóban az osztályfőnök, a szülő, a diák számára

indokolja, okait részletesen kifejti. Esetenként értékel minden kiemelkedő teljesítményt,

például versenyeken való eredményes szereplést.

Folyamatosan tanulmányozza szakmája körében az új tudományos, művészeti

eredményeket, az új pedagógiai módszereket, a megjelenő tankönyveket, segédkönyveket.

Ennek biztosítása céljából javaslatot tehet az intézményvezetőnek újságok, folyóiratok,

könyvek, taneszközök iskolai beszerzésére.

Részt vállal a munkaközösség által az adott év munkatervében meghatározott feladatok

elvégzésében.

Javaslatot tehet továbbképzéseken, szakmai konferenciákon való részvételre a

munkaközösség-vezetőnek.

Köteles legalább 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén

megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradását legkésőbb 7.15 óráig köteles

jelezni az intézményvezetőnek vagy helyettesének, hogy a helyettesítésről

intézkedhessenek.

Kérés esetén lehetőséget ad kollégáinak órai látogatására.

A beosztásának megfelelően ellátja a helyettesítési feladatokat. Lehetőség szerint óracsere

lehetőséggel segíti kollégáját.

Jelen van, és ha szükséges, munkát vállal a munkarendben szereplő iskolai

rendezvényeken.

Beosztás alapján ellátja a különböző bizottságokban (például: vizsga, fegyelmi) kiosztott

feladatokat.

Ellátja a beosztás szerinti ügyeleti tevékenységet.

Előkészíti, majd használat és tisztítás után a helyére visszateszi a tanítás során felhasznált

eszközöket (kísérleti berendezés, audio-vizuális eszközök).

56

Betartja a szaktantermek használatának szabályait, zárásának rendjét. Kijelöli a

csoporthetest és ellenőrzi működését.

Az iskola épületében észlelt hiányosságokat, meghibásodásokat jelzi a karbantartónak.

Felelős az iskola tulajdonának védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének,

tisztaságának megőrzéséért, az energia felhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és

balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulóknak az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és

ezek elsajátításáról meggyőződik. Megteszi a szükséges intézkedéseket, ha a tanuló

balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll.

A tanulók írásbeli munkáit (dolgozat) az iskola épületében a következő tanév elejéig

megőrzi.

Elvégez minden olyan feladatot, melyet az SZMSZ és mellékletei a szaktanárnak

előírnak.

2.9.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnököt az intézményvezető jelöli ki. Munkáját az általános iskola nevelési és

oktatási terve, valamint az éves munkaterv alapján végzi.

Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos,

sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása,

öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a

diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket.

Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis, tanulószobai nevelőkkel.

Látogatja osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az

érintett nevelővel.

Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek

felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra.

A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család

nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel.

A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.

Családlátogatást végez, ha szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülői-gondviselői

munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt.

Fogadóórát és szülői értekezletet tart, a megadott napokon.

Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit.

Az ellenőrző könyvben/e-naplóban tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról,

tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul

vették-e.

Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a

bizonyítványokat.

Felelős az osztálynaplóban a hiányzások folyamatos vezetéséért. Az igazolásokat

összegyűjti és gondoskodik a megfelelő dokumentálásról.

Rendszeresen konzultál az osztályban tanító többi tanárral a tanulók tanulmányi

munkájáról, szorgalmáról és magaviseletéről. Ha szükséges, ezzel kapcsolatban

megkeresi a szülőket is.

57

A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások - büntetések bejegyzéséről

ill. bejegyeztetéséről.

A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a

tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti.

Tűz-és bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján

tevékenykedik.

Figyelemmel kíséri a tanulók szabadidős tevékenységét.

A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét.

Igazolt mulasztást engedélyezhet 3 nap időtartamban.

2.10. A szülők – pedagógusok – tanulók - partnerek együttműködésének

formái

Az osztályfőnökök folyamatosan tájékoztatják a tanulót és a tanuló szüleit a gyermek

fejlődéséről, az egyéni haladásról pedig a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató

füzeten, e-naplón keresztül írásban).

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatásával,

nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel.

A szülők közösségének képviseleti szervei: osztály- és iskolai SZM választmányok.

Az iskolában a szülői szervezet, közösség szótöbbséggel dönt:

saját működési rendjéről

munkatervének elfogadásáról és tisztségviselőinek megválasztásáról.

A tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény

vezetőjétől, e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a

nevelőtestületi értekezleten.

Az iskola igazgatója, legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén, az

osztályfőnökök szülői értekezleteken, fogadóórákon tájékoztatják a szülőket az iskola

programjairól, a tanulók nevelési helyzetéről, tanulmányi előmenetelükről.

2.10.1. A szülők és pedagógusok együttműködésére szolgáló fórumok

Családlátogatás

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve

tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

Szülői értekezlet

Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés

kialakítása, a szülők tájékoztatása

- az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

- az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

- a helyi tanterv követelményeiről

- az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

- saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

58

- a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

- az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,

problémáiról,

- a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása

az iskola igazgatósága felé.

Fogadóóra

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül

egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.(Otthoni

tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés,

tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

Nyílt tanítási nap

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerje az iskolai nevelő és oktató munka

mindennapjaiban, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon

közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

Írásbeli tájékoztató

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával

összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű

programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv

évenként határozza meg.

2.10.2. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai,

lehetőségei

kötelező tanítási órák,

nem kötelező iskolai órák,

szakköri foglalkozások,

énekkari órák,

közös kirándulások,

klubdélutánok,

közösen végzett hasznos munkák,

sportversenyek, vetélkedők,

diákfórumok,

személyes megbeszélések.

A tanulókat az iskolai diákönkormányzat választott vezetői képviselik. A diákönkormányzatot

megbízott pedagógus segíti munkája végzésében.

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az

intézmény vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.

A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi a tanév helyi

rendjében meghatározottak szerint. A közgyűlés megkezdése előtt 15 nappal a napirendi pontokat

nyilvánosságra kell hozni.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kérése kötelező, a

diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni.

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésben dönt

saját működéséről,

59

a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

hatáskörei gyakorlásáról.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény vezetőségével, a nevelőkkel,

a nevelőtestülettel, vagy a szülői szervezettel.

2.10.3. Partnerekkel való együttműködés formái

Értekezletek, megbeszélések alkalmával

Rendezvények, programok alkalmával

Személyes beszélgetések

Internet

Iskolai, intézményi honlapok.

2.11. Tanulmányok alatti vizsgák

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

osztályozó vizsga,

pótló vizsga,

javítóvizsga,

1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a

kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó

vizsgát tehet,

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott

tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a

nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

2. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol

marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

3. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen

osztályzatot kapott. (Több tantárgy esetén a tantestület mérlegelhet.)

4. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő

szabályok szerint kell megszervezni.

5. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

osztályozó vizsga esetén május 31-ig

javítóvizsga esetén, a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

60

6. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben)

szereplő követelmények alapján a szaktanárok állapítják meg.

2.12. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvéte-lének elvei

1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg –

minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a

hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

a szülő személyi igazolványát;

a gyermek lakcímkártyáját;

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló anyakönyvi kivonatát;

a szülő személyi igazolványát;

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző

tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott

évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az intézmény vezetője dönt.

6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van,

illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, vagy változó minősítésű, az intézményvezető a

tanuló felvételéről szóló döntése előtt a fenntartó jóváhagyása után kikéri az intézményvezető-

helyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét.

7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló

rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet

helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján

kell dönteni.

9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében

meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a

tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult.

Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek

61

nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt

vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév

közben az előző évfolyamra beiratkozni.

3. Az intézmény helyi tanterve

3.1. A választott kerettanterv megnevezése

A Pellérdi Általános Iskola Helyi Tantervét a 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti

Alaptanterv kiadásáról, továbbá a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek

kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 1 . és 2. mellékletének felhasználásával készítette.

Azon tanulók, akik intézményünkben felső tagozaton létesítenek tanulói jogviszonyt, és előző

iskolájukban nem német nemzetiségi nyelvoktatásban részesültek, általános tanrend szerinti

angol nyelv oktatásában vesznek részt heti három órában.

Heti óraterv a pellérdi és gyódi iskolában

Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom 7 7 7 8 4 4 4 4

Történelem, társ. és

államp. ismeretek 2 2 2 2

Német nemzetiségi nyelv 5 5 5 5 5 5 5 5

Német népismeret 1 1 1 1 1 1 1 1

Angol - 2. - idegen nyelv 2 2 2 2 2 2 2 2

Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4

Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Dráma és tánc / Hon és népismeret

1

Környezetismeret 1 1 1 2

Természetismeret 2 2

Földünk és környezetünk 1,5 1,5

Biológia 1,5 1,5

Fizika 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5

Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1

Rajz – vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1

Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Informatika 1 1 1 1

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Kötelező óraszám:

(angol nélkül) 27 27 27 29 29 29 35 35

62

A görcsönyi iskola 2012-es kerettantervre épített helyi tanterve

Intézményünk tantervét a 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról

valamint az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról alapján készítette.

Bevezetése 2013-tól történik felmenő rendszerben, az első és az ötödik évfolyamon.

1. Óraterv - táblázat

Hetes óraterv kötelező és kötelezően választható órák

Tantárgy 1.

évfolyam

2.

évfolyam 3.

évfolyam 4.

évfolyam 5.

évfolyam 6.

évfolyam 7.

évfolyam

8.

évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

7+1 7+1 6+1 6+1 4+1 4+1 3+1 4+1

Idegen nyelv 2 3 3 3 3

Matematika 4 4 4 4 4 3+1 3+1 3+1

Hit-és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1+1 1+1 - - - -

Tört., társ. és államp. Ismeretek - - - - 2 2 2 2

Természetismeret - - - - 2 2 - -

Fizika - - - - - - 2 1

Kémia - - - - - - 1 2

Biológia-egészségtan - - - - - - 2 1

Földrajz - - - - - - 1 2

Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1

Dráma és tánc / Hon és

népismeret 1

Vizuális kultúra 2 2 2 2 1+0,5 1+0,5 1+0,5 1+1

Informatika 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1+1 1+1 1+1 1+1 1+0,5 1+0,5 1+0,5

Testnevelés 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki - - - - 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 2 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 28 28 31 31

Cigány népismeret 1 1 1 1 1 1 1 1

Összes tanóra 26 26 26 28 29 29 32 32

63

A kővágószőlősi iskola helyi tanterve

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam

Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 + (1) 7 + (1) 6 + (1) 6 + (1)

Idegen nyelvek 2

Matematika 4 + (1) 4 + (1) 4 + (1) 4 + (1)

Hit-és erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Informatika 1

Cigány népismeret 0,5 0,5 0,5 0,5

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 2,5 2,5

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Tantárgyi engedélyezett többlet

órakeret (választható) 0,5 0,5 0 1

Összes tanóra 27 27 27 29

Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 + (1) 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 3 + (1) 3 + (1) 3 + (1) Történelem, társadalmi és állampolgári

ismeretek 2 2 2 2

Hon és népismeret 1

Hit-és erkölcstan 1 1 1 1

Természetismeret 2 2 + (1)

Biológia - egészségtan 2 1

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Földrajz 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Cigány népismeret 1 1 1 1

Informatika 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3

64

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

Összes tanóra 28 28 31 31

3.2. A választott kerettanterv feletti óraszámok

Cigány kisebbségi program a görcsönyi és a kővágószőlősi iskolában

Jogszabály háttér értelmezése

A kisebbségi oktatást szabályozza a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai

kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának

irányelve kiadásáról

A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást (a továbbiakban: kisebbségi iskolai

nevelés és oktatás) biztosító iskolák a pedagógiai programjukat és helyi tantervüket a 243/2003.

(XII. 17.) Korm. rendelettel kiadott Nemzeti Alaptanterv, valamint az e rendelet 2. számú

mellékletével kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve

figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el.

A rendelet az alábbi előírásokat tartalmazza:

A nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezésére a szülők minden május 31-ig

jelentkezhetnek, a jelentkezés visszavonásig vagy a tanulói jogviszony befejezéséig

érvényes. Módosítási kérelmek a tanévkezdést megelőző május 31-ig érkezhetnek be.

A nemzetiségi és etnikai hovatartozásra vonatkozó adat különleges adat, ami akkor

kezelhető ha, ahhoz az érintett – kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) – az

adatkezeléshez írásban hozzájárul. Előzőekből következik, hogy a cigány kisebbségi

programot csak olyan tanulók részére lehet megszervezni, akik részére a szülő ezt írásban

engedélyezte.

Az intézmény a kérelmekkel egy időben tájékoztatást ad a szülőknek az intézményben

folyó nemzetiségi oktatás feladatairól, időkereteiről.

Amennyiben legalább nyolc azonos nemzetiséghez tartozó szülő kéri, az oktatást felmenő

rendszerben be kell vezetni.

Az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza a nemzetiség nyelve és

irodalma, valamint a nemzetiségi népismeret oktatását az első évfolyamtól a nyolcadik

évfolyamig.

Ha a nemzetiséghez tartozó tanulók szülei kezdeményezik a nemzetiségi nyelv és a

nemzetiségi kultúra tanítását, az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete

terhére, a pedagógiai programban meghatározottak szerint, legalább heti két órában

megszervezi a felkészítést.

A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást az órarendbe építve, a nemzetiségi iskolai nevelés-

oktatás többlet tanórai foglalkozásainak a felhasználásával lehet megszervezni.

Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás

65

Biztosítja a roma/cigány tanulók számára a romák, a cigányság kulturális értékeinek

megismerését, a romák/cigányok történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és

tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását,

nem kötelező eleme a romani és beás nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján –

anyanyelvű, kétnyelvű vagy nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás keretében –

biztosítani kell e nyelvek oktatását,

tartalmazza a roma/cigány népismeret műveltségi terület oktatását, a nemzetiségi

önismeret fejlesztését és a folyamatosan szervezett roma/cigány kulturális tevékenységet,

a legalább heti egy tanórára kiterjedő kötelező roma/cigány népismeret oktatása mellett

heti legalább két kötelező tanóra keretében roma/cigány kulturális tevékenységet is

biztosít. Iskolánk tantervében mindez megjelenik az alábbi tantárgyakban: Magyar nyelv

és irodalom, vizuális-kultúra, technika, életvitel és gyakorlat. 1-4. évfolyamon

környezetismeret, magyar nyelv és irodalom, technika, életvitel és gyakorlat.

3.3. Az oktatásban választható tantárgyak, foglalkozások, pedagógus

választás szabályai

A tantárgyi választhatóság lehetősége a hit- és erkölcstan tantárgy tanulása esetén áll

rendelkezésre.

Választható tanórán kívüli tevékenységeken intézményegységeink humán erőforrásának és tárgyi

feltételeinek függvényében változó.

- Felzárkóztatás, korrepetálás

- Tehetséggondozás tantárgyi szakkörök formájában

Pellérden:

- Középiskolai felvételi előkészítő 8. évf. magyar nyelv és irodalomból,

- Középiskolai felvételi előkészítő 8. évf. matematikából,

- Középiskolai felvételi előkészítő 8. évf. történelemből,

- Középiskolai felvételi előkészítő 8. évf. német nyelvből,

- Színjátszókör,

- Kézműves és rajzszakkör,

- Énekkar,

- Sportkörök: labdarúgás, kosárlabda, tömegsport,

Görcsönyben:

- angol szakkör 1-3 évfolyam,

- újságíró szakkör,

- számítástechnika szakkör,

- kis-gazdasszony

- énekkar.

Kővágószőlősön:

- kézműves szakkör (alsó-felső)

- sportkör

- felzárkóztatás, korrepetálás, egyéni fejlesztés

- Bányamanó szakkör

- Zeneiskolai képzés.

66

Gyódon:

-Felzárkóztatás, korrepetálás

-Nemzetiségi tánc

-Kézműves foglalkozás.

A Pellérdi Általános Iskola székhely intézményében lehetőséget biztosítunk tanulóinknak a 2.

idegen nyelv tanulása keretében angol nyelv tanulására.

A pedagógusválasztás szabályai

Intézményünk személyi feltételei nem teszik lehetővé a pedagógusválasztást, a tanulók viszont

szabadon dönthetnek arról, melyik szakkörben szeretnének tevékenykedni.

3.4. Csoportbontások, egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Nagy létszámú osztályainkban a fő tárgyakat – a magyart, matematikát, német nyelvet

csoportbontásban tanítjuk. Indokolt osztálylétszám esetén a készségtárgyak közül a rajzot és a

technikát is bontjuk.

A görcsönyi iskolában az 1-2 és 3-4 évfolyam összevont osztály formájában szerveződik meg. Az

alábbi tantárgyakból az osztályokat csoportokra bontjuk: matematika, magyar nyelv és irodalom,

környezetismeret.

Napközi otthonos foglalkozásokat szervezünk az 1-4 évfolyamon napi 3 óra időtartamban. Az 5-8

évfolyamosok számára tanulószobai foglalkozás van napi 2 óra időtartamban.

A gyódi iskolában az összevonás a gyereklétszámtól függően 1-3 és 2-4,illetve 1-2 és 3-4

osztályokban történik.A napközi otthonos foglalkozások 1-4 évfolyamon kerülnek összevonásra.

3.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök

kiválasztásának elvei

Választott tankönyveink, tanulmányi segédleteink, taneszközeink:

- igazodjanak a Pedagógiai Programban meghatározott célokhoz és a helyi tantervhez, szolgálják

azok elérését,

- vegyék figyelembe tanulóink képességeit,

- vegyék figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, amelyek lehetőséget biztosítanak a

sokoldalú képességfejlesztésre,

- feleljenek meg pedagógusaink elvárásainak,

- hordozzanak modern ismereteket, tartalmukban korszerűek és tananyagstruktúrában a tanulói

ismeretszerzés sajátosságaihoz illeszkedjenek,

- legyenek jó minőségűek, esztétikai nevelésre alkalmasak,

- legyenek megfizethetőek, megfelelő árfekvésűek.

3.6. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása

3.6.1. Célok, feladatok, fejlesztési területek

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

67

Az alsó tagozat első két évében különösen fontos a tanulók között tapasztalható egyéni

fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák

kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ezáltal válik lehetővé a kultúra aktív befogadása,

a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás.

Az olvasás és írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való

továbbhaladás. Az első-második osztályban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel,

differenciáltan kell megszervezni az olvasás-írás tanulásának folyamatát.

Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő

időtartamban legyenek képesek irányítani.

Ennek eszköze a tanítói módszertani eszköztár, s a tanulói csoportnak megfelelő jól

megválasztott tankönyvcsalád.

A tanulási hátrányokkal küzdő tanulók megsegítésére az iskolánkban dolgozó fejlesztő

pedagógusok állnak rendelkezésre, akik együttműködnek az osztálytanítókkal.

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni

fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a következők mentén történik:

o Fokozatosan átvezetjük a tanulókat az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás

tevékenységeibe;

o Felkeltjük a tanulók érdeklődését a tanulás iránt figyelembe véve az életkori és egyéni

jellemzőket is. A tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának

biztosítására, önállóságuk fejlesztésére.

o A tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a tanulók személyisége és gondolkodása.

Az életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének

betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jutunk

közelebb a célhoz.

o Útbaigazítást adunk a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével

kapcsolatban, valamint megtanítjuk a tanulókat tanulni.

o Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a

tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

o Az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes

tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások.

o A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával.

o A tanulási részképességek fejlesztése (beszéd, olvasás, figyelem, memória, gondolkodás,

logika, önművelés), tanulóink problémamegoldó képességének fejlesztése.

o A gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása;

az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.

o Olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni: előtérbe kerül az új

ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése.

o Lehetőséget adunk a tehetségek kibontakoztatására és lemaradók felzárkózására.

o A környezet, a körülöttünk lévő világ egyes jelenségeinek empirikus tapasztalatok útján való

értékelése.

o A környezeti nevelés terén törekedni kell a tanórán kívüli környezetben történő megvalósítás

bővítésére, a lehetőségek maximális kihasználására (napközis időkeret, iskolán kívüli

programok, erdei iskola, tanulmányi kirándulások, pályázati programok stb.).

68

o A tanulókat fizikailag aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem

előtt tartó életvezetésre szocializáljuk a foglalkozások során.

o Stressz- és feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a

mindennapokban.

o Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése,

érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A beszédkészség a szóbeli szövegek megértésének és alkotásának fejlesztése.

Döntően meghatározza a tanuló kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának

sikerét a nyelviség.

Elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata.

Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása és

gyakoroltatása.

Fontos a magyar kultúra hagyományainak megismerése, megszerettetése.

Kiemelkedően fontos az önálló tanulás képességének kialakítása. A tanulási szokások, technikák

tanulása, információszerzés lehetőségeinek, korlátainak megismerése.

A figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék fejlesztése.

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-

elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.

A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással,

problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal

fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat

alakít.

Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált tevékenységek segítségével

fejleszti a tanulókban a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális

önértékelést. Szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés

tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. A tanuló jellemét formálva elősegíti

a személyiség érését.

A stressz- és feszültségoldás különféle lehetőségeinek kimerítése a mindennapi nevelési és más

közösségi szituációkban komoly eszköz a problémakezelés és a konfliktuskezelés terén éppúgy,

mint az interperszonális kapcsolatokban.

Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés

folyamatát.

A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és

bánásmóddal szolgálja.

Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít.

A pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók

fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti legfontosabb kiindulási pontnak.

A motoros fejlesztés eszközei a differenciálás és a motiváció fontos eszközei valamennyi

képesség- és készségfejlesztési területen mind a tanórai, mind az egyéb foglalkozások során.

69

Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés

által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek

megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen

mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább.

E tevékenységek közben alakulnak a fontos képesség-összetevők (együttműködés,

megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés,

értékelés) is. Ezekre egész további életükben szükségük lesz.

Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem egyre inkább függetlenül,

önállóan is dolgozni tudjanak.

A belépő első idegen nyelv oktatása vonatkozásában a távlati koncepciót arra kell alapozni, hogy

a 12. évfolyam végéig – az érettségi vizsga idejére – a B1 szintet elérjék a tanulók a nyelvtudás

terén.

Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének

függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása,

valamint alapvető tanulási szokások kialakítása szükséges.

Alapvető fontosságú a környezeti nevelés tanórán kívüli megvalósítása, a tanulókat fizikailag

aktív, egészségtudatos életmódra, az egészségmegőrzés érdekeit szem előtt tartó életvezetésre

való szocializálása, mely minden foglalkozásban helyet kap. Kulcsfontosságú a stressz- és

feszültségoldás háttérismereteinek és technikáinak elsajátíttatása a mindennapokban.

Fontos, hogy biztosított legyen a tanulók számára az alkotás lehetősége, melyben

megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez

lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók

felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra.

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a

tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak

megalapozásának folytatása.

Különösen nagy hangsúly van a matematikai és az anyanyelvi kompetenciaterületek fejlesztésén.

Esélyteremtéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással igyekszünk segíteni a tanulók

képességeinek kibontakoztatását. Az esélyegyenlőtlenség, a szegregáció elleni küzdelem, a

megkülönböztetés hátrányainak bemutatása és az ellenük való küzdelem az iskolában társadalmi

fontosságú. Ennek etikai alapú megközelítése valamennyi tanórai és – a nevelési célzatú

foglalkozások között kitüntetett helyen szereplő osztályfőnöki órák mellett – a tanórán kívüli

foglalkozásban is elengedhetetlen. A nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok iránti megértő,

befogadó attitűd, a kultúrtörténeti relevanciájuk, államalkotó jelentőségük bemutatása egyaránt

lényeges az ismeretközlésben és a nevelés-oktatás egészén keresztül.

A kompetencia alapú oktatás napjainkban olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a

tanításról és tanulásról való gondolkodást. A hangsúly a tartalomról a tanulás kompetencia alapú

koncepciójára helyeződött át. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek

megfelelő, a magasabb szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és

70

képzési rendszerekre van szükség. Ennek fő összetevője az egész életen át tartó tanuláshoz

szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amely a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi

beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlen.

Az ismeretek, alapfogalmak és a rendszerközpontú szemlélet mellett kell megfelelő teret engedni

az ezeket nélkülözni nem képes kompetencialapú fejlesztésnek.

A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely döntő a személyiség kiteljesítése és az egész

életen át tartó fejlődés (kulturális tőke), az aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a

társadalomba (társadalmi tőke) és a foglalkoztathatóság (emberi tőke) szempontjából.

Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges

kulcskompetenciák fejlesztése, melyek a következők:

o anyanyelvi kommunikáció

o idegen nyelvi kommunikáció

o matematikai kompetenciák

o természettudományos és technikai kompetenciák

o digitális kompetencia

o szociális és állampolgári kompetenciák

o kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

o esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

o a hatékony, önálló tanulás.

A kritikus készségek, így az alapkészségek elsajátítása az iskolai nevelő-oktató munka fő

feladata, melynek keretében:

o mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a

tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

o az egészséges életvitel kialakításához biológia-egészségtan tantárgy gyakorlati jellegű

oktatásával kívánunk hozzájárulni, mely az egészségmegőrzésnek, a fizikailag aktív és

egészségtudatos életvezetésre késztetésnek a komplex intézményi mozgásprogrammal,

valamint az egészségnevelési programmal való összhangját képes megjeleníteni a lelki

egészség fejlesztésével egyetemben (pl. stressz- és feszültségoldó programok);

o az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az

együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban,

a csoportban;

o a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív

útjának bemutatása;

o a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók

egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

o a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák

megismertetésével és gyakoroltatásával;

o az egészséges nemzeti öntudat fogalmi elemeinek megismertetésével a közösségfejlesztés

céljait is szolgáljuk, de kellő hangsúllyal mutatunk rá a tolerancia fontosságára, a velünk élő

nemzetiségek, vallási-nyelvi etnikumok nemzet- és államalkotó szerepére, melynek különös

jelentősége van történelem, magyar irodalom, erkölcstan tantárgy terén;

71

o a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek

elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az

önművelés alapozásával;

o fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási

technikákat és a tanulásszervezési módokat.

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó

és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már 1-6. évfolyamon –

megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés

megalapozása, valamint, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek

tárgyilagos megismertetése a tanulók életkori sajátosságaiból fakadóan különös jelentőségű az

alapvető emberi jogi (alkotmányjogi) ismeretek közvetítésével együtt. Ennek keretén belül az

Alaptörvény Nemzeti hitvallás és Alapvetés részegységeinek ismertetésével igyekszünk a

tanulókat érthető és általuk is értelmezhető ismeretanyaghoz juttatni, mely a felelős, nemzetéért

megalkuvás nélkül tenni akaró és tudó, pozitív demokráciaképpel rendelkező állampolgárrá

nevelés kulcsfontosságú területe.

A természettudományi tantárgyak oktatása terén – az adott kompetenciaterület sajátosságaihoz

igazodóan – a következők jelentik a prioritást:

természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció;

a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók

számára;

természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex

fejlesztése.

3.6.2. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a

versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a

kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek

birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony

alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e

változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség

tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere.

A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van

személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi

beilleszkedéshez és a munkához.

Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú

társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi

cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.

72

Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek

támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a

kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési

feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési

terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a

kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal,

az érzelmek kezelése.

A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és

vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg

értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális

tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős

tevékenységekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

megfelelő szókincs

verbális és nonverbális kommunikációs képesség

funkcionális nyelvtan

életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek

hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása

különböző típusú szövegekben való tájékozódás

információk feldolgozása

segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.)

érvelés képessége

empatikus képesség

esztétikai érzék

kíváncsiság

tantárgyra jellemző szaknyelv használata

Idegen nyelvi kommunikáció

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak,

gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és

írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek

megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –,

az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is

igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje

változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és

íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és

igényei/érdeklődése szerint.

A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12.

évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv

belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a

tanulókat.

73

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

megfelelő szókincs

funkcionális nyelvtan

nyelvi stílusok ismerete

szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete

az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása

Matematikai kompetencia

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának

képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A

kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint

az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai

gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek

alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek

alkalmazására.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

megfelelő segédeszközök használata

az igazság tisztelete

a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése

mindennapokban használható tudás

problémamegoldó készség

lényeglátás

kíváncsiság

egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás

kreativitásanalízis - szintézis

matematikai fogalmak ismerete

alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek

igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján

összefüggések felismerése

tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát

meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket

bizonyítások megértése

matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára

való szocializálás terén

matematikai kommunikációs készség

Természettudományos kompetencia

A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és

módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a

természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban

lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s

irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése

érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában

74

foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a

fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók

életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció

hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő

szocializációhoz.

Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú

a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így

a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

összefüggések felismerése és kifejezése

lényeglátás

fogalomalkotás

esztétikai érzék

kreativitás

rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának

vonatkozásában

logikai képességek

rajzolási készség

tervezés és kivitelezés

kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási

etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása

kíváncsiság

környezettudatosság

környezet- és természetvédelem

egészséges életvitel

nemzeti tudat megalapozása

európai azonosságtudat

egyetemes kultúra

az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét,

a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során

bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe

gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések

megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása

során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében

legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal

szemben

Digitális kompetencia

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society

Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció

és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ

felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá

kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

75

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

eszközök megismerése, használata

szövegszerkesztési ismeretek

információkeresés és kezelés

kritikai gondolkodás az innováció területén

kreativitás

munka világában való eligazodás

élethosszig tartó tanulás

A hatékony, önálló tanulás

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását

megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való

hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez

egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és

alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási

és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a

munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e

kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

motiváció

saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása

önismeret

önértékelés, illetve mások objektív értékelése

figyelem

segédeszközök használata

Szociális és állampolgári kompetencia

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári

kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti

elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az

egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb

társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani.

Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról,

struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a

közügyekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

egészséges életvitel

mentális egészség

magatartási szabályok alkalmazása

kommunikációs képesség

empátia

problémamegoldó képesség

európai tudat

76

a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-

nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen

alapuló magatartást magába foglalja

stressz és frusztráció kezelése

változások iránti fogékonyság

együttműködés

magabiztosság

érdeklődés

személyes előítéletek leküzdése

az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az

etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk

és emberségünk ellen

kompromisszumra való törekvés

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a

munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó

lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a

kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és

hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a

gazdasági tevékenységek során van szükség.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető

lehetőségek

kihívások felismerése, értelmezése

a gazdaság működésének átfogóbb megértése

a pénz világában való tájékozódás

a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete

tervezés, szervezés, irányítás

vezetés

delegálás

az elemzés

a kommunikálás

a tapasztalatok értékelése

kockázatfelmérés és vállalás

egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai

megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának

elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve

különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a

tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a

mozgóképet.

77

A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség

elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú

megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban.

A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a

művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek

kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.

További releváns kompetenciaterületek

A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll

pedagógiai munkánk középpontjában:

1. Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások

során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi

mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív,

egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre

és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is

2. Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál

3. Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása

4. Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés

5. Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével

6. Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek

szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás

7. Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság,

tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú

megközelítésmód paradigmája

8. Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem

irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más

nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.

3.7. Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósulásának módjai, a

tanulók fizikai állapotának mérése

A mindennapos testnevelést, testmozgást a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében

meghatározottak szerint szervezzük meg. A megvalósítás módját a tagintézmények helyi

tantervei taglalják részletesen.

A mindennapos testedzés foglalkozásain az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A

tanórán kívül szervezett sportfoglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a

sportudvar, a tornaterem, testnevelő tanár felügyelete mellett, az órarendben meghatározott

időben a tanulók számára nyitva legyen.

A programokat az évente külön e feladattal megbízott testnevelő tanárok állítják össze és

felügyelik.

A sportfoglalkozások számát és időtartamát annak jellege határozza meg, a foglalkozásokat

minden esetben szakos pedagógus, vagy megfelelő végzettséggel rendelkező szakember vezeti.

A tanulók fizikai állapotának mérése

A mérés célja:

78

A tanulók fizikai teherbíró képességében mutatkozó hiányok feltárása, és ennek ismeretében

olyan felzárkóztató programok készítése, mely lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos

helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a

szükséges szint elérésére, megtartására.

Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző

szerepének népszerűsítése és tudatosítása a tanulók körében.

Mérési módszere a Nett-Fitt módszer.

3.8. A tanulók tantárgyi munkájának ellenőrzése, értékelése

Irányadónak tekintjük a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 54. §-át.

Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei:

folyamatosság, rendszeresség,

korrektség,

igényesség,

objektivitás és empátia egészséges aránya,

a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye.

A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei:

Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a

tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.

A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell

irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a

hiányosságok pótlásának segítése.

A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon kell értékelni.

Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges

minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban

kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).

A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés

útján történő fejlesztése az irányadó elv.

3.8.1. Írásbeli, szóbeli feladatok, az otthoni, napközis, tanulószobai

felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei, korlátai, a

beszámoltatások formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében betöltött

szerepe, súlya

A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája.

A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. Ugyanakkor

a hazai és külföldi felsőoktatási intézmények vizsgarendszere az írásbeli számonkérési formákat

részesíti előnyben: ezen belül is a tesztvizsgát, amely a magyar oktatási rendszerben eddig nem

volt szokásos. A tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására

kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük

az iskola felelősségét növeli ezen a téren. Ugyanakkor a mennyiségében és sokféleségében egyre

79

bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése az írásbeli számonkérést

részesíti előnyben.

Elvek:

Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk.

Egy napon nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot.

A témazáró írásakor hiányzó tanuló - hiányzása időtartamának függvényében - a hiányzás

hetében, ill. teljes tanítási hét hiányzása esetén a hiányzást követő héten köteles

hiányzását pótolni. A pótlást követő első tanórán köteles a témazárót megírni. Ez alól

kivételt képez, ha a diák huzamosabb ideig (több tanítási hetet) hiányzik, vagy a

témakörre fordított időtartam 30 %-ánál nem volt jelen. Ez esetben max. 1 hónapot

biztosítunk a felkészülésre.

A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján

született érdemjegyekből, azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli

kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli

vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek).

A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, munkafüzetét, beadott munkáját rövid

időn belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés

jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. (A témazárók kijavításának

határideje: 2 hét)

Az értékelésre beadott tanulói munkák (kivéve témazáró dolgozatok) a tanulók „szellemi

termékei”, azokat vissza kell adni a készítőiknek, illetve csak a tanuló engedélyével

őrizheti meg azokat a pedagógus.

Iskolánkban

az óra alatt nyújtott teljesítményért és az órákra való felkészülésért kapott érdemjegyet, a

naplóban zöld színnel jelöljük.

a tájékozódó felméréseket és a szóbeli feleleteket a naplóban kék színnel jelöljük.

a felmérések (szummatív jegyek) dupla súllyal szerepelnek a tanuló értékelésében, a

naplóba piros színnel jelöljük.

A témazáró dolgozatok (szummatív jegyek) piros színnel kerülnek a naplóba.

Az ellenőrzés

Fajtái:

szóbeli feleltetés,

alsó tagozaton folyamatosan füzetvezetés, munkafüzet-vezetés, külalak,

helyesírás, házi feladat ellenőrzése

felső tagozaton házi feladat,

írásbeli számonkérési formák.

Az írásbeli számonkérés formái:

írásbeli felelet (német, angol),

tájékozódó felmérő (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből matematika,

környezetismeret, magyar),

80

felmérő (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített,

teljes témakört felölelő)

teszt (német, angol)

a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel

összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése

írásbeli felelet (egy anyagrészből)

tájékozódó felmérés

beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése

teszt

röpdolgozat (bejelentés nélkül)

dolgozat

témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással

előkészített, teljes témakört felölelő)

a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel

összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése

témaközi témazáró

szódolgozat.

Funkciói:

folyamatos munkára készteti a tanulókat,

folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport

(osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről,

a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz

vezető út megtalálásának eszköze.

Iskolánk a kompetenciaalapú oktatás bevezetésével új tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz,

amelyek értékelése, minősítése az alábbiak szerint történik:

Projektoktatás Témahét Moduláris

oktatás

Célcsoport Osztály/csoport

Ellenőrzés

Értékelés

Osztályozás

Folyamatba ágyazott, reflektív, fejlesztő-és önértékelés (tanár, diák közösen)

nincs lehet van

Ebben az esetben a tanítók a módszertani szabadság jegyében egyénileg dolgozzák ki önmaguk

és tanulócsoportjaik számára a szöveges értékelés tartalmi és formai megoldásait.

A különböző évfolyamokon, ill. korcsoportokban az érdemjegyek mellett egyéb értékelő

szimbólumokat alkalmaznak, alkalmazhatnak a nevelők (piros pont). Az értékelés közlésére

tanév közben a minisztérium által rendszeresített nyomtatványokat, nevezetesen a naplót és

ellenőrző könyvet, illetve az e-naplót használjuk. Ezen felül a tanítók, tanárok egyéni közlési

módokat is alkalmazhatnak (pl. értékelő táblázatot a tanuló iskolai füzetében, ahol a tanár az

alkalmazott értékelési szimbólumokat kézjegyével hitelesíti).

81

3.8.2. Oktatási eredményvizsgálatok

Intézményünk a jogszabályi előírásoknak megfelelően eleget tesz az általános iskolai nevelés-

oktatás során a tanulókat érintő kötelező mérések lebonyolításának, a mérésekhez kapcsolódó

egyéb feladatok teljesítésének.

Kötelező mérések a következők:

- diagnosztikai mérés az első évfolyamon tanulók körében,

- célnyelvi mérés – 6. évfolyamon tanulók körében,

- kompetenciamérés – 6. és 8. évfolyamon tanulók körében.

3.8.3. Tanulók teljesítményének értékelése

A tanulók értékelése

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái és követelményei, a tanuló

tudásának értékelése, minősítésének módja alapjában véve a 2011. évi CXC. törvény szerint

történik iskolánkban.

A görcsönyi iskolában megengedett, hogy a pedagógus az általa használt tankönyvcsalád

mérőeszközeit (felméréseit, témazáróit) alkalmazva győződjön meg tanítványai tudásáról. Ez

esetben a kiadvány feladatsorai után található pontozást alkalmazva az abban található ajánlott

ponthatárokat alapul véve ad a pedagógus érdemjegyet. A témakörök zárasaként a szaktanárok,

tanítók a szaktárgy tantervi követelményeinek és a tanulási folyamatnak megfelelő mérő- és

értékelő eszközöket készíthenek és használhatnak. A tantárgyankénti %-os értékelésénél

kívánalom, hogy ne mutasson szignifikáns eltérést a tantárgyhoz ajánlott központi értékelésektől.

Félévi és tanév végi értékelés

A félévi és tanév végi – ellenőrzőben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói:

félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az

abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi értékelésnek kell kifejeznie azt, hogy

a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb

szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a

tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket.

év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen

szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit.

A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott

szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel.

A Köznevelési törvényben foglaltaknak megfelelően év végi osztályzat születhet osztályozó

vizsga eredményeként is, ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek

elsajátítási szintjét jelzi.

Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán

kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint-skáláján milyen

helyet foglal el (pl.: iskola, idegen nyelvi csoportba illeszkedő tanuló esetén).

Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámításuk az iskolai évfolyam sikeres

befejezésébe:

Megegyezik a tantárgyak értékelésével, ha a modul önálló tantárgy. Ha oktatása félévkor véget ér

a kapott osztályzat átkerül a tanuló év végi bizonyítványába.

82

Ha a modul valamely tantárgyban integráltan kerül oktatásra, annak értékelése és minősítése

része az adott tantárgyénak.

Az alsó tagozaton használt értékelés Az értékelés az első évfolyamon és a második évfolyam félévekor

Az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamán félévkor szöveges

minősítést alkalmazunk, melynek célja az, hogy a szülők pontos képet kapjanak gyermekük

képességeinek és készségeinek fejlődéséről. (Ezt alkalmazzuk a képesség-kibontakoztató és az

integrációs programban résztvevő tanulóknál is)

Az integrációs és a képesség-kibontakoztató programban résztvevő tanulókat negyedévenként

szövegesen értékeljük.

Az értékelő szöveg tárgyanként (műveltségi területenként), illetve azon belüli részenként

változhat, az adott terület kulcskompetenciáinak függvényében (pl. hangos olvasás,

szövegértés, lényegkiemelés, vagy: tollbamondás, szövegalkotás, íráskép). Egy tárgyon/

értékelendő területen belül az azonos szintű teljesítményekre, illetve hiányosságokra azonos

kifejezéseket, nyelvi fordulatokat kell használni minden gyerek esetében.

Az értékelő szöveg, minősítés tartalma tárgyanként (egységenként) négy

teljesítményfokozatnál kevesebb nem lehet.

Az értékelés nem tartalmazhat társakkal való összehasonlítást (nem rangsorolhatja a

diákokat).

Az értékelés mindenkor segítő szándékú; a gyerek fejlődését kell, hogy segítse, nem lehet

megalázó vagy büntető jellege. Minden értékelésben a pozitívumokból kiindulva, azokra

alapozva kell megfogalmazni a további fejlődés útját.

Az értékelést úgy kell megfogalmazni, hogy annak tartalmát, üzenetét a gyerek is pontosan

értse.

Értékelés a 2 – 4. évfolyamon

A folyamatos értékelés funkciói:

visszajelzés a diáknak, tanárnak, tanítónak a zökkenőmentes továbbhaladás

érdekében,

jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről.

A folyamatos értékelés fajtái:

órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére piros pont, kis

egyes alkalmazása),

tanórán kívüli szorgalmi munka, kutatómunka értékelésére piros pont,

alkalmazása,

szóbeli felelet értékelése,

gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (a

készségtárgyak teljesítmény értékelésére),

írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött

megjegyzések, tanácsok),

szülőknek üzenő füzet vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge,

vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményről.

83

3.9. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának

értékelési elvei

3.9.1. A jutalmazás formái

Egyéni:

Fokozatok:

- szaktanári szóbeli dicséret

- szaktanári írásbeli dicséret, ha valamelyik szaktárgyban az elvártnál többet teljesít, kimagasló

eredményt ér el

- osztályfőnöki szóbeli dicséret

- osztályfőnöki írásbeli dicséret, ha valamelyik szaktárgyban az elvártnál többet teljesít,

kimagasló eredményt ér el, közösségéért egyszer sokat, vagy folyamatosan többet vállal, iskolai

rendezvényeken való szereplésért, ill. az iskola képviseletében nyújtott teljesítményéért

- igazgatói szóbeli dicséret

- igazgatói írásbeli dicséret (versenyeken és programokon való részvételért a szaktanár illetve az

osztályfőnök javaslata alapján) ha az előzőekben említett tevékenység folyamatos és/vagy olyan

eredményt ér el, amellyel az iskolának dicsőséget szerez (megyei, területi, regionális és országos

versenyeken, pályázatokon az iskola képviseletében nyújtott kimagasló teljesítményért), az iskola

közösségéért egyszer sokat, vagy folyamatosan többet vállal,

- nevelőtestületi dicséret (kitűnő tanulmányi eredményért, kimagasló teljesítményért pl.

tanulmány, sport) ha egész tanévi tanulmányi és közösségi munkája, magatartása példamutató

Más elismerési formák: - „Legjobb tanuló” cím ( 8. évf. tanulói számára, a tantestület dönt), átadása a tanévzáró

ünnepélyen.

- „Jó tanuló - jó sportoló” cím (a cím odaítéléséről a tantestület dönt), átadása a tanévzáró

ünnepélyen.

- Tanulmányi, művészeti, sportversenyeken elért jó helyezések ismertetése a hangosbemondón.

A tanuló tanórai vagy tanórán kívüli magatartását, iskolai munkáját a havonkénti értekezletek

alkalmával értékeljük, melyről a szülőt az osztályfőnök írásban (e-napló/ellenőrző) tájékoztatja,

illetve az osztálytükörben feljegyzéseket alkalmazunk, melynek hitelességét a nevelő aláírása

igazolja.

3.9.2. A magatartás havonkénti értékelése

Az osztályfőnökök az értékeléskor figyelembe veszik valamennyi az osztályban tanító pedagógus

véleményét és az osztálytükör bejegyzéseit. Ezek alapján a következő értékelési rendszert

vezettük be.

Példás (5):

A házirendet mindig betartja és társaival betartatja. Felelősséget érez társaiért, a közösségért és

annak vagyonáért. Önként vállal közösségi munkát. Aktív. Viselkedése modora, hangneme,

megjelenése példamutató. Ne legyen elmarasztaló bejegyzése az osztálytükörben.

Jó (4):

84

A házirendet általában betartja. Mások munkájával kevésbé törődik. A rábízott feladatokat

elvégzi. A közösségi munkában tevékeny. A közösség vagyonát védi. Viselkedése, modora,

hangneme általában kifogástalan. Legfeljebb 2 elmarasztaló bejegyzése van az osztálytükörben.

Változó (3):

A házirend ellen vét. Feladatait pontatlanul végzi. Közösségi munkában pontatlanul vesz részt.

Gyakran passzív. Másokért nem érez felelősséget. Szándékosan nem rongálja a közösség

vagyonát. Viselkedése, modora, hangneme nem eléggé kulturált, de a hibák kijavítására

törekszik. Legfeljebb 5 elmarasztaló bejegyzése van az osztálytükörben. Szaktanári

figyelmeztetést vagy intőt kapott.

Rossz (2):

Fegyelmezetlen. A házirendet nem tartja be. A közösséget hátráltatja. Közösségi munkát nem

végez. A rábízott feladatokat nem látja el. Megbízhatatlan. Viselkedése, modora, hangneme nem

megfelelő. Durva, udvariatlan. Hibák kijavítására nem törekszik. A közösség vagyonát

szándékosan rongálja. Osztályfőnöki vagy igazgatói figyelmeztetéssel vagy intővel rendelkezik.

3.9.3. A szorgalom havonkénti értékelése

Az értékeléskor az osztályfőnökök figyelembe veszik valamennyi az osztályban tanító pedagógus

véleményét és az osztálytükör bejegyzéseit. Ezek alapján a következő értékelési rendszert

vezettük be.

Példás (5):

Kötelességteljesítése kifogástalan. Önálló. Tanítási órákon aktív. Rendszeretete, munkafegyelme,

pontossága példamutató. Osztályfőnöki dicsérete van.

Jó (4):

Kötelességeit teljesíti. Rendszeres ellenőrzéssel jó eredményt ért el. Képességeinek megfelelően

tanul. Munkafegyelme jó. Pontosságra, rendszeres munkára törekszik.

Változó (3):

Kötelességét csak figyelmeztetés után teljesíti. Iskolai és otthoni munkában nem mindig törekvő.

Teljesítménye hullámzó. Órákon passzív.

Állandó ellenőrzésre szorul. Munkavégzése pontatlan. Az osztálytükörben 5 beírása van a

mulasztás rovatban.

Hanyag (2):

Kötelességeit elmulasztja. Képességei alatt teljesít. Nem is igyekszik jobb eredmény elérésére.

Munkája rendszertelen, megbízhatatlan. Hibái kijavítására nem törekszik. Az órákon hátráltatja a

munkát. Az osztálytükörben ötnél több beírása van a mulasztás rovatban.

A magatartás és szorgalom félévenkénti értékelésénél a havonkénti érdemjegyek átlaga irányadó.

85

3.10. A tanulók esélyegyenlőségét biztosító intézkedések

Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük

ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű

gyermekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében.

Célunk az, hogy oktatási intézményünkben érvényesüljön a

szegregációmentesség

diszkriminációmentesség

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása

a minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása

az integráció biztosítása.

Intézményünkben szeretnénk olyan gyerekeket, tanulókat nevelni, akik sokoldalú emberekké

válnak, megállják helyüket az életben.

A személyiség fejlesztésre törekszünk, képességfejlesztésre, mert nem tantárgyakat tanítunk,

hanem gyermekeket, akik kikerülve intézményeinkből képesek eligazodni a mai világban, akik

sikerorientáltak és nem kudarckerülők, gyakorlatiasak, kreatívak, elfogadják a másságot, védik és

szeretik környezetüket, szülőfalujukat.

A célok megvalósítása érdekében nagy súlyt helyezünk a családokkal kialakított

együttműködésekre és a fenntartóval való partnerségre.

Az intézményi alapcélok teljesülése szempontjából fontos kritérium ha, a tanulók kifejezésre

jutatják: jól érzik magukat az iskolában, ha bármely területen sikereket érnek el, ha

képességeiknek megfelelő eredményt produkálnak, ha a továbbtanulási mutatók jók.

Valljuk, hogy a sikeres társadalmi és munkaerő-piaci integráció kulcsa a közoktatás-fejlesztés,

ezen belül az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosítása.

Célunk, hogy pedagógusaink birtokában legyenek azoknak a korszerű pedagógiai módszereknek,

készségeknek, tudásnak, amelyekkel oktató-nevelő munkájukat - különös tekintettel a

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélykiegyenlítésére - eredményesebben fogják tudni

végezni. Ennek érdekében kiemelt szerepet kapnak a pedagógusok e területre irányuló pedagógiai

továbbképzéseken, önképzéseken való részvétele, valamint az így megszerzett tudás tantestülettel

való megosztása. A megszerzett ismeretek alkalmazása révén eredményesebbé válik

esélykiegyenlítő munkának, amely megmutatkozik a HH és SNI tanulók kompetenciamutatóiban,

lemorzsolódási és osztályismétlési arányaikban, és továbbtanulási eredményeiben is.

Általánossá válik a gyerekek önmagukhoz mérten történő fejlesztése és fejlődése.

Fontosnak tartjuk emellett eddig elért eredményeink fenntartását, megőrzését, a HH-s diákok

részvételi arányának emelését a tanórán és iskolán kívüli foglalkozásokon.

86

4. Legitimációs záradék

A Pedagógiai Program törvényi háttere

A Pedagógiai Program törvényi hátterét a mindenkori hatályos jogszabályok alkotják.

A Pedagógiai Program hatálybalépése, ellenőrzése, felülvizsgálata

A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2017. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e

pedagógiai program alapján.

2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első és

ötödik évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre.

3. Ezen pedagógiai program visszavonásáig érvényes.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület

folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban

értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények

megvalósulását.

A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására

az iskola intézményvezetője;

a nevelőtestület bármely tagja;

a nevelők szakmai munkaközösségei;

az iskola fenntartója tehet javaslatot.

2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői szervezeten,

illetve diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják.

3. A pedagógiai program módosítása a nevelőtestület, szülői szervezet, diákképviselet

véleményezését és elfogadását követően a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

4. A módosított pedagógiai program a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától

kerül bevezetésre.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

2. A pedagógiai program egy-egy példányát a következő személyeknél, illetve

intézményeknél tekinthető meg

az iskola fenntartójánál;

az iskola irattárában;

az iskola nevelői szobájában;

az iskola intézményvezetőjénél;

az intézmény honlapján.

87

Mellékletek

1. sz. melléklet: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát

segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

2. sz. melléklet: Tantárgyankénti értékelés %-os meghatározása a Pellérdi Általános Iskola

székhely intézményében

1. sz. melléklet: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő

és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Meglévő eszközök és felszerelések

1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési

tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási

intézmények működéséről szóló XI/1994.(VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete

tartalmazza. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, a tanulók tevékenykedtetését

az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják

(tantermenként egy-egy): írásvetítő, fali vetítővászon, televízió, kazettás magnetofon

2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Képek, betűkártyák, szótagkártyák

Hívóképek.

Írott és nyomtatott ABC. (falikép)

Írott kis és nagy ABC.

Fali táblák: magánhangzók, mássalhangzók

Interaktív tábla

Educatio KHT által kifejlesztett programcsomag elektronikusan

3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Űrmértékek (cl, dl, l).

Demonstrációs óra.

Táblai vonalzók.

Számkártyák (1-100-ig).

Kéttányéros mérleg és súlysorozat.

Hőmérő.

Színes rudak,

Golyós számoló

Számmérleg

Bingó

Interaktív tábla

Educatio KHT által kifejlesztett programcsomag elektronikusan

4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Magyarország domborzati térképe.

88

Szobai hőmérő.

Borszeszégő.

Ásványok.

Fali táblák: az erdő szintjei, közlekedési eszközök, háziállatok, vadon élő állatok,

gyümölcsök, testünk

Interaktív tábla

Educatio KHT által kifejlesztett programcsomag elektronikusan

5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob stb.

Zenehallgatási anyagok hangkazettán és CD-n:

6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Diapozitívek:

Steindl Imre: Országház.

Kispaládi parasztház.

Thököly vár - Késmárk.

Medgyessy Ferenc: Anyaság.

Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra.

Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű.

Szőnyi István: Este.

Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja.

Pablo Picasso: Maia arcképe.

Ferenczy Noémi: Noé bárkája - gobelin.

Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék.

Hollókői ház.

Füstös konyha.

7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Olló, kés,

8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Síp.

Gumilabda

Ugrókötél

Kislabda

Tornapad

Tornazsámolyok

Medicinlabda

Karika

Megkülönböztető trikó

Ugrószekrény

Dobbantó

Tornaszőnyeg

89

Bordásfal

Mászókötél

Mérőszalag

9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök:

Interaktív tábla

10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Falitérkép:

Az ókori Kelet

Az ókori Görögország

A Római Birodalom

A magyar népvándorlás és a honfoglalás

Európa Nagy Károly korában

Magyarország a korai feudalizmus idején

A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig

A Föld népei a XIV-XV. században

Magyarország 1526-1606

Európa a XIV-XV. században

Magyarország az Anjouk idején

Magyarország a Hunyadiak korában

Magyarország a XVII. században

Európa a XVI. század végén

Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század

Európa a XVIII. század végén

Az 1848/49-es szabadságharc

Európa a XIX. század második felében

Amerika kialakulása

Gyarmatosítás 1830-1917

A gyarmatok felbomlása 1917-1975

Európa a XIX. században

Európa az I. világháború idején

A Tanácsköztársaság honvédő harcai

Hazánk felszabadulása

Írásvetítő transzparens

Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához

11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

angol ABC, Colours, Előljárószók, Európa térkép

Interaktív tábla

Educatio KHT által kifejlesztett programcsomag elektronikusan

12. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Táblai körző

90

Táblai vonalzó háromszög

Táblai vonalzó egyenes

Táblai szögmérő

Méterrúd fából

Alaphálók, alapábrák

Sík és mértani modellezőkészlet

Kétkaros mérleg és súlysorozat

Halmazok (falikép)

Kocka, téglatest (testek)

Űrmérték sorozat

Szétszedhető dm3

Lénárd gömb

13. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Pentium típusú számítógép

Monitor (SVGA)

Billentyűzet

Egér

Hangfal

Tintasugaras nyomtató, lézernyomtató

projektorok

laptop

Interaktív táblák

Fali tablók

A számítógép belső felépítése (IBM – 02)

Az input-output eszközök csatlakoztatás

A billentyűzet.

Alapvető programok

OFFICE XP,

WindwsXP Home,

Norton Antivirus 2003.

Educatio KHT által kifejlesztett programcsomag elektronikusan

14. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához

5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához

Kőzetgyűjtemény

Magyarország térképe (falitérkép)

A föld domborzata (falitérkép)

Földgömb

Afrika domborzata és vizei (falitérkép)

Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép)

Ázsia domborzata és vizei (falitérkép)

Európa domborzata és vizei (falitérkép)

91

Észak-Európa (falitérkép)

Ázsia domborzata (falitérkép)

Közép Európa (falitérkép)

A Kárpát-medence domborzata és vizei (falitérkép)

15. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök.

Írásvetítő fóliasorozat (fizika 7-8. osztály)

Mágneses rúdpár fatokban

SI mértéktáblázat (falikép)

Mikolacső

Mechanikai, fénytani eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz)

Rugós erőmérő

Kétkarú emelő

Karos mérleg, súlysorozattal

Hőmérő

Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet

Négyütemű motorminta

Áramátalakító

Csengő reduktor

Dugaszos ellenállásszekrény

Generátor minta

Elektromotor és generátor

Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet)

Transzformátor modell

Demonstációs mérőműszerek

Mérőműszer (Voltax)

Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására

16. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához

Metszettároló

Mikroszkóp

Sertéskoponya

Juhláb

Madár csontváz

Emlős csontváz

Ehető és mérgező gombák (oktatótáblák)

Hal (csontváz)

Béka (csontváz)

Az emberi bőr (bőrmetszet)

Emberi csontváz

Koponya

Emberi torzó

Szem (modell)

92

Hallás és egyensúly szerv (modell)

Emberi fejmetszet

Fül (modell)

Faliképek sorozat

Puzzle sorozat

Folyadékos preparátumok

Kitömött preparátumok

Madár belső szervei

17. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Videofilmek:

Ceres kincsei (táplálkozásról)

Őszintén a felnőtté válásról

NARANCS MADÁR egészséges életmód

„MIELŐTT” drogprevenció

18. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Kémcső

Főzőpohár

Óraüveg

Borszeszégő

Kémcsőfogó

Vasháromláb

Agyagháló

Vízbontó készülék

Kalotta molekulamodell

Pálcika modell

Falitablók:

7. oktatást segítő CD

Interaktív tábla

19. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen.

Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök.

20. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák

Táblai körző (fém hegyű)

Táblai szögmérő

Műanyag, átlátszó kocka, tégla

Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról

21. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Fareszelő lapos 25x200

Vasreszelő lapos 25x200

93

Laposfogó

Kalapács 15-20 dekás

Csípőfogó

Fafűrész (illesztő), vasfűrész

Kézi fúró (amerikáner)

Lemezvágó olló

Szerelő készlet, gépelemek tanításához

Elektromos szerelőkészlet I-II.

Forrasztó páka

22. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Magasugróléc

Maroklabda

Súlygolyó 3 kg

Tornaszekrény

Gyűrű

Dobbantó

Tornazsámoly

Medicinlabdák

Ugráló kötél

Mászókötél

Kosárlabda

Kézilabda

Futball-labda

94

2. sz. melléklet: Tantárgyankénti értékelés %-os meghatározása a

Pellérdi Általános Iskola székhely intézményében

Az egységes értékelés kialakítása és alkalmazása céljából a témazáró dolgozatoknál elért

pontszámok a következő százalékos kulcs alapján kerülnek átváltásra osztályzatokká:

Természettudományos munkaközösség: Társadalomtudományos munkaközösség:

Elégtelen 0% - 30% Elégtelen 0% - 34%

Elégséges 31% - 50% Elégséges 35% - 53%

Közepes 51% - 70% Közepes 54% - 74%

Jó 71% - 89% Jó 75% - 89%

Jeles 90% - 100% Jeles 90% - 100%

Tanító munkaközösség:

Elégtelen 0% - 39%

Elégséges 40% - 59%

Közepes 60% - 74%

Jó 75% - 89%

Jeles 90% - 100%.

Azon tanulók esetében, akik szakértői véleménnyel rendelkeznek, nem kerül más értékelési

rendszer megállapításra, esetükben a mennyiségi és minőségi differenciálást alkalmazunk, illetve

időhosszabbítást biztosítunk, ha a szakvélemény erre külön kitér, és egyéni elbírálást javasol.

Kisebb írásbeli számonkéréseknél, a minimum követelményekből összeállított dolgozatnál a

pedagógusok szaktanári szabadsága az értékelés során érvényesülhet.