iskolaistressz

7/23/2019 iskolaistressz

http://slidepdf.com/reader/full/iskolaistressz 1/4

Iskolai stressz – stresszmentesen?

Mi a stressz?

Mindennapjaink rengeteg hatással, eseménnyel, változással tarkítottak, melyek gyorsan követik egymást.

Selye János a „stressz” ogalma alatt a k!ls" és #els" nyomás által okozott esz!ltségi állapototértette, amely alapján élet!nk minden jelent"se## változását stressz$aktorként tartj%k számon.

& közeli hozzátartoz' halálát, a sér!léseket, a válást, a szakítást, a házasságkötést, a költözést, deakár az !nnepeket vagy a nagy mennyiség( vizsgaanyagot és a magas tanítási 'rák számát is a nagyonmagas stresszhatást okoz' életesemények közé sorolja a pszi)hol'gia.

&z egyén testi és lelki válasza az adott változásra, eseményre, nyomásra számos kör!lményt"l !gg*+ a személyes alkatt'l r%sztrá)i't(rési képesség, érzékenység ..,-+ a hasonl' szit%á)i'k során szerzett tapasztalatok váltakozását'l siker, #alsiker, a sz!l"k

reagálása, saját helyzetmegold' stratégia az adott szit%á)i'#an-+ és att'l, hogy a stressz )sak pillanatnyi, vagy már rég'ta olyamatosan ennáll.elytelen azon#an a stresszt mint kizár'lag negatív hatást említeni, helyese## az élet természetes

velejár'jának tekinteni./zen a vezéronalon haladva pozitív és negatív stresszr"l #eszélhet!nk, Selye J. sz'használatával

élve, megk!lön#öztetj!k a negatív distressz- és pozitív e%stressz- állapotot.& distressz káros, r%sztrál' és szenvedést jelent az em#ernek.& pozitív stressz ellen#en létontosság0, energiával tölt el, és az életer"t növeli, örömérzést okoz.& stresszolyamat #iol'giai hátterét elemezve, a „1erkes$2odson$törvény” alapján elmondhat',

hogy az idegrendszer közepes izgalmi állapota egyenesen kívánatos a szervezet számára.&z izgalmi állapot melyet az egyén szorongásnak, esz!ltségnek, ha nagyon er"s 3 élelemnek

érzékel- és a hatékonyság%nk, teljesít"képesség!nk !ggvénye ordított 4 alak0, melynél középen,tehát optimális esz!ltségszinten teljesít az em#er a legjo##an, ekkor a legé#ere##,kon)entrál'képességét a legjo##an t%dja összpontosítani, pro#lémamegold' képessége aleghatékonya##. & esz!ltségszint emelkedésével hatékonyság%nk drasztik%san )sökken 3 ismert

jelenség az er"s vizsgadr%kk vagy er"s stresszt okoz' esemény hatására történ" le#lokkolás.& stressz okozhat egyszeri panaszokat, de tart's stressz$hatás alatt ogékonya##á vál%nk a testi éslelki #etegségekre. 5ö## adrenalin és kortizolhormon termel"dik, ami változást idéz el" aszívritm%s#an, a vérnyomás#an és az anyag)sere$olyamatok#an.

Mi az iskolai stressz?

&z iskolá#an a pedag'g%sok gyakran tapasztalják a esz!ltség, szorongás k!lön#öz" jegyeit adiákokon.

6egy!k tehát sorra a stressz 3 közt!k az iskolai stressz okozta t!neteket, melyeket tö## )soport#aoszthat%nk*

& stressz fizikai t!netei* 3 a vérnyomás növekedése, 3 ejájás, alvászavarok, 3 az imm%nitás )sökkenése, 3 kimer!ltség, pszi)hoszomatik%s meg#etegedések.

& stressz lelki t!netei* 3 élelemérzet, idegesség, ny%gtalanság, 3 #izonytalanság érzés, t!relmetlenség, 3 izgatottság, kon)entrá)i's pro#lémák, 3 döntésképtelenség, ala)sony önértékelés, 3 apátia, depresszi',

& stressz viselkedésben megnyilván%l' hatása* 3 a diáknak nin)s kedve iskolá#a menni, 3 kés"n érkezik, elmarad az iskolá#'l,

3 )sökken a teljesít"képesség, 3 növekszik a #alesetezés,



3 zárk'zottság, étvágytalanság lép el, 3 növekszik a drogogyasztás.Minél er"se##, vagy minél tart'sa## a stressz$hatás, annál s0lyosa##ak a t!netek.&z egyén, alkalmazkodva a rövide##en vagy hossza##an tart' stressz$helyzethez, k!lön#öz"

hasznos és nem kívánt- megk!zdési stratégiákat alakíthat ki, személyiségét"l, ejlettségét"l,tapasztalatát'l és a tan%lt mintákt'l !gg"en.

Mi a nem kívánt megküzdési stratégia?

7lyan k'ros viselkedések, #els" lélektani olyamatok, testi reak)i'k, amelyek akkor lépnek el, haer"s terhelés alatt vagy%nk, és nem vagy%nk képesek a ra)ionális megoldásra, vagy nem ismerj!k el a pro#léma lényegét. 8egresszív viselkedés, sírás, sír'gör)s, iskolaker!lés, iskola'#ia,ind%latkitörések, vádaskodások, kényszeresség, perek)ionizm%s, pszi)hoszomatik%s meg#etegedések jelzik, hogy nem vagy%nk képesek adekvát m'don megk!zdeni a stressz$helyzetekkel.

&z em#er néha kevés#é vagy nehezen látja #e, ha téved, vagy valamit rossz%l tesz és hajlamosmagának meg#o)sátani, illetve megindokolni a tettét, hogy ön#e)s!lését meg"rizhesse. /z k!lönösenigaz a személyiségejl"désé#en még kialak%latlan tanítványainknál.

Mi a hasznos (stressz-) megküzdési stratégia?

&z eddig leírtak#'l következ"en a stresszt mindennapjaink velejár'jaként kell kezeln!nk, és megkell tan%ln%nk az ártalmas hatásokat kivédeni.

9evezhetj!k antistressz programnak is, melynek két 0tja tan%lni kell, nem megy egyik napr'l amásikra- *

+ a negatív stresszt distresszt- megelel"en adagolni,+ a pozitív stresszt e%stresszt- )élzottan keresni.& pozitív stressznél e%stressz- az agy lim#ik%s ter!letei az örömérzés központja- aktivál'dnak.&z örömközpontnak köszönhet"en a #iztonság megélése t%datos%l, az örömérzés, sikerérzés

er"södik, akár az e:tázis átéléséig okoz'dik./%stresszt okoz' aktivitások*/gyszer( kérdésekkel összegy(jthet"k az egyéni, örömérzést okoz' tevékenységek* 3 Mit )sinálsz szívesen; 3 Mit )sinálnál szívesen, ha tö## id"d lenne; 3 Mi hív el" #enned kellemes érzéseket;& kérdések M. <eman és =. So>inetz osztrák pszi)hol'g%sok által összeállított kérd"ív#"l lettek

kiemelve, amely kérd"ív a diákok stresszterhelését és stresszlek!zdési te)hnikáj%kat méri és pedag'g%sok által is könnyen értékelhet". Megismerhetik általa a tanítványaik stressz$megk!zdésistratégiáit.

?éldák a pozitív 3 eustressz átélésére* 3 zenehallgatás által, 3 éneklés által 3 a hangos éneklés elnyomja a élelmet lásd gyermekek, vagy hadsereg-, 3 mozgás torna, jogging, tán), st#- által vérkeringés elgyors%l-, 3 társas kontakt%s által nyílt , szívélyes #eszélgetés #arátokkal, ismer"sökkel, egy!ttes aktivitás,

játékok, séták, mozi, kon)ert-. 5ársas helyzetek#en gyakra##an nevet!nk, a hangos nevetés j' légz"

gyakorlat, és közvetlen!l visszahat az agy „örömközpontjára”, 3 játékok során, k!lön#öz" szit%á)i'k#an tan%lj%k a helyes viselkedést és a más em#erekkel val'kooperá)i't,

3 egy@tö## sikert és megelégedést okoz' )él kit(zése és elérése által, 3 pozitív álmodozás által 3 stim%lálja a j' közérzetet, eltereli a igyelmet a stresszorr'l.

Néhán praktikus! r"vid életm#dbeli taná$s! amel segít a stresszel val# megküzdésben%

3 Nagon fontos a kell& menniség' és min&ség' pihenésAáradtan inger!lte##ek, esend"##ek vagy%nk.& ny%godt alvás optimális kör!lményeinek a megteremtése szell"s, nem t0l meleg$hideg szo#a,

sötét vagy élhomály, )send vagy ny%gtat' zene st#.-, és a pihenésre val' kell" lelki ráhangol'dássz!kséges megszokott rit%álék, meleg !rd", nem t0lterhelt gyomor, ker!lni a esz!lt ak)i'ilmek 3 horror hatását-.

3 tanulás heles megtervezése! amennyi#en a tan%lás, vizsgaszit%á)i' okozza a stresszt.



& tananyag megértése 3 motivá)i'* )élszer( találni egy motivá)i't ösztönzést- hiszen ami tetszik,azt könnye##en tan%lj%k.

8angsor 3 a könnye##t"l a neheze## elé vagy ordítva tan%lj%nk 3 alkatt'l !gg"en.Aigyelemkon)entrá)i' 3 kiiktatni minden zavar' elemet rend az ír'asztalon, rádi'$tv mell"zése,

kell" ény és h"mérséklet, megszokott környezet-, és teher#írást'l !gg"en sz!netekkel megszakítania tan%lási id"t, ma:. BC per) intenzív tan%lás %tán DC per) sz!net.

& sz!net alatt szell"ztetni, mozogni, egy kevés olyadék és@vagy szénhidrát )soki- p'tlásahelyreállítja a kon)entrál'képességet.

E!lön#öz" te)hnikák alkalmazása a #evésés el"segítésére 3 ismert, hogy a k!lön#öz" érzékszervi)satornák #evonása a #evésés olyamatá#a alaposa##á teszi a t%dást és megkönnyíti a elidézést.&z ismétlés sz!kséges a tart's t%dás érdeké#en és a maga#iztosság eléréséhez.

5ari &nnamária pszi)hol'g%s néhány taná)sa a vizsgaszit%á)i'#an el"ord%l' testidiszkomortérzés megsz!ntetésére*

+ a azt érzed, hogy ott a gom#') a torkod#an és alig kapsz leveg"t, pr'#álj meg tízig számolni,egyre lassa##an és ahhoz igazítani a leveg"vételeidet, ett"l lassan megny%gszik majd aszívverésed is.

+ a a kezed remegése szinte álland's%l, el"ször ny%godtan #a#rálj a tolladdal, vagy ny0jt'ztasd

ki a karod izmait, pi)it ropogtasd meg az %jjaidat, egysz'val )sinálj nagyo## és akaratlagosmozgást, mint a remegés. /zt ismételd meg néhányszor, hogy egy ki)sit ellaz%lj.+ a a gyomrod tájékán %r)sa szorít' érzés kezd eltere#élyesedni, amit"l egyre görnyedte##en is

!lsz, akkor h0zd ki magad a széken, eszítsd meg egy ki)sit a )om#jaidat, egyenesítsd ki agerin)edet és vegyél néhány mély leveg"t.

+ a a kezed izzad, mindig legyen nálad papírzse#kend", amit használhatsz, hogy ne )s0szkáljon atoll a kezed#en, és ne idegesítsd magad még amiatt is, hogy majd rondán írsz, vagy másélelend!lettel, mint szoktál.

+ Mikor egyre inká## kezdesz oglalkozni a testi t!neteiddel, mert még az is zavar, hogy ki mit látrajtad, akkor kész!lj el el"re, tehát használj olyan illatszereket, amik#en #ízol, és segítenek a##an, hogy megmaradjon a komortérzésed.

+ =ármilyen szorongásos t!netet is észlelsz magadon, ne hagyd, hogy el%ralkodjon rajtad a rossz

érzés, egyrészt ilyenkor általá#an mindenki izg%l és ezer #aja van, másrészt saját magát igyeliminden társad, %gyanezen okok#'l.

+ 9e elejtsd el, hogy ezek a testi jelek elvonják a igyelmedet is, tehát pr'#álj arra kon)entrálni,amit )sinálnod kell, ne a saját testedet monitorozd minden pillanat#an.

+ a t%dod, hogy ájni og a gyomrod vagy a hasad, igyekezz olyasmit reggelizni, ami nem terhelimeg a gyomrodat, de ne menj éhesen vizsgázni soha, mert ez a központi idegrendszer teljesítményét rontja.

+ Fegyen nálad egy kis )soki, ha azt érzed, mindjárt össze)s%klasz, akkor ezzel a vér)%korszintedetmegemelheted, amit"l jo##an ogod érezni magad.

6ég!l, minden ráz's helyzet#en lelki támaszt ny0jthat egy kis ka#ala, ami, #ármennyire is nemvagy már kisgyerek, %r)sam'd megny%gtathat. 6idd a kedven) tolladat és olyan tárgyaidat, amiketáltalá#an használni szoktál 3 a régi, megszokott dolgok nagyo## #iztonságot adnak.

3 bossz*ság! idegeskedés elkerülésea valami idegesíti az em#ert, nem sza#ad magá#a ojtania és )send#en szenvedni, az érzés okait

el kell tárni, meg kell #eszélni. Meg kell érteni, hogy nem minden em#er gondolkodik és )selekszik logik%san. a pozitívan, megértéssel közelít!nk az em#erekhez vagy reak)i'ikhoz, várhat'ankevese## #ossz0ságot og%nk átélni. 5%dn%nk kell, hogy a legtö## em#ernél a saját érdekl"dése áll azels" helyen. /z nem azt jelenti, hogy nin)s jog%nk d!hösnek, )sal'dottnak, meg#ántottnak lenn!nk.Grt%nk viszont mag%nknak és kap)solatainknak, ha ezeket az érzéseket viselkedés#e #%rkoltan másszemélyek elé vagy más helyzetek#e tolj%k át, pl. mindenáron nyerni akar%nk, káromkod%nk,általánosít%nk, )sapkod%nk st#.

=ízn%nk kell érzéseink#en, tan%lj%nk meg nemet mondani, ha 0gy érezz!k, t0l nagy terhet r'nak ránk. Eer!lj!k a sietséget, tervezz!nk mindig id"tartalékkal, használj%nk naptárt, alkalmazz%nk

napi@hetirendet.&mikor már a ro##anás szélén vagy%nk, pr'#álj%k meg alkalmazni a következ"ket*



Hs%kott szemmel néhányszor intenzíven #e$és kilélegezni a leveg"t, visszaelé számlálni kettesével,hármasával ötvent"l, gyermekmond'kát mondani, visszaelé #et(zni a saját nevet igyelemelterelés-,I lépést megtenni valamerre mozgás-. 3 5an%lj%nk meg egy rela:á)i's m'dszertK 3 /l"zz!k meg a magányosságot, ápolj%k #arátságainkat 3 hiszen az em#er társas lény. 3 Minél gyakra##an nevess!nkK

& mosoly, nevetés megkönnye##!lést okoz, ellazít.+sszegezve elmondhat', hogy a stressz mérsékelt mennyiség#en hasznos, pl.

teljesítményhelyzetek#en. osszan tart' vagy t0l er"s stressz$helyzet azon#an negatív hatás0, ilyen aziskolai helyzet#en, ha egy napon tö## dolgozatot írat%nk, vagy a tö## napon át tart' dolgozatsorozatle kell zárni az évet-, visszaelé s!lhet el 3 rontja a teljesítményt /ls" a stressz helyes adagolása-.

Felki egészség!nk, a diákjaink lelki egészsége pedig nagymérték#en !gg att'l, hogy gyakorolj%k$ea stresszel val' megk!zdést és örömteli, esz!ltségold' tevékenységekkel is tarkítottak$e amindennapjaink.

,rühirthné .arits Marianna

„EdQ” – regionális oktatási együttműködés – 2004200!" #$ %E&'E( )olytatásaként"*

5ámogatta az /4 Magyarország3&%sztria ?hare H=H ?rogram LL. Eisprojekt &lapja

iskolaistressz

Documents