2009. június

76

A biodinamikus gazdálkodás megosztja a hazai termesztőket. Szőlészeink egy része őszinte érdek-lődéssel, áttérési szándékkal fordul a szellemtudományos alapokon nyugvó termesztési módszer felé. Mások idegenkedéssel fogadják ezt a spirituális ökotermelési irányzatot; sarlatánságnak tartják, jobb esetben egyszerű reklámfogásnak minősí-tik.

Régóta foglalkoztatott, milyen is lehet a gyakorlatban a biodinamikus szőlőtermesztés. A szűk hazai kör-ből úti célul a balfi Weninger Pincé-szetet választottam.

Weningerékkel való találkozás előtt a vonaton magam is áttekintet-tem az antropozófia – az „embertől való bölcsesség” – elméleti alapjain nyugvó biodinamikus szőlőter-mesztés lényegét.

Olvasmányaimból megtudtam, hogy a biodinamikus gazdálkodás Rudolf Steiner 1924-ben Koberwitzben, „Mezőgazdasági Kurzus” címmel tartott előadássoro-zatára épül. Ennek gyűjteményes kiadványa, „A mezőgazdálkodás gyarapodásának szellemtudomá-nyos alapjai” részletesen tárgyalja, hogy az élő szervezeteket – beleért-ve a talajt is – nemcsak anyagi ter-mészetű, hanem a Földből és a koz-moszból származó hatások is érik. Az ipari eredetű, környezetkárosító anyagok azonban gyengítik ezeket az immateriális hatásokat. E gazdál-kodási mód hívei ezért elutasítják a szintetikus szereket; biodinamikus

készítményeket használnak, ame-lyek a Föld és a kozmosz erőit köz-vetítik. Kiemelt hangsúlyt helyeznek az agrokemikáliáktól „halottá” vált talaj „életre” keltésére, a szerves trá-gyák, komposztok használatára. Nyolcféle biokatalizátor jellegű készítményt fejlesztettek ki: hat oltó- és két permetező anyagot. Nézetük szerint a kívánt hatás ezek együttes használatával érhető el. Az oltósze-rek alapanyagát állati szervekben érlelt gyógynövények adják, az oltó-anyagok ezért az állat „energiáival” is feltöltődnek. A biodinamikus gaz-dák a trágyakészítés, komposztálás során cickafark (jelölése a vonatko-zó szakirodalomban: 502), kamilla (503), csalán (504), tölgyfakéreg (505), pitypang (506), és macska-gyökér (507) készítményekkel irá-nyítják a szerves anyagok bomlási folyamatait. Meggyőződésük szerint az így kezelt trágya képes átadni a preparátumok jótékony hatásait a talajban lakó élőlényeknek, a növé-nyeknek, a növényeket fogyasztó állatoknak és az embernek is. Joly, a biodinamikus szőlőtermesztés nemzetközi hírű szaktekintélye, Az ég és föld szülte bor című kötet szer-zője azonban arra hívja fel a figyel-met, hogy a szőlő igen kevés kom-posztot igényel; szerinte a jó bormi-nőség záloga az életteli, de táp-anyagban szegény szőlőtalaj.

A biodinamikus termesztők a humusz és a kvarcliszt preparátu-mokat a tehénszarv tülök részében készítik, amely felfogja, s magához

vonzza a külvilágból érkező energi-ákat. A humuszpreparátumot (jele: 500) szarvasmarha trágyából készí-tik. A megtöltött szarvakat az őszi napéjegyenlőség idejében helyezik a talajba, és csak a tavaszi napéj-egyenlőség beköszöntével hantol-ják ki. Tartalmát vízben feloldják, „dinamizálják”. Ezzel azonban 15 óráig, illetve egészen addig várniuk kell, míg a föld teljesen a napciklus leszálló ágának a hatása alá nem kerül. A humuszpreparátumot talaj-permezőként használják a talajélet élénkítésére, a gyökér- és a hajtás-növekedés serkentésére, valamint a növény ellenálló képességének a fokozására. A készítmény levelekre nem kerülhet! Ügyelni kell a pontos adagolására is, mert a preparátum túlzott mennyiségben burjánzó vegetatív növekedést indíthat el.

A kvarcpreparátum (jele: 501) alapanyagaként kvarcot, azaz hegyi-kristályt használnak. Tavasszal a kiürített tehénszarvakba kvarclisztet öntenek, majd nyárra ismét elássák. Felhasználás előtt a kvarclisztet – az 500-as jelű készítménnyel egyező módon – dinamizálják: henger ala-kú edényben gyors mozdulatokkal keverve örvényt keltenek, majd hir-telen irányt változtatva folytatják a műveletet. A dinamizálás lényege a keverés ritmusa, amely létrehozza az egységet a víz és a szilárd anyag között. A kvarcpreparátumot nap-keltekor juttatják ki a szőlő lombo-zatára. A kvarcliszt segíti a fény és a hő „alászállását”, de képes átadni a

Biodinamikus szőlőtermesztés a gyakorlatbanLátogatás a Weninger Pincészetben

Dr. Zanathy GáborBCE Kertészettudományi Kar, Szőlészeti Tanszék

Szőlőtermesztők figyelmébe Rova­tvezető:­­

Dr.­Zanathy­Gábor­egyetemi docens

77

kozmosz hatásait is. A biodinamikus gazdák az említettek mellett növé-nyi kivonatokkal, így például csa-lánból, zsurlóból készült főzetekkel is permeteznek.

A technológiában a különleges anyagok használata mellett fontos az egyes műveletek időzítése is! A munkát a csillagképekhez, illetve a holdfázisokhoz igazodva végzik, ugyanis nagy jelentőséget tulajdoní-tanak az egyes holdszakaszok hatá-sainak. Megfigyeléseik szerint a fogyó hold elsősorban a gyökérnö-vekedést serkenti; a szőlőnél ez az időszak alkalmas a metszésre, a szü-retre, a gyomnövények kezelésre és a növényvédelmi jellegű beavatko-zásokra. Az újhold, mint neve is sej-teti, a szövetek megújhodásának kedvez. Növekvő hold alatt a növé-nyi nedvek erőteljesebben emel-kednek felfelé, ez élénkebbé teszi föld feletti részek növekedését. Ezt az időszakot érdemes kihasználni oltásra és a takarónövények vetésé-re. A telihold vonzásában a leginten-zívebb a tápanyagok felvétele, ekkor ajánlatos tápanyag-utánpótlást végezni, de ilyenkor érdemes begyűjteni a gyógynövényeket is. A kozmikus erők kiszámításában a holdszakaszok mellett lényegesek az asztrológiai csillagképek is. A csillagképek és a Hold járásához igazított Vetési Naptár Maria Thun nevéhez fűződik.

Még messze nem értem biodinamikus tanulmányaim végé-re, mikor a 14-es helyi buszjárat bekanyarodott velem Balfra. Balf Soprontól 7 km-re, a Fertő-tó déli csücskénél megbúvó település. E csendes, falusias jellegű települé-sen alapított pincészetet Franz Ludwig Weninger osztrák borász 1997-ben. Fia, Franz Reinhard 2000-ben vette át a gazdaság irányítását. Őt faggattam – németül – a biodinamikus termesztés műhely-titkairól.

Mekkora felületen, milyen ✎

kialakítású ültetvényekben folytatják a biodinamkus gaz-dálkodást?

A szőlőbirtok nagysága jelenleg 24 ha. Ültetvényeink a Fertő-tóra és nádasaira néző, délkeleti lejtőn helyezkednek el. A borvidék jeles fajtája, a Kékfrankos mellett Syrah, Merlot, Cabernet sauvignon, Cabernet franc és Pinot blanc fajták-kal is foglalkozunk. A biodinamikus termesztés lényegében mindegyik szőlőfajtával megvalósítható, de az érzékenységükben jelentkező különbségek – a hagyományos gaz-dálkodáshoz hasonlóan – nálunk is érvényesülnek. Az idősebb, 1997-ben vásárolt szőlőterületünk széles sortávolságú; 3,2 x 1,2 m-es térállás-ban létesült. Egyesfüggöny művelé-sű tőkéit 80 cm-es törzsmagasságú, szálvesszős metszésmódra alakítot-tuk át (1. kép). Az új telepítésű sző-lők szintén középmagas törzsűek, de közepes sortávolságúak (2,2 x 0,9 m). Itt tőkénként két szálvesszőt hagyunk, s azokat ívelten kötjük le (2. kép). A támrendszer törzstámasz-tó, szálvessző rögzítő huzalból és három hajtástartó huzalpárból áll. A karók, oszlopok kizárólag fából készültek, egyedül a törzskötöző műanyag, amit rövidesen lecseré-lünk.

Az ültetvények átállítása két lépés-ben történt: 2004-ben biogazdálko-

1. kép Egyesfüggönyből átalakított szálvesszős metszésű tőkék

2. kép Új telepítésű, közepes sortávolságú ültetvény

2009. június

78

dásra tértünk át, majd 2006-ra áll-tunk át a biodinamikus szőlőműve-lésre. Ez egyértelműen több felada-tot jelent számunkra. Az átállás a teljes felületen sikeresen megvaló-sult. Az ellenőrzést és a tanúsítást a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. végzi, de tevékenységünk lényegé-ben az osztrák biodinamikus irány-elveknek is megfelel.

Milyen szőlészeti jellegű problé- ✎

mákkal kellett megküzdeniük?Gondot jelentett számunkra a ter-

més elhúzódó biológiai beérése. A viszonylag magas mustfok elérése ellenére a magvak nem barnultak be időben, s késett a fenolos anya-gok kialakulása is. A szőlő még júli-usban, augusztusban is erőteljesen növekedett. Az intenzív hajtásnöve-kedést vélhetőleg a rendszeres mechanikai talajművelés váltotta ki, mely minden alkalommal megindí-totta a nitrátok fokozott feltáródását. Ez serkentette a vegetatív növeke-dést, de késleltette a beérés folya-matát. A megoldás kulcsa a talajmű-velési rendszer megváltoztatásában, takarónövények alkalmazásában rejlett (3. kép). A sorközbe vetett növények felveszik a feltáródó nit-rogént, ily módon mérséklik a szőlő növekedési erélyét. A növényzet e mellett árnyékolja, védi a talajt, s növeli a humuszkészletet. Takaró-növényként egyébként mustárt, haj-

dinát, fehér- és vörösherét és köröm-virágot használunk. Arra törek-szünk, hogy három szintet alkotó, minden szinten virágzó növényállo-mányt hozzunk létre. Sorközönként váltva, kétévenként törjük fel, s vet-jük újra a zöldtrágya növényeket. Erre azért van szükség, mert idővel felszaporodnak a nagy vízfogyasztá-sú fűfajok (4. kép). Sorközeink mindössze két hétig maradnak taka-rónövény nélkül. A száraz nyári idő-szakban a mechanikai soralja műve-lés szélességének növelésével tud-

juk valamelyest szabályozni a taka-rónövényzet vízfogyasztását. Vegy-szeres gyomirtást természetesen nem végzünk, a sorokat kizárólag mechanikailag kezeljük. Ez nem tel-jesen problémamentes, ugyanis a soralja művelők viszonylag lassan dolgoznak, s a régebbi, kevésbé sza-bályos telepítésű ültetvényben sérü-léseket okozhatnak. A közepes sor-távú szőlőben a soraljaművelő adaptereket az erőgép mindkét oldalán működtetjük, de ez a mun-kavégzés során az átlagosnál jóval nagyobb figyelmet követel.

Joly szerint már a telepítéstől el lehet kezdeni a takarónövényes technológiát, de véleményem sze-rint az itteni körülmények közt csak a szőlő harmadik éves korától cél-szerű takarónövényeket vetni.

Sok fejtörést okozott számunka a kocsánybénulás rendszeres fellépé-se is. Ez az élettani betegség szoro-san összefügg a szőlőtőkék magné-zium-ellátottságával. Elvégeztük a talaj és a levél, pontosabban a levél-nyél analízisét, és arra a következte-tésre jutottunk, hogy a talajban magas ugyan a Mg-tartalom, de ezt a növény nem képes felvenni. A meg-oldást a szerves anyag használata jelentette. Évente egy alkalommal juttatunk ki komposztot az ültetvé-nyekbe. A talaj szervesanyag-tartal-mának növelésével és a takarónövé-nyek használatával kiegyenlítetteb-

3. kép Takarónövények minden sorközben

4. kép Felszaporodnak a nagy vízfogyasztású fűfajok

79

bé vált a szőlő víz- és tápanyag-ellá-tottsága, s az analízisek adatai sze-rint valamelyest emelkedett a leve-lek magnézium tartalma is.

Úgy tudom, a biodinamikus ✎

szőlőtermesztésben fontos az állattartás és a saját készítésű szerves trágyák felhasználása.

Így igaz, mi magunk is tartunk juhokat. Előnyös volna, ha a birkák a szőlőben legelhetnének, (egyúttal trágyázhatnák is területet), de attól tartunk, hogy nagyon lerágnák a hajtásokat. Valójában hektáronként egy tehén tartása lenne a legkedve-zőbb, de erre nem tudunk vállalkoz-ni. Trágyaszerként legjobb volna biodinamikus tartásból való szerves trágyát felhasználni. Mi „bio” minő-sítésű alapanyagot vásárolunk a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkból, de az irányelveinknek megfelelően, itt helyben kezeljük (5. kép).

Igen nagy hangsúlyt fektetünk a szőlő számára kedvező talajállapot kialakítására. A szerves anyagokat illetően arra törekszünk, hogy a venyige helyben maradjon, s a lehe-tőség szerint a borászati mellékter-mékek is szőlőben kerüljenek fel-használásra.

Mi az alkalmazott növényvé- ✎

delmi technológia lényege?Steiner útmutatásait többféle fel-

fogás szerint valósíthatjuk meg.

Minden biodinamikus szövetség a saját olvasatában váltja valóra a steineri alapelveket; mi az „agro-ökológiai” értelmezés alapján dol-gozunk. Allopatikus, homeopatikus és a biodinamikus kezeléseket egy-aránt alkalmazunk. A gombás beteg-ségek ellen a biotermesztésben is engedélyezett szerekkel, rézzel és kénnel permetezünk. Arra törek-szünk, hogy a lehető legkisebb hatóanyag mennyiséggel védjük meg a szőlőt a betegségektől. A

fémréz felhasználásunk 2007-ben például mindössze 0,5 kg/ha volt. A tavalyi évben azonban a csapadé-kos nyári időjárás miatt összesen 2,8 kg rézre volt szükség hektáron-ként. Kénfelhasználásunk évente mintegy 20 kg/ha. A lisztharmattal és a szürkerothadással szembeni ellenálló képesség fokozására a káli-um-bikarbonát tartalmú VitiSant is felhasználjuk, 20 kg/ha/év mennyi-ségben. A növényvédelem haté-konyságát szakszerű zöldmunkák-kal segítjük elő: eltávolítjuk az alsó leveleket, és kitörjük a fürtzónában, s a közvetlen fölötte képződő hón-aljhajtásokat. A fürttermés szabályo-zására 2008-ban, az amúgy is ala-csony átlagos terméshozam (37 q/ha) miatt nem volt szükség.

A szőlőmolyok elleni védelmet feromon légtértelítésre alapozzuk. A molykártétel általában nem halad-ja meg a gazdasági kárküszöb érté-ket, ezért nincs szükség további kezelésekre, Bacillus thuringiensis készítmények bevetésére. A fitofág atkák ellen nem védekeznünk. Kez-detben fontolóra vettük a ragadozó atkák telepítését, de a helyi állo-mány felmérése alapján arra a követ-keztetésre jutottunk, hogy ez telje-sen felesleges. Az ültetvényben egyébként hektáronként öt madár-odút helyezünk el, s ezek rendszere-sen lakóra is találnak (6. kép). A

5. kép Biodinamikus szerves trágya

6. kép Franz Reinhard Weninger birtokán rendszeresen lakóra találnak a madárodúk

2009. június

80

környék igen gazdag természetes élőhelyekben. Ez persze nem kizá-rólag előnyökkel jár. A Fertő-tó közelsége miatt ősszel rendszere-sen riasztanunk kell a seregélyeket. A szőlőtábla mellett erdő húzódik, s a szélső 10-15 sorban rendszeres az őzkár.

Hogyan végzik a misztikum- ✎

mal övezett homeopatikus és a biodinamikus kezeléseket?

Homeopátiás eljárásokat, külön-böző gyógynövényekből (csalán-ból, kamillából, zsurlóból) készült főzeteket, és természetesen biodinamikus preparátumokat is felhasználunk. A komposztáló pre-parátumokat (502–508 jelzésűeket) a biodinamikus szövetség közösen állítja elő, de az „információk” köz-vetítését szolgáló 500 és az 501-es jelűeket helyben készítjük. Ezekből igen csekély mennyiség, hektáron-ként mindössze 1-2 g szükséges. A humuszpreparátummal alapvetően a szőlő növekedését serkentjük. A kvarcpreparátum legfontosabb sze-

repe viszont az, hogy átadja a nap-ból érkező információkat, és előse-gítse a termés beérlelését. Ennek megfelelően a humuszpreparátu-mot a virágzásig, illetve a napfordu-lót megelőzően, míg a kvarcprepa-rátumot ez után juttatjuk ki.

A biodinamikus készítményeket nem keverjük a hagyományos sze-rekkel, hanem külön gépekkel jut-tatjuk ki a szőlőbe. Ismerek azon-ban olyan termelőt is, aki együtt permetezi ki a kétféle csoportba tartozó hatóanyagokat.

Az egyes műveleteket alapvetően a holdállás figyelembevételével hajt-juk végre. 24 hektáron nehézségek-be ütközik az egyes műveletek opti-mális időben való végrehajtása, de természetesen törekszünk arra, hogy a munkákat lehető legkedve-zőbben időzítsük. A növényvédelmi kezeléseknél a hold járása mellett a növényvédelmi előrejelzést is figye-lembe vesszük.

Egyszerűbb a holdnaptár megva-lósítása a pincemunkálatok üteme-zésében. Teliholdnál a boroknak

mindig telt, intenzív illata van; ilyen holdfázisban palackozva aromagazdag jellegüket a palack-ban is jól megőrzik. Fejtés során az illatanyagok megőrzésére törek-szünk, ezért ezt mindig újhold ide-jén végezzük, amikor a bor zárt, reduktív jellegű.

Alkalmaz szaktanácsadókat? ✎

A korábbiakban számos szakta-nácsadót kellett felkérni többek közt a növényvédelem, a tápanyag-utánpótlás, majd az átállások terve-zéséhez. Az átállás technológiáját egyébként Uwe Hofmann, a neves német szaktanácsadó segítette. A biodinamikus szőlőtermesztés véle-ményem szerint az ültetvény har-monikus egyensúlyának a kialaku-lása után már nem szorul folyama-tos szaktanácsadásra. Hosszabb távon nem akarok szaktanácsadók-tól függeni, teljesen önállóan kívá-nok gazdálkodni.

Sok sikert kívánok ehhez!Képek: A szerző felvételei