Foglalkoztatás, iskolázottság és képzettség

Hermann ZoltánMTA KTIhermann@econ.core.hu

Termelékenység és Gazdasági Növekedés: Munkaerőpiaci Kihívások Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyminisztérium

2008. augusztus 29.

Vázlat

Foglalkoztatás és iskolázottság: a tények

A kérdés: az okokat az oktatásban kell keresnünk?

Alapkészségek és foglalkoztathatóság: érvek

Alkalmazkodási korlátok: az oktatási rendszer kibocsátása

Szakképzés és szakmák szerinti összetétel

Összefoglalás

Foglalkoztatás és iskolázottságFoglalkoztatási arányok nemzetközi összehasonlításban, 2006, %

02

04

06

08

01

00

EU15 HUN

02

04

06

08

01

00

EU15 HUN

Férfiak Nőkalsó-középfok – felső-középfok – felsőfok25-64 évesek. Forrás: OECD, 2008

• Diplomások és érettségizettek: hasonló arányok

• A probléma: alacsony iskolázottságúak

• Ráadásul az alacsony iskolázottságúak aránya magasabb, mint Nyugat-Európában (Kertesi-Varga, 2005)

Foglalkoztatás és iskolázottság A foglalkoztatási ráta változása Magyarországon

.5.6

.7.8

.91

1980 1985 1990 1995 2000 2005Év

kozepiskola szakmunkaskepzo8 altalanos

Férfiak

.5.6

.7.8

.91

1980 1985 1990 1995 2000 2005Év

kozepiskola szakmunkaskepzo8 altalanos

Nõk

Férfiak: 20-59, nők 20-54 éves korig. Forrás: Kézdi, 2007, Varga, 2008

általános iskolát végzettek és a szakmunkások: a foglalkozatási probléma eltérő formában:

szakmunkások jelentős része (a 2000-es években a fogl. 40-45 %-a) szakmunkás végzettséget NEM igénylő foglalkozásokban,

képzetleneket szorítanak ki a munkaerőpiacról (Kézdi, 2007, Varga, 2008)

Kitérő 1. A diplomások munkaerőpiaci helyzete

15

20

25

30

35

25-341 35-442 45-543 55-644var6

Magyarország EU19

OECD

A diplomások aránya, 2005, %

Forrás: Varga, 2008 (OECD 2007)

• a diplomások aránya nem magas

• foglalkoztatás átlagos (Varga, 2007), a munkanélküliség alacsony (Galasi, 2008)

• a fiatalok munkanélkülésége sem nőtt 2004-ig (Kertesi-Köllő, 2006)

• kereseti előnyük a kilencvenes években nőtt, majd ez a növekedés megállt (Kertesi-Köllő, 2006)

• nemzetközi összehasonlításban a kereseti előny ma is kiugróan magas (Galasi, 2008, Flabbi et al., 2007)

• a túlképzettek aránya alacsony (Galasi, 2008b)

A kérdés:Az okokat az oktatásban kell keresnünk?

Biztosan nem csak itt, de:

1. Mennyiben magyarázható az alacsony iskolázottságúak rossz foglalkoztatási helyzete a nem megfelelő képzettséggel, a gyenge alapkészségekkel?

2. Mennyiben a szakképzés nem megfelelő szakmák szerinti összetételével?

3. Mennyiben alkalmazkodik az oktatási rendszer kibocsátása ehhez a foglalkoztatási helyzethez?• az iskolarendszerből alacsony iskolázottsággal kilépők

aránya• szakképzési kínálat: szakmák szerinti összetétel

Kitérő 2.: Az alapkészségek mérése

• Nemzetközi összehasonlító adatfelvételek:- IALS: Nemzetközi Felnőtt Írásbeliség Vizsgálat- PISA: az OECD tanulói teljesítmény-értékelési programja (15 évesek)

• Nem a tananyag ismeretét igyekszik mérni iskolai feladatokkal, hanem a gyakorlatban alkalmazható tudást (a mindennapi életben előforduló szövegek értelmezése, számítási feladatok megoldása)

• Témakörök:Olvasás-szövegértés (IALS, PISA), Matematika (IALS, PISA), Természettudomány (PISA), problémamegoldás (PISA)

• Mérés: standardizált pontszámok, ill. teljesítményszintek

• Miért fontosak ezek a készségek?- szükségesek a legtöbb munkahelyen- elengedhetetlenek a tanuláshoz, a képzettség fejlesztéséhez

Alapkészségek és foglalkoztathatóság 1.Iskolázottság és szövegértési és számolási alapkészségek

0 20 40 60 80 100

összesen

15- év

12-14 év

11 év

0-10 év

0 20 40 60 80 100

összesen

15- év

12-14 év

11 év

0-10 év

Magyarország Nyugat-Európa

1. szint - 2. szint - 3-5. szint 15-65 évesek, a diákok nélkül. Forrás: IALS

• Magyarországon az alapkészségek szintje alacsony• A 15 éves diákok tudása is gyenge (OECD PISA)• A szakiskolás diákok teljesítménye különösen gyenge, nagyon nagy a szakiskolások és a középiskolások közötti különbség (Hermann, 2008)

Alapkészségek és foglalkoztathatóság 2.A szakmunkás végzettség leértékelődése

Forrás: Kézdi, 2008

A szakmunkás végzettségűek kereseti előnye az érettségizettekhez mérten

• A szakmunkások kereseti előnye az általános iskolát végzettekhez képest csekély (kb.10%), a lemaradás az érettségizettektől a kilencvenes években megnőtt (Kertesi-Varga, 2005, Kézdi, 2004)

• Az életpálya során nő a kereseti hátrány az érettségizettekhez képest, ez a szaktudás elértéktelenedésére és gyenge alkalmazkodásra (tanulás) utal (Kézdi, 2008)

Alapkészségek és foglalkoztathatóság 3.Munkahelyi követelmények és az alacsony iskolázottságúak

foglalkoztatása (Köllő, 2008)

• az általános iskolát vagy szakiskolát végzettek sokkal kisebb eséllyel kerülnek be az írást-olvasást igénylő munkahelyekre, mint a hasonló iskolázottságú nyugat-európai munkavállalók

• ennek oka minden bizonnyal a gyengébb tudásuk

• a munkahelyi írás-olvasási követelmények megváltoztak a kilencvenes években:

- az új munkahelyek: jelentős részben írás-olvasást, illetve ezekre épülő jártasságokat igénylő munkahelyek, hasonlóan a nyugat-európai munkahelyekhez - a régi munkahelyek között sokkal magasabb az alacsony követelményeket támasztók aránya

Az oktatási rendszer kibocsátása 1.Alkalmazkodás: csökken az iskolarendszerből alacsony

iskolázottsággal kilépők aránya?

20

25

30

35

40

45

50

55

1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006

szakisk. beiskolázási arány szakisk. kibocsátási arány

A képzetlenek aránya a mindenkori 20 éves évjáraton belül, %

Szakiskolások a középfokon belépők és kilépők között, %

Az általános iskolai végzettséggel kilépők nélkül. Forrás: Kertesi-Varga, 2005 (népszámlálás)Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2007 (OM Stat)

Csökkent, de a csökkenés lelassult, illetve megállt (Kertesi-Varga, 2005)- stagnáló beiskolázási arányok- jelentős lemorzsolódás

Az oktatási rendszer kibocsátása 2.Miért tanul egy-egy korosztály 20-25%-a szakiskolában, ha ilyen

rosszak a munkapiaci kilátások?

0.0

1.0

2.0

3

200 300 400 500 600 700 800

0.0

1.0

2.0

3

200 300 400 500 600 700 800

A szövegértés pontszámok megoszlása a szakiskolások és középiskolások között a 8. és 10. évfolyamon

8. évfolyam 10. évfolyam

Forrás: Hermann-Horn, 2008 (Országos Kompetenciamérés 2006)

• Az általános iskolában szerzett tudás nem elegendő (Kertesi-Varga, 2005), a nyolcadikos teljesítmény meghatározó (Hermann-Horn, 2008)• A különbségek kialakulnak az általános iskola végére

Szakképzés szakmák szerinti összetétel

• szakképzés szakmák szerinti kínálata és a szakképzésben résztvevők aránya követte a foglalkoztatás hosszú távú trendjeit (Kézdi, 2007, Varga, 2008)

• a foglalkoztatási adatok alapján (40-45% nem szakmunkás szakmákban) ez nem elegendő (Kézdi, 2007, Varga, 2008)

• hosszú távon nem lehetséges a munkaerőpiaci igényekhez igazítani a képzési kínálatot (technológiai változások); képesek-e a munkavállalók átképezni magukat? (Kézdi-Varga, 2007, Varga, 2008)

• rövid távon is nehezen feltérképezhető a kereslet, és a rövid távú igények követése sem mindig optimális (Kézdi-Varga, 2007, Varga, 2008)

Összefoglalás

1. Foglalkoztatási probléma: az alacsony iskolázottságúak körében

2. Úgy tűnik, ebben része van a gyenge alapkészségeknekMérték?

3. A probléma gyökere: általános iskolai oktatás (+óvoda)

4. Szakképzés: javítható, de nem itt van az alapvető gond

Köszönöm a figyelmet.

• Flabbi, l. – Paternostro, S. – Tiongson, E. R. (2007): Returns to Education in the Economic Transition: A Systematic Assessment Using Comparable Data. World Bank Policy Research Working Paper 4225

• Galasi Péter (2008a): A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP – 2008/3

• Galasi Péter (2008b): A túl- és az alulképzés bérhozama 25 országban, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP – 2008/6

• Hermann Zoltán (2008): Hogyan értelmezzük az iskolarendszer minőségi mutatóit nemzetközi összehasonlításban?, Fazekas K. (szerk.): Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker, KTI könyvek 9., MTA KTI

• Hermann Zoltán – Horn Dániel (2008): [készülő tanulmány]• Kertesi Gábor–Köllő János (2006): Felsőoktatási expanzió, „diplomás munkanélküliség” és a diplomák piaci értéke.

Közgazdasági Szemle, LIII. /3, (201–225. o.) • Kézdi Gábor (2004): Iskolázottság és keresetek. Megjelent: Fazekas Károly–Varga Júlia (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör

2004. MTA KTI–OFA, Budapest• Kézdi Gábor (2007): A szakképzés kereslete és kínálata Magyarországon. Hosszútávú trendek és szakma szerinti

illeszkedés, kézirat• Kézdi Gábor (2008): Nem csupán a rendszerváltás következménye A szakiskolai képzés hanyatló hozadékai mögött álló

okok Magyarországon, Fazekas K. (szerk.): Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker, KTI könyvek 9., MTA KTI• Kézdi Gábor – Varga Júlia (2007): A képzési kínálat szakcsoportok szerinti indokolt kínálatának vizsgálata, a

kínálatbővítés hatékony eszközeinek bemutatása, kézirat• Köllő János (2008): Munkahelyi olvasási követelmények és a képzetlen munkaerő foglalkoztatása Nyugat- és Közép-

Kelet-Európában, Fazekas K. (szerk.): Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker, KTI könyvek 9., MTA KTI• OECD (2007): Education at a Glance 2007• OECD (2008): OECD Employment Outlook 2008• Varga Júlia (2007): Munkapiaci trendek magyarországon, 2006, Fazekas Károly, Cseres-Gergely Zsombor, Scharle

Ágota (szerk.): Munkaerőpiaci tükör 2007, MTA KTI - Országos Foglalkoztatási Közalapítvány• Varga Júlia (2008): Szakképzés, Nagy Gyula (szerk.): Jóléti ellátások, szakképzés és munkakínálat, KTI könyvek 10.,

MTA KTI