anyagszerkezeti szintek

Anyagszerkezeti szintek Könnyűipari Anyagszerkezettan

Anyagszerkezeti szintek

Előadó: Dr. Koczor Zoltán a műszaki tudományok

kandidátusa, főiskolai tanár


A tárgy követelményrendszere

ELŐADÁS: Péntek 14:40-16:10, Új épület Aud. max.

ELŐADÓK:DR. KOCZOR ZOLTÁNDR. KOVÁCS ZSOLTGREGÁSZ TIBOR

• az előadások látogatása kötelező• minden előadáson számonkérésre kerül az előző előadás

ismeretanyaga néhány kérdésre adott rövid válasz formájában• a félév során 1 zh a 12. tanítási héten,

1 pótlási lehetőség a szorgalmi időszakban• előadás segédletek, prezentációk a DTI honlapján

http://dti.rkk.bmf.hua letöltés Neptunkód + jelszó segítségével lehetséges

http://dti.rkk.bmf.hu/


GYAKORLAT: a csoportbeosztás szerinti időpontokban a Doberdó utcai vagy aKiscelli utcai épületek tantermeiben

• a csoportbeosztás letölthető a DTI honlapjáról valamint megtekinthető a Doberdó utcai és a Kiscelli utcai épület hirdetőtábláin

• a csoportbeosztáson megtalálható, hogy az egyes heteken melyik téma, melyik tanteremben kerül megtartásra, a téma pontos címe és a gyakorlatvezető neve

• gyakorlati csoportot cserélni csak írásbeli kérelem alapján és alapos indok esetén lehetséges



• a gyakorlatok látogatása kötelező, hiányzást minden esetben pótolni kell

• pótlási lehetőség: más csoporttal, ahol ugyanaz a téma fut,a témát oktató gyakorlatvezetőtől a gyakorlat előtt legkésőbb 1 nappal erre engedélyt kell kérni

• gyakorlatok pótlására a szorgalmi időszak utolsó hetében is lehetőség lesz,pótolni max. 3 gyakorlatot lehet

• a gyakorlatról max. 10 perc késés megengedett, ezután már nem lehet bemenni a gyakorlatra ez hiányzásnak számít és pótolni kell

• a gyakorlatokra az adott témához tartozó gyakorlati segédletből fel kell készülni óra elején rövid számonkérés ha nem sikerül, nem vehet részt a gyakorlaton hiányzásnak számít, ezért pótolni kell



• gyakorlati segédletek a DTI honlapjáról tölthetők le az előadás-segédletekhez hasonló módon

• minden gyakorlatról jegyzőkönyvet kell készítenijegyzőkönyv-formalapok a gyakorlati segédletekben találhatók meg ezt javasolt a gyakorlatra elvinni

• gyakorlatokhoz szükséges eszközök: tudományos zsebszámológép, vonalzó, toll, ceruza



A gyakorlati jegyzőkönyvek beadásának rendje:

• jegyzőkönyvek leadásának helye: a DTI Kiscelli utcai adminisztrációján

• leadási időpontok: a leadás helyén lévő hirdetőtáblán és a DTI honlapján megtalálható

• jegyzőkönyvet beadni a gyakorlat napjától számított 2 hétig lehetezt követően pótlás jelleggel még 2 hétig leadható a jegyzőkönyv különeljárási díj ellenében

• a jegyzőkönyvek leadását a titkárnő - Zsebe Viktória - aláírásával és dátummal igazolja, csak így érvényes a leadás a titkárnő asztalára becsempészett jegyzőkönyv nincs beadva!



Anyagszerkezeti szemlélet

Az anyag egy modell Térbeli kontinuum, melyet tulajdonságok

jellemeznek Természetes anyagok: a természet

változatossága (kombinációs lehetőségek, evolúció)

A mesterséges és szintetikus anyagok: tudatos komponálás, további jellemzők kialakítása

Az anyagjellemzők egymástól eltérő dimenziókat alkotnak, melyek együttesen értékelhetőek

A mérnöki gyakorlat a felhasználás szempontjai szerint értékel meglévő, vagy alkot új anyagokat


Az anyag egy modell

Az anyag és az energia ekvivalencia alapján a világról alkotott szemléletünk más, mint a klasszikus megközelítésben (görögök, alkimisták, A. Einstein), az anyag az energia sűrűsödése

Az anyagok megismerési lehetősége korlátos (pl. A Heisenberg-féle határozatlansági reláció a kvantummechanika egyik elve, mely azt állítja, hogy nem tudjuk egy részecske bizonyos megfigyelhető változóit egyszerre tetszőleges pontossággal megmérni azonos pillanatban, még elvileg sem; például nem mérhető meg egyszerre egy részecske helye és impulzusa tetszőleges pontossággal. Alsó korlátot ad a mérések szórásának szorzatára.)


Tulajdonságok

A tulajdonságok megismerésének fontosabb motívumai:

Anyag azonosítás (eseményreprodukálás, értelmezés…)

Anyagválasztás (természetes és korábban kifejlesztett anyagok választékából választunk egy adott célrendszerhez)

Anyagfejlesztés (egy elváráshoz a homogén anyagok modifikálása)

Társítás kihasználás (az anyagok kölcsönhatásba hozása, együttes működéseket illesztünk az elvárásokhoz)


A technológiákban használt anyagokkal kapcsolatos

elvárások Az anyagjellemzők egymástól eltérő

dimenziókat alkotnak, melyek együttesen értékelhetőek Kompromisszum logika: egyoldali, kétoldali határelvárások

Gyakran a költséghatékonyság meghatározó jellege

A termékek teljes életciklusa szerinti anyagfelhasználás (tervezhetőség, hozzájutási lehetőség, előkészítési és megvalósítási műveletekre való alkalmasság, kezelhetőség, használat közbeni megbízhatóság, tönkremenetel után való visszaforgatás vagy lebomlás)


A szerkezeti szint fogalma

Az anyag egymásra épülő modellek rendszere Az anyagszerkezeti szint jellemzőit

meghatározza az őt építő építőkövek sajátosságai

A rendszer alulról és felülről nyitott A mérnökileg vizsgálandó részek azonban

végesek Az anyagok kiválasztása vagy modifikálása az

alatta lévő szerkezeti szintek változtatásával történhet


A vizsgálat eredményei: A préselt vályogtéglák tömege 7,38-7,89 kg között változik, átlagosan 7,67 kg, szórása 0,151. A téglák tényleges mérete pihentetés után a névleges mérettől max. 5 mm-t tér el. A vályog téglák sűrűsége 1,82-1,94 g/cm3 között változik. A téglák hajlító-húzó szilárdsága 0,26-0,88 N/mm2 között változik. A téglák nyomószilárdsága 2,82-3,75N/mm2 között változik, átlagosan 3,25 N/mm2, szórása 0,2493.

Következtetések: A vályogfal a faszerkezetekkel szemben éghetetlen. Jelentős a súlya. Kis nyomó és igen csekély szakítószilárdság van. A zsugorodási hajlandósság (mely a tiszta agyagtartalomtól függ). A szálasanyag tartalom növekedésével fokozható, egyébként nagyjából a téglafaléval egyező hőszigetelőképesség (50 cm vastag vert fal "k" értéke 1,1 kcal/m2C). A téglafalaknál kedvezőbb hőtárolási képesség és hanggátlás. Nagyfokú nedvesség- és (nedves állapotban) fagyérzékenység

Vályogtégla fal jellemzői


Atomi kötések(forrás: Eric Baer)


Néhány polimer (forrás: Eric Baer)


A gyökök egymással alkotott kapcsolódásai (forrás: Eric Baer)


A lineáris láncmolekulák

rendszere


Kristályrendszer (forrás: Eric Baer)

Amorf és kristályos rendszer


A kristályrendszerek (forrás: Eric Baer)

Szferolit


Irányfüggőség


A szerkezet és a külső hatások

Kristályrendszer terhelés nélkül és

terheléssel


Sodrott szálköteg (forrás: SAUER prospektus)


Lapszerű termék: fonalrendszerként


Egymásra épülő szerkezeti szintek (forrás: SAUER prospektus)

anyagszerkezeti szintek

Documents