1

Az anyag diszkrét szerkezete

• kételektródos cső + higanyosvákuumszivattyú

–Johann Heinrich Wilhelm Geissler (1814/5-1879)

• Geissler-csövek

–Julius Plücker (1801-1868)

• színképvizsgálatokhoz (1855)

• a H első három vonala + a katódsugarak felfedezése, mágneses térben elhajlanak (1858)

• kémiai elemek periódusos rendszere, atomsúlyok (1869)

–Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (1834-1907)

• ismeretlen elemek jóslása (1871)

• az elektromos töltés diszkrét mennyiségekből áll (1874)

–George Johnstone Stoney (1826-1911)

• a katódsugarak az áramból származó negatívan töltött részecskék (1879)

–Sir Willam Crookes (1832-1919)

• az elektromos töltésnek van egy hordozó „atomja” (1881)

–Stoney

• a katódsugarak hullámok?

–Eugen Goldstein (1850-1930)

• elhajlásuk elektromos térben

• a csősugarak (1886)

• a szikraközre eső ultraibolyasugárzás segíti az átütést(1887)

–H. R. Hertz

2

• az elektromos töltés hordozója az „elektron”

–Stoney (1891)

• a katódsugarak képesek áthatolni vékony fémfólián (1892), tehát hullámok?

–H. R. Hertz

• a katódsugárzás negatívan töltött részecskék árama (1895)

–Jean Baptiste Perrin (1870-1942)

• a rádiumsók természetes radioaktivitása (1896)

–Antoine Henri Becquerel (1852-1908)

• lumineszcenciakutatások közben fedezi fel

• szisztematikus kutatás és véletlen felfedezés

• a radioaktív sugárzás atomi tulajdonság? (1896)

–Maria Sklodowska-Curie(1867-1934)

• fizikai-kémiai szeparáció: tórium, polónium, rádium (1897-1898)

• leukémia

• a katódsugarak részecskéinek tömege 1/1837-ed része a H atoménak, töltésük stb. (1897)

–Joseph John Thomson (1856-1940)

• Nobel-díj (1906)

• a csősugárzás részecskéi atom-méretűek (1898)

–Wien

• az α és β sugarak, valamint a radon felfedezése (1899)

–Ernst Rutherford (1871-1937)

• iskolaalapító: Bohr, Geiger, Haan, Cockroft, Moseley, Oliphant, Chadwick, Kapica, Hariton

• a γ sugárzás felfedezése (1900)

–Paul Ulrich Villard (1860-1934)

• a β negatív töltésű, az α is részecskékből áll (1900)

–M. Curie

• a β hasonlít a katódsugárzáshoz (e/marány, 1900)

–Becquerel

• a radioaktivitás ionizációs, fiziológiai stb. hatásai (1901)

• Nobel-díj (1903)

3

• a fényelektromos hatás

–Philipp Eduard Anton von Lenard (1862-1947)

• Lenard-ablak (1893)

• elektronok okozzák (1899)

• a kilépő elektronok száma (az áram) arányos a fény intenzitásával (1900)

• a kilépő elektronok maximális kinetikus energiája a fémtől és a fény rezgésszámától (hullámhosszától) függ, egy minimumfrekvencia alatt nincs elektron (1902)

• a csősugarak elhajlanak elektromos és mágneses térben (1902)–Wien

• tiszta rádiumsó előállítása (1902)–M. Curie

• fizikai Nobel-díj (1903)

• a radioaktív bomlás elmélete - az atomok átalakulása (1902)–Rutherford

• az α sugarak pozitív töltésű részecskék, megjósolja a transzuránokat (1903)

• kémiai Nobel-díj (1908)

• a mazsolás puding atommodell (1903)

–J. J. Thomson

• az elektronok csoportosulnak az atomban periódusos rendszer (1904)

• a planetáris atommodell (1905)

–Perrin

• a fényelektromos hatás magyarázata a foton-hipotézissel (1905)

–Einstein

• a Brown-mozgás molekuláris-statisztikai elmélete (1905)

• a szilárd testek fajhője az atomi mozgások is kvantáltak (1907)

• Nobel-díj (1922)

• a tömegspektrometria alapelve (1907)

–J. J. Thomson

– izotópok vizsgálata (1911-1913)

• Brown-mozgás kísérletekkolloidokban (1908-1913)

–Perrin

• Nobel-díj (1926)

• eszköz a töltött részecskék észlelésére

–Rutherford és Geiger (1909)

• az α részecskék kétszeresen ionizált He atomok

–Rutherford

• A 10-12 cmátmérőjűatommagokfelfedezése αbombázással (1906-1911)

–Rutherford

4

• fémrádium előállítása (1910)

–M. Curie

• kémiai Nobel-díj (1911)

• az elektron pontos töltésének megmérése (1909-1911)

–Robert Andrews Millikan (1868-1953)

• Nobel-díj (1923)

• a h mechanikai hatás dimenziójának felhasználása (1911)

–Arnold Johannes Wilhelm Sommerfeld (1868-1951)

• a fényelektromos hatás Einstein-féle elméletének kísérleti bizonyítása, h mérése (1913)

–Millikan