diszkrét matematika 1.compalg.inf.elte.hu/~nagy/diak/dm1_ea_1.pdf · diszkrét matematika 1. nagy...

29
Diszkrét matematika 1. Nagy Gábor [email protected] [email protected] ELTE IK Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

Upload: others

Post on 01-Aug-2020

9 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

  • Diszkrét matematika 1.

    Nagy Gábor

    [email protected]@gmail.com

    ELTE IK Komputeralgebra Tanszék

    2014. ősz

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • 2014-15 őszi félév

    Gyakorlat:1. ZH tervezett időpontja: október 21.,2. ZH tervezett időpontja: december 9.

    Fontos információk az alábbi linken találhatók:http://compalg.inf.elte.hu/∼merai/Edu/DM1/index-dm1-gy.htmlEnnek szerepét idővel átveszi:http://compalg.inf.elte.hu/∼burcsihttp://compalg.inf.elte.hu/∼nagy

    Előadás:Fontos információk az alábbi linken találhatók:http://compalg.inf.elte.hu/∼ merai/Edu/DM1/index-dm1-ea.html

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Harmadfokú egyenlet

    Harmadfokú egyenlet megoldásaKeressük meg azax3 + bx2 + cx + d = 0egyenlet megoldásait (a 6= 0)!

    Végigosztva a-val kapjuk az x3 + b ′x2 + c ′x + d ′ = 0 egyszerűbbegyenletet.

    Emlékeztető: másodfokú egyenlet megoldása: x2 + px + q = 0.

    Az x = y − p2 helyettesítéssel eltűnik az x-es tag: y2 + q ′ = 0.

    Innen átrendezéssel és gyökvonással megkapjuk a lehetségesmegoldásokat y -ra, ahonnan kiszámolhatóak az x1, x2 megoldások.

    Hasonló helyettesítéssel a harmadfokú egyenlet y3 + py + q = 0alakra hozható.

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Harmadfokú egyenlet

    Keressük meg az y3 + py + q = 0 egyenlet megoldásait!Ötlet: keressük a megoldásokat y = u + v alakban!Most (u + v)3 = u3 + 3u2v + 3uv2 + v3.A harmadfokú egyenlet:(u + v)3 −3uv(u + v) −(u3 + v3) = 0

    y3 +py +q = 0Célunk olyan u, v találása, melyekre −3uv = p, −(u3 + v3) = q.Ekkor u + v megoldás lesz!u, v megtalálása: u3v3 = (−p3 )

    3, u3 + v3 = −q, u3, v3 gyökeilesznek a z2 + qz + (−p3 )

    3 = 0 másodfokú egyenletnek. Agyökökből u, v köbgyökvonással kijön:

    y =3

    √√√√−

    p2

    +

    √(−q2

    )2+

    (p3

    )3+

    3

    √√√√−

    p2

    √(−q2

    )2+

    (p3

    )3

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Harmadfokú egyenlet

    Keressük meg az x3 − 21x + 20 = 0 egyenlet megoldásait!(Most x = y , és rögtön látszik, hogy az x = 1 gyök lesz.)p = −21, q = 20 helyettesítéssel az

    x =3

    √√√√−

    p2

    +

    √(−q2

    )2+

    (p3

    )3+

    3

    √√√√−

    p2

    √(−q2

    )2+

    (p3

    )3képletbe azt kapjuk, hogy

    x =3√

    −10 +√

    −243 +3√

    −10 −√

    −243

    A négyzetgyök alatt negatív!Meg lehet-e menteni a megoldóképletet?

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Harmadfokú egyenlet

    x = 3√

    −10 +√

    −243 + 3√

    −10 −√

    −243Formálisan számolva, a (

    √−3)2 = −3 feltétellel:

    −10 +√

    −243 = −10 + 9√

    −3 =23 + 3 · 22 ·

    √−3 + 3 · 2(

    √−3)2 + (

    √−3)3 = (2 +

    √−3)3.

    Hasonlóan −10 −√

    −243 = (2 −√

    −3)3.

    Ezzel a megoldás: x = (2 +√

    −3) + (2 −√

    −3) = 4.

    Felmerülő kérdésekSzámolhatunk-e

    √−3-mal formálisan?

    Miért épp így kell számolni a −10 +√

    −243 értékét?Hova tűnt az x = 1 megoldás?Mi a harmadik gyöke az egyenletnek?

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Számfogalom bővítése

    Természetes számok: N = {0, 1, 2, . . . }Nincs olyan x ∈ N természetes szám, melyre x + 2 = 1!N halmazon a kivonás nem értelmezett!

    Egész számok: Z = {. . . ,−2,−1, 0, 1, 2, . . . }A kivonás elvégezhető: x = −1.Nincs olyan x ∈ Z egész szám, melyre x · 2 = 1!Z halmazon az osztás nem értelmezett!

    Racionális számok: Q ={

    pq : p, q ∈ Z, q 6= 0

    }Az osztás elvégezhető: x = 12 .Nincs olyan x ∈ Q racionális szám, melyre x2 = 2!Q halmazon a négyzetgyökvonás nem (mindig) elvégezhető!

    Valós számok: R.Nincs olyan x ∈ R valós szám, melyre x2 = −1!

    U.i.: Ha x ≥ 0, akkor x2 ≥ 0.Ha x < 0, akkor x2 = (−x)2 > 0.

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Számfogalom bővítése

    Komplex számok körében az x2 = −1 egyenlet megoldható!

    Komplex számok alkalmazása:

    egyenletek megoldása;geometria;fizika (áramlástan, kvantummechanika, relativitáselmélet);grafika, kvantumszámítógépek.

    Komplex számok bevezetéseLegyen i az x2 = −1 egyenlet megoldása.A szokásos számolási szabályok szerint számoljunk az iszimbólummal formálisan, i2 = −1 helyettesítéssel:

    (1 + i)2 = 1 + 2i + i2 = 1 + 2i + (−1) = 2i .

    Általában

    (a + bi)(c + di) = ac − bd + i(ad + bc).

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • A komplex számok definíciója

    DefinícióAz a + bi alakú kifejezéseket, ahol a, b ∈ R, komplex számoknak(C) hívjuk.összeadás: (a + bi) + (c + di) = a + c + i(b + d).Szorzás: (a + bi)(c + di) = ac − bd + i(ad + bc).A z = a + bi ∈ C komplex szám, valós része: Re(z) = a.A z = a + bi ∈ C komplex szám képzetes része:Im(z) = b.

    Figyelem! Im(z) 6= biAz a + i0 alakú komplex számok a valós számok.A 0 + ib alakú komplex számok a tisztán képzetes számok.Az a+bi és a c +di komplex számok egyenlőek: a+bi = c +di , ha

    a = c és b = d .

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • A komplex számok definíciója

    MegjegyzésA komplex számok alternatív definíciója:(a, b) ∈ R× R párok halmaza, ahol azösszeadás koordinátánként: (a, b) + (c, d) = (a + c, d + b);szorzás (a, b) · (c, d) = (ac − bd , ad + bc).

    A két definíció ekvivalens: i ↔ (0, 1).Az a + bi formátum kényelmesebb számoláshoz.Az (a, b) formátum kényelmesebb ábrázoláshoz(grafikusan, számítógépen).További formális számokra nincs szükség:

    Tétel(Algebra alaptétele, NB)

    Minden a0 + a1x + a2x2 + · · ·+ anxn kifejezés esetén, ahola0, . . . , an ∈ C, an 6= 0, akkor létezik olyan z ∈ C komplex szám,hogy a0 + a1z + a2z2 + · · ·+ anzn = 0.

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Számolás komplex számokkal

    DefinícióEgy x szám ellentettje az az x̂ szám, melyre x + x̂ = 0.

    Egy r ∈ R szám ellentettje: −r .

    Állítás (HF)

    Egy z = a + bi ∈ C szám ellentettje a −z = −a − bi komplex szám.

    DefinícióEgy z = a + bi ∈ C komplex szám abszolút értéke:|z | = |a + bi | =

    √a2 + b2.

    Valós számok esetében ez a hagyományos abszolút érték:|a| =

    √a2.

    Állítás(HF)

    |z | = |a + bi | ≥ 0, |z | = |a + bi | = 0 ⇔ z = a + bi = 0.Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Számolás komplex számokkal

    DefinícióEgy x szám reciproka az az x̂ szám, melyre x · x̂ = 1.

    Egy r ∈ R nemnulla szám reciproka: 1r .Mi lesz 11+i ?Ötlet: gyöktelenítés, kunjugálttal való bővítés:

    11 +

    √2

    =1

    1 +√

    2· 1 −

    √2

    1 −√

    2=

    1 −√

    2(1 +

    √2)(1 −

    √2)

    =1 −

    √2

    12 − (√

    2)2

    =1 −

    √2

    1 − 2= −1 +

    √2.

    Hasonlóan:1

    1 + i=

    11 + i

    1 − i1 − i

    =1 − i

    (1 + i)(1 − i)=

    =1 − i

    12 − i2=

    1 − i1 − (−1)

    =1 − i

    2=

    12

    −12i .

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Számolás komplex számokkal

    Definíció

    Egy z = a + bi komplex szám konjugáltja a z = a + bi = a − biszám.

    Állítás(HF)

    Egy z nemnulla komplex szám reciproka 1z =z

    z·z

    A definíció értelmes, hiszen a nevezőben:

    z · z = (a + bi)(a − bi) = a2 − (bi)2 = a2 + b2 = |z |2.

    Nullosztómentesség: z · w = 0 → z = 0 vagy w = 0.Két komplex szám hányadosa:

    zw

    = z · 1w.

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Számolás komplex számokkal

    Tétel (HF)

    1 z = z ;2 z + w = z + w ;3 z · w = z · w ;4 z + z = 2 · Re(z);5 z − z = 2i · Im(z);6 z · z = |z |2;7 z 6= 0 esetén z−1 = z

    |z |2 ;

    8 |0| = 0 és z 6= 0 esetén |z | > 0;9 |z | = |z |;10 |z · w | = |z | · |w |;11 |z + w | ≤ |z | + |w | (háromszög egyenlőtlenség).

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Számolás komplex számokkal

    Tétel(HF)...

    |z · w | = |z | · |w |;...

    Bizonyítás

    |z ·w |2 = z ·w ·z · w = z ·w ·z ·w = z ·z ·w ·w = |z |2 ·|w |2 = (|z |·|w |)2.

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Komplex számok ábrázolása

    A komplex számok a komplex számsíkon:

    -

    6

    ��

    ��

    ���

    Re(z)

    Im(z)

    z= r(cosϕ+ i sinϕ)

    r

    ϕ

    $

    Ha z = a + bi ∈ C, akkor Re(z) = a, Im(z) = b.A (Re(z), Im(z)) vektor hossza: r =

    √a2 + b2 =

    √|z |2.

    A z nemnulla szám argumentuma ϕ = arg(z) ∈ [0, 2π)A koordináták trigonometrikus függvényekkel kifejezve:

    Re(z) = a = r · cosϕ, Im(z) = b = r · sinϕ.

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Komplex számok trigonometrikus alakja

    Definícióz ∈ C nemnulla szám trigonometrikus alakja az = r(cosϕ+ i sinϕ),ahol r > 0 a szám abszolút értéke.

    Figyelem! A 0-nak nem használjuk a trigonometrikus alakját.A trigonometrikus alak nem egyértelmű:r(cosϕ+ i sinϕ) = r(cos(ϕ+ 2π) + i sin(ϕ+ 2π)).

    DefinícióEgy z ∈ C nemnulla argumentuma: az a ϕ = arg(z) ∈ [0, 2π),melyre z = |z |(cosϕ+ i sinϕ).

    z = a + bi algebrai alak;z = r(cosϕ+ i sinϕ) trigonometrikus alak.

    Itt a = r cosϕ, b = r sinϕ.Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Számolás trigonometrikus alakkal

    Legyen z ,w ∈ C nemnulla komplex számok:z = |z |(cosϕ+ i sinϕ), w = |w |(cosψ+ i sinψ).A szorzatuk:zw = |z |(cosϕ+ i sinϕ) · |w |(cosψ+ i sinψ) =

    = |z ||w |(cosϕ cosψ− sinϕ sinψ+ i(cosϕ sinψ+ sinϕ cosψ)) =addíciós képletek: cos(ϕ+ψ) = cosϕ cosψ− sinϕ sinψ

    sin(ϕ+ψ) = cosϕ sinψ+ sinϕ cosψ= |z ||w |(cos(ϕ+ψ) + i sin(ϕ+ψ)).

    A szorzat abszolút értéke: |zw | = |z ||w |.A szorzat argumentuma:

    ha 0 ≤ arg(z) + arg(w) < 2π, akkorarg(zw) = arg(z) + arg(w);ha 2π ≤ arg(z) + arg(w) < 4π, akkorarg(zw) = arg(z) + arg(w) − 2π.

    A sin, cos függvények 2π szerint periodikusak, az argumentummeghatározásánál redukálni kell az argumentumok összegét.

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Moivre-azonosságok

    Tétel HFLegyen z ,w ∈ C nemnulla komplex számok:z = |z |(cosϕ+ i sinϕ), w = |w |(cosψ+ i sinψ),és legyen n ∈ N. Ekkorzw = |z ||w |(cos(ϕ+ψ) + i(sin(ϕ+ψ));zw =

    |z ||w |(cos(ϕ−ψ) + i sin(ϕ−ψ));

    zn = |z |n(cos nϕ+ i sin nϕ).

    A szögek összeadódnak, kivonódnak, szorzódnak. Azargumentumot ezek után redukcióval kapjuk!

    Geometriai jelentésEgy z ∈ C komplex szám a komplex számsíkon mint nyújtvaforgatás hat. |z |-kel nyújt, arg(z) szöggel forgat.

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Komplex számok gyökei

    PéldaSzámoljuk ki a

    (1+i√

    2

    )8-t:(

    1+i√2

    )8=

    (1√2

    + i 1√2

    )8=

    (cos π4 + i sin

    π4

    )8=

    = cos(8 · π4

    )+ i sin

    (8 · π4

    )= cos 2π+ i sin 2π = 1.

    További komplex számok, melyeknek a 8-adik hatványa 1:

    1;−1;i : i8 = (i2)4 = (−1)4 = 1;−i ;1+i√

    2; −1+i√

    2;

    sőt: ±i · 1+i√2

    :(i · 1+i√

    2

    )8= i8 ·

    (1+i√

    2

    )8= 1 · 1 = 1.

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Gyökvonás

    A z = |z |(cosϕ+ i sinϕ) és w = |w |(cosψ+ i sinψ) számokegyenlőek:

    |z |(cosϕ+ i sinϕ) = |w |(cosψ+ i sinψ),ha

    |z | = |w |ϕ = ψ+ k · 2π valamely k ∈ Z szám esetén.

    n-edik gyökvonás: Legyen zn = w :zn = |z |n(cos nϕ+ i sin nϕ) = |w |(cosψ+ i sinψ).

    Ekkor|z |n = |w | → |z | = n√|w |nϕ = ψ+ k · 2π valamely k ∈ Z esetén→ ϕ = ψn + k · 2πn valamely k ∈ Z esetén

    ha k ∈ {0, 1, . . . , n − 1}, akkor ezek mind különböző komplexszámot adnak.

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Gyökvonás

    TételLegyen z = |z |(cosϕ+ i sinϕ), n ∈ N. Ekkor a z n-edik gyökeiwn = z :

    w = n√

    |z |(

    cos(ϕ

    n+

    2kπn

    )+ i sin

    n+

    2kπn

    ))k = 0, 1, . . . , n − 1.

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Gyökvonás

    w = n√

    |z |(

    cos(ϕ

    n+

    2kπn

    )+ i sin

    n+

    2kπn

    )): k = 0, 1, . . . , n−1.

    PéldaSzámítsuk ki a 6

    √1−i√3+i

    értékét!

    1 − i =√

    2(√

    22 − i

    √2

    2

    )=√

    2(cos 7π4 + i sin

    7π4

    )√

    3 + i = 2(√

    32 + i

    12

    )= 2

    (cos π6 + i sin

    π6

    )Mivel 7π4 −

    π6 =

    19π12

    6√

    1−i√3+i

    = 6√

    1√2

    (cos 19π12 + i sin

    19π12

    )=

    = 112√2

    (cos 19π+2kπ72 + i sin

    19π+2kπ72

    ): k = 0, 1, . . . , 5.

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Komplex egységgyökök

    DefinícióAz εn = 1 feltételnek eleget tevő komplex számok az n-edikegységgyökök:

    εk = ε(n)k =

    (cos

    2kπn

    + i sin2kπn

    ): k = 0, 1, . . . , n − 1.

    Nyolcadik komplex egységgyökök

    -

    6

    &%'$

    ε4

    ε2

    ε6

    ε1ε3

    ε5 ε7

    ε0 = 1rrrrr r r rNagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Gyökvonás

    Pozitív valós számok négyzetgyöke: legyen r > 0 valós.Ekkor az x2 = r megoldása: ±

    √r .

    TételLegyen z ∈ C nem-nulla komplex szám. n ∈ N és w ∈ C olyan,hogy wn = z . Ekkor az n-edik gyökök: wεk : k = 0, 1, . . . n − 1.

    Bizonyítás

    A wεk számok mind n-edik gyökök: (wεk)n = wnεnk = wn = z .

    Ez n különböző szám, így az összes gyököt megkaptuk.

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Rend

    Bizonyos komplex számok hatványai periodikusan ismétlődnek:1, 1, 1 . . .−1, 1,−1, 1 . . .i ,−1,−i , 1, i ,−1, . . .1+i√

    2, i , −1+i√

    2,−1, −1−i√

    2,−i , 1−i√

    2, 1, 1+i√

    2, i . . .

    Általában:cos(2πn ) + i sin(

    2πn )-nek n darab különböző hatványa van.

    DefinícióEgy z komplex szám különböző (egész kitevős) hatványainakszámát a z rendjének nevezzük és o(z)-vel jelöljük.

    Példa1 rendje 12 rendje ∞ : 2, 4, 8, 16, . . .−1 rendje 2: 1,−1i rendje 4: 1, i ,−1,−i

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Rend

    TételEgy z komplex számnak vagy bármely két egész kitevős hatványakülönböző (ilyenkor a rendje végtelen), vagy pedig a hatványok arend szerint periodikusan ismétlődnek. A rend a legkisebb olyanpozitív d szám, melyre zd = 1.Továbbá zk = z l ⇔ o(z)|k − l . Speciálisan zk = 1 ⇔ o(z)|kBizonyításTegyük fel, hogy z rendje véges. Ekkor léteznek olyan k , lkülönböző egészek, melyekre zk = z l . Legyen k > l . Ekkorzk−l = 1.Legyen d legkisebb olyan pozitív szám, melyre zd = 1. Ha zn = 1,akkor osszuk el maradékosan n-et d -vel: n = q · d + r , ahol0 ≤ r < d . Tehát 1 = zn = zq·d+r = (zd )qz r = 1qz r = z r . A dminimalitása miatt r = 0 azaz d |n. Visszafelé is igaz:d |n ⇒ zn = 1. Beláttuk: d |n ⇔ zn = 1.

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Primitív gyökök

    Az n-edik egységgyökök rendje nem feltétlenül n:4-edik egységgyökök: 1, i ,−1,−i .

    1 rendje 1;−1 rendje 2;i rendje 4.

    DefinícióAz n-ed rendű n-edik egységgyökök a primitív n-edik egységgyökök.

    A tétel következményei:

    Következmény(HF)

    Egy primitív n-edik egységgyök hatványai pontosan az n-edikegységgyökök.Egy primitív n-edik egységgyök pontosan akkor k-adikegységgyök, ha n|k .

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.

  • Primitív egységgyökök

    PéldaPrimitív 1. egységgyök: 1;Primitív 2. egységgyök: −1;

    Primitív 3. egységgyökök: −1±i√

    32 ;

    Primitív 4. egységgyökök: ±i ;Primitív 5. egységgyökök: . . . (HF)

    Primitív 6. egységgyökök: 1±i√

    32 ;

    Állítás(HF)

    Egy cos(2kπ

    n

    )+ i sin

    (2kπn

    )n-edik egységgyök pontosan akkor

    primitív n-edik egységgyök, ha (n, k) = 1.

    Nagy Gábor Diszkrét matematika 1.