foldmuveles

FÖLDMŰVELÉSTAN

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztéseTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

Előadás áttekintése

•Tápanyagellátás és földművelés

•A növényi tápelemek és osztályozásuk

•A trágyák csoportosítása

•Műtrágyák fizikai kémiai tulajdonságai

•Istállótrágya

•Hígtrágya

•Zöldtrágya

A növényi tápelemek és osztályozásuk

• Tápelemeknek a növények számára nélkülözhetetlen, esszenciális elemeket tekintjük

• Az elem hiánya esetén a növény fejlődésében zavar áll be

• Az elem pótlásával a hiánytünetek megelőzhetők, vagy megszűntethetők

• Az elem hatása az élettani folyamatokban kimutatható

• Az elem nem helyettesíthető más elemmel

A tápelemek osztályozása• Makroelemek

– C, H, O, N, P, K• Mezoelemek:

– S, Ca, Mg• Mikroelemek

– Fe, Mn, Cu, Zn, Mo, B• Ultramikroelemek

– Co• Hasznos elemek

– Cl, Na, Si, Se

A növények tápelem tartalma(tápelem-igénye)

• Fajonként és fajtánként eltérő• Növényi részenként eltérő• A fenológiai szakasztól, kortól függő• A külső tényezők is jelentősen

befolyásolják (talaj tápanyagtartalma, vízellátottság, tápanyag ellátás stb…)

A gyökéren keresztüli tápanyagfelvételre ható tényezők

A talajtulajdonságok hatása

• Az oldható vegyületek mennyisége• Vízellátottság (a vízkapacitás 75%-a optimális)

• Kémhatás (pH)• Oxidációs-redukciós viszonyok• Ionarányok (antagonizmus, szinergizmus)• A tápionok mozgása a talajban



• Az oxidációs - redukciós viszonyok– Talajszerkezet– Porozitás– Differenciált porozitás– A talaj levegőzöttsége– A talaj nedvességtartalma

• (pangóvíz – levegőtlenség – redukció denitrifikáció, Fe, Mn toxicitás)



• A tápionok mozgása a talajban (tömegáramlás, diffúzió)

– Tápanyag-szolgáltató képesség– Talajszerkezet– A talaj nedvességtartalma– Hidratáció– A talajoldat sókoncentrációja

A gyökéren keresztüli tápanyagfelvételre ható tényezők A talajnedvesség és a biológiai tényezők szerepe

• Vízhiány, víztöbblet• Növényfajok eltérő tápanyagigénye• A növények morfológiai, fiziológiai

különbségei• A gyökérzet kiterjedtsége• A gyökérfelület nagysága

A levélen keresztüli tápanyagfelvételre ható tényezők

• Sztómás, valamint epidermális behatolás• A levél felülete• A levél formája• A kutikula szerkezete

A trágyák csoportosítása

- Közvetlen trágyák (növényi trágyák): A növények tápanyagszükségletét elégítik ki- Talajon keresztül ható - Növényen keresztül ható (lombtrágya)

- Közvetett trágyák (talajtrágyák):Elsősorban a talaj fizikai és kolloidikai tulajdonságaira hatnak

A trágyák csoportosítása• Szerves trágyák

– istállótrágya, – hígtrágya, – zöldtrágya, – szalmatrágya, – kukoricaszár, – tarló-és gyökérmaradványok, – városi szemét, – tőzeg, – fekália, – baromfitrágya, – ipari szerves hulladékok

• Műtrágyák

A műtrágyák csoportosítása

Műtrágyák fontosabb kémiai és fizikai tulajdonságai

• Hatóanyag forma és koncentráció• Oldhatóság• Savasság• Mészindex, sóindex• Higroszkóposság• Szemcse mérete, szilárdsága• Keverési lehetőségek

A műtrágyák savasságának felosztása

• Közvetlen savasság: a műtrágyák sóknak tekinthetők, így a talajoldatban feloldódnak, hidrolizálnak. Oldataik kémiai összetételétől függően lehetnek savasak, semlegesek, vagy bázikusak. Ezt nevezzük természetes savasságnak.

• Közvetett savasság: a műtrágyák a talajoldatban feloldódnak, majd az ionok egy részét

• a; szelektíven felveszik a növények, melynek következménye a fiziológiai savasság

• b; a talajbaktériumok átalakítják, melynek következménye az átalakulási savasság

• c; adszorbeálják a talajkolloidok, melynek következménye az adszorbciós savasság

• d; kilúgozza a csapadék, a talajalkotók valamelyikével vízben jól oldódó vegyületet képez melynek következménye a kilúgzási savasság

Műtrágyák fontosabb kémiai és fizikai tulajdonságai

• Mészindex:– a műtrágya savanyító hatását mennyi kalcium-

karbonát közömbösíti• Sóindex:

– A műtrágyák a talajban feloldódva növelik az ozmózisos nyomást. A sóndexet a NaNO3 károsító hatásához viszonyítják.

• KRL érték:– Kritikus Relatív Légnedvesség – az a relatív

páratartalom érték, amelynél a műtrágya 30°C hőmérséklet mellett elfolyósodik. (higroszkóposság)

Tápanyag-visszapótlás tervezése

1. Szántóföldi termőhely megállapítása2. A termés mennyiségének megtervezése3. A talaj tápanyag-ellátottsági szintjének

megállapítása4. A fajlagos hatóanyagigény meghatározása5. A tervezett termés műtrágya hatóanyag-

szükségletének kiszámítása6. Korrekciók elvégzése7. Kijuttatás tervezése

SzervestrágyázásA talaj szerves anyagának forrásai– Termesztett növények visszamaradó melléktermékei– A talajban élő mikro- és makro szervezetek

– Szerves trágyák• Szerepüket már régóta ismerik

– Homérosz (ie. 900-700): Odüsszeia– Teophrasztosz (ie. 372-287): Ajánlja alkalmazását

• Hatásuk időben elnyújtva érvényesül• A talaj termékenységének fenntartásában elsődlegesek

Az istállótrágya• Az alom és az állatok exkrétumainak különböző

arányú keveréke• Összetétele számos tényező befolyása alatt áll

(faj, fajta, kor, ivar, tartásmós, az alomanyag, takarmányozás, trágya kezelése)

• Hazai körülmények között 10 t jól érlelt istállótrágya átlagos hatóanyag-tartalma – 50-60 kg nitrogén– 25-40 kg foszfor– 60-80 kg kálium

• Az egyes elemek megközelítő aránya 1:0,5:1,2

Az istállótrágya összetétele

• Friss szilárd ürülék– A feletetett takarmány azon része, amelyet az

állati szervezet nem használ fel• 70 % víztartalom• 20 % szerves anyag• 1% ásványi anyag• Jelentős mennyiségű élő és elhalt baktérium

– A tápanyagokat (N, P, K) nehezen bomló, lassabban ható alakban tartalmazza


• A vizelet– Könnyen bomló szerves vegyületek– 90 % víz– N tartalma (karbamid, húgysav-vegyületek)

könnyen bomlik (ammónia, szén-dioxid)– Sok K (Cl-formában)– Kevés foszfor– A friss vizelet baktériummentes


• Az alomanyagok

– Általában gabonaszalma– Az alomanyagnál a legfontosabb paraméter a

nedvszívó képesség, a táplálóanyag-tartalom és a szerves anyag minősége

– A gabonaszalmák a tömegük 2-4-szeresének megfelelő mennyiségű híg ürüléket képesek magukba szívni (szecskázva ennél is többet)

Az istállótrágya kezelése• ÜRÜLÉK + ALOM ≠ ISTÁLLÓTRÁGYA• Friss istállótrágya = káros pentozánhatás• A friss istállótrágyát erjeszteni kell

• Összegyűjtik (trágyaszérű, trágyatelep)• Tárolás, kezelés (minimális tápanyagveszteség)• Nagy szárazanyag- és nitrogénveszteség (30-60

%)• Az erjedést mikroorganizmusok végzik

Az istállótrágya kezelésének szabályai

• Ha a trágyát lazán tároljuk– Az aerob mikroszervezetek révén

szervesanyag bontás– szénhidrát + víz, ammónia⇑– N és szervesanyag veszteség– A trágya felmelegszik– Egy idő után magas hőmérséklet +

oxigénhiány = a szervesanyag lebontás lelassul

Az istállótrágya kezelésének szabályai

• Ha a trágyát tömören és nedvesen tároljuk– Akadályozott levegő utánpótlás– Az aerob szervezetek elpusztulnak– Anaerob szervezetek jelennek meg– Erjedési folyamat indul meg (metán, alkoholok,

tejsav)– Alacsonyabb hőmérséklet– Kisebb veszteségek– A trágya oldható N-ben gazdagabb lesz– HIDEG ÉRLELÉS

Trágyakezelési eljárások

• Hideg érlelés– Viszonylag kevés alomanyagot tartalmazó

trágya azonnali tömörítése révén (pH=6-7)• Meleg érlelés

– Laza rétegzett szétterítés. Meginduló bomlás.– 40 foknál tömörítés, megszakadt oxidatív

lebontás

Trágyakezelési eljárások

• Forró érlelés– 60 foknál tömörítik – Nagy veszteségek– Jobb humifikálódás

• Metános erjesztés– Erjesztés zárt térben, anaerob körülmények

között– Metán keletkezik - (biogáz)– Jobb minőség

Trágyakezelési eljárások• Lapos trágyakezelés

– Nagy felület érintkezik a levegővel– Óriási vesztség

• Szakaszos trágyakezelés– Trágyakazalban történik (4*20-25*3m)– A kazal fenekére 25-30 cm szalma, vagy tőzeg– Napi 50-60 cm trágyaréteg– 2-3, vagy 4-5 nap múlva újabb réteg– A 3 métert elérve leföldelés– Az egyes szakaszokkal 20-25 m hosszúság érhető el

Az istállótrágya érési fokozatai• Friss

– Az istállóból történő kihordás után– Vízben oldható N vegyületek– Érintetlen cellulóz- és szénhidrát tartalom– Csak homok és szélsőségesen kötött talajokon használjuk így

• Félérett– Még meg nem szűnt bakteriális tevékenység– A szénhidrátok bomlása még folyamatban van

• Érett– A szalma már elkorhadt, de még felismerhető– A szénhidrátok és a cellulóz elbomlott– Az erjedés során keletkezett humusz barna, vagy fekete

• Túlérett– szalonnás– sötétbarna, egységes tömeget alkot, CSOMÓS

A hígtrágya• Almozás nélküli tartás során keletkező trágya• Összetevői:

– bélsár, – vizelet, – technológiai víz, – egyéb hulladék-anyagok

• Mennyisége és minősége az ürülékhez keveredő csurgalék- mosó és öblítővíz mennyiségének függvénye

• ÉRTÉKES TRÁGYAANYAG – VESZÉLYES HULLADÉK

A hígtrágya kezelése és tárolása

• Homogenizáló rendszerű trágyakezelés – előnye, hogy a trágyát egységes anyagként

kezeli– hátránya, hogy speciális gépeket igényel

• Kevés kezeléssel és kis veszteséggel történő elhelyezés

• Tartálykocsis szállítás a tárolóba, vagy a mezőgazdasági területre

• Homogenizálás, majd kijuttatás


• Szétválasztáson alapuló trágyakezelés• A SZILÁRD ÉS A HÍG FÁZIST KÜLÖN KEZELIK

– ülepítés (földmedence 2, vagy több fokozatú ülepítéssel. Nem jó megoldás, mert 3 réteg alakul ki

– szűrés (szűrőteres szétválasztás) Nem alkalmazzák• (gépi úton történő fázisbontás) vibroszűrő,

rezonanciavibrátor, rezgőszűrő


• Előzetes tisztítás utáni trágyakezelés– Oxidációs árokba vezetett, áramoltatott hígtrágya. – Aerob lebomlás. – A letisztult víz túlfolyón az ülepítőbe jut. – A vizet elvezetik, az iszapot szikkasztják, majd kijuttatják

• Kombinált tisztítás (mechanikai-kémiai-biológiai)– A hígtrágya a gyűjtőmedencéből a vibroszűrőre kerül. Innen a

szilárd fázist pótkocsira rakják. – A szűrlethez mésztejet adagolnak (flukuáció=pelyhesedés) és az

előülepítőbe vezetik. Innen levegőztető medencébe kerül az anyag (biológiai tisztulás).

– Az ülepítőben kiváló iszapot felhasználják, illetve részben recirkuláltatják.

A zöldtrágyázás

• Valamely gazdasági növénynek még zöld állapotban, virágzás, vagy bimbózás előtt, trágyázás céljából – teljes tömegében –való alászántását zöldtrágyázásnak nevezzük.– A még el nem halt, zöld, lédús, cukorban,

keményítőben és fehérjében és nitrogénben gazdag és csak kismértékben elfásodott növényeket a talajba dolgozzuk.

– Ezzel együtt a növények élő gyökereit is elpusztítjuk.

A zöldtrágyázás

• A zöldtrágyázás növeli a talaj szerves anyag- és tápanyagtartalmát, szerepe van az erózió- és defláció elleni védekezésben.

• Vannak azonban nemkívánatos mellékhatásai is.

A zöldtrágya hatása

• Felhalmozza a nitrogént• Felhalmozza a humuszt• Mérsékli az ásványi anyagok kimosódását• A csapadékvizet a növények hozamában

produktívan értékesíti• Csökkenti az eróziót

A zöldtrágya hatása

• A talajt beárnyékolja• A talajt morzsalékos szerkezetűre alakítja

(biológiai talajművelés)• Lazítja a talajt és az altalajt• Betegségek, kártevők elleni védekezés

(nematicid hatás)

A zöldtrágya mellékhatásai

• Melegben a túl intenzív talajművelés csökkenti a talaj humusztartalmát

• Ha aszályos területen rosszul választjuk meg a zöldtrágyanövényt, vagy túl sok N-t adagolunk, a nagy vízfogyasztás miatt sikertelen lesz a vetés


• Elszaporodó kártevők, betegségek – ha rossz növényt és termesztési időtartamot választunk

• A talajokban a kemény héjú zöldtrágyanövények magvai elfekszenek és kultúr gyomként kárt okozhatnak


• Akadályozza a talajművelést és a következő növény terméshozama csökken, ha túlzott mennyiségű zöldtrágyát szántunk alá, vagy ha azt rosszul dolgozzuk a talajba

A zöldtrágyanövény megválasztása

• Általában homoktalajon, kötött- és szikes talajokon

• Erősen és mélyen gyökerező• Nagy zöldtömeg• Igénytelen, toleráns• Könnyen kezelhető• Gyors növekedés• Alacsony vetőmag igény• Olcsó vetőanyag• A talaj N készletét gyarapítsa

A zöldtrágyanövény megválasztása

• CSILLAGFÜRT, • SOMKÓRÓ, • NAPRAFORGÓ, • TAVASZI BÜKKÖNY, • SZEGLETES LEDNEK, • TAVASZI REPCE, • FEHÉR MUSTÁR, • SZÖSZÖS BÜKKÖNY

A zöldtrágya tápértéke

• Foszforsavból és káliumból legfeljebb annyi kerül vissza a talajba, amennyit a növény felvett

• N-gyűjtő növények esetén jóval többet ad vissza

• A talaj humusztartalma nő• Foszforral és káliummal kiegészítve az

istállótrágyázással megegyező hatás

A zöldtrágya alászántásának irányelvei

• Virágzáskor, mivel ez után a zöldtömeg már nem gyarapodik, a minőség viszont romlik

• Az alátakarás tökéletes legyen – HENGEREZÉS• Az őszi alászántás jobb (elegendő idő a

korhadáshoz a vetésig)• Homokon 20 cm, vályogtalajon 10-15 cm

mélységben• Szántás után henger + könnyű fogas• A zöldtrágyázás hatása 2-3 év

Előadás összefoglalása

•Tápanyagellátás és földművelés

•A növényi tápelemek és osztályozásuk

•A trágyák csoportosítása

•Műtrágyák fizikai kémiai tulajdonságai

•Istállótrágya

•Hígtrágya

•Zöldtrágya

Előadás ellenőrző kérdései

• Mi befolyásolja a növények gyökéren keresztüli tápanyagfelvételét?

• Melyek a zöldtrágyázás pozitív és negatív hatásai?• Melyek a műtrágyák fontosabb fizikai, kémiai

tulajdonságai?

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET

• Előadás anyagát készítették: Dr. Schmidt Rezső, Dr. Beke Dóra

foldmuveles

Documents