duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés

2015

2015

� �

��

Du

áli

s k

ép

zé

ss

el

a m

un

ka

vil

ág

áb

an

A

du

áli

s s

za

kk

ép

zé

s M

ag

yaro

rszá

go

n

Tanulószerződéses gyakorlati képzés

Munkával egybekötött szakmatanulás

Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés

Magyarországon


Magyarországon

2015

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

Duális képzéssel a munka világában –

a duális szakképzés

Magyarországon

BUDAPEST

2015

A szakmai anyagot készítette:

Modláné Görgényi Ildikó

Szerkesztőbizottság elnöke:

Dr. Szilágyi János

Szerkesztőbizottság:

Ferencz Csaba Zsolt

dr. Klész Tibor

F. Kárpát Kinga

Sikora Henriett

Borítóterv:

Horváth Balázs

Nyomdai munkálatok:

Perjési Grafi kai Stúdió Kft.

www.perjesi.hu

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara köszönetét fejezi ki a Nemzetgazdasági Miniszternek és a

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsnak a kiadvány elkészítéséhez

és megjelenéséhez a Nemzeti Foglalkoztatási Alap terhére nyújtott anyagi támogatásért.

2015 3

Tartalomjegyzék

Köszöntő 5

1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete 7

1.1 A duális szakképzés jellemzői 7

Németország 9

Ausztria 11

Svájc 12

1.2 Vállalkozások a duális szakképzésben 14

1.3 A magyar oktatási rendszer 18

Középfokú oktatás 18

Alapfok és a középfok közötti átmenet 19

Felsőoktatási szakképzés 20

Felsőoktatás 20

Felnőttoktatás 20

Felnőttképzés 21

Az iskolaszerkezeti átalakítás 21

Iskolafenntartás 21

Intézménytípusok változása 22

Szakképzési centrumok 22

1.4 Az iskolák helyzete a duális szakképzésben 23

2. A gyakorlati képzés koncepcionális fejlődése 27

2.1 A gyakorlati képzés gyökerei 27

3. A Kormányprogram és a kamara kezdeményezései a duális szakképzés kiépítésére 29

3.1 A kamara látlelete 2005-ben 29

3.2 A kamara középtávú stratégiája 30

3.3 A duális szakképzés bevezetése 32

1. lépés: a munkát megalapozó keret-megállapodás 32

2. lépés: a teljes OKJ és a szakképesítések szakmai

és vizsgakövetelmények átdolgozása 33

3. lépés: a szakképzési kerettantervek kidolgozása 34

4. lépés: a képzések beindítása 35

3.4 A gyakorlati képzés minősége 36

4. Koncepciók és kormányzati intézkedések a duális szakképzés továbbfejlesztésére 39

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara4

Tartalomjegyzék

5. A magyar duális szakképzési modell 41

5.1 A magyar és a német duális szakképzés eltérő vonásai 42

5.2 Az iskolarendszerű szakképzés szerkezete és tartalmi változásai 43

A tartalmi átalakulások sorrendje 45

5.3 A gyakorlati képzés megoldásai a magyar duális szakképzésben 47

Tanulószerződés 48

Együttműködési megállapodás 51

5.4 A kamarai garanciavállalás 52

5.5 A pályaválasztás szerepe a duális szakképzésben 53

5.6 A magyarországi duális szakképzés irányítási rendszere 55

Az irányítás állami és jogszabályi keretei 55

A kormány irányító szerepe a következő területekre terjed ki: 55

Az iskolákat fenntartó szervek, szervezetek irányítása, fenntartóváltás 56

5.7 Az iskolarendszerű duális szakképzés fi nanszírozása 57

6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében 61

6.1 Szakképzési tanácsadói hálózat tevékenysége 63

6.2 A szakmaszerkezet és a duális szakképzés 65

6.3 A pályaorientáció 69

6.4 A gyakorlati képzés minőségének ellenőrzése 72

A bevezető ellenőrzés 73

A köztes ellenőrzés 73

6.5 A szintvizsgák és komplex szakmai vizsgák 74

Szintvizsgák 74

Komplex szakmai vizsgák 75

6.6 A szakmai versenyek a kamara ernyője alatt 77

Hazai versenyek 77

EuroSkills – WorldSkills 80

7. A duális szakképzés előnyei 87

8. A duális szakképzés jövője 89

Rövidítések jegyzéke 91

Ábrajegyzék 92

Irodalomjegyzék 94

2015 5

Köszöntő

Az elmúlt negyedszázad során a magyar szakképzés fi gyelemre méltó fejlődésen ment

keresztül. A rendszerváltást követően a megváltozott gazdasági körülmények új meg-

oldásokat követeltek. Az útkeresés során a szakképzés hullámzó mértékben, de egyre

távolodott a munkaerőpiac aktuális elvárásaitól. 2003 és 2009 között már olyan ko-

moly válságjelenségek mutatkoztak, melyek egyértelművé tették, hogy sürgős és az

alapokig visszamenő változásokra van szükség. 2010-től megindult egy reformszerű

átalakítási folyamat. Ennek eredményeképpen napjainkra kialakult a német mintára

épülő, de a hazai sajátosságoknak megfelelően felépített magyar duális szakképzési

rendszer, amely több elemében nemzetközileg egyedülálló. Pár év alatt sikerült az

átalakítást elvégezni, és a 90-es éveket követően létrejött elméletorientált képzést a

munkafolyamatba ágyazott, gyakorlatorientált szakmatanulás váltotta fel. A gazda-

ságot képviselő kamara kulcsszereplővé vált. A kormányzattal szorosan együttmű-

ködve nem csak részt vett az átalakítási folyamatban, de jelenleg példa nélküli az

általa ellátott közjogi feladatok széles köre. Egyfajta közép-kelet európai modellként

is szolgálhat a 2015-ben bevezetésre került ún. kamarai garanciavállalás intézménye,

amely biztosítja az oktatási rendszerben rejlő lehetséges legmagasabb tanulószerző-

déses foglalkoztatási szint elérését. Ilyen formában az egyik kiemelt eszköze annak

a kormányzati célkitűzésnek, hogy a szakiskolai tanulók között a duális képzésben

részt vevők aránya a jelenlegi 50%-ról 70%-ra emelkedjen 2018-ra.

Ajánlom kiadványunkat mindazok szíves fi gyelmébe, akik érdeklődnek a magyar

szakképzés eseményekben, fejleményekben gazdag elmúlt 25 éve iránt és részletei-

ben is megismerkednének a jelenlegi rendszer legfőbb tulajdonságaival, jellemzőivel.

Bihall Tamás

az MKIK alelnöke

2015 7

1. A duális szakképzés kialakításának

előzményei és környezete

Napjainkban Európa- és világszerte átalakulóban van a jellemzően munkaerőpiac

által vezérelt szakképzés, a szakmai oktatás. A szakképzést befolyásoló körülmények,

feltételek és intézkedések földrészenként, országonként rendkívül változatosak.

Az utóbbi években Európában a duális képzés került középpontba. Az Európai

Bizottság 2012. évi november 20-i közleménye a „Gondoljuk újra az oktatást” stra-

tégiáról, valamint az Európa Tanács által elfogadott következtetések az ifj úsági mun-

kanélküliség elleni küzdelemről (2013. június 27-28.) igen egyértelmű üzeneteket

fogalmaztak meg, amelyek összefoglalva a következők:

• Az európai szakképzési rendszerek központi pillérévé kell tenni a duális képzést.

• Világszínvonalú duális szakképzési rendszerek elterjesztésére van szükség.

• A munka alapú tanulás, valamint az oktatás és az üzleti világ közötti együtt-

működés erősítése a cél.

• Magas színvonalú tanulószerződéses gyakorlati képzés elterjesztése szükséges.

• A munkaerőpiacon elvárt készségek biztosítása a tanulmányi eredmények és az

oktatás színvonalának javításával valósulhat meg hatékonyan.

A magyar kormány 2010-ben programjában prioritásként emelte ki a duális képzés

bevezetését a szakképzés területén. Ezt a törekvését a szakképzési koncepciójában

megerősítette. A koncepció reformintézkedései között szerepelt a duális képzés

általánossá tétele, melynek érdekében a gyakorlati képzés kiemelt fejlesztésére és

támogatására került sor. A duális képzés kiterjesztése és az ezzel kapcsolatos a fel-

adatok megvalósítása érdekében a kormány keret-megállapodást kötött a Magyar

Kereskedelmi és Iparkamarával. Ennek köszönhetően a kamara szakképzési feladatai

jelentős mértékben kiszélesedtek.

1.1 A duális szakképzés jellemzői

A duális képzés a szakképzés olyan rendszere, amelyben a szakképzési feladatok

felelősségén és költségein, a közös érdek elismerésével, megosztozik az állam és

a gazdaság.

A duális képzés megvalósítása az iskola és a vállalat szintjén zajlik. Az iskola és a

gazdálkodó vagy egyéb szervezetek együttesen járulnak hozzá a tanulók szakmai kép-

Duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés Magyarországon


zéséhez. A szakképző iskola a fi atalok szakmai elméleti oktatását látja el. A gyakorlati

képzés a gazdálkodó vagy egyéb szervezetek (vállalatok, magánmunkáltatók, vállal-

kozók, költségvetési szervek, szövetkezetek, kisiparosok, kereskedők stb.) feladata.

A duális képzés fontos jellemzője, hogy valós munkakörnyezetben szocializálja

a tanulót, ezért lényegét tekintve vállalati-üzemi képzést jelent az iskolai képzés

kiegészítéseként.

Az állam a szakmai elméleti oktatási kötelezettséget és a rendszer jogszabályi

feltételeinek biztosítását vállalja.

A képzés elsődleges célja, hogy a fi atalokat képessé tegye teljes körű szakmai

kom pe tencia elsajátítására, amelyeknek birtokában munkavállalóként képessé

válnak munka feladataik hatékony, innovatív ellátására, önállóan és másokkal együtt-

működve.

A duális szakképzési rendszereket működtető országokban a rendszer további

jellemzői (melyek egyben a sikerkritériumai is):

• A szakképzés szolgáltatásként funkcionál, amelynek célja a sikeres gazdaság

munkaerő-piaci igényeinek kielégítése, illetve a fi atal szakképzett munkaerő

számára karrierlehetőség biztosítása.

• A szakemberképzés célja nem a lexikális tudás megszerzése, hanem a sikeres és

hatékony munkavállaló képzése.

• A vállalkozásoknál nem a rövid távú haszonszerzés a fő motiváló erő, hanem a

leendő munkavállaló magas színvonalú képzése, amely hosszú távon megtérülő

befektetésnek minősül.

• A munkával egybekötött szakmatanulásnak köszönhetően a leendő munkavál-

laló elhelyezkedési esélyei jelentősen megnőnek, a munkaadó pedig minimali-

zálni tudja a betaníttatás és a téves foglalkoztatás költségeit.

• A tanműhelyi képzés felkészít a vállalati-üzemi gyakorlatra, de mindenkinek

részt kell vennie életszerű helyzetben, külső gyakorlaton.

A duális rendszerű képzést folytató európai országok nem egységesek a középfokú

képzési rendszer szerkezetében, így a duális képzés súlyának változása függ az okta-

tási rendszerüktől is. Érdemes kiemelni és áttekinteni néhány környezetünkben

levő ország duális szakképzési rendszerét, mert megállapíthatóak a hasonlóságok és

eltérések, továbbá számos jó gyakorlat kerülhet adaptálásra a magyar körülmények

közé is. Magyarország történelmi múltja és tradíciói mellett a német, az osztrák és

a svájci rendszer bemutatása is adhat magyarázatot a magyar folyamatok fejleszté-

sének egyes lépéseire.

1. A duális szakképzés kialakításának előzményei és környezete

2015 9

Németország

Németországban az alkotmány értelmében a teljes közoktatási rendszer állami fel-

ügyelet alatt áll. A kétszintű állami feladatok a szövetségi állam és a 16 tartomány

között oszlanak meg.

Valamennyi iskolai törvény, beleértve a szakképesítést adó iskolákra vonatkozóakat

is, tartományi törvény. A tartományok hatáskörébe tartozik a tanterv, az iskolaév

meghatározása, a tanárok fi zetésének meghatározása, a vizsgák, illetve a követel-

ményrendszer kidolgozása.

Annak ellenére, hogy a Német Szövetségi Köztársaság 16 tartománya az oktatás

területén is jelentős autonómiával bír, a közoktatási rendszer nagyjából egységes

módon mindenhol érvényes.

Az oktatási rendszer három fő szintből áll: alapfokú képzési szint, középfokú és

felsőoktatási képzési szakasz. A kötelező iskolai oktatás – tartománytól függően

10-12 évig – a 6. életévtől a 16-18. életévig tart.

Az alapfokú iskolai képzés hatéves korban kezdődik. A német kötelező oktatást az

általános iskola és a középiskola alsó tagozata (alsó középfokú oktatás) alkotja.

Az elemi iskola négy évfolyamos, ahol egységes, általános képzés folyik. A 4. osz-

tályban dönteni kell, hogy a tanulók – a tanulmányi teljesítmény függvényében – a

következő évfolyamtól a három rendelkezésre álló továbbtanulási út közül melyi-

ket választják. Az alsó középiskolai szakasz általános oktatást adó iskolatípusa az

öt évfolyamos Hauptschule. Alapvégzettséget ad, 15-16 éves korig tart. A kikerülő

fi atalok szakmai tanulmányokat kezdhetnek vagy általános profi lú középiskolában

folytathatják tanulmányaikat.

Szélesebb körű oktatást biztosít a tanulóknak a reáliskola, és általában az 5.-től a 10.

évfolyamig tart. A 10. évfolyam után megszerzett reáliskolai végzettséggel (közép-

szintű bizonyítvány, mittlere Reife) a tanulók bekapcsolódhatnak az általános gimná-

ziumi képzésbe vagy szakmai tanulmányokat kezdhetnek, vagyis a reáliskola egyfelől

erősen szakmaorientált, másrészt nyitva hagyja a továbbtanulás felé vezető utat.

A harmadik iskolatípusban, a gimnáziumi oktatásban a tanulók közismereti oktatása

elmélyültebb. Az alsó középfokú oktatást követően a 11-13. évfolyam már a kötelező

képzésen túli oktatás szakasza. A 13. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi

vizsgát tehetnek. A tanulmányok befejeztével a diákok a felsőoktatásban tanulhatnak

tovább.

A német oktatási rendszer pozitívumaként értékelhető a nyitottsága, mivel az egyes

szinteken lehetővé teszi, hogy a tanulók módosítsák tanulmányaik irányát. A fi atalok

mintegy 60%-a választja a szakképzésben való részvételt, a duális képzés keretein

belül valamilyen szakmában.



Németországban 1999 óta sok vita övezte a duális modell fenntartását még parla-

menti szinten is. A német állam azonban ezekre további intézkedésekkel válaszolt,

amelyek gyakorlati helyeket biztosítottak azoknak a fi ataloknak, akik nem tudtak

elhelyezkedni, és ösztönözte a vállalatokat, hogy tanúsítsanak nagyobb hajlandóságot

a szakképzésben való aktív részvételre.

A szövetségi kormány és a német ipar munkaadói szervezetei 2004 júniusában

együttműködési nyilatkozatot írtak alá, amelyben a partnerek vállalták, hogy min-

den fi atalnak, aki képzésben kíván és tud részt venni, biztosítják erre a lehetősé-

get, szoros együttműködésben a tartományokkal. Ennek eredményeképpen az aláírt

tanulószerződések száma megnőtt. Németországban a fi atalok döntő többsége részt

vesz valamely szakmai képzésben.

A duális képzés (1. ábra) támogatója a kamara, kiemelt feladata a szakmai képzés,

a továbbképzés tartalmi alakítása, a képzési lehetőségek ismertetése, a cégek tájékoz-

tatása a tanulók gyakorlati képzésének lehetőségéről, a kapcsolódó jogszabályokról.

Ellenőrzi a tanulószerződéssel oktató cégeket, elvégzi a minősítésüket, hogy meg-

felelnek-e a gyakorlati képzés feltételeinek. Nyilvántartja az üzemi képző helyeket.

A kamara részt vállal a képzőhelyek és a képzésre jelentkezők közötti közvetítésben.

1. ábra A német duális gyakorlatorientált szakképzés

Forrás: Dr. Szilágyi János előadása 2015

Szakmunkás tanulók

Gyakorlati képzés

Minél több idő eltöltése az üzemben

480 óra évente

az iskolában:

• 320 óra szakmai

• 160 óra közismereti

Iskolai képzés

Kereskedő és ipari szakember

Vállalatok

• 4 nap hetente

• Gyakorlatorientált képzés

• Gyakorlati jártasság és

szakelméleti tréning

• Képzési szerződés, a vállalat tanulóinak munkabért fi zet

• A tanulót a cég veszi fel,munkavállalói státusz

Szakképző iskolák

• 1-1,5 nap hetente

• Általános műveltség

• Szakmára vonatkozó elméleti

és gyakorlati készség

• Nincs ösztöndíj


2015 11

A törvény feljogosítja a kamarákat a köztes és a szakmunkásvizsgák lebonyolítására,

a vizsgarend kialakítására, a vizsgabizottságok felállítására és a vizsgabizottságokban

közreműködő vizsgabizottsági tagok felkérésére és delegálására.

A Németországban bevált duális szakképzési rendszert a sok németországi vita

ellenére is eredményesnek, és ma már követendő példának tartják. Európa számos

országában bevezették, a többi közt Ausztriában, Svájcban is.

Ausztria

Ausztriában a tankötelezettség 9 éves, 6-tól 15 éves korig tart.

Az első négy év után az oktatás kettéválik, 5-8. évfolyamig az általános iskola felső

tagozatának megfelelő iskolatípusba (Hauptschule), illetve a középiskola alsó tago-

zatával egyenértékű, általános műveltséget nyújtó, úgynevezett magasabb általánosan

képző iskolába (AHS – Allgemein bildende höhere Schule) léphetnek a tanulók.

Az előbbi iskolatípus fokozatosan megszűnik, helyére az úgynevezett új középis-

kola (Neue Mittelschule) kerül, mely típust 2012 szeptemberében vezették be. A két

(fokozatosan összevont) iskolatípust (Hauptschule és Neue Mittelschule) elvégzők

beléphetnek a szakképzésbe úgy, hogy a politechnikai iskolában egy éves szakmai

felkészítő (orientáló) évfolyam után a duális (a magyar szakiskolaihoz hasonló) kép-

zés keretei között tanulnak, vagy közvetlenül elkezdik a felsőbb középfokú szakmai

oktatást, amely a magyar szakközépiskolai képzésnek felel meg.

Az érettségizni szándékozók az általános műveltséget nyújtó, felső középfokú

oktatásnak megfelelő felső tagozaton (AHS Oberstufe) folytatják a tanulást, és a 12.

osztály után, 18 évesen érettségi vizsgát tesznek, amely feljogosít a felsőoktatásban

történő továbbtanulásra. Szakmai végzettséget azonban nem szereznek.

A szakmunkásképzés duális gyakorlati képzés, mely döntően az üzemekben folyik.

Ezt a gyakorlati képzést iskolai elméleti oktatás egészíti ki, melyre heti egy vagy két

alkalommal kerül sor. Előfordul blokkosított formában is, ilyenkor a tanévet 4 × 10

hetes blokkokra osztják. 10 hetet tölt a diák az iskolában, ahol elméleti oktatást kap;

ez a tanév bármelyik időszakában lehetséges. A következő háromszor 10 hét a válla-

latnál, gyakorlati képzést jelent. Amennyiben nincs lehetőség vállalati gyakorlatra, az

iskola az általános műveltség elmélyítésére és a tanműhelyben szerzett szakmai

ismeretek kiegészítésére törekszik. Választott szakmától függően a szakmunkás-

képzés ideje 2, 2 és ½, 3, 3 és ½, vagy 4 év. A képzés szakmunkásvizsgával zárul.

Ausztriában a tanulók mintegy 80%-a vesz részt szakképzésben. A diákok mintegy

fele, azaz a korosztály csaknem 40%-a a duális képzés keretein belül folytatja a

tanulmányait. E forma gyakran hangoztatott előnye, hogy éppen gyakorlatorientált



voltából adódóan a tényleges gazdasági és munkaerő-piaci igényeknek megfelelően

készíti fel a tanulókat a munka világába történő bekapcsolódásra.

A beiskolázás a vállalat feladata. A tanulóknak azonban előtte felvételizniük kell, a felvé-

teli eljárás két részből áll. Először tesztfeladatok alapján győződik meg a vállalat a tanuló

elemi ismereteiről. Ezt követően a vállalat vezetője, a leendő tanuló szüleivel együtt,

interjúra hívja a jelentkezőt. Itt megismerik egymást, s a másik fél közeli és távlati

terveit. Ausztriában a cégeknél gyakorlaton lévő tanulókat munkavállalóként kezelik.

A kamarák szerepe a szakképzés folyamatában rendkívül fontos Ausztriában, a ka-

mara a szövetségi állam után a második legnagyobb szakképzést koordináló szervezet.

A kisipari és szabályozott szakmák esetében a vizsgáztatás és a képesítés igazolása

is kamarai határkörébe tartozik. Regionális szinten a szakképzés irányítása, a képző

cégek ellenőrzése, a tanulószerződések és a záróvizsgák a kamara jogosultsága.

A kamara a képzés minden szintjén jelen van, a szakmunkástól kezdve a közép- és

felsőfokú szakmai képzéseken át egészen a poszt szekunder, a szakmai felsőoktatási

képzésekig, szakmai felnőttképzésekig bezárólag. A kamara biztosítja évente közel

125 000 szakmunkástanuló gyakorlati képzését is.

Svájc

Svájcban az oktatási szolgáltatások megszervezése az egyes kantonok felelősségi kö-

rébe tartozik, ezért azok között jelentős eltérés mutatkozik az egyes kantonokban

más-más szabályozás lehet érvényben. Az általános iskola Svájcban kötelező, álta-

lában 7 éves korban kezdődik, és 8 vagy 9 évig tart. Az alapfokú oktatás két részre

oszlik, az első 6 évre, majd az azt következő 3 évre. A kötelező oktatási szakaszban a

tanítás az anyanyelven zajlik (a kantonoktól függően franciául, németül, olaszul vagy

rétorománul). Az alsó középfokú oktatás kantontól függően 3-4 évet vesz igénybe,

amelynek célja az általános ismeretek oktatása és az alapfokú szakoktatás, azaz a

felkészítés a felső középfokú oktatásra. A kötelező oktatási szakasz utáni lépcső

a felső középfokú oktatás, amely általános oktatási részre és szakképzési részre oszt-

ható. Általános, érettségivel záruló képzést az általános és a speciális középiskolák

nyújtanak. A szakiskolák a tantermi elméleti oktatást gyakorlati órákkal kombinálják

(szakmai gyakorlat). Azok a tanulók, akik nem tudják megkezdeni felső középfokú

tanulmányaikat, felzárkóztató és felkésztő programokon vehetnek részt. A közép-

fokú végzettséggel rendelkező fi atalok egy része felsőoktatási intézményben folytatja

tanulmányait. A szakképzési szakasz a duális rendszerben zajlik a német példa alap-

ján. Az alapoktatás befejezése után a tanulók háromnegyede tanulószerződés kereté-


2015 13

ben tanul szakmát. Az üzemek részéről azonban egyre gyakrabban felmerülő igény,

hogy a tanulók szakmai ismeretei mellett az alapvető gyakorlati felkészültséget is

szervezett iskolai keretek között sajátítsák el a tanulók.

Mindhárom országban (2. ábra) a duális szakképzésben részt vevők száma jelentős: a

szakképzésben részt vevők közül Ausztriában 39%, Németországban 51% és Svájc-

ban 63%. Ebben a sorban Magyarországon az e képzésben részt vevők száma még

kevesebb (33%), de minden intézkedés azt segíti, hogy ez az arányszám növekedjen.

2. ábra A duális szakképzésben részt vevők aránya


A duális képzés bevezetésével a szakképzésben paradigmaváltás történt (3. ábra).

A kamara – elemzéseken alapuló új koncepciójának megfelelően, amely stratégiává

nőtte ki magát – a valós munka világába koordinálta a gyakorlati képzést, ahol a

diákok sikerélménye megnő, az aktivitásuk fokozódik.

A munkaerőpiac folyamatos változásai között működő vállalkozások képzési hajlan-

dósága is fokozatosan növekszik, a képzés többi szereplőjével való együttműködésük

erősödik, amelyben nagy szerepe van a szervezésnek, oktatásnak, a közös módszerek

cseréjének.



3. ábra A duális szakképzés jellemzőinek kapcsolódásai

Paradigmaváltás

Fókuszban a duális szaképzés

Partnerség

Gyakorlatorientált képzés

Munkaerőpiacfolyamatosváltozása

Tanulási,tanítási,

szervezési,szakmai és

módszertani anyagok

készítése,oktatói

felkészítés

Vállalatok aktivitása

Résztvevő diákok

aktivitása

Forrás: Dr. Szilágyi János

1.2 Vállalkozások a duális szakképzésben

A kamara a gazdaság és a szakképzés kölcsönhatására nagy fi gyelmet fordít. Nyomon

követi azt is, hogy a gazdaság eredményei milyen erőteljesen hatnak vissza a kép-

zésre. A duális szakképzési rendszer sikeres működtetése függ a gazdasági háttértől,

a megfelelő környezettől (az ország GDP-je, az államadóság, a pozitív irányba haladó

államháztartási egyenleg, a foglalkoztatási ráta, a munkanélküliségi ráta és még több

hasonló jelző szám).

A munkanélküliségi ráta 2014-ben Magyarországon az Európai Unió átlagánál jobb,

és ez tendenciózusosan egyre javul.

A 4. ábra grafi konján jól látható, hogy azon körbe került az ország, ahol a munka-

nélküliségi ráta kedvezőbb.


2015 15

4. ábra Ifj úsági munkanélküliségi ráta Európában

Forrás: Eurostat

A versenyképes gazdaság a gazdálkodó szervezetek, a vállalatok, a vállalkozások

versenyképességén alapszik. Ehhez pedig nélkülözhetetlen és alapvető eszköz a ver-

senyképes szakképzés is. A gazdaság és a szakképzés elválaszthatatlan egymástól,

teljesítményük kölcsönösen befolyásolja a másik szektor eredményeit. Ugyanez az

elválaszthatatlanság és egymásra utaltság jelenik meg jól nyomon követhetően magá-

ban a duális szakképzésben is. A duális képzés ugyanis csakis a termelő gazdaság, a

szabályozó állam és az iskolai rendszer szoros együttműködése révén valósulhat meg.

Különösen fontos ennek okán, hogy a szakképző iskolák a munkaerőpiac igényeinek

megfelelően képezzék a tanulóikat és a vállalkozásokat még intenzívebben vonjuk be

a szakképzésbe.

A kamara célja, hogy minél több vállalkozás vegyen részt a duális képzésben mind a

kis- és közepes vállalatok, mind a nagyvállalatok közül. Ezen a képzési úton a tanulók

életszerű munkakörülmények között, a legkorszerűbb technikát, technológiát alkal-

mazva, kiváló szakemberektől tanulhatnak.

A növekedési pályára álló gazdaságnak is vannak elvárásai a szakképzés terén. A nagy-

vállalatok a modern termelésbe bevonható, jól képzett és megbízható, széles körű



alapismeretekkel rendelkező munkavállalókat keresik. Aktuálisan pedig az mondható

el, hogy a magyar gazdaságnak több szakmunkásra és technikusra van szüksége, mint

amennyit a jelenlegi oktatási rendszer képez. Az is tapasztalható, hogy a munkaerő-

piac szempontjából még nem megfelelőek az arányok az iskolatípusok között, ugyanis

a középiskolás korú tanulók igen magas számban választják a gimnáziumot és a szak-

középiskolát, és kevesen a szakiskolát.

A gazdálkodó szervezetek motiválása nélkülözhetetlen a duális szakképzés működteté-

séhez. A vállalkozások ez irányú meggyőzését a kamara évekkel ezelőtt kezdte meg és

fokozatosan bővítette az eszközöket ahhoz, hogy az eredmények is növekedhessenek.

A rendszer előnyeit felismerve a kamara mindent megtett a duális képzés kiterjesz-

téséért a gazdálkodó szervezetek után az egyéb szervezetek körében, az egészségügy

területén is. 2013. január 1-jétől már kórházakkal, szociális otthonokkal is lehetséges

a tanulószerződés kötése, így a duális képzési forma szakképzésre gyakorolt – gazda-

sági tapasztalatok alapján pozitív – hatásának eredményei immár az állami szférában

is érvényesülhetnek.

Azok a tanulók, akik a szakképzés alatt a gyakorlatukat vállalatoknál valós munka-

körülmények között végzik, később a munkaerőpiacon könnyebben helyezkednek el.

2014-re a fi atal pályakezdők elhelyezkedése javult és növekedésnek indult (5. ábra).

5. ábra Munkaerő-piaci státuszok

százalék

Elhelyezkedett Munkanélküli Tanuló

80

70

60

50

40

30

20

10

0

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Egyéb (GYES, GYED,

háztartásbeli stb.



2015 17

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete 2008 óta folyamatosan végez

felméréseket a tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytatott, már végzett

pályakezdőkkel. A fi atal pályakezdők saját szakmájukban való elhelyezkedése

(6. ábra) szintén növekedő irányt vett. Ez a pozitív tendencia a gazdálkodó szerveze-

teknél folyó gyakorlatorientált képzésnek köszönhető.

6. ábra A tanult szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya a teljes végzett évfolyamhoz képest


A kamara a vállalkozások szerkezetében, működésében, eredményeiben, prospe-

ritásában a képzés oldaláról is további erőforrást lát. A vállalkozások számaránya,

foglalkoztatási mutatói, termelési jellemzői, eredményei bizakodásra adnak okot.

Magyarországra jellemző, hogy a kis- és középvállalkozások száma az EU átlaghoz

képest magasabb. Ez a speciális helyzet erősítheti a duális szakképzés kiterjedését.

Országos átlag

2009

30,2

33,1 33,934,7 34,9

38,5

44,5

50

45

40

35

30

25

20

15

10

5

02010 2011 2012 2013 2014 2015



1.3 A magyar oktatási rendszer

A magyar oktatási rendszer 2013-tól több ponton módosult, hogy megfeleljen a

hazai és a nemzetközi elvárásoknak.

Középfokú oktatás

Az óvoda és az általános iskola négy, hat, nyolc évfolyama után következik a közép-

fokú képzés, ahol már többféle tanulási út lehetséges.

• A gimnáziumi képzési programok négyévesek (léteznek ugyanakkor nyolc,

illetve hat évfolyamos gimnáziumok is), a kéttannyelvűek esetében ötéves az

általános képzés, amely középszintű, vagy emelt szintű érettségi vizsgával zárul.

Az érettségi bizonyítvány a felsőoktatásba való belépés előfeltétele. Lehetséges

a tanulást az érettségi után a szakképzésben is folytatni.

• A szakközépiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a közismereti képzés-

sel párhuzamosan ágazati szakképzés folyik. A tanulók az első négy szakközép-

iskolai évfolyam elvégzése után középszintű vagy emelt szintű szakmai érettségi

vizsgát tesznek, mely meghatározott munkakörök betöltésére is feljogosít.

A tanulók választhatnak, hogy munkába kívánnak állni, vagy folytatják tanulmá-

nyaikat. A tanulási úton továbbhaladás lehetséges a szakközépiskola szakképzési

szakaszába (szakképzési évfolyamok) vagy a felsőoktatási szakképzésbe, vagy az

adott ágazatban felsőfokú tanulmányok megkezdésére.

• Az új, egységesen hároméves duális szakiskolai képzés az első évfolyamtól egy-

szerre nyújt közismereti oktatást és szakképzést. Az évfolyamokon való előre-

haladással a közismereti oktatás csökken, a szakképzési óraszám pedig növekszik.

A gyakorlati képzés aránya a korábbi szakiskolai képzéshez képest lényegesen

megnőtt, míg a szakmai elméleti és különösen a közismereti tárgyak óraszáma

jelentősen csökkent.

A 2016 szeptemberétől a szakképzési intézményrendszer megváltozik, új szakképző

intézménytípusok jönnek létre: a szakgimnázium és a szakközépiskola. A szakgim-

náziumi érettségi keretében szakképesítés is megszerezhető.


2015 19

7. ábra Magyar oktatási rendszer

Alapfok és a középfok közötti átmenet

Azok a tanköteles korú tanulók, akik általános iskolai tanulmányaikat elvégezték de

– gyenge eredményeik miatt – szakiskolába már nem nyertek felvételt, a Híd I. prog-

ramban folytathatják tanulmányaikat. A Híd I. célja, hogy pótolja a továbbtanuláshoz

szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket és kompetenciákat. A Híd II. program

azokat a tanköteles életkort már betöltő tanulókat célozza meg, akik nem rendelkez-

nek általános iskolai végzettséggel, de legalább 6 osztályt befejeztek, és további fel-

készítést igényelnek szakmacsoportos jelleggel, hogy képesek legyenek felvételt nyerni

valamely szakiskolai képzési programba. 2016. szeptember 1-jétől HÍD II. program

új néven, Szakképzési Hídprogramként folytatódik, és a szakképzésről szóló 2011. évi

CLXXXVII. törvény hatálya alá tartozik.

Speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai programok a sajátos neve-

lési igényű tanulók képzését hivatottak biztosítani. A végzettek 2-es vagy 3-as szintű, az

Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban OKJ) szerinti szakképesítést szerezhetnek,

vagy a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges készségeiket fejlesztik.

A speciális szakiskolai programok kettő- és négyévesek, és kezdődhetnek két általános

képző évfolyammal is.

Az oktatás az állami intézményekben ingyenes.

Iskola előttioktatás

Alapfokú oktatásKözépfokú oktatás

SzakképzésFelsőoktatás

Felnőttképzés

Óvoda

Általános iskola1–6. évfolyam

Gimnázium7–12. évfolyam

Alap-képzés





Szakközép-iskola

9–12. évfolyam

+13

Szakiskola9–11.

évfolyam +12

–13

Mesterképzés

HÍD programok

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23

évek



Felsőoktatási szakképzés

A felsőoktatási intézmények által folytatott, felsőfokú szakképzettséget adó szak-

képzés a felsőoktatási szakképzés. A felsőoktatási intézmények által hallgatói

jogviszony keretében folytatott szakképzés felsőfokú szakképzettséget ad, önálló

végzettségi szintet azonban nem.

Felsőoktatás

Magyarország 1999-ben írta alá a Bolognai Nyilatkozatot, a bolognai folyamat

célkitűzéseinek megvalósítására 2006-ban került sor.

A felsőoktatásba felvételi eljárás keretében kerülhet az, aki teljesíti az intézmény

által megjelölt feltételeket. Ennek megvalósítása összekapcsolt az emelt szintű

érettségi vizsga rendszerével.

Az első képzési ciklus a felsőoktatásban az alapképzés: lezárása a Bachelor dip-

loma, mely 6–8 féléves képzést követően szerezhető meg, 180-240 kreditponttal.

Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható szak-

mai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti

munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott

szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez.

A mesterképzés, amely Master diplomát jelent a második felsőfokú végzettségi

szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot megszerezte. E kép-

zés 2–4 féléves, 60-120 kreditpontot kell összegyűjteni. Az elvégzését követően ki

lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet doktori képzésre, amely a

tudományos fokozat megszerzésére készít fel.

Néhány egyetemi szintű szak az új, ciklusos képzési rendszerben osztatlan mes-

terképzés maradt. Ugyancsak osztatlan mesterképzésként indul az új kétszakos

tanárképzés. Az osztatlan mesterképzések bemeneti feltétele érettségi végzettség,

a jellemzően 10–12 féléves képzések.

A tudományos ismeretek bővítésére a mesterképzési szak elvégzése után, a tudo-

mányos fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzésben (PhD) van lehetőség.

Felnőttoktatás

A felnőttoktatás az a képzés, ahol a „tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú

elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó” iskolai oktatásban

vesz részt. A tanulók attól az évtől kezdődően, amelyben a huszonötödik életévüket

betöltötték, kizárólag felnőttoktatásban kezdhetnek új tanévet.


2015 21

A felnőttoktatás különböző képzési formákban szervezhető meg, így nappali mun-

karend szerinti oktatásban, esti és levelező oktatásban, valamint egyéb módokon, pl.

távoktatás formájában. Általában véve a felnőtteknek kínált képzési programok nem

különböznek a nappali rendszerű képzéstől a célok, belépési követelmények, a tan-

tervek fő vonásai, illetve az értékelés és a képző intézmény által kibocsátott, államilag

elismert képesítés tekintetében. A legjellemzőbb munkarend azonban az esti tagozat

a szakképző programok mindkét típusában, s csak nagyon kevés felnőtt vesz részt

„egyéb” képzési formában kínált programokban.

Fontos megjegyezni, hogy a 2015-ben hatályba lépett jogszabály-változtatásnak

köszönhetően Magyarországon ingyenes a második szakképesítés megszerzése, azon-

ban a képzés csak felnőttoktatásban szervezhető meg, nem nappali munkarendben.

Felnőttképzés

Az alacsonyabb képzettségűek és idősebbek számára az állam inkább a felnőttképzés

keretében kínál speciális célprogramokat.

A felnőttképzés fogalmát az iskolarendszeren kívüli képzésekre használják. Lényeges

jellemzője, hogy a képzés résztvevői nem tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak

a képző intézménnyel, hanem felnőttképzési szerződés alapján történik a képzés.

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény mindenki számára biztosítja

a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.

Az iskolaszerkezeti átalakítás

Iskolafenntartás

2015 szeptemberétől a szakképzés egy kézbe került, a Nemzetgazdasági Minisztérium,

mint a szakképzésért és a felnőttképzésért felelős minisztérium, vette át mintegy 500

szakiskola és szakközépiskola egységes szakmai irányítását.

Ily módon létrejött jogszabályi, tartalmi, szervezési és működtetési szinten az egyszintű

szakképzés-irányítás, ezzel lehetővé válik, hogy a szakképzés minél inkább megfeleljen a

gazdaság igényeinek. Ezzel egyidejűleg a szerkezet átalakult és új szakképzési centrumok

jöttek létre, amelyek a korábbiaknál nagyobb önállósággal működhetnek és nagyobb

eséllyel biztosítják a szükséges forrásokat a szakképzés feltételeinek megteremtéséhez.

A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került szakképzés-irányítói és -fenntartói szerep

egyik részről erősíti a szakképzést, másik részről megszilárdítja a szakiskolák és szakkö-

zépiskolák működését. Az intézményrendszer hatékonyabb működése szorosabbá teszi

az intézmények közötti kapcsolatot, gyorsabb és rugalmasabb reagálási lehetőséget nyújt



a gazdasági igények változására. A cél az, hogy a szakiskolák és a szakközépiskolák ön-

állóbbak legyenek, egyben felelősek és motiváltak a szakmai feladataik végrehajtásában.

Ez a változás az iskolarendszerű szakképzést teljesen új alapokra helyezi.

Intézménytípusok változása

2016. szeptember 1-jével átalakulnak a szakképző iskolák, új szakgimnáziumi és új szak-

középiskolai intézménytípusok kerülnek bevezetésre (ebben a rendszerben a szakiskola

fogalma a 2016 szeptembere előtti speciális szakiskolákat takarja). A változás lehetőséget

ad arra is, hogy a jövő fi ataljai megújított középiskolai rendszerben tanulhassanak, és

ezen keretek között érettségi vizsgára is felkészülhessenek, nem csak a szakgimnázi-

umok, hanem a jelenleg hároméves szakiskolai rendszert felváltó új szakközépiskolai

rendszer tanulói is.

Az utóbbiak három, szakképzést folytató évfolyam és szakmai vizsga megszerzését

követően két év alatt fel tudnak készülni az érettségi vizsgára. A szakmai képzés az alap-

fokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és szakgimnáziumban a 13. vagy a 14.,

szakközépiskolában a 11., szakiskolában a kerettantervben meghatározott évfolyamon

fejeződik majd be. A képzés mind három iskolatípusban az OKJ-ben levő ágazatok és

szakképesítések szerint folyik.

A jelenlegi szakközépiskola szakgimnáziummá alakul, amelyben a képzés továbbra is az

ágazati 9-12. évfolyamokon zajlik, illetve az érettségit követő szakképzési évfolyam(ok)

on. Lényegi változás azonban, hogy a négy évfolyam alatti szakaszban növekszik a szak-

mai képzés időtartama, és ezen belül a gyakorlati képzés aránya is, amely biztosítja, hogy

a tanulók az érettségi mellett egy szakképesítést is szerezhessenek. Az érettségit köve-

tően pedig érettségire épülő emelt szintű szakképesítés szerezhető. Ebben az iskolatípus-

ban tehát 4+1 éves képzés, gimnáziumi érettségi esetén 4+2 éves képzés folyik.

A jelenlegi szakiskola szakközépiskolává alakul, amelynek lényeges tartalmi újdonsága,

hogy a 3 éves szakmai képzést és komplex szakmai vizsgát követően automatikus tovább-

lépési lehetőséget nyújt az érettségi megszerzéséhez, egy kétéves érettségire felkészítő

képzés keretében. Ebben az iskolatípusban tehát 3+2 éves képzés folyik.

A jelenlegi speciális szakiskola pedig szakiskolaként működik tovább.

Szakképzési centrumok

A jelenlegi többcélú köznevelési intézményi körbe beépítésre kerül a szakképzési

centrum. Ez az intézményi forma a szakképző iskolákat a költségvetési szervként

működő szakképzési centrum szervezeti egységeiként integrálja.

A szakképzési centrumok felállításának célja a szakképzésért és felnőttképzésért

felelős miniszter fenntartása alá tartozó szakképző intézmények hatékonyabb, össze-


2015 23

hangoltabb működése, az erőforrások racionálisabb kihasználása az eredményesség

optimalizálása.

A centrumok száma megyénként legfeljebb 3, a fővárosban legfeljebb 10. A korábbi

szakképző iskolák a szakképzési centrumok tagintézményeiként működnek tovább.

1.4 Az iskolák helyzete a duális szakképzésben

A kamara fi gyelemmel kíséri az iskolák helyzetét és tevékenységét, hiszen a duális

képzésben igen fontos partneri szerepet töltenek be.

A szakképzést folytató iskolák helyzete komplex szakmai tartalmi, szervezési-

működtetési oldalról és a tanulói létszám sem állandó. Szakmai irányításukat

befolyásolják az OKJ változásai – ezzel összhangban évenként változhat a gazdaság

igényeinek megfelelően meghozott döntések alapján az oktatott szakmák szerkezete.

Működtetésük átformálása folyamatban van, a racionalizálás szellemében és a mi-

nőségi munkavégzés érdekében. Cél, hogy az iskolák száma összhangba kerüljön a

szakmaszerkezeti elvárásokkal és a demográfi ai folyamatokkal. A létszámcsökkenési

tendencia sajnos a szakképzésbe belépők esetében még jó néhány évig folytatódik.

8. ábra A szakképzésbe belépő korosztály számának csökkenése

2005

127 207

24%-os csökkenés

100 350105 272

117 033121 724

112 054

97 301 94 64597 597 97 047

115 598

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

140 000

120 000

100 000

80 000

60 000

40 000

20 000

0




A csökkenő létszám mellett másik fontos problémakör a lemorzsolódás. A szak-

iskolába belépő és kilépő diákok közötti különbség mintegy 15 000 fő, amelynek okai

sokrétűek. Ez a képzésből kiesett csoport hasznos tagja lehetne a társadalomnak és

a gazdaságnak. Valószínűsíthető, hogyha a duális képzésben vennének részt ezen

tanulók, a tevékenység-orientált gyakorlati képzésben sikerélményre tennének szert,

amely megakadályozhatná a lemorzsolódásukat.

9. ábra Lemorzsolódás

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 5000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000

Belépők

Kilépők


Az iskolák szempontjából a már említett rendszerbeli probléma is megjelenik: a be-

iskolázási számok az egyes iskolatípusokban a társadalmi oldaláról, gazdasági hasz-

nosság szempontjából nem megfelelőek. Túlsúlyban van az úgynevezett „bölcsész”

irányú gimnáziumi létszám és 1995-től zuhanásszerűen csökkent a szakiskolák

tanulóinak létszáma, így a szakmunkások száma (10. ábra). Ebben a kérdéskörben

2011-től kismértékű javulás tapasztalható.


2015 25

10. ábra Középfokú oktatásban tanulók iskolatípusonkénti megoszlása


Ezt a visszás helyzetet enyhíti a 2015. évi törvénymódosítás az új szakgimnázium és

az új tartalmú szakközépiskola bevezetésével.

Fontos változtatás az is, hogy az állam a korábbi egy helyett két szakképesítés ingye-

nes megszerzését teszi lehetővé az iskolarendszerű szakképzésben. A másodszakma

ingyenessége is növeli a szakképzésben tanulók létszámát. Az intézkedés célja, hogy

azok számára is megteremtse a továbbtanulás lehetőségét, akik nem képesek vagy

nem szeretnének magasabb szinten továbbtanulni, de szakmai karrierjük, pályafutá-

suk megerősítéséhez indokolt lehet egy további szakképesítés megszerzése.

Tartalmi oldalról az iskolák legfontosabb alapdokumentuma a pedagógiai program.

Ennek kidolgozásához szükség van az OKJ-re, a szakképesítések szakmai és vizsga-

követelményeire és a kerettantervekre, mint központi jogszabályi dokumentumokra.

Az iskolák vezetői és szakmai tanárai jól felkészültek, képesek a szakmai, szervezeti,



működési változásokat, módosulásokat rugalmasan követni. A központi szakmai

kerettantervek kidolgozásában partnerei voltak a kamarának és az átalakulásokat

segítik a szakképzés megújítása, jobbítása, a jövő nemzedékének a munkaerőpiacon

való biztonságos megjelenése érdekében.

2015 27

2. A gyakorlati képzés koncepcionális fejlődése

Magyarország történelmében a képzés metodikája a gazdasági és társadalmi körülmé-

nyekhez igazodva alakult. Hol az elméleti képzés, hol a gyakorlati képzés került előtérbe.

A rendszerváltás óta a kamara a gyakorlati képzés fejlesztésében aktívan részt vesz.

Követi a gazdasági eredményeket, intézkedéseket kezdeményez, elemzi a szakképzés

helyzetét, annak eredményeit, és a továbblépés útját ennek megfelelően jelöli ki, azon-

kívül koordinálja annak megvalósítását. Mindezen folyamatokban együttműködik

valamennyi érintett partnerrel.

2.1 A gyakorlati képzés gyökerei

A magyar szakképzés gyakorlati képzésének gyökerei egészen a középkortól követ-

hetőek.

A két világháború között a magyar szakoktatást rendelettel szabályozták, amely szerint

azok a cégtulajdonosok, akiknek több mint 25 tanoncuk volt, kötelezhetőek voltak

tanonciskola szervezésére és fenntartására. A tanonciskolából nőttek ki az ipari szak-

iskolák, ahol a legfontosabb cél a színvonalas műhelygyakorlatok vezetése volt.

A szocialista gazdaság szakított a korábbi koncepcióval, az ipar és a képzés integráció-

jával. Olyan helyzetet teremtett, ahol a gazdaság szereplői nem szólhattak bele a kép-

zésbe. Ennek ellenére a munkaerő utánpótlásának legfőbb forrása a szakmunkás iskola

volt. A szakmunkásképzés elméleti és gyakorlati képzés keretében folyt. A gyakorlati

képzés módjait úgy találták leghatékonyabbnak, hogy a tanulmányok elején, az alap-

képzés során iskolai vagy vállalati tanműhelyekben folyt a képzés, a későbbi időszakban

pedig csak a termelési gyakorlaton keresztül kerültek kapcsolatba a tanulók az iparral.

Végül a harmadik évfolyam sikeres elvégzése és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése

után a tanulók szakmunkásvizsgát tehettek.

A gyakorlati képzés iskolai tanműhelyben (tangazdaságban, tanudvarban stb.) vagy az

iskolával történt megállapodás alapján állami vállalatnál, szövetkezetnél és egyéb mun-

káltatónál a képzés céljának megfelelő – a tantervi követelményeket megvalósító – terme-

lőmunkában való részvétellel is történhetett. A gyakorlati képzés céljára, a megállapodás

szerint tanműhelyt állami vállalat és szövetkezet is létesíthetett és fenntarthatott. A vál-

lalatnál folyó gyakorlati képzés rendjét a jogszabály keretei között a szakmunkásképző

iskola határozta meg és gondoskodott annak irányításáról, és ellenőrzéséről is. A gyakor-

lati képzés oktatóit – ha jogszabály másképpen nem rendelkezett – az iskola biztosította.



A rendszerváltást követően a magyar szakképzés történetének fő lépései 1990 és

2014 között makró szintű levezetéssel a következőképpen foglalhatóak össze:

• 1990–1992: Nagyüzemi képzőhelyek csődeljárás során való megszűnése; ebben

a helyzetben csak válságmenedzseléssel volt megoldható az, hogy a tanulók be

tudják fejezni a képzésüket.

• 1993–1996: Szakképzési, közoktatási, felsőoktatási és kamarai törvények

megszületése, az OKJ megalkotása, az új fundamentumok letétele, szakképzési

konszolidáció.

• 1997–1998: A szakképzés új fejlődési pályára állítása, az OKJ-s szakképesítések

bevezetése az iskolai rendszerben, ugyanakkor a szakképzett munkaerő iránti

kereslet növekedése, felkészülés az Európai Unióhoz való csatlakozásra.

• 1998–2002: Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervi rendszer, valamint a szak-

iskolai képzés bevezetése, a szakmacsoportos rendszer kialakítása.

• 2003–2009: Válságjelenségek a magyar szakképzésben, helyben topogás, csak

felszíni javítgatások.

• 2010–2013: A fordulat évei, a kételemű szakmaszerkezeti döntések meghono-

sítása, a duális szakképzés bevezetése.

Hosszú út vezetett el a duális képzés elindításáig. A magyar szakképzési rendszer

azonban alapvetően alakult át 2012. január 1-jét követően. A magyar duális szakkép-

zési rendszer 2013 szeptemberétől teljesedett ki. Ennek jellemzői:

• nyolc osztályra épülő hároméves szakmunkásképzés

• már kilencedik évfolyamon szakmai gyakorlat iskolán kívüli képzőhelyen, válla-

lati tanműhelyben, tanulószerződés keretében

• Új OKJ, új kötelező kerettantervi rendszer bevezetése

• Híd programok rendszere, mely segíti az általános iskolából a szakmatanulásba

történő átmenetet

• 39 ágazati szakközépiskola elindítása, technikusképzés kialakítása.

2015 29

3. A Kormányprogram és a kamara

kezdeményezései a duális szakképzés kiépítésére

3.1 A kamara látlelete 2005-ben

A szakképzési változások menetében a kamarai rendszer meghatározó szerepet vál-

lalt. Szerepvállalása 1993-1994-től erősödött meg, amikor is a kamarai, illetve a szak-

képzési törvény megszületésével a gazdasági kamarák a szakképzés területén közjogi

feladatokat kaptak. Az 1990-es éveket követő időszak legnagyobb szakmapolitikai

defi citjének tekinthető, hogy az erőfeszítések ellenére különböző szakaszokban változó

intenzitással, de a magyar szakképzés eltávolodott a munkaerő-piaci követelményektől.

Ez tette szükségessé, hogy a szakképzést a feje tetejéről ismét a talpára állítsák. Alap-

vető célkitűzés volt, hogy a szakképzésben teret és sokkal nagyobb hangsúlyt kapjon a

munkára nevelés.

A Magyar Kereskedelmi Iparkamara számára különösen nagy felelősséget jelentett az

ezredfordulót követő válságjelenségek közepette a kilábaláshoz vezető helyes válaszok

megfogalmazása, a kedvezőtlen tendenciák megállítása. 2005 májusában kritikus hang-

vételű látleletet készített a magyar szakképzés állapotáról és a válságból történő kitörés

hosszú távú alternatíváiról. Az elemzés a „Középtávú szakképzési stratégia 2005–2013”

címet viselte. Az anyag ostorozta azokat a fejlődés útjában álló akadályokat, amelyek

folyamatos válságjelenségeket generáltak. Heves vitákat váltott ki a döntéshozók

körében, arra ösztönözve őket, hogy felülvizsgálják korábbi hibás döntéseiket.

A szakképzés válsága nyilvánvaló volt, mert elméletorientált, akadémikus jellegű

képzés folyt. Ezen belül a szakmunkásképzés különösen „lepusztult” állapotú volt,

ugyanis háttérbe szorult a vállalkozásoknál folyó gyakorlati képzés, a felére esett visz-

sza a tanulók gyakorlati óráinak száma. Csökkent a szakképzésben részt vevő tanulók

száma is, a középfokú oktatásban mindössze 23%-a szakiskolások aránya, miköz-

ben a fejlett országokban a duális képzésben részt vevők aránya nagyságrendekkel

magasabb. Sajnos nem sikerült a gazdaság szereplőinek nyitottságát sem növelni a

szakképzésben való fokozottabb részvételre. A megindított szakiskolai fejlesztési

program, a szakképzési intézményrendszer integrációja, a Térségi Integrált Szak-

képző Központok (TISZK) rendszerének kiépítése a kialakult feszültségpontokat

nem tudta sikerrel kezelni.

A változtatások, beavatkozások előfutárának tekinthető, hogy először 2004-ben az

Oktatási Minisztérium 16 szakma, majd 2008-ban a Szociális és Munkaügyi Minisz-



térium 11 szakma gondozását adta át közjogi feladatként a kamarának. Ez már a jövő

szempontjából olyan kezdeti frontáttörésnek tekinthető, amely a gazdaság egyre

növekvő szakképzési szerepvállalásának irányába mutatott.

3.2 A kamara középtávú stratégiája

A 2010-es év a szakképzés területén új időszámítás kezdete volt. Az ezt megelőző két

évtizedben egy olyan kontraproduktív szakképzési rendszer jött létre, amely nem volt

képes kezelni a szakképzés területén felhalmozódott problémákat. Ezek közül az egyik

legnagyobb feszültségpont volt, hogy igen magas volt a szakiskolai képzésben a kihullók

és a lemorzsolódók aránya, amely elérte a 30%-os arányt. 2010-ben a 19 éves életkort

betöltöttek közel egynegyedének még szakmunkásvégzettsége sem volt, de a funkcio-

nális analfabéták aránya az egyes korosztályoknál elérte az egyharmados arányt. Nem

lehet megkerülni az általános iskolai oktatás problematikáját sem. A 2010-es időszakot

megelőzően az általános iskolai lemorzsolódás aránya elérte a 4%-ot, jelentős tömegek

kerültek be alapvető írás-, olvasási és számolási készségek hiányában a szakképzésbe,

akiknek a problémáját a szakiskolai rendszer önmagában nem tudta kezelni.

A 2010-ben elfogadott kormányprogram egyik fő célkitűzése a hazai szakképzés teljes

körű átalakítása, a duális szakképzési rendszer kiépítése volt. Alapvető megállapítá-

sai között szerepelt, hogy a magyarországi vállalatok versenyképessége a szakképzés

rendszerének teljes átalakításával biztosítható. Szembe kellett nézni azzal a lesújtó

ténnyel, hogy Magyarországon a 18-23 év közötti korosztályban a szakképzetlenek

75%-a munkanélküli! A kormány egyik legfontosabb társadalompolitikai célja az inak-

tív rétegek bevonása a társadalmi munkamegosztásba. Ennek egyik legjobb eszköze a

szakképzés kiterjesztése.

2010-ben kormányzati döntés született a duális szakképzés magyarországi rendszeré-

nek kialakításáról. Ez olyan szakmapolitikai fordulatot jelentett, amelynek következté-

ben a gazdaság szerepe jelentősen felértékelődött. Folytatásként 2010 novemberében

aláírásra került a kormány és a kamara között egy olyan szakképzési keret-megállapo-

dás, amelynek következtében a Nemzetgazdasági Minisztérium 99 szakma teljes körű

szakmai szabályozását a gazdaság kezébe adta. Az átadott szakmákhoz kapcsolódóan

a kamara megkapta a vizsgaelnöki delegálás, a szintvizsgáztatás, a Szakma Kiváló

Tanulója Verseny (SZKTV) és az Országos Szakközépiskolai Tanulmányi Verseny

(OSZTV) feladatainak ellátását, valamint az EuroSkills és WorldSkills versenyek

szervezését. Az átadott közjogi feladatok között szerepelt a Regionális Fejlesztési és

Képzési Bizottságok (RFKB) működtetése és javaslatok készítése az iskolarendszerű

szakképzés irányainak és a beiskolázási arányainak kialakítására. Ma már fi nomításra

2015 31

3. A Kormányprogram és a kamara kezdeményezései a duális szakképzés kiépítésére

került az elemzésekből kialakult döntés, ugyanis megalakultak a Megyei Fejlesztési

és Képzési Bizottságok (MFKB), amelyek átvették a regionális szintről a feladatokat.

A 2011 márciusában bemutatott Széll Kálmán Terv a végrehajtandó feladatokat az

alábbiak szerint szerepeltette:

„Új, duális szakképzési rendszert teremtünk a régi magyar hagyományok és a jelen-

legi német gyakorlat mintájára, amely biztosítja, hogy kialakuljon a mester-tanítvány

viszony, hogy egyszerre tehessen szert a tanuló elméleti ismeretekre az iskolában,

és szakmai gyakorlatra a munkahelyén. … A magasabb színvonalon képzett diák –

bármelyik szintjén az oktatási rendszernek – magasabb hozzáadott értékű munka

elvégzésére lesz alkalmas. Munkája tehát önmaga és a közösség számára is nagyobb

értéket teremt, nagyobb mértékben járul hozzá a gazdaság növekedéséhez, az állam-

adósság újratermelésének megakadályozásához.”

A fentiek alapján, szintén még 2011-ben készült el és jelent meg a „Koncepció a szak-

képzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására” című

dokumentum, amelyben már konkrétan megfogalmazásra kerültek a legfontosabb

reformintézkedések. A célok elérését a gazdasági kamarák szakképzés területén foly-

tatott aktív tevékenysége segítette.

A kamarai stratégia megjelenése elindította azoknak a változtatásoknak a sorozatát,

amelyek egy munkaerő-piaci orientáltságú szakképzési rendszer kialakításának

irányába mutattak (12. ábra).

11. ábra A szakképzés újjáépítése

MKIKSzakképzésikoncepció

problémákés

megoldások

Új kormány

Kormány-kamara

megállapodás

KormánySzakképzésikoncepció

MKIKkutatás és

lobbi

Megszilárdítás

Új törvényi háttér, újszakképzési rendszer

A g a z d a s á g s z e r e p v á l l a l á s a

Kamaraigarancia-vállalás

2009

70%

2010 2011 2012 2015 2018




3.3 A duális szakképzés bevezetése

Mivel a törvényi szabályozás területén is zöld utat kapott a duális képzés magyaror-

szági bevezetése, előtérbe került a kivitelezés oly módon, hogy a rendszer egy elméleti

jellegű, virtuális szakmatanulási modellből a lehető legkisebb veszteségek árán álljon

át egy üzemi–vállalati alapú, munkával egybekötött szakmatanulási szisztémára. Mi-

vel ez lényegében a szakmai tartalmak irányainak és arányainak a megváltoztatását is

jelentette, a kamara megbízást kapott arra, hogy a szakképesítéseket felügyelő tárcák-

kal együttműködve, az NGM irányításával koordinálja ezeket a fejlesztő munkákat.

1. lépés: a munkát megalapozó keret-megállapodás

2010 novemberében Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Köztársaság Kormánya

és Parragh László elnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nevében a szakképzés-

ben való együttműködési keret-megállapodást írt alá. Az ünnepélyes aláíráson részt

vett a nemzetgazdasági miniszter, valamint a megyei ipari és kereskedelmi kamarák

vezetői. Ezt követően került sor a Nemzetgazdasági Minisztériummal az újabb szak-

képzési feladatok átadásával kapcsolatos részletes megállapodás megkötésére.

A kormánnyal kötött megállapodás fontos célja, hogy a szakképzés középpontjába

ismét a gyakorlat kerüljön, ezért vissza kellett térni a kétezer órás gyakorlati idő-

tartamú képzéshez. A kamara támogatta, hogy Magyarországon a gyakorlatigényes

szakmákban induljon el a nyolcosztályos végzettségen alapuló, hároméves szakmun-

kásképzési modell. Fontos szempont volt, hogy az idejekorán elkezdett szakképzés-

nek személyiségformáló ereje van, ezzel 17 éves korra teljesíthető a tankötelezettség,

és egy vagy két évvel hamarabb juthatnak kenyérkeresethez az ifj ú szakmunkások.

Ezzel csökkenhet a szakképzésben lemorzsolódók 30-35%-os aránya is.

Elérendő célként tűzték ki, hogy általában növekedjék a szakképzésben részt vevők

aránya, a duális képzésnél pedig a 35% arány a középtávú cél. Míg Magyarországon a

munkaképes lakosságon belül a szakképzetlenek körében a foglalkoztatottság szintje

25% körül mozog, addig a szakképzettek körében 63% ez az arány. Ezért fontos

stratégiai kérdés, a nyolc osztályra épülő hároméves szakképzési modell beindítása.

Nélkülözhetetlen a gazdálkodó szervezetek bevonása a tanulók gyakorlati képzésébe.

Növelni kell a cégek érdekeltségét, és törekedni arra, hogy a következő időszakban a

gyakorlati képzőhelyek száma akár megduplázódjék.

Ma még szokatlannak tűnik, hogy a gazdaság működtetéséért felelős kormány meg-

állapodást köt a gazdaság működtetőivel. A nálunk szerencsésebb történelmű orszá-

gokban ez teljesen magától értetődik. A társadalmi felemelkedés, a megújulás alapja

a képzés, Magyarország Európában vezető helyre törekszik a foglalkoztatásban.

2015 33


2. lépés: a teljes OKJ és a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelmények

átdolgozása

A kormány koncepciójában különösen a gazdasági válság időszaka miatt is, a széles

alapozású, jól konvertálható szakképesítések kialakítása jelent meg feladatként.

A kormány határozata értelmében 2011-ben megkezdődött a teljes OKJ átvizsgálása.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát bízta meg

a vizsgálattal és a fejlesztés koordinálásával.

2011 januárjában 48 szakképesítés vonatkozásában kezdődött meg a nyolc osztályra

épülő hároméves magyar duális szakmunkásképzéshez tartozó szakmai dokumen-

tációk kidolgozása. A 48 szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, illetve ezek

központi programjai kerültek felülvizsgálatra, majd fejlesztésre. Olyan központi

programok készültek, amelyek mindegyike a munkatevékenységbe ágyazott szak-

munkásképzést helyezte középpontba. 2011 szeptemberében opcionálisan közel 10

ezer tanuló kezdte meg egyfajta pilot programként a tanulmányait a kamara munka-

bizottsága által kifejlesztett tanügyi dokumentumok alapján.

A kamara szakmai koordinációjával elkészült és 2012 júliusában, kormányrendelet-

ben jelent meg az új OKJ. A jegyzékben levő szakképesítések lehetővé teszik, hogy

a végzett szakmunkás a későbbiekben arra a területre orientálódjon, ahol épp mun-

kaerőt keresnek. Ha a fi atal a szakmáját magasabb szinten, de még középfokon és

specifi kusan szeretné elsajátítani, akkor ezt a lehetőséget számára a szakképesítés-

ráépülések biztosítják.

A kamarai koordinációval zajló fejlesztés során elengedhetetlen volt, hogy több oldal-

ról és több adattal legyenek alátámasztva a döntések. Fontos volt, hogy olyan statisz-

tikai adatok álljanak a rendelkezésre, melyek reálisak, valósak és nem utolsósorban

a gazdaság igényeit szolgálják ki. A szakmastruktúra és ezáltal az OKJ átvizsgálása,

újraértelmezése során kiemelt fi gyelmet kellett fordítani arra, hogy ne kerüljenek

megszüntetésre, átalakításra olyan szakképesítések, amelyek ugyan mind a gazdasági

igények, mind az oktatási intézmények, mind pedig a tanulók szempontjából ugyan

alacsony jelentőséggel bírnak, azonban olyan kézműves és ipari hagyományokon

alapulnak, tradicionálisak, olyan régi munkaköröket tartanak életben, amelyek ezek

nélkül rövid idő alatt kihalnának.

Az eddigi átláthatatlan, kezelhetetlen OKJ rendszer helyett egy szélesebb alapozású

szakmai keretrendszer jött létre, amelynek köszönhetően a kimenetek számát sike-

rült közel a felére csökkenteni. Az OKJ struktúrájának új eleme a szakközépiskolai

ágazatok meghatározása, szakképesítések besorolása, szakmai érettségivel betölthető

munkakörökhöz a FEOR számok hozzárendelése az 5-ös szintű szakképesítések



esetében. A szakközépiskolában már kilencedik évfolyamon elkezdődhetett a szak-

mai képzés, szakmai érettségi vizsgát követően lehetővé vált a fi atalok számára egy

adott munkakör betöltésére.

Szintén a kamarai koordinálással valósult meg az új OKJ szakképesítéseihez a szakmai

és vizsgakövetelmények (a továbbiakban SZVK) teljes átdolgozása is. A fejlesztőmun-

kában 638 szakképesítés-kimenet SZVK-ja készült el és került átadásra a Nemzetgaz-

dasági Minisztérium részére a jogszabályi megjelenés céljából. Ebben az innovációban

7 szakképesítésekért felelős minisztérium 14 államtitkársága és közel 1000 szakértő

vett részt, akik a gazdasági szférát, illetve a képzőintézményeket képviselték.

3. lépés: a szakképzési kerettantervek kidolgozása

Az új OKJ-hoz tartozó szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása után a szak-

képesítések kerettanterveinek kidolgozása volt a következő munkafolyamat.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében „A szakképzés és

a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése” című kiemelt projekten belül

a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával elkészültek az új OKJ iskolai

rendszerben oktatható szakképesítéseihez tartozó kerettantervek.

A kidolgozás koncepcióját a Nemzetgazdasági Minisztérium határozta meg, a keret-

tanterv formai előírásait, a sablonokat és a kitöltési útmutatót a Nemzeti Munkaügyi

Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága (mai nevén Nemzeti Szakképzési

és Felnőttképzési Hivatal) készítette el. Az óratervek kialakításakor igazodni kellett

a szakképzési és a köznevelési törvény megfelelő paragrafusaihoz is. A fejlesztésben

több mint 450 szakértő vett részt, akiket 6 szakképesítésekért felelős minisztérium

10 államtitkársága delegált. Mivel olyan dokumentumot kellett elkészíteni, amely az

iskolai munka megszervezéséhez szükséges, ezért a szakértők felé az is elvárás volt,

hogy ismerjék az iskolarendszerű képzés felépítését, munkarendjét, a tanítás-tanulás

munkafolyamatát és az alkalmazható szakmódszereket.

Kerettanterv készült a szakiskola három évére, a tíz osztályra épülő kétéves képzésre

is, hogy a közismereti alapokat már elsajátított tanulók is bekapcsolódhassanak a

gyakorlatközpontú duális szakképzési rendszerbe, ezen kívül az érettségire épülő

szakképesítésekre is. Az érettségire épülő szakképesítéseknél két óratervvel dolgoz-

tak a szakértők. Külön óraterv készült a négy évfolyamos közismereti és vele pár-

huzamosan futó szakmai képzésre, amelyre az egyéves szakmai képzés épül, továbbá

az érettségire épülő kétéves tiszta szakmai képzésre.

Az egy ágazatba tartozó szakképesítések közös tananyagtartalmát úgy kellett megha-

tározni, hogy egy tanítási évet lefedjen. Ez azért volt fontos, mert a szakközépiskolai

képzés keretén belül ezt az egy évet le lehet hozni a 9‒12. évfolyamra, így az érettsé-

2015 35


gire épülő szakképzési idő egy évvel csökken. A szakmai érettségivel FEOR számmal

jelölt munkakör betöltésére lesz alkalmas az érettségizett fi atal, valamint az érettségi

után még választhat az ágazatba tartozó szakképesítések között.

A szakképzés történetében először a szakmai tartalmú tantervek szakképzési keret-

tantervek formájában jogszabályként jelentek meg, amely egyúttal ezek kötelező

használatát jelentette.

4. lépés: a képzések beindítása

A komplex fejlesztés eredményeként az iskolarendszerű képzések indításához szük-

séges dokumentáció rendelkezésre állt.

A magyar duális szakmunkásképzés zökkenőmentesen elindulhatott a következő

szakaszokban:

• Pilot szakasz: 48 szakmában 2011. szeptember 1-től a duális képzésnek megfe-

lelő tanügyi dokumentumok bevezetése kísérleti jelleggel, a nyolc osztályra épülő

hároméves szakmatanulás keretében.

• A duális alapú kerettantervi rendszer bevezetése: 77 szakmában 2012. szeptem-

ber 1-től kísérleti jelleggel az új kerettantervi rendszer bevezetésre került.

• A teljes duális szakképzés bevezetése a nyolc osztályra épülő duális képzés teljes

körű bevezetése 2013. szeptember 1-től az elkészült 95 új szakiskolai kerettan-

terv alapján.

Ehhez természetesen még szükséges volt valamennyi iskolának elkészíteni a pedagó-

giai programját és a helyi szakmai tantervét.

Mindezek alapján a duális szakképzés megindításával az elért eredmények a követ-

kezőek:

• A nyolcosztályos általános iskolai végzettség után rögtön bekapcsolódhat a szak-

képzésbe a fi atal.

• A gyakorlatorientált képzés erősödött.

• 50%-kal nőtt a gyakorlati óraszám.

• A szakmatanulás került a középpontba (2/3 szakmai óra, 1/3 közismereti kép-

zés).

• Széles alapozású, konvertálható ismeretekre épülő új OKJ kialakítása valósult

meg.

• Valós munkakörökhöz igazodó letisztult szakképzési rendszer jött létre.

• A kerettantervi rendszer kötelezően használandó, és a munkával egybekötött

tanulási rendszert helyezi középpontba.

• A munkakört jobban leképező komplex vizsga bevezetésével jelentősen csökkent

a vizsgáztatási idő.



• Az ágazati szakközépiskolai rendszer kialakításával az érettségire és a szakmára

való felkészülés technikusi szinten is megvalósul (39 ágazat).

• A technikus képzési idő csökkent (4+1 év).

• Növekedett a szakmai képzés szerepe és a képzés beszámíthatósága a technikus

képzésben.

• Technikusi végzettség szerezhető szakmunkás végzettséggel + gyakorlattal +

mestervizsgával.

• A modulrendszer és a tantárgyi szemlélet összhangjának a megteremtése meg-

történt.

• Növekedett a szakképzés vonzereje, erősödött a munka világába történő

zökkenőmentesebb átmenet.

A nagy horderejű fejlesztési folyamatról elmondható, hogy a Magyar Kereskedelmi

és Iparkamara ebben a munkában meghatározó felelősségvállalással vett részt.

A duális szakképzés jogszabályi háttere is átdolgozásra került, 2012. január 1-jével

hatályba lépett a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a szakkép-

zési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.

törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve az

ezekhez kapcsolódó kormány- és minisztériumi rendeletek.

3.4 A gyakorlati képzés minősége

A magas színvonalú gyakorlati képzést biztosítja a kamara javaslatára kidolgozott,

szintén törvénymódosítással bevezetett ún. „garanciavállalás” intézménye (lásd

később a részleteket).

Emellett a gyakorlati képzés minőségének biztosítását szolgálta a képzést folytató

szervezettekkel szemben támasztott követelmények szigorítása. A munkaerőpiacon

a jól hasznosítható szakmai tudás megszerzése csak gazdasági környezetben kép-

zelhető el, olyan szakemberek közreműködésével, akik nem csak birtokolják, de át

tudják adni mindezen tudásukat a felnövekvő utánpótlásnak. Elképzelhetetlen, hogy

a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlati képzést végző szakemberek ne rendelkezze-

nek pedagógiai alapismeretekkel, mely a tudatos oktatói munka feltétele. Ebből a

gondolatból kiindulva került előírásra a külső képzőhelyen gyakorlati képzést végzők

részére a mestercím megszerzése, mely annak biztosítékát jelenti, hogy a szakmailag

felkészült gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek pedagógiai ismeretekkel

kiegészített tudás birtokában fogadják a tanulókat. Az erről rendelkező jogszabályok

értelmében minden külső szervezetnél gyakorlati képzést végző szakembernek 2015.

szeptember 1-től mestercímmel kell rendelkeznie. Ez alól felmentést ad az oktató

2015 37


részére, ha szakirányú felsőfokú végzettséggel és 2 év szakmai gyakorlattal, vagy nem

szakirányú felsőfokú végzettséggel és 5 év gyakorlattal rendelkezik, vagy betöltötte

a 60. életévét. Azon oktatók számára, akik a határidőig nem szerezték meg a mes-

tervégzettséget, a jogszabály lehetőséget biztosított arra, hogy amennyiben 2015.

augusztus 31-ig nyilatkozott arról, hogy 2016 szeptemberéig megkezdi a mester-

képzést, akkor a szeptember 1-jei határidő után is folytathatja oktatói tevékenységét.

Hazánkban elsősorban a vendéglátás területén elterjedt a szakmai szervezetek által

adományozott mestercím, mely a szakmai körön belüli kiválósági rangot jelenti,

azonban ez nem azonos a kamarai rendszerben megszerezhető mestercímmel. Bizo-

nyos esetekben az adományozott mestercím birtokosa felmentést kaphat a szakmai

követelmények teljesítése alól, de a pedagógiai és vállalkozási ismeretekből akkor is

bizonyítania kell a mestervizsga bizottság előtt.

A mestercím megszerzésének kötelezettsége csak azokra a tanulókkal foglalkozó

oktatókra vonatkozik, akik olyan szakképesítésben oktatnak, amelyben van mester-

képzés is. Jelenleg 77 mesterszakmában került sor mestervizsga szakmai követelmény

kidolgozására. Ezek felsorolása, valamint a szakmai követelmények és a vizsgázta-

táshoz kapcsolódó szabályozási rendszer leírása (az MKIK Mesterképzési és Mes-

tervizsga Szabályzat) bárki számára elérhető az MKIK honlapján (www.mkik.hu).

A kamarai rendszerben folyó mesterképzések és vizsgák alappillérei a területi kama-

rák. A vizsgára jelentkezéstől a képzések és vizsgák bonyolításán keresztül a mes-

terlevél átvételéig a területi kamarai illetékesség alatt zajlanak a folyamatok, ezért

jelentkezni is a lakóhely, vagy munkahely szerint illetékes területi kamaránál lehet,

akik elérhetősége szintén megtalálható a kamarai honlapon. A jelentkezést követően

a jelöltek három vizsgarésszel találják szembe magukat szakmai, vállalkozási és peda-

gógiai ismeretek témakörökben. A vizsgára felkészülést mestervizsgára felkészítő

kurzusok segítik.

A mesterképzés jelentkezésének feltételrendszere hasonlóan a gyakorlati oktatóval

szemben támasztott elvárásokhoz szakirányú szakmai végzettséget és szakmai gya-

korlatot követel meg. A mestervizsga követelmények egzakt módon határozzák meg,

mely szakképesítéssel kell rendelkeznie a mestervizsgára jelentkezőnek. Emellett le-

hetőség van méltányossági alapon rokon szakképesítés birtokában elérni a vizsgára

bocsátást. Szakmai gyakorlat tekintetében 3-5 év munkatapasztalat igazolását várja

el a szakmai követelmény, ezen belül fontos szempont, hogy a gyakorlat az adott

szakterületen tevőleges munkakört fedjen le.

A mestervizsgára felkészítő képzésen való részvétel nem kötelező, a jelölt vizsgára

egyéni felkészülést követően is bejelentkezhet, azonban a jelentkezők 90%-ban

igénylik a képzés során. A mesterképzés szakmai ismeretei elsősorban a korszerű



technikai, technológiai ismeretek elsajátítását nyújtják. A gyakorlati életben dolgozó

jelöltek munkájuk során széles körű gyakorlati tapasztalatra tesznek szert, azonban

az elméleti ismereteiket kevésbé fejlesztik, ezért a képzés során általában az elméleti

oktatás kap nagyobb szerepet, a vizsga során azonban mégis a gyakorlati tudás szá-

monkérésére helyeződik a hangsúly.

A magasabb kvalifi kációs szint előírása csak abban az esetben lehet a szakképzés

minőségére pozitív hatással, ha a mesterlevél mögött korszerű szakmai tartalom, és

magas szintű pedagógiai, vállalkozási ismeretek garanciája található. A mesterképzés

és vizsgáztatás elsősorban a fi zikai jellegű kétkezi szakmákban jellemző és az adott

szakterület gyakorlati ismereteinek magas szintű ismereteit helyezi előtérbe. Több

olyan szakmában van mód mestercímet szerezni, melynek nincs szakmai felsőfokú

szintje, így ez a végzettség jelenti a szakma legmagasabb szintű elismertségét.

A gyakorlati oktatók pedagógiai, szakmai felkészítésén túlmenően, a mestervizsga

a szakiskolai képzés utáni szakmai továbbtanulás lehetőségének megteremtése, a

szakmunkás-pályamodell kiépítése, ezzel a szakiskola vonzóerejének, társadalmi

elfogadottságának erősítése, amely a gazdaság versenyképességének javítása érde-

kében is fontos. Ezen folyamat megvalósításának egyik fontos kamarai „eszköze” a

mesterképzés, mint a szakmunkáskarrier egyik lehetséges állomása, illetve végpontja.

2015 39

4. Koncepciók és kormányzati intézkedések

a duális szakképzés továbbfejlesztésére

A szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására

született 2015-ös kormányzati koncepció a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában”

címet viselte, amely tudatos címválasztás volt.

A koncepció a köznevelés részeként a szakképzési intézményrendszer előtt álló cé-

lokat összegezte, a nevelés és az oktatás minőségének, hatékonyságának és esélyte-

remtő erejének növelésével. Megállapítást nyert, hogy a reformokat ki kell szélesíteni

ahhoz, hogy a szakképzési rendszer hosszú távon megfelelő válaszokat adhasson a

gazdaság és a munkaerőpiac folyamatos változásaira. Az egyik legnagyobb kihívás

a demográfi ai csökkenő trendből adódó problémák kezelése. A népesedési mutatók-

kal összefüggésben látható, hogy az iskoláskorú népesség száma tartósan csökkent

az elmúlt időszakban. A másik jelentős nehézség a középfokú oktatás intézményei

között tapasztalható kedvezőtlen beiskolázási szerkezet. Foglalkozni kell továbbá

az általános iskolában folyó képzés hatékonyságának növelésével is, mivel az alapvető

készségek esetleges hiányának pótlását a szakképzés nem tudja egyedül felvállalni.

A reformok kiszélesedésével a tervezett átalakítások célja az, hogy a jövőben az alap-

fokú oktatásra történő szerves ráépülés folytán minél többen tanuljanak tovább a

duális szakképzésben.

A koncepcióban meghatározott célok elérését szolgálták a 2014. és a 2015. évi

törvénymódosítások, melyek fő sarokpontjai a következőek:

• A kamarai garanciavállalás intézményének bevezetése és egyes főbb pontjainak

lefektetése.

• Kiegészültek a mesterképzéssel kapcsolatos szabályok, melyek lényege a mester-

vizsga-kötelezettség alóli mentességek kibővítése, valamint a mestervégzettség

megszerzéséhez rendelkezésre álló idő meghosszabbítása.

• Új szakképzési feladat-ellátási struktúra kialakítása és bevezetése:

– Az erőforrások hatékonyabb közös felhasználása érdekében szakképzési cent-

rumok kerülnek kialakításra.

– A 2016/2017-es tanévtől átalakulnak a szakképző iskolák: a szakközépiskola

szakgimnáziummá, a szakiskola pedig szakközépiskolává alakul. A speciális

szakiskola szakiskolaként működik tovább.



• Az első két szakképesítés megszerzése állami szakképzési rendszerben ingyenes,

a második szakképesítés csak a felnőttoktatásban szerezhető meg.

• A duális képzés erősítése, a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés megvaló-

sításának érdekében az állam által fenntartott szakképző iskolákban a gyakorlati

oktatásvezetői munkakör visszaállítása, amely elősegíti a jobb együttműködést

az iskola és a gazdaság szereplői között.

• A szakképzési hozzájárulással kapcsolatos jogszabályok képzést ösztönző jel-

legének erősítése a pénzügyi támogatások növelésével, főként a kkv szektor

számára, valamint a támogatáshoz való hozzájutás egyszerűsítésével az egyéb

szervezetek esetében.

A törvénymódosítások elfogadásával nagy lépés történt a duális szakképzés magyar-

országi rendszerének megerősítése és kiszélesítése érdekében. A jövő szempontjából

a legfontosabb kérdés az elért eredmények konszolidálása, kiterjesztése.

A duális szakképzés bevezetése, majd kiterjesztése az az út, amely nagyobb esélyt és

lehetőséget kínál a hátrányos helyzetű fi atalok számára az első és a második szakma

megszerzésére, ezáltal a munka világában történő érvényesüléshez, boldogulás-

hoz. Ezzel egyidejűleg növekszik azok aránya, akik az igényesebb, érettségire, vagy

a szakközépiskolai végzettségre épülő technikusi szakmákat választják, megnyitva

ezzel annak a lehetőségét is, hogy szakirányú felsőfokú végzettséget szerezzenek.

Természetesen 3-4 év távlatából mondható majd nyugodt lelkiismerettel, hogy az

eredmények önmagukért beszélnek, s sikerült végérvényesen elhagyni az elmúlt

negyedszázad szakképzésének gyermekbetegségeit és sikertelenségeit. Ma is elgon-

dolkoztatóak számunkra Gróf Klebelsberg Kunó gondolatai:

„Akárhova fordulunk, azt látjuk, hogy óriási túltermelésünk van művelt emberekben. Ha

azonban egy szakmára embert keresünk, ilyen felett nem rendelkezünk. Tagadhatatlanul

20-25 évvel ezelőtt követett kultúrpolitikánk hibája ez. Mert a kultúrpolitikusnak a

jövőbe kell tekinteni. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt is számolni kellett volna a mai napnak

szükségletével. Hányszor tapasztalhatjuk, hogyha egy nagy problémát felvet az élet, annak

szakszerű megoldására nem állanak rendelkezésünkre azok a szakemberek, akik pedig az

ügy érdekében feltétlenül szükségesek volnának.”

2015 41

5. A magyar duális szakképzési modell

Magyarországon mindig erős hagyománya volt a cégeknél folyó gyakorlati kép-

zésnek, hiszen a századforduló Magyarországának szakképzése Európa szerte

kivívta magának a méltó elismerést. A párizsi világkiállításokon a magyar mes-

terek remek műveinek csodájára jártak a világ polgárai. Érdemes megemlíteni az

országház főemeletén a hazai mesterségek képviselőinek 88 szobrát, amely arra

emlékeztet, hogy egy szakma igazi mesterének lenni ugyanolyan értéket jelent,

mint akár a tudomány, vagy művészet avatott emberének lenni. A rendszerváltás

előtt is működött az akkori nagyüzemekre épülő, természetesen a maitól teljesen

eltérő gyakorlati képzés.

A versenyképes gazdasághoz versenyképes szakképzésre van szükség, amely a

szakképzés duális jellegének erősítését és kiterjesztését jelenti. Ennek a folyamat-

nak fontos célkitűzése, hogy minél több vállalkozás vegyen részt a képzésben, mind

a kis- és közepes vállalatok, mind a nagyvállalatok körében.

Napjainkra a társadalom szemlélete túlzottan „akadémikussá” vált. Mindenki tö-

rekszik a magasabb iskolai végzettség felé, anélkül, hogy vizsgálná a képzés társa-

dalmi hasznosságát és az elhelyezkedési lehetőségeket. A duális képzési módszer

megváltoztatja ezt a szemléletet, elősegíti a szakmunkás tevékenység társadalmi

presztízsének visszaállítását, és mind a gyakorlati képző, mind pedig a tanuló szá-

mára számos előnyt biztosít.

A duális szakképzésnek jelenleg két pillére van: az iskolai oktatás, valamint a gaz-

dálkodó és egyéb szervezetek által megszervezett gyakorlati képzés. Jövőbeli fel-

adat a harmadik pillér, az üzemek feletti képzés rendszerszintű kiépítése. A két

pillér között kiemelt fontosságú közvetítői, a folyamatokat segítő tevékenységet

lát el a kamara.

Az átalakítások eredményeképpen a szakképzés olyan életszerű, a magyar sajá-

tosságokhoz igazodó rendszere került kialakításra, amelynek lényege a munka-

tevékenységbe ágyazott szakmatanulás pedagógiai modelljének megalkotása. A

szakmatanulás folyamatában pedig a virtuális tudáselemek helyett a munkaerő-

piacon jól értékesíthető kompetenciák, munkaműveletek kerültek a középpontba.



12. ábra A magyar duális szakképzés modellje

ISKOLA GAZDASÁG

DUÁLIS SZAKKÉPZÉS

KAMARAI KOORDINÁCIÓ

Forrás: MKIK

5.1 A magyar és a német duális szakképzés eltérő vonásai

A magyar és a német duális szakképzés eltérő vonásai a megoldásokban és a gyakorlati

elméleti óraszámokban is megmutatkozik. A duális szakképzésben a cégek részvétele

eltérő, jelenleg Magyarországon nagyságrendileg közel 2%-uk foglalkozik gyakorlati

képzéssel, miközben Ausztriában, Németországban ez az arány 20-25%.

Németországban a központi minta-kerettanterv alapján a 16 tartomány önálló, de köte-

lező kerettantervet ad ki. Magyarországon a kötelező jogszabályként megjelenő keret-

tantervek, helyi specializációs lehetőséget tartalmaznak, mintegy 10%-ot iskolai szinten.

13. ábra A gyakorlat az elmélet arányszámának összehasonlítása

Németország Magyarország

Közismeret

33%

70%

Közismeret

10%

Szakmaielmélet

21%

Szakmaielmélet

20%

Szakmaigyakorlat

46%

Szakmai gyakorlat

Forrás: Sikora Henriett

2015 43


A német rendszerben az államilag elismert szakmák közül a cégeknél munkaszerző-

déssel oktathatók egységes szabályozásúak, az iskolában oktathatók tartományi sza-

bályozásúak, és eltérőek lehetnek pl. képzési idő vonatkozásában. A magyar iskolai

rendszerben és a duális képzési formában oktatható képesítések közös rendszerben

működnek, nincsenek összeillesztési problémák.

A két rendszer közötti egyik legnagyobb különbség az, hogy míg Németországban a

képzés munkavállalói jellege dominál, addig Magyarországon a tanulói jogviszony az

elsődleges. A hazai duális képzés erősítésével, az ehhez kapcsolódó kedvező jogsza-

bályi változásoknak – közöttük a kamarai garanciavállalás bevezetésének – köszön-

hetően jelentős előrelépések történtek a munkavállalói jelleg erősítésére. A szakmát

tanuló diák első lépésben egy szakképző iskolába iratkozik be, majd ezt követően

kerülhet ki iskolán kívüli gyakorlati képzőhöz. A gyakorlati képzés tanulószerződés-

sel történő megszervezésében a kamara a garanciavállaláshoz kapcsolódó tevékeny-

ségekkel alapvető szerepet játszik.

A német rendszerben a tanuló első lépésben munkaviszonyt teremt egy gazdálkodó

szervezetettel, amelyik megszervezi számára a gyakorlati képzést. Ezt követően irat-

kozik be egy szakképző iskolába, ahol az elméleti oktatása folyik.

Különbség a tanulói pénzbeli juttatásban is fellelhető. A német rendszerben a mun-

kaszerződés alapján járó tanulói bér piacfüggő, ágazatonként jelentősen, akár kétsze-

res mértékben is eltérhet, továbbá a gyakorlati idő 8 óra naponta. Magyarországon a

tanulóknak nyújtott juttatások szintén diff erenciálhatóak, a törvény csak a minimális

mértéket szabja meg. Ugyanakkor az összeg emelésénél fi gyelembe veszik a tanulmá-

nyi előmenetelt, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményt és a diák szorgalmát.

5.2 Az iskolarendszerű szakképzés szerkezete és tartalmi változásai

A magyar szakképzési rendszert az elmúlt évtizedekben többször átalakították. Vál-

tozott a szakmaszerkezet, a szakmai tartalom, a vizsgarendszer, változtak az oktatási

formák, az időkeretek, az ellenőrzés rendszerei, az iskolai szervezeti szabályok stb.

A változtatások legfőbb oka az volt, hogy a szakképzés által kibocsátott munkaerő

sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem volt összhangban a gazdaság elvá-

rásaival. Problémaként jelentkezett a munkaerőpiac szempontjából nem megfelelő

beiskolázási szerkezet, ugyanis a középiskolás korú tanulók igen magas számban

választják a gimnáziumot vagy a szakközépiskolát és kevesen a szakiskolát. Ezért

szükségessé vált a középfokú képzés szerkezetének átalakítása annak érdekében,

hogy a szakképzésben minél többen vegyenek részt. Célszerű a középfokú tovább-

tanulást a gimnáziumoktól a szakképző iskolák irányába elmozdítani.



A szakmastruktúra az OKJ 1993-as megalkotását követően gyakran módosult.

A 2012. évi átalakítás eredményeképpen a szakképesítések száma közel felére

csökkent úgy, hogy a korábbinál jelentősen magasabb számban szerepelnek széles

alapozású, több szak-, illetve tevékenységi területet átfedő szakképesítések, amelynek

következtében a szakképzésből kilépők a korábbinál szélesebb területen, több mun-

kakörben foglalkoztathatók. Ez a megoldás mind a gazdálkodó szervezetek hatéko-

nyabb, versenyképesebb működését, mind a foglalkoztatottsági szint emelkedését

vonja maga után.

Az új OKJ-ban megjelentek a szakközépiskolai ágazatok, amelyek kellő alapját

képezik a tartalmi és további iskolaszerkezeti fejlesztéseknek. Ezekre építve és

továbbfejlesztve kerül bevezetésre 2006. szeptember 1-től a szakképző iskolák új

intézménystruktúrája, melynek egyik új eleme például a jelenlegi szakközépiskolát

felváltó szakgimnázium.

Magyarországon az első és a második, állam által elismert OKJ szakképesítés meg-

szerzését az állam az iskolarendszerű szakképzés keretein belül ingyenesen biztosítja

a szakképző iskolai tanulók számára, amely szakképesítés munkakör betöltésére,

foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít. Ez a lehetőség új helyzetet teremt a

szakképző iskolák körében és az egész életen át tartó tanulási folyamatban, de a duá-

lis képzési rendszerben is, mert remélhetőleg a szakemberhiány ezzel az intézkedéssel

lépésről lépésre felszámolódik.

Kiemelten fontos tartalmi kérdés a megfelelő gyakorlati helyek biztosítása. Az egyik

megoldás a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyek létesítésével

valósulhat meg. Jellemzőjük, hogy kifejezetten erre a célra hozták őket létre vagy

alakították át, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen

elkülönítettek, kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyek, ahol már leg-

alább nyolc tanuló felkészítése folyik tanulószerződés vagy együttműködési megál-

lapodás alapján. A vállalati tanműhelyi kapacitás kiépítése és növelése mellett – a

gyakorlati képzőhelyek számának emelése érdekében – a kamara jelentős erőforrá-

sokat fordít új szervezetek képzésbe történő bevonására, a jelenlegi képzők képzési

hajlandóságának növelésére.

A tanítás-tanulási folyamat tartalmi változása 1990-től jól követhető. A szakiskolai

képzésben az egyik legfontosabb elem az elmélet és a gyakorlat aránya, ahol a gyakor-

lati képzés döntő hangsúlyt kell, hogy kapjon. A 16. számú diagramon megfi gyelhető,

hogy az évek során hogyan változott a gyakorlati képzés óraszáma az elméletihez

képest.

2015 45


14. ábra Az elméleti és a gyakorlati óraszámok változása

Forrás: Dr. Szilágyi János 2015

1998-ban az elméleti óraszám hirtelen a duplájára emelkedett. Az akkori gazdasági

körülmények nem tették lehetővé a gyakorlat növekedését, mert nem voltak még

megfelelő gyakorlati helyszínek. Később, a gyakorlati képzési kapacitás növekedésé-

vel párhuzamosan már lehetett volna a gyakorlati óraszámot emelni, azonban ez nem

történt meg. Jellemzően a közismereti szakasszal hosszabbították meg a szakiskolai

képzési időt.

A gazdasági igényekkel történő összehangolás érdekében a kamara aktívan részt vett

a szakképzés gyakorlatorientált tartalmi és szerkezeti átalakításában.

A tartalmi átalakulások sorrendje

• 2010–ben a kamara kezdeményezésére elindult az előrehozott szakképzés azzal

a céllal, hogy ne teljen el még egy év úgy, hogy megfelelő gyakorlati képzés nélkül

végeznek a diákok. A képzési idő három év lett. Az akkor általánosnak tekintett

2+2 és 2+3 éves szakiskolai képzéssel szemben az előrehozott szakképzés nem

különítette el a 9-10. évfolyamos alapozó képzést. Így a tanulók már a kilence-



dik évfolyamtól szakmai és közismereti képzésben párhuzamosan vehettek részt,

amely a tizenegyedik évfolyam végén szakmai vizsgával zárult. A képzések gya-

korlati hátterét a kilencedik évfolyamon az iskola biztosította, míg a tizedik és

tizenegyedik évfolyamon már köthető volt tanulószerződés a szakmai gyakorlat

lebonyolítására.

• A 2011. évben – szintén a kamara kezdeményezésére – beindult a 3 éves kama-

rai képzési forma. Ez a képzés egyre jobban közelített a duális képzési rendszer

jellemzőihez. Ebben a formában tovább növekedett a gyakorlati képzések óra-

száma. A hároméves képzés során párhuzamosan folyhatott a közismereti és a

szakmai képzés. Az órák tömbösítésére is sor kerülhetett. A gyakorlati képzés

elveinek meghatározásával a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a szakiskolai

képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző

iskola tanműhelyében, vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó

szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében lehessen meg-

szervezni

• 2012-ben az új OKJ és a szakképesítések egy részére megjelent dokumentációs

rendszer, ajánlási szinten lehetővé tette egyfajta pilot programként az új magyar

duális szakképzés megindítását, ahol a gyakorlati óraszám és a szakmai tartalom

új alapokra került.

• 2013 szeptemberétől már csak az új, nyolc osztályra épülő hároméves duális

képzés volt indítható a szakiskolai képzésben.

A közismereti és a gyakorlati óraszámok változását mutatja a 17. ábra. Látható, hogy

az előrehozott szakképzési modellhez képest mind a két oktatási részterület óraszá-

mai növekedtek.

2015 47


15. ábra A közismereti és a gyakorlati óraszámok változása


5.3 A gyakorlati képzés megoldásai a magyar duális szakképzésben

A kamara közel húsz éve foglalkozik a gyakorlati képzéssel. Alapvető közjogi feladatai

mellett módszertani kézikönyveket készített a gyakorlati képzésben dolgozóknak, és a

szakmai gyakorlati vizsgát levezető bizottsági tagoknak. Emellett folyamatos párbeszédet

folytatott a szakképzésben érintett partnerekkel. Az eszmecserék közben kirajzolódtak

az adott körülmények, amelyekkel összhangban szükséges volt fi nomítani a gyakorlati

képzési rendszert. Az ehhez alkalmazott módszerek között szerepelt az országos adatok

összegyűjtése és elemzése, kérdőívek készítése és feldolgozása, vitafórumok szervezése,

szakértők felkészítése és feladattal való ellátása, vizsgabizottsági tagok, elnökök és fel-

készítésük, az elemzések, a nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtése. Az így kifejlesztett

többféle módszer kidolgozásában szerepet kaptak a területi kamarák, gyakorlati oktatók,

szaktanárok, fejlesztők, minisztériumi munkatársak, szakmai szervezetek képviselői.

A kamara célja, hogy a folyamatos fi nomítások valamennyi érintett fél érdekeltségének

megfelelő rendszer kialakítását segítsék elő oly módon, hogy a diák felkészülése az adott

munkaterületre minél jobb legyen és a végzés után akár azonnal munkába állhasson.



Magyarországon a gyakorlati képzés az iskolai tanműhelyben, vagy a gyakorlati képzés

folytatására jogosult gazdálkodó vagy egyéb szervezetnél folyhat. A gyakorlati képzés

a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munka-

körben lebonyolított gyakorlat, amelynek időtartamát a képzés alapdokumentuma

tartalmazza. A szakképzés duális jellegének erősítése jegyében tartalmát illetően pedig

fő elv a munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás.

A diákok

• tanulószerződés, vagy

• együttműködési megállapodás alapján, vagy

• oktatási intézmény tanműhelyében

vesznek részt a gyakorlati képzésben.

1993-ban törvényi szinten került bevezetésre a tanulószerződés intézményrendszere.

Azóta többször módosult a feltételrendszere, a tartalma, a működtetése a kamara

által jelzett gazdasági igényeknek megfelelően. A változások nyomán 2012-re a duális

szakképzés egyik alappillérévé vált. Az elmúlt közel 20 évben a duális képzés lényegét

jelentő tanulószerződések száma a nyolcszorosára növekedett, és ez sikertörténetnek

tekinthető a magyar szakképzés történetében.

Tanulószerződés

A tanulószerződés az első szakképzési évfolyam kezdetétől köthető az állam által

elismert szakképesítésre való felkészítés céljából gazdálkodó vagy egyéb szervezettel.

A megkötött szerződés a kamara ellenjegyzésével válik érvényessé, és az abban megjelölt

napon lép hatályba. Az ellenjegyzett tanulószerződéseket a területileg illetékes kamara

tartja nyilván. Munkáját jelentős mértékben segíti egy országos online informatikai rend-

szer (az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer, röviden ISZIIR).

Amennyiben a szerződést kötő gazdálkodó vagy egyéb szervezet nem rendelkezik a

szükséges összes személyi és tárgyi feltétellel, lehetősége van a képzésbe bevonni egy

másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetet.

A tanulószerződés azon tanulóval köthető, aki:

• az iskolarendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő közneve-

lési intézményben, iskolai oktatás keretében, az állam által elismert első és máso-

dik szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban

részesíthető képzésben vesz részt,

2015 49


• a meghatározott szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek,

pályaalkalmassági követelményeknek megfelel,

A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyam szorgalmi időszakában a tanuló vagy

iskolai tanműhelyben teljesíti a gyakorlatát, vagy olyan képzőhellyel köthet tanulószer-

ződést, amelyet a kamara kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyként tart

nyilván. A tíz-tizenegyedik évfolyamon mindaddig, amíg a tanuló nem tett eredményes

szintvizsgát, ugyancsak a fent említett típusú képzőhellyel köthet csak tanulószerződést.

Tanulószerződés az adott képzés első szakképzési évfoly amának kezdetétől kezdődő

hatállyal köthető, és azzal a szervezettel, amely a gyakorlati képzésre jogosult szer-

vezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel. A nyilvántartást a gazdasági

kamara vezeti. A nyilvántartásba az a gazdálkodó szervezet vagy egyéb szervezet

vehető fel, amely r endelkezik a gyakorlati képzés folytatására jogszabályban meghatá-

rozott személyi és tárgyi feltételekkel és kötelezően alkalmazza az adott szakképesí-

tésre kiadott szakképzési kerettantervet. A tanulószerződést a képzés teljes hátralévő

idejére köthetik, és a szakképzési törvényben meghatározott esetekben szűnik meg.

Ezek közül a leggyakoribb az, amikor a tanuló sikeresen teljesíti a befejező szakképző

évfolyamot és eredményes szakmai vizsgát tett.

Az egyéb szervezetek e setében a tanulószerződés kötésének további feltétele, hogy

az érintett szakképesítés a szakképzési törvényben meghatározott körbe (Egészség-

ügy, az Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a

Hang-, fi lm és színháztechnika ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter

hatáskörébe) tartozó legyen.

A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben is köthető tanulószerződés a szak-

képzési törvény 2015. évi módosítását követően, azonban az itt tanulók tanulói jutta-

tása diff erenciá lt (nappali: 100%, esti: 60%, levelező: 20%).

A tanulószerződés a következő előnyöket biztosítja a tanuló számára:

• valós munkakörülmények között szerezhet gyakorlati tapasztalatokat,

• megtanulja a szervezetnél alkalmazott eszközök, berendezések, technológiák

használatát, megtanul szocializálódni a munkahelyi légkörbe, megismerkedik a

vele szemben támasztott követelményekkel,

• a végzést követő elhelyezkedési esélyei javulnak,

• rendszeres havi pénzbeli juttatásban részesül,

• bekerül a társadalombiztosítás rendszerébe, biztosítottá válik, betegség esetén

táppénzre jogosult, gyakorlati ideje a szolgálati időbe beszámít.



A tanulószerződéses gyakorlati képzés a magyar szakképzés meghatározó formája,

érzékeny barométer, a gazdaság közeli képzés lelke. A duális képzés hosszú távon

hazánkban csak akkor lehet sikeres, ha növekszik a képzésbe bekapcsolódó vállal-

kozások és tanulók száma. 2015-ben a közel 50 ezer tanulószerződés vállalkozási

típusok szerinti megoszlását mutatja a következő ábra. Ebből látható, hogy a kis- és a

mikrovállalkozások szerződnek a legtöbb tanulóval.

16. ábra A tanulószerződések megoszlása a különböző vállalkozási típusoknál

9%

30%

29%

12%

20%

Egyéni válalkozó Mikro Kis Közepes Nagy


A kormány 2015. évi koncepciója értelmében a kamara célkitűzései között szerepel a

tanulószerződések számának 70 ezerre történő emelése 2018-ra (17. ábra). Mindez

a gazdasági fellendülést segíti a szakképzés eszközeivel és csökkenti a pályakezdők

munkanélküliségét.

2015 51


17. ábra A tanulószerződések számának növekedése

Kormány

48 000

6600

Képzési hajlandóságSzolgáltatás centrikustanácsadói hálózat


A közel 700 ezer társas vállalkozás még további tartalékokat rejt a tanulószerződések

számának növekedése vonatkozásában.

Együttműködési megállapodás

Az együttműködési megá llapodás keretében folyó gyakorlati képzés esetében a

gyakorlati képzés szervezője az iskola, ő felelős a tanuló megfelelő felkészítéséért.

Az együttműködési megállapodás megkötésére – a tanulószerződéshez képest –

lényegesen kevesebb esetben van lehetőség. Ennek oka, hogy a tanulószerződéses

jogviszony lényegesen kedvezőbb a tanuló, a szervezet, valamint a gazdaság egésze

számára. Megállapodás köthető az alábbi esetekben köthető:

• ha az szvk-ban a gyakorlati képzésre előírt idő negyven százaléknál kevesebb,

• ha a gyakorlat kiegészítő jellegű, a kerettantervben előírt képzési idő legfeljebb

negyven százalékára,

• ha a gyakorlat költségvetési szervnél kerül sor,

• ha összefüggő gyakorlatra kerül megkötésre,

• ha tanulószerződés nem köthető.



Együttműködési megállapodás – a tanulószerződéssel ellentétben – a szakközép-

iskolák 9–12. évfolyamain is köthető. A 2015. évi törvénymódosítás egyik jelentős

eleme az volt, hogy pénzbeli juttatást már nem csak a 13. szakképzési évfolyam ösz-

szefüggő szakmai gyakorlatának idejére kell fi zetni, hanem már a 9–12. évfolyamok

ezen időszakaira is.

5.4 A kamarai garanciavállalás

A kormány célkitűzése, hogy a duális szakképzés megerősítése és kiszélesítése érde-

kében a duális képzésben részt vevő szakiskolai tanulók részarányát 2018-ra 70%-ra

kell emelni. Ennek egyik eszköze a kamarai garanciavállalás intézménye. Lényege,

hogy a kamara garantálja: tanulószerződéses gyakorlati képzőhelyet biztosít a tanuló

részére. Ha ez nem sikerül, akkor erről igazolást állít ki a szakiskola számára.

A szakiskola csak ezen igazolás birtokában jogosult a tanuló gyakorlati képzéséről

gondoskodni. Fontos megjegyezni, hogy a kamarai igazolás kiadása kiterjed az

együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésre is. Ennek meg fe-

lelően együttműködési megállapodás kötése is csak akkor lehetséges, ha a kamara

kiadta az igazolást arról, hogy részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely az adott

tanuló számára. A kamarai garanciavállalás bevezetéséről a 2014 decemberében elfo-

gadott törvénymódosítás rendelkezett, s bár csak 2015. július 1-jén lépett hatályba,

a kamarai hálózat az MKIK Elnöksége által jóváhagyott intézkedési terv alapján már

márciusban megkezdte a munkát. A kamarai rendszer számára a törvény adta lehe-

tőség nem kis felelősséggel járó kötelezettséggé vált. A hatékony feladatellátás alapos,

rendszerszintű tervezést és körültekintő kivitelezést igényelt, ezért az országosan

egységes eljárásrend a területi kamarákkal közösen került kialakításra.

A kamara kezdeményezésére bevezetett garanciavállalás valamennyi érintett fél

számára kiegyensúlyozott működést eredményez. A kamara célja, hogy garantálja

a tanulók számára a megfelelő képzőhelyet. Valószínűsíthető, hogy a tanulószerző-

dések számának emelkedése a képzőhelyek számának növekedését fogja generálni, a

növekedés mértéke jelenlegi ismeretek szerint viszont csak prognosztizálható.

A kamarák és az iskolák közötti hatékony és szoros együttműködés kulcsfontosságú

a garanciavállalás eredményessége szempontjából. A kamara törekszik az iskolai

érdekeket – a törvényi kereteken belül – maximálisan fi gyelembe venni. Így például

kezdeményezte a tanulószerződés-kötési dömping időszak áthelyezését a korábbi

szeptember-októberi időszakról májusra. Így az iskoláknak elég felkészülési idő áll

rendelkezésükre a következő tanévvel kapcsolatban: a szükséges kapacitásokat meg-

tervezni és biztosítani.

2015 53


Összességében elmondható: a kamarai garanciavállalás segíti a duális képzés alapvető

céljának megvalósulását, azt, hogy a tanulók minél hamarabb vállalati környezetben,

munkafolyamatba ágyazott tanulással sajátítsák el a választott szakképesítést. Mind-

ehhez úgy járul hozzá, hogy az eddig is folytatott kamarai tevékenységet rendszersze-

rűen szabályozza, amivel erősíti a duális képzési rendszeren belüli kiszámíthatóságot

és lehetőséget ad valamennyi szereplőnek a megfelelő felkészülésre.

5.5 A pályaválasztás szerepe a duális szakképzésben

A pályaválasztás segíti a tanulókat a továbbtanulás irányának kiválasztásában, kiha-

tással van a diák teljes szakmai életútjára. A pálya kiválasztásának folyamata döntés-

sel zárul, és az egyén megkezdi a szakmai munkára felkészítő tanulmányait.

A kamara kiemelt tevékenysége a pályaválasztási tanácsadás, célcsoportja pedig

az általános iskolák felső éves tanulói. A pályaválasztás módszere függ az egyéntől,

annak tájékozottságától, a szociális környezettől, a családi környezettől, az iskolai kör-

nyezettől. A módszerek között szerepel a személyes megbeszélés, csoportos dialó gus,

szórólapok terjesztése, szakmai fi lmek vetítése, a szakmai területekről példaképek

bemutatása, a hiányszakmák ismertetése, tesztlapok megíratása és kiértékelése, előadá-

sok tartása, üzemlátogatások, valamint fórumok, kiállítások és versenyek szervezése.

A kamara a pályaorientáció és a pályaválasztás területén is fontos közjogi szerepet

tölt be. Célja, hogy napra kész információkkal segítse a fi atalokat. Pályaválasztási

munkaprogram keretében átfogó intézkedési tervet készített az egész országra

kiterjedő pályaorientációs program beindítására. A projekt felhívta a szülők, a pálya-

választó diákok és az általános iskolákban tanítók figyelmét a szakmunkásképzés

valós lehetőségeire. A kamara terve a szakiskolai tanulók jelenlegi 20%-os arányának

30% fölé emelése. Ez több tízezer fi atal szakképzésbe emelését jelentené, és nemcsak

mennyiségi, hanem minőségi növekedést is eredményezne.

A kamara mindig fontosnak tartotta a pályaorientáció, a pályaválasztás kérdését, a

gazdaság számára szükséges munkaerő-utánpótlás biztosítását, a hiányszakmák nép-

szerűsítését. Ez a tevékenység a duális képzés stabilizálása céljából még fokozottab-

ban lesz jelen a kamara életében.

A területi kamarák közreműködésével és a gazdaság szereplőitől kapott jelzések

figyelembevételével az MKIK a 2005–2013 közötti időszakra vonatkozó szakkép-

zési stratégiájában célként tűzte ki a pályaorientáció és pályapresztízs fejlesztését.

Kiemelt feladatként fogalmazódott meg a gyakorlatigényes, hiány- és fizikai szakmák



népszerűsítése, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakmák képzésének támo-

gatása. A pályaválasztás és -orientáció alapvető célja az egyéni vágyak és adottságok,

sikerélmények, a társadalmi és gazdasági lehetőségek összhangjának megteremtése.

A kamarának 2013-tól nyílott lehetősége arra, hogy a Nemzetgazdasági Miniszté-

rium támogatásával területi kamarai szinten egy-egy kolléga felvételével tovább erő-

sítse a pályaorientációs tevékenységet, ezáltal jobban segítse a pályaválasztás előtt álló

diákokat, szüleiket és a tanárokat, osztályfőnökeiket. A bővülő humánerőforrással a

területi kamarák tovább tudják szélesíteni a pályaorientációs tevékenységet, hatéko-

nyabban végezhetik ezt a több szereplős összetett feladatot.

A támogatás lehetővé teszi a következőket:

A kamarák a vállalkozások képviselőinek, szakembereinek a közreműködésével az

általános iskolákban helyszíni bemutatókat, tájékoztatókat szerveznek a szakmákról,

a várható elhelyezkedési lehetőségekről. Az ilyen találkozók lehetőséget adnak arra

is, hogy az érintettek megismerhessék az adott szakma szépségeit, a sikeres szakem-

berek életpályáját.

A pályaorientációs munkatársak üzemlátogatásokat, gyárlátogatásokat szerveznek az

általános iskolás diákok számára.

Az üzemek, iskolák tanműhelyeiben az érdeklődők kipróbálhatják tehetségüket,

képességeiket.

A pályaorientációs rendezvényeken vagy akár osztályfőnöki órákon, szülői értekezle-

teken korábbi hazai (SZKTV, OSZTV) és nemzetközi (WorldSkills és EuroSkills)

versenyeken sikeresen szereplő versenyzők mondják el élményeiket, számolnak be

munkájukról, eddigi pályafutásukról. (WorldSkills a fiatal szakemberek világbajnok-

sága, a EuroSkills pedig a fiatal szakemberek Európa bajnoksága.)

Különösen fontosak az üzemlátogatások, gyárlátogatások, műhelylátogatások, mivel

ezeken a pályaválasztásban érintettek személyesen győződhetnek meg arról, hogy

egy-egy szakképesítés birtokában milyen lehetőségek várnak rájuk.

A kamara pályaorientációs tevékenységének partnerei:

• Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal,

• a kormányhivatalok munkaügyi központjai,

• Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és tankerületei,

• Pedagógiai Oktatási Központok,

• gazdálkodó szervezetek, vállalkozások,

• munkavállalói, munkáltatói érdekképviseletek szervezetei,

• szakképzési centrumok, szakképző iskolák, általános iskolák.

2015 55


A tevékenység várható hozadéka, hogy már rövid távon pozitív irányba változik a

szakiskolai beiskolázás, azaz az általános iskolai tanulók közül többen választják

a hiány- és keresett szakmák tanulását. Ahhoz, hogy a kamara eredményesen tudja

segíteni a pályaválasztás előtt állókat, tovább kell szélesítenie kapcsolatrendszerét,

tovább kell mélyíteni meglévő kapcsolatait. Egyre fontosabb azoknak az informá-

cióknak a hiteles, naprakész biztosítása, amelyek segíthetik a diákok körültekintő

döntését a szakmaválasztás terén.

A TÁMOP kiemelt projektjének fejlesztései nyomán a közeljövőben tájékoz-

tató film készül a fiatalok számára több mint 700 foglalkozás részletes leírásával

és több mint 300 foglalkozás bemutatásával a Nemzeti Pályaorientációs Portálon

(http://eletpalya.munka.hu/).

5.6 A magyarországi duális szakképzés irányítási rendszere

Az irányítás állami és jogszabályi keretei

A szakképzés központi irányítási rendszere jelenleg többszintű. Az oktatási és a

szakképzéssel kapcsolatos törvények vonatkozásában az Országgyűlés szerepe meg-

határozó.

A kormány irányító szerepe a következő területekre terjed ki:

• A törvény-előkészítési szint alatt a kormány szabályozza a szakképzés teljes ága-

zatát, annak összes szakterületét érintő kérdéseit.

• A kormány – a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter és a szakké-

pesítésért felelős miniszterek által vezetett minisztériumok legfőbb kormányzati

irányítási szerveként – szabályozza a szakképzésnek a szakképzésért és felnőtt-

képzésért felelős miniszternek és a szakképesítésért felelős minisztereknek

hatáskörét meghaladó kérdéseit.

• A kormány meghatározza a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek

nyilvántartásának és ellenőrzésének, a szakképzés megkezdésének és folytatásá-

nak, a pályaorientációnak és a pályakövetésnek a szabályait, valamint a komplex

szakmai vizsgával kapcsolatos díjakat, továbbá azon szakképesítéseket, amely

képzések folytatása esetén a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájá-

rulás igénybevételére jogosult.

• A kormány rendeletek kiadásával irányítja a következő szakképzési területeket:

– az érettségi vizsga vizsgaszabályzata,



– a Nemzeti Alaptanterv kiadása,

– az iskolarendszerű szakképzés tanügyigazgatása,

– a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadása,

– az OKJ és az eljárásrend kiadása,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelmény moduljainak

kiadása,

– a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő

elszámolása,

– a szakképzési megállapodás szabályozása,

– a komplex szakmai vizsgáztatás szabályozása,

– a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj szabályozása,

– az adott tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés kiadása.

Az ágazati irányításért az oktatás területén az Emberi Erőforrások Minisztériuma,

a szakképzésért és a felnőttképzésért a Nemzetgazdasági Minisztérium, az egyes

szakágazatok esetében pedig a szakképesítésért felelős miniszterek az illetékesek.

Az iskolákat fenntartó szervek, szervezetek irányítása, fenntartóváltás

Az intézmények irányításáért, fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy az

intézményfenntartó, aki

• dönt a köznevelési intézmény létesítéséről,

• meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését,

• ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását,

• kinevezi vagy megbízza a köznevelési intézmény vezetőjét,

• jóváhagyja a köznevelési intézmény tantárgyfelosztását, továbbképzési program-

ját,

• értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott

feladatok végrehajtását.

A fenntartó kötelezettségei kormányrendeleti szinten a köznevelésről szóló törvény

végrehajtása és a végrehajtási rendeletek betartatása.

Szakképzés az állami vagy szakképzési megállapodás alapján nem állami fenntartó

által fenntartott köznevelési intézményben folyhat. Az irányításra vonatkozó felada-

tok valamennyi fenntartó típusra vonatkoznak.

Az állami fenntartású iskolák intézményesített szerkezete átalakult, több iskola

hierarchikus összekapcsolására került sor.

2015 57


A szakképzés iskolarendszerű intézményei 2016. szeptember 1-jétől:

– a szakgimnázium (korábban szakközépiskola),

– a szakközépiskola (korábban szakiskola),

– a szakiskola (korábban speciális szakiskola) és a készségfejlesztő speciális szak-

iskola is.

A szakképző iskola a szakképzési feladatának hatékonyabb ellátása érdekében a szak-

képzési törvényben meghatározott esetekben térségi integrált szakképző központ

keretében működik.

Az iskolai vezetés elkötelezettje a jogszerű szakmai és a tanügy-igazgatási irányí-

tásnak. A szakképző iskolákban folyó szakképzés tekintetében a további irányítási

hatásköröket a szakképzésről szóló törvény állapítja meg.

2015. július 1-jével az állami fenntartású szakképző intézmények döntő többségének

fenntartása átkerült a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterhez.

Az NGM fenntartásába került szakképző iskolák szakképzési centrumokba tömö-

rülnek, amelyek fokozatosan átveszik a TISZK-ek szerepét. Az átalakítás a szak-

képzési intézményrendszer hatékonyabb, összehangoltabb működésének elősegítése

mellett szorosabbá teszi az intézmények közötti kapcsolatot is, továbbá gyorsabb

és rugalmasabb reagálási lehetőséget biztosít a gazdasági igények változására. Az új

rendszerben az integrált szakképző intézmények a szakmai önállóságuk mellett

gazdálkodási önállóságot, a szervezeti egységként működő iskoláik pedig részleges

gazdálkodási önállóságot kaptak. Ez nagyobb felelősséget jelent, ugyanakkor moti-

vációs lehetőséget is ad a szakmai feladatok minél eredményesebb megvalósításához

és a folyamatos napi működésük fenntartásához.

5.7 Az iskolarendszerű duális szakképzés fi nanszírozása

Az iskolarendszerű duális szakképzés fi nanszírozási forrásai a következők:

• a központi költségvetés,

• a szakképzési hozzájárulás, melynek egy részéből keletkezik a Nemzeti Foglal-

koztatási Alap,

• a gyakorlati képző gazdálkodó vagy egyéb szervezetek saját közvetlen hozzá-

járulása,

• a szakképzési feladatot ellátó oktatási intézmények saját forrása,

• az oktatási intézmény fenntartójának anyagi támogatása,

• a tanuló vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása.



Iskolai oldal fi nanszírozási modellje értelmében a költségvetési törvény alapján át-

lagbér alapú támogatás és működési támogatás jár az iskolarendszerű szakképzésben

részt vevő tanulók után. Tanévenként igényelhető a tanuló szakképző iskolai képző-

helyen töltött kötelező óraszáma és a számított létszám alapján.

A gazdálkodó szervezetek fi nanszírozásában a legjelentősebb forrás a szakképzési

hozzájárulásuk és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap. Az egyéb szervezetek számára

2016. január 1-től kedvező változás, hogy lehetőségük nyílik a tanulószerződéses

költségeik megtérítését lényegesen leegyszerűsíteni és meggyorsítani. Ehhez mind-

össze az állami adóhatóságnak kell bejelenteniük, hogy szakképzési hozzájárulásukat

tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzéssel teljesítik. Ezáltal bekerülnek a

szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe, méghozzá úgy, hogy kötelezettségük

mértéke nulla. Mindezek alapján jogosultakká válnak költségeiket havonta, norma-

tíva alapon visszaigényelni.

Az egyéb szervezetek dönthetnek azonban úgy is, hogy nem kívánnak belépni a szak-

képzési hozzájárulásra kötelezettek körébe. Azonban az igénylésen (pályázaton)

alapuló és az NFA képzési alaprészéből történő folyósítás rendszere a tanulószer-

ződéses költségeik fi nanszírozására csak 2015. december 31-ig marad meg. Együtt-

működési megállapodás kötésekor ezen szervezeteknek lehetőségük nyílik arra, hogy

a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit

– részben vagy egészben – megtérítse a gyakorlati képzést részben vagy egészben

folytató szervezet részére a költségvetési támogatása terhére. A költségek viselésének,

megosztásának és átadásának módját a felek az együttműködési megállapodásban

rögzítik.

Az NFA képzési alaprésze a gazdálkodók által befi zetett szakképzési hozzájárulás-

ból képződik. A szakképzési hozzájárulás célja, hogy az állami szerepvállalás mellett

a gazdálkodó szervezetek is részt vegyenek a szakképzésben. A szakképzési hozzá-

járulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény ezt

a célt az alábbiak szerint részletezi:

• az iskolarendszerű szakmai képzések támogatása, amelyek állami fenntartású

szakképző intézményben vagy egyéb intézményben szakképzési megállapodás

alapján kerülnek megszervezésre,

• a felsőoktatás keretében a gyakorlatigényes alapképzési szak és a duális képzés

keretében szervezett gyakorlati képzés támogatása,

• a fenti képzések fejlesztésének támogatása,

• az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatása.

2015 59


Szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális

hozzájárulási adó alapja, mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5%-a.

A hozzájárulás teljesíthető gyakorlati képzés szervezésével is. Ebben az esetben a

képző a hozzájárulásának mértékét előre meghatározott normatíva alapján csök-

kentheti. Amennyiben a normatíva összege meghaladja a hozzájárulási kötelezettség

mértékét, a tanulószerződéssel képzők visszaigényelhetik a különbséget. A gyakorlati

képzők széles körének újabb ösztönzést jelent 2016. január 1-től, hogy fi nanszírozá-

suk további támogatással egészül ki: kiegészítő normatívákkal (beruházási, oktatói,

tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tételek) növekszik az elszámolható ösz-

szeg. A támogatás leginkább a kkv-k számára elérhető.

2015 61

6. A kamarai hálózat szerepe

a magyar duális szakképzés működtetésében

Az olyan országos feladatoknál, ahol az információszerzés, az információáramlás, az

információcsere komplex rendszert igényel, együttműködéssel lehet a leghatékonyab-

ban eredményeket elérni. Az egymással kapcsolatban álló gazdasági kamarai szer-

vezeti egységek (országos gazdasági kamara és területi gazdasági kamarák) hálózati

rendszer működtetésével tudják a feladataikat a legeredményesebben elvégezni.

A gazdasági kamarai hálózatot az országos és egy adott térség egymással sokrétű

együttműködési kapcsolatban, a feladat megvalósításától függően többnyire egymás

mellé rendeltségben álló területi kamarák alkotják. A területi kamarák az intézmény-

hálózatok adott funkciójú, adott szolgáltatási körbe tartozó, különböző helyszínekre

telepített rendszerei. Ezek alkotják a hálózat csomópontjait, amelyek a 23 szervezet-

tel lefedik az egész országot.

Az elmúlt két-három évben felgyorsult az országos szintű hálózatépítés folyamata

is, így e tekintetben egyre pozitívabb képet mutat a magyarországi kereskedelmi és

iparkamarai rendszer. A kamarai rendszer hálózatos működésének és szakmaiságá-

nak erősítése, az országos és a területi kamarák szakmai kapcsolatainak fejlesztése, a

regionalitás erősítése, valamint standardizált kamarai feladatellátás megvalósítása az

MKIK stratégiájának egyik meghatározó elemévé lépett elő.

Az MKIK koordinálásával a kamarai hálózat célja a szakképzés harmonikus és ho-

mogén fejlődésének elősegítése. A hálózati kohézió megalapozza az egész rendszer

minőségi színvonalának emelését, az erőforrás hatékony kihasználását és a közös jö-

vőbeli vízió megalkotását.

A területi kamarák közös gazdasági adatbázisa 46 ezer cég adatait tartalmazza, amely

a legnagyobb gazdasági adatbázis Magyarországon. Az egységes szerkezetű kamarai

portálrendszer Magyarország egyik legnagyobb gazdasági portálját jelenti. A MKIK

törvény által szabályozott közjogi feladata a gazdálkodókkal való irányító párbeszéd.

A kamara szerepének erősödése a feladatok sokrétűségéből is látszik. Ez az erősö-

dés a képzőhelyek szigorúbb ellenőrzéséből, a bírságolási előírásokból és a szigorúbb

eljárásrendből is kiolvasható, amelynek egy része a tanulószerződéses rendszernek

például az egészségügyi, szociális és pénzügyi területre történő kiterjesztése, a fel-

sőoktatási szakképzési programok véleményezése, felnőttképzésben megvalósuló

gyakorlat képzés ellenőrzése, a szakmai gyakorlati vizsgák ellenőrzése és a MFKB-k

működtetése.



Az egységes keretbe foglalt szakképzési feladatokat az MKIK szakmai koordináció-

jával végzik a területi kamarák. Az MKIK módszertani iránymutatásai a területi

kamarák és a gazdálkodók részére megfelelő szakmai támaszt adnak, és erősítik a

cselekvési egységet.

Mindezt csak erősíti a hálózati rendszer, amely lehetőséget ad arra, hogy

• az MKIK a szakképzés közjogi szerepvállalásával az általa kidolgozott standard

módszertani anyagokat valamennyi területi kamara egységesen használja, és

• a területi kamarák egymástól jól működő szolgáltatási rendszereket vehessenek át.

A rendszerek lényege, hogy a hálózat egy pontján kifejlesztett szolgáltatást standar-

dizálják és a hálózat többi eleme számára is elérhetővé teszik. Így az egyes pontokon

koncentrált innovatív fejlesztések valósulnak meg, az így megvalósított és kínált szol-

gáltatás minősége és költséghatékonysága is jelentősen javulhat.

A kamarai tevékenység változásai:• 2012. január 1-jétől a kötelező kamarai regisztráció bevezetése,

• a 2012-től hatályos új szakképzési törvény részletesebben határozza meg a

kamarai feladatokat,

• a duális képzés bevezetése,

• a kamarai feladatrendszer megerősítése,

• a közfeladatok fi nanszírozásához való hozzájárulás a költségvetésből,

• a külgazdasági feladatrendszer erősítése,

• a kamarai választások után változatlan struktúra,

• a partnerkapcsolatok és a hálózat az innováció támasza,

• a kamarai garanciavállalás bevezetése 2015 júniusától,

• a legjelentősebb közjogi feladat a szakképzés.

Hálózati feladatok az MKIK koordinálásával:

• a kamara 2013. szeptember 1-jétől szakmailag felügyeli a teljes magyar szakkép-

zési rendszert, tehát a szakmatanulás középszintjét,

• a szakmai tananyag meghatározása,

• annak meghatározása, hogy mely szakmák minősüljenek kiemeltnek és kapja-

nak magasabb ösztöndíjat, illetve melyek a túlképzési területek, ahol kevesebb

ösztöndíj jár,

• a vizsgabiztosok kinevezésére tett javaslat,

• minden egyes tanulószerződés tartalmi elemét a kamara ellenőrzi, majd

ellenjegyzi,

• a felnőttképzési programok összehangolása,

2015 63

6. A kamarai hálózat szerepe a magyar duális szakképzés működtetésében

• kutatások és elemzések a további innovációhoz,

• szakmai rendezvények szervezése és a duális képzést bemutató, népszerűsítő

internetes portál működtetése.

18. ábra A szakképzés közjogi feladatrendszere


6.1 Szakképzési tanácsadói hálózat tevékenysége

A 2001-től fokozatosan kiépülő és sikeresen működő országos szakképzési tanács-

adói hálózat megteremtette a gazdaság szereplőivel történő folyamatos kapcsolattar-

tás és a közvetlen információáramlás lehetőségét.

A kamarai tanácsadók a szakképzési közjogi feladataik végrehajtása során tájékoz-

tatást és szakmai tanácsot adnak a gazdálkodó szervezetnek.

A tanácsadói hálózat a területi kamarák fontos része és összekötő szerepet tölt be

az érintett szereplők között, vagyis a gazdálkodó szervezetek és a tanulók, szülők,

valamint az elméleti képzést biztosító iskolák között.

Az egységes elvek, munkafolyamatok és dokumentumok alapján tevékenykedő

hálózat több mint 150 főből áll; a rendszer több év alatt épült fel, követve a tanuló-

szerződések számának növekedését.

Pályaválasztás

Partnerség

Tanulószerződés rendszere

Gyakorlati képzés felügyelete

Szakképzés szerkezete

Mesterképzés és vizsgáztatás

MunkaSzakképzés

Kutatás

Felnőtt-képzés

Általánosiskola

Belépésifeltételek

Szakmai tartalomfejlesztés

Szint-vizsga

Záróvizsga

Versenyek



A tanácsadói hálózat feladata eleinte főként a tanulószerződéses gyakorlati képzésre

korlátozódott, mára azonban a tevékenységi kör jelentősen kibővült (egyebek mellett

az együttműködési megállapodások kezelésével).

A 2013-tól új szereplőkre is kiterjedt a hálózat hatóköre, ugyanis az egészségügyi,

szociális intézmények is bekapcsolódhattak tanulószerződéssel a gyakorlati képzésbe.

(Ezen ún. egyéb szervezetek főszabály szerint szakképzési hozzájárulásra nem köte-

lezettek, és 2015 végéig kizárólag a pályázat útján kaphattak támogatást a gyakorlati

képzés költségeire, 2016-tól azonban – választásuk alapján – bekerülhetnek a szak-

képzési hozzájárulásra kötelezettek körébe.)

Az országos szakképzési tanácsadói hálózat feladatai:

• A kamarai garanciavállalás rendszerének működtetése elsősorban a tanácsadók

feladata, akik kapcsolatot tartanak az iskolákkal (ha szükséges a fenntartóval is),

tanulókkal és a gyakorlati képzésre alkalmas szervezetekkel. Elősegítik a tanu-

lószerződések megkötését, a megkötött tanulószerződéseket ellenjegyzik, illetve

kiállítják az iskolai tanműhelyben maradó tanulók számára a kamarai igazolást.

• A területi kamara nyilvántartásában szereplő gazdálkodót, illetve egyéb szerve-

zetet a területi kamara szakképzési tanácsadói tájékoztatják a tanulószerződés-

kötés feltételeiről, illetve a szükséges nyomtatványokról.

• A tanácsadók az egyéb szervezetek tanulószerződés-kötési lehetősége miatt

folyamatos tájékoztatást adnak a kérdéses helyzetekben (például az egyéb szer-

vezetek képzési költségeinek fi nanszírozása, amely a 2016-os adóévben döntően

megváltozik).

• Fontos feladat a potenciális képzőhelyek felkutatása és a gyakorlati képzésbe

való bevonása. Az újonnan bevont szervezetek szélesítik a gyakorlati képzésre

jogosultak körét. A tanácsadók olyan szervezeteket is felkeresnek, akik korábban

már foglalkoztak tanulók gyakorlati képzésével, de időközben abbahagyták ezt

a tevékenységüket. Tájékoztatják őket a megváltozott jogszabályokról, törvényi

feltételekről. A könnyített adminisztráció, költségelszámolás és a kedvezőbb

finanszírozás hatékony érv a vállalkozások, szervezetek meggyőzésére.

• Nyomon kísérik az együttműködési megállapodásokat is, amelyekkel kapcso-

latban szintén ellenjegyzési feladatuk van. Külön teendőt jelent az úgynevezett

ágazati szakközépiskolai képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat megszer-

vezése. Az ehhez kapcsolódó adminisztráció támogatására a tanácsadók külön

figyelmet fordítanak.

A jogszabályi környezet folyamatos változása és az egyedi esetek kezelése szükségessé

2015 65


teszi, hogy a kamara az NGM-mel, a KLIK-kel, az NSZFH-val és a különböző

szakmai háttérintézményekkel szoros együttműködésben dolgozzon, és speci-

ális esetekben szakmai véleményt kérjen. A kapott állásfoglalásokat az MKIK az

országos honlapján (www.mkik.hu) teszi közzé és az egységes gyakorlati alkalmazás

érdekében tájékoztatja a területi kamarákat is.

A szakképzési tanácsadói hálózat sikeres működtetésének alapja az MKIK által

kiadott és bevezetett országosan egységes, szakmailag megalapozott eljárásrend és

minőségbiztosítási rendszer. Ennek része a minden évben megszervezett tanácsadói

szakmai vizsga.

A kamarai garanciavállalás intézményének 2015-ös bevezetése megerősítette a szak-

képzési tanácsadói hálózat feladatait, tevékenységét. Ez a feladat már korábban is

adott és ismert volt, megszervezése és lebonyolítása azonban új keretek között és más

időintervallumban történik a garanciavállalás bevezetésével. A kamarai garanciavál-

lalás személyre szabott, tanulóközpontú munkastílust, munkamódszert igényel, ami

azt is jelenti, hogy a tanácsadónak minden egyes tanulóval személyes, közvetlen mun-

kakapcsolatba kell kerülnie. A kamarai garanciavállalás feladatának megvalósításához

a szükséges adatokat törvény alapján a szakképző iskolák biztosítják.

A területi kamarák munkájához és a tanácsadói munkához az MKIK szakmai tájé-

koztató kiadványokat készít egységes működtetés érdekében. 2013-ban jelent meg

a „Tanulószerződéssel a munka világában – amit a tanulószerződésről tudni kell”

című kiadvány, majd ennek aktualizált változatai 2014-ben és 2015-ben is („Gya-

korlati képzés – Tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással a munka

világában” címmel).

2014-ben olyan prospektus is készült, amely röviden, lényegre törően foglalja össze

azokat a kulcsfogalmakat és előnyöket, amelyekkel fel lehet kelteni a tanulók és a

gyakorlati képzőhelyek érdeklődését.

6.2 A szakmaszerkezet és a duális szakképzés

A kamara koordinálásával a szakmaszerkezet teljes átalakítása 2010 és 2013 között

valósul meg a korábbiakban ismertetett ütemben. A fejlesztőmunkából a szak-

képzésben érintett valamennyi szereplő kivette részét, elfogadva a kamara egyeztető

tevékenységét.

Az MKIK évek óta érzi a gazdasági szereplők oldaláról azt a nyomást, hogy a rend-

szerváltás után széthullott szakképzési rendszer újjáélesztésében aktív szerepet vál-



laljon, amely a fejlesztésekben, reformokban és a tervezésekben tud realizálódni.

Az OKJ, az SZVK, és a kerettanterv fejlesztése bemutatásra került, emellett a szak-

képzés-tervezés hangsúlyos és mindenre kiható feladat.

A magyar szakképzési rendszer meghatározó testülete volt a 2008-tól kibővült hatás-

körrel és megújult összetétellel működő hét regionális fejlesztési és képzési bizottság

(RFKB). A 26 tagú bizottságokba a gazdasági kamarák, valamint a munkaadói és a

munkavállalói érdekképviseletek, továbbá az oktatásért, valamint a szakképzésért és

felnőttképzésért felelős miniszter, az állami foglalkoztatási szerv, a regionális fejlesz-

tési tanács, az Oktatási Hivatal, illetőleg a szakképző iskolák fenntartói delegálhattak

tagokat. A kamarák egyben a bizottság társelnöki teendőit is ellátták. Az RFKB-k

működésének fő célja a keresletvezérelt szakképzési rendszer alapjainak biztosítása

volt. A korábbi pazarló és kevéssé hatékony szakképzést megfelelő keretek közé

kellett terelni, és ehhez jó eszköznek bizonyult az RFKB-k létrehozása.

2011-re azonban bebizonyosodott, hogy a rendszer nem eléggé hatékony, ennyi

szakember egy bizottságban nem tud igazán eredményesen együttműködni, és a

regionális szemlélet az odatartozó megyék egyenletes fejlesztését sokszor hátráltatta.

A szakképzés megújításának fontos eleme volt ezért a regionális testületek, az

RFKB-k megyei bizottsággá (MFKB-kká) alakítása 2012-ben. Ennek célja, egyrészt

a folytonosság biztosítása az eddigi RFKB döntések és a jövőbeni létszám-kategó-

riákat is tartalmazó MFKB döntések között, másrészt a fenntartók számára irány-

mutatás a munkaerő-piaci igények és a beiskolázás összehangolása érdekében. Az

átalakulás folyamatát a kamara biztosította. Ebben az esetben a decentralizálás bizo-

nyult hatékonyabbnak, az új bizottság jobban képes támogatni a helyi fejlesztéseket.

A megyei bizottságoknak 2015. október 1-jétől a korábbi 7 helyett már csak 5 tagja

van, köztük az Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a munkaadói és munkavállalói

érdekképviseletek, valamint a kormányhivatalok küldöttei. A bizottsági elnököt a

területi kamarák jelölik és a titkársági feladatokat is ők végzik. A bizottságok elnökét

a területi kereskedelmi és iparkamarák adják.

A megyei szintű testületektől hatékonyabb munka várható, jobb ismerői a helyi kör-

nyezetnek, szélesebb hatáskörben képesek működni. Az adott térségben ugyanis a

vállalkozások specifikációja alapján fokozottabban jelenik meg a szakmák iránti igény.

2015 67


19. ábra Az összes várható létszámváltozás 12 hónapon belül

Forrás: MKIK GVI

Ezt látszik alátámasztani, hogy az új rendszerben az MFKB azt a kamarát tudhatja

maga mögött, amely eddig is nagy figyelmet fordított a gazdasági tendenciák vizsgá-

latára, és a kötelező regisztráció kapcsán még nagyobb rálátása van a vállalkozásokra.

Felértékelődött az MFKB-k szerepe a szakképzésben és ezzel a kamara felelőssége

tovább erősödött. A duális képzéssel valóban lehetőség van arra, hogy a szakképzés-

ben tapasztalható káosz helyére rend kerüljön, a szakképzés vonzó legyen, és ne csak

azok jelentkezzenek oda, akiket máshova nem vettek fel.

Az MFKB-k hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre,

amely befolyásolja a megye szakképzés-fejlesztésének elősegítését. A tervezés folya-

matának első lépése az MFKB-k javaslattétele az ún. szakmaszerkezeti döntésre,

amely meghatározza az államilag támogatható és a nem támogatott, valamint a csak

bizonyos keretszám erejéig támogatott iskolarendszerű képzéseket. A javaslattétel

a munkaerő-piaci adatokra alapozott folyamat, amelynek fontos eleme az MKIK

Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) célirányos kutatása, amely ennek a

javaslattételnek az egyik eleme. A végső szakmaszerkezeti (más néven „irány-arány”)

döntést a kormány hozza meg. Ez a szakképzés irányaira és beiskolázás arányaira

vonatkozóan javaslattételi jogkör az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli

szakképzésre egyaránt vonatkozik.



Az iskolarendszerű szakképzés vonatkozásában az „irány-arány” javaslat a nappali

munkarend mellett az esti és levelező képzésre is kiterjed. A szakmaszerkezeti javas-

latok az adott megyére határozzák meg a beiskolázás kereteit. A bizottsági javaslat

alapvetően háromféle lehet. Azon szakképesítések esetében, amelyekre várhatóan

jelentős munkaerő-piaci kereslet jelentkezik, korlátlan beiskolázásra van lehetőség.

Vannak olyan szakképesítések, amelyek oktatása ugyan szükséges és indokolt, de

a korábbinál kisebb létszámban vagy a várható elhelyezkedési esélyeket szem előtt

tartva, korlátozott tanulólétszámmal célszerű a beiskolázás. Harmadik, nem támo-

gatott kategóriába tartozó szakképesítések esetén költségvetési hozzájárulás (nor-

matíva) nem vehető igénybe. A bizottsági javaslat nem csak a szakiskolai, hanem a

szakközépiskolai képzésekre és a szakközépiskolai ágazatokra is kiterjed.

Bizonyos szakképesítések vonatkozásában nem a bizottságok tesznek javaslatot a

szakmaszerkezeti kormányrendelethez. Olyan szakképesítésekről van szó, melyek

nem rendelkeznek munkaerő-piaci relevanciával (például a művészeti, kulturális,

kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítések).

A szakmaszerkezeti döntés a bizottság javaslatai alapján kormányrendeletben jelenik

meg, amely tartalmazza, hogy mely szakmákra és milyen arányban, létszámban lehet

beiskolázni, továbbá azt is, hogy a beiskolázási keretszám miként kerül elosztásra az

egyes (állami, egyházi, magán) iskolafenntartók között. A szakmaszerkezeti döntés

tartalmazza a hiány-szakképesítéseket is, amely egyben a szakiskolai ösztöndíjra

jogosult szakképesítések köre is.

A bizottság a szakmaszerkezeti javaslattétel mellett közreműködik a munkaerő-piaci

információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a

nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában is.

Egészen 2015 nyaráig az MFKB-k fontos és meghatározó feladata volt a Nemzeti

Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze decentralizált fejlesztési forrásaival kapcsola-

tos javaslatok megtétele is, ez a jogkör azonban közvetlenül a nemzetgazdasági mi-

niszterhez került.

A bizottságok feladata a megyei szakképzés-fejlesztési koncepció elkészítése, amely

része a megyei területfejlesztési stratégiának valamint a fővárosi és megyei fejlesztési

tervnek.

A bizottságok állásfoglalásokkal, különböző együttműködésekben való részvételük-

kel aktív szereplői, alakítói és formálói a gazdaság számára egyaránt fontos iskola-

rendszerű szakképzés, iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a közoktatás és

a felsőoktatás összhangjának megteremtésében az esetleg szükséges változtatások

kezdeményezésében.

A bizottságok munkájához kapcsolódó operatív feladatok ellátását a területi keres-

2015 69


kedelmi és iparkamarák végzik. A munkaszervezeti teendőket közvetlenül a kama-

ráknál dolgozó megyei MFKB koordinátorok hajtják végre. Az ő feladatuk többek

között az MFKB-k titkári teendőinek ellátása.

Az éves beiskolázási arányok-irányok meghatározásának köszönhetően a fi atal szak-

munkások elhelyezkedése 2011 és 2014 között 49%-ról 58%-ra növekedett, a szakis-

kolába járó tanulók körében pedig kis mértékben csökkent a képzésből lemorzsolódók

és kihullók számaránya a korábbi időszak igen kedvezőtlen eredményeihez képest.

Az MKIK-GVI évek óta végzi a felmérést a munkaerő-piaci szükségletekről. A fel-

mérés módszere alapelveiben nem változott az MFKB munkájának megkezdésével,

de bizonyos elemek korrekcióra kerültek és hangsúly-eltolódások történtek. Ma már

nemcsak azt kell vizsgálni, hogy mely szakmákból hány főt igényel a munkaerőpiac,

hanem azt is, hogy a cégek milyen képességeket, kompetenciákat várnak el a szak-

munkásoktól. Fejlődik a technika és a technológia, folyamatosan új szakmák kelet-

keznek, a követelmények nem mindig írhatók le a régi szakma keretein belül. Az

MKIK-GVI évente 3500 pályakezdő szakmunkást is bevon a kutatásokba.

6.3 A pályaorientáció

A megfelelő szakképesítés kiválasztása, a sikeres pályán való elindulás nehéz feladat

az ifj úság számára. Az általános iskola 8. évfolyamán és a középiskolai érettségi után

is eljön az a pillanat, amikor átgondolt, felelős döntést kell hozni. Ehhez a szülői és

tanári támogatás elengedhetetlen. Nagyon fontos, hogy a pályaválasztásban érintet-

tek ismerjék a gazdasági tendenciákat, munkaerő-piaci helyzetképet és nem utolsó-

sorban magukat a szakképesítéseket. A kamara ehhez kínál segítséget a bárki számára

elérhető tájékoztatóival, ingyenesen biztosított programjaival.

Ennek megfelelően a kamara pályaorientációt és pályaválasztást elősegítő tevékeny-

séget végez annak érdekében, hogy megkönnyítse a döntést a pályaválasztás előtt álló

tanulóknak és szüleiknek. A kamara pályaorientációs és pályaválasztási tevékenysé-

gének célja, hogy elősegítse a fi atalok megalapozott pályaválasztási döntését, amely

után nagyobb eséllyel találják meg az érdeklődésükhöz és képességeikhez, valamint a

gazdaság igényeihez illeszkedő szakmát, és azon keresztül a munkát. A fi atalok meg-

felelő orientációval sikeres munkavállalókká vagy vállalkozókká válhatnak a munka-

erőpiacon.

A pályaválasztás és a pályaorientáció országos feladatait az országos kamara a területi

kamarákkal együttműködve végzi, amelyhez országosan egységes irányelveket dolgoz

ki, amelyeket folyamatosan továbbfejleszt. Az országos kamara megszervezi és lebo-



nyolítja a területi kamarák pályaorientációs munkatársainak képzését és vizsgáztatá-

sát. A pályaválasztási, pályaorientációs feladatokat tartalmi szempontból egyezteti az

NSZFH-val az egységesség érdekében és folyamatosan együttműködik vele.

A pályaválasztás szempontjából kiemelkedő esemény a kamara által évente megren-

dezésre kerülő országos szakmai verseny, a „Szakma Sztár Fesztivál”. A rendezvényre

ellátogató általános iskolások versenyzés közben ismerhetik meg a jövő szakembereit

és a szakmákat. A rendezvény a pályatanácsadás, a pályaorientáció folyamatába jól

beépíthető, amelyen egy időben több szakma képviselteti magát, így a rokonszakmák-

kal is találkozhatnak a diákok. A helyszínen interaktív feladatok várják az érdeklődő

fi atalokat, akik szakmabemutató fi lmeket nézhetnek, szakmatotót, pályaorientációs

kérdőíveket tölthetnek ki, valamint szakmai tárlatvezetésen vehetnek részt. A láto-

gató diákok az egyes szakmák standjain a nekik szóló feladatokban saját maguk is

kipróbálhatják tehetségüket.

Kezdettől fogva az MKIK biztosította a feltételeket ahhoz, hogy a területi kama-

rák szervezésében minél több vidéki pályaválasztás előtt álló diák láthassa a legjobb

szakmunkástanulók országos vetélkedőjét és kapjon betekintést az egyes szakképesí-

tésekbe. Az első években – az akkori szakképzési struktúrának megfelelően – a 9-10.

osztályos tanulók látogatása volt a cél, mert ott még csak szakmai előkészítés folyt.

A szakképzés rendszerének változásával összhangban, 2012 óta szervezik a kamarák

a látogatókat az általános iskolás tanulók köréből is. Akkor a látogatók mintegy 30%-

a, 2013-ban már 60%-a az általános iskolák 6-7-8. osztályos tanulói közül került

ki. A fesztiválra látogatók száma minden évben emelkedett, 2015-ban már 15 ezer

látogató tekintette meg a versenyek döntőit.

Az MKIK az MKIK-GVI-vel együttműködve kérdőíves kutatás keretében országos

felmérést készít az általános iskolások tekintetében a pályaválasztás kérdéskörében.

A lebonyolítás a területi kamarák bevonásával történik.

A területi kamarák a pályaválasztás, a pályaorientációs feladatok vonatkozásában

országos hálózatot képeznek az intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel, vállal-

kozásokkal és szakképzőkkel együttműködve. Kiemelt feladatuk a pályát választó és

pályakezdő fi atalok megszólítása, piacképes, gyakorlatorientált tanácsokkal, irány-

mutatásokkal történő ellátása. A területi kamarák szintjén jelentkező pályaválasztási,

pályaorientációs feladatok kiemelten a következőek:

• gyár- üzem- és tanműhely-látogatások megszervezése és lebonyolítása a közép-

iskolások számára, hogy a cégek tevékenységéhez kapcsolódó szakmákat köze-

lebbről megismerjék a fi atalok,

• üzemlátogatások az általános iskolai felső tagozatos tanulók részére, amelynek

célja, hogy a különböző szakképesítéseket, szakmai tevékenységeket a tanulók

2015 71


valós körülmények között is láthassák, így még tisztább képet kaphatnak az

egyes szakmák tartalmáról,

• pályaválasztási és pályaorientációs rendezvények szervezése, lebonyolítása,

• a Szakma Sztár Fesztiválra látogató diákok utaztatásának szervezése, „tárlat-

vezetés” a fesztiválon,

• tájékoztató füzetek, kiadványok, prospektusok, szóróanyagok készítése,

• PR-tevékenység az adott megyében, a helyi média műsoraiban való megjelenés,

sajtótájékoztatók tartása,

• tájékoztató előadások, osztályfőnöki órák, szülői értekezletek tartása az általá-

nos és a középiskolába járó gyerekek, szüleik és tanáraik részére,

• együttműködés a kormányhivatalokkal, a térség és a megye gazdálkodó szerve-

zeteivel, szakképző intézményeivel,

• a diákok tanulmányaik befejezését követő elhelyezkedése, munkába állása lehe-

tőségeinek, a megye szakképzésfejlesztésének megismertetése az érintettekkel,

• üzemek, iskolák tanműhelyeiben szimulációs szoftverek és eszközök bemuta-

tása, kipróbálásuk lehetőségének biztosítása a látogatáson részt vevő diákoknak,

hogy jobban „vonzza” őket a szakmunkás pálya,

• szakmákat bemutató fi lmekkel a hiány- és keresett szakképesítések népszerű-

sítése,

• a Szakma Sztár Fesztivál keretében lebonyolított korábbi SZKTV és OSZTV

versenyeken a megyéből eredményesen szereplő diákok meghívása a pályaorien-

tációs rendezvényekre,

• a rendezvényről készített fi lm bemutatása, illetve a nemzetközi versenyeken

(EuroSkills, WorldSkills) való megmérettetés lehetőségének megismertetése,

az ott szereplő fi atal szakember élménybeszámolójával és versenyről készített

fi lm levetítésével,

• végzős szakiskolások, illetve szakközépiskolások utazásának szervezése a nem-

zetközi szakmai versenyekhez kapcsolódó SkillsHungary Nemzeti Döntőre,

• a „fi zikai szakmák” társadalmi presztízsének, vonzerejének növelése és a szak-

munkás pályamodell bemutatása, népszerűsítése révén.

A pályaválasztás előtt álló fi atalok megfelelő ismeretet kaphatnak az oktatott

szakképesítésekről, a képzéssel megszerezhető végzettségekről, az iskolák képzési

rendszeréről és a munkaerőpiac helyzetéről.

A kormányhivatal munkaügyi szakigazgatási szerve minden évben szakmabemutatót

és pályaválasztási kiállítást szervez Pályaválasztási napok címmel, ahol példás együtt-

működés alakul ki a megyén belüli szervezetek között. Az együttműködésben a terü-

leti kamarák, az NSZFH és a KLIK tankerületei vesznek részt, akiknek közös érdeke



a megyében élő általános iskolás tanulók sikeres pályaválasztásának elősegítése.

A közös ügy megvalósítása érdekében mindegyik szervezet a szakértelmét és segítsé-

gét adja a Pályaválasztási Kiállítás és Szakmabemutató eredményes meg valósításához.

Több helyen a közreműködők között részt vesznek még a kormányhivatalok intéz-

ményei, a Pedagógiai Oktatási Központok.

Az érdeklődők a kiállításokon átfogó ismereteket szerezhetnek az egyes szakmák-

ról; elsősorban a megyében működő szakközépiskolákról és szakiskolákról, a fel-

sőoktatási intézményekről. A kiállításon az oktatási intézményeknek lehetőséget

adnak oktatási formáik, tagozataik, fakultációik ismertetésére, valamint az általuk

végzett tevékenység, a náluk oktatott szakmák bemutatására, ezzel is ösztönözve a

pályaválasztás előtt álló vagy pályakorrekcióval érintett fi atalokat, szüleiket a későbbi

eredményes elhelyezkedést, illetve vállalkozóvá válást megalapozó szakma- és pálya-

választásra.

6.4 A gyakorlati képzés minőségének ellenőrzése

A kamara kiemelten kezeli a gyakorlati képzés minőségi színvonalának biztosítását,

amelyet szakértők és iskolai képviselők bevonásával helyszíni ellenőrzés keretében

valósít meg. A gyakorlati képzést folytató szervezet ellenőrzése magába foglalja a

tanulószerződés és az együttműködési megállapodás tartalmának vizsgálatát, továbbá

kiterjed arra is, hogy a gyakorlati képzőhely a tanulószerződésben vállalt kötelezett-

ségeinek maradéktalanul eleget tesz-e.

A tanulószerződés keretében folyó gyakorlati képzés alapvető feltétele:

• a szándék bejelentése a területi kamarához (ezt követően a kamara szakképzési

tanácsadói tájékoztatást nyújtanak a képzésről),

• a képzőhely megfelelő technikai felszereltsége,

• képzett szakember biztosítása, aki a jogszabályban meghatározott feltételek mel-

lett rendelkezik az oktatáshoz szükséges szabad kapacitással, és pedagógiai ér-

zékkel is. Azonban a szakmákban, amelyekben kiadásra kerültek a mestervizsga

követelmények, a szakoktatóknak mestervégzettséggel is kell rendelkeznie.

A kamara kiemelkedő szakképzési feladatai közé tartozik a gyakorlati képzést foly-

tató cégek szakmai felkészítése, módszertani tanácsokkal való ellátása, s egyben a

szükséges személyi és tárgyi feltételek ellenőrzése is.

Az ellenőrzési formái

• a bevezető ellenőrzés és

• a köztes ellenőrzés.

2015 73


A helyszíni ellenőrzést követően az adatokat on-line rendszeren keresztül viszik be

az ISZIIR rendszerbe. A bevitt adatok összekapcsolódnak az egyéb kamarai szak-

képzési feladatokból nyert és feldolgozott adatokkal, információkkal.

Az ellenőrzés egyik fő célja a gyakorlati képzésre jogosult szervezetek nyilvántartásba

vételével kapcsolatos információk átadása.

A bevezető ellenőrzés

A bevezető ellenőrzéskor a gyakorlati képzésbe újonnan belépő gazdálkodó szervez-

tet, egyéb szervezet esetében a gyakorlati képző telephelyének képzőhellyé minősítése

zajlik. A minősítési eljárást az adott szakmában végzettséggel, gyakorlati tapasztalat-

tal és kamarai vizsgával rendelkező kamarai szakértő és iskolai képviselő végzi.

A gyakorlati képzés megkezdése előtt, bevezető ellenőrzés keretében a kamara meg-

győződik a képzés feltételeinek rendelkezésre állásáról.

Az ellenőrzés közigazgatási hatósági eljárás keretében folyik és határozattal zárul.

A kiadott határozat minősítése lehet: az előírás szerinti feltételeknek megfelelt, nem

felelt meg, vagy hiánypótlásra szorul.

A bevezető ellenőrzési tevékenység elemei

• a gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet általános adatai, általános információk

felvételezése,

• jogszabályi feltételeknek való megfelelés (telephelyenként és szakképesítésen-

ként),

• a gyakorlati képzőhely tárgyi eszközeinek értékelése,

• szervezet működésének értékelése,

• munka- és balesetvédelmi szempontok,

• megfelelő feltételek esetén nyilvántartásba vétel és határozat kiadása.

A köztes ellenőrzés

A köztes ellenőrzés során a gyakorlati képző telephelyén, azaz a képzőhelyen az elő-

írás szerinti feltételek meglétének vizsgálata történik. Ez a folyamatközi ellenőrzés

szintén határozat kiadásával zárul.

A gyakorlati képzők évközi, időszakos ellenőrzése során lehetőség nyílik a képzési

tevékenységük fejlesztési lehetőségeinek megbeszélésére is.

Az köztes ellenőrzési tevékenység elemei

• a gyakorlati képző általános adatai, általános információk felvételezése,



• a jogszabályi feltételeknek való megfelelés (telephelyenként és szakmánként),

• a gyakorlati képzőhely tárgyi eszközeinek értékelése,

• a szervezet működésének értékelése,

• munka- és balesetvédelmi szempontok,

• a szakoktató alkalmazási feltételei (megfelelő szakirányú szakképesítés, legalább

5 éves szakmai gyakorlat, büntetlen előélet, 2016. szeptember 1-jétől mester-

végzettség).

6.5 A szintvizsgák és komplex szakmai vizsgák

Szintvizsgák

A gazdasági kamara már 2000-ben javasolta a szintvizsga bevezetését, jelezve, hogy

ne a záró szakmai vizsgán derüljön ki, hogy a tanuló nem felel meg még a minimális

követelményeknek sem. Ennek eredményeként 2003 júniusában törvényi szinten

kerültek megfogalmazásra a szintvizsga szabályai.

A szintvizsga egyfajta hidat képez az iskolai és a vállalati gyakorlati képzés között,

amely leginkább a gyakorlatigényes szakmák jobb elsajátításának egyik eszköze.

A szintvizsgát olyan mérésként kell értelmezni, amelynek segítségével a tanítás-

tanulás folyamatában biztonsággal el lehet dönteni, mikor mehet a diák „élő” terme-

lési munkakörülmények közé. Ez azt jelenti, hogy a szintvizsga az irányítás melletti

munkavégzéshez szükséges alapkompetenciákat méri.

Korábban a vizsga megszervezésére az SZVK-k szerint a képzés félidejében került

sor, ami általában a 10. évfolyamot jelentette. A szakmai vizsgát nem kezdhette meg

az, aki nem rendelkezett sikeres szintvizsgával. A duális képzés 2012. szeptember

1-jei pilot jellegű bevezetése a szintvizsga újragondolását igényelte. Ennek eredmé-

nyeként az új szintvizsga időpontja áthelyeződött az első szakképző évfolyamra,

a február első tanítási napjától az április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakra.

Szintvizsga nélkül a gyakorlati képzés csak iskolai tanműhelyben vagy az úgyneve-

zett kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben folyhat (kivétel ez alól a

nyári összefüggő gyakorlat). Szintvizsgát minden nappali rendszerű oktatásban vagy

a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő szak-

iskolai tanulónak kötelező tennie, aki nem rendelkezik érettségi végzettséggel. Tehát

a szakközépiskolai szakmát tanulóknak, valamint a törvényi változások következ-

tében 2015. június 12-től a második vagy további szakképesítést tanulóknak sem

kell szintvizsgázni.

2015 75


A szintvizsga funkciói és hatása:

• a szakképzés területén a szintvizsga a minőséget biztosítja, ami a gyakorlati kép-

zés folyamatában egy mérési, értékelési pont,

• a szintvizsga növeli a kerettantervi, illetve helyi tantervi fegyelmet,

• a tanuló, a gyakorlati képzőhely és a szülő reális képet kap arról, hogy hol tart

a tanuló az ismeretek elsajátításában,

• a szintvizsgák a tanulókat és az oktatókat egyaránt jobb munkára ösztönzik,

a tanulók több sikerélményhez jutnak a csak gyakorlati munkaműveleteket

tartalmazó vizsgamunka elkészítése, elvégzése során,

• erősödik az együttműködés az iskola, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági

kamara között,

• emelkedik a gyakorlati képzés színvonala.

A szintvizsga követelményét a gazdasági kamara dolgozza ki a szakiskolai szakkép-

zési kerettanterv alapján a szakmai szervezetek és szakmai kamarák bevonásával.

Komplex szakmai vizsgák

A szakképzésben a szakmai tanulmányok lezárásakor a számonkérés típusa a szak-

mai vizsga. A szakmai vizsga formája a szakképzés történetében többször változott.

A kamara rendkívüli fontosnak tartotta 2010-ben a komplex szakmai vizsga beve-

zetését a szakmai tudás komplexebb mérése érdekében A komplex szakmai vizsga

állami vizsga, olyan összetett, egységes mérési eljárás, amelyet független szakmai vizs-

gabizottság előtt kell letenni.

A kamara szerepe a szakmai vizsgákon kiemelt, mert a kamara tesz javaslatot az

elnök és tagok személyére azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági ka-

mara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza

és gondozza az SZVK-t. Ezen a megmérettetésen lehet látni, mennyire gyakorlott a

diák ahhoz, hogy a (termelésben) foglalkoztatásban munkakörét elláthassa.

2013 előtt az ún. moduláris vizsgáztatás volt a jellemző, ahol a munkatevékenység

részelemeit elaprózva lehetett csak mérni és értékelni. Ez a módszer nem felelt meg

a duális képzés alapelveinek. A kamara többszöri, elemzésekre támaszkodó javasla-

tára kidolgozásra került a moduláris vizsgát felváltó komplex szakmai vizsgarend-

szer, amely hatékonyabban segíti a foglalkoztathatóságot és a versenyképes gazdaság

fenntartását.

Ennek bevezetése reális helyzetet teremtett, jelentősen lecsökkent a vizsgák időtar-

tama és az adminisztrációs feladatok mennyisége. Így egyik oldalon a vizsgák lebo-

nyolítása egyszerűbb lett, másik oldalon a vizsgáztatás új rendszere a korábbiaknál



nagyobb felelősségvállalást és szakmai felkészültséget igényelt a vizsgázótól, a vizsga-

bizottságoktól és a vizsgaszervezőktől egyaránt.

A komplex vizsgaként történő megszervezés lehetőséget adott arra is, hogy az ágazati

szakmai sajátosságokat, a majdani valós munkakörök, foglalkozások tevékenységei-

nek valós elméletét és gyakorlatát kérje számon a vizsgabizottság.

A komplex szakmai vizsgáztatás központi új szabályainak rögzítésével megvalósult

a szakmai vizsgáztatás rendszerének egyszerűsítése, megnyílt a valós munkahelyi

körülményekhez igazodó, a szakmai ismereteket komplex formában számon kérő

vizsgáztatás. A komplex szakmai vizsgát függetlenül az előképzettségtől és gyakor-

lattól mindenkinek teljesítenie kell, felmentés – bizonyos szűk kivételektől eltekintve

– nem adható.

Az OKJ-ban szereplő szakképesítésekhez kiadott SZVK-kban foglalt vizsgafelada-

tok alapján megállapítható, hogy a komplex szakmai vizsga jellemzően gyakorlat-

orientált, kötelező tartalmi eleme a gyakorlati vizsgatevékenység, amely mellett a

szakképesítés jellegétől függően további kötelezően előírt vizsgatevékenység az írás-

beli/interaktív és/vagy szóbeli is megtalálható.

A duális rendszerben bevezetett komplex szakmai vizsga főbb jellemzői:

• a komplex szakmai vizsga állami vizsga, amely Magyarország területén szervez-

hető, és amelyet független vizsgabizottság előtt kell letenni,

• egységes minden ágazatra, kormányrendelet szabályozza,

• alapelv a képzőtől független vizsgáztatás, aminek célja az országosan egységes

követelmények érvényesítése,

• a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai együttesen és az általuk külön-külön

felügyelt vizsgafolyamatok tekintetében önállóan is felelősek a vizsga szabályos

és zavartalan lefolytatásáért,

• a vizsgarendszer kompetenciaelvű és standard,

• gyakorlatorientált, ugyanakkor a szakmai elméleti képzés és gyakorlati ismeret-

szerzés megfelelő arányú egységére épül,

• a duális képzéshez fejlesztett szakképesítésekre vonatkozó SZVK-k alapján

készített vizsgatételek szerint folyik a számonkérés,

• lehetőséget ad arra, hogy az ágazati szakmai sajátosságok munkatevékenységei

hangsúlyosabban és összefüggően megjelenhessenek a vizsgákon,

• a tudás komplex eljárás keretében történő mérése reálisabb, átfogóbb képet ad

a vizsgázó felkészültségéről,

• vizsgabizottság 4 fős, a korábbiakhoz képest a kérdező, illetve értékelő tanári

szerepkör módosult,

• a komplex vizsga időtartama reális, ugyanakkor rövidebb a modulrendszerű vizs-

gáknál,

2015 77


• a gyakorlati vizsgateljesítmény erőteljesebben, 55-60%-ban számít a végső érté-

kelésbe,

• adminisztrációs feladatok jelentősen csökkentek,

• a vizsgáztatás új rendszere nagyobb felelősségvállalást és szakmai felkészültséget

vár el a diáktól, az iskolától és a vizsgabizottságtól,

• az iskolarendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott vizsgaidő-

szakokban, február–március, május–június és október–november hónapokban

lehet szakmai vizsgát tartani.

A szakmai vizsga azért is nagyon fontos, mert a munkaadók olyan munkavállalókat

szeretnének alkalmazni, akik kompetenciájuk alapján képesek a szakképesítésük által

lefedett, többféle feladat ellátására és arra is, hogy a technológiaváltást követően célra

orientált rövid továbbképzéssel el tudják végezni az újabb feladataikat. A vizsgán

folytatott mérés-értékelés felelősségteljes munka, a munkaadói és munkavállalói

elvárások, de sok esetben az élet és vagyonvédelem szempontjából is.

6.6 A szakmai versenyek a kamara ernyője alatt

A szakképzés szakmai versenyeinek kamarai hatáskörbe kerülése újabb lépés a duális

szakképzés elmélyítéséhez és kiteljesedéséhez.

Hazai versenyek

A Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV) és az Országos Szakmai Tanulmá-

nyi Versenyt (OSZTV) az MKIK szervezi és irányítja, 2015-ben immár nyolcadszor

került megrendezésre. A versenyek előkészítése körültekintően folyik, a versenyfelhí-

vás és a versenyszabályzat a kamara honlapján elérhető (http://www.szakmasztar.hu),

amelyeket minden évben a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagy jóvá.

A szakmai verseny feladatai az adott szakképesítés elméleti és gyakorlati ismeret-

anyagára épülnek a hatályos SZVK-k fi gyelembevételével.

A szakmai verseny

• elődöntőből,

• válogatóból és

• döntőből áll.

Az iskolai válogató versenyeket követően kerül sor az elődöntőre, amely jellemzően

gyakorlati szemléletű írásbeli vizsgatevékenység, a válogató és a döntő gyakorlati

és szóbeli vizsgatevékenységeket tartalmaz. Az elődöntő versenyek megrendezése és



szervezése az MKIK irányításával és ellenőrzésével a hagyományoknak megfelelően

a területi kamarák bonyolításában és helyszínén zajlik.

A válogató és az országos döntő elsősorban gyakorlati feladatok teljesítéséből áll.

Az elődöntőkön a legjobb eredményt elérő versenyzők kapnak meghívást a szakmák

válogatóira. A válogatókat a szakképző intézményeknek – a verseny lebonyolítására

alkalmas – tanműhelyeiben szervezik meg. A válogatókon az oda bekerült diákok

elsősorban gyakorlati, illetve gyakorlati jellegű feladatokat oldanak meg.

A verseny döntőjébe a versenybizottság szakképesítésenként a válogatón legjobb

eredményt elérő versenyzőket hívja be. A versenyen a 60%-os eredményt elérők

felmentést kaphatnak a tanév végén esedékes szakmai vizsgarészek alól.

A versenyek országos döntője a „Szakma Sztár Fesztivál” elnevezést kapta. A „VIII.

Szakma Sztár Fesztivál” megrendezésére 2015 áprilisában került sor Budapesten,

a Hungexpo Vásárközpontban.

A Szakma Sztár Fesztivál megrendezésével a kamara évről évre növeli a szakmák

presztízsét. A versenyzők sikereit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a versenyben

részt vevő tanulók általában 80-90%-a eléri a szükséges pontszámot és mentesül

a szakmai záróvizsga letétele alól, vagyis az iskolájában vizsga nélkül kapja meg a

szakmai bizonyítványt.

A kamara szervezésében lebonyolított Szakma Sztár Fesztivál nagy volumenű ver-

seny többek között azért, mert 2015-ben közel 13 ezer négyzetméteres területen

zajlott és több mint 15 ezer látogató tekintette meg.

A szakmai versenyek fő célkitűzései következők:

• a magyar szakképzés színvonalának emelése, a szakképzés eredményeinek széles

körű bemutatása,

• a végzős tanulók és iskoláik szakmai megfeleltetése a gazdaság igényeinek és

elvárásainak,

• a szakképzésben részt vevő tehetséges tanulók számára a megmérettetés és

a kiemelkedő eredmények elérési lehetőségének biztosítása,

• a „fi zikai szakmák” társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése a szak-

munkás pályamodell bemutatása, népszerűsítése révén, a pályaválasztás és

a pályaorientáció erősítése által,

• életszerű, gyakorlatorientált, kompetenciákat mérő feladatsorok bevezetése,

• a versenyek további célkitűzése a gyakorlatigényes szakmatanulás népszerűsítése

„A jó szakma felér egy diplomával” szlogen jegyében.

A versenyszámok, vagyis a szakmák száma évről-évre bővül, de fokozatosan növek-

szik a válogatókra jelentkező fi atalok száma is. Ez azoknak az erőfeszítéseknek is

2015 79


köszönhető, amelyeket a kamara tesz évek óta a gyakorlati képzés erősítése érdeké-

ben. 2015-ben a szakmák országos versenyeit a nappali tagozaton végzős tanulók

számára az MKIK 39 szakképesítésben hirdette meg. A budapesti döntő a szakmai

megmérettetés mellett nagyszabású fesztivál keretében zajlik.

A versenyeken a következő szakmák tanulói vettek részt 2015-ben:

SZKTV: Géplakatos / Gépi forgácsoló / Hegesztő / Szerkezetlakatos / Szerszám-

készítő / Központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő / Víz-, csatorna- és közmű-

rendszerszerelő / Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő / Villanyszerelő / Kőműves

/ Ács, állványozó / Burkoló / Festő, díszítő, mázoló és tapétázó / Szárazépítő /

Épületasztalos / Kárpitos / Bútorasztalos / Asztalosipari szerelő / Cukrász / Pin-

cér / Szakács / FoDr.ász / Férfi szabó / Női szabó / Bőrdíszműves / Élelmiszer- és

vegyiáru-eladó / Műszaki cikk eladó / Ruházati eladó.

OSZTV: Gépgyártástechnológiai technikus/ Épületgépész technikus / Automatikai

technikus / Mechatronikai technikus / Erősáramú elektrotechnikus / Elektronikai

technikus / Magasépítő technikus / Bútoripari technikus / Vendéglátásszervező-

vendéglős / Logisztikai ügyintéző / Kereskedő.

A Szakma Kiváló Tanulója Versenyre jelentkező − a szakképző intézményekben

végzős − tanulók létszáma 2008 óta erőteljes növekedést mutat, míg 2008-ban 2006

volt a versenyző tanulók száma, addig ez 2015-ben már 4600-ra nőtt.

A verseny nyilvános és az érdeklődő iskolák diákjai, az osztályok, a csoportok minden

évben egynapos szakmai kirándulás keretében ingyenesen vesznek részt a rendez-

vényen. A fesztiválra általában közel 15 ezer látogató érkezik, a vidéki iskolákból a

területi kamarák szervezésében több mint 9 ezer diák jut el látogatóként.

A látogatók közel 70%-a az általános iskolákból érkező, 6−7. évfolyamos, közvetle-

nül pályaválasztás előtt álló fi atal, emellett még a 8−10. évfolyamosok, s a versenyben

részt vevő szakmákban tanulók és gyakorló szakemberek vesznek részt nézőként a

rendezvényen. A verseny megtekintésével párhuzamosan a látogatóknak népszerű

előadók és az iskolák tehetséges diákjai által előadott, igen színvonalas szórakoztató

műsorszámok megtekintésére is lehetőség nyílik.

Több száz izguló versenyzőt, felkészítő tanáraikat, kísérőiket, a minisztériumok

és intézmények, valamint a fővárosi és területi kamarák képviselőit minden évben

Dr. Parragh László, az MKIK elnöke köszönti.

Nagy kitüntetés, hogy a versenyeken már több alkalommal Magyarország minisz-

terelnöke, Orbán Viktor is jelen volt, beszédet mondott és buzdította az ifj úságot.

A Szakma Sztár Fesztivál médiavisszhangja évről-évre erős, a közszolgálati televízió

(MTV) csatornái mellett a Magyar Rádió, a sajtó és az internetes hírportálok is

tudósítanak az eseményről.



EuroSkills – WorldSkills

Magyarország a szakmák olimpiájának is nevezett WorldSkills versenyeken 2007 óta,

a fi atal szakemberek Európa bajnokságán a EuroSkills-en pedig 2008 óta vesz részt.

A kormány és az MKIK között 2010-ben kötött szakképzési keret-megállapodása

értelmében 2011-től a WorldSkills és a EuroSkills versenyekkel kapcsolatos felada-

tokért az MKIK a felelős. Ez a feladat is erősítette a gyakorlati képzés fontosságát.

(A verseny magyar vonatkozásairól a http://skillshungary.hu oldalon olvashatók

bővebb információk.)

A kamara 2014-ben tette meg az első nagy lépést abba az irányba, hogy összekapcsolja

a nemzeti versenyeket a világ- és az európai versenyekre való felkészüléssel. A 2014

októberében megrendezett lille-i kontinensviadal résztvevőinek kiválasztása már így

történt.

A Nemzeti Döntőbe jutott versenyzők a szakmai szponzorok által összeállított felada-

tokon mérik össze tudásukat, felkészültségüket. Ezt követően a nemzetközi versenyekre

a Nemzeti Döntőn, illetve a már korábban kiválasztott versenyzők a szakmai szponzo-

rok által összeállított felkészülési ütemterv szerint készülnek szakértőik irányításával.

A világbajnokságok (WorldSkills) páratlan évben, a kontinensviadalok (EuroSkills)

páros évben, azaz kétévente kerülnek megrendezésre. Egy versenyző csak egyszer sze-

repelhet az említett versenyeken. Ismétlésre, javításra nincs lehetősége, így csak egyszer

van alkalma felkészültségét és tudását megmérettetni nemzetközi versenyeken.

Az első olyan világversenyre, amelyre a kamarai szervezésű SkillsHungary program

keretében készültek már fel a versenyzők, 2011 őszén került sor az Egyesült Királyság-

ban. A magyar csapat a WorldSkills London 2011 versenyen az átlagpontok alapján a

32. helyen végzet, egy versenyzőnk ért el kiválósági érmet érő eredményt az informatika

területén.

A WorldSkills Leipzig 2013 versenyen a csapat öt versenyszámban – épületasztalos,

festő-dekoratőr, informatikai hálózati rendszergazda, mechatronika (2 fős csapat),

szépségápoló – ért el átlag feletti, vagyis 500 pontot meghaladó, kiválósági érmet érő

eredményt. Fiataljaink a szakács és a kőműves szakmákban is súrolták a kiválósági érem

feltételeinek határát. A magyar csapat az átlagpontszámok tekintetében a 31. helyen

végzett.

A 2015-ös, Sao Pauloban megrendezett WorldSkills verseny igazi áttörés volt a magyar

szereplést illetően, ahol Magyarországot 13 szakmában 14 fi atal szakember képviselte

már. Először fordult ugyanis elő, hogy hazánk László Attila bútorasztalos személyé-

ben világversenyen szerzett aranyérmet, amellyel egy hagyományos, „kétkezi” iparágban

erős tradíciókkal rendelkező, sikeres országok versenyzőit sikerült megelőzni. Az ázsiai

2015 81


országok által uralt informatikai hálózati rendszergazda versenyben pedig Csongrádi

Dávid lett ezüstérmes. Ez utóbbi eredmény – a hazai fogalmak szerinti szakképzé-

sen túlmutató kategóriában – olyan teljesítmény is egyben, amely jelzi a szakképzés

és a felsőoktatás kapcsolata erősítésének szükségességét. A magyar csapat a brazíliai

WorldSkills versenyen induló 63 ország több mint 1200 versenyzője és 50 verseny-

száma közül a magyar mechatronikai csapat, valamint a virágkötő és az épületasztalos

versenyzőnk is kiválósági érmet szerzett.

Az első olyan európai verseny, amelyre a kamara szervezésében készültek fel a verseny-

zők, a belgiumi EuroSkills Spa-Francorchamps 2012 kontinensviadal volt, amelyen

Magyarország csapata először ért el kiemelkedő eredményt. A 23 ország versenyében a

magyar csapat 5 arany-, 1 ezüst- és 5 bronzérmet, továbbá 2 kiválósági érmet szerzett, s

ezzel a nemzetek versenyében az előkelő 6. helyet szerezte meg az átlagpontok alapján.

20. ábra Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke a 2012. évi EuroSkills nyertes versenyzőivel

Forrás: Üzleti7 2015



A EuroSkills 2012 évében elért versenyen eredmények alkalmából Orbán Viktor

miniszterelnök dolgozószobájában fogadta a magyar csapatot és a kamara vezetőit.

Áder János köztársasági elnök pedig a Sándor palotában köszöntötte a EuroSkills

2012. évi magyar csapat tagjait, és gratulált az elért eredményekhez.

21. ábra Áder János Magyarország köztársasági elnöke

a EuroSkills 2012. évi magyar versenyzőivel, és a kamarai vezetőkkel


A 2014. évi franciaországi EuroSkills versenyen fi ataljaink ismét bizonyították felké-

szültségüket. Lille-ben a 25 nemzet versenyében csapatunk a 6. helyet szerezte meg.

Versenyzőink 4 első, 2 második, 6 harmadik helyezést értek el, és két versenyzőnk

érte el a kiválósági szintet.

2015 83


22. ábra Varga Mihály, Magyarország nemzetgazdasági minisztere,

a EuroSkills 2014. évi magyar versenyzőivel, és a kamarai vezetőkkel

Az eredmények tükrében jól látszik, hogy az eddig meghozott stratégiai döntések

helyesek, ám ahhoz, hogy a jövőbeni világversenyeken még eredményesebben szere-

pelhessen az ország, szükséges a továbbgondolásuk. A tapasztalatok alapján két terü-

leten szükséges változásokat bevezetni.

A kiválasztás és a felkészülés ütemezését, intenzitását szükséges átalakítani, ame-

lyet a kamara a szakértők segítségével folyamatosan fejleszt. Mindez ugyanis kulcs-

fontosságú a felkészülés szempontjából, azonban a szakértői visszajelzések szerint

a felkészülés időtartamának növelése nem elegendő. A sikeresen szereplő országok

gyakorlati módszereiből kiderül, hogy igazán hatékonyan intenzív – a hét öt napján

napi 8 órán át tartó – tréningezéssel lehet a legjobban fejlődni, készülni, ideális eset-

ben több héten keresztül. A változtatások megvalósítása a 2014-es évtől folyamato-

san történik.

A nemzetközi versenyeken elért eredményeket nézve Magyarország Európa élvo-

nalába tartozik. Különösen jók a szakembereink a faipari szakmákban, az IT és a

mechatronika terén. Ugyanakkor ezeket az eredményeket nem lehet általánosítani.

Vannak szakmák, amelyekben kiugróan jó eredményeket érnek el a magyar verseny-

zők és világszínvonalon teljesítenek, vannak viszont olyanok, amelyekben kevésbé

vagyunk sikeresek. A kamara egyik fő törekvése, hogy a különbségek csökkenjenek.



Hosszú, kihívásokkal teli utat kell még megtenni ahhoz, hogy az európai szakképzés

élmezőnyébe tartozzunk, de a kezdeti eredmények biztatóak. A nemzetközi verse-

nyeken elért eredmények is igazolják, hogy Magyarország jó úton jár a duális szak-

képzés bevezetésével a versenyképes szakképzés kialakítása felé, hiszen ahol duális

képzés van, ott a szereplés is kimagasló.

Az elért eredmények, valamint a Szakma Sztár Fesztivál keretében megrendezett

Szakma Kiváló Tanulója Verseny, az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny és

a SkillsHungary Nemzeti Döntő megrendezésének tapasztalatainak birtokában

Magyarország megpályázta a 2018. évi EuroSkills verseny rendezési jogát, amelyet

Norvégiával szemben nyert el.

23. ábra Jos de Goey WorldSkills Europe elnöke és Parragh László MKIK elnöke – Orbán Viktor

miniszterelnök és Czomba Sándor államtitkár jelenlétében – aláírják a 2018-ban Budapesten

megrendezésre kerülő EuroSkills együttműködési megállapodást


Jos de Goey, a WorldSkills Europe elnöke bejelentette, hogy a WorldSkills Inter-

national és az MKIK megállapodást írtak alá a 2018-as EuroSkills megrendezésére

vonatkozóan, amely szerint az azévi a „Fiatal szakemberek Európai bajnokságát”

Budapesten tartják.

2015 85


A Szakma Sztár megtekintésével kapcsolatban hozzátette, hogy egy sor olyan

benyomás alakult ki benne a versenyhelyszíneken és a nagy érdeklődést látva, amelyek

megerősítették abban, hogy helyes volt a döntés, hogy Magyarországnak szavaztak

bizalmat. Öröm volt látni a lelkes fi atalokat, a versenyzőket és a nekik szurkolókat, s

a rengeteg diákot, akik azzal a bizalommal jöttek el erre az eseményre, hogy ötleteket

és impulzust kapjanak saját pályaválasztásukhoz.

2015 87

7. A duális szakképzés előnyei

A duális képzés nagy előnye, hogy míg a tanulók a szakmai elméleti ismereteiket a

szakképző iskolákban sajátítják el, addig gyakorlati képzésük a gazdálkodó szerveze-

teknél zajlik, így versenyképes szaktudást szerezhetnek.

A duális szakképzés emellett – azon túl, hogy ingyenes, gyakorlatias, munkahelyekhez

kapcsolódó és esélynövelő – már diákként is pénzkereseti lehetőséget jelent, később pe-

dig állandó, biztos jövedelmet biztosíthat. Azok a diákok, akik hiányszakmát tanulnak,

akár havi nettó ötvenezer forintot is kaphatnak – ennyi lehet az összege a tanulmányi

ösztöndíjnak és tanulószerződés alapján fi zetendő tanulói juttatásnak együttesen.

A hiányszakmákban a jó szakemberek képzés utáni keresete (például az esztergá-

lyosoké, a mechatronikai műszerészeké) akár negyven-ötvenezer forinttal magasabb

lehet a szakmunkás átlagbérnél.

A duális szakképzés felé vezető úton 2010-et követően számos változtatást kellett

eszközölni az iskolarendszerű szakképzésben, amelyek jelen kiadványban részlete-

sen bemutatásra kerültek. A duális szakképzés eredményeiből mind a tanuló, mind

a gazdálkodó szervezet profi tál. Azokban az országokban, ahol bevezették a duális

szakképzést, az előnyök között említik, hogy a diák kezdetektől fogva egy cég alkal-

mazottja, és képességeinek megfelelő feladatokat kap.

Ha a gazdálkodó szervezet munkaszerződést köt a tanulóval a tanulmányi idő

befejezése után, akkor olyan alkalmazottat kap, aki ismeri a cég munkafolyamatait,

technológiáját. A diák szintén profi tál a cégnél megszerzett tudásából és a tapasztal-

tabb munkatársaktól ellesett fogásokból. Valós körülmények között fejlődik, időben

tudatosulhat benne, nem csupán a tanulmányai befejezése után, hogy képes-e lesz

elvégezni az adott munkát. Ráadásul a tanulók kezdettől fogva pénzt keresnek.

A duális szakképzés előnyös a tanulónak, mert

• a tanulók munkakörnyezetben szocializálódnak a tanulóéveik alatt,

• szaktudásuk megfelel a kor technológiai kihívásainak, és a munkaerőpiac elvá-

rásainak,

• képesek lesznek továbbfejlődésre,

• a szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés várható,

• a gyakorlatorientált minőségi képzés garantálásával gyakorlati készségük nő,

• a cégek részére hozzáértő, azonnal alkalmazható munkaerő áll rendelkezésre,

• a tanulószerződés jó alap a munkaszerződéshez és munkabérhez, emellett a

szociális státusz, illetve anyagi függetlenség környezetét biztosítja.



A duális szakképzés előnyös a gazdálkodónak, mert

• a cége szakemberigényét biztosítja,

• a betanítási költségeket csökkenti, megismeri leendő munkavállalóját, kineveli

a megfelelő emberi erőforrás utánpótlást,

• a tanuló beleszocializálódik a cég munkakultúrájába,

• a tanuló ismeri a folyamatokat, a technológiát, a munkatársakat, a célokat,

• a tanuló ismeri a gazdálkodót,

• növeli a motivációt és a munkahelyi hűséget,

• megfelelő színvonalú szakképzettséget biztosít.

Európai dimenzióból tekintve is előnyös a duális képzés, mert

• az európai szakképzési rendszerek központi pillérévé tehető a duális képzés,

• a munkanélküliség visszaszorításának egyik fontos eszköze,

• csökkenti a szakadékot az oktatás és a munka világa között,

• munkahelyi környezetben történő szakmatanulás hatékonyabb, eredményesebb,

és a tanulás eredményeként kerül kifejlesztésre a szakmai és készségprofi l.

Ezekért az eredményekért a kamara és a koordinálásával működő kamarai hálózat

hosszú évek óta dolgozik, eredményei nem vitathatóak, azonban nem lehet megállni,

tovább kell haladni és válaszokat adni az új kihívásokra.

2015 89

8. A duális szakképzés jövője

Magyarországon az utóbbi években a szakképzés területén nagy és relatíve gyors vál-

tozások történtek. A világ és Európa is gyorsan halad, változik. Éppen emiatt szük-

séges a jövőnkkel, az előrejelzésekkel foglalkozni. A kamara, az üzleti élet, az iskolák,

de maguk a munkavállalók, illetve leendő munkavállalók is előre szeretnék látni, hogy

a jövőben miként alakul a munkaerőpiac.

Különösen fontos az előrelátás a szakképzés szempontjából, mivel a humánerőforrás

egyes kompetenciának fejlesztésébe befektetett energia hosszú időszak után fejti ki

hatását.

A kamara korábban is folyamatos elemzéseket végzett, hogy olyan élet közeli, és

előrevivő javaslatokkal álljon elő, amelyek megvalósíthatóak és valamennyi érintett

partner számára előnyösek.

Ezekhez a vizsgálatokhoz komplex makroadatokra, mikroinformációkra, folyamatos

analízisre van szükség országon belül, és megfelelő kitekintéssel a szűkebb régióra,

valamint Európa és a világ megváltozott körülményeire. A foglalkoztatás, a munka-

erőpiac előrejelzései támpontot adhatnak, de az előrejelzéshez a kisebb régiók,

megyék helyzetét is fi gyelni szükséges, ugyanakkor látni kell, hogy a szakképzés háló-

zati elhelyezkedése és a cégek innovációi is hatást gyakorolnak a folyamatokra.

Egy ilyen helyzetben a duális képzés további megerősítése lehet a helyes irány. 2015-

ben csak a teljes vállalkozói kör 2%-a foglalkoztat tanulószerződéssel fi atalokat, és a

szakmát tanulók alig több mint 40%-a tanulja meg a szakmai fogásokat valós munka-

körülmények között, miközben a cégek jellemzően munkatapasztalattal rendelkező

fi atal szakembereket keresik és veszik fel.

A következő években a kamara törekvése az, hogy a jelenlegi gyakorlati képző helyeket

biztosító gazdálkodó szervezetek számát legalább a kétszeresére növelje és a pálya-

kezdők elhelyezkedését oly módon segítse, hogy Magyarország is kialakítsa a saját

munkakultúrájához igazított szakképzési rendszerét, és ezen belül a duális képzésre

épülő munkatapasztalat-szerzést.

A másik lehetséges út ezzel párhuzamosan a pályakezdő fi atalok elhelyezkedésének

gyakornoki programokkal történő elősegítésére elsősorban azoknál a cégeknél, vál-

lalkozásoknál, ahol tanulószerződéssel tanultak korábban. A hazai cégek, vállalatok

elsősorban nem a pályakezdő fi atalokat, hanem a már tapasztalattal rendelkezőket

keresik, akik már valahol bizonyítottak; ismertek a képességeik, a szükséges képzésük



pedig rövidebb ideig tart és költséghatékonyabb. E helyzetre jelent például megoldást

a pilot formában, a TÁMOP 2.3.4. C alprojekt keretében megvalósuló gyakornoki

program a kamara irányításával. A gyakornoki program időtartama alatt a gyakornok

olyan szakmai gyakorlatot, tapasztalatot szerez, ami elősegíti a munkaerőpiacon való

érvényesülését. A gyakornoki program azért is előnyös, mert a gyakornok sokirá-

nyú munkatapasztalatot szerez, képes áthidalni olyan nehézségeket, mint például

az, hogy az oktatás és gazdaság igényei esetenként eltérő mértékűek, illetve a munka

világába való belépés és a beilleszkedés sem minden esetben gördülékeny folyamat.

A kamara életszerű szlogenje a gyakornoki program esetében „Dolgozva tanulj!”.

A jövő gyakornoki rendszeréhez új alapok szükségesek, ezért – ezzel összhangban

– a színvonalasabb képzés érdekében kerül sor 2016. szeptember 1-jétől a korábbi-

akban ismertetett iskolaszerkezeti változtatásokra.

2015 91

Rövidítések jegyzéke

Rövidítések jegyzéke

EM – együttműködési megállapodás

FEOR – Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere

GVI – Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete

ISZIIR – Országosan Egységes Internet alapú, Szakképzési Integrált Információs Rendszer

KKV – kis- és középvállalkozások

MFKB – megyei fejlesztési és képzési bizottság

MKIK – Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – gazdasági kamara – kamara

NFA – Nemzeti Foglalkoztatási Alap

NGM – Nemzetgazdasági Minisztérium

NSZFH – Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

OKJ – Országos Képzési Jegyzék

OSZTV – Országos Szakmai Tanulmányi Verseny

RFKB – regionális fejlesztési és képzési bizottság

SZKTV – Szakma Kiváló Tanulója Versenyt

SZVK – szakmai és vizsgakövetelmények

TÁMOP – Társadalmi Megújulás Operatív Program

TSZ – tanulószerződés

ÚSZT – Új Széchenyi Terv



Ábrajegyzék

1. ábra A német duális gyakorlatorientált szakképzés

2. ábra A duális szakképzésben részt vevők aránya

3. ábra A duális szakképzés jellemzőinek kapcsolódásai

4. ábra Ifj úsági munkanélküliségi ráta Európában

5. ábra Munkaerő-piaci státuszok

6. ábra A tanult szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya a teljes végzett

évfolyamhoz képest

7. ábra Magyar oktatási rendszer

8. ábra A szakképzésbe belépő korosztály számának csökkenése

9. ábra Lemorzsolódás

10. ábra Középfokú oktatásban tanulók iskolatípusonkénti megoszlása

11. ábra A szakképzés újjáépítése

12. ábra A magyar duális szakképzés modellje

13. ábra A gyakorlat és az elmélet arányszámának összehasonlítása

14. ábra Az elméleti és a gyakorlati óraszámok változása

15. ábra A közismereti és a gyakorlati óraszámok változása

16. ábra A tanulószerződések megoszlása a különböző vállalkozási típusoknál

17. ábra A tanulószerződések számának növekedése

18. ábra A szakképzés közjogi feladatrendszere

19. ábra Az összes várható létszámváltozás 12 hónapon belül

20. ábra Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke a 2012. évi EuroSkill nyertes

versenyzőivel

21. ábra: Áder János köztársasági elnök, a EuroSkills 2012. évi magyar versenyzőivel,

és a kamarai vezetőkkel

2015 93

Ábrajegyzék

22. ábra Varga Mihály Magyarország nemzetgazdasági minisztere a 2014. évi

EuroSkill nyertes versenyzőivel

23. ábra Jos de Goey WorldSkills Europe elnöke és Parragh László MKIK elnöke

– Orbán Viktor miniszterelnök és Czomba Sándor államtitkár jelenlétében

– aláírják a 2018-ban Budapesten megrendezésre kerülő EuroSkills együtt-

működési megállapodást



Irodalomjegyzék

Dr. Szilágyi János: Duális képzéssel a munka világában. Az MKIK szerepválla-

lása a duális képzés kialakításában. Szak- és Felnőttképzés. A Nemzeti Munka-

ügyi Hivatal kiadványa. 2014/2015, Tanévnyitó különszám

Dr. Szilágyi János: Dualizáció Magyarországon. Az MKIK szerepvállalása –

Learning by working előadás

Szak- és Felnőttképzés. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal kiadványa. 2013/2014,

Tanévnyitó különszám (Dr. Parragh László, Dr. Szilágyi János cikkei)

Szak- és Felnőttképzés. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal kiadványa. 2014/2015,

Tanévnyitó különszám (Dr. Parragh László, Dr. Szilágyi János, Csiszár Zsófi a

cikkei)

Üzleti7 2010 novemberi szám

Üzleti7 2012 októberi szám

Üzleti7 2013 májusi szám


Üzleti7 2014 októberi szám


Kézikönyv a komplex szakmai vizsgák megszervezéséhez MKIK 2014

MKIK intézkedési terv a tanulószerződések számának növelésére. 2013 május

MKIK Javaslat a duális képzés kamarai garanciavállalás intézményrendszerének

bevezetésére és az ezzel kapcsolatos intézkedésekre. 2015 március

Tanulószerződéssel a munka világában – amit a tanulószerződésről tudni kell

MKIK 2013

Gyakorlati képzés – Tanulószerződéssel és együttműködési megállapodással a

munka világában, MKIK 2015

Hegedűs József, 2013.05.08. Duális szakképzés Ausztriában

2015 95

Irodalomjegyzék

Nemzetgazdasági Minisztérium, Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkár-

ság, Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály: Koncepció a szakképzési rendszer

átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására. 2011 május

Megvalósíthatósági tanulmány gyakorlati oktatók továbbképzése a szakképzés-

ben c. TÁMOP-2.3.4.b-13/1 kiemelt projekt

https://www.bmbf.gv.at/schulen/recht/index.html

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének

támogatásáról

1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról

2015. évi LXVI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő

tárgyú törvények módosításáról

2015. évi LXV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

módosításáról

2015

2015

� �

��

Du

áli

s k

ép

zé

ss

el

a m

un

ka

vil

ág

áb

an

A

du

áli

s s

za

kk

ép

zé

s M

ag

yaro

rszá

go

n

Tanulószerződéses gyakorlati képzés

Munkával egybekötött szakmatanulás


Magyarországon


Magyarországon

2015

duális képzéssel a munka világában – a duális szakképzés

Documents