főbb szántóföldi kultúrák betegségeiusers.atw.hu/szemanarti/ii-2006-02-17-1.pdfa főbb...

Főbb szántóföldi kultúrák

betegségei

KALÁSZOSOK

A búza főbb betegségei Vírusbetegségek

• Búza csíkos mozaik

(wheat streak mosaic Potyvirus)

• Búzatörpülés

(wheat dwarf Geminivirus)

A búza főbb betegségei Gombabetegségek

• Torsgomba (Gaeumannomyces graminis)

• Szártörő gomba (Pseudocercosporella herpotrichoides)

• Búzafuzáriózis (Fusarium spp.)

• Feketerozsda (szárrozsda)(Puccinia graminis f. sp. tritici)

• Sárgarozsda (pelyvarozsda) (Puccinia striiformis)

• Vörösrozsda (levélrozsda) (Puccinia triticina)

• Lisztharmat (Erysiphe graminis f. sp. tritici)

• Szeptóriás levél- és pelyvafoltosság (Septoria nodorum, S. tritici)

• Búzakőüszög (büdösüszög) (Tilletia caries, T. foetida, T. intermedia)

• Törpe kőüszög (Tilletia contraversa)

• Búzaporüszög (repülőüszög) (Ustilago nuda)

A főbb betegségek fertőzése esetén várható

hozamkiesés mennyisége őszi búzában a hatósági

szervizsgálatok sokéves termés mérései alapján

(Dr. Kis Gy. adatai)

átlagosan

lisztharmat 400-1200 kg/ha 600 kg/ha

kalászfuzáriózis 200-1500 kg/ha 400 kg/ha

rozsdabetegségek 100-1000 kg/ha 300 kg/ha

DTR 400-1000 kg/ha 600 kg/ha

Gabonalisztharmat ellen használható

fungicidek hatékonyságának alakulása

az elmúlt két-három évtizedben (%-ban)

70-es évek vége

- 80-as évek

eleje

80-as évek második

fele

90-esévek

100 %

triazolok,

fenpropimorf

100 %

fenpropimorf,

triazol + morfolin,

triazol + benzimid.,

morfolin + benzim.,

100 %

strobilurinok

70-80 %

prochloraz,

triforin

90 %

triazolok

80-90 %

triazol+

morfolin




70-es évek vége

- 80-as évek

eleje


fele

90-esévek

40-60 %

pirazofosz,

benzimidazolok

70-80 %

prochloraz, triforin,

benzimid. + kén +

tapadásfokozó,

70-80 %

triazolok +

kontakt h.a.

30-50 % kén

tart. szerek

40-60 % pirazofosz,

benzimidazolok

60-80 %

triazolok




70-es évek vége

- 80-as évek

eleje


fele

90-esévek

40-50 %

Tridemorf,

aldimorf,

trimorfamid

40-60 %

pirazofosz,

benzimid.-ok,

tridemorf,

aldimorf,

trimorfamid

30-40 % kén 30-40 % kén

Gabonalisztharmat elleni szerek

hatástartam szerinti csoportosítása

(Dr. Kis Gy. adatai)

• 3-4 hét: - triazolok - fenpropimorf - strobilurinak

• 2-3 hét: - prokloráz

• 10-14 nap: - benzimidazolok - pirazofosz - triforin

• 7-10 nap: - tridemorf - kéntartalmú szerek

A Fusarium-fertőzést elősegítő

tényezők:

• meleg, csapadékos időjárás,

• kukorica elővetemény,

• forgatás nélküli talajművelés,

• kalászosok túlzott aránya a vetésforgóban,

• rövid szárú fajták,

• (szárrövidítők használata),

• szálkás búza fajták,

• túl sűrű állomány,

• stressz hatások (szárazság, hőség),

• túlzott N-trágyázás

A Fusarium-fertőzést gátló tényezők:

• a fertőzési források alászántása,

• tág vetésforgó,

• nem kalászos elővetemény,

• korai érésű fajták,

• hosszú szalmájú fajták,

• kiegyenlített N-elláts,

• egészséges vetőmag,

• vetőmagcsávázás,

• fungicidek használata állományvédelemre,

• idejében végzett aratás,

• hatékony gyomirtás,

A kalászfuzáriózist és a DON

toxintartalmat meghatározó kockázati

tényezők (Dr. A. Obst és mtsai)

• kukorica elővetemény,

• forgatás nélküli talajművelés kukorica

után,

• fogékony fajták termesztése,

• strobilurin tartalmú fungicidek használata,

• a fertőzésre kedvező időjárás

virágzáskor.

A búza magtételek Fusarium spp. belső

fertőzöttsége betakarításkor 2005-ben

Megye Vizsgált táblák

száma (db)

Fusarium spp. fertőzöttség (%)

szélsőértékek átlag

Baranya 35 2,5 – 89,5 21,46

Bács-Kiskun 25 1,5 – 60,5 20,06

Békés 47 0,0 – 17,0 2,97

Borsod 19 1,0 – 16,5 8,61

Csongrád 21 1,0 – 12,5 4,55

Fejér 28 0,0 – 18,0 5,94

Főváros-Pest 40 0,5 – 10,0 4,86

Győr 26 0,0 – 40,0 13,46

Hajdú 46 8,0 – 73,5 31,0

Heves 21 1,5 – 32,5 6,61


fertőzöttsége betakarításkor 2005-ben /folytatás/

Megye

Vizsgált

táblák száma

(db)


szélső értékek átlag

J.-N.-Szolnok 50 3,5 – 87,0 28,35

Komárom 26 1,0 – 17,5 5,17

Nógrád 20 0,0 – 7,0 2,07

Somogy 24 14,0 – 76,0 35,62

Szabolcs 41 3,0 – 31,5 13,90

Tolna 25 10,0 – 36,0 14,80

Vas 28 3,3 – 36,0 24,4

Veszprém 20 0,0 – 6,5 1,80

Zala 36 3,0 – 61,0 27,80

Összesen/átlag: 578 14,37

Búza magtételek fuzáriumos belső

fertőzöttsége betakarításkor 2004-ben

Megye Táblaszám (db)

Fusarium spp. fertőzöttség,

megyei átlag

db %-ban

Baranya 20 18,18

Bács 25 2,92

Békés 39 1,50

Borsod 14 6,1

Csongrád 34 2,38

Fejér 36 3,4

Győr 18 5,30

Hajdú 74 10,3

Heves 11 3,23

Búza magtételek fuzáriumos belső fertőzöttsége

betakarításkor 2004-ben /folytatás/

Megye Táblaszám (db) Fusarium spp. fertőzöttség,

megyei átlag /db %-ban/

J-N-Szolnok 49 12,05

Komárom 18 10,86

Nógrád 20 7,87

Pest 27 4,37

Somogy 16 18,75

Szabolcs 39 6,72

Tolna 26 13,90

Vas 28 13,43

Veszprém 25 25,46

Zala 32 8,8

Összesen: 551 9,24


fertőzöttsége betakarításkor 2003-ban


száma (db)



Baranya 26 0,0 – 14,5 6,88

Bács-Kiskun 34 0,0 -–19,0 6,40

Békés 136 0,0 – 5,5 0,60

Borsod 10 0,0 – 3,0 1,35

Csongrád 23 0,0 – 14,5 1,35

Fejér 25 0,0 – 2,5 0,68

Főváros-Pest 37 0,0 – 9,5 1,82

Győr 20 0,0 – 7,0 1,80

Hajdú 69 0,5 – 20,5 5,90

Heves 22 0,0 – 12,0 3,26


fertőzöttsége betakarításkor 2003-ban /folytatás/


száma (db)



J.-N.-Szolnok 48 0,0 – 31,5 6,45

Komárom 40 0,0 – 22,0 6,60

Nógrád 18 0,0 – 16,0 4,22

Somogy 19 0,0 – 9,0 3,11

Szabolcs 27 0,0 – 8,5 2,30

Tolna 28 1,0 – 13,5 7,12

Vas 33 1,0 – 24,0 10,20

Veszprém 29 1,0 – 14,5 5,29

Zala 27 0,0 – 16,0 8,10

Összesen/átlag: 671 4,39

Búza magvak belső fuzáriumos fertőzöttségének országos

átlagai (1997-2005)

0

5

10

15

20

25

30

1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

Évek

F%

Az elővetemény és a talajművelés

hatása a búza deoxi-nivalenol (DON)

toxintartalmára (Bajorország, 1992-1997; Dr. A. Obst adatai)

Agrotechnikai eljárás Deoxi-nivalenol tartalom

mikrogram/kg viszonyszám

Nem kukorica elővetemény 143 1,0

Silókukorica elővetemény 310 2,2

Silókuk. elővet. + szántás 207 1,4

Silókuk. elővet. + min. műv. 923 6,5

Szemeskukorica

elővetemény

473 3,3

A Drechslera tritici-repentis

terjedésének főbb okai

• a monokultúra

• a vetésforgóban gyakori a kalászos

• a tarló meghagyása

• talajművelési hiányosságok

• az egyszikű gyom-gazdanövények terjedése

• a fajták fogékonysága

• a csapadékos időjárás

• a védekezések gyenge hatékonysága (pontatlan időzízés)

A DTR ellen hatékony fungicid

hatóanyagok

• azoxistrobin

• epoxikonazol + krezoxim-metil

• prokloráz

• propikonazol

• tebukonazol + triadimenol + spiroxamin

A védekezés javasolt időpontja:

• 1./ A zászlós levél megjelenéséig

• 2./ kalászhányás vége – virágzás kezdete

Az árpa főbb betegségei Vírusbetegségek

• Árpa csíkos mozaik

(barley stripe mosaic Hordeivirus)

• Árpa sárga törpülés

(barley yellow dwarf Luteovirus)

Az árpa főbb betegségei Gombabetegségek

• Árpalisztharmat (Erysiphe graminis f. sp. hordei)

• Árpa fedettüszög (Ustilago hordei)

• Árpa valódi porüszög (Ustilago nuda)

• Árpa törperozsda (Puccina hordei)

• Rinhospóriumos levélfoltosság (Rynchosporium secalis)

• Árpa helmintosporiózisai

- levélcsíkosság (Drechslera graminea)

- hálózatos lev.folt. (D. teres)

- sárga lev.folt. (D. tritici-repentis)

A fungicid hatóanyagok jellemző tulajdonságai FELSZÍVÓDÓ (SZISZTEMIKUS) hatóanyagok

BENZIMIDAZOL származékok

• a sejtosztódás során a kromoszómák szétválásban döntő szerepet játszó mikrotubulusok kialakulásának megakadályozása

MORFOLINOK

• gyors felszívódás (3 órán belül)

• jól kötődnek a levelek viaszrétegébe

• gyors kezdeti blokkoló hatás

• tartós esőállóság

• alacsony hőmérsékleten is kifejti hatását

FELSZÍVÓDÓ (SZISZTEMIKUS)

hatóanyagok

AZOLOK

• az ergoszterin bioszintézisét gátolják

• a növény lassabban veszi fel

• a hatáshoz magasabb hőmérsékletet kíván

• egyoldalú használat esetén hatáscsökkenés lehet

STROBILURINOK

• a gomba légzését gátolja (elektrontranszport gátlásával)

• stabil gombaölő szeres védőburok a növény felületén

• folyamatos felvétel

• élettani mellékhatás: zöldítő hatás

KOMBINÁLT HATÓANYAGÚ GOMBAÖLŐ SZEREK

AZOL + KARBENDAZIM

- mindkettő felszívódó

• - eltérő hatásmechanizmus

AZOL + MORFOLIN

• felgyorsítja az azol bejutását a növénybe

• hőmérséklettől kevésbé függ a hatás

• a gombák életfolyamatában különböző helyen hatnak, ezért csökken a rezisztencia veszélye

AZOL + STROBILURIN

• megkettőzött hatásmechanizmus

• csökkenti a rezisztencia kockázatát

KUKORICA

A kukorica főbb betegségei

Vírusbetegségek

• Kukorica csíkos mozaik (kukorica

törpüléses mozaik) (maize dwarf mosaic

Potyvirus)

• Kukorica klorotikus foltosság (sugarcane

mosaic Potyvirus)

Baktériumos betegségek

• Kukorica baktériumos hervadása (Erwinia

stewartii)

A kukorica főbb betegségei Gombabetegségek

• Kukoricaperonoszpóra (Sclerophthora macrospora)

• Golyvás üszög (Ustilago maydis)

• Rostos üszög (Sorosporium holci-sorghi)

• Kukoricarozsda (Puccinia sorghi)

• Sárga levélfoltosság (Phyllosticta maydis)

• Sztenokarpellás cső- és szárkorhadás (Stenocarpella maydis)

• Hamuszürke szárkorhadás és hervadás (Macrophomina phaseolina)

• Szemfoltbetegség (Kabatiella zeae)

• Nigrospórás szárazkorhadás (Nigrospora oryzae)

• Kukoricafuzáriózis (Fusarium spp.)

• Kukorica helmintosporiózisai

- déli levélfoltosság (Cochliobolus heterostrophus)

- levélfoltosság (Cochliobolus carbonum)

- északi levélfoltosság (Setosphaeria turcica)

- levélfoltosság (S. rostrata)

BURGONYA

A burgonya főbb betegségei Vírusbetegségek

• Burgonya-levélsodródás (potato leafroll Luteovirus)

• Burgonya Y-mozaik (vonalas betegség) (potato Y Potyvirus)

• Burgonya X-mozaik (enyhe mozaik) (potato X Potexvirus)

• Burgonya-szártarkulás (tobacco rattle Tobravirus)

• Burgonya M-vírusbetegség (potato M Carlavirus)

• Burgonya S-vírusbetegség (potato S Carlavirus)

A burgonya főbb betegségei Baktériumos betegségek

• Baktériumos szártő- és nedves

gumórothadás (Erwinia carotovora subsp. atroseptica, E. chrysanthemi)

• Közönséges v. sugárgombás varasodás (Streptomyces scabies)

• Baktériumos gyűrűsbetegség és hervadás (Ralstonia solanacearum)

A burgonya főbb betegségei Gombabetegségek

• Burgonyavész (fitoftóra) (Phytophthora infestans)

• Burgonyahimlő (rizoktónia) (Rhizoctonia solani)

• Fuzáriumos gumórothadás és tőhervadás (Fusarium solani és más F. fajok)

• Alternáriás szárazfoltosság (Alternaria solani, A. alternata)

• Verticilliumos fertőző hervadás (Verticillium albo-atrum)

Ralstonia solanacearum

2001 38,5 ha

2002 21,5 ha

2003 44,6 ha

2000 16,5 ha

2004 0 ha

NTKSZ

Térinformatikai

Laboratórium

2005 0 ha

2003 184,25 ha

2001 74,20 ha

2002 9,60 ha

2000 91,80 ha

NTKSZ

Térinformatikai

Laboratórium

2004 0,00 ha

2005 198,45 ha

Timár

Pókaszepetk

Zalabér

Ralstonia solanacearum fertőzés

Magyarországon 2003 -2005

Fertőzött terület

(ha)

Fertőzött mennyiség

(t)

2003

Vetőburgonya 45 1307,3

Étkezési

burgonya 184 2773

2004

Vetőburgonya 0 0

Étkezési

burgonya 0 0

2005

Étkezési

burgonya 198,4 2701,45

Ralstonia solanacearum tünetei

NTKSZ

Térinformatikai

Laboratórium

2004 8 ha

Termő

terület

(ha)

Fertőzött

gazd.

területe

(ha)

Termelt

mennyi

ség (t)

Fert.

terület

(ha)

Fert.men

y. (t)

Vető-

burgonya 1127,8 8 278,92 8 278,92

Clavibacter michiganensis fertőzés

2004-ben

278,92 8 307,02 9,5 1 Továbbszaporításból kivont vetőburgonya

0 0 28,1 1,5 1 Cleopátra

278,92 8 278,92 8 1 Kondor Baranya

Kisszentmárton Hollandia Vetőburg.

Fert.

Menny.

(t)

Fert. ter.

(ha)

Termelt

menny. (t)

Fert,gazd.

területe

(ha)

Termelő Fajta Termelés

helye Szárm.o.

Clavibacter michiganensis fertőzés

2004 -ben

Termő terület : 1127,8 ha

Klonális kapcsolatok: 2 termelő Nincs fertőzés

CUKORRÉPA

A cukorrépa főbb betegségei

Élettani betegségek

• Levélszáradás

• Szív- és szárazrothadás

• Répafej-üregesedés

Vírusbetegségek

• Répamozaik (beet mosaic Potyvirus)

• Répa nekrotikus sárgaerűség (rizománia) (beet necrotic yellow vein Furovirus)

• Répasárgaság vírus (beet yellows Closterovirus)

A cukorrépa főbb betegségei

Gombabetegségek

• Gyökérfekély (Phoma betae, Fusarium spp.,

Alternaria tenuis, Pythium spp.,

Aphanomyces spp., Rhizoctonia solani)

• Répaperonoszpóra (Peronospora schachtii)

• Cerkospórás levélfoltosság (levélragya)

(Cercospora beticola)

• Répalisztharmat (Erysiphe communis,

Microsphaera betae)

NAPRAFORGÓ

A napraforgó főbb betegségei Gombabetegségek

• Napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii)

• Fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum)

• Szürkepenészes szár- és tányérrothadás (Botrytis cinerea)

• Hamuszürke szárkorhadás és hervadás (Macrophomina phaseolina)

• Diaportés szárfoltosság és –korhadás (Diaporthe helianthi)

• Alternáriás levél- és szárfoltosság( (Alternaria helianthi, A. helianthificiens)

• Fekete szárfoltosság (Phoma macdonaldii)

• Napraforgórozsda (Puccinia helianthi)

• Napraforgó-lisztharmat (Erysiphe cichoracearum)

• Szeptóriás levélfoltosság (Septoria helianthi)

Napraforgószádor (Orobanche cumana)

A napraforgó főbb betegségeinek

(és kórokozóinak) áttelelési és terjedési módja

Kórokozók Talaj és fert. növényi

maradványok

Vető-

mag

Lég-

áramlat

Napraforgó-peronoszpóra

(Plasmopara halstedii) +++ ++

Diaportés betegség

(Diaporthe helianthi +++ + +++

Fehérpenészes betegség

(Sclerotinia sclerotiorum) +++ ++ ++

Szürkepenész

(Botrytis cinerea) +++ +++ +++

Alternáriás betegség

(Alternaria spp.) +++ +++ +++

A napraforgó főbb betegségeinek

(és kórokozóinak) áttelelési és terjedési módja (folyt.)

Kórokozók Talaj és fert. növényi

maradványok

Vető-

mag

Lég-

áramlat

Fekete szárfoltosság

(Phoma macdonaldi) +++ ? +++

Hamuszürke szárkorhadás

(Macrophomina phaseolina) +++

Lisztharmat

(Erysiphe cichoracearum) +++

Napraforgórozsda

(Puccinia helianthi) +++

Szeptóriás levélfoltosság

(Septoria helianthi) +++ + ++

főbb szántóföldi kultúrák betegségeiusers.atw.hu/szemanarti/ii-2006-02-17-1.pdfa főbb...

Documents