Babeș-Bolyai Tudományegyetem

Kolozsvár, 2013

AZ ATHÉNI NIKÉ TEMPLOM

Egyetemi hallgatók:

Brad Szidónia, Dózsa Andrea

Történet és Filozófia egyetem

Régészet

III. évf.

Irányító tanár:

Dr. Molnár - Kovács Zsolt

Bevezető

Az akropoliszra látogató, a Propülaia melletti teraszon rábukkan egy Athéna Niké kis

szentélyre, mely méretei ellenére a klasszikus kor egyik legszebb ión stílusú alkotása1( 2., 3. Kép

). Az Athénának mint Győzelem istennőjének szentelt kultusz még az archaikus korban nyúlik

vissza de a kultusz igaziból Marathón után nyert nagyobb jelentőséget.2 Ezt a templomot népies

nevén Niké Apterosznak is nevezik, azaz a „Szárnytalan Győzelem templomának”. Pausanius

írásai szerint a templom belsejében eredetileg egy fából készült, szárny nélküli Niké szobor

állott, a bal kezében egy sisakot, a jobban pedig egy gránátalmát tartva, ezzel magyarázható

népies nevének eredete.3

Ezt a templomot egy korábbi, archaikus kori szentély hagyományos helyére építették4,

egy mükénéi sziklabástya kváderekkel kiszélesített teraszára (1 kép), melyet a perzsák romboltak

le 480 - ban az akropolisz többi épületeivel együtt.5 I. e. 427 - 424 között Kallikratész, a

Pantheon egyik kitünő mestere, újjáépítette az akropolisz dél - nyugati sarkán, pentelikoni

márványból, ión oszloprenddel, de az attikai stílus szabályai szerint. Ez úgy történt, hogy nem

sokkal a Kallias-béke után , 445 táján született határozat új templom építést és kultusz megújítást

hírdetett, mely határozat szövege egy kőtáblán maradt fenn, mely a tervek kidolgozására

kinevezett építészről is tanuskodik, vagyis Kallikratészről.6 Állítólag az általa épült templom

már sokkal kisebb lett mint a korábbi. A templom teraszát, kívül, i. e 420 vagy 410 táján, Niké

alakokat ábrázoló domborművekből összeállított mellvéddel vették körül, melynek valódi célja

igaziból az volt, hogy megvédje a látogatókat az omladozó bástya romjaitól7. Szerkezetileg, a

templom legsajátossabb jellegzetteségeként a fríz és mellvéd domborműveit tartják számon,

mindezekről pedig a nekik szánt részekben, sokkal több információnak lesznek a részesei.8

1 John Boardman: Görög művészet. Bp., 2007. 154 p. 2 Németh György, Ritoók Zsigmond, Sarkady János, Szilágyi János György: Görög művelődéstörténet. Budapest

2006. 465 p. 3 http://www.buzzle.com/articles/temple-of-athena-nike.html 4 John Boardman: i.m. 154 p. 5 http://www.ancient-greece.org/architecture/athena-nike.html

6 Németh György, Ritoók Zsigmond, Sarkady János, Szilágyi János György: i.m. 465 p.

7 http://www.buzzle.com/articles/temple-of-athena-nike.html

8 Nigel Spivey: Greek art. London, 1999. 269 p.

Egy kicsit előrehaladva a történelemben, egészen a XVII. század végéig, szigorúan

állítható, hogy a templom viszonylag épségben állt. 1687 - ben, A török megszállás alatt

lebontották a templomot és ágyúállást építették belőle, aztán majd a 1840 körül egy német

építészcsapat a megtalált romokból újraépítette, a restaurálása azóta is folyamatban van.9

Napjainkban nagyon sok részét nem ismerjük a templomnak, vagy csak elemezhetetlen

romokban hányódnak, hiszen a sok rongálás miatt eltűntek például az oromzati alakok

ábrázolásai és a gyönyörű akrotérium is elveszett.10

Akrotériumnak a görög templomok

oromfalának a csúcsán és sarkain alakalmazott díszítést nevezzük. Különböző felíratokból

kiderült, hogy az akrotérium bronzból készült és cask részlegesen vagy teljesen lehetett bevonva

arannyal.11

( 4. kép ). A romokban előkerült egy oromzati sarok, mely rengeteg vitát vont maga

után, van aki a Niké szentélyének tulajdonítja és van aki az Erekhteion északi portikuszának

egyik törédékeként említi, de végülis úgy néz ki, hogy az utóbbi a nyerőbb változat a kutatások

szerint.12

Szerkezete

Amint már a bevezetőben is említettem az Athéni Niké templom az attikai stílus

szabályai szerint épült, amint az oszlop magassága és hossza közötti arány is mutatja, vagyis hét

az egyhez ( 7:1 ) a kilenc az egyhez ( 9:1 ) helyett.13

Ugyanakkor attikai ión építészetben volt

elterjedt az is, hogy a templomot körbe frízzel díszítették és ezt a Győzelem Istennnő szentélye is

bizonyítja.14

9 http://www.ancient-greece.org/architecture/athena-nike.html

10

Patricia Neils Boulter: The akroteria of the Nike temple. 133 p. 11

Uo. 134. p 12

Gorham. P. Stevens: Cornice of temple of Athena Nike. In: Journal of the Archeological Institute of America XII

(1908) 4. sz. 398 p. 13

http://www.buzzle.com/articles/temple-of-athena-nike.html 14

http://www.ancient-greece.org/architecture/athena-nike.html

Háromlépcsős alapzatra épült, belső cellája pedig négy méter , melyet antepillérek közötti

két keskeny pillér oszt meg, és körbe a réseket rács zárta el15

. Az Athéna Niké-templom

alaprajza messzemenően alkalmazkodik a hely által előírt követelményekhez, és olyan

mozzanatokat mutat, amelyek rendkívül szokatlanok a görög építészetben. Ilyen elsősorban a

cella csaknem négyzetes alaprajza és az, hogy a templomot nem veszi körül minden oldalról

oszlopsor, csak első és hátsó frontján áll négy-négy oszlop.16

A belső cella nyitott kelet fele, de attól, a cella mindkét vége előtt négy-négy ión oszlop

magaslik, a háromrészes párkányt tartva. ( 5., 6., 7. Kép )

Ión oszloprend

Az Athéna Niké-templom egy nem megszokott oldalát mutatja a görög építészetnek,

azzal, hogy a templomot minden oldalról nem veszi körül oszlopsor, hanem csak elöl és hátul

díszíti négy-négy ión stílusú oszlop. (1.kép)

Az ión oszlop a női test arányai szerint épül fel, több sor körbefutó barázdából álló

lábazata van, kecsesebb törzsű (a dór alsó átmérőjének 4-6,5-szöröse, az iónnak 8-10-szerese az

oszlop magassága; a kannelúrák száma 24). Az oszlop külön négyzetes alapon emelkedik, efölött

egy vagy több barázdált szélű korongon egy „párna” (torus) van, s az oszlopfő is díszes: kétfelé

kihajló csigák (voluták), köztük tojás vagy levél alakú díszek sorával, alattuk plasztikus

„gyöngysorral”, fölöttük vékony fedőlappal. (7. kép)17

Az ión oszloprend Kr. e. 600 körül,

Hellász keleti részén fejlődött ki.

A kecses athéni Niké-templom, amely Athénének mint győzelemistennőnek épült, elöl,

hátul négy oszloppal díszített, az ión építési rend jó példája. Nyúlánkabb, karcsúbb oszlopai

homorú-domború tagokból álló talapzatból indulnak, kannelúrái sűrűbben tagolják az

oszloptörzset, az oszlop feje pedig összetettebb forma. A „tojássor” felett kétfelé csigavonalba

tekeredő formát látunk, amely akár papirusztekercsnek, kosszarvnak is értelmezhető. Ez a kis

„ékszerdoboz” teljes mértékben érvényesíti az ión oszloprend díszítőelemeit. 15

IV. Ókori művészet, Az ókori görög építészet: Nike Apterosz temploma. In:

http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/4het/muvtori/muvtori4.html 16

Németh: i.m. 466. 17

Németh György, Ritoók Zsigmond, Sarkady János, Szilágyi János György: Görög művelődéstörténet. Budapest

2006.196 p.

Az ión templomon az architráv fölött egyetlen folytatólagos, gyakran domborművel

díszített szalag (fríz) fut körbe, amelyről majd a következő fejezetben részletesen beszámolunk.18

Az athéni Nike templom fríze és mellvédjének domborműve

A fríz északi és nyugati oldalán a görögök egymás elleni csatáit ábrázolja, a déli oldalán a

görögök és a perzsák ütközetét, a keleti oldalon pedig a csatát szemlélő olümposzi isteneket

ábrázolja.19

Az épületet i. e. 410- ben márvány mellvéddel vették körül, domborművein Niké-

alakokat ábrázoló nikék győzelmi ünnepet tartanak.20

A görögöket görögök elleni csatában ábrázoló nyugati és északi frízeken, ( 8., 9. és 14.

kép ) , valószínű a a folyamatban levő poloponészoszi háború egyik mozzanata örökítődik meg.

Ugyanakkor az északi fríznek egy érdekes darabjára találtak , mely a felső részen egy lovasságot

ábrázol görög ruházatban, de sajnos a szélei el voltak törve, tehát nem lehetett a többi töredékhez

illeszteni.21

A görögök és perzsák csatáját ábrázoló déli fríz jeleneteiben (11., 12., 13. Kép ) nagyon

kérdőjeles az, hogy melyik csatáról volna szó, melyik győzelemről, mert ugyan feltételezhető és

a források is bizonyítják, hogy több volt, de ezt mai napig sem tudták megfejteni.22

A töredékek

felfedezésében érdekesség fordult elő a déli fríz kirakásában is, hiszen Blümel egy töredéket a

déli fríz jobb részére helyezett, mert megállapításai szerint egy perzsai csatát ábrázoló töredéket

nem illeszthetett az északi frízbe, amikor az nem is ábrázolt perzsákat egyáltalán.23

Evelyn B

Harrison szerint pedig a teljes déli fríz kompoziciójának a közepébe illett volna. A keleti fríz, (

15. Kép ) pontosan a bejárat fölötti, az olimposzi isteneket ábrázolja különböző állapotokban,

amint letekintenek a háborús jelenetekre.

18

Uo. 19

Patricia Neils Boulter: i. m. 133 p. 20

IV. Ókori művészet, Az ókori görög építészet: Nike Apterosz temploma. In:

http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/4het/muvtori/muvtori4.html 21

Evelyn. B. Harrison: A new fragment from the north frieze of the Nike temple. In: AJA 76 (1972) 195 p. 22

Nigel Spivey: i. m. 274 p. 23

Evelyn. B. Harrison: Notes on the Nike Temple Frieze. In: AJA 74 (1970) 318 p.

A fríz jeleneteinek a megmunkálása teljesen felülmúlja az addigi normákat, az alakok

erőteljesebb kiemelésével, a redők mélyebb ábrázolásmódjával egy sokkal dinamikusabb kép áll

össze a szemlélő előtt, előidézve azokat a stilisztikai újításokat amelyek csak a hellenisztikus

kor megjelenésével kezdődnek el.24

Alacsony kőmellvéd veszi körül a széntélyt, mely i. e. 410 körül épülhetett, a

peloponészoszi háború ideje alatt.25

A mellvéd frízén az athéni Nikét megtestesítő figurák

ünnepelnek, feláldozandó állatokat mutatnak be győzelmi emlékként Athéné tiszteletére, mint

például amikor a Niké alakok egy szarvasmarhát vezetnek az áldozat színhelyére és egyáltalán

nem tanuskodnak az alakok női finomságról ami az áldozatot illeti.26

( 18. kép ) Ugyanakkor a

mellvéd egyik domborművén egy ülve ábrázolt Athéné jelenik meg, mellette pedig egy álló

Győzelem istennő. ( 17. kép ) Erről a kompozicióról sok esetben azt állítják, hogy a két

töredéknek nincs köze egymáshoz, csak, hogy ez a változat bizonyosult be a legvalódibbnak a

kutatások során.

Ami a ruha és az emberi test megformálását illeti, mindképpen ezt a hatást a mellvéd

frízén ábrázoló Niké szandálját oldozó alak adja át a leghűbben. ( 16. Kép ) Az összes Niké alak

ruhájának, vékony anyagának a kimunkáltsága remek, az anyag teljesen rátapad a testükre,

kihangsúlyozva a női szépség vonalait, mely egy nagyon merész kísérlete volt a korszaknak,

kiemelve olyan értékeket melyek addig háttérbe voltak szorulva, a cél a lenyűgözésben állott,

nem pedig egy konkrét üzenet átadásában.27

,, Mindenesetre a mellvéd frízének faragása kitünő típuspéldáit adja az i. e. az V. század

végére kialakult szobrászati stílusnak, amely a Parthenón meglehetősen nehézkes, Klasszikus

idealizmusa után következett. ”28

24

http://www.ancient-greece.org/art/athena-nike-frieze.htm 25

http://www.ancient-greece.org/art/athena-nike-parapet.html 26

Nigel Spivey: i. m. 269 p. 27

http://www.ancient-greece.org/art/athena-nike-parapet.html 28

John Boardman: i.m. 154 p.

Befejezés

Végezetül elmondható, hogy a perzsa győzelem és a peloponnésosi háború szükségszerű

összefüggésének gondolata kapott itt plasztikai megfogalmazást.29

A Niké-mellvéd reliefjeinek a

valóság fölött lebegő eksztázis-hangulata, valamint a nyugati és északi frízek ábrázolása, melyen

görögök harcolnak görögök ellen elénk tárják e két fontos eseményt.

Az Athéni Niké-templomnak és mellvédjének építéstörténete és szobordíszítése egyként

tanúsítja az államtól kiinduló nagy művészeti vállalkozások szoros kapcsolatát Athénban a

peloponnésosi háború eseményeivel.30

29

Németh: i.m. 565 p. 30

Uo.

KÉPTÁR

(2.kép)

(1 kép)

(3. kép)

(4. kép) Bellerophon akrotériuma egy cserép töredékről, Würzburg

(5. kép)Az athéni Nike templom építészeti elemei

(6. kép) - Alaprajz

(7. kép) Tábla mely szemlélteti részletrajzokban a Nike templom fő építészeti

elemeit. ( alaprajz, díszítőelemek, ión oszloprend jellegzetes elemei )

(8. - 9. kép) Töredékek az athéni Nike templom északi frízéből. A görögök,

görögök elleni harcát ábrázolja.

(10. kép) Görög - perzsa háborút abrázoló részlet az athéni Nike templom

frízéről

( 11., 12., 13. kép) ) Töredékek az athéni Nike templom déli frízéből. A

görögök és perzsák harcát ábrázolják.

(14. kép) Töredék az athéni Nike frízének dél - nyugati sarkából. A nyugati

fríz görögök közötti csatát ábrázol.

(15. kép) Töredék az athéni Nike templom keleti frízéből. A csatát szemlélő

olümposzi isteneket ábrázolja.

(16. kép) A mellvéd frízén

ábrázoló Nike, aki a

szandálját oldozza

(17. kép) Az athéni Nike templom mellvédjének ez a domborműve, Pallasz

Athénét ülve ábrázolja, míg Nikét állva.

(18. kép) Az athéni Nike templomot körülvevő mellvéd egyik domborműve. Ez

a részlet egy bika állatáldozatot mutat be, melyet Nikét megtestesítő alakok

vezetnek.

Bibliográfia

Könyvészet:

1. John Boardman: Görög művészet. Bp., 2007, Glória kiadó. 304 p.

2. Nigel Spivey: Greek art. London, 1999, Phaidon Press Limited. 447 p.

3. Németh György, Ritoók Zsigmond, Sarkady János, Szilágyi János György: Görög

művelődéstörténet. Budapest 2006.

Tanulmányok:

1. Evelyn. B. Harrison: Notes on the Nike Temple Frieze. In: AJA 74 (1970)

317-323 p.

2. Evelyn. B. Harrison: A new fragment from the north frieze of the Nike

temple. In: AJA 76 (1972) 195-197 p.

3. Gorham. P. Stevens: Cornice of temple of Athena Nike. In: Journal of the

Archeological Institute of America XII (1908) 4. sz. 398 - 405 p.

4. Patricia Neils Boulter: The akroteria of the Nike temple. 133 - 140 p.

Világháló

IV. Ókori művészet, Az ókori görög építészet: Nike Apterosz temploma. In:

http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/4het/muvtori/muvtori4.html

Temple of Athena Nike. In:

http://www.buzzle.com/articles/temple-of-athena-nike.html

http://www.ancient-greece.org/images/museums/athena-nike/pages/109_0997_jpg.htm

http://www.ancient-greece.org/architecture/athena-nike.html

http://www.ancient-greece.org/art/athena-nike-frieze.html

http://www.ancient-greece.org/art/athena-nike-parapet.html