hÍrlevÉl - oktatas.hu€¦ · a médiatudatosság az értő, tudatos, kreatív médiahaszná-lat...

3
HÍRLEVÉL 2017. szeptember OKTATÁSI HIVATAL SZOLNOKI PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONT KÖNYVTÁRA Nyitvatartási idő: Hétfő: 8,00 - 16,00 Szerda: 8,00 - 16,00 Csütörtök: 8,00 - 17,00 Elérhetőségeink: Cím: 5000 Szolnok, Mária út 19. Telefon: 96/613-410 E-mail: [email protected] Honlap: www.oktatas.hu A népmese napja XII. Országos népmese-konferencia A leírt és az elmondott mese különbségei, kapcsolatai 2017. szeptember 22. – Pécs, 23. - Eszék A népmese eredendően a szóbeli elbeszélő költészet (népköltészet) hatókörébe tartozott. A népi kultúra felfedezésé- nek köszönhetően azonban a 19. század óta lejegyezve, könyv formájában is mind szélesebb körben elérhető. A mese- mondás hagyományos alkalmai – elsősorban a társas munka- alkalmak – a 20. század folyamán fokozatosan háttérbe szo- rultak, ezzel a közösségi, élő szavas mesemondás gyakorlata szinte teljesen eltűnt. Napjainkban azonban a folklór más terü- leteihez (népzene, néptánc, kézművesség) hasonlóan a szó- ban előadott népmese is mindinkább megtalálja helyét a mo- dern kultúrában. Egyre több helyen, gyermek-és felnőtt közön- ség egyaránt hallgathat mesemondást. A népmesével kapcsolatban jellemzően egypólusúvá vált a közgondolkodás (sőt, a téves elképzelések is gyakoriak): olva- sott és szinte kizárólag gyermekműfajként tartja számon a köz- vélekedés. Napjaink mesemondói gyakran kapják kérdésként: melyik mesét olvasod ma? Az sem egyértelmű mindenkinek, hogy az élő szóban előadott népmese nem azonos a könyvből megtanult és betűhíven reprodukált meseszöveggel, hiszen a történetet minden elmondáskor újraalkotja a mesemondó. (Ezt a mesemondó versenyek kiírása, zsűrizése ékesen bizonyítja.) A mesék kétféle megjelenési formája más és más módon szol- gálja ugyanazokat a célokat: az olvasóvá nevelés fontos esz- közei, esztétikai élményt nyújtanak. Az olvasó/hallgató képze- lete és fantáziája mind a két forma esetében intenzíven edző- dik, kéz a kézben jár tehát az írott/olvasott és az elmondott mese. Az élő szavas improvizatív népmesemondás évszázadokon keresztül csiszolódott történeteket hagyományoz tovább, a hallgatóság és a mesemondó számára is közösségi élményt ad. S hogy tanulható-e a mesemondás ma? A 21. század megvál- tozott társadalmi struktúrái mellett is fel kell fedeznünk azokat a módokat, fel kell ismernünk azokat a helyzeteket, amelyek által és amelyekben igenis megtanulható az élő szavas mese- mondás. Az együtt mesélés, az egymástól való tanulás, a fo- lyamatos szakmai kapcsolattartás lehet a kulcs a közösségi mesemondás terjesztésében és az egyéni mesemondói tech- nikák csiszolásában. Konferenciánkon a népmese kétféle megjelenési módja – a rögtönözve elmondott és a könyv alakban, nyomtatásban meg- jelent –, lényegi közös vonásaira és különbségükre irányítjuk a figyelmet. A Magyar Olvasástársaság (HUNRA), a Hagyományok Há- za és a Meseszó Egyesület összefogása, ennek a szakmai programnak a közös megrendezése is azt kívánja jelezni, hogy a mondott és az olvasott népmese egyaránt fontos számunkra, s bőven van tennivalónk e területen. http://www.hunra.hu/74-news/1441-nepmese-a-szobelisegben-es-az-irasban Értesítjük olvasóinkat, hogy 2017 októberétől új telefonszámon érhető el a könyvtár: 96/613-410

Upload: others

Post on 15-Jun-2020

3 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

HÍRLEVÉL 2017. szeptember

OKTATÁSI HIVATAL SZOLNOKI PEDAGÓGIAI OKTATÁSI KÖZPONT KÖNYVTÁRA

Nyitvatartási idő:

Hétfő: 8,00 - 16,00 Szerda: 8,00 - 16,00

Csütörtök: 8,00 - 17,00

Elérhetőségeink:

Cím: 5000 Szolnok, Mária út 19. Telefon: 96/613-410

E-mail: [email protected] Honlap: www.oktatas.hu

A népmese napja − XII. Országos népmese-konferencia

A leírt és az elmondott mese különbségei, kapcsolatai

2017. szeptember 22. – Pécs, 23. - Eszék

A népmese eredendően a szóbeli elbeszélő költészet (népköltészet) hatókörébe tartozott. A népi kultúra felfedezésé-nek köszönhetően azonban a 19. század óta lejegyezve, könyv formájában is mind szélesebb körben elérhető. A mese-mondás hagyományos alkalmai – elsősorban a társas munka-alkalmak – a 20. század folyamán fokozatosan háttérbe szo-rultak, ezzel a közösségi, élő szavas mesemondás gyakorlata szinte teljesen eltűnt. Napjainkban azonban a folklór más terü-leteihez (népzene, néptánc, kézművesség) hasonlóan a szó-ban előadott népmese is mindinkább megtalálja helyét a mo-dern kultúrában. Egyre több helyen, gyermek-és felnőtt közön-ség egyaránt hallgathat mesemondást.

A népmesével kapcsolatban jellemzően egypólusúvá vált a közgondolkodás (sőt, a téves elképzelések is gyakoriak): olva-sott és szinte kizárólag gyermekműfajként tartja számon a köz-vélekedés. Napjaink mesemondói gyakran kapják kérdésként: melyik mesét olvasod ma? Az sem egyértelmű mindenkinek, hogy az élő szóban előadott népmese nem azonos a könyvből megtanult és betűhíven reprodukált meseszöveggel, hiszen a történetet minden elmondáskor újraalkotja a mesemondó. (Ezt a mesemondó versenyek kiírása, zsűrizése ékesen bizonyítja.)

A mesék kétféle megjelenési formája más és más módon szol-gálja ugyanazokat a célokat: az olvasóvá nevelés fontos esz-közei, esztétikai élményt nyújtanak. Az olvasó/hallgató képze-lete és fantáziája mind a két forma esetében intenzíven edző-dik, kéz a kézben jár tehát az írott/olvasott és az elmondott mese.

Az élő szavas improvizatív népmesemondás évszázadokon keresztül csiszolódott történeteket hagyományoz tovább, a hallgatóság és a mesemondó számára is közösségi élményt ad.

S hogy tanulható-e a mesemondás ma? A 21. század megvál-tozott társadalmi struktúrái mellett is fel kell fedeznünk azokat a módokat, fel kell ismernünk azokat a helyzeteket, amelyek által és amelyekben igenis megtanulható az élő szavas mese-mondás. Az együtt mesélés, az egymástól való tanulás, a fo-lyamatos szakmai kapcsolattartás lehet a kulcs a közösségi mesemondás terjesztésében és az egyéni mesemondói tech-nikák csiszolásában.

Konferenciánkon a népmese kétféle megjelenési módja – a rögtönözve elmondott és a könyv alakban, nyomtatásban meg-jelent –, lényegi közös vonásaira és különbségükre irányítjuk a figyelmet.

A Magyar Olvasástársaság (HUNRA), a Hagyományok Há-za és a Meseszó Egyesület összefogása, ennek a szakmai programnak a közös megrendezése is azt kívánja jelezni, hogy a mondott és az olvasott népmese egyaránt fontos számunkra, s bőven van tennivalónk e területen. http://www.hunra.hu/74-news/1441-nepmese-a-szobelisegben-es-az-irasban

Értesítjük olvasóinkat, hogy 2017 októberétől új telefonszámon érhető el a könyvtár:

96/613-410

KÖNYV ÉS NEVELÉS 2016/3.

Olvasáspedagógia

Koltay Tibor Néhány adalék a digitális olvasás témaköréhez Az internet telítve van szöveges tartalmakkal, tehát csak írni-olvasni tudó társadalmi környezetben volt és lehet ma is sikeres. A digitális olvasással kapcsolatos aggodalmak-nak, amelyek mindenekelőtt arra épülnek, hogy a nyomta-tott szöveget egészen másként olvasunk, mint a képernyőn megjelentet, ennek ellenére van alapja.

http://folyoiratok.ofi.hu/konyv-es-neveles/nehany-adalek-a-

digitalis-olvasas-temakorehez

FIGYELMÜKBE AJÁNLJUK

Televele Médiapedagógiai Egyesület

A médiatudatosság az értő, tudatos, kreatív médiahaszná-lat már kisgyermekkortól nagyon fontos. Ezt is tanulni kell - a médiapedagógia folyamatos kommunikáció, amely se-gítséget nyújt a médiaélmények feldolgozásában. Ebben a gyerekek legfontosabb segítői a szülők és a pedagógusok.

Ez a honlap nekik szól.

http://televele.hu Tananyagok

MOPED - Médiaértés és demokratikus értékek tananyagcsomag óvodásoknak és általános iskolásoknak TANDEM - Médiapedagógiai prevenciós program, tananyagcsomag 5-6. osztályosok-nak internetbiztonság és médiaerőszak téma-körben DRÓN program - a kritikai médiaműveltség fejlesztése, az online információ megítélése, álhírek 10-18 éveseknek E-TANANYAGOK TANÁROKNAK - a média-szabadságról és a média működéséről taná-roknak

Villányi Gergő: Meg kell tanítanunk kommunikálni a gyereket

https://www.digitaliscsalad.hu/kerdesek-valaszok/meg-

kell-tanitanunk-kommunikalni-gyereket/

MAGYAR KÖNYVTÁROSOK EGYESÜLETE

49. VÁNDORGYŰLÉSE

Miskolc, 2017. július 5-7.

Az élet minősége – könyvtárosok a társadalomért

A Könyvtárostanárok Egyesülete

A tanulás minősége - az élet minősége -

a könyvtárostanárok a társadalomért

szekcióprogramjának prezentációi és a

csoportfeladat elérhetők:

http://www.ktep.hu/MKEvandgy2017

BEKE JÓZSEF: ARANY- SZÓTÁR I-III. 1986-tól három évtizedre volt szükség, hogy 2016-ra (legalább a verses művek szóanyagából) elkészüljön a most megjelent Arany-szótár, igaz, egyetlen ember, Beke József tanár nyolcéves önzetlen munkája révén.

A szótár Arany költői nyelvének szókészletét tartalmazza: 262 404 szóelőfordulásból 22 423 szótári szót (egyedi szót) értelmez, magyaráz. Az óriási szómennyiség csak három kötetben fért el 872+964+1180 oldalon.

Az Anyanyelvápolók Szövetségétől kapott kiadványok tanulmányozhatók a Szolnoki POK könyvtárában.

KÖNYVTÁRUNK ÚJ BESZERZÉSEI

Bognárné Kocsis Judit: Pedagógiai kutatások módszertana és statisztikai alapjai. Pannon Egye-

tem Kiadó, 2014. 247 p.

Chapman, Gary – Pellicane, Arlene: Netfüggő gyerekek. Hogyan teremtsünk egyensúlyt a vir-

tuális és a valódi kapcsolat között? Harmat Kiadó, 2016. 262 p.

Fritz Péter: Szellemi rekreáció. Rekreáció mindenkinek II. Dialóg Campus Kiadó, 2015. 396 p.

Gerő Zsuzsa: Klinikai gyermekpszichológiai tanulmányok és más írások. Elmélet és terápia

kölcsönhatásai. Flaccus Kiadó, 2017. 524 p.

Keszler Borbála: Magyar grammatika. Műszaki Könyvkiadó, 2017. 573 p.

Lukács Józsefné-Ferenc Éva: Mesés mozgás. Játékos őszi mesés torna az óvodai élet minden-

napjaira. Flaccus Kiadó, 2017. 154 p.

Notbohm, Ellen - Zysk Veronica: Ezeregy nagyszerű ötlet autizmussal élő vagy Asper-

ger-szindrómás gyerekek neveléséhez és tanításához. Akadémiai Kiadó, 2016. 346 p.

Pléh Csaba: A tanulás és gondolkodás keretei. A népi pszichológiától a gépi pszichológiáig.

Typotex Kiadó, 2015. 492 p.

Rudas János: Csoportdinamika. Kezdőknek, haladóknak, kívülállóknak. Oriold és Társai Kiadó,

2016. 228 p.

N. Tóth Ágnes: A pedagógia adósságai. Savaria University Press, 2015. 317 p.

Váczi Dorka: Kompetencia kalauz. 33 feladatterv kompetencia-fejlesztéshez. Neteducatio Kft.,

2017. 94 p.

Tanuljunk egymástól…

A Könyvtári hírlevél a tájékoztatás mellett fórumot kíván biztosítani az iskolai könyvtárak jó gyakorlatainak, az

olvasáskultúra népszerűsítését szolgáló programjainak bemutatására, módszertani ötletbörzére a könyvtár-

pedagógiai munkában.

A könyvtárostanárok megjelentetésre szánt anyagait Garai Ildikó pedagógiai referens várja

az alábbi e-mail címre: [email protected]