2014. december

FilmMagazin

KARÁCSONYI LIDÉRCNYOMÁS I WWW.CINESTAR.HU

6 OLDALAS HÁTTÉRCIKK ÚJRANÉZTÜK A GYŰRŰK URÁT

30 OLDALON! NAGY 2015-ÖS FILMELŐZETES

AZ EPIKUS FINÁLÉ

A LEGJOBB

ÜNNEPI FILMEK

2 / FilmMagazin

A zért meg kell hagyni: a no-vemberi lapszám elkészítése nem kis meló volt, de az erő-

feszítéseinket siker koronázta, hi-szen minden idők leghosszabb FilmMagazinját sikerült összehoz-nunk Nektek. Szerencsére a lendü-let decemberben is kitartott, úgy-hogy ismét grandiózus mennyiségű filmes cikket kaptok! Kezdjük rögtön a címlapsztorink-kal, hiszen már csak napok kérdése, és véget ér a Hobbit-trilógia, ezzel pedig (talán) örökre lezárul egy nagy fejezetet a filmtörténelemben. Nagy bánatunk, hogy kritikát még nem tudtunk közölni a filmről, mert éppen lapzártánk után egy nappal tartják a sajtóvetítését, de ami késik, nem múlik, a januári számban részlete-sen kielemezzük majd. Addig is ol-vassátok el 6 oldalas kedvcsináló írásunkat, megéri, mert remek kis iromány lett. Ezzel pedig még nincs vége a Tol-kien által teremtett világról szóló anyagainknak, ugyanis újra elővet-tük A Gyűrűk Ura-trilógiát, sőt az első két Hobbit-filmet is újranéztük, hogy méltóképpen ráhangolódjunk a búcsúra. Tapasztalatainkat a 68. oldalra lapozva találhatjátok.

Fontos kiemelni még a 2015-ös filmelőzetesünket is, amely igazán grandiózusra sikeredett, hiszen 30 oldalon több mint 120 filmről olvas-hattok beharangozót. A lista alapján 2015 elképesztő év lesz, alig várjuk már, hogy belevessük magunkat a filmdömpingbe! A decemberi szám készítése köz-ben már az ünnepek szele is meg-érintett minket, így nem csoda, hogy a filmklasszikus rovatba a „legjobb nem Tim Burton rendezte Tim Burton filmet”, a Karácsonyi lidérc-nyomást raktuk (ami nemcsak ko-moly Karácsony- de figyelemfelkeltő társadalomkritika is egyben), sőt, még a legjobb ünnepi filmekről is készítettünk egy összeállítást. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megköszönjem a FilmMagazin és a CineStar stábjának egész éves munkáját, mely lehetővé tette, hogy az újság hónapról hónapra megje-lenhessen. Köszönök mindent ska-cok, a Ti lelkes és kitartó munkátok nélkül most nem tartanánk itt! Végezetül pedig engedjétek meg, hogy minden kedves olvasónak kel-lemes karácsonyi ünnepeket és si-kerekben gazdag, boldog új évet kívánjak. Találkozunk jövőre is!

Főszerkesztő: Bokori Balázs Online főszerkesztő: Szabó Dániel (Szada) Facebook: Kónya Sándor (Sanya08) Munkatársak: Szabados Melinda (Veszják), Fekete Felícia, Holhós Linda, Hompola Júlia V. (Vampka), Pavlics Tamás (TomPowell) Tréfás Hajnalka (Kovácsné), Kovács Bea (Zaphier), Török Tamás, Verebélyi Tamás (Guts1983), Jánvári Márk (Paulkemp) Segítőink: Bartók Anna (Fórum Hungary), Pinczés Ádám (InterCom), Pataki Andrea (UIP Duna Film) Elérhetőség: GameStar Plus, Táblamagazin, Tollal.hu Weboldal: www.cinestar.hu Email: filmmagazin@hotmail.hu Támogatónk: www.7even.hu Következő számunk tervezett megjelenése: 2015. január 16.

IMPRESSZUM

KEDVES OLVASÓK!

KIEMELT KRITIKA: „Az alapjaiban elrontott forgatókönyv-ből Ridley Scott sem tudott jó filmet készíteni, bár sokszor úgy éreztem, hogy itt nem is egy szimplán jó film, hanem egy korszakalkotó mestermű létrehozása volt a cél, ami sajnos egy-értelműen rosszul sült el. A mértéktar-tás az, ami hiányzott az egészből, a túlzott motiváció az, ami visszájára fordította a folyamatot.” >> 46.

CÍMLAPSZTORI: A Váratlan utazásban Jackson így csinálta meg a goblinok váro-sának egyes felvételeit, a máso-dik részben Smaug barlangjában barangolt, az utolsó rész forgatá-sán pedig saját szavai szerint úgy járkált az öt sereg csatájá-ban, mint egy híradós.” >> 38.

APROPÓ SZERELEM Megszokhattuk már, hogy az év ele-je tobzódik a romantikus vígjátékok-ban, és nem lesz ez másként jövőre sem: az egyik legfigyelemreméltóbb alkotásban egy kiégett író (Clive Owen) és egy betegség miatt az álmait feladni kényszerülő művész (Juliette Binoche) kerül se veled se nélküled kapcsolatba.

ELRABOLVA 3 Az első rész igazán kellemes megle-petés volt, amely bizonyságul szol-gált, hogy Liam Neeson egyrészt nem öregedett ki a szakmából, más-részt akcióhősként is kényelmesen megállja a helyét. A pár évre rá kö-vetkező folytatás már sokkal inkább hatott önmaga paródiájának, sem-mint egy koherens, értékelhető ak-ciófilmnek. Valahogy mégse lehetett megkérdőjelezni annak a gondola-tát, hogy elkészüljön a következő folytatás. A harmadik rész azonban szakít az eddigi hagyományokkal,

BLACKHAT Michael Mann utoljára 2009-ben jelentkezett mozifilmmel (mégpedig a sajátos felfogású Közellenségek-kel), úgyhogy a thriller- és akciófilm rajongók már tűkön ülve várhatják a mester legújabb munkáját. Mann ezúttal a cyber-bűnőzés világát mu-tatja be Chris Hemsworth-szel a főszerepben.

FÁCÁNGYILKOSOK Szeretjük a skandináv krimiket, úgy-hogy jól szórakoztunk a márciusban bemutatott Nyomtalanul című filmen is. Éppen ezért várjuk a Fácángyil-kosokat, mert a Nyomtalanulban megismert Q ügyosztály egy újabb esetét dolgozza fel. Aki izgalmas thrillerre vágyik, ne keressen to-vább, itt megtalálja a számításait!

ugyanis a túszejtés helyett ezúttal arra koncentrál, hogy Mills miként próbálja meg tisztára mosni saját kezét a felesége halála után. Szöke-vény-utánérzésre számíthatunk te-hát, de talán jobb lesz egy kis vál-tás; azt hiszem, még röhejesebbé válna a szituáció, ha újra elrabolná-nak valakit Mills szerettei közül. Az persze aggodalomra adhat okot, hogy a második rész rendezője visz-szatér a rendezői székbe (Oliver Megaton), de talán tanult az előző hibáiból és nem fog még egy gyalá-zatos darabot szállítani.

4 / FilmMagazin

HÁTTÉR

JANUÁR - FEBRUÁR

NAGY 2015-ÖS FILMELŐZETES

RENDÍTHETETLEN Úgy tűnik, hogy Angelina Jolie a színészi mellé egy rendezői Oscar-t is szeretne a vitrinébe tudni, hiszen második rendezése (az első a dél-szláv háború borzalmairól szóló, minőségileg igencsak felemás A vér és méz földjén volt) tipikus „díjhaj-hász” alapanyagból készült. A film igaz történetet mesél el: a sportoló-nak készülő, ám később háborús hőssé avanzsált Louis Zamperini

án elvállalta a lánghordozó szere-pét, ezzel közvetítve megbocsátását a japán nép felé. Sőt, egyes forrá-sok szerint még az élő fogva tartóit is szerette volna felkeresni, de azok elzárkóztak az ötlettől. Mindezt egyébként Laura Hillenbrand könyve örökítette meg, akinek az írását a Coen-fivérek adaptálták vászonra. Sajnos Zamperini már nem élhette meg a róla szóló film premierjét, mert a nyáron életét vesztette.

ANNIE Annie-vel, a csörfös árvaházi rossz-csonttal (akit most A messzi dél vad-jaival berobbanó Quvenzhané Wallis alakít majd) nem most találkoznak először a moziba járók, hiszen lát-hattuk őt már 1982-ben és 1999-ben is a nagyvásznon. Szóval immáron harmadszor kísérhetjük végig az Annie és az árvaházat vezető, go-nosz Miss Hannigan (Cameron Diaz a Rossz tanár után ismét egy éget-nivaló szipirtyó) közötti harcot, míg-nem fel nem tűnik a színen a politi-kusi ambíciókat kergető milliárdos, Benjamin Stacks (Jamie Foxx), aki egy véletlen folytán megmenti a kis Annie életét, ezzel pedig nem várt fordulat áll be mind az ő, mind pedig a kislány életében. Szóval zsebken-dőket bekészíteni, megható filmél-ménynek leszünk tanúi!

életét dolgozza fel, akit két társával együtt japán katonák foglyul ejtenek a második világháború csendes-óceáni hadszínterén, hogy aztán minden képzeletet felülmúló kínzá-soknak vessék alá őket. Zamperini azonban nem tört meg, túlélte a bor-zalmakat és Amerika ünnepelt hőse vált belőle. Elképesztő dolog, hogy az egykori olimpikon a borzalmak után bő 40 évvel visszatért Japánba, és az 1998-as naganói téli olimpi-

FilmMagazin / 5

ÖS FILMELŐZETES

TÉLI ÁLOM Törökországból érkezik 2015 elejé-nek legsúlyosabb filmje, az idén Arany Pálmát nyert Téli álom (egyébként török győzelemre Can-nes-ban 1982 óta nem volt példa). Lassú folyású cselekmény, sorsfor-dító drámák, megrendítő képsorok, mindez több mint 3 órán keresztül. Művészfilmek rajongói előnyben!

MORTDECAI Tim Burton bukdácsolása és a Jack Sparrow-szerepbe való belefásult-ság szép lassan kezdi tönkre tenni Johnny Depp karrierjét, amit szeren-csére a színész is érzékel, így pró-bál kiszabadulni az utóbbi években ráerőltetett skatulyákból. Jó példa erre a főleg forgatókönyvíróként dol-gozó (de azért már rendezőként is

DUMAPÁRBAJ Az ország legismertebb stand up komikusai (Kiss Ádám és Hadházi László) a színházak, a tévék és a rádiók után a mozivásznakat is meg-próbálják meghódítani. A két humo-rista rivalizálásáról szóló vicces kis film minőséget a nagysikerű Kalan-dorokat is jegyző Paczolay Béla ga-rantálja.

KÉJLAK Öt férfi, úgy dönt, hogy a titkos légy-ottjaik zavartalan lebonyolítása miatt közösen kibérelnek egy házat. Az ötlet jó, ám amikor az egyik nap egy ismeretlen nő holtteste kerül a „kéjlakba”, komoly bajba kerülnek. Ki a nő? Miért halt meg? Ki a gyil-kos? A film végére minden kérdésre választ kapunk majd.

20.000 NAP A FÖLDÖN Nick Cave nevét talán mindenki is-meri, aki valaha forgott már alterna-tív zenei körökben. A 20.000 nap a Földön az ő életének egy szeletét mutatja be, a valós események mel-lett egy kis fikcióval, sztárvendégek-kel, koncert részlettekkel – sőt még a legutóbbi albumának munkálatai-ba is betekintést nyerhetünk.

bizonyított, lásd: A titkos ablak, Fék nélkül) David Koepp legújabb filmje, melyben a kissé bogaras műkeres-kedőt, Charles Mortdecai-t alakítja. Amikor Mortdecai megtudja, hogy az egyik lopott festmény hátoldalán fellelhető egy titkos kódsor, mely a nácik eldugott kincséhez vezet, semmi sem akadályozhatja meg, hogy ne ő találjon rá először.

A MINDENSÉG ELMÉLETE 1963-ban járunk Cambridge kör-nyékén, ahol az akkor még ismeret-len Stephen Hawking (Eddie Red-mayne) az egyetemista fiatalok gondtalan életét éli. A jó világ vi-szont nem tart sokáig, ugyanis Haw-king-nak 21 évesen szembesülnie kell a ténnyel, hogy ALS betegség-ben szenved és az orvosai szerint már csak 2 éve van hátra. Ám ez nem riasztja vissza attól, hogy elve-gye élete szerelmét, és hozzákezd-jen tudományos munkáihoz.

6 / FilmMagazin

HÁTTÉR

PARKOLÓ Miklauzic Bence a feltörekvő fiatal magyar rendezőgeneráció egyik jeles képviselője, akinek a filmjeire érdemes odafigyelni. Legújabb alko-tása két eltérő értékrendű és szemé-lyiségű férfi párviadaláról szól, akik mindent megtesznek a másik legyő-zése érdekében. Mindez modernkori western elemekkel megfűszerezve.

BIRDMAN AVAGY (A MELLŐZÉS MEGLEPŐ EREJE) Alejandro González Innaritu fogta magát és hangnemet váltott. Paul Thomas Anderson-hoz hasonlóan ő is a fajsúlyosabb drámákhoz van szokva, ám ezúttal engedett a csá-bításnak és egy látszólag könnye-debb hangvételű filmet rakott le az asztalra. A Birdman egy olyan szí-nész kálváriáját meséli el, aki egyko-ron szuperhőst alakított a mozivász-non (Michael Keaton már csak ezért is tökéletes választásnak tűnik a

BÜSZKESÉG ÉS BÁNYÁSZÉLET 1984. London. Az Egyesült Király-ság felett a Vaslady „uralkodik”, a Bányás szakszervezet pedig sztrájk-ra készül. Arra viszont senki sem számít, hogy a Büszkeség Menete nevű homoszexuális szervezet csat-lakozik a bányászokhoz, akik nem tudnak mit kezdeni ezzel a nem várt furcsa kis társasággal.

SILS MARIA FELHŐI Olivier Assayas rendező napjaink francia filmjének egyik meghatározó alakja, így nagy szerencse, hogy alkotásai hazánkba is eljutnak. Leg-újabb rendezése egy kiöregedő-félben lévő színésznő, Maria (Juli-ette Binoche) megpróbáltatásait mu-tatja be, aki azzal a szereppel akar újra a csúcsra törni, mellyel fiatal korában befutott: Sigrid-et, a gyö-nyörű fiatal lányt alakította, aki telje-sen megtörte és öngyilkosságba hajszolta főnökét. Felkészülés gya-nánt az Alpok hegycsúcsai közé utazik asszisztensével (Kristen Ste-wart), hogy újra átvegyék a szere-pet, az idő kerekét viszont nem sike-rül megállítani, a bemutató óta eltelt 20 év pedig nem tett jót Maria-nak, így érthető, hogy a szerepet nem ő, hanem egy feltörekvő ifjú tehetség (Chloe Grace Moretz) kapja. Maria nem tud belenyugodni ebbe, szinte már betege lesz a dolognak, és ez szépen lassan rá is telepszik és ha-tással lesz az életére…

MANCS A Fehér Isten után egy újabb kutyás film érkezik kis hazánkból: a Mancs egy, a valóságban is létező mentő-kutyáról szól, aki a Spider mentő-csapat tagjaként segített a különbö-ző katasztrófák utáni mentésekben. Legnagyobb sikerét Törökországban aratta, ahol egy, a romok alatt halál-ra ítélt kislányt talált és mentett meg.

szerepre), most azonban kétségbe-esetten igyekszik visszanyerni régi sikerét és a rajongók szeretetét az-zal, hogy egy színdarabot rendez. A film hisztérikusan viccesnek és zse-niálisnak tűnik, ezt pedig alátá-masztják az eddigi kritikák is: sokan már Oscar-díjat emlegetnek, és va-lóban, látatlanban azt mondom, Keaton-nek kijárna már egy jókora elismerés a szakma részéről. To-vábbi szerepekben feltűnik még Zack Galifianakis , Edward Norton, Emma Stone, illetve Naomi Watts.

FilmMagazin / 7

ting elbaltázva, a premier dátumát is átpakolták idén júliusról februárra – az effektek csinosítására hivatkoz-va), mely egy fantasy és science-fiction elemeket magán hordozó nagy ívű, látványos akció-kaland lesz. A történet szerint a Mila Kunis által játszott lányról kiderül, hogy egy távoli galaxis hercegnője, Chan-ning Tatum pedig igyekszik őt meg-védeni. Röviden-tömören, abszolút

JUPITER FELEMELKEDÉSE Financiális bukások ide vagy oda, a Wachowski-éktől számíthatunk arra, hogy mindig valami említésre méltót raknak le az asztalra. Legyen szó akár a Speed Racer-ről, vagy a le-gutóbbi Felhőatlaszról, az eredmény vitaindító és lenyűgöző is tud lenni. Nem lesz ez valószínűleg másként a Jupiter felemelkedésével sem (a bukás szinte garantálható, a marke-

AMERIKAI MESTERLÖVÉSZ Csak remélni tudjuk, hogy Clint Eastwood rendezése nem követi el azt a hibát, amit a legtöbb amerikai háborús film, vagyis nem olcsó pro-pagandának készül. Bradley Cooper alakítja Chris Kyle-t, aki többek kö-zött Irakban teljesített szolgálatot, és lett az amerikai hadsereg leghalálo-sabb mesterlövésze (több mint 150 jegyzett találattal). Az eddigi infók alapján rendesen belemászik a film a katona életébe, és nem pusztán lövöldözés lesz az a két óra. dióhéjban. Ennél nyilván többről lesz szó, ismerve a rendezőket. Az elő-zetesek alapján egy elképesztő lát-ványvilággal bíró, grandiózus darab van születőben, mely újfent meg-osztja a közönséget. Én azt mon-dom, hogy addig jó, amíg képesek vitát indítani a filmnézők körében és nem állítja mindenki egyértelműen azt, hogy mesterműről van szó. Ez mindenképp jó dolog.

8 / FilmMagazin

HÁTTÉR

SPONGYABOB: KI A VÍZBŐL! Baj van, hiszen valaki ismét ellopta a Herkentyűburger receptjét. Ezúttal viszont nem Plankton, hanem Anto-nio Banderas kalózmaskarában, aki saját éttermében becsteleníti meg a kiváló burger renoméját. A Spongya-Bob és barátai alkotta csapatnak szupererőre van szüksége, hogy visszaszerezhessék a receptet.

NAGY SZEMEK Tim Burton az elmúlt évek látványos fiaskói (Alice Csodaországban, Éj-sötét árnyék) után kicsit visszavesz a rá jellemző stílusjegyekből, és így próbál megfogyatkozott rajongótá-borának ismét minőségi szórakozást nyújtani. A történet az 1950-es - ’60-as évek Amerikájába repíti a nézőt, ahol Margaret (Amy Adams) és Wal-ter (Christoph Waltz) boldog házas-

LIZA, A RÓKATÜNDÉR Az ápolóként dolgozó Liza (Balsai Mónika) egy nap arra ébred, hogy ő egy elátkozott rókatündér. Minden jel erre utal, hisz sorba halnak meg mellette a hódolói, ráadásul egy ha-lott japán slágerénekes szelleme is folyamatosan ott duruzsol a fülébe. Teljesen groteszk film a debütáló Ujj Mészáros Károly műhelyéből.

A SZÜRKE ÖTVEN ÁRNYALATA Botránykönyvből botrányfilm – lega-lábbis erre készülnek az alkotók. A rendező életét nehezíti, hogy a férfi főszerepre tökéletes választásnak tűnő Charlie Hunnam még a munka megkezdése előtt kilépett a projekt-ből (helyét az Egyszer volt, hol nem volt sztárja, Jamie Dornan vette át), ami azért nem sok jót sejtet.

ságban és hatalmas luxusban él, hiszen a férj halálra keresi magát a fiatalabb korosztálynak szóló, gülü-szemű alakokat ábrázoló festmé-nyeivel. Az egyetlen probléma, hogy a képeket nem ő, hanem Margaret festette, ez a tény pedig szép lassan kezdi megmérgezni a nyugalmas hétköznapokat. Érdekesség, hogy eleinte Ryan Reynolds-ot és Reese Witherspoon-t akarták a szerepekre.

FilmMagazin / 9

LAZARUS Egy diákcsoport éjt nappallá téve azon dolgozik, hogy az emberi agyat minél jobban megismerje, feltérké-pezze. Az egyik teszt során azon-ban nem várt dolog történik, elsza-badul a pokol és megteremtődik egy nem várt entitás, amely onnantól fogva rettegésben tartja a résztvevő kutatókat.

denki Darcy-ja játssza (Colin Firth), de több más ismert színész is fel-bukkan: Michael Caine, Samuel L. Jackson, illetve Mark Strong. Min-den jel arra mutat, hogy bombajó film lesz ez, amely megidézi a Bond-filmek dicső múltját (és egyben kicsit ki is parodizálja őket a tiszteletadás

HŐS6OS Kapufának tűnhet a forgalmazó ré-széről az ünnepi szezon utánra szá-műzni egy animációs filmjét, ám az is érthető, hogy nem akartak a Hob-bit-tal megmérkőzni… A Hős6os egy olyan Marvel képregény feldolgozá-sa, melyben a főszereplők robotokat építenek, hogy így védjék meg az embereket a bűnözőktől.

KINGSMAN - A TITKOS SZOLGÁLAT Matthew Vaughn legújabb filmje újra egy Mark Millar-képregényt vesz alapul (legutóbb a Kick-Ass-t pécéz-te ki magának), mely egy brit tiné-dzser profi titkos ügynökké való ki-képzését állítja a történet közép-pontjába. A kiképző ügynököt min-

A SZOMSZÉD FIÚ Jennifer Lopez ezúttal egy olyan elvált asszonyt alakít, aki beleszeret a jóképű., ám nála jó pár évvel fiata-labb tinédzser szomszédjába. A lé-gyott után azonban a fiú viselkedése kezd egyre furcsábbá válni, így a nő megpróbál véget vetni a kapcsolat-nak. A dolog viszont nem ilyen egy-szerű…

mellett) és erőszakos akciójelene-tekkel pezsdíti fel a nézők vérkerin-gését. Vaugh eddig nemigen hibá-zott, most sem tűnik úgy, hogy elbé-názza a feladatát. A forgatókönyvet az a Jane Goldman jegyzi, aki a rendező eddigi filmjeit is írta, úgy-hogy ez is biztató előjel.

10 / FilmMagazin

HÁTTÉR

BEÉPÍTETT HIBA Paul Thomas Anderson legújabb filmje furcsa fordulatot képez a ren-dező pályáján; az elmúlt időkben PTA rendre intellektuálisan megle-hetősen telített és nehezen fo-gyasztható filmekkel ajándékozott meg minket, most azonban egy (az előzetes alapján) könnyedebb hang-vételű produkcióval lép elénk. A Thomas Pynchon regénye nyomán készült film a hatvanas évekbe repít bennünket (ezzel máris könnyedén kapcsolódik a rendező többi filmjei-hez, hiszen alkotásain keresztül Amerika történelmének egy-egy szeletével szembesít bennünket a direktor), ahol Doc Sportello detektív egy olyan nyomozásba bonyolódik, melybe még talán Marlowe-nak is beletörne a bicskája. A kész produk-tumot már láthatta néhány szeren-csés ember, a vélemények pedig szinte egyöntetűen azt mutatják, hogy őrült, vicces és őrülten vicces alkotásnak nézünk elébe. Olyan filmnek, mely emlékezetünkbe hívja Robert Altman Hosszú búcsúját, Coenék A nagy Lebowski-ját, illetve még a legendás ZAZ-triót is többen emlegetik. Nem rossz referencia, plusz az sem elhanyagolható körül-mény, hogy mindez filmre készült, nem digitális technikával.

VADON Sokak véleménye szerint Resse Whiterspoon-nak már így is egyel több Oscar-ja van a kelleténél (még 2006-ban kapta A nyughatatlan női főszerepéért), ám ő nem elégszik meg ennyivel, és legújabb filmjével ráhajt a másodikra is. Ehhez segít-ségére van az a Jean-Marc Vallée, aki mikor utoljára rendezőként dol-gozott, Aranyszobrocskához segítet-te a Matthew McConaughey / Jared Leto párost. A film alapját a Cheryl Strayed 2013-ban megjelent Wild: From Lost To Found The Pacific Crest Trail című műve szolgáltatja, amit Nick Hornby adaptált filmvá-szonra. Az önéletrajzi ihletésű törté-netben megismerkedünk Cheryl zű-rös életével, aki ivott, drogozott és még a testét is árulta. Nem sokkal a válása és édesanyja halála után úgy dönt: nekivág a Pacific Crest Trial-nak (ami mintegy 11000 mérföld) így állítva vissza a lelki békéjét.

FilmMagazin / 11

elő, hogy olyan mesehősöket látha-tunk egyszerre a vásznon, mint Ha-mupipőke (Anna Kendrick), Piroska (Lilla Crawford) és a Farkas (Johnny Depp), a Boszorkány (Meryl Streep),

VADREGÉNY A legújabb Disney meseadaptáció nem egyszerűen egy Grimm mese feldolgozása, hiszen több jól ismert mese keveredik benne. Így fordulhat

vagy éppen Babszem Jankó (Daniel Huttlestone). A filmet Rob Marshall (Chicago, Egy Gésa emlékiratai, A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vi-zeken) rendezte.

KÓDJÁTSZMA Annyi szent, hogy Benedict Cumber-batch mostanság nem unatkozik. Sorban kapja a hálásabbnál-há-lásabb szerepeket (Sherlock, Star Trek Into Darkness, majd legköze-lebb a Doctor Strange címszerepét is ő fogja alakítani), most pedig úgy néz ki, beletenyerelt a tutiba. A Kód-játszma című filmje ugyan kifejezet-ten úgy néz ki, mint amelyik az Os-car-díjra gyúr (Cumberbatch-nak már javában jósolgatják az ilyen-olyan jelöléseket): a színész egy matematikust alakít, aki a II. világhá-borúban segít megfejteni az Enig-ma-kódot. Turing (Cumberbatch) története a kritikák alapján nagyban hajaz az Egy csodálatos elmére, azt pedig mindenki döntse el maga, hogy ez jó-e, vagy rossz. A közis-mert színész mellett felbukkan még Keira Knightley is, akit idén egy kö-zepes és egy nagyon jó filmben is láthattunk (előbbi a Jack Ryan, utób-bi a Szerelemre hangszerelve).

12 / FilmMagazin

HÁTTÉR

BOSSZÚLLÓK 2: ULTRON KORA Tony Stark megpróbál létrehozni egy, az egész emberiséget felügyelő és védő rendszert, ami elszabadul, és gazdája ellen fordul. A világ leg-nagyobb hőseinek újra egyesülniük kell, hogy leküzdjék az Ultron sze-mélyében megtestesülő veszélyt. Természetesen Robert Downey Jr. is újra felölti acélpáncélját és Ameri-ka kapitány, Thor, Fekete Özvegy, Sólyomszem és Hulk is csatlakozik hozzá. Maria Hill ügynök, valamint Nick Fury sem fognak kimaradni a buliból. Ultron elhatározza, hogy végleg kiírtja az emberiséget, és első ránézésre nem úgy tűnik, hogy a jól megszokott fogat képes lesz megállítani. Szerencséjükre 3 "új" taggal bővülhet a csapat, még pedig Tony Stark mesterséges intelligenci-ája (Jarvis) Vízió képében, valamint a sokat emlegetett Maximoff fivérek, a varázslatos Vanda, és az utolérhe-tetlen Higanyszál az esélyes befu-tók, amennyiben nem törnek a Bosszúállók életére idő előtt.

FilmMagazin / 13

TAVASZ

JANUÁRBAN ÚJRA FOROG A BOSSZÚÁLLÓK: ULTRON KORA A The Daily Mail információi szerint még két hét forgatás vár a stáb-ra, 2015 januárjában az angliai Pinewood Stúdióban. A színészek közül visszahívták Chris Hemsworth-öt, Robert Downey Jr.-t , Mark Ruffalo-t, Jeremy Renner-t, Scarlett Johansson-t, Tom Hiddleston-t és Paul Bettany-t. Ez a hír azonban nem olyan meglepő, hiszen Ke-vin Feige producer, még a nyár végén elárulta, hogy mostantól min-den Marvel film forgatása után igyekszenek beidőzíteni további két hét produkciós időt, hogy újravegyenek egyes jeleneteket.

A PLÁZA ÁSZA 2 A pláza ásza című 2009-es vígjáték Amerikában olyan nagyszerű ered-ményt ért el a pénztáraknál, hogy nem csoda, hogy elkészült a folyta-tás. Kevin James (Férjek gyöngye) tehát ismét belebújhat a biztonsági őrként dolgozó Paul Bart szerepébe, akinek ezúttal Las Vegasban lesz jelenése a Biztonsági Őrök Expóján.

PIXELS A Patrick Jean rövidfilmjén alapuló történet szerint idegenek támadják meg a Földet, mégpedig a régi, klasszikus ’80-as évek videójáté-kainak alapján. Ebben a szorult helyzetben a Földet csak 4 ember mentheti meg, 4 ember, akik annak az időszaknak a bajnokai voltak az arcade-játékok terén.

PARANORMAL ACTIVITY: THE GHOST DIMENSION A Parajelenségek-franchise leg-újabb részéről egyelőre még nagyon keveset tudni: konkrétan csak a cí-met, a rendező kilétét (az előzőeket is jegyző Gregory Plotkin) és az amerikai premierdátumot (ami már-cius 13). Nem lennénk meglepve, ha hozzánk csak DVD-n érkezne.

BÉRHAVEROK Sajnos jövőre sem ússzuk meg az agyatlan komédiákat, legalábbis a Bérhaverok első ránézésre semmi jót nem sejtet. A történet főhőse Doug (Josh Gad), akinek fel kellene kérnie a legjobb barátját tanúnak – csak sajnos nincsen olyanja. Még szerencse, hogy létezik egy ügynök-ség, aki bérbe tud ad neki egyet…

AZ ÉLET KÖNYVE Az eddig legfőképpen karakterterve-zőként dolgozó mexikói származású Jorge R. Gutierrez-nek abban a megtiszteltetésben volt része, hogy első animációs filmjét Guillermo del Toro segítségével készíthette el. És bár utóbbi neve mást sugalmaz, a végeredmény egy roppant vidám és vicces mese lett. Majd meglátjuk.

FATHERS AND DAUGHTERS Gabriele Muccino legújabb filmje 2 idősíkban játszódik: az egyikben egy Nobel-díjas író (Russel Crowe) küz-delmét követhetjük nyomon az 5 éves kislányával, a másikban pedig a lányból már felnőtt nővé csepere-dett hölgy életébe nyerhetünk bete-kintést, aki nem tud megküzdeni a gyerekkora traumáival.

A BEAVATOTT 2: A LÁZADÓ Bár a márciusban bemutatott első rész nem kapott túl jó kritikákat, a pénztáraknál jól teljesített, így sem-mi sem állhatott a folytatás útjába. A történet ott folytatódik, ahol az előző rész végén abbamaradt, úgyhogy tovább folyik majd a harc az emberi tulajdonságokat középpontba helye-ző társadalmi rendszer ellen, Shai-lene Woodley-val a főszerepben. A Young Adult történetek rajongói Az Éhezők Viadal fináléjáig biztosan kihúzzák majd vele.

14 / FilmMagazin

HÁTTÉR

DRAGON BLADE A Dragon Blade különlegessége (azon túl, hogy hosszú idő után újra a vásznon láthatjuk Jackie Chan-t), hogy ez az eddigi legdrágább kínai film a maga 65 millió dolláros költ-ségvetésével. A film egyébként egy olyan római légió történetét meséli el, amely Kr. e. 48-ban vonult be a Kínai Birodalomba.

CHAPPIE Akármennyire is kínos kisiklása volt Neil Blomkamp-nak a tavalyi Elysi-um, a District 9 rendezőjének új film-jére azért érdemes lesz odafigyel-nünk a 2015-ös nagy kavalkádban is. Igazából egy robotos coming of age filmmel van dolgunk, melynek címszereplője, Chappie, egy tanulé-kony, és érzelmekkel rendelkező kis robot. Az emberek világa ugyano-lyan hatással van a fejlődésére, mint egy gyermekére, Hugh Jackman és Dev Patel pedig mindent megtesz-nek majd, hogy ne a Skynet-hez menjen nyári munkára. Szokás sze-rint a rendező kedvence Sharlto Copley is ott van a stábban, vala-mint Jose Pablo Cantillo, Sigourney Weaver, és a Die Antwoord két tagja is, Yo-Landi Visser és Ninja is.

MONSTER TRUCKS Jó ötletnek tűnik a Szörnyecskék és a Transformers-filmek keresztezé-se? Az eddig csak animációs filme-ken (Jégkorszak, A zöld urai) dolgo-zó Chris Wedge szerint minden-képp, hiszen ilyennek képzeli el a Monster Trucks című filmjét is. A projektre 125 millió dollárt kapott, kérdés mire használja majd.

TÖKÉLETES HANG 2 A 2012-es Tökéletes hang minden szempontból meglepetés volt, nem csak a pénztáraknál szerepelt (viszonylag) meggyőzően, de a kriti-kák is szerették. A folytatásban Beca és Amy csapata egy nemzet-közi ének /tánc / zene Ki mit tud?-on lépnének föl, de baromi nehéz dol-guk van, mivel mindenki utálja Ame-rikát. Mi azonban tudjuk, hogy az Egyesült Államok a zenei kultúra melegágya, így igazából nem is lesz nekik akkora kihívás.

INSIDIOUS CHAPTER 3 A Paranormal Activity mellett az Insidious-saga is folytatást kap jövő-re, amit már nem James Wan, ha-nem az eddigi részeken forgató-könyvíróként dolgozó Leigh Whan-nell rendez. Ha minden igaz a film cselekménye az első rész előtt ját-szódik majd, tovább mélyítve ezzel a sorozat univerzumát.

FilmMagazin / 15

MAD MAX: FURY ROAD George Miller annak idején történel-met írt a Mel Gibson nevével fémjel-zett Mad Max című filmmel. Az ausztrál alkotás stílust teremtett és igazi klasszikus született, amelynek folytatása sem maradt el az eredeti-től. Sőt mi több, minden idők egyik legjobb akciófilmjeként tartjuk szá-mon (külön említést érdemel a finá-léban látható grandiózus autósüldö-zés, melyet tanítani kellene) a Ter-minátor 2 és társai mellett. Az, hogy a harmadik rész már nem sikerült olyan jól, mellékes annak fényében, hogy az újabb darab legalább olyan ütősnek ígérkezik, mint az első kettő együtt. Miller visszatért és Gibson-t ugyan lecserélte Tom Hardy-ra, de az intenzitás és lelkesedés változat-lannak érződik. Mennek arról viták, hogy most ez remake, reboot, folyta-tás vagy akármi, de ezen azt hiszem lényegtelen agonizálni: ami számít, az az, hogy Max visszatér, CGI mi-nimumra állítva és újra ámulhatunk a hajmeresztő kaszkadőrmutatvány-okon. Most komolyan, kell ennél több? Talán csak annyi, hogy R-besorolású legyen, de akkor se fo-gok könnyet hullajtani, ha esetleg alacsonyabb lesz.

16 / FilmMagazin

HÁTTÉR

UNTITLED CAMERON CROWE PROJECT Cameron Crowe legújabb, egyelőre még cím nélküli filmje a Hawaii-szigetekre kalauzolja el a nézőket, ide vezérlik ugyanis a főszereplő Brian-t (Bradley Cooper), hogy fel-ügyelje egy kémműhold pályára állí-tását. Időközben azonban belesze-ret egy csinos pilótanőbe is… ARGO 2 A rajongók évek óta követelik, hát most végre fellélegezhetnek: meg-kapják a várva várt folytatásukat. Árpa Attila újra összehívta az első rész bandáját, hogy egy újabb ka-land erejéig kiadósat nevetgéljünk botladozásaikon és vicces beszólá-saikon. A történetről egyelőre túl sokat nem lehet tudni, csak olyan részleteket, mint hogy Kulka János egy a japán kultúrát nagyra tartó gonosztevőt játszik és szamuráj-kardot tart magánál, valamint, hogy Pszycho most sem lesz valami szó-szátyár. A rendező esküdözött a Magyar Filmhét keretein belül meg-

THE SECOND BEST EXOTIC MARIGOLD HOTEL A Keleti nyugalom - Marigold Hotel című alkotást tavaly májusban mu-tatták be hazánkba, ám némiképp elsikkadt (pedig jó kis film volt), így a folytatás előtt érdemes pótolni, mert nem fogjuk érteni a történetet. A stáb egyébként változatlan, úgyhogy bízhatunk a minőség tartásában.

CINDERELLA Hamupipőke jövőre nem csak a Vadregény című filmben fog feltűnni, hanem megkapja saját történetének modernkori feldolgozását is, hiszen a Disney folytatja klasszikus meséi-nek élőszereplős felújítását. A ren-dező a műfajok között előszeretettel ugráló Kenneth Branagh lesz, a cím-szereplő pedig Lily James. tartott sajtótájékoztatón, hogy egy minden ízében méltó folytatást ké-szítettek, és hogy a produktum „kibaszott jó” lett. Tele sok akcióval , humorral, pirotechnikai májerkedé-sekkel és egy olyan forgatókönyv-vel, ami alapján nem fogunk elége-detlenül bólogatni, hogy „no már megint egy felesleges folytatás”. Remélhetőleg több lesz egy bohóc-kodós akciókomédiánál és olyan filmet raknak le az asztalra az alko-tók, ami nem csupán az első rész rajongóit veszi le a lábukról, hanem esetleg azokat is, akiknek valami-lyen oknál fogva az előzmények nem jöttek be annyira.

FilmMagazin / 17

ABSOLUTELY ANYTHING Robin Williams a halála előtt jó pár filmet befejezett, amik szép lassan a nagyközönség elé is kerülnek. Bár az Absolutely Anything-ben a szí-nész effektíve nem szerepel, csak a hangját hallhatjuk, hiszen egy kutyát szinkronizált, de ha emlékeztek az Aladdin rajzfilm dzsinnjére, tudhatjá-tok, hogy ebben is zseniális volt…

GET HARD A Kegyenc Fegyenc történetére erő-sen hajazó filmben egy bankárt (Will Ferrell) börtönre ítélnek, a büntetés megkezdéséig 30 napja maradt hát-ra. Ennyi idő áll rendelkezésére, hogy a puhány mivoltából kemény férfit faragjon. Mindebben a sittet is megjárt autómosó-srác (Kevin Hart) lesz majd a segítségére.

FAR FROM THE MADDING CROWD Thomas Hardy regénye nem először kerül a filmvászonra: 1967-ben már készült egy adaptáció, Julie Christie főszereplésével. Most A vadászatot is jegyző Thomas Vinterberg nyúlt a regényhez, mely egy nőről szól (Ca-rey Mulligan), akinek szívét 3 férfi próbálja meg elnyerni.

MACBETH Michael Fassbender és Marion Cotillard lesz a főszereplője a leg-újabb Macbeth interpretációnak, ennél pedig nehéz elképzelni jobb szereposztást ilyen érdekes karakte-rekhez. A film hűen követi majd Shakespeare szövegét, csak itt-ott vagdostak ki belőle részeket, mert nem akartak 3 órás mozit készíteni.

UNTITLED WARREN BEAUTY PROJECT Cameron Crowe legújabb filmje mel-lett Warren Beauty készülő mozija sem rendelkezik még címmel. A történet Howard Hughes életébe enged majd bepillantást, középpont-ba helyezve a férfi és annak asz-szisztense, valamint a szeretője kö-zött kialakuló szerelmi háromszöget.

VÉGRE OTTHON! Az animációs filmek közé is beszű-rődött az a téma amit Christopher Nolan vetett fel az Interstellar-ral, ugyanis jelen filmünkben is új boly-gót keresnek a főszereplők, csak ők nem emberek, hanem idegenek. És mivel nem találnak, a Földre számű-zik egyik társukat, aki így nem várt kalamajkákba keveredik.

THE GUNMAN Pierre Morel az Elrabolva első része után otthagyta Luc Besson aranyto-jást tojó tyúkját, hogy a saját elkép-zelései szerint dolgozhasson. Ennek legújabb állomása a The Gunman, amiben Sean Penn egy besározott nemzetközi kémet alakít, aki semmi-lyen módszertől sem riad vissza annak érdekében, hogy a nevét tisz-tára mossa. Társai a szintén nagy-pályás Javier Bardem, Idris Elba, Ray Winstone, Mark Rylance és Jasmine Trinca lesznek.

18 / FilmMagazin

HÁTTÉR

FOCUS Will Smith egy nem túl sikeres sci-fi kitérő után visszatér a köztudatba, egy profi zsebtolvajként, méghozzá Margot Robbie-val, aki a Wall Street farkasával abszolút megcsinálta tavaly a karrierjét. A történet szerint Nicky (Will Smith) egy első osztályú zsebtolvaj, aki már évek óta a „szak-mában” van, amikor megismerkedik Jess-el (Margot Robbie), aki szintén bele akar tanulni. A gondok akkor kezdődnek, amikor Nicky beleszeret a lányba, ő viszont kicsit felborítja a játékszabályokat.

HALÁLOS IRAMBAN 7 A rosseb se gondolta volna még anno, hogy ez a franchise egyszer elérkezik a hetedik etaphoz. Azt plá-ne nem gondoltam volna, hogy ha-talmas lelkesedéssel fogom várni a folytatást, most mégis itt tartunk. Néminemű szomorúság is vegyül persze a várakozással, hiszen a széria egyik alapkövét képező ka-raktert játszó színész, Paul Walker

A TENGER SZÍVÉVEBEN Úgy tűnik, hogy amikor Chris Hems-worth nem Thor kalapácsát pörgeti, akkor Ron Howard rendezővel üti el az időt, ugyanis két Thor-szerep között ezúttal is a 60 éves direktorral forgatott közös filmet. A tenger szí-vében megtörtént eseményeket dol-goz fel, mégpedig azt, amikor az 1820-as években egy nagy fehér bálna (a rettegett Moby Dick) elsüly-lyesztette az Essex nevezetű bálna-vadász hajót, melynek a tragédiát túlélő legénysége 90 napig hányko-lódott a nyílt vizeken.

számítani és szuper szereposztásra: a megszokott arcokon – Dwayne Johnson, Vin Diesel, Paul Walker, Tyrese Gibson – kívül még Kurt Russell és a már említett Statham is tiszteletét teszi. A rendezői staféta-bot Justin Lin-től lett átvéve, de nem kell aggódni: Wan a horror műfaján kívül (Démonok között, Fűrész, stb.) akcióban is bizonyított már (Death Sentence).

THE AGE OF ADALINE Érdekes, ám rendkívül veszélyes ötlettel kísérletezik Lee Toland Krie-ger rendező. Érdekes, mert egy 29 éves nőről (Blake Lively) szól, aki felett egy baleset következtében megáll az idő, így nem öregszik to-vább. Hogy ezt titkolja, egy világkö-rüli útra indul, ám az utazás során nemcsak új tulajdonságával békél meg, de a szerelem nyila is eltalálja. És veszélyes, mert mindebből köny-nyebb egy giccses katyvaszt csinál-ni, mint egy jó filmet. Reméljük azért nem kell csalódnunk.

eltávozott az élők sorából. Ez a tény még különlegesebbé teszi James Wan rendező alkotását, mely a hí-resztelések szerint sokat merített a hetvenes évek autós-, illetve bosz-szúfilmjeiből. A csapat tagjai az elő-ző részben (illetve már a harmadik rész végén) elhalálozott Han-t fogják megbosszulni, az elkövető pedig nem más, mint Jason Statham. El-szállt, merész akciójelenetekre lehet

FilmMagazin / 19

Z FOR ZACHARIAN A Robert C. O’Brien regényén ala-puló film története egy olyan lányról szól, aki túlél egy nukleáris háborút, de még így is minden napja harc a túlélésért. A rendező Craig Zobel, a főbb szerepekben pedig Chris Pine, Margot Robbie és a 12 év rabszol-gasággal berobban Chiwetel Ejiofor látható.

EX MACHINA Alex Garland az a forgatókönyvíró, akinek a filmjeit általában eléggé a szívünkbe zárjuk. Emlékezzünk, ő írta a Dredd-et (szuperjó akciófilm), a Napfényt (Danny Boyle rendezé-sében egy igencsak megosztó, de figyelemreméltó science-fictiont kap-tunk), illetve a 28 nappal későbbet is neki köszönhetjük. Tisztán látszik: tud valamit a fickó. Egy valamivel azonban adósa volt nekünk, mégpe-dig azzal, hogy saját forgatókönyvé-ből saját maga rendezzen filmet, de

THE LOBSTER Yorgos Lanthimos először készít majd angol nyelvű filmet, témának pedig egy nem mindennapi ötletet választott: egy hotelben összezár-nak jó néhány szingliként élő férfit és nőt, akiknek 45 napjuk van, hogy párnak válasszanak maguk közül valakit. Ha ez nem sikerül, az életük azonnal keserű véget ér…

A MOST VIOLENT YEAR Oscar Isaac nevét vélhetőleg keve-sen ismerik, pedig a színész legu-tóbb (a Llewyn Davis világában) is bizonyította, hogy istenáldotta tehet-ségről van szó. Most megkapta ma-ga mellé Jessica Chastain-t, akivel egy olyan bevándorló házaspárt alakítanak, akik New York legsöté-tebb és legkegyetlenebb korszaká-ban próbálnak a városban leteleped-ni. A forgatókönyv és a rendezés a legutóbb a Minden odavannal villan-tó J.C. Chandor nevéhez fűződik

TOMORROWLAND Casey, amikor átkerül a fantáziavi-lágba, Tomorrowland-be, találkozik egy meghasonlott egykori feltaláló-val, Frank-kel, akivel egy olyan felfe-dezést kell tenniük, ami nem csak a világot, de őket is megváltoztatja. Főbb szerepekben George Clooney, Hugh Laurie, Britt Robertson, Raffey Cassidy és Tim McGraw.

már erre se kell sokáig várnunk, ugyanis jövőre mozikba kerül az Ex Machina. Egy science-fiction-nel állunk szemben, melyben az Oscar Isaac által alakított ifjú programozó részt vesz egy női robot elkészítésé-ben, melyet emberi vonásokkal tupí-roznak fel. Az igazán jó sci-fit mindig szívesen látjuk, ez pedig már csak a sztorija végett is kellőképpen érde-kesnek tűnik (meg ugye a forgató-könyvíró személye is bizakodásra ad okot), szóval nincs ok arra, miért NE várjuk Garland rendezését.

20 / FilmMagazin

HÁTTÉR

TERMINATOR: GENESYS Arnold Schwarzenegger is back! Alan Taylor (Trónok harca, Thor 2) csüccsent bele a rendezői székbe, hogy újabb darabbal gazdagítsa a Terminator-szériát. A történet vala-hol egy folytatásra, reboot-ra, illetve remake-re utal (első-második részre történő utalások tömkelegével fo-gunk találkozni), amelyben John Connor (Jason Clarke) visszaküldi a múltba Kyle Reese-t (Jay Courtney), hogy megmentse Sarah Connor-t. Illetve aztán Sarah Connor menti meg inkább Kyle hátsóját (leszűrve az előzetes tanulságát), mígnem csatlakozik hozzájuk az eredeti ter-minátor (Arnold képében ugye), aki majd összetűzésbe keveredik az első részben látott gonosz terminá-torral, akit meg kell ölnie, de közben vigyáznia kell Sarah Connor-ra és felborul majd egy iskolabusz és Ar-nold repül is majd és persze, hogy elhangzik az „I’ll be back”, valamint lesz sok akció és fejkapkodás a sok időparadoxon láttán. Igazából min-dez jól is elsülhet, és nem akarok én vészmadárkodni, de… Felejtsük is el, reménykedjünk a legjobbakban.

FilmMagazin / 21

NYÁR

MINYONOK A Gru filmek legjobb pillanatait a kicsi sárga minyonoknak köszönhet-tük, kérdés, hogy ez a lökött társa-ság képes-e egymaga elvinni a há-tán egy önálló filmet. A sztori eredet-történet lesz, tehát arra kapunk majd választ, hogy hogyan születtek, hon-nét jöttek, és hogy kerültek az em-berekhez eme furcsa kis lények.

TÖRTETŐK Ha a kedvenc sorozatainkról kérdez-nétek minket, biztosan előkerülne a Törtetők is. Kétség sem férhet hoz-zá, hogy a 2011-ben befejeződő, egyébként 8 évadot megélt sorozat ott van a legjobbak között, úgyhogy nagy megkönnyebbülés nekünk, rajongóknak, hogy a sztori a nyár folyamán a moziban folytatódik.

HUPIKÉK TÖRPIKÉK 3 A Hupikék törpikék filmek alig voltak vállalhatóbbak az Alvin és a móku-sok filmeknél, mégis összeszedtek világszinten kb. 600 millió dollárt, így nem volt kérdés a folytatás elkészí-tése. Az alkotók ezúttal változtatni fognak a bevált recepten, mert nem élőszereplős, hanem teljes egészé-ben CGI-filmet terveznek bemutatni.

MAGIC MIKE XXL Steven Soderbergh 2012-es Magic Mike című alkotása annak ellenére volt remek szórakozás férfinek és nőnek egyaránt, hogy a férfi sztriptíz világába nyújtott betekintést. A foly-tatást már nem ő rendezi, de a sze-replőgárda nagy része visszatér, úgyhogy a már megkedvelt karakte-rek sorsáért izgulhatunk ezúttal is.

TÖRÉSVONAL Az egykor pankrátorként tevékeny-kedő (és nemrég a Herkules film kapcsán hazánkat is megjárt) Dway-ne „The Rock” Johnson drámai sze-repben. Egy olyan repülőgép pilótát alakít, aki a lánya keresésére indul a Szent András törésvonal mentén végbemenő természeti katasztrófa helyszínére.

B.O.O. A B.O.O. (Bureau of Otherworldly Operations) egy olyan szervezet rövidítése, amely a bűnüldözést sa-játos eszközökkel végzi: kísértetek-kel. A gondok akkor kezdődnek, amikor két ügynök rájön, hogy a legveszélyesebb bűnözők ellen be-vetett szellemek támadást akarnak intézni az egész emberiség ellen.

HANGYA A Hangya talán nem olyan közked-velt és elismert tagja a Marvel-uni-verzumnak, mind mondjuk Vasem-ber, Thor és társaik, de hogy milyen fontos a szerepe, az a róla szóló film megtekintése után mindenki számá-ra világos lesz majd. Érdekesség, hogy a Marvel második fázisát nem a Bosszúállók 2, hanem a Hangya fogja zárni: azt gondolná az ember, hogy azért egy ilyen fázist illik a leg-nagyobb durranással (?) lezárni, ennek ellenére nem így lesz.

22 / FilmMagazin

HÁTTÉR

JURASSIC WORLD Újabb folytatás, melyet évek óta várunk és most aztán megkapjuk a magunkét. Ugyan Spielberg újfent nem ért rá (már a harmadikat sem ő dirigálta), de Colin Trevorrow azért bizonyított már az indie-filmek terü-letén a Kockázatos túra című időuta-zásos darabbal. A főszerepben A Galaxis őrzőivel magának sztárstá-tuszt kivívó Chris Pratt fog villogni

A FANTASZTIKUS NÉGYES Eddig szinte minden húzásával ma-gára haragította a rajongókat A Fan-tasztikus Négyes reboot, és azt hi-szem kijelenthetjük, hogy joggal. Ennek ellenére, vagy éppen emiatt a nemrég kiderülő történetre egy rossz szavunk sem lehet. Íme: A film négy fiatalt mutat be, akik egy ve-szélyes másik dimenzióba kerülnek át, ahol testük elképesztő változáso-kon megy keresztül. Az életük telje-sen megváltozik, és egyrészt új ere-jükkel kell megküzdeniük, megtanul-niuk használni azt, másrészt össze kell fogniuk, hogy megállítsanak egy egykori barátot. Gondolom ez utób-bival Doctor Doom-ra gondoltak, akinek szintén radikálisan megvál-toztatták az eredetsztoriját, ami szin-tén felkavarta az állóvizet. Hol van már az, amikor Johnny Storm miatt hőbörögtünk, nem igaz?

csit szemöldökráncolós, de ha meg-nézzük a kész filmet, akkor majd más megvilágításban látjuk a dolgo-kat és rájövünk, mit miért csinált. A nemrég kikerült előzetes sok kalan-dot és izgalmakat sejtet, de a látot-tak alapján nehéz megmondani, hogy megérett-e a rendező egy nagyméretű blockbuster megrende-zésére. Mindenesetre őszintén szur-kolok neki.

(mellette Bryce Dallas Howard és Vincent D’Onofrio is tiszteletét te-szi), a történet szerint pedig a Jurassic Park immáron turistalátvá-nyosságként funkcionál, ám minden a lehető legrosszabbra fordul akkor, amikor a tudósok egy újabb dino-szaurusz-fajt szeretnének kikísérle-tezni. Mert az olyan jó ötletnek tűnt elsőre, gondolom. A rendező állítása szerint a sztori ugyan elmondva ki-

FilmMagazin / 23

TED 2 Mark Wahlberg főszereplőként tér vissza a Ted 2-be, a film legelső fotóján is ő látható, amint Flash Gor-don motorján csücsül. Aki látta a Ted első részét, annak nem kell ma-gyaráznunk, hogy miért fontos Gor-don Wahlberg karakterének, aki pe-dig nem, az mielőbb pótolja a hiá-nyosságot, nem lőjük le a poént. Ami biztos: Morgan Freeman egy jogi ügyvédet fog alakítani, akit Ted bérel fel, hogy elsimítson egy kis (?)galibát. Bár Mila Kunis szerepét Amanda Seyfried veszi át, lapérte-sülések szerint állítólag egy cameo erejéig azért felbukkan majd Kunis is (akárcsak Liam Neeson és még sok más A-kategóriás sztár).

PAN Nagyon várjuk már Joe Wright (Vágy és vezeklés. Anna Karenina) Pán Péter kalandozásait, vagyis inkább a kalandozásai előtti időket feldolgozó moziját. Merthogy a film egyfajta eredet sztorija lesz Péter-nek (Levi Miller), akit az árvaházból ragadnak el Sohaországba, ahol végül az ismert mesehőssé válik, nekünk pedig most bemutatja Joe Wright, hogy milyen úton. A kikerült képek alapján még csak szimplán borzongtam a Hugh Jackman-féle Feketeszakálltól, de a trailer után már szabályosan rettegek. Ja, és nem kell aggódni, lesz fiatal Hook (Garrett Hedlund) is, ráadásul Péter haverja. Főbb szerepekben még Nonso Anozie, Amanda Seyfried, Rooney Mara és Adeel Akhtar.

AGYMANÓK A Pixar az egy éves pihenőt követő-en jövőre két filmmel is jelentkezik majd. Ezek közül az egyik az Agy-manók, mely elég gyerekesnek tű-nő, mégis kreatív koncepción alapul (jelesül hogy a Félelem, a Düh, az Undor, az Öröm és a Szomorúság elevenednek meg a 11 éves Riley fejében, és reagálnak az összes kislányt ért ingerre) úgyhogy jó len-ne ha kihoznának belőle egy kiemel-kedő alkotást. Erre minden esély meg is van, hiszen az Oscar-díjas Pete Docter (Szörmy Rt., Fel!) írja és rendezi.

24 / FilmMagazin

HÁTTÉR

TRAINWRECK A tavaly a Philips kapitányban feltű-nő (és alakításáért BAFTA-díjjal ju-talmazott) Barkhad Abdi második (!) filmjével elkanyarodik a dráma vilá-gától, hiszen Judd Apatow legújabb komédiájában vesz majd részt, Tilda Swinton, Ezra Miller és a tengeren-túlon stand up komikusként már be-futott Amy Schumer társaságában.

HITMAN: AGENT 47 Emlékezhetünk rá, hogy az ismert videójáték-franchise már szolgálta alapját egy filmes feldolgozásnak (a híres bérgyilkos szerepében Timo-thy Olyphant-tal), ám annak minősé-ge finoman szólva is hagyott kívánni valót maga után. Most Aleksander Bach kapta a megtiszteltetést, hogy a 47-es ügynököt dirigálhassa.

REGRESSION A Harry Potter-filmek után talán Em-ma Watson tudta leginkább megvet-ni a lábát Hollywoodban. Legújabb filmje is ígéretes, melyben egy olyan lányt alakít, aki családon belüli erő-szakkal gyanúsítja meg az apját. Az apa viszont nem emlékszik semmi-re, ezért egy pszichológust is be kell vonni az ügybe…

GRIMSBY Ha Sacha Baron Cohen-nek bármi-lyen szinten is köze van egy filmhez, akkor attól nem várhatunk mást, minthogy kő keményen megdolgoz-tassa a rekeszizmainkat. A színész forgatókönyvíróként is jegyzi a Grimsby-t, amely egy magasan kép-zett brit titkos ügynökről és annak flúgos testvéréről szól majd.

AZ ÉHEZŐK VIADAL: A KIVÁ-LASZTOTT - 2. RÉSZ Jövő ősszel véget ér Az Éhezők Viadala-franchise, már nem kell so-kat várnunk arra, hogy minden kér-désre választ kapjunk. A ketté sze-dett befejezés első részével nem voltunk maradéktalanul elégedettek (lásd előző havi kritikánkat), remél-jük a második részre (akárcsak an-no, a Harry Potter esetében) a könyvhöz méltóan összeszedik ma-gukat az alkotók…

CROUCHING TIGER, HIDDEN DRAGON: THE GREEN LEGEND Ang Lee egyik legjobb filmjeként tartják számon a 2000-ben bemuta-tott Tigris és Sárkányt. Nos, a Kill Bill-en és a Mátrix-filmek harci jele-netein edződött Yuen Woo-Ping úgy gondolta, érdemes elkészíteni a tör-ténet folytatását. Vajon mi fog kisülni ebből?

THE MAN FROM U.N.C.L.E. Henry Cavill két Superman-film kö-zött Guy Ritchie-hez szerződött, aki az 1960-as évekbe repít majd vissza minket. Filmje egy CIA- és égy KGB ügynökről (Henry Cavill és Illya Kuryakin) szól, akik megpróbálnak lebuktatni egy terror-nukleáris szer-vezetet. Ritchie talán most a komo-lyabb oldalát is megmutatja?

FilmMagazin / 25

ŐSZ / ÉV VÉGE

THE SEA OF TREES Matthew McConaughey az elmúlt pár évben Hollywood legnagyobb királyává küzdötte fel magát, akinek a filmjeire érdemes odafigyelni. Most Gus Van Sant pécézte ki magának, hogy egy olyan, öngyilkosságra haj-lamos amerikait alakítson, aki egy japán (Ken Watanabe) emberrel próbál a Fuji erdőből kitalálni

AZ ÚTVESZTŐ 2 Épp az októberi számunkban érte-keztünk arról, hogy milyen meglepő-en jól sikerült James Dashner regé-nyének a filmes adaptációja, erre tessék, jövőre már jön is a folytatás. Sőt, már azt is tudjuk, hogy a főgonoszt a Trónok harca Petyr Ba-elish-e (vagyis gátlástalan Kisujja), Aiden Gillen fogja alakítani.

MISSION IMPOSSIBLE 5 Mivel nemrégiben Ving Rhames is csatlakozott a stábhoz, ezért újra-egyesült a „régi banda”, Tom Cruise, Jeremy Renner és Simon Pegg tár-saságában. A filmet Christopher Mc-Quarrie rendezi, aki már jól ismeri Tom Cruise-t, hiszen ő rendezte a színész előző filmjeit, a Jack Rea-cher-t és A Holnap határánt is.

EVEREST Baltasar Kormakur a 2 kaliber után komolyabb témához fordult: igaz történeten alapuló filmjében annak a két hegymászó csapatnak az utolsó napjait meséli el, melyek 1996-ban próbálkoztak a Mount Everest meg-hódításával. A dolog sajnos szomo-rú tragédiával végződött, hogy mi-ként, az a filmből majd kiderül.

BLACK MASS Scott Cooper legújabb filmje Dick Lehr Black Mass: The True Story of an Unholy Alliance Between the FBI and the Irish Mob című könyvén alapul, az angolul tudok pedig ennyi-ből könnyen rájöhetnek a témájára is. A főszereplők a Guy Pearce-t váltó Benedict Cumberbatch és Johnny Depp lesznek.

ST. JAMES PLACE Steven Spielberg újra Tom Hanks-szel kollaborál:, legújabb filmjük pe-dig James Donovan ügyvéd igaz történetét meséli el a hidegháború alatt, aki egy lehetetlennek ígérkező küldetést kap a CIA-től, mégpedig hogy egyezzen meg a szovjetekkel egy amerikai tengeralattjáró kapitá-nyának szabadon engedéséről.

HOTEL TRANSYLVANIA 2 Nem csoda, hogy a Sony berendelte a Genndy Tartakovsky (Dexter labo-ratóriuma) által rendezett animációs film folytatását, hiszen a 85 milliós költségvetésből több, mint 250-et hozott a kasszába és a kritikusok is jól megszórták 7-es és 8-as pont-számokkal, ami arra utal, hogy kor-rekt matériát kaptak a kezükhöz. A folytatásban nem csak a rendező, de az első részben megismert ka-rakterek (és szinkronhangjaik) is visszatérnek majd.

26 / FilmMagazin

HÁTTÉR

STAR WARS: AZ ÉBREDŐ ERŐ Voltak már, és vélhetőleg lesznek is még nagy viták arról, hogy vajh J.J. Abrams megfelelő választás-e arra, hogy a legújabb Star Wars-epizódot megrendezze. Az azonban vitatha-tatlan, hogy tartozhatsz akármelyik csoportba, annyi szent, hogy ott le-szel majd a moziban és jegyet fogsz rá váltani. Tudod, hogy így lesz. Mi-ért? Mert ez egy új Star Wars-film, azért. Mert visszatér pár régi isme-rős (Ford, Fisher, Hamill) és jönnek melléjük friss arcok (Max von Sydow, John Boyega, Andy Serkis, Adam Driver, Domhnall Gleeson), hogy gyarapítsák az univerzumot még több színes karakterrel. Mert az előzetes információk arra utalnak, hogy Abrams tiszteletben tartja mind a mitológiát, mind pedig a rajongók elvárásait – az sem elhanyagolható tényező, hogy nem digitálisra lett forgatva a cucc, hanem FILM-re. Ez pedig már önmagában sokat jelent. Persze, ettől még lehet a film vacak, de míg ez kiderüljön, hátra van egy teljes év. Addig pedig lehet megállás nélkül ábrándozni éjjel-nappal arról, mi vár ránk egy messzi-messzi gala-xisban.

FilmMagazin / 27

MR. HOLMES Sir Arthur Conan Doyle regényhőse ismét a figyelembe középpontjába kerül, ám a BBC sikersorozatától, valamint a Guy Ritchie-féle interpre-tációtól eltérően most majd egy rendhagyóbb feldolgozást kapunk, amelyben az időskori Sherlock Hol-mes (Sir Ian McKellen) az utolsó esetét eleveníti fel újra.

A HOLOGRAM FOR THE KING A Felhőatlasz egyik kis fejezete után ezúttal egy egész filmen keresztül élvezhetjük Tom Hanks és Tom Tyk-wer együttműködését. A Dave Eg-gers azonos című könyvén alapuló filmben Hanks egy üzletembert ala-kít, aki az Egyesült Államokból Szaúd-Arábiába utazik, hogy cégét megmentse a teljes összeomlástól.

BY THE SEA Angelina Jolie – úgy tűnik – ráérzett a rendezés ízére, hiszen a Rendít-hetetlen mellett jövőre egy másik direktori munkája is napvilágot lát majd. A dolog érdekessége, hogy ezúttal ő maga, valamint Brad Pitt lesznek filmjének főszereplői, úgy-hogy egy ízig-vérig családi vállalko-zásról beszélhetünk.

A DZSUNGEL KÖNYVE Jon Favreau élőszereplős / CGI ke-verékű A dzsungel könyve projektje is szépen alakul, a stáb már szinte teljesen összeállt: Sir Kán (Idris El-ba), Ká (Scarlett Johannsson) Bagi-ra (Ben Kingsley), Rakcha (Lupita Nyong'o), mellett már Maugli kiléte sem titok, őt a 10 éves Neel Sethi fogja majd játszani.

THE INTERN Robert De Niro az elmúlt években (egy-két kivételtől eltekintve) jól vá-logatta meg a szerepeit, de ez most mellényúlásnak tűnik: Nancy Meyers (Egyszerűen bonyolult) legújabb filmjében ugyanis egy divatlap idős gyakornokát alakítja majd, akinek a korából fakadóan számos nehéz helyzetet túl kell majd élnie…

THE GOOD DINOSAUR A Pixar dinoszauruszos animációs filmje egy olyan alternatív világban játszódik, ahol nem következett be a dinoszauruszok kihalása, így együtt élnek az emberekkel (és értelme-sebbek is náluk) a Földön, termé-szetesen egy őskori setting-ben. A főszereplő egy Arlo nevű dínó, és az ő „háziállata”, Spot, a kisfiú.

VICTOR FRANKENSTEIN Marry Shelley örökérvényű horror klasszikusát annyiszor feldolgozták már, hogy össze sem tudjuk számol-ni az ebben a témakörben született alkotásokat. Na de ha a legújabb adaptációt a Sherlock-sorozaton edződő Paul McGuigan rendezi, Az erő krónikájával már bizonyított Max Landis írja a forgatókönyvét, a fő-szereplők pedig Daniel Radcliffe és James McAvoy lesznek, akkor azért nem olyan nagy gond, hogy egy ezerszer látott témát vesznek elő…

28 / FilmMagazin

HÁTTÉR

JAMES BOND: SPECTRE Sam Mendes a kritikai és anyagi sikert magáénak tudó Skyfall rende-zője visszakerült a székbe, aminek mind nagyon örülünk. Daniel Craig is marad a 007-es ügynök szerepé-ben, mely szintúgy igazán örvende-tes. Arról nem is beszélve, hogy Christoph Waltz fog keresztbe tenni kedvenc nőcsábászunknak, állítólag

szóval Bond-ot nem kell féltenünk: nem ócskavasat fog vezetni, hanem ad a luxusra. Mendes-ben nagyon bízok, de egyben nagyon reményke-dek: a szórakoztatás-faktort feljebb kéne csavarni, mert hiába imádtam a két évvel ezelőtti Skyfall-t, kissé mégiscsak túl morózusra sikeredett. De tudjátok mit? Ez legyen a legna-gyobb probléma…

Blofeld-ként. Ha ez még nem volna elég, Bond-lányként felbukkan a csodálatos Monica Bellucci és Léa Seydoux (Adele élete 1-2. fejezet, Mission Impossible 4). Waltz verőle-gényeként A Galaxis őrzői bosszú-szomjas karakterét játszó Dave Bautistát láthatjuk, az meg plusz érdekesség, hogy a filmhez külön gyártottak egy újfajta Aston Martin-t,

FilmMagazin / 29

PEANUTS Az eredeti rajzfilm bemutatójának 65. évfordulójára érkezik a legújabb Peanuts mozi, ami nagy tisztelettel bánik majd az alapanyaggal. Lega-lábbis ezt mutatja a film egyedi raj-zolási stílusa, hiszen a fura „tér-hatású 2D” valóban a képregények grafikáival készül, megtartva az alapmű hangulatát.

LONDON HAS FALLEN A Támadás a Fehér Ház ellen folya-tásában a helyszín London lesz, a tét pedig ezúttal nem egy, hanem rögtön több tucat elnök és egyéb rangos vezető élete! Történt ugya-nis, hogy a tisztázatlan körülmények között elhalálozott brit miniszterel-nök temetésére a világ számos ve-zetője és tisztviselője összegyűlik, ezzel remek alkalmat biztosítva egy

DÉMONOK KÖZÖTT 2 Az Annabelle című spin off után va-lódi folytatást kap az utóbbi idők legünnepeltebb horror sikere, a Dé-monok között. A rendező ismét Ja-mes Wan lesz, ahogy a főszereplők is visszatérnek, de az még kérdés, hogy 2015-ben, vagy esetleg egy évvel később kapjuk-e meg a War-ren-házaspár legújabb esetét.

SURVIVOR Pierce Brosnan nemrégiben szere-pelt már csavaros thrillerben (Szel-lemíró) és akciófilmben (November Man) is, Survivor című legújabb film-je pedig pont ezt a két műfajt vegyíti. Az egykori James Bond egy olyan kisembert játszik majd, akinek nem csak egy gyilkosságot kell megaka-dályoznia, de a saját nevét is tisztá-ra kell mosnia.

AMERICAN ULTRA Mike (Jesse Eisenberg) boldogan él párjával (Kristen Stewart), már a családalapítást tervezik, amikor ki-derül róla, hogy alvóügynök, aki szá-mára eljött cselekvés ideje. Érde-kesség, hogy a filmesek írtak egy szerepet Uma Thurman-nek is, amit végül Sharon Stone kapott meg, de Connie Britton fogja eljátszani…

támadásra, és egy borzalmas, eljö-vendő világ előkészítésére. Így nem meglepő, hogy a világ legbiztonsá-gosabbnak nyilvánított eseménye egy halálos bűncselekmény helyszí-névé változik, amit mindösszesen három ember gátolhat meg: az Egyesült Államok elnöke (Aaron Eckhart), az ő titkosszolgálatának a vezetője (Gerard Butler), valamint egy titokzatos MI6 ügynök!

30 / FilmMagazin

HÁTTÉR

GENIUS A. Scott Berg azonos című regénye alapján készülő alkotás Max Per-kinsről (Colin Firth) szól, aki olyan irodalmi legendáknak volt a szer-kesztője, mint Ernest Hemingway, F. Scott Fitzgerald és Thomas Wolf (Jude Law). A valamikor 2015 folya-mán érkező filmben feltűnik még Nicole Kidman is.

UNTITLED CHRISTMAS EVE PROJECT Joseph Gordon-Levitt és Seth Ro-gen, a Fifty-fifty-ben remekül együtt dolgozó páros visszatér egy kará-csonyi mókázás keretein belül, még-hozzá az előbb említett film rende-zőjével. A történet három gyerekkori barátról szól, akik minden évben találkoznak egyszer – karácsonykor.

SPOTLIGHT Azt hiszem megvan a „2015 legna-gyobb botrányfilmje” cím tuti befutó-ja, a Spotlight ugyanis arról szól, hogy Massachusetts államban ho-gyan sikerült a The Boston Globe munkatársainak lebuktatnia pedofil papokat. Az egyháznak pedig nyíl-ván nem fog tetszeni, ha kiteregetik a szennyest…

HANDS OF STONE Robert De Niro életét betölti a boksz: nem elég, hogy egyik legna-gyobb alakítását Jake La Motta bő-rébe bújva nyújtotta a Dühöngő bi-kában, de nemrég Sylvester Stal-loné-val is megütközött A kiütésben. Ezúttal viszont szögre akasztja a kesztyűt, hiszen egy edzőt alakít majd – valós események alapján.

KUNG FU PANDA 3 A Kung Fu Panda azon kevés ani-mációs filmek közé tartozik, melynek nem csak az első része volt zseniá-lis, de még a folytatást sem sikerült elrontani, úgyhogy bízhatunk egy minőségi harmadik részben is. A történet részleteit még homály fedi, de nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kitaláljuk: az előző részek szto-rija fog folytatódni, egyes találgatá-sok szerint olyan csavarokkal, mint hogy Pó végre megismerkedik az igazi apjával…

THE WALK Ha emlékeztek még a 2008-ban bemutatott, Oscar-díjas Ember a magasban című dokumentumfilmre, akkor képet kaphattok Robert Ze-meckis legújabb filmjének témájáról. A történet Philiph Petit 1974-es mu-tatványát rekonstruálja, amikor a Világkereskedelmi központ tornyai között egyensúlyozott egy kötélen.

LA GIOVINEZZA / YOUTH Kicsit a Bakancslista című filmre hasonlít a 2014-ben a Legjobb ide-gen nyelvű film Oscar-díjával jutal-mazott Paul Sorrentino (A nagy szépség) legújabb alkotása, hiszen két idős barátról (Michael Caine és Harvey Keitel) szól, akik elhatároz-zák, hogy utolsó napjaikat a legna-gyobb boldogságban fogják eltölteni.

FilmMagazin / 31

CRIMSON PEAK Ha a Guillermo del Toro-művek kö-zül a Faun labirintusa a kedvenced, akkor most örülhetsz, mert a rende-ző célja a Tűzgyűrű után visszatérni az ott megismert lélektani horrorhoz. Üröm az örömben, hogy a legújabb hírek szerint 1 évet csúszik a projekt a tökéletes megvalósítás érdekében

BARELY LETHAL Normális, ha egy 16 éves kamasz lány átlagos életet szeretne élni. Persze a dolog nem ilyen egyszerű, mert főhősünk eddig olyan iskolába járt, ahol profi gyilkossá képzik az embereket. Ebből lett elege és ezért rendezi meg a saját halálát – a múlt-ja elől viszont nem menekülhet…

EYE IN THE SKY Gavin Hood előző filmjei (X-Men Kezdetek: Farkas, Végjáték) nem sok okot adnak a bizakodásra, de hátha egy ütős témát jól tud prezen-tálni. Az Eye In The Sky olyan kato-nákról szól, akik drónok segítségé-vel tartják szemmel a terroristákat, nehogy azok akcióba lendüljenek.

MAN DOWN Shia LaBeouf és Jai Courtney az apokalipszis után. Ebből csak jó sülhet ki, nem? LaBeouf egyébként egy veterán katonát alakít, aki a családját keresi a végítélet (ami sze-rencsére úgy tűnik, ezúttal legalább nem zombik miatt következik be) utáni Amerikában.

LIFE Anton Corbijn (Az üldözött) legújabb rendezése James Dean (Dane De-Haan) színész, és Dennis Stock (Robert Pattinson) fotós barátságát mutatja be. A forgatókönyvet Luke Davies írta.

DAD’S ARMY Az 1968 és 1977 között Magyaror-szágon Ükhadsereg címen futó klasszikus sit com sorozatot re-make-eli Oliver Parker, Bill Nighy és Catherine Zeta-Jones főszereplésé-vel. A történet főszereplője egy új-ságíró, egy német kém, és egy nem mindennapi hadosztály…

DEMOLITION Jean-Marc Vallée a Mielőtt meghal-tam után még magasabbra kapcsol-ja a dráma-fokozatot, ugyanis egy olyan bankár életét mutatja be, aki-nek a felesége halála után tönkre-megy az élete. A rendezőt ismerve főszerepet megkapó Jake Gyllen-haal készülhet az Oscar-jelölésre…

THE LAST WITCH HUNTER Nemrég volt egy felsült próbálkozás a boszorkányvadászás érdekes mesterségének bemutatására, de mivel Jancsi és Juliska nem tették valami magasra a lécet, minden esély megvan Vin Diesel előtt, hogy megmutassa, hogyan is kell bad- ass-en vasorrúakat gyilkolni. A törté-netben ezúttal annyi csavar van, hogy főszereplőnk egy halhatatlan boszorkányvadász, és a modernkori New Yorkban (hol máshol) fog ámokfutni. A rendezés Breck Eisner feladata, főbb szerepekben még Elijah Wood és Michael Caine.

32 / FilmMagazin

HÁTTÉR

WHAT WE DOO IN THE SHADOWS Ha unnod már a „hétköznapi” vám-pírokat, akkor ezért a filmért odáig

WHIPLASH Aki akarta, az már megnézhette itt-hon is a Whiplash című filmet a CineFest fesztiválon, de egy olyan zseniális alkotásról beszélünk, ami széles körű premierért kiállt. J. K. Simmons élete alakítását nyújtja, személyében meg is van az idei tuti Oscar-befutó.

THE CALVARY Nagyon szeretjük a McDonagh-testvérpár által képviselt sötét komé-diák (Erőszakik, A guardista), világ-ágát, úgyhogy alig várjuk, hogy a Brendan Gleeson fémjelezte The Calvary is eljusson hozzánk. Az se baj, ha esetleg csak DVD-n…

STILL ALICE Julianna Moore is bejelentkezett az Oscar-ért folyó küzdelembe ezzel a drámával, amely azt mutatja be, hogy hogyan szembesül a diagnosz-tizált Alzheimer-kórjával egy iroda-lomtanár, és milyen hatással van mindez az életére.

MR. TURNER Mike Leigh filmjeiben gyakorlatilag nem lehet csalódni, és szerencsére most sem lőtt mellé. Ezúttal William Turner, angol romantikus festő éle-téből készített biopic-et, a zseniális Timothy Spall-lal a főszerepben, aki ezért az alakításáért Cannes-ban díjat is kapott.

LOCKE Ha azt hiszed, hogy unalmas lehet egy olyan film, amiben másfél órán keresztül azt látjuk, ahogy egy férfi egy kocsit vezet és közben telefo-nál… hát, nagyot tévedsz… persze ha mindez Tom Hardy „one man show-ja”, akkor biztos jó lesz.

leszel. Legyen elég annyi, hogy Tor-ontóból a legőrültebb filmnek járó díjjal tért haza…

JOKER Simon West ezúttal a szerencsejá-ték-függő Nick Wild (Jason Statham) történetét meséli el, aki testőrként dolgozik vegasi kaszinókban. Ami-kor egy barátját brutálisan helyben hagyja egy gengszter, Nick segít neki bosszút állni, ám kiderül, hogy célpontja a helyi keresztapa kicsi fia.

FOXCATCHER A külföldi sajtó szerint igen jó esé-lyekkel indul a következő Oscar-díjátadón Bennett Miller filmje, de persze láttunk már nagy pofára esé-seket ilyen téren. Az alkotás egyéb-ként igaz történetet dolgoz fel: Mark Schultz Olimpiai bajnok birkózóét.

FilmMagazin / 33

AMIK HOZZÁNK IS ELJUTHATNÁNAK MÁR VÉGRE

Az elkövetkező filmek mindegyike valamilyen formában már szerepelt a külföldi mozikban: vagy fesztiválokat jártak meg, vagy pedig szélesebb bemutatót is kaptak. Két dolog közös bennük: az emberek szerették őket, és hozzánk még nem érkeztek meg. Pedig aki jót akar magának, nem hagyja ki ezeket!

34 / FilmMagazin

HÁTTÉR

Írta: Veszják

Aki újabb borzongatós, mesevilágos filmre vágyik, jól teszi, ha beül leg-újabb ajánlónk filmjére, hiszen nem csak a varázslatok és legendák ko-rában repülhet vissza, de egy misztikus lovagrend utolsó tagjának a He-tedik Fiú megtalálásához vezető útját is végigkövetheti.

A HETEDIK FIÚ

letes elkántálta a megfelelő igéket, és a mumus távozott.” Ám ez csak az egyik szellem volt, amelynek Delaney a környéken a nyomára bukkant. „Északra tőlünk áll egy Hackensaw Halls nevű ház, amely-hez szellemló tartozik, időnként hal-lani, ahogy föl-le vágtat a mezőn – folytatja az író. – Aztán ott van a Lancaster-kastély, ahol a Pendle-boszorkányokat felakasztották. Lan-cashire megyében csak úgy nyü-zsögnek a kísértetek meg a manók, én meg szépen összegyűjtöttem ezeket a népmeséket. Belegondol-tam, hogy hívhatjuk a papot, de elő-fordulhat, hogy fél a szellemektől vagy mit sem ér a ráolvasás. Ezért kitaláltam Szellemet, a démonva-dászt. Az ördögűzés a hivatása, az a küldetése, hogy megküzdjön a sötétség erőivel.” Tizenhét évbe telt, mire Delaney összegyűjtött ötleteiből megszületett A Szellem inasa című regény, ame-lyet 2004-ben adtak ki Angliában. Ebből, és az ezt követő történetek-

A történte persze itt is a jó és a rossz örök harcáról szól, megfűszerezve egy kis sötét

erővel és átváltozással és mágikus hatalommal: a békés életéből hirte-len kiszakított egyszerű parasztle-gény (Ben Barnes), szédítő kaland-ba veti magát, hogy harcedzett men-tora oldalán szembeszálljon a sötét királynővel (Julianne Moore) és an-nak válogatott szörnyetegekből álló seregével. Az emberiséget évszázadokon át a nemes Sólyomlovagok ősi rendje védte a sötétség gonosz teremtmé-nyeitől. Mára csak egy maradt belő-lük: John Gregory mester (Jeff Bridges), a megkeseredett démon-vadász, akinek a nyelve ugyanolyan éles, mint a kardja. Annak idején a boszorkánykirálynő elcsábította, ezért elkövette élete legnagyobb hibáját: megkegyelmezett neki. En-nek most kell megfizetnie az árát, mert a sötét titok, amelyről azt hitte, sikerült örökre eltemetnie, hamaro-san kiderül…

Miután szerelme elárulta, Malkin anya, a boszorkánykirálynő börtöné-ben sínylődött és a hosszú évek alatt a bosszúvágya egyre csak nőtt. A felkelő Vérhold felerősíti misztikus átváltozási képességeit, és sikerül kiszabadulnia tömlöcéből. Malkin megtámadja Gregory-t és megöli a társát, ezért a Sólyomlovagnak nya-kába kell vennie a világot, hogy fel-kutassa az utolsó Hetedik Fiút. Joseph Delaney Wardstone-kró-nikák című regénysorozata világsi-kert aratott, így nem csoda, hogy az első filmadaptáció sem váratott so-kat magára. „Blackpool-ban tanítot-tam, és a feleségemmel találtunk a közelben egy kis falut, Stalmine-t, ahol vettünk egy házat – meséli az író. – A beköltözésünk után megtud-tam, hogy az út végén álló templom-ban régen lakott egy mumus, amit stalmine-i kopogtatószellemnek hív-tak. Folyton garázdálkodott a temp-lomban, felborogatta a sírköveket, csapkodta az ajtót, riogatta a híve-ket, ezért hívtak egy papot. A tiszte-

FilmMagazin / 35

A film látványvilágáért többet között az újkori Star Wars első részét is jegyző John Dykstra felelt.

A külföldi rendező bevonása izgal-mas perspektívával gazdagította a filmet. „Ha egy alkotó más néző-pontból lát neki a forgatásnak, a film egyedi vonásokkal gazdagodik, és eltér a műfaj többi darabjától – mondja Iwanyk. – Szergej különle-ges látásmódja mindenkit lenyűgö-zött a stábban, mert öröm volt egy ilyen eredeti és titokzatos művésszel

ből állt végül össze A Wardstone-krónikák című sorozat. Számos nyelvre lefordították és 24 ország-ban adták ki a regényeket. A Thun-der Road Pictures producerei tíz éve szerettek bele a történetekbe és a karakterekbe. Bár Malkin céljai elfo-gadhatatlanok, Basil Iwanyk produ-cer nem hibáztatja a boszorkányo-kat amiatt, hogy elmérgesedett a viszonyuk az emberekkel. „Nem bíztak a boszorkányokban, ezért ezreket kínoztak és öltek meg, mert mágiával gyanúsították őket – ma-gyarázza a producer. – A boszorká-nyok kezdetben nem voltak gono-szak. Sajnos az emberek viszont olyanok, hogy hajlamosak elpusztí-tani, amit nem tudnak ésszel felérni. A mi történetünkben a boszorkányok visszavágnak. Eljött a nagy leszá-molás ideje: vezetőjük, Malkin anya kiszabadult, már csak egy Sólyomlo-vag maradt, és közeleg a vérhold, amikor a boszorkányoknak a legna-gyobb a hatalma. Malkin jól tudja: eljött az idő, hogy visszaszerezze azt, ami egykor az övék volt.” A Thunder Road évek óta üldözte Szergej Bodrov orosz rendezőt, hogy forgasson nekik valamit, és most eljött a nagy alkalom. „Láttuk a Mongolt, és le voltunk nyűgözve – mondja Erica Lee társproducer. – Forgatókönyvekkel bombáztuk Szer-gejt az évek során, és boldogok vol-tunk, amikor végre szólt, hogy A hetedik fiú tetszik neki. A Mongol vizuálisan elképesztő, és tudtuk, hogy ugyanilyen tökéllyel fogja vá-szonra vinni a mi filmünket is.”

együtt dolgozni.” A történet eredetileg Angliában játszódik, Bodrov azonban nemzet-közi közönségben gondolkodott, ezért egy pontosabban meg nem határozott országban található kö-zépkori falut helyezett a cselekmény középpontjába. Gregory mester sze-repére olyan színészt kerestek, aki hitelesen játszik el egy mogorva,

36 / FilmMagazin

HÁTTÉR

SZINKRONFIGYELŐ BEN BARNES / SZATORY DÁVID: Annak ellenére, hogy a 33 éves kölyökképű angol színész már számos filmben szerepelt, melyek közül sok hazánkban is tiszteletét tette, még nem forrt össze orgánuma egyetlen szinkronszínésszel sem. Noha a Narnia Krónikái: Caspian herceg és a Dorian Gray címek esetében Moser Károlyra (avagy Anakin Skywalker legismertebb hangjára) esett az illetékesek válasz-tása, A hetedik fiúban inkább Szatory Dávidot nézték ki neki, aki nem ismeretlen a számára, hiszen a Lopott szavakban már hallhattuk őket együtt. Szatorynak egyébként sincs még állandó szinkronmunkája, egyaránt hívják Jim Sturgess, Joseph Gordon-Levitt, Josh Hutcherson, Dave Franco és Nicholas Hoult esetében is, ha a helyzet úgy hozza. Gond persze nem lesz vele, Szatory bármikor előhúzható adu. JULIANNE MOORE / FEHÉR ANNA: A szinkronrendező, Báthory Orsolya kissé eltért a megszokottól Moore-nál (talán inkább a karakter-hez passzoló hangot választott, mintsem múltat idézzen), mivel a szí-nésznőt legtöbbször kiszolgáló Spilák Klára vagy a második legtöbb-ször hallott Nagy-Kálózy Eszter helyett arra a Fehér Annára esett a választása, aki mindösszesen egyszer, Az éhezők viadala: A kiválasz-tott 1. résznél ugrott be. Fókuszban a kontinuitás? JEFF BRIDGES / SÖRÖS SÁNDOR: Nincs nagy meglepetés a páro-sításban, Sörös Sándor már közel húsz alkalommal kölcsönözte sajá-tos orgánumát Bridges-nek, de Mel Gibson, Tom Selleck, sőt még Willem Dafoe hazai rajongói is rengeteg élményt köszönhetnek neki. Kettejük kapcsolata 1989-ig nyúlik vissza az Azok a csodálatos Baker fiúkig, majd olyan filmekben hallhattuk Bridges torkából Söröst meg-szólalni, mint a K-PAX, a Vasember, a Kecskebűvölők vagy legutóbb az R.I.P.D. Betonbiztos választás. KIT HARINGTON / FEHÉR TIBOR: Havas Jon megformálóját a Tró-nok harcán kívül viszonylag kevés alkalommal láthatták a nézők (főleg nagyvásznon), de akkor az a Czető Roland szólaltatta meg, aki többek között Logan Lerman-t és Aaron Taylor-Johnson-t is a szinkronmunkái között tudhatja. Ez esetben viszont el kell búcsúznunk az eddig többé-kevésbé bevált párostól és Czetőt ezúttal Fehér Tibor váltotta. Utóbbi talán ismerős lehet Liam Hemsworth kapcsán, de talán egy ilyen mozi-ban eddig viszonylag ritkán felbukkanó színész esetében érdemesebb lett volna a többnyire már megszokott Czetőnél maradni. DJIMON HOUNSOU / KIRÁLY ATTILA: A Galaxis őrzői Korath-ja számos magyar hanghoz kapcsolható, de mégis talán Galambos Péter az, aki a legtöbbször szinkronizálta őt, de ez nem is meglepő, hiszen Galambost előszeretettel hívják afroamerikai színészekhez. Meglepő módon most nem ő lett a kiválasztott, helyette az a Király Attila került fel a listára, aki az Így neveld a sárkányodat 2 főgonoszának érces szavait magabiztosan közvetítette a magyar közönség felé.

>> A TÖRTÉNET KOMO-RABB ÉS KICSIT MEREDE-KEBB, MINT A HASONLÓ SZTORIK, AMIK A JÓ ÉS A ROSSZ HARCÁRÓL SZÓL-NAK, MERT NEM FEKETE-FEHÉR ELLENFELEK FE-SZÜLNEK EGYMÁSNAK. <<

nem lehet boszorkány, elengedi, s közben ő maga is a rabjává válik. „A találkozást képtelen kiverni a fejéből – mondja a főszereplő Tom-ot alakí-tó Ben Barnes. – Alice később be-vallja, hogy félboszorkány, de ez Tom-ot nem zavarja, mert a lány nem tűnik gonosznak. Alice-t jobban megismerve kezd el motoszkálni a fejében a gondolat, hogy a boszor-kányok is emberek: mindenkiben van jó és rossz. Sajnos Alice nem csak kellemes meglepetést okoz neki, a csalódás és árulás sem ma-radhat ki kettejük történetéből, végig elkíséri őket az útjukon.”

szűkszavú, könnyen dühbe guruló katonát. A lovag nem fiatal már, de ifjonti energiák hevítik, és kedves is tud lenni, ha akar. Az Oscar-díjas Jeff Bridges tökéletes választásnak tűnt. „A legkiválóbb amerikai színé-szek egyike, és olyan kasszasike-rekkel büszkélkedhet, mint a TRON és A félszemű – magyarázza Iwanyk. – Jó néhány színész bizo-nyított már ebben a műfajban, mi azonban tudtuk, hogy Jeff egyéni színekkel fogja gazdagítani a karak-tert. És valóban rendkívüli figurát hozott létre.” „Gregory mester meg-járta a hadak útját, és nagyon bele-fáradt már az örökös küzdelembe – veszi át a szót Jillian Share társ-producer. – Gondoskodik arról, hogy a gonosz ne törhessen rá a világra, de ezért semmilyen elismerést nem kap. Az emberek hozzá folyamod-nak, ha baj van, ám barátkozni nem akarnak vele. Jeff tökéletesen meg-ragadja a kirekesztettség kínzó fáj-dalmát.”

Jeff Bridges-nek több oka is volt arra, hogy elfogadja a szerepet. „Először is: kiváló Joe Delaney könyve. A történet komorabb és ki-csit meredekebb, mint a hasonló sztorik, amik a jó és a rossz harcáról szólnak, mert nem fekete-fehér el-lenfelek feszülnek egymásnak. A másik dolog: szerettem volna Szer-gejjel dolgozni. Láttam a filmjeit, A kaukázusi fogoly és a Mongol telje-sen lenyűgözött. Tudtam, hogy ha ő a főnök, jó kezekben leszünk.” A leendő szerelmesek akkor talál-koznak először, amikor Gregory és Tom az Erődített Városba mennek, hogy feltöltsék készleteiket. Gregory iszogat egy kocsmában, Tom pedig magányosan kószál az utcákon, amikor arra lesz figyelmes, hogy a tömeg egy fiatal nőt vonszol. Azt állítják, boszorkány, és meg akarják ölni. Tom hősiesen közbelép, és Gregory inasaként ráveszi a városi-akat, hogy adják át neki a lányt. Mi-vel azt hiszi, a gyönyörű teremtés

FilmMagazin / 37

Stáblista Rendező: Szergej Bodrov Főszereplők: Ben Barnes, Jeff Bridges, Julianne Moore Forgalmazó: UIP-Duna Film Hazai premier időpontja: 2014. december 25.

A színészek harci kiképzését A sötét lovag és A titánok harca koreográ-fusa, Paul Jennings vezette.

A Gyűrűk Urába simán belefért egy kis Rosemunde Pilcher-szintű romantika, rettenetes mennyiségű vérnő-sző akció, meg az, hogy nagy és zivataros sorsú népek

hőseiből vicces mellékkaraktereket csinálnak. És nyilván nem fértek bele az ősi-magasztos karakterek, pár tízezer évnyi törté-nelmi mélázás, meg hasonlók. Szegény Tolkien papa biztos kidobta volna a taccsot, ha megéri a film elkészültét, de részint nem érte meg, részint abszolúte nem neki készült az alkotás, hanem annak az átlagfogyasztónak aki, ha olvasta is a könyvet, nem elvakult rajongója, és egyébként is a Csillagok háborúját meg a jó ég tudja, mi minden mást szívott magába annak a CGI édesanyjának a tejével. (Saját személyes viszonyom a trilógiá-val olyan amplitúdóval ingadozott az imádat és a gyűlölet kö-zött, hogy férjhez is mehettem volna a műalkotáshoz.) Peter Jackson A Gyűrűk Urával tehát sikerrel vette mind a három akadályt. Ha Tolkien világnézete nem is, de a történet és a szereplők nagyjából megmaradtak, a közízlés elégedett volt, és a bankszámlának sem volt oka panaszra. A példátlan siker-től vérszemet kapva a rendező / forgatókönyvíró / egyszemé-lyes atyaúristen számára nyilvánvalóan adta magát, hogy a szegén kisz hobbitkát isz levadássza, mindjárt három folytatás-ban. (Imígyen mostanra a Középfölde-opusz teljes hossza meghaladja a 19 órát, tessék jó sok pizzát meg sört venni, asz-szonyt meg befizetni valami wellnessbe). Az első Hobbit-film meglepően sok szimpatikus tolkieni vonást hordozott, így pél-dául a szereplők dalra fakadtak benne és elég sok időt szentel-tek a kulináris élvezetek bemutatásának is. Afféle gasztro-fantasy lett a dologból, ahol minden tökön szúrt goblinra jutott egy Jamie Olivier. A közízlés azonnal felmordult, annak ellené-re, hogy a karakterek továbbra is megnyugtatóan hollywoodiak maradtak, és akcióban sem volt hiány. A második részből eltűn-tek a dalok meg a jóféle sajtok, cserébe fokozódott az akció, és az alkotók gyorsan visszatértek a Rosemunde Pilcher-hez is,

HÁTTÉR

A HOBBIT AZ ÖT SEREG CSATÁJA

Írta: Kovácsné

Érdekes nyomon követni azt a folyamatot, ahogy Peter Jackson lavírozik a tolkieni örökség, a modern közízlés és a bankszámlája közt . A könyv-ben is monumentális A Gyűrűk Ura tágasabb terepet jelentett a lavír szá-mára, mint a nyeszlett, egykötetes (és tegyük a kezünket a szívünkre: nem túl jól sikerült) kis Hobbit, nem véletlen, hogy Peter Jackson ezt vette elő először…

EZZEL A DALLAL BÚCSÚZIK A HOBBIT-TRILÓGIA Ha jól füleltetek A hobbit: Az öt sereg csatája előzetese alatt, és esetleg A Gyűk Ura: A király visszatértet is láttá-tok már párszor eredeti nyelven, akkor feltűnhetett, hogy a trailer-ben az a dal hangzott fel, amit Pippin (Billy Boyd) énekelt Denethor termében. Most a színész kapta meg azt a lehetőséget, hogy előadja az utolsó Hobbit filmet lezáró szerzeményt, a The Last Good-bye-t. Ha szeretnétek, a YouTube-on meghallgathatjátok a dalt még a de-cember 18-i premier előtt, igazán cso-dálatos lett.

Az eddigiekben tehát megvoltak a sajtok, megvolt a lamúr, megvolt a csihipuhi, a közmegegyezés szerint jön a Mélylélektan (nyilván giganti-kus adag csihipuhival). A Mélylélektan az nagyon fontos, mert mint értesülhettem, Tolkien e-redeti szereplői egysíkúak voltak. Most végre szakítunk a törp romanti-kával és beteljesedik A Gyűrűk Ura előzménytörténete is, Szauron elő-retörésével az élen. (Én ugyan soha nem gondoltam volna, hogy Tolkien egy törpromantikus volt, mert min-den történetben világosan ki volt fejtve, hogy a talajmenti szakállasok mennyire kapzsi és vaskalapos nép-ség, de mindegy). Jackson akció-

egy románckezdemény erejéig (hü-lyék lettek volna nem kihasználni a Kili-t alakító Aidan Turner elvitatha-tatlan bájait). A második rész minde-zek miatt kimondottan kaotikusra sikeredett (igaz, hogy a rendező szerint mind a két eddigi Hobbit-film kaotikus volt ahhoz képest, hogy most Az öt sereg csatája majd mi-lyen feszes tempójú és logikus lesz, bár Jackson ehhez azt is hozzátette, hogy az első két film zavarosságá-hoz nem kis mértékben hozzájárult Guillermo del Toro távozása, a hirte-len jött ötlet, hogy az eleve két rész-nek is túl kevés anyagból akkor in-kább mégis hármat csináljanak, és az időhiány is).

thrillernek nevezi a harmadik részt, melynek az eddigi Tolkien filmekkel ellentétben nem az lesz a fő motívu-ma, hogy az összes szereplő folya-matosan kutyagol Középfölde egyik turisztikai látványosságától a mási-kig. Mint a címe is mutatja, az alko-tás az Öt sereg csatájára lesz kihe-gyezve, akkor is, ha eredetileg a csatáról annyi szerepelt a könyvben, hogy az ütközet harmadik percében Bilbó elájult. Valóban sok akcióra számíthatunk tehát, csak Az öt se-reg csatája 45 percet vesz igénybe a film két órát bőven meghaladó hosszából (és a jó öreg Ian Mc-Kellen-t is ki kell szabadítani Sza-uron fogságából.) A thrillert Thorin

40 / FilmMagazin

HÁTTÉR

>> RICHARD ARMITAGE A SÁRKÁNY BARLANGJÁBA VISSZAVONULÓ THORIN-T EGYES INTERJÚKBAN A BUNKERBEN REKEDT HITLERHEZ HASONLÍTOTTA. <<

látványos mentális leépülése szol-gáltatja majd, aki teljesen az Arken-kő rabjává válik. Richard Armitage állítólag kiemelkedő alakítást nyújt, és a színész maga is nagy élvezet-tel nyilatkozott az izgalmas szerep-ről, a sárkány barlangjába visszavo-nuló Thorin-t egyes interjúkban ma-gához a bunkerben rekedt Hitlerhez hasonlítva. Egyébként az egész stáb érdekesebbnél érdekesebb aktuálpolitikai vonatkozásokat vélt felfedezni a történetben, mely arra épül, hogy ha eltávolítunk egy eltá-volíthatatlannak vélt gonosz hatal-mat (jelen esetben Smaug-ot, akit egyebek közt Saddam Hussein-nel is összehoztak, mármint a karakte-

pedig saját szavai szerint „úgy jár-kált az öt sereg csatájában, mint egy híradós”. Az ígéretek szerint a csata nem olyan szimbolikus affér lesz, mint azt az eddigiekben megszok-hattuk, a felülről bemutatott látvá-nyos tömegjelenetek helyett az egyéni párharcokra és a vérvalóság-ra helyeződik majd a hangsúly. Le-ánygyerekeim biztos nagyon fognak örülni (az is megérne egy misét egyébként, hogyan változik a célkö-zönség epizódról epizódra, jóval észrevehetőbben, mint mondjuk A Gyűrűk Urában). A csata kapcsán nyilván rengeteg jelenetet vettek fel green screen előtt, ahol a törpéket alakító színé-szek igen ritkán állhattak ellenfeleik-kel egy időben és egy helyen a ka-merák elé (pl. Thorin az ősellensé-gét, Azog-ot a moziban látta elő-ször). A Fili-t alakító Dean O’Gor-man szerint a sok zöld tereptárgy és a javarészt ellenség nélkül zajló vagdalkozás miatt időnként olyan volt a forgatás, mint egy LSD trip. Mondjuk nem is biztos, hogy feltétle-nül szükség volt ellenfélre, a hírek szerint Graham McTawish, aki két szekercével és egy karddal felfegy-verkezve domborította a harcias Dwalin-t, rendszeresen pofán csap-kodta a kedves kollégákat a harci hevület közepette, és egy idő után két méternél senki nem mert hozzá közelebb menni. Luke Evans-nek sem volt könnyebb dolga Bard sze-repében, pedig ő az egyik jelenet-ben hat darab teljes jelmezt és maszkot viselő hús-vér orkkal küzd-hetett meg a vonatkozó rendezői

rek hasonlósága kapcsán) akkor a keletkező hatalmi vákuum jókat és rosszakat egyaránt megállíthatatla-nul magába szippant és korrumpál. Izgalmas vonatkozása a filmnek, hogy Szauron-t és Smaug-ot egya-ránt Benedict Cumberbatch szólal-tatja meg. Az eltéveszthetetlen orgá-numú színésznek állítólag sikerült két teljesen különböző karaktert te-remtenie csak a hangja segítségé-vel. Mondjuk nekem Smaug beszé-lőkéje kicsit sok volt a második rész-ben, bár a könyvben is nagyon so-kat beszélt – gondolom minden sár-kányt esz a magány egy idő után – csak ott valahogy jobban el volt osztva. Szintén a Mélylélektan vona-lat erősíti Legolas (Orlando Bloom), Thranduil (Lee Pace) és (az isten bocsássa meg, de a kezdet kezde-tétől teljesen felesleges, a filmben kizárólag a női egyenjogúság totális félreértelmezése kapcsán szereplő) Tauriel (Evangeline Lilly) közti, egy-re feszültebbé váló kapcsolat is. A filmet 9 hónap alatt, 3D-ben, 48 kocka / mp-ben vették fel, HFR 3D-ben, sima 3D-ben, 2D-ben és IMAX-ben egyaránt vetítik majd. A Tin-tinben jelent meg először az a tech-nológia, ami lehetővé teszi, hogy a rendező kvázi egy kézi-kamerával besétáljon a saját virtuális világába és ott felvételeket készítsen, ily mó-don megszüntetve az éles határvo-nalat a forgatás és az utómunkála-tok között. A Váratlan utazásban Jackson így csinálta meg a goblinok városának egyes felvételeit, a máso-dik részben Smaug barlangjában barangolt, az utolsó rész forgatásán

FilmMagazin / 41

Akik esetleg attól félnek, hogy a Hobbit lezárása után nem lesz több Tol-kien-mozi, azok elkezdhetnek reménykedni A szilmarilok adaptálásában.

LEGO: THE HOBBIT Ha akad egy Hobbit-rajongó kiskölyök a családban, és nem tudod, hogy mit vegyél neki ka-rácsonyra, akkor íme egy tuti tipp: a Traveller’s Tales neveze-tű fejlesztőcsapat ugyanis (a többi nagy filmes franchise-hoz hasonlóan) ennek is elkészítette a videójátékos adaptációját, melyben a film eseményei ele-venednek meg LEGO kockák segítségével. Izgalmas, látvá-nyos, szórakoztató: az egyetlen hátulütő, hogy a játék még a tavasz folyamán jelent meg, így az alapjáték csak az első két film történetét tartalmazza, a befejező epizód pedig fizetős letölthető tartalomként érkezik majd valamikor a film bemutatá-sa után.

42 / FilmMagazin

HÁTTÉR

KÖZÉPFÖLDE NAPOK A GYŰRŰK URA COSPLAY CLUB JELMEZESEIVEL

Az igényesen és szeretettel készített filmek mindenkiből kihoznak valamilyen erős reakciót, és vannak olyanok, akiket úgy megihlet a mesevilág, hogy többet ki sem akarnak belőle lépni. Az utóbbiak közé tartoznak A Gyűrűk Ura Cosplay Club tagjai is, akik annak ellenére nem mészárolnak mindenféle értelemben vett trollokat, hogy töb-ben az Ars Ensis Lovagi Iskola és Vívókör tagjai, cserébe viszont elképesztően igényes jelmezekbe öltözve nép-szerűsítik minden lehetséges fórumon Tolkien-t és munkásságát Magyarországon. Tavalyi akciójukat, mikor a Smaug pusztasága bemutatójára öltöztek be, a mai napig emlegetjük, különös tekintettel a vicces nazgulokra, akiket először mindenki szobornak nézett, aztán volt nagy sikítozás (de én is szoktam titkon sóhajtozni, mikor eszembe jut, hogyan emelte fel könnyedén bruttó 80 kilónyi két gyermekemet az echte magyar Thranduil Bácsi ). Az öt sereg csatájának hasonló külsőségek közt megrendezett bemutatóit december 17-től december 22-ig lehet megtekinteni a Corvin moziban, a Középfölde napok keretében.

utasítások helyett, ami traumaszerű élményt jelentett, a színész saját szavai szerint nehezen állta meg, hogy el ne rohanjon ijedtében. (Bard mint egy úgynevezett emberi lény egyébként nagyjából-egészéből Pe-ter Jackson és csapatának szülötte, az eredeti könyvben valóban kissé ad-hoc karakternek számított, sem-mi olyasmi nem szerepelt róla, hogy „hát volt ez az állati szexi figura, aki hosszas vívódás után…”) A motion capture technika is egé-szen hétköznapivá vált mostanra. Nem csak a két főgonoszt, az ork nemzetiségű Azog-ot és Bolg-ot jelenítették meg így, hanem a csa-pataikat is, bár a technikával jelen-leg egyszerre legfeljebb csak tíz ember mozgását lehet követni, eb-ből kell kigazdálkodni egy sereget. (A Gyűrűk Urából ismerős Andy Serkis, a technika úttörője second unit rendező volt a forgatás során, valamint Gollum). A tömegjelenetek megjelenítését a Massive nevű, erre a célra kifejlesztett szoftver segítsé-gével oldották meg, mely a számító-gép által generált alakok mindegyi-két egyéni tulajdonságokkal ruházza fel (és kvalitásai alapján kb. a Skynet ősének tekinthető ).

Az öt sereg csatája nyilvánvalóan grandiózus, látványos, technikai szempontból makulátlan film lesz, a kérdés csak az, hogy a napi 12 órá-ban forgató, 13 órában utómunkála-tokat végző, 5 órában forgatóköny-vet módosítgató, a maradék mínusz hat órában pedig életszükségleteit végző Peter Jackson mennyire volt képes a rengeteg karaktert és sztorit összefogni, főleg azzal a munka-módszerrel, hogy szinte minden je-lenethez különböző (gyakran radiká-lisan különböző) változatokat forga-tott, melyek közül néha csak az utol-só utáni pillanatban („mikor már a zene is elkészült”) választotta ki a számára legjobban tetszőt. Nyilván mindenki el fog menni és meg fogja nézni, ilyesmit nem hagyunk ki, de hogy kultikus darab lesz-e a végső epizód, az még messze nem dőlt el.

A Hobbit eddig is megmelengette a kicsinyke gyermekek szívét azzal, hogy a legváltozatosabb tünci állato-kat szerepeltette, a pókoktól és far-kasoktól mint kevésbé tünci entitá-soktól eltekintve találkozhattunk sa-sokkal, igásnyulakkal és Thranduil pompás jávorszarvasával (aminek nem szívesen lennék a hátán, legfő-képp akkor nem, amikor megrázza a fejét ). Most ez a vonulat is eléri méltó beteljesedését, midőn a ná-lunk sajna gyakorlatilag ismeretlen brit komikus, Billy Connolly Dáin törpekirály szerepében disznón vág-tat majd a csatába (agrártudomá-nyos háttérinformáció: a digitálröfik eredeti modelljei olyan, csakis Új-Zélandon tenyésző „kune-kune” márkájú disznók voltak, melyeket egy tóvárosi VÁGÓképben játszott karakterszerepük után a vajszívű Jackson saját kezűleg fogadott örök-be). De színre lépnek a harci kecs-kék is, sőt, a „faltörő kos” is új értel-mezést nyer. Az egyetlen karakter, aki valószínűleg nem fog új értelme-zést kapni, az a róla elnevezett hob-bit, akit Martin Freeman nagyon ara-nyosan, de talán kissé túl konzek-vensen értelmez tesze-tosza balfék-ként évek óta.

FilmMagazin / 43

Stáblista Rendező: Peter Jackson Főszereplők: Martin Freeman, Ian McKellen, Richard Armitage Forgalmazó: Fórum Hungary Hazai premier időpontja: 2014. december 18.

Ugyanakkor A szilmarilok jogai Christopher Tolkien kezében vannak, és mivel ő utálja A Gyűrűk Ura filmeket, szinte kizárt, hogy megválna tőlük.

A fogoly Swing

Körberajzolva Berosált a rezesbanda

DECEMBER 4.

EHAVI PREMIEREK

44 / FilmMagazin

Godard: Búcsú a nyelvtől Lovagok háborúja 2: Harc a trónért

DECEMBER 11.

Mázli, a csodakutya

Dumb és Dumber kettyó Brooklyn legdühösebb embere Paddington

Exodus: Istenek és királyok

A hetedik fiú Asterix - Az istenek otthona Újrahasznosított szerelem

Parador Húngaro Szentivánéji álom - Shakespeare’s Globe előadása Shriley - A valóság látomásai

Zűrös olasz esküvő Válás francia módra

Eszeveszett mesék A Hobbit - Az öt sereg csatája

DECEMBER 25.

DECEMBER 18.

FilmMagazin / 45

Éjszaka a múzeumban - A fáraó titka

Az Éhezők Viadala: A kiválasztott - 1. rész

Szexterápia

Vatikáni múzeum 3D

Hogyan írjunk szerelmet

Istenek és királyokkal, bár az is tény, hogy közel sem lett annyira rossz, mint a fent említett társai. Történeti szinten semmi egyedit nem tartogat a film, az unalomig ismételt bibliai Mózes-történet x+1-edik feldolgozásáról van szó. Mó-zes, bár zsidó származású gyerek, édesanyja, és testvére bátorságá-nak köszönhetően mégis az egyipto-mi királyi családhoz kerül, a fáraó lánya saját fiaként neveli fel. A film szerint Mózes együtt nevelkedik, és jó barátja lesz a később II. Ram-szesz néven trónra kerülő fáraónak. Egy kitudódott bűntény következté-ben azonban a fáraó kénytelen szá-

R idley Scott egyértelműen a sci-fi (egyik) nagyágyúja. Olyan mesterműveket kö-

szönhetünk neki, mint A nyolcadik utas: a Halál, vagy éppen a Szár-nyas fejvadász. Sajnos azonban a direktor nem hajlandó kitartani az említett műfaj mellett, és ebből néha olyan filmek születnek, mint az egyik legjobban félresikerült Robin Hood feldolgozás, a G.I. Jane című för-medvény, vagy a tavalyi év egyik legmegosztóbb filmje, A jogász. Per-sze a sci-fin kívül is képes maradan-dót alkotni, elég csak a Gladiátorra gondolni, de sajnos ez elég ritka. És ezúttal sem sikerült neki az Exodus:

műzni Mózes-t. Mózes ekkor a siva-tagba kerül, és itt nomád pásztor-ként kezd életet, múltját eltitkolva elveszi Cipporát, akivel (és két gyer-mekükkel) boldogan élnek, mígnem a száműzetés 9. évében, Izrael iste-ne egy csipkebokor képében üzene-tet küld Mózesnek. Mózes így válik prófétává, és az addig rabszolga-ságban élő zsidó társadalmat neki kell kivezetnie Egyiptom földjéről, egészen a Kánaánig. Ez egy rengeteg módon, és formá-ban feldolgozott történet, amivel persze nem is lenne baj, mert egy alaphangon elég érdekes és izgal-mas sztoriról beszélünk. Egyik legis-

KRITIKA

46 / FilmMagazin

EXODUS: ISTENEK ÉS KIRÁLYOK Végre mozikba került Ridley Scott már-már kötelezőnek mondható évi filmje, melyben újra történelmi témát boncolgat. Ezúttal a Bibliából is-mert, sokat látott Mózes-történethez nyúlt, de az utóbbi éveit jellemző középszer alól most se sikerült kibújnia.

Írta: zsebzsb

mertebb adaptációja egyértelműen a Legjobb betétdalért Oscar-díjjal is jutalmazott Egyiptom hercege című DreamWorks-animáció. Ezúttal ter-mészetesen egy sokkal nagyobb, drámaibb, monumentálisabb alko-tásról beszélünk, de sajnos pont ez a film legnagyobb hátránya. Ez a történet ugyanis csak bizonyos szin-ten működik. Egy ideig. Nem ekkora méretekben. „Nem akarásnak nyö-gés a vége” – tartja a mondás. Nos, ezúttal ennek pont az ellenkezője igazolódik be, ezúttal a NAGY aka-rásnak lett nyögés a vége. Ridley Scott olyan hosszú, izgalmas, hatal-mas, látványos eposzt akart kreálni a történetből, hogy a végére maga is elveszett a rengeteg tartalomban, így végül egy vontatott, unalmas, teljesen indokolatlanul filozofálgató katyvasz lett a végeredmény, amit azért a filmben fellelhető több érté-kes elem szerencsére megment a totális katasztrófától. Ennél a filmnél a hibákat az ala-poknál kell keresnie, mert a részle-tekkel nincs gond. A látványvilág ugyanis fantasztikus. A hatalmas méret grandiózus látvánnyal páro-sul, a gigászi piramisok, a csodála-tos effektek, a Vörös-tengeren való átkelés hihetetlen ábrázolása mind-mind emelik a film renoméját. Szó-val ilyen téren nem volt gond, de azt azért meg kell jegyeznem, hogy a sajtóvetítésen 3D-ben vetítették a művet és meglátásom szerint a har-madik dimenzió nem sok pluszt adott hozzá a látványhoz. A színészválasztás, ha nem is tökéletes, de mindenképpen a pozi-tívumok közé tartozik, az élen Chris-tian Bale elementáris erejű alakítá-sával. Mellette talán még Ben Kingsley neve emelhető ki, bár ő olyan nyúlfarknyi szerephez jut csak, hogy emiatt kissé talán el is feledkezünk róla. A többiek sajnos

FilmMagazin / 47

Ha érdekelnek a film készítésének kulisszatitkai, olvasd el az előző szá-munkban közölt 6 oldalas háttércikkünket is!

NEM RIDLEY SCOTT RENDEZI A SZÁRNYAS FEJVADÁSZ 2-ŐT Az 1982-es klasszikushoz régóta tervezik a folytatást, de több indokból sem jöhetett össze mindezidáig, legin-kább azért, mert Ridley Scott sajnos (?) egy nagyon keresett rendezőnek számít manapság Hollywood-ban. Vi-szont a projekt még él, és hamarosan be is jelenthetik az új direktort. „Sokat beszéltünk róla, hogy miről szólhat-na, és egy nagyon erős, három részből álló sztorit találtunk ki. Harrison-nal (Ford) is számolunk a folytatásban, ő a film utolsó harmadában kapna nagy szerepet.” – ezt Ridley Scott nyilatkozta, aki bár nem szeretné rendezni a filmet, producerként és ötletgazdaként aktívan kiveszi a részét a munkából. Azt is elárulta, hogy hamarosan meg-ismerhetjük a rendező személyét is. Harrison Ford-dal bár számolnak Scott-ék, még nem hivatalos a jelenléte. A forgatást a jövő évben kezdenék, amiben lehet is ráció, mivel Ridley Scott a Prometheus 2-n dolgozna, így logi-kus döntés volt részéről, hogy átpasszolta a Szárnyas fejvadász 2-t.

>> AHOGY AZ ÓRIÁSI EGYIPTOMI PIRAMISOKBÓL IS CSAK GYÖNYÖRŰ ROMOK MARADTAK MEG AZ UTÓ-KORNAK, ÚGY VÁLIK EZ A FILM IS EGY NEM MINDEN-NAPI MESTERMŰBŐL EGY KÉTSÉGTELENÜL GYÖNYÖ-RŰ, DE BOSSZANTÓAN KÖZÉPSZERŰ ALKOTÁSSÁ. <<

tására is, amik azonban ennek elle-nére is a film leglátványosabb pilla-natait hozzák el a néző számára (én magam sokszor már túlzásnak is éreztem ezt a fajta ábrázolásmódot, bár ez természetesen ízlés kérdé-se). A lezárás, az Egyiptomból való menekülés, és a tengeren való átke-lés az, ahol sikerült mértéket tartani, és a megfelelő időben, a megfelelő módon bemutatni, de ez rémesen kevés. Az alapjaiban elrontott forga-tókönyvből Ridley Scott sem tudott jó filmet készíteni, bár sokszor úgy éreztem, hogy itt nem is egy szimp-lán jó film, hanem egy korszakalkotó mestermű létrehozása volt a cél, ami sajnos egyértelműen rosszul sült el. A mértéktartás az, ami hiány-zott az egészből, a túlzott motiváció az, ami visszájára fordította a folya-matot.

elsikkadnak mellettük, bár igazán nagy gond senkivel nincs. A zene is hasonlóan pozitív összképet mutat, az operatőri munka a látványvilág okán káprázatos, tehát a részletekre tényleg nem lehet panasz… Az alapokra már annál inkább. A forgatókönyv olyan pontosan és részletesen akarja bemutatni a törté-netet, és olyan indokolatlanul nagy szerepet szán fölösleges sztori-elemeknek, hogy a végére talán maga Ridley Scott is elfelejtette, hogy mi a lényeg. Ezek miatt a ré-szek miatt lesz a film vontatott, és botrányosan unalmas, én magam többször le-lehunytam a szememet, de mint a később beszélgetéseimből kiderült, ezzel bizony nem voltam egyedül. Ridley Scott a kelleténél több időt szentel az alapok lefekteté-sére, de még a 10 csapás bemuta-

Nem rossz film az Exodus, tele van rejtett értékekkel, rengeteg munkával és óriási profizmussal. A gond inkább az, hogy ezt az egészet egy instabil alapra építették fel, ami nem is bírta el ezt a mértéktelen tartalmat. És ahogy az óriási egyip-tomi piramisokból is csak gyönyörű romok maradtak meg az utókornak, úgy válik ez a film is egy nem min-dennapi mesterműből egy kétségte-lenül gyönyörű, de bosszantóan kö-zépszerű alkotássá.

65%

KRITIKA

48 / FilmMagazin

Stáblista Rendező: Ridley Scott Főszereplők: Christian Bale, Joel Edgerton, Sir Ben Kingsley Forgalmazó: InterCom Hazai premier időpontja: 2014. december 11.

A ki szereti a minőségi thrillere-ket, az roppant elégedett le-het a műfaj nemrég bemuta-

tott képviselőivel, hiszen tavaly (az általam az év legjobb filmjének meg-választott) Fogságban, idén pedig a Q ügyosztály első esetét feldolgozó Nyomtalanul borzolta az izgalmas krimire vágyó közönség idegeit. Az, hogy A fogoly elmarad az előbb em-lített filmek minőségétől, leginkább a forgatókönyv hibája. Pedig a történettel (amiről – thriller lévén – badarság lenne bármiféle részletet elárulni, legyen elég annyi, hogy a kezdetben sima gyerekrab-lásnak induló ügy később sokkal nagyobb összeesküvéssé növi ki magát) alapvetően nem lenne prob-léma, sokkal inkább annak megvaló-sítása hagy kívánnivalót maga után. A filmnek ugyanis nem tett jót, hogy ide-oda ugrál az időben, mert ez a

és a film legelismerésreméltóbb szegmensét képezik. Mint látható, felemás érzéseket táplálok Atom Egoyan filmje felé, mert hiába jók a színészek, szépek a képek és hiába köt le a sztori, rosszul felépített forgatókönyvvel nem lehet izgalmas thrillert készíte-ni. A potenciál megvolt benne, nagy kár, hogy ez most nem sikerült.

60%

megoldás inkább hat felesleges művészieskedésnek, semmint frap-páns direktori húzásnak. Az például különösen vicces, hogy az elrabolt lány későbbi sorsáról már azelőtt értesülünk, mielőtt a bűntény meg-történne, de nem sok jót mondhatok a film befejezéséről sem… A színészekre viszont egy rossz szavam sem lehet: Mireille Enos zseniális a megtört anya szerepé-ben, de Ryan Reynolds sem volt ilyen jó az Élve eltemetve óta. Talán csak Rosario Dawson haloványabb a tőle megszokottnál, de neki a ka-raktere is kurtán-furcsán van megír-va, úgyhogy ez nem feltétlenül csak az ő hibája. Külön szeretném kiemelni viszont Paul Sarossy operatőr munkáját, akinek látványos havas képei, vala-mint az ötletes kameramozgásai nagyfokú profizmusról árulkodnak,

FilmMagazin / 49

Stáblista Rendező: Atom Egoyan Főszereplők: Ryan Reynolds, Mireille Enos, Rosario Dawson Forgalmazó: Cinetel Kft. Hazai premier időpontja: 2014. december 4.

KRITIKA

Írta: alien

A FOGOLY Atom Egoyan filmjét Cannes-ban Arany Pálmára jelölték – de vajon nem túlzás ez egy kicsikét?

film is, amely nagyon jó alaptörté-nettel, és jó színészekkel rendelke-zik… mégsem több egy B kategóri-ás vígjátéknál. Jó-jó, kaptunk nem is olyan nagyon rég egy Másnaposo-kat (melyeknek a folytatásai már közelébe sem érnek az első rész-nek), vagy megemlíthetnénk akár a Ted-et is, de még ezek a filmek sem érnek fel a ’90-es és 2000-es évek vígjátékaihoz. Szó szerint az a hely-

T alán a vígjáték az a műfaj, amely leginkább hanyatlásnak indult az elmúlt évtizedben,

hiszen ha jól belegondolunk, alig tudunk olyan alkotást mondani, amit valóban jó vígjátéknak tudnánk ne-vezni, és évek múltán is ugyanolyan hangos hahoták közepette nézünk újra, mint az első alkalommal. Pedig az alapanyag abszolút jó, ott van például a Förtelmes főnökök 2 c.

zet, hogy ha az ember egy valóban vicces komédiát akar megnézni, akkor minimum tíz évet vissza kell nyúlnia ahhoz, hogy élvezhető alko-tást kapjon. Megemlíthetném itt az összes Leslie Nielsen filmet, a Nagy Durranást, a Trópusi Vihart (hopp, mindegy, kivétel erősíti a szabályt), vagy éppen a Jim Carrey és Jeff Daniels nagyszerű párosából verbu-válódott, ma már abszolút klasszi-

KRITIKA

50 / FilmMagazin

Írta: Alteron

DUMB ÉS DUMBER KETTYÓ Hollywood évek óta ötlethi-ányban szenved, melynek ha-tására úton-útfélen a régmúlt sikereit próbálják leporolni, majd újra eladni a nagyközön-ségnek. Néha ez sikerül, néha pedig nem…

kusnak tekinthető Dumb és Dum-bert. És éppen ez a tény volt az, amely miatt bíztam a Dumb és Dumber folytatásában: a zseniális első rész folytatódik a régi színé-szekkel, és készítőkkel, igazából rossz nem lehet… aztán mégis. 20 év telt el Dumb és Dumber első kalandja óta, ám tulajdonképpen semmi sem változott. Legalábbis az agykapacitásuk továbbra is a béka segge alatt van. Dumb (Jim Carrey) betegséget színlelve egy szanatóri-umban tengeti mindenapjait, míg örök barátja, Dumber (Jeff Daniels) éppen vesedonorra vár, amelyre nagy szüksége van, lévén ha nem sikerül időben megműteni, akkor akár bele is halhat a betegségébe. Ám mit ad Isten, kiderül, hogy van egy lánya, aki megfelelő donor le-het, így hát elkezdődik az újabb nagy kaland a lány megtalálása ér-dekében… A szinopszis tehát (néhány apró-ságtól eltekintve) követi az első részben látottakat, amellyel egyéb-ként alapjába véve semmi baj sem lett volna, ha sikerül kellően poénos jeleneteket írni köré. Az még hagy-ján, hogy az előzetesben az összes valamire való geg-et ellőtték, de saj-nos ami maradt, az inkább volt kelle-metlen, semmint vicces. Nem értem, hogy hogy jöhetett ez össze, hiszen az első részben olyannyira sok ron-gyosra idézett jelenet van, hogy az valami elképesztő, a folytatásból pedig már most, a megtekintése után pár órával sem tudok szinte semmi értékelhetőt felidézni. Gon-dolkodtam rajta, hogy talán velem van a baj, és szimplán csak nem vagyok már vevő az ilyesfajta poé-nokra, de nem erről van szó, és erre a stáblista alatt jöttem rá. Ott a ké-

rá. Apropó stáblista! Na, ha van mi-ért megnézni a filmet az a stáblista! Többet röhögtem rajta, mint az egész filmen összesen! Annyira Jim Carrey és Jeff Daniels-improvizáció szaga van, hogy elképesztő, és ez meg is látszik rajta. De kitettek ma-gukért a szinkronszínészek is (Ke-rekes József és Haás Vander Pé-ter), de az ő poénjukat csak azért sem fogom elárulni… ;) Sajnos a Dumb és Dumber kettyó nem hogy nem ért fel az első rész szintjéhez, de még csak meg sem közelítette azt. Nagyon nagy kár érte, hiszen minden eszköz meg volt rá, hogy ez sikerüljön… csak hát ugye a vacak forgatókönyv, a felejt-hető poénok és az üres történet ke-resztbe tettek ennek. Mindent ösz-szevetve tehát a megtekintését csak az első rész elvakult rajongóinak, illetve a nosztalgiafaktor keresőinek ajánlom, a többiek pedig csak a stáblistára üljenek be.

60%

szítők elkövették azt az idézőjeles "hibát", hogy párhuzamosan egy-szerre mutattak jeleneteket az első, és a második részből, és igen, az első rész, ahogy így láttam, feleleve-nítette bennem az emlékeket, és az még valóban vicces volt. De a kettyó csak árnyéka önmagának. Na persze Jim Carrey és Jeff Da-niels párosa még mindig zseniális, de rajtuk is érződik, hogy abszolút nem hozták ki belőlük a maximumot. Ez Carrey játékán látszódik a legin-kább, hiszen amellett, hogy hozza az első részben látottakat (illetve a maga sajátos őrültségét), semmi érdemlegeset nem tesz hozzá a filmhez. Ez persze nem az ő hibája, hiszen egy ilyen alakítást ő bármikor kirázz a kisujjából… Itt konkrétan a forgatókönyvvel, illetve a poénok semmilyenségével voltak a gondok. A történet – mint mondtam – egyébként abszolút nem tartalmaz semmilyen említhetésre méltó dol-got, és nem is szeretném különös-képpen elspoilerezni, így nem is mondanék róla többet a fent olvas-hatón kívül. A mellékszereplők játé-ka egyébként elfogadható, Kathleen Turner hozza az elvártat, illetve Rob Riggle is, aki a lehető legklisésebb főgonoszt játssza, akit csak el tu-dunk képzelni. Ja, egyébként a film-ben Jennifer Lawrence is szerepelt, de olyan fontos, és figyelemfelkeltő jelenetet kapott, hogy erre csak a stáblista olvasása közben jöttem

FilmMagazin / 51

Érdemes megnézni a film posztereit, amik Luc Besson Lucy című filmjé-nek tökéletes paródiái.

Stáblista Rendező: A Farrelly-testvérek Főszereplők: Jim Carrey, Jeff Daniels, Laurie Holden Forgalmazó: Freeman Film Hazai premier időpontja: 2014. december 11.

Írta: Török Tamás

másfél órában a maga humoros módján szeretne búcsút venni a családjától és a világtól. A Brooklyn legdühösebb embere tipikusan az a film, amire nulla elvá-rással szabad csak beülni. A törté-netet szinte biztosan mindenki vi-szontlátta már valamikor egy másik film keretein belül (ha máshol nem is, akkor a '97-es izraeli 'The 92 minutes of Mr. Baum'-ban, ami a film alapjául szolgál). Forgatókönyv, mint olyan, gyakorlatilag nem is léte-zik, ám mielőtt a nyilvánvaló bukta-

H enry Altmann egykoron egy kifejezetten boldog életet élt családjával, ám miután elve-

szítette egyik fiát, minden megválto-zott. A bátyját leszámítva mindenki-vel megromlott a kapcsolata a csa-ládban, és ideje nagy részében csak dühöng, bosszankodik és átkoz min-dent, amit ezen a bolygón csak le-het. Majd egy nap a Henry orvosát helyettesítő fiatal doktornő szembe-síti a ténnyel, hogy haldoklik, és számára nincs már több hátra, csu-pán 90 perc. Henry az elkövetkező

tókra kitérnék, nézzük meg, hogy mitől tud kifejezetten élvezhető lenni Phil Alden Robinson filmje. A legnagyobb érvet már a beveze-tőben elsütöttem: Robin Williams. Szerintem az úr színészi kvalitásait senkinek sem kell ecsetelnem, vi-szont ebben a filmben kifejezetten megnehezítették a dolgát a készí-tők. A Brooklyn legdühösebb embe-rében első blikkre rendkívül egysíkú karaktereket kapunk, Henry is ide tartozik, ugyanis alapvetően valóban nem csinál mást, mint szitkozódik és

KRITIKA

52 / FilmMagazin

BROOKLYN LEGDÜHÖSEBB EMBERE Augusztus 11-én az egész filmvilág gyászba borult, ugyanis minden idők egyik legtehetségesebb, Oscar- és hatszoros (!) Golden Globe-díjas szí-nésze (egyben sokak példaképe), Robin Williams eltávozott közülünk. Életművének utolsó darabjai közé tartozik Brooklyn legdühösebb embe-re is, ami a számos negatív kritika ellenére egy roppant egyszerű, ám ki-fejezetten szórakoztató darabra sikeredett.

kiabál – teszem hozzá, mindezt rendkívül szórakoztatóan teszi –, ám a rövid játékidő alatt mégis egy ked-velhető karakter válik belőle, és ez 100%-ban Williams érdeme. Ennek az embernek a tekintetében mind a 41 aktív évében ott volt ugyanaz a hamisítatlan "Robin Williams-es" gyermeki rajongás az egész szakma iránt, amit képes volt minden eset-ben a karakterére szabni. Henry szerepében pedig egyszerre volt öröm és szomorúság látni. Öröm, mert az lehet az ember érzése a film során, hogy szerepen kívül is kiká-romkodja magából élete minden baját, közben pedig nevet is rajtuk egy jót. Szomorúság, mert képtelen-ség nem párhuzamot vonni aközött, hogy karakteréhez hasonlóan nem sokkal később őt is elérte a vég. Henry jellemének valódi értékeit pedig az a doktornő hozza ki, aki hirtelen felindulásból és dühből min-dössze 90 percet jósolt az úrnak. Ezek után a lány elkezdi egyre in-kább a szívén viselni Henry sorsát, és azalatt, míg igyekszik rátalálni a férfi szívéhez vezető útra, magunk is rádöbbenünk, hogy (minden mézes-mázas dolgot figyelmen kívül hagy-va) az egyszerű düh, a harag az, ami mindannyiunkban ott rejtőzik és olykor a legrosszabb pillanatokban adjuk ki magunkból. Aki pedig erre

Mindenesetre én a Brooklyn leg-dühösebb emberére egy kifejezetten kellemes kikapcsolódásként tudok tekinteni, ami olykor a legegysze-rűbb eszközökkel képes elgondol-kodtatásra serkenteni. Robin Willi-ams játéka garantáltan meg fogja nevettetni a nézőt, aki pedig bármi-féle elvárás nélkül ül le a film elé, az egy kifejezetten szép és kedves bú-csút vehet egy korszakos zsenitől. Végezetül pedig azt a gondolatot küldeném Williams úrnak, amivel maga a film is zárul, és amiért már önmagában megéri azt a 80 percet a Brooklyn legdühösebb embere: " I never knew till know, it's not the dates that matter... it's the dash."

60%

meglepően jól vezeti rá a nézőt, az nem más, mint Mila Kunis. Őszinte leszek, abszolút nem voltam elájulva a hölgytől eddig, és persze egy ilyen szerep édeskevés ahhoz, hogy ez megváltozzon, ám a maga őszinte, káromkodós, kiabálós énjével ab-szolút erősítette a film szórakoztató-faktorát. A másik oldalról nézve viszont egy hatalmas kihagyott ziccernek is te-kinthetjük a Brooklyn legdühösebb emberét. A legfőbb negatívum rög-tön a legnagyobb pozitívumhoz pá-rosul: tény, a remek casting vitte a hátán a filmet, viszont egy ilyen tör-téneten belül ezek az emberek sok-kal többet is bele tudtak volna tenni a közösbe, ha igazi karaktereket kapnak alapul. Peter Dinklage-ről eddig szó sem esett, pedig ő is sze-repel ám a filmben, viszont Henry öccsét az égvilágon bárki eljátszhat-ta volna, annyira elfelejtkeztek róla az alkotók… Bizonyos jelenetek pedig abszolút improvizatív ötletek hatását sugall-ják, amivel alapvetően nem lenne semmi gond, viszont a film, amilyen könnyed, olyannyira lóg a levegőben is néhol, és egyszerűen elfelejti, hogy mi is az, amit mondani szeret-ne nekünk. Ez pedig egy 80 perces alkotás esetében elég zavaró tud lenni.

FilmMagazin / 53

Egy másik idei szomorú esemény is ide köthető, ugyanis elhunyt az az Assi Dayan, akinek a cikkben említett alkotását dolgozza fel ez a film.

Stáblista Rendező: Phil Alden Robinson Főszereplők: Robin Williams, Mila Kunis, Peter Dinklage Forgalmazó: MTVA Hazai premier időpontja: 2014. december 11.

Írta: Sanya08

éves fiával egyik városból a másikba költözik és képtelen biztosítani gye-rekének azt a fix otthont, amit kelle-ne. Angéla (Törőcsik Franciska) óvónőként dolgozik és álmai neto-vábbja, hogy énekesnőként befus-son, ám mindhiába az akarás, a célhoz érve hajlamos a meghu-nyászkodásra. Rita (Csákányi Esz-ter) házassága éppen zátonyra fut és nem lát másban menedéket, mint hogy összeálljon Katival és Angélá-val egy turné erejéig, remélve azt, hogy az életében keletkezett zűrt sikeresen tudja kompenzálni azzal, hogy kiteljesedik abban, amit férje (Csuja Imre) hevesen ellenzett. A negyedik nő Emmi (Törőcsik Mari) az összetartó erő, az egykori díva és sztár, akit egy emberként imádott az ország. Mára már kiöregedett a szakmából, betegeskedik, de pénz híján az élete során felhalmozott tudását a három "gráciának" szeret-né átadni.

N em lehet nem észrevenni azt, hogy a Swing egy igazi szerelemgyerek, amely ízig-

vérig őszinte és kitartó lelkesedés eredményeként jött létre. Önmagá-ban persze ez még nem lenne elég, lelkesedéssel sok film készült már, de közel sem érte el mindegyik azt a célt, hogy a néző szívébe belopja magát. Fazekas Csaba Swing-jének hál' Istennek sikerült ezt elérnie: a rendező a téma és a történet iránti odaadása a film minden percén ér-ződik, a néző pedig érzi azt, hogy itt nem egy tesze-tosza, puszta una-lomból és olcsó kompromisszumok sorozatából készült produktumot lát, hanem itt tényleg törődtek a hozzá-valókkal és gondos odafigyeléssel látott napvilágot a film. A Swing négy nő történetét meséli el, mely négy nőben a következő közös tulajdonság bújik meg: mind a négyük lételemüknek hiszi az ének-lést. Kovács Kati (Ónodi Eszter) tíz

Ami ezek után következik, az a hasonszőrű filmek ismert paneljei-nek újrafelhasználásából tevődik össze: a három hölgy összeková-csolódásához idő kell, a kezdeti bá-jos és felszabadult csevegést felvált-ja az elkerülhetetlennek látszó félté-kenykedés, irigység és a klasszikus "túl hamis vagy – nem, te vagy túl hamis"-jellegű összetűzések. Ezek alapján eszembe jutott a 2007-es Bill Condon-film, a Dreamgirls, mely szintúgy három énekesnő pályafutá-sát követte nyomon – a különbség csupán annyi, hogy a Swing-be több érzelem és több élet szorult, mint amerikai elődjébe. Annyi, hogy itt nincs Eddie Murphy, aki ellopja min-denki elől a show-t. Van viszont egy Törőcsik Marink, aki úgy játssza el szerepét, ahogy talán senki más nem tudná: hanyag eleganciával és tiszteletet parancsoló jelenléttel for-málta meg Emmit, aki méltóságát, tekintélyét öregkorára sem vesztette

KRITIKA

54 / FilmMagazin

SWING Fazekas Csaba tíz évvel a Boldog születésnapot! után előbújt és egy ze-nés darabbal lepett meg minket.

el. Tisztában van azzal, hogy már öreg és a szakma fiatalabb húst kí-ván, épp ezért annyira szívszorító a filmben elhangzó utolsó előadása. A film remekül és jó érzéssel ötvö-zi a komédiát és a drámát – egyik sem telepszik rá a másikra, mindket-tő tud megfelelően érvényesülni, sőt kéz a kézben jár egymással. Ha a film túlságosan drámai hangot üt meg az egyik percben, a következő pillanatokban már kompenzálva is van a dolog egy jópofa poénnal, egy vicces beszólással. Rengeteg ilyen van egyébként a filmben, az éttermi jelenet, melyben a főszereplők elő-ször találkoznak egymással, csúcs-pontnak minősül. A három főszerep-lő jellemvonásai is többször poénfor-rásként lettek felhasználva (Ónodi Eszter Kovács Katija például mindig azzal kérkedik, hogy ő tíz éve szere-pelt egy tehetségkutató műsorban – ez egyébként találó kritika napjaink popszakmájára nézve, hiszen kb. bárki, aki valaha szerepelt ilyenben, önmagát vagy őt a szakma már "művésznek" tekinti). Csákányi Esz-ter is bizonyítja, hogy nem csak ki-váló színésznő, de a komikumhoz is ért valamelyest, zseniális például az a magánszám, amelyet hűtlen férjé-nek ad elő. Törőcsik Franciskának már kevesebb poén jutott, de ő sem kevésbé tehetséges, amellett pedig

Swing, ami a megfelelő helyeken nevettet, és a megfelelő helyeken hozza a drámát. Nincsen túlkompli-kálva, mégis több üres csillogásnál és csinos ruháknál, ezt pedig annak köszönheti, hogy a rendező / forga-tókönyvíró megfelelő hangsúlyt he-lyezett a karakterekre és az érzel-mekre. Nem vállal annyit, amennyit nem tud teljesíteni, ígéretéhez mér-ten hozza a maga szintjét: jó zenék, jól időzített poénok és kitűnő szí-nésznők a jól megírt karakterek sze-repében. Ez pedig így van jól, kö-zönségfilmet így kell szépen csinál-ni, aki ki szeretne kapcsolódni, an-nak irány a mozi!

70%

még eszméletlenül jól is mutat a vásznon és a színpadon egyaránt. Szerencsére Kulka János sem ma-rad el, bár az ő szerepe inkább ki-vívja majd a finnyás, előítélettel telí-tett megjegyzéseket, de megnyug-tatnám a kétkedőket, hogy szerepe nem merül ki abban a sovány poén-ban, miszerint "Kulka nőnek öltözik". Ennél azért több dimenziót kapott… A három nő közötti kémia is elég-gé működőképes, ámbár talán a film több időt is szentelhetett volna an-nak, hogy mélyebbre hatolóan be-mutassa a kapcsolatukat; ahogy az énekpróbákat is lezavarja Csaba egy rövidke – ám tény: annál móká-sabb – montázzsal. Így a karakterek közti belső rivalizálás és féltékeny-kedés (a szerelemi szál nem sikerült túl izgalmasra) is inkább hat kötele-ző körnek, amin túl kell esni, hogy aztán a végén a kibékülés és a finá-lé annak rendje és módja szerint érzelmeket váltson ki az emberből. Ki is váltott érzelmeket (bár úgy éreztem, kicsit késve és elnyújtva jött a befejezés), mosolyogtam, örül-tem és meg is hatódtam, ámbár job-ban is megdolgozhatott volna ezért a forgatókönyv. Mégis: elérte célját, így szőrszálhasogatás lenne túlsá-gosan kritizálni. Összességében véve ártalmatlan és kiadós szórakozást nyújt a

FilmMagazin / 55

Ha érdekelnek a film készítésének kulisszatitkai, olvasd el az előző szá-munkban közölt 2 oldalas háttércikkünket is!

Stáblista Rendező: Fazekas Csaba Főszereplők: Ónodi Eszter, Csá-kányi Eszter, Törőcsik Franciska Forgalmazó: Company Hungary Hazai premier időpontja: 2014. december 4.

és a mókusok 3-at, valamint a Tán-coló talpak 2-t. Mindkettő messze elmaradt az amúgy sem túl nagy várakozásoktól, és a kifejezetten gyenge előzményeket is messze alulmúlták. De vajon ezen a listán (meg úgy általában) hol helyezkedik el a Paddington? Nos, valahol a ket-tő között. Egyszer volt, hol nem volt, élt egy-szer egy ritka, kihalófélben lévő medvefaj, Peru dzsungelének egyik eldugott részén, a Legsötétebb Pe-ruban. Egy napon egy angol felfede-ző, Montgomery Clyde találkozik e medvefaj utolsó három példányával, Lucy nénivel, Pastuzo bácsival, va-lamint kis unokájukkal, egy egyelőre névtelen medveboccsal. A medvék-ről kiderül, hogy rendkívül „civilizált” lények, akik nagyon szeretik a mar-

A z év végi / ünnepi időszak-ban, a nagy rohanások köze-pette (vagy éppen a mérhe-

tetlen mennyiségű ajándékvásárlás után) mindenki szeret egy kicsit mo-ziba menni, kikapcsolódni. Ez hatvá-nyozottan igaz a gyerekes családok-ra, hatalmas biznisz, egy-egy csalá-di- vagy mesefilmet erre az időszak-ra időzíteni, még akkor is, ha azok témája nem feltétlenül karácsonyi. Az már persze más kérdés, hogy ezek között is van kifejezetten erős, és kifejezetten gyenge darab. Ha az erős filmeket nézzük, elég csak a tavalyi Jégvarázsra, vagy a 2011 végén mozikba kerülő Karácsony Artúrra gondolni. De sajnos a gyen-gébb filmek sem kerülik el ilyenkor a mozikat. Példának okáért itt is két 2011-es alkotást hoznék fel: az Alvin

meládét. Évekkel később azonban nem mindennapi földrengés pusztít végig a dzsungelen. A katasztrófá-ban Pastuzo bácsi életét veszti, Lucy néni pedig az unokájával együtt elmenekül a dzsungelből. A kis bocs végül egyedül éri el úti cél-ját, nénikéje ugyanis nem bírja az utazást. Ez az úti cél nem más, mint London. Az apró medve a Pad-dington állomásra érkezik, innen kapja a nevét az őt befogadó Brown családtól. A beilleszkedés azonban nem olyan könnyű a civilizált világ-ba, mint azt Paddington elsőre gon-dolta, így hamar fel is kerekedik, hogy megkeresse nagyszülei régi barátját, a Felfedezőt. Ez azonban nem lesz olyan egyszerű, ugyanis menet közben egy másik tudós, egy preparátor is szemet vet a ritka pél-

KRITIKA

56 / FilmMagazin

PADDINGTON Közeledik a Karácsony, közeledik a Szeretet Ünnepe, ezzel párhuzamo-san pedig a mozikba is hétről-hétre érkeznek majd a családi filmek, víg-játékok. A sort egy elsősorban gyerekeknek szóló darab nyitja, mégpe-dig a Paddington.

Írta: zsebzsb

dányra, és kiállításának legfőbb att-rakciójaként gondol rá, így hamar üldözőbe veszi a szerencsétlen medvét. Kérdés, hogy Paddington vajon időben megtalálja-e megmen-tőjét abban a hatalmas városban. A történet ezúttal sem túl eredeti, sőt. Elég klasszikusnak mondható sablon, amikor valaki egy számára teljesen ismeretlen környezetbe ke-rül, és ott kell beilleszkednie. Ezt láttuk már feldolgozva új kultúrába kerülő emberekkel, de az állatok emberek közé integrálása sem új

lenül technikai dolgokra gondolok itt, hanem arra, hogy az adott állat vi-selkedésileg mennyire passzol a közegbe, és mindeközben mégis mennyire marad hű eredeti mivoltá-hoz. Nagyon nehéz ugyanis megta-lálni az arany középutat. Hiszen az állat általában vagy teljesen állat marad – ami azért nem jó, mert ak-kor az egész film önmaga paródiájá-vá válik, és élvezhetetlen katyvasz lesz az egész –, vagy pedig meg-próbálnak az állatból embert faragni – de akkor meg a végére nem is

keletű dolog a mozgóképek eseté-ben. Sőt. Majmokkal, esetleg ku-tyákkal kapcsolatban évente kapunk legalább egy filmet, a legkülönbö-zőbb műfajokban, volt már sportfilm, családi vígjáték, de még akciófilm is. Ennek fényében azonban kifejezet-ten üdítő, hogy ezúttal egy medvé-vel próbálkoztak, mégpedig egy kife-jezetten kreatívan kidolgozott, fiktív medvefajjal. Nagyon fontos kérdés ilyenkor az is, hogy a teljesen oda nem illő állatot, hogyan tudják az új környezetbe integrálni. Nem is feltét-

FilmMagazin / 57

A film alapjául szolgáló történet kiindulópontját Michael Bond világhírű meséje szolgáltatja.

>> KICSIK ÉS NAGYOK EGYARÁNT JÓL KI TUD-NAK KAPCSOLÓDNI RAJTA, CSAK ÉPPEN AZ A BIZONYOS PLUSZ HIÁNYZIK BELŐLE. <<

A fő humorforrás természetesen a sablon „új helyre kerültünk” vonal, erre van felhúzva a poénok többsé-ge, amit a gyerekek nagyon fognak élvezni, de az unalomig ismételt elemeken a gyerekekkel tartó szülők már nem fognak olyan jól szórakoz-ni. Szerencsére azért humoránál van a film, és a kötelezően vicces párbeszédeket is megkapjuk, me-lyek közül jó néhány szemmel látha-tóan a szülőknek szól, tehát unat-kozni ők se fognak. Térjünk is át a negatívumokra, mert sajnos a film azokat sem tudta levetkőzni. A sablon sztori sajnos a sablon karaktereket is magával hor-

vagyunk képesek állatként gondolni rá, és gyakorlatilag a film a legna-gyobb élvezeti faktorát veszíti el, állati mivoltának megcsúfolásával. A Paddington esetében ezeket a hibá-kat kifejezetten ügyesen kezelték, a két lábon járó medve ugyanis meg-lehetősen viccesen mutat a tömeg-ben, ennek ellenére, vagy talán pont emiatt viszont nagyon is odaillőnek érezzük. Szerencsére a film egy pillanatra sem felejti el azt a tényt, hogy mégiscsak egy dzsungelből érkező medvéről beszélünk, és eh-hez fűződik egy-két vicces, valamint még több nagyon viccesnek szánt, de kötelezően félresikerült poén is.

dozza. Az még rendben van, hogy kapunk egy ügyesen megkreált medvét, de az emberekre viszont annál kevesebb idő jutott. Sablon karakterek százai alkotják a filmet, a „főgonosznak” rettentően mondva-csinált motivációja van, nem melles-leg pedig minden egyes karakterje-gyét a 101 kiskutya Szörnyella De Frászától kapta (bár Nicole Kidman megszerzése a szerepre azért frap-páns húzás volt az alkotóktól, hiszen játszi könnyedséggel hozza azt, amit kell). De a többi karakter sincs túlságosan jól bemutatva: a Brown házaspár lánya és szerelme között tomboló viszony például igencsak jó

KRITIKA

58 / FilmMagazin

eséllyel pályázhat a „minden idők legegyszerűbb és legfölöslegesebb párkapcsolata” címre, a testvérről meg megtudjuk, hogy hatalmas ké-miazseni, de természetesen ennek sem vesszük semmi hasznát (ja de, egy 5 másodperces jelenetben igen!). A szülőkről sajnos még eny-nyit sem tudunk meg, Mr. Brown még hagyján, de a feleségéről egyetlen érdemi információval sem rendelkezünk. És hogy kiktől kapjuk meg ezeket a karaktereket? Nos, a brit színjátszás színe java megfordul a filmben, de nyomot senki sem hagy bennünk. A forgatókönyv sab-lonos, a történetvezetés nyíl egye-

miért volt szükség… Ezzel a minőséggel, egy-két évvel ezelőtt azt mondom, hogy nem is lett volna baj, de (szerencsére!) az utóbbi időben szinte havonta kapunk egy-egy mesefilmet, vagy családi alkotást, amit nemcsak a gyerekek, hanem a szüleik is imádnak. Ezt figyelembe véve pedig a Paddington által szállított minőség már nagyon kevés. És félre ne értsetek, nem egy rossz filmről beszélünk, sőt, kicsik és nagyok egyaránt jól ki tudnak kapcsolódni rajta, csak éppen az a bizonyos plusz hiányzik belőle. Az a bizonyos plusz, ami régen nem jelle-mezte ezt a műfajt, és amiben, az utóbbi időben nagyon sokat fejlő-dött. Ez a plusz ezúttal hiányzik.

65%

nesen, teljes mértékig előre látható mederben halad, amúgy meg min-den olyan semmilyen. Kivéve a záró jelenetet a Természettudományi Múzeumban. A múzeum ugyanis egy valódi kísértetkastéllyá változik a záró képsorokban, és tanúi lehe-tünk egy, a Mission Impossible iko-nikus zenéje áltál megtámogatott mentőakciónak, amit a kisebbek nem biztos, hogy annyira értékelni fognak. A vetítésen rengeteg gyerek ült bent, és bár a többségre azért nem volt jellemző, akadtak, akik nem rajongtak ezért a jelentért, és félve fordították el a fejüket, nem is értem teljesen, hogy erre a fináléra

FilmMagazin / 59

Ha esetleg még nem olvastatok volna utána: Paddington eredeti hangját Ben Whishaw (Parfüm: Egy gyilkos naplója) kölcsönzi.

Stáblista Rendező: Paul King Főszereplők: Sally Hawkins, Nicole Kidman, Jim Broadbent Forgalmazó: Company Hungary Hazai premier időpontja: 2014. december 11.

nák a show-t (mint azt tet-ték már pár alkalommal) Alex-ék elől, inkább szerez-

nek egyet maguknak, afféle eredet sztori ürügyén. Mint említettem ko-rábban, ez kétféleképpen is elsülhe-tett volna, szerencsére totyogó szu-perkémeink megbirkóztak a helyzet-tel, így egészestés kalandjaikkal a kicsiket és nagyokat egyaránt képe-sek elvarázsolni. James Bond-ot, vagy éppen Ster-ling Archer-t felidézve nehéz elkép-zelni, hogy a szuperkémek tojások-ból pottyannak ki, de egyszer ők is voltak kezdők, mondhatni ott volt még a tojáshéj a hátsójukon, vagyis

K ellemetlenül sokszor előfor-dulnak olyan esetek – jellem-zően animációs filmek eseté-

ben – mikor az egyébként objektív kritikus válaszút elé érkezik: enged-jen a halántékán doboló, szívét me-legséggel elárasztó kisgyermeknek és sutba dobva észérveit csillogó szemmel meséljen a látottakról, vagy éppen ellenkezőleg: rideg té-nyekként közvetítse tovább élmé-nyeit. Ilyen helyzetben voltam a Ma-dagaszkár mellékszálával is, amely-ben a pingvinek ahelyett, hogy ellop-

jobban belegondolva nem is annyira elképzelhetetlen a dolog. Mindene-setre történetünk a négytagú szu-percsapat három tagjával indít, akik pelyhes tollú újoncokként megelége-lik a „pingvinek legyenek cukik és slussz” skatulyát és akcióba lendül-nek. A meglepetések lelövése nélkül elárulhatjuk, hogy a Kapitány, Ko-walski és Rico alkotta trióhoz hozzá-csapódik a csapat cukormázát kép-viselő Közlegény is, csakhogy a kö-zös – már felnőttként kivitelezett – bevetéseiket nem élvezhetik gondta-lanul, mivel felbukkan egy újabb vi-láguralomra törő főgonosz Dave, a polip képében. Csőrös kémeink

KRITIKA

60 / FilmMagazin

Írta: Szada

A MADAGASZKÁR PINGVINJEI Egy informatív bevezetőhöz elég négy szó: állati mese, mesés állatok. Egy ütős meséhez pedig négy pingvin.

kénytelenek összefogni egy titkos földalatti szervezettel, az Északi Széllel, hogy bilincs kerüljön a tintás csápjára… mind a nyolcra. Jóllehet, az iménti sorokat olvasva már rájöt-tetek, hogy Oscar-díjas forgatóköny-vet felesleges várni, de érdekel ez bárkit is egy humorral és szerethető karakterekkel teletömött animációs mesénél? Kapitányt idézve: negatív. Kowalski bizonyosan számos ér-vet tudna felhozni a mese megtekin-tése mellett, amit aztán egy szalvé-tára skiccelne fel olvadt csokival, de én „csak” kettő beton biztosat tudok és mindkettőről olvashattatok már pár mondattal feljebb. A Madagasz-kár pingvinjei ugyanis bővelkedik a megmosolyogtató szituációkban, kacajra késztető helyzetkomikumok-ban és nevetőizmainkat bizsergető gegekben, amik kortalanul élvezhe-tőek. Persze a humor közel sem működne ilyen elánnal, ha nem a

Katona Zoltán, mint Közlegény) és új (Haás Vander Péter, mint Dave; Széles Tamás, mint az Északi Szél vezére) szinkronhangok jól hallható-an nagyon élvezték a felvételt, ami alaposan megemeli a minőséget, valamint a hangulatunkat is. Való igaz, hogy mindezek ellenére a Ma-dagaszkár pingvinjeit nem nevezhet-jük tökéletesnek, mivel helyenként a magával ragadó iram dacára is megtorpan a film és néhány zseniá-lis karakter fájóan kevés figyelmet kap, de ha a szórakoztatás a cél, akkor ez legyen a legkisebb baj. Az Eric Darnell / Simon J. Smith páros (Madagaszkár 1-2-3, Z a han-gya, Mézengúz) rendezése végső soron remekül ellátja azt a feladatot, amiért megalkották és itt most nem a stúdió bevételére gondolok, sokkal inkább a csillogó szemű gyermekek szórakoztatása. Legyen az éppen egy óvodás, egy általános iskolás lurkó vagy éppen az a bizony ben-nünk szunnyadó kissrác / kislány, aki ilyen esetekben megdobogtatja a szívünket.

80%

Madagaszkár filmekben és a saját sorozatukban már a szívünkhöz nőtt (ha nem láttátok mindegyik részt kizárólag magyar szinkronnal, akkor irány a beszerzés!) pingvinek képvi-selnék a forrását, de mindegyikőjük egy olyan sajátos személyiséggel bír, amik kimeríthetetlen tárházat képeznek az íróknak. A koncepció egyszerűsége egyébként értelmez-hető egyfajta görbe tükörként is, amely kiparodizálja a magukat túl komolyan vevő kémjátszmákat, te-hát akár ilyen felfogással is nyugodt szívvel be lehet ülni rá és nem lesz megbánás. Ilyen alapokkal pedig nem csoda, hogy az animációkért felelős szak-emberek szinte lubickoltak a munká-jukban, legyen szó akár a pergő-sebb, akár a lassúbb jelenetekről. És az sem túl meglepő, hogy a visz-szatérő (Reviczky Gábor, mint Kapi-tány; Kerekes József, mint Kowalski;

FilmMagazin / 61

Ha érdekelnek a film készítésének kulisszatitkai, akkor olvasd el az elő-ző számunkban közölt 2 oldalas háttércikket is!

Stáblista Rendező: Simon J. Smith Eredeti hangok: John Malkovich, Peter Stormare, Annet Mahendru Forgalmazó: InterCom Hazai premier időpontja: 2014. november 27.

Írta: Sanya08

képernyőn derülhetünk nagyokat a pingvinek kalandjain, hanem a nagy-vásznon is. Én magam még nem láttam (pedig esküszöm meg aka-rom nézni, épp most a tv-ben is a sorozat megy), de a kritikák alapján

A hazai mozikban nemrégiben került bemutatásra A Mada-gaszkár pingvinjei című ani-

mációs film (mely a Madagaszkár spin-off sorozatának nagyjátékfilmes verziója), így végre nem csak a kis

elég korrektnek tűnik. Az elkövetke-ző sorokban egy interjút olvashattok a film egyik főszereplőjével, egy iga-zi titkos ügynökkel, aki még Bond-ot is kenterbe veri elhivatottságával és eleganciájával.

62 / FilmMagazin

EXKLUZÍV INTERJÚ

EGY IGAZI SZUPERKÉMMEL Riporterünk elkapta a Madagaszkár pingvinjei egyik főszereplőjét és jól kifaggatta például arról, hogy ki a kedvenc 007-es ügynöke.

EXTRA

Egy képzett ügynök vagy, aki az Északi Szél nevű tekintélyes ügy-nökségnek dolgozik. Most viszont pingvinekkel dolgozol. Hol siklott ki a dolog? Micsoda humorérzéked van Neked! Hogy én? Dolgozni aranyos kis pingvinekkel? Már maga a gondolat is kész röhej. Azt hittem, hogy ez egy interjú, nem pedig egy "mond-junk egymásnak vicceket"-kör. Attól tartok, nekem nincs időm viccelő-désre. Ismerted a munkáikat a Mada-gaszkár-filmekből? Ó, nem, nem, nem. Ha egyszer nin-csen időm viccekre, akkor aztán filmekre se tudok nagyon időt szakí-tani. Nem láttam filmet a… Nem jut eszembe a címe, de volt benne egy kutya. A legjobbakban van kutya. Sokak állítása szerint valamelyest alábecsülted a pingvinek képes-ségeit. Egyetértesz? Elit titkos ügynökök sose fedik fel, hogy mit tudnak és mit nem. Szóval talán alábecsültem őket, avagy az is lehet, hogy csupán azt a látszatot szerettem volna kelteni. Vagy talán uram éppen Ön az, aki alábecsül engem. Skipper a nagydumás, de ő, Kowalski, Rico és Közlegény kö-zül ki az, aki igazán irányítja a dol-gokat? Nagyon kíváncsi vagyok erre a Rico gyerekre, a csendesre. Tisztelem azt az állatot, aki keveset mond, de sokat kifejez. Ugyanakkor az is le-het, hogy ő szimplán egy pszichopa-ta, őszintén képtelen vagyok meg-mondani. Viselkedésedben nagyon hasonlí-tasz James Bond-ra. Van kedvenc 007-es ügynököd? Mivel a kutyák és farkasok az embe-reket szag alapján ítélik meg, az én választásom Roger Moore. De csak mert olyan finom sonkaszaga van. Feltűnt, hogy a kisujjadat feltar-tod, míg iszod a teádat. Ez afféle modoroskodás, vagy kéne vala-mit tudnunk a neveltetésedről? A neveltetésem szigorúan titkos. Nem vicc, ez ténykérdés. Dr. Octavius Vízagy egy olyan

hoz képest, hogy teljes-spektrumú, elég vacak kis műszer. Az ügynökséged, az Északi Szél mottója: "Senki nem töri meg a Szelet.". Nem gondolod, hogy ide-je egy kis szlogen újításhoz? Nekem tetszik. Rövid és lényegre törő. Nem érdekelnek a hosszú szlo-genek, amiktől úgy hangzol, mint egy öreg gáztartály. Amikor épp nem mented meg a világot az abszolút, elkerülhetet-len pusztulástól, akkor mivel ütöd el az idődet? Hogy töltöd a hétvé-géidet? Barátom, definiáltad a tökéletes hét-végét.

ellenfél, aki folyton kicsúszik a kezeid közül - ő volt az egyik leg-keményebb ellenség, akit le kel-lett győznöd? A szó szoros értelmében. Majdhogy-nem lehetetlen elkapni és leteperni valakit a földre, aki ennyire csúszós. Úgy értem, a fickó csöpög a vízzel. Mi a franc ez? Ráadásul képes a fal mentén kúszni. Mint egy zsák ned-ves zselé szemüvegben és cipőben. Bele se merek gondolni, milyen sza-ga lehet. Sok kütyü áll a rendelkezésedre: melyik a legfontosabb? A kütyü itt van bent. Itt. Az agyamra mutatok, nem a teljes-spektrumú kommunikátorra a fülembe. Ami ah-

FilmMagazin / 63

Figyelem! Cikkünk csak kitaláció, nem komolyan veendő tartalom! Vi-szont ha tetszett, a jövőben is csinálhatunk majd ilyeneket! :)

méghozzá egymáséit, természete-sen sikertelenül. Nagyjából… Most más alapsztorival van gondunk, és a förtelmes főnök kifejezés annyiban kap értelmet, hogy Nick-ék ne válja-nak azzá. Van ugyanis egy remek ötletük, amivel vállalkozásba kezde-nének, és eltökélik, hogy ha beindul az üzlet, ők majd jó vezetőik lesznek a beosztottjaiknak, akkor is, ha milli-omosok lesznek a találmánnyal. Egy speckó zuhanyfejről van szó, szóval azért nem váltják meg a világot a drágáim. Találnak is egy gazdag pasast, aki úgy tűnik, belemegy a dologba, de persze aztán kiderül, hogy palira vették a jómadarakat, és nem csak hogy lenyúlták az ötletü-ket, de totális csődbe is taszítják őket, ha nem találnak ki gyorsan valamit. Ők persze kitalálnak, hiszen

P edig volt már példa balfék bűnözőkre, csak emlékez-zünk a Másnaposok farkas-

falkájára, de Kurt, Dale és Nick triója ilyen szempontból még rajtuk is túl-tesz. A Förtelmes főnökök első ré-sze jelen pillanatban számomra egy jó emlék. Egyike azon vígjátékok-nak, amiken őszintén tudtam röhög-ni, márpedig én nem vagyok igazán vígjáték-rajongó. Egy kezemen meg tudnám számolni az olyan filmeket, amik tisztán vígjátékok, romantika és lövöldözés nélkül, és mégis sze-retem őket. Az egyik ilyen a Förtel-mes főnökök, és hála az égnek, hogy a folytatást is élvezhettem. A három fickó balhéja az első részben merőben más volt, mint most. Akkor három elviselhetetlen főnököt akartak eltenni láb alól,

hihetetlenül élelmes férfiak: raboljuk el a burzsuj ürge egyébként tök me-nő arcnak tűnő milliárdoscsemetéjét, aki amúgy egy pszichopata állat. Időben rájönnek azonban, hogy ez baromság. Úgy hiszik, hogy a balhé lefújva, ám elég hamar kiderül, hogy a kiszemelt áldozat rájött a nagy tervre. Nem baj, semmi gáz! Nagyon szívesen lesz ő túsz, ha ő is része-sedhet a papa által perkált váltság-díjból. Papának ugyanis elege van fia inkompetenciájából és aranyifjú életmódjából, a gyereknek (a har-mincvalahány éves Chris Pine játsz-sza, tehát annyira nem gyerek ám) ez meg nem tetszik, és kezébe ve-szi az ügyet, nem is akárhogy: szé-pen kizsarolja a három szerencsét-lenből a túszdrámát, Te meg csak fogod a fejed, hogy most igazából ki

KRITIKA

64 / FilmMagazin

FÖRTELMES FŐNÖKÖK 2 Emberrablás még sosem volt ennyire röhejes.

Írta: Vampka

a bűnöző és ki az áldozat. Hát, én besírtam párszor a helyze-ten, hogy szépen szlengesen fogal-mazzak. Egyszer még a kólámból is prüszköltem keveset előre, még jó, hogy nem ültek előttem. Az előze-tesből minden kiderül, de azért van-nak meglepetések, sőt, csattanó is van, ha úgy vesszük. Kedvenc pilla-nataim a tájszólásos telefonhívások voltak, a szinkron fergeteges volt, és Nick apatikus személyiségének a megnyilvánulásai is szót érdemel-nek, na meg azok a szituk, amikor nem is a három főszereplőn volt a hangsúly, de még csak nem is az Oscar-díjas Christoph Waltz-on. Je-nnifer Aniston és Chris Pine pofátla-nul és könnyedén lopta a jelenete-ket, részben a karaktereik elvete-mültsége miatt, részben mert lát-szott rajtuk, hogy ők első sorban nem ilyen szerepekben szoktak lele-dzeni, vagy legalábbis nem állandó-an. Mintha lett volna bennük egy adag frissesség, valami lendület vagy lelkesedés, ami a három komi-kusból hiányzott, megkopott. Anis-ton remekül játszott, én sosem sze-rettem, mint színésznőt, mert nem találtam tehetségesnek, de most belátom, hogy tévedtem. Halálos volt a nimfomán főnökasszony sze-repében, egész egyszerűen zseniá-lis. Chris Pine-nal hasonló a helyzet,

is roppant hasznos tanácsokkal látta el alkalmi bűnözőinket, sőt, egy au-tós üldözést is köszönhettünk neki. Nem gondoltam volna, hogy ezt fogom mondani, de ha lesz harma-dik rész, és nem lesz ennél rosz-szabb, akkor felőlem jöhet, egyszer biztosan meg fogom nézni azt is.

70%

mert megerőltető szerepben még nem igazán láttam, habár ő többféle alakot magára öltött már. Most, amellett, hogy külsőleg pofátlanul szexire építették fel, a játéka miatt is bámultam. A Füstölgő Ászokban játszott még nagyon brutális fickót, de Rex, a mostani karaktere még ijesztőbb volt a maga sármos, irritá-lóan energikus rámenősségével és a kiszámíthatatlan hangulatváltozá-saival. Én teljesen bekajáltam a dol-gait, pont, mint a három lúzer. Gusz-tustalan, visszataszító kis mocsok volt, és mégis imádtam. Ez kérem, a színészet hatása, nem csak a jól nyírt borostáé, és a vakítóan kék szemeké. Visszatért Kevin Spacey totál kattant karaktere is, miatta is röhögtem eleget, és persze Anya-b*szó sem maradhatott ki, aki most

FilmMagazin / 65

Ha érdekelnek a film készítésének kulisszatitkai, akkor olvasd el az elő-ző számunkban közölt 3 oldalas háttércikket is!

Stáblista Rendező: Sean Anders Főszereplők: Charlie Day, Jason Bateman, Jason Sudeikis Forgalmazó: InterCom Hazai premier időpontja: 2014. november 27.

ZSEBZSB MÁSVÉLEMÉNYE Egy egészen okosan kigondolt alapötlettel viszik tovább a készítők az első rész történet, magán a találmányon és az emberrablás körüli herce-hurcán egészen meglepődtem. A forgatókönyvvel tehát nem lenne baj, ha… Ha nem lett volna a készítőkben az a kényszer, hogy a régi figurá-kat visszahozzák. Ez a kényszer ugyanis, hogy beleírják régi ismerősein-ket, szerintem teljesen elveszi a film élvezeti értékét, és megtöri a film alapjáraton szépen felépített ívét, Ne értsetek félre, átlagos férfi nézőként egy pillanatig nincs bajom azzal, hogy perceken keresztül bámulhatom Jennifer Aniston-t a vásznon, helyenként igen kirívó ruhákban, azonban mint filmrajongó, rettentően zavar, hogy jelenléte teljesen indokolatlan….

a "Sistergő Robbantót". Az Időhurokkal kapcsolatban egy, kifejezetten intenzív benyomás ala-kult ki bennem: mintha két különálló filmet néztem volna. Ennek egyik oka az, hogy az első 40 perc kis jóindulattal nyugodtan tekinthető egy kamaradrámának, remekül megírt narratívával és egy rendkívül intelli-gens ábrázolással. Történik ugyanis, hogy ügynökünk, a csapos bárjába belép egy idegen, aki "leányanya" névvel ír vallomásokat egy női ma-gazinba. Ez önmagában még nem is lenne érdekes, ám fogadnak egy üveg italban, hogy egy, még a csa-pos számára is elképesztő történe-tet fog elmesélni. Ez meg is történik, a történet pedig nem más, mint a férfi élete. Számos aktuális problé-

A történetből gyakorlatilag le-hetetlen bármit úgy elárulni, hogy ne spoilerezném le a

film nagyobb csattanóit, szóval tar-talmi szempontból muszáj lesz visszafognom magam. Dióhéjban: Adott egy mondhatni titkos társaság, akiknek nem más a feladata, mint a bűnmegelőzés, a szó legszorosabb értelmében. Egy idő-manipulátor segítségével képesek ügynököket leginkább visszafelé küldeni az időben, így még csírájában elfojthat-ják a történelem legnagyobb ter-rorcselekményeit. Főhősünk, aki civilben csaposként tevékenykedik, élete utolsó megbízására készül: még a múltban kell lekapcsolnia a már tömegeket meggyilkolt bom-bamerénylőt, ismertebb nevén a

ma, egyesek számára dilemma ke-rül boncasztalra, rendkívül érzéki köntösben. Ha nagyon le akarnám egyszerűsíteni, akkor azt monda-nám, hogy például mik azok a nor-mák, amiket szinte muszáj betarta-nia egy lánynak / nőnek ahhoz, hogy ne képezze megvetés tárgyát. Még egyszer hangsúlyozom: ezzel na-gyon lesarkítottam a film üzenetét, viszont rendkívül fontos kiemelni az Időhurok ezen aspektusát, ugyanis amikor színre lép maga az időuta-zás elem, valahogy az, amit mindad-dig felépített, az egyszerűen elkezd darabjaira szétesni. A Heinlein novella részei, fordula-tai önmagában működnek. Az első meglepetés rögvest a film legelején arcon csap minket (pozitívabb érte-

KRITIKA

66 / FilmMagazin

IDŐHUROK A Spierig-testvérek is szerettek volna becsatlakozni az "időutazásos őrületbe", ami kis túlzással a reneszánszát éli Hollywoodban az elmúlt években, ehhez pedig az elismert Robert A. Heinlein All you zombies c. novellájához nyúltak alapul. A végeredmény pedig egy ambiciózus, ám mégis felemás sci-fi lett.

Írta: Török Tamás

lemben), szóval ezt a következő mondaton belül magam is le fogom lőni, így relatíve minimális spoiler következik. Tehát, a bárba betéve-dő, életét elmesélő férfi nem vélet-len ír női lapba és érti meg könnye-dén a hölgyek lelkét, ugyanis hajda-nán ő maga is a gyengébbik nem táborát erősítette. Spoiler vége. Innentől pedig az Időhurok a buta, könnyen elkerülhető hibák iskolapél-dáit vonultatja fel. A remekül megírt, felcsigázó és gyönyörűen ábrázolt első fél után jön a lényeg maga, az az a csapos utolsó munkája. Joggal merül fel a kérdés, hogy akkor mégis miért be-széltem egészen eddig a bárban történtekről, ha ez egy időutazós sci-fi. A film főeszközként használja a "leányanyát", John-t, akinek törté-netén és személyén vagy három-szor-négyszer csavarnak még egy hatalmasat, ami pont akkor lesz bosszantóan unalmas és kiszámít-ható, amikor a film a csúcspontjához érkezik. Illetve csak érkezne. Sze-mélyes vélemény, de én ezt manap-ság sajnálatos módon egy gyakori tendenciának érzem, hogy számos rendkívül jól startoló, ambiciózus film egyszerűen elfárad a végére, és jelenesetben ezt maximálisan a ren-dezőpáros tapasztalatlanságának tudom be. A kezdeti nyugodt tempó

minőséget), hanem Sarah Snook. Őszinte leszek, nem nagyon ismer-tem ez idáig a hölgyet, ám amit eb-ben a másfél órában nyújtott, az több mint egy jó ajánlólevél a jövőjé-re nézve. Szerethető, mély, őszinte – talán ezekkel a szavakkal lehet legjobban leírni az ausztrál színész-nő játékát. Az összegzést pedig szintén Ms. Snook játékához kapcsolnám: az Időhurok egy bátor, számos erős pillanattal rendelkező dráma, ami pár elkerülhető, ám mégis komoly hiba miatt nem tud kilépni a közép-szerűség homályából, viszont meg-teremtett egy fantasztikus karaktert, akit pedig egy hasonlóan fantaszti-kus színésznő testesítette meg (akire érdemes lesz majd odafigyelni a jövőben is). Nő és férfi egyaránt megirigyelheti ezt az alakítást.

65%

folyamatosan, hatványozott mérték-ben kezd felpörögni, ám ez nem a feszültségkeltés egyik eszközeként érzékelhető az Időhurokban, hanem sokkal inkább azt az érzetet kelti, hogy a Spierig srácok ráeszméltek, hogy már csak fél órájuk van magá-ra a cselekményre. Ha valaki kíváncsi arra, hogy a film mennyire kezeli tudományos fantasztikumként az időutazást ma-gát, akkor elárulom: maximálisan. Ez a komponens abszolút művészi szerepet tölt be, senki ne várja azt, hogy itt bárminek értelme lesz ilyen szempontból, az egész film egy gi-gantikus paradoxon, ami alapvetően hiába lenne megbocsátható, engem egyszerűen kizökkentett. Imádtam a "Leányanya" történetét, de az ismé-telt, rosszul ütemezett fordulatok ahelyett, hogy közelebb vittek volna hozzá, inkább csak eltaszították mindazt, amit addig tudtam. Talán ez volt a cél, nem tudom, mindene-setre számomra nem jól sült el, ugyanis a film – alapvetően sokat ismételt – mondanivalója teljesen felejthetőre sikeredett. Ám valakinek köszönhetően az Időhurok mégis 2014 egyik legemlé-kezetesebb filmjeként lesz számon tartva, ez a valaki pedig meglepő módon nem Ethan Hawke (aki amúgy hozza a tőle már megszokott

FilmMagazin / 67

Robert A. Heinlein neve onnan lehet ismerős a sci-fi rajongóknak, hogy ő az írója a Csillagközi inváziónak is.

Stáblista Rendező: A Spierig-fivérek Főszereplők: Ethan Hawke, Noah Taylor, Sarah Snook Forgalmazó: InterCom Hazai premier időpontja: Csak DVD-n, november 26-tól

A GYŰRŰK URA – A GYŰRŰ SZÖ-VETSÉGE (2001) Mielőtt azonban bele mennék a fil-mek részletes elemzésébe, ki kell térnem magára a Tolkien által életre keltett univerzumra is. Vitathatatlan tény, hogy Tolkien művei nélkül a modern fantasy irodalom nemhogy kevesebb lenne, hanem egyáltalán nem is lenne ugyanaz, mivel annak megkerülhetetlen alapköve. Viszont bizonyos szempontból hiába alkotta meg a legapróbb részletességgel Középfölde népeit, kultúráját és nyelveit az egykori oxfordi nyelv és irodalomprofesszor, érdemi történet-ről, vagy sokoldalú karakterábrázo-lásról nem beszélhetünk, sokkalta inkább cselekményről és típusfigu-rákról. Ugyanakkor ezeket egyönte-tű hibaként nehéz lenne felróni, hi-

E gy dolgot viszont most az elején le kell szögeznem: nem szeretem Peter Jackson

”szent triászát”. Pontosabban nem rajongók érte, mint a Tolkien szelle-mi örökségét felhasználó – és merchandising szempontból sokkal hálásabb – messzi-messzi galaxis vagy a kis túlélő világáért. Ez vi-szont sosem jelentkezett nálam el-lenszenvvel és akadályozott meg benne, hogy minél objektívebben tekintsek a filmekre. Ugyanis min-den képkockáján érződik Jackson az alapanyaggal szembeni rajongá-sa és alázata – még ha ezt Tolkien örököse vitatja is – továbbá szakmai profizmusa, ezzel pedig egy olyan filmtrilógiát hozott létre, ami megér-demelten foglal helyet a legnagyob-bak között.

szen a régi idők hősi énekei és mon-dái előtti tisztelgés – abból is az an-golszász irodalom legrégebbi írásos emlékéből, a Beowulf-ból való merí-tés – nem férne össze a fordulatos cselekménnyel vagy a mély karak-terábrázolással. Nem. Ide dicső szólamok és egy-szerű motivációk szükségeltetnek, ahol a jó a maga módján hős, a rossz pedig velejéig gonosz. Ellen-ben, ha a működési elvét megvizs-gáljuk, akkor szembe ötlő, hogy je-len esetben tényleges, jól felépített gonoszról egyáltalán nem is beszél-hetünk, hiszen az egy óriási, min-dent látó szem (valamint a címsze-replő gyűrű) és szó szerint szörnyű serege képében manifesztálódik. Hogy mégis működik az ellenség fenyegetettség érzete az annak kö-

68 / FilmMagazin

EXTRA

ÚJRANÉZTÜK A GYŰ RŰK URAHa már újfent – és nagy valószínűséggel utoljára – ellátogatunk Közép-földére, akkor itt az ideje, hogy mindent látó szemünket az eredeti triló-giára vessük.

Írta: TomPowell

>> TOLKIEN MŰVEI NÉLKÜL A MODERN FANTASY IRO-DALOM NEMHOGY KEVESEBB LENNE, HANEM EGYÁL-TALÁN NEM IS LENNE UGYANAZ. <<

szönhető, hogy a gyarló lényeket – élükön Gollum-mal – megrontja és kifordítja önmagukból, amitől viszont nem kevésbé válnak veszélyessé, mint egy ténylegesen őrjöngő pszic-hopata, különösen, ha hatalom összpontosul a kezükben.

kien világát. Az pedig még manap-ság sem vall kis munkára, ha valaki egyhuzamban forgat le három nagy-léptékű mozifilmet a rendezőtől kezdve a színészeken keresztül az utolsó asszisztensig. Pláne abban az esetben, ha azelőtt az illetőt kis-költségvetésű horrorokról ismerték. Ennél fogva merész húzás volt – az azóta megboldogult és gyakorlatilag csak a nevében létező New Line Cinema-nak – Jacksonra bízni egy ekkora volumenű projektet, az idő viszont őket igazolta. Jackson pedig egy ilyen eposzi történethez mérten ráérősen, de nem lassan mesél. Sokkalta inkább aprólékosan, érzékeltetve nemcsak karakterei, hanem világa nemes múltját és mindemellett tisztelve az alapanyagot és annak kultuszát. És mint minden kezdő rész, A Gyűrű Szövetsége is a bevezetésről, a ka-rakterek megismeréséről szól. A film(ek) egyik állandó sarokpontja, a hobbitok kisszerűsége sikerült talán a legkevésbé az e téren kissé félre-sikerült casting miatt: színészei

Most joggal kérdezheti a Kedves Olvasó, hogy miért volt szükség erre a hosszúra nyúló (irodalmi) eszme-futtatásra, ha a filmekről akar olvas-ni? Nagyon egyszerű: mert Jackson felismerte ezeket, és időt, energiát nem spórolva festette vászonra Tol-

FilmMagazin / 69

ÚJRANÉZTÜK A GYŰ RŰK URA-TRILÓGIÁT

A GYŰRŰK URA – A KÉT TO-RONY (2002) Mivel Jackson-ék egyszerre forgat-ták le a három filmet, így értelem-szerűen a stábbal nem volt különö-sebb probléma, habár sokszor ők maguk sem tudták, hogy adott nap melyik részt veszik fel éppen. A di-rektor – habár az előző rész se volt kisléptékű – de itt jutott el abba a fajta eposzi státuszba, amelybe azó-ta is rendre feleslegesen belesüp-pedt (pl. Komfortos mennyország, de a Hobbitokat is ide lehetne ven-ni), és amelyet a műfaj képviselői rendre próbálnak utánozni, rendre ifjúsági regényadaptációkkal és rendre sikertelenül. Az előző rész végén a Szövetség útjai elváltak, így a követendő törté-netszálak is megnőttek. Szerencsé-re a rendező ezeket jobbára Tolkien könyvéhez hűen követi, és csak egy, a filmhez egyrészt feleslegesen hozzáírt, másrészt az eredeti sztori leülepedését meggátolandó warg támadást írt hozzá, hogy aztán a

(mínusz Ian Holm) érezhetően mí-melni próbálják inkább a kisembert megtestesítő hobbitok hétköznapi-ságát, semmint, hogy az már lé-nyükből, megjelenésükből fakadna (lásd. a Hobbit-trilógia Martin Free-man-jét). Karaktereik – és ebben inkább az alapanyagnak mondha-tunk köszönetet – mégis kellően szimpatikusak ahhoz, hogy izguljunk értük. Viszont a többi színész maxi-málisan helytáll szerepében, a show-t (itt még) azonban egyértelműen Ian McKellen, a nem egyszer kétsé-gek között gyötrődő, mégis egyszer-re derűs és gondterhelt Szürke Gandalf-ja lopja el. Neki és persze Jackson-nak köszönhető elsősor-ban, hogy Mória bányáit követően a karakterekhez hasonlóan ránk is áttelepszik a gyász, amibe Cate Blanchett éteri szépsége mellett Új-Zéland csodálatos tájai hozhatnak megnyugvást, hogy aztán a finálét követően egyszerre bizakodjunk és aggódjunk a felbomlott szövetség tagjainak a sorsáért.

látványos finálé felé a nagyra vá-gyás legkisebb jele nélkül juthasson el. Ezzel együtt pedig szereplőin is kellő mértékben elidőzött. A Trufa-Pippin páros ork fogságban töltött ideje alatt helyenként ismét vissza-köszön a rendező horrorfilmes múlt-ja, hogy aztán a későbbi konfliktuso-kat enyhítendő visszatérjünk rájuk és Szilszakállra a cselekmény alkal-mi megnyugtatása gyanánt. Végül ezt az alapvetően semleges törté-netszálat az említett ent kifakadásá-val és háborúba vonulásával juttatja el egy sikeres érzelmi csúcspontra – érzékeltetve, hogy háborúban előbb-utóbb megszűnik az a fogalom, hogy semlegesség – amiben közre-játszik az is, hogy Christopher Lee korrumpálódott Szarumán-ja egy igazi utálni való szemétláda volt két filmen keresztül. A Samu-Frodó szál kilátástalansá-ga viszont csak részben működik, és ebben közreműködik Elijah Wood félre castingolása, szűkös színészi eszköztára, valamint a helyenként

70 / FilmMagazin

EXTRA

már valóban túlcsorduló érzelmes-ség közte és Sean Austin Samu-ja között. Szerencsére azonban ott van a széria legnépszerűbb figurája: Gollum szánnivalóságában nem csak a WETA-nak, vagy a forgató-könyvért felelős Fran Walsh-nak, Philippa Boyens-nek és Jackson-nak van vastagon szerepe, hanem az ezzel a térképre végérvényesen felkerülő, ugyanakkor jobbára ehhez hasonló szerepekben tengődő Andy Serkis-nek is, aki mindent elsöprő játékkal hálálja meg a bizalmat. A legkiegyensúlyozottabb mégis az Aragorn-Gimli-Legolas triász, és a velük kiegészülő és visszatérő Gandalf történetszála lett, a már említett plusz jelenet ellenére is. A dicső múltú, de megfáradt Rohan népe és annak királyával, Theoden-nel együtt való magára találása nagyszerűen csúcsosodik ki a helm-szurdoki csatában, miközben az említett trió egyenként és együtt is erősebb kontúrokat kap. Közel sem annyira, hogy azok Orlando Bloom

felvezetett – Tolkien és úgy javában a modern brit irodalomban rendre visszaköszönő – háborútól való féle-lem, szembe nézés az elkerülhetet-lennel, ami alól kivonni már senki-nek sem áll módjában magát. Aragorn végérvényesen elindul a királlyá válás útján, amiért még nem kevés lelket (élőt és holtat egyaránt) kell csatába vinnie, Gandalf Pippin segedelmével próbál a Fehér város helytartójának tébolyával és a rájuk rontó seregekkel hadakozni, Éowin és Trufa is a maga módján próbálja kivenni a részét a háborúból, miköz-ben a folyamatosan sompolygó Gollum is fokozatosan Samu és az Egy Gyűrű által szinte teljesen hatal-mába kerített Frodó életére tör. Az elismerő szavak ellenére is azonban úgy gondolom, hogy Jack-son helyenként ”túltolta”. Az említett ostromnál a huszadik összedőlő torony látványa már hajlamos ásí-tást kiváltani az emberből, a Samu és Frodó közti párbeszédek már erősen a giccs határán egyensú-

nem túl nagy színészi képességein túlmutassanak, de annyira igen, hogy a most már jó kedélyűen rivali-záló Legolas-Gimli párost szerethető bajtársakká tegye, míg a Kósza kirá-lyi erényei is egyre inkább körvona-lazódnak, ahogy egy maradandó trilógiáé is. A GYŰRŰK URA – A KIRÁLY VISSZATÉR (2003) A fináléra egyértelműen beérett az, aminek be kellett érnie: nemcsak a karakterek és Középfölde sorsa, hanem Jackson több éves munkája is. Így pedig egyáltalán nem érzi túlzásnak az ember azt a 11 Oscar-díjat, hiszen az nem csak ennek az epizódnak szólt, hanem összessé-gében a trilógiának. Persze mindez Jackson nagyra vágyása nélkül nem jöhetett volna létre, aki többnyire anélkül fokozza a Minas Tirith elleni ostromban a téteket az előző rész-szel szemben, hogy azon különö-sebb izzadságszag érződne. Most tetőzik be az első rész óta

FilmMagazin / 71

végjátékba megy át. És noha az ilyen botlásokért kár (ahogy Szarumán halálának a kivá-gásért is a mozis verzióból), mégis egy olyan nagy ívű trilógia született, ami ha nem is hozza vissza feltétle-

lyoznak (vagy lépik át azokat), a végén pedig túlságosan rátapos a fékre a rendező, és ami addig sze-rethető, az atmoszférateremtésben hangsúlyos komótosságnak tűnt, az itt már elnyújtott – és epizodikus –

nül azokat a lovagi eszméket, amik előtt Tolkien lényegében tisztelegni próbált, de – életben tartja azokat, amiért Jackson-ra mindig elismerő-en fognak tekinteni a filmrajongók. Éppen úgy, mint egy királyra.

72 / FilmMagazin

EXTRA

A HOBBIT-TRILÓGIA ELSŐ KÉT RÉSZÉRŐL ÍRTUK

A HOBBIT: VÁRATLAN UTAZÁS „A 60 évvel a trilógia eseményei előtt játszódó cselek-mény lényegesen könnyedebb és ezzel együtt gyerme-tegebb darab. Utóbbi talán sokakat zavarni fog, főleg amikor ez kisebb fajta gusztustalanságba is átcsap, mint amilyen az incidens a trollokkal. Jackson-ék azért szerencsére megpróbáltak súlyt adni az alapvetően egyszerű karaktereknek. Noha a sárkány, Smaug dúlta birodalmukból elűzött és otthontalanná vált 13 törp kö-zül csak alig páran jutnak szóhoz, igyekeztek annyi stílusjeggyel felruházni őket, hogy az egyszeri néző is könnyen beazonosíthassa és megkedvelhesse őket, ezáltal pedig izgulni is tudjon értük. Közülük egyértel-műen a központi szerepet is betöltő vezér, Tölgypaj-zsos Thorin emelkedik ki, aki amolyan nyersebb, mo-gorvább „Aragorn-pótlék”, de kellő motivációval van ellátva, amit a jobbára ismeretlen Richard Armitage (Amerika Kapitány: Az első bosszúálló) hibátlanul meg is old. Színészileg az újonnan csatlakozók közül egyér-telmű telitalálat a címszereplőt alakító Martin Freeman. Ha színészileg valahol rezgett a léc a trilógiában, az a hobbitok részéről volt (leszámítva a most a prológus-ban is feltűnő veterán Ian Holm-ot), Freeman kisember karaktere azonban, amiket lényegében mindig is ját-szott (Galaxis útikalauz stopposoknak, Sherlock) és amilyen nagy valószínűséggel a való életben is lehet, tökéletesen passzol egy olyan jámbor, ámde bátor félszerzethez, mint amilyen Zsákos Bilbó.”

A HOBBIT: SMAUG PUSZTASÁGA „A látvánnyal külön nem is foglalkoznék, hiszen erre sosem lehetett panasz az eddigi filmek során sem, in-kább a 3D miatt emelem ki mégis. A nagyszerű opera-tőri munkának hála, valamint a pazar kamera beállítá-sok és mozgások révén piszok jól néz ki a térhatás, egyes jelenetek kifejezetten erre is lettek kihegyezve. Én nem vagyok a 3D híve , de erre egyértelműen meg-éri rákölteni pluszba, hozzá tud adni annyit az élmény-hez. A hordós menekülős jelenet magasan a leglátvá-nyosabb, és legpergősebb része a filmnek. A hatásva-dászatot, és a giccses elemeket pedig inkább nem ro-vom fel Jackson-nak, mert már A király visszatér is hemzsegett ezektől (a Váratlan utazásról nem is be-szélve), és akinek a gyomra csak egy kicsit is beveszi ezeket, már egy élvezetes filmet kap. Azt viszont nehe-zemre esik eldönteni, hogy a párbeszédek néhol tény-leg bugyutára sikerültek (pl. a Beorn-os beszélgetések, Bilbo és Smaug párbeszéde), vagy a szinkronnak tud-ható be, mindenesetre Thranduil-nak a magyar hangjá-val például nagyon mellélőttek. Az pedig határozottan fülsértő, amikor a „th” hangokat rendre „sz”-nek ejtik, Smaug parasztos kiejtéséről nem is beszélve. Ennek ellenére sokkal élvezetesebb, mint a döcögős, és néhol már-már unalmas Váratlan utazás, a végén a kevésbé mozgalmas részeket is megoldották több szál egymás mellett futtatásával, sőt, még a baktatós jeleneteket is a minimumra redukálták,hogy semmi se zökkentsen ki.”

FilmMagazin / 81

Hogy azt hittük ettől jobb, drámaibb, meghökkentőbb már nem lehet? Tévedtünk!

SOROZAT

Írta: Holhós Linda

„ZOMBIAPOKALIPSZIS UTÁN NINCS ÁRTATLAN

5. ÉVAD

V annak olyan sorozatok, amik egy idő után elkezdenek veszteni a vonzerejükből.

Amikor mi, nézők, már nem azért nézzük őket, mert annyira lebilin-cselne bennünket, hanem inkább már csak azért, mert megszoktuk őket… Mert már bennünk van az automatikus inger, hogy nézni kell őket, mivel már évek óta nézzük őket. Olyan ez, mint egy tartós pár-kapcsolat. Biztonságos, meleg, ki-számítható. Már nem tombol ben-nünk a minden értelmet nélkülöző vágy, már eltűnt az az oly jellemző se hall, se lát állapot, és mégis, mi még mindig ott vagyunk, mert ott akarunk lenni… Mert szeretjük azt, ami van. És ez jó is így! Hogy ezt

nagy kegyesen kinyírják a sorozatot. Szóval, a sorozatok életciklusában a felfelé ívelő ág a legkedvezőbb. A statikusság pedig a vég előtti utolsó szólam. És az az alkotók legfőbb feladata, hogy úgy írják meg a mű-vűket, hogy a felfelé ívelő szakasz minél hosszabb legyen. Nos, Frank Darabont, és tekintélyes méretű ud-vartartása, a felfelé ívelés iskolapél-dáját mutatja be jelen történetünkön keresztül. Emlékszem, amikor a kezdet kez-detét leültem megnézni a sorozat első pár részét, nem kevés fenntar-tásom volt – meg persze előítéle-tem. Zombik? Mi ebben az új? Miért lenne ez jó? Jobb, mint a többi? Meg amúgy is… Zombik? Meh… És

most miért is írtam le ide? Azért, hogy szemléltessem, mivel nem fogunk találkozni, a The Walking Dead legfrissebb évadában sem. Én mindig rettegek attól, ha egy sorozat a fentebb említett állapotba kerül, mivel ilyenkor két alternatíva szokott előfordulni: 1) mivel visszaesik a nézettsége a szériának (csak a na-gyon fanatikus rajongók maradnak meg), így rövid időn belül befejezik, lelövik / lezárják / felakasztják – ahogy tetszik. 2) mivel a fanatikus rajongók száma meghaladja a kriti-kusan elvártat, így tovább írják a szériát, egyre nagyobb ökörségeket összehordva a folytatásban… Majd miután a sok fanatikus rajongó is felzokog a rengeteg hülyeségtől,

SÁG. A NAIV MEGHAL… AZ ERŐS IS NÉHA.” <<

>> MÍG A SZÉRIA FELFELÉ SZÁLLÓ ÁGBAN VAN, ADDIG A SZEREPLŐK EGYRE MÉLYEBB-RE SÜLLYEDNEK A SAJÁT KIS POKLUKBAN, ÉS AZ ÁLTALA KIVÁLTOTT ELKERÜLHETET-LEN EMBERI JELLEMCSORBU-LÁSBAN. <<

ékkel. Ki fog meghalni? Hogyan fog-nak kiszabadulni? Az én agymené-seimben legalább 6-8 rész ment volna erre a kis kalandra… Első pofára esés: amilyen gyorsan bekerülnek, majdnem olyan gyorsan ki is kerülnek ebből a közösségből… Aztán jön a pap, meg a templom… meg ismét egy rövid időre a kanni-bálok… Második pofára esés: nem, nem arról fog szólni az éved, ho-gyan törnek ki a templomból, mert az emberevő emberek tömege kör-bevette őket… Aztán ott van ugye Beth… Az elő-ző évadban eltűnik, most feltűnik egy rendőrök által igazgatott kisebb csoportosulásban, ahol elég érde-kes kacskaringósság jellemzi a gon-dolkodást. Harmadik pofára esés: mindenki nézze meg a sorozatot a legújabb részig. Véleményem: MI VAN? De most komolyan… MI VAN? Nem tudom hová tenni a történteket. Le vagyok döbbenve… És ez jó! Ma-zochista módon élvezem, annak ellenére, hogy az írók egy laza csuk-lómozdulattal fosztottak meg minden vadregényes, kislányos, pillangós

mégis ott maradtam a képernyő előtt. Megkedveltem. Lekötött. Még tetszett is – bár akkor még ekkora jövőt nem jósoltam volna neki. Aztán jöttek a szakaszok… (a teljesség igénye nélkül). ORSZÁGUTI SZAKASZ Nézzétek el nekem, de én erre a fejezetre emlékszem a legkevésbé. Fel tudom sorolni mik voltak a stra-tégiailag fontos fordulópontok a tör-ténet ezen részén, de valamiért ezt a részt untam meg a leggyorsabban. SZÉP FEHÉR HÁZ, ISTEN, ÉS ÁT-MENETI BÉKE… Számomra itt következett be a for-dulópont. Amikor a kis farmon vesz-tegel a banda, akkor szerettem bele, úgy nagyjából mindenbe… Itt volt az események közt itt-ott egy kis léleg-zetvételnyi szünet, és emiatt bele lehetett menni néhány komolyabb elmélkedésbe is. Itt éreztem először azt, hogy ez az egész több mint egy átlagos zombikat mészároló tucat-sorozat. Oké, addig is élveztem néz-ni, de itt vett éles kanyart nálam a megítélése a tartalomnak.

BÖRTÖN, TE CSODÁS… Imádtam. Kevésbé idilli… kevésbé szirupos. Sokkal nyersebb, sokkal rugalmasabban kezeli a moralitás határait, mer játszani. Akitől kiüté-sem volt, az a félszemű önjelölt pol-gármester volt álomfalván… Ölni tudtam volna azért, hogy ölje már meg valaki… És igen, ennek az évadnak az elején kezdtek üdvrival-gásba azon rajongók, akik valamiért nem tudtak szimpatizálni Rick nejé-vel… Megjegyzés: én sem tudtam szimpatizálni vele. Szóval, ez a sza-kasz nálam sokpipás. ÚJRA ÚTON, SZERTESZÉT, PLUSZ A KANNIBALIZMUS… Az embert evő ember olyan ziccer volt, amit nem lehetett kihagyni az alkotóknak. Valahol előre várható volt… és mégsem. Bennem például fel sem merült egy ilyen fordulat – és íme a magyarázat arra, miért szerencse, hogy nem én írom a so-rozatot. Megkockáztatom, hogy majd’ mindenki tűkön ült, várva a mostani évad nyitányát… Ment az elmélkedés, ötletezés, vajon mi lesz a kannibál banda kezei közt Rick-

76 / FilmMagazin

SOROZAT

ATEE007 VÉLEMÉNYE Már az előző évad végén világos volt, hogy valami nem stimmel a Ter-minusban, és ezt nem csak arra értem, hogy foglyul ejtették csapatun-kat. A kannibalizmus egy visszatérő eleme a zombis sztoriknak, várható volt tehát, hogy hamarosan elsüti a tévésorozatban is Kirkman. Amire viszont nem számítottunk, az az, hogy mindezt úgy teszi, hogy egy rész alatt megérteti velünk a másik oldalt is, és már nem is tűnnek annyira gonosznak, hiába vágják át négy fogoly torkát az első öt percben. Igaz, ez az egész The Walking Dead-re jellemző, hogy nincs gonosz vagy jó: mindenki csak a körülmények áldozata, Az erőszak valóban erőszakot szül, és ebben a világban a bizalom hiánya mindenkiből csak a vadállatot hozza ki. Rájövünk arra, hogy igazából a Terminus lakói is pont ugyanolyanok, mint Rick-ék, akik szintén műveltek undorító (legalábbis számunkra az) dolgokat a négy évad során, hogy mentsék a bőrüket. Igazából teljes izgalommal csakis úgy lehetett nekiülni az ötö-dik évadnak, hogyha egy darab képet, vagy trailer-t sem néztünk meg előtte, mivel szépen elspoilerezték nekünk a készítők, hogy kedvenc karaktereink túlélik legalább az első epizódokat, kár izgulni értük. Ez nálam teljesen ki is ölte az izgalomfaktort, viszont a dráma pazar volt. Érdekes módon én jobban várom azt, hogy mikor tesznek el láb alól egy újabb főszereplőt, hiszen korábban is ezek a pontjai voltak a legki-emelkedőbbek a sorozatnak, ráadásul most már nincs ott egy arctalan tömeg hőseink mögött, akik kiváló fogyóeszközök lehetnek egy-egy epi-zódban. Tehát bizony számíthatunk rá, hogy csapatunk szép lassan elkezd tovább hullani…

pipa! A megvalósításért, és a kivite-lezésért. Valamiért az emberi elme hajlamos agyonkomplikálni a dolgo-kat. Egy lehetséges gyógyír köze-lebb vitt volna minket a sztori végé-hez, amit sokak nem szerettek volna – köztük én sem. Az hogy ezt a fel-vetést, ilyen módon, ilyen egyszerű-en zárták rövidre, meglepően friss, és emberi. A másik elképesztő do-log pedig a tudatosság, ami a törté-netvezetést jellemzi. A fokozatos-ság, ahogy a szereplők egyre job-ban elvesztik az emberségességü-ket, ahogy egyre jobban elhatalma-sodik rajtuk a kényszer szülte lélek-telenség, fásultság és beletörődés… Az egyenesen bámulatos. Az érzék-letesség, amivel kezelik a szerzők a képzelt „világvége” utáni állapotot, az álmok, a vágyak leépülését, az alkalmazkodás miatti megkeménye-dést, ridegséget, az valami elké-pesztő. És itt feszül a legnagyobb fordított arányosság: míg a széria felfelé szálló ágban van, addig a szereplők egyre mélyebbre süllyed-nek a saját kis poklukban, és az ál-tala kiváltott elkerülhetetlen emberi jellemcsorbulásban. Kíváncsi va-gyok, mi lesz az abszolút konklúzió. Lesz-e egyáltalán ilyen? Hová fog vezetni mindez? Mint említettem, én már nem szövök elméleteket a foly-tatásra. Elhatároztam, hogy amerre visznek, én arra fogok menni – min-den előzetes felkészülés nélkül.

elképzelésemtől. Mondjuk eddig sem volt hiány a drámai fordulatok-ban, de azok valamiért nem viseltek meg ennyire (Pl.: Carol és a lányok esete, ami azért sokkal mélyebb erkölcsi dilemmákat is hordozott magában, mint a mostani csattanó). Hogy egy nagyon kedves ismerő-söm szavait idézzem, amivel gya-korlatilag summázta a sorozat teljes jellegét: „Zombiapokalipszis után nincs ártatlanság. A naiv meghal… Az erős is néha.” És most egyelőre ennyi… A soro-zat februárig pihen egy kicsit (hogy csókolnám meg azt, aki egy ilyen finis után két hónapra koplalni küldi az embert!), hogy utána mivel fog-nak előrukkolni az alkotók, abba bele sem merek gondolni. Amit megtanultam eddig ezzel a sorozat-tal kapcsolatban, hogy nem szabad előregondolni benne semmit. Mert amit mi kitalálunk, azt biztos kitalál-ják az alkotók is, és holt biztos hogy nem azt fogják csinálni. Összegezve: részemről ez az al-kotás még mindig felszálló ágban van. Minden félelmem ellenére, most is tudták úgy csavarni a fordu-latokat a készítők, hogy meg tudjak lepődni. Ami azért nem kis szó, mert engem meglepni nem egyszerű do-log. Behozták a képbe a lehetséges megváltást is, a gyógyírt, aztán az átlagos emberi gyarlóság égisze alatt, ki is írták a történetből. Óriási

FilmMagazin / 77

Tim Burton-nek van egy filmje, ami valójában nem is az övé. Igaz, hogy ő alkotta a karaktereket, sőt a történet nagy részét is a nevéhez tudjuk kötni, de végül a Disney-vel való szakítása miatt a filmet Henry Selick készítette el, s szinte biztosak lehetünk benne, hogy bár a végeredmény elég Burton-ös lett, de valószínű a mester keze alatt közel sem lett volna ilyen pozitív kicsengése a sztorinak.

megerőszakolva ne csupán az egyik legizgalmasabb és legaranyosabb „Burton-filmet” lássuk, hanem annak veséjét is. Ismerkedjünk meg tehát Jack-kel és otthonával, Halloween Town-nal. Merüljünk el az olcsó vá-sári kísértetek és a kimondottan giccses rémisztgetés birodalmába. Vegyük fel a fonalat a legutóbbi sikeres ünnep után, s adjuk a leg-jobb rémisztgetőnek járó címet is-mét Jack-nek, de gyorsan fűzzük hozzá, hogy e megtiszteltetés egy unott „tökfejre” száll, aki valami újra vágyik, hiszen valljuk be: az év min-den napján egy dologra készülni egy idő után megszürkül, s némi szín igazán feldobná hősünket. Hosszú sétát tesz így, mikor is rátalál egy misztikus helyre, ahol egy portálon keresztül Christmas Town-ba jut,

hogy megismerkedjen valami telje-sen újjal, valami teljesen mással. A katasztrófa, miután a fejébe ve-szi, hogy idén az ördög éjszakája után, a legszentebb éjszakát is ő szervezi meg, természetesen elke-rülhetetlen. Hiszen az ijesztgetés birodalmából érkező ajándékok nem igazán nyerik el a földi halandók tetszését, s idén a karácsonyt a lég-védelmi ágyúk tüze szenteli meg, melyek Jack démoni szánjának el-pusztítását célozzák meg. A Disney persze happy end-et akar, így meg is kapja azt, s a saját feladataink elfogadásával megbékélő egykori lázadó főszereplőnk egy pozitív ka-pitalista hőssé változik a mesés vég-kifejletben. Ez a gyermekmese hiába tűnik aranyosnak, igazából a lehető leg-

É vekkel ezelőtt egyszer már értekeztem Burton-ről és a karácsonyról e lap hasábjain

(lásd keretes írásunkat). Elmond-tam, hogy Becci második etapja (Batman visszatér), hogyan fogal-maz meg kritikákat a karácsonnyal szemben és Pingvinből, hogyan lesz egy Jézus parafrázis. Majd arról beszéltem, hogy az örökzöld fa ün-nepét hogyan semmisíti meg telje-sen a Karácsonyi lidércnyomás ké-pei között, melyet most nem akarok teljes mértékben megismételni, de kénytelen leszek, ha szeretnék őszintén beszélni az alkotásról. De kezdjünk a legelején, mert kár lenne nem feleleveníteni egy csodá-latos gyermekmese mozzanatait, s a nélkül a celluloidra rajzolt kotta mö-gé vágni egyből, hogy magunkat is

FILMKLASSZIKUS

78 / FilmMagazin

KARÁCSONYI LIDÉRNYOMÁS

Írta: Paulkemp

>> EZ A GYERMEKMESE HIÁBA TŰNIK ARANYOSNAK, IGAZÁBÓL A LEHETŐ LEGGONOSZABB MINDKÖZÜL, HISZEN NINCS IS TALÁN ÖRDÖGIBB TETT, MINT MEG-SEMMISÍTENI A KARÁCSONYT. <<

nincs is túl sok más keresnivalónk itt. Így inkább örüljünk neki, hogy van még egy alkotás a karácsonyi filmek végtelen sorában, melyet szí-vesen vehetünk elő december má-sodik felében, és nem kapunk agy-vérzést tőle, sőt a cukiság faktora is pont megfelelően van adagolva, hogy ne essünk cukor kómába és megfelelően tudjuk ellensúlyozni vele a valóságot. Örüljünk annak is, hogy Danny Elfman kiváló munkát végzett itt is, s őszintén szólva a stop-motion animáció zsenialitását is csodálhatjuk a nagyon szűk más-fél órás játékidőben. Mint gondolom az érezhető, én nem rajongok ezért az ünnepért, valahogy nagyon távol áll tőlem, különböző okoknál fogva, a gyer-mekkoromból pedig teljesen hiány-zik. Talán azért mégsem meglepő, hogy valószínűleg hiányozna az egész, ha varázsütésre eltűnne, s nem kapnék idegrohamot minden decemberben a kapitalizmus oltárán való áldozástól. Így zárásképpen pedig had kívánjak Boldog Kará-csonyt mindenkinek, találkozunk jövőre újra, ugyan itt.

gonoszabb mind közül, hiszen nincs is talán ördögibb tett, mint a gyerme-kek számára megsemmisíteni a Ka-rácsonyt (mindezt persze úgy, hogy egy másik hasonló ünnepet és a világ leggiccsesebb műfaját – musi-cal – használja fel, mely minden bizonnyal e tett alól való feloldozás vágyát hordozza magában). A cellu-loid kockák között ugyanis ott rejtő-zik a kritika, melyet nem volt képes Burton tanítványa teljesen kiölni (már ha egyáltalán akarta), s min-denszentek éjszakája, vagy ha úgy tetszik, az egész Karácsony üzenete leredukálódik néhány fényessel cso-magolt dobozocskára, mely ha nem azt rejti, amit várunk, az egész ün-nep tönkrement. Igazából senkit nem érdekel, hogy az „új mikulás” szíve legmélyére nyúlt, s olyan cso-dákkal ajándékozza meg az embert, amikre ő a legjobban vágyna. Tehát a Karácsony szintén gics-cses és igazából az ajándékokról, a vásárlásról szól (meg a Last Christ-mas-ről, de ezt hagyjuk idén még úgy sem hallottam, pedig már de-cember van). A mára jól ismert, és talán el is csépelt ellenvetésen túl

FilmMagazin / 79

AZ ELŐZŐ CIKKÜNKBEN ÍR-TUK A FILMRŐL: „A filmmel kapcsolatba hozható téma természetesen a Kará-csony kritikája elsősorban, hisz hiába az ajándék és a jó szán-dék, az embereknek ez nem elég (na jó oké, hogy megtá-madják őket kísértet város feldí-szített csecse-becséi, de végül is ők legalább azt adják, amit ők is a legszívesebben kapnának), szüksége van pontosan arra a jól megcukrozott szirupra, me-lyet az ünneptől leginkább el-vár.” (FilmMagazin 2010. de-cember)

nem csak aranyos dalokból jut ki nekünk (még Oscar-díjas is), hanem a megszokott kellemes szereplők-ből, csodálatos látványvilágból, vég-re egyszer minimális romantikából, egy bonyolult és rettegő "gonosz-tevőből", és egy olyan testvéri kap-csolatból, ami a családias hangula-tot erősíti. 9) MI A MANÓ Ha igazán bugyuta családi filmet keresünk, akkor meg is találtuk. A kisebb korcsoport fogja igazán él-vezni a szakállas vicceket, túlzó ba-leseteket és a felnőttek számára kissé talán erőltetett humort, de azért apu-anyu sem fogja magát halálra unni közben, főleg, ha elő-ször látja. A történet főszereplője Kópé, egy manók által felnevelt pa-sas, aki abban a hitben élt eddig, hogy ő is manó, csak kicsit na-gyobb, mint a többiek. Aztán a Miku-lás közli vele a kemény igazságot, mi szerint ő sajnos nem manó, ha-nem ember, és Kópé elindul, hogy felkeresse valódi apját, aki termé-szetesen nem kevésbé nyüzsgő városban él, mint New York. Ráadá-sul apjának van egy másik, egészen

10) JÉGVARÁZS Tízedik helyezettünk egyben a leg-frissebb film is a listán. Ez a mese ugyan nem karácsonykor játszódik, ám hó és jég van benne bőven, ami-ből sajnos manapság jóval keve-sebb jut nekünk az ünnepekkor, mint azt szeretnénk. Elsa és Anna története mégis éppoly' szívet me-lengető, mint a karácsony szelleme. A két nővér egy királyság örökösei-ként nő fel, az idősebbik azonban, Elsa, különleges képességgel bír: képes megfagyasztani bármit az érintésével. Képessége ereje lelki állapotától függ. Mivel nem igazán tudja ezt kezelni, gyermekkorában inkább elzárva, szinte remeteként éli életét, hiába a cserfes, szerető és életvidám húga, aki mindenáron szeretne elzárkózó nővérével lenni. Felnőtt korukra Elsa megtanulja ke-zelni képességét, de szüleik idő előtt meghalnak, és Elsa-ra hárul a király-ság vezetése, ami túl nagy stresszel jár számára. Egy komoly baleset miatt feladja uralkodói posztját, és elmenekül, de húga, Anna azonnal vállalkozik a feladatra, hogy vissza-hozza a jogos trónörököst. Az uta-zás során jó Disney meséhez illően

normális családja. Szerencsétlen fazon nem tudja feldolgozni, hogy van egy fia, azt meg pláne nem ve-szi be, hogy a gyerek ilyen idősen is manónak képzeli magát. Klasszikus karácsonyi mese, első sorban a gyermeteg lelkeknek és a tíz év alat-tiaknak, de az ő körükben kemé-nyen toplistás, az biztos. A szülő meg szorítsa össze a fogát, ha tud-ja. 8) POLÁR EXPRESSZ Listánk következő eleme is mese (karácsony van, mit várunk?), ám ez az animációs mesék képviselője, és ennek ellenére némileg komolyabb film az előző helyezetteknél. A több Oscar-ra is jelölt Polár Expressz a karácsony valódi értelmével, az igaz szellem megfejtésével foglalkozik, ám ezen kívül túl sokat nem lehet elmondani róla, legfeljebb azt, hogy nagyon szépen van megcsinálva. Különlegessége filmes szempontból, hogy az egyik első motion capture-rel készült alkotás volt, tehát a sze-replők nem kizárólag animációk, hanem igazi színészi játékot látha-tunk digitalizálva, de a Polár Exp-ressz sztorija is nagy sikert aratott,

80 / FilmMagazin

EXTRA

Itt a december, túl vagyunk a Mikulás éjszakáján, az adventi koszorúkon is ég már minimum két gyertya. Nyakunkon a Karácsony, az ember egy-re keményebben küzd a jó ajándékokért, egyre jobban várja az év végi szabadságot, meg a téli szünetet, mindenhol fahéj- meg narancsillat ter-jeng, és az összes bevásárlóközpont vakító giccsei sem elegek ahhoz, hogy az ünnepi fátyol felszálljon a szemünk elöl. Ilyenkor még a legdur-vább fazonok is hazamennek anyuhoz, a leghűvösebb emberek is pu-szilkodnak, szóval a csodák megtörténnek. Ez a Karácsony, vagy valami ilyesmi… Idén feltálaljuk nektek a nem feltétlenül legjobb, de valószínű-leg legnépszerűbb karácsonyi filmek legjavát. Nem hinném, hogy sok meglepetést tartogatna, de hátha… Igyekeztünk sok-sok másik lista, kri-tika, hivatalos oldal és hazai vélemények alapján összeállítani. Persze ez nem egy hivatalos lista, mert nem tudok precíz matematikai egyenlete-ket felmutatni, de úgyis tudom, hogy a legdurvább filmes matinék idő-szakában senki sem olyan szőrös szívű, hogy emiatt panaszkodjon. Igaz? Lássuk inkább a karácsonyi filmek 10 legmaradandóbb darabját az elmúlt pár évtizedből.

Írta: Vampka

A LEGJOBB KARÁCSONYI FILMEK

FilmMagazin / 81

Polár Expressz

Mi a manó

Jégvarázs

A Holiday egy könnyedebb, mond-hatni vidámabb film. Története sze-rint két megviselt csaj (egy amerikai és egy angol) házat cserélnek az ünnepekre. A munka- és kontrollmá-niás amcsi eleinte nem tud mit kez-deni magával az elszigetelt mézes-kalács házikóban, a brit csajszi pe-dig elveszettnek érzi magát a hatal-mas hollywoodi villában. Lassacs-kán azonban nem csak magukra, de egy-egy pasira is rátalálnak, némi bonyodalom társaságában persze. Mindez jó körítéssel van tálalva, szeretnivaló mellékszereplőkkel és jó színészekkel. A másik, Aludj csak, én álmodom címre hallgató történetben Lucy, a jó fej, ám mégis magányos nő áll a középpontban. Lucy plátói szerelmét baleset éri, és mindenféle félreértések folytán a népek abba a hitbe esnek, hogy Lucy a srác menyasszonya, ő pedig szíves örömest vállalja a kómás szerelme barátnőjének szerepét, mivel ezzel nem csak egy öntudat-lan pasit, de hozzá egy imádnivaló családot is kap, amiből neki nem jutott. De a kómás srácnak van egy bátyja is, aki nem csak jóképű, ha-nem jó fej is, és bónusz, hogy telje-sen magánál van. Ennyi elég is, hogy tudjuk, mi lesz a sztori vége. A férfiak nagy része nem érti, miért olyan jó filmek ezek, legfeljebb Sandra Bullock lehet számukra von-zó erő. A nők nagy részét meg nem érdekli miért, csak szeretik. Kará-csonykor viszont senki nem kérdez semmit, nem gondolkozunk, csak nézünk ugye, így aztán ezeket be lehet dobni az ünnepek alatt anélkül, hogy súlyosan csökkenne a csator-na nézettsége. Az elvetemültebbek a (ne adj isten eredeti) DVD-t is haj-landóak leporolni ilyenkor. Mint mondtuk, Karácsonykor eljön a cso-dák ideje. 5) DIE HARD Kissé rendhagyó eleme ez a listá-nak, elvégre ez minden, csak nem aranyos és ünnepi, ennek ellenére mégis volt merszem ideállítani a többi közé. Hogy miért? Mert azért legyünk tökösek, és valljuk be: a Karácsony meg tudja viselni az em-ber gyomrát, nem csak a kajameny-nyiséget, hanem a műsorfelhozatalt

habár nem eredeti történetről, ha-nem egy könyvadaptációról van szó. A film bátran nézhető a csemeték-kel, a családdal, de még egy felnőtt társaság sem fog szenvedni vele, ha nem kapcsolnak el róla karácsony-este. 7) KARÁCSONYI VAKÁCIÓ Kevésbé ismert, vagy legalábbis nem olyan nagyon népszerű filmről van itt szó, de aki ismeri, az vagy egyáltalán nem szereti és teljesen kisöpörte már a fejéből, vagy sosem fogja elfelejteni az élményt. A Griswald család kalandjait meséli el ez a könnyed kis ’89-es film, ami aztán tönkre fogja tenni a rekesziz-modat. Ennek oka, hogy olyannyira a karácsony tragikus, eszméletlenül durva bénázásait emeli ki, amit az ember egyszerűen nem képes kívü-lállóként szemlélni, hiszen – remé-lem – mindannyian átéltünk már olyat, hogy elment az áram szentes-te, tönkrement a bojler, felgyulladt a karácsonyfa, a kutya ellopta a sültet, valaki rossz likőrt húzott meg, és egyáltalán: CSALÁD. Isten irgalmaz-zon. Ha pedig mindezt egy olyan famíliával kell átélni, mint Griswal-dék, akkor garantált a káosz és a pusztulás. Szerintem klasszikus, de lehet, hogy csak azért, mert én sze-mély szerint nagyon át tudom érez-ni. 6) HOLIDAY ÉS ALUDJ CSAK, ÉN ÁLMODOM Igen, tudom, ez két film, de egy lép-csőfokra kerülnek a jellegük miatt. Ez az a része a listának, ahol a gát-lástalanul romantikus és vicces gics-cseket tartjuk; azokat a filmeket, amiket a férfiak csak a nők kedvéért hajlandóak megnézni, a nők meg nem is tudják igazán, miért szeretik. És mégis mindenki bekajálja a ro-mantikus komédiát, leülünk, meg-nézzük, a végén pedig megy a ne-vetős-könnyezős sóhajtozás. Hiába, lelkünk kívánja az ilyen összebújós, bohém filmeket is, amiknek a köz-ponti témája a szerelem, mert hát mégis csak a szeretet ünnepéről van szó, ami alatt ráadásul nyugod-tan lehet majszolni a gyerektől vagy a tesótól lenyúlt, mikulásnapi csoki-maradványokat.

82 / FilmMagazin

EXTRA

Karácsonyi vakáció

Igazából szerelem

Die Hard

illetően is. A romantikus sztorik, fa-viccek és édes kis mesék mellett néha elkél egy-egy olyan műsor-szám is, amin nem sírunk, vagy al-szunk bele az esti kakaóba. Nos, a Die Hard, azaz a Drágán add az életed éppen ilyen. Nem hinném, hogy be kell mutatnom a cselek-ményt részletesen, így legyen csak elég annyi annak, aki mégsem isme-ri, hogy: Karácsony van, John McClane, a nyomozó, elhidegült feleségével készül találkozni. Az azonban bajba kerül, mivel egy ra-kás terroristának tűnő fazon, akik igazából rablók, túszul ejtik őt egy rakás emberrel együtt, így férje, a zsarukám kénytelen megmenteni őt és a világot, közben pedig sokkal többen sérülnek (és halnak) meg a filmben, mint az összes többi Top 10-es filmünkben összesen. Vége. Ja, és persze győzedelmeskedik a jó, mert Amerika. Meg egyébként is: Karácsony.

szetesen. Ezért is jutott el egészen a második helyig. Az Igazából sze-relem kicsit rossz magyar cím, mert nem a szerelemről, hanem inkább a szeretetről szól, éppen ezért tökéle-tes karácsonyi film a felnőttek szá-mára, gyerekeknek annyira nagyon nem ajánlott. Tele van érzelmekkel, de azért még nem fulladunk bele a nyálba, van benne humor, izgalom, szerelem, szép helyek, sok-sok re-mek színész és sok-sok jó kis törté-netmorzsa. Szépen felépített, kelle-mes két óra, amit a hardcore rajon-gók évente többször is megnéznek, de karácsonykor tényleg megér egy estét. 1) RESZKESSETEK, BETÖRŐK! És mi más lenne az első helyezett, mint az a film, amit minden egyes Karácsonykor minden egyes valami-revaló kereskedelmi csatorna orrba-szájba lenyom? Ha most azt mon-dod, hogy utálod a Reszkessetek, betörők!-et, akkor nem hiszem el. Simán csak hazudik az ilyen. A mai ember minimum egyszer élete során igenis beleszeretett ebbe a filmbe. Kevin őrült kalandjai igazi klassziku-sok, és hiába hisszük azt, hogy un-juk, a magyar közönség még mindig képes röhögni azon, ahogy a kissrác benyomja a maffiózó szövegét vide-ón, csak hogy átverje a rablókat, vagy a csapásokon, amiknek egyéb-ként halálosnak kellene lenniük, és amúgy is, a KEVIIIIN!! ordítások csodálatos aláfestései az ajándék-bontásnak, vagy csak a kiszáradt bejglik kora délelőtti rágcsálásának, amikor másnaposak vagyunk a ren-geteg kajától, zúg a fejünk a szent-estétől, és fáradtak vagyunk a fadí-szítéstől meg a dekorálástól. De miért is szeretjük ennyire ezt a fil-met? Szeretjük egyáltalán, vagy tényleg csak megszokásból nézzük? Nekem már fogalmam sincs, de azt tudom, hogy nincs olyan ember a környékemen, aki ne nézne meg bárgyú vigyorral pár percet a filmből bárhol, bármikor, de különösen Ka-rácsonykor.

4) A GRINCS Na, ez egy olyan film, ami első lá-tásra morbid és bizarr, sőt számom-ra ijesztő, de ha jobban megnézzük, akkor azért jól el lehet rajta szóra-kozni. Kedvelt eleme a karácsonyi hétvégék koraestéinek, amikor a kölköket még nehéz leültetni, és elodázni az ajándékok tönkrezúzá-sát meg a testvéri vérontást, de a Grinccsel ez megoldható, ráadásul nem csak a gyerekek élvezik. Én be is kategorziálnám valami „könnyed kis thrillernek”, vagy ilyesminek, de a mai embernek meg sem kottyan egy ilyen fogás a menüben, pedig Jim Carrey egy őrült. Ha röviden kell leírni a Grincs sztoriját, akkor az annyi lenne, hogy a rosszfiút egy nap valaki hirtelen megsajnálja, és nem rossznak látja, és bízik benne, hogy jó lehet, de a rosszfiú azért mégiscsak rossz, viszont a végén kiderül, hogy lehet azért szeretni a rosszat is. Vagy valami ilyesmi. Tök egyszerű. 3) TÉLAPU Elérkeztünk a dobogóhoz. A Télapu sztorijának voltak folytatásai is, amik borzalmasak, ne is ejtsünk róluk szót, meg hát a „közemberből Miku-lás” történet sem olyan hű de erede-ti, mégis olyan filmről van szó, ami kellően hangulatosra sikerült, hogy idáig eljusson. Megvan benne min-den ahhoz, hogy elkezdjük átérezni a Karácsony szellemét, vagy épp „kezeljük”, mert nem egy pörgős vagy csattanós moziról van szó. Ez csak olyan fél szemmel nézelődős, vacsorázgatós film, amit kanapéról bambulunk, és ha kihagyunk 10 per-cet, nem dől össze a világ, hiszen a végét már az elején is tudjuk. Mégis, a vélemények szerint az egyik leg-népszerűbb karácsonyi film az apu-ka meséje, aki átveszi a Mikulás helyét, és megmenti a karácsonyt. 2) IGAZÁBÓL SZERELEM Filmipari szempontból ez a listánk legkomolyabb filmes eredménye, vetélkedve a Die Hard-dal, termé-

FilmMagazin / 83

KÜLÖNDÍJASUNK: AZ ÉLET CSODASZÉP George Bailey a kétségbeesés szélén áll karácsonykor. Az általa vezetett vállalkozás csődbe jut, ráadásul az életét is értelmetlennek tartja. Öngyilkos akar lenni, csakhogy egy angyal megpróbálja őt megmenteni, és megmutatja neki, milyen lenne az élet, ha ő nem is létezett volna.

MORTDECAI Ő a született gentleman. Elegáns, jó modorú, és mindig megőrzi a hideg-vérét. Tommy Mortdecai (Johnny Depp), a nagyvilági műkereskedő vad orosz banditákkal, az angol tit-kosszolgálat embereivel, megdöb-bentően hosszú lábú feleségével és néhány nemzetközi terroristával a nyomában is mindig az marad, aki mindig is volt.

84 / FilmMagazin

KÖV. HÓNAP

BIRDMAN AVAGY (A MELLŐ-ZÉS MEGLEPŐ EREJE) Sztárnak lenni nehéz. Korosodó sztárnak még nehezebb. De a legnehezebb annak, aki valaha sztár volt, és most újra vissza sze-retne jutni a reflektorfénybe. A film főhőse, Riggan Thomson (Michael Keaton) valaha egy legendás kép-regényhőst alakított a mozikban - három részen át. Ám hiába szár-nyalt akkor, azóta nem nagyon keresik, ő megöregedett, a szak-ma szélére sodródott, és most egyetlen utolsó rohammal próbálja visszahódítani magának a nép-szerűséget. Új, utolsó esélye a Broadwayra szólítja: egy színda-rab írója, producere és persze főszereplője lesz. Ha tényleg lesz előadás. Ha ő még bírja erővel. A történet mindössze három nap alatt játszódik: ezalatt kell meg-küzdenie a családjával, a kollégái-val, az ellenségeivel és a jóakarói-val, a sorsával... és legfőképp a saját józan (?) eszével.