1

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Az Amerikai Egyesült Államok

speciális egységeinek vezetése és műkődése

Bolyai János Katonai Műszaki Kar

LBVG0011

Készítette: Dobován Alexandru – Norbert

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés ............................................................................................................ 3

A SWAT csapatokról általánosan ..................................................................... 4

Vezetői magatartás és tulajdonságok ............................................................... 6

SWAT csapatok problémamegoldó képessége ................................................. 8

SWAT csapatok belső felépítése, működése ................................................... 11

Összegzés, konklúzió ....................................................................................... 13

3

Bevezetés

A jelen dolgozatban az Amerikai Egyesült Államok speciális egységeinek

működéséről, szervezéséről és vezetéséről lesz szó. Ezen belül az úgynevezett

Special Weapons And Tactics (későbbiekben SWAT) nevű elit taktikai alakulatot

vesszük példaként. Szabad magyar fordításban a csapat megnevezése: speciális

fegyverek és taktikák. A SWAT alakulat egy remek példája annak, mennyire

fontos a helyes, pontos és jó vezetés illetve szervezés bármilyen szervezeten

belül, ahol több ember együttműködésétől és összhangjától függ egy-egy

szituáció helyes és minimális kockázattal járó megoldása. A SWAT-ot tehát

nevezhetjük egy amerikai kommandószervezetnek. Minden nagyobb városban

megtalálható egy-egy ehhez hasonló egység.

Jelen dolgozat hipotézise, amit a dolgozat fő részében bővebben kifejtünk a

következő: Egy fegyveres elit alakulatnak a megfelelő működése és

problémamegoldó képessége kizárólag a felszerelésen és a megfelelő vezetésen

illetve szervezésen múlik.

4

A SWAT csapatokról általánosan

Az alapkoncepció John Nelson tiszt nevéhez fűződik, aki először a 70-es

években állt elő azzal, hogy létre kell hozni néhány speciális alakulatatot,

amelyet különösen veszélyes szituációkban „vetnek be” -, ezáltal sikerülhet

csökkenteni a rendőrtisztek halálozását és sérülését. Kisebb csapatokat alkottak,

olyan rendőrtisztekből akik önként jelentkeztek a feladatra. Nekik külön

kiképzésen és edzéseken kellett résztvenniük. Ez volt a kezdetleges SWAT

csapat az USA-ban.

Ma már az egész Egyesült Államok területén, de főleg a nagyobb

városokban jelen vannak a SWAT csapatok. A szervezet hatáskörébe

elsődlegesen azok a feladatok tartoznak, amelyek nagyobb kockázati tényezőket

foglalnak magukban. Ezek olyan szituációk amelyeket a rendőrség már nem

biztos, hogy helyesen tud kezelni. Ilyenekre lehet példa: túszmentés, terroristák

elleni akciók, mentális betegségben szenvedő vezsélyes, felfegyverzett

személyek hatástalanítása és minden olyan helyzet, amely valamiben eltér a

megszokottól és több ember testi éppsége van veszélyben. A fentiekből

egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a hasonló alakulatokban dolgozó

személynek egyaránt szigorú felvételi követleményeknek kell megfelelniük,

amibe beletartozik a kötlező katonai és/vagy rendőri múlt. Az elit alakulatok

tagjai tehát magasan képzett rendőrtisztekből állnak. A csapaton belül pedig

mindegyik tag valamiben „specialista” (erről később bővebben).

Összehasonlításképp megemlíthetjuk a Magyarországon működő „TEK”

névre hallgató állami szervezetet, amely feladatai közé tartozik Magyarország

terrorfenyegetettségének elemzése, valamint ez a szervezet az, amely a SWAT-

hoz hasonló alakulattal/alakulatokkal rendelkezik.

Visszatérve a SWAT csapatokhoz, meg kell még említenünk a rendkívűl

fejlett felszereléseket. Az állam komoly anyagi hátteret biztosít arra, hogy ezek a

5

csapatok a legjobb minőségű felszereléseket használják. A fegyverek a

legkorszerűbb távccsöves puskák, autómata/félautómata gépfegyverek,

kézifegyverek. A csapat éppségét biztosítják a teljes testet beborító golyóálló

mellények, kevlár kesztyűk, térdvédők stb. Ezekből is a feladatnak megfelelőt

lehet kiválasztani. A taktikai eszközök is hasonlóan korszerűek, könnygáz,

füstgránát, villanógránát, éjjellátó szemüvegek és a repertóár hosszasan

folytatódhatna. A használt járművek természetesen golyóállóak, nagyrészt a

csapat és felszerelések szállítására alkalamsak, de előfordul, hogy egyes akciók

során is hasznát veszik.

Mint ahogyan azt már megemlítettem a mai SWAT csapatok tagjai nem

nevezhetőek hétköznapi rendőrtiszteknek, mivel külön képzéseken vesznek részt,

amely magában foglalja a fizikai kondíció tesztelését, az egyén tűrőképességét

úgy fizikai mint mentális szinten. Ellentétben a kezdetekkel már nem

alkalmaznak autómatikusan önként jelentkezőket, illetve továbbra is megvan a

lehetőség, hogy hétköznapi rendőrtisztek jelnetkezzenek az egységhez, de a

statsiztikák szerint a jelnetkezők hozzávetőlegesen 5-8%-a felel meg azoknak a

6

követleményeknek, amelyek a csapatban való részvételhez szükségesek. Ez a

ráta azért ilyen alacsony, mivel szó szeint olyan emberekre van szükség, akik

akár nagyon rövid időn belül, megfelelő helyzetelemzéssel meg tudják hozni a

helyes döntéseket(erről is szó lesz még a későbbiekben).

7

Vezetői magatartás és tulajdonságok

Napóleon véleménye a vezetőkről világos volt: „Nincsenek rossz

csapatok, csak rossz vezetők” Bár kicsit durván hangzik a kijelentés, nem

vehetjük ezt az állítást teljesen alaptalannak. Egy vezető átruházhatja a

hatáskörét, de a felelőséget soha. Magától értetődő, hogy a SWAT-nál, mint

bármilyen rendvédelmi szervnél van egy alá-fölérendeltségi viszony. A csapatok

általában 4 – 6 – 8 főből állnak. A csapat aktív tagjának számít a csapat vezetője

is. Ez azt jelenti, hogy nem csak az elméleti tervezésben vesz részt, hanem a

helyszínen, a csapattal együtt részt vesz az akcióban. A vezető jellemvonásai,

magatartása és tulajdonságai minden állomány „tükrének” nevezhető. Ezért egy

SWAT csapatban a vezetői magatartás az egyik legfontosabb tényező a csapat

helyes működését illetően. Felmerül a kérdés, hogy milyen problémák

adódhatnak csapaton belül, ha a vezető nem megfelelő. Példának okáért, egy

vezető aki a felelőséget a csapatra hárítja egy rosszul elsült akció után, a gyáva és

semmiképp sem megfelelő magatartás. Egy dolog, ha komoly fejmosásban

részesíti a személyt aki a „hibát” elkövette, de a felelőség őt illeti a csapatért.

Sokan vágyakoznak a parancsnoki pozicióra, de csak a pozició nevére. A jó

vezető teljes felelőséget vállal a csapatért. Ha nem így történik, akkor a csapat

tagjai egy idő után nem bíznak meg a vezetőben, ami negatívan befolyásolhatja

az akciók kimenetelét, konfliktusokat okozva a csapaton belül ami akár

legrosszabb esetben a csapat tagjainak életébe is kerülhet. Ez is azt mutatja, hogy

mennyire fontos egy valóban jó vezető az egység élére ebben a „szakmában”.

De milyen a jó vezető? Bármennyire is magasan képzett egy ember, az ember szó

önmagában magába foglalja a hiba lehetőségét. Egy jó vezető elismeri a hibáit és

bármennyire nehéz (mert a vezető egyéniségeknek különösen nehéz) de

belenyugszik, hogy nem lehet hibátlan. Ezzel kivivja a csapat elismerését és

tiszteletét. Ez nem az egyetlen pozitív tulajdonság, amellyel egy vezetőnek

8

rendelkeznie kell. Egy nagyon fontos tényező a rugalmasság. A SWAT csapatok

állandó jelleggel olyan szituációba kerülhetnek, ahol a helyzet részletes

elemzése, és egy terv készítése alapvető fontosságú a siker érdekében. Ezek a

tervek azonban egy másodperc töredéke alatt érvényét veszthetik, ha egy váratlan

szituáció adódik. A vezetőnek ebben az esetben nem szabad rögeszmésen tartania

magát a tervhez, mert veszélybe sodorja az embereket akikért felelőséget vállal,

és az akció kimenetelét is negtívan befolyásolja. A csapatvezető rugalmassága, és

a csapat helyzetmegoldó képességei részletesen tárgyalva lesznek.

9

A SWAT csapatok problémamegoldó képessége

Vegyünk egy példát arra, hogy egy SWAT csapat, és főleg a csapatvezető

milyen problémákra és helyzetekre kell felkészülve legyen? Adott egy fegyveres

gyanusított, aki saját házában elbarikádozta magát miután megsebesített egy

rendőrtiszet és öngyilkossággal fenyegetőzik. A gyanusítottról mindössze annyit

lehet tudni, hogy klinikai kezelés alatt állt. Utóbbi önmagában óriási rizikófaktor,

és rengeteg részletre és lehetőségre kell odafigyelni. A csapat nem mehet be a

házba egy részletes terv nélkül. Pontosabban az utolsó megoldás az, hogy a

taktikai csapatnak be kelljen mennie a házba. A probléma megoldásában

mindenkinek magvan a saját feladatköre. Általában a csapaton belül (de megesik,

hogy külsős) van egy személy aki arra szakosodott, hogy ilyen helyzetekben

kapcsolatba lépjen a gyanusítottal (ezt általában telefonon vagy hangsobemondón

teszik) és megpróbálja rávenni arra, hogy jőjjön ki a a házból. Ezalatt a csapat

egy másik tagja minden elérhető információt megszerez a gyanusítottról

(családtagok, anyagi helyzet, előélet stb). Ezek az információk hozzásegítenek

ahhoz, hogy a szituáció problémamentesen oldódjon meg. Ha megtudták mi

váltotta ki az agresszív viselkedést, a tárgyaló rá tud világítani a problémára, és

talán visszatudja zökkenteni a célszemélyt a „ realitásba” amikor rájön, hogy a

legjobb megoldás, ha megadja magát. Egy hasonló kimenetelű akció sikeresnek

nevezhető. Azonban a fenti szituáció sokféle képpen elsülhet és a csapat

mindegyikre fel van/fel kell legyen készülve. A gyanusított tudatállapotáról nincs

konkrét információ, ezért számításba kell venni, hogy kirohan az utcára, esetleg

lövöldözni kezd céltalanul, netalán célzottan. Ha erre a lehetőségre nagy esély

van, akkor a csapat parancsnokának el kell döntenie, hogy behatolnak és ott

semlegesítik a célszemélyt, vagy esetleg megvárják, hogy felfegyvetkezve jöjjőn

elő. Utóbbinak megvannak a veszélyei (pl. egy civil véletlen feltünése a

környéken ami elvileg ki van ürítve). Ha a döntés az, hogy be kell hatolni,

10

szintén meg kell vizsgálni előzményben néhány dolgot. Meg kell bizonyosodni

róla, hogy egyedül a gyanusított tartózkodik a házban. Amennyiben nem, és a

házban 8 éven aluli gyerek tartózkodik esetleg terhes nő, akkor nem

használhatnak egyes taktikai eszközöket mint villanógránát vagy a füstgránát. Ha

célszemély egyedül van, a ház tervrajza alapján ki kell deríteni, hogy a ház

melyik részében tartózkodik a fegyveres. Ezt követően az előre meghatározott

feladatkörök és taktikai részletek leszögezése után a csapat a megfelelő

eszközöket és fegyvereket kiválasztva behatol és hatástalanítja a célszemélyt.

A fenti példához hasonló esetek gyakorinak mondhatóak, így a SWAT-

nak az ilyen szituációk kezelése általában sikeres. Meg kell azonban említeni egy

teljesen más helyzetet, ami szintén nagyon precíz, megfontolt és rugalmas tervet

igényel. Vegyünk egy nagyobb rakatárat, több helységgel ahol több

felfegyverzett (akár 8-10) gyanusított van. A raktárban tűzveszélyes anyagok

találhatóak esetleg akár vegyi vagy radioaktív anyagok. Azért jó példa ez, mert

ha fegyveres gyanusítottak örzik a hasonló illeglisan működő helységet akkor ez

is a SWAT hatáskörébe tartozik. Itt is az első számú lépés a helyszín biztosítása

(ne kerüljenek illetéktelen személyek, civilek a körzetbe) és az, hogy lehető

legtöbb információt megszerezzék a benti helyzetről: Hány fegyveres van jelen,

viselnek-e golyóálló mellényt, viselnek-e gázmaszkot, milyen fegyverek vannak

a birtokukban, milyen egyéb veszélyes anyagok vannak az épületben. Ha vegyi

anyagok a jelenlétének veszélye áll fenn, a csapat teljes védőfelszerelésben kell

behatoljon. A taktikai eszközök megválasztása is fontos. Értelmetlen például

füstgránátot vagy könnygázt használni, ha a gyanusítottakról tudni lehet, hogy

gázmaszkot viselnek. Az egyik legnehezebb döntés, amit meg kell hozni hasonló

szituációkban, az a fegyverek megválasztása. Tekintettel arra, hogy a raktárban

tűzveszélyes anyagok vannak, megfontolandó, hogy a csapat gumilövedékkel

hatásatalanítsa a célszemélyeket. Ez azzal jár, hogy a csapat sokkal nagyobb

veszélynek van kitéve, tekintve azt, hogy a gyanusítottaknál éles lőszer van. Így a

csapatfőnöknek arról is döntenie kell, hogy halálos vagy kevésbé halálos

fegyvereket alkalmaz. A döntés természetesen születhet közös megegyezésen is,

a vezetőnek számításba kell vennie a csapat többi tagjának javaslatait is. A terv

11

elkészítéséhez olyan helyzetekben ahol fennáll a radioaktív vagy vegyi anyagok

jelenléte általában értesítik a kataszrófavédelmet és minden specialista tanácsát

számításba veszik a végső behatolási terv elkészítésére.

Visszatérve a fegyverválasztásra, ha nem az éles lőszer mellett döntenek

(tekintettel a robbanás vagy tűz kockázatára) akkor a terv része kel legyen, hogy

támadás meglepetésszerű és nem agresszív. Általában a legideálisabb egy hajnali

óra. Ha lehetőség van rá az áramot az épületben/raktárban meg kell szüntetni, így

az egység éjjellátó szemüveg segítségével meglepetésszerűen és csendben tudja

hatástalanítani a célszemélyeket úgy, hogy ezeknek ne adják meg a lehetőséget

az éles lőszerek használatára. Ez ilyen részletekbe leírva is felületes, mivel egy

valódi akció során sokkal több szempontot kell figyelembe venni, amelyek

közrejátszhatnak a feladat megoldásában.

A két fenti szituáció belső térre vonatkozik. Megjegyzendő azonban, hogy

a tereptől/helyszíntől függően teljesen más taktikát kell alkalmazni. Egy

forgalmas nyílt utcán történő tuszejtés esetén a fő cél a túsz vagy túszok

kimentése. Itt a fő hangsúly a túsztárgyalón és a mesterlövészen van. Utóbbiról

még nem esett szó, a csapaton belül van egy vagy több mesterlövész aki szükség

esetén (ha túsztárgyaló nem jár siekrrel) semlegesíti a célszemélyt a csapatfőnök

utasítására. A mesterlövészek az akciók nagy részében fedezik a csapatot e távoli

helyszínről ahol a rálátás biztosított az akció övezetére.

12

A SWAT csapatok belső felépítése, működése

Az előző fejezetekben már szó volt arról, hogy egy csapat általában 4-6-8

tagból állhat. Vannak kivételes esetek amelyek több vagy kevesebb személy

jelenlétét igénylik. A SWAT csapat belső működését két szemszögből lehet

megviszgálni:

Az egyik az akciók során felvett pozicíók, feladatok felépítése. Vegyünk

példának egy 8 tagú csapatot. Az alap felállás egy épuletbe való behatolás esetén

a következő: Elől a felderítő (Scout) helyezkedik el. Ő általában a csapat egyik

legtapasztaltabb és legtehetségesebb tagja. Elsődleges fegyver amit használ egy

kézifegyver, mivel általában pajzsal hatolnak be, ami csak a kézifegyver

használatát teszi lehetővé a felderítő számára. A felderítő rengeteg döntést hozhat

meg a csapatvezető tájékoztatása nélkül is. Ezt követi a fedező ember(Cover

Man), aztán a második fedező (Second cover) majd a csapatvezető (Team

Leader), utánuk a negyedik fedező és a másodlagos csapatvezető (Assistant

Team Leader). A sort a hátsó biztonsági ember zárja (Rear Security).

*A mellékelt ábra egy általános felállást

mutat, ahogyan az előzőekben szó volt

róla, ez változhat a helyzettől a csapat

létszámától és egyéb tényezőktől is.

13

A csapaton belül mindenki valamire specializálódott. Vannak bombaszakértők,

krízishelyzet analizálók, túsztárgyalók. Akkor ha egyik feladatkörre szükség van

a csapatból az adott személy döntéseit kell prioritásként kezelni. A csapatvezető

nem érthet mindenhez, éppen ezért ilyen esetekben átadhatja a vezető beosztást.

A másik szempont amire nagy hangsúlyt kell fektetni a csapat működésén

belül az egyének egymáshoz való viszonyulása. A vezetői magatartás és

tulajdonságok című fejezetben kifejtettük, hogy a csapat vezetője az a személy

aki a csapat teljes tiszteletét élvezi és teljesen megbíznak ebben a személyben.

Nincs ez másképp a csapat többi tagjával sem. A tagok egymásban kölcsönösen

meg kell bízzanak. Nem túlzás azt állítani, hogy a csapat együttműködésén és

összhangján múlik az életük. Bármilyen apróbb konfliktust a csapaton belül

azonnal felszínre kell hozni és meg kell vitatni. Kivételt képez az éles

szituációban történő esetleges konfliktushelyzet kialakulása csapaton belül.

Ilyenkor a csapatvezető dönt a továbbiakról és a konfliktust a csapat összes

tagjának „semmisnek” kell tekinteni annak érdekében, hogy a maximális

teljesítményt nyújtsák és elvégezzék a feladatot. Ha két csapattag között olyan

konfliktus adódik, amelyek kihatással lehetnek a csapatra a két személy nem

lehet tagja ugyanannak a csapatnak. Nem árt hangsúlyozni, hogy a kötelék a

személyek közt az ilyen egységeknél megszokottnál erősebb. Mondhatni egy

nagy családot alkotnak ahol mindenkinek feltétel nélkül meg kell bíznia a

másikban. Éppen ez az oka annak, hogy a kisebb konfliktusok a csapat

biztonságának érdekében minél hamarabb megoldódjanak. Az esetleges rejtett

14

feszültségeket csapaton belül a csapat vezetőjének kell észrevennie, vagy a

csapat egyik tagja köteles értesíteni a vezetőt a kialakult helyzetről.

Összegzés, konklúzió

Bármilyen szervezetnek vagy csoportnak szüksége van egy vagy több

vezetőre. A rendvédelmi szerveknél, ahol emberek élete van veszélyben a

vezetés és szervezés alapvető fontosságú. Az Egyesült Államok területén a

SWAT elit komanndószervezeteknek nap mint nap olyan szituációkkal

szembesülnek, amelyek komoly kockázattal járnak. Ahhoz hogy ezeket a

feladatokat minimális veszteséggel és biztonságosan tudják megoldani szükség

van egy alá- fölérendeltségi viszonyra, egy megbízható vezetőre, megfelelő,

fejlett eszközökre és nem utolsó sorban képzett specialistákra, amelyek kérdés

nélkül hajtanak végre utasításokat vagy éppen ha szükséges, a legrövidebb idő

alatt saját, független döntéseket tudnak hozni, amelyek helyesek és az adott

szituációban a legjobbak. Mindez azt feltételezi, hogy ezeknek a fegyveres elit

alakulatoknak kizárólag a felszerelésén a vezetésen, a szervezésen és nem utolsó

sorban a nagyon jól megválogatott tagjain múlik az, hogy hogyan teljesítenek a

„terepen”. A vezetők rugalmassága, nyílt gondolkodása és megfelelő

viselkedése lehetőve teszi a csapat precíz, öszehangolt viselkedését, lehetőve

teszi a csapat megfelelő működését, segíti a csapat problémamegoldó képességét

és az egész csapat szervezettségét. Ezért elmondhatjuk, hogy a kulcs egy hasonló

elit alakulat sikeréhez kétségtelenül a megfelelő vezetésben és szervezésben

keresendő.

15

Forrásjegyzék

Hivatkozások:

http://www.ci.longmont.co.us/police/department/swat.htm

http://www.specialoperations.com/Domestic/SWAT/index.html

http://en.wikipedia.org/wiki/SWAT

http://hu.wikipedia.org/wiki/SWAT

Felhasznált irodalom:

Tony L. Jones: SWAT Leadership and Tactical Planning