krúdy gyula: női arckép a kisvárosban (elemzés)

4
Krúdy Gyula: Női arckép a kisvárosban A harmadik út Esős tavaszi délután - a liget fái messzire ködben, árnyban úsznak, alkonyat felé Szindbádnak levelet hozott a posta. Hegyes, apró betűk, mint megannyi kanárikörmök a borítékon, odabévül fehér kartonlap, aranyozott sarkokkal, amilyen papiroson a grófnők vagy a nagyon szegény varrókisasszonyok leveleznek. A madárkakörmök e szavakat jelentették: Kedves Szindbád, harmincadik születésnapja alkalmából fogadja szerencsekívánatait Lenkének. - Szindbád kétszer- háromszor megforgatta kezében a levelet, megnézte a postabélyegzőt, egy felsővidéki városka neve a bélyegen, megnézte az aláírást, és mert nem volt feledékeny ember, egyszerre mindenre emlékezett. Lenke tíz esztendő előtt, lánykorában egyik szent és érintetlen szerelme volt az ifjú Szindbádnak. Fekete szemű, fekete hajú és illatos szájú hölgy volt. De legelsőbben mégis inkább kis kezére emlékezett, amelyet esti sétákon gyakran tartott a felöltője zsebébe dugva. Puha és finom ujjaival sokat játszadoztak Szindbád ujjai, a kabátzseb sötétségében, sőt többször szájon is csókolta egy régi templom mögött (ahonnan a ködbe borult temető látszott árnyékszerű kőoszlopaival), mielőtt az esti sétáról hazáig kísérte volna Lenkét. A régi templom falában egy középkori várúr sírja volt elhelyezve, és ott állott maga a várúr is, talpig kőben, kőszakállal és kőpáncélban a kripta ajtajára faragottan. A templomnak mohos zsindelyfedele volt, és örökkön nedvesség csurgott róla. A kövek hidegen, nedvesen, fázósan kopogtak lábaik alatt, amíg a régi templomot estenden megkerülték, hogy a félhomályban, a temető tájékán egy-két csöndes és hosszú csókot váltsanak... Szindbád később a Lenke városkájából más világtájak felé vitorlázott, és csak néha- néha jelentette egy levélke, hogy Lenke még él, dolgát pontosan végzi a postán, de a régi templom felé már nem sétál. Aztán egyszer Szindbád éjjel, vonaton, félig alva, félig ébren útitársakat hallott beszélgetni feje felett, és valaki éneklő hangon mesélte, hogy Lenke abból a bizonyos városkából férjhez ment egy felső-magyarországi orvoshoz. Szindbád fáradtan aludt, és csak félálomban, a vasúti kerekek kattogásában hallotta ismétlődni: Lenke férjhez ment... Lenke, Lenke... De mivel igen fáradt volt, és különben is régen elfelejtette az ócska templomot és környékét, nem tudott teljesen felébredni. Reggel azt hitte, hogy az egész dolgot csak álmodta. Nos, most ez a bizonyos Lenke írt Szindbádnak tíz év múlva, és szépen bebizonyította, hogy még nem felejtette el ifjúkori szerelmét - talán első szerelmét, amit a nőknél nagyon nehéz megállapítani, és bebizonyította, hogy eleget gondolt reá, hisz születésnapját is számon tartotta.

Upload: muradin-noemi

Post on 30-Sep-2015

198 views

Category:

Documents


8 download

DESCRIPTION

A dokumentum tartalmazza Krúdy Gyula novelláját,valamint a hozzá tartozó elemzést.

TRANSCRIPT

Krdy Gyula: Ni arckp a kisvrosban

A harmadik t

Ess tavaszi dlutn - a liget fi messzire kdben, rnyban sznak, alkonyat fel Szindbdnak levelet hozott a posta. Hegyes, apr betk, mint megannyi kanrikrmk a bortkon, odabvl fehr kartonlap, aranyozott sarkokkal, amilyen papiroson a grfnk vagy a nagyon szegny varrkisasszonyok leveleznek. A madrkakrmk e szavakat jelentettk: Kedves Szindbd, harmincadik szletsnapja alkalmbl fogadja szerencsekvnatait Lenknek. - Szindbd ktszer-hromszor megforgatta kezben a levelet, megnzte a postablyegzt, egy felsvidki vroska neve a blyegen, megnzte az alrst, s mert nem volt feledkeny ember, egyszerre mindenre emlkezett. Lenke tz esztend eltt, lnykorban egyik szent s rintetlen szerelme volt az ifj Szindbdnak. Fekete szem, fekete haj s illatos szj hlgy volt. De legelsbben mgis inkbb kis kezre emlkezett, amelyet esti stkon gyakran tartott a felltje zsebbe dugva. Puha s finom ujjaival sokat jtszadoztak Szindbd ujjai, a kabtzseb sttsgben, st tbbszr szjon is cskolta egy rgi templom mgtt (ahonnan a kdbe borult temet ltszott rnykszer koszlopaival), mieltt az esti strl hazig ksrte volna Lenkt. A rgi templom falban egy kzpkori vrr srja volt elhelyezve, s ott llott maga a vrr is, talpig kben, kszakllal s kpnclban a kripta ajtajra faragottan. A templomnak mohos zsindelyfedele volt, s rkkn nedvessg csurgott rla. A kvek hidegen, nedvesen, fzsan kopogtak lbaik alatt, amg a rgi templomot estenden megkerltk, hogy a flhomlyban, a temet tjkn egy-kt csndes s hossz cskot vltsanak... Szindbd ksbb a Lenke vroskjbl ms vilgtjak fel vitorlzott, s csak nha-nha jelentette egy levlke, hogy Lenke mg l, dolgt pontosan vgzi a postn, de a rgi templom fel mr nem stl. Aztn egyszer Szindbd jjel, vonaton, flig alva, flig bren titrsakat hallott beszlgetni feje felett, s valaki nekl hangon meslte, hogy Lenke abbl a bizonyos vroskbl frjhez ment egy fels-magyarorszgi orvoshoz. Szindbd fradtan aludt, s csak fllomban, a vasti kerekek kattogsban hallotta ismtldni: Lenke frjhez ment... Lenke, Lenke... De mivel igen fradt volt, s klnben is rgen elfelejtette az cska templomot s krnykt, nem tudott teljesen felbredni. Reggel azt hitte, hogy az egsz dolgot csak lmodta.

Nos, most ez a bizonyos Lenke rt Szindbdnak tz v mlva, s szpen bebizonytotta, hogy mg nem felejtette el ifjkori szerelmt - taln els szerelmt, amit a nknl nagyon nehz megllaptani, s bebizonytotta, hogy eleget gondolt re, hisz szletsnapjt is szmon tartotta.

Szindbd, a hajs abban az idben mg nagyon szeretett utazgatni. Teht aznap este vagy msnap - de semmi esetre sem ksbben - vonatra lt, a hlflkben lefekdt, s jflig csendesen aludt amaz ismeretlen, messzi vroska fel utazva, ahol Lenke lakott.

jflkor felbredt, s nyjtzkodva, stozva nzegetett ki a rohan vonat ablakbl a tavaszi jbe.

A tjon nagy, barna hegyek sorakoztak, s az jszaka flhomlyos volt, mert valahol a magasban, nagyon messzire, vkony felhk mgtt a hold bujdosott. Nagy fk futamodtak el szeme eltt, amely fknak koronja fehr prban ltszott libegni. Kis bakterhzak szaladtak el a sttsgben, mint az jszaka rohan vizn a gyermekek paprcsnakjai. Az r a trpe bokrokat s svnyeket szemkprztat sebessggel ragadta tova. A nagy hegyek a tvolban komolyan, mltsgosan ringatztak tova, mint a lassjrs viharfellegek az gboltozat oldaln.

Ksbb egy foly tnt fel a mlyben, amely kanyarogva futott a vasti tlts mellett. Gyakran csak fekete rnyka ltszott a folynak, mint az esti orszgton poroszkl juhszkutynak. De a kanyarodknl, ahol a foly kibjt az rnykbl, ezsts karikk, fehr halpnzek ringatztak a foly htn, hogy gyorsan eltnjenek a messzisgben. Egy fekete, nyurga hd, mint valami hosszlb bogr llott a foly vizben. A vasti mozdony rekedten, tompn bgott bele a kerkkattogsba. A kalauz csndesen jelentette Szindbdnak, hogy az lloms kzeledik.

A kocsibl, amely az llomsrl a fogadba vitte, vajmi keveset ltott Szindbd a vrosbl. Egy hossz utcn fldszintes hzak aludtak sorjban, mint megannyi csndes, reg asszonysgok a templom utols padsorban. A sarkon bolt, fekete vasajtkkal s pipz trkkel, amely a gyalogjr fl tolt tbln ringatzik. A kveken ersen dcg a kocsi, friss jszakai szl fj valamerrl. Szindbd szembl kiszll az lom, s csodlkozva krdi magban:

- Vajon mirt jttem n ebbe a vrosba? ()

rtelmezd a fenti szvegrszletet rvid, sszefgg szvegben (15-20 mondat) az albbi szempontok alapjn!

1. Jellemezd a novella alaphelyzett (a tr sajtossgai, id, kiindul helyzet)!2. Hogyan jellemezhetek a rszlet szerepli? 3. Jellemezd az elbeszli nzpontot! (objektv/szubjektv, bels/kls) ehhez informcit a 11. osztlyos magyarfzetben a balladknl talltok.4. Impresszionista stlusjegyek a szvegben szveghelyekkel igazoljtok szrevteleiteket! Az impresszionista jegyek szerepe a lersbanElemzs.

A novella egy ess, unalmas tavaszi dlutn lersval kezddik, melyen Szindbd, a novella fhse levelet kap egy mltbli szerelmtl, Lenktl. Az r, a klnbz vizulis kpek (Ess tavaszi dlutn, a liget fi messzire kdben, alkonyat fel, rnyban sznak) segtsgvel nagyon jl tadja az olvas szmra ezt a klns melankolikus hangulatot, mely a novella egszt ksri vgig.

A rszlet szerepli tlagos jellemvonsokkal rendelkeznek, mintha csak a valsgban is megtrtnt esemnyeket valaki paprra vetette volna. A fiatal s szp lny, Lenke, beleszeret az ugyancsak fiatal (hsz ves) s jvgs, Szindbdba, tallkozgatnak, cskolzgatnak, aztn elvlnak tjaik valamilyen okbl kifolylag. Majd tz esztend mlva, a n keresi fel a frfit valamilyen rggyel (esetnkben szletsnap), hogy tjkoztassa t arrl, hogy mg mindig nem feledte el.

A novella rendelkezik az impresszionizmus jegyeivel is, teht a rszletben a hangsly az emlkkpek milyensgn van s nem a konkrt trtnseken, gy nem csak a krnyezet, de Lenke lersa is nagyon rszletes: rsa hegyes, apr betkbl ll, Fekete szem, fekete haj s illatos szj hlgy. De legjobban a lny Puha s finom ujjai maradtak meg Szindbd emlkezetben, melyekkel a kabtzseb sttsgben jtszadozhatott. Megtudhatjuk rla, hogy br Szindbd mly emlkeket hagyott benne, frjhez ment egy orvoshoz.

Az emlkez Szindbdrl azonban a korn s a foglalkozsn kvl (harminc ves, hajs), nem tudhatunk meg tl sokat. Azt megemlti, hogy Lenke egyik szent s rintetlen szerelme volt s, hogy utazni is szeret. Valsznleg ez lehetett az ok, amirt otthagyta a vidki vroskt.

Az elbeszli nzpont objektv, hiszen a novella egyes szm, harmadik szemlyben rdott, gy az elbeszl kvlrl szemlli Szindbdot s a trtnsekben nem vesz rszt. Az elbeszls tere ketts: elssorban kls, hiszen Szindbd tra kel a vroska fel; valamint bels, hiszen betekintst nyerhetnk Szindbd lelki vilgba s megtudhatjuk rla, hogyan viszonyul fiatalkori szerelmhez, Lenkhez.