1. feladatAzt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek mőködésének anatómiájáról - élettanáról!Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető! Előadása során térjen ki az alábbi szempontokra:

- a sejt- a sejtek alakja, nagysága- a sejtek alkotórészei- a sejtek életjelenségei

A sejtek felépítése és működése

A sejt: az élőszervezet legkisebb alaki és működési egysége. A sejt alakja változatos ( gömb, henger, sokszög stb, ), melyet környezetük, működésük szab meg. Nagyságuk tág határok között mozog, a legkisebb sejt 4 mikrométer, a legnagyobb 600-700 mikrométer.

A sejtjelenségek a következők:- sejtanyagcsere- sejtmozgás- ingerlékenység- sejtnövekedés- sejtosztódás.

1., Sejtanyagcsere: A sejtek a sejteket körülvevő sejtközötti térből táplálkoznak. Az anyagok a vérerek falán át jutnak a szövetrésekbe, és a sejthártyán keresztül lépnek a sejtbe. A sejt a felvett anyagokat részben felépíti ( asszimiláció ), részben lebontja ( disszimiláció ), ill. kiválasztja ( exkréció ). Az asszimilációs és disszimilációs folyamatok összessége az anyagcsere, mely két folyamat a sejtben egyidejűleg és szüntelenül tart.

Egyes sejtek speciális anyagok képzésére képesek ( pl.: emésztőnedvek ) ezek a mirigysejtek, az anyagképzés folyamatát szekréciónak nevezzük.

Egyes sejtek képesek felvenni más elemeket is – ezek a falósejtek ( fagocyták ), a folyamatot fagocitózisnak nevezzük, és a védekezésben van szerepe.

2., Sejtmozgás: -nyúlványokkal történő amőboid mozgás.

3., Ingerlékenység: A sejt reagál a környezetből ráható ingerekre. Ez a jelenség az ingerlékenység, az inger által kiváltott hatás az ingerület. A reakció során a sejt alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz. A válasz mozgás formájában, anyagcsere fokozódásában vagy csökkenésében nyilvánulhat meg.

4., Sejtnövekedés: A sejt táplálkozása során gyarapodik , a citoplasma tömege növekszik, de ez csak bizonyos határig lehetséges. Ezután a sejt visszafejlődik, elpusztul, vagy kettéosztódik.

5., Sejtosztódás: Egy sejt két sejtre osztódik.

- direkt sejtosztódás ( amitósis ): a magban kezdődik, amit a cytoplasma osztódása követi.

- indirekt sejtosztódás ( mitósis ): a) a sejt vizet vesz fel, megduzzad majd a citoplasmában lévő sejtközpont

osztódik és a sejt két pólusára vándorol.b) A mag kromatikus állománya fonalas szerkezetet vesz fel és kialakulnak a

kromoszómák c) a kromoszómák hosszában kettéhasadnak, így számuk megkétszereződik és

egyik felük az egyik másik felük a másik sejtközpont köré csoportosuld) a két felé rendeződött sejtmagot a sejtplasma osztódása követi, a citoplasma

középen befűződik, majd ketté válik.

Mindkét sejtosztódás során az új sejtek az osztódó sejttel azonos számú kromoszómát tartalmaznak.

- felező sejtosztódás ( meiosis ): az ivarsejtekre jellemző, az osztódás során a kromoszóma párok kettéválnak és fele az egyik, másik fele a másik új sejtbe kerül. Így a női és férfi ivarsejtek fele kromoszóma számmal rendelkeznek, mely csak a két sejt egyesülésekor ( megtermékenyítéskor ) egészül ki.

A sejt alkotórészei:

1., sejthártya2., citoplasma és a benne lévő sejtalkotórészek3., sejtmag

1., Sejthártya: elhatárolja a sejt belső környezetét a külső tértől, ugyanakkor biztosítja a sejt és a környezete közti anyagforgalmat.

2., Citoplasma : 60-70%-a víz, valamint ásványi anyagokat, szerves anyagokat és sejtalkotórészeket tartalmaz.

a) citocentrum – sejtközpont: mely a sejtmag közelében helyezkedik el, a sejt mozgásában és az osztódásban van szerepe.

b) mitokondriumok: pálcika alakúak, fehérje és zsírmolekulából álló lemezes szerkezetűek, és fontos enzimrendszereket tartalmaznak, melyek a sejtanyagcsere oxidációs folyamataiban vesznek részt.

c) riboszómák: melyek az endoplasmás retikulumon helyezkednek el – a sejt fehérjeszintézisében van szerepük.

d) Golgi-apparátus: a sejt szekréciós tevékenységében vesz részt.

3., Sejtmag: általában a sejt közepén helyezkedik el. A magot a citoplasmától a maghártya választja el. A mag belsejét fehérje tartalmú folyadék a magnedv tölti ki, melyben szabálytalan kromatin rögök találhatók. A kromatin tartalmazza a sejt legfontosabb anyagát a DNS-t .

A kromatin a sejt osztódásakor fonalas formát vesz fel, ezek a kromoszómák, melyeknek az öröklésben van szerepük, az öröklődési tényezőket a géneket tartalmazzák. Az emberi sejt kromoszóma szám: 46, nemi sejt kromoszóma száma 23, majd megtermékenyítéskor helyre áll az eredeti kromoszómaszám.

humángenetikai alapismeretek

A XX. századot a genetika évszázadának nevezték, mert rengeteg felfedezés volt e témában, az ismeretek hatalmas mértékben gyarapodtak.1953-ban ismerték meg a DNS szerkezetét. Ennek a kutatásának a Lajtától innen tiltása volt, ezért a magyar kutatók nem Magyarországon hoztak eredményeket.A média sok tudománytalan, alaptalan hírt közöl, ami ehhez a témához kapcsolódik. Amikor az emberi genommal foglalkozunk, akkor már a biológián túl is felvetődik rengeteg kérdés: etika, filozófia stb.A humángenetikának is külön részei alakultak ki: molekuláris humán genetika, orvosi humán genetika, pszichiátria humán genetika2001. februárban bejelentették, hogy a teljes humán génkészletet feltérképezték. Ezt 2003-ban tették elérhetővé.A biológiai fajok közül az egyetlen az ember, aki rendelkezik a saját génkészletének megismeréséhez szükséges tudással és eszközökkel. Eszköz van a birtokunkban ennek módosítására, de ez már etikai, morális kérdéseket vet fel.Az emberi génállomány összessége a genotípus.Korai megfigyelése az embernek: az utód sok szempontból hasonlított az elődre. Ezt külső megjelenésben, személyiségben, … lehet megfigyelni. Ez a fenotípus.A kérdés az, hogy mi a kapcsolat a genotípus és a fenotípus között.Egy elgondolás a centrális dogma: Az információ útja DNS RNS fehérje. Ekkor a DNS a genotípus, a fehérje a fenotípus. Ez a folyamat egy nyílt rendszerben zajlik le. Ezért a környezet hatása feltétlenül érvényesül. Mi is ez a környezet? Molekuláris szinten a molekula melletti többi molekula. Külső környezetként a élőhely is befolyásoló. Az embernél még egy nagyon meghatározó környezet is megjelenik, ami a társadalom. Ez a sokféle környezeti hatás eredményezheti, hogy nem meghatározható, hogy a genotípus milyen arányban determinálja a fenotípusokat. Az egyik szélsőséges álláspont szerint a DNS egyértelműen meghatározza a mentális képességeket. A másik szélsőség szerint az ember társadalmi lény, ezért a mentális képességeit nem a gének, hanem a társadalmi hatások határozzák meg.

Heritabilitás: 0 és egy közötti érték lehet. Ha 1, akkor a vizsgált dolgot egyértelműen a DNS határozza meg, ha 0, akkor nincs a génállomány hatással a vizsgált dologra. A heritabilitás nem mérhető, csak becsülhető. A becsléseknél egy viszonyításnak szokták használni az IQ-t. Ez viszont nem teljesen objektív, mert a vizsgaszituáció okozta szorongás, figyelemösszpontosítás stb. módosítja a végeredményt.A heritabilitás becslésénél a mért értékek varianciáját figyelik. Ha ez nagy, akkor kicsi a szignifikáns függés.Ha azt a felvetést vesszük alapul, hogy az IQ heritabilitás értéke 0,8, azaz az IQ 80 százalékban genetikailag meghatározott, akkor a pedagógusok felelősségét ki is lehetne zárni a fejlesztésben, mert úgysem rajta múlik.Az IQ méréseknél kiderült, hogy a teszt eredményessége nagy mértékben függ az iskolarendszertől. A 40-es években Japánban 10 ponttal alacsonyabb volt ez az érték, mint az amerikai fehérek körében végzett felmérés eredménye. A japán oktatást átalakították, és 30 évvel később a japán értékek lettek 10 ponttal magasabbak az amerikaiaknál. Ebből viszont következik, hogy az IQ nem csak 20 százalékban meghatározott a társadalom, oktatás és egyéb környezeti hatásokkal.Az RNS szerkezete csak abban különbözik a DNS-től, hogy timin helyett uracil van benne

A fehérjéket aminósavak alkotják. A rengeteg aminósav lehetőségból az élő szervezetben összesen 21 féle jelenik csak meg. Ez alapján az RNS-ből 3 bázismolekulával meghatározott egy aminósav, így az RNS-ből egyértelműen felépíthető az aminósav.A DNS molekula minden szaporodni képes élőlényben megtalálható. Ez egy univerzális molekula. Mi különbözteti meg a különböző evolúciós lépcsőn álló élőlényeket? Egy elgondolás lehetne, hogy ezek mennyisége, de pl. egy páfrányban akár ötször annyi van, mint egy emberben.Minden sejtben működőképesen benne kell legyen a DNS. Egy ember minden sejtje (ha kiegyenesítenénk) egy méter apai és egy méter anyai DNS-t tartalmaz.KromoszómaEz már mikroszkóp segítségével megfigyelhető. Amikor kromoszóma állapotban van a DNS állomány, akkor nincs DNS aktivitás, mert ekkor olyan zárt egységet alkot, ami adott pillanatban nem másolható.Működési egységek:gén lókusz (tudom, hogy hol fordul elő)gén allél (különböző egyedekben más-más sorrendben lehet)A kromoszómák száma és mérete a fajra jellemző – kariotipusOsztódáskor pontosan azonos mennyiségben kell lennie két keletkező sejtben a DNS-nek. Ez a mitózis.Az embernek 22 kromoszómából van pár, a 23. pedig a nemiség szerint különbözik. XY-férfi; XX-nőHa valamelyik kromoszómából nem pár van, hanem 3, akkor triszómiáról beszélünk. Ennek következménye különböző szervi, mentális különbségeket okoz (veleszületett módon).Pleiotrópia: tudom, hogy mely kromoszómákból, génekből van több. és ez az egész rendszer működését befolyásolja.Problémát okoz, ha valamilyen kromoszómából több, vagy kevesebb van, sőt a rendszer azt sem tolerálja, hogy ha máshova kerül egy rész.Genotípusnak reakciónormát határozunk meg. Egy adott genotípushoz többféle fenotípus tartozhat. A reakciónorma azt jelent, hogy hányféle lehetőség van. Egy egyednél természetesen csak egy forma (fenotípus) alakulhat ki a környezeti hatásokra.A reakciónorma nagy értékű lehet, de nem mindegyik is jöhet létre, ha az egész genomot nézem. Ennek alapján a teljes genomot is fegyelembe véve a genotípusokhoz egy biológiai

limitet kell(ene) meghatározni, ami megadja, hogy összesen hány fenotípus jöhet létre a valóságban.

Ha egy tulajdonság az apa és az anya részéről különböző, akkor melyik jut érvényre az utódban? E

2. feladatÖn előadást tart az emberi szervezetet alkotó szövetek anatómiájáról-élettanáról! Milyen szakmai ismeretekre van szüksége előadása megtartásához?Az előadás során térjen ki az alábbi szempontokra:

- a szövetek típusai- a szövetek főbb jellemzői

- a szervek és szervrendszerek

Szövet: azonos alakú és működésű sejtek összessége.

1. hámszövet2. kötő- és támasztószövet3. izomszövet és4. idegszövet.

1., Hámszövet

Testünk külső és belső felszínét borítja ( bőr felszínér, emésztőrendszerünk, légző rendszerünk, kiválasztó rendszerünk nyálkahártyájának külső felszínét és üreges szerveinek belsejét ). A sejtek szorosan egymás mellett helyezkednek el, nincs sejtközötti állomány.

Csoportosíthatjuk alakjuk szerint:- laphám – lapos sejtek alkotják,- köbhám – kocka alakú sejtek alkotják,- hengerhám – henger alakú sejtek alkotják.

Aszerint, hogy a sejtek egy vagy több rétegben helyezkednek el, megkülönböztetünk:- egyrétegű és- több rétegű hámszövetet.

Működésük szerint: fedő-, mirigy-,felszívó-, pigment-, és érzékhámot különböztetünk meg.

a., Fedőhám: különleges védelmet szolgáló felépítésük van. Ilyen az elszarusodó laphám szarurétege, vagy a csillószőrös hengerhám. A bőrhám szarurétege képes ellenállni a fizikai-, vegyi-, mechanikai hatásoknak, megakadályozza a hőmérsékletvesztést, ill. a magasabb külső hőmérséklet felvételét, jelentős zsírtartalma vízhatlanná teszi a bőrt és megvédi a kiszáradástól. A csillószőrös hengerhám megakadályozza az idegen anyagok bejutását a légutakba, a méhkürtben pedig a petesejt vándorlását teszi lehetővé.

b., Érzékhám: Sejtje szoros kapcsolatban vannak az idegrostokkal és azok idegvégződéseivel, ezért alkalmasak az ingerek felvételére.

c., Felszívóhám: Ilyen hám található a vékonybélben, ahol az emésztett táplálék felszívását végzi.

d., Mirigyhám: A mirigyek építőszövete. A mirigyváladékot a mirigyhámsejtek termelik. A mirigyek a váladékot vagy közvetlenül a felszínre, vagy a vérbe ürítik.

e., Pigmenthám: A hámszövetben sötétbarna festékszemcsék ( pigmentek ) rakódnak le, melyek a hámot áthatolhatatlanná teszik a fény számára. ( pl.: szem recehártyája, bőrben, emlőbimbóban, herezacskóban stb. ). Ultraibolya sugarak hatására a bőrben bárhol felszaporodhat a festék.

2., Kötő- és támasztószövet

a., Kötőszövet: kitölti az egyes szervek közötti tereket, összeköti a szöveteket, szerveket és a szervezet belső közegét alkotja. A kötőszövet sejtjei többfélék:

- rostképző fibroblasztok,- fibrociták- idegen anyagokat fagocitálni képes makrofágok ( hisztiociták ),- immunreakciókban szerepet játszó vándorsejtek ( limfociták ),- véralvadásgátlót ( heparint ) továbbá hisztamint tartalmazó hízósejtek.

A sejtközötti állományt rostok és rostközötti alapállomány alkotják. A rostok lehetnek kollagén, rugalmas és rácsrostok.

A kötőszövet nagy mennyiségben tartalmaz vér-, nyirokereket, valamint idegeket. ( A vér maga is kötőszövet ).

A kötőszövet védelmet nyújt a mechanikai, kémiai ártalmak ellen, valamint szerepe van az idegen anyagok elleni védekezésben.

b., Támasztószövet ( porcszövet, csontszövet ) alkotja testünk vázát.

3., Izomszövet

Olyan sejtek összessége, melyek különböző ingerek hatására megrövidülnek, tehát az izomszövet összehúzódásra képes.

a., Simaizom: akaratunktól függetlenül, vegetatív idegrendszer hatására működik. Összehúzódása lassú, nagy erőkifejtésre képes és nem fárad el. ( pl.: tápcsatornában, nyelőcsőben, bőrben, érfalban, bronchusokban stb. )

b., Harántcsíkolt izom: Vázizmokat építi fel, akaratunktól függően összehúzódásra képes rostokból áll. Nagy erőkifejtésre, gyors összehúzódásra képes , de fáradékony.

c., Szívizom: különleges felépítésű harántcsíkolt izom. Akaratunktól függetlenül működik, nagy erőkifejtésre képes, nem fárad el.

4., Idegszövet

Idegsejtek ( neuronok ) építik fel. Jellemzői:- a környezet hatásait képes felfogni,- ingerületet tud létrehozni,- keletkező ingerületet képes tovább vezetni,- ingerekre reagálni képes.

Szervek és szervrendszerek

A szervezet az élő anyagnak, a protoplazmának, a különböző szerveződési formái, a sejtek és a sejtközötti állomány építi fel. A sejt életjelenségei a sejtet felépítő szerkezeti elemek, a mag és a citoplazma kémiai felépítésének, enzimösszetevőinek függvényei. Az azonos felépítésű és működésű sejtek összességét szövetnek nevezzük. A négy alapszövetfajta: a hámszövet, a kötőszövet és támasztószövet, az izomszövet és az idegszövet. Egy-egy funkció elvégzésére a különböző szövetek szervekké egyesülnek. A különböző életműködéseket (mozgás, keringés, zsigeri működés, szabályozás, érzékelés) a különféle szerveket magukba foglaló szervrendszerek végzik. A szervrendszerek összessége a szervezet. Az azonos működés szolgálatában álló különböző szövetek szervekké egyesülnek. Pl. a vese elsősorban hám és kötőszövetből áll, de találunk benne idegszövetet is. Így a különböző szövetfajták funkciójának összhangja biztosítja a szerv működését.Egy-egy életműködés végzésében több szerv és részt vehet, pl. az emésztést, a légzést nem egy-egy szerv, hanem a szervek egész sora (szervrendszer) végzi. Egy-egy szervrendszerhez a legkülönbözőbb felépítésű szervek tartozhatnak, pl. az emésztőrendszeren belül a fogak, a nyálmirigyek, a belek stb. egyformán az emésztés szolgálatában állnak.A szervezet tehát szervrendszerből épül fel, amelyek az idegrendszer és a hormonokat termelő belső elválasztású mirigyek (neuroendokrin rendszer) közös irányítása alatt működnek.A továbbiakban az emberi test felépítését és működését szervrendszerenként fogjuk megismerni.A szervrendszerek a következők:I. Mozgásrendszer: csontvázrendszer, izomrendszerII. A keringési szervek rendszereIII. Zsigeri rendszerek: emésztőrendszer, légzőrendszer, vizeletkiválasztó rendszer, a nemi szervek rendszerekIV. A szabályozási szervek rendszerei: a belső elválasztású mirigyek rendszere, idegrendszerV. Az érzékszervek rendszere.