Az álláskeresés ösztönzése – együttműködési feltételekkel

Nagy Gyula

Budapesti Corvinus Egyetem ésMTA Közgazdaság-tudományi Intézet

Munkanélküli-ellátások: jogosultság és indokoltság

Jogosultság – előfeltételek („entitlement”)• járadék: meghatározott idejű járulékfizetés, munkaviszony megszűnésének

módja stb.• munkanélküli támogatás: háztartási jövedelem meghatározott szint alatti,

korábbi járadékkimerítés, korábbi regisztráció stb.

Indokoltság – elhelyezkedési készség („eligibility”)• munkanélküli ellátás csak elhelyezkedni hajlandó, az elhelyezkedés érdekében

erőfeszítéseket vállaló munkanélkülinek jár – „erkölcsi kockázat” csökkentése, indokolatlan igénybevétel kiszűrése

• a főbb indokoltsági előírások („együttműködési kötelezettség”):– rendszeres megjelenés a munkaügyi kirendeltségen,– önálló álláskeresés– megfelelő állás elfogadása

Munkanélküli-ellátás és ösztönzés

Munkanélküli-ellátás: a nem-foglalkoztatottaknak folyósított pénzbeli juttatás

• a rezervációs bért emeli – az elhelyezkedési esélyt csökkenti• a munkakeresés intenzitását növelheti – az elhelyezkedési esélyt

növelheti

A leggyakrabban vizsgált összefüggések:• a segélyösszeg nagysága, a segély/bér arány és• a jogosultsági időtartam

hatása az elhelyezkedésre

(A nemzetközi irodalomban vegyes eredmények, Magyarországon általában negatív segélyhatás, a jogosultsági időtartam csökkentésének elhelyezkedést ösztönző hatását nem lehetett kimutatni)

Indokoltsági feltételek és ösztönzés

Az indokoltsági feltételek lehetséges ösztönző hatásai• az előírások megszegése az ellátás teljes megvonásával jár(hat)

(segély/bér arány = 0)• az önálló munkakeresés ösztönzése és a készenlét megkövetelése

elősegíti az elhelyezkedést• a munkaügyi kirendeltséggel fenntartott szorosabb együttműködés

elősegíti az elhelyezkedést

A munkaerő-piaci hatás jelentősen függ• az előírások szigorúságától,• az előírásoknak megfelelés ellenőrzésétől,• az előírások megszegése esetén alkalmazott szankcióktól.

Magyarországi szabályok

„Együttműködési kötelezettség” – a munkanélküli-ellátások bevezetése óta tartalmazzák a szabályok

Főbb előírások:• rendszeres megjelenés a munkaügyi kirendeltségen vagy a szociális

segélyt folyósító önkormányzat által kijelölt szervezetnél,• a felajánlott, megfelelőnek minősülő munkahely elfogadása• bekapcsolódás a felajánlott képzési programba• aktív álláskeresés• a munkaügyi kirendeltség illetőleg az önkormányzat tájékoztatása a

helyzetében beállott változásokról

Az indokoltsági előírások változásai

2000• a szociális segély előfeltétele lett 30 napi részvétel

közfoglalkoztatásban

2003• a legalább 180 nap jogosultsággal rendelkező járadékban részesülők

a járadék kimerítése után további hat hónapra „álláskeresési juttatást” igényelhettek, ha vállalták álláskeresési megállapodás megkötését a kirendeltséggel (és betartották az előírt álláskeresési kötelezettséget)

2005• a járadék általános feltétele lett az álláskeresési megállapodás

megkötése és betartása (az elnevezés is „álláskeresési járadékra” változott)

Magyarországi kutatások

2003-2004 • A járadékban részesülők ellenőrzése és az ellenőrzés hatása az

elhelyezkedésre – esettanulmányok és kísérleti vizsgálat

2007• Esettanulmányok az önkormányzati szociális segélyezésről

2008• A regisztrált munkanélküliek munkakeresése és elhelyezkedése (a

KSH Munkaerő-felmérés adatainak felhasználásával)

Esettanulmányok és kísérleti vizsgálat a járadékosok ellenőrzéséről (2003)

1. A járadékosok kirendeltségre történő berendelésének gyakorlata

2. Az indokoltsági előírások megszegésének szankcionálása

3. A gyakoribb berendelés és az álláskeresés ellenőrzésének hatása az elhelyezkedésre

A munkaügyi kirendeltség felkeresése a kérdezést megelőző hónapban 1999-2005 (1998-ig és 2006-tól nincs ilyen kérdés)

72

47

58

34

58

32

56

32

58

26

59

31

60

27

020

4060

80sz

ázal

ék

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Forrás: KSH Munkaerõ-felmérés

A munkaközvetítõt 1 hónapon belül felkeresõk arányaMagyarországon a segélyezés szerint, 1999-2005

Járadék Munkanélküli-támogatás

Megyék szerinti különbségek a berendelésben, 2002

0 20 40 60 80 100százalék

ZalaVas

Gyõr-S.Veszprém

BaranyaNógrád

SomogySzolnok

CsongrádBács-K.Borsod

Hajdú-B.HevesFejér

BudapestSzabolcs

KomáromPest

BékésTolna

Forrás: KSH Munkaerõ-felmérés

A munkaközvetítõt 1 hónapon belül felkeresõ járadékosokaránya megyék szerint, 2002

Kirendeltségek szerinti különbségek a berendelésben, 2002 (6 megyére kiterjedő adatgyűjtés)

Gyakoriság, hónap Kirendeltségek száma

1 6 1-2 2

0,5-2,5 1 1-3 1 2 1

2,5 1 3 16

Összesen 28

Megyék szerinti különbségek a berendelésben és a szankciók alkalmazásában a hat vizsgált megyében, 2002

Megye Berendelés szo-kásos időköze,

hónap

Havi büntető szü-neteltetések ará-

nya a járadékosok létszámához vi-

szonyítva, ezrelék

Havi kizárások aránya a járadé-kosok létszámá-hoz viszonyítva,

ezrelék Csongrád 3,0 1,2 0,8 Komárom 3,0 0,9 1,9 Nógrád 2,0 1,4 4,8 Pest 2,0 1,2 2,8 Jász-Nagykun-Szolnok

2,2 2,6 6,4

Vas 1,5 2,7 9,1

A járadékosok elhelyezkedési készségének ellenőrzése a kétezres évek elején

Az eredmények szerint:

• A járadékosoknak ritkán kötelező megjelenni a kirendeltségen

• Az önálló álláskeresést nem ellenőrzik

• Szankcionálásra ritkán kerül sor

• A kirendeltségek gyakorlata különböző

A kísérleti vizsgálat (2003)

Kísérleti (vizsgálati) csoport:

• berendelés a kirendeltségre 3 hetente (nem számítva a „rendkívüli” behívást, pl. közvetítés céljából)

• 3 hetente kérdőív megkérdezése az önálló munkakeresésről, és ha előfordult, a kitűzött időponttól eltérő megjelenés okairól

A kezelés megválasztásában a „megvalósíthatóság” szempontját kellett mérlegelni.

A gyakoribb látogatás és az álláskeresési interjú nem csak ellenőrzésnek tekinthető, pozitív ösztönző hatást is kifejthet.

Kontroll-csoport:

• berendelés a kirendeltségre 3 hónappal a vizsgálatba történő bevonás után Ez azt jelenti, hogy a részvétel időtartama alatt nem rendelték be a kirendeltségre (nem számítva az esetleges „rendkívüli” behívást).

Több kirendeltségnél ez a szokásosnál ritkább berendelést jelentett.

Beáramlási minta, a 2003. május 26-tól két hónapig járadékra kerülők közül:75-179 nap jogosultságot szerzett (ez az álláskeresési juttatás 2003. júliusi

bevezetésével függ össze)50 év alatti

Eredmények

Eredményváltozó: elhelyezkedési valószínűség• (többváltozós időtartammodell)

A teljes mintában nem volt kimutatható hatás. A 30 éves és idősebb nők almintájában megemelkedett az elhelyezkedési valószínűség (de a férfiak és a fiatalabb nők körében nem)

Lehetséges okok, magyarázatok:• enyhe „kezelés”:

A kirendeltség háromhetenkénti felkeresése önmagában csekély terhet rótt a passzív, az elhelyezkedni nem kívánó vagy engedély nélkül dolgozó járadékosra, az önálló álláskeresés elmulasztása pedig nem járt szankcióval.

• azért az idősebb nők körében tapasztalható változás, mert az ő keresési intenzitásuk viszonylag alacsony

– a „kezelés” csak az ő munkakeresésüket fokozta– bár a „kezelés” az összes csoport munkakeresését fokozta, ennek pozitív hatása csak az

alacsony arányban kereső idősebb nőknél jelentkezett

.

A regisztrált munkanélküliek álláskeresése és elhelyezkedése 1997 és 2007 között

Cél:• a 2003-ban és 2005-ben életbe lépett szigorítások („aktiválás”)

hatáselemzése

Módszer: • a KSH munkaerő-felmérésben szereplő regisztrált munkanélküliek

vizsgálata• leíró statisztikák • az álláskeresés és az elhelyezkedés valószínűségének többváltozós

becslései a 2001-2002 valamint a 2006-2007 években (az intézkedések előtt és után) (logit és szakaszos időtartam modellek)

Az ellátásban részesülők munkakeresése 1992 és 2009 között

7269

52

64

56

65

56

63

54

59

50

4545

54

48

55

45

57

41

54

39

55

37

56

42

66

46

64

54

66

55

67

56

74

56

3040

5060

7080

száz

alék

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Forrás: KSH Munkaerõ-felmérés

Az ILO munkanélküliek aránya a munkanélküli-ellátásban részesülõk között, százalék

Járadék Munkanélküli-támogatás

Eredmények

Az álláskeresők aránya az intézkedések nyomán nagymértékben emelkedett

• az álláskeresési aktivitás növekedésének mértéke nem különbözött lényegesen az egyes regisztrált csoportokban (nem, életkor, iskolai végzettség), azaz az aktiválást ilyen értelemben nem volt célzott

Az álláskeresés az intézkedések előtt és után is megnövelte az elhelyezkedés esélyét, de a hatás mértéke az intézkedés előtt nagyobb volt, mint az intézkedés után

Egészében véve az elhelyezkedők aránya nem növekedett számottevően az intézkedés nyomán (magasabb lett az álláskeresők aránya, de kisebb mértékű elhelyezkedési előnnyel járt az álláskeresés)

A negyedéven belül elhelyezkedők aránya 1999-2006 között nemek szerint

Férfiak: 2001-től az aktiválás kezdetéig (2003) növekszik, utána csökken

Nők:2003 és 2005 között növekedés tapasztalható, de 2006-ban visszaesik a 2003-as szintre

A negyedéven belül elhelyezkedők aránya 1999-2007 között a 2-4. negyedévekben nemek szerint

Férfiak: 2001-től az aktiválás kezdetéig (2003) növekszik kb. 2 százalékponttal, utána csökken kb. 1 százalékponttal

Nők:Az időszak alatt javul az állásba lépési esély: először az aktiválás kezdete előtt 2000 és 2003 között, majd az aktiválást követő időszakban is (2006-ban átmenetinek tűnő visszaeséssel). A folyamatos emelkedést nehéz lenne az aktiválásnak tulajdonítani.

Összefoglalás

• A nemzetközi irodalom szerint az álláskeresés ösztönzése – az ellátások un. indokoltsági feltételeinek érvényesítése – jelentős hatást gyakorolhat a munkanélküliek elhelyezkedésére.

• A magyarországi eredmények szerint a kétezres évek elején a munkaügyi szervezetek és a szociális segélyt folyósító önkormányzatok kevéssé foglalkoztak az ügyfelek elhelyezkedési készségének és munkakeresésének ellenőrzésével.

• A munkanélküli-járadék 2005-ben bevezetett új együttműködési szabályai jelentősen megnövelték a munkát keresők arányát a regisztráltak között, de az elhelyezkedők aránya nem növekedett.

• Az magyarországi kutatások azonban nem foglalkoztak a szabályváltozásokat követő időszak ellenőrzési gyakorlatának minőségi jellemzőivel (a megkövetelt álláskeresés intenzitása, az együttműködés hiányosságainak feltárása, a szabályok megszegésének szankcionálása. Lehetséges, hogy az együttműködési szabályok következetesebb érvényesítése az elhelyezkedési esélyekre is pozitív hatást gyakorolna.