Disszociatív (konverziós) zavarok

- BNO V. főcsoporton belül az F44 és F45 kódok alá tartozik- A wilberi létra korai W3-as szintű elakadásai okozzák- Hasítás az alapja- Az emlékezet és a kognitív funkciók olyan zavarai, amelyeknél nincsenek világos és

egyértelmű fizikai okok a háttérben, vagyis nem organikusak (Meg lehet az emlék, csak nem kapcsolódik hozzá érzés)

- Szorosan kötődnek traumatizáló eseményekhez, nem megoldható vagy nehezen tolerálható konfliktusokhoz, rendezetlen kapcsolatokhoz

- A tünetek megjelenése a pszichés stresszel szorosan összefügg, gyakran hirtelen alakul ki

- Megszűnik az integráció az emlékek, az identitástudat, a pillanatnyi érzések és a testmozgások kontrollja között

- Krónikus zavar, mint bénulás (parézis) vagy érzéketlenség (anesztézia), érzékkiesés alakulhat ki – elveszett funkció valamilyen formában az érzelmi konfliktust vagy szükséglelet fejezi ki

- Ezeket a zavarokat korábban a konverziós hisztéria különböző formái közé sorolták be- Pszichés eredetű betegségnek tartják őket- Melyek hátterében nincs szervi (organikus) elváltozás, orvosi vizsgálatokkal

semmilyen testi vagy neurológiai betegség nem mutatható ki- A tünetek gyakran megfelelnek a páciens fizikai betegségről, bénulásról alkotott

elképzeléseinek- A disszociatív zavarok minden típusa általában néhány héten/hónapon belül

megszűnik, főleg, ha a kezdete egybeesik egy traumás eseménnyel- A konverzió a disszociáció egyik típusa- Ide tartoznak: konverziós hisztéria, hisztéria, disszociatív amnézia, disszociatív fuga,

disszociatív stupor, transz zavar, disszociatív konvulziók, disszociatív anaesthesia, Ganser-szindróma, multiplex személyiségzavar, szomatizáció, hypochondriázis

Disszociatív hisztériaAz információ –feldolgozás pszichofiziológiai folyamatában valahol elakad az érzékszervi szinten befogadott információ, és nem egészül ki asszociációkkal. Az élmények nem tudatosulnak, és nem is integrálódnak, a beteg az élményeit nem tudja fogalmakká vagy érzelmi minőségükben és teljes információtartalmukban tapasztalattá alakítani. Ennek az integrálódásnak az elmaradása különösen az érzelmekkel kapcsolatos élményekre vonatkozik, így létrejön egy sajátos kettéhasadtság az élmények és az élményeket feldolgozó gondolati tartalmak között. Ennek a megmunkálási deficitnek a klasszikus tünetei: amnézia, szomnambulizmus (alvajárás), elkóborlás, fuga állapot, deperszonalizáció – derealizáció, többszörös személyiség.Jelenség magyarázata:

- a szenzoros információk elsősorban a jobb féltekében mennek végbe és a verbalizálás, a megfogalmazás a bal féltekének volna a feladata, így a disszociatív hisztéria, amely a fogalmi feldolgozás deficitjével jellemezhető, bal féltekei diszfunkciós zavar; valahol elakad a jobb féltekéből a bal féltekébe haladó információ.

- A másik elmélet a retikuláris rendszer (az éberség és a figyelem szabályozását végző rendszer) sajátos zavarával operál, azt feltételezi, hogy a bekerülő infó túl erős ézelemmel kísért, ezért a kortikális feedback ezt csökkenteni igyekszik és ezért az infó fokozott szűrése jellemző.

A fokozott elhárítás miatt a hisztériás kiszorul a saját élményeiből, hőfoktalanítja az érzelmeit, érzelemteleníti az élményeit, miközben elsivárosodik. Az érzelmi kapcsolatok devalválódnak, a szociális kapcsolatai ziláltak, felszínesek, átmenetiek. A disszociatív hisztériánál gyakoriak a frigiditási és merevedési zavarok.

A disszociáció patológiás formái önálló diagnoszikus kategóriák:1. Disszociatiív amnézia2. Disszociatív fuga3. Disszociatív identitászavar4. Deperszonalizációs zavar5. Disszociatív zavar

Patológiás a disszociáció, ha lényeges változás van az identitásban; memóriazavarok állnak fenn, a disszociatív állapotban történt dolgokra részleges vagy teljes amnézia alakult ki.A disszociációt akut trauma vagy erős stressz esetén adaptív vagy védekező folyamatnak tekinthetjük, mely során az egyén elkülöníti a traumás élményt, ezáltal képes arra, hogy tovább funkcionáljon, enyhébb vagy súlyosabb tünetek árán.A derealizáció annak a konstatálása, hogy az állapot megváltozott, a változás fenyegető, idegen, ismeretlen, a környezetében lévő tárgyak, személyek megváltoztak.A deperszonalizáció állapotában azt érzi a személy, hogy megváltozott a teste egésze vagy egy része, mintha nem is az övé lenne, mintha máshoz tartozna a keze.

Disszociatív amnéziaLegfőbb tünete, hogy egyik pillanatról a másikra hirtelen képtelenek lesznek felidézni életük valamilyen fontos eseményével kapcsolatos emlékét, általában traumatikus vagy stresszes eseményeket. A tünet túl jelentős ahhoz, hogy feledékenységre, fáradtságra fogjuk, és nem tulajdonítható semmilyen organikus elváltozásnak. Az emlékezetkiesés általában részleges és szelektív.

- ismétlődő, tartós amnéziás epizódok jelentkeznek (bizonyos időegység elvesztése, fontos személyes infó elfelejtése stb)

- az amnézia komplex cselekvésekre terjed ki- az élettörténet bizonyos eseményei bizonytalanok vagy teljesen hiányoznak- gyakran amnéziás a szuicid kísérletekre- leír fuga állapotokat (elkóborlásokat)- nem drog vagy alkohol indítja be vagy tartja fenn- Interjúhelyzetben – bár jó rapportot képes kialakítani és megfelelő a realitátesztelése,

de bizonyos helyzetekben pl. amnézia említésére tagad, szorongónak tűnik, esetleg disszociálni kezd.

Disszociatív amnézia személyiségzavarban:- ha megjelenik az amnézia, akkor enyhe, alkalomszerű emlékezeti problémák

formájában, melyek szorosan kapcsolódnak a deperszonalizációs epizódokhoz- amnézia előfordul dühvel, haraggal társult helyzetekben- többnyire jól emlékszik élettörténetére- az amnézia kapcsolódhat droghoz, alkoholhoz- interjú helyzetben az amnézia említése kapcsán nem jelenik meg ellenállás

Disszociatív amnézia pszichózisban:- az amnézia csak pszichótikus epizódokhoz kapcsolódik

- hisztrionikus szerveződésnél előfordul pszichotikus epizód, különösen gyermekkori trauma esetén, ilyenkor számos disszociatív tünet jelenkezhet. De nincs idő kiesés vagy fuga.

Disszociatív fuga – pszichogén fugaDisszociatív elkóborlásnak is nevezett zavar esetén a betegek nem csak múltjuk részleteit és identitásukat felejtik el, hanem gyakran otthonukat is elhagyják. Sokan új identitást teremtenek maguknak. Valamilyen személyes stressz élmény váltja ki.Diagnosztikai kritériumok (DSM):

- hirtelen, váratlan elutazás otthonról, vagy a megszokott környezetéből, a múltra visszaemlékezés képtelenségével

- bizonytalanság a személyes identitással kapcsolatban, vagy részlegesen, vagy teljesen új identitás felvétele

- a zavara nem kizárólag disszociatív identitászavar lefolyása során fordul elő, és nem tulajdonítható pszichoaktív szer hatásának

- a tünetek klinikailag jelentős szenvedést, vagy szociális, munkahelyi vagy más fontos funkciók romlását okozzák.

Disszociatív identitászavar- multiplex személyiség- egy személyben két vagy több különböző alszemélyiség létezése, mindegyik önálló,

saját és viszonylagos észlelési, viszonyulási és gondolkodási rendszerrel bír, mind önmaga, mind a külvilág viszonyában

- e személyek közül legalább kettő váltakozva irányítja, meghatározza a személy magatartását

- valamely fontos személyes információra való visszaemlékezési képtelenség, mely a szokásos feledékenységgel nem magyarázható

- a zavar nem tulajdonítható pszichoaktív szernek, epilepsziás rohamnak

Deperszonalizációs-derealizációs szindróma/Deperszonalizációs zavar- tartós vagy visszatérő élmények, melyben a személy úgy érzi,mintha elszakadt volna

vagy külső szemlélője lenne saját testi, mentális folyamatainak, pl. mintha álmodna- a realitásérzékelés megtartott- a deperszonalizáció klinikailag jelentős szenvedést, vagy szociális, munkahelyi vagy

más fontos funkciók romlását okozza- a deperszonalizációs élmény nem kizárólag más mentális zavar miatt fordul elő és

nem pszichoaktív szer hatása miatt alakult ki.

Disszociatív identitás zavarnál megjelenő deperszonalizációs zavarokKrónikus és visszatérő deperszonalizációs élmények a következők lehetnek: - identitásváltozáshoz kapcsolódnak, mintha valaki más irányította volna a viselkedését- testen kívüliség élménye, pl. látja, amint vásárol- beszámol testtudat változásról, pl. látja, ahogy a teste kisgyerek testté változik- nem érez, nem él meg fájdalmat- beszéd közben hallotta a saját hangját, de úgy érezte, az valaki máshoz tartozik- gyakran hall vitatkozó, kommentáló hangokat a fejében, amelyek belülről jönnek és

befolyásolja őt. Ezek a hangok nem tűnnek el a neuroleptikumok hatására

Deperszonalizáció személyiségzavarnál- krónikus és visszatérő deperszonalizációs élmények különösen gyermekkori traumák

esetén, a tüneteket „mintha” élményként írják le

- átélhetik a testtudat változást, de nem olyan mértékben- nincsenek akusztikus hallucinációk

Deperszonalizáció pszichózisnálPszichózis alatt, vagy közvetlenül utána észlelték. Hisztériás pszichotikus epizód esetén kívülről és belülről is hallottak hangokat, de az epizód után a hangok eltűntek.

DerealizációA beteg a környező világ valamely addig ismert jelenségét hirtelen megváltozottnak, ismeretlennek, vagy nem valóságosnak éli meg.

Disszociatív identitászavarnál megjelenő derealizációHa megjelenik: a környezet észlelése megváltozik, előfordul, hogy egyáltalán nem ismeri fel a környezetét.Az ismerősök, családtagok ismeretlenek. A partnert úgy éli meg, mintha a korábbi elkövető lenne, ez akkor történik, ha a derealizáció flashback jelenséggel vagy korregressziós állapottal társul, és újra élik a traumatikus eseményt.

Derealizáció személyiségzavarnálRitkán fordul elő.

Derealizáció pszichózisnálCsak a pszichótikus epizód alatt vagy röviddel utána.

Identitászavar disszociatív identitászavarnálGyakran tagadják az identitászavart. Ha megjelenik, formái:- állandó belső harc, bizonytalanság, hogy ki is ő valójában- belső küzdelem különböző hangokként, „háború a fejben”

Identitászavar személyiségzavarnálA belső harc a szelf két része között zajlik, konstruktív és destruktív részek között, de a részeket önmagához tartozónak éli meg. Nincsenek vitatkozó hangok a fejben.A hisztrionikus személyiségzavarnál úgy élik meg, mintha nem lenne saját identitásuk, mintha különböző szerepeket játszanának. Nem kapcsolódik hozzá amnézia.

Identitásváltozás disszociatív identitás zavarnálAz identitásváltozás teljesen kikerül a kontrolljuk alól:- más a nevük, koruk, öltözetük, szociális kapcsolataik, idegen dolgokat találnak maguk

körül- különböző belső részek irányítják őket, kontrollálják viselkedésüket, amlyeknek más

leet a kora, neme- gyakran testen kívül élménnyel társul- gyakran átélnek korregressziót vagy transzszerű állapotokat- gyakran belülről jövő hang mondja meg, mit tegyenek, mintha megszállta volna őket

valaki

Identitásváltozás személyiségzavarnálNem jelennek meg alter személyiség részek, legfeljebb jó-rossz részre hasadt szelf. A hasadáshoz nem kapcsolódik amnézia.

Megjelenhet a viselkedés feletti kontroll elvesztése, de ez mindig negatív viselkedéshez kapcsolódik; agresszív rész lehasadásakor vagy falásrohamoknál, vagy lopásnál nem vállalják a felelősséget.A hisztrionikus személyiségzavarnál a kontroll elvesztésénél kapcsolódhat szerepjátszáshoz, de a szerepet ego-szintónnak (önmagához tartozónak) éli meg, és nem amnéziás.