Sport és turizmus

Prof. dr. Borbély Attila

Dr. habil. Müller Anetta

Készült: Debreceni Egyetem

Terjedelem: 110 oldal

Kézirat lezárva: 2015. április 30.

A publikáció/tanulmány/tananyag elkészítését a „ABS” Képzés- és rendszerfejlesztés a

sportos társadalomért Észak-Kelet Magyarországon (A és B komponensek a felsőokta-

tási Sport fejlesztéséért) TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0010 számú projekt támogat-

ta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával

valósult meg.

2

Sport és turizmus

Prof. dr. Borbély Attila

Dr. habil. Müller Anetta

ISBN 978-963-9822-36-8

Campus Kiadó

2015

Debrecen

3

Tartalomjegyzék

Bevezető ............................................................................................................................ 5

1. ÉLETMÓD – SZABADIDŐ – TURIZMUS .................................................................... 6

1.1. Fogalmi értelmezések ................................................................................................. 8

1.2. Trendek a sport és a sportturizmus szolgálatában .................................................... 11

1.3. Trendek ..................................................................................................................... 12

1.3.1. Fitnesz trendek ................................................................................................... 15

1.3.2. Egyedi és élménydús mozgásprogramok kínálata ............................................. 16

1.4. A magyar lakosság utazásainak motivációi .............................................................. 20

A sportturisták jellemzői ............................................................................................. 20

2. AKTÍV TURISZTIKAI TÍPUSOK ................................................................................. 21

2.1. A vadászat, vadászturizmus ...................................................................................... 21

2.1.1. Kereslet .............................................................................................................. 23

2.1.2. A vadászat rendje Magyarországon ................................................................... 25

2.1.3. Vadászati módok ............................................................................................... 27

2.1.4. Előkészület a vadászatra .................................................................................... 28

2.1.5. Néhány vadászati módról a nagyvadak esetében .............................................. 29

2.1.6. Hagyományos vadászati módok (solymászat és vadászat íjjal) ........................ 30

2.2. Horgászat, horgászturizmus ...................................................................................... 31

2.2.1. Kereslet .............................................................................................................. 33

2.2.2. A horgász alapvető felszerelései ....................................................................... 38

2.3. Lovassportok – lovasprogramok, lovas turizmus ..................................................... 40

2.3.1. A falusi turizmus és a lovasszolgáltatások összekapcsolása ............................. 41

2.3.2. Célcsoportok ...................................................................................................... 42

2.3.3. Kínálat ............................................................................................................... 43

2.3.4. A lovas felszerelése ........................................................................................... 45

2.3.5. Lovasprogramok ................................................................................................ 45

2.3.6. A lovaglás oktatása ............................................................................................ 46

2.3.7. Lovassportok mint mozgásváltozatok ............................................................... 49

2.4. A túrák, gyalogos turizmus ....................................................................................... 51

2.4.1. A természetjárás és turisztika ............................................................................ 53

2.4.2. Kereslet .............................................................................................................. 55

2.4.3. Kínálat ............................................................................................................... 56

2.5. Kerékpártúrák, kerékpáros turizmus......................................................................... 57

2.5.1. A kerékpáros turizmus definíciói és jellemzői: ................................................. 58

2.5.2. Keresleti trendek ................................................................................................ 59

2.5.3. A célcsoport jellemző ........................................................................................ 60

2.5.4. Kínálat ............................................................................................................... 61

2.5.5. Kerékpárfajták, típusok, felhasználási módjuk ................................................. 63

2.6. A vízi turizmus ......................................................................................................... 65

4

2.6.1. A vízi turizmus főbb jellemzői .......................................................................... 67

2.6.2. Kereslet .............................................................................................................. 69

2.6.3. Kínálat ............................................................................................................... 71

2.7. Téli sportok ............................................................................................................... 71

3. A SPORTESEMÉNYEK SZEREPE A TURIZMUSBAN ............................................. 74

3.1. Sportrendezvények gazdasági hatásai ...................................................................... 74

3.2. Beruházások, infrastruktúrafejlesztés ....................................................................... 75

3.3. Debrecen sportturizmusa .......................................................................................... 79

Felhasznált irodalom........................................................................................................ 84

MELLÉKLETEK ................................................................................................................ 88

1. sz. melléklet .................................................................................................................. 88

2. sz. melléklet .................................................................................................................. 90

3. sz. melléklet ................................................................................................................ 100

4. sz. melléklet ................................................................................................................ 101

5. sz. melléklet ................................................................................................................ 103

5

Bevezető

A Debreceni Egyetem sportközgazdász mesterképzése Európában mindenképpen – de ta-

lán a világon is – egyedülálló vállalkozásra törekszik: a speciális közgazdászképzés ezúttal a

sportot állítja fókuszba. A képzés azt a célt szolgálja, hogy a magas szintű közgazdasági isme-

retekkel felvértezett szakemberek a sport területén képesek legyenek elhelyezkedni és ki-

emelkedő teljesítményeket nyújtani.

Szakemberek között is számos vita van arról, hogy egy sportvezetőnek milyen mélységű

közgazdasági ismeretekre van szüksége. Képzési rendszerünk arra irányul, hogy a sportköz-

gazdász mesterképzést befejező hallgató gazdasági vezetőként, vállalatvezetőként, cégtulaj-

donosként ugyanúgy megállja a helyét, mint a sportirányításban, a sportszakmai vezetésben, a

sportegyesületben vagy sportági szövetségben.

Jelen vállalkozásunk az életmód – szabadidő – turizmus tárgykörében igyekszik a leendő

sportközgazdászoknak olyan hasznos ismereteket nyújtani, amelyek képessé teszik arra is,

hogy a szállodaiparban, a hazai vagy nemzetközi turizmusban, a szabadidős szervezetekben

ugyancsak megfelelő szintű irányító, vezető lehessen.

Jegyzetünk igyekszik átfogóan ismertetni a nemzetközi tapasztalatokat, a sportturizmusra

fókuszálva a hazai trendeket, illetve az aktív turisztikai típusok tárgyalásán belül a rekreációs

sportturizmus különböző elemeit. Külön fejezet foglalkozik a vadászat, a horgászat, a lovas

turizmus, a falusi turizmus sajátosságaival, létesítmény- és eszközszükségleteivel.

Külön figyelmet fordít a természetjárás és turisztika elemeire, a gyalogos turizmus jellem-

zőire és sajátosságaira. Bemutatja a nemzetközileg és hazailag is egyre népszerűbb kerékpáros

turizmus lehetőségeit, formáit és legfőbb útvonalait.

Hazai vizeink hasznosítása mellett a vízi turizmus is közkedvelt turisztikai és sporttevé-

kenységgé vált.

Habár Magyarországon a téli sportok gyakorlása az időjárás bizonytalanságai függvényé-

ben kevésbé tervezhető, azonban a szomszédos országokban lehetőség nyílik a síelés mellett a

különböző egyéb népszerű téli sportok gyakorlására is.

A jegyzet külön fejezetben taglalja a sportesemények szerepét és fontosságát, valamint a

hozzá szükséges szervezési kapacitások kialakítását.

A szerzők bíznak abban, hogy a munkájuk hasznos segédanyag lesz a leendő sportközgaz-

dász mesterek tudásának bővítésében.

Prof. dr. habil. Borbély Attila PhD – dr. habil. Müller Anetta PhD

6

1. ÉLETMÓD – SZABADIDŐ – TURIZMUS

A civilizációval napjainkra kibontakozott technikai csodák, vívmányok következménye és

életmód-befolyásoló hatásaként jelentkezett az emberek egyre romló egészségi állapota. Nap-

jaink modern ülő életmódja olyan súlyos egészségügyi problémákat vet fel, melyekre megol-

dást kell találni. Egyre gyakrabban találkozhatunk azzal a nézettel, hogy a sportolás mindany-

nyiunk életének teljesebbé tételét kell, hogy jelentse, életünk tartozéka kell, hogy legyen. „Így

napjainkban egyre több ember döbben rá arra, hogy nem csak az elérhető földi javaknak van

ára. A legdrágábban megszerezhető és még drágábban megtartható érték az egészség. Azt

mondhatjuk, hogy napjainkra a sport kevesek kedvteléséből sokak szükségletévé vált. Előde-

ink mindennapi élettevékenységei, munkája igen sok fizikai aktivitást, mozgásos cselekvést

igényelt, ma viszont ezt a fizikai erőkifejtést, mozgást a szabadidőben kell „pótolni”.

Az életmód olyan kerete életünknek, amely mindennapi tevékenységeinket foglalja egybe,

szorosan összefügg identitásunkkal, és meghatározza a társadalomban és a kisebb csoportok-

ban kijelölt helyünket.” (Pikó, 2005, 30.) Meghatározza, és jelentős befolyással bír személyi-

ségünkre, ugyanakkor más-más formában és módon beilleszt minket a társadalomba. Az

életmód tehát összetett fogalom. Az ember életét, életmódját nagyban befolyásolja az, hogy

hol lakik, milyen az adott ország életfelfogása, mentalitása, kultúrája (Barabás, 2006, 269–

272). Az életmódunk pedig befolyásolja a szabadidős (rekreációs) tevékenységeinket is.

A szabadidő a munkán és kötelezettségeinken túli olyan idő, mellyel az ember szabadon

rendelkezik, melyben szabadon valósíthatja meg kedvteléseit, hobbijait. A rekreáció a szabad-

idő-eltöltés kultúrája (Kovács, 1999), mely magában foglalja a szabadidős tevékenységeket.

A szabadidős fogyasztás klasszikus értelemben vett fogyasztás. A szabadidejében szabad-

idős tevékenységeket űző egyén közgazdasági értelemben fogyasztó, keresletet támaszt a kü-

lönböző szabadidő- tevékenységekre, termékekre, létesítményekre és szabadidős eszközökre.

A piaci igényeket kielégítő vállalkozóknak ismerniük kell – mint minden más „jószág” eseté-

ben – a kereslet mennyiségét, melyre a piackutatás segítségével kaphatunk választ.

A szabadidős tevékenységek felfoghatók tartós, nem tartós fogyasztási cikként, valamint

tőkejószágként (Szabó, 2005). Azok a szabadidős tevékenységek, különösen a sporttevékeny-

ségek, melyek alkalmasak az egyén egészségének megőrzésére, a jó fizikai fitneszszint fenn-

tartására, tőkejószágként is felfoghatók. Ebben az esetben nem konkrétan az egészségre gya-

korolt hatás jelenti a rekreáció hasznát, hanem az, hogy a jó egészségi állapotban lévő ember

nagyobb teljesítményre képes, megbízhatóbb munkaerő, nagyobb jövedelmet eredményezhet.

A humán erőforrás egészségi állapota mint érték jelenik meg az európai uniós munkaerőpia-

con. Ezért a sport és más rekreációs tevékenységek egyfajta befektetésnek tekinthetők, me-

lyek eredményeként csökkennek az egészségügyi kiadások.

7

A rekreációs tevékenységeknek – különös tekintettel a fizikai rekreációra, sportra – jelen-

tős pozitív externális hatásai lehetnek (Könyves–Müller, 2007).

Amennyiben a lakosság a növekvő szabadidejét hasznosan, aktívan az egészsége megőrzé-

se, megtartása, a jó közérzet kialakítása érdekében teszi, úgy egy egészségesebb nemzet jön

létre, ahol csökkennek az állam, a vállalatok és az egyének egészségügyi kiadásai.

Nemzetközi kutatások, mint az American National Institute of Health adatai1 tanúskodnak

arról, hogy a különböző betegségekre mennyit költöttek. 2000-ben az USA-ban az egyes be-

tegségek éves össztársadalmi költsége a következőképp alakult: az elhízás és túlsúlyból szár-

mazó betegségekre 117 millió dollárt, szívbetegségre 183 millió dollárt, cukorbajra 100 millió

dollárt, ízületi bántalmakra 65 millió dollárt és a lelki betegségekre 148 millió dollárt költöt-

tek. Kimutatták azt is, hogy a sport csökkenti az előbb említett betegségek kialakulását (CDC

20022). Az összes elhalálozásnak és a halált okozó betegségeknek 16,6%-a a fizikai inaktivi-

tás miatt következett be (CDC 20043).

Ugyancsak a szabadidősport gazdasági hatásait vizsgálták Kanadában (Staines-Prince-

Oliver, 2003). Arra keresték a választ, hogy milyen gazdasági hatásai vannak annak, ha az

emberek többet mozognak, rendszeresen sportolnak?

A vizsgálatot mikro- és makroökonómiai szinten egyaránt vizsgálták. A mikroökonómiai

változók közül az egészségügyi kiadások, halálozási és rokkantsági ráta, a gazdaság teljesítő-

képessége és a kormány fizikai aktivitásra fordított kiadásai között keresték az összefüggést.

Megállapították, hogy amennyiben a fizikailag aktívak aránya 25%-kal magasabb lett volna

1995-ben (33% helyett elérte volna az 58%-ot), úgy a kormány egészségügyi kiadásokra 778

millió dollárral költött volna kevesebbet, míg csak 237 millió dollárral kellett volna többet

költenie a nagyobb arányú fizikai aktivitás miatt. A halálozási és rokkantsági ráta 6%-kal

csökkent volna és a gazdaság teljesítőképessége 0,25–1,5%-kal növekedett volna.

A Nemzeti Sportstratégia hazai adatai elszomorítóak a felnőtt lakosság fizikai aktivitását

illetően, hiszen a felnőtt népesség csupán 16%-a végez sporttevékenységet, ha azonban szű-

kebb értelemben vesszük a sportolást (legalább heti 2 alkalom és legalább fél óra alkalman-

ként), akkor a felnőtt népesség mindössze 9%-a sportol (Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia.

2007–2020). A jelenleg nem sportolók 38%-a szeretne valamilyen formában sportolni. Ez

minimum 900 ezer fős mozgósítható, megerősítésre és lehetőségre váró potenciális réteget

jelent. Ők lehetnek azok, akiknek a szabadidősportba való bekapcsolódásukat segíteni kell,

hiszen amennyiben 1 dollárt áldoznak egy ember sportolására, akkor 10 éves időtávon ez 2–

5 dollárnyi megtérülést eredményez, vagyis a szabadidősport, hosszú távú befektetésnek

tekinthető.

1 http://www.cdc.gov./nccdphp/factsheets/death_causes2000_acces.htm 2 www.cdc.gov/healthyplaces/articles.htm 3 www.cdc.gov/healthyplaces/articles.htm

8

1.1. Fogalmi értelmezések

Sportturizmuson értjük azon utazások összességét, melynél elsődleges utazási motiváció a

sport. A sportrekreációs célú utazásokat azonban az aktív turisztikai típusok (horgász, vízi,

lovas stb.) közé soroljuk, csoportosítottuk be, hiszen a Magyar Turizmus Zrt. szakmai anyaga-

iban és ajánlásában így találhatjuk meg ezeket a rekreációs szabadidősport célú üdüléseket.

„Az aktív turizmus olyan turizmusforma, amely esetében a turista utazásának motivációja

valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása. Az aktív

turizmus fogalomkörébe tartozik többek között a természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi

turizmus, a lovas turizmus, de a Magyar Turizmus Zrt. aktív turisztikai termékei közé sorolja

a kaland- és extrém turizmus területét, valamint a golf-, a horgász-, a vadász- és a kempingtu-

rizmust mint aktív turisztikai formákat is.”4

Vannak olyan aktív, sportos életmódot élő emberek, akik vagy profiként, vagy amatőrként

aktívan indulnak el egy-egy sporteseményen (Iron-man, olimpia, vb, Eb, ob, pénzdíjas verse-

nyek stb.). Számukra a sport, a sportolás életforma, mellyel együtt jár a versenyzés, a megmé-

rettetés is hazai és nemzetközi szinten. Mivel általában ezek a sportesemények többnaposak,

így a sportturizmus célcsoportjának egy jelentős százalékát képviselik ezek a sportolók és

kísérőik.

Sok sportrajongó követi figyelemmel és szurkol azokon a rangos világversenyeket, esemé-

nyeken (olimpia, vb, Eb stb.), melyeken a saját országa vagy a csapata képviselteti magát.

Szurkolóként azonban csupán passzív szemlélője a sporteseménynek. Így mi elsősorban a

sporteseményeken való részvételt (aktív sportturizmus) és azok szemlélőit, szurkolóit (passzív

sportturista) soroltuk be ebbe a kategóriába.

A sportturizmussal kapcsolatos definíciók sokasága ismert, melyek a sportesemény passzív

résztvevőit is sportturistaként említik. Ezek a következők:

„Nem kereskedelmi célú utazás, melynek célja sporttevékenység végzése vagy annak

szemlélése – mindez az otthoni környezettől különböző helyszínen.” (Hall, 1992)

„…a sportturizmus azokat az állandó lakóhelytől való elutazásokat tartalmazza, amelyek

célja a versenysportban vagy a rekreációs sportban való részvétel vagy azok megtekintése, de

lehet célja valamely sporttal kapcsolatos helyi vonzerő megtekintése, mint pl. sportmúzeum,

sportstadion, hírességek csarnoka stb.” (Hudson, 2003) A könyv bemutatja a sportturizmus

két fő kategóriáját. Az egyik, amikor az utazás a sport aktív részvételével valósul meg (spor-

tolás, rekreációs vagy szabadidős sportban vagy fitneszben való aktivitás). Illetve a passzív

szemlélőként, nézőként való részvétel, amikor eseményt vagy sportturisztikai attrakciót tekint

meg a turista.

Olyan szabadság, amely sporttevékenységet tartalmaz – akár annak szemlélését, akár an-

nak űzését.” (Weed–Bull, 1997)

4 http://itthon.hu/documents/28123/7654442/aktiv_turizmus_szakmai+seg%C3%A9dlet_final_2014-03-

25.pdf/155dabcb-6b28-4062-9acb-93961e7f5d71

9

Hinch és Higham (2001) szerint azonban pontosan a versenyzés vált meghatározó trenddé

– a rekreációs sporttól az élsportig. A professzionális és az amatőr sporthoz kapcsolódó ese-

mények, rendezvények tehát mint komplex turisztikai termékek, szintén egyre nagyobb jelen-

tőségre tesznek szert. A „kiállítás" jellegű megarendezvények, kontinentális bajnokságok,

ligaversenyek és kupák elsődleges fogyasztójává természetesen az odalátogató közönség vált.

Növekvő kereslet tapasztalható a kedvtelésből versenyzők számára nyitott versenyek, erőpróbák

(iron-man, utcai futó versenyek, teljesítménytúrák, tókerülő kerékpárversenyek, tóátúszó verse-

nyek), egészségközpontú megmozdulások (mellrák elleni futás vagy gyaloglás stb.) iránt is.

A sportturizmust a részvétel alapján ugyancsak két nagy területre aktív és passzív sporttu-

rizmusra osztotta Gibson (1998, 2006), míg Robinson és Gammon (2004) a sportcélú üdülé-

seket elsődleges és másodlagos motiváció szerint elemezte és csoportosította.

A sportturizmus kutatásával foglalkozó hazai szakirodalmak száma is meghatározó. A

sportturizmus fogalmi meghatározásánál tudnunk kell, hogy általánosan elfogadott „hivata-

los” változat még nem létezik. Szűkebb értelemben az a személy számít sportturistának, aki-

nek elsődleges utazási célja a sport. Tágabb értelemben az utazás alatt valamilyen formában a

sportolókat is besorolhatjuk a sportturizmus résztvevői közé. A turista tevékenységét figye-

lembe véve megkülönböztetünk aktív és passzív sportturizmust. Mindkét fajta lehet hivatásos

és szabadidős is (Bánhidi, 2007).

Az aktív turizmusnak számos formája létezik, a kerékpáros turizmustól kezdve a síelésen

át a lovaglás, a tenisz, a vízi sportok legkülönbözőbb formái, a természetjárás és túrázás, a

golf tartoznak ide. Az egészségtudatos életmód miatt népszerűsége folyamatosan növekszik.

A másik forma, a passzív turizmus a sporteseményekkel kapcsolatos utazásokat foglalja ma-

gában. Középpontjában ezen események megtekintése áll. Gyakran előfordul az is, hogy a

sportesemény kiegészítő programként szerepel (Dobay, 2007).

Itt fontos megemlíteni azt is, hogy maguk az aktív tevékenységek egymáshoz is jól illenek,

a kerékpáros turizmushoz például gyakran kapcsolódik a túrázás, séta (MINTEL, 2009).

A sportturizmus a turizmusból jött létre, ennek egyik továbbfejlődött ága. A turizmus és a

sport találkozása a sportturizmus kialakulását eredményezte. Manapság talán ez a leggyorsab-

ban fejlődő turisztikai ágazat, termékei pedig egyre szélesebb körben jelennek meg az idegen-

forgalomban. Az ágazat jól érezhető növekedése vélhetően a sporttevékenység népszerűsödé-

sének is köszönhető (Bánhidi, 2007).

A sport és a turizmus a társadalom két nagy területét foglalja magában, több millió embert

tud mozgósítani a világon (Röthig, 1992; Dreyer, 2002).

„Az aktív turizmus olyan utazási forma, amelynek során a turista a hétköznapitól eltérő, in-

tenzív mozgást végez, miközben valamilyenfajta árut vagy szolgáltatást is vásárol” (Michal-

kó, 2002). „…az aktív turizmus alatt értendő minden olyan turisztikai tevékenység, amelyben

az egyén élményszerzési célból eredő, nem rutinszerű mozgása a mindennapi térpályáján kí-

vül eső térben költésével egybekötve valósul meg” (i. m.).

10

Néhány szót ejtenünk kell a kalandturizmusról és az extrémturizmusról is. Értelmezésünk

szerint ezen új aktív turisztikai termékek és tevékenységi körök a megszokottól eltérő, nehe-

zebb, „kalandosabb” utazási és szabadidős tevékenységek és formák, melyek olyan új, izgal-

mas, „adrenalindús” élménytartalmakat adnak, amelyek a turizmus szokványos formáival

nem érhetőek el (Csapó, 2010). Az extrém turizmust nem kell felétlenül összekapcsolni az

extrém sportokkal.

A sokszor önállónak tekintett fitneszturizmust (és egyéb, a szolgáltatóktól igénybevett

indoor és outdoor sporttevékenységeket) az aktív wellnessturizmus részének tekintjük, mivel

ezek elválaszthatatlanok a wellness koncepciótól és életmódtól.

A wellnesshez szorosan kapcsolódik a spa fogalma, vagyis az egészségturizmust kiszolgá-

ló létesítmények összessége, ami nem csupán a hagyományos értelemben vett fürdőket jelöli,

hanem olyan létesítményeket, melyek szolgáltatásaikkal nyugtatják, felélénkítik, gyógyítják,

egészségesebbé, kiegyensúlyozottabbá teszik a vendéget. Legfőbb jellemzőjük a wellness

állapotának biztosítására való törekvés, fizikai, szellemi és érzelmi szükségletek kielégítésével

(Rátz, 2004).

1. ábra. A sportturizmus rendszere

A sportturizmust tehát többféle szempont alapján csoportosíthatjuk: A turista aktivitását

tekintve aktív és passzív sportturizmust különböztethetünk meg. Mindkét turizmusfajta lehet

hivatásos és szabadidős is. Az aktív turizmus tovább osztható természeti környezetben (out-

door) vagy sportlétesítményekben (indoor) űzött sporttevékenységekre.

11

A sporttevékenységeket véve rendező elvként pedig szinte annyiféle fajtája lehet a sporttu-

rizmusnak, ahányféle sportágat gyakorolhatnak az utazók: kerékpáros turizmus, lovas turiz-

mus, vízi turizmus stb. Ennek értelmében tehát a sportturizmus elnevezés gyűjtőfogalomként

használatos, amelybe beletartoznak a különféle sporttevékenységgel kapcsolatos sportutazások.

A passzív sportturizmusban résztvevők tovább osztályozhatók utazásuk célját illetően: tar-

tozhatnak a sportoló (szabadidős vagy élsportoló) kíséretéhez (pl. edző, családtag, orvos stb.),

lehet a céljuk a sporteseményen való szurkolás, de lehet sportlétesítmények látogatása is. Ez

által a passzív sportturizmus, amennyiben nemzetközi sporteseményről van szó, nagyobb tö-

meget mozgat meg, mint az aktív.

1.2. Trendek a sport és a sportturizmus szolgálatában

A sport és így a sportturisztikai szolgáltatások növekvő keresletét támasztja alá az egész-

ségtudatos magtartás terjedése, valamint a szabadidő aktív és tudatos eltöltésének erősödése.

A fogyasztói magtartás és az azt befolyásoló trendek ismerete fontossá válik napjainkban,

mellyel megérthetjük a célcsoport elvárásait és igényeit a sport és sportturisztikai szolgáltatá-

sokkal szemben.

A trend jelentése: irány, irányulás, vonulat, csapás, tendencia, fejlődési irányvonal. A

trendek az éppen aktuális divatra utalnak, melyek a társadalom egyes csoportjainak életmód-

jában, életstílusában, vásárlói magatartásában, attitűdjében is változást eredményeznek, befo-

lyásolva a vásárlási szokásokat, a termékválasztási döntéseket, a szolgáltatókkal szembeni

elvárásokat vagy a turizmusban a desztináció- és attrakcióválasztási szokásokat. A trend bizo-

nyos, a piacon zajló jelenségek, folyamatok felerősödése, elterjedése a társadalomban, mely

jelentős hatást gyakorol a fogyasztók magatartására, szokásaira a belátható jövőben.

A rekreáció, sport és turizmus területén a jelen lévő aktuális fogyasztói szokásokat mutat-

ják. A trendkutatásnak elsősorban profitorientált közegben van jelentősége, de egyre inkább a

nonprofit jellegű cégek és szervezetek is nyomon követik a versenyképességük javítása érde-

kében. A trendek változnak napjainkban elég gyorsan, így ezeknek a követése és figyelése és

kutatása egyre fokozottabb figyelmet kap.

12

2. ábra. A világ turistaérkezéseinek alakulása 1989-től napjainkig

A világ turistaérkezéseinek a száma 1989-től napjainkig növekedést mutat. Igaz, hogy a

válságra érzékenyen reagált, mely a 2009-es év csökkenő turistaérkezéseiben realizálódott.

Ám a grafikon jól mutatja, hogy már 2010-ben keresletbővülés volt megfigyelhető. Azóta a

Világ turistaérkezéseinek a száma töretlen növekedést mutat, évente 4–6%-ot. A lineáris elő-

rejelzési trend a jövőben is forgalombővülést prognosztizál.

1.3. Trendek

Többször utazunk rövidebb időre. A korábban prognosztizált egy „hosszabb főnyaralás”

helyett többször utazunk és rövidebb időre. Így a tipikusan hosszabb főnyaralások helyett elő-

térbe kerülnek a rövidebb utazások. Mivel többször utazunk rövidebb időre, így a többszöri

utazásban a sport célú utazások motivációi is megjelennek, ez a sportturisztikai utazások ke-

resletét is generálja. Egy-egy sportversenyen szurkolóként való részvétel is lehet ilyen, ,pl. a

2008-ban Ausztria és Svájc által szervezett labdarúgó Eb-re látogató sportturisták által eltöl-

tött átlagos tartózkodási idő 3,4-3,6 nap volt.

Speciális vonzerőtényezők jelennek meg a turizmusban és válnak meghatározó elem-

mé az utazási döntés folyamatában. Világtendencia, hogy az utazások motivációiban meg-

szűnőben vannak az abszolút vonzástényezők – mint például a nyári tengerparti üdülések –

korábbi egyértelmű dominanciája. Sok esetben vonzóak lehetnek az olyan helyszínek vagy

turisztikai attrakciók, melyek valami olyat képesek adni, amelyekkel más helyszínek nem

rendelkeznek. Az egyediség, az egyedi arculat kialakítása a turizmusban, így a sportturizmus-

13

ban is a versenyképesség egyik meghatározó eleme. Megnövekedett az érdeklődés a speciális

vonzásadottságokon alapuló turisztikai tevékenységek, mint például az ismeretszerzés, a

rendezvényturizmus, a különböző hobbiturizmusok – lovassport, vadászat, horgászat, téli

sportok, kalandparkok, teljesítménytúrák stb. – továbbá a falusi, és nem utolsó sorban a

gyógy- és wellness üdülés iránt. Igen népszerűek hazánkban azok a kalandparkok, melyek

egyedi extrém turisztikai kínálatukkal az élmény és kalandkedvelőket célozzák meg (ld. a

Kalózsziget Kalandpark Tiszafüred turisztikai kínálatának bemutatását: 1. sz. melléklet).

Az aktív üdülések kereslete nő. A passzív vízparti üdülések helyett előtérbe kerülnek az

úgynevezett aktív üdülések, ahol szabadidőnket szeretnénk aktívan, hasznosan, valamilyen

fizikai aktivitással társítva eltölteni. Az aktív üdülések a sportturizmus keresletét generálják,

hiszen a horgászat, a vadászat, a lovas programok, a kerékpározás, a kajak-kenuzás, a kaland-

parkok extrém kínálata jó lehetőséget kínálnak erre.

A WTO előrejelzései azt mutatják, hogy egyre inkább a különböző kiegészítő szolgáltatá-

sok mennyisége és minősége fogja meghatározni egy-egy terület sikerességét a turizmus te-

rületén. A kiegészítő szolgáltatások között megjelenhetnek a sport- és rekreációs szolgáltatá-

sok, ilyenek lehetnek pl. a Tisza-tavon a csónak-, a kajak- és kenutúrák, kerékpártúrák a tó

körül, a Kalózsziget kalandpark extrém sportkínálata.

Öregedő népesség Európában. Sajnos Európa népessége, többek között hazánk népessé-

ge is öregedő. Az időseknek fokozott az igénye a minőség, a kényelem, a biztonság iránt a

turisztikai szolgáltatások esetében is. A turisztikai szolgáltatóknak kínálatukban előtérbe kell

helyezni a life-time sportokat, hiszen egyre több idős jelenik meg a turizmusban. A senior kor-

osztály igényli ezeket a sportokat, rekreációs aktivitásokat.

Az egyre magasabb iskolai végzettség és egyre tapasztaltabbá váló fogyasztók megje-

lenése. Napjainkban az egyre magasabb iskolai végzettség és a vásárlói jogokkal való ismere-

tek megléte miatt a turisztikai szolgáltatóknak különös figyelmet kell fordítani a kommuniká-

cióra. A marketingkommunikációban szereplő elemeknek sokkal kreatívabb és magasabb

színvonalúaknak kell lenniük, ha meg akarjuk győzni a vásárlókat egy-egy termék vagy szol-

gáltatás vásárlásáról.

A minőség iránt nő az igény. Egyre inkább a termékek és szolgáltatások minősége jelen-

tősen befolyásolja a „vevőket” a vásárlói döntés meghozatalában. A piaci, fogyasztói minőség

„kifejezi azt, hogy valamely meghatározott termék vagy szolgáltatás milyen mértékben elégíti

ki egy bizonyos felhasználó, fogyasztó igényeit.” (Chikán–Demeter, 1999, 504.)

A sporteseményeken a „minőség” nem csupán a helyszín tárgyiasult elemeiben nyilvánul

meg, mint pl. a stadion lelátójának ülőhelyei, büfékínálata, a mellékhelyiségek tisztasága, stb.,

hanem a sportesemény eredményessége, a verseny vagy a küzdelem várható színvonala. A

nézők magasabb jegyárat hajlandóak megfizetni pl. egy labdarúgó-világbajnokság döntő mér-

kőzéséért, mint az elődöntőért vagy a negyeddöntők, a csoportmérkőzések eseményeiért. Az

olimpia versenyszámaiban is vannak különösen „keresett” versenyszámok, mint. pl. a 100,

14

200 m-es férfidöntő eseményei, ahol a szervezők magasabb jegyárakat tudnak érvényesíteni,

mint a selejtező futamok esetében.

Egyediség és stílus (Kenesei, 2007). Egyre keresettebbek lesznek a személyre szabott és

speciális termékek és szolgáltatások. Az egyedi és stílusos termékkialakítás a Tisza-tó kaland-

parkjára, a vízi sportok, a vízi tanösvény és a madárles kialakítására jellemző.

Internet fokozódó használata. A XXI. század az információ és a kommunikáció százada.

A versenyképesség egyik legfontosabb eleme, hogy üzeneteink napra készen eljussanak a

fogyasztókhoz, melynek egyik leghatékonyabb eszköze az internet.

Az interneten történő vásárlás (e-commerce) növekszik napjainkban. A turisztikai piacon a

vendégek sok esetben tájékozódnak egy-egy szálloda vagy turisztikai szolgáltató honlapján. A

turisztikai portálok szerepe is egyre hangsúlyozottabb. Már a 2008-as labdarúgó Eb honlapjá-

nak 62 millió látogatója volt. Nagyon sok szurkoló a honlapon keresztül nézte meg az esemé-

nyekről a fotógalériát, vagy tájékozódott a mérkőzések statisztikájáról.

Élménykeresés. Rohanó világunkban minimális idő alatt maximális élményt szeretnénk

biztosítani magunknak, ezért megnőtt a wellness szállodák kereslete, vagy az extrém sportok,

kalandparkok iránti kereslet.

A sporteseményekkel szemben is elvárás a szórakoztató vagy élménydús program. Ameri-

kában a kosárlabda mérkőzések szüneteiben a közönséget szórakoztató pom-pom lányok be-

mutatója külön sporttá nőtte ki magát. Az olimpiák eseményei között igen népszerű a nyitó és

a záró ceremónia, mely a rendező ország sajátosságaira, egyedi kulturális értékeire fókuszálva

látványelemek sokaságával szórakoztatja a nézők millióit.

A labdarúgó Eb-k sajátos arculati stílusához hozzátartozik, hogy külön szlogenje, labdája,

kabalája és dala is van, mely a rendező ország(ok) kulturális értékeire alapozva egy stílusos

keretet adnak az esemény arculatának.

A sportágakkal szemben is egyre markánsabb elvárásként fogalmazódik meg a szórakozta-

tó jelleg. A sportágak szabályváltozásai is az irányba történtek, hogy egy-egy sportág izgal-

masabb, érdekesebb, tévéközvetítés által „eladhatóbb” legyen. A labdajátékokban a támadási

idő limitálásával biztosítják, hogy a játék pörgősebb, pattogósabb, izgalmasabb legyen. A röp-

labda játék a régi szabályokkal már kevésbé volt izgalmas, a tévéközvetítések által alig volt

eladható, hiszen a játékmenet hossza kiszámíthatatlan volt, és nagy szórást mutatott. A röp-

labda sport korszerűsítéséhez, piacosításához és színesebbé tételéhez járult hozzá az a fajta

szabálymódosítás, mely szerint valamennyi labdamenet szankcionált lett, azaz pontot lehet

elérni, mely gyorsabbá és izgalmasabbá tette a játékot. A Liberó játékos bevezetése is egy

érdekes és új színfoltot jelentett a sportági szabályváltozásban.

A sport- és szabadidő, valamint a turisztikai szolgáltatók élménycentrikus kínálatukkal biz-

tosíthatják, hogy a nyaralás vagy a szurkolás, de akár a sportolás is élmény legyen. A turiszti-

kai attrakció fejlesztésében fontos a design- és élményelemek kialakítása. A hazai fürdők att-

rakciófejlesztéseként a kínálatbővítésen túl olyan designelemeket alkalmaztak, melyek egyben

a fürdők egyediségét is biztosítják. A fürdőkben, wellness részlegekben szinte nincs két egy-

15

forma medence, hiszen eltérő alakjukkal, mintázatukkal, worlpool kialakítással, sajátos világí-

tással és tér-, valamint formaalakítással, eltérő növényzettel és díszítéssel, pihenőtér kialakí-

tással más-más, de felejthetetlen élményt nyújtanak a rekreációhoz, a sportoláshoz.

Valahová tartozás igénye. A csapatok szurkolói úgy fejezik ki a csapathoz való tartozást,

hogy a kedvenc csapatuk logójával, arculati elemeivel ellátott termékeket (marchandising)

vásárolnak és hordanak (pl. póló, sál stb.), melyeket a mérkőzésen a szurkoláshoz is felhasz-

nálnak. Bizonyos kluboknak (Reál Madrid, Barcelona, Manchester United stb.) jelentős bevé-

teli forrást eredményez a marchandising. Hasonlóan azt tapasztalhatjuk, hogy jelentős bevétel

realizálódhat a nagyobb események pl. Eb, vb arculati elemeivel ellátott termékértékesítésből.

A szelíd turizmus iránti igény nő. A környezettudatosság terjedésével az ökoturisztikai

termékek kereslete nő. A turisták odafigyelnek a környezeti terhelés csökkentésére. Ez a trend

a „ZÖLD” szállodák vagy a kerékpáros és gyalogos turizmus keresletét is növelni fogják.

Boldogság iránti igény. Mára már nem elég a tünetmentesség, az emberek boldogok akar-

nak lenni. Az egészséghez egyre inkább hozzátartozik az aktivitás, a jó kedély, a boldogság

megélése, melyek az üdülések, sportüdülések alatt is fontos motivációk.

Erősödő egészségtudatosság. Egyre több ember döbben rá arra, hogy nem csak az elérhe-

tő földi javaknak van ára. Az egyik legdrágábban megszerezhető és még drágábban megőriz-

hető érték az egészség. Ez a trend a sporttermékek és szolgáltatások kiválasztására, a vakáció

alatt tanúsított viselkedésre egyaránt hatni fog. Népszerűek lesznek az ún. egészségvédő és

életőrző sportok, a természeti sportok és life-time jellegű fizikai aktivitások az üdülések során

is. Az egészségtudatos szemléletmód terjedésével az egészségtudatos fiatal és egészségtudatos

idős korosztály megcélozhatóvá válik. A gyógy- és wellness szolgáltatások kereslete a jövő-

ben növekedni fog. A fitnesz kereslete szintén nő, mely mint rekreációs irányzat, illetve mint

turisztikai termék is egyre népszerűbb lesz.

1.3.1. Fitnesz trendek

Súlyzós erősítő gyakorlatok. Már nem kimondottan csak a testépítést jelenti. A legtöbb

ember végez valamilyen súlyzós edzést az izomerő javítása és megtartása érdekében. A súly-

zós edzés népszerűsége szinte töretlen, hiszen mára sok szakirodalom és tanulmány is igazol-

ja, hogy a súlyzós edzés hasznos az erőnövelést megcélzóknak, de a rehabilitációban is nélkü-

lözhetetlen eszköz.

Testtömeg edzés. Az emberek évszázadokon át saját testsúlyukat használták állóképessé-

gük kialakításához. A saját testtömeggel végrehajtott gyakorlatok, mint a mellső fekvőtá-

maszban karhajlítás-nyújtás, a felülések vagy lebegőfelülések, hasprések, hason fekvésben

törzsemelések, guggolások, húzódzkodások és tolóckodások nagyon jól fejlesztik a relatív

erőt. A relatív erő a testsúlykilogrammra vonatkoztatott izomerő, mely jelzi nekünk, hogy a

sportoló mennyire képes saját testét vagy testtömegét mozgatni. Minimális a költségvonzata,

hiszen különösebb felszerelés nélkül, kis helyen, akár otthon, szobai körülmények között is

alkalmazhatók ezek a gyakorlatok.

16

Erősödő egészségtudatosság. Ez a sporttermékek és szolgáltatások kiválasztására, a fitnesz

keresletének dinamizálódására egyaránt hatni fog. Népszerűek lesznek az ún. egészségvédő és

életőrző sportok, a természeti sportok és life-time jellegű fizikai aktivitások, a fitnesz-

wellness szolgáltatások a fogyasztók körében. Utazásaiknál a passzív vízparti turizmus helyett

előtérbe kerülnek az aktív turisztikai típusok, valamint az egészségesnek tartott desztinációk

preferáltabbak lesznek. Nő a gyógyfürdők, a wellness szállodák és fitneszcentrumok iránti

kereslet. Egyre inkább nő az igény az aktív életmód iránt, az életmód tanácsadás, illetve súly-

kontroll iránt. Mára a legtöbb szakirodalom, amely a súlykontrollal és a fogyókúrával foglal-

kozik, nem csupán a táplálkozásra fókuszál, hanem egyre inkább komplexen kezeli ezt a prob-

lematikát, és így az életmódváltásra és a fizikai aktivitásra is orientál. Nem véletlen, hiszen a

tartós fogyást vagy a testsúly kontrollálását csak a gyökeres életmódváltással lehet elérni,

melyben a fizikai aktivitás szerepe megkérdőjelezhetetlen.

Az elhízás korunk egyik népbetegsége, a civilizációs ártalmak egyike. XXI. századunk so-

kak számára eddig talán soha nem remélt kényelmet, irigyelt életminőséget hozott, ám súlyos

számlát nyújtott be a mozgásszegény életmód következményei miatt. Az ember ugyanis va-

lamennyi technikai vívmányát az irányba fejlesztette, hogy élete könnyebb, kényelmesebb

legyen. A civilizációval azonban napjainkra kibontakozott technikai csodák, vívmányok kö-

vetkezménye és életmód-befolyásoló hatásaként jelentkezett az emberek egyre romló egész-

ségi állapota. Az elhízás már nem csupán a felnőtt korosztályt érintő generális probléma, de a

gyermekek egyre nagyobb százalékát is érinti, így a gyermekek túlsúlya is általános egész-

ségügyi kérdéssé vált. A fitnesz- és rekreációs szolgáltatók ehhez a trendhez igazodva egyre

több gyerekekre specializált fitnesz- és mozgásprogramot dolgoztak ki, a gyermekek súly-

kontrolljával foglalkozó „termékeket” is kifejlesztettek.

1.3.2. Egyedi és élménydús mozgásprogramok kínálata

Core training. Törzs-edzésnek fordíthatjuk, mely egy gyűjtőfogalom, vagyis ide soroljuk

mindazokat a fitneszben divatos edzésmódszereket, melynek a legfőbb célja a törzs stabilizá-

ciójának fejlesztése, ezáltal a testtartás javítása, valamint az egyensúlyérzék, a koordinációs

képesség és mozgáskészség fejlesztése. Nem csak a teljesítmény növelésében van szerepe, de

a sérülések kockázatának csökkentésében is meghatározó. Eszközkészlete nagyon változatos,

mivel olyan felszerelések használata, mint az egyensúly labda vagy az ún. wobble board,

amelyen a lábakkal kell egyensúlyozni. Cél a feszes, szálkás izmok kialakítása, fejleszti a

tartóizmokat is. A csípő, a derék- és a has izmainak edzése általános stabilitást ad nemcsak a

sporthoz, hanem a mindennapi tevékenységekhez is.

Zumba és más zenés-táncos mozgásformák (Müller–Rácz, 2011). A legújabb fitnesztren-

dek egyike a megunhatatlan, pörgős, szórakoztató Zumba, mely a dance aerobikkal mutat

rokonságot. Ez az új mozgásforma teljesen másképp közelíti meg a mozgás fogalmát. A

Zumba egy jó hangulatú óra, mely szórakoztatva biztosítja a kondicionális és koordinációs

képességek fejlesztését.

17

A Zumba kialakulása a kolumbiai Cali nevű városból indult a ’90-es évek közepén Beto

Perez aerobik és latintánc oktatóval. Beto otthon felejtette aerobik zenéit, így nem volt mit

tenni, gyorsan cselekedni kellett, elővette táskájából kedvenc latin gyűjteményét, amely csak

tradicionális salsa, merengue és cumbia slágerekből állt. Improvizált, és levezette élete első

„Zumba” óráját. Sokéves oktatói tevékenysége alatt ez volt az első olyan óra, amelyen edző-

ként nem kellett „harcolnia” a vendégeiért, mivel úgy tűnt, saját magukat motiválják a részt-

vevők. A vendégeknek nagyon tetszett az új zene és mozgásváltozat, így egy óra után azonnal

rajongóvá váltak. A véletlenből megszületett egy új és forradalmi fitnesz koncepció, a Zumba

Fitness Party.

A zumba szó a zumbear igéből, a kolumbiai szlengből ered. Azt jelenti „gyorsan mozogni

és szórakozni”. Más latin nyelveken pedig bulit, partit jelent. Az órán az összes latin ritmus

megtalálható. Szórakozva, könnyedén tanulják meg a résztvevők a salsa, a samba, és más tán-

cok alaplépéseit. Nincs összefüggő gyakorlatsor.

Az órák zsírégető hatásosságát jelzi, hogy sok résztvevő észrevétlenül szabadult meg feles-

leges kilóitól. Egy Zumba órán 600 kalóriát is elégethet a szervezet. Az izom tónusosabbá

válik, javul az állóképesség. A Zumba tehát zsírégető, állóképességi és tonizáló edzés is egyben.

Dance aerobic. A dance aerobic az egyik legváltozatosabb aerobiktípus, mert a mozgás

ritmusát diktáló zene stílusa szerint rengeteg táncos változata ismert. A különböző táncstílu-

sok lépéseit és mozgásváltozatait használja fel az óra kardioblokkjában. Ezeket a táncos lépé-

seket vagy azok egyszerűsített formáit az aerobik alaplépéseivel kombinálják, ezáltal egy igen

élvezetes óra alakul ki azok számára, akik szeretik a különböző zenés-táncos mozgásformá-

kat. A dance aerobic erősen koreografált, állóképesség fejlesztő óra. Új táncos mozgásválto-

zata a zumba, ahol a latin ritmus a domináns. Az órán felhasználják a salsa, a merengue, a

cumbia, a quebradita, a reaggeton, a calypso, a bachata samba, az axé, a latin funk, a flamenco

és más táncok alaplépéseit.

Boksz aerobic. A boksz aerobic ötvözi a különböző küzdősportok, a boksz, a thai-boksz, a

tae bo, a különböző karate irányzatok mozgáselemeit, mint a különböző ütések, rúgások, el-

hajlások, védések stb. technikáit, valamint az aerobikban ismert alaplépéseket, mint a kereszt-

lépés, V-lépés stb. A koreografált rúgások és ütések sorozatát használják a pulzusszám növe-

lésére és a fokozott zsírégetés elérésére.

Capoaera aerobic. Mivel a capoaera igazából küzdősport elemeket zenés-táncos mozgás-

formába öltve tartalmazta, így igazából a capoaera aerobic ötvözi a küzdősportok elemeit és a

táncos mozdulatokat. A capoaera aerobic koreográfiája az eredeti sporthoz képest jóval köny-

nyebb, egyszerűbb mozgásváltozatokat takar. Capoeirás jellegét az ütésekkel és rúgásokkal

tarkított táncos mozdulatok, alaplépések, a brazil gitár és kongadob aláfestő zenéje adja. A

capoaera aerobic erő- és állóképesség fejlesztő. Jó tartásjavító is, hiszen a gerinc környéki

izomfűzőt, valamint a törzs izmait erősíti.

Funkcionális fitnesz. A funkcionális fitnesz egyfajta gyűjtőfogalom. Ide sorolunk minden

olyan koncepciót, mely a mindennapi életvitel minőségét javítja az állóképesség, az erő, az

18

egyensúlyérzék és a koordináció fejlesztése által. A funkcionális fitnesz fogalma részben át-

fedi az időseknek szánt tréningeket, hiszen eszköztárában nagyon hasonlítanak.

Jóga. A jóga erősen tartja kiemelt helyét a fitneszben, egyre többen jönnek rá, milyen

eredményes a lelki, szellemi, testi egészség megtartásában. A jógának sok változata ismert:

Iyengar, Ashtanga, Vinyasa, ezeket sokat halljuk, s aztán egyre többet a Birkam jógát, mely-

nek hódolói felfűtött teremben dolgoznak, aztán a Power, Kripalu, Anaura, Kundalini,

Sivananda, Yogalates. Sokan kedvelik a Bikram jógát. Bikram Choudhury a megalkotója, aki

speciálisan állította össze az ászanákat azzal a céllal, hogy a test minden részébe oxigéndús

vér jusson. Így biztosítja a Bikram jóga az egészséget, a jó közérzetet.

Boot camp, mely egy igazi kihívást takar. Napjaink legnépszerűbb és leghatékonyabb

edzésmódja a tengerentúlon. Először az US Army újoncokat kiképző tematikájában alkalma-

zott fizikai módszerek adaptációjárt használták, majd a hétköznapi ember számára is elérhető-

vé tették. Ez egy szabadban végzett edzés-módszer, mely a fittségi állapotot és a résztvevők

mindennapi életük során szükséges teljesítőképességét javítja.

A Boot Camp sikerének kulcsa a csapatmunka adta motiváció és az alkalmazott módsze-

rek. A katonák edzettségi szintjére alapozva a Boot Camp edzéseket arra tervezték, hogy a

lehető legtöbb eredményt érjük el a lehető legrövidebb idő alatt. Az edzések hosszúak és fá-

rasztóak, ezért kihozzák résztvevőiket a komfortzónájukból. A klasszikus Boot Camp indoor

jellegű, vagyis szabadtéren, parkokban, erdőkben, sportpályákon tartják 8-20 fős csoportok-

ban. A 70-80 perces edzéseket általában két edző vezeti, akik a helyes végrehajtást folyamato-

san kontrollálják és lelkesítik a résztvevőket. A gyakorlatok a katonai kiképzésben használt, a

harci gyakorló tevékenységre felkészítő jellegű alakzatokban zajlanak, megtűzdelve sprintfu-

tással, sorversennyel, utánzójárásokkal, páros gyakorlatokkal, köredzéssel, core tréninggel.

Ezek a speciális gyakorlatok a fizikai erőt és az állóképességet egyaránt fejlesztik, ezért egy-

szerre izomtömeg növelő és zsírégető hatásuk is van.

Spinning (Kárai, 2007). A spinning angol eredetű szó jelentése pörgés, forgás. A spinning

program egy zenére végrehajtott, csoportos teremkerékpározási tréning edzői irányítással. Ez

egy olyan edzésmódszer, amelyet kortól, nemtől, edzettségi szinttől függetlenül bárki végez-

het, aki szeret sportolni, tehát life-time jellegű, ahol a terhelés nagyon jól adekvátan adagolha-

tó. Egy speciálisan kifejlesztett kerékpáron történik az edzés 45-50 percen keresztül. A

spinning óra két alapvető terepfajtát szimulál: sík és hegyi terepet. Sík terepen kevés vagy

mérsékelt ellenállás a jellemző. A hegyi terep az ellenállás megnövelésével szimulálható.

Ezen terepek és pozíciók kombinálásával különböző technikák alakíthatók ki, utánozva az

utakon előforduló szituációkat.

Wellness coaching. Életmód tanácsadóként definiálhatjuk. Az életmód tanácsadó szemé-

lyesen foglalkozik egy-egy emberrel, az egyén céljait, szükségleteit, értékeit és álmait tartja

szem előtt. A személyre szabott tanáccsal és az életmód megvalósításával hozzájárul az egyén

egészségének és munkaképességének megőrzéséhez és megtartásához, miközben testi képes-

ségeit fejleszti.

19

Egyre inkább nő az igény az életmód tanácsadás iránt, ahol a sportolók, a vendégek vagy

akár a betegek használható információkat szeretnének kapni életmódjukról, egészségi állapo-

tukról, betegségükről, vagy a szükséges életmód-változtatásukról, melyet az alábbi nemzetkö-

zi kutatások is igazolnak.

Egy Svájcban végzett egészségturisztikai kutatás (Müller–Kaufmann, 2001) beszámol ar-

ról, hogy a vendégeknek fontos minden információ az egészségügyi kérdésekről és az otthon

is használható egészségügyi teendőkről. Ausztriában a víz gyógyító hatásaira vonatkozó ada-

tokat (Bassler, 2003) és információkat a „kúraszállodák” előadások formájában biztosítják a

gyógyászati kezeléseket, gyógyfürdőt igénybe vevő vendégek számára.

Szépségkultusz. Az idősek körében az ún. forever young kultúrát megtestesítők számára

társadalmi paranccsá vált a fiatalság látszatának fenntartása. Ők azok, akik nagy hangsúlyt

fektetnek az egészség megőrzésére, így a fitness-, a wellness- és a sportszolgáltatások iránt

érdeklődnek. A magyar középgeneráció küzdd ezekkel a kihívásokkal, hiszen a trendekkel

való együtt haladás a munkaképességet és a megbecsülést jelenti számukra. A fiatalság, a

szépség mint érték a „tökéletes” test mint piacképes jellemző, a kényeztetés (wellness) és az

egyéni kezelések elvárásai, ill. az ún. életstílus gyógyszerek (stressz-csökkentők, elhízás elle-

ni szerek, mentális képességnövelők stb.) alkalmazása jellemző rájuk (Young, 2003). Ez a

trend kimondottan a fitnesz keresletét dinamizálja, hiszen mint láthatjuk, a fit-forma az élet

minden területén fontossá vált.

A többnapos belföldi utazások esetében a sportban, sportszolgáltatásban realizált költések

alakulása az összes költés arányában 2008-tól 2013-ig.5

286654599 233667349245413695

260374504 258893085258711806

850 231 8425731127908

870253 9309441243893

2 0 0 8 2 0 0 9 2 0 1 0 2 0 1 1 2 0 1 2 2 0 1 3

A TÖ B B NAPO S B EL FÖ L DI U TA Z ÁS O K A L ATT A V EN D ÉG EK Ö S S Z ES KÖ L TÉS ÉN EK ÉS A S PO R TR A FO R D ÍTO TT K I A D Á S AI NAK V Á L TO ZÁS A 2 0 0 8 -2 0 1 3

K Ö ZÖ TT ( EZ ER FT)

kiadás összes sportra fordított kiadás

3. ábra. KSH-adatok alapján

5 Forrás: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp

20

Megfigyelhető az ábrán, hogy a 2009-es válságban a háztartások kevesebbet költöttek a

többnapos utazások alatt, azaz az összes költésük alacsonyabb volt, mint 2008-ban, illetve a

sportra is kevesebbet áldoztak az üdülésük során. Már a 2010-es évben azonban forgalombő-

vülés tapasztalható a többnapos utazások alatt realizált összes költés és a sportcélú költés ese-

tében is. A 2013-as évben ismét javuló tendencia figyelhető meg a többnapos utazások alatti

összes költés és a sportra fordított kiadás tekintetében, hiszen magasabb értéken realizálódott,

mint az előző évben.

1.4. A magyar lakosság utazásainak motivációi

A M.Á.S.T 2008-as Piac- és Ország tanulmányában6 a magyar lakosság körében végzett

reprezentatív felmérésben (n=1000) megállapította, hogy egy belföldön utazó háztartás átla-

gosan 2,54 utazáson vett részt, ami az összes magyar háztartásra vetítve 1,23 utazást jelent

háztartásonként a vizsgált időszakban. Az összes utazás háromnegyede belföldi volt, mely

legnagyobb része a Balaton turisztikai régióba irányult (25,0%), ezután Észak-Magyarország

következett (19,4%), utána jött a Budapest–Közép-Dunavidék (16,6%), majd ezt követte az

észak-alföldi régió (8,4%).

A belföldi utazáson részt vevők motivációi közül kiemelkedik a rokonok és ismerősök fel-

keresése (37,2%), a vízparti üdülés (21,4%) és az egészségturizmus (11,5%).

Sportesemény látogatása az egynapos és a többnapos utazások esetében egyaránt 0,4%-ot

tett ki, míg a sportolás az egynapos utazások motivációjában 2,2%-kal, a többnapos utazások

esetében 0,3%-kal szerepelt.

A Turizmus Magyarországon 2010-es jelentésben7 a hazánkba érkező külföldi utazók mo-

tivációját vizsgálták. A motivációkban a rokonlátogatás (1–3 éjszaka: 25,9%, 4+ éjszaka:

24,5%), az üdülés (1–3 éjszaka: 10,8%, 4+ éjszaka: 33,6%), és a hivatásturizmus (1–3 éjsza-

ka: 19,6%, 4+ éjszaka: 6,7%) dominált. Sportesemény látogatása (1–3 éjszaka: 4,4%, 4+ éj-

szaka: 2,5%) igaz kisebb százalékkal, de szintén megjelent.

A sportturisták jellemzői

A magyar szabadidős turisták8 közül 2005-ben 82.700 fő vett részt sportesemények látoga-

tásában, ahol is a látogatók költése összesen 15.913.196 e Ft volt, a tartózkodási idejük össze-

sen 1.786.815 napot töltöttek el, ami a sportturisták esetében 3,1 átlagos tartózkodási időt je-

lentett. A sportturisták fajlagos költése 8,9 e Ft volt (MT. Zrt. 2005). Hasonló átlagos tartóz-

kodási időt regisztráltak a 2008-as labdarúgó Eb kapcsán: Ausztriában átlagosan 3,6 éjsza-

kát töltöttek az Eb-turisták, Svájcban pedig 3,4-et.

6 M.Á.S.T 2008-as Piac- és Országtanulmány. In: Turizmus Bulletin 2009/2. sz. 7 www.itthon.hu 8 Szűcs Balázs (2007): A Magyar Turisztikai ZRt sportturisztikai marketing tevékenysége. Előadás. 2007.

nov. 20. Bp. ppt.

21

A szabadidős szolgáltatások fogyasztójává vált sportturisták indíttatása egyrészt lehet úgy-

nevezett toló (push) jellegű, amikor fő motiváció az elszakadás a hétköznapoktól, baráti kap-

csolatok ápolása, a közösséghez tartozás élménye, valamint lehetőség arra, hogy olyat tegye-

nek, amit egyébként nem. Másrészt húzó (pull) jelleggel vonzó számukra a mérkőzés, a ver-

seny túlfűtött, izgalmas és izzó légköre, valamint az eredmény bizonytalansága által kiváltott

feszültség, izgalom. (Hinch–Higham, 2004)9

A sportrendezvényre érkező turisták korábban a hagyományos sportrendezvényeknél, első-

sorban a sportélmény, saját csapatuk, sportolójuk szereplése miatt látogattak el a rendezvény-

re, mely jelentős érzelmi kötődést eredményezett, és látogatásuk a sportrendezvényekre kon-

centrálódott. Napjainkban már a verseny mint élmény átélése, megragadása, a rendezvényen

való részvétel a fő motiváció. A turisták az eseményen túl tetemes elvárást támasztanak a ki-

egészítő szolgáltatások és programok iránt, amelyek maradandó élményt nyújtanak. (Albers,

2004)10

A sportturisták nem csupán a sporteseményeket látogatják. Egyre fokozottabb igényként

jelennek meg a különböző kiegészítő szolgáltatások, szabadidős programok, package-ek iránt

az igény. A szervezőknek gondoskodniuk kell olyan attraktív programcsomagokon, speciális

turisztikai, kulturális és szórakoztató programokon, ahol nem csak a sportrendezvényeken

résztvevőit, de az érdeklődők igényeit is kielégítik. Fontos lehet a körutazások kínálata, me-

lyek a turisták tartózkodási idejét hosszabbíthatják meg a desztinációban (Kurscheidt, 2002).11

(http://szakmai.itthon.hu/aktiv-turizmus)

2. AKTÍV TURISZTIKAI TÍPUSOK

2.1. Vadászat, vadászturizmus

„A vadászat sport, szórakozás és szenvedély”

A vadászat mint életforma az emberrel egyidős. Az őskorban az emberek idejének zömét a

létért vívott harc, a vadászat tette ki. A honfoglaló magyarok közismerten jó vadászok voltak,

és főként a sportos jellegű vadászatokat kedvelték. A XII–XIII. században rövid időn belül a

vadűzés a királyi udvarok, az előkelők privilégiumává vált, tehát nem mint alapvető élelem-

forrás jelentkezett a vadászat, hanem pusztán divatként, szórakozásként és szabadidő eltöltési

szokásként alkalmazták.

9 Hinch, T. – Higham, J. (2004): Sport Tourism Development, Channel Vieww Publications, Frankfurt

Lodge, Clevedon Hall, 141–162. 10 Albers, A. (2004):Sport als Imageträgen im Tourismus: Auswirkungen und Chancen von Sportevents für

Destinationen, Verlag des Faches Geographie, Universität Paderborn, paderborn 28–42. 11 Kurscheidt, M., Turismus wirtschaft von Sport-mega-Events: das Beispiel der Fußball-WM 2006 in

Deutschland in Freyer, W.-Groß s. (2002). Turismus und Sport Events, Forschungsinstitut für Tourismus,

Dresden 35-70.

22

Nagyot változott a világ, a vadászat eszközei és módszerei sokat fejlődtek; maga a tevé-

kenység pedig sokak szükségletéből kevesek kedvtelésévé vált. Ma is érvényes a bevezető

mondat, hiszen a ma embereinek körében felettébb divatossá vált az ősi „foglalkozáshoz” való

visszatérés, ami talán az egyik legköltségesebb sportnak mondható az aktív turisztikai típusok

között.

A vadászat előnye, hogy a főszezonon kívüli időszakokban (pl. ősz-tél) is fizetőképes ke-

resletet jelent a turisztikai szolgáltatóknak.

Hozzájárul a szálláshelyek kapacitáskihasználásának javításához.

Magas költéshajlandóságúak a vadászvendégek, melyek a turisztikai szolgáltatók realizált

üzleti eredményét növelheti, hiszen a különböző magas szintű szolgáltatásokat képesek és

hajlandóak is megfizetni.

A vadászidény miatt a vadászturizmus nagyon jól tervezhető.

A vadászok természet- és vadszerető emberek. A vadászat azonban egy különleges sport,

mert jelentős beavatkozással jár a természet rendjébe. Éppen ezért nagy az állami szabályozás

szerepe a vadgazdálkodást és a vadászvizsgát illetően.

Az állam:

vagy sajátos célból (kutató, vadvédelem, bérvadásztatás stb.) vállalatain, szervezetein

keresztül maga gyakorolja a vadászati jogot;

vagy bérbe adja egyesületnek, akik (vadászati célból szakmai szempontok szerint kiala-

kított) területeket bérelnek az államtól.

A vadászat kedvezően hat az adott terület természeti és gazdasági életére egyaránt a 3

funkciója által, melyek az alábbiak:

kárelhárító szerepe van, hiszen a nagyvadak számának korlátozása elengedhetetlenül

szükséges az erdő- és mezőgazdaság számára,

természetvédelmi funkciót is ellát, hiszen 1-1 vadfaj túlszaporodása nem csak a mező-

gazdasági termékekben tehet károkat, de más fajok vagy védett növények kipusztulását

okozhatja,

jövedelemteremtő szerepe van.

A vadásztársaságok tagjai azért bérelnek elsősorban területet, mert szeretik a vadat, a ter-

mészetet, a vadászatot, röviden szólva azért, hogy vadásszanak. Ennek ellenére rákényszerül-

nek, hogy az évről évre adódó vadászati lehetőségek és termékek (trófea, vadhús stb.) egy

részét az azt megfizetni tudóknak (elsősorban külföldieknek) értékesítsék, csakúgy, mint az

állami vadászterületek teszik azt. Azonban a vadászat nem csupán a vadásztársaságoknak

generálhat bevételt, jövedelmet és profitot, hanem azon turisztikai szolgáltatók számára is,

akik a háttérszolgáltatást (szállás, étkezés, egyéb programok) nyújtják a vendégeknek.

A vadászturizmus a vadászati lexikon szerint „külföldi utazás vadászati céllal”.

(Seilmeier, 1997).

„A turizmus egyik speciálisnak tekintett területe. A vadászat ma – a gazdasági jelentősége

mellett – az ember és a természet viszonyának sajátos megnyilvánulása, melynek végső célja

23

az élményszerzés. A vadászatot a zsákmányszerzés kényszere és vágya hozta létre és tartja

fenn (…), fontos, hogy megváltozott a „zsákmány” fogalmának tartalma is, hiszen a kulturált

és modern ember igazi zsákmánya ma már az élmény.” (Lukács, 2003)

A legtöbb definíció a vadászturizmust az aktív turizmus részeként definiálja. A Magyar

Turizmus Zrt. a vadászturizmust az aktív turizmus részeként nevesíti: „Az aktív turizmus

olyan turizmusforma, amely esetében a turista utazásának motivációja valamilyen fizikai akti-

vitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása. Az aktív turizmus fogalomköré-

be tartozik többek között a természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi turizmus, a lovas

turizmus, de a Magyar Turizmus Zrt. aktív turisztikai termékei közé sorolja a kaland- és

extrém turizmus területét, valamint a golf-, a horgász-, a vadász- és a kempingturizmust

mint aktív turisztikai formákat is.”12

A vadászturizmus tehát olyan aktív turisztikai típus, olyan utazási forma, melynek során a

turista élményszerzés céljából vadászik, miközben valamilyenfajta árut vagy szolgáltatást is

vásárol.

A vadászati turizmus legfontosabb sajátosságai (Kocsondi–Tóth, 2004): speciális vendég-

körrel rendelkezik, viszonylag szűk a célcsoport.

Bár a vadászati idényekből adódóan érvényesül a szezonalítás, a vadászvendégek elsősor-

ban ősszel-télen érkeznek, amikor a szálláshelyek kapacitása alacsony (szezonkitoló hatása

érvényesül), mégis az év nagy részében lehetőség van e hobbi gyakorlására.

A vadászturisták fajlagos költése magas, az „átlagos” turistánál hússzor többet is hajlandó-

ak az országban elkölteni (135 €/fő/nap helyett 2800 €/fő/nap) (Vajdics, 2003). Üdülésük alatt

komplex szolgáltatásokat vesznek igénybe. Sokszor presztízs okok miatt is költekeznek

(presztízsfogyasztók).

A külföldi vendégek döntő többsége konvertibilis valutával fizet.

A vendégek 99%-a férfi (Vajdics, 2003). Életkorukat tekintve túlnyomórészt 40–70 év kö-

zöttiek (Gereczi, 2004). A vendégek átlagos itt-tartózkodási ideje eléri az országos átlagérté-

ket (3–5 vendégéjszaka).

A külföldi működő tőkeberuházások jelentős részét olyan emberek valósították meg, akik

korábban Magyarországon vadásztak, így pozitív arculatjavító és komoly értékteremtő hatása

van a vadászturizmusnak is csakúgy, mint amit egy-egy sportesemény (Eb, vb, olimpia) ren-

dezése kapcsán tapasztalhatunk.

2.1.1. Kereslet

Célcsoportelemzés

Vadászok esetében a célcsoport a felnőttekre korlátozódik, mivel 18. életévét betöltött

személy kaphat csak fegyverviselési engedélyt. Mivel költséges sport, így elsősorban a kö-

zépkorosztály vagy az idősebb korosztály jelenti a vadászok elsődleges célcsoportját. A vadá-

12 http://itthon.hu/documents/28123/7654442/aktiv_turizmus_szakmai+seg%C3%A9dlet_final_2014-03-

25.pdf/155dabcb-6b28-4062-9acb-93961e7f5d71

24

szathoz kevesebb programtársítási lehetőség van, mint azt a többi aktív turisztikai termék ese-

tében tapasztaljuk, hiszen a vadászok fő célja a vadászaton való részvétel, a trófeagyűjtés.

Leginkább gasztronómiai, gasztro-turisztikai programokkal lehet társítani.

A vadászok szabadidejük jelentős részét szánják hobbijuk gyakorlására, ami azt jelenti,

hogy vadászati szezonban nagyon sokan szinte minden hétvégéjüket vadászattal töltik hazá-

jukban. Átlagosan évente legalább egyszer, de ha megtehetik, akár háromszor vagy négyszer

is nagyobb, több időt igénylő, valamilyen egzotikumot, kuriózumot nyújtó külföldi vadásza-

ton is részt vesznek.

Profi vadászok

Többéves vadásztapasztalattal és magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek, ma-

gas költéshajlandóságúak. A vadászturisták átlagos fajlagos költése jelentősen magasabb (135

€/fő/nap helyett 2.800 €/fő/nap), mint egyéb turisztikai termékek esetében tapasztalhatunk

(Vajdics, 2003).

Minőségi szálláshelyeket (4-5 csillagos szállodák, kastélyszállodák, vadászházak) vesznek

igénybe. Fő motiváció számukra a vadászat.

Nyugat-európából érkező vadászok

Európában, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Király-

ságokban van a legtöbb regisztrált vadász, igaz, hogy ezek az országok magas népesség-

számmal is rendelkeznek. Valamennyi országban nagy hagyományai vannak ennek a szenve-

délynek.

A hazánkba érkező külföldi vadászok jelentős része Nyugat- és Dél-Európa országaiból

érkezik, de növekvő kereslet mutatkozik az észak- és kelet-európai országok vadászai részéről

is. Jelenleg a tengerentúli vadászvendégek megjelenése még nem számottevő. A kilencvenes

évek elejéig főleg Ausztriából, Németországból és Olaszországból érkeztek hazánkba vadász-

turisták. Az utóbbi években ez az arány jelentősen megváltozott, ma már jelentős a Franciaor-

szágból, a Benelux államokból, Dániából, Spanyolországból érkező vendégek száma is. A

különböző országokból érkező vendégek más-más vadászható fajok iránti érdeklődése tapasz-

talható. A német nyelvterületről, a Benelux államokból és Skandináviából érkezők elsősorban

a nagyvadak iránt érdeklődnek, míg a Földközi-tenger térségéből érkezők körében elsősorban

az apróvadas vadászatok a preferáltak. Napjainkra jelentős vadászati érdeklődés mutatkozik

hazánk vadászturisztikai kínálata iránt Szlovákiából, Csehországból és a balti államokból,

valamint Oroszországból is (Stark és mtsai).

Vadászatot kedvelők, vadászat iránt érdeklődők

Eddig csupán a vadászokról szóltunk, mint vendégkörről. Azonban ne feledkezzünk meg

azokról az emberekről, akik nem vadászok (még), de érdeklődnek minden iránt, ami ezzel

kapcsolatos. Talán ők az ún. potenciális vadásznemzedék, akik ha megszeretik, és sikerült

kellően felkelteni az érdeklődésüket, a következő években már mint vadász térnek vissza. Ők

25

lehetnek a vadászturizmusban az ún. másodlagos célcsoport, még nem vadászok, de érdek-

lődnek minden iránt, ami a természettel, a vadászattal összefügg, vagyis akikből később po-

tenciális vadászvendég lehet. Fontos, hogy őket intenzív marketingkommunikációval tudjuk

elérni és felkelteni érdeklődésüket a vadászathoz közel álló programok iránt.

Ilyen programok lehetnek:

részt vehetnek nyúlhajtáson (élő állat befogása),

vadtakarmányozásban,

vadásznap megtekintésén,

magaslesről vad figyelésen,

vadászkutya bemutatón,

vadételek elkészítésében,

szakmai kiállításokon és vásárokon,

vadaspark megtekintésében.

Ezek a programok más szabadidős tevékenységekhez kapcsoltan is szervezhetők és kiváló-

an alkalmas arra, hogy pozitív attitűdöt alakítson ki a vadászatról, és megszerettesse, motivál-

ja az embereket a vadászatra.

Vadászvendégek családdal

A vadászok nem elsősorban családdal érkeznek és nem tipikusan ez a célcsoport jellemző-

jük. Talán amennyiben kedvező családi csomagot tudunk kialakítani számukra, amely vonzó

ár-érték aránnyal és gazdag programkínálattal bír, növelhető lenne részvételük a vadászturiz-

musban. A családosok számára ki lehet ajánlani a komplex package lehetőségét kész prog-

ramcsomaggal. Míg a családfő vadászaton van, addig a család többi tagjának más szabadidős

programkínálatból lehetne nyújtani egyéb lehetőséget. Ezáltal bővülhet a vendégkör és az

eltöltött napok száma is.

2.1.2. A vadászat rendje Magyarországon

Az országgyűlés felismerte, hogy a vadon élő állatok a föld megújuló természeti erőforrá-

sainak tekinthető, valamint a biológiai életközösség pótolhatatlan része. Így az emberiség és

nemzetünk kincseként természetes állapotában kötelességünk a jövő nemzedéke számára

megőrizni, ezért a természet védelme, a vadállomány ésszerű hasznosítása érdekében megal-

kotta az 1996. évi LV. törvényt.

Vadász az a személy lehet, aki rendelkezik:

a) vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel;

b) az illetékes rendőrhatóság által kiállított vadászlőfegyver-tartási engedéllyel;

c) a ragadozó madárral vadászó vadász esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó

madár tartására kiadott engedéllyel;

d) a vadászíjjal vadászó vadász esetében az illetékes rendőrhatóság vadászíj-tartási enge-

déllyel.

26

Mivel a vadászat rendje szigorú szabályokhoz kötött Magyarországon, a vadásznak rendel-

keznie kell a vadászattal kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekkel, felszerelésekkel.

A vadászturizmusban érintett turisztikai szolgáltatóknak azonban jó tisztában lenni a Ma-

gyarországon érvényes vadászidényekkel és a szálláshelyek, illetve a települések környékén

fellelhető vadakról, hiszen ez a vendégeink tervezett fogadási időpontja szempontjából elen-

gedhetetlenül fontos. Ehhez nyújt segítséget az alábbiakban feltüntetett táblázat a vadászati

idényekről.

VADÁSZATI IDÉNYEK

vadászható fajok vadászati idő

Gímszarvasbika, golyóra érett: szept. 1. – okt. 31.

– bika, selejt szept. 1. – jan. 31.

– tehén, ünő szept. 1. – jan. 31.

– borjú szept. 1. – febr. 28.

Dámbika, golyóra érett: okt. 1. – dec. 31.

– bika, selejt okt. 1. – jan. 31.

– tehén, ünő okt. 1. – jan. 31.

– borjú okt. 1. – febr. 28.

Őzbak máj. 1. – szept. 30.

– suta, gida okt. 1. – jan. 31.

Muflonkos, -jerke, -bárány szept. 1. – jan. 31.

Vaddisznó, -kan, -süldő, -malac, koca máj. 1. – jan. 31.

Szika szarvas, -tehén, -ünő, -borjú szept. 1. – dec. 31.

Mezei nyúl okt. 1. – dec. 31.

Üregi nyúl, róka, pézsmapocok, nyest-

kutya mosómedve, aranysakál egész évben

Házi görény, nyest szept. 1. – febr. 15.

Fácánkakas, -tyúk* okt. 1. – jan. 31.

Fogoly* okt. 1. – nov. 30.

Vetési lúd* okt. 1. – jan. 31.

Nagylilik* okt. 1. – jan. 31.

Tőkés-, böjti, csörgő, barát-, kerceréce,

szárcsa* aug. 15. – jan. 31.

Erdei szalonka* márc. 1. – ápr. 10.

Balkáni gerle aug. 1. – febr. 15.

Örvös galamb aug. 1. – okt. 15.

Seregély aug. 1. – nov. 30.

Dolmányos varjú, vetési varjú, szarka,

szajkó egész évben

Vetési varjú*(fészektelepen) máj. 1. – febr. 28.

27

* A rendeletben előirt szabályok szerint

1. táblázat. Vadászati idények Magyarországon

A vadászturizmus kínálati elemeiben találjuk a kereslet kielégítésére alkalmas eszközöket,

magát a turisztikai terméket, amely a vadászturizmus esetében három fontos részből áll:

Vadászati áruértékesítés. Ez a vad trófeájának megszerzésére irányul: értéke a lelövési

díj, mely a trófea ellenértéke. Általában ezek képezik a turisztikai termék jelentősebb

bevételi részét.

Vadászati szolgáltatás, mely a vad elejtését elősegítő tevékenységeket jelenti, mint pél-

dául a vadászati kíséret.

Az általános szolgáltatások összessége, azaz a vadászatszervező iroda és a vadászterü-

let szolgáltatásai.

Természetesen itt is, mint minden turisztikai terméknél fontos termékösszetevő a vonzerő,

a közlekedés, az infrastruktúra, a szálláshelyek, az étkezés, a kultúra–sport–szórakozás, a biz-

tonságos környezet, a vendégszeretet, a professzionalizmus, az ár.

A vadászturizmus esetében a vendégfogadás legfontosabb feltételei:

a megfelelő minőségű vadállomány,

minőségi szállás (jól megközelíthető),

idegennyelv-tudás (vezetőség, személyzet),

a szolgáltatások (szervezés, lovaglás, kaszinó, különleges étterem, borozó, bórkóstolás,

trófea bemutató, lövészverseny stb.).

2.1.3. Vadászati módok13

A vadászturizmusban a legfontosabb aktivitás maga a vadászat, gróf Széchenyi Zsigmond

szerint: „A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.”

Társas vadászat

Társas vadászatnak minősül az, melyen legalább hárman vesznek részt. (Ha egy vadász két

hajtóval megy, nem minősül annak.) A társas vadászatokon mindig kötelező kijelölni egy

vadászatvezetőt, kinek nagy gyakorlattal kell rendelkeznie a vadászat terén, általában ő a va-

dásztársaság vadászmestere, hivatásos vadásza, vagy egy sportvadász.

A vadászvezető feladata felelősségteljes:

előkészíti a vadászatot,

a vadászatra megjelentek számbavétele, de ellenőrizheti is őket (vadászengedély meglé-

te, szabályos fegyver és lőszer stb.),

ha valami nem megfelelő, kizárási joga is van,

ismerteti a vadászat tervét, a vadászható fajokat és mennyiségét,

az egyének helyét, feladatát,

13 Könyves–Müller, 2001.

28

balesetvédelmi oktatást tart,

jelt ad az indulásra.

Egyéni vadászat

Egyéni vadászat folytatható kísérővel és anélkül is. A kísérő hivatásos vadász vagy sport-

vadász lehet. Egyéni vadászat esetén a beírókönyv használata balesetvédelmi szempontból is

kötelező, melyben fel kell tüntetni, hogy mely biztonsági körzetbe megy a vadász, a vadászati

módot, a vadászat kezdetét és végét, esetleg a terület megközelítésének útvonalát, majd a va-

dászat végén az eredményt. Szárnyas apróvad röptében, szőrmés apróvad futtában ejthető el.

A nagyvadak csak álló helyzetben lőhetők meg, mivel egyértelműen fel kell ismernünk a vad

faját, ivarát, minőségét és hogy kilőhető-e vagy sem.

Szintén balesetvédelmi okok miatt fontos, hogy a leshelyet a megbeszélt időpont előtt nem

hagyjuk el. Éjszaka csak vaddisznóra, rókára és üregi nyúlra lehet vadászni.

2.1.4. Előkészület a vadászatra

A vadászat előkészületében – mely jelenti a fegyverek megtisztításától az elemózsiás kosár

összekészítését stb. – a vendégfogadó is bekapcsolódhat, ezáltal szorosabbra fűződik a vendég

és a vendéglátó közötti viszony.

Tilos vadászni az éberséget, figyelmet befolyásoló szer és alkohol hatása alatt a balesetvé-

delem érdekében.

A papírok

Elő kell készíteni a jogszabályban meghatározott engedélyeket, igazolványokat, és ellen-

őrizni kell azok érvényességét (személyi igazolvány, fegyvertartási engedély, vadászjegy,

vadászigazolvány).

A fegyver

Mindig az adott vadfajnak megfelelő puskát és lőszert válasszunk. Őzre kisebb kaliberű

golyós fegyver is elég (222-es, 243-as, 6,5x57-es), nagyobb vadra nagyobb kaliberű fegyver

(pl. 7x64-es, 30x0,6-os, 8x57-es, 8x68-as vagy e feletti) és nehezebb lövedékű lőszer szüksé-

ges. A nagyvadak elejtésénél fontos a céltávcső és a keresőtávcső, melyet használni kötelező.

Ha nagyvadra indulunk vadászni, a táskából nem hiányozhat a zseblámpa, a zsigerelőkés.

Apróvadra történő vadászat esetén sem mellékes a fegyverválasztás (már ha több fegyverrel

rendelkezünk). A fegyver kaliberének megválasztásában a vadász testi ereje és lőkészsége a

szempont.

A lőszer

Alapelv, hogy nagyobb testű vad elejtése esetén nagyobb szemű söréttel töltött patront vá-

lasszunk. A lőszert a töltényben vagy a tölténytáskában kell tárolni. Fontos kellék a derékszíj-

ra erősített aggató, melyre a lőtt szárnyas vadat akasztjuk, hordozása így könnyűvé válik.

29

A ruházat

Réteges öltözködés ajánlott, hiszen az időjárás rövid időn belül is megváltozhat. Mindig az

évszaknak megfelelő öltözet viselete a praktikus. A vadászruha színe a környezetbe illő zöld

vagy barnás színű legyen, de ne terepmintás. A terepszínű katonai ruhát többnyire az íjászok

használják. A cipő kényelmes legyen, ősszel gumicsizma javasolt. Kalap vagy sapka, hátizsák

vagy vadásztarisznya is ajánlott, melyben lőszer, tartalékruha, sebkötöző, étel, forró tea, zseb-

lámpa stb. található.

2.1.5. Néhány vadászati módról a nagyvadak esetében

Érdekességképp, kedvcsinálónak megemlítünk néhány vadászati módot, mely rávilágít an-

nak sportszerű voltára. Megmutatja a vadász és a természet közötti szoros kapcsolatot, hiszen

egy-egy vad elejtéséhez nagyon sok ismeret és tapasztalat szükséges a fegyverhasználaton

kívül a természetről is, például a terep ismerete, széljárás az adott helyen, vadak szokásai,

tartózkodási helyei, reagálásai, viselkedésmódjai. Ezt a tényt támasztják alá az alábbiakban

felsorolt vadászati módok.

Lesvadászat

A lesvadászatot nagyvadra végezhetjük magaslesről, leskosárból és lesszéken ülve. Nem

etikus az etetők közelében vagy a vadföldeken, ahol a cél, hogy a vad táplálékot és nyugalmat

találjon. A magaslest általában a dagonyák közelében vagy tisztások szélein találhatjuk, ahol a

vad megjelenhet. A lesvadászat speciális változata éjszaka a vaddisznó vadászata. Sok kör-

nyező országban tiltott, mert vannak, akik nem tartják etikusnak. Előnye: vad nem kap szagot.

Cserkelés

A cserkelés apró, rövid lesek sorozatából áll. A lesvadászatnál sokkal nehezebb és nagyobb

ügyességet is követel a vadásztól. A vadász cselt alkalmazva igyekszik a vad érzékszervein és

eszén túljárni. Felkeresi a vad pihenő-, búvó- és táplálkozási helyét. Hátránya, hogy ha a szél-

járás nem kedvező, a vad szagot kaphat, így csak az válassza ezt a módot, aki ismeri a terepet.

A cserkelést nesztelenül, lassan lehet végezni. Hangtalan lábbeli és megtisztított cserkelő út

szükségeltetik hozzá.

Barkácsolás

A vadász fogaton, vadászkocsin, lovasszánon ülve közelíti meg a vadat. (Napjainkban a

gépkocsival történő barkácsolás is elterjedt.) Ekkor kihasználjuk az állat azon szokását, hogy

a mozgó járművet közelebb engedi magához, mint az embert gyalogosan. A barkácsoló fogat

ne zörögjön, a lovak ne ijedjenek meg a lövés zajától, és ha lehet, sötét színű legyen a ló. A

vadásznak, mikor a vad közelébe ér, két lehetősége van:

a kocsin maradva próbálja elejteni a vadat,

a vaddal ellentétes oldalon lelépve takarásba húzódik, miközben a barkácsoló kocsi vál-

tozatlan sebességgel továbbhalad.

30

Barkácsolni csak sík vagy enyhén lejtős területen lehet. Talán ez az a vadászati mód, ahol a

vendégfogadó és a vendég közös programja adott. Amennyiben a vendégfogadó rendelkezik

lovaskocsival vagy autóval, terepjáróval, ő biztosítaná a vendég szállítását.

Őzhívás

Július hónap az őzek üzekedési ideje. Az őzbak ekkor a sutát keresi, sokkal óvatlanabb, és

gyakran jelentkezik a rejtekhelyén kívül is. Ezt kihasználva a vadászok az őzbakot síppal

igyekeznek becsapni, majd cserkeléssel és lessel egybekötve próbálják elejteni.

Az őzbak behívására háromféle sípot használnak:

a „vágyakozó sutahangot”,

a „suta vész-sírámát”,

„az anyját hívó gida hangját”.

Bármely napszak alkalmas őzhívásra, azonban ügyelni kell, hogy a síp megfelelő hangszí-

nezetű legyen, mert a természetellenes hangot a vad megérzi.

Szarvasbőgés

E vadászati technikánál szintén a hangeffektusokat használjuk a cselezés módszeréül.

Szeptemberben szarvasbőgés idején van úgy, hogy a bika a teheneivel a szokásostól eltérő

helyre megy. Ekkor bőgőkürt segítségével próbáljuk becserkészni. A megfelelő hang megvá-

lasztása nagyon fontos, ezért a tapasztalt és jó hallású vadászoknak ajánlott.

Nyomkövetés

A vaddisznó elejtésére irányuló egyik legizgalmasabb vadászati mód. Erre azonban csak

télen, a hajnalban hullott friss hóban van lehetőségünk, illetve 9 óra után, mikor a disznó már

elvackolt és pihenőre tért.

2.1.6. Hagyományos vadászati módok (solymászat és vadászat íjjal)

Az íjjal és sólyommal történő vadászat valamikor a vad elejtésének kizárólagos módját

képviselte egészen a lőfegyverek megjelenéséig. Igaz ugyan, hogy a fegyveres vadászat sok-

kal hatékonyabb vadászati módozat, mégis napjainkban egyre inkább dívik a vadászat ha-

gyományos változata, melynek varázsát éppen a sportszerűbb volta, a „hatékonyság” hiánya

adja. Ennél a vadelejtési módnál a vadásznak jól kell ismernie a természetet, az elejteni kívánt

állatok szokásait. A solymásznak azért, mert vadászeszköze is „vad”, az íjász vadásznak pedig

azért szükséges jól ismerni a vadat és rejtekhelyét, hogy észrevétlenül lőtávolságra tudjon

kerülni. A hagyományos vadászati módokkal is csak képzett személyek foglalkozhatnak, így

tehát nekik is túl kell esniük a vadászvizsgán, és vadásznak kell lenniük. Azonban ez a fajta

vadászati mód sokkal több ismeretet, gyakorlottságot, technikai tudást igényel az embertől.

Az íj használta is komoly erőkifejtést igényel, a vad becserkészése pedig több mozgásos akti-

vitást, tehát ez a fajta vadászati módra még inkább igaz az „aktív” jelző.

31

Ezeken a vadászati módokon kívül még számos akad, társas vadászat nagyvadra és az ap-

róvadak vadászati módjának számos fajtája, de ezekről terjedelmi okok miatt nem szólunk.

2.2. Horgászat, horgászturizmus

A horgászat nem csupán halfogást jelent, hanem a természet megismerésének, felkutatásá-

nak, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésének egyik lehetséges módja.

„A horgászat célja: halfogás sportszerű horgászeszközökkel és módszerekkel, a szabadidő

egészséges, pihenést, kikapcsolódást nyújtó, szórakoztató eltöltése a természetben.” (Aszta-

los, 1981, 13.) Nem szabad összekeverni a halászattal, melynek célja a tömeges halfogás, és

ami a mezőgazdaság egyik üzemága. Módszereiket tekintve is eltér a horgászat a halászattól.

Halászoknak egyben ez a tevékenység a foglalkozásuk, míg a horgászoknak a halfogás a re-

kreációs tevékenységük, melynek célja az egészség és a munkaképesség újratermelése.

Sok ezer évvel ezelőtt az ember a táplálékát vadászattal, halfogással, gyűjtögetéssel szerez-

te meg, mely az ősember legfőbb létfenntartó tevékenységei voltak. Az eredményes halfogás-

hoz elengedhetetlen volt a környezet és a természet megismerése és a módszerek fejlesztése,

melynek hajtóereje az emberi leleményesség, találékonyság és az emberi gondolkodás volt.

Az emberek kezdetben a puszta kezüket használták a zsákmányoláshoz, majd rájöttek arra,

hogy a hegyes végű szerszámokkal sokkal jobb eredményt érhetnek el. Így az első eszközök a

szigonyszerű szerszámok voltak, melyeket a sekély tavakban, folyókban jó eredménnyel tud-

ták használni a halak elejtésére. Azokban a vizekben, mely gazdag volt halban, hálókat, var-

sákat és egyéb halfogó eszközöket használták. Majd a horog megjelenése és az ezzel történő

horgászat egy jelentős mérföldkő volt a horgászeszközök fejlődésében, és egyben a mai

sporthorgászat őse, melyből hosszú folyamat eredményeképp fejlődött ki világszerte. Nem

csak a módszerek, de az ehhez használatos eszközök anyagai is változtak. A horgot először

pattintott obszidiánból készítették, majd a kőhorgokat követték a csonthorgok, vagy helyen-

ként fahorgok, melyeket rendszerint „állatok inából készült fonálra vagy vékony, erős gyöke-

rekre, indákra, bizonyos füvekre kötöttek.”14 A mai rozsdamentes acélból gyártott horgok ősei

először bronzból, majd vasból készültek.

A halászat őseink foglalkozása is volt, bizonyítékul szolgálnak erre azok a halászattal kap-

csolatos szavak, melyek még az Ural lábainál található őshazából kerültek nyelvünkbe. A

Kárpát-medence adottságai – mely szabályozatlan folyóival, ártereivel, tavaival, mocsárvilá-

gával halak ezreinek adott otthont – szintén kedveztek a halászatnak, így magas halászkultúra

alakult ki őseink körében. Annak ellenére, hogy a halászat mint ősi mesterség viszonylag ko-

rán kialakult Magyarországon, a sporthorgászat mint a szabadidő eltöltésének egyik kulturált,

élménydús formája csak későn ért hozzánk. Míg a halfogásnak, a halászatnak mint a létfenn-

tartás egyik ősi formájának több ezer éves történelme van, addig a sporthorgászat csupán kb.

450 évre tekint vissza.

14 Nagy horgászkönyv. Geopen Könyvkiadó, 1999. 8.

32

Angliában – mely legtöbb sportág, így a horgászat szülőhazája is – jelent meg 1653-ban

Izaak Walton „A Tökéletes horgász” című, mérföldkőnek számító korszakalkotó műve. Char-

les Cotton 1676-ban a legyezőhorgászatról íródott fejezetével hozott változást a horgászmód-

szerek alakulásában. A mű több mint 300 kiadást élt meg. Ez a könyv ébresztette fel a bottal,

a zsinórral, a horoggal való halfogás vágyát az emberekben.

Napjainkban világszerte növekszik a horgászok népes tábora, egyre több ember választja

ezt a sportot szabadidejének kellemes eltöltésére. A horgászturizmus kereslete is dinamikus

növekedést mutat, hiszen a horgászok nem nélkülözhetik üdülésük alatt sem ezt a fajta tevé-

kenységet, hobbyt, sőt képesek nagy összegeket áldozni, új lelőhelyeket felkutatni és a hor-

gászturisztikai termék kínálati elemeit megfizetni. A horgászat népszerűségének növekedésé-

ben talán szerepet játszik az is, hogy visszavágyunk a múltba a gyökerekhez (a vadászathoz

hasonlóan), és miközben örömet találunk abban, hogy megszerezzük saját élelmünket, a ter-

mészet megismerésével kellő kikapcsolódásra lelünk a rohanó és stresszel teli világunkban.

A horgászturizmus olyan aktív szabadidős tevékenység, amely vízen vagy vízparton törté-

nik, egyetlen célja a halfogás, és általában kapcsolódik hozzá helyi szolgáltatások igénybevé-

tele (Füstös, 2010).

Ebben a definícióban nem tükröződik vissza a turizmus megfogalmazása, és ami az aktív

turisztikai típusok legfőbb jellemzője, az élménykeresés.

A horgászturizmust így definiálhatjuk: a horgászturizmus olyan aktív turisztikai típus,

olyan utazási forma, amelynek során a turista élményszerzés céljából horgászik, miközben

valamilyenfajta árut vagy szolgáltatást is vásárol.

Nemzetközi kitekintés

Európában több mint 25 millió horgászt tartanak számon. 8-10 millió főre tehető a tengeri

horgászok száma. Ők összesen több mint 25 billió eurót költenek hobbijukra.15

Az USA-ban a rekreációs horgászok száma 44 millió fő, többen hódolnak ennek a szenve-

délynek, mint a golfozásnak és a tenisznek együttesen. Ők összesen több mint 48 billió dollárt

költenek hobbijukra, így jövedelemteremtő szerepe a gazdaságban: 115 billió dollár, a mun-

kahelyteremtő hatása is jelentős: 828.000 munkahelyet teremt.16

A horgászturizmus legfontosabb sajátosságai

A horgász a jó fogási lehetőségekért akár nagy távolságokra is képes és hajlandó utazni.

A horgászturisták átlagos tartózkodási ideje magasabb az átlagosnál vagy sok más aktív tu-

risztikai típusok esetében tapasztalhatónál.

A fejlett horgász- és marinaszolgáltatással rendelkező, kiépített helyeken az átlagos költé-

sük is magas.

A profi horgászok esetében kevés a programtársítási lehetőség, csakúgy, mint a profi vadá-

szok esetében, hiszen őket szinte kizárólag a halfogás, a horgászat motiválja. Leginkább

15 http://www.eaa-europe.eu/fileadmin/templates/eaa/docs/EFTTA_JK_Sweden_16March2007.pdf 16 http://asafishing.org/facts-figures/sporfishing-economics/

33

gasztroturisztikai programokat tudunk a csomagajánlatba tenni. A kedvtelési horgászok, akik

családdal érkeznek, igénylik a több generáció igényeit kielégítő packageket, melyek különbö-

ző programtársításokkal a termékdiverzifikáció lehetőségét kínálják.

Speciális vendégkörrel rendelkezik csakúgy, mint a vadászturizmus, a profi horgászokat a

halfogás motiválja leginkább, a kedvtelési horgászok sok esetben családdal érkeznek.

A horgászok között több nő van, mint a vadászok között, de még ennél a turisztikai típus-

nál is a célcsoport férfi dominanciája nevesíthető.

A horgászidény miatt jól tervezhetőek a horgászturisták érkezése. A horgászatra szinte

egész évben, minden időjárási körülmény között van lehetőség, hiszen a fanatikus horgászok

úgy tartják, hogy: „horgászatra nincs rossz idő, csak rossz felszerelés”. Gondoljunk csak arra,

hogy esőben jobban kapnak a halak, így a fanatikus horgászok az esős évszakokban is képe-

sek szenvedélyüknek hódolni. Télen akár lékhorgászat alkalmazásával még a befagyott vizek

sem jelenthetnek akadályt az igazi horgászoknak.

2.2.1. Kereslet

Célcsoport-meghatározás

A horgászokról általánosságban azt lehet mondani, hogy többségükben férfiak, közepes

vagy magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek, magas költéshajlandóságúak. A fér-

fiak dominanciáját tükrözi Dávid L. és mtsai (2009) a Tisza-tavi turisztikai régióban 152 fő

horgászturistán végzett kutatása, melyben a megkérdezett horgászok 92,8%-a férfi volt. Mivel

life-time jellegű sportról van szó, így a szociodemográfiai jellemzők alapján azt mondhatjuk,

hogy a gyermekektől az idősebbekig valamennyi életkori kategória képviselteti magát. Jel-

lemzőjük, hogy aktív, sportos életmódot élők, természetszeretők. Horgászati szempontból

azonban már számottevő a különböző célcsoportok száma, akik a horgászati módok, vagy a

horgászott halfajok szerint beazonosíthatóak. A horgászok körében az utóbbi években jelentős

differenciálódás ment végbe, melyet nem vagy csak részben követték a horgászturisztikai

ajánlatok. (Füstös, 2010)

Megélhetési horgászok

Nem vesznek igénybe turisztikai szolgáltatásokat, gyakran helybeliek vagy az adott hor-

gászvíz vonzáskörzetéből érkeznek. A kifogott halat a háztartásban fel is használják. A turiz-

mus számára nem megcélozható szegmens. Költésük a horgászengedélyre, illetve a horgász-

eszközökre és a felszerelésekre koncentrálódik.

Profi vagy ún. fanatikus horgászok

E célcsoport jellemzője a módszer, vagy halfaj szerinti specializálódás. Számukra az utazá-

si döntést nagymértékben befolyásolja az adott desztináció jó halfogási lehetősége (pl. halfa-

jokban való gazdagság, nagy mennyiségű halállomány, nagyméretű halak előfordulási gyako-

risága stb.). Gyakran kifejezetten a kapitális halakat célozzák meg. Leginkább egyedül vagy

34

kisebb baráti társasággal horgásznak. Mivel számukra a halfogás és a horgászat a legfőbb

motiváció az üdülés alatt, így kevésbé tudunk más, ún. alternatív programot társítani. Azon-

ban minden iránt érdeklődnek, ami a horgászattal kapcsolatos. Ilyen programok lehetnek:

horgászversenyek, horgásznapok, halászléfőző-versenyek, csali készítés, halászmúzeumok,

horgász filmbemutatók, halétel-kóstoló és bemutató, szakmai kiállítás és vásár.

A minőségi és igényes szolgáltatásokat részesítik előnyben.

Horgászatra és horgászturisztikai szolgáltatás esetében a magas költéshajlandóság jellemzi.

Elsősorban a specialitásának megfelelő halfaj legjobb fogási szezonjában horgászik. Maga-

sabb átlagos tartózkodási idő jellemzi, mivel előnyben részesíti a hosszabb, akár 5–10 napos

horgászturisztikai üdüléseket. A horgászturizmus szempontjából viszonylag szűk szegmenst

jelentenek.

Kedvtelési horgászok

Náluk a horgászat a szabadidő hasznos és aktív eltöltésének csupán az egyik lehetséges

módja. Üdülésük alatt is a horgászat többnyire egy program a többi mellett. Kevésbé jellemző

rájuk, hogy akár a módszerek, akár a halfajok tekintetében specializálódna. Az aktuális hely-

szín és idő, valamint a lehetőségek határozzák meg a módszerét, és azt, hogy mire horgászik.

Több horgászmódszert váltogatva alkalmaz, és több halfaj megszerzése a célja. Több prog-

ramtársítási lehetőség van esetükben, mint a profi horgászoknál, hiszen a horgászat csupán

egy program. Baráti társasággal vagy családdal horgásznak. Kevesebb diszkrecionális jövede-

lemmel rendelkeznek, alacsonyabb költéshajlandóságúak. Elsősorban nyáron horgásznak,

egy-egy jobb horgászhelyre akár több, pár napos horgászkirándulást is tesznek.

Létszámát tekintve ez a csoport rendkívül széles, tagjait a megfelelő horgászati lehetőségek

könnyen rendszeresen visszatérő vendéggé tehetik.

Ezeket az állításokat támasztja alá Dávid L. és mtsai (2009) Tisza-tavi horgászturisztikai

kutatása, melyben a megkérdezettek (n=152) 52,6%-a nyilatkozta, hogy évente 11–20 napot

tölt el a desztinációban horgászturistaként. A megkérdezettek fele alkalmanként 3–7 napot,

míg 40%-uk 5–7 napot tölt el. A megkérdezettek 78,9%-a visszatérő vendég. A horgászturis-

ták 58%-a egyedül, míg 28,9%-uk barátokkal érkezett a Tisza-tóhoz horgászturisztikai céllal.

A horgászüdülésük idejeként a nyári és az őszi időszakot nevesítették a megkérdezettek.

35

Családok, akiknél a szabadidő eltöltésében fontos a horgászat, azonban ez csak egy prog-

ram a sok szabadidős aktivitás közül. Ők a család nyaralásai során, szinte kizárólag alkalmi

jelleggel horgásznak egy-két napot, célpontválasztásuk során nem a horgászat a meghatározó,

azonban egy jó horgászhely és a több generációs komplex csomag az ott-tartózkodásukat és

vendégelégedettségüket növelheti.

4. ábra. A hazai horgászok létszámának alakulása Forrás: Glózik, 2013.

36

5. ábra. A hazai horgászok korosztályonkénti összetételének alakulás Forrás: Glózik, 2013.

Magyarországon ma a lakosság 3,2%-a horgászik. Az elmúlt években örvendetesen nő a

gyermek horgászok száma, és évről évre egyre több hölgy hódol a horgászat szenvedélyének.

(Glózik, 2013)

Látható, hogy több mint 300.000 horgász van hazánkban, akik a horgászturizmus hazai

célcsoportját jelenthetik. Örvendetes, hogy egyre több gyermek és ifjúsági korosztályos hor-

gász is megjelenik a rendszerben, akik a jövő horgász-generációjának magját jelenthetik.

Külföldi horgászok

A magyarországi horgászturizmus legfontosabb küldő országai Németország és Ausztria.

A német és osztrák horgászok elsősorban a ragadozó halak horgászata iránt érdeklődnek, az

előbbi felosztás szerint inkább a profi horgászok jönnek több napos horgásztúrákra. Elsősor-

ban a fogási lehetőségek alapján rangsorolják a vizeket.

A célcsoport definiálásának egy másik módszere, amikor a horgászokat valamilyen tulaj-

donságai (módszer, haltípus stb.) tipizáljuk. Így megkülönböztethetünk horgászcsoportokat,

akik egy bizonyos kedvenc halfaj kifogását részesítik előnyben. Ez alapján a legszélesebb

csoportot a pontyhorgászok alkotják.

Ugyanígy felmerülhet a kedvenc módszer szerinti csoportosítás is, ezen belül a bojlisok és

a pergetőhorgászok emelhetők ki, akik magas költéshajlandóságúak.

Csoportosíthatók a horgászok a horgászhellyel szemben támasztott igényeik szerint is, itt

alapvetően két csoport alakult ki, az egyik a kiépített, szolgáltatókkal ellátott horgászhelyeket

kedveli, a másik sokkal inkább a nomád, kiépítetlen horgászhelyeket részesíti előnyben.

Ismét más csoportosítási szempont, hogy vannak, akik szívesen visszajárnak egy-egy vízre,

míg mások a fogási eredményektől függetlenül mindig más vizet választanak.

A horgászat szervezetre gyakorolt jótékony hatásai és a horgászturizmus

népszerűségének okai

A horgászat a szabadidő eltöltésének, az aktív pihenésnek egyik legegészségesebb formája,

mely alkalmas a pihenésre, a kikapcsolódásra, a regenerálódásra és a rekreálódásra egyaránt.

Napjainkban az emberek elvágyódása a városokból a tiszta, érintetlen természetbe egyre

inkább fokozódik, mert az urbanizáció, a motorizáció következtében az emberek többsége

elszakadt a természettől; zsúfolt, zajos városokban éli életét. Az ülő életmód, a fizikai munka

visszaszorulása, a munkahelyi stressz növekedése miatt egyre több ember számára jelennek

meg értékként a természeti sportok, ahol a friss levegő, a napfény, a csend, a nyugalom jóté-

kony hatású a szellemi és fizikai fáradtságok orvoslására.

A leginkább alkalmas sport az idegrendszer pihenésére. Így nem csupán a városi életforma

miatt értékelődik fel jelentősen, de azon emberek számára is, akik foglalkozásukból, munka-

helyi beosztásuknál fogva sokat idegeskednek, stresszel teli helyzeteket élnek át nap mint nap

(pl. vállalkozók, menedzserek, brókerek stb.).

37

Ez a sport a life-time sportok egyike. Népszerűségét fokozza tehát az a tény is, hogy a

gyermekkortól kezdve a legmagasabb korig űzhető akár csoportosan (pl. család, baráti társa-

ság), akár egyénileg is. A gyermekek horgászata játékos tevékenység, jó alkalom arra, hogy a

gyermek elsajátítsa a horgászás módszereit, szabályait, és megismerkedjen a természettel (nö-

vényzet, állatvilág, időjárás elemei), ezáltal hozzájárul a gyerekek értelmi, érzelmi nevelésé-

hez is. A középkorúak részére a horgászat rekreációs jelleggel jelentkezik, míg az idősek

(nyugdíjasok) a megnövekedett szabadidejük értelmes eltöltésének egyik alternatíváját látják

benne.

Különösen értékes a csoportos horgászat (család, baráti társaság), hiszen jellemformáló ha-

tása az emberi kapcsolatok szorosabbra fűzésének kedvező lehetőségét kínálja. A csoportos

horgászat jó alkalom a tapasztalatszerzésre, a tanulásra, hiszen lehetőség nyílik megtekinteni a

mások alkalmazta technikákat, módszereket, és ezek eredményességeit. Ez pedig azért lénye-

ges, mert az igazi horgász mindig igyekszik ismereteit bővíteni, az adott technikát tökéletesí-

teni, újakat kipróbálni. Tény, hogy a csoportos horgászat lehetővé teszi a versengést, a rivali-

zálást, mert néhány embernek az jelenti a szórakozást, hogy minél több vagy minél nagyobb

halat fogjon ki. Látnunk kell azonban azt is, hogy ebben a sportban nincsenek vesztesek, csak

győztesek. A horgászat alkalmával minden órával, amit a természetben tölt az ember, gazda-

gabb lesz a környezet és a tevékenység nyújtotta élmények színes palettájával (Könyves–

Müller, 2001).

A horgászturizmus népszerűségének okai:17

Hazánkban jóval olcsóbbak a horgászjegyek, mint a nyugat-európai átlag, ugyanakkor a

halfajokban való gazdagság és a jó horgászzsákmány lehetősége biztosítja a kedvező

ár/érték arányt.

Ígéretesebb zsákmány, bőséges halak, kapitális példányok és a halfajok sokszínűsége.

Színvonalas turisztikai szolgáltatások.

Számos tórendszer, amelyekből garantáltan lehet halat fogni (Balaton, Tisza-tó, Fertő,

különböző horgásztavak és folyóvizek).

Az alap és turisztikai infrastruktúra folyamatos fejlődése.

A horgászturizmus kínálati elemeiben találjuk a kereslet kielégítésére alkalmas eszközö-

ket, magát a turisztikai terméket, amely a horgászturizmus esetében az alábbi fontos részekből

állnak:

a horgászati szolgáltatások (horgászjegy, horgászfelszerelések, csalik, csónakbérlés stb.)

Általában ezek képezik a turisztikai termék jelentősebb bevételi részét.

turisztikai szolgáltatások (szállás, étkezés, közlekedés),

turisztikai attrakciók, programok.

A horgászturizmus esetében a vendégfogadás legfontosabb feltételei:

17 http://racvarosihorgaszbolt.hu/hirek/viragzik-az-orszagban-a-horgaszturizmus

38

a megfelelő minőségű halállomány, halfajokban való gazdagság és a halak, az egyes

halfajok korosztályos piramisa, a kapitális példányok előfordulása,

horgászbarát szálláshelyek (jól megközelíthető),

idegennyelv-tudás (vezetőség, személyzet),

kiegészítő szolgáltatások.

2.2.2. A horgász alapvető felszerelései

Horgászfelszerelésünk összeállításánál figyelembe kell venni a kifogható halak fajtáit, a te-

repviszonyokat, képzettségünket. De bármilyen halat szeretnénk kifogni, elengedhetetlenül

szükséges a horog, a zsinór, a horgászbot. A nagyhalak fárasztásához orsót is be kell szerez-

nünk. Kiegészítő felszereléseink lehetnek: az úszó, az ólom, a műcsali, a kiemelő háló, a szák

és számos eszköz. A horgászeszközök anyaga, formája, fajtái állandóan változtak és változ-

nak ma is.

Aki profi horgász, és szabadidejének jelentős részét áldozza erre a sportra, az magával

hozza a több tízezer, vagy százezer forintos horgászfelszerelését is.

A horgászat – a csali változatos körülmények közötti felkínálása – különböző módon tör-

ténhet. Mi ízelítőül a 4 fő módszerről18 és az átmeneti módszerről szólunk. Aki ezekről bő-

vebben szeretne olvasni, az a Horgászok kézikönyvét fellapozhatja.

Fenekező horgászat

A fenekező módszerrel azon halaknak kínáljuk fel a csalit, melyek a fenékiszapból keresik

ki a halakat, rovarokat, csigákat. A ragadozó halak között is akad olyan halfaj, akik a vízfenék

apróbb halaira vadászik. A módszer lényege, hogy természetes csalizott horgunkat fenék-

ólommal súlyozva juttatjuk le a vízfenékre, tetszőleges távolságra. Eredményes ezen módszer

használata süllőre, harcsára.

Úszós horgászat

Az úszós módszerrel a víz bármely rétegében (a víz felszínén, fenekén, középső rétegében)

elhelyezkedő hal lehet a célpontunk. Ekkor a természetes csalit a jól kiegyensúlyozott úszóval

juttatjuk a horgászhelyre. A kapás alkalmával az úszó mozgása tájékoztat bennünket, jelzi az

eredményt.

Pergető horgászat

Ez a módszer és a műlegyezés kívánja a legnagyobb fizikai megterhelést. A módszer lé-

nyege, hogy a vízben vonuló halat a csali állandó kihajításával és bevontatásával csaljuk ho-

rogra. Talán ennek a legnagyobb a sportértéke, mert állandó mozgást igényel a horgásztól.

Előnye, hogy lényegesen nagyobb vízterület „bejárását” teszi lehetővé.

Sportjellegét fokozza:

egyetlen bottal kell a halat kifogni,

18 Horgászok kézikönyve (szerk.: Asztalos Zoltán) Mg. Kiadó – Mohosz, Bp. 1981. 128–158.

39

szakértelmet kíván, hiszen a horgásznak ismernie kell a hal tartózkodási helyét, a

megfelelő szerelék összeállítását,

a horgász ügyessége is fontos, hiszen gyakran egyenetlen terepen kell mozogni, ked-

vezőtlen helyzetből kell sokszor a műcsalit célba juttatni stb.

Látjuk, hogy a pergető horgászat sok ismeretet kíván a horgásztól, ezért tartják Magyaror-

szágon a legsportszerűbb módszerek egyikeként számon.

Műlegyes horgászat

Műlegyet (készíthetjük magunk vagy vásárolhatunk is) táncoltatunk a víz színén. Számos

halfajnak ugyanis fő tápláléka a víz fölött rajzó vagy víz színére hulló rovar. A pisztráng, a

küsz, a vörös szárnyú keszeg, a domolykó ebből szerzi tápláléka zömét. A műlegyes horgá-

szat esetében is állandóan mozgatni kell a műcsalit. Ennek a módszernek azonban külön iro-

dalma van, tehát akinek felkeltette az érdeklődését ez a módszer, az a technika leírásáról bő-

vebben olvashat.

Ezenkívül van sok átmeneti módszer, mely a sajátos terepviszonyok esetén vagy a halak

sajátos tulajdonsága miatt kerülnek használatra. Ezek a következők:

A tapogató-mártogató módszer: a csalétket állandóan mozgatjuk, de nem mondható sem

fenekezésnek, sem pedig pergetésnek, mert nem a műcsalit, hanem az élő halat használjuk

erre a célra. A csalit néhány méterre vetjük be, s lassú emeléssel és süllyesztéssel a folyó

áramlását kihasználva kínáljuk a csalit a süllőnek.

A kuttyogatás: a harcsafogás speciális módszere, csak ez a hal reagál a kuttyogató által

keltett hangra, mely a harcsát támadásra ingerli. Ennek a módszernek egy speciális eszköze

van. Ez az eszköz egy kb. 350 mm hosszú fogantyúval ellátott nyélből és ennek végére erősí-

tett tányérból álló szerszám. Ezt azonban boltokban ritkán árulják, gyakran a horgászok ma-

guk készítik.

A mormiskázás: technikáját főleg az északi országokban használják a téli hónapokban. A

mormiska parányi, horogra szerelt ólomtestű műcsali, mely az apró rákok mozgását utánozza.

A csalit állandóan rezegtetni kell lassan a víz mélye felé haladva. Ehhez sok gyakorlás szük-

séges!

Ahhoz azonban, hogy eredményes horgászok legyünk, nem elég csupán a megfelelő fel-

szerelés vagy a horgásztechnika ismerete, elsajátítása. Legalább ilyen fontos, hogy a horgász

nagyon jól ismerje a halak fajait, táplálkozási szokásait, táplálékait, vízbeli tartózkodási he-

lyeit, valamint a vizeinkben (tó, folyó) előforduló halfajtákat. A horgászok, mint utaltunk er-

re, természetszerető emberek is, így mintegy leíratlan erkölcsi kötelességük a vizek és a kör-

nyezet védelme a szennyezésektől, szeméttől egyaránt.

40

2.3. Lovassportok – lovasprogramok, lovas turizmus19

A ló és az ember történelme az ősidők óta szorosan összefonódott. Kezdetben a sztyeppe-

ken élő nomád népek mint vadászzsákmányt követték a vad méneseket. Majd a csupán éle-

lemforrásból rövidesen „közlekedési eszköz” lett. Felismerték az emberek, hogy a lóhátról

történő vadászat gyorsabb, nagyobb terület meghódítása válik így lehetővé.

Majd a ló „harci eszközként” funkcionált. A gyors lovascsapatok rajtaütöttek és kirabolták

a letelepedett földművelő népeket, messzi területekre kalandoztak el. Gondoljunk csak kalan-

dozó őseinkre, vagy a mongol Dzsingisz kán hírhedt lovas hordáira.

A magyarok ősei az Ural lábánál éltek lovaikkal, akiket a leghíresebb lovas nemzetségnek

mondtak az európaiak. Kalandozó őseink a honfoglalás után ismertek voltak nyilaikról, kitar-

tó lovaikról és különleges harci technikáikról. Államalapító Szent István királyunk idejére

tehető a lovak központosított tenyésztése, melyre igen nagy gondja volt. Védővámokkal és

kiviteli tilalmakkal óvta egyik féltve őrzött kincsünket, a lovakat.

A török hódoltság idején a 3 részre szakadt országon a lovaink keveredtek a szomszédos

nemzetek lófajtáival, melyek eredménye a gyors, kemény, kitartó, szívós lófajták megjelené-

se. A magyar ember számára a ló társ volt a munkában és a háborúban is. A magyar huszárság

és könnyűlovasság Mátyás király óta a harcok nélkülözhetetlen eleme volt. A XIX. században

Széchenyi és Wesselényi törekvése volt, hogy a magyar lósportot „embersporttá” fejlessze, és

bevonja a korszerű testgyakorlatozások közé.

A lovak harcban való jelentősége a XIX. századig megmaradt, hiszen egy-egy gyors lovas-

roham egész háborúk sorsát dönthette el. A messze hordó fegyverek elterjedésével azonban a

katonai jelentősége egyre csökkent.

A nagymérvű motorizáció előretörésével a mezőgazdaságban igavonásra használt lovak je-

lentősége is visszaszorul csakúgy, mint a szállításban az igavonó lovaké.

Igaz ugyan, hogy az iparosodással a ló kiszorul az ember napi munkájából, azonban a gé-

pek és motorok soha nem tölthetik be azt a helyet az emberek szívében, amit a ló foglal el. Ezt

támasztja alá az a tény, hogy a lovasok tábora, a lókedvelő emberek száma fokozatosan nö-

vekszik, valamint egyre több azon emberek köre, akik szabadidejüket szívesen töltik lovakkal,

lovaglással, lovassporttal. Napjainkban tehát a lovakat leginkább sportcélból és szabadidős

lovaglás céljából tartják. Így manapság a ló és a lovasszolgáltatások mint turisztikai termékek

jelentkeznek napjaink idegenforgalmában. A lovasprogramok és -szolgáltatások bővülő köre,

mennyiségi és minőségi mutatóinak emelkedése az egyre magasabb költségvonzata miatt a

szabadidő eltöltésének az egyik legdrágább formája.

Lovas nemzet vagyunk – tartják rólunk és valljuk magunk is. Az ember vonzódása a lóhoz

ősi, szinte ösztönös érzés a szabadság, a természetbe olvadás fokozhatatlan érzése. Növekszik

az emberekben a gyökerekhez való visszavágyódás, és a természettel való közvetlen kapcsolat

kialakítása, a városi létből való menekülés igénye.

19 Könyves–Müller, 2001.

41

2.3.1. A falusi turizmus és a lovasszolgáltatások összekapcsolása

A vidéki életformához, a falvakhoz és tanyákhoz kapcsolódott a múltban a lótartás. Akik a

régi hagyományokhoz szeretnének visszakalandozni térben és időben egyaránt, azon emberek

számára fontos, hogy ez a lovasszolgáltatás az eredeti környezetben legyen. Így tehát a lovas-

szolgáltatások közül a lovas hagyományaink ápolására és bemutatására talán leginkább létjo-

gosultak a vidéki-falusi vendégfogadók. A vidék adta kedvező klimatikus és terepviszonyai,

adottságai miatt alkalmas e célra. Magyarország változatos tájai és az ideális természeti, kör-

nyezeti adottságok (földúthálózat, mely kora tavasztól késő őszig alkalmas lovaglásra, nagy

szabad földterületek, puszták, bekerítetlen földek stb.) a lovaglás, tereplovaglás céljára na-

gyon ideálisak.

A lótartás, -tenyésztés, ha szeretnénk kiegészíteni különféle lovasszolgáltatásokkal (pl.:

lovasoktatás, lovaglás stb.), nem csupán költség-, de helyigényes is. A városok peremkerüle-

tein a telkek és földárak égbeszökő mértéke miatt a vidék mérsékeltebb költségei ismételten a

vidék mellett voksol. Itt a helyi adók alacsonyabb volta, a vidékfejlesztést elősegítő adóked-

vezmények, támogatások szintén kedvezőbbek.

Azok az emberek, akik falusi vendégfogadók, és lovaslétesítményt szeretnének létrehozni,

ilyen jellegű szolgáltatásokkal kiegészíteni vendégkörük igényeit, azoktól ez igen nagy anyagi

befektetést kíván. Valamivel kedvezőbb a helyzet, ha az illetőnek már akár egy istálló, egyné-

hány ló vagy akár a saját földjén megtermelt takarmány a rendelkezésére áll. (A lovas turiz-

mus fejlesztésére sok pályázat nyújt részbeni segítséget, amivel a költségek csökkenthetők.)

Igaz ugyan, hogy nagy a befektetési költség, de a várható haszna is, hiszen:

Fizetőképes vendégkört (külföldi-belföldi) vonz, aki a magasabb színvonalú árakat is

képes megfizetni.

A vendégfogadók szezonális gondjain enyhíthet, hiszen kora tavasztól késő őszig nyújt

szabadidős programokat. Lovas szán használata télen is kikapcsolódást biztosíthat a lo-

vakra történő odafigyeléssel.

A többnapos túrák, programok növelik az eltöltött napok számát, a férőhely-kihasznált-

ságot javítják.

A lovasszolgáltatásokat igénybe vehetik nem csupán a szállóvendégek, de a környező

települések lakói is. Pl. megszervezhető lovaglás oktatása, lovastábor vagy gyógy-

lovaglás a környező iskolások, baráti társaságok részére is, ahol a csoportos kedvez-

mény biztosítása megtérülne.

Fejleszthető a szolgáltatások köre, tehát egy egész „ipar” épülhet köré (szállás, étkezés,

kulturális, szabadidős programok, bemutatók, kézműipar (lószerszámok) stb.).

Lovaslétesítménnyel, lótartással találkozhatunk kisebb településeken, pusztákban, út menti

tanyákon, ahol nem rendelkeznek vendégfogadókkal. Ezeknek a tulajdonosoknak pedig cél-

szerű lenne falusi vendégfogadót építeni a létesítményre, ezzel is bővítve a szolgáltatások

körét, színvonalát. Cél továbbfejleszteni és bővíteni a lovasszolgáltatásokat, mely által újabb

és újabb vendégkör kialakítására nyílik mód.

42

2.3.2. Célcsoportok

Lókedvelők

Ide sorolhatjuk azt a laikus turistatömeget, amely a lovasrendezvényeket mint látványossá-

got látogatja. Érdeklődésük főleg a lovasbemutatókra, fesztiválokra, lovasnapokra, illetve

lovasoktatásra, maximum egy órás tereplovaglásra korlátozódik. Megjelenésük a lovardák

körül véletlenszerű, szerepük csekély és passzív, de ha a pozitív tapasztalat, az új élmény kel-

lő motiváltságot ad számukra; visszatérő, potenciális vendégkörré válhatnak. Nagy élményt

jelent, ha lóhátra vagy ló által húzott kocsira ülhetnek csekély lovastudásuk ellenére is. Érdek-

lődéssel figyelik a lovasok öltözködésének eleganciáját, sportversenyek, múzeumok megte-

kintését is szívesen beépítik programjukba. Megvan bennük a vágy, hogy lovasok legyenek.

Lókedvelők igényei:

A jól megtervezett, kivitelezett turisztikai attrakciókat igénylik. A lovarda csupán egy

program a sok közül, ezért számukra a szabadidős programok széles választékából kell aján-

lani (sokféle sportaktivitás, tenisz, golf, gyógyfürdőzés, gasztronómia, kulturális programok

stb.).

Marketingmunka a lókedvelőknél:

kiállításokon az érdeklődésük felkeltése,

számukra kialakított kínálati csomagok, melyekre a fő hangsúlyt a lovasbemutatókra

kell fektetni.

Lovasok

Azok, akik a lovardákat, a lovasrendezvényeket és sportversenyeket tudatosan, célirányo-

san keresik fel, és szakértői szemmel figyelik. A legigényesebb és a legszűkebb réteg, akinek

fő motivációja a ló. Lovastudásuk magas szintű. A ló az életük, szabadságukat szívesen töltik

lóháton. Érdeklődésük főleg a magas színvonalú lovasversenyek (díjugratás, díjlovaglás, fo-

gathajtás stb.), illetve a tereplovaglás felé irányul. Jelentős a szerepük a ló adás-vételében.

Lovasok igényei:

Minden részletre igényesek. A színvonalas lóversenyeket, lovasbemutatókat kedvelik. A

lótenyésztést is minőségi elvárásoknak vetik alá. Ők nem kimondottan a falusi turizmus cél-

csoportjai!

Marketingmunka a lovasoknál:

a direkt marketing eszközeit felhasználva minél közvetlenebb értékesítési csatorna ki-

alakítása,

nagyobb lovasversenyeken, sportrendezvényeken saját információs stand kialakítása,

lovasversenyek résztvevőinek személyes megszólítása,

ajánlatok küldése sportklubok számára.

43

Hobbilovasok

Ebbe a csoportba tartoznak azok, akik lovagolni jönnek, illetve programválasztásukat a

lovasszolgáltatások megléte motiválja. Ez tehát a leginkább megcélozható szegmens a marke-

tingstratégia által. Minden iránt érdeklődnek, ami a lovakkal kapcsolatban áll: versenyek, lo-

vas hagyományok, lószerszámok, -felszerelések, bemutatók, fesztiválok, tenyészszemle, de

elsősorban az egy órától a több napig terjedő lovas túrák. Számuk nagyobb az előző csoporté-

hoz viszonyítva, de ők is tehetős pénzügyi alappal rendelkeznek. Legtöbbjükben él az egész-

séges életmód iránti igény, tehát a sportaktivitásokat, egészséges ételeket, a vidék nyugalmát,

környezetét preferálják.

A hobbilovasok elvárása:

Ők a tulajdonképpeni lovas vendégek, elvárásaik összetettebbek, profi programcsomagok-

kal. Az általuk keresett kínálati elemek a következők: lovagoltatás, lovasoktatás, lovas tábor,

edzőtáborok, pónilovaglás, hétvégi túra, csillagtúra, hetes túra, kocsikáztatás, vadászlovaglás,

lovas szán, lovasbemutató, folklór programok, bértartás, fogattúrák, kalandtúrák, kalandtábo-

rok (nomád élet), utazás cigánykocsival.

Marketingmunka a hobbilovasoknál:

a legnagyobb hangsúly az értékesítésben a különböző utazási kiállításokon való részvé-

tel legyen,

kínálati csomag részeként tour-operátorokon keresztül történő ajánlások.

2.3.3. Kínálat

A turisztikai célú lovas létesítmények és felszerelések

A turisztikai célú lovas létesítményekhez egyrészt hozzá tartoznak azok az építmények (is-

tálló, karám, lovarda stb.) melyek a lovak tartásához és a turisztikai termékhez kapcsolódnak.

Másrészt pedig azok az egyéb létesítmények (falusi vendégház, porta), melyek a vendégek

szállás- és egyéb igényeihez kapcsolódnak. Mindkét jellegű létesítmények színvonalas, prak-

tikus és kényelmes kialakítása szükségeltetik. Tudjuk, hogy a lótartás, a lovasszolgáltatások

költségesek, de nem csupán ez, hanem az ehhez kapcsolódó létesítmények kiépítése, fenntar-

tása, karbantartása és felújítása is. Az eltérő szolgáltatások azonban eltérő létesítményeket

igényelnek. Ha csupán a lovasoktatást tűzzük ki célul, elég egy lovastelephely és vendégház.

Illetve a csillagtúrák megszervezéséhez is elegendő, hiszen mindig ugyanarról a helyről indu-

lunk, és ugyanoda érkezünk vissza. A vonaltúrák programajánlatához azonban (melyek a vál-

tozatos tájak, települések, látnivalók miatt talán érdekesebbnek bizonyulnak) elszórtan foga-

dókat kell kiépíteni, vagy a már meglévőket túrává kell szervezni.

Ha magunk építjük ki ezeket a fogadókat, akkor előre jól meg lehet tervezni úgy, hogy kö-

rülbelül azonos távokra legyenek (figyelembe véve az optimális napi haladást a lóval), és

olyan helyeken, ami turisztikai vonzerővel vagy egyéb programlehetőséggel is szolgál. Ennek

44

a megvalósítása szinte csak szervezetek összefogásával, pályázati pénzek és támogatások fel-

használásával lehetséges a nagy fajlagos költségek miatt.

Egy másik lehetőség, ha a már működő fogadókat, lovaslétesítményeket szervezzük prog-

rammá. Ez egy olcsóbb lehetőség, azonban hátránya az előbbivel szemben az, hogy ezek az

építmények nem biztos, hogy optimális távközökre találhatóak. Így lehetnek olyan eltérések

is, hogy az egyik 10, a másik 130 km-re van egymástól, amely a szervezésben okoz gondokat.

Az istálló

A ló elhelyezése leggyakrabban istállóban történik. Ez a módozat több munkát kíván az ál-

lattartótól, mert a lovakat rendszeresen járatni kell a szabadban, tehát jobban igénylik az

egyéni foglalkozást. A kifejlett lovak elhelyezésére az istállóban kialakíthatunk boxokat vagy

állásokat, mely a sérülés elkerülése végett célszerű, hiszen az egymástól magas vagy félmagas

fallal elválasztott lovak nem tudják a másikat bántani. A futóistálló fiatal lovak, csikók, kan-

cák elhelyezésére alkalmas. Az istálló nagy és tágas volta nagyobb mozgásteret ad az állatok-

nak. Ha az istálló közvetlenül a mezőre, legelőre nyílik, akkor – jó idő esetén – kiengedhetők

a szabadba.

A legelői tartás

Ha a legelőn tartjuk a lovakat, akkor is fontos, hogy egy zárt, védett fészert alakítsanak ki,

ahová a lovak behúzódhatnak rossz idő esetén. A legelőt karámmal kell bekeríteni és lovan-

ként 1 hektár terület szükségeltetik.

A ló

A lovak turisztikai célú tartásánál fontos a szép, arányos felépítés, a tetszetős küllem,

amely már önmagában kellő motiváltságot jelent a kezdő lovagolni vágyók számára. Ezen

felül fontos az ép, egészséges test, a megfelelő erőnlét és a kiegyensúlyozott vérmérséklet. A

bátorságon, szívósságon és kitartáson túl az engedelmesség is egy fontos követelmény a lóval

szemben, illetve az, hogy a ló megbízzon lovasában.

A ló vásárlásánál, kiválasztásánál az alábbi ismérvek a döntőek:

milyen „lovas szolgáltatást” kívánok nyújtani a vendégek számára (más típusú ló alkal-

mas túralovaglásra, gyógylovagoltatásra, fogattúrához stb.);

ki a célcsoportom (az életkor, a technikai tudás is számít);

a vevő vagy a lovászfiú lovaglótudása (a tapasztalt, gyakorlott lovas megengedheti ma-

gának, hogy csak éppen belovagolt lovat vegyen, mert maga is képes jól kiképezni);

anyagi lehetőségünk;

milyen elhelyezési lehetőségünk van, és mennyi időt tudunk a lóval tölteni;

a ló tulajdonságai, viselkedése, engedelmessége, esetleges sérülések stb.

állatorvosi vizsgálat eredménye.

Mindezek figyelembevételével (előnyök-hátrányok) alakítjuk ki átfogó képünket a lóról és

döntünk mellette vagy egy másik mellett.

45

Ezen kívül szükséges még gondoskodni:

a ló ápolásával kapcsolatos felszerelésekről;

a ló felszereléseiről (nyereg, kantár, segítőszár);

a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányról.

2.3.4. A lovas felszerelése

Minden sportnak megvan a jellemző, praktikus öltözete, felszerelése. A lovassportok válfa-

jai más és más öltözetet kívánnak, melynél a fő szempont a célszerűség. Akik a lovaglást,

túralovaglást választják és profik, már minden bizonnyal beszerezték a felszereléseket, hiszen

már több év óta űzik rendszeresen ezt a sportot. Akik kezdők, és netán először érkeznek a

vendégházhoz lovagolni, kellő tájékoztatást kell adni nekik, hogy milyen felszereléseket cél-

szerű beszerezniük. Az alapfelszerelés: lovaglónadrág, lovaglócsizma, lovaglósapka (kobak).

Ezen felül a pálca és a kesztyű is megvásárolható.

A lovaglónadrág

Fontos a beszerzése, hiszen sok kezdő képes elmenni lovagolni rövidnadrágban vagy vas-

tag belső varrású farmerban, ami felsebezheti, kitörheti az ember bőrét, amikor erősen, belső

combizommal szorítja a ló oldalát. Lovaglónadrág esetében a szárak belső oldalán semmiféle

varrás nincs, a térdi részén pedig bőrbetét található. Mindezek mellett kényelmesek, melyek-

ben könnyen lehet mozogni.

A lovaglócsizma

Ez lehet gumi- vagy bőrcsizma. A fűzős cipők azért nem jók, mert beleakadhatnak a ken-

gyelbe, és így balesetet okozhatnak. A csizma választásánál tartsuk szem előtt az alábbiakat:

kényelmes legyen, illetve érjen a térdhajlatig, hiszen viseléskor a szár rövidül 2-3 centit. Ha

nem akarunk rögtön beinvesztálni egy drágább lovaglócsizmába, egy meglévő félcipő, ba-

kancs esetében lábszárvédőt ajánlatos használni.

Lovaglósapka (kobak)

Hozzájárul a lovas esztétikai kinézetéhez, valamint balesetvédelmi szempontból szükséges,

hiszen esések alkalmával a súlyos fejsérülések elkerülhetők.

2.3.5. Lovasprogramok

A szabadidős programok repertoárjában a sportágak mint eszközök felhasználásában a lo-

vassportok merőben eltérnek az eddigiektől, hiszen itt a „szer” – bár a lovasok inkább társat

említenek – különleges bánásmódot igényel. Nem véletlen, hogy azok számára, akik a lovas-

sportot kívánják rekreációs és felüdülési célból választani, elsőszámú kérdés, hogy tudnak-e

lovagolni. Amennyiben igen, és gyakorlattal rendelkeznek, akkor kevesebb a dolgunk, és

nagy lovaglótudást igénylő profibb szolgáltatások is ajánlhatók számukra (pl. lovas túra, va-

dászlovaglás). Abban az esetben, ha csak az előképzettséggel rendelkezőknek ajánlunk prog-

46

ramot, leszűkítjük a célcsoportunkat. Abban az esetben, ha a lovas turizmusban „tömegesítés”

lehetőségét látjuk, úgy gondot kell fordítanunk az alapvető lovasismeretek elsajátítására.

Ennek keretében sort kerítünk az alábbi területekre:

ismerkedés a lóval,

lovaglás oktatása,

lovas túra,

fogattúra,

utazás cigánykocsival,

vadászlovaglás,

gyógylovaglás,

lovasbemutatók,

lovassportok (díjlovaglás, díjugratás, military, fogathajtás, galopp, ügetőversenyzés,

lovastorna [voltizsálás], távlovaglás, lovasjátékok).

Ismerkedés a lóval

Ajánlott azok számára, akik még nem lovagoltak soha, de szeretnének megtanulni, kisgye-

rekeknek vagy a ló iránt érdeklődő családok számára, ami jó kikapcsolódást jelenthet a fiata-

labb vagy idősebb korosztálynak is. Történhet az istállóban vagy a szabadban.

Az érdeklődők megismerkednek:

a ló ápolásával kapcsolatos eszközökkel (pl. vakaró, ápolókefe, gyökérkefe, patakaparó,

farokfésű stb.), és megfigyelhetik a tisztítás mozzanatait;

a ló megközelítésének szabályával (mindig elölről közelítsünk a lovakhoz);

a ló takarmányozásával, etetésével;

a ló felszereléseivel, tartozékaival (nyereg, kantár, zabla, segítőszár stb.);

a ló típusaival, fajtáival,

a lovas felszereléseivel.

Lovas animációs programok (lásd feladatait az 5. sz. mellékletben).

Lovaglás előkészítésére lovasjátékokat szervezhetünk, illetve olyan feladatokat, melyek

megismertetik a gyermekekkel a lovak viselkedését, főbb jellemzőit, a lovagláshoz használa-

tos eszközöket.

2.3.6. A lovaglás oktatása

A lovaglás, bár csodálatos sport, nagyon sok veszélyt rejt magában, éppen ezért az oktatá-

sát nagyon gondosan meg kell tervezni, elő kell készíteni.

A lovasoktatást a lovagló tudás felmérésével kezdjük, és a résztvevőket csoportokba oszt-

juk, hogy kik tartoznak a kezdőkhöz, és kik a haladókhoz.

A kezdőknek meg kell tanulniuk:

a lóápolást és felszerszámozást,

felszállást a lóra, és helyes testtartást a lovon,

47

az alapjármódokat (lépést, ügetést, vágtát) futószáron,

a ló irányítását a lovardában.

Ezeknek az elsajátításához azonban hosszabb idő szükséges (egyéntől függő, kb. 1 év).

Akik már nagyobb gyakorlatra tettek szert a lovaglásban, szakosodhatnak, specializálód-

hatnak a különféle lovassportágak felé, pl. díjlovaglás, military, tereplovaglás stb.

A haladók:

Akik a kezdőknek ajánlott gyakorlatokat, feladatokat készségszinten elsajátították, illetve

nagy gyakorlattal rendelkeznek, számukra az ajánlott feladatok az alábbiak:

minél több lovon lovagoljanak, „ismerkedjenek” meg a lovardából sok lóval,

a jármódokat gyakorolják,

a stílusgyakorlatokat iskolázzák (díjlovaglás, military),

vegyenek részt tereplovaglásban, hiszen ez adja a lovaglás savát-borsát.

A tereplovagláson ajánlott:

legalább két ember menjen ki a terepre mindig (a másiknak tudjon segíteni, ha véletle-

nül baleset történik),

mindig tapasztalt ló és lovas társaságában menjen ki terepre,

több ember részvétele esetén túravezetőt kell alkalmazni, akinek az utasításai a mérv-

adóak,

ismert lóval lovagoljanak ki, hiszen fontos, hogy ismerjék a ló viselkedését, szokásait,

biztos lovaglótudás szükséges a terepen való lovagláshoz,

ajánlott a zajos, forgalmas helyek elkerülése.

Lovas túra

Biztos lovaglótudással rendelkező vendégek számára ajánlott, akik hosszú évek alatt a

lovasórán megszerzett technikai tudásukat, tapasztalataikat hasznosítani tudják. A technikai

tudás mellett elengedhetetlenül fontos a speciális állóképesség, erőnlét is, hiszen a túralova-

sok több napos vagy több hetes kirándulásokat tesznek meg lóháton. Az úti csomagnak feltét-

lenül tartalmaznia kell térképet, iránytűt, kötszeres csomagot, kisebb sérülések ellátásához

szükséges anyagokat, pataszeget stb.

Kétféle lovas túra van:

Klasszikus: Állomáshelyről állomáshelyre vonul, kb. 30–50 km-t tesznek meg lóháton na-

ponta. Időtartama: néhány naptól több hétig.

Csillagtúra: A kiindulási hely (szállás) ugyanazon hely marad a túra végéig, és erről a

helyről lovagolnak ki minden nap más irányba, más útvonalon, de mindig a kiinduló helyre

érve. A lovas túrák során (a szervezőktől függően) lehetőség nyílhat arra, hogy a nem lovag-

lók számára lovas kocsit biztosítanak, és azzal kísérik végig a túrázók csapatát.

A túralovaglásra a legjobb a military lóhoz hasonló tulajdonságú ló, aki minden terepen át-

viszi lovasát. Élénk vérmérsékletűek, kitűnő állóképességűek és belovagoltsággal bírnak. A

túravezető nagy terepismerettel rendelkező gyakorlott lovas kell, hogy legyen.

48

Fogattúra

Kisebb csoportoknak, kluboknak, baráti társaságoknak, családoknak ajánlott, illetve azok-

nak, akik lovagolni nem tudnak, vagy arra nem vállalkoznak, de szeretnének a szabad levegőn

a táj szépségeivel megismerkedni. Egy kocsiban 4-6 fő részére van kényelmes hely. Legyen a

túra akár a gazdag állatvilággal rendelkező erdős hegyek között, akár folyóparton vagy a fü-

ves, homokos pusztákon, felejthetetlen élményt nyújt a szabadban egybekötött piknik lehető-

ségével. A fogattúra programja gazdagodhat egyéb más programokkal, ha az úti cél megvá-

lasztása olyan településekre visz el, ahol megtekinthetőek népi hagyományok, múzeumok,

kulturális rendezvények stb.

Utazás cigánykocsival

Ez a speciális program – mint fogattúra – felejthetetlen élményt nyújthat az egész család-

nak vagy egy baráti társaságnak egyaránt. Akik erre vállalkoznak, átélhetik a vándorló cigá-

nyok életének hangulatát. A megfelelő útvonal megválasztásával lehetőség nyílik felfedezni

Magyarország természeti csodáit, változatos növény- és állatvilágát, védett természeti értékeit

és a hagyományaikat őrző kis falvaink szépségét.

Vadászlovaglás (régi angol falkavadászat imitációja)

Csakis gyakorlott lovasok számára ajánlott, hiszen változatos terepviszonyokon, akadályo-

kon keresztül visz az út, mely lótól és lovastól egyaránt jó erőnlétet követel meg. Talán a lo-

vaglás egyik legizgalmasabb, egyik legnagyobb élményt nyújtó formája, de egyben a legkölt-

ségesebb is. A résztvevő fizeti a vadászati díjat. Saját lóval kell rendelkeznie, melyet a vadá-

szatra visz, és megfelelő öltözék is szükségeltetik (a díjugrató versenyek általános öltözéké-

nek megfelelően).

A vadászlovaglásnak több változata is ismeretes. Népszerű az a forma, amikor a követendő

vadat egy lovas helyettesíti, aki egy húsdarabot húz maga után, hogy a kutyák szagot kapja-

nak. A lovasok pedig a kutyákat követik. Az előre kijelölt útvonalon kisebb akadályokat is

helyezhetnek el, ami nehezíti, és változatossá teszi a terepet. Mivel a kutyafalkát a résztvevők

fizetik, ezért ez költséges. Kevésbé költséges változata, amikor a vezető vállára egy rókafarkat

erősítenek, és azt a lovast üldözik a többiek, mint rókát. Kiegészülhet szabadtéri ebéddel, este

vadászvacsorával, illetve vadászbállal vagy más egyéb programokkal.

Gyógylovagoltatás

Sajnos Magyarországon az iskoláskorú gyermekek több mint felénél találunk valamilyen

ortopédiai vagy belgyógyászati rendellenességet, elváltozást, ezért már az új tanterv a gyógy-

testnevelés órákat kötelezően bevette az iskolai oktatás rendjébe. Akár az iskolákat megcéloz-

va, akár az egyéneket (fogyatékosok, gyerekek, felnőttek, külföldiek stb.), ezzel a szolgálta-

tással kiegészítve lehetne a programok skáláját bővíteni. Ezen tevékenység űzéséhez 1-1,5 év

szükségeltetik a lovak kiképzésére; ezen kívül orvos vagy terapeuta alkalmazása is ajánlott.

Nagyon sok helyen (diszlexia, diszgraphia, gerincferdülés és tartási hibák stb.) eredménye-

sen alkalmazható a gyógylovaglás, ahol a 3 dimenziós mozgásimpulzusokat használják fel.

49

Lovasbemutatók

Kulturális programot nyújthat az egész család számára. A lovastudással rendelkezők és a

lovagolni nem tudók számára egyaránt látványos program. Különféle látványosságokkal ta-

lálkozhatunk ezen bemutatók alkalmával, mint:

csikósbemutató ügyességi gyakorlatokkal: lófektetés, ültetés, kendőlopás;

lovastorna (voltizsálás): lóháton végrehajtott tornagyakorlatokat és a lóra történő fel-

leugrásokat tartalmazza;

díjugratás: a ló akadály fölötti ugróképességét csodálhatjuk meg;

lovas-íjász bemutató: nemcsak az íjászok célzóképességét láthatjuk, de az öltözékük is a

múltba visz vissza bennünket;

puszta-ötös bemutató: elöl három, hátul két ló, és e kettőn áll a csikós, aki a száguldó

lovakat kordában tartja;

puszta-tízes: 4 vágtató ló elől, 4 középen, és kettő hátul, melyen a csikós áll és irányít;

fogathajtó versenyek: sokoldalú próbatételt jelentenek mind a ló, mind a lovas számára,

szigorú pontozásban részesül a küllem, a kocsit, a lovat és a hajtót illetően is;

fajtabemutatók: a különféle lófajták bemutatása.

2.3.7. Lovassportok mint mozgásváltozatok

A lovassportok – a magas költségvonzata, épület- és felszerelés-igénye miatt – nem igazán

valósíthatóak meg a falusi portán, ezért ezek a sportágak többnyire csak szakosztályokban,

egyesületekben űzhetők, gyakorolhatók. Mégis szólnunk kell róluk, hiszen önállóan, vagy a

lovasbemutatókhoz társított programként látványosak, és a turisták ezreit vonzzák.

Csupán kiegészítő programnak számíthatnak a Magyarország területén megrendezésre ke-

rülő lovas sportversenyek, melyeknek széles választéka nyújthat kikapcsolódást a lókedvelő

embereknek.

Az alábbi lovassportok ismeretesek Magyarországon: díjlovaglás, díjugratás, military, fo-

gathajtás, galopp, lovastorna, vadnyugati lovaglás, vadászlovaglás, távlovaglás, lovasjátékok,

ügetőversenyzés, túralovaglás, szabadidős lovaglás. Ezek közül az alábbiakat mutatjuk be

kedvcsinálóként:

A díjlovaglás

A ló és lovas közti együttműködés legmagasabb formáját igényli. „A díjlovaglás lényegé-

ben olyan tervszerűen végrehajtott gyakorlatok összessége, melyek során a lónak, a lovassal a

hátán mindenkor meg kell tartania egyensúlyát.” A lóval meg kell tanítani parancsszavakat, és

elvárt követelmény, hogy a ló minden helyzetben engedelmesen viselkedjen, hiszen a zsűri

pontozza az engedelmességet, a jármódokat, a lendületet és az elengedettséget.

A díjugratás

Az akadálypálya különböző nehézségű akadályokból áll (6-12 akadály), melynek magas-

sága függ a verseny jellegétől (területi vagy nemzeti). A verseny előtt a lovas ló nélkül körbe-

50

járhatja, felmérheti a pályát. Az akadályok sorrendjének memorizálása jelentős, mert a sor-

rend adott.

Értékelés lehet:

akadályok leverését büntetőponttal szankcionálják;

akadályok leverését büntető másodperccel sújtják, és a lovas idejéhez hozzáadják;

feljegyzik a hibákat, és az időt is beszámítják az eredménybe.

Az győz, aki legkevesebb hibaponttal és a legrövidebb idő alatt teljesíti a pályát.

A military

A feladatok összetettek, nagy nehézségűek. A versenyzőknek meg kell mutatniuk tudásu-

kat díjlovaglásban, terepversenyen és ugratásban is. Az összetett versenyszámokból álló 3

napos verseny nagyon népszerű. Az első nap van a díjlovaglás, ahol a ló engedelmessége, a

fordulatok egyenletessége és a mozgás elengedettsége kerül pontozásra.

A második nap jön a terepakadály-pálya, de itt a díjugratással szemben a versenyzőnek

nem áll módjában a pályát előre bejárni. Így a lótól és lovastól egyaránt nagy koncentrációt és

együttműködést, figyelmet igényel.

A harmadik napon pedig az ugróverseny zajlik. A lovaknak 8-14 akadállyal ellátott pályán

kell teljesíteniük. Több napos programot, felejthetetlen élményt biztosít a nézőknek.

A fogathajtás

A fogathajtás mára olyannyira népszerűvé vált, hogy Európa-bajnokságot, világbajnoksá-

got is rendeztek belőle. Fogathajtó nagyhatalomként tartanak bennünket számon, amit ebben a

sportágban elért magyar világbajnokaink vívtak ki. Szintén három napos versenyt jelent, ahol

az első napon a bírók pontozzák a kocsik felvonulásakor a ló, a lovas, a kísérő, a kocsik és a

szerszámok esztétikai megjelenését, összhangját. Ezután jön a díjhajtás, mely adott pályán

történő körmozgásokból, ívekből, kígyóvonalakból áll. A második nap eseménye az akadály-

hajtás, ahol 20 kapu az akadály. Cél a pályát hibátlanul, minél rövidebb idő leforgása alatt

teljesíteni. A fogathajtás a lovasszolgáltatások során is népszerűvé vált, hiszen egy-két hetes

tanfolyam alatt a kezdők is el tudják sajátítani a fogathajtó iskola alapjait, és képessé válnak

arra, hogy egy kettes fogatot önállóan be tudnak fogni, majd egy pályaszakaszon végig tudnak

menni.

A galopp

A galoppversenyeket két csoportba sorolhatjuk:

Síkversenyen akadályt nem találunk a pályán. Különböző távokon kerül megrendezésre.

Az ugróversenyeket gát- és akadályversenyekre osztjuk, ahol a sík terep különféle

akadályokkal tarkított (vizes árok, sövény stb.). Ez a versenyszám nagyfokú erőnlétet,

gyorsaságot kíván a lovaktól, ezért a tréner feladata a megfelelő edzésprogram tervezete

és a ló csúcsformába hozása. A zsoké feladata, hogy a verseny alatt a lehető legjobb

formát hozza ki a lóból.

51

Az ügetőversenyzés

A hajtók az úgynevezett sulkyban ülnek, ami egy 2 kerekű, csupán 20 kg súlyú kocsi, amit

a lónak a hajtóval együtt kell húznia. Cél a legrövidebb időn belül teljesíteni a távolt, de szá-

mos szabály nehezíti a győzelem elérését, valamint handikep-futamok20 biztosítják a kiegyen-

lített esélyekkel való indulást.

A lovastorna (voltizsálás)

Lovon végrehajtott tornaelemekből és -gyakorlatokból álló gyermek- és ifjúsági lovassport.

A gyakorlás során a fiatalok valamennyi alapjárás-módban elsajátítják a gyakorlatokat, a ver-

senyek alkalmával azonban a ló csak vágtában mehet. 16 éves korig csoportban versenyezhet-

nek (8 fő + 1 tartalék), 16 év felett pedig egyéni gyakorlatokat mutatnak be. A verseny kötele-

ző és szabadon választott gyakorlatokból áll, melyet a zsűri tagjai pontozással értékelnek.

A távlovaglás

Önálló versenysportág lett, melyet különböző hosszúságú távokon lehet teljesíteni (80–160

km, 25–80 km). Ez a sportág jó erőnlétet követel meg a lótól és lovasától egyaránt.

Lovasjátékok

A lovasjátékok története egyidős a lovagláséval. Azonban Magyarország területén nem

igazán elterjedt, ezért erről nem kívánok részletesen írni, csupán egyet-egyet megemlíteni.

Lovasjátékok legősibb változata a bikaviadal, mely Spanyolországban dívik.

„A játékok királyának, a királyok játékának” is nevezett lovaspóló is ide sorolható, vagy az

Amerikában, Kanadában és Ausztráliában népi sportnak számító rodeó.

A felsorolt lovas sportágak némelyike hazánkban is kezd egyre jobban elterjedni, mely

maga után vonja a sportoló és rajongói tábor kibővülését. Az egyes szakosztályokban folyó

munka megtekintése a versenyek hangulatának átélése mint turisztikai attrakció a jövőbeni

program-lehetőségek bővülését eredményezheti.

2.4. A túrák, a gyalogos turizmus

„Az ember nem azért turista, mert az erdőt járja, hiszen a vaddisznó is járja –

mégsem turista, hanem azért, hogy maradandó, a közt szolgáló turistalétesítmé-

nyeket hozzon létre.” (Dr. Téry Ödön)

A gyalogos turizmus a „szelíd” vagy ún. zöld turizmus koncepciójához nagyon jól társítha-

tó, hiszen a természetben zajlik, célja között szerepel a természeti környezet elemeinek jobb

megismerése és annak védelme. A túrával kapcsolatos asszociáció: a békés, érintetlen, gyö-

nyörű természet gazdag növény- és állatvilágával a földfelszín változatos formakincsével, a

szabadban való kellemes időtöltés és fizikai aktivitás végzése. A túrákat különböző szempon-

20 Handikep: angol eredetű szó, olyan versenyt jelent, amelyben a versenyzők nyerési kilátását, az ezzel

megbízott szakember (handicapper) akár több, vagy kevesebb súly kiosztásával (galoppversenynél), akár

előnyök vagy hátrányok kiosztásával (ügetőverseny, atlétika) kiegyenlíteni iparkodik.

52

tok szerint tudjuk nevesíteni, elkülöníteni, csoportosítani. Szerkezete alapján: „csillagtúra”

vagy hagyományos „vonaltúra”. (Ennek a jelentését lásd a lovassportok – lovasprogramok

fejezetben.)

Időtartama alapján lehet egynapos, több napos vagy hetes túra. Megkülönböztetünk zöld

túrát, melynek útvonala erdőn, mezőn, alföldön, hegyekben vezethet, a kék túra pedig a vízen

történő túrázást jelöli. Az igénybe vett eszközök alapján lehet: gyalogtúra, kerékpártúra, ka-

jaktúra, kenutúra.

A túrák előnye:

Az egészségre gyakorolt hatása kedvező, életőrző, egészségvédő, rekreációs tevékeny-

ségek közé sorolhatóak.

Kiszakadva a városi környezetből, növelve a friss levegőn való tartózkodást, egyben a

természet erőivel való edzést is jelenti. Az időjárás vagy éghajlat elemei (hőmérséklet,

szél, csapadék, napsugárzás, légnyomás, szél stb.) állandóan változnak, mely így a szer-

vezetet alkalmazkodásra készteti, így az immunrendszert is erősíti.

Ezek a túrák ciklikus mozgásokat rejtenek magukban, ami az emberek kardiorespirato-

rikus állóképességét, vagyis a szív-, tüdő- és légzési-keringési rendszerét fejlesztik, így

ezek prevenciót jelentenek a szív- és érrendszeri betegségekkel, szívinfarktusok előfor-

dulásával szemben.

Life-time sportok körébe tartozik, életkortól függetlenül bárki űzheti, így igen széles a

célcsoportja, életkori kategóriát tekintve az egész kicsi gyermekektől az idősekig.

Költség-hatékonyak, hiszen ha belegondolunk, hogy egy egyhetes túra alkalmával hány

órát mozog az ember, és a túra költségvonzatát leosztjuk, akkor elég kedvező kép tárul

elénk. Azt szokták mondani, hogy egy jó túracipő, megfelelő öltözet, térkép, tájoló, né-

mi eszköz és élelmiszer a hátizsákban, ami szükséges hozzá.

A túrák alkalmat nyújtanak hazánk szép tájaival, növény- és állatvilágával kapcsolatos

ismereteink bővítésére, a családi-baráti kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez. A szociali-

zációban betöltött szerepe is meghatározó ezért. A szelíd turizmus vagy az ökoturizmus

számára is kedvelt programváltozat, így az ökoturisták is megcélozható szegmensei a

különböző túráknak.

Egész napos programot nyújt, melyet színesíthetünk a túra célállomásán vagy a túra

közbeni egyéb programokkal (főzés a szabadban, különböző rekreációs tevékenységek,

természeti sportok, kulturális programok stb.). A túrára való gondos előkészület (terv,

öltözék, felszerelés stb.) elengedhetetlenül fontos a kellemetlenségek, a balesetek, a be-

tegségek elkerülése végett.

A falusi, vidéki turizmushoz is nagyon jól társítható, hiszen nincs olyan hely Magyaror-

szágon, ahol a túrák valamelyikét (vízi, kerékpáros, gyalogos) ne lehetne megszervezni.

Így tulajdonképpen minden falusi vendégfogadó előtt adva van a lehetőség (ha másra

nem, gyalogtúrára). Legyen az folyó menti, hegyi, alföldi település, mindenhol találko-

53

zunk a „magyar táj kincsivel”, a helyi kulturális, művészeti értékekkel (Könyves–

Müller, 2001).

Mivel a gyalog- és kerékpártúra lehetősége kora tavasztól késő őszig lehetséges, így a

több napos túrák biztosíthatnák a jobb férőhely-kihasználtságot, és a szezont kitolhatják.

2.4.1. A természetjárás és turisztika

Ennek a szónak a jelentése a Magyar értelmező kéziszótár szerint: „Rendszeres, sportszerű

testmozgás, gyaloglás a szabad természetben.” Gyakran használják a turisztika kifejezést is,

de ez tágabb fogalom, mint a természetjárás. Ugyanis a turisztika címszó alá sorolhatjuk azt

is, ha valaki befizet egy útra valamely utazási irodában, valamilyen közlekedési eszközzel

(busz, repülő) a helyszínre ér, és idegenvezető segítségével megtekinti az „előírt” látnivalókat.

Szállodában lakik, étteremben étkezik, tehát a városias életformától aligha szakad el.

A természetjárók programjaik során nem szakadnak el a természettől. A természetjárásnak

napjainkra számos szakága alakult ki, mint pl. barlangászat, hegymászás, vízi túrázás, búvár-

kodás. Ezek a válfajok nagy előképzettséget, felkészülést igényelnek és speciális felszerelést,

ezért költségesebbek. Nagy tömegek számára „anyagiakban” is elérhetőek a gyalogos túrák. A

természetjáró a túra során sok mindent győz le: elsősorban a természet akadályait és a terepvi-

szonyok adta nehézségeket, valamint az időjárás viszontagságait, hogy csak néhányat említ-

sünk. Ezen akadályok legyőzése erőt, akaratot, kitartást követel az egyéntől, a térképi tájéko-

zódás pedig szellemi erőfeszítést.

A természetjárás minden szakága tehát „sporttevékenység, amely igénybe veszi és fejleszti

az egyén erejét, akaratát, kitartását, tűrőképességét. Alakítja az egymás iránt érzett felelőssé-

get. A túrázás, a tájékozódás egyszerre veszi igénybe a természetjáró testi, fizikai és szellemi

erejét, jó irányba fejleszti az egyén és természet viszonyát”.21

A természetjárás szakágakra oszlik aszerint, hogy milyen a túra terepe, és hogy milyen

eszközökkel járják a természetet az emberek.

A gyalogos turizmus jellemzői

A Leader kiadvány (2001) megfogalmazása szerint22 a gyalogos turista több mint egy

olyan fogyasztó, aki gyalogutakon jár. Érdeklődik az egész terület (vidék) iránt, azaz a táj, a

regionális identitás, a különböző túraútvonalak és szolgáltatások iránt a gyalogtúrák előtt,

alatt és után is. Vagyis a vidék geomorfológiája, flórája, faunája, a hagyományok, a túrautak

együttese adja azt a turisztikai attrakciót és vonzerőt, mely a desztináció választást befolyásolja.

Tipikus gyalogtúrázó nem létezik, hiszen a lakosság valamennyi kategóriája gyakorolja ezt

a fajta rekreációs tevékenységet, azonban bizonyos tendenciák megfigyelhetők a gyalogos

turizmusban.

21 Hardi András: Tájékozódás Természetjárás Tájfutás, Tárogató Kiadó, Bp. 1995. 48–51. 22 http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leader2/rural-en/biblio/walking/walking.pdf

54

Erős a nők jelenléte. Németországban 50 %, Franciaországban még magasabb ez az

arány, a családok részvétele kifejezett, a családi túrák fejlesztése is megindult. Népszerű az 50

éven túliak körében és a középső, valamint felső osztálybeliek tekintetében.

Nő a kereslet a termék iránt. Egyre többen vesznek részt az aktív turisztikai típusokban,

ezen belül is a gyalogosturizmus, a teljesítménytúrázók száma növekszik. Az MT Zrt. 2012-es

vizsgálataiból kiderül, hogy az utazás során végzett tevékenységek között a belföldi főutazá-

sok 5,6%-ában kerékpároztak, 34,2%-ában természeti látnivalókat tekintettek meg (ide tarto-

zik a külön nem nevesített természetjárás is) a vendégek.

Mivel széles a tömegbázisa, és szinte valamennyi táj alkalmas a gyalogtúrák megszervezé-

sére, illetve minden tájtípusnak megvannak a sajátos geomorfológiai formakincsei, speciális

növény- és állatvilága, így valamennyi turisztikai régió részesedik a bevételeiből, mely jelen-

tősnek mondható. A KSH keresletfelmérésében a természetjárás már önálló motivációként

nevesítésre került. A 2013. évi felmérés eredményei szerint természetjárás motivációval

140.006 fő vett részt többnapos belföldi utazáson (az összes többnapos belföldi utazáson részt

vevők 1,0%-a). Az utazók 58,4%-a a harmadik, további 35,6%-a a második negyedévben uta-

zott, mely összesen 589.229 eltöltött napot és 2,4 milliárd forintos költést eredményezett.

Jelentős azoknak a száma is, akik a túrázást nem mint kellemes szabadidős tevékenységnek

választják, hanem kihívásnak tekintve részt vesznek valamilyen teljesítménytúrán. Ezek a

túrák már feltételezik a jobb fizikai fitneszszintet, különös tekintettel jó kardio-respiratorikus

(aerob vagy alap) állóképességet feltételeznek a résztvevőktől, így ez esetben a célcsoport már

szűknek mondható. A Teljesítménytúrázók Társasága adatgyűjtéséből kiderül, hogy 2011-ben

közel 100 ezer fő vett részt a hazai teljesítménytúrákon, melyeknek tipikus ideje a tavasz (áp-

rilis–május) és az ősz (szeptember–október). Hazánkban közel 300 helyen szerveznek ilyen

jellegű teljesítménytúrákat. (Csermez–Magyar, 2012).

Halassy (2006) a magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmus-

sal kapcsolatos attitűdjét vizsgálta a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató Kft. felmérése

alapján. A kutatás eredményeiből (N=1000) kiderült, hogy a megkérdezettek 42,5%-a évente

legalább egyszer túrázik, 37%-a járt az utóbbi három évben nemzeti parkban, és mindössze

4,8%-a lovagol évente legalább egy alkalommal.

A nemzeti parkok látogatása során és túrázáskor egyaránt étkezést, egyszerű, olcsó szállás-

helyet és túravezetést igényelnének a legtöbben. Legalább középkategóriájú szálláshelyet is

sokan keresnek, a nemzeti parkban járók ötöde, a túrázók 11,1%-a pedig igénybe venné egy

látogatóközpont szolgáltatásait is.

A túrázás és a nemzeti parkok esetében azt is vizsgálták, hogy mely évszakok a legkedvel-

tebbek a megkérdezettek körében e tevékenységek végzésére. A válaszadók a tél kivételével

mindegyik évszakban hasonló arányban végeznék szívesen a túrázást/nemzeti park látogatást:

tavasszal, nyáron és ősszel 31-32% menne szívesen nemzeti parkba, és 25-26% túrázna.

Ugyanakkor télen az ökoturisták 40,6% szívesen menne el egy nemzeti parkba, a téli túrán

való részvétel 27,4%, mely meglehetősen magas.

55

A kutatásból kiderül, hogy bár a túrák tipikus időpontjai a tavasztól-őszig terjedő időszak,

azonban a téli táj szépsége is elég magas vonzerőtényezőt képvisel.

A célcsoport jellemzőket vizsgálta Halassy (2006). A magyarországi nemzeti parkok, a

természetjárás fókuszába az alábbi legígéretesebb demográfiai célcsoportokat érdemes he-

lyezni: a férfiak, a 18–24, illetve a 31–40 év közöttiek, a felsőfokú végzettségűek, az aktív

dolgozók, a négyfős, gyermekes háztartások, az átlag feletti jövedelműek, illetve a városok-

ban élők tartoznak ide.

2.4.2. Kereslet

Célcsoport

Gyerekcsoportok, osztályok

Csoportosan vesznek részt gyalogos túrákon, rövidebb gyalogsétán, vagy az iskolai tábor,

az erdei iskola egyik programelemeként túráznak a természetben. Céljaik között szerepel a

szabadidő aktív eltöltése, a természet megismerése. Alacsony költéshajlandóság jellemzi ezt a

szegmenst. Igénylik a gyalogos turizmus infrastrukturális hátterét: kijelölt útvonalak, tanös-

vények, pihenőterek, tűzgyújtó, piknikező helyszíneket. Előszeretettel szervezik a túrájukat

olyan desztinációba, ahol természetvédelmi terület vagy nemzeti park található, ahol a látoga-

tóközpontok megtekintése, egyéb természeti programelem preferált lehet (barlang-látogatás,

állatsimogató, madármegfigyelés stb.).

Elkészült a Bejárható Magyarország programhoz egy kerettanterv is, aminek célja nagyon

jól illeszkedik a NAT-ban megfogalmazott célokhoz. A kidolgozott kerettantervben prioritás

a testi és lelki egészségre nevelés. A természetjárás cél- és eszközrendszere által komplexen

fejleszti a gyerekek személyes, szociális és kognitív kompetenciáit. A tantárgy keretében öt

járásmód mint jármód került nevesítésre – gyalog, kerékpárral, lovon, vitorlával és túrakenu-

val –, melyek alkalmasak az ország bejárására, természeti kincseinek megismerésére. A válto-

zatos mozgást igénylő jármódok megismertetése, a szabadidő mozgással történő kitöltésére

való motiválás által hozzájárul a népesség egyre romló testi és mentális egészségi állapotának

javításához, egy egészségesebb magyar társadalom megteremtéséhez. Ez a kerettanterv segít-

het az általános iskolákban felmenő rendszerben megvalósuló mindennapos testnevelés meg-

valósításához, hiszen sok helyen infrastrukturális hiányosságokkal küzdenek. A természeti

sportok, túrák azonban minden iskola számára lehetőséget nyújtanak a mindennapos testmoz-

gás biztosítására és a mozgás megszerettetésére.23

Turistaegyesületek tagjai, teljesítménytúrázók

Rájuk jellemző, hogy természetszeretőek, rendszeresen vesznek részt különböző szervezett

túrákon, teljesítménytúrákon. Céljuk az egészség megőrzésén túl a motoros képességeik fej-

23 (http://www.oktatas.hu /kozneveles/aktualis_tanev_esemenyei/hireink/bejarhato_magyarorszag,

http://doc.hjegy. mhk.hu/20135H20000023A9DE_6.PDF)

56

lesztése, szinten tartása. A táv teljesítése kihívást jelent számukra. A túrázás számukra öröm,

élmény, jó közösségi program is egyben. Alacsonyabb költéshajlandóság jellemzi őket.

18–50 év közötti természetszerető, aktív, sportos emberek

A nemzetközi kutatások is alátámasztják, hogy a célcsoport-jellemzőjük a magasabb diszk-

recionális jövedelem, magasabb iskolai végzettség és környezet-tudatosság.

Seniorok, 50 éven felettiek egyre magasabb részvételi arányát tapasztalhatjuk a gyalogos

turizmus célcsoportjában szerte Európában. Ennek oka, mint amit a trendek is mutatnak, hogy

Európa öregedő népességgel rendelkezik, vagyis az idősek számaránya egyre növekszik. Az

átlagéletkor is növekszik. Céljuk között szerepel az „idős korban is jó karban”, azaz az élet-

minőség megőrzése, megtartása. Az egészségtudatos szemléletmód erősödése azt eredmé-

nyezte, hogy a senior korosztály rekreációs tevékenységeiben, turisztikai utazásaiban is mar-

kánsan megjelennek azok a life-time sportok, a korábban már nevesített ún. egészségvédő-

életőrző fizikai aktivitások, melyek a céljainak megvalósításának eszközei.

Nyugat-Európából érkező ökoturisták

Ők azok, akik igen erős környezettudatossággal, az átlagnál magasabb iskolai végzettség-

gel, valamint nagyobb költéshajlandósággal rendelkeznek. Igénylik a magas színvonalú szol-

gáltatásokat, magasabb minősítettségű szálláshelyeket. A komplex programok, élményelemek

a tartózkodási idejüket meghosszabbíthatják.

2.4.3. Kínálat

Hazánkban az elmúlt években a magyarországi kereslet és kínálat is jelentősen fejlődött a

gyalogos és kerékpáros turizmus területén. Számos hazai fejlesztésnek köszönhetően a nem-

zetközi és a hazai kereslet is erősödést mutat. Mivel a vidéki térségekhez nagyon jól kapcsol-

hatóak az aktív turisztikai típusok, így a vidékfejlesztés cél- és eszközrendszerébe is markán-

san megjelentek. Az utóbbi években a gyalogosturizmus infrastrukturális fejlesztéseivel javí-

tották a turistafogadás feltételeit, valamint az attrakciófejlesztésekkel, az élményelemek meg-

jelenésével a desztináció vonzerejét, sikerességét növelték.

A gyalogos turizmus kínálati elemeiben találjuk a kereslet kielégítésére alkalmas eszközö-

ket, magát a turisztikai terméket, amely a gyalogos turizmus esetében az alábbi fontos részek-

ből állnak:

Túraútvonalakhoz kapcsolódó szolgáltatások, azaz útvonali infrastruktúra (útvonalak, azok

járhatósága, egységesített táblarendszer, orientációs táblák, pihenőhelyek, források, kilátók

stb.).

Túravezető szervezett, vezetett túrák esetében, melynek előnye, hogy egy olyan kísérőnk

van, aki jól ismeri a terepet. Ezek azonban konkrét időpontokhoz kötődnek.

Túrakönyvek, kalauzok, túratérképek papír alapon, mobilra tölthető interaktív térképek.

Ezek jó segítséget adnak a túra lebonyolításához, amennyiben nem igénylünk túravezetőt.

Turisztikai szolgáltatások (szállás, étkezés, közlekedés).

57

Turisztikai vonzerők, attrakciók, programok (kultúra, természeti értékek, épített örökségek,

élményelemek, település információ).

Jó gyakorlatként említhető meg, hogy hazánkban szinte minden tájnak, tájegységnek meg-

vannak az úgynevezett túraútvonalak kulcsra kész rendszere, azaz „útvonal-termékek” (írott,

online telefonra tölthető változata). Ez lehetőséget biztosít arra, hogy ne csak túravezetéssel

tudjunk túrázni. (Molnár András: Aktív turisztikai minőségi infrastruktúrafejlesztés. Előadás.

2. táblázat. Turistautak sikertényezői

2.5. Kerékpártúrák, kerékpáros turizmus

Magyarországon is növekszik a kerékpáros túrákon résztvevők száma. Ehhez hozzájárul

az, hogy egy terület vagy táj kerékpáron fedezhető csak fel alaposan. Gyalogosan sokáig tar-

tana, autóval pedig elsuhanunk a természeti értékek mellett anélkül, hogy megismernénk rej-

tett titkait. Kerékpárral viszont, ha vonattal is kombináljuk, szinte mindenhová eljuthatunk.

Jelenleg számos kiépített út, földút és kerékpárbarát út szövi át Magyarországot, melyek

számos kerékpártúrára adnak lehetőséget. Magyarország kerékpárutakban nem bővelkedik, de

nagyarányú fejlesztés indult meg ez irányban, a vidék- és területfejlesztési programokban is

tervként szerepel az ilyen jellegű utak kiépítése, bővítése.

A kerékpározás létjogosultságát támasztja alá az egészség megőrzésében, megtartásában

betöltött szerepe.

A kerékpározás egészségre, szervezetre gyakorolt jótékony hatásai

A kerékpározás kellemes, könnyű mozgás. Szinte mindenki tud kerékpározni, ez a tevé-

kenység hozzájárul a baráti társaságok és családok jó hangulatához, hiszen közösen tesznek

valamit az egészségükért.

A turistautak sikertényezői

Természeti elemek:

természetközeliség

vadregényes ösvények

csendes, vonzó termé-

szeti tájak

földfelszín formakincsei

flóra, fauna elemek

Épített örökségek:

települések

műemlékek:

várak, kastélyok, épüle-

tek, múzeumok, skanze-

nek, pincék stb.

megközelíthetőség

Jellemzők:

élmény

változatosság

pihenési lehetőség

58

Nagyon sok betegség prevenciójában, illetve gyógyításában használják. Pl. szívbetegség-

gel, reumás és légzési problémákkal küszködő betegek terápiájában már hosszú évek óta jó

eredménnyel használják. De a gerincbántalmakkal küszködők esetében, vagy a térdízületi

műtétek utáni rehabilitációban is nagy sikerrel alkalmazzák.

Mivel a kerékpározás – ha rendszeres testmozgásról van szó – óvja a szívet és az ereket,

fokozza a szív teljesítőképességét, illetve az oxigénfelvevő képességét. Tehát segít az életmi-

nőség, az egészség megőrzésében, javításában, a rizikófaktorok csökkentésében, illetve az

öregedés tüneteinek mérséklésében, lassításában.

Növeli a szervezet alkalmazkodóképességét. A testmozgás – elsősorban a ciklikus állóké-

pességet növelő – javítja az éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodást, növeli a betegsé-

gekkel szembeni állóképességet, fokozza a pszichés terhelhetőségünket, illetve koncentráló-

képességünket.

Ezek a tények alátámasztják a kerékpározás, a kerékpártúrák jelentőségét valamennyi kor-

osztály számára.

2.5.1. A kerékpáros turizmus definíciói és jellemzői

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2007–2013 szerint a kerékpáros turizmus: „Egy-

vagy többnapos szabadidős célú turisztikai termék, amely a kerékpározáson részben, mint

közlekedési módon, részben, mint kikapcsolódási formán alapszik. Speciális turisztikai infra-

struktúrát igényel: útvonal hálózat, szálláshelyek, táblarendszer stb.”

Más értelmezésben a kerékpáros turizmus olyan tevékenység, amely a kerékpározáson

részben mint közlekedési módon, részben mint kikapcsolódási formán alapszik, és turisztikai

szolgáltatások igénybevételével, továbbá 24 órán túli, lakóhelyen kívüli tartózkodással jár

(Farkas–Balogh, 2001).

Nemzetközi kutatások eredményei arról számolnak be, hogy a turisztikai céllal „kereke-

zők” között nagyon soknak legalább olyan fontos a kerékpárral történő szabadidős utazás kul-

turális aspektusa, mint maga a fizikai tevékenység (Mintel, 2009). Ez azt mutatja, hogy azok a

kerékpáros turistautak, csomagajánlatok, útikönyvek lesznek a sikeresek, melyek a kerékpáros

turistáknak kulturális örökségeket bemutató turisztikai attrakciókat is tartalmazzák.

Az Európai Parlament megbízásából 2012-ben készült tanulmány (EuroVelo 2012) kerék-

páros turizmusként értelmezi azt, amikor az utazók kerékpárral közlekednek szabadidős cél-

lal. Az EuroVelo 2012, valamint a hazai A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 2005–

2010. (4–5.) irodalmak meghatározásai szerint a kerékpáros turizmusban az alábbi rendszer-

tani besorolás használatos:

Kerékpáros turizmus (Cycle tourism): két hely közötti, a szabadidőt turisztikai céllal el-

töltő, kerékpárral történő utazást jelenti (de megengedve, hogy a célterületet más közlekedési

eszközzel érjék el, pl. busszal, autóval, vonattal, hajóval, repülővel érkezik az adott

desztinációba). A kerékpározás ez esetben markáns része a turisztikai élménynek.

59

Kerékpáros nyaralás (Cycle holidays): olyan nyaralási forma, amelynek legfőbb motivá-

ciója a kerékpározás. A fő közlekedési eszköz jellemzően a kerékpár mind a helyi, mind pedig

a helyközi közlekedésben, de a célterületet más közlekedési eszközzel is elérheti a vendég.

Nyaralás közbeni kerékpározás (Holiday cycling): olyan nyaralás, amikor a kerékpáro-

zás csupán egy program a nyaralás során. Más programok is szerepelnek nyaraláskor (pl.

hosszú hétvégés tartózkodás alatt egy délelőttöt a kerékpározásnak szentel a turista).

Kerékpáros egynapos túrák (Cycle day trips): olyan rekreációs kirándulások, mely ott-

honról vagy a szálláshelyről indulnak, a napi kirándulás egyik meghatározó elme a biciklizés.

Egynapos kirándulásoknak is nevezhetjük.

Hosszú távú kerékpáros utak (Long distance cycle routes): olyan kerékpáros útvonala-

kat igényel, amelyeknek céljuk, hogy arra ösztönözzék a kerékpáros turistákat, hogy egy or-

szágon belül vagy országok között különböző desztinációkat keressenek fel. Mint az a nevé-

ben is szerepel, hosszabb távolságot tesznek meg a résztvevők, ez egy magasabb edzettségi

szintet követel, illetve feltételezi, hogy a kerékpározás az életmód része is. Több mint 100 km

hosszúságúak, de nem ritka az 500 km-es útvonal sem. Ezekre, illetve általában a kerékpáros

régiókra/útvonalhálózatokra jellemző, hogy jól kitáblázottak és különböző interpretációs esz-

közökkel felszereltek a kerékpárosok minél jobb tájékoztatása érdekében. Gyakran egy brand

köré építettek, és különböző piacokon hirdetik őket a nagyközönség vagy szervezetek felé (pl.

Budapest–Passau kerékpártúra a Duna mentén, egybekötve a turisztikai attrakciók meglátoga-

tásával).

Kerékpáros események (Cycling Events): olyan jelentős nemzeti vagy nemzetközi ke-

rékpáros versenyek, teljesítménytúrák vagy egyéb kerékpáros rendezvények, programok,

amelyek valamilyen téma vagy esemény alapján kerülnek (akár évről évre) megrendezésre.

Hatásuk több szempontból is jelentős, ugyanis a közvetlen eseményen való részvétel mellett a

kísérő családtagok és egyéb érdeklődők, nézők által is hozzájárulnak a helyi gazdaság erősö-

déséhez (lásd: Tour de France). A kerékpáros események közé sorolhatjuk a konferenciákat,

műhelytalálkozókat és egyéb szakmai eseményeket is. (A kerékpáros turizmus fejlesztési stra-

tégiája 205–2010. 4–5).

A hosszú távú (vándor) kerékpáros turizmus: a kerékpározásnak egy olyan speciális

formája, amely valóban az egyik legnagyobb bevételt eredményezheti, azonban nagyon szűk a

célcsoport. (Uott.)

2.5.2. Keresleti trendek

A hazai és nemzetközi adatok tanúsága szerint a kerékpáros turizmus egyre bővülő keres-

lettel számolhat a növekvő környezet- és egészségtudatosság miatt.

A kerékpározás Európában, és lassan hazánkban is elmozdul a magas minőségű turizmus

irányába; egyre magasabb jövedelműek veszik igénybe, akik a minőségi keresletet adják.

Egyre preferáltabbak lesznek a tematikus utak (komplex kerékpár-turisztikai rendszerek).

60

Rövidebbek és egyre gyakoribbak lesznek a kerékpáros kikapcsolódások. Ez a „többször

utazunk rövidebb időre” turisztikai trenddel hasonlóan alakul.

Fokozódik a piaci verseny kerékpárosoknak nyújtott program- és termékcsomagok között.

Egyre erősebb a törekvés az egységes információs és szolgáltatási rendszerek kialakítása

kapcsán a kerékpáros turisztikai piacon.

Növekvő az érdeklődés a határokon átívelő kerékpáros útvonalak, utazások iránt, melyre a

kerékpáros eseményeket szervezők is felkészültek, és azt biztosítják. Pl. a minden évben meg-

rendezésre kerülő Bükk-Aggtelek kerékpártúra során is érintik a szlovák oldalt a résztvevők.

A kerékpáros turizmusban a résztvevők egyre magasabb diszkrecionális jövedelemmel

rendelkeznek, ezért a belőle realizálódó üzleti eredmény is egyre magasabb a kerékpáros tu-

rizmus szolgáltatóinál, melyet az alábbi adatok is igazolnak.

„Évente megközelítőleg 2,795 milliárd kerékpáros turisztikai utazást, kirándulást bo-

nyolítanak le Európában, amelynek a gazdasághoz való hozzájárulása évi 54 milliárd €-

ra becsülhető. A legalább egy éjszakát eltöltő kerékpáros turisták száma a 25,6 milliót is el-

éri, ami az összes, az EU tagállamok lakói által generált turisztikai célú utazás 3%-át jelenti

(Peeters et al. 2007 alapján). Az EuroVelo jelentése szerint az egynapos kiránduló utakon a

fejenkénti költés európai átlaga 16 €, a többnapos utazásoké fejenként 350 € körül alakul. A

többnapos kerékpáros utazások átlagos fejenkénti napi költése 53.36 €, amelynek kb. 40%-át

szállásra, 30%-át ételre és italra, további 30%-át pedig más szolgáltatásokra (pl. vásárlás, köz-

lekedés, programok) fordítják. A kirándulások esetében a napi költés 60-75%-át ételre, italra

szánják.”24

Egy brit felmérés leírja a kerékpáros utazások jelentőségét, hiszen a kerékpáros utazások

ma 2–4%-át adják az összes utazás és kirándulás számának néhány európai országban,

mely a jövőben expanzióra számíthat. Előrejelzések szerint 10-12 év múlva ez az arány

megkétszereződik. Ennél azonban jóval nagyobb a piaca a nyaralás közbeni kerékpározás-

nak, ahol a biciklizés extra tevékenységként jelenik meg a szabadság eltöltése alatt. A néme-

tek közel 25%-a kerékpározik nyaralása alatt.

2.5.3. A célcsoport jellemző

A tipikus európai kerékpáros turista: 40–55 éves, párban vagy kis csoporttal utazik, és 3-4

éjszakát tölt el utazása során.

A második legnagyobb korosztály a 20–29 év közöttieké. Mindkét csoportra jellemző,

hogy utazásaikat inkább saját maguk szervezik, és nem foglalnak előre szállást. A kerékpáros

turisták legalább annyit – de egyes tanulmányok szerint többet – költenek, mint más turisták.

Az egynapos kerékpáros látogatói piac sokkal szélesebb körű, több családot, és a fiatalok cso-

portjait is bevonja, amelynek köszönhetően már gyerekkorban beépül a kerékpározás a min-

dennapi életbe és a kikapcsolódási formák közé. Általánosan megállapítható, hogy a fő moti-

24

http://www.pestmegye.hu/images/2014/agazati_strategiak/A_kerekparos_turizmus_fejlesztesi_strategiaja_

2010_2015.pdf

61

vációs tényezők közé tartozik az egészséges élet, a relaxáció és az attraktív vidéki környe-

zet.25

2.5.4. Kínálat

A kerékpáros turizmus kínálati elemeiben találjuk a kereslet kielégítésére alkalmas eszkö-

zöket, magát a turisztikai terméket, amely a kerékpáros turizmus esetében az alábbi fontos

részekből állnak: kerékpárút-hálózat, az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások, azaz útvonali

infrastruktúra (kerékpárutak, azok minősége, egységesített táblarendszer, orientációs táblák,

pihenőhelyek, kerékpárkölcsönzők, kerékpártárolók, szervízhálózat stb.).

Túrakönyvek, kalauzok, túratérképek papír alapon, mobilra tölthető interaktív térképek.

Ezek jó segítséget adnak a kerékpár túra lebonyolításához.

Turisztikai szolgáltatások (kerékpárbarát szállás, étkezés, közlekedés, kerékpárok szállítá-

sára alkalmas közlekedés: pl. kerékpár szállítására kialakított vonat, kocsi, hajó, komp).

Turisztikai vonzerők, attrakciók, programok (kultúra, természeti értékek, épített örökségek,

élményelemek, település információ).

Jó gyakorlatként említhető meg, hogy hazánkban szinte minden tájnak, tájegységnek meg-

vannak az úgynevezett: kerékpártúra-útvonala kulcsra kész rendszere, azaz „útvonal-

termékek” (írott, online telefonra tölthető változata). Ez lehetőséget biztosít arra, hogy ne csak

túravezetéssel tudjunk kerékpározni. (Lásd a 4. sz mellékletben: a 10 legszebb kerékpárút

Magyarországon.)

Infrastruktúra

Hazánkban számos kerékpárutat és kerékpárbarát utat alakítottak ki napjainkra, melynek

fejlesztése folyamatos és töretlen. Ezt a fejlesztést egyrészt indokolja a növekvő kereslet, az

emissziós kibocsájtás csökkentése, a turizmus fenntartható fejlesztése. Az EU-s irányelvek,

pályázatok is ezen termék fejlesztésének kedveznek.

Kerékpáron számos lehetőség nyílik a turistáknak, hogy megismerhessék hazánk neveze-

tességeit, kultúráját, illetve kipróbálhassák a helyi gasztronómiát is. Magyarországon mind a

négy nagy tavunk körbekerékpározható. A Tisza-tó és a Balaton önálló turisztikai régióként is

képviseltetik magukat, ezért ezeknek a kerékpáros turisztikai fejlesztése fontos volt, mert a

szezon meghosszabbításának egyik eszköze lett. A Tisza-tó letette a voksot az ökoturizmus

mellett, így ehhez a kerékpár, mint környezetbarát közlekedési eszköz és turisztikai attrakció

jól társítható. Minden évben a Balatonnál és a Tisza-tónál is megrendezik a tókerülő kerékpá-

ros versenyt, amelyen a résztvevők növekvő száma tapasztalható.

A Fertő tó is körbekerékpározható. A tónak csupán egynegyede tartozik országunkhoz, így

a kerékpárút háromnegyedét az osztrákok építették meg. Ennél a tónál a tókerülés esetében a

túra nagy részét a határainkon átnyúló osztrák úthálózaton tesszük meg. A Velencei-tó is kör-

bekerékpározható.

25 Uott.

62

7. ábra. A hazai kerékpárutak és kerékpárbarát utak hosszának alakulása (1988–2013)

Az ábra szemléletesen mutatja, hogy a hazai kerékpárutak száma dinamikus növekedést

mutat 1988 óta, mely a fejlesztésnek köszönhetően nemcsak mennyiségi, de minőségi ugrást

is jelentett.

EuroVelo

Az Európai Kerékpárút-hálózatot jelenti, melynél 14, Európát átszelő kerékpárút létrehozá-

sa volt a cél. Ennek hossza összesen 70.000 km, melyből már 45.000 km elkészült. Az

EuroVelót az egész európai kontinensre tervezik a már megépült kerékpárutak összekötésével.

Magyarországon két útvonal fog áthaladni, az EV6 és EV11. Az EuroVelo közlekedési lehe-

tőséget teremt gazdasági, társadalmi, környezeti szempontból. Egységes nemzeti kerékpárutat

alkot majd, amelynek a karbantartásában részt vesz. Végrehajtását az Európai Kerékpáros

Szövetség (ECF) koordinálja, ügyelve rá, hogy a fejlesztések, építések megfeleljenek az

EuroVelo kritériumainak, minőségbeli előírásoknak, ezzel bővítve a már meglévő, elkészült

hálózatot. Az EuroVelo útvonal már áthalad Ausztrián, Franciaországon, Németországon,

Magyarországon, Szerbián, Szlovákián, Svájcon és az Egyesült Királyságon.26

Észak–déli útvonalak

EV1 – Atlanti parti útvonal: Északi-fok – Sagres (8186 km)

EV3 – Zarándokok útvonala: Trondheim – Santiago de Compostela (5122 km)

EV5 – Via Romea Francigena: London – Róma és Brindisi (3900 km)

EV7 – Közép-európai útvonalak: Északi-fok – Málta (6000 km)

26 http://hu.wikipedia.org/wiki/EuroVelo

63

EV9 – Borostyánkő útvonal: a Balti-tengertől az Adriáig (1930 km)

EV11 – Kelet-európai útvonal: Északi-fok – Athén (5964 km)

Nyugat–keleti útvonalak

EV2 – Fővárosok útvonal: Galway – Moszkva (5500 km)

EV4 – Roscoff – Kijev (4000km)

EV6 – Folyók útvonal: az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig (3653 km)

EV8 – Mediterrán útvonal: Cádíz – Athén (5388 km)

Körutak:

EV10 – Balti tengeri kerékpár útvonal (7930 km)

EV12 – Északi-tengeri kerékpár útvonal (5932km)

2.5.5. Kerékpárfajták, típusok, felhasználási módjuk

Gyakran fogalmazódik meg a kérdés: milyen kerékpárt válasszunk? Milyen is a jó kerék-

pár? Mielőtt kiválasztjuk az eszközt, el kell dönteni, hogy mire szeretnénk használni. Nagyon

fontos szempont tehát a felhasználási módnak megfelelő kerékpár választása, ugyanis más

kialakítású kerékpárok szükségesek a városi közlekedéshez, az aszfaltos utakhoz és az erdei

ösvényekhez is. A megfelelő eszköz kiválasztásában segítséget kapunk a kerékpárszaküzle-

tekben, kerékpár kölcsönzőkben vagy szakirodalmakban. Fontos, hogy a kerékpár tökéletesen

megfeleljen tulajdonosának, és kielégítse igényeit. A kormány, az ülés és a pedálok közötti

távolság megfelelően legyen beállítva, mert ha valami kényelmetlen, az nem csak a mozgás-

tevékenység örömére lehet negatív hatású, de szervezetünkre is.

Több kerékpárfajtát nevesíthetünk. Attól függően, hogy mire szeretnék őket használni, be-

szélhetünk többek közt országúti kerékpárokról, túrakerékpárokról, hegyi kerékpárról, városi

kerékpárról, hibrid kerékpárról, összecsukható, illetve freestyle kerékpárokról.

Nagyot változott a világ, így a kerékpárokkal szembeni elvárásunk is. Nem elég, hogy a

célnak megfelelő és kényelmes legyen, de fontos az egyedisége, színe, stílusa, egyszóval a

designeleme is. A ma is használatos kerékpárok az elmúlt 100 évben szerkezeti egységeit te-

kintve nem nagyon változtak, a design és formaelemek viszont igen.

Országúti kerékpárok

Ezekkel a kerékpárokkal nagy sebesség elérése biztosított a könnyű súlynak köszönhetően.

Mindössze 3-4 kg-ot nyomnak, a vékony gumik miatt pedig a súrlódás is csökken az útfelüle-

ten. Erre a típusra leginkább a rövid tengelytávolság és az ülés vonalához képest jóval lejjebb

elhelyezkedő kormány a jellemző. Ez a kialakítás biztosítja a légellenállás csökkenetését. Az

erőáttétel minden helyzetben megfelelő. A kerékpáros ezzel az eszközzel könnyedén képes

megtartani a több tíz kilométeres utazósebességet akár több száz kilométeren keresztül. Ezek

a kerékpárok az 1980-as évekig 10 sebességesek voltak, viszont manapság leginkább a 20, 22

sebesség a jellemző. Ezeken a típusokon nincsen csomagtartó és sárvédő sem. A vázat több-

nyire alumínium, illetve karbon felhasználása jellemzi. Mivel a sebesség nagymértékben függ

64

a súlytól, a gyártók a lehető legkisebb tömeg elérésére törekszenek. Így nem csak a váz, ha-

nem az egyéb alkatrészek is alumíniumból illetve titánból készülnek, melyek a drágább árfek-

vést eredményezik a terméknél.

Mountain bike (hegyi kerékpár)

Ez a típus igen elterjedt, mert minden terepre alkalmas. Ilyen típust vásárolnak a leggyak-

rabban, hiszen többféle terepviszonyon tudják alkalmazni. Ez a sporteszköz viszonylag fiatal

modell, az 1970-es években kezdték el kialakítani, de nem gondolták, hogy sikere ilyen ferge-

teges lesz. Széles gumik, amik erősen bordázottak, erős fékek, erős váz és nagy kerékátmérő

jellemzi. Az előbb említett típushoz képest jóval nehezebb és kevésbé csúcsminőségre törek-

vő. Régebben acélból gyártották a vázát, manapság már alumínium, illetve pár éve karbon

vázzal is elérhető, előbbi néhány tízezer forint, utóbbi százezer forint felárért. Az alumínium-

váz sokkal kényelmesebb, könnyebb szerkezetet biztosít, így élvezetesebb a tekerés. Nehéz

terepviszonyok mellett is strapabíró modell. A régebbi modellek 12 illetve 18 sebességgel

érkeztek, a mai modellek azonban már 28 sebességgel is kaphatók. A terepen való alkalmaz-

hatósága miatt szükséges a felnik megerősítése, így legalább dupla, de kapható tripla falú fel-

nivel is szerelve. Felszereltségét tekintve a versenygépek kifejezetten könnyű és tehermentesí-

tett darabok, míg a publikumnak szánt vasparipák csak acél csavarokkal, közép kategóriás

felszereltséggel érhetőek el. Mára vagy csak első, villán található szimpla vagy dupla olajos

vagy rugós teleszkóp jellemzi. Megfigyelhető az újabb vázakon található ún. rugós taggal

szerelt teleszkóp is. A régebbi, ún. összteleszkópos modellek a mai darabokkal nem összeté-

vesztendők! Régebben a váz ruganyosságára bízták a huppanók elkendőzését, ám ezen dara-

bokra jellemző volt a vázak korai elhasználódása, törése, így ennek a fejlesztéseit hamar ab-

bahagyták.

Túrakerékpár

Az elnevezése is tükrözi, hogy hosszabb túrákra ajánlják, csomagtartóval ellátott típus. Az

országúti kerékpárokra hasonlít, ám a mountain bike és a hegyi kerékpár típusokból fejlődött

ki. A sok sebességnek köszönhetően könnyebb csomagokkal ellátva feljutni az emelkedőn.

Leginkább a 22 és 24 váltós modellekkel, V fékkel szerelt típusokkal találkozunk legtöbbször.

A tengelytávolság ezeken a típusokon hosszabb, ez megszünteti az út egyenetlenségeit. Főbb

jellemzője a kisebb teleszkóp az első villán, ám nem jellemző rá a nehéz terepen való alkal-

mazás.

BMX

Kisméretű kerékpár. Mindössze 20” átmérőjű kerekekkel ellátva, recézett gumikkal és

könnyű vázzal. BMX versenyeket szoktak rendezni kanyarokkal teli, kisebb-nagyobb dom-

bokkal ellátott területen, illetve hétköznapi felhasználók szeretik Freestyle, szabadstílusú ke-

rékpározásra. Leginkább sebességváltó nélküli, nem ritkán csak hátsó V fékkel szerelik fel. A

típus termékjellemzője az ún. rotor felhasználása, mely eszköz segítségével – akik mégis ren-

65

delkeznek első váltóval – a kormányt bármeddig tekerhetik bármely irányba. Ez a kis szerke-

zet megában foglalja a bowdent (fékkábelt), és ennek eltépése nélkül lehet forgatni a kor-

mányt. Általában széles kormány jellemzi, teljesen lecsupaszított gép. Koordinációs felada-

tokra, trükkök végrehajtására kiváló, ám közlekedésre nem éppen ideális.

Elektromos kerékpárok

Három fajtája ismert, melyek egymástól jól elkülönülnek:

Pedelec: elektromos rásegítéses kerékpártípus. A Pedal, Electric és Cycle szavak ötvözé-

séből jött létre. Az eszköz jellemzője, hogy nem veszi el az élményt a kerekezőtől, csupán

rásegít a nyomatékra akkor és ott, amikor szükség van rá. Rásegítő szettet vehetünk azonnal a

gépre építve, illetve utólag is felszerelhető típust. A rásegítő motort 3 helyen lehet elhelyezni:

az első, a hátsó agyba, illetve a hajtókarban. Az első agyban található nem a legkedvezőbb,

ugyanis emelkedőn tekerés közben kipöröghet, ezzel szemben a hátsó agyba szerelt természe-

tesebb, míg a hajtókarba integrált típus egyáltalán nem látszik. Ezen típusok 25 km/h teljesít-

mény elérésére képesek.

S-Pedelec: nagyon új fejlesztésű eszköz, hiszen 2011-től létező típus, mely az előzőben

említettől csak egy S-(speed) betűben tér el. A rásegítést ennél a típusnál nem feltétlen a pedá-

lozás eredményezi, hanem vagy a markolat elfordítása, vagy egy gomb megnyomása. Az elő-

ző kerékpárhoz képest ezen típus elérheti akár a 100 km/h sebességet is, az 500 W–1,5 KW

teljesítményű motornak köszönhetően.

E-Bike: legkevésbé hasonlít a kerékpárhoz, mivel egy elektromos szerkezetről van szó.

Marok vagy gombnyomásos rásegítéses. Vannak típusok, melyeken pedál már egyáltalán

nincs. Általában 250 W-os motorral szerelt, A1-es jogosítvány kötelesek. Ezek leginkább a

kismotorhoz hasonlíthatóak, hiányzik a pozitív szervezetre gyakorolt hatása, ami a kardio-

respiratorikus állóképesség fejlesztésében nyilvánul meg.

A 2010-es évektől kezdődően magyar mérnökök is beírták magukat a kerékpár történelmé-

be. Hibrid kerékpárt fejlesztettek ki, melyről sok minden nem ismert. A tekerés intenzitása

vezérli a motoregységet, így 60–100 km/h sebesség elérésre képes.

Spinning: tekerés zenére. Rossz idő esetén a termi körülmények alkalmazásával fejleszt-

hetjük állóképességünket. Ez nem nyújtja azt a természetközeli élményt, amit az outdoor ke-

rékpározás. A spinning edzőteremben végzett, zenés kerékpáros aerobik óra magas intenzitás

mellett. Kiváló kardioedzés.

2.6. A vízi turizmus

A szabadidő eltöltésében a „vízi sportok” egyre előkelőbb helyet foglalnak el. Hozzájárul-

nak ehhez Magyarország álló- és folyóvizei, melyek csodálatos természeti értékek között ta-

lálhatók. A vizek szerelmesei különösen a nyári nagy melegben keresik fel vizeinket, mely

nemcsak hűsít, de felejthetetlen élményt nyújt, bármilyen sporteszközzel szálljunk is vízre. A

66

víz azonban nem csak megannyi élményt rejt magában, de legalább annyi veszélyt is. Így na-

gyon sok előképzettséget, tapasztalatot igényel a szervezők és a résztvevők részéről egyaránt.

Szóljunk a kajak és kenu sportról és túrákról, melynek népszerűsítéséhez hozzájárultak

versenysportolóink világ-, Európa-bajnoki és olimpiai helyezései.

Magyarországon számos kis település található folyóink (Duna, Tisza, Körös, Maros, Drá-

va stb.) mellett, melyek kora tavasztól késő őszig hajózható volta lehetőséget nyújt a vízitúrák

szervezésére.

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005–2009) szűk értelmezése szerint a vízi tu-

rizmus „olyan elsődlegesen kikapcsolódást célzó turizmusforma, amelynek során a turista a

kézzel hajtott csónakokat, a vitorlás jachtokat, illetve a gépi meghajtású járműveket közleke-

dési eszközként használja. Folyó- és állóvízi fajtája két eltérő infrastruktúrát feltételez: az

előbbi váltott szállású, az utóbbi csillagtúra jellegű szolgáltatásokkal függ össze”. (NTS)

„A vízi turizmus a sportturizmushoz, ezen belül az aktív turizmushoz kapcsolódó olyan tu-

risztikai ágazat, amely központi eleme elsősorban a víz, a közvetlen vízpart, másodsorban a

vízhez közeli turisztikai desztinációk. Mindezek mellett a vízi turizmus alapvető tulajdonsá-

gainál fogva szervesen kapcsolódik az ökoturizmushoz, de része több szabadidős-turisztikai

ágazatnak és az üdülőturizmusnak is.”27

Szabadidős aktív tevékenységek és az azokhoz kötődő különböző szolgáltató tevékenysé-

gek folytatása a meghatározott geográfiai terekben (kizárólagosan: folyó- és állóvizek, geo-

gráfiailag meghatározott víztestek), ahol a résztvevők részéről a tevékenységükhöz, a sajátos

és jellemző fizikai közeghez kialakított, a vízen való tartózkodásra, helyváltoztatásra alkalmas

és működőképes eszközök valamelyikének – legalább alapszintű és biztonságos – használatá-

nak ismeretére és gyakorlatára is mindig szükség van. (Parti Zoltán)

Egy tágabb értelmezésben a vízi turizmus alapvetően az aktív turizmus részét képező olyan

turisztikai forma illetve szabadidős tevékenység, melyben a turista vagy a látogató turisztikai

tevékenységét természetes és mesterséges, folyó- vagy állóvizekhez köthetően végzi (Csapó,

2010).

Vannak azonban még egyéb olyan tág értelmezések, mely szerint valamennyi utazás ide

tartozik, amelynek a motivációjában a víz megjelenik, vagy vízhez kapcsolódó tevékenység.

(Ez az értelmezés azonban az egészségturizmust vagy a horgászturizmust, a búvárkodást, is

ide sorolja.)

Mi az NTS szűkebb értelmezése szerint fogjuk bemutatni a vízi turizmus főbb jellemzőit és

keresleti-kínálati elemeit.

A vízi turizmus közös eleme tehát a víz alapú aktivitások. Hazánk nem rendelkezik tenger-

rel, tengerparttal, így a hazai vízi turizmus hátterét adják a folyóink, a Duna és a Tisza, vala-

mint ezek mellékfolyói lesznek a meghatározóak. A természetes tavak közül a Balaton, a Fer-

27 (Klemencz Henrik in: http://dr-vtsz.hu/wp-content/uploads/2012/10/viziturizmus_demo_6.pdf)

67

tő tó, a Velencei-tó, valamint mesterséges tavaink, víztározóink, pl. a Tisza-tó. Ezeknek a

vizeknek és a vízparti desztinációknak a szerepe a vízi turizmusban meghatározó.

A 8. ábra jól szemlélteti a vízi turizmus egyfajta lehetséges koncepcionális felosztását,

melyben az emberi erővel, széllel és gépi erővel meghajtott járművek felosztása szerinti cso-

portosítása az egyik leggyakoribb.

2.6.1. A vízi turizmus főbb jellemzői

Mivel a vízi eszközöket nem csak a szűk nyári hónapokban lehet használni, ezért a szezont

kitolja, hiszen tavasztól őszig nyújt lehetőséget üdülés alatt a szabadidő aktív eltöltésére.

Életkori kategóriát tekintve széles a célcsoport, hiszen fiataloktól idős korig űzhetőek ezek

a különböző vízi sportok.

Mivel túrává szervezhető kínálati elemek, így az átlagos tartózkodási időt növelik.

Vannak költséghatékonyabb (pl. kajak, kenu) és költségesebb (pl. jacht, vitorlázás) válto-

zatai. Így jövedelmi kategóriát tekintve is széles a célcsoport.

A kajak-kenu túrák, csónakos túrák az iskolások vagy az ifjúsági turizmus szegmenseit is

vonzzák költséghatékonyságuk miatt. Ők alacsonyabb minősítettségű szálláshelyet igényel-

nek, alacsony költéshajlandóságúak.

A motoros és szél által hajtott járművek magas költségvonzata miatt magas költéshajlandó-

ságú célcsoportot vonz, ezeknek a turistáknak a költéshajlandósága is magasabb, minőségi

szálláshelyeket és háttérszolgáltatásokat igényelnek.

8. ábra A vízi turizmus egyfajta koncepcionális felosztása (Klemencz Henrik nyomán)

A víz mint az aktivitá-

sok alapja – A víz mint

sportturisztikai attrakció

A víz mint út használata

Túrák különböző vízi járművekkel,

eszközökkel (kajak, kenu, jacht stb.)

Hajóutak

A víz mint élmény A vízi kalandturizmus az extrém vízi

sportok (rafting, búvárkodás, ejtőer-

nyős vízisí stb.)

(wellness, élményfürdők)

A víz mint cél horgászat

úszás és vízi sportok

napozás, fürdőzés

vízi strandeszközök használata

búvárkodás

A víz mint sportszíntér (sportpálya)

használata, azaz a víz mint eszköz a

tevékenység megvalósításában

Emberi erővel hajtott eszközök

kajak

kenu

stand up paddle board

freestyle kenu

evezős hajók

sárkányhajó

csónak

tutaj

fürdőeszközök

rafting

Szél által hajtott eszközök:

vitorlás

surf

Gépi erővel meghajtott:

jacht

óceánjáró

motorcsónak

személyszállító kis- és nagyhajó

komp

Gépi erővel húzott: vízisí

banán

wakeboard

2.6.2. Kereslet

Célcsoportok

A vízi turizmust sokféle szempont szerint lehet felosztani, leggyakrabban mégis az igény-

be vett sporteszköz alapján szokták csoportosítani. Ennek az eszközök széles tárháza követ-

keztében számos altípusa van, melyek a következők:

Emberi erővel hajtott eszközökkel történő túrázás. Ez a kajakok, kenuk, evezős csóna-

kok, ladikok, raftingok stb. különféle fajtáival történő túrázást jelenti. Ez esetben a célcsoport

leginkább fiatal, néhány fős csoportok, baráti társaságok. Megfigyelhető még a 40–49 év kö-

zöttiek magas arányú részvétele, akik inkább városlakók, férfiak, közép- vagy felsőfokú vég-

zettséggel.

Az általuk leginkább igénybe vett turisztikai terméke a klasszikus vízitúra. A túrák lehet-

nek vonaltúrák vagy csillagtúrák. Csillagtúra esetében egy helyszínen van a szállás, minden

nap onnan indul ki a túra, és ugyanoda térnek vissza. Ez esetben a turisztikai szolgáltatók be-

vétele mindig ugyanabban a desztinációban realizálódik. A vonaltúra esetében minden nap

máshol szállnak meg, így a turisták költései mindig más szolgáltatóknál realizálódnak. A vo-

naltúrák izgalmasak, hiszen minden nap új tájat és folyószakaszt ismerhet meg a túrázó. Ez

esetben a túrák két fő változata, amikor a teljes felszerelést a túrázók a kenuban, azaz a vízen

viszik magukkal, illetve mikor a felszerelést a parton gépkocsival szállítják utánuk. Az előbbi

változat kevésbé kötődik kiépített kikötőrendszerhez, gyakorlatilag bármelyik arra alkalmas

homokpadon meg tud állni éjszakára. A második változat partról is jól megközelíthető, többé-

kevésbé kiépített kikötőhálózatot igényel.

A kikötővel, megállóhellyel szemben támasztott igény, hogy alapvető marina-szolgáltatá-

sokkal rendelkezzen: sátorozóhely vagy szálláslehetőség, vizes blokk, WC, tisztálkodási hely,

valamint vendéglátó-ipari egységek megléte, bevásárlási lehetőség, esetleg alternatív progra-

mok. A napos túra hossza miatt a vonaltúrázók a két megállóhely között kikötnek, megállnak

pihenni, kikapcsolódni, feltöltődni, így tehát rendelkezni kell a kikötőhelyek között is a fürdő-

zésre, strandolásra kiépített megállóhelyekkel, ahol szintén az alapvető marina-szolgáltatások

megléte fontos.

A kézzel hajtott vízi járművek közül az evezős csónak a horgászturizmus eszközeként is

szóba kerülhet. Sok esetben motorcsónakot is alkalmaznak erre a szenvedélyre, ez azonban

függ a helyszíntől is. Pl. a Balatonról, a Velencei tóról és a Fertő tóról kitiltották a motoros

csónakokat a környezetvédelmi szabályok miatt, a Tisza-tavon megengedett a motoros jármű-

vek használata (köbcenti szabályozás azonban van). A horgászturizmus célcsoportjáról itt már

nem írunk, hiszen azt már a korábbiakban elemeztük.28

Motorcsónakos túrázás. Különböző teljesítményű motoros csónakokkal való túrázást je-

lent. Ezekkel általában nagyobb utakat szoktak megtenni a túrázók, mivel nagyobb az átlag-

sebessége, de mint ahogy azt már említettük, használatuk több vízen is korlátozott.

Motoros kishajóval és jachttal történő túrázás. Ez a túratípus egyes Nyugat-európai or-

szágban, a mediterrán országokban vagy Európán kívül Ausztráliában, Amerikában is nagyon

népszerű. Hazánkban is növekszik a motoros járművel rendelkezők száma, akik olyan több

28 Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (I. ütem). Tájgazdálkodási Kézikönyvsorozat. Ökoturizmus és Vízi

turizmus. https://www.vizugy.hu/uploads/csatolmanyok/160/cigand_tajekoztato_okoturizmus_a5.pdf

70

hetes utakra berendezett hajókkal rendelkeznek, melyeken akár lakni is lehet. Célcsoportja

leginkább családok, baráti társaságok, akik magas diszkrecionális jövedelemmel rendelkez-

nek. A vízisízés, a jet-ski használat is népszerű, ezek általában egy-egy szűkebb területhez

kötődnek (pl. Abádszalók, Attila-öböl), általában a hajó tárolására vagy vízrebocsátására al-

kalmas kikötő környékén jellemzőek.

A motoros kishajóval, jachttal történő túrázás és a motoros vízi sportok használata a jól ki-

épített, fejlett infrastruktúrával rendelkező kikötőket igényli, magas színvonalú marina-

szolgáltatásokkal és a turistafogadás minőségi feltételeinek biztosításával (minőségi vendéglá-

tó-ipari egységek, magasabb minősítettségű szálláshelyek stb.). A kikötővel szemben támasz-

tott egyik legfontosabb igény a tankolási lehetőség biztosítása.

Vízi sportolás, vízi sporteszközök használata. Önálló hajtóművel rendelkező vízi sport-

eszközök, pl. jet-skivel vagy motorcsónakkal vontatott eszközökkel, pl. vízisí, ejtőernyő, „ba-

nán”, wakeboard stb. történő sportszolgáltatások igénybevétele. Újabban több helyen is van

ezen eszközöknek kijelölt pálya, illetve a vízisíeléshez az országban már több helyen is létesí-

tettek drótkötélpályákat, melyek teljes mértékben környezetkímélők, mivel villanymotorral

üzemelnek. Célcsoportja jellemzően fiatalok vagy a középkorúak, magasabb diszkrecionális

jövedelmű réteg.

A vízi sportokhoz tartoznak a fentieken kívül a szélerővel meghajtott sporteszközök is pl.

szörf, vitorlás csónak, vitorlás kishajó. A vitorlázás célcsoportja a közép vagy idősebb korosz-

tály magas jövedelemmel, felsőfokú végzettséggel, illetve a városlakók. Baráti csoportok

vagy családok vesznek részt leginkább.

Kis és nagy kirándulóhajókkal, vitorlásokkal történő túrázás. Általában 10-20 főtől a

több száz fő befogadására alkalmas hajókkal történik, melyeken személyzet, étterem, büfé és

idegenvezető szolgáltatása is megtalálható. Időtartama alapján pár órás vagy egész napos ki-

rándulás is lehet. Célcsoportja az idősebb, jobb anyagi körülményekkel rendelkező látogatók.

Ebbe a csoportba tartoznak a hajók és a hozzájuk köthető kínálat, a személyhajózás. A dunai

és tiszai hajózás legnagyobb lehetőségei a kirándulóhajók, a rendezvényhajók és esetlegesen

az üdülőhajók, lakóhajók vonatkozásában rejlenek. A hajózáshoz kapcsolódó minimális felté-

tel a nagyobb méretű és merülésű hajók fogadására is alkalmas kikötőhálózat. A kikötők föld-

rajzi elhelyezésénél a partszakasz attrakcióit, turisztikai kínálatát kell elsősorban figyelembe

venni, további szempont, hogy a hajó a víztartályait fel tudja tölteni. A Duna mint nemzetközi

vízi út jelentősége meghatározó, azonban a turisztikai kihasználtsága elenyésző. A Duna tu-

risztikai potenciálját nem sikerült még kihasználni, szárnyashajó járatok Bécs–Budapest kö-

zött közlekednek, leginkább az osztrákok támasztanak keresletet a termék iránt. A Dunát mint

utat is kevésbé használjuk ki, hiszen a hazánkba érkező turisták döntő többsége (több mint

80%-a) közúton érkezik, elenyésző a repülővel, vasúton való utazás (4–6% közötti), a vízi

úton érkezők aránya 1% alatt mozog.

A hajózásra a néhány órás kirándulástól a több napos túrákig, vagy a hajón való üdülésig

sok lehetőség jellemző. A hajózást az időjárás és a vízjárás kevésbé befolyásolja, de szezona-

litás szempontjából ez is a melegebb hónapokhoz (május–szeptember) kötődik. A hajó többé-

kevésbé egyedül álló kategória, bár mint hosszabb túra alatti lakóhely, könnyen kapcsolható

akár a több napos horgásztúrákhoz is. Rendkívül fontos a célcsoportokra irányuló marketing-

71

munka. Tehát rendkívül fontos a célcsoportspecifikus kínálat kialakítása és a megfelelő mar-

keting-kommunikáció.

2.6.3. Kínálat

A vízi turizmus kínálati elemeiben találjuk a kereslet kielégítésére alkalmas eszközöket,

magát a turisztikai terméket, amely a vízi turizmus esetében elsősorban a víz, vízpart termé-

szetes és mesterséges elemeiből áll. A legfontosabb kínálati elemek:

Kikötők, azok marina-szolgáltatásai, vízparti üdülőhelyek, strandok vízi úthálózat, az

azokhoz kapcsolódó szolgáltatások, azaz útvonali infrastruktúra (vízi utak, azok minősége,

egységesített táblarendszer, pihenőhelyek, vízi eszközkölcsönzők, szervízhálózat stb.).

Túrakönyvek, kalauzok, túratérképek papír alapon, mobilra tölthető interaktív térképek.

Ezek jó segítséget adnak a vízitúra lebonyolításához.

Turisztikai szolgáltatások: campingek, ifjúsági szállások, vendégházak, csónakházak, falu-

si vendégfogadók, „vízhasználó-barát” szálláshelyek (pl. a tiszafüredi Hotel Balneum 4 csil-

lagos wellness szálloda a Tisza-tóra települve saját kikötővel rendelkezik, így közvetlenül

elérhető a vízfelszín), vendéglátó-ipari egységek.

Turisztikai vonzerők, attrakciók, programok (kultúra, természeti értékek, épített örökségek,

élményelemek, település információ, pl. vízi tanösvény és vízi kilátó Tiszafüreden, vagy a

Kalóz Robin szigeti kalandpark, melynek vizes attrakciója is van.)

Túraszervezők, túravezetők: olyan gazdasági vállalkozások, amelyek a vízi turizmushoz

kapcsolódóan megszervezik a vízitúrákat és komplex programot állítanak össze (az összes

összetevő és szolgáltatás biztosításával), és általában részt is vesznek rajta, kísérik, felügyelik

azt. Céljuk a gazdasági haszonszerzés.

Eszközkölcsönzők, tárolók. Olyan szolgáltatók, melyek a vízitúra eszközeit biztosítják, ad-

ják bérbe, tárolják. Ezek általában szorosan kapcsolódnak a szervezőkkel és a szállásadókkal.

Ezen felül lehetnek kikötők és hajótárolók, dokkok.

Egyesületek, civil szervezetek: tevékenységük megnyilvánulhat a túraszervezésben, azon-

ban céljuk nem profitmaximalizálásra törekvésen alapul. Civil szerveződésekben versenysport

szakosztályuk is van.

Sportklubok versenysport és túra szakosztálya: céljuk a tevékenység bővítés mellett lehet

az utánpótlás biztosítása azáltal, hogy a lakosság, a turisták körében a vízi sportokat népszerű-

sítik.

Jó gyakorlatként említhető meg, hogy hazánkban szinte minden nagyobb vízfelületnek

(Duna-Tisza, nagy tavaink) van az úgynevezett: vízitúra-útvonalak kulcsra kész rendszere,

azaz „útvonal-termékek”-e (írott, online telefonra tölthető változata). Ez lehetőséget biztosít

arra, hogy ne csak túravezetéssel tudjuk bejárni a területet.

2.7. Téli sportok

Napjainkban az iskolákban a hosszú téli szünet, illetve a sí szünet kedvező lehetőséget

nyújt a téli vakációk, téli üdülések megszervezéséhez. A téli sportok programajánlatának je-

lentősége abban áll, hogy ezen időszakban az emberek a leginaktívabbak, hiszen még inkább

a szobába szorulnak. Ezek a sportok pedig erre az időszakra kínálnak élménydús mozgásprog-

ramot. Szórakoztató program lehetne a betlehemes népi hagyományok megtekintése, a kará-

72

csonyi ünnepekre való készülődés, a hízóvágás, a szilveszteri, farsangi mókás bálok, szoká-

sok. Ezeket különféle sportprogramokkal egészíthetjük ki. Nézzünk meg néhány téli aktív

kikapcsolódási lehetőséget, mely a nyugodt téli táj szépségével, hangulatával elősegíti a szel-

lemi, fizikai felüdülésünket, kikapcsolódásunkat.

Sízés

Síelés alatt nálunk a lesiklást értik, ami az ún. alpesi sízés. Nagyon sok ember rendelkezik

sífelszereléssel, és szívesen tölti idejét ezzel a szabadidős tevékenységgel. Magyarországon a

Budai hegyvidék, a Bükk, a Mátra, a Sopron környéki hegyek stb. nyújtanak síelésre lehető-

séget. A jelenleg meglévő pályák hossza azonban nem elégséges, szükséges lenne bővíteni,

illetve újabb és újabb felvonókat építeni, hiszen az elégtelen kínálati oldal miatt sok család

utazik a környező országokba síelni. Mivel a kereslet és az emberek felszerelése is megvan a

termék iránt, csupán a feltételeket kellene biztosítani.

A sízés másik ága, ami rekreációs szempontból fontos, a sífutás-túrázás (vándorsízés).

A sítúrázás olyan, mint a gyalogos természetjárás, a különbség csupán az, hogy a gumital-

pú cipő vagy bakancs helyett sítalp kerül a lábunkra. Ez a fajta keskenyebb, rövidebb túraléc

olcsóbb, mint a lesikláshoz szükséges felszerelés, illetve nem igényel speciális síbakancsot. A

sítúrázásra több lehetőség adatik Magyarországon, mint a lesiklásra. A hegyvidékek, dombsá-

gok erdei ösvényeinek, sétányainak több ezer kilométernyi hossza kínálja a feltételeket. Eze-

ken az ösvényeken pedig a hó is tovább tart, mint a lesiklópályákon, így megnövekszik ennek

a sportolási lehetőségnek az időtartama. Egyetlen szezon alatt el lehet sajátítani ennek a

sportnak az alapjait olyan szinten, hogy akár egész napos kirándulásokat is lehet tenni a he-

gyekben.

A jöring

Lóval, terepmotorral, motorszánnal vontatott sí. Ezt a sportot lehet űzni síkon, hegyen-

völgyön. A forgalmas autóutakon veszélyes, ezért ezeket el kell kerülni. Talán a legnagyobb

élményt jelenti, ha a ló húzza a sítalpakat. Ehhez azonban az szükséges, hogy a lóhajtásban

jártas legyen az, aki ezt a formát választja. Ha a jöringező nem rögzíti a vontatókötelet magán,

a baleset is elkerülhetővé válik.

Jégvitorlázás

A jégvitorlás olyan, mint egy bobszán, amelynek korcsolyatalpait a katamarán elvei29 alap-

ján szerkesztették. Az első pár korcsolyatalp a kormánymű alapja, mint a gépkocsi első kere-

kei. A vitorla, s az árboc szereléke a vitorlás hajókon lévőkhöz hasonlít. Fordulékonysága

nem túl kedvező. Hazánkban a Balaton, a Fertő tó jege, a Velencei-tó, a Tisza-tó vagy a Pécs

környéki duzzasztott tavak kínálnak jó lehetőséget e sport űzésére.

A jégvitorlázás nem egyéni sport, hiszen két-három ember kell az irányításához és az

egyensúlyban tartásához.

Fakutyázás

Ez a sport is nagy jégfelületet igényel, ezért tavaink frekventáltsága jelentkezik ennél a

sportnál is. A fakutya tulajdonképpen szánkó magasabbra épített ülésdeszkával és háttámlá-

29 Katamarán elv: széles nyomtávú feltámasztást biztosít.

73

val. Ráülve – a láb a szántalpra támaszkodik – már csak két szeges végű bot szükségeltetik

hozzá. A fakutyázó páros botozással (mint a síző) halad előre a jégen. Nagy sebesség elérése

válik lehetővé, azonban ez igénybe veszi a kar és a vállöv izmait. Kezdők használhatnak kö-

zönséges szánkót is, és párnára ülve magasíthatják az ülés magasságát. A bot hossza olyan

legyen, hogy ülőhelyzetben függőlegesen tartva a váll fölé érjen. A fakutyát érdemes elkészí-

teni akár amatőröknek is, akiknek lakóhelyük közelében telente nagy jégfelület van, még in-

kább azoknak, akik a nagy vizek partján télen is működő vendégfogadót tartanak fenn, hiszen

ezt a szolgáltatást ajánlhatjuk szinte minden korosztálynak. A fakutya könnyen kezelhető,

gyorsan elsajátítható a mozgás. Az edzéshatás tetszés szerint adagolható, hiszen a lassú hala-

dástól az intenzív és tartós igénybevevő hajtásig lehet fokozni a terhelést. Jól erősíti a kar- és

vállizomzaton túl a has- és csípőizmokat.

Szánkózás

Hazánkban kapható szánkóknak két típusát különböztetjük meg: a műanyag bobot, illetve a

favázas, vasalt talpú szánkót. Azonban házi készítésű fémvázas, fémtalpas szánkó elkészítése

is lehetséges.

A szánkózás a legélvezetesebb a lejtőn. A lejtőn felgyorsult szánkót két alapvető módon

lehet kormányozni és lefékezni. A szánkó irányítását hason fekve csak fa és oszlopmentes

helyen ajánlott végezni – a baleset elkerülése végett. A szánkón hasalónak azt a cipőorrát kell

a hóba nyomni, amerre fordulni szeretne. A szánkón ülve a fordulat felőli cipősarok hóba

nyomásával tudja irányítani a szánkót. Hatékony irányítási mód, de emiatt nagyobb a „túl-

kormányzás” veszélye is. A szánkó fékezése bármelyik kormányzásra használt módon történ-

het, mindkét láb egyidejű hóba nyomásával. Fontos a helyes ülés is a szánkón. Ha egy ember

ül a szánon, lehetőleg minél hátrább helyezkedjen el, kézzel erősen markolja a szánt maga

mögött, a lábakat a szánkótalpak első hajlatába támassza, vagy egyszerűen csak a szánkótalp-

ra.

A szánkózás azonban sík terepen is lehetséges a szánkó lökésével, húzásával, vagy a szán-

kó tolásával.

Alkalmazhatunk különféle játékokat, versenyeket szánkóval. Pl. távcsúszó-verseny, féke-

zési verseny, váltóverseny, szánkós kötélhúzó-verseny stb.

Korcsolyázás

A korcsolyázáshoz szinte minden településen megvan a lehetőség, hiszen nemcsak a ter-

mészetes jégpályákat használhatjuk fel ehhez a sportághoz (tavak, folyók befagyott felületét),

hanem mesterséges jégpályákat alakíthatunk ki, melynek alapja lehet aszfalt, beton vagy sa-

lak. Ha a jég vastagsága eléri a 8 cm-t, akkor tovább lehet „hizlalni”. 4-5 nap alatt elérhető a

15 cm vastag jég, amely biztonságos korcsolyázást biztosít. Ez a pálya azonban rendszeres

kezelést igényel, viszont jó lehetőséget biztosítanak valamennyi korosztály számára a korcso-

lyázás elsajátításához, illetve gyakorlásához.

Ezeknek a sportoknak, sportturisztikai termékeknek a hazai lakosság körében történő gya-

kori fogyasztása fontos lenne, hiszen Magyarországon kimutatásra került az is, hogy ha a fizi-

kai inaktivitás mértéke 10 százalékponttal csökkenne, akkor a betegellátási és a táppénzkiadá-

sok kapcsán több mint tízmilliárd forint elméleti nemzetgazdasági megtakarítás realizálódna

(Ács és mtsai, 2011).

74

3. A SPORTESEMÉNYEK SZEREPE A TURIZMUSBAN

A sportturizmus egyik meghatározó szegmense a sportesemények, melyeken vagy néző-

ként (passzívan) szurkolhatunk kedvenc csapatunknak, vagy sportolóként (aktívan) vehetünk

részt a különböző sporteseményeken.

Európában a labdarúgó mérkőzések azok, melyek leginkább a figyelem középpontjába ke-

rülnek, mert közvetlenül a helyszínen vagy közvetve a tévé sugárzása által is sokan érdeklőd-

nek iránta, így széles a tömegbázisa.

A labdarúgó-mérkőzés megtekintése során az ember azért fizet, hogy mások sportolását

nézze. Ezt a megtekintett sportolást mára hivatásos, professzionális sportolók végzik, és a

kapott szolgáltatásba az alap- vagy magszolgáltatáson túl úgynevezett kiegészítő szolgáltatá-

sok is beletartoznak. A csere tárgya a szabadidő olyan eltöltésének formája, ahol a szolgálta-

tás igénybevétele jellemzően valamilyen élménnyel, szórakozással párosul. A termék értékét

mindezen túl mindenképp meghatározza az értékesítési csatorna minősége. A helyszínen tör-

ténő szolgáltatás-igénybevétel esetén ez elsősorban a sportlétesítmény, a stadion kínálta lehe-

tőségeken, míg a médián keresztüli fogyasztás esetében a média mint transzformáló tényezőn

múlik. (András, 2003)30.

Nem csak a közgazdászok, de a sportgazdasághoz laikus emberek fantáziáját is régóta iz-

gatja az a kérdés, hogy a giga- és mega sportesemények (olimpiák, világbajnokságok, konti-

nentális bajnokságok) milyen hatást gyakorolnak a rendező ország gazdaságára. Milyen bevé-

teleket és kiadásokat generálnak az események, azaz hozzák vagy inkább viszik a pénzt?

Mennyit nyer a házigazda és mennyit a győztes nemzet az adott sportesemény kapcsán? Ilyen

és ehhez hasonló kérdéseket vizsgál meg ez a fejezet a teljesség igénye nélkül, és próbál a

felmerülő kérdésekre választ találni.

3.1. Sportrendezvények gazdasági hatásai

Makrogazdasági szinten a kereslet alakulása, az árszínvonal a foglalkoztatottság és a kül-

kereskedelem adataiban jelenik meg a rendezvény hatása, míg mikrogazdasági szinten közvet-

len hatások (szervezőbizottság kiadásai és bevételei) és a közvetett pénzügyi és nem pénzügyi

eredmények jelentik.

A sportban zajló világesemények üzleti szellemben való elemzése és „kezelése” nem nagy

történeti múlttal és hagyományokkal rendelkezik. Az 1984-es olimpia volt az első sporttörté-

neti jelentőségű, mivel a Los Angeles-i játékokat gazdasági alapokra helyezve mint sportter-

mék értékesítették. Ezt az olimpiát ugyanis kifejezetten profitszerzési célokkal, „klasszikus”

marketing és eladás-ösztönzési, szórakoztatóipari eszközöket felhasználva szervezték.

Nem meglepő talán, hogy az Egyesült Államokban zajlott a sportgazdasági forradalom, itt

értelemszerű volt a nyereségszerzés gondolata. Már a harmadik, 1904-es St. Louis-i nyári

30 András Krisztina (2003): Üzleti elemek a sportban, a labdarúgás példáján. PhD értekezés. Budapesti

Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem. Bp. 2003. 42–46.

75

olimpiára „az üzleti szellem rányomta bélyegét”, az 1996-os atlantai olimpiát pedig éppen-

séggel a túlzott profitorientáció jellemezte.

Az amerikaiakat a közvetlen pénzügyi haszonszerzés motiválta az olimpia rendezése kap-

csán, más városok, országok esetében az olimpiához köthető „hasznok” vagy „versenyelő-

nyök” gondolata diverzifikáltabb. Az 1988-as szöuli olimpia Dél-Korea egész gazdaságát

dinamizálta, Barcelonából igazi népszerű világvárost varázsolt a XXV. nyári játékok. 2000-

ben a sydneyi játékok Ausztráliát népszerű turisztikai desztinációvá tette, a turizmus és a ki-

váló rendezés hatásain keresztül nemcsak a várost, de magát Ausztráliát hozta a világhoz kö-

zel, Peking pedig sportsikerekbe és lélegzetelállító létesítményekbe burkolt világhatalmi erő-

demonstrációt produkált az olimpiarendezés címén.31

3.2. Beruházások, infrastruktúrafejlesztés

A nagyobb sportrendezvények (olimpia, vb, Eb) egyik markáns gazdasági hatása az infra-

struktúrafejlesztésnek és beruházásnak köszönhető.

Olimpiák

A 2000-ben Ausztráliában (Sydney) rendezett olimpia kapcsán megfigyelhető, hogy meg-

rendezése a játékok előtti, illetve utáni hat évben 6,3–6,3 milliárd fonttal növelte meg Auszt-

rália hazai össztermékét, mely elsősorban a beruházásoknak volt köszönhető.

A 2004-es athéni olimpiára az infrastrukturális beruházások 40%-a országos fejlesztést je-

lentett (közút és vasúthálózat fejlesztése), melynek révén a vidéki városok fejlődése is jelentős

volt. A gyorsabban kiépülő autópálya rendszer előrehozta az ország elmaradott területeinek

felzárkózását, az ország GDP-jét 0,1-0,2%-kal növelte. Az athéni olimpia egyik kifejezett

hatása volt, hogy az ország bruttó nemzeti terméknövekedése 3,8% volt, ami 2004-ben az EU

tagországok között az egyik legmagasabb értéket érte el. Ez a GDP-növekedés közel egy

harmada az athéni olimpiai játékok megrendezésével összefüggő munkálatoknak (beruházás,

építkezés) volt köszönhető.

Már nem festenek ennyire pozitív képet és nem ilyen egyértelműek a pekingi olimpia be-

ruházásainak gazdasági megtérülését ecsetelő elemzések. Kína a 2008-as pekingi olimpiát

megelőző négy év alatt 40–44 milliárd dollárt fordított az eseményre. Ez az összeg évente

körülbelül az ország éves GDP-jének 0,3 százalékát jelentette. A beruházásokból 2 milliárd

dollárt költött a stadionok és a létesítmények építésére, ami kimondottan a sportinfrastruktúra

fejlesztését eredményezte.

A befektetés túlnyomó része arra irányult, hogy az ország gazdaságának általános termelé-

kenységét fokozza olyan területeken, mint az olimpiához kapcsolódó lakásépítés, útépítés,

tranzit rendszerek és infrastruktúra létesítése. Vagyis beruházásainak egy jelentős része orszá-

gos fejlesztés volt, csakúgy, mint a görögök esetében az athéni olimpia kapcsán.32

Más elemzések arról számolnak be, hogy Kína összesen 44 milliárd dollárt költött a játé-

kok megrendezésére, az infrastrukturális beruházásokra és a környezetvédelemre, ami összeg

Magyarország éves költségvetésének közel a felét teszi ki, és mintegy négyszerese a 2004-ben

31 (http://hvg.hu/sport/20120109_olimpia_rendezes) 32 http://www.mfor.hu/cikkek/Nem_eri_meg_olimpiat_rendezni__megis_tolonganak_erte.html

76

megrendezett athéni olimpia beruházás összegének. Az olimpiai beruházások 2002 óta 2,5%-

kal járultak hozzá Kína GDP-jének növekedéséhez (Világbank, 2008; www.origo.hu).

A 2008-as pekingi olimpia hatalmas rendezési költségével szemben a londoni 2012-es

olimpia rendezési költségei már „csupán” 15 milliárd dollárba kerültek. Itt is azonban a ren-

dezési költségeket alulkalkulálták, ami eredetileg körülbelül 4 milliárd dollár volt (2,5 milli-

árd font). Az olimpia rendezési jogának elnyerését követően 2005 után London nagyszabású

infrastruktúra-fejlesztése indult be. 246 hektár területen – ami az olimpiai park területe lett –

kilenc új stadiont építettek fel, többek között a 80.000 fős olimpiai stadiont is. Jelentős fej-

lesztést hajtottak végre a tömegközlekedés korszerűsítésében és az úthálózat fejlesztésében,

de kórházakat és több ezer lakást is építettek, továbbá teljesen felújították az olimpiai park

közelében elhelyezkedő stratfordi pályaudvart.

A Pricewaterhouse Coopers 2005 decemberében publikált jelentése szerint az olimpia GDP

növekedésére gyakorolt hatásából közel háromnegyed a fővárosban fog realizálódni a teljes

időszak alatt (2005–2016), illetve csupán egynegyed jut az Egyesült Királyság fővároson kí-

vüli részére. A jóslatok másképp alakultak, sokkal kifejezettebb lett az olimpia országos hatá-

sa, mint amit a főváros tudott belőle realizálni. Talán kissé meglepőnek tűnik, de ennek csak

kevesebb mint egyharmada jelenik meg Londonban. Az olimpia GDP növelő hatása javarészt

már megjelent, mivel a beruházások túlnyomó része már megvalósult. Jelentősek a turisztikai

hatások, amiknek hozzáadott értékét az olimpia alatt, illetve utána (2013–2016) összesen 762

millió fontra becsüli a tanulmány. (http://hvg.hu/sport/ 20120109_olimpia_rendezes)

Világbajnokságok

A német Commerzbank 1974-ig megvizsgálta visszamenőleg az előző kilenc labdarúgó-

világbajnokság lehetséges gazdasági hatásait. A házigazda országokban a külföldi építőipari

befektetések a bajnokságot megelőző évben átlagosan 1 százalékkal csökkentek, a nagy sport-

esemény évében 0,4 százalékkal mérséklődtek, majd egy évvel később 1,5 százalékkal emel-

kedtek. Az elemzők azonban nem erre számítottak, azt várták volna, hogy a befektetések a

bajnokság előtti évben emelkednek igazán, hiszen az előkészítő munkálatok java akkor indul

el. Az egy főre jutó GDP-növekedés adatai már inkább a jósolt tendenciákat mutatják: a baj-

nokságot megelőző évben átlagosan 2,1 százalékkal emelkedett a házigazdáknál az egy főre

jutó hazai össztermék. Az esemény megrendezésének évében 0,9 százalékkal, egy évvel ké-

sőbb 1,7 százalékkal.

Az eseményen első helyet elért győztesek makrogazdasági adatai egy kicsit másképp ala-

kultak: a világbajnokság előtt náluk kisebb (átlagosan 0,9 százalék) volt az egy főre jutó

GDP-növekedés, a világkupa megnyerésének idején viszont már 1,6 %-kal, a következő év-

ben pedig 1,8 %-kal emelkedett az egy főre jutó GDP.33

Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a kilenc világbajnokságból

négyet például a világgazdaság lassuló periódusában rendeztek meg, ami igencsak befolyásol-

ta a fenti makroadatokat. Megállapították a közgazdászok azt is, hogy minél nagyobb egy

gazdaság, annál kisebb a világbajnokságok és az olimpiák „gazdaságfelpörgető”, gazdaságot

dinamizáló hatása, hiszen a sporteseményekhez kapcsolódó beruházások arányaiban eltörpül-

nek az ország teljes GDP-jéhez képest.

33 http://hvg.hu/gazdasag /20100603_vilagbajnoksag_gazdasagi_haszon_Commerzba

77

Európa-bajnokság

A 2004-es Portugáliában megrendezett labdarúgó Európa-bajnokság kapcsán 800 millió

eurós stadion beruházás és 330 millió repülőtéri fejlesztésvalósult meg, így a 2004-es Eb évé-

ben egy portugál kereskedelmi bank úgy számolt, 2000 és 2003 között 0,2 százalékkal, 2004-

ben 0,25 százalékkal nőtt az ország GDP-je.

A 2008-as labdarúgó Európa-bajnokságot Ausztria és Svájc közösen rendezte meg. A be-

ruházások szinte kizárólag a sportinfrastruktúrát érintették (4-4 stadion épült), hiszen Ausztria

és Svájc is Európában az egyik legfelkészültebb fogadóterületek közé tartozik. Az alapinfra-

struktúrájuk igen fejlett és 4-5 csillagos szállodák sokasága képes volt kielégíteni a többletke-

reslet igényeit. Csupán a sport infrastrukturális beruházásai Ausztria GDP-jét 0,15%-kal, míg

Svájcét 0,2%-kal növelte. Svájc összesen 1,3 milliárd frankot (200 milliárd Ft) költött külön-

böző infrastrukturális beruházásokra, aminek valamivel több mint harmada ment el a stadio-

nok átépítésére. Ausztriában a stadionok felújítására mintegy 190 millió eurót (50 milliárd Ft)

költöttek. Ez Ausztriának 321 millió euró többletbevételt, Svájcnak pedig 527 millió eurót

jelentett.

A 2012-ben rendezett labdarúgó Eb kapcsán Lengyelországban és Ukrajnában is fellendül-

tek a beruházások. 30,2 milliárd eurót invesztáltak az infrastruktúra és a sportlétesítmények

fejlesztésébe, így nagymértékben növekedett a beruházások volumene (9 százalékkal Ukraj-

nában és 8,5 százalékkal Lengyelországban), valamint a pénzügyi válság hatásai is tompultak.

A mérkőzéseket egymillió turista kereste fel, melyek átlagosan 3-4 vendégéjszakát töltöttek

el, legalább 800 millió eurós bevételt generálva mindkét ország számára. Az EURO 2012 elő-

rejelzése szerint 2008 és 2020 között 2 százalékkal növelheti a lengyel GDP-t.34

Munkahelyteremtő hatás

A 2008-as labdarúgó Eb Ausztriában közel 6000, Svájcban 7500, összesen 13.400 munka-

hely létrejöttéhez járult hozzá.

A dél-afrikai labdarúgó vb, és annak előkészületei 2005–2010 között 415 ezer munkahe-

lyet teremtett a 24,3 százalékos munkanélküliségi rátával küzdő országban. 2010-ben 280

ezren találtak – legalább ideiglenesen – állást a vb-nek köszönhetően.

A Lengyelország és Ukrajna által rendezett 2012-es labdarúgó Eb rendezés előnye, hogy ál-

taluk számos munkahely teremtődött, s közülük nem kevés a kontinensviadal után is megmarad,

továbbá a fejlesztések hosszú időre hasznosak az egész ország számára, mert megkönnyítik

például a közlekedést, jobbá, kényelmesebbé, színvonalasabbá teszik a mindennapi életet.35

Többletkereslet

Ausztria–Svájc. Az Eb Európának mintegy 1,4 milliárd eurós többletkeresetet generált.

Ennek oka, hogy az esemény alatt az európaiak többet költöttek utazásra, vendéglátó-

szolgáltatásokra, élelmiszerre, közlekedésre.

Nem csak Európában volt hatása a 2008-as labdarúgó Eb-nek, pl. az elektronikai készülékeket

gyártó cégek még Thaiföldön is 20-30 százalékkal több terméket tudtak értékesíteni (leginkább tv,

LCD tv). A dél-afrikai labdarúgó vb-nek 15 milliárdos többletbevétel lett az eredménye.

34 http://www.hir24.hu/gazdasag/2012/05/25/ezt-nyertuk-volna-ha-mi-rendezzuk-a-foci-eb-t 35 http://www.nemzetisport.hu/foci_eb_2012/euro-2012-egy-gazdasagi-elemzes-szerint-nem-eri-meg-a-

rendezes-2137123

78

Turisztikai hatás

Több elemzés és kutatás számol be, hogy a rendezvény előtt, alatt és után is érvényesül az

esemény hatása az adott ország turizmusára. Ez a hatás majdnem mindig többletet generál,

kivéve a 2004-es athéni olimpiát, amikor 4%-kal kevesebb turistaérkezés realizálódott, mint

az előző évben, ezt azonban a megemelkedett szállásárakból befolyó magas többletbevétel

(10,3 milliárd euró) kompenzált.

Egy-egy kiemelkedő nemzetközi sportesemény (olimpia, vb, Eb) megrendezésének turisz-

tikai hatása igen jelentős a rendező turisztikai desztináció számára, hiszen a rendezvényre

érkező sportolók, edzők, kísérő személyzet, valamint az érkező szurkolók jelentősen megnö-

velik a turistaérkezések számát, a szálláshelyek többlet vendégéjszakát, a szolgáltató szektor

többletbevételt tud realizálni. Pl. a 2008-as labdarúgó Eb Ausztriának 800.000, Svájcnak

700.000 többlet vendégéjszakát eredményezett, míg Ausztriának 263 millió euró, Svájcnak

140 millió euró többletfogyasztást eredményezett.

Az esemény után egyértelmű turisztikai növekedést mutattak ki a Sydney olimpia kapcsán.

A turisztikai eladások emelkedése nem ért véget a rendezvénysorozat befejezésével. 2000

utolsó három hónapjában további 189 ezer látogató utazott Ausztráliába, ami 15%-kal több

volt, mint az előző év azonos időszakában. A turizmusból fakadó bevételek 398 millió dollár

többletet eredményeztek. A növekedés, még 2001-ben is érezhető volt (4,7%-os növekedés),

amely csak a szeptemberi terrorcselekmények miatt csökkent. Az 1990-es években 4 és fél

millióan utaztak Ausztráliába, míg az olimpia után 5-5,5 millióra nőtt a turistaérkezések szá-

ma, ami egy jelentős növekmény.

A VisitBritain és a kormány által támogatott médiakampány várható eredményeként az

olimpiát követő négy évben 4,6 millióval több látogató érkezhet a szigetország fővárosába,

ami 2,3 milliárd fontos többletbevételt jelentene a brit turizmus számára. Természetesen

minderre nincsenek egyértelmű garanciák – azonban akárcsak a sportban – a befektetett ener-

giák itt is időben megkésve térülhetnek majd meg. (Felföldi, 2012)

Sok esetben egy-egy sportrendezvény megrendezése előtt is fellendülhet a turizmus, nem

csak az esemény után. Pl. az olimpia előtti turizmus hatása sem tekinthető jelentéktelen-

nek.1984-ben a Los Angeles-i Olimpiai Szervezőbizottság által meghívott személyek 29.000

vendégnapot, ebből 19.200 vendégéjszakát töltöttek el a városban, ami megközelítőleg 7,5

millió USD összegű autonóm kiadást eredményezett (ERA, 1984). Az Atlantai Olimpiára

vonatkozó hasonló számításokból kiderül, hogy 1996-ban körülbelül 18.000 vendéget és

69.760 vendégnapot számoltak össze, ami mintegy 17,8 millió USD autonóm kiadást jelentett

(Humphreys és Plummer, 1992; 1996). A Sydney-i Játékok esetében a 39 országból érkező

127 csapat olimpia előtti tréningjei 43,2 millió USD autonóm kiadásból származó bevételt

jelentettek Új-Dél-Wales államának (Pricewaterhouse Coopers, 2002, 55.o). A 2004-es játé-

kok olimpia előtti látogatóinak számát körülbelül 25.000 főre becsülik (Papanikos, 1999).

A különböző sportesemények kapcsán eltérő átlagos tartózkodási időt regisztráltak. A

2008-as labdarúgó Eb kapcsán Ausztriában átlagosan 3,6 éjszakát töltöttek az Eb-turisták,

Svájcban pedig 3,4-et. A sydneyi olimpia esetében a turisták átlagos tartózkodási ideje 27 nap

volt, a 2006-os Németország labdarúgó vb-re kétmillió turista érkezett. A dél-afrikai labdarú-

gó vb 373 ezer turistaérkezés realizálódott, akiknél az ÁTI 18 nap volt (Szűcs Balázs, 2007).

79

Imázsépítő hatásán keresztül a sportrendezvények hozzájárulhatnak a gazdaság egyes terü-

leteinek fellendítésében, külföldi tőkebefektetések vonzásában. A 2004-es athéni olimpia utá-

ni évben kiemelkedően nőttek a világ legnagyobb kereskedelmi flottájával rendelkező görög

tengerhajózás eredményei, elérte majdnem a 41%-ot, és meghaladta a turizmusból származó

bevételeket, ami 13, 3 milliárd eurós volt.

A 2008-as labdarúgó Eb kontinensviadal összesített értékteremtő hatása meghaladta a 640

millió eurót. Legnagyobb haszonélvezője a turisztikai és a kereskedelmi ágazat. A Bécsi Gaz-

dasági Kamara elnöke az Eb arculatjavító és reklámnövelő értékét 300 millió euróra becsülte.

A londoni olimpia kapcsán több számítás is született, ami az imázsépítő, arculatteremtő ha-

tásán keresztül hozzájárul a külföldi tőkebefektetések vonzásához, így a gazdaság teljesítmé-

nyeinek javulásához.

A CEBR közgazdászai azt valószínűsítik, hogy London gazdaságának éves növekedési

ütemét – bruttó hozzáadottérték-alapon számolva – az olimpia hosszú távon érvényesülő hatá-

sai évente 0,6 százalékponttal növelhetik. Kell néhány év, mire ezek a hatások teljes mérték-

ben érezhetővé válnak, de a cég úgy számol, hogy London gazdaságának kibocsátási értéké-

hez 2015–2016-ban – jelenlegi árakon – 1,8 milliárd fontot adhatnak hozzá az olimpiai játé-

kok hosszú távon érvényesülő járulékos hatásai.36

Optimista előrejelzések több tízmilliárd font értékű befektetés vonzását prognosztizálják a

londoni olimpia hatásaként. A kormány a londoni városházával közösen összeállított tanul-

mányában a brit kereskedelmi és beruházási ügynökség (UKTI) adataira alapozva megállapí-

totta: az olimpia óta eltelt egy évben közvetlenül 9,9 milliárd font (3400 milliárd forint) gaz-

dasági haszon származott.

2,5 milliárd font ebből a játékok óta a brit gazdaságba érkezett pótlólagos közvetlen kül-

földi tőkebefektetések értéke; e befektetések 31 ezer állást teremtettek. Brit vállalatok 1,5

milliárd font értékben nyertek el olyan külföldi beruházási megbízásokat, amelyek a londoni

olimpiához köthetők – például jelentős sportberuházásokat Szocsiban és Rióban, a következő

téli, illetve nyári játékok helyszínein. Emellett 5,9 milliárd font értékű pótlólagos exportot

eredményezett a londoni olimpiával összefüggésben végzett külföldi promóciós tevékenység

– áll az elemzésben. Az elemzésben idézett becslések szerint 2020-ig összesen 28–41 milliárd

font közötti pótlólagos bruttó hozzáadott érték keletkezhet a brit gazdaságban a londoni olim-

pia örökségeként.37

3.3. Debrecen sportturizmusa38

Debrecen város nagy hagyományokkal rendelkezik nemzetközi sportesemények rendezésé-

ben. 2000-ben Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzata a sportkoncepciójában célul tűzte

ki a nemzetközi sportesemények támogatását („A nemzetközi és kiemelkedő országos sport-

eseményeknek jelentős marketing, infrastruktúra – és sportágfejlesztő hatása van, ezért az ön-

kormányzatnak erejéhez mérten támogatnia kell a kiemelkedő sportrendezvények szervezését.”)

36 http://hvg.hu/gazdasag/20120813_londoni_olimpia_gazdasagi_hatasa 37 http://www.stop.hu/gazdasag/meg-most-is-erezni-a-londoni-olimpia- hatasat/1166287/) 38 Danyi Zoltán – Kozma Gábor: A nemzetközi sportrendezvények szerepe Debrecen városmarketingjében.

Magyar Sporttudományi szemle. II. évf. 41. sz. 2010/1. 5–10. http://www.sporttudomany.hu/kiadvanyok/pdf/

MSTT_20101.pdf

80

Idő-

pont Rendezvény megnevezése

Résztvevő or-

szágok száma

A részt vevő

sportolók száma

Nézők

száma

2001 II. IAAF Westel ifjúsági atlétikai vb 160 1 330 37 500

2002 36. Felnőtt tornász vb 56 912 16 000

2003 3. FIG aerobic Eb 21 220 6 000

2004 IIHF divízió II-es ifjúsági jégkorong vb 6 180 12 000

2004 6. Női kézilabda Eb 4+6 180 13 000

2005 IIHF divízió 1-es jégkorong vb 6 180 13 000

2005 Duatlon Eb 27 380 8 000

2005 I. Férfi és női egyéni tornász Eb 38 249 8 000

2005 Férfi és női cselgáncs csapat Eb 5 106 2 500

2005 14. FAI hőlégballon Eb 25 81 n. a.

2006 1. IAAF utcai futó vb 39 167 2 500

2007 U23 atlétikai Eb 44 904 12 000

2007 11. LEN rövidpályás úszó Eb 39 470 8 500

2008 U18-as férfi B divíziós kosárlabda Eb 20 300 3 000

3. táblázat. Debrecenben 2001 és 2008 között megrendezett nemzetközi sportrendezvények és

az azokon részt vevő sportolók és szurkolók száma

Ezen sportesemények közül az alábbiakat közvetítette az Eurosport: II. IAAF Westel Ifjú-

sági Atlétikai VB, 36. Felnőtt Tornász VB, IIHF Divízió 1-es Jégkorong VB, I. Férfi és Női

Egyéni Tornász EB, 1. IAAF Utcai Futó VB, U23 Atlétikai EB, 11. LEN Rövidpályás Úszó

EB. Ezáltal ezek az események több külföldi országba eljutott, kedvező imázst alakítva ki

hazánkról és Debrecen városról.

A táblázatban látható, hogy Debrecen városban megvalósult a kitűzött cél, hiszen a ren-

dezvények össznézőszáma 150 ezer fő volt, akiknek 10%-a külföldről, 30%-a Debrecentől

távolabb lévő magyarországi városokból érkezett.

Debrecenben 2008-ban mintegy 80 sportrendezvény volt, amely összesen 161 rendezvény-

napot jelentett a városnak.

A sportrendezvényekkel jelentős alap és sportinfrastruktúra fejlesztés következett be. A

sport infrastrukturális beruházások a sportesemény rendezési jogának elnyerése után zajlottak.

Az IAF Westel Ifjúsági Atlétikai Bajnokság helyszínét adó Oláh Gábor utcai stadiont felújí-

tották, mely 2006-ban vette fel a Gyulai István Atlétikai Stadion és Edzésközpont nevet. A

Főnix csarnok, mely az ország második rendezvénycsarnoka, a 36. Felnőtt Tornász Világbaj-

nokságra készült el. A IIHF Divízió II-es Jégkorong VB megrendezéséhez kapcsolódik a Deb-

receni Jégcsarnok felépítése. A 2007-es LEN Rövidpályás Úszó Eb-re készült el a Debreceni

fedett uszoda.

A sport infrastrukturális beruházásokon túl jelentős szálláshelybővítés is zajlott. Míg 2000-

ben 2 db 4 csillagos szálloda 245 férőhellyel várta a turistákat, addig 2006-ra 6 db 4 csillagos

81

szálloda 946 férőhellyel és egy 5 csillagos szálloda 362 férőhellyel várta a sportturistákat.

2004-ben a Sport Hotel felújítása is megtörtént, ami 119 férőhelyet jelent.

9. ábra. A Debreceni Sport Hotelban megszállt sportturisták számának alakulása 2004 és

2008 között (2004. évi becsült adattal)

A grafikonon láthatjuk, hogy Debrecen városba az edzőtáborba érkezők száma növekedést

mutat, akik a sporthotel keresletét növelték a vizsgált időszakban. A lineáris rend vonalra il-

leszkedést mutatnak az adatok, valamint az előrejelzés alapján a Sport Hotelbe érkező sporttu-

risták keresletének egyértelmű növekedése prognosztizálható.

40 41

35 36

10

20

30

40

50

60

A debreceni Sport Hotel szobakihasználtságának alakulása 2009 és 2014 között ( %)

10. ábra. A debreceni sport Hotel szobakihasználtságának alakulása 2009 és 2014 között.

A szobakihasználtsági mutatók tanúsága szerint 35–44% közötti kapacitáskihasználtságot

jeleznek. A nyári szezon valamennyi évben erősebb, ami az országunk egyszezonúságának

megfelelően alakul ezen a helyszínen is. A lineáris előrejelzési görbe, mely a grafikonra ráil-

lesztésre került, jelzi, hogy a jövőben várhatóan a kapacitáskihasználtság növekedni fog a

hotel esetében.

82

Debrecen város nagyon sok sport és kulturális rendezvénynek a helyszínéül szolgál. A

sport- és kulturális események leginkább az Oláh Gábor úti létesítményekben kerülnek meg-

rendezésre. Az alábbi táblázatok szemléltetik Debrecen városban 2009 és 2013 között az

egyes években realizálódott sportesemények rendezvénynapjainak a számát, ami 653–766 nap

között mozgott, ami igen magasnak mondható.

Helyszín Rendezvénynapok jellege, száma

Sport Kultur. Egyéb Össz.

Hódos Imre Rendezvénycsarnok 87 0 22 109

Oláh G. úti léte-

sítmények

Csarnok 125 1 11 137

Atlétikai stadion + tribünépület 116 0 61 177

Labdarúgó pályák 268 0 0 268

Egyéb (pl. tekecsarnok) 50 0 0 50

Nagyerdei stadion 7 5 1 13

Mindösszesen: 653 6 95 754

4. táblázat. A rendezvénynapok számának alakulása 2009-ben

Helyszín Rendezvénynapok száma, jellege

Sport Kult. Egyéb Össz.

Hódos Imre Rendezvénycsarnok 77 2 18 97

Oláh G. úti léte-

sítmények

Csarnok 160 1 13 174

Atlétikai stadion + tribünépület 114 0 57 171

Labdarugó pályák 301 0 0 301

Egyéb (pl. tekecsarnok) 56 0 0 56

Nagyerdei stadion 3 4 4 11

Mindösszesen: 711 7 92 810

5. táblázat. A rendezvénynapok számának alakulása 2010-ben

Helyszín Rendezvénynapok száma, jellege

Sport Kult. Egyéb Össz.

Hódos Imre Rendezvénycsarnok 44 1 2 47

Oláh G. úti léte-

sítmények

Csarnok 141 0 0 141

Atlétikai stadion + tribünépület 183 0 32 232

Labdarugó pályák 250 0 0 250

Egyéb (pl. tekecsarnok) 138 0 0 138

Nagyerdei stadion 10 3 4 17

Mindösszesen: 766 4 38 818

6. táblázat. A rendezvénynapok számának alakulása 2011-ben

83

Helyszín Rendezvénynapok száma, jellege

Sport Kult. Egyéb Össz.

Hódos Imre Rendezvénycsarnok 68 0 11 79

Oláh G. úti léte-

sítmények

Csarnok 117 1 6 124

Atlétikai stadion + tribünépület 131 0 48 179

Labdarugó pályák 360 0 0 360

Egyéb (pl. tekecsarnok) 45 0 0 45

Mindösszesen: 721 1 65 787

7. táblázat. A rendezvénynapok számának alakulása 2012-ben

8. táblázat. A rendezvénynapok számának alakulása 2013-ban

Debrecen városa már több alkalommal adott otthont nemzetközi sportesemény helyszíné-

nek. Ezeknek a sportrendezvényeknek a sikeres lebonyolítása mutatja, hogy Debrecen város

arculata, imázsa, sportinfrastruktúrája, turisztikai, vendéglátó- és szabadidős szolgáltatásai

alkalmasak arra, hogy a jövőben a sportturizmus az egyik fejlesztési prioritás legyen a város-

ba. A sportesemények, a sportturizmus támogatása és fejlesztése hozzájárulhat a város arcula-

tának fejlesztéséhez és az adóbevételeinek növeléséhez.

A sportrendezvény szervezés sikerességét sok tényező befolyásolja. Fontos, hogy a rende-

zők a kitűzött célokat tudják-e teljesíteni, illetve a célcsoportok elégedettek-e a szervezéssel.

Mégis talán az egyik legfontosabb sikertényező, hogy a szervezől a költség- és bevételi célo-

kat (gazdasági teljesítmény) teljesítették-e, és a nemzeti és a nemzetközi sportszövetség elé-

gedettségét ki tudták-e vívni.39

Úgy véljük, hogy Debrecen alap-és sportinfrastruktúrája és a szervező teamek szaktudásai,

gyakorlati tapasztalatai megerősítenek bennünket abban, hogy Debrecen számára a sportese-

mények, a sportturizmus a fejlesztési prioritások között kell, hogy szerepeljen.

39 Dancsecz Gabriella (2008): A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker

megítélésének kritériumai. PhD értekezés. Pannon Egyetem, Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori

Iskola. 2008. Veszprém.208–209.

Helyszín Rendezvénynapok száma, jellege

Sport Kult. Egyéb Össz.

Hódos Imre Rendezvénycsarnok 68 1 19 88

Oláh G. úti léte-

sítmények

Csarnok 110 0 4 114

Atlétikai stadion + tribünépület 122 6 40 168

Labdarugó pályák 337 0 0 337

Egyéb (pl. tekecsarnok) 54 0 0 54

Mindösszesen: 691 7 63 761

84

Felhasznált irodalom

American College of Sports Medicine (ACSM) research. In: American College of Sports

Medicine’s Health & Fitness Journal. http://napidoktor.hu/cikk/87.22117/Top-fitnesz-

trendek-2013ban

Asztalos Zoltán (szerk.): Horgászok kézikönyve. Mg. Kiadó – Mohosz, Bp. 1981.

Ács, P., Hécz, R., Paár, D., & Stocker, M. (2011): A fittség (m)értéke. A fizikai inaktivitás

nemzetgazdasági terhei Magyarországon. Közgazdasági Szemle. LVIII. évf., 2011. július–

augusztus. 689–708. o.

Bánhidi M. – Dobay B. – G. Starhon, K. – Edvy, L. (2006): Kutatási programok a földrajzi

környezet és sport összefüggéseinek megismeréséhez. Napjaink környezeti problémái –

globálistól lokálisig. Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely.

Bánhidi M.: Sporttudomány és turizmus. Magyar Sporttudományi Szemle, 2007, 30. évfo-

lyam, 2. szám, 32–38 o. ISSN 1586–5428.

Barabás Katalin (szerk.) (2006): Egészségfejlesztés. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt.

Bejárható Magyarország. Kerettanterv. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rend-

jéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei.

(http://kerettanterv.ofi.hu/)

Borbély Attila – Müller Anetta (2008): A testi-lelki harmónia összefüggései és módszertana.

Valóság- Térkép-6. PEM tanulmányok, VII. Bp. PEM kiadvány. 85–99.

Brämer, R., Megatrend Wandern (2002): Problem oder Chance? Sport und Tourismus

Dokumentation des 10. Symposiums zur nachhaltigen Entwicklung des Sports vom, 28–

29. November in Bodenheim/Rhein,

Csányi S. (szerk.): Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA). SZIE, Vadbiológiai és Vad-

gazdálkodási Tanszék, Gödöllő.

Csapó–Remenyik (2011): Turisztikai terméktervezés és fejlesztés. 6. fejezet. Aktív turizmus.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_Turisztikai_termektervezes_es

_fejlesztes/ch06.html

Csemez A. – Magyar V. (2012): Teljesítménytúra = Honismeret és sport? In: Konkoly-Gyúró

és mts.: Tájtudomány – Tájtervezés. V. Magyar Tájökológia Konferencia.

Konferenciakiadvány. Sopron. pp. 208–213.

Dávid L. – Kóródi M. – Puczkó L. – Vasvári M. (2009): A Tisza-tó imázsa és márkázottsága.

In: Turizmus Bulletin. XIV. évf. 1-2. sz. 85–92.

Developing walking holidays in rural areas. Guide on how to design and implement a walking

holiday project.LEADER kiadvány. 2001. In:

http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leader2/rural-en/biblio/walking/walking.pdf

Dobay, B. (2007): Szlovákia sportturisztikai adottságai oktatási intézmények számára.

Medzinárodná konferencia Didmattech 2006 – Komárno, (324 – 330), ISBN 978-80-

89234-23-3

Farkas Melinda – Balogh Gábor (2001) Két kerékkel kevesebb, számtalan eredménnyel több!

A kerékpáros turizmus Magyarországon. In: Turizmus Bulletin. V. évf. 2. szám.

http://itthon.hu/site/upload/mtrt/Turizmus_Bulletin /01_06/Sz26.htm

Feiszt O. (2007): A vadászati turizmus jelentősége a magyar vadgazdálkodásban. (Elhangzott

a lévai nemzetközi konferencián 2007. III. 24-én)

http://www.vadaszat.net/hirek/2007/feiszt.html

Felföldi Rita (2012): Visszaszámlálás: a londoni olimpia gazdasági-turisztikai kilátásai.

http://kitekinto.hu/europa/2012/07/27/visszaszamlalas_a_londoni_olimpia_gazdasagi-

turisztikai_kilatasai/#.VOClb6Q5Dcs

85

Füstös Gábor (2010) Horgászturizmus. Kézirat.

http://balatonihal.hu/files/2846/Horgaszturizmus_ kezirat.pdf

Gereczi T. (2004): A magyarországi vadászati turizmus az Európai Unió küszöbén. „Vadász-

vadászat”. Szakdolgozat, NYME Erdővagyon-gazdálkodási Intézet.

Gibson, H. (1998): Sport tourism: A critical analysis of research. In: Sport Management

Review, 1 (1998), pp. 45–76.

Gibson, H. (ed.) (2006), Sport tourism: Concepts and theories, Routledge, London

Glózik Klára (2013): Horgászturizmus Magyarországon. Előadás. 2013. nov. 22. Szeged.

http://www.vizhalember.hu/news/605/Dr._Glzik_Klra.pdf

Halassy Emőke: A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal

kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban. Turizmus Bulletin.

2007/1–2. pp. 33–43.

Hall, C. M. (1992): Hallmark tourist events: impacts, management and planning. Belhaven

Press.

Hinch és Higham (2001): Sport tourism: a Framework for research. In: International Journal

of tourism research. 3., 45–58.

Horgászok kézikönyve: Szerk. Asztalos Zoltán, Mg. Kiadó – Mohosz, Bp. 1981. 13.

Hudson, S. (2003): Sport and Adventure tourism. The Haworth Hospitality Press. USA.

http://www.google.hu/books?hl=hu&lr=&id=1vVtyaA77YsC&oi=fnd&pg=PR3&dq=H

udson,+S.,+2003+sport+tourism&ots=7LmV3Y_Dek&sig=OnpoU2RJ8WanRcpozFC

MFrzfJWs&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false

Jan Kappel (2007): Fisketurism i ett Europeiskt perspektiv. Előadás. In. Seminarium pa Sport-

fiskemassan. 2007. márc.16. Sweeden (http://www.eaa-

europe.eu/fileadmin/templates/eaa/docs/ EFTTA_JK_Sweden_16March2007.pdf

Jánosy Károly 2004. Fitness. In: Magyar virtuális enciklopédia.

http://www.enc.hu/1enciklopedia/ mindennapi/fitness.htm

Kárai Orsolya (2007): A Spinning helye és szerepe a szabadidő- és versenysportban. Szakdol-

gozat. Eszterházy Károly Főiskola, 2008. (Konzulens: Dr. Müller Anetta)

Kenesei Zsófia – Kolos Krisztina (2007): Szolgáltatásmarketing és -menedzsment, Alinea

Kiadó, Bp.

Kenneth H. Cooper (1990): A tökéletes közérzet programja. 2. átdolgozott kiadás. Sport Ki-

adó, Budapest. 19–26, 117., 131., 260.

Klemencz Henrik (2012): A vízi turizmus. http://dr-vtsz.hu/wp-content/uploads/2012/10/

viziturizmus_demo_6.pdf

Kocsondi J. – Tóth É. (2004): HEFOP 3.3.1. Ökoturizmus. Vadászturizmus. Pannon Egyetem

Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar.

http://www.agr.unideb.hu/ktvbsc/dl2.php?dl=50/7_ eloadas.ppt.

Könyves Erika – Müller Anetta (2001): Szabadidős programok a falusi turizmusban. Szaktu-

dás Kiadó Ház Rt., Bp.

Light, K. C., Obrist, P. A., James, S. A. and Strogatz, D. S. (1987): Cardiovascular Responses

to Stress: II. Relationships to Aerobic Exercise Patterns. Psychophysiology, 24: 79–86.

doi: 10.1111/j.1469-8986.1987.tb01865.x

Lukács Orsolya (2003): Vadászati turizmus Magyarországon. Budapest.

MINTEL (2009): Cycling Holidays – International.

Molnár András: Aktív turisztikai minőségi infrastruktúrafejlesztés. Előadás.

http://www.turistajelzes.hu/doc/mtsz_tdm_ea.pdf

Muller, H -Kaufmann, L. E (2001): Az egészségturizmus különleges szegmensének piaci

elemzése és összefüggései a szállodaiparral. In: Journal of Vacation Marketing,

Vol.7,No.1, 1-17.p.

86

Müller A. – Kerényi E. (2009): Trendek és fogyasztói magatartás az egészségügyben. In:

Egészségügyi marketing és telekommunikáció című konferencia kiadványkötete. 11–19.

Mátrai Gyógyintézet. Magyarország, Kékestető.

Müller Anetta – Rácz Ildikó (2011): Aerobic- és fitneszirányzatok. Dialóg Campus Kiadó,

Budapest, Pécs. 277. (TÁMOP – 4.1.2 – 08/2/A/KMR)

Müller Anetta (2009): A legújabb trendek a sportmarketing és menedzsment területén. In:

Sportszakember továbbképzési konferenciasorozat. EKF, Magyarország. Eger, 2009.

november 11.

Nagy Horgászkönyv, Geopen Könyvkiadó, 1999.

Nemessuri M. (1996): Egészségvédő, életőrző sportok. In: Mozgás mint a pszichoszomatikus

fejlesztés eszköze. (Szerk.: Fehérné Mérei I. – Keresztesi K.) Multi-Man Kft., Bp.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2007–2013.

Pikó Bettina (szerk.) (2005): Ifjúság, káros szenvedélyek és egészség a modern társadalom-

ban. Budapest, L’Harmattan Kiadó.

Robinson, T., Gammon S. (2004): A question of primary and secondary motives: Revisiting

and applying the sport tourism framework. In: Journal of Sport Tourism, 9 (3), pp. 221–

223.

Roland Bassler (2003): Minőség és egészségkompetencia az osztrák kúra- és wellness-

turizmusban. In: Tourismus Journal (Lucius&Lucius, Stuttgart), 7 Jg. Heft 2. 187–2002.

Ross, E. A., Thomas, A. W., Susan, J. B., Babette, Z., Tony, J. V., Shawn, C. F. (1999):

Effects of Lifestyle Activity vs Structured Aerobic Exercise in Obese Women. JAMA.

281 (4): 335–340. doi: 10.1001/jama.281.4.335. http://jama.ama-

assn.org/content/281/4/335.abstract

Segar M. L., Katch V. L., Roth R. S., Garcia A. W., Portner T. I., Glickman S. G., Haslanger

S., Wilkins E. G. (1998): The effect of aerobic exercise on self-esteem and depressive

and anxiety symptoms among breast cancer survivors. Oncol Nurs Forum. Jan-Feb;

25(1):107–13. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/9460778

Seilmeier, Gerhard (szerk.): Vadászati lexikon. Méliusz, Debrecen, 1997.

Stanley J. C., Kirk I. E., Paige E. S., Jenny S. K., Ruchika P., Edward M., Steriani E., David

X. M., Liang H., Arthur F. K.(2006): Aerobic Exercise Training Increases Brain

Volume in Aging Humans. J Gerontol A Biol Sci Med Sci (2006) 61 (11): 1166–1170.

In: http://biomedgerontology.oxfordjournals.org/content/61/11/1166.abstract

Stark Magdolna, dr. Schiberna Endre, Prof. dr. Lett Béla, dr. Jáger László, Román József;

részletekben: Prof. dr. Mészáros Károly: A vadgazdálkodás ökonómiai kérdései.

(http://www.nyme.hu/uploads/media/jegyzet_vadgazd_okon.pdf)

Thompson, Walter R. (2013) Worldwide Survey of Fitness Trends for 2013

http://musthaveplay.com/images/worldwide_survey_of_fitness_trends_for_2013.pdf

Vajdics J: (2003): Vadászturizmus a Dunántúlon. Bp.

Vass László (2008): Idegenforgalmi bukta az olimpia. http://www.origo.hu/utazas/20080822-

pekingi-olimpia-a-vartnal-joval-kevesebb-turista.html (letöltés 2014.04.05)

Vass László (2008): Olimpia: Pekingben nem ismerik a lehetetlent,

http://www.origo.hu/utazas/ 20080324-kina-peking-olimpia-2008-turisztikai-

fejlesztesek-szallodak-repuloter-kozlekedes.html (letöltés 2014.04.20)

Vizi I. (2005): A magyar lakosság aktív turizmussal kapcsolatos preferenciái és az aktív tu-

risztikai tevékenységek intenzitása. Turizmus Bulletin IX. évf. IV. szám

Weed, M. – Bull, C., (1997): Influences on sport tourism relations in Britain: the effects of

government policy. Tourism Recreation research, 22. (2), 5–12.

Young S. N. (2003): Lifestile drugs, mood, behaviour and cognition. Journal of Phychiatry

Neuroscience. 28 (2): 87–89.

87

Egyéb internetes források

http://asafishing.org/facts-figures/sporfishing-economics/

http://doc.hjegy. mhk.hu/20135H20000023A9DE_6.PDF

http://gym.hu/fitness-pozok/szabalyzat

http://hu.wikipedia.org/wiki/EuroVelo

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fitnesz_(sport)

http://hvg.hu/gazdasag/20120813_londoni_olimpia_gazdasagi_hatasa

http://racvarosihorgaszbolt.hu/hirek/viragzik-az-orszagban-a-horgaszturizmus

http://www.mfesz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2&Itemid=139

http://www.mfor.hu/cikkek/Nem_eri_meg_olimpiat_rendezni__megis_tolonganak_erte.htmS

zűcs Balázs (2007): A Magyar Turisztikai Zrt. sportturisztikai marketing tevékenysége.

Előadás. 2007. nov.20. Bp. ppt.)l)

http://www.oktatas.hu/kozneveles/aktualis_tanev_esemenyei/hireink/bejarhato_magyarorszag

http://topszotar.hu/angolmagyar/trend

88

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet

Kalandparkok turisztikai kínálatának bemutatása

(http://hvg.hu/itthon/20110701_kalandpark_tiszafured/,

http://www.bekatutaj.net/csoportoknak/ kiegeszito-programok/kalandpark-tisza-to-tiszafured)

Robin Kaland Sziget új neve: Kalózsziget Kalandpark lett.

Robin Kaland Sziget néven Tiszafüreden hozták létre hazánk első ártéri kalandparkját. A

250 millió forint összértékű beruházás 50 százalékos támogatással valósult meg az Európai

Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával. A Robin

Kalandsziget, melyet kalózsziget kalandparkká neveztek át, a tiszafüredi Holt-Tiszán került

kialakításra 18 hektáron 2011-ben.

A kalandpark célcsoportjai, kereslet:

A létesítmény a természetbarátoknak, az ökoturistáknak, a Tisza-tó élővilága iránt érdeklő-

dőknek, valamint az aktív egészségtudatos turistáknak jó kínálati elem.

Családos középkorúak

A családi nyaralás során a Tisza-tó vízi turisztikai és kulturális kínálata, a Tiszafüredi ter-

mál strand, valamint a kalandpark kínálati elemei a gyermekek szórakozási lehetőségeit bőví-

ti, és ez fontos szempont lehet a desztinációválasztás motivációban. Tartózkodásukat a ka-

landpark ún. többgenerációs programjaival meg lehet hosszabbítani. A Tisza-tóhoz a turisták

elsősorban a nyári hónapokban érkeznek, mely időszakban a kalandpark szolgáltatásai nagyon

jó programkínálatot jelentenek az aktív szabadidő-eltöltésre. A hosszú hétvégére ők olyan

turisztikai desztinációt választanak, amely attraktív környezetben komplex szolgáltatásokat

nyújtva képes a vendégek gyors és hatékony regenerálódását, feltöltődését, rekreációs igénye-

it kielégíteni, melyre Tiszafüred turisztikai kínálata alkalmas.

Egészségtudatos fiatalok

Az egészségtudatos életmód terjedésével egyre növekvő szegmens. Nem elsősorban a fizi-

kai aktivitás miatt döntenek egy-egy turisztikai desztináció mellett, de Tiszafüred gyógyfürdő-

je, 4 csillagos wellness szállodája a különböző beauty-, masszázsprogramokkal vonzó lehet

számukra. Ők tartalmas pihenés céljával érkező, általában gyermektelen fiatalok. Elégedettsé-

güket növelheti a szálloda szomszédságában lévő kalandpark, melynek külön egyediségét

adja, hogy a szálloda stégjéről csónakkal közelíthetik meg az egyedi kalandparkot.

Aktív fiatalok

Aktívan, mozgással, sportolással töltik el szabadidejüket. Desztinációválasztásukat a sza-

badidős sportolási lehetőségek széles tárháza motiválja, melyre Tiszafüred jó turisztikai cél-

pont. A horgászturizmus, a kajak-kenu túrák, a madármegfigyelések, a kalandpark extrém

szabadidős kínálata a preferencia-rendszerükben dominánsan megjelenik.

Szórakozást kereső fiatalok

Elsősorban nem a kalandpark miatt érkeznek, de tartózkodásukat meghosszabbíthatja a

park kínálati elemeinek sokszínűsége, mivel élményt, szórakozást kínál a szabadidő eltöltésé-

re. Elégedettségüket további élményelemek, szórakozási programok fokozhatják, amely a

tartózkodási idő meghosszabbításán túl a szezonalitás oldására is alkalmas kínálati elem lehet.

89

Ökoturizmus iránt érdeklődők

A nyugat-európai országból érkező 30–50 év közötti korosztály az, amely elsődlegesen

érdeklődik a természeti különlegességek iránt. A Hortobágyi Nemzeti Park külföldi látogatói

között a német, holland, osztrák turisták száma a legjelentősebb. Ez a célcsoport Tiszafüred

esetében is elérhető, hiszen tartalmas ökoturisztikai programokat tud kínálni a turistafogadás

feltételeinek javításával. A Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik a tiszafüredi madárrezervá-

tum, ami a vízi tanösvénnyel, vízi kilátóval vonzza az ökoturistákat. Elégedettségüket és tar-

tózkodási idejüket növelheti a kalandpark turisztikai kínálatával.

A hazai iskolai oktatásban résztvevő fiatalok alacsony fizetőképes keresletet jelentenek,

és szezonális jellegű a keresletük. Ennek ellenére el kellene ismertetni és jelentősebb támoga-

tásban kellene részesíteni az ifjúsági turizmus ezen ágát. Elsősorban azért, mert a környezet-

tudatos és természetvédelemre való nevelés nagyon fontos feladatait valósítják meg, másrészt

azért, mert hosszútávon jelenthetnek fizetőképes keresletet. Az erdei iskolák programjának

keretében is a kalandpark kedvező programlehetőséget kínál.

A belföldi családok jelentik elsődlegesen azt a célcsoportot, akik igénybe veszik a vidéki

turizmus, ökoturizmus szolgáltatásait. Elsődlegesen a nagyvárosi fiatalok és a nagyvárosi

családos középosztály tagjai éltetik a vidéki turizmust. Ehhez a természetközeli életmód be-

mutatásához jó kiegészítő programtársítás a kalandpark vagy a poroszlói akvárium kínálati

elemei.

A wellness szálloda látogatói között megtalálhatóak a külföldi családosok és aktív fiatalok,

akik magasabb tartózkodási időt eredményeznek. Magas költéshajlandóságúak, de igényesek,

a szolgáltatások minőségével támasztott elvárásaik magasabb. A költségesebb beauty és rela-

xációs kínálati elemeket (masszázs, szauna, stb.) is igénybe veszik. Ennek a célcsoportnak a

megjelenését tapasztalhatjuk a Balneum Wellness Hotelben. Magasabb tartózkodási idejük

miatt ez a kalandpark segítheti az itt tartózkodásukat élménydúsabbá tenni a hozzá kapcsoló-

dó ökoturisztikai programokkal, az ökoéletmód megvalósításával.

Kínálati elemek:

A kalandpark sportturisztikai kínálati elemei:

A kalandpark szárazföldjén a testmozgásra csábító elemek között megtalálható mászófal,

kilátó, erdei kalandpálya, íjászpálya, minigolf, kerékpáros triálpálya, mókuskerék, magaslati

kötéljátékok, drótköteles csúszdák, míg a vízen „water walker”, vízicsopper és vízikenguru.

A 20 élményelemes komplexum egyik fő attrakciója az a nemzetközi versenyek megren-

dezésére is alkalmas 15 méter magas kültéri mászófal, amely erőt, ügyességet és bátorságot

egyaránt igényel. A fal tetején megépített kilátóból a Tisza-tó csodálatos állat- és növényvilá-

gát lehet megtekinteni. A fáról indul egy 300 és egy 400 méter hosszú drótkötél csúszda.

Látványos és különleges a sziget belsejét védő töltés tetején húzódó erdei tornapálya és a

fák lombkorona szintjére épített magaslati kötélpályás tanösvény is. A sziget változatos nö-

vénytársulásai között kanyarog a 2 kilométer hosszú pallóút, amelyen végigsétálva láthatjuk a

fák törzsén a házigazda Robin Hód rágásnyomait is.

A Császlód-sziget kuriózuma az erdei kalandpálya, amely gyerekeknek és felnőtteknek kü-

lönböző nehézségi szinteken, egyenként 10-12 méteres játékokat foglal magában körülbelül

1500 méter hosszúságban.

A vendégek biztonságát ipari és egyéb alpintechnikai képesítéssel rendelkező animátor, va-

lamint a legmodernebb és legújabb típusú biztosító felszerelések garantálják. A kalandsziget

kompjárattal és motoros csónakokkal közelíthető meg.

A vendégek maximális biztonság mellett profi védőfelszereléssel (beülő, heveder, sisak) és

rutinos instruktorok segítségével próbálja ki a legérdekesebb élményelemeket.

A szigetet vízi úton lehet majd megközelíteni akár kenuval (ha egy vízitúráról érkezik a

csapat), akár motoros csónakokkal.

90

Milliárdos üzlet a sportturizmus

http://www.origo.hu/utazas/20070304milliardos.html

A sportturizmus potenciális vásárlói leginkább azok, akik naponta végeznek rekreációs te-

vékenységet. A sportturizmus másik, talán még jövedelmezőbb ága, amikor a nagy világver-

senyekre, vagy akár egy egyszerű angol bajnoki meccsre biztosítanak jegyet és utazási lehető-

ségeket a szurkolóknak. Mindkét esetben azonban a fókuszban csakis a kikapcsolódás és az

örömszerzés áll.

A turizmus és a rekreáció kapcsolatának fokozatos felértékelődése az idegenforgalom vi-

lágméretű fellendülésével magyarázható. Ma már az utazási irodák is specializálódnak az uta-

sok igényeinek megfelelően. Míg egyes irodák az ökotúrákat kínálják nagy számban, addig

mások az aktív pihenéssel tölthető hétvégi kirándulásokat és wellness-üdüléseket részesítik

előnyben.

2. sz. melléklet

A túrák térképészeti és tájékozódási ismeretei, a túratervezés módszertani és

egészségügyi kérdései

A térkép

A turista nélkülözhető társa. Jó szolgálatot tehet, ha ismerjük a kezelését, használatát. Eh-

hez azonban elengedhetetlenül fontos a térképi ábrázolás eszközeit, egyezményes jeleit is-

merni. Hiszen, ha ezt tudjuk, akkor a térkép még akkor tájékoztat minket a távolabbi terüle-

tekről, amikor a túrát tervezzük, tehát mielőtt elindultunk volna.

A térkép – mely a Föld felszínének arányosan kisebbített, alaprajzszerű felülnézeti rajza -,

rajzi elemeket tartalmaz (pl. domborzat, vízrajz, települések, úthálózat, stb.)

A három fő rajzi elem:

a domborzatrajz,

a síkrajz,

a névrajz.

Túránk során fontos a domborzatábrázolás módjait ismernünk.

Domborzatrajz40

A domborzat ábrázolása akkor helyes, ha látható és mérhető.

a) A szintvonalas domborzatábrázolás

A szintvonal a felszín egyenlő magasságú pontjait összekötő szabálytalan görbe vonal. A

közepes méretarányú turista térképeken általában 10 m-enként rajzolnak szintvonalat (az

alapszint 10 m). Van olyan térkép, ahol a tájékozódást segítő 50 és 100 m-es szintvonalakat

vastagabb vonallal húzzák meg. Ahol pedig a domborzat megkívánja, felező (5 m-es) vagy

negyedelő (2,5 m-es) szaggatott szintvonal segít a domborzat érzékeltetésében. A szintvonal

abszolút magasságát úgy jelölik, hogy néhány helyen a szintvonal folytonosságát magassági

adatok törik meg úgy, hogy a számjegyek talpa a lejtés irányára mutat. Ahol nehéz az esési

irányt számokkal jelezni, mert a vonalak túl sűrűek, ott eséstüske jelzi ezt. Az eséstüske a

szintvonalra merőleges pici vonal, mely mindig a terep esésének irányába mutat.

b) Szinfokozatos domborzatábrázolás

A színfokozat azzal teszi plasztikussá a szintvonalas ábrázolást, hogy a magasság emelke-

désével, a tengermélység növekedésével egyre sötétebb árnyalatú színek kerülnek a térképre.

A térkép színei:

40 Horváth G. – Zsiga A.: Térképészeti ismeretek és gyakorlatok (jegyzet). Tankönyvkiadó, Bp. 1991.

91

Kék: ez a szín ábrázolja és jelöli a vizeket (patak, folyók, tavak, tengerek),

Barna: a domborzat színe (hegyek, völgyek, dombok),

Zöld: a növényzet jelzése (erdő, mező, szántó, szőlő, stb.),

Piros: a határok, az autóutak, autópályák, a turistatérképeken a jelzett turistautak színe,

Fekete: a nevek, feliratok, a mesterséges, emberi kéz által készített létesítmények (tele-

pülések, utak, hidak, árkok, épületek, stb.).

c) Domborzatárnyékolás

Szemléletes módszer, de az előző két módszerrel együtt szokták alkalmazni, mert a dom-

borzatárnyékolás módszeréről, ha egyedül használják, nem lehet leolvasni magasságot és lej-

tést.

A síkrajz

A térkép síkrajza ábrázolja a terep természetes és mesterséges tereptárgyainak összességét

(településeket, építményeket, közlekedési utakat, a felszínt borító növénytakarót).

A névrajz

A térképen szereplő összes írás (név, szám, magyarázó szöveg) együttesét jelenti a térkép

névrajza.

92

Jelek a térképeken (lásd a mellékletben).

Turistajelek

A célhoz legegyszerűbben a turistajelzések segítségével juthatunk el. A könnyebb eligazo-

dást segíti, ha ismerjük a turistajelzések alkalmazásának alapelveit.

Csíkok

Kék: általában az országos kéktúra útvonalának jelzése, de egy-egy hegység egyéb fő-

útvonalát is jelölheti.

Piros: egy-egy hegység főútvonalának jelzése, gyakran történelmi vagy egyéb emlékhe-

lyeken át vezet.

Sárga és zöld: egy-egy hegységen belül a kevésbé fontos utakat jelöli, de belőlük is

ágazhatnak el egyéb jelzések.

Egyéb jelzések (mindig annak a csíkkal jelzett útnak a színével, amelyekből leágaznak)

Kereszt: a csíkkal jelzett utakat összekötő utak jelzése.

Négyzet: lakott helyhez, turistaházhoz vezető út jelzése, gyakran elég meredek kapaszko-

dót jelöl.

Háromszög: kilátópontokhoz vezető utak jelzése, szintén meredek kapaszkodót jelent.

Kör: forráshoz, kúthoz vezető utak jelzése.

L-jel: romokhoz, romos műemlékekhez vezető utak jelzése.

Patkó: barlangokhoz vezető utak jelzése.

Dőlt kereszt: síutak jelzése.

Mérések a térképen

A térképen elhelyezett vonalas aránymérték szolgál segítségül a térképen való távolságmé-

résre. (A térképek torzítása miatt a nagy méretarányú térkép a legalkalmasabb a távolságok

közelítő pontosságú mérésére.)41

Egyenes útvonal mérése (légvonal)

A térképen kijelölt 2 pont mellé egy papírlapot vagy papírcsíkot illesztünk, és ceruzával

bejelöljük a két pontot, mely a lap szélén egy egyenest jelöl ki. Ezt pedig a vonalas aránymér-

tékhez illesztjük, amiről már könnyűszerrel leolvasható a távolság. Körzővel is végezhető a

mérés úgy, hogy a körző tűjét az egyik kijelölt pontba szúrjuk, a másik ponthoz a körző másik

végét illesztjük. Majd a körző által befogott távolságot a vonalas aránymértékre illesztjük.

Kanyargós útvonal mérése

Kétféleképpen történhet. Az egyik, hogy a kanyargós szakaszt megközelítőleg egyenes

szakaszokra bontjuk, melyeket a körzőnyílásba fogva rámérjük egy papírra húzott vonalra

egymás után, ami egy egyenest jelöl ki. Ezt pedig a vonalas aránymértékre rámérjük, ami ki-

adja az általunk tudni akart távot.

A másik módszer szerint a vonalas aránymértéken egységnyi (pl. 100, 200… stb. méteres)

távolságra nyitjuk a körzőnket. Ezzel végiglépegetjük az útvonalat, számolva a lépéseket.

Majd a lépések számát beszorozzuk az egységnyi távolsággal.

Lejtőszög meghatározása

A legújabb típusú turistatérképeken megtalálható a lejtő-alapmérték, amivel a lejtőszög

könnyű meghatározása válik lehetővé. Két szintvonal közti lejtőszöget úgy tudjuk megállapí-

tani, hogy távolságukat, a lejtőalapot körzőnyílásba vesszük. Ezután a körző egyik hegyét a

lejtő-alapmérték alsó vízszintes tengelyére tesszük, és addig toljuk, míg a körző csúcsa épp az

egyik függőleges tengely mentén érinti a fölső görbét. Ekkor a hozzá tartozó fokbeosztáson

leolvashatóvá válik az általunk meghatározni kívánt mérték.

41 Földrajz I. Gimn. tankönyv 19-20.

93

Tájékozódás a terepen térképpel

Csak akkor tudunk a térkép segítségével tájékozódni, ha a térkép és az ábrázolt környezet

irányai megegyeznek. A tájolás végrehajtásához ismernünk kell a térképi és valódi északi

irányt. A térképen a térkép bal vagy jobb függőleges széle adja az É-D-i irányt, ahol „fent”

észak van, „lent” dél. Amelyik térképen nem így van, ott egy nyíl vagy szélrózsa jelzi.

a) Tájolás iránytűvel42

Az É-i irány meghatározására évezredek óta használják az iránytűt, mely a mágneses észak

felé mutat. (A földrajzi és mágneses észak között eltérés van, ez a mágneses elhajlás; Ma-

gyarországon ennek az értéke elhanyagolható, csupán pár fok.)

A tájoló forgatható szelencébe helyezett, beosztással ellátott mágnestű, melynek segítségé-

vel az É-D-i irányon kívül bármely világtáj pontosan meghatározható és szögmérések is vé-

gezhetők vele.

A térkép tájolását úgy végezhetjük tájoló vagy iránytű segítségével, hogy a tájolót úgy he-

lyezzük rá a térképre, hogy a szelence É-D-i tengelye párhuzamos legyen a térkép É-D-i irá-

nyával (K-i vagy Ny-i keretvonalával). Majd a vízszintesen tartott térképet a ráhelyezett tájo-

lóval addig forgatjuk, amíg a mágnestű É-i vége egybe nem esik a szelence É-i jelével.

Ne feledkezzünk meg, hogy a mágneses iránytűt zavaró, eltérítő tényezők: vastárgy, nagy-

feszültségű távvezeték, adótorony, zápor, zivatar, villámlás.

b) Tájolás iránytű nélkül

A pontos É-i irány meghatározása iránytű nélkül szinte „lehetetlen”. A közelítő É-i irány

megállapítására több módszert is kidolgoztak. Ha nincs iránytűnk, de van számlapos kar-

óránk, akkor ezzel és a Nap segítségével az iránymeghatározás pontosítható. Forgassuk el

óránkat úgy, hogy a kismutató a Nap irányába mutasson, ekkor a kismutató iránya és a szám-

lap 12-ese által bezárt szögfelező félegyenese a D-i irányt jelöli ki. Ha megvan az É-D-i irány,

a térkép tájolását a már ismert módszerrel végezhetjük el.

c) Tájolás tereptárgyak segítségével

Ahhoz, hogy a tereptárgyak segítségével tájolni tudjunk, ismernünk kell az álláspontunkat.

Ekkor a jól látható tereptárgyak és álláspontunknak a térképen lévő pontjait egy képzeletbeli

egyenessel összekötjük, és a térképet addig forgatjuk, amíg ez az egyenes át nem megy a te-

reptárgyon a valóságban is.

Álláspont meghatározása

Gyakran válik szükségszerűvé túránk során, hogy az álláspontunkat meghatározzuk, vagyis

hogy azt a pontot, ahol a valóságban tartózkodunk, a térképen is meg tudjuk találni. Ezt több-

féleképpen tehetjük:

Könnyű dolgunk van, ha éppen a térképen jól azonosítható tereptárgy mellett állunk (pl.

templom, útkereszteződés, stb.). Pontos helymeghatározást tesznek lehetővé a jellegzetes

domborzati idomok (pl. kúppont, vízmosás bejárata, stb.).

Megközelítő pontosságot kapunk álláspontunk felől, ha a terepvonalak (út, kerítés, stb.)

kanyarulatai, töréspontjai közelében vagyunk. Illetve, ha a terepvonal mentén megtett távol-

ságot becsléssel határozzuk meg (pl. az út mentén kb. 2 km-t tettünk meg.).

Oldalmetszéssel akkor határozhatjuk meg álláspontunkat, ha olyan terepvonalon állunk,

mely a térképen is fellelhető. Ekkor a betájolt térképen is megtalálható tereptárgyat keressünk

a terepen. A tereptárgy képét a valódi objektummal egy képzeletbeli vonallal összekötjük, és

ahol a vonal metszi a terepvonal térképi rajzát, ott van az álláspontunk. (Ne feledjük, csak

akkor eredményes a módszer, ha a térképet előtte pontosan betájoltuk, és mindvégig úgy tar-

tottuk, és nem azt forgattuk, hanem mi helyezkedtünk úgy, hogy a tereptárgyat is lássuk!)

42 Horváth G. – Zsiga A.: Térképészeti ismeretek és gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Bp. 1991. 240–249.

94

A hátrametszés módszeréhez legalább 3 jól látható, felismerhető és a térképen is megtalál-

ható tereptárgy szükségeltetik. Az oldalmetszéshez hasonlóan végezzük, a térkép tájolása után

a 3 tereptárgy képét a megfelelő valódi objektumok képével kötjük össze képzeletben, ahol

ezek metszik egymást, ott állunk. (Negyedik tereptárggyal ellenőrizhetjük le, hogy valóban jól

dolgoztunk-e, ha ugyanis ehhez tartozó képzeletbeli egyenes átmegy az állásponton, akkor

pontos volt a meghatározásunk.)

Távolságbecslés

Sokszor kerülünk olyan helyzetbe túránk alkalmával, hogy döntenünk kell az egyik vagy

másik út között. Kerüljünk-e vagy válasszuk a rövidebb utat? De vajon melyik a rövidebb!

Hogy a látszat ne csaljon, jó tudni szemmértékünket tudatosan bekalibrálni az alábbiak sze-

rint.

A látásviszonyok hatása

A derült idő általában közelít, a borult, esős, ködös idő viszont távolít.

Közelebbinek tűnik a távolság a valóságosnál, ha a tárgy:

erősen megvilágított,

világos színű,

alulról nézett,

sík területen áll.

Távolabbinak tűnik a távolság a valóságosnál, ha a tárgy:

árnyékban áll,

sötét színű,

felülről nézett,

erdővel, partoldalakkal, kerítésekkel behatárolt területen áll.

Láthatóság:

20 km-ről tornyok;

10 km-ről települések;

8 km-ről emeletes épületek;

5 km-ről egyedül álló házak;

4 km-ről egyedül álló fák;

3 km-ről házak kéményei;

2 km-ről egyedül álló emberek;

1 km-ről kilométerkő;

900 méterről fatörzsek;

800 méterről kocsikerék;

700 méterről futó vagy gyalogló ember;

600 méterről lovak lábainak mozgása;

500 méterről ablakkeretek;

400 méterről kerítések alkotó elemei;

300 méterről ruhaszínek, ruhadarabok;

200 méterről tetők alkotó elemei;

150 méterről gombok, csatok;

100 méterről szemek;

50 méterről arcvonások, falevelek.

Lépésszámítás

1 átlagos lépés általában 0,75 méter

így 4 lépés = 3 méter,

vagy 3 méter = 4 lépés.

Átszámítás lépésről méterre: méter = 3 X lépésszám

95

4

Átszámítás méterről lépésre: lépés = 4 X méter

3

A túrát is, mint minden emberi tevékenységet, a céltudatosság jellemez. Ehhez elengedhe-

tetlenül fontos a gondos megtervezés. A túraterv elkészítésekor az alábbi dolgokról kell gon-

doskodni:

A túraterv tartalma:43

a túra céljának meghatározása;

a túra időpontja;

a lebonyolítás módja (gyalogos, kerékpáros, vízi);

az igénybe veendő közlekedési eszközök;

az indulás helye, ideje;

a megteendő távolság,

a leküzdendő szintemelkedés, illetve lejtés;

a hazaérkezés ideje;

a várható költségek;

az érkezés módja;

a szükséges felszerelések;

egyéb tudnivalók;

a túra vezetője.

Minden túra (gyalogos, kerékpáros, vízi) tervezésénél az első feladat az útvonal kijelölése,

hosszának megmérése és a menetidő kiszámítása. Naponta legfeljebb 7-8 órai menetidővel

számolhatunk. Az emberek átlagos teljesítőképességét figyelembe véve az alábbi adatokkal

kalkulálhatunk:

Gyalogtúra óránkénti átlagteljesítménye:

Felnőtt:

– sík területen óránként 4 km

– ha a lejtő 6°-nál nagyobb, óránként 3–3,5 km

– ha a lejtő 6–10° közötti, óránként 2,5–3 km

– ha a lejtő 10–15° közötti, óránként 2–2,5 km

– ha a lejtő 15–20° közötti, óránként 1,8–2 km

Gyerek:

– sík területen óránként 3 km

– ha a lejtő 6°-nál nagyobb, óránként 2,2–2,6 km

– ha a lejtő 6–10° közötti, óránként 1–2,2 km

– ha a lejtő 10–15° közötti, óránként 1,5–1,9 km

– ha a lejtő 15–20° közötti, óránként 1,3–1,5 km.

Kerékpárosok óránkénti átlagteljesítménye: 12–16 km

Vízi túrázók óránkénti átlagteljesítménye:

– hegymenetben (felfelé) 3–4 km

– völgymenetben (lefelé) 8–9 km

– állóvízben 6–7 km.

A menetidő számításnál44 fontos, hogy a csoportunk homogén-e avagy sem. Pl. 10–14 éves

fiúkból, lányokból álló csoport teljesítménye 3-3,5 km/h, de csak fiúkkal 4 km/h, felnőttekkel

akár 5 km/h is tervezhető. Ha nem ismerjük a lejtőszöget, vagy körülményes kiszámítani, ak-

43 Bersényi Iván. Új Útitárs, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1984. 44 Bersényi Iván. Új Útitárs, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1984. 139-140. p., 194. p.

96

kor a szintvonalak segítségével megtudhatjuk a terep emelkedését vagy lejtését. Így az alapér-

tékeink úgy módosulnak, hogy minden 100 m szintkülönbség megtétele esetén emelkedőn 20

perc, lejtőn 12 perc többletet számítunk hozzá. Ez az érték azonban csupán egy átlagérték,

tájékoztató jellegű, számos tényező befolyásolja, pl. a terep meredeksége, időjárásviszonyok,

terepakadályok stb.

Nézzünk meg egy menetidő-számítási példát az érthetőség kedvéért.

Például az első kirándulás alkalmával először sík terepen megteszünk 4 km-t, majd 100 m

növekvő szintkülönbséggel 1,5 km-t, majd 150 m szinteséssel 1,5 km-t, majd 200 m újabb

emelkedő következik 2 km-en. Mennyi időt kell az útra szánni?

Számoljunk arra az eshetőségre, hogy vendégcsoportunkban vannak 10-14 éves korosz-

tálybeli lányok is. Minthogy a lánc szakítóerejét a leggyengébb láncszem határozza meg, így a

túraidő számításainkat is a leggyengébb teljesítőképességhez mérten kell számítanunk.

Induljunk ki abból, hogy síkon a teljesítmény 3 km/h, azaz 1 km megtételéhez 20 perc

szükségeltetik. Számításunk a következők szerint alakul:

Síkon 4 km 80 p

Emelkedő 1,5 km 50 p

+100 m 1,5 km 1 x 20 p

Lejtőn 1,5 km 50 p

-100 m 1,5 km 1,5 x 12 p

Emelkedő 2 km 40 p

+200 m 2 km 2 x 20 p

Összesen: 298 p

Pihenőidő: 60 p

Tartalékidő: 40 p

Menetidő összesen: 398 p = 6 óra 38 perc

Ha kiszámítottuk az időt, utána már könnyen kalkulálhatunk az egyéb programokra szánt

idővel (játékok, versenyek).

Azonban nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy ezek csupán átlagos értékek, és ezen felül

mindig figyelembe kell venni:

a leggyengébbek teljesítőképességét, és a korosztályi sajátosságokat,

a fáradtság vagy egyéb nehézségek, előre nem látható esetek miatt mindig tervezzünk

be elég pihenőidőt!

Öltözködés

Nagy gondot kell fordítani az öltözködésre, mely réteges, évszaknak megfelelő legyen.

Nem a divat, hanem a kényelmes jelző kerüljön előtérbe.

Az esőre minden évszakban számítani kell. Ezért tavasszal, ősszel a könnyű, télen a bélelt

anorák vagy az esőkabát, viharkabát a legalkalmasabb felső ruházat. Ha több napos vagy

hosszabb túrára vállalkozunk, akkor nyáron se felejtsük otthon az anorákot. Ha minden eshe-

tőségre számítunk, elkerülhetjük a megbetegedéseket, meghűléseket, a kellemetlenséget.

Még hűvösebb időben se vegyünk fel vastag pulóvert, meleg alsóneműt, hiszen hegyme-

netben fölfelé, de síkon is az erőteljes testmozgástól hamar kimelegszünk, és lekívánkozik

rólunk a meleg holmi. Inkább vigyünk 2 db vékonyabb pulóvert. Ha levetettük a hosszabb

ruhaneműket gyaloglás közben, megállásnál vegyük fel, elkerülve ezzel a megfázást. Meleg

jégeralsót vagy harisnyát csak akkor viseljünk, ha hidegben hosszú, kocsi- vagy szánutazást

teszünk, és kevés mozgás, sok ülés várható. A műszálas fehérnemű viselése helyett inkább a

pamutanyagok viselése a célravezető, mert ezek jó nedvszívó képességüknél fogva jó szolgá-

latot tehetnek, főleg az embert próbáló, izzasztó emelkedőkön.

97

Túránk során alkalmas a kor divatját jelentő farmer vagy vászonnadrág viselése, melynek a

legfontosabb kitétele, hogy kényelmes legyen, ne szorítson sehol!

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a lábbeli helyes megválasztását! Ha töri az ember lábát a

cipő, vagy szorít, nyom valahol, még pár métert sem tesz meg szívesen az ember, nemhogy

terepen több kilométer hosszúságú utat. Válasszunk mindig kényelmes lábbelit! Lehet ba-

kancs vagy gumitalpú cipő is, csak a fölső része ne engedje át a vizet. Lényeges momentum a

cipővel kapcsolatban, hogy „inkább a szára legyen magas, mint a sarka, és inkább a teteje

legyen lyukas, mint a talpa.”45

A megfelelő cipőhöz megfelelő zoknit vagy harisnyát válasszunk, télen gyapjút, nyáron

pamutot.

A turisták elmaradhatatlan kelléke a sapka (kendő). Télen a hideg ellen tehet jó szolgálatot

a kötött anyagú fejfedő, nyáron a vékony szövetből készült pedig a napszúrástól, hőgutától

óvja fejünket.

Túrára soha ne induljunk el hátizsák nélkül! A hátizsák sokkal előnyösebb minden más

szatyornál, táskánál, hiszen a vállak viselik a terhet, így a kezek szabadon maradnak, az

egyensúlyi helyzet biztosabb. A hátizsák tartalma jó szolgálatot tehet hosszabb túrák alkalmá-

val, vagy ha olyan helyen barangolunk, ahol nem találunk óránként turistaházat, büfét.

Mit vigyünk magunkkal? merül fel túra előtt a kérdés. Nem túl szerencsés dolog minden

fölösleges holmit magunkkal vinni, de az is kellemetlenséggel jár, ha a szükséges dolgokat

kifelejtjük a zsákból. Receptet nem lehet írni azokról a dolgokról, hogy mit kell vinni, vagy

mit nem, hiszen ez függ a túra céljától, helyétől, a tereptől, a túra idejétől, hogy a túra során

esik-e útba büfé, kút, stb., valamint az egyéntől (pl. aki cukorbeteg, asztmás, allergiás, az ma-

ga gondoskodik a gyógyszereiről).

Ennek ellenére felsorolunk olyan elengedhetetlenül fontos dolgokat, melyek jó, ha a háti-

zsákunk mélyén lapulnak.

Egynapos túra kellékei:

élelem

kulacs (termosz)

zseblámpa

térkép

iránytű

esetleg fényképezőgép, látcső

zsebkés, konzervnyitó

gyufa

fésű

papír zsebkendő

WC-papír

biztosítótű

tű, cérna

eü. felszerelés (gyorstapasz, gyorskötöző pólya, stb.)

útikalauz

jegyzetfüzet és írószer

esőkabát

szükséges igazolványok és iratok.

Többnapos leltár:

Mindazon dolgok, melyek szükségesek az egynapos túrához, valamint:

45 Bersényi Iván. Új Útitárs, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, 1984. 144.

98

szappan, törölköző

fogkefe, fogkrém

borotválkozó eszközök

ruha- és sárkefe

tartalék cipőfűző, cipőkefe, -paszta

tartalék zokni

pizsama

pulóver – esetleg melegítő

tornacipő, tornanadrág

gyógyszerek (láz, fogfájás, stb. ellen)

fürdőruha, ha van fürdési program

napozószerek.

A túrázás során nagyon sok kalóriát használ fel szervezetünk még egynapos túra esetében

is. Így nem csak jó dolog túra közben enni, de elengedhetetlenül szükséges is. Egynapi túrázás

során akár 3000-4500 kalóriát kell pótolni. Mindenki azt visz magával enni, amit szeret, de

nem visz magával olyan ételt az ember, ami romlik, omlik, porlik, olvad, csurog, csepeg, fo-

lyik, ken, maszatol, vagyis:

romlandó felvágottakat,

tejet, tejfölt és egyéb tejterméket, tojást,

papírba csomagolt vajat, zsírt, körözöttet, stb.

bogyós gyümölcsöket (málna, ribizli, szőlő), őszibarack.

Egészségügyi tudnivalók a túrák szerezésénél

Napozás

A fokozatosság és mértékletesség jellemezze a napon való tartózkodásunkat. A magas fak-

torszámú fényvédő és napozókrémek használata mellett, aki teheti, a 11 és 14 óra közötti nyá-

ri nagy hőségben ne tartózkodjon a napon. Ekkor tervezhetünk be ebédidőt vagy programot,

pihenőt a hűvös, árnyas helyeken.

Ivóvíz

Csak ivásra alkalmas vizet fogyasszunk. Folyóink, tavaink közvetlen emberi használatú

vízfogyasztásra alkalmatlanok, ezért csak kútból, csapból vagy foglalt forrásból szabad inni.

Mindig tájékozódni kell, hogy nincs-e a közelben tiltó tábla.

Kullancs

Erdei kirándulások alkalmával, terepfutások közben gyakran kerülhetnek az ember bőrére

kullancsok. Mivel szúrásuk nem fájdalmas, sokszor észre sem vesszük, hogy reánk telepedtek.

Reszelőszerű szúrókészülékével ezért akadály nélkül belekapaszkodhat a bőrünkbe, ahol ha

teleszívta magát vérrel, az eredeti nagyságának többszörösére duzzad. A kullancscsípést meg-

úszhatjuk minden következmény nélkül, de vannak különböző vírusokkal fertőzött kullancsfa-

jok is, amelyek betegségek átvivőjeként szerepelhetnek. Ezek közül a legenyhébbek a külön-

böző bőrgyulladások, legsúlyosabb következménye a kullancs okozta agyvelőgyulladás. Sze-

rencsére csak minden ezredik kullancs fertőzött ilyen vírussal.

Teendők

Túrázás előtt kenjük be magunkat kullancsellenes szerrel (ilyen pl. a magyar Szuku). Erdei

tartózkodás után mindig vizsgáljuk át magunkat, gyerekeinket, társainkat gondosan, s ha kul-

lancsot találunk magunkon, másokon, azonnal távolítsuk el. A kullancs négy órán belüli eltá-

volítása (az állat a vérszívást a bőrre kerülés után általában csak több óra múlva kezdi el) a

tapasztalatok szerint meggátolja a kullancsfertőzéseket.

99

A kullancsok eltávolítását végezzük mindig gondosan. Az élő kullancs letépése a bőrről

nem jó módszer! Ilyenkor a kullancs feje rendszerint beszakad a bőrbe, s a bent maradt, néha

alig látható maradványok csúnya gyulladásokat okozva sokszor elgennyednek. A kullancsot

eltávolítás előtt el kell pusztítani! Legegyszerűbben úgy távolíthatjuk el, ha előtte benzines,

alkoholos vagy éteres vattát helyezünk az állatra, vagy ha van, klóretillel lefújjuk. A kullancs

elpusztítását végezhetjük jobb híján minden olyan anyag ráhelyezésével, ami az állatok légzé-

sét meggátolja, pl. zsírral, vajjal, erősen zsíros krémekkel. Ha a kullancs elpusztult, fogjuk

meg a testét csipesszel, távolítsuk el, helyét jódozzuk be. Legyünk mindig óvatosak, ne kap-

kodjunk, kivétel után vizsgáljuk meg újra a bőrünket, nem maradt-e benne a kullancsból ma-

radék.

Ha benzines vattát akarunk használni az eltávolításhoz, kérdezzük meg az illetőt, nincs-e

benzinallergiája, mert a benzinnel átitatott vatta azon kívül, hogy a kullancsot elpusztítja, az

arra érzékenyeknél nagyon csúnya, égésszerű, allergiás gyulladásokat okozhat.

Ha valaki rendszeresen, nagyon erősen kullancsfertőzött területen jár, célszerű kullancsel-

lenes védőoltást kérnie.

Rándulás, ficam

Rándulás esetén a testrészt nyugalomba kell helyezni, és borogatni kell hideg vizes ruhá-

val. Ficam esetén a testrész rendellenes helyzetbe került, ekkor a megdagadt végtagot rögzíte-

ni kell, és a beteget kórházba szállítani. Tilos a sérült végtag helyretételét megkísérelni!

Csonttörés, repedés

Könnyű felismerni, hiszen a végtag alakja megváltozik, bedagad, a helye pedig fájdalmas.

Ha csak a gyanú merül fel, már akkor is rögzíteni kell a testrészt! Majd orvosi ellátásról is

gondoskodni kell.

Sebellátás

Kisebb sérülések, horzsolások esetében a seb szélét megtisztítjuk, fertőtlenítjük, ügyelve,

hogy a sebbe ne kerüljön szennyezőanyag, majd gézlappal és kötöző-anyaggal fedjük be. Na-

gyobb vérzés esetében nyomókötés alkalmazása szükséges. Ekkor, a sebet takaró gézre ke-

ményre összenyomott gézt, vattát vagy zsebkendőt kell tenni, és ezután lehet átkötni!

Ha a sebből élénkpiros vér fecskendezik, vagy lüktetve erős vérzést tapasztalunk, ez ütő-

eres vérzésre utal, mely során nagymennyiségű vért veszít a szervezet.

Ezt a vérzést szorító-körülkötéssel lehet elállítani, de csakis szakember végezheti, mert ha

nem megfelelő eszközzel és módon végezzük, több kárt is tehetünk. Ha nincsen szakember,

két dolgot ajánunk:

Leszorítjuk ujjal a vérző ütőeret a csontos alaphoz, vagy ütőeres nyomókötést készítünk:

gézből, vattából, zsebkendőből vagy más anyagból egy nagy „labdát” gyúrunk a seb formájá-

hoz méretezve, ezt a sebet takaró gézre rakjuk, és a seb felé úgy nyomjuk be, hogy össze-

nyomja a vérző eret, és ezt rögzítjük. Ha átvérzik sem szabad lebontani, hanem újabb köteget

erősítünk hozzá.

100

3. sz. melléklet

Ökoturizmus – fejlesztések

Újjászületett a Fekete-hegyi Kulcsosház

A Kesztölc és Pilisszentlé-

lek között, a Fekete-hegy

ormán található túraépület

egyike Magyarország legvad-

regényesebb turistaépületei-

nek. Elhelyezkedése miatt a

házban vezetékes víz és vil-

lany nincs, de épp ez adja

sajátos hangulatát, biztosítja

az idelátogatóknak a külvi-

lágtól való elvonulás érzetét.

A 200 millió forintos turista-

ház rekonstrukciós program

keretében megújuló épület,

megszépült külsővel, új tető-

vel, konyhával, vizesblokkal

és cserépkályhával várja a munkálatok befejezését követően a természetjárókat.

A Pilisi Parkerdő Zrt. turistaház-felújítási programja keretében a modern kor komfortigé-

nyei mentén megújult a Fekete-hegyi Kulcsosház. (http://www.turistamagazin.hu/ujjaszuletik-

a-fekete-hegyi-kulcsoshaz.html)

Ökoturisztikai központot adtak át pénteken a Somogy megyei Nagysallérban

A nagysalléri ökoturisztikai központ egy közel 700 négyzetméter hasznos alapterületű, a

belső-somogyi tájra jellemző építészeti stílus jegyeit hordozó, 20 fő befogadására alkalmas

11 szobás épület, amelynek tetőterében szaunát is kialakítottak.

A létesítményhez tartozik egy étterem, ahol 50 vendéget tudnak fogadni, a vadászterem és

a tetőtérben kialakított társalgó pedig kényelmes pihenés színtere lehet. Az épület fűtését és

hűtését 12 talajszondából álló hőszivattyús rendszer látja el.

Az ökoturisztikai központ átadásával együtt felavatták az 1992-től működő sziágyi

erdei iskolát a vidraparkjáról ismert Petesmalommal összekötő mintegy 10 kilométer hosszú

tanösvényt, amelyre pályázati források bevonásával összesen 200 millió forintot költött a

SEFAG Zrt.

101

http://www.turistamagazin.hu/okoturisztikai-kozpontot-adtak-at-nagysallerban.html

4. sz. melléklet

10 legszebb kerékpárút Magyarországon

1. Dunakanyar: Budapest–Vác–Szob (44 km)

Elsősorban a budapesti kerékpárosok körében népszerű, a Duna mentén halad többször

érintve a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot, és nemcsak természeti értékekben, de kulturális szem-

pontból is gazdag.

2. Tisza-tó: Poroszló–Tiszafüred–Kisköre (55 km)

A Tiszta tó mentén halad, a töltésen illetve ártéri erdőkben többnyire autó- és forgalom-

mentes szakaszon, kivéve a Poroszló-Tiszafüred közti részt.

3. Villány (95 km)

Pécsről indul Kozármisleny és Palkonya érintésével. Szép tájakon és falvakon halad ke-

resztül, mígnem eléri Villányt, amely borpincéiről híres város.

4. Pécs: hegyikerékpár-túra a Jakab-hegyre (5 km)

300 méter szintkülönbséggel jut fel a kerékpáros a 602 méter magasan elhelyezkedő Jakab-

hegyre.

5. Fertő-tó (43 km)

Magyarország egyik legkedveltebb kerékpáros célpontja, a tó páratlan élővilága, a térség

kulturális öröksége és állandóan fejlődő szolgáltatásai népszerűvé tették. Ez a túra kastélyok

érintésével megtehető. Sopron–Nagycenk–Fertőszéplak–Fertőd–Sopron távolság, amelyen

belül 2 kiemelkedő kastély tekinthető meg: a fertődi Eszterházy-kastély és a nagycenki Szé-

chenyi család kastélya.

6. Hévíz és környéke (26 km)

Hévíz a Balatonhoz egész közel található, amely híres a természetes módon kialakult ter-

málvizű tóról. Tanösvény is található a közelben.

7. Bükk, Szilvásvárad-Bánkút (25 km)

Ez az útvonal a Bükk legszebb részeit mutatja be, Szilvásváradról indul, és ugyanide érke-

zik vissza. A kisvasút mentén halad az út a Gerenna-váron keresztül a Millenniumi kilátón, a

Bükki fennsíkon keresztül a bánkúti síházig. Edzettebbeknek ajánlatos a 13 km-es emelkedő

miatt.

8. Őrség (75 km)

102

9. Kis-Balaton (30 km)

10. Káli-medence (45 km)

Kerékpáros versenyek, események

Ahogy elérkezik a jó idő, sokféle kerékpáros esemény közül választhatunk. Ez mind a

sportág népszerűsítését szolgálja, csak el kell dönteni, hogy melyiken vesz részt az ember.

Alapvetően 2 félét rendeznek, az egyiknél van nevezési díj, és ehhez mérten díjak, míg a má-

sik ingyenes. Vannak teljesítménytúrák, ahol az a fontos, hogy teljesítsék a távot, és vannak,

amiket időre kell teljesíteni. Rendeznek Balaton kerülő túrákat kifejezetten országúton, illetve

kerékpárúton egyaránt. A Tour de Pelso verseny Siófokról indul profi versenyzőkkel az élen,

illetve amatőr kerékpárosok választhatnak távokat. Ezen a versenyen minden évben több ez-

ren indulnak, és májusban szervezik meg. A Spirit of Balaton egy ingyenes részvételű rendez-

vény, ahol 24 óra alatt kell megkerülni a Balatont. Vannak szintén a kerékpározást népszerűsí-

tő események, például a Bringázz a munkába! Ennek célja, hogy szeptember és október között

legalább 8 alkalommal, kerékpárral közlekedjen az egyén a munkába, és ezt feltöltse a világ-

hálóra. Ezzel együtt egy nyereménysorsoláson vesz részt. Ingyenes megmozdulás ez is, részt

vehet benne valaki egyénileg, az iskolájával, illetve munkahelyével.

103

5. sz. melléklet

A lovaglás alapjai

A ló megismertetése tesztfeladatsoron keresztül

1. Hogy hívják a különböző nemű lovakat?

A: kan, szuka

B: csődör, kanca

C: jerke, kos

2. Hogy hívják a ló ivadékát?

A: csibe

B: borjú

C: csikó

3. Meddig vemhes egy ló?

A: 11 hónap

B: 6 hónap

C: 1 év és 3 hónap

4. Milyen ujjú patások csoportjába tartozik a

ló?

A: páros

B: páratlan

C: a ló nem patás állat

5. Melyik nem tartozik a ló jármódjai közé?

A: ügetés

B: vágta

C: szökdelés

6. Hogyan élnek a lovak?

A: csordában

B: ménesben

C: gulyában

7. Milyen állat a ló?

A: menekülő

B: ragadozó

8. Melyik nem lószín?

A: pej

B: sárga

C: fehér

Felszerelések megismertetése játékosan

A játék lényege: Egy kép rövid ideig való bemutatása felszerelt lóval, amin fel van tüntet-

ve a különböző felszerelések neve. A feladat ezen felszerelések megjegyzése, memorizálása,

majd a kép eltakarása után a játékosoknak ki kell választaniuk több felszerelés közül azokat,

amelyeket a lovon láttak a bemutatott képen.

Egyéb lovas játékok

1. Puzzle

szár

kantár

nyeregalátét/

izzasztó

nyereg

kengyel

heveder

104

2. Felszerelések párosítása kép alapján (pl.: ínvédő–bokavédő, szár–zabla, nyereg–kengyel,

heveder–nyereg, zakó–kobak, zabla–kantár, kötőfék–vezetőszár, csizma–sarkantyú, os-

tor–futószár, martingál–szár, heveder–martingál)

3. Activity lóval és lovaglással kapcsolatos feladványokkal

4. Keresztrejtvény

1. K E N G Y E L

2. M A R T I N G Á L

3. P A T K Ó

4. K Ö T Ő F É K

5. I Z Z A S Z T Ó

6. I N V É D Ő

7. O S T O R

8. Z A B L A

9. F Á S L I

10. H E V E D E R

1. A nyereg tartozéka, amibe a lovas teszi a lábát.

2. A szárhoz és a hevederhez csatlakozik, a lovaglásban segíti a lovast.

3. Ha ezt a kovács felüti a ló patájára, patkolásról beszélünk.

4. A ló fején van, nem lovaglásnál használjuk, a ló vezetését segíti.

5. A nyereg alá tesszük.

6. A ló első lábaira rakjuk, az inait védi.

7. Futószárazásnál használjuk, a lovat az előre haladásra ösztönözzük.

8. A ló szájába tesszük, a kantár része.

9. A ló lábára tekerjük, van ebből istálló és munka is.

10. A nyerget a lóra ezzel rögzítjük.

Különböző ügyességi feladatok kezdő lovasoknak

Labdázás lóháton

A dobott labda elkapása és visszadobása lóháton egyensúlyozva (futószáron történjen).

Voltizsálás (lovastorna)

A ló hátára nyereg helyett voltizs hevedert teszünk. A lovasok feladata különböző, egy-

szerű tornagyakorlatok elvégzése a ló hátán. Pl.: karkörzések, térdelés, guggolás, felál-

lás, forgás, fekvés, zászló.

Szlalomozás a bóják között lépésben, ügetésben

Adott távolságra lehelyezett bójákat vagy oszlopokat adott irányból, minél rövidebb idő

alatt kell megkerülni.

Székfoglaló lóhátról (lépésben)

A lovasok létszámánál egyel kevesebb szék elhelyezése kör alakzatban. A lovasok lova-

ikkal a székek körül lovagolnak, sípszóra a lóról leszállnak, és elfoglalnak egy széket.

Akinek nem jut szék, kiesik. A játék addig tart, amíg az utolsó két lovas között is eldől,

hogy ki szerez széket, és ezzel a játék győztese lesz.

Tojáshordás tányéron ügetésben

A játék sípszóval indul. Adott pályán meghatározott számú kört tesz meg a lovas úgy,

hogy kezében tányért tart, rajta egy darab tojással. Az a lovas győz, aki elsőként ér cél-

ba, és a tojást sikerült a tányéron tartania (a tojásnak sértetlennek kell maradnia).

105

Kendő megszerzése ügetésben

Egy adott pálya közepére egy botot szúrunk, melyre kendőt kötünk. A lovasok feladata

a kendő megszerzése. A lovasok egyszerre indulnak, ügetésnél magasabb jármódba nem

léphetnek. Az a lovas nyer, aki megszerzi a kendőt a többi lovas előtt.

Járóiskola (lépésben ill. ügetésben)

A földre akadályrudakat helyezünk az adott jármódnak megfelelő távolságra. A lovasok

feladata a járóiskola teljesítése a rudak elmozdítása nélkül.

Amit a lovakról általában tudni kell

Magyar lófajták:

Kisbéri félvér Nóniusz

Gidrán Furioso-North Star

106

Shagya-arab Magyar sportló

107

Lipicai Magyar hidegvérű

Angol telivér Arab telivér

Jegyek:

108

Jármódok

1. Lépés – a ló leglassabb jármódja.

2. Ügetés – ebben a jármódban a legkiegyensúlyozottabb a ló keringése és szívverése, ezért

legtöbbször ügetnek a lovak.

3. Poroszkálás – nyújtott ügetés, ez az a jármód, ahogyan az ügetőn mennek a lovak.

4. Vágta, galopp – ez a két jármód a lovak „menekülési”

jármódja.

1. 2. 3. 4.

A lovak néhány általános viselkedési formája

Mének harca a hatalomért,

hatalmi harc. Erőfitogtatás.

Játék (Alapjában

véve, ha a lónak

megmutatják, hogy a

játék jó, akkor szeret

játszani.)

Figyelő ló (Mivel mene-

külő állat, így mindenre

egyfolytában figyel, hátha

valami veszély közeledik

felé. Ez a figyelem adód-

hat félelemből és kíván-

csiságból is.)

Kíváncsi, érdeklődő (szinte

minden iránt érdeklődnek,

mindennel tudnak valamit

kezdeni, nagyon kreatívak

tudnak lenni).

Sunyi ló (Mindkét fül

hátra feszítéséből lehet

észrevenni. Akkor csi-

nálják, ha félnek, ha va-

lami nem tetsző dolog

van a közelükben, vagy

ha eddig ismeretlen han-

got hallanak.)

Lóápolás

Megismerkedés a kiválasztott lóval

Ahhoz, hogy megközelítsünk egy lovat, fontos szabályokkal kell tisztában lennünk.

A ló menekülő állat, ha bármi veszélyt érez, azonnal támadhat (rúg, harap).

109

Ezek elkerülése érdekében boxba vagy állásba lépés előtt a lovat figyelmeztessük hangos

szóval jelenlétünkről. Ezzel megakadályozzuk, hogy a ló megijedjen tőlünk.

Az előzőekben bemutattuk a sunyító lovat, ha ezt tapasztaljuk egy lónál, célszerű segítsé-

get kérni egy tapasztalt lovastól. A lovat mindig szemből közelítsük meg, hogy a ló láthasson

minket. Hanyagoljuk a hírtelen és durva mozdulatokat. Mutassunk tiszteletet a ló iránt, mert

ez a legfontosabb ló és lovas között.

A ló ápolása

1. Rövid szőrök ápolása

Téli lóápolás

A lovak télre megnövesztik a szőrüket, ezzel védekeznek a hideg ellen.

Ilyenkor a lovasnak nehezebb dolga van lova ápolásánál. Az ápolás

ilyenkor több időt vesz igénybe, a megnövesztett szőrzetet fémvakaró-

val, ill. puha kefével célszerű tisztítani.

Tavasszal a lovak levedlik a télre megnövesztett szőrzetüket. Ilyenkor

a lovasnak is könnyebb a dolga, ha lóápolásról van szó.

2. Hosszú szőrök ápolása

A hosszúszőrök ápolása is elengedhetetlen, minden nap fésüljük ki a ló sörényét és farkát. Az

igazítás történhet ollóval vagy sörénytépő fésűvel.

Pata ápolása

Mindennapi feladathoz tartozik a paták kikaparása lóra ülés előtt és a munka befejezése

után. A patát kiszáradás ellen patazsírral kenjük be.

Felszerelés

Csoportosításuk

Elengedhetetlen szerszámok, amit lovaglás előtt a lóra teszünk:

Nyereg és nyeregalátét Heveder Kantár Ínvédő, bokavédő, fásli

110

A felszerelések tisztántartása is elengedhetetlen feladata egy lovasnak. Ehhez különböző

bőrápolókat használhatunk.

A ló helyes felszerszámozása

A lovas ruházata

Téli és nyári ruházat:

Segédeszközök és védőfelszerelések a lovas számára:

Sarkantyú Pálca Gerinc- és bordavédő mel-

lény