finanszírozási csalás tanulmány

CORDI Kutatás Fejlesztési Kht.1075 Budapest, Károly körút 5/c

Kriminalisztikai kutatás a finanszírozási csalások során alkalmazott módszerek

megismerése érdekében

Készítették:

Balogh Éva Kollár Zsolt

CORDI Kht.

Budapest, 2007. december

Finanszírozási csalások

CORDI Kutatás Fejlesztési Kht. Tudomány tó l a t e rme l é s i g

2. oldal

Tartalomjegyzék

1 BEVEZETÉS ____________________________________________________________________ 4 2 A FINANSZÍROZÁSI CSALÁS FOGALMA ________________________________________ 4 2.1 CSALÁS _________________________________________________________________________ 5 2.2 SIKKASZTÁS _____________________________________________________________________ 6 2.3 HITELSÉRTÉS_____________________________________________________________________ 7 2.4 KÖZ‐ ÉS MAGÁNOKIRAT‐HAMISÍTÁS _________________________________________________ 8 2.5 JÁRMŰ ÖNKÉNYES ELVÉTELE ________________________________________________________ 9 2.6 LOPÁS __________________________________________________________________________ 9 2.7 ORGAZDASÁG __________________________________________________________________ 10

3 A FINANSZÍROZÁSI CSALÁS TÖRTÉNETE______________________________________ 11 4 A FINANSZÍROZÁSI CSALÁS ALAPFOGALMAI _________________________________ 13 4.1 A LÍZING FOGALMA ______________________________________________________________ 13 4.2 A KÖLCSÖN FOGALMA ____________________________________________________________ 16 4.3 A LÍZING ÉS A KÖLCSÖN KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK _____________________________________ 16

5 A HITELFELVÉTEL FOLYAMATA _______________________________________________ 17 6 A FINANSZÍROZÁSI CSALÁS „SZEREPLŐI”_____________________________________ 19 6.1 1. SZÁMÚ FŐSZEREPLŐ: A LÍZINGCÉG ________________________________________________ 21 6.2 2. SZÁMÚ FŐSZEREPLŐ: A STRÓMAN_________________________________________________ 22 6.3 1. SZÁMÚ MELLÉKSZEREPLŐ: A KEZES________________________________________________ 24 6.4 2. SZÁMÚ MELLÉKSZEREPLŐ: AZ AUTÓKERESKEDÉS ____________________________________ 25 6.5 3. SZÁMÚ MELLÉKSZEREPLŐ: AZ ÜGYINTÉZŐ__________________________________________ 26 6.6 4. SZÁMÚ MELLÉKSZEREPLŐ: A SZÁLLÍTÓ_____________________________________________ 28 6.7 A RENDEZŐ ASSZISZTENS: A KÖZVETÍTŐ, FELHAJTÓ, SZERVEZŐ __________________________ 29 6.8 A RENDEZŐ: A MEGRENDELŐ ______________________________________________________ 30 6.9 EGYÉB KÖZREMŰKÖDŐK __________________________________________________________ 31

7 A FINANSZÍROZÁSI CSALÁS MÓDSZEREI _____________________________________ 32 7.1 A GÉPKOCSIKRA ELKÖVETETT FINANSZÍROZÁSI CSALÁS ________________________________ 33 7.2 AZ EGYÉB ESZKÖZÖKRE ELKÖVETETT FINANSZÍROZÁSI CSALÁSOK________________________ 47

8 A FINANSZÍROZÁSI CSALÁSOK A STATISZTIKÁK TÜKRÉBEN__________________ 53 8.1 A FINANSZÍROZÁSI CSALÁSOKKAL OKOZOTT KÁR A MAGYAR LÍZINGSZÖVETSÉG

TAGJAI ÁLTAL SZOLGÁLTATOTT ADATOK ALAPJÁN ____________________________________ 53 8.2 A GÉPKOCSIKRA ELKÖVETETT FINANSZÍROZÁSI CSALÁSOK AZ ERÜBS ADATOK TÜKRÉBEN___ 55

9 ÖSSZEFOGLALÁS _____________________________________________________________ 61



3. oldal

10 JAVASLATOK _________________________________________________________________ 63 10.1 ESZKÖZNYILVÁNTARTÓ ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA____________________________________ 64 10.2 A SZERZŐDÉSKÖTÉST MEGELŐZŐ ÜGYFÉLELLENŐRZÉS HATÉKONYSÁGÁNAK JAVÍTÁSA ______ 64 10.3 POZITÍV ADÓSLISTA FELÁLLÍTÁSA __________________________________________________ 66 10.4 A TOTÁLKÁROS GÉPKOCSIK KÖTELEZŐ FORGALOMBÓL VALÓ KIVONÁSA __________________ 66 10.5 KUTATÁSOK ALAPJÁN PREVENCIÓS PROTOKOLLOK KIDOLGOZÁSA _______________________ 66 10.6 MÁSODLAGOS AZONOSÍTÓ RENDSZER KIDOLGOZÁSA _________________________________ 67 10.7 NYOMKÖVETŐ RENDSZEREK BEÉPÍTÉSE ______________________________________________ 67 10.8 HATÓSÁGI HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA_______________________________________________ 67 10.9 SZAKMAI ÉS OKTATÓANYAGOK, TRÉNINGEK LÉTREHOZÁSA_____________________________ 67 10.10 KÖZÖS KONFERENCIÁK RENDEZÉSE _________________________________________________ 68 10.11 TOVÁBBI KUTATÁSOK FOLYTATÁSA A TÉMAKÖRBEN ___________________________________ 68

11 MELLÉKLET ___________________________________________________________________ 69



4. oldal

1 Bevezetés

A ’90‐es évek második felében a hazai bűnüldöző szervek egy új típusú

bűncselekmény‐kategóriával ismerkedtek meg. Bűnözők és bűnözői csoportok

felismerték azt a lehetőséget, amely a bankok és egyéb pénzintézetek által elsősorban

gépkocsi, de egyéb eszköz megvásárlására biztosított hitelekben rejlett, és különböző

módszerekkel kijátszották azokat. Mivel abban az időszakban a lízing volt a

legelterjedtebb finanszírozási forma, így a rendőrség ezen területtel foglalkozó

szaknyomozói az új bűncselekményfajtának a lízingcsalás nevet adták, amely ezzel a

megnevezéssel terjedt el a köztudatban is.

A lízingcsalás megnevezés hibás, hiszen a lízingen kívül más finanszírozási formák

hiányosságait kihasználva is ugyanazokkal az elkövetési magatartásokkal

találkozhatunk, ezért szerencsésebb az ilyen típusú bűncselekményekre a

finanszírozási csalás kifejezést alkalmazni. A továbbiakban ezt a megnevezést

használjuk.

2 A finanszírozási csalás fogalma

A finanszírozási csalás törvényi tényállását hiába is keresnénk a hatályos Büntető

Törvénykönyvünk lapjain, nem jelenik meg önálló törvényi tényállásként. Az ezzel a

bűncselekménytípussal foglalkozó, amúgy nagyon csekély mennyiségű szakirodalom

sem határozza meg egyértelműen a finanszírozási csalás fogalmát, ezért a kutatás

legelején szükséges definiálni, hogy mit értünk a fogalom alatt.



5. oldal

Finanszírozási csalásnak tekintünk minden olyan cselekményt, amikor valaki

fizetési szándék, illetve annak objektív lehetősége nélkül, ingó vagy ingatlan

dolgot azért lízingel vagy vásárol meg banki kölcsön igénybevételével részletre,

hogy utána ennek az értékesítéséből pénzhez jusson, illetve a bank által folyósított

összeget eltulajdonítsa.

A finanszírozási csalás elkövetése során több bűncselekmény – csalás, köz‐ és

magánokirat‐hamisítás, sikkasztás, hitelsértés, orgazdaság – is megvalósul.

A finanszírozó cégek általában csalás, sikkasztás, okirat‐hamisítás, hitelsértés és nem

ritkán jármű önkényes elvétele miatt teszik meg a feljelentésüket, azt követően, hogy

az intervenciós eljárás során a nem fizető, szerződést megszegő ügyféltől sikertelenül

próbálják visszaszerezni a szerződés tárgyát. A bűncselekmény minősítése

szempontjából hasonló a helyzet a biztosító feljelentése és a hatósági észlelés esetén is.

Ha azonban az opcióval terhelt eszköz tulajdonosa, illetve a lízingelő tesz feljelentést,

az eszköz eltulajdonításával kapcsolatban általában lopás miatt indul meg a büntető

eljárás, és csak az alapos ellenőrzést követően derülhet ki, hogy valójában más

bűncselekmény elkövetéséről van szó. A következőkben, anélkül, hogy belemennénk

a Btk. Különös Részben megfogalmazott tényállások konkrét elemzésébe, röviden

bemutatjuk, melyek azok a bűncselekmények, amelyek a finanszírozási csalás

gyűjtőfogalomba tartoznak.

2.1 Csalás

Btk. 318. §. (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és

ezzel kárt okoz, csalást követ el.

A legkézenfekvőbb minősítése a korábban már említett elkövetői magatartásoknak a

Btk. 318. §‐ba ütköző csalás bűntett.



6. oldal

Anélkül, hogy boncolgatnánk az egyes tényállási elemeket, azt mondhatjuk, hogy ha

valaki azért vásárol gépkocsit, hogy azt értékesítse, majd eltulajdonításával

kapcsolatban valótlan feljelentést tegyen a rendőrségen, kárt okozva ezzel vagy a

finanszírozó cégnek vagy valamelyik biztosítótársaságnak, az éppen úgy csalást követ

el, mint az, aki csak menet közben kerül pénzzavarba, és eredeti szándéka nem a

gépkocsi eltüntetésére irányult. A jogtalan haszonszerzés egyértelmű, a tévedésbe

ejtés akkor valósul meg, amikor a vásárló, annak tudatában, hogy a kölcsön

visszafizetésére reális lehetősége nincs, ennek ellenkezőjét mutatja a finanszírozónak,

így a kár a törlesztőrészletek nemfizetésével és az eszköz eltűnésével keletkezik.

A károsult lehet a lízingcég, illetve, amennyiben casco alapján a biztosítótársaság fizet,

akkor a biztosítótársaságot éri kár. Általában a stróman, a kezes, a felhajtó, a közvetítő

és a szervező cselekménye alkalmas e bűncselekményi minősítésre.

2.2 Sikkasztás

Btk. 317. §. (1) Aki a rábízott dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként

rendelkezik, sikkasztást követ el.

Önmagában a részletre vásárlás – egyéb szerződési kikötés hiányában – a tulajdonjog

átszállását nem érinti, így a dolognak a teljes vételár kifizetését megelőző értékesítése

nem sikkasztás. Ha azonban a szerződést tulajdonjog fenntartásával kötik meg, ez

esetben a szerződésben meghatározott időpont előtti értékesítés, lévén a dolog idegen,

sikkasztásnak minősül. Ha a szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek

ki, az nem jár a tulajdonjog átszállásának a korlátozásával, az értékesítés ez esetben

nem sikkasztás.1

1 Dr.Belovics–Dr. Molnár–Dr. Sinku: Büntetőjog Különös Rész, hvgOrac Kft., 2005, 657.



7. oldal

Lízingelt eszköz eltüntetése esetén – ahol a tulajdonjog az előbbiekben említettek

szerint nem száll át a szerződés megkötésével – elvileg a cselekmény elkövetője,

amennyiben azonos a szerződő féllel, sikkasztás bűntettét valósítja meg. Ennek

ellenére több olyan esettel találkoztunk, ahol valamennyi elkövető – stróman, megbízó

stb. – cselekményét a hatóságok egyaránt csalásként minősítették.

2.3 Hitelsértés

Btk. 330. §. Aki a hitel fedezetét egészben vagy részben elvonja, vagy a fedezetből való

kielégítést más módon meghiúsítja, vétséget követ el.

Ha az ügyfél nem fizeti a törlesztőrészleteket, és a felszólítások ellenére sem hajlandó

a hitel fedezetéül szolgáló eszközt visszaadni, általában hitelsértés vétség

elkövetésének megalapozott gyanúja miatt teszik meg ellene a feljelentést. Ez elég

képlékeny, mert a fedezet elvonásával, esetünkben az eszköz értékesítésével, csak

akkor valósul meg a bűncselekmény, ha ezáltal a hitelező igényének kielégítése is

meghiúsul. Ha az adós más módon rendezni tudja az adósságát, akkor a gépjármű

eltüntetésével önmagában még nem valósítja meg a hitelsértés bűntettét.

Csalás és nem hitelsértés annak az elkövetőnek a cselekménye, akinek már a hitel

megszerzésekor vagy az eszköz megvételekor az volt a szándéka, hogy a fedezetet

elvonja, illetve a lízingcég mint hitelező követelésének kielégítését meghiúsítja.

A nyomozás során a körülmények teljes körű feltárásával általában sikerül bizonyítani

a szándék meglétét, bár nem egyszerű feladat.



8. oldal

2.4 Köz‐ és magánokirat‐hamisítás

274. §. (1) Aki

a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,

b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,

c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy

megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,

bűntettet követ el.

276. §. Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy megszűnésének

bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el

Köz‐ és/vagy magánokirat‐hamisítás nélkül nem nagyon létezik finanszírozási csalás,

legalábbis nem kerül felderítésre. Egyrészről gondoljunk csak az elkövetés során

felhasznált hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú munkáltatói igazolásokra,

közüzemi számlákra, adásvételi szerződésekre. Másrészről gyakran előfordul, hogy

nem az a személy írja alá a lízing‐ és kölcsönszerződéseket, akinek a nevére szólnak.

Esetenként felhasználnak hamis vagy hamisított forgalmi engedélyt, törzskönyvet,

jogosítványt és személyi igazolványt is.

Abban az esetben, ha egy személy csak a nevét adja például egy jármű

finanszírozásához, akkor cselekményével hozzájárul ahhoz, hogy valótlan adatot,

tényt rögzítsenek közokiratban, hiszen a forgalmi engedélyben ő szerepel

tulajdonosként. Ezzel a gyakorlat szerint megvalósítja a Btk. 274. §. (1) bekezdés c.

pontjába ütköző közokirat‐hamisítás bűntettét.



9. oldal

2.5 Jármű önkényes elvétele

Btk. 327. §. (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul

használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntettet

követ el.

Néhány pénzintézet kialakította azt a gyakorlatot, hogy amennyiben az intervenciós

eljárás során nem tudja visszaszármaztatni a járművet, illetve az ügyfél úgy

nyilatkozik, hogy nem ő használja, jármű önkényes elvétele bűntett miatt teszi meg a

feljelentését. Ezt azzal indokolják, hogy a szerződés felmondását követően az ügyfél

vagy más, esetleg ismeretlen személy jogosulatlanul használja a gépkocsit.

2.6 Lopás

Btk. 316. §. (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa,

lopást követ el.

Egy gépjármű eltűnését például úgy lehet nagyon egyszerűen legalizálni, hogy

feljelentést teszünk ismeretlen tettes ellen, aki Budapest valamelyik forgalmas

utcájából eltulajdonította azt. Sok esetben indul lopás miatt az eljárás, és menet

közben derül ki, hogy valótlan volt a feljelentés, és egy másik bűncselekmény

elkövetését akarják fedezni vele. Ebben az esetben a lopás miatt elrendelt nyomozást a

hatóságok megszüntetik, és csalás vagy más bűncselekmény elkövetésének

megalapozott gyanúja miatt indítanak eljárást. Természetesen hatóság félrevezetése

miatt a feljelentő ellen szükséges egyéb lépéseket is megtenni, vagyis feljelentéssel kell

élni a területileg illetékes Nyomozó Ügyészségen.



10. oldal

Gyakran nem bizonyítható, hogy a gépkocsit valójában nem tulajdonították el, de

mellette a feljelentő terhére róható csalás bűntett elkövetése (hamis munkáltatóit

használ a finanszírozási eljárás során, kárt okoz a finanszírozó cégnek). Ilyen esetben a

hatóságoknak a következő lehetőségei vannak:

• a két eljárást egészen a vádra küldésig együttesen kezelik, hiszen bármikor

szerezhetnek olyan információt, amellyel megcáfolhatják a feljelentési

jegyzőkönyvben foglaltakat, esetleg a finanszírozási csaló is jobb belátásra térhet;

• ismeretlen tettes ellen megszüntetik a lopás miatt elrendelt nyomozást, és ha

újabb információ merül fel, tovább folytatják.

2.7 Orgazdaság

Btk. 326. §. (1) Aki a lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból,

kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból, csempészetből vagy orgazdaságból származó

dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik,

orgazdaságot követ el.

Orgazdaság elkövetésének megalapozott gyanúja általában a szállítókkal,

szervezőkkel, közvetítőkkel szemben merül fel, abban az esetben, ha az alap

bűncselekmény – csalás, sikkasztás – elkövetésében semmilyen módon nem vesznek

részt. Ha például egy közvetítő csak annyit tesz, hogy bizonyos díj ellenében átveszi a

strómantól a csalásból származó gépjárművet és továbbítja a szervező felé, de nem ő

ad megbízást a konkrét csalás elkövetésére, akkor a gyakorlat szerint orgazdaság a

cselekményének minősítése.

Sokszor védekeznek azzal a szállítók, hogy csak baráti szívességből, esetleg testvéri

szeretetből vállalták a bűncselekményből származó gépjárművek külföldre juttatását –



11. oldal

ezzel próbálják kilőni a vagyoni haszonszerzés célzatot, mondván: nincs célzat, nincs

orgazdaság. Nem szükséges azonban, hogy az elkövető saját vagyoni hasznára

cselekedjen, megállapítható az orgazdaság akkor is, ha más személy vagyoni haszna

érdekében cselekedett.2

3 A finanszírozási csalás története

Mivel – ahogyan azt a korábbiakban már említettük – a finanszírozási csalásokat

eleinte leginkább gépkocsikra követték el, így a finanszírozási csalások történetét is –

egészen az ezredforduló környékéig – a gépjárművekre elkövetett finanszírozási

csalások határozzák meg.

Az első finanszírozási csalások megjelenése néhány évvel a rendszerváltás utánra

tehető, amikor a piacon megjelentek az új finanszírozási lehetőségek – lízing,

kölcsön –, melyeknek az a lényege, hogy a vásárlónak nem kell rendelkeznie a

megvásárolni kívánt gépkocsi árával, hanem a fenti finanszírozási formák

igénybevételével is birtokába, illetve tulajdonába kerülhet a gépkocsi. 1994–95

környékén, amikor már csak kevesen emlékeztek vagy akartak emlékezni azokra az

időkre, amikor évekig kellett várni egy új gépkocsira, és a Merkur név hallatán is

elsősorban egy római istenre asszociáltak, egyre inkább elterjedt a hitel

igénybevétele a gépkocsi‐vásárlásoknál. Suzuki, Volkswagen, Fiat, és sok más

autómárka jelent meg Magyarországon, és természetesen mindegyik autókereskedő

eladni akart. Mivel a várakozási idő jócskán lerövidült, nem volt idő arra, hogy az

ember éveken keresztül összekuporgassa egy gépkocsi vételárát. De erre nem is volt

szükség. A kereskedők, a különböző pénzintézetekkel karöltve, a korábban már

említett pénzügyi megoldások széles skáláját kínálták a vásárlóknak, akik éltek is a

lehetőséggel, és örömmel vettek fel kölcsönt a csinos, csillogó automobil kedvéért.

2 Dr.Belovics–Dr. Molnár–Dr. Sinku: Büntetőjog Különös Rész, hvgOrac Kft., 2005, 683.



12. oldal

Az új lehetőség szükségszerűen hozta magával a gépjárműbűnözés átalakulását is.

A kis kockázat, kevés ráfordítás, ellenben nagy haszon miatt finanszírozási csalásra

szakosodott elkövetői csoportok alakultak, illetve jól ismert „kocsilopók”, orgazdák is

felismerték, mennyivel egyszerűbb módja ez a pénzszerzésnek, így áttértek erre a

vonalra, esetleg kereset‐kiegészítésként alkalmazták a lopás mellett.

Ahogy már korábban említettük, eleinte az elkövetők mintegy családi vállalkozásként

működtek. Kispénzű, átlagos, vagy egy hajszállal az átlag alatti életszínvonalon élő

családtagokat, barátokat, munkatársakat vontak be a bűncselekmények elkövetésébe.

Néhány százezer forint ígéretével rávették őket, hogy a nevükre vegyenek lízingelt

vagy kölcsönből vásárolt gépkocsi(ka)t, majd néhány hónap elteltével beküldték őket

a rendőrségre, hogy tegyenek feljelentést a jármű eltulajdonításával kapcsolatban.

Budapesten a lopások nagy száma miatt nem jutott elég idő minden egyes ügyre,

gyakran érdemi nyomozás nélkül születtek meg a nyomozást megszüntető, illetve

felfüggesztő határozatok. Az elkövetők szinte biztosra mentek, amikor a vidéki

gépjárművek állítólagos eltulajdonítását is valamelyik, gépkocsilopás szempontjából

fertőzöttnek számító kerület rendőrkapitányságán jelentették be. A gépkocsikat

külföldre főként a volt Jugoszlávia területére, Romániába és Ukrajnába vitték,

legtöbbször a tulajdonos saját maga, mivel ekkor még nem foglalkoztattak külön

futárokat. Minden esetben megindították a kártalanítási eljárást a biztosítónál, így a

casco alapján kifizetett összeg fedezetül szolgált a lízingcég felé. Erre azért volt

szükség, mert a családtagok, ismerősök nem maradhattak adósok, hiszen ismerték a

megbízójukat, könnyen azonosíthatták, feljelenthették volna őket.

Néhány év elteltével a hajléktalanok, munkanélküliek és más lecsúszott egzisztenciájú

személyek egyre növekvő száma új lehetőség forrása lett a finanszírozási csalók

számára. Még előfordult ugyan, hogy ismerős, haver nevére vásároltak járművet, de

egyre inkább a szükséget szenvedő „idegeneket” részesítették előnyben, elkerülve az

ismeretségből fakadó buktatót. Az sem volt utolsó szempont, hogy ez az eljárás

költségkímélőbb, hiszen százezres tételek helyett elegendő volt néhány tízezer forint,



13. oldal

de esetenként a strómanok megelégedtek néhány üveg alkohol tartalmú itallal vagy

cigarettával is. Ekkor kezdett igazán kialakulni az elkövetés szervezett jellege. Az

egymástól jól elkülöníthető munkafolyamatokat más és más személyek végezték, az

elkövetők általában nem, vagy csak részben ismerték egymást. A szervező tartotta a

kapcsolatot a külföldi megrendelővel, külön futár vitte a járműveket külföldre, a

strómanok csak a felhajtókkal találkoztak. A környező országokon kívül újabb piacok

nyíltak meg, például Afrika, Törökország, Görögország, Svédország, Irán. Egyre

kevesebb figyelmet fordítottak arra, hogy a gépjárművek eltűnését legalizálják, hiszen

egy hajléktalan személyen, aki nem tudja megnevezni a megbízóját, nyugodtan

keresheti a rendőrség, illetve a lízingcég a gépkocsit.

Az utóbbi években az elkövetési magatartások nem sokat változtak, de a

bűncselekmények tárgya igen. Egyre több finanszírozási csalást követtek el

munkagépekre, targoncákra, építőipari gépekre. Az elkövetési magatartások

módszerei sok esetben hasonlók, de vannak teljesen egyediek is. A szervezetszerű

elkövetés azonban az egyéb eszközök finanszírozása során is megmaradt.

4 A finanszírozási csalás alapfogalmai

A kutatás lízingcégek munkatársai számára készül, ennek ellenére szükségesnek

tartjuk néhány alapfogalom tisztázását, csupán azért, hogy a kutatás eredményei

mindenki számára egyértelműek legyenek.

4.1 A lízing fogalma

A pénzügyi lízing fogalmát alapvetően a hitelintézetekről és a pénzügyi

vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban Hpt.) tartalmazza.



14. oldal

A definíció szerint pénzügyi lízingnek minősül az a tevékenység, amelynek során a

lízingbe adó ingatlan vagy ingó tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe

vevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbe vevő határozott

idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbe vevő könyveiben kerül

kimutatásra.

A használatba adással a lízingbe vevő

• viseli a kockázatot,

• jogosulttá válik a hasznok szedésére,

• viseli a közvetlen terheket – ideértve a fenntartási (biztosítás, üzemanyag

stb.) és amortizációs költségeket is –,

• jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával

a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a

szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az

általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen.

A pénzügyi lízingnek két változatát különböztetjük meg, a zárt végű és a nyílt végű

lízinget. A két változat különbözősége a lízingelt eszköz tulajdonba vételi lehetőségei

között mutatkozik. A zárt végű lízing olyan ügylettípus, ahol a lízingbe adó a lízingbe

vevő által kiválasztott eszközt megvásárolja, majd határozott időtartamra, díjfizetés

ellenében, a lízingbe vevő használatába adja, és a futamidő végén a lízingtárgy a

lízingbe vevő tulajdonába kerül. A gépjármű‐finanszírozásban általában a kölcsön

után ez a gyakoribb. A nyílt végű pénzügyi lízing olyan ügylettípus, ahol a lízingbe

adó a lízingbe vevő által kiválasztott eszközt megvásárolja, majd határozott

időtartamra, díjfizetés ellenében, a lízingbe vevő használatába adja. A futamidő végén

a lízingbe vevőt vételi jog (vételi opció) vagy vevőkijelölési jog illeti meg. A gépjármű‐

finanszírozásban ezt a konstrukciót általában a haszongépjárművek finanszírozásában

(elsősorban a teherautók pénzügyi lízingjében) alkalmazzák.



15. oldal

A pénzügyi lízing esetében a lízingszerződésben meghatározott eszköz (ingatlan, gép,

autó stb.) a lízingbe vevő tulajdonossá válásáig a lízingbe adó kizárólagos tulajdonát

képezi, amelyet a lízingbe vevő tart nyilván, és számolja el utána az amortizációt.

A lízingbe adó a lízingtárgy tulajdonjogát a futamidő teljes tartama alatt és a lízingbe

vevőt terhelő valamennyi fizetési kötelezettségének a teljesítéséig fenntartja.

A lízingbe adók általában a lízingszerződésben kikötik a kötelező vagyonbiztosítás

vagy casco biztosítás káreseményhez kötött kifizetéseinek engedélyezését – általában

összeghatárhoz kötötten. A lízingbe vevő a lízingszerződés hatályának időtartama

alatt kizárólagos joggal jogosult birtokolni és használni a lízing tárgyát, azt azonban

nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, illetőleg bármely, a lízingszerződésen

alapuló jogát a lízingbe adó írásbeli hozzájárulása nélkül harmadik személyre nem

ruházhatja át. A lízingbe adó a lízingszerződésben általában kiköti, hogy jogosult a

lízingtárgy rendeltetésszerű használatát bármikor ellenőrizni, műszaki állapotáról, a

használat és üzemeltetés feltételeiről a helyszínen tájékozódni.

A lízingbe vevő köteles a lízingtárgyat az átadással egyidejűleg haladéktalanul, de

még a használatbavételt – üzembe helyezést – megelőzően minden biztosítható kárra

biztosítani, a lízingszerződés időtartamára. Ez ingatlanok és gépek, berendezések

esetében teljes körű vagyonbiztosítás, míg gépjárművek esetében kötelező felelősség‐

és casco biztosítás megkötését jelenti.

A biztosítási díjat a lízingbe adó a lízingszerződésben foglaltaknak megfelelően

számlázza a lízingbe vevő részére. Van olyan lízingszerződés, amelyben a havi

törlesztőrészlettel együtt számlázzák a biztosítási díjakat, de már néhány lízingcég,

biztosítótársaságokkal megkötött megállapodások alapján, beépíti a biztosítást a

lízingkonstrukcióba, így jelennek meg a casco nélküli finanszírozási konstrukciók.

Ennél a termékcsoportnál nem kell az ügyfélnek a lízingelt (vagy kölcsönnel

finanszírozott) gépkocsira cascót kötnie, mivel a lízingtársaság magára a termékre köt



16. oldal

megállapodást a biztosítóval. Így az ilyen finanszírozási konstrukcióban vásárolt

gépkocsikra a lízingtársaság és a biztosító között létesült megállapodás alapján egy

hitelfedezeti casco működik, amely a megállapodás alapján megjelölt esetekben fizet

kártérítést a lízingtársaságnak. Természetesen a biztosítás be van árazva a termékbe,

és ezek a finanszírozási formák ezzel a díjjal drágábbak, de még mindig olcsóbb az

ügyfélnek, mint ha a cascót választja. Az ilyen konstrukciókban általában magasabb

önrészt, vagy első törlesztőrészletet írnak elő a lízingtársaságok. A lízingbe vevő

köteles a biztosítási díjakat határidőre megfizetni. Ennek elmulasztása általában

azonnali felmondási oknak minősül.

4.2 A kölcsön fogalma

Ma a gépjármű‐finanszírozás 80 százalékát a kölcsönkonstrukciók jelentik.

A finanszírozó kölcsönt nyújt a gépjármű megvásárlásához, de a gépkocsin nem

szerez tulajdont. Ebben az esetben a vevő – adós – válik tulajdonossá. A finanszírozók

a gépkocsit biztosítékként általában opciós vételi szerződéssel vonják be fedezetként.

4.3 A lízing és a kölcsön közötti különbségek

A finanszírozási csalás nyomozása szempontjából az egyetlen lényeges különbség az,

hogy amíg a hitelből vásárolt dolog azonnal a hitelfelvevő tulajdona lesz, addig a

lízingbe vevő csak a futamidő végén válik a lízingelt dolog tulajdonosává.

Az egyéb jellemzők – így különösen az, hogy az eszközt a hitelfelvevő, illetve a

lízingbe vevő veszi fel a könyveibe, továbbá hogy őt illeti meg az amortizálás joga

(vállalkozás esetén van értelme) – azonosak a két finanszírozási technikánál.



17. oldal

A gépjárművek sajátos, a tulajdont igazoló okmánnyal rendelkeznek, ez a törzskönyv.

A pénzügyi lízing esetében a gépjármű tulajdonosa a lízingcég, így a gépjármű

megvásárlásakor legyártásra került törzskönyvet a lízingcég őrzi. A forgalmi

engedélyben üzemeltetőként a lízingbe vevő jelenik meg.

A hitel esetében a vásárlás időpontjától a vevő a tulajdonos, a törzskönyvet is az ő

nevére állítják ki. A forgalmi engedélyből – a korábbi gyakorlattal ellentétben – nem

derül ki, hogy a gépkocsit banki hitellel finanszírozták, ezért a pénzintézetek gyakran

kérik a törzskönyv legyártásának felfüggesztését – ebben az esetben nem gyártják le a

törzskönyvet, és a forgalmi engedélybe a hivatalos feljegyzések rovatba a „törzskönyv

kiadása felfüggesztve” megjegyzés kerül. A hitelügylet lezárásával, tehát amikor a

hitelfelvevő a hitelét maradéktalanul visszafizette, a bank igazolása alapján az

okmányiroda legyártja a törzskönyvet. A legtöbb lízingtársaság azonban azt a

megoldást választja, hogy a vevő nevére legyártott törzskönyvet a futamidő végéig

őrzi. A kölcsön visszafizetésével az ügyfél a lízingtársaságtól kapja meg a

törzskönyvet.

5 A hitelfelvétel folyamata

2007 első félévében a lízingcégek 1050 milliárd forint értékben finanszíroztak

személygépjárműveket,3 ami lefordítva annyit jelent, hogy az autókereskedők bizony

az eladott járművek jelentős részét megfinanszíroztatták. A következőkben nagy

vonalakban ismertetjük, mi a menete egy átlagos hitelfelvételnek.

A lízingcégek szerződést kötnek autókereskedésekkel és egyéb hitelügyintézői

tevékenységet folytató céggel vagy magánszeméllyel. A vevő által aláírt hitelkérelmet

3 A Magyar Lízingszövetség honlapján közzétett adat.



18. oldal

továbbítják a lízingcég felé, és kvázi felelősséget vállalnak az adatok valódiságáért. Itt

nem a vevő személyével kapcsolatos adatokra gondolunk, hanem azokra az adatokra,

melyek a finanszírozni kívánt gépkocsira vonatkoznak. A hitelügyintéző a kérelem

elküldésével igazolja, hogy a vevő személyesen írta alá a kérelmet, eleget tett a

feltételeknek, bemutatta a szükséges iratokat – személyi igazolvány, adó‐ és

lakcímkártya, jogosítvány, esetleg útlevél –, rendelkezésre bocsátotta a közüzemi

számla eredeti példányát, és adott le munkáltatói igazolást.

A lízingcég munkatársa értelemszerűen csak a hozzá beérkezett papírokból dolgozik,

kizárólag azokat az adatokat értékeli, azokra az információkra támaszkodhat, amiket

a hitelkérelem tartalmaz. A hitelbírálat keretében elvégez bizonyos általános

ellenőrzéseket:

• felhívja az ügyfelet, személyes adatokra, úgy mint anyja neve, születési hely

stb. rákérdez,

• munkáltatót cégnyilvántartóban ellenőrzi, illetve felhívja a megadott

telefonszámot, és beszél a munkáltatóval,

• különböző nyilvános adatbázisokból informálódik,

• informális adatbázisokat használ, például ügyfél BAR‐listás ellenőrzése.

Az ellenőrzés legtöbbször rövid és formális, nem alkalmas a lízingcsalók kiszűrésére,

bár az elmúlt időszakban megjelentek olyan törekvések apró csírái, melyek a

különböző működőképes és eredményes szűrők beépítésére irányulnak.

A hitelbírálatot követően, ha elfogadják a kérelmet, sor kerül a szerződés aláírására, a

vevő befizeti a kezdőrészletet (ha van) és az egyéb járulékos költségeket, majd a

lízingcég utalja a pénzt a kereskedőnek, és vihető is az új járgány.



19. oldal

A kezdőrészletet vagy más néven önrészt általában minimum 10%‐ban határozzák

meg, ám különböző akciók kereteiben akár 0% befizetésével is gépkocsihoz lehet jutni.

Itt kell megemlíteni az ún. felbruttósítást, melynek célja, hogy a vevőnek csak papíron

kelljen önrészt fizetni. A kereskedő a bank felé magasabb vételárat igazol, így a

finanszírozó fizeti ki a teljes összeget. Ez nem jelenti azt – legalábbis nem minden

esetben –, hogy a kereskedő tisztességtelen szándékkal vezeti félre a bankot, gyakran

csupán a „rugalmas” üzletpolitika áll a háttérben.

Nézzük meg ezt egy egyszerű példán keresztül: Tegyük fel, hogy vásárolni akarunk

egy új személygépkocsit, melynek a vételára 5 000 000 Ft, de nincs elég pénzünk a

kezdőrészlet befizetésére, ezért a kereskedő segítségét kérjük, aki természetesen jó

üzletemberként segít is. A kereskedő elküldi a banknak a hitelkérelmet, melyben az

szerepel, hogy befizettünk 1 000 000 Ft önrészt, és ahhoz, hogy megvásároljuk a

gépkocsit, már csak 5 000 000 Ft hitelre lenne szükségünk. A bank elfogadja a

kérelmet, és utal a kereskedőnek 5 000 000 Ft‐ot, mellyel gyakorlatilag kifizette a teljes

vételárat. Ezekben az esetekben a katalógusban szereplő áraknál magasabb árat

gyakran az alaphoz tartozó felszerelések extraként történő feltüntetésével, esetleg

olyan extrák megjelölésével igazolják, amiket a gépkocsi nem tartalmaz.

6 A finanszírozási csalás „szereplői”

A hitelek elterjedésével gyakorlatilag egyre többen és többen vannak azok, akik ezzel

a lehetőséggel visszaélve akarnak hasznot – jogtalan hasznot – szerezni. Tudatában

vannak annak, hogy a hitel visszafizetésére nincs reális lehetőségük, mégis

belevágnak egy gépkocsi‐vásárlásba. Vannak magánzók, akik néhány hónapig, esetleg

évig használják a gépkocsit, majd ha már megkapták a sokadik fizetési felszólítást és a

behajtók sem szállnak le róluk, visszaadják az autót a banknak. Azután átmennek egy

másik bankhoz és ott is eljátsszák ugyanezt, egészen addig, míg feketelistára (BAR‐



20. oldal

lista) nem kerülnek. Ilyenkor jó szolgálatot tehet egy névváltoztatás, hiszen a születési

adatok egyezését senki nem nézi, csak a kereszt‐ és vezetéknevet. Ismert olyan

elkövető, aki jelenleg a harmadik garnitúra kereszt‐ és vezetéknevet használja, és

eddig valamennyi személyazonosságát maximálisan kihasználta, már ami a

lízingcégek lehúzását illeti.

Nagyobb problémát okoznak azok a szervezett elkövetői csoportok, ahol a vásárlás

már eleve azért történik, hogy a gépkocsit elpasszolják. Ilyenkor a hitel törlesztését

meg sem kezdik, bár az is előfordulhat, hogy néhány hónapig, esetleg egy évig is

fizetnek. Ilyen esetekben a költségeik értelemszerűen magasabbak, de nagyobb

biztonságban vannak, hiszen elsőre tisztességes, jogkövető ügyfél benyomását keltik.

Nem mindenki azzal a szándékkal vág bele egy gépkocsi‐vásárlásba, hogy majd nem

fizeti a felvett hitel törlesztőrészleteit. Vannak, akik hónapokig, esetleg évekig is

tudják és akarják is fizetni, de például az életkörülményeikben bekövetkezett

változások miatt már nem képesek tovább teljesíteni a kölcsönszerződésben

foglaltakat. Ilyenkor sokan hibás döntést hoznak, és az autó eltüntetésével próbálnak

megszabadulni a fizetési terhektől. Nem biztos, hogy a fizetésképtelenné vált

személyek a gépkocsit eladják, előfordul, hogy egy ismerős vagy rokon használja

tovább, természetesen úgy, hogy átvállalja a költségeket. Ez nem mindig sikerül túl

jól, hiszen az új használót nem köti a hitelszerződés, így nem is mindig tesz

különösebb erőfeszítéseket a törlesztőrészletek befizetésére, illetve sokszor maga is

továbbadja a járművet valakinek, aki szintén hasonlóan jár el, míg végül kézen‐közön

nyoma vész a hitel fedezetének.

Ha végigkövetünk egy finanszírozási csalást, kis túlzással olyan érzésünk támad,

mintha egy Shakespeare‐dráma zajlana előttünk. Na, nem a Makrancos hölgy, inkább

a Hamlet. Az elvetemült rosszfiúk, összejátszva a hitelezők szolgáival, kihasználják a

naiv, rossz körülmények között élők nyomorúságát, és az adósságok tengerébe



21. oldal

hajszolják az amúgy is csak egyik napról a másikra tengődő polgárokat, majd mikor

az uraság a pénzét akarja, eltűnnek, és otthagyják áldozataikat a reménytelenség és

őrület határán. Bizonyos esetekben akár még vér is folyhat, ami még inkább

megerősíti a fenti hasonlatot. Sokszereplős dráma, néha keverednek a szerepek, és

nem mindig egyértelmű, hogy ki is az igazi rosszfiú.

6.1 1. számú főszereplő: A lízingcég

A lízingcég tulajdonképpen egy gyűjtőnév, azokat a pénzintézeteket,

részvénytársaságokat értjük alatta, melyek többek között gépjármű‐finanszírozással

foglalkoznak. Nagy többségük tagja a Magyar Lízingszövetségnek,4 amely 16 éve

működik részben azzal a céllal, hogy támogassa a tagok közötti szakmai

együttműködést. Követve a shakespeare‐i hasonlatot, a drámában ők lehetnek az

egyik főszereplő, a szereplő karakterét tekintve ők lennének az „uraság”.

Az „uraság” akkor érzi igazán jól magát, ha minél több, biztonságosnak hitt

kihelyezésről számolnak be hűbéresei. Türelmes az adósaival szemben, elmaradás

esetén többször felszólítja őket, mielőtt kiküldené csatlósait. Ha az adós fizetési

szándékot sejtet, visszaállítja a szerződést és újabb esélyt ad a teljesítésre. Az

igazságszolgáltatást csak a legvégső esetben vonja be, jobban szereti hazai pályán

rendezni a számlát, bár alapvetően jó viszonyt ápol a hatóságokkal.

Ő a nagybetűs sértett, évente több száz milliós kára keletkezik a behajthatatlan hitelek

miatt. Komoly apparátust foglalkoztat a behajtások végrehajtására, míg a megelőzés

érdekében tett erőfeszítései nem túl hatékonyak, nem utolsósorban adatvédelmi

problémák miatt.

4 Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Szövetsége



22. oldal

6.2 2. számú főszereplő: A stróman

A finanszírozási csalások másik fontos, ha nem a legfontosabb szereplője – aki rengeteg

hasznos információval rendelkezik, akinek személye, körülményei árulkodóak, és aki

rendszerint horogra akad – a stróman. Státusát tekintve lehet feljelentett, gyanúsított,

tanú és sértett. Ő az, akinek a lízingelt, illetve opciós gépkocsi a nevére kerül, aki

pénzért aláírja a szerződéseket, és ha sor kerül rá, megteszi a rendőrségen a feljelentést

lopás miatt. Ha a National Geographic lapjain olvasnánk róla, valahogy így szólna az

ismertető: A stróman rejtőzködő életmódot folytat, általában csak megbízói előtt ismert

tartózkodási helye. Folyamatosan vándorol, de ismertek olyan ritka egyedek is, akik

állandó lakhellyel rendelkeznek. Néha, főleg ha az időjárás rosszabbra fordul, társaival

csapatokba verődve téli szálláshelyre vonul. Megjelenése nem túl bizalomgerjesztő,

táplálkozása egysíkú, vonzódik az alkoholtartalmú italokhoz, mely gyakran a vesztét

okozza.

Sajnos egy ilyen ismertető, bármennyire is viccesnek tűnik, nagyon is megfelelne a

valóságnak. Napjainkban szinte kivétel nélkül hajléktalan vagy a létminimum alatt élő

személyek kerülnek abba a helyzetbe, hogy minden mindegy alapon belemennek

kétes autóvásárlási ügyletekbe. Az is közismert, hogy ezeknek a személyeknek 60‐

70%‐a alkoholproblémákkal küzd, és ennek következtében a szellemi képességeik is

jelentősen leromlottak.

Bár kétségkívül a fent említett típus a legjellemzőbb, azért másokból is válhat stróman.

Vannak, akik átlátják tettük lehetséges következményeit, de bíznak saját

ügyességükben, esetleg megbízóik ígéreteiben, míg mások végig sem gondolják,

egyszerűen nem is értik, hogy miért bűncselekmény az, amit csinálnak. Gyakran csak

miután a hatóságok szembesítik őket a tényekkel, akkor jönnek rá, hogy néhány ezer

forintért milliós nagyságrendű tartozást vettek a nyakukba.



23. oldal

A stróman, bár a szervezeti hierarchia legalacsonyabb szintjén áll, egyben a

legfontosabb is, hiszen azt mondhatjuk, nélküle nincs finanszírozási csalás. Alapvetés,

hogy szükség van valakire, akinek a nevére kerül a gépjármű. Hozzátesszük,

előfordul olyan eset is, hogy adott személy nem tud róla, hogy gépjármű, esetleg több

gépjármű került a nevére, de ilyenkor is van valaki, aki eljár a nevében a

hitelügyintézés során, értelemszerűen ilyenkor övé a stróman szerep. A finanszírozási

csalás szervezésével foglalkozó személyek és bűnszervezetek egymás között adják‐

veszik a strómanokat. Itt nem valamiféle modern kori rabszolgavásárra kell gondolni,

egész egyszerűen arról van szó, hogy egyetlen telefonnal „kell valaki, aki hitelképes,

két cégre, 3 autóra, tudsz ilyet?” gazdát cserél néhány személyes adat, illetve

személyes iratokról készült fénymásolat. A stróman értesül a változásról, hiszen

felkeresi az új megbízó a kihagyhatatlan ajánlattal, de az is előfordul, hogy csak

felhasználják az adatait, és a tudta nélkül kerül újabb gépjármű a nevére.

A strómanra jellemző, hogy nehéz megtalálni, sokszor csak személykörözés,

elfogatóparancs vagy a vakszerencse segítségével sikerül a hatóságoknak a nyomára

bukkanni. A lakcímére vonatkozóan több variáció létezik:

• szerepel ugyan a lakcímnyilvántartóban, de fiktív lakcímmegjelöléssel,

• a nyilvántartóban valamelyik hajléktalanszállót jelölték meg lakcímnek,

• kijelentett vagy olyan lakcím, ahonnan már évek, évtizedek óta elköltözött,

• vadonatúj lakcím, ahova csak azért jelentették be, mert a hitelügyintézés

során szükség volt rá,

• a bejelentett lakcímen nem található ingatlan, például üres telek.

A stróman lakcíme sok információval szolgálhat a nyomozás során. Vannak olyan

címek, melyekről köztudott, hogy olyan környéken vannak, melynek lakói nemhogy

egy autót, de még egy matchboxot sem nagyon engedhetnek meg maguknak. Ha a

stróman egy hajléktalanszállóra (például Vajdahunyad utca a VIII kerületben) van



24. oldal

bejelentve, az több mint gyanús körülmény. Ismertek olyan lakcímek is, ahol a

nyilvántartó szerint több tucat személy lakik, és mindenki lízingelt vagy részletre

vásárolt autóval rendelkezik. 2004‐ben a BRFK Gépjárműbűnözés Elleni Osztálya

munkatársainak úgy sikerült egy nyírségi, finanszírozási csalásra szakosodott banda

nyomára bukkanniuk, hogy miközben a feljelentést tett személlyel egy utcában

lakókat ellenőrizték, észlelték, hogy szinte egy időben vásárolt mindenki ugyanolyan

típusú személygépkocsit ugyanannál a kereskedőnél.

A strómannal kapcsolatban elsődleges egy általános ellenőrzés lefolytatása:

• van‐e érvényes jogosítványa, a finanszírozási iratokban szereplő

jogosítvány valóban az ő nevére szól‐e,

• munkahely, lakcím ellenőrzése,

• volt‐e büntetve, ha igen, milyen jellegű bűncselekményekért,

• mennyi hiteles gépkocsi van a nevén, cégtulajdonosként szerepel‐e, ha igen

a cégnek vagy cégeknek van‐e hiteles gépkocsija.

6.3 1. számú mellékszereplő: A kezes

A hitelszerződések gyakori résztvevője a kezes, aki – hasonlóan a strómanhoz – nem

mindig van tisztában azzal, hogy mihez adta a nevét, csak akkor lepődik meg, amikor

nála kopogtatnak egy több millió forintos csekkel a behajtók. 10 000 Ft‐ért, esetleg

néhány üveg sörért, nem túl bonyolult feladat olyan személyeket találni, akik

gondolkodás és persze elolvasás nélkül aláírják az eléjük tolt szerződést. A kezes

paraméterei megegyeznek a strómanéval, gyakran cserélődnek is a szerepek, aki az

egyik finanszírozás során kezes, a másiknál stróman.



25. oldal

6.4 2. számú mellékszereplő: Az autókereskedés

A nyomozás során az autókereskedés relevanciája a tulajdonosban és az ott dolgozó

személyekben rejlik, hiszen jó vagy rossz hírnevet csak emberi tevékenység által

szerezhet. Vannak olyan kereskedések, melyek neve hallatán a lízingcégek behajtási

osztályán dolgozó veteránok és a hatóság illetékesei is megborzongnak. Ezekben a

kereskedésekben rendszerint tömegesen fordulnak elő olyan finanszírozások, melyek

a későbbiek folyamán bedőlnek, mégsem minden esetben bont velük szerződést a

lízingcég, mivel a fals szerződések mellé rengeteg fizető ügyfelet is hoznak.

A kereskedések típusai és azok jellemzői:

• Régóta működő, sokak által ismert és látogatott kereskedések:

o nagy forgalmat bonyolítanak le,

o jelentős a rajtuk keresztül kihelyezett hitelek mennyisége,

o de sok az ún. fals finanszírozás is, ennek ellenére,

o a lízingcégek szemében megbízható partnerek.

• Új kereskedés, amelyik kénytelen magának helyet túrni a piacon:

o lehetőleg gyorsan sokat szeretne eladni,

o gyorsan és sok hitel közvetítésével,

o megvetni a lábát a piacon,

o kialakítani a lízingcégekkel egy jól működő kapcsolatot, és közben

szeretne

o nem belebukni a gyors és sok finanszírozással szükségszerűen együtt

járó bedőlt hitelekbe.



26. oldal

• Új kereskedés, amely kimondottan azért jön létre, hogy:

o gyorsan eladjon több száz új személygépkocsit,

o hitelközvetítéssel, főleg strómanok nevére,

o megkapja a jutalékot mind a lízingcégtől, mind a gyártótól,

o majd csődöt jelent.

Az autókereskedés annyiban károsultja egy finanszírozási csalásnak, amennyiben

vissza kell fizetnie a jutalékot, ha az általa közvetített hitel meghatározott időn belül

bedől, azaz kiderül, hogy a szerződő fél nem tudja vagy nem akarja fizetni a

törlesztőrészleteket. Ritkán azonban megesik, hogy az autókereskedés lesz az egyetlen

károsultja a finanszírozási csalásnak, méghozzá a gépkocsi teljes vételárának erejéig.

Előfordult olyan eset, hogy a stróman és a kereskedés megkötötte az adásvételi

szerződést egy új gépkocsira, majd sor került a kölcsönszerződés aláírására is. Mielőtt

a lízingcég utalta volna a kereskedő számlájára a pénzt, a stróman – az ügyintéző

hathatós segítségének köszönhetően – hozzájutott a gépkocsihoz és lelépett vele.

A lízingcég tudomására jutott, hogy az ügylet fenntartásokkal kezelendő, ezért

leállította a folyósítást. A kereskedés pedig pórul járt, hiszen 5 db gépkocsi hiányzott a

leltárból, ugyanis a stróman egy cég nevében, flottában ennyi gépkocsit vásárolt.

6.5 3. számú mellékszereplő: Az ügyintéző

Az ügyintéző karaktere nem egyértelmű, ő egy igazi sötét ló. Az esetek többségében a

jó fiúk táborába tartozik, de összejátszhat a rosszfiúkkal is. Véleményünk szerint a

megvalósult finanszírozási csalások jelentős részéhez valamilyen formában hozzájárul

az ügyintéző, ha nem törvénysértéssel, akkor a belső szabályzat hanyag kezelésével,

esetleg alkalmi figyelmetlenséggel. Az ügyintézőt alapvetően a jutalék mozgatja,

amihez akkor juthat hozzá, ha minél több gépjárművet értékesít – lehetőleg



27. oldal

valamilyen részletfizetési konstrukcióban. A finanszírozási csalás miatt indított

nyomozások során személye annyiban érdekes, hogy felmerül‐e az elkövetőkkel

történő összejátszás büntetőjogilag értékelhető gyanúja.

Milyen módon segítheti az ügyintéző a finanszírozási csalás elkövetőit?

• A korábban már említett felbruttósítással lehetővé teszi, hogy a stróman

kezdő költségek nélkül hozzájusson a gépjárműhöz;

• „házhoz” viszi a szerződéseket, így a strómant nem kell berángatni a

kereskedésbe, a kocsma előtt is alá lehet vele íratni a szerződést;

• a lízingcég felé úgy és olyan adatokat továbbít, amik alapján pozitív lesz a

hitelbírálat;

• nem veszi észre, ha egy felhajtó vagy közvetítő már a 20. hajléktalan

strómant viszi be a kereskedésbe és vásárol a nevére járművet;

• hajlandó papírokból dolgozni, hagyja, hogy a felhajtó hozza‐vigye a

szerződéseket, nem győződik meg arról, hogy valóban az írta‐e alá, akinek a

nevére szól;

• használt gépjármű esetén nem ellenőrzi, hogy valóban létező járműről van‐e

szó, hajlandó szintén csak papírokból dolgozni.

Az ügyintéző anélkül is hozzásegítheti a csalókat a bűncselekmény elkövetéséhez,

hogy tudatosan együttműködne velük. Nem kap minden esetben ellenszolgáltatást, az

sem biztos, hogy előre megegyeznek. Sokszor csak a jutalék kedvéért elsiklanak a

figyelmeztető jelek fölött, vagy egy‐egy régi havernak, ismerősnek tesznek apró,

látszólag veszélytelen szívességeket.



28. oldal

6.6 4. számú mellékszereplő: A szállító

A szállító vagy futár azoknál a finanszírozási csalás‐típusoknál szükségszerű szereplő,

ahol a gépjárműveket valamelyik külföldi országban értékesítik. Szükség van

valakire, aki némi aprópénzért, vagy egyszerűen csak kalandvágyból, a vezetés

élményéért leszállítja a gépjárműveket a megrendelőnek. Általában 20‐25 ezer forintot

kap egy fuvarért, ebből az összegből tankol és autópálya‐matricát vásárol. Átviszi a

gépkocsit a határon, leadja a megrendelőnek, majd hazautazik. A hazautazás a

távolságtól függően történhet vonattal, repülőgéppel, autóval. A megrendelő

gondoskodik arról, hogy a szállító valamilyen módon visszajusson Magyarországra:

• taxival átviteti a határon, vonat‐ vagy buszjegyet vásárol neki,

• repülőjegyet vásárol,

• másik szállítóval hazaviteti,

• saját maga fuvarozza haza.

Hasonlóan a strómanhoz, a szállító neve és telefonszáma is közkézen forog. Vannak,

akik egy szervezőnek dolgoznak, és heti, vagy akár napi rendszerességgel hordanak

ki gépkocsikat külföldre. Ha sok a szállítmány vagy nem érnek rá, akad helyettük

beugró, aki alkalmi jelleggel vállal megbízásokat, és nem kötődik egy bizonyos

szervezethez. Gyakran a szállítónak is vannak saját szállítói, akik szintén

foglalkoztatnak szállítót arra az esetre, ha nekik közbejönne valami.

A gépkocsikat sokszor már a kereskedésben nem a strómanok, hanem a szállítók veszik

át, akik a gépkocsikkal elindulnak a határ felé, és azonnal kijuttatják őket az országból.

Régebben a legismertebb úti célok Ukrajna, Oroszország, Románia, Szerbia, és a Közel‐

Kelet országai voltak. A legújabb adatok alapján, a fenti célországokon túl egyre több

Magyarországon „lopott” személygépkocsi (személygépkocsi‐alkatrész) kerül elő az

Európai Unió országaiból. A gépkocsikat a szervező a külföldi kapcsolatain keresztül a



29. oldal

célországban értékesíti, általában jelentős haszonnal. A gépkocsi kulcsait, valamint

forgalmi engedélyét valamelyik szállító visszahozza Magyarországra, ahol egy‐két

hónap múlva bejelentheti a stróman a gépkocsi eltulajdonítását, és megindíttatja a

kártalanítási eljárást, amennyiben erre megbízást kap.

A szállító a szervezeti hierarchiában a stróman fölött helyezkedik el. A szervezők

kínosan ügyelnek arra, hogy a szállító lehetőleg ne találkozzon rajtuk kívül mással, és

róluk is csak minimális információval rendelkezzen.

6.7 A rendező asszisztens: A közvetítő, felhajtó, szervező

A közvetítő feladata nagyon egyszerű, „nomen est omen”, közvetít. Ő a kapcsolat a

stróman és a szervező, illetve a felhajtó és a szervező között. Hasonlóan működik,

mint az autónepper, aki az eladótól megveszi a kocsit, ráteszi a maga hasznát és

továbbadja a vevőnek. Nagyjából 25‐50 ezer forintot keres egy gépjármű

továbbításával, attól függően, hogy milyen típusú, felszereltségű és évjáratú járműről

van szó. Nem szükségszerű a jelenléte, néha ez a lépcsőfok kimarad, és a felhajtó vagy

a stróman közvetlenül a szervezővel kontaktál.

A felhajtó feladata újabb és újabb stróman felkutatása és beszervezése. Maga a

stróman is előléphet felhajtóvá, amolyan mindenki hozzon magával még egy embert

alapon. Az ő szerepe sem főszerep, néha kivágják a jeleneteit, ilyenkor a szervező

maga tartja a strómannal a kapcsolatot és intézi a finanszírozással együtt járó

feladatokat. Érthető módon azonban az elkövetők szeretnek minél több lépcsőfokot

beépíteni a jármű megszerzésétől a megrendelőnek történő leadásig. Ez elvileg

ellentmond annak a városi legendának, miszerint jobb egy bűncselekményt egyedül

elkövetni, így nincs, aki lebuktasson. Jelen esetben az elkövetőknek az kedvez, ha



30. oldal

minél több kézen fut át egy gépjármű, így könnyebb elveszíteni a nyomát és nehezebb

megtalálnia az eljáró hatóságnak a kapcsolatot a stróman és a többiek között.

A felhajtó feladatai:

• beszervezi a strómant és a kezest,

• beszervezi az autókereskedés ügyintézőjét,

• gondoskodik arról, hogy a stróman megfelelő állapotban jelenjen meg a

kereskedésben,

• instruálja a strómant a vásárlás során,

• továbbítja a gépkocsit a közvetítőnek, a szervezőnek vagy a szállítónak,

• beszerzi a szükséges iratokat, például munkáltatói igazolás.

A szervező a megbízó alatt helyezkedik el a rangsorban. Egy megbízónak több

szervező is dolgozhat. Legfőbb feladata a többiek munkájának koordinálása, de a fent

említettek szerint, részben vagy egészben átveheti a felhajtó tevékenységi körét.

A megbízó tartja a kapcsolatot a külföldi megrendelővel, rajta futnak át a járművek, és

hozzá érkeznek meg az anyagi javak, amit továbbít a nagyfőnöknek.

6.8 A rendező: A megrendelő

A megbízó az, akinek a személye legtöbbször az ismeretlenség homályában marad.

Két értelemben is beszélhetünk róla, van a külföldi megbízó, pontosabb elnevezéssel a

megrendelő, és van a magyarországi megbízó, aki a szervezeti hierarchia csúcsán

helyezkedik el, és ő zsebeli be a legnagyobb hasznot.



31. oldal

A megbízó több vonalat is működtet, üzleti érdekeltségei ennek megfelelően

szerteágazóak és nem feltétlenül csak finanszírozási csalással kapcsolatosak. Nehezen

fogható, hiszen nem kerül közvetlen kapcsolatba a gépjárművekkel és nem

közvetlenül utasítja a strómant bűncselekmény elkövetésére.

A megrendelő általában külföldi, ügyel arra, hogy a gépjármű átadás‐átvételt

Magyarországon kívül bonyolítsa le, nem szívesen jön át a határon. Telefonon tartja a

kapcsolatot a szervezővel és a megbízóval, és alkalmanként létrehoznak egy‐egy

határtalálkozót is. A technika nyújtotta lehetőségeket kihasználva az érintkezés egyik

jellemző formája az SMS. Tömör, lényegre törő üzeneteket váltanak egymással, a

vételár és a jármű felszereltségének megjelölésével.

6.9 Egyéb közreműködők

A futottak még kategóriát sajnos egy szomorú tény említésével kell bevezetnünk. Az

utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a finanszírozási csaláshoz az

elkövetőknek szükségük van rendőri segítségre. Ez önmagában rendben is van, a baj

ott kezdődik, hogy találnak is hivatásos segítőket. A beszervezett rendőrök főleg a

különböző nyilvántartásokhoz való hozzáférésük miatt jelentenek hasznot, de olyan

eset is előfordult, ahol a szervező volt főállásban (vagy másodállásban?) rendőr. Az

elkövetőkkel együttműködő rendőrök

• ellenőrzik a stróman jelölt alkalmasságát:

o körözik‐e,

o van‐e ellene eljárás,

o mennyi autó van a nevén,

• folyamatban lévő büntetőügyekkel kapcsolatban információt szolgáltatnak,



32. oldal

• körözéseket módosítanak,

• ellenőrzik a gépkocsikat a nyilvántartásban.

További közreműködők lehetnek:

• hamisítók, akik a hamis köz‐ és magánokiratokat készítik,

• eredetiségvizsgálók,

• határőrök,

• okmányiroda alkalmazottai: a fiktív lakcímbejelentések esetén, a gépjármű‐

átírások során,

• biztosítótársaság alkalmazottai: kártérítési eljárás során, illetve

roncsfinanszírozás esetén már a casco megkötésekor.

A fenti szereplők nem játszanak minden egyes ügyben, valakinek elmarad a fellépése,

míg mások karaktert váltanak, vagy több szerepet is vállalnak. A stróman feljebb

léphet és felhajtó válik belőle, esetleg a szállító önállósítja magát és szervezőként

folytatja. A szervezeti hierarchia gyakran és gyorsan változik, az alkalmatlan vagy

lekapcsolt tagok helyére mindig akad jelentkező. Nem feltétlenül alakul ki azonnal

bűnszervezeti forma, de ha hosszabb időn keresztül csinálja valaki, óhatatlanul szinte

automatikusan kiépül a fentiekben tárgyalt tagozódás.

7 A finanszírozási csalás módszerei

Mint azt láttuk, a finanszírozási csalás nem egy bizonyos elkövetői magatartást,

hanem inkább egy elkövetési magatartástípust jelöl, amelynek vannak meghatározó

elemei, de részleteiben különböznek. A különböző elkövetési magatartások elemzése

során az egyes mozzanatok leírásán túl igyekszünk azokat példával is megvilágítani.



33. oldal

7.1 A gépkocsikra elkövetett finanszírozási csalás

A finanszírozási csalások módszereinek elemzésekor különbséget kell tennünk a

gépkocsikra elkövetett finanszírozási csalások és az egyéb eszközökre elkövetett

finanszírozási csalások között. A különbség azért jelentős, mert amíg a közúti

forgalomban részt vevő gépjárművek egyedi azonosító jegyeit a hatóságok

központilag nyilvántartják, addig az egyéb eszközöknek nincs ilyen nyilvántartása. Ez

nem jelenti azt, hogy minden elkövetési magatartás különbözik, de van olyan

módszer, például a szétszereléses finanszírozási csalás, ami csak a gépjárművekre

elkövetett finanszírozási csalásokra jellemző, és van olyan módszer is, például egy

eszköz egyidejűleg több céggel történő finanszíroztatása, ami leginkább az egyéb

eszközökre elkövetett finanszírozási csalásokra jellemző.

7.1.1 Finanszírozási csalás magánszemélyek felhasználásával

A magánszemélyek felhasználásával elkövetett finanszírozási csalás a leggyakrabban

előforduló módszer. Minden második finanszírozási csalás ide sorolható. Két nagy

csoportja van, melyek között mindössze annyi a különbség, hogy míg az egyiknél a

gépkocsi‐vásárlás a bűncselekmény elkövetésének része, addig a másiknál csak menet

közben alakul ki a bűnös szándék.

7.1.1.1 Klasszikus finanszírozási csalás

Ahogy az elnevezés is mutatja, ez az őssejt, ebből fejlődtek ki a finanszírozási csalás

további módszerei. Két változatát különböztetjük meg, attól függően, hogy

legalizálják‐e a gépjármű eltüntetését vagy sem.



34. oldal

• Stróman hajléktalan személy: nem, vagy csak kivételes esetben jelentik be

a rendőrségen a gépjármű eltulajdonítását, és indítják meg a biztosítónál a

kártalanítási eljárást – napjainkban ez jellemző.

• Stróman rokon, barát, ismerős: rendszerint lopás miatt tett feljelentéssel

koronázzák meg a bűncselekmény elkövetését, kivétel, ha a lízingcég

megelőzi őket, vagy a hatóság más úton szerez tudomást a csalásról.

A módszer lényege, hogy olyan hitelképes személyeket keresnek, akiknek a nevére

egy vagy több gépkocsit finanszíroztatnak. A strómantól elkérik a személyes iratait,

ha van munkahelye, akkor munkáltatói igazolást, ha lakcímmel rendelkezik,

közüzemi számlát is, lemásolják és beviszik egy kereskedésbe. Előre lebeszélik, milyen

gépkocsit szeretnének, elkészül a hitelkérelem, a strómant csak be kell vinni, hogy

aláírja. Ha viszonylag rendezett kinézetű strómant találnak, ellátják instrukciókkal

(hova menjen, milyen gépjárművet vásároljon) és nem rendezik előre a dolgokat. Ez

optimálisabb számukra, hiszen nem kerülnek szem elé. Általában néhány ezer forintot

ígérnek a strómannak az ügyletért, amit jobb esetben ki is fizetnek neki, de van, hogy

be kell érnie néhány üveg sörrel.

Amennyiben a stróman nem rendelkezik megfelelő iratokkal, akkor szereznek neki.

A hiteligényléshez kettő fényképes igazolvány szükséges, ha nincs, útlevelet

csináltatnak.

A szerződések aláírását követően a stróman kihozza a járművet a kereskedésből,

átadja a felhajtónak vagy a szállítónak, és szinte azonnal viszik is külföldre, esetleg

megy a szerelő műhelybe ahol darabjaira szedik. Gyakori, hogy meghatalmazás

alapján a szállító vagy a szervező veszi át a kereskedésben a gépjárművet, és a

stróman nem is látja a „tulajdonát”.



35. oldal

A strómannak megígérik, hogy fizetik a törlesztőrészleteket, a lakcímére érkező

csekkeket át is veszik tőle, de csak abban az esetben fizetik be, ha később lopottként

jelentik le a járművet. A költségek jócskán emelkednek 3‐4 havi befizetéssel, de

szükséges, ha a casco biztosításhoz hozzá akarnak jutni.

Néhány hét, esetleg hónap elteltével felkeresik a strómant, átadják neki a forgalmi

engedélyt és a kocsi kulcsait, és beküldik valamelyik kapitányságra feljelentést tenni.

A kulcsok nem mindig kerülnek vissza, ilyenkor az elkövetőkre nézve veszélyesebb a

feljelentés megtétele, hiszen zseblopásra, rablásra, esetleg „beugrásos” lopásra kell

hivatkozniuk. Nem olvad be az egyhangú, szürke feljelentések sorába, esetleg jobban

odafigyelnek rá, ami nem optimális, hiszen a cél: észrevétlennek maradni.

A finanszírozott gépjármű lehet új, használt, használt de Magyarországon első

alkalommal forgalomba helyezett. Használt gépkocsik esetén előfordul az ún. kettős

finanszírozás is, amikor más finanszírozó által egyszer már finanszírozott járművet

újra finanszíroztatják. A lízingcég akkor szembesül ezzel, amikor az okmányirodában

be szeretné jegyeztetni az elidegenítési és terhelési tilalmat.

Magánszemély nevére finanszíroztathatnak úgy is, hogy az illető nem tud róla. Őt

ilyenkor nem sorolhatjuk a strómanok népes táborába, inkább áldozata a

bűncselekménynek. Olykor a kereskedő hathatós közreműködése nyomán kerül az

ügyfél szerződéses viszonyba – tudtán kívül – valamelyik lízingcéggel. Az ügyfél

szeretne hitelt kérni, de valamilyen oknál fogva meghiúsul az ügylet. A kereskedő egy

másik finanszírozónál újra próbálkozik és meg is kapja a hitelt, amit nem ad át az

ügyfélnek, vagy nem íratja át a gépkocsit. A kereskedő másik ravasz húzása, amikor a

készletfinanszírozásban lévő gépkocsira másik finanszírozónál köt lakossági

gépjármű‐finanszírozási ügyletet előfinanszírozásban. A készletből nem váltja ki,

pedig az előfinanszírozás miatt rég nála van a hitel összege.



36. oldal

7.1.1.2 Pénzzavarba került személyek által elkövetett finanszírozási csalás

Ebbe a kategóriába azok a magánszemélyek tartoznak, akik saját célra lízingelnek,

illetve vásárolnak részletre személygépkocsit, a gépkocsi törlesztőrészleteit

rendszeresen fizetik. Menet közben azonban megváltoznak a körülményeik, és már

nem, vagy csak csúszásokkal tudnak törleszteni. Szerződésüket a csúszások miatt

felmondja a lízingcég, akár több alkalommal is, de mivel, ha késve is, de fizetnek,

újabb és újabb lehetőséget kapnak. A pénzzavarba került ügyfél úgy gondolja, hogy

nem éri meg a pénzintézetnek visszaadni a gépkocsit, ezért más megoldást keres. Az

egyik lehetőség, hogy a gépkocsikat alkatrészenként, vagy egyben alkatrésznek

meghirdetik, hirdetési újságokban, interneten. A másik megoldás, hogy egy ismerős

ismerősén keresztül a gépkocsikat kiviszik az országból és ott értékesítik. A gépkocsik

eltüntetése után a rendőrségen lopást jelentenek be, a finanszírozó felé benyújtják a

feljelentés iratait, majd a biztosítótársaságnál megindíttatják a kártalanítási eljárást.

A biztosítótársaság kártalanítja a lízingcéget, és az ügyfél optimális esetben úgy száll

ki, hogy nem kell fizetnie egy forintot sem.

Példa: Áront családja rábeszéli, hogy részletre vásároljon egy Suzuki Swift típusú

személygépkocsit, aminek a havi törlesztőrészlete 45 000 Ft. A gépkocsira cascót is

köt, ami a család havi költségvetését még plusz 10 000 Ft‐tal megnöveli. Az első négy

havi részletet a szerződésben foglaltak szerint befizeti, majd az ötödik részlettel már

csúszik egy hónapot, később pedig már csak 2‐3 havonta fizet be egy‐egy havi

részletet. A finanszírozó pénzintézet sorban küldi a fizetési felszólításokat, Áronnál

megjelennek a behajtók, majd szerződését felmondják és a gépkocsi visszaadására

szólítják fel. Áron számol és rájön, hogy ha visszaadja a gépkocsit a banknak, rosszul

jár, hiszen még fizetnie kell 1 000 000 Ft‐ot. Pénze pedig nincs Áronnak, ezért az

Expressz újságban hirdetést ad fel, és jó áron értékesíti alkatrészként a gépkocsit.

A megmaradt alvázat kiviszi egy Pest környéki bányatóhoz és betolja a vízbe,

ahonnan soha nem kerül elő. Áron bemegy valamelyik kerületi kapitányságra és



37. oldal

bejelenti, hogy eltulajdonították a gépkocsiját. A rendőrség nyomoz, majd lezárja az

eljárást, és a biztosító fizet.

Idén januárban a BRFK GBEO‐n folytattak egy eljárást, ahol egy rendőr akart a fent

említett módon megszabadulni feleslegessé vált járművétől. Kapcsolatokat keresett és

ajánlottak neki egy személyt, aki értékesítette külföldön a gépkocsit. A rendőr valótlan

tartalmú feljelentést tett a jármű eltulajdonításával kapcsolatban, de megbukott, és

magával rántotta az egész szervezetet.

7.1.2 Cégek felhasználásával elkövetett finanszírozási csalás

7.1.2.1 Működő cégek felhasználásával elkövetett finanszírozási csalás

Hajléktalan, lecsúszott egzisztenciájú személyek nevére már működő cégeket vesznek

– cserébe álláslehetőséget vagy pénzt ígérnek, esetleg megfenyegetik őket –, majd a

cégeknek egyszerre több kereskedésben is flottaszinten gépkocsikat vásárolnak

hitelre, illetve lízingelnek. A BRFK GBEO‐n vontak eljárás alá olyan strómant, aki 5

cégben szerepelt, cégformától függően tulajdonosként, ügyvezetőként vagy

beltagként, és cégenként 4‐5 gépkocsival húzta le a lízingcégeket.

A vásárlás minden mozzanatát a háttérből irányító szervező ellenőrzi, ő választja ki a

gépkocsit, ő szolgáltatja a vásárláshoz szükséges anyagi fedezetet, valamint iratokat, ő

tárgyal a kereskedésekkel is. A stróman feladata csak az, hogy a kereskedésben a

gépkocsi hitelezéséhez szükséges kitöltött szerződéseket aláírja, valamint

cégtulajdonoshoz méltóan viselkedjen. Ehhez segítséget kap, például elegáns öltöny,

óra stb. A hitelszerződés aláírása után az új gépkocsikat a stróman nem is látja, azt

meghatalmazással a szállítók hozzák ki a kereskedésből és viszik azonnal külföldre;



38. oldal

általában valamelyik afrikai ország autókereskedésében kötnek ki, és ott értékesítik

mint új gépjárművet.

A törlesztőrészleteket nem fizetik, majd miután a bank felmondta a szerződésüket és a

gépkocsikat elkezdik keresni, gépkocsilopás miatt valótlan feljelentést tesznek a

rendőrségen. Másik lehetőség, hogy a cég tulajdonosát a szervezők „eltüntetik”, és a

rendőrségen hitelsértés, csalás miatt a lízingcég tesz feljelentést.

Egy másik változata ennek a fajtának, hogy olyan cégeket keresnek, ahol a tulajdonos

részesedés reményében vállalja a flottaszintű vásárlást, így megspórolják a cég

átvételével járó költségeket.

Egy a BRFK GBEO‐n lefolytatott nyomozás során egy munkanélküli anyukát

beszéltek rá, hogy vegyen a nevére egy kft.‐t, majd a kft. nevében vásároljon

személygépkocsikat. A beígért összeg vonzónak bizonyult, és a fiatal, kétgyermekes

családanya elolvasás nélkül aláírta a szervező által elétolt papírokat. Néhány hónap

elteltével a rendőrségen bejelentette, hogy eltulajdonították a cég egyik gépkocsiját.

A nyomozás az ilyenkor szokásos alapvető ellenőrzésekkel indult, és hamar gyanússá

vált a feljelentő, elsősorban a nevén lévő cégek miatt. Mivel a feljelentésben csak az

egyik gépkocsi eltűnését jelentette be, a helyszíni adatgyűjtés során kérdéseket tettek

fel a másik lízingelt gépkocsiról. Már ez elég volt ahhoz, hogy teljesen

összezavarodjon, és őszinte beismerő vallomást tegyen. Kiderült, hogy az a személy,

aki rávette a bűncselekmény elkövetésére, még további személyeket is beszervezett,

akik később szintén ellene vallottak.

Egy másik ügyben egy működő kft. tulajdonosa sétált be – állítása szerint –

lízingcsalók csapdájába. Azt állította, hogy egy üzleti lehetőséget ajánlottak neki, mely

szerint, ha a cége kihoz néhány lízingelt gépkocsit, akkor azokat jó pénzért,

bérautóként lehet működtetni egyik déli szomszédunknál. Beleegyezett a vásárlásba



39. oldal

és lízingelt négy darab gépkocsit több mint 10 millió forint értékben, majd átadta őket

az „üzlettársának”, aki lelépett velük. A nyomozás során felmerült, hogy az ügyben az

ő szerepe nem csupán a szerencsétlen áldozat szerep. Miután azonosították és

kihallgatták a társát, bebizonyosodott, hogy a szerepével kapcsolatban

megfogalmazott gyanú megalapozott. (Egyébként a gépkocsikat Brüsszelen keresztül

akarták Afrikába hajózni, és négyből kettő esetében sikerült is. )

7.1.2.2 Fantomcégek felhasználásával elkövetett finanszírozási csalás

Ez a módszer nagyon hasonlít az előzőhöz, annyi különbséggel, hogy a cégeket hamis

vagy hamisított iratok segítségével alapítják, nem létező személyek a tulajdonosok. Ez

azonban profi okmányhamisítók és gyakran ügyvédek, valamint közjegyzők

közreműködését is igényli, és így a költségek jelentősen megnövekednek. Az

elkövetők szempontjából azonban előnyös, mert nehezen vagy egyáltalán nem lehet

őket azonosítani.

7.1.2.3 Tönkrement cégek felhasználásával külföldi állampolgárok által elkövetett finanszírozási csalás

Csőd közeli állapotban lévő, illetve nagy köztartozást felhalmozó cégeket vásárolnak

meg külföldi személyek, olyan feltétellel, hogy átveszik a céget minden tartozással

együtt, ha a cég régi tulajdonosa a cég hivatalos megvásárlása előtt a cégnévre

megvásárolja az általuk kiválasztott személygépkocsikat. A vásárláshoz szükséges

önerőt és papírokat ők átadják a tulajdonosnak, majd a szerződéskötés után azonnal el

is veszik tőle a gépkocsikat. Ezután látszólag szabályosan átveszik a céget.

A gépkocsikat külföldre juttatják, majd ők is eltűnnek.



40. oldal

7.1.3 Fantom gépjárművekre elkövetett finanszírozási csalás

7.1.3.1 Totálkáros gépjárművekkel elkövetett finanszírozási csalás

A roncskereskedő cégektől vagy magánszemélyektől totálkáros személygépkocsikat

vásárolnak, rövid idő alatt 2‐3 stróman nevén átfuttatják, majd az egyik stróman a

beavatott hitelügyintéző segítségével kölcsönt vesz fel rá, úgy, mintha sérülésmentes,

ép gépkocsi lenne. A gépkocsira casco biztosítást kötnek, melyben rendszerint

tevékenyen közreműködik a biztosítási bróker is. Néhány hónap elteltével a gépkocsit

lopottként lejelentik, majd megindítják a kártalanítási eljárást a biztosítónál. A kölcsön

törlesztőrészleteit általában fizetik, így első ránézésre kevésbé gyanús az ügyfél. Nem

feltétlenül szükséges a hitelügyintéző, illetve a biztosítási bróker szándékos

közreműködése, elég, ha figyelmetlenségből nem tartja be valamelyik írott vagy

íratlan belső szabályt.

7.1.3.2 Fantom gépkocsikkal elkövetett finanszírozási csalás

Hamis dokumentumokkal forgalomba helyeznek Magyarországon olyan

azonosítókkal (alváz‐ és motorszám) rendelkező gépkocsikat, amelyeket vagy

külföldön helyeztek forgalomba, vagy még nem kerültek ki a gyárból, esetleg nem is

léteznek (fiktív azonosító). Gyakorlatilag gépkocsi nincs, csak papírokból intézik a

forgalomba helyezést, az adásvételt és a finanszírozást. Ha mégis szükséges valahol,

például biztosítási brókernél bemutatni a gépkocsit, egy szín‐ és típusazonos járművet

mutatnak be a fantom gépkocsi forgalmi rendszámával felszerelve. Néhány hónapig

fizetik a felvett kölcsön törlesztőrészleteit, majd lopottként lejelentik, vagy még erre

sem veszik a fáradságot a korábban már említett okok miatt.



41. oldal

7.1.3.3 Lopott gépkocsik felhasználásával elkövetett finanszírozási csalás

Itt látszik igazán, hogy a finanszírozási csalásoknak és a gépjárműlopásoknak azonos

az elkövetői köre. A külföldön, illetve Magyarországon eltulajdonított, jelentős értékű

(5 millió forint feletti) személygépkocsik azonosítóit (alvázszám, motorszám)

külföldről behozott, illetve Magyarországon vásárolt sérült, totálkáros gépkocsik

azonosítóinak felhasználásával megváltoztatják. Az átműtött gépkocsikat behitelezik

strómanok nevére, vagy gyanútlan áldozatot keresnek, aki megveszi anélkül, hogy

tisztában lenne az eredetével. A stróman nevén futó gépjárművet a már megszokott

módon, alkatrészként vagy egészben eladják, és lejelentik lopottként. A másik esetben

a gyanútlan vevőtől rövid idő elteltével visszalopják a gépkocsit, és kezdődhet az

egész játék elölről. Ennek egy variációja, hogy több stróman nevén átfuttatják a

gépkocsit és úgy értékesítik. A vevő akkor szembesülhet a tulajdonában lévő gépkocsi

származásával, amikor ő maga is túl akar adni rajta, és megbukik az

eredetiségvizsgálaton. Természetesen a korábbi vizsgálatokat az elkövetőkkel

együttműködő eredetiségvizsgálók végzik, ezért kap a jármű megfelelő minősítést.

Egy a BRFK GBEO‐n jelenleg is folyamatban lévő ügyben ezzel a módszerrel

károsítottak meg több lízingcéget több százmillió forinttal. A nyomozók több mint egy

éves aprólékos munkával derítettek fel egy bűnbandát, akik ismeretlen tettesek által

az Európai Unió több tagállamának területéről eltulajdonított gépkocsikat

megszereztek, majd azokat megváltoztatott azonosítókkal és hamis okmányok

felhasználásával hazánkban forgalomba helyeztek. A gépkocsikra nagy összegű, 4–10

millió forintig terjedő hitelt vettek fel. A hitelösszeg felvételét követően ismét

megváltoztatták az alvázszámot, és hamis okmányokkal újból forgalomba helyezték

és ismét hitelt vettek fel. Két‐három forgalomba helyezést követően a gépkocsikat

külföldi bűntársaikon keresztül értékesítették. A nyomozás során sikerült

megállapítani, hogy valamennyi gyanús eredetű gépjárművet ugyanaz a személy

helyezte forgalomba. A Központi Adatfeldolgozó és Választási Hivatal Közlekedési

Nyilvántartó Osztálya irattárában tárolt iratanyagok módszeres átnyálazása hosszú



42. oldal

időt vett igénybe, de kitartó munkával sikerült a 12 000 db első forgalomba

helyezésből 400‐at kiválasztani, ahol felmerült, hogy hamisított iratokat használtak.

A bűnbanda valamennyi tagját sikerült azonosítani, nagy részük előzetes

letartóztatását tölti.

7.1.3.4 Szétszereléses finanszírozási csalás

Az egyik legnehezebben bizonyítható fajtája a finanszírozási csalásnak.

Különlegessége, hogy a bizonyítás során jelentős szerephez juthat a szakértő, akinek a

szakvéleménye megalapozhatja az egész eljárás sikerét. Az elmúlt időszakban alig

néhány ilyen üggyel találkoztunk, jellemzően az ezredfordulót követő egy‐két évben

fordult elő. Lényeges elemei:

• casco alapfeltétel,

• szakmai felkészültséget feltételez az elkövető részéről,

• elengedhetetlen tárgyi feltételek megléte, például. megfelelően felszerelt

műhely,

• az elkövetők azt a látszatot keltik, hogy alkatrészpótlás végett lopták el a

járművet.

A részletre vásárolt személygépkocsiról minden alkatrészt leszerelnek, majd a

lecsupaszított alvázat egy elhagyatott helyre, például erdőszélre szállítják. A gépkocsit

lopottként lejelentik a rendőrségen, majd pár nap múlva lakossági bejelentés, esetleg a

tulajdonos saját észlelése nyomán előkerül a roncs. A nyomozás lezárása után a

biztosító a lízingcéget kártalanítja, a „sértett” pedig töredékáron megvásárolja a

biztosítótól a gépkocsi maradványát. Pár órás munkával a gépkocsit újraépítik, majd

azt újra forgalomba helyezve értékesítik, illetve újabb hasonló bűncselekményeket



43. oldal

követnek el vele. Így néhány 100 ezer forintos befektetéssel akár több millió forintot is

lehet keresni.

A nyomozás során elsősorban azt kell bizonyítani, hogy a járművet saját

alkatrészeiből rakták össze. Hosszadalmas és költséges szakértői vizsgálatokkal ezt

valószínűsíteni lehet ugyan, de az elkövetőknek erre is van ellenszere. Több egyforma

típusú, különböző színű gépkocsit vásárolnak, és cserélgetik az alkatrészeket, így a

szakértői vizsgálat felesleges formasággá válik.

Alig néhány apróság marad, amibe kapaszkodni lehet:

• az alvázon egyértelműen látszanak a szakszerű szétszerelés nyomai,

• a vezetékeket, karosszériaelemeket nem vágják szét,

• a roncsot letakarják, hogy az időjárás viszontagságaitól megóvják,

• ha a motort nem veszik ki, külön figyelmet fordítanak a megóvására,

• a forgalmi rendszámot jól látható helyre rakják, hogy könnyebb legyen az

azonosítás,

• előfordul, hogy a tulajdonos névjegykártyája is a roncsban marad, hogy

minél gyorsabban lehessen értesíteni,

• a „lakossági bejelentő” és a tulajdonos között kapcsolatot kell keresni,

Sajnos, olyan ügyről nem tudunk beszámolni, ahol az eljárást sikerrel, azaz az

elkövető elleni vádemeléssel zártuk.



44. oldal

7.1.4 Bérelt (kölcsönzős) gépjárműre elkövetett finanszírozási csalás

A kölcsönzőkből megszerzett gépjárművekkel kapcsolatban elkövetett csalások és

sikkasztások gyakorlatilag semmiben nem különböznek a lízingelt vagy kölcsönre

vásárolt gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekménytől. Az egyetlen lényeges eltérés

a megszerzés módjánál mutatkozik. Nem lízingcéget, hanem gépjárműkölcsönzéssel

foglalkozó cégeket és magánszemélyeket károsítanak meg. Szinte kivétel nélkül hamis

vagy hamisított, személyazonosság igazolására szolgáló okiratokat használnak fel, de

előfordul, hogy saját névre kölcsönzik ki a járművet. Ez esetben a klasszikus módon

próbálják meg legalizálni az eltüntetését. A gépjárműveket alkatrészként vagy

egészben, külföldön, ritkábban itthon értékesítik.

Ennél a finanszírozási csalás‐fajtánál nem jellemző hajléktalan személyek strómanként

történő szerepeltetése, aminek több oka is van. Az ország egész területéről

kölcsönöznek járműveket, ami sok utazással jár, szükséges, hogy a strómannak legyen

jogosítványa és vezetni is tudjon. A megfelelő, megbízhatónak tűnő megjelenés

nagyobb súllyal esik latba, mint egy finanszírozási eljárásnál, ahol alkalmanként az

ügyintéző is beavatott.

7.1.4.1 Magyarországon bérelt gépjárműre elkövetett finanszírozási csalás

A BRFK jelenleg is folyamatban lévő ügye, bár az elmúlt hónapokban a különböző

médiumokon keresztül nyilvánosságot kapott, különösebben nem kavarta fel a

kedélyeket. A bűncselekmény során Magyarországon hitelre vásárolt, illetve bérelt

gépkocsikat külföldre (Görögország) szállították, majd ott forgalomba helyezték

azokat. Ezt követően hazatértek, és a gépkocsikat lopottként bejelentették a

hatóságoknál.



45. oldal

A történet banálisan indult: börtönviselt budapesti fiatalember szabadulása után

anyagi gondokkal küzd. Kapóra jön a börtönben összeszedett ismeretség, aki látszólag

könnyű és veszélytelen pénzkereseti lehetőséget ajánl. Hősünk nem egy válogatós

fajta, így a történet tovább folytatódik a maga egyszerű módján, és nem árulunk el

nagy titkot, ha előrevetítjük, hasonlóan hétköznapi lesz a befejezés is. Az ügyben

előzetes letartóztatását töltő gyanúsított, 3 különböző személy nevére szóló, hamisított

személyi iratok segítségével az ország egész területét bejárva bérelt ki 2,5 és 3 millió

forint értékű személygépkocsikat. Az általa okozott kár közel 100 millió forint.

Az elkövető azonosításában a hatóságok segítségére volt a közszolgálati tv egyik

legismertebb televíziós bűnügyi magazinja is. Az egyik kölcsönzőben az elkövetőről

fényképet készítettek, amit az ügy kirobbanása után bemutattak a már említett

műsorban. A nézők közül többen felismerték, és ismereteiket meg is osztották a

hatóságokkal. Ezt követően csak annyi volt a rendőrség dolga, hogy az azonosított

személyt felismertesse a kölcsönzős cégek ügyintézőivel is, és összegyűjtsék az összes,

általa elkövetett módszer azonos bűncselekmény aktáit, az ország egész területéről.

A gyanúsított elfogása után a nyomozók mellé állt a szerencse. A gyanúsított nagyon

együttműködő volt és a legapróbb részletekig pontos, feltáró jellegű vallomást tett.

Vallomása nyomán sikerült gyakorlatilag az egész bűnszervezetet felderíteni, a többi

strómantól a közvetítőn át egészen a külföldi megrendelőig.

Az ügyben a bizonyítékok közül a gyanúsítottak sokszor önmagukat is terhelő

vallomása volt az, ami a leginkább előrevitte a nyomozást. A fényképről történő

felismertetés során az a tény, hogy az ügyintézők felismerték ki volt az, aki álnéven

kibérelte az autókat, csupán a stróman büntetőjogi felelősségre vonását alapozta meg.

Ismét azt a tanulságot kell levonni, hogy a stróman személye, a vele kialakított

kapcsolat milyensége, az ő hozzáállása az eredményesség záloga. Az nem eredmény,



46. oldal

ha csak a strómant vonják felelősségre, hiszen – bár fontos tagja a szervezetnek – az ő

cselekménye a legveszélytelenebb a társadalomra.

7.1.4.2 Külföldön bérelt gépjárműre elkövetett finanszírozási csalás

Az előző pontban leírtaktól annyiban különbözik ez a módszer, hogy a gépjárműveket

valamelyik külföldi, általában uniós országban kölcsönzik ki. A büntetőeljárás

lefolytatását bonyolítja a külföldi hatóságokkal történő együttműködés szükségessége,

általában jogsegély formájában, ugyanis a sértett cég saját államának illetékes

hatósága előtt teszi meg a feljelentést, ha eltűnik az autója.

A szervező valamelyik magyarországi kölcsönzőn keresztül előre lefoglaltatja a

gépjárművet, a strómannak csak el kell érte menni, hazahozni és átadni a

közvetítőnek. A tarifa a szokásos kb. 20 000 Ft járművenként.

Egy, a szintén a BRFK‐n folyatott eljárásban egy magyar állampolgárságú személy

ismeretlen személy megbízásából 3 db nagy értékű személygépkocsit kölcsönzött ki

Bécsben, különböző cégektől. Az egyik gépkocsit a saját nevére, saját irataival, a másik

kettőt hamisított iratokkal, más személyek nevére. A saját nevére kikölcsönzött

gépjárművet Budapesten átadta annak a mai napig ismeretlen személynek, aki

felkérte erre a „munkára”, majd az egyik kerületi kapitányságon lopottként

lejelentette. Az eljárás megindítását követően feltámadt a lelkiismerete, és elmondta az

eljáró nyomozónak, hogy nem történt lopás, így eljárásjogi helyzete megváltozott,

sértettből gyanúsított lett. Közben az Interpol Magyar Nemzeti Irodán keresztül a

tudomásunkra jutott, hogy az osztrák hatóságok már folytatják az eljárást mindhárom

gépkocsi vonatkozásában a mi gyanúsítottunk ellen. Az eljárás ezen a szinten

megrekedt. Hosszadalmas levelezgetés kezdődött, ami jelenleg is tart. Jogsegély

keretében kell ugyanis tisztázni, hogy melyik hatóság milyen bűncselekmény miatt

folytatja az eljárást, sor kerül‐e büntetőeljárás átadására, illetve átvételére stb.



47. oldal

A gyanúsított vallomásán kívül csak olyan adatokat sikerült beszerezni, melyek az

általa elmondottakat megerősítették ugyan, de nem voltak alkalmasak a bűntársak

azonosítására. Ismételten bebizonyosodott, hogy a stróman bármikor elfogható, de

nehéz továbblépni a szervezők, megbízók irányában.

7.2 Az egyéb eszközökre elkövetett finanszírozási csalások

Az egyéb eszközökre elkövetett finanszírozási csalások során alkalmazott különböző

módszerek többé‐kevésbé megegyeznek a gépjárművekre elkövetett finanszírozási

csalások során alkalmazott módszerekkel, de persze akadnak különbségek is. Az ok,

amiért külön kezeljük a két kategóriát az az, hogy a gépjárművek rendelkeznek BM

központi nyilvántartással, az egyéb eszközök nem, így annak hiányában könnyebb

elkövetni a finanszírozási csalást.

Az egyéb eszközökre elkövetett finanszírozási csalások elemzése lényegesen nehezebb

volt, mint a gépjárművekre elkövetett finanszírozási csalások esetében, mert amíg a

gépjárművekre elkövetett finanszírozási csalást a hatóságok külön elkövetési

magatartásként definiálják és egészen a közelmúltig központi szervek foglalkoztak az

ilyen nyomozásokkal, addig az egyéb eszközök során az ismeretanyag nem

koncentrálódott egyetlen hatóságnál sem.. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölésére a

Magyar Lízingszövetség közbenjárásával megkíséreltünk a lízingcégektől adatokat

szerezni, de csak részben jártunk sikerrel. A közeljövőben mindenképpen indokoltnak

látjuk egy olyan kutatás végrehajtását, amelyben – legalábbis adatszolgáltatóként –

minden lízingcég közreműködik.



48. oldal

7.2.1 Egy eszköz egyidejűleg több cég általi finanszíroztatása

Az egyik legismertebb és legelterjedtebb finanszírozási csalási módszer lényege, hogy

az elkövetők olyan eszközt finanszíroztatnak meg, amelyre egyszer vagy többször

már vettek fel kölcsönt. Így az eszköz értékének a többszöröséhez is hozzájuthatnak.

Ennél az elkövetési magatartásnál azt használják ki az elkövetők, hogy egyes

eszközök nem rendelkeznek központi nyilvántartással, így nincs olyan adatbázis,

amelyben ellenőrizni lehetne, hogy az adott eszközre vettek‐e már fel kölcsönt vagy

sem.

Példa: Mivel az egyéb eszközök központi nyilvántartással nem rendelkeznek, ezért az

elkövetők előszeretettel alkalmazzák a fent leírt módszert. Annyira biztosak az

üzletkötés sikerében, hogy előfordult olyan eset is, hogy elfelejtették megnézni,

melyik lízingcéggel finanszíroztatták meg már az eszközt, és ugyanazzal a

lízingcéggel akarták ismételten megfinanszíroztatni, amellyel már élő szerződésük

volt. A szerződést természetesen nem kötötték meg, és a korábbit is felmondták.

7.2.2 Fiktív eszközök finanszíroztatása

A finanszírozás tárgyát képező eszköz papírjait meghamisítják, és egy nem létező

eszközt finanszíroztatnak meg a hitelintézettel. Ebben az esetben a lízingbe vevő és a

szállító összejátszik, és így tévesztik meg a lízingcéget. A módszert elkövethetik úgy,

hogy az eszköz nem is létezik, vagy az egyedi azonosítók meghamisításával.



49. oldal

Példa: Egy lízingcégnél két éve működő építőipari vállalkozás jelentkezett

finanszírozási igénnyel. Miután az ügyfél átesett a kötelező ellenőrzéseken,

megkötötték a szerződést egy targoncára. Néhány hónapos pozitív fizetési tapasztalat

után a cég újabb finanszírozási igényeket nyújtott be targoncákra és önjáró

emelőgépekre. Két hónapig rendben történt a pénzügyi teljesítés, ezt követően a cég

jelezte, hogy nem tud fizetni.

A szerződés felmondását és az eszközök visszavételének megkísérlését követően

kiderült, hogy az ügyvezető stróman, a finanszírozások mögött valós eszközök

nincsenek.

7.2.3 A finanszíroztatni kívánt eszköz túlárazása

Ebben az esetben a finanszíroztatni kívánt eszköz értékének megállapítására

megbízott szakértő bevonásával a tényleges árnál lényegesen magasabb ár kerül

megállapításra. Ez a módszer nem minden esetben jelenti egyértelműen finanszírozási

csalás szándékát, sokszor csupán az önrész befizetését kívánják így megkerülni.

7.2.4 Meghamisított cégadatok segítségével végrehajtott finanszírozási csalás

A hiteligényléshez benyújtott céges okiratok meghamisításával igyekeznek a céget

hitelképesebbnek feltüntetni, mint amilyen a valóságban. Ehhez leggyakrabban a

cégiratokat, a mérleg‐ és eredmény‐beszámolót hamisítják meg, de esetenként

személyes okmányokat is. Ügyvezetőként strómanokat alkalmaznak.



50. oldal

Amennyiben a kívánt eszköz a birtokukba kerül, azt rövid időn belül külföldre viszik,

illetve Magyarországon bérbe adják vagy értékesítik, majd lopás miatt feljelentést

tesznek a rendőrségen.

Példa: Egy kft. egy lízingcégtől 35 db billencset kívánt lízingelni, amihez

800 000 000 Ft lízingigénye volt. Az ügyfél elmondása szerint a tehergépkocsik egy

bányakitermelésben vettek volna részt. A cég a lízingigényéhez beadta a 2003‐as,

2004‐es, 2005‐ös és 2006‐os évi beszámolóját. A beszámolók mindegyikén a 2007‐es

dátum szerepelt. A 2006‐os évhez könyvvizsgálói jelentés is kapcsolódik. A lízingcég

felvette a kapcsolatot a könyvvizsgálóval, aki tájékoztatta őket, hogy nem ő készítette

a jelentést, és ezt több adattal is alátámasztotta. A szerződést természetesen nem

kötötték meg.

7.2.5 Csődközeli állapotban lévő cégek felhasználásával elkövetett finanszírozási csalás

Ennek a módszernek az elkövetői csődközeli állapotban lévő cégeket kutatnak fel, a

tulajdonosoknak felajánlják, hogy megvásárolják a céget az adósságaival együtt,

csupán arra kérik, hogy néhány, általuk kiválasztott eszközt vásároljon meg hitelre.

Az ehhez szükséges pénzt, illetve meghamisított iratokat a rendelkezésükre bocsátják.

Miután az eszközök a cég birtokába kerültek a céget ténylegesen megvásárolják

strómanok bevonásával, aztán az eszközöket külföldre viszik, illetve itthon

értékesítik, használják vagy bérbe adják.



51. oldal

7.2.6 A finanszírozott eszközöket birtokló cég eladásával elkövetett finanszírozási csalás

Ebben az esetben a törvényesen működő vállalkozás sikeresen megvásárolta hitelből a

kívánt eszközt, aztán tulajdonosváltás következik be a cégnél, egy stróman

megvásárolja a céget, de az eszközök soha nem kerülnek a birtokába. Azt külföldön

értékesítik, illetve itthon értékesítik, bérbe adják vagy használják.

7.2.7 Fizetésképtelenség miatt elkövetett finanszírozási csalás

Előfordul olyan eset is, hogy az eszköz hitelből történt megvásárlásakor még nem

alakult ki a csalási szándék, csupán miután a vállalkozás nehéz anyagi helyzetbe

kerül, döntenek úgy, hogy az eszközt lopottként bejelentik a rendőrségen, hogy így

mentesüljenek a további fizetési kötelezettségtől.

Az eszközt aztán külföldre viszik vagy itthon értékesítik, bérbe adják, illetve

használják.

Példa: Az egyik hazai lízingcég lízingszerződést kötött egy gazdasági társasággal.

A lízingcég különböző okok miatt a szerződést felmondta, és felszólította a gazdasági

társaságot az eszköz átadására. A felszólításnak a gazdasági társaság nem tett eleget,

ezért a lízingcég feljelentést tett. A nyomozást megszüntették, ezért a megszüntető

határozat ellen panasszal éltek, amit elutasítottak. Ezt követően az anyagot a Legfőbb

Ügyészhez továbbították, aki elrendelte a nyomozás folytatását.

A gazdasági társaság időközben felszámolásra került. A felszámoló kötelezte őket az

eszközök átadására, azonban a gazdasági társaság ezt megtagadta, ezért a felszámoló



52. oldal

is feljelentette őket. A lízingcég az eszközöket kivonta a forgalomból, így közúti

közlekedésben nem vehetnek részt. Ennek ellenére az eszközöket a gazdasági társaság

immár másfél éve jogtalanul a birtokában tartja, és fuvarozási tevékenységet folytat

vele.

7.2.8 Hamis okmányokkal elkövetett finanszírozási csalás

Ennél a módszernél egy elvesztett, illetve eltulajdonított személyi igazolvány

felhasználásával megtudják, hogy annak eredeti tulajdonosának van létező, törvényes

vállalkozása, és ennek a vállalkozásnak a papírjaival, illetve az eltulajdonított

igazolvány segítségével finanszíroztatnak meg eszközt, amit aztán később

értékesítenek, bérbe adnak vagy használnak.

Példa: Egy lízingcégnél egy csaló egy létező cég létező ügyvezetőjének adta ki magát,

méghozzá a valós ügyvezető korábban ellopott személyi igazolványával. A benyújtott

cégdokumentumok hitelesnek tűntek, az álügyvezető személyesen jelent meg a

lízingcég irodájában, de a lízingcég képviselője is felkereste az álügyvezetőt a

megadott irodájában.

A lízingelni kívánt építőipari gépeket a szállító bemutatta, azokról megfelelő

értékbecslés is készült. Az ügylet megkötéséhez megszabott 20% önrészt az ügyfél a

szállítónak „fizette”, amelyet bizonylattal igazolt. Az ügylet elbírálását követően a

lízingcég a szállítót kifizette.

Miután az első lízingdíj nem folyt be, a lízingcég képviselője felkutatta a lízingbe vevő

céget, és a valós cég valós ügyvezetőjétől megtudta, hogy velük soha nem is kötött

szerződést. Az ügy jelenleg bírósági szakban van, de a kár nem térült meg.



53. oldal

7.2.9 Hamis okmányokkal alapított céggel elkövetett finanszírozási csalás

Hamis, meghamisított, illetve eltulajdonított személyi igazolvány segítségével céget

alapítanak, majd a cég nevére különböző eszközöket finanszíroztatnak meg,

amelyeket aztán értékesítenek, bérbe adnak, illetve használnak.

8 A finanszírozási csalások a statisztikák tükrében

8.1 A finanszírozási csalásokkal okozott kár a Magyar Lízingszövetség tagjai által szolgáltatott adatok alapján

A finanszírozási csalások számáról, az okozott kár mértékéről, és a meghiúsított

csalások számáról nem áll rendelkezésünkre hiteles adat. A kutatás megkezdésekor a

Magyar Lízingszövetség közreműködésével megkíséreltünk erre vonatkozó adatokat

beszerezni, de miután ezen a területen nem született még átfogó kutatás, így az egyes

fogalmakat, mint például „lízingcsalás”, a megkérdezettek többsége másként

értelmezte, illetve egyes cégek üzleti titokra való hivatkozással tagadták meg az

adatszolgáltatást. A fenti hiányosságok miatt csupán 9 olyan kérdőív érkezett vissza

hozzánk, amelyet az általunk leírt definíció szerinti értelmezés alapján töltöttek ki az

egyes lízingcégek. Kutatásunk ebből a szempontból is úttörő szerepet játszik, hiszen,

amennyiben a kutatás anyaga valamennyi finanszírozó pénzintézethez eljut, a

közeljövőben reményeink szerint továbbfolytatott kutatás során ezek a zavaró

körülmények teljesen kiküszöbölhetők.

A helyesen kitöltött 9 kérdőív adatai, mindettől függetlenül, bár nem tekinthetők

reprezentánsnak, mégis érdekes következtetések levonására adnak lehetőséget.



54. oldal

A gépkocsikon kívül a leggyakrabban finanszíroztatott eszközökre vonatkozó

kérdésre a következő válaszok érkeztek:

• földmunkagépek (6 cég jelölte meg)

• tehergépkocsi, kamion (5 cég jelölte meg)

• targonca (5 cég jelölte meg)

• építőipari gépek (4 cég jelölte meg)

• mezőgazdasági gépek (3 cég jelölte meg)

• nyomdagépek (3 cég jelölte meg)

A fent felsoroltakon kívül természetesen más eszközökre is elkövettek finanszírozási

csalást, mint például bányászati berendezések, takarítógép, komputer, hangtechnikai

eszközök, orvosi eszközök, irodabútor.

Az értékelhető 9 kérdőívet kitöltő cégek 2006‐ban együttesen 1147 esetben tettek

feljelentést finanszírozási csalás miatt.

Az elkövetett bűncselekményekkel 2 238 000 000 Ft, azaz közel 2,3 milliárd Ft kárt

okoztak.

Az okozott 2,3 milliárd Ft kárból 1 176 000 000 Ft, azaz közel 1,2 milliárd forint térül

meg.

A válaszadó 9 cég, finanszírozási csalás gyanúja miatt elutasított szerződésekkel,

4,5 milliárd Ft vagyont védett meg.



55. oldal

A finanszírozási csalások miatt indított nyomozások során a nyomozást végző

szaknyomozók megítélése nagyon változó, a megkérdezett 9 cég közül 4 elégedett

volt a munkájukkal, 4 nem volt elégedett, 1 pedig semleges véleményt adott.

8.2 A gépkocsikra elkövetett finanszírozási csalások az ERÜBS adatok tükrében

A megválaszolt kérdőívek alacsony száma miatt kénytelenek vagyunk a rendőrség

által rendelkezésünkre bocsátott ERÜBS adatok segítségével megbecsülni a 2006‐ban

elkövetett finanszírozási csalások számát. Sajnos ebben az esetben sem áll a

rendelkezésünkre pontos statisztikai adat, hiszen az ERÜBS adatbázisban nem létezik

a finanszírozási csalás fogalma, így csupán következtetni tudunk a pontos számra, és

azt is csupán a gépjárművekre elkövetett finanszírozási csalások vonatkozásában.

A vagyon elleni bűncselekmények az összes ismertté vált bűncselekmény közel 62

százalékát teszik ki, ami a 2006. évben 425 941 bűncselekményt jelent, így bátran

kijelenthetjük, hogy kiemelkedő szerepük van a bűnözés szerkezeti felépítésében.

A statisztikai adatokat elemezve megállapíthatjuk, hogy a vagyon elleni

bűncselekményeknek mindössze 5 százaléka kapcsolatos gépjárművekkel (2006‐ban

21 195 gépjárművel kapcsolatos bűncselekmény vált ismertté, ide soroljuk a lopást, a

jármű önkényes elvételét, a sikkasztást, a csalást, a hűtlen kezelést, a rongálást, a

rablást, a hitelsértést, a jogtalan elsajátítást). Az úgynevezett finanszírozási csalásként

aposztrofált cselekmények csupán 0,75 százalékát teszik ki az összes

bűncselekménynek, ami látszólag elenyészően kevés, de ha figyelembe vesszük az

okozott kár, valamint a latencia mértékét, máris figyelemre méltó a kapott eredmény.



56. oldal

1. ábra Ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények száma Magyarországon 2001–2006. évben,

melyekben az elkövetés tárgya gépjármű (ERÜBS adatok alapján)

A fenti grafikon jól mutatja, hogy a finanszírozási csalás nagy részét kitevő csalások és

sikkasztások száma évről évre folyamatosan nő, és országos szinten 2006‐ban összesen

2602 ilyen bűncselekmény történt. Bár nincs arra vonatkozó pontos adat, hogy a fenti

cselekmények hány százalékában lízingcég a sértett, a személyes tapasztalatok alapján

2001

2002

2003

2004

2005

2006

lopá

s

járm

ű ön

kény

es e

lvét

ele

csal

ás

sikk

aszt

ás

bet.l

op.

hite

lsér

tés

74987938

7869

8886

83549282

24112668 2944

3222

3048

3110

2006

1320

740647

429518

596 470500

456

371

384

293313

286

298319

371

594 541

353

172

98

48

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

9000

10000



57. oldal

elmondható, hogy több mint az esetek 90 százalékában. Ha egy átlagos gépkocsi értékét

vesszük, akkor a finanszíroztatott gépkocsik átlagértéke mintegy 3 millió Ft, amit ha

felszorzunk a 2342 gépkocsival (a 2602 gépkocsi 90 százaléka), akkor kiderül, hogy az

okozott kár több mint 7 milliárd forint volt az elmúlt évben. Ha továbbfolytatjuk ezt a

gondolatmenetet, és a nyomozóhatóságok által 50–100% százalékos latenciával számolunk,

akkor a finanszírozási csalásokkal okozott kár 10,5 milliárd és 14 milliárd Ft között

mozoghat. Ne felejtsük el, hogy csak gépkocsikról beszélünk, az egyéb finanszíroztatott

eszközökre elkövetett finanszírozási csalásokról nem áll rendelkezésre rendőrségi adat.

200120

02200320

04200520

06

lopá

s

járm

ű ön

kény

es e

lvét

ele

csal

ás

sikk

aszt

ás

bet.l

op.

hite

lsér

tés

50035497

5705

6690

59226097

11201276 1609 1918

1680

1750633

428

302236

159240

193 156183

153104

118

2728

4051

56

50

220 232

16768

3716

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

2. ábra Ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények száma Budapesten 2001–2006. évben,

melyekben az elkövetés tárgya gépjármű (ERÜBS adatok alapján)



58. oldal

A 3. és 4. ábrán többek között a személygépkocsira elkövetett lopások számának

alakulását figyelhetjük meg 1996 és 2006 közötti időszakban, országos és budapesti

szinten. A finanszírozási csalások vonatkozásában ez több szempontból is érdekes.

Egyrészről nagyjából 1996‐ban kezdték meg tevékenységüket az első finanszírozási

csalók, amikor még klasszikus megoldásként szinte mindegyik gépjárművet

bejelentették lopottként, és többek között ez is hozzájárult a lopások magas számához.

Természetesen nem ez volt az egyetlen oka a gépkocsilopások magas számának, de ez

is közrejátszott az ismert statisztikai adatok kialakulásában. Másrészről 1999‐től

figyelhető meg egy fokozatos csökkenés és ez az az időszak, amikor megváltozik a

gépkocsik forgalomba helyezésének menete, bevezetik az eredetiségvizsgálatot, a

törzskönyvet és nem utolsósorban a hatóságok és a lízingcégek egyaránt nagyobb

figyelmet fordítottak a finanszírozási csalások megelőzésére, felderítésére.

7498793878699282

8354 8886

1096912628

163071534317132

637669036968

812175718336

11556

10022

1525514480

16178

2411266830733343318732653475

4169

54344673

6937

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

18000

1996 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

Gjm. Szgk. Jöe.

3. ábra Ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények száma Magyarországon 1996–2006. évben,

melyekben az elkövetés tárgya gépjármű, ebből lebontva a személygépkocsira elkövetett lopás,

illetve a jármű önkényes elvétele bűncselekmény (ERÜBS adatok alapján)



59. oldal

5497 500357056097 5922

66907079

8177

11121

9990

12193

45235089

52766384

55565698

76596704

107359763

11951

11201276162919441693159017672117

26832778

4246

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

1996 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

Gjm. Szgk. Jöe.

4. ábra Ismertté vált vagyon elleni bűncselekmények száma Budapesten 1996–2006. évben,

melyekben az elkövetés tárgya gépjármű, ebből lebontva a személygépkocsira elkövetett lopás,

illetve a jármű önkényes elvétele bűncselekmény (ERÜBS adatok alapján)

A fenti adatok egyértelműen igazolják, hogy szoros összefüggés van a lopások

számának csökkenése és az egyre növekvő, ismertté vált gépjárművekkel kapcsolatos

vagyon elleni bűncselekmények – sikkasztás, csalás, hitelsértés – számának

növekedése között. A finanszírozási csalások elkövetésének elsődleges célja a külföldi

megrendelők igényeinek kielégítése és az alkatrész‐utánpótlás biztosítása. Nagyjából

ugyanaz, mint a lopott gépjárművek esetében, csak kisebb a lebukás kockázata.

Gondoljunk csak arra, hogy egy körözött gépkocsival nehezebb átjutni a határon, mint

egy „tisztával”. Gyakorlatilag kevésbé rizikós módon kiszolgálhatják az igényeket

finanszírozási csalással, mint lopással. Persze ez a nagyobb értékű gépjárművek

esetében nagy tételben nem működik, mivel nehéz hozzá strómant találni. Az ilyen

járműveket továbbra is egyszerűbb eltulajdonítani.

Mivel eleinte senki nem foglalkozott ennek a bűncselekménytípusnak a

nyomozásával, és a strómanok nem a hajléktalanok közül kerültek ki, legalizálták a



60. oldal

gépjárművek eltüntetését. Ez a legalizálás a lopottként történő lejelentés volt. Tehát

hiába nem történt lopás, a statisztikai adatoknál mégis így jelentkezett. Később

szigorúbb lett az ellenőrzés és az elkövetők – a hatóságok rutinosabb fellépésének

köszönhetően – még azelőtt megbuktak, mielőtt a valótlan feljelentést megtehették

volna. A másik csökkentő tényező, hogy a strómanokat a hajléktalanok közül

válogatták és nem foglalkoztak a lejelentéssel. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy

ami kiesett a lopás oldalról, annak egy része megjelent a vagyon elleni

bűncselekmények között mint hitelsértés, csalás vagy sikkasztás.



61. oldal

9 Összefoglalás

A finanszírozási csalások a vagyon elleni bűncselekmények egyik legnagyobb anyagi

kárt okozó bűncselekménytípusa. A bűncselekmény sértettjei, a biztosítótársaságok és

a finanszírozó pénzintézetek, eddig cégenként külön‐külön próbálták megelőzni,

visszaszorítani az egyre jobban szervezett és kifinomult módszerekkel elkövetett

bűncselekményeket, de kevés sikerrel.

A finanszírozó pénzintézetek 90 százalékát tömörítő Magyar Lízingszövetség

tagjainak egy része – kilenc pénzintézet – úgy döntött, hogy a probléma súlyának

megfelelően kíván fellépni a vagyon elleni bűncselekmények ezen formája ellen.

Összefogásuk eredményeként megbízták a CORDI Kht.‐t egy olyan szakmai anyag

kidolgozásával, amely tartalmazza a finanszírozási csalások legfontosabb elemeit,

résztvevőit.

A megbízásnak megfelelően a CORDI Kht. elkészítette kutatási anyagát. A kutatás

során több kihívással is szembe kellett néznünk, mint például a témakörrel foglalkozó

szakirodalom hiánya, vagy az egyes pénzintézetek üzleti titokra való hivatkozással

történő ellenállása.

Az elkészített kutatási anyag a maga nemében úttörő szerepet játszik, hiszen korábban

egyetlen kutatás sem érintette a témakört. A kutatás során feltérképeztük a

finanszírozási csalások leglényegesebb elemeit:

• definiáltuk a finanszírozási csalás fogalmát,

• meghatároztuk a finanszírozási csalások során elkövetett, Btk. szerinti

bűncselekményeket,



62. oldal

• ismertettük kialakulásának történetét,

• bemutattuk a szereplőit,

• leírtuk a finanszírozási csalás folyamatát,

• összefoglaltuk az eddig ismert módszereket,

• javaslatokat fogalmaztunk meg a finanszírozási csalások visszaszorítására.

A kutatás eredményességét tovább növelhette volna, ha az érintett pénzintézetek

mindegyikének támogatását élvezzük. Ennek hiányában maradtak megválaszolatlan

kérések, amelyek a kutatás továbbfolytatásával megválaszolhatók. A legfontosabbnak

a továbbiakban azt tekintjük, hogy minden érintett pénzintézet összefogásával olyan

megoldásokat dolgozzunk ki, amelyek alkalmazásával, ha meg nem is szüntethető, de

jelentősen csökkenthető a finanszírozási csalások száma és az általuk okozott kár

mértéke.



63. oldal

10 Javaslatok

A finanszírozási csalások számának és ezzel együtt az azokkal okozott kár

mértékének a csökkentésére már az eddigiekben is több javaslat, kezdeményezés

született, azonban a közelmúltig nagyon kevés valós erőfeszítés történt. Ennek

nagyon egyszerű az oka: egy olyan piaci versenyhelyzetben, mint amilyenben a

pénzügyi finanszírozással foglalkozó cégek vannak, mindenki egyedül próbálja

megoldani az ilyen jellegű problémáit.

A probléma fent leírt megközelítésével sajnos kutatásunk során is találkoztunk, bár

inkább pozitív jeleket tapasztaltunk. Kutatásunk egy részét a Magyar Lízingszövetség

koordinálásával folytattuk le, ami azt jelzi, hogy a Szövetség tagjai – legalábbis ezen a

területen – egységesen kívánnak fellépni. Esetenként ugyan szembesülnünk kellett

bizonyos fokú elzárkózással az adatszolgáltatás elől, de bízunk abban, hogy a

közreműködő vállalatok pozitív példája legyőzi a helyenként bizalmatlan hozzáállást.

Részben a fent említett okok miatt, részben azért, mert a finanszírozási csalásokról

eddig egyetlen kutatás sem készült, s így a témakörben az alapfogalmak sem

meghatározottak, a finanszírozó pénzintézetek adatszolgáltatása csak részben

mondható sikeresnek. Mindettől függetlenül a 9 adatszolgáltató által jelzett 2,3

milliárdos finanszírozási csalással okozott kár és a további 4,5 milliós értékre

megkísérelt, de elhárított csalási kísérlet – azt gondoljuk – elég nyomós érv a

pénzintézeteknek, a jogalkotóknak és a nyomozó hatóságnak egyaránt, hogy

kiemelten foglalkozzanak a területtel.

A tanulmány során pontosan megfogalmaztuk az ismert elkövetési magatartásokat, és

azok alapján a következő javaslatokat tesszük a finanszírozási csalásos

bűncselekmények visszaszorítására:



64. oldal

10.1 Eszköznyilvántartó adatbázis létrehozása

A központi nyilvántartással nem rendelkező eszközök esetében javasoljuk egy

eszköznyilvántartó adatbázis létrehozását, amelynek segítségével kiküszöbölhető az

egyik leggyakrabban előforduló finanszírozási csalási módszer, amikor egy eszközt

többször, több finanszírozó céggel is megfinanszíroztatnak. Az adatbázis létrehozása

és feltöltése után – amennyiben valamennyi finanszírozó cég használja a rendszert –

jelentősen csökkenteni lehet az ilyen típusú finanszírozási csalások számát.

10.2 A szerződéskötést megelőző ügyfélellenőrzés hatékonyságának javítása

10.2.1 Magánszemélyek esetén

A magánszemélyekkel kötött finanszírozási szerződések során egyértelműen arra kell

törekednünk, hogy megállapítsuk, valósak‐e a szerződő fél által közölt adatok, azaz

mennyire hitelképes az ügyfél. A finanszírozási csalások többségére jellemző, hogy

hajléktalanokat alkalmaznak strómanként, akik nem igazán felelnek meg a

hitelképesség kritériumainak. Annak érdekében, hogy hitelképessé váljanak, a

megbízók hitelképessé teszik a strómanokat, mind külsőleg, mind az okiratok

tekintetében. Meghamisítják a munkáltatói igazolást, megfelelő ruhát és egyéb, az

„optikai tuninghoz” szükséges eszközzel látják el a hajléktalanokat. A strómanok,

illetve a megbízók ezen a következők miatt bukhatnak el:

• A strómanok általában nem dolgoznak, vagy legalábbis nem ott, ahol a

munkáltatói igazolás szerint dolgozniuk kellene. Ez azt jelenti, hogy nem

rendelkeznek megfelelő információval a cégről, tehát ha a finanszírozó cég

ügyintézője nem a jelenleg szokásosnak mondható ügyfélellenőrzést végzi el,

hanem nyílt adatbázisok vagy akár az internet felhasználásával a lehető legtöbb



65. oldal

adatot beszerzi a munkáltatóról, akkor célzott kérdésekkel nagyon könnyen

kideríthető, hogy a leendő ügyfél soha nem dolgozott a munkáltatóként

megjelölt cégnél.

• A megbízók – a strómanok megbízhatatlansága miatt – általában maguknál

tartják a stróman elérhetőségeként megjelölt mobiltelefont, és amennyiben a

finanszírozó cégek ügyintézője ellenőrizni kívánja az adatokat, ők válaszolnak.

A megbízó a munkáltatóról megfelelő információval rendelkezik (hiszen ő

hamisította a munkáltatói igazolást), azonban a strómanról nagyon kevés

információ áll a rendelkezésére, mivel olyan személyekkel „dolgoztatnak”,

akiket nem ismernek, és így nem tudják a későbbiekben azonosítani őket. Az

ügyintéző a megfelelő adatok beszerzésével olyan kérdéseket tud feltenni a

megbízónak, amelyek segítségével kiderül, hogy nem az a személy van a vonal

végén, aki a hiteligénylést beadta. A feltett kérdéseknek nem csupán a szokásos

személyes adatokra kell vonatkoznia, hanem olyan ismeretekre is, melyeket

csak az adatoknak megfelelő személy tudhat.

10.2.2 Gazdasági társaságok esetén

A gazdasági társaságok esetén a legfontosabb, minél több információ beszerzése a

cégről, illetve az ügyvezetőről. Nem szabad csupán az ügyfél által megadott adatokra

hagyatkozni, azokat független forrásokból vissza kell ellenőrizni. Érdemes ellenőrizni,

hogy az ügyvezető mikor foglalta el pozícióját, milyen végzettséggel rendelkezik,

milyen más gazdasági társaság(ok)ban érdekelt, mi a tulajdonában lévő gazdasági

társaságok státusa. Érdemes olyan kérdéseket is feltenni, amelyek a társaság fő

tevékenységére vonatkoznak, hiszen a megfelelő ismeretek hiányában nem

képzelhető el, hogy a vállalkozás működőképes.



66. oldal

10.3 Pozitív adóslista felállítása

Bár az adatvédelmi biztos szerint az adatvédelmi törvénybe ütközik, mégis azt

gondoljuk, hogy szükséges az ún. pozitív adóslista felállítása, amellyel a jó adósok

könnyebben, kedvezőbb feltételekkel igényelhetnének hitelt. Mivel a strómanok

általában hajléktalanok, nem valószínű, hogy szerepelnének ezen a listán.

10.4 A totálkáros gépkocsik kötelező forgalomból való kivonása

Javasoljuk jogszabály létrehozását, amely előírja a gazdasági és műszaki totálkáros

gépkocsik azonnali kivonását a forgalomból. Ez több szempontból is fontos:

• egyrészt beszűkítené a lopásból és finanszírozási csalásból származó

alkatrészek piacát, hiszen az ilyen gépkocsik alkatrészeiből építik fel újra a

totálkáros gépkocsikat,

• másrészt automatikusan megszűnne a finanszírozási csalások egy része (lásd

Totálkáros gépkocsikra elkövetett finanszírozási csalás),

• harmadrészt a közlekedésbiztonság szempontjából az újjáépített totálkáros

gépkocsik életveszélyesek.

10.5 Kutatások alapján prevenciós protokollok kidolgozása

Az elkövetési magatartások és az általuk okozott kár további elemzése, és az elemzés

eredményei alapján olyan – esetleg szoftveralapú – ellenőrzési protokollok

kidolgozása, amelyek célirányosan ellenőrzik az ügyfelet a különböző elkövetési

magatartások szerint.



67. oldal

10.6 Másodlagos azonosító rendszer kidolgozása

Az egyedi azonosítóval nem rendelkező gépekre javasoljuk másodlagos azonosításra

alkalmas jelrendszer kidolgozását és alkalmazását (UV gravírozás). Ezzel lehetővé

válna minden eszköz azonosíthatósága, persze csak abban az esetben, ha minél több

finanszírozó cég közreműködésével kerülne sor a jelrendszer kidolgozására, és azt

minden cég használná is.

10.7 Nyomkövető rendszerek beépítése

Annak elkerülése érdekében, hogy a finanszírozott eszközt külföldre vigyék, a

nagyobb értékű eszközök esetében indokolt GPS alapú nyomkövető rendszer

telepítése.

10.8 Hatósági hozzáférés biztosítása

A 11.1 pontban javasolt eszköznyilvántartó rendszer létrehozását követően hozzáférés

biztosítása a hatóságoknak, hogy a határokon átvinni szándékozott eszközök státusát

ellenőrizni tudják.

10.9 Szakmai és oktatóanyagok, tréningek létrehozása

Szakmai és oktatóanyagok, tréningek készítése az ügyintézők számára, ahol

megismerhetik azokat a módszereket, amelyekkel kiszűrhetik a finanszírozási

csalókat.



68. oldal

10.10 Közös konferenciák rendezése

Közös szakmai konferenciák és workshopok tartása a rendőrség és a finanszírozó

cégek munkatársainak részvételével.

10.11 További kutatások folytatása a témakörben

A témakör további elemzésével, eddig fel nem derített összefüggések feltárásával,

további prevenciós eljárások kidolgozása.



69. oldal

11 Melléklet

Tisztelt Hölgyem/ Uram! A Magyar Lízingszövetség és a CORDI Kht. kutatást végez, melynek célja, hogy megismerje a lízingcégek sérelmére elkövetett lízingcsalásos bűncselekmények módszereit, illetve az általuk okozott kár nagyságát, összetételét. Mivel a témával kapcsolatban semmiféle szakirodalom nem áll rendelkezésünkre, ezért a kutatáshoz szüksége információkat a Lízingszövetség tagjainak megkérdezésével kívánjuk megszerezni. Kérjük, hogy a kérdőív kitöltésével Önök is járuljanak hozzá a kutatás sikeréhez! Köszönettel,

Lévai Gábor MLSZ főtitkár és Kollár Zsolt vezető kutató

1.) Milyen tárgyakra, eszközökre követtek el/kíséreltek meg elkövetni lízingcsalást

az Önök sérelmére? (Sorolja fel az érintett eszközöket, a gépkocsikat kivételével!) ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………...

2.) Milyen módszerekkel követtek el/kíséreltek meg elkövetni az Önök sérelmére lízingcsalást? (A módszerek rövid, néhány mondatos leírása.) ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

3.) A 2006‐os évben hány esetben tettek feljelentést a rendőrségen lízingcsalás miatt? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………



70. oldal

4.) A rendőrség a feljelentések hány százalékában indít eljárást csalás miatt, hány százalékban indít nyomozást más bűncselekmény (például lopás) miatt, és hány százalékban tagadja meg a nyomozást? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

5.) Az elrendelt nyomozások hány százalékában fogják el az elkövetőket? ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

6.) Az elrendelt nyomozások hány százalékában kerül Önökhöz vissza az eltulajdonított eszköz? ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

7.) Mennyire tartja szakszerűnek a nyomozások során eljáró nyomozók munkáját? ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

8.) Milyen javaslatai vannak a lízingcsalásos bűncselekmények visszaszorítására? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

9.) A 2006‐os esztendőben mekkora kárt okoztak Önöknek a lízingcsalásos bűncselekményekkel? ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

10.) Az okozott kár hány százaléka térült meg? ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………



71. oldal

11.) Hány darab lízingcsalásos bűncselekményt sikerült megelőzni? ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

12.) A megelőzött lízingcsalásokkal mekkora értéket sikerült megvédeniük? ……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………

13.) Kérem, írja le a legérdekesebb eseteket, amelyek során megkíséreltek lízingcsalást elkövetni az Önök sérelmére! ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Kérjük, hogy válaszukat 2007. november 26‐ig küldjék meg a [email protected] e‐mail címre. Amennyiben kérdésük van, a fenti e‐mail címen vagy a 06‐70‐383‐6252‐es mobilszámon feltehetik azokat. Köszönjük a segítséget!

finanszírozási csalás tanulmány

Documents