tanulunk tanulni

8/18/2019 Tanulunk Tanulni

1/34

http://www.tanuljhatekonyan.hu/


2/34

Prof. Dr. Giselher GuttmannTANULUNK TANULNI

Ez a kiadvány az Osztrák Oktatási és Kulturális Minisztérium ingyenesbrosúrájának a fordítása.

Eredeti címe: Wir lernen lernen Kiadó: Schulservice, Bundesminsiterium für Unterrricht und Kunst, 1991 Tartalmi felel# s: Dr. Fritz Rosenberger

Illusztrációk: Martin Emil Menzel

Magyar kiadás: www.tanuljhatekonyan.huFordító, szerkeszt# : Földiné Sz# ke Sarolta, 2014

Ingyen letölthet ! : www.tanuljhatekonyan.hu A kiadvány változatlan formában szabadon fénymásolható ésterjeszthet# . Idézés esetén kérjük a forrást megadni.


3/34

Tartalomjegyzék

Bevezetés 4

Tanulásra kész állapot 6

Izomfeszítés: az aktivitás fokozása 8

Tanulás el ! tt “ürítsük ki a fejünket” 10

Ne nyeljünk túl nagy falatokat 11

Képzeletben rajzolni 14

Az agy, olyan mint egy izom 16

Alkotói szünet 18

Sakktábla tanulás 20

Az emlékezet felezési ideje 22

A magolás értelmetlen 23

Ismétlés – az igazi csodatölcsér 24

Az 5-10-20 perces program 25

Tanulókártyák 27

A tanulás receptje 10 pontban 29


4/34

El! szó az osztrák kiadáshoz

Kedves Diákok, Tanárok és Szül# k!

„Azért járnak a gyerekek iskolába, hogy tanuljanak. Dehogyan is kell tanulni?” Ez a kérdés nem is olyanellentmondásos, mint ahogy els# pillanatban t$ nik, egy olyandiák számára, aki nehezen boldogul a tananyaggal. Sok tanárés szül# feltételezi, hogy a gyerek tudja, hogyan kell tanulnia.Hiszen megtanulta az anyanyelvét, megtanult járni, labdázni,énekelni és még sok mást, jóval miel# tt még iskolába mentvolna. Mégsem tudja minden diák elkerülni a tanulásinehézségeket.

Az iskolareform nem mehet el e probléma mellett. Ez abrosúra annak jegyében készült, hogy a helyes tanulásról valófelvilágosítás az iskolareform fontos célja. (...)

Mindannyian tudjuk, hogy az iskolának mindig újabbtanulnivalókat kell gyelembe vennie és a tanulás amunkavégzés során is egyre fontosabb szerepet tölt be. Azelektromos adatbankok a jöv# ben sem lesznek képesekpótolni az összefüggések felismerését és tartalmakösszekapcsolását. Ezért mindennek nagy jelent# ségettulajdonítok, ami a tanulás képességének fejlesztésétszolgálja.

Dr. Helmut Zilk osztrák oktatási és kulturális miniszter


5/34

El! szó a magyar kiadáshoz

Kedves Olvasó!

Gondolkoztam azon, hogy az általam ismert tanulásról szólómagyar könyvek közül, mit tudnék ajánlani diákoknak, tanulnivágyóknak olvasásra. Melyik az a könyv, ami nem túl elméleti,nem unalmas és nem néhány száz oldalból kell kimazsolázni ahasznos tanácsokat. Arra jutottam, hogy hasznos lennemegosztani ezt a kis füzetet, ami rövid, tömör és jólhasználható tanácsokat ad a tanuláshoz. Az egyszer$ magyarázatokat szemléletes ábrák illusztrálják, melyek amegjegyzést is segítik, a végén pedig összefoglaló található abemutatott módszerekr# l.

Szerz# je Dr. Giselher Guttmann professzor, a BécsiEgyetem Pszichológiai Intézetének vezet# je, aki írásátegyaránt szánta diákoknak, szül# knek és tanároknak. A jelenfordítás az osztrák Oktatási és Kulturális Minisztériumingyenes kiadványát követi.

A megjelenése óta eltelt húsz év távlatából elmondható,hogy a feln# ttek között is nagy népszer$ ségnek örvendett,nemzedékek tanultak bel# le tanulni és alkalmazták sikerrel azitt leírt tanácsokat, melyek ma sem avultak el.

Sikeres alkalmazást kíván:

Földiné Sz# ke Sarolta a kiadvány fordítója és szerkeszt# je tanár, önismeret- és tanulás tréner

www.tanuljhatekonyan.hu


6/34

Bevezetés

Gyakran hangzik el otthon a felszólítás: „Tanulj!” Erre aztántöbb-kevesebb lelkesedéssel el# kerül a tankönyv vagy afüzet… de mi is történik tulajdonképpen? Hogyan is zajlik ezaz úgynevezett „tanulás”?

A következ# oldalakon olyan stratégiákról lesz szó, melyekmegkönnyíthetik az új tartalmak megjegyzését. Megjegyezném, hogy csak a tudás elraktározásáról lesz szó,ami csak egy része a munkának. Az új anyag megtanulásához

még sok más dologra is szükség van: fel kell dolgoznunk abevezet# információkat, kereszt-kapcsolatokat létrehozni,összefüggéseket felismerni, gyakorolni a megtanultakat éslehet# leg minél többféle alkalmazásukat kipróbálni.

Bár pontosan tudjuk, hogyan kell például egy számunkramár világos matematikai szabályt növekv# nehézségi fokúpéldákon gyakorolni, sokaknál hiányzik a világos terv.Néhányan leülnek (nem ritkán az utolsó délután) és órákhosszat „magolják” az anyagot. Talán estére tényleg eljutnakoda, hogy többé-kevésbé meg tudják jegyezni a legfontosabbrészeket. Mégis biztonsággal megjósolható, hogy a következ# reggelen szinte semmire sem fognak emlékezni. Ha ugyan-ennyi órát elosztottak volna négy napra, úgy lényegesenkevesebb megterheléssel tartós megjegyzést érhettek volnael!

Ezért be szeretnék mutatni néhány tanulási technikát,amelyek modern tudományos felismeréseken alapulnak ésgyakorlati felhasználhatóságukat is kipróbálták, közbenröviden szót kell ejtenünk az elméleti alapokról is.

Módszereink egy része az agy m$ ködésével és teljesít# képességévelkapcsolatos neuropszichológia vizsgálatokra épül, amelyeket f# ként Dr. H.Bauer docens végzett. Ezeknek a felismeréseknek a gyakorlati kipróbálásátmár évekkel ezel# tt elvégeztük iskolai kísérletek keretében, amelyekben Dr. F.Beer udvari tanácsos és Dr. E. Vaneek docens sokat segítettek.


7/34

Sikerült kidolgozni néhány egyszer$ receptet, amelyek-nek csak egy hátrányuk van, amit mindjárt az elején egyhasonlattal szemléltetünk.

Ha edzeni akarjuk az izmainkat, olcsón be tudunk szereznisúlyzót. Azonban a súlyzó csak akkor fog segíteni, hanaponta használjuk. Ugyanez érvényes az összes alábbistratégiára is. Csak kitartó és következetes alkalmazásukvezet sikerhez!


8/34

Biztos megtörtént már veled, hogy rövid ideig hallottál egydallamot és aztán nem tudtad ki$ zni a fejedb# l, órák hosszatelkísért. Miért nem sikerül ez egy telefonszámmal, amitsürg# sen meg kellene jegyeznünk, mert éppen nincs akezünk ügyében toll vagy miért nem sikerül egy címmel, amitnem szabadna elfelejtenünk? Ilyen esetekben buzgón igyekszünk, de csak nem akar

sikerülni, hogy az a néhány új információ gyökeret verjen afejünkben. Ezek a hétköznapi meggyelések mutatják, hogy az agy

teljesít# képessége nagy ingadozásoknak van kitéve,különösen az információ elraktározásának terén. Ha teljesenéberen és gyelmesen dolgozunk, újra meg újra fellépnekolyan id# szakok, amikor korlátozottan tudunk megjegyeznidolgokat, majd ezeket olyan fázisok váltják fel, amikorkimagasló a teljesítményünk.

TANULÁSRA KÉSZ ÁLLAPOT


9/34

Ezeknek a ciklusoknak a kezdete és vége sajnos rejtvemarad el# ttünk. Nem tudjuk felismerni# ket, mivel nincs olyanérzékszervünk, ami a tanulásra kész állapotot észlelné.

Finom mér# eszközökkel természetesen kimutathatóak atestünkben olyan változások, amelyek ezzel kapcsolatosak. Atanulásra kész állapotban – még ha nagyon kicsi mértékbenis, de változik a testh# mérséklet, a test energiafelhasználása,az agyunk elektromos aktivitása és az izomzat feszültsége.Ezek mind ingadoznak az éberségünkkel és az azzal kapcso-latos teljesít# képességgel együtt, azaz szakszóval az aktivációs szintünkkel.


10/34


11/34

Majd következnek a vállak és a kezek. Látható mozgásnélkül megfeszítjük az adott terület minden izmát és közbenérezzük, hogy a karunk az ujjaink végéig megfeszül. Így

maradunk 3 másodpercig, majd 10 másodperc lazítás utánmegismételjük. A következ# lépésben a mellkast, majd a hátatfeszítjük meg, végül a lábakat.

Ennek az izometriás gyakorlatnak a végén, amikor tet# t# ltalpig átmozgattuk az izmokat, még egy gyakorlatotvégezhetünk, mely különösen hatékony és kés# bb az egészfolyamatot helyettesítheti. Nyomjuk a nyelvünket 3 másod-percig er# sen a szájpadlásunkhoz és maradjon ebben azérezhet# feszültségben. Majd lassan engedjük le a nyelvünketés érezni fogjuk, hogy az ezzel kapcsolatos ellazulás kiterjedaz egész testünkre.

Az aktiválás és lazítás váltogatásával elérhetünk lazaállapotot, melyben maradjunk mintegy két percig és közbenkapcsoljuk ki a gondolatainkat.


12/34

Tanulás el# tt próbáljuk meg mentesíteni a fejünket mindenzavaró tényez# t# l: tegyünk félre minden elterel# gondolatot,megvalósítatlan tervet, rejtett vágyat és összpontosítsunk arra,amit éppen tanulni akarunk.

A fej „kiüresítése” garantálja, hogy ha utána visszatérünk akoncentrált, éber állapothoz, hosszabb id# n át fokozottanképesek leszünk megjegyezni, befogadni dolgokat.

Ezért nagyon hasznos, ha minden intenzív tanulási szakasztaz el# z# részben leírt módon kezdünk. Ezt az el# készülésirituálét legfeljebb egy nap kétszer alkalmazzuk , és a tananyagazon részei számára tartsuk fenn, amelyek nagyobb

nehézséget jelentenek számunkra. (A nap folyamán azonban számtalanszor elhatározhatjuk, hogy most csak az el ! ttünk állófeladatra koncentrálunk. - A ford.)

TANULÁS EL! TT„ÜRÍTSÜK KI A Fejünket”


13/34

A rövid kikapcsolás bár nem olyan hatékony, mint a intenzívlazítás, de gond nélkül alkalmazhatjuk gyakrabban. A rövidlazításokat gyakran és közvetlenül az aktív tanulási szakasz

után iktassuk be, így az egyhangú, tagolatlan magolás helyetta koncentrált munka és rövid lazítási szakaszok váltjákegymást.

Minden nagyobb kihívás el# tt, amikor teljesítenünk kell (pl.vizsga, dolgozat), alkalmazhatjuk a lazítást, f# leg, ha aproblémával nehezen boldogulunk. Az ilyen helyzet egybeszorult ókhoz hasonló, amit be akarunk tolni, de minélinkább er# ltetjük, annál kevésbé akar mozdulni. Csak úgy jutunk a célhoz, ha a ókot kicsit visszaengedjük és újranekilendülünk, azaz ha rövid ideig magunkba szállunk.

Ha a mindennapokban a tanulásról beszélünk,legtöbbször nem gondolunk bele, hogy ez a rövid szóhosszan tartó, bonyolult folyamatot ír le. Egy új információtnem tudunk egy csapásra, egy lépésben elraktározni. El# szöraz „átmeneti raktárba” kerül, ahol egy ideig készenlétben vanegészen addig, amíg eld# l, hogy nyomtalanul elvesszen-e,vagy méltó arra, hogy tartós formában elraktározzuk.

Emlékezetünknek ez az el# szobája, az úgynevezett rövidtávú memória, úgy épül fel, hogy az új tartalom szinteváltozatlanul megmarad benne úgy, mint egy fénykép, minden

fontos és kevésbé fontos részlettel együtt.

NE NYELJÜNK TÚLNAGY FALATOKAT


14/34

Agyunk ezt a luxust azonban csak igen rövid ideig és csakkorlátozott mennyiség$ információ esetén engedheti megmagának. Gyorsan el kell d# lnie, hogy az éppen tudatunkba

belépett információ érdemes-e arra, hogy tartósanelraktározódjék vagy sem. A tartós bevésés ugyanis jelent# s átalakítást követel. Az

információ nem minden sokszín$ részletével együttraktározódik el, hanem csupán a legfontosabb tartalmakkerülnek át a hosszú távú memóriába. Ez az átalakításóhatatlanul információvesztéssel jár és tetemes id# - ésenergiaráfordítást igényel.

Az emlékezetnek ez a kétlépcs# s szerkezete tesziszükségessé, hogy egyszerre ne túl sok információt vigyünkagyunk „emlékezet-el# szobájába”.

Csak ha megfelel# mennyiség$ információnak tesszük ki azagyunkat, akkor tudja azokat feldolgozni: egy “adaggal“ többaz egész rakomány elvesztését eredményezheti.

Ezért minden új tartalmat, amellyel szembesülünk, el# szörmeg kell vizsgálnunk abból a szempontból, hogy mi az, amitvalóban meg kell jegyeznünk bel# le. Hiszen a tankönyveknagy részét nem kell ténylegesen megtanulni, hanem atankönyv arra szolgál, hogy bizonyos problémákhozelvezessen, el# készít# ismereteket közöljön, vagy az éppentárgyalt törvény alkalmazását és jelent# ségét szemléltesse. Amit valóban meg kell jegyeznünk, azok mindig rövid,lényeges információk: kizárólag ezek képezik a tulajdon-képpeni tanulnivalót. Ilyen lényeges információ lehetvalamilyen matematikai képlet, helyesírási szabály, zikaitörvény vagy földrajzi tény. A lényeget mindig röviden,szalagcímhez (újság f# címéhez) hasonló formában kellmegfogalmaznunk. Ennek megvalósítása eltér# nehézség$ lehet, például egy matematikai probléma esetén biztosankönnyebben sikerül, mint amikor biológiai törvényszer$ ségr# l

van szó.


15/34


16/34

Rövid távú memóriánk el# szobájából a végleges hosszú távúmemóriába való átmenetet aligha tudjuk befolyásolni. De a kisadagok feldolgozása mellet még egy másik fogás sokatsegíthet.

Megpróbálhatunk az adott tartalomhoz képes illusztrációtkigondolni, vagyis egyfajta „képzeletbeli rajzot vagyképregényt”.

KÉPZELETBEN RAJZOLNI


17/34

Ezek a képek nyugodtan lehetnek viccesek vagy akárgroteszkek is, és teljesen tükrözhetik személyes ízlésünket.Minél szokatlanabb és humorosabb ez a fantáziadús

illusztráció, annál jobban megragad a tartalom, amit asegítségével el akarunk raktározni. Azonban ehhez is szükség van egy kis gyakorlásra, és csak

bizonyos id# elteltével leszünk képesek arra, hogy szükségesetén ilyen képzeletbeli rajzokat alkossunk, amelyeket„ragasztóként” használhatunk, ha makacsul ellenállótartalmakat akarunk megjegyezni.

Példaként bemutatom, hogyan járt el egyik tanulónk, akineknehézséget jelentett megjegyezni, hogy németül a trónt[=Thron] th-val írják. Egyszer kigondolt egy képzeletbeli rajzot,amelyben egy királyt ültetett a trón „th-” bet$ jére. Ezzel aproblémát egyszer s mindenkorra megoldotta.

Ezt a technikát természetesen csak különösen nehezenmegjegyezhet# információ esetén szükséges alkalmaznunk.Nem kell megijednünk, ha nem sikerül rögtön megfelel#

képeket kitalálni. Már rövid gyakorlás után sikerülni fogbármilyen megjegyzend# dologhoz a megfelel# képetkigondolni!


18/34

Csak rövid ideje tudjuk, hogy mi is történik, amikor azinformáció a rövid távú memória el# szobájából a hosszú távúmemóriába kerül át és tartós formát vesz fel. Agyunkbanekkor intenzív átalakítási folyamatok zajlanak le: idegsejteknövekednek és új kapcsolódásokat hoznak létre úgy, hogy egy

intenzív tanulási folyamat végére a nagyagy kérge vastagabblesz.

AZ AGY OLYAN,MINT EGY IZOM


19/34

Az agy, amelyet nemrégiben még teljesen változhatatlannaktartottak, rendkívül érzékenyen reagál az újdonságokra ésmegdöbbent# változásokra képes. Egy izommal lehetne

összehasonlítani, amely edzés által növekszik - éppígy az agyis.Széles körben elfogadott az a nézet, hogy egy véglegesen

elraktározott tartalom már soha többé nem törl# dhet kiteljesen. Csak azt felejtjük el, amit más tartalmak elnyomtakés elfedtek. Agyunkban azonban kitörölhetetlenül megmaradaz egyszer már a hosszú távú memóriában elraktározottinformáció.

Habár err# l a nézetr# l még vitatkoznak, egy dolog azonbanbiztos: ezek a tartós változások, növekedési és átrendez# désifolyamatok nagyon sok id# t igényelnek, és biztosan többóráig, de valószín$ leg akár napokig is eltartanak. Ezzel egymeglep# , és komoly következményekkel járó tényhez jutottunk: a tulajdonképpeni megjegyzés, elraktározás csakakkor veszi kezdetét, amikor mi magunk már abbahagytuk a

tanulással való tudatos foglalkozást, és hosszabb ideig eltart,miközben mi már egészen mással foglalkozunk.


20/34

Ezt a meglep# meggyelést az új tartalmak elraktározásánakhosszáról egy rövid, könnyen megjegyezhet# mondattalfoglalhatjuk össze: „Az agy tovább tanul, mint a tudat.” Enneka ténynek nagy gyakorlati jelent# sége van. Az következikbel# le, hogy a tanulási folyamatután következ# id# szaknak

nagyon-nagy jelent# sége van - amelyet általában egyáltalánnem vettünk gyelembe. A tudatos tanulási fázisban többnyire nagy odagyeléssel

dolgozunk, és azt állítjuk, - látszólag joggal, hogy optimálisvolt a tanulásunk. Nem számolunk azzal, hogy valójábanamegjegyzés szempontjából az a dönt ! , ami a tanulás után történik.

Minél zavartalanabbul töltjük ezt az id# t, annál eredmé-nyesebben kerül át az új információ a hosszú távú memóriába.Ez a tény az agyfunkció-zavarok meggyeléséb# l már régótaismert. Egy enyhe agyrázkódással járó balesetnek lehet olyankövetkezménye, hogy a hosszú távú memóriában nem tudvégbemenni tartós elraktározás. Éppen a baleset el# ttimásodpercek teljesen kitörl# dnek agyunkból, mint amikorelszakad egy lm, bár az eseményeket kétségkívül a

legnagyobb koncentrációval és gyelemmel követtünk. A legjobb tehát az lenne, ha egy intenzív tanulási szakasz

után semmivel sem foglalkoznánk, vagy még el# nyösebblenne, ha aludnánk. Tudományos vizsgálatok tényekkelbizonyítják, hogy azok az információk, amelyeket este,röviddel elalvás el# tt tanultunk meg, lényegesen jobbanmegmaradnak az emlékezetben, mint amelyeket reggel,felébredés után próbálunk megjegyezni.

ALKOTÓI SZÜNET


21/34

A fáradtság ellenére az este tanuló kísérleti csoport azavartalan éjszakai nyugalomnak köszönhet# en megel# zte areggel tanuló csoportot.

Egyszer$ en hasznosíthatjuk az el# bbi tapasztalatot:tegyünk félre estére kis mennyiség$ , különösen nehezenmegjegyezhet# tananyagot - legfeljebb 3 vagy 4 információ-egységet – és ismételjük át még egyszer, közvetlenül elalvásel# tt. A kés# i átismétlés különlegesen nagy hatékonysággalvés# dik be az emlékezetünkbe.

Természetesen nem merülhetünk minden tanulási fázis utánmély álomba, de lehet# leg iktassuk be a korábban leírtlazítási-szüneteket, és kapcsoljunk ki teljesen. Ez az alkotóiszünet jelent# sen kedvez a megjegyzésnek és az összhatás

szempontjából nézve id# megtakarítást is fog jelenteni.


22/34

Ha nagyon sok tanulnivalóval kell megbirkóznunk, természe-tesen nem lesz mindig lehetséges, minden szakasz után igazipihen# szünetet beiktatni. Azonban erre az esetre is vanegyszer$ megoldás. Az egymást követ# tanulási fázisokatösszeállíthatjuk úgy, hogy különböz# témakörök kövessék

egymást: sakktáblaszer$ en olyan területtel foglalkozzunk,amelyik az el# tte feldolgozott anyaghoz a legkevésbé hasonlít.Ennek a stratégiának is megvan a maga oka,– bár ez szembenáll azzal a régi szabállyal, hogy „maradjunk egy dolognál.”

Minél jobban hasonlít ugyanis két szellemi tevékenységegymáshoz, annál több közös kapcsolódási pontot használ azagy feldolgozásuk során. Két teljesen különböz# gondolkodásifolyamatot azonban egészen más idegsejtcsoportokszabályoznak. Amíg zajlik az egyik folyamat, addig a másiktevékenységet irányító idegsejtek tulajdonképpen pihen# állapotban vannak.

Ebb# l a m$ ködési elvb# l a következ# tanulási receptvezethet# le: osszuk fel a különböz# területeket érint# tananyagunkat megfelel# nagyságú tömbökbe, és úgy állítsukössze tanulási programunkat, hogy az egymáshoz

legkevésbé hasonló területek következzenek egymás után.

SAKKTÁBLA TANULÁ


23/34

Például egy matematika-tömböt követhet szóismétlés, majdátugorhatunk egy reáltárgyra (pl. kémiára v. zikára).

Ezzel a „sakktábla-tanulással“ kedvez# esetben éppen olyzavarmentesen jegyezhetünk meg dolgokat, mintha mindenszakasz után igazi pihen# szünetet tartottunk volna.


24/34

A száz éves tanuláskutatás egyik leggyelemreméltóbbfelismerését tekintélyes kora ellenére megdöbbent# enkevéssé tartják szem el# tt. Még ha valamit végre fáradságosmunkával be is véstünk az emlékezetünkbe, és addigismételtünk, amíg tényleg tudjuk, még akkor sem jegyeztük

meg végérvényesen. Épp ellenkez# leg: ha sorsára hagyjuk azadott tartalmat, és mintegy fél óra múlva megvizsgáljuk,átlagosan kb. a fele „elt$ nik”. Minden új, frissen megtanulttartalom elszivárog, 30 perc alatt kb. felez# dik.

Az Ebbinghaus által leírt felejtési görbe ezután márszerencsére hamarosan laposabbá válik, mégsem marad megaz emlékezetben több, mint átlagosan az adott anyagötödrésze. Mivel sajnos nem tudjuk, hogy az anyagnak melyikötödrészér# l van szó, csak egy kiút marad. Ezt a jelent# semlékezet-veszteséget megfelel# stratégiákkal kell ellen-súlyoznunk, és végleg meg kell barátkoznunk a gondolattal,hogy az el# ször megtanult anyag legnagyobb része,akármilyen jól tudjuk is - bizonyos id# múlva óhatatlanul el fogt$ nni. Amit ma megtanultál, azt holnapra biztosan elfelejted!

AZ EMLÉKEZETFELEZÉSI IDEJE


25/34

Már a tudományos vizsgálatok el# tt, a hétköznapitanulási helyzetek meggyeléséb# l is ismert volt a frissenmegtanult anyagoknak az imént leírt „elpárolgási törekvése". Ígyaztán egy sor különféle stratégiát fejlesztettek ki az újonnanmegtanult anyag elfelejtésének megakadályozására.

A legkézenfekv# bb és ijeszt# mértékben elterjedt stratégia ígyhangzik: ne csak addig tanuljunk, amíg az új anyagot „éppencsak” tudjuk, hanem még magoljuk tovább. Ismételjük 5-ször,10-szer, 20-szor tovább, mintha valóban szükséges lenne, aztremélve, hogy a „túltanulás" csökkenti az emlékezetveszteségét.

Elegend# egy pillantást vetnünk a 19. század régiszakirodalmába, és világossá válik, hogy ez a kézenfekv#

stratégia teljesen haszontalan. Már Ebbinghaus kimutatta, hogy egy kísérleti csoport, amelyik

az adott anyagot csak addig tanulta, ameddig éppen csak tudta,és egy másik csoport, amely ezután még sokszor újraátismételte, a következ# napon majdnem ugyanannyira (jobbanmondva: éppoly kevéssé) emlékezett.

Nem lehet kijátszani a felejtésigörbét a tanulási fázistközvetlenül követ# tömegesismétlésekkel.Ellenkez# leg: Sokkal jobb csakaddig tanulni, amíg az újtartalmat éppen, hogy tudjuk.Ezután legjobb, ha egy id# resorsára hagyjuk.

A MAGOLÁSÉRTELMETLEN


26/34

Hogyan lehet megakadályozni az újonnan megtanult anyagnagymérték$ elfelejtését? Ebben csak egyetlen stratégiasegíthet, amelyet bár régóta ismernek, csak ritkánalkalmaznak: “Repetitio est mater studiorum!” - “Az ismétlés atudás anyja”.

% El# ször hagyjuk sorsára az újonnan megtanult anyagot.Türelmetlenség nélkül és tudatosan számoljunk vele, hogyannak egy része el fog veszni. Bizonyos id# elteltévelvégezzük el az els# ismétlést és hozzuk az anyagot ismét a100 %-os tudás szintjére, aztán megint tegyük félre. Ekkorkellemes törvényszer$ séget fedezhetünk fel.

Bár az újra átismételt anyag egyes részei ismét elvesznek,de a felejtési görbe már mégsem olyan meredek, mint az els# tanulás után. A felezési id# lényegesen meghosszabbodott, ésmost sokkal hosszabb id# t hagyhatunk eltelni, amíg aztán egyújabb ismétléssel az elveszett tartalmakat újra vissza-szerezzük. Így egyre hosszabb id# t hagyhatunk ki a következ# rövid ismétlésig, és megakadályozhatjuk a másképpelkerülhetetlen emlékezet-veszteséget.

A német szövegben egy közismert kifejezés áll. A „Nünberger Trichter” olyan tanulási módot jelöl, ahol a tanulónak nem kell személyesen fáradoznia a tudásért, hanem

csak úgy beletöltik a fejébe.

ISMÉTLÉS - AZ IGAZCSODATÖLCSÉR

Forrás: allaboutlearning.com


27/34

Ha pontosabban akarunk fogalmazni, az id# kihagyásokoptimális hossza az újonnan tanult anyag fajtájától éstartalmától függ. Egyszer$ és jól megjegyezhet# szabálykéntmégis azt mondhatjuk: a tanulási szakaszt követ# els# szünet 5perces legyen, a második 10 és a harmadik 20 perces. Ezzel asémával az emlékezet nagyon jelent# s javulását lehet elérni és a

legcsekélyebb ráfordítással optimális megjegyzést.

AZ 5-10-20-PERCEsPROGRAM


28/34

Természetesen nem szükséges mindenfajta tanulnivaló eseténezt a programot alkalmazni, hanem át kell gondolni, meg kelltervezni, mikor élünk vele. Sokkal inkább tartsuk fenn ezt a

sémát olyan tananyag számára, amit különösen nehézmegtanulni, támpontként: pl. elég néhány naponta egyszerel# venni. A fontos lényegi információn kívül, melyeket végre afejünkbe akarunk tömni, a köztes id# kre tartsunk készen-létben „kontraszt-feladatokat", melyeket át lehet nézni 10vagy 20 perc alatt. A legel# nyösebb régebben megtanult másanyagok ismétlését beütemezni, vagy még jobb, ha kevéstanulást kívánó feladatokat veszünk el# . Az 5, 10, 20-perces

program lefolyása pontosan egy órát vesz igénybe, és kisadag tanulnivaló esetén optimális megjegyzési hatásfokotbiztosít.

A legtöbb tanulási szakaszt persze nem tervezzük megolyan pontosan. Azonban átlagos tanulásnál se id# zzünk túlsokat ugyanazon a területen, hanem készítsünk el# legalábbkét tartamilag egymástól eltér# anyagot (pl. angol szavak észika) és a „sakktábla-tanulás” értelmében 10-15 percenkéntugorjunk át másik területre. Minden visszaugrásnál rövidismétlésre van szükség, aztán lépjünk újra kicsit tovább azanyaggal.


29/34

Különös gyelmet érdemel még egy probléma. Vannakolyan tananyagok, melyekkel azért boldogulnunk olyannehezen, mert nem tudjuk áttekinteni. A szótanulásnál példáulfennáll a veszély, hogy olyan szavakat is ismételünk, amelyeketismétlés nélkül is tudunk már. A nehezen jegyezhet# szavakpedig, amelyek különös odagyelést igényelnének, elkerülik a

gyelmünket. A tanulókártyák jó „idomárként” szolgálhatnak, hogy az ilyen

áttekinthetetlen területeken úrrá tudjunk lenni. Vágjunk ki 5x5cm-es cédulákat, és szerezzünk be egy tartódobozt, amelyetnéhány választófallal rekeszekre osztunk. Ezzel készen áll azidomítóketrec a nehezen “megszelídíthet# ” tanulnivalókszámára.

Minden egyes szó, amelyik nem akar a fejünkbenmegmaradni, felkerül egy kártyára, méghozzá úgy, hogy azegyik oldalán az anyanyelvi, másik oldalán az idegen nyelv$ kifejezés áll. Mihelyt készen van egy ilyen kártyasorozat,betesszük az els# rekeszbe, és megkezdjük a szisztematikusidomítást úgy, hogy a kártyákat rövid id# közönként átismételjük.

Hamar világos lesz, hogy néhányat végérvényesen tudunkmár, míg a többi továbbra is ellenáll. Ekkor elválasztjuk a kétcsoportot, azoknak a szavaknak a kártyáit, amiket már tudunk,egy rekesszel hátrébb rakjuk, amelyek pedig még ismétlésreszorulnak, az els# rekeszben maradnak. Ezt az els# rekesztnaponta többször el# vesszük ismétlésre. A kártyákat magunkkalis vihetjük, zsebre is vághatjuk, hogy alkalomadtán átnézhessük# ket, és lehet# leg rövid id# n belül gyakran ismételjük.

TANULÓKÁRTYÁK


30/34

A második rekeszt sem szabad teljesen elfelejtenünk: azabban lév# kártyákat kétnaponta ismételjük át. Necsodálkozzunk, ha néha visszaesést tapasztalunk, és

bizonyos szavakat újra elfelejtettünk. Ezeket a kártyákattegyük vissza az els# , intenzív rekeszbe, onnan pedigkikerülnek azok a kártyák, amelyeket már tudunk és amásodik rekeszbe valók.

E séma szerint tovább b# víthetjük „szóidomító ketre-cünket”, és a második rekesz szavaiból azokat, amelyeketmár tényleg minden gond nélkül tudunk, áttesszük végül aharmadik rekeszbe. Ezeket a szavakat csak a biztonságkedvéért, nagy id# kihagyásokkal ellen# rizzük pl. egy hétenegyszer. Így rendet tarthatunk és rálátásunk lehet mindenadatmennyiségre, ami másképp csak nehezen lenneáttekinthet# . Ezzel a módszerrel biztosíthatjuk, hogy amegtanulandó anyagot annál többször ismételjük át, minélnehezebb megjegyeznünk.

A szótanulást csak mint különösen jellegzetes példát

emeltem ki. A tanulókártya azonban éppolyan hasznos, havalamilyen más szaktantárgyból kell megtanulni nagymennyiség$ információt.


31/34

1. Lényeges információ kereséseMiel# tt elkezdjük feldolgozni az új anyagot, el# ször ki kellkeresnünk azokat a lényeges információkat, amelyeket megakarunk jegyezni. Ez a lépés különböz# nehézség$ lehet, azadott anyag függvényében. Egy tényszer$ szaktárgy esetébentöbb gondolkodásra lesz szükség a lényeg kiemeléséhez, mintpéldául szótanulásnál.

2. „F ! cím-alkotás“Ezeket a lényegi információkat aztán úgy kell összeállítani, hogyaz egyes adagok ne terheljék túl a rövid távú memóriánkat: azaznem több, mint 7 egység hosszú ill. 10 mp alatt felmondható.Ezek a „szalagcímek” jelentik a nyersanyagot, amit meg kell jegyeznünk.

3. Tanulás el ! tt ürítsük ki a fejünket! A tanulást megfelel# id# pontra tegyük, ne közvetlenül egykiadós evés után, testi megterhelés után vagy (kellemes vagykellemtelen) izgalom után fogjunk hozzá. A jó teljesít# képességeléréséhez végezzük el az izometriás-gyakorlatokat és legyünkegy rövid ideig ellazult állapotban, amely során minden zavarógondolatot és vágyat félreteszünk.

4. Az 5–10-20-perces program Amikor visszatértünk a magas koncentrációjú állapotba, vegyükel# az els# lényeges információt. Ha különösen makacs dologrólvan szó, melynek a megjegyzése rendkívül nehéz, akkorvégezhetünk vele egy olyan „optimális tanulási programot", melysorán az adott információt egy órán belül háromszorátismételünk. Minden egyes ismétlésnél 5-5 intenzív„tanulópercet” szánunk neki, s egyre hosszabb id# t hagyunkeltelni az ismétlések között, el# ször 5, majd 10, és végül 20

A TANULÁS RECEPTJ 10 PONTBAN


32/34

5. Sakktábla tanulásNem minden tartalom méltó a fenti különös bánásmódra. Azegyszer$ tanulás során se id# zzünk túl sokat ugyanazon a

területen (irányadó: kb. 10-15 perc). Minden egymás utánkövetkez# munkafázisban átugrunk egy másik, az el# z# t# leltér# területre. Hasznos az a váltás is, ha sok tanulást igényl# rész után más, nem tanulás-központú munka következik (pl.házi feladatok megoldása). Ezt a sakktábla-módszerttermészetesen az 5-10-20-perces programban is betartjuk ésaz id# közöket lehet# leg eltér# anyaggal töltjük ki.

6. Az alkotói szünetMinden tanulási szakasz után jó beiktatni rövid lazítószünetet.Ez látványosan segíti az éppen megtanult tartalommegjegyzését, még akkor is, ha csak fél percre kapcsolunk ki!Minél zavartalanabbul zajlik ez a szünet, annál hatékonyabbaz emlékezetserkent# hatása.

7. Az esti ismétlés

A különösen nehéz tanulnivalókat írjuk fel egy cédulára, amitmagunkkal viszünk az ágyba. Elalvás el# tti utolsó szellemiaktivitásként még egyszer vegyük át a papíron szerepl# tanulnivalót, így igazán hatékonyan tudjuk megjegyezni.

8. Képzeletbeli rajzolásKülönösen nehezen megjegyezhet# anyag esetén úgysegíthetjük ki magunkat, hogy kigondolunk valami

szemléletes, képes illusztrációt. Nem kerül nagy fáradtságbaés nem kell nagy leleményesség ilyen képzeletbeli rajzokkitalálásához, viszont segítségükkel villámgyorsankitörölhetetlenül megjegyezhetjük a megtanulandó anyagot.


33/34

9. A tanulókártyák Ha nagy mennyiség$ információt kell megtanulni - példáulidegen szavakat vagy egy átfogó szakterületet érint# sok tényt -

jól alkalmazhatók a tanulókártyák. Különösen akkor segítenek akártyák, ha saját magunk készítjük el azokat személyesigényeink szerint. Az els# rekeszben lév# ket legalább napontaháromszor át kell vennünk. Azonban a hátsó rekeszeket is át kellnézni id# nként, ügyelve, hogy be ne csapjuk magunkat és hamégsem megy valami, szükség esetén újra el# re kell sorolni azegyes kártyákat.

10. Alakítsd tanulási módszered igényeid szerint! Az összes tanács csak akkor lesz hatékony, ha átgondoltukazokat, felfogtuk az értelmüket és gyakorlati alkalmazásukszokásunkká válik. Bizonyos id# elteltével mindenki személyesigényei szerint alakít ki magának saját tanulási programot. Valaki talán a rövid lazító szüneteket fogja inkább alkalmazni,más az 5-1O-20-perces program merev rendjét részesítiel# nyben, míg megint más a tanulókártyákat fogja alegkülönböz# bb területeken buzgón használni. Szándékosan nem mondtam ki általános érvény$ ajánlást,hiszen mindenkinek saját magának kell kidolgoznia tanulásimódszerét.

ZárszóSzeretném felidézni a füzet elején említett hasonlatot: egy

hónapon át minden nap 10 perc tanulás (300 perc)összehasonlíthatatlanul eredményesebb, mint egyszer egyhónapban 5 óra magolás (300 perc).

CSAK A MINDENNAPI MUNKA VEZET SIKERRE!

dr. Giselherr Guttmann


34/34
http://www.tanuljhatekonyan.hu/

tanulunk tanulni

Documents