tanÍtÓkÉpzÉs nÉmet nemzetisÉgi...

A TANTÁRGY MEGNEVEZÉSE:

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNNYAL

A TANTÁRGY CÉLJA:

Az általános tanítói képzésen belül a hallgatók választhatják a német nemzetiségi szakirányú képzést, a német nyelven tanítás, a nemzeti kisebbségi tudat vállalásának és továbbadásának fontos és hangsúlyos feladatát. A hallgatók általános tanítói és szakirányú képzése a megszerzett diplomában is tükröződik, mely differenciált elhelyezkedési lehetőségeket tesz lehetővé számukra.

A szakirányú képzés célja

Az általános tanítóképzés céljai mellett és annak keretében a kétnyelvű (magyar-német) nemzetiségi szakirányú képzés alapvető célja, olyan pedagógiai szakemberek kibocsátása,

• akik tudományosan megalapozott, korszerű szakmai ismeretek, kompetenciák birtokában alkalmasak az általános alapképzést nyújtó iskola bevezető és kezdő szakaszában valamennyi oktatási-nevelési feladat ellátására;

• az általános tanítói képesítésen túlmenően magas színvonalon képesek teljesíteni a nemzetiségi oktatási feladatokat az alapfokú nevelés-oktatásban;

• illetve az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakaszában, az 5.-6. osztályban;• nemzetiségi értelmiségként jellemzi őket a korszerű általános műveltség, társadalmi

érzékenység, az egyetemes emberi értékek tisztelete és saját anyanyelvi kultúrájuk megismerését szolgáló nyelvismeret.

TARTALOM:

A német nemzetiségi szakirány az óra- és vizsgatervben meghatározott tantárgyelemeiben a következő elsajátítandó ismeretanyagot tartalmazza:

• a német nemzetiségi tudat és az átadás kompetenciájának kialakítását a tanítójelöltekben;

• a nemzetiségi pedagógus hívatásnak megfelelő helyes és igényes nyelvhasználatot és a nyelvátadás kompetenciájának kifejlesztését;

• az alapfokú nemzetiségi nyelven tanítás és nevelés bevezető és kezdő szakaszában szükséges szóbeli és írásbeli kifejezőkészséget és tantárgy-pedagógiai ismerteket, a nemzetiségi iskolákban tanuló 6-12 éves korú gyermekek tanításhoz szükséges kompetenciákat;

• azokat a népismereti és gyermekirodalmi ismereteket, melyek szakmailag hitelesen alapozzák, erősítik a gyermek nemzetiségi tudatát és az ismeretek átadásához szükséges kompetenciák kialakítását;

• fejlesztik irodalmi ízlését, a nemzetiségi csoporthoz tartozás érzését, valamint a kisebbségi csoporthoz tartozás érzésének kialakításához szükséges kompetenciát;

• tudatosítják a sajátos közép-európai földrajzi helyzetből adódó nemzeti, nemzetiségi kérdés alakulását, a tudatosításhoz elengedhetetlen kompetenciát;

• az itt élő kultúrák kölcsönös egymásra hatását, a különböző népcsoportok egymásrautaltságát, ennek értelmében azt a kompetenciát, mellyel a tanulóban kialakíthatja a tanító ezt a szemléletet.

KÖVETELMÉNYEK:

A fent leírtaknak megfelelően a képzés követelményei a következők: a hallgató

• a képzés során ismerje meg a társadalom működésének történelmi, eszmei strukturális és funkcionális összefüggéseit. Ennek a kompetenciának jelentős szerepe van a nemzetiségi tanító pedagógiai munkájában, mert államalkotó nemzeti kisebbségiként ismernie kell az ország történelmét, társadalmi felépítését ahhoz, hogy azt saját nemzete történelmével összevetve, objektív álláspontot kialakítva tanítsa a kisebbség iskoláiban a népismeret tárgyat, később a történelmet;

• a komparatív szemléletű kompetenciával rendelkező tanító tudja helyesen megítélni, kiválasztani és elsajátíttatni a tananyagot a 6-12 éves korú gyermekekkel, ill. az átmeneti időszakban az 5-6. osztályos tanulókkal;

• ismerje a hazai közoktatás feladatait, struktúráját és stratégiáját, az 1-6. osztály nevelési, oktatási preferenciáit, a közoktatás tartalmi szabályozásának dokumentumait. Ismerje meg a Nemzeti Alaptanterv „A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás elvei” vonatkozó célokat, az egyes tartalmi szakaszokban érvényesítendő fejlesztési feladatokat. Továbbá a kisebbségi iskolatípusnak megfelelő („A”, „B”, vagy „C” típusú iskola/osztály típus) Kerttantervi előírásokat;

• nemzetiségi értelmiségként alakuljon ki benne a korszerű általános műveltség, társadalmi érzékenység, az egyetemes emberi értékek tisztelete, a közösségi felelősségérzet és felelősségvállalás. Tágabb értelemben sajátítsa el a tanító azokat a kompetenciákat, melyeknek birtokában nemzeti kisebbségi tanítói munkájában összhangot tud teremteni az egyetemes emberi értékek és a kisebbség sajátos nemzeti értékei között. Szűkebb értelemben, szükség szerint tudja preferálni a sajátos kisebbségi értékeket;

• rendelkezzen a személyiségformálás kompetenciájával: kisebbségi tanítóként és értelmiségiként tudja alakítani és fejleszteni a kisgyermekek identitástudatát úgy, hogy a fejlődő gyermek tudatosan vállalhassa kisebbségi hovatartozását, valamint a magyar állami léttel járó jogokat és kötelezettségeket. Ennek a feladatnak a megvalósításához sajátítsa el azt a kompetenciát, mely segíti a családdal való együttnevelés lehetőségeinek kiaknázásában. A differenciálás kompetenciájának ismerete ezen a területen a tanulók családjának megismerését, a szülőkhöz fűződő jó kapcsolatát segíti elő. E kompetencia birtokában differenciáló pedagógiai munkája terjedjen ki azokra a családokra is, amelyek nem a kisebbség tagjai, de a kisebbséggel együttélés révén vállalják gyermekeik kisebbségi iskolában taníttatását, legyen alapvető törekvése a kirekesztő magatartásformák kialakulásának megelőzése;

• ismerje a személyiségfejlődés és fejlesztés pszichológiai tényezőit a 6-12 éves gyermekek életkori sajátosságait. Rendelkezzen a korosztály tanításához szükséges, hatékonyan alkalmazható, magas szintű nyelvpedagógiai kompetenciákkal. Ezen belül ismerje a nyelv és a nyelven elsajátítás alapvető stratégiáit, a nyelv és a nyelven átadás és fejlesztés lehetőségeit. A nyelv és nyelven tanítás területén is rendelkezzen a differenciálás kompetenciájával és megfelelő mértékben és helyen alkalmazza is azt;

• a képzés során sajátítsa el azokat a magyar nyelvi és nemzetiségi nyelvi ismereteket, melyek a tanulók négy alapkészségét fejlesztik és rövid időn belül legyen képes kialakítani a tanulókban az életkoruknak megfelelő magyar és kisebbségi nyelvi kommunikatív kompetenciát;

• tanulja meg azokat a korszerű ismeretekkel, melyeknek segítségével a természettudományok (a környezet- természetismeret) magyar és német nyelven

tanításánál kialakítja és folyamatosan fejleszti a tanulók összefüggéseket felismerő kompetenciáját. A tananyag elsajátíttatásánál – magasabb szintű ismeretek birtokában – ugyancsak megjelenhet a komparativitás. Az anyaországi és a befogadó ország természeti adottságainak, jellegzetességeinek megismertetésével motiválhatja tanítványait és tágítja látókörüket;

• ismerje meg a művészeti neveléshez (ének-zene, stb.) szükséges kompetenciákat.Ismerje a kisebbség dalkincsét, érezze át annak fontosságát, hogy az ének-zene a kisebbségi identitás helyes alakításának, fejlesztésének folyamatában döntő jelentőséggel bír. Ugyanakkor rendelkezzen az e területen szükséges differenciálás kompetenciájával is és ismerje fel a helyes arányokat a magyar dalkincs és a kisebbségi dalkincs tanításánál;

• alakítsa és fejlessze ki magában tanulmányai során a technika-életvitel-háztartástan tanításának módszertanát. E tárgyak tanításánál jól érvényesítheti a kisebbség tárgyi néprajzának és folklórjának tanulása során szerzett ismereteit és az átadás kompetenciáját. Fektessen különös hangsúlyt a két nép szokásainak összevetésére és a kisebbségi szokások alapos megismertetésére, azok gyakorlására és gyakoroltatására a mindennapi életben;

• rendelkezzen az egészséges életmód kialakításához, a testi nevelés oktatásához szükséges szakmai és módszertani kompetenciával. Ezen a területen is integráltan irányíthatja a tanulók testi és mentális fejlődését. Ismerje a kisebbség játékait, jellegzetes sportágait, életmódját, tanítói munkájának első pillanatától alakítsa ki tanítványaiban az egészséges életmód iránti igényt a mozgás, a táplálkozás területén, a helyesen szervezett tanulási folyamatban, a tanórán kívüli foglalkozásokon és a gyerekek játéktevékenységében;

• tanulja meg rendszeresen alkalmazni a mozgással járó népi játékokat a tanítási órákon és azokon kívül is, majd a komolyabb sporttevékenységeket, melyek erősítik a tanulók identitását és helyes irányba terelik életmódját;

• ismerje a médiumok használatát és alkalmazását az oktatásban és - a lehetőségek arányában - használja azokat és törekedjen a legmodernebb eszközök megismerésére és használatuk ésszerű alkalmazására mind az órai előkészületekben, mind a tanítási órákon;

• a képzés alakítsa ki a tanítóban a nemzetiségi pedagógus hívatásnak megfelelő helyes és igényes nyelvi kompetenciát, szóbeli és írásbeli kifejezőkészséget. Ismerje a korszerű általános szakmai ismeretek mellett a nemzetiségi irodalmi-módszertani műveltség sokrétű, alkotó módon történő felhasználását. Legyen tisztában a nemzetiségi nyelvtudás jelentőségével, a nemzetiségi tudat erősítésének, a nemzetiségi népcsoporthoz tartozás érzésének fontosságával. Magas szintű nyelvi kompetencia birtokában legyen képes a 6-12 éves korosztályban a sajátos közép-európai földrajzi helyzetből adódó nemzeti, nemzetiségi kérdés alakulásának tudatosítására, az itt élő kultúrák kölcsönös egymásra hatásának, a különböző népcsoportok egymásrautaltságának megismertetésére;

• sajátítson el tudományos megalapozottságú pedagógiai és pszichológiai kultúrát a képzés során, amelynek alapján ismerje meg a gyermek szomatikus és pszichés fejlődését, társas kapcsolatainak alakulását, a tanulók ismeretelsajátításának törvényszerűségeit. Ennek a kompetenciának birtokában, a szülőkkel együttműködve, differenciáltan segítse a tanulók helyes tanulási módszerének kialakítását, tudja kiválasztani a tanulás irányításában együttesen fejleszthető, egymásra épülő kompetenciákat, stratégiákat, a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő fejlesztési eljárásokat;

• mint az egyik EU-ország nemzeti kisebbségének értelmiségi tagja, rendelkezzen a pedagógiai-pszichológiai és szakmódszertani kompetenciákkal, legyen képes saját személyiségét a pálya követelményeinek megfelelően alakítani. Legyen tudatában annak, hogy tudását, ismereteit és elsajátított kompetenciáit permanensen tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy felelősségteljes munkáját magas színvonalon tudja ellátni;

• nemzetiségi értelmiségiként, rendelkezzen megfelelő színvonalú és mennyiségű ismerettel a nemzeti kisebbség nyelvéről, irodalmáról, kultúrájáról, szokásairól és az ismeretek átadásához szükséges kompetenciákról, tanítói feladatain kívül vállaljon részt a kisebbség mindennapi életében, legyen szervezője és közreműködője a nemzetiségi lakosság ünnepeinek, a közösség életében felmerülő problémák megoldásának, az élet különböző területein konstruktív hozzáállással segítse a fejlődést;

• tegyen sikeres nyelvi alapvizsgát a II. félév végén, bizonyítva nyelvi kompetenciájának fejlődését;

• tegyen sikeres nyelvtan szigorlatot az V. félév végén, ahol bizonyságot tesz komplex nyelvi kompetenciájának magas színvonaláról.

AJÁNLOTT ÖSSZKREDITSZÁM:

A képzés összkredit száma: 240 kreditpont,A nemzetiségi szakirány ismeretkörei: 36 kreditpont

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEMPONTJAI: • a képzés során törekedni kell a nagy szakmai felkészültségű oktatók bevonására a

nemzetiségi szakirányú képzésben is, a minősített oktatók számának növelésével, a PhD-címet megszerezni kívánó oktatók támogatásával;

• a javasolt szakirodalom összeállításánál legyen törekvés, hogy az szakszerű és elérhető legyen a hallgatók számára;

• a nemzetiségi szakirányú képzés kövesse nyomon a hallgatók kompetenciáit, készségeik és képességeik fejlődését, törekedjen a képzési program alacsony kontaktóraszáma mellett arra, hogy a hallgató lehetőséget kapjon az autonóm tanulás effektív formájára;

• a nemzetiségi szakirányú képzésben részt vevő hallgatók számára legyen biztosított a megfelelő színvonalú infrastruktúra: a nyelvi labor használata az önálló, autonóm tanulásra, a kontaktórák olyan szaktantermekben legyenek, amelyekben lehetséges az audió-vizuális és hangzó anyagok és eszközök használata, a kari könyvtárban a könyvtári munka mellett, kapjon lehetőséget a hallgató elkülönítetten informatikai eszközök használatára az egyéni tanuláshoz;

• a képzés folyamán a tantárgy minden elemének rendszeres ellenőrzését építsék be az oktatók a kurzus tartalmába;

• az önálló hallgatói munka részarányát és annak rendszeres ellenőrzését úgy kell meghatározni, hogy az segítése a hallgatót az eredményes tanulásban: 50-50%-os arányban a képzés kontakt órai munkája és az önálló tanulási idő;

• a nemzetiségi szakirányú képzés gyakorlati képzés épüljön be a képzésbe: videós bemutató órák és csoportos tanítási gyakorlat formájában, továbbá a 8. félévben az egyéni tanítási gyakorlaton az alsó tagozaton és az 5.-6. osztályban is tanítási órák tartásával;

• a tantárgy minden elemében biztosítani kell a hallgatói visszajelzést, melynek kritériumait a terület oktatói kidolgozzák és a hallgatói vélemények értékelése után a szükséges elemeket beépítik az oktatási folyamatba.

KÖTELEZŐ IRODALOM:

A kötelező irodalom a hallgató önálló tanulási tevékenységét segítő művekből tevődik össze.A szakirodalom ismerete lehetővé teszi számára az autonóm tanulási forma elsajátítását és a képzés során a kötelező szakirodalom segítségével ismereteinek bővítését. A kötelező szakirodalom használata feltételezi a hallgató tanulmányainak rendszeres ellenőrzését, melyet az oktatók oktatási feladataikba beépítenek, így folyamatosan figyelemmel követhetik a hallgatói tudást, a nehézségeket jelentő nyelvi jelenségeket, a tanulási folyamatba beavatkozás szükségességét.


1. Dreyer-Schmitt (2009): Lehr- und Übungsbuch der deutschen Grammatik aktuell. Ismaning.

2. Stoyan Hajna- Spinner Kaspar H.- Németh Mária (1998): Moderne deutschsprachige Kinder- und Jugendliteratur (Überblick, Didaktik, Texte). Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest.

3. Baumann, Barbara – Oberle, Brigitta (1993): Deutsche Literatur in Epochen Max Hueber Verlag, München.

4. Bodó Edit-Radvai Teréz (2004): 13+1 Ideen zum DaF/DaZ-Unterricht mit kurzer theoretischer Einführung – Szöveggyűjtemény. ELTE TÓFK. Budapest.

5. Schiemann, E. – Bölck, M. (2003): Hören, Sprechen, richtig Schreiben. Schmetterling Verlag, Stuttgart.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Hambuch, Wendelin (szerk.) (1988): 300 éves együttélés. A magyarországi németek történetéből. 300 Jahre Zusammenleben. I.-II. Budapest.

2. Heves, Franz (é.n.): Fachausdrücke Volks- und Heimatkunde. Nép- és honismeret szakkifejezések. Német-magyar és magyar-német iskolai szógyűjtemény a magyarországi németek kultúrájához, nyelvéhez, szokás- és hagyományvilágához. Budapest.

3. Heves, Franz (é.n): Fachausdrücke Geschichte. Történelem szakkifejezések. Német-magyar és magyar-német iskolai szógyűjtemény a magyarországi németek történelméhez. Budapest.

4. M. Batári Ilona (2004): Sammlung methodischer Texte zum Sachunterricht ELTETÓFK. Budapest.

5. Der neue Sachunterricht im 1. Schuljahr (1984) – in Unterrichtseinheiten dargestelltvon: Elisabeth Brehmer-Elfriede Stieren Oldenbourg Verlag, München.

A TANTÁRGY TANTÁRGYELEMEI:

A szakirány tantárgyai a kompetenciákat teljes mértékben lefedik. Minden kompetenciának megtalálható a megfelelő tantárgya. Előfordulhat, hogy egy kompetencia több tantárgynál is

szerepel, ez azonban nem jelent párhuzamosságot, hanem csak erősíti az egymásnak megfelelést.

A tantárgyak szerkezeti struktúrája egyértelműen tükrözi a kompetenciák elkülönülését, a szakon belüli szakiránnyal közös és eltérő kompetenciáknak megfelelően. A kompetenciák hármas tagolódásának – ismeretekhez, ismeretek alkalmazásához, illetve szakmai attitűdökhöz és magatartáshoz kapcsolódó nemzetiségi szakirányú kompetenciák – megfeleltetése illeszkedik a tantárgyi struktúrához. Itt elsősorban az alapozás, pl. nemzetiségi nyelvi kifejező készség, a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak, továbbá a kötelezően és szabadon válaszható tárgyak struktúrája érintett. Egyes speciális nemzetiségi modulok több kompetenciát is érinthetnek a tantárgyi struktúrák tekintetében Ez természetesen indokolt is, mert jó, ha több területet fognak át a kompetenciák, melyeknek kiemelkedő szerepe van az európai felsőoktatási térséghez való csatlakozás során az új lineáris szerkezetben.

A tantárgyak óraszámarányai szükségessé teszik az ugyanolyan arányú egyéni tanulást ahhoz, hogy a hallgató megfelelő színvonalú kompetenciák birtokában legyen a nemzetiségi tanítói feladatatok ellátásához. Csakis ilyen arányokkal lehet elfogadható, a sajátosságoknak megfelelő keretet biztosító nemzetiségi szakirányú óra-és vizsgatervet összeállítani, hogy az intézmények képesek legyenek a nemzetiségi tanító hallgatókat a kisebbségi tanítói munkára felkészíteni.

A nemzetiségi szakirány tantárgyai szakmai tartalmát meghatározzák a tárgy tudományos eredményei, a mindennapi gyakorlat elvárásai.

A nemzetiségi szakirányú képzés sajátossága a tárgyak sokszínűsége is. Szinte valamennyi tantárgy során a különböző kompetenciákat illetően megvalósul a hármas egység (leíró-reprodukáló-innovatív), de változó hangsúllyal.

A kompetenciák teljesülésének mértéke alapján elmondható, hogy a hallgató megfelelő alapozást kap az élethosszig tartó tanulás kiindulási pontjául, vagyis a nemzetiségi tanító szakirány követelményeit teljesítő hallgató a tanultak alapján zökkenőmentesen képes bekapcsolódni a továbbtanulást jelentő képzési területekbe. A tantárgyelemek felsorolása:

KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ ELEMEK:

• Rendszerező-leíró nyelvtan I.-II.-II.-IV.-V. I.-V. félév• Nyelv- és stílusgyakorlatok I.-II. I.-II. félév• Tantárgy-pedagógia (nemzetiségi nyelv) I.-II. IV.-V. félév• Gyermekirodalom I.-II. IV.-V. félév• Irodalmi beszédgyakorlatok I.-II. VI.-VII. félév• Nemzetiségi ismeret/néprajz I.-II. II.-III. félév• Nemzetiségi irodalom/gyermekirodalom I.-II. VII.-VIII. félév• Ének-zene tantárgy-pedagógia III. félév• Testnevelés tantárgy-pedagógia. IV. félév• Környezetismeret tantárgy-pedagógia V. félév

SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYI ELEMEK:

• Versek, mesék, játékok német nyelven• Szerep- és szituációs játékok német nyelvű irodalmi szövegek alapján

• “Rettentő töri?” bevezetés a német nyelvterület kultúrtörténetébe• Német gyermekdalok• Az állatvilágról németül – beszédgyakorlat• Sportfoglalkozás németül• Bevezetés a német nyelvű gyermekirodalmi kutatásba• Was haben Sie verstanden? - Szövegértés• Und was meinen Sie? Beszédgyakorlatok haladóknak• Magyarországi német nyelvjárások• A német nyelvterület országismerete – magyar nyelven.

TANTÁRGYELEM LEÍRÁSOK

Nyelvtan rendszerező/leíró nyelvtan I.

A tantárgyelem neve Kontakt-óraszám

Kredit Zárási forma

Státus Ajánlott félév

Előfeltételek

Nyelvtan rendszerező/leíró nyelvtan I.

0+2* 2 gyj K I. Nyelv- és stílusgyakorlatok I. együtt.

A TANTÁRGYELEM CÉLJA:

Elmélyíti a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, mely hozzásegíti őket a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásához:• a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrák felelevenítése;• az ismert struktúrákra újabbak építése;• a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia

kialakítása;• az elméleti ismeretanyag automatizálása;• az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetencia

kialakítása, folyamatos fejlesztése;• a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók

nemcsak alkalmazni tanulják meg, hanem szert tesznek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is.

TANANYAG:

A tananyag meghatározása:• a német nyelv nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása; • adott esetben a standard német nyelv és a (magyarországi) német nyelvjárások

nyelvtani jelenségeinek összehasonlítása;• a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése; • a német nyelv mondattanának és szófaji rendszerének részletes tárgyalása;• a tanulmányok során előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiség

fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését; • elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia kifejlődését;• a tananyag lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan

tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát.

Az első félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez részletesen foglalkoznak a következő nyelvtani jelenségekkel:

• a német főnévvel (Genus, Kasus, Numerus)• a főnév ragozásával,• a főnevek többes számával;• a csak egyes és csak többes számban használatos főnevek (Singularia tantum, Pluralia

tantum),• az eltérésekkel: a rövidítések neme; az összetett főnevek, az idegen szavak, stb;• a német névelőkkel – használatukkal;

• a német igével:• az igemódokkal;• a ragozással, • az igetípusokkal, a visszaható igékkel, • az igeidők képzésével és alkalmazásukkal; • az igevonzatokkal, • az ige mondatban elfoglalt helyével.

KÖVETELMÉNYEK:

• az autonóm tanulási forma alkalmazása;• ismerje és tanulja meg a hallgató az egyes nyelvtani jelenségekkel – adott esetben – az

igékkel és főnevekkel kapcsolatos szabályszerűségeket;• az összefüggéseket felismerő kompetencia alapján sajátítsa el a nyelvi transzfer és

interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál;• alakuljon ki és fejlődjön ki az automatikus standard nyelvhasználat ahhoz, hogy

kommunikációja érthető legyen beszélgető partnere számára;



2. Engel, Ulrich (2009): Deutsche Grammatik. München.3. Fabricius-Hansen – Gallmann – Eisenberg (2005): Die Grammatik, 7. Aufl. Duden. 4. Kocsány Piroska-László Sarolta (2002): Die Wortklassen des Deutschen. Eine praktische

Darstellung mit Übungen für Fortgeschrittene. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest.

5. Brand, Linda M. - Kresin-Murakami, Jutta – Pechatscheck, Karl (2000): Die Schöne ist angekommen. Ein Grammatikkrimi. Klett Kiadó, Budapest.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Gerner, Zsuzsanna / Glauninger, Manfred / Wild, Katharina (2004): Die Mundarten der Ungarndeutschen. o.O.

2. Zehetner, Ludwig (1978): Kontrastive Morphologie: Bairisch/Einheitssprache. In: ULRICH AMMON/ULRICH KNOOP/INGULF RADTKE (Hg.): Grundlagen einer dialektorientierten Sprachdidaktik (= Pragmalinguistik 12). Weinheim.

3. König, Werner (2007): dtv-Atlas Deutsche Sprache. München.4. Bradean-Ebinger, Nelu (2003): Deutsche deskriptive Übungsgrammatik. Budapest.5. Altmann, Hans – Hofmann, Ute (2008): Topologie fürs Examen. Verbstellung,

Klammerstruktur, Stellungsfelder, Satzglied- und Wortstellung. 2. Auflage. Göttingen. (= Linguistik fürs Examen 4).

Nyelvtan rendszerező/leíró nyelvtan II.A tantárgyelem neve Heti

óraszámKredit Zárási

formaStátus Ajánlott

félévElőfeltételek

NyelvtanRendszerező/leíró nyelvtan II.

0+2* 2 gyj K II. Nyelvtan I. !


Folyamatosan építkezve az előző félév tudásanyagára elmélyíti a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, mely tanulmányaik során folyamatosan segíti őket a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásában. Félévről félévre figyelembe véve a már elsajátított és az arra épülő új ismereteket:• feleleveníti a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrákat;• az ismert struktúrákra újabbakat épít;• kialakítja a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges

kompetenciát;• automatizálja az újabb elméleti ismeretanyagot;• kialakítja az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív

kompetenciát, és folyamatosan fejleszti azokat;• a hallgatókban a nyelvtan tanulmányozása kialakítja azt az összefüggéseket látó

kompetenciát, melynek segítségével könnyebben sajátítja el autonóm módon is a szükséges ismereteket;

TANANYAG:

A tananyag meghatározása:• korábbi és új nyelvtani ismereteiket megtanulják a hallgatók alkalmazni, és szert

tesznek a német nyelven tanítás/átadás kompetenciájára is.• a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia alakítása az új ismeretek

vonatkozásában, annak további fejlesztése; • a német nyelvtan automatizálása során olyan szövegeket olvasnak és elemeznek a

hallgatók, melyek a nyelvtani jelenségek tudatos alkalmazásának kialakulását célozzák;

• a tanulmányok során továbbra is előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését;

• elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia ki- és továbbfejlődését;

• adott esetben a standard német nyelv és a (magyarországi) német nyelvjárások nyelvtani jelenségeinek összehasonlítása;

• a tananyag minden további félévben lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát.

A második félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez behatóan foglalkoznak a következő nyelvtani jelenségekkel:

• a fő- és mellékmondatok szórendjével;• a kérdőmondatokkal;

• a fő- és mellékmondati kötőszókkal;• a mellékmondatok típusaival;• a német igével:• a modális igékkel és azok átvitt értelmű jelentésének használatával (Modalverben zur

subjektiven Aussage),• az ige passzív alakjával.

KÖVETELMÉNYEK:

• ismerje meg a hallgató az egyes nyelvtani jelenségek – adott esetben –a névszókkal kapcsolatos szabályszerűségeket;

• az összefüggéseket felismerő kompetencia alapján el kell sajátítania a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál;

• ki kell alakítani és fejleszteni az automatikus standard nyelvhasználatot ahhoz, hogy érthető kommunikációt folytasson beszélgető partnerével és tanítási gyakorlatában egyértelműen közvetítse tanítványainak az elsajátítandó ismeretanyagot;



2. Engel, Ulrich (2009): Deutsche Grammatik. München.3. Fabricius-Hansen – Gallmann – Eisenberg (2005): Die Grammatik, 7. Aufl. Duden. 4. Kocsány Piroska-László Sarolta (2002): Die Wortklassen des Deutschen. Eine

praktische Darstellung mit Übungen für Fortgeschrittene. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest.


AJÁNLOTT IRODALOM:





Nyelvtan rendszerező/leíró nyelvtan III.A tantárgyelem neve Kontakt-




NyelvtanRendszerező/leíró nyelvtan III.

0+2* 2 gyj K III. Nyelvtan II. !


A korábbi félévekhez hasonlóan, hogy folyamatosan mélyíti és bővíti a hallgatók már megszerzett nyelvtani ismereteit a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásának automatizmusánál:• a már korábban megismert nyelvtani struktúrák folyamatos és rendszeres felelevenítése;• az ismert struktúrákra újabbak építése;• a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia

kialakítása;• a régi és új elméleti ismeretanyag folyamatos automatizálása;• az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetencia további

alakítása, folyamatos fejlesztése;• az összefüggéseket látó kompetencia további alakítása, fejlesztése;• olyan szövegek olvasása és elemezése, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a

tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását célozzák; • a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségek birtokában a

hallgatók szert tesznek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is ill. félévről félévre folyamatosan fejlesztik azt.

TANANYAG:

A tananyag meghatározása:• a német nyelv további nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása; • adott esetben a standard német nyelv és a (magyarországi) német nyelvjárások

nyelvtani jelenségeinek összehasonlítása;• a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése a régi és az

új ismeretek területén egyaránt; • a tanulmányok során továbbra is fontos szerepe van az autonóm tanulási formának,

mely személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését;• elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia ki- és

továbbfejlődését;• ebben a félévben is lehetőséget ad a tananyag a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak

egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát.

A harmadik félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez részletesen foglalkoznak a következő nyelvtani jelenségekkel:

• a német melléknév: • a melléknév funkciója a mondatban és használata;• a melléknév ragozása: az eltérések;• a melléknevek fokozása;

• a névmások és fajtái, használatuk,• a számnevek és használatuk;• az adverbiumok (a határozószók) funkciója és fajtái. • az elöljárószók;• fokozatosan áttérnek a szöveghasználattal a mondatelemzésre (már nemcsak a

szófajokat, annak jellemzőit kell felismerni, hanem a szófajokat mint mondatrészeket is);

• mondattani jelenségek.

KÖVETELMÉNYEK:

• ebben a félévben is ismerje meg, kapja kézhez a hallgató a szemeszter tematikáját a félév elején, hogy motiváljuk az autonóm tanulásra;

• tartalmazza a tematika a félév során elsajátítandó tudásanyagot;• ismerjék meg a hallgatók az egyes új nyelvtani jelenségekkel kapcsolatos

szabályszerűségeket;• alakítsa továbbra is és fejlessze magában az összefüggéseket felismerő/látó kompetenciát;• sajátítsa el és használja tudatosan az összefüggések felismerésével a nyelvi transzfer és

interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál;• ki kell alakítani és fejleszteni benne az automatikus standard nyelvhasználatot, hogy

eredményes kommunikációs partner és nyelvet/nyelven tanító legyen;






AJÁNLOTT IRODALOM:





Nyelvtan rendszerező/leíró nyelvtan IV.A tantárgyelem neve Kontakt-




NyelvtanRendszerező/leíró nyelvtan IV.

0+1* 1 gyj K IV. Nyelvtan III. !


Tovább mélyíti a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, és ezekre építve tanulják meg az újabbakat;• a már korábban megismert nyelvtani struktúrákat folyamatosan felelevenítik;• az ismert struktúrákra újabbakat épít;• kialakítja a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges

kompetenciát;• az elméleti ismeretanyagot a már ismertet és az újat is folyamatosan automatizálja;• kialakítja az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív

kompetenciát, és folyamatosan fejleszti azt;• a szövegek olvasásával és elemezésével elősegítik a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a

tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását; • a már korábban megismert és az újonnan elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók

megtanulják alkalmazni és szert tesznek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is.

TANANYAG:

A tananyag meghatározása:• a német nyelv nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása, • adott esetben a standard német nyelv és a (magyarországi) német nyelvjárások

nyelvtani jelenségeinek összehasonlítása,• a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia alakítása és további fejlesztése; • a tanulmányok során továbbra is hangsúlyos szerepet kap az autonóm tanulási forma,

mely személyiségfejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését; • elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia alakulását és

folyamatos fejlesztését;• a tananyag továbbra is, folyamatosasan lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy

elsajátítsanak egy a nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát.

A negyedik félévben a hallgatók a nyelvi kompetenciák megszerzéséhez részletesen foglalkoznak a mondattannal:

• a mondattípusokkal és jellemzőikkel,• az egyszerű, a bővített és az összetett mondatokkal;• a szórend szabályaival;• az alany és a tárgy kifejezése "zu+Inf. szerkezetekkel"• az értelmező jelzőkkel és használatukkal;• a mellékmondatok jellemzőivel;• a mellékmondatok fajtáival;• mondatelemzéssel;

KÖVETELMÉNYEK:

• meg kell ismernie a hallgatónak az egyes nyelvtani jelenségekkel kapcsolatos további új szabályszerűségeket, az autonóm tanulás módszereit alkalmazva;

• továbbra is alakítani, fejleszteni kell az összefüggéseket észlelő/látó kompetenciát;• az összefüggések felismerésével tudatosan figyelnie kell a nyelvi transzfer és interferencia

jelenségek szerepére a nyelvtani struktúrák tanításánál;• tovább kell fejleszteni az automatikus standard nyelvhasználatot ahhoz, hogy

kommunikációja érthető legyen tanítási óráján tanítványai számára is;• ezeknek a kompetenciáknak a kialakításához a képzés idején folyamatos oktatói

ellenőrzésre, rendszeres és aktív óralátogatásokra és a félév lezárásához szükséges előírások betartatására van szükség.






AJÁNLOTT IRODALOM:





Nyelvtan rendszerező/leíró nyelvtan V.A tantárgyelem neve Kontakt-




NyelvtanRendszerező/leíró nyelvtan V.

0+1* 1 gyj K V. Nyelvtan IV. !


A hallgatók a már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteik birtokában, folyamatos nyelvhasználat mellett automatikusan alkalmazzák a nyelvtani struktúrákat a gyakorlatban:• folyamatosan felelevenítik a már korábban megszerzett nyelvtani struktúrákat;• az ismert struktúrákra még mindig továbbiakat is építenek;• a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges kompetencia

folyamatos fejlesztése;• az elméleti ismeretanyag állandó és folyamatos automatizálása;• az automatizált nyelvtani struktúrákra épülő helyes kommunikatív kompetencia alakítása,

folyamatos fejlesztése;• az összefüggéseket látó kompetenciájuk alakítása, állandó fejlesztése; • a német nyelvtan szabályainak automatizálásával elmélyítik a nyelvtani ismereteiket és

kialakítják a tudatos alkalmazás kompetenciáját;• fejlesztik a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciáját is.

TANANYAG:

A tananyag meghatározása:• a német nyelv nyelvtani jelenségeinek felelevenítése, automatizálása,• adott esetben a standard német nyelv és a (magyarországi) német nyelvjárások

nyelvtani jelenségeinek összehasonlítása,• a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia alakítása és fejlesztése;• a tanulmányok során erőteljesen támaszkodni kell az autonóm tanulási formára, mely

személyiség fejlesztő hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését, • elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia alakulását;• a tananyag további lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a

nyelvtan tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát.

Az 5. félévben a heti egy órában a hallgatót felkészítjük a szigorlatra. • folyamatos szövegolvasással (aktuális, autentikus témák, szakmai szövegek),• nyelvtani elemzésekkel,• a szófajok és a mondattanról tanultak folyamatos felelevenítésével;• ismételten felhívjuk figyelmüket a kivételekre, különlegességekre, az

"Umgangssprache" (köznapi nyelv) és a nyelvjárások nyelvhasználatában a Standardsprache-tól való eltérésekre.

KÖVETELMÉNYEK:

• ismerje a hallgató a szemeszter és a szigorlat tematikáját a félév elején, mert az autonóm tanulási forma ebben a félévben kapja a legnagyobb hangsúlyt;

• legyen birtokában a hallgató a helyes nyelvhasználathoz szükséges elméleti tudásnak;• lássa konkrétan az összefüggéseket;• ismerje, a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek fontosságát és szerepét a nyelvtani

struktúrák tanításánál;• alakítsa ki és fejlessze magában az automatikus standard nyelvhasználatot ahhoz, hogy

kommunikációja érthető legyen tanítási óráin;• ezeknek a kompetenciáknak a kialakításához a képzés idején folyamatos oktatói

ellenőrzésre, rendszeres és aktív óralátogatásokra és a félév lezárásához szükséges előírások betartatására van szükség.






AJÁNLOTT IRODALOM:



3. Földes-Kühnert (1991): Umgang mit der Umgangssprache. Budapest.4. Bradean-Ebinger, Nelu (2003): Deutsche deskriptive Übungsgrammatik. Budapest.5. Altmann, Hans – Hofmann, Ute (2008): Topologie fürs Examen. Verbstellung,


SZIGORLAT Nyelvtan – Leíró/rendszerezőA tantárgy neve Kontakt-




SZIGORLATNyelvtan –Leíró/rendszerező

0 Sz„B” típus

K V. Nyelvtan IV. –V.

A TANTÁRGY CÉLJA:

A cél meghatározása: a tantárgyelem célja, hogy komplex módon írásban és szóban is számon kérje és ellenőrizze a hallgatók már megszerzett elméleti nyelvtani ismereteit, továbbá a nyelvtani struktúrák gyakorlati alkalmazásának kompetenciáját, melynek birtokában képesek azok differenciált és az életkornak megfelelő továbbadására az iskola 1-6. osztályában:• a tanulmányok során megszerzett nyelvtani struktúrák ismerete;• a nyelvtani struktúrák német nyelven történő megtanításához szükséges, már kialakult

kompetencia;• az automatizált ismeretanyag birtokában elsajátított összefüggéseket látó kompetencia

prezentálása;• a kialakult és automatizált nyelvtani struktúrákra épülő, folyamatosan fejlesztett helyes

kommunikatív kompetencia bemutatása;• a német nyelvtan szabályainak ismerete mellett, olyan szövegek értő olvasása és

elemezése, melyek a nyelvtani jelenségek elmélyítését és a tudatos alkalmazás kompetencia kialakulását eredményezték;

• az elsajátított nyelvtani jelenségeket a hallgatók nemcsak alkalmazni tanulták meg, hanem szert tettek a német nyelven megtanítás/átadás kompetenciájára is.

TANANYAG:

A tananyag meghatározása:• a német nyelv nyelvtani jelenségeinek elsajátítása, automatizálása; • a nyelvtanilag helyes kommunikatív kompetencia kialakítása és fejlesztése; • a német nyelv mondattanának és szófaji rendszerének részletes tárgyalása;• a tanulmányok során előtérbe kerül az autonóm tanulási forma, mely személyiségfejlesztő

hatásával erősíti a hallgató nyelvi készségfejlesztését;• elősegíti a magas színvonalú nyelvi kommunikációs kompetencia kifejlődését;• a tananyag lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy elsajátítsanak egy a nyelvtan

tanításához szükséges tevékenykedtető, játékos munkaformát, ill. az ahhoz szükséges módszertani kompetenciát.

KÖVETELMÉNYEK:

• a hallgató rendelkezzen írott szövegekben és szóbeli kommunikációban is az összefüggéseket felismerő kompetenciával;

• az összefüggések felismerésével ismernie és alkalmaznia kell a nyelvi transzfer és interferencia jelenségek szerepét a nyelvtani struktúrák tanításánál;

• legyen az automatizált standard nyelvhasználat birtokában ahhoz, hogy kommunikációja érthető legyen beszélgető partnere számára;

• A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga sikeres letétele előfeltétele a szóbeli vizsgára bocsátásnak. Sikertelen írásbeli vizsga esetén a hallgató nem kezdheti meg szóbeli vizsgáját, de megismételheti a sikertelen részvizsgát.

• A sikertelen szóbeli vizsgát megismételheti a hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban. • A SZIGORLAT SIEKERES LETÉTELE A CSOPORT ELŐTTI TANÍTÁSI

GYAKORLAT ELŐFELTÉTELE!

ÖSSZKREDITSZÁM: 0ZÁRÁSI FORMA: szigorlat („B” típusú írásbeli és szóbeli vizsga)AJÁNLOTT FÉLÉV: V. félév, ELŐFELTÉTEL:

Gyenge: Leíró és rendszerező nyelvtan IV. Erős: Nyelvtan V.






AJÁNLOTT IRODALOM:


2. Zehetner, Ludwig (1978): Kontrastive Morphologie: Bairisch/Einheitssprache. In: Ulrich Ammon/Ulrich Knoop/Ingulf Radtke (Hg.): Grundlagen einer dialektorientierten Sprachdidaktik (= Pragmalinguistik 12). Weinheim.

3. Altmann, Hans – Hahnemann, Suzan (2010): Prüfungswissen Syntax. 4., durchgesehene Auflage. Göttingen. (= UTB 3320).

4. Bradean-Ebinger, Nelu (2003): Deutsche deskriptive Übungsgrammatik. Budapest.5. Altmann, Hans – Hofmann, Ute (2008): Topologie fürs Examen. Verbstellung,


Nyelv- és stílusgyakorlatok I.A tantárgyelem neve Kontakt-


formaStátusz Ajánlott félév Előfeltételek

Nyelv- és stílusgyakorlatok I.

0+2* 2 gyj K I. Nyelvtan I…!


• a hallgatók nyelvi szintjének felmérése után a tantárgyelem célkitűzése a hallgatók nyelvtudásának fokozatos fejlesztése, a meglévő hiányosságok pótlása;

• kezdetben egyszerűbb szövegekkel motiválni kívánja a hallgatót megszólalási gátlásainak feloldására – az egyes szövegrészek tartalmának memoriterként elsajátítása segíti a hallgatót véleménye kifejtésében - s csak fokozatosan emelkedik a szöveg- és hanganyagok színvonala;

• a négy nyelvi kompetencia (beszédkészség, értő olvasás, hallás utáni értés valamint írásbeli kifejezési készség) folyamatos fejlesztése, csiszolása;

• a hallgató szókincsének folyamatos bővítése a német nyelvterületen éppen aktuális témák feldolgozásával, valamint a tartalmakon keresztül a hallgató interkulturális attitűdjének kialakítása;

• a szeminárium témáin keresztül indirekt módon szeretné megismertetni a hallgatót a német nyelvterület egyik fő, társadalmi feszültséget indikáló problematikájával, a migráció jelenségével és a tartalmakon keresztül egyben mintát adni a másság, a kulturális különbségek toleranciájának gyakorlatára;

• vitaindítással lehetőséget nyújtani a hallgatónak arra, hogy véleményét szuverén módon, megfelelő nyelvi eszközökkel, objektíven és tudásához mérten szabatosan kifejthesse, mások szokatlan, néha meglepő nézeteinek tiszteletben tartása mellett;

• tudatosítani a leendő tanítóban fontos feladatát, hogy felkészítse diákjait a személyes mobilitásra, a könnyebb eligazodásra a többnyelvű, többkultúrájú Európában;

• az egy-egy témához szükséges internetes anyaggyűjtésen keresztül a szeminárium nagyobb tanulói önállóságra kívánja ösztönözni a hallgatót;

TANANYAG:

• A szövegeket, amelyek felölelik a mindennapi élet, kultúra, politika, társadalomtudományok témakörét, rendszerint az értő olvasást, ill. hallás utáni értést mérő/gyakorló feladatsorral vezetjük be, majd a hallgatók sokoldalúan felhasználják az új szavakat és gyakorolják a hosszabb, összefüggő témakifejtést.

• Elemzik a szövegek stilisztikai eltéréseit, majd különböző szociális helyzetű és korosztályba tartozó beszélők szerepét kell a hallgatóknak eljátszaniuk.

• Megismerkednek a hallgatók egy hosszabb, összefüggő történettel, amelynek tartalmát rekonstruálniuk kell. Rendszeres a véleménycsere, diszkusszió a különböző témákról. Az íráskészséget házi fogalmazások, képleírások, levelek írásával fejlesztjük.

• Témakörök:A kapcsolatok kialakításának lehetőségei, interkulturális találkozások;Személyek leírása és jellemzése; önéletrajz, bemutatkozás;A nyelvtanulás és jelentősége Európában; nyelvváltozatok megismeréseAz internet szerepe a (nyelv)tanulásban Az effektív tanulás módszerei, tanulási stílusok; a kisebbségi iskola

Egy történet (a kisebbség iskolai életével kapcsolatban);Utazás; német nyelvterületen fekvő városok megismerése, egy hely leírása

KÖVETELMÉNYEK:

• legyen képes a hallgató igényes szövegeket értelmezni szótár nélkül, szövegkörnyezet és összefüggések segítségével;

• tudjon véleményt kifejteni szóban és írásban, elsajátított ismereteinek birtokában megfelelő stílusban;

• legyen képes egy-egy történet elmesélésére kommunikációt zavaró nyelvtani ill. kifejezési hibák nélkül, a tanult szókincs felhasználásával;

• végezze el a hallás utáni értési gyakorlatokat, melyeknek teljesítése előfeltétele a gyakorlati jegy megadásának (Nyelvi labor használata);


1. Perlmann-Balme, Michaela – Susanne Schwalb (2008): em neu Hauptkurs. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Max Hueber Verlag: Ismaning.

2. Perlmann-Balme, Michaela – Susanne Schwalb (2008): em neu Arbeitsbuch. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Max Hueber Verlag: Ismaning.

3. Vorderwülbecke, Anne (2004): STUFEN INTERNATIONAL 3 Lehr- und Arbeitsbuch Ernst Klett Sprachen GmbH, Stuttgart.

4. Vorderwülbecke, Anne (2004): STUFEN INTERNATIONAL 3 Zusatzübungen Ernst Klett Sprachen GmbH, Stuttgart.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Specht, Franz (2003): Schöne Augen – Leseheft und Hörfassung Max Hueber Verlag Ismaning.

2. Hantschel, Hans-Jürgen – Krieger, Paul (2004): Mit Erfolg zur Mittelstufenprüfung – Übungsbuch Ernst Klett International GmbH Stuttgart.

3. Hantschel, Hans-Jürgen – Krieger, Paul (2004): Mit Erfolg zur Mittelstufenprüfung – Testbuch und CD Ernst Klett International GmbH Stuttgart.

4. Perlmann-Balme, Michaela –Tomaszewski, Andreas und Weers, Dörte (2004): Themen neu Zertifikatsband Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache (CD) Max Hueber Verlag, Ismaning.

5. Perlmann-Balme, Michaela – Tomaszewski, Andreas und Weers, Dörte (2004): Themen neu. Arbeitsbuch Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache Max Hueber Verlag, Ismaning.

Nyelv- és stílusgyakorlatok II.A tantárgyelem neve

Kontakt-óraszám


Státusz Ajánlott félév Előfeltételek

Német nyelv- és stílusgyakorlatok II.

0+2* 2 gyj K II. Nyelv- és stílusgyakorla-tok I…!


• a tantárgyelem legfontosabb célkitűzése a hallgató középfokú szintű német nyelvtudásának elmélyítése: a hallgatók igényes nyelvi kifejezőkészségének kialakítására törekvés, amely képessé teszi és motiválja őket a választékosabb, színesebb nyelvezetű kommunikációra és tudásuk folyamatos, autonóm szinten tartására, illetve bővítésére;

• a négy nyelvi kompetencia (beszédkészség, értő olvasás, hallás utáni értés valamint írásbeli kifejezési készség) változatos fejlesztése, csiszolása során a hallgató megismeri és elsajátítja a nyelvi fejlesztés hatékony módszertani eszköztárának alkalmazását, valamint megismerkedik a nyelvoktatáshoz szükséges tanári instrukciókkal, szakkifejezésekkel;

• az egyre színvonalasabb viták keretében lehetőséget adni a hallgatónak arra, hogy megtanulja szuverén módon, megfelelő nyelvi eszközökkel, objektíven kifejezni véleményét.

• a kulturális feszültségek hatékony feloldásáról, kezeléséről, a hazai lakosság és az országba érkező idegen nemzetiségű emberek humánus érintkezésének megvalósulásáról szerzett információkon keresztül a hallgató empátiás készségének fejlesztése, hogy tanítóként hazai közoktatásban elhivatottságot érezzen az esélyegyenlőség megvalósítása iránt;

• a német nyelv sokoldalú - egyes területek nyelvezetének szakszavak mélységéig is terjedő – megismertetése a hallgatóval, melynek segítségével tájékozódhat az idegen nyelvű szakirodalomban és megismerkedhet kurrens pedagógiai irányzatokkal.

TANANYAG:

• A szövegeket, amelyek ezúttal a társadalomtudományok, technikai fejlődés és a környezetvédelem témakörét érintik, rendszerint az értő olvasást, ill. hallás utáni értést mérő/gyakorló feladatsorral vezetjük be.

• Sokoldalúan felhasználják a hallgatók az új szavakat és gyakorolják az összefüggő témakifejtést.

• Elemzik a szövegek stilisztikai eltéréseit, majd különböző szociális helyzetű és korosztályba tartozó beszélők szerepét kell eljátszaniuk a hallgatóknak.

• Megismerkednek a hallgatók egy-egy hosszabb, összefüggő történettel, amelynek tartalmát rekonstruálniuk kell.

• Rendszeres véleménycsere, diszkusszió a különböző témákról.• Az íráskészség fejlesztése házi fogalmazások, képleírások, levelek írásán keresztül

történik.• Témakörök:

Vásárlás, a fogyasztói társadalom; az anyagiak szerepe az életbenEgy kellemetlen szituáció megoldása (pl. reklamáció)

Környezetvédelem – helyzet a kisebbségi településekenA jövő: tervek, feltételezések kifejezése; életvezetési tanácsokMunkavállalás (állásinterjú, álláshirdetés, statisztikák, grafikonok értelmezése)Az Európai Unió – és a kisebbség helyzetének esetleges változásaA világháló kínálta lehetőségek

KÖVETELMÉNYEK:

• A hallgató tudjon igényes szövegeket értelmezni szótár nélkül, szövegkörnyezet és összefüggések segítségével;

• tudja kifejteni a hallgató véleményét szóban és írásban, egyre árnyaltabb szókinccsel, kommunikációt zavaró nyelvtani hibák nélkül;

• legyen képes egy-egy történetet elmesélni zavaró nyelvtani, ill. kifejezési hibák nélkül, a tanult szókincs felhasználásával;

• végezze el a hallás utáni értési feladatokat, melyeknek teljesítése előfeltétele a gyakorlati jegy megadásának (Nyelvi labor használata).



2. Perlmann-Balme, Michaela – Susanne Schwalb (2008): em neu Arbeitsbuch. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Max Hueber Verlag: Ismaning.

3. Vorderwülbecke, Anne – Klaus Vorderwülbecke (2003): Stufen International 3. Deutsch als Fremdsprache für Jugendliche und Erwachsene. Lehr- und Arbeitsbuch. Ernst Klett Sprachen GmbH: Stuttgart.

4. Vorderwülbecke, Anne – Klaus Vorderwülbecke (2003): Stufen International 3. Deutsch als Fremdsprache für Jugendliche und Erwachsene. Zusatzübungen. Ernst Klett Sprachen GmbH: Stuttgart.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Hantschel, Hans-Jürgen – Krieger, Paul (2004): Mit Erfolg zur Mittelstufenprüfung – Übungsbuch Ernst Klett International GmbH: Stuttgart.

2. Hantschel, Hans-Jürgen – Krieger, Paul (2004): Mit Erfolg zur Mittelstufenprüfung – Testbuch und CD Ernst Klett International GmbH: Stuttgart.

3. Antal Mária (2000): Auf die Plätze! Fertig! Hör! Német beszédértés. Tankönyv és hanganyag. Nemzeti Tankönyvkiadó: Budapest.

4. Perlmann-Balme, Michaela – Andreas Tomaszewski – Dörte Weers (2004): Themen aktuell 3 – Zertifikatsband. Kursbuch. Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache. Max Hueber Verlag: Ismaning.

5. Bock, Heiko – Jutta Müller (2004): Themen aktuell 3 – Zertifikatsband. Arbeitsbuch. Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache. Max Hueber Verlag: Ismaning.

NYELVI ALAPVIZSGA Német nyelvA tantárgy neve Heti



NYELVI ALAPVIZSGANémet nyelv

NAV„B”

típusú

K II., de legkésőbb a IV.

Nyelv- és stílusgyakorla-tok II.

A TANTÁRGY CÉLJA:

• a hallgató hozott és továbbfejlesztett nyelvi kompetenciájának fejlődésvizsgálata, ill. ellenőrzése írásban és szóban;

• a hallgató írásbeli és szóbeli kifejezőkészség szintjének vizsgálata/ellenőrzése;• a kommunikativitás ellenőrzése: a négy alapkészség fejlettségi szintjének mérése: az

értés, a beszéd, az olvasás és íráskészségé;• a fenti célok elérése után legyen képes a hallgató tanítói munkáját nyelvi

kommunikációs nehézségek nélkül végezni.

TANANYAG:

• kommunikatív kompetencia vizsgálata a két félév Nyelv- és stílusgyakorlatok kurzusain elsajátított szókincs aktív használata alapján;

• az automatizált nyelvi jelenségek helyes alkalmazása a kommunikáció folyamán;• a hallgató kialakult nyelvátadó kompetenciájának vizsgálata írásbeli és szóbeli

feladatok alapján.

KÖVETELMÉNYEK:

• a hallgató tudja alkalmazni írásban és szóban az elsajátított szókincset, mely a mindennapi témákon kívül magában foglalja a színvonalas monologikus beszédet (referátumok tartása), a szituatív kommunikációt, a fejlett írásbeli kifejezőkészséget.

• A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Sikertelen írásbeli vizsga esetén a hallgató nem tehet szóbeli vizsgát.

• Az Alapvizsga nem ismételhető meg ugyanabban a vizsgaidőszakban.• A kurzus a III. és IV. félévben vizsgakurzusként meghirdethető. • AZ ALAPVIZSGA SIKERES LETÉTELE ELŐFELTÉTELE A SZIGORLAT

LETÉTELÉNEK.

ÖSSZKREDITSZÁM: 0ÓRASZÁM: -ZÁRÁSI FORMA: alapvizsga („B” típusú)AJÁNLOTT FÉLÉV: II. félév, de legkésőbb a IV.ELŐFELTÉTEL: Nyelv- és stílusgyakorlatok II.



2. Perlmann-Balme, Michaela – Susanne Schwalb (2008): em neu Hauptkurs. Arbeitsbuch. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Max Hueber Verlag: Ismaning.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Specht, Franz (2003): Schöne Augen – Leseheft und Hörfassung. Max Hueber Verlag: Ismaning.

2. Hantschel, Hans-Jürgen – Krieger, Paul (2004): Mit Erfolg zur Mittelstufenprüfung – Übungsbuch Ernst Klett International GmbH: Stuttgart.

3. Antal, Mária (2000): Auf die Plätze! Fertig! Hör! Német beszédértés. Tankönyv és hanganyag. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

4. Perlmann-Balme, Michaela – Andreas Tomaszewski – Dörte Weers (2004): Themen aktuell 3 – Zertifikatsband. Kursbuch. Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache. Max Hueber Verlag, Ismaning.

5. Bock, Heiko – Jutta Müller (2004): Themen aktuell 3 – Zertifikatsband. Arbeitsbuch. Lehrwerk für Deutsch als Fremdsprache. Max Hueber Verlag, Ismaning.

Német nyelv TP I.A tantárgyelem neve Kontakt-




Német nyelv TP I. 1+0* 1 KSzóbe-li

K IV. Nyelvtan III. Nyelv- és stílusgyakorlatok II.


• a féléves stúdium alatt hallgató ismerje meg a német mint idegen és mint anyanyelv, ill. második nyelv tanítása módszertanának történetét;

• áttekintést nyerjen a nyelvoktatás során alkalmazott legjelentősebb módszerekről;• sajátítsa el a szak terminológiáját;• ismerje meg az idegen és az anya-/ második nyelv oktatásának legfontosabb tantervi

kritériumait;• sajátítsa el a készségfejlesztés alapvető módszereit;• alakuljon ki a hallgatóban a leghatékonyabb módszerek gyakorlati alkalmazásának

kompetenciája;• alakuljon ki az a tanítói kompetencia, mellyel a nyelvi órát felépíti, szervezi, az óra

egyes mozzanatait / lépéseit tudatosan alkalmazza;• jusson birtokába annak a kompetenciának, mellyel az elsajátított elméleti ismereteket a

mindennapok tanítási gyakorlatában alkalmazni tudja.

TARTALOM:

A hallgatók módszertani tanulmányainak első félévében a következő témákat tárgyalják:

• az idegen nyelv módszertana helyét a tudományok között;• a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott nyelvtanítási módszereit;• a transzfer és interferencia jelenség fontosságát az idegen nyelvek elsajátításában;• az óra felépítését, a nyelvtanítás folyamatában jelentős szerepet játszó struktúrák

elemeit;• a nyelvi óra globális és részcéljait;• a kiejtés tanításának készségét;• a hallás utáni értés tanítását;• az írás és olvasás tanítását;• a nyelvtani struktúrák átadásának kompetenciáját;• a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismereteket;• a szókincsfejlesztés lehetőségeit;• a médiumok fajtáit és ésszerű használatukat;• a tanulói tudás ellenőrzésének lehetőségeit, az önellenőrzésre nevelés módszereit

különös tekintettel a 6-10 éves korosztályra;• megismeri a tanítói személyiség összetevőit.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgató

• el tudja helyezni az idegen nyelv módszertanát a tudományok között;• legyen tisztában a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott

módszereivel, azok jelentőségével (kooperatív és autonóm tanulás, projektek alkalmazása a nyelvórákon);

• értse a transzfer és interferencia jelenség fontosságát;• sajátítsa el az óra felépítését, a nyelvtanítás folyamatában jelentős szerepet játszó

struktúrák elemeit;• ismerje a nyelvi óra globális és részcéljait;• sajátítsa el a kiejtés tanításának lehetőségeit;• alakítsa ki magában a hallás utáni értés tanításának kompetenciáját;• ismerje az írás és olvasás tanításának és automatizálásának lehetséges módszereit;• sajátítsa el a nyelvtani struktúrák átadásának kompetenciáját;• legyen tisztában a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismeretekkel;• tanulja meg a szókincsfejlesztés lehetőségeit;• ismerje a médiumok fajtáit és ésszerű használatukat;• tanulja meg a tanulói tudás ellenőrzésének lehetőségeit, az önellenőrzésre nevelés

eszközeit különös tekintettel a 6-12 éves korosztályra; • legyen tisztában a tanítói személyiségjegyekkel.


1. Bodó, Edit-Radvai, Teréz (2004 szerk.): 13+1 Ideen zum DaF/DaZ-Unterricht mit kurzer theoretischer Einführung. Szöveggyűjtemény-olvasókönyv. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Budapest.

2. Kóczián, Nóra (Zsg. 1995): Grundlagen der Didaktik-Methodik Deutsch als Fremdsprache. ELTE Germanistisches Institut, Bereich Sprachdidaktik. Budapest.

3. Endt, Ernst (1996): Deutsch als Fremdsprache an ungarischen Grundschulen. Eine Orientierungshilfe. Goethe-Institut München Morvai, Edit Eötvös Loránd Universität Budapest.

4. Neuner, Gerhard–Hunfeld, Hans (2002): Methoden des fremdsprachlichen Deutschunterrichts. Fernstudieneinheit 04: Eine Einführung. Fernstudienangebot. Langenscheidt Berlin-München-Wien-Zürich-New York.

5. Rösch, Heidi (2003): Deutsch als Zweitsprache: DaZ. Grundlagen, Übungsideen und Kopiervorlagen zur Sprachförderung, Scroedel Verlag.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Heyd, Gertraude (2002): Deutsch lehren. Grundwissen für den Unterricht in Deutsch als Fremdsprache. Verlag Moritz Diesterweg, Frankfurt am Main.

2. Wiater, Werner (1998): Intensivkurs Schulpraktikum. Universität Augsburg.3. Jung, Lothar (2005): 99 Stichwörter zum Unterricht DaF. Max Hueber Verlag,

Ismaning Deutschland.4. Hessky, Regina (2000, szerk.): Ausgewählte Texte zur Didaktik und Methodik des

Deutschunterrichts. Tankönyvkiadó, Budapest.5. Rösch, Heidi (2003): Deutsch als Zweitsprache: DaZ. Grundlagen, Übungsideen und

Kopiervorlagen zur Sprachförderung. Scroedel Verlag.

Német nyelv TP II.A tantárgyelem neve Kontakt-




Német nyelv TP II. 0+2* 2 gyj K V. Tantárgy-pedagógia I. !


A tantárgyelem célja, hogy a hallgató az előző félévben elsajátított, elsősorban elméleti tudását a gyakorlatba átültesse.

• a féléves stúdium alatt a hallgató módszertani ismereteinek birtokában megtanul a csoport előtt társainak és az általános iskola alsó tagozatán mikrotanítási formában vagy egész órákat tartani;

• az elsajátított módszerek ismeretében képes legyen kiválasztani az adott tananyaghoz a legmegfelelőbb módszert;

• órái megtervezésénél használni tudja az elsajátított szakterminológiát;• képes legyen óráit az idegen nyelv- és a második/anyanyelv oktatás legfontosabb

kritériumainak ismeretében megtervezni és szervezni;• fejleszteni tudja a tanulók alapkészségeit;• elsajátítja a leghatékonyabb módszerek gyakorlati alkalmazásának kompetenciáját;• megismeri a nyelvóra tudatos felépítésének fontosságát, elsajátítja a tudatos

óratervezés kompetenciáját;• birtokában lesz annak a kompetenciának, mellyel az elsajátított elméleti ismereteket a

mindennapok tanítási gyakorlatában alkalmazni tudja.

TARTALOM:

A hallgató módszertani tanulmányainak ebben a félévében elsajátítja

• a módszertan mint interdiszciplináris tudomány elméletének átültetését a gyakorlatba;• a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott módszerein túlmenően

megismeri és kipróbálja a kor követelményeinek megfelelő legújabb módszertani eljárásokat;

• a transzfer és interferencia jelenség ismeretében tudatosan alkalmazza a nyelvi jelenségek tudatosítását vagy automatizálását – a korcsoportnak, ill. a nyelvi szintnek megfelelően;

• folyamatosan készít óratervezeteket, ill. előkészületi vázlatokat a megadott témákhoz;• tudatosan alkalmazza ismereteit a nyelvi óra globális és részcéljainak

meghatározásánál;• a tanulók kiejtés és a hallás utáni értés tanításának készségét fejlesztő kompetenciát;• hangsúlyosan törekszik a tanulók írás és olvasáskészségének fejlesztését segítő

módszerek elsajátítására, az idegen nyelvű értő olvasási készség fejlesztésére;• kompetensen dönt a nyelvtani struktúrák átadásának módjáról;• megismeri a szövegfeldolgozáshoz szükséges módszertani lépéseket, és tudatosan

alkalmazza azokat;• helyesen választja meg a szókincsfejlesztés változatos lehetőségeit;• tudatosan használja az óra anyagához alkalmas médiumokat;

• törekszik a tanulói tudás rendszeres ellenőrzésére.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgató• legyen képes a módszertan, mint interdiszciplináris tudomány elméletének átültetésére

a gyakorlatba;• a 20. sz. legjelentősebb, iskolai keretek között alkalmazott módszerein túlmenően

ismerje meg és próbálja ki a kor követelményeinek megfelelő legújabb módszertani eljárásokat;

• a transzfer és interferencia jelenség ismeretében alkalmazza tudatosan a nyelvi jelenségek tudatosítását vagy automatizálását – a korcsoportnak, ill. a nyelvi szintnek megfelelően;

• készítsen folyamatosan óratervezeteket, ill. előkészületi vázlatokat a megadott témákhoz;

• alkalmazza tudatosan ismereteit a nyelvi óra globális és részcéljainak meghatározásánál;

• rendelkezzen azzal a kompetenciával, mellyel fejleszti a tanulók kiejtését, a hallás utáni értés tanításának készségét;

• törekedjen hangsúlyosan a tanulók írás és olvasáskészségének fejlesztésére;• tudjon dönteni kompetensen a nyelvtani struktúrák átadásának módjáról;• alkalmazza tudatosan a szövegfeldolgozáshoz szükséges ismereteit;• válassza meg helyesen a szókincsfejlesztés változatos lehetőségeit;• használja tudatosan az óra anyagának megfelelő médiumokat;• törekedjen a tanulói tudás rendszeres ellenőrzésére.


1. Bodó, Edit-Radvai, Teréz (2004 szerk.): 13+1 Ideen zum DaF/DaZ-Unterricht mit kurzer theoretischer Einführung. Szöveggyűjtemény-olvasókönyv. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Budapest.

2. Radvai Teréz (Zusg. 2007): Theoretische und praktische Tipps für den Daf-/DaZ-Unterricht in den Grundschulklassen 1-6. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Budapest, Okker ZRt.

3. Endt, Ernst (1996): Deutsch als Fremdsprache an ungarischen Grundschulen. Eine Orientierungshilfe. Goethe-Institut München Morvai, Edit Eötvös Loránd Universität Budapest.

4. Neuner, Gerhard–Hunfeld, Hans (2002): Methoden des fremdsprachlichen Deutschunterrichts. Eine Einführung. Langenscheidt Berlin-München-Wien-Zürich-New York.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Storch, Günther (1999): Deutsch als Fremdsprache. Eine Didaktik: Theoretische Grundlagen und praktische Unterrichtsgestaltung. UTB Stuttgart.

2. Krumm, Hans-Jürgen - Fandrych, Christian - Hufeisen, Britta - Riemer, Claudia (2010): Deutsch als Fremd- und Zweitsprache: Deutsch als Fremd- und Zweitsprache: ... Sprach- und Kommunikationswissenschaft / H), De Gruyter Verlag.

3. Schewe, Manfred Lukas - Schlemminger, Gerald (2000): Deutsch als Fremdsprache: Pädagogische Konzepte für einen ganzheitlichen DaF-Unterricht. Cornelsen.

4. Heyd, Gertraude (2002): Deutsch lehren. Grundwissen für den Unterricht in Deutsch als Fremdsprache. Verlag Moritz Diesterweg, Frankfurt am Main.

5. Monschein, Maria (2008): Die 50 besten Spiele zur Sprachförderung. Don Bosco Verlag.

Gyermekirodalom I.A tantárgyelem neve Kontakt-




Gyermekirodalom I. 0+2* 2 gyj K IV. Nyelvtan III.Nyelv- és stílusgyakorlatok II.


• A tantárgyelem elsőrendű célja, hogy gyermekirodalmi és irodalomdidaktikai alapismereteket ad egyszerű gyermekirodalmi szövegek felhasználásához a német mint idegen nyelv 6-12 éves korosztály tanításában.

• A művek szemináriumi és otthoni feldolgozása alakítja a hallgató világlátását, növeli problémaérzékenységét, fejleszti irodalmi ízlését, nyelvi kifejezőkészségét, szókincsét.

• A szövegfeldolgozások során megismerkedik a hallgató a gyermekirodalom kreatív felhasználási lehetőségeivel a nyelvoktatásban. Ennek módszereit elsajátítja a gyakorlatban is az általános iskolai oktatásnak megfelelő nehézségű és témájú, valamint saját nyelvi kompetenciáját fejlesztő gyermekirodalmi szövegek változatos feldolgozása során.

• A programtervezet téma- és szövegajánlata tehát kettős célkitűzés alapján épül fel: a) A témák és szövegek egy része az általános iskolai nyelvoktatásban közvetlenül felhasználható.b) A téma- és szövegkínálat hozzájárul, hogy a hallgató képet kapjon a német nyelvű gyermekirodalom fejlődéséről, legfontosabb irányzatairól, műfajairól. Megismerkedik a német nyelvű országok gyermekirodalmának legfontosabb műveivel. Ezáltal fejlődik a hallgató nyelvi kompetenciája is.

• A fenti módszerek hozzájárulnak, hogy a hallgató gyermekirodalmi tanulmányai során produktív magatartási formát sajátítson el az írott szöveg iránt. A gyermekirodalom a játékos, kreatív nyelvoktatás, a belsőleg motivált kommunikáció eszköze.

• A tárgy tanulása során a kommunikatív kompetencia különböző összetevőit fejlesztjük: idegen nyelvi, szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói.

• Szituációs játékok, dramatizálás segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon. Ilyen módon a gyermekirodalom oktatása a pedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzá járul.

TARTALOM:

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_2?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Gerald%20Schlemminger

http://www.amazon.de/s/ref=ntt_athr_dp_sr_1?_encoding=UTF8&search-alias=books-de&field-author=Manfred%20Lukas%20Schewe

Bevezetés a német gyermekirodalomba;Produktív lehetőségek gyermekirodalmi szövegekkel a nyelvoktatásban;

• Népköltészet: népdalok, népi játékok, mondókák, kiszámolók, találós kérdések, nyelvtörők;

• Nyelvelsajátítás ritmusos mozgáskísérlettel;• Az irodalomtörténet első képeskönyvei (Max und Moritz, Struwwelpeter) • 3-4 Grimm-mese (eredeti mesék, feldolgozások, mesedalok);• A fabula;• A képeskönyvek felhasználásának módszertani lehetőségei;• Egy modern képeskönyv és alkalmazása (Die kleine Raupe Nimmersatt);• Kötelező olvasmány: Egy gyermekirodalmi regény.

KÖVETELMÉNYEK:

• A hallgató rendelkezzen azzal a kompetenciával, hogy a szövegben rejlő kreatív feldolgozási lehetőségeket felismeri és oktatói munkájában ezeket alkalmazza.

• A legfontosabb szövegeket, (dalokat, mondókákat, nyelvtörőket, kiszámolókat, meséket stb.) tanulja meg könyv nélkül is.

• Sajátítsa el a németnyelvű gyermekirodalom alapvető szókincsét.• Legyen képes német nyelvű gyermekkönyveket szótár nélkül olvasni és megérteni.


1. Stoyanné Peér, Hajna (1992 szerk.): Lesebuch zur deutschen Kinderliteratur. Tankönyvkiadó Budapest.

2. M. Batári Ilona (2010 szerk.): Perlen aus der Kinderliteratur – und ihre Vermittlung. Textesammlung zur sprachlichen Frühforderung. (= A német nyelvű gyermekirodalom gyöngyszemei. Szemelvények a korai nyelvi fejlesztéshez.) Okker Zrt., Budapest.

3. Kreusch-Jacob, Dorothée (2006): Finger spielen, Hände tanzen. Don Bosco Verlag, München.

4. Carle, Erich (1985): Die kleine Raupe Nimmersatt. Gerstenberg Verlag, Hildesheim.

5. Kästner, Erich (1991): Emil und die Detektive. Cecilie Dressler Verlag, Hamburg.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Stoyan, Hajna–Spinner, Kaspar H.–Németh, Mária (1998): Moderne deutschsprachige Kinder- und Jugendliteratur. Überblick, Didaktik, Texte. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

2. Rensmann, Swana / Velter, Sibylle (2000): Mitmachgeschichten für Kindergruppen. Don Bosco Verlag, München.

3. Rölleke, Heinz (1980 szerk.) Brüder Grimm: Kinder- und Hausmärchen. Ausgabe letzter Hand mit den Orginalanmerkungen der Brüder Grimm. 3 Bände. Reclam Stuttgart.

4. Mihály Brigitta (1992 szerk.): Brüderchen komm tanz mit mir. 57 schöne Kinderlieder und Kinderreime. Bouvard & Pecuchet Budapest.

5. Rieder-Erdőfy, Edina (1990): Rund um das Jahr. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Gyermekirodalom II.A tantárgyelem neve Kontakt-




Gyermekirodalom II. 0+2* 2 kszóbe-li

K V. Gyermekirodalom I. !


• A tantárgyelem elsőrendű célja, hogy gyermekirodalmi és irodalomdidaktikai alapismereteket ad egyszerű gyermekirodalmi szövegek felhasználásához a német mint idegen nyelv általános iskolai oktatásában.

• A művek szemináriumi és otthoni feldolgozása alakítja a hallgató világlátását, növeli problémaérzékenységét, fejleszti irodalmi ízlését, nyelvi kifejezőkészségét, szókincsét.

• A szövegfeldolgozások során megismerkedik a hallgató a gyermekirodalom kreatív felhasználási lehetőségeivel a nyelvoktatásban. Ennek módszereit elsajátítja a gyakorlatban is az általános iskolai oktatásnak megfelelő nehézségű és témájú, valamint saját nyelvi kompetenciáját fejlesztő gyermekirodalmi szövegek változatos feldolgozása során.

• A programtervezet téma- és szövegajánlata tehát kettős célkitűzés alapján épül fel: a) A témák és szövegek egy része az általános iskolai nyelvoktatásban közvetlenül felhasználható.b) A téma- és szövegkínálat hozzájárul, hogy a hallgató képet kapjon a német nyelvű gyermekirodalom fejlődéséről, legfontosabb irányzatairól, műfajairól. Megismerkedik a német nyelvű országok gyermekirodalmának legfontosabb műveivel. Ezáltal fejlődik a hallgató nyelvi kompetenciája is.

• A fenti módszerek hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgató gyermekirodalmi tanulmányai során produktív magatartási formát sajátítson el az írott szöveg iránt. A gyermekirodalom a játékos, kreatív nyelvoktatás, a belsőleg motivált kommunikáció eszköze.

• A tárgy tanulása során a kommunikatív kompetencia különböző összetevőit fejlesztjük: idegen nyelvi, szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói.

• Szituációs játékok, dramatizálás segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon. Ilyen módon a gyermekirodalom oktatása a pedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzá járul.

TARTALOM:

• Tematikai és formai sokszínűség a modern gyermekirodalomban.• Fantázia és társadalomkritika, felelősségvállalás környezetünkért, embertársainkért

Michael Ende "Momo” című könyve alapján.• A család megváltozott szerepe Christine Nöstlinger, Peter Härtling, Gudrun Mebs,

Nelle Maar, Uwe Timm és mások gyermekkönyvei alapján.• Barátság és szerelem Peter Härtling "Ben liebt Anna" c. elbeszélésében. • A képeskönyv felhasználásának produktív lehetőségei a nyelvoktatásban: Otfried

Preußler, Janosch, Erwin Moser, Jörg Müller képeskönyvei.

• Rövid gyermektörténetek az iskolai nyelvoktatásban (Ursula Wölfel, Erwin Moser).• Osztrák gyermeklíra: Mira Lobe és Friedl Hofbauer bábozásra alkalmas versikéi.• Josef Guggenmos und Hans Manz versei – játék a nyelvvel.

KÖVETELMÉNYEK:

• A hallgató legyen képes a szövegben rejlő kreatív feldolgozási lehetőségek felismerésére, és oktatói munkájában ennek alkalmazására.

• A legfontosabb szövegeket, (dalokat, gyermekverseket, meséket stb.) tanulja meg könyv nélkül is.

• Sajátítsa el a németnyelvű gyermekirodalom alapvető szókincsét. Legyen képes német nyelvű gyermekkönyveket szótár nélkül olvasni és megérteni, az olvasott művekről írásban és szóban nyelvileg helyesen kommunikálni.


1. Stoyanné Peér, Hajna (1992. szerk.): Lesebuch zur deutschen Kinderliteratur. Tankönyvkiadó, Budapest.

2. Stoyan, Hajna–Spinner, Kaspar H.–Németh, Mária (1998): Moderne deutschsprachige Kinder- und Jugendliteratur. Überblick, Didaktik, Texte. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

3. Ende, Michael (1973): Momo. Thienemanns Verlag, Stuttgart und Wien.4. Janosch (1978): Oh, wie schön ist Panama. Beltz Verlag Weinheim und Basel.5. Härtling, Peter (1979): Ben liebt Anna. Beltz & Gelberg. Weinheim und Basel.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Hofbauer, Friedl (1991): Minitheater. Fingerspiele, Spielgedichte. Herder, Wien.2. Janosch (1994): Post für den Tiger. Beltz & Gelberg, Weinheim und Basel.3. Maar, Paul (1991): Das kleine Känguruh und seine Freunde. Oetinger, Hamburg.4. Preußler, Otfried (1997): Die kleine Hexe. Thinemann, Stuttgart.5. Liederschatz. Liederbuch für die Grundschule. (szerk.: Hans Joachim Hepke. 1999).

Cornlesen, Berlin.

Irodalmi beszédgyakorlat I.A tantárgyelem neve Kontakt-




Irodalmi beszédgyakorlat I.

0+2* 2 gyj K VI. Nyelvtan II. Nyelv- és stílusgyakorlatok II. Gyermekirodalom I-II.


• A hallgató nyelvi kompetenciájának továbbfejlesztése a német nyelvű irodalom eszköztárának segítségével: Az irodalmi alkotások tematikai, érzelmi és gondolati gazdagsága a lehetőségek végtelen tárházát nyújtja beszélgetésre, véleménycserére, vitára, s ezt kihasználva sokoldalúan fejlesztjük hallgatóink német nyelvi beszédkészségét és szókincsét.

• A nyelvi kompetencia elsőrendű fejlesztése mellett (ehhez szorosan kapcsolódva), a középiskolai tanulmányok során magyarul elsajátított kultúrtörténeti és műveltségbeli ismeretek bővítése és rendszerezése (művészettörténet, építészet, zene, színházkultúra, viselkedés). Rámutatunk a történeti koronként változó kultúrahordozó (létrehozó, terjesztő-közvetítő, befogadó) társadalmi csoportok szerepére.

• A korstílusok, stílusirányzatok, irodalmi műfajcsoportok, műfajok jellemzőit hall-gatóink már a középiskolában megismerték, eme tantárgy keretében elsősorban a német sajátosságokra koncentrálunk.

• Irodalmi élmények révén megismerik a hallgatóink egy másik nemzet kultúráját, gazdagodik érzelmi életük, problémaérzékenységük, világlátásuk, fejlődik személyi-ségük.

• Modern irodalomdidaktikai és drámapedagógiai módszerek felhasználása, amelyek során a kommunikatív kompetencia különböző összetevői fejleszthetők: idegen nyelvi, szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói. Szituációs játékok, dramatizálás segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon. Ilyen módon az irodalomoktatás a pedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzájárulhat.

TANANYAG:

A német irodalom két klasszikus korszaka: Lovagi és lírai költészet a középkorban,A J. W. Goethe-korszak irodalma

Lovagi és lírai költészet a középkorban:• A könyv, mint szellemi és művészeti érték tisztelete a középkorban. • Lovagi erények a középkorban

A hősi (népi) eposz és az udvari lovagköltészet: lovagi eposz és lírai költészet (Minnesang). Javasolt olvasmányok: Részlet a „Nibelungenlied”-ből, Hartmann von Aue: Der arme Heinrich (Verslegende), Walther von der Vogelweide néhány verse.

A J. W. Goethe-korszak irodalma:• A "Sturm und Drang" korszak irodalmáról: A személyiség szabadsága, a szenvedélyes

szerelem, az eredetiség (zseni) és a természetesség kultusza. Az ifjú Goethe és Schiller. Olvasmányok: Goethe "Die Leiden des jungen Werthers" c. levélregénye (részletek), Schiller "Kabale und Liebe" c. drámája (részletek).

• A német klasszika irodalma: Érzelem és értelem harmóniája, nemes humanista erkölcsi ideálok, önfegyelem és áldozatkészség, kozmopolitizmus, objektív szemlélet, formai kötöttség. Az érett Goethe és Schiller munkásságáról. Olvasmányok: Goethe és Schiller néhány verse, Goethe "Faust" I. (részletek).

• A német romantika irodalmáról: A fantázia, az álom, az ösztönök világa, a nemzeti múlt, a népköltészet felfedezése, a formai kötöttségek feloldása. Olvasmányok: Részlet Novalis "Heinrich von Ofterdingen" c. regényéből (Álom a kék virágról), Friedrich Hölderlin egy-két verse.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgató legyen képes• közepes nehézségű irodalmi szövegek megértésére szótár segítségével és globális

szövegértésre (szótár nélkül);• az adott irodalmi szöveg kapcsán felmerült gondolatait német nyelven megfogalmazni;• spontán nyelvi megnyilatkozásokra, pl. német nyelvű szerepjátékokban, amelyek

elősegítik a hallgatók között folyó, a valóságos idegen nyelvi közeghez közeli interakciókat.


1. Stoyan, Hajna (szerk. 2004): Lesebuch zur deutschsprachigen Literatur. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, Budapest. 1-74.

2. Hartmann von Aue (1985): Der arme Heinrich. Mittelhochdeutscher Text und Übertragung. Fischer Taschenbuch Verlag, Frankfurt am Main.

3. Goethe, Johann Wolfgang (1986): Die Leiden des jungen Werthers (részletek). Philip Reclam Jun., Stuttgart.

4. Goethe, Johann Wolfgang (1986): Faust. Der Tragödie erster Teil. (részletek). Philip Reclam Jun., Stuttgart.

5. Schiller, Friedrich (1992): Kabale und Liebe (részletek). Philip Reclam Jun., Stuttgart.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Bartyk, Beate – Thomas, Regine (1999): Deutsche Literaturgeschichte für die deutschsprachigen Gymnasien III-IV. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

2. Baumann, Barbara – Oberle, Birgitta (1989): Deutsche Literatur in Epochen. Max Hueber Verlag, München. 165-298.

3. Rötzer, Hans Gerd (1995): Literarische Texte verstehen und interpretieren. Bd. 3. Manz, München.

4. Schneider, Ingrid– Spannhake, Elisabeth (1991): Literatur 2. Literaturgeschichte. Hueber, München.

5. Wetzel, Christoph (1993): Lexikon der Autoren und Werke. Ernst Klett Verlag, Stuttgart.

Irodalmi beszédgyakorlat II.A tantárgyelem neve Kontakt-




Irodalmi beszédgyakorlat II.

0+2* 2 Kszóbe-li

K VII. Irodalmi beszédgyakorlat I.


• A hallgató nyelvi kompetenciájának továbbfejlesztése a német nyelvű irodalom eszköztárának segítségével: Az irodalmi alkotások tematikai, érzelmi és gondolati gazdagsága a lehetőségek végtelen tárházát nyújtja beszélgetésre, véleménycserére, vitára, s ezt kihasználva sokoldalúan fejlesztjük hallgatóink német nyelvi beszédkészségét és szókincsét.

• A nyelvi kompetencia elsőrendű fejlesztése mellett (ehhez szorosan kapcsolódva), a középiskolai tanulmányok során magyarul elsajátított kultúrtörténeti és műveltségbeli ismeretek bővítése és rendszerezése (művészettörténet, építészet, zene, színházkultúra, viselkedés). Rámutatunk a történeti koronként változó kultúrahordozó (létrehozó, terjesztő-közvetítő, befogadó) társadalmi csoportok szerepére.

• A korstílusok, stílusirányzatok, irodalmi műfajcsoportok, műfajok jellemzőit hallgatóink már a középiskolában megismerték, eme tantárgy keretében elsősorban a német sajátosságokra koncentrálunk.

• Irodalmi élmények révén megismerik a hallgatóink egy másik nemzet kultúráját, gazdagodik érzelmi életük, problémaérzékenységük, világlátásuk, fejlődik személyiségük.

• Modern irodalomdidaktikai és drámapedagógiai módszerek felhasználása, amelyek során a kommunikatív kompetencia különböző összetevői fejleszthetők: idegen nyelvi, szociolingvisztikai, interkulturális, szövegalkotói. Szituációs játékok, dramatizálás segítségével lehetőséget biztosítunk a produktív nyelvhasználatra, a cselekvésorientált oktatásra, amely során a hallgató teljes személyiségével részt vesz az órákon. Ilyen módon az irodalomoktatás a pedagógus személyiség meghatározó attitűdjeinek – kreativitás, spontaneitás, döntésképesség – fejlesztéséhez is hozzájárulhat.

TANANYAG:

A századforduló és a huszadik század • A naturalizmusról: Az élet árnyoldalainak, a nagyvárosi szegénynegyedek

nyomorának ábrázolása, az alkoholizmusnak, a szexualitásnak és a környezetnek kiszolgáltatott ember, a brutalitás, a bűnözés, a szabad szerelem, a házasságon kívül született gyermek problémája. Olvasmányok: Részletek Gerhart Hauptmann "Vor Sonnenaufgang" c. drámájából.

• Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, újklasszika, újromantika, expresszionizmus, szürrealizmus a századelőn, a két világháború között és napjainkban. Olvasmányok: Rainer Maria Rilke és Detlev von Liliencron néhány verse, Arthur Schnitzler "Fräulein Else" c. elbeszéléséből részlet, Thomas Mann „Tonio Kröger" c. novellája, Franz Kafka rövid elbeszélései.

• Az irodalom viszonya az uralkodó pártpolitikai irányzatokhoz, az ideológiákhoz. A regény, a dráma és a líra formai változásai a XX. században. Rövid elbeszélések, tévé- és rádiójátékok és szerepük a mai ember életében. Olvasmányok: Siegfried Lenz

"Deutschstunde" és Heinrich Böll "Die verlorene Ehre” c. regényeiből, Peter Handke "Kindergeschichte" c. elbeszéléséből, Max Frisch "Andorra” vagy Friedrich Dürrenmatt "Der Besuch der alten Dame" c. drámáiból részletek; rövid elbeszélések az alábbi szerzőktől: Wolfgang Borchert, Heinrich Böll, Max von Grün, rádiójáték Georg Kövarytól.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgató legyen képes• közepes nehézségű irodalmi szövegek megértésére szótár segítségével és globális

szövegértésre (szótár nélkül);• az adott irodalmi szöveg kapcsán felmerült gondolatait német nyelven megfogalmazni;• spontán nyelvi megnyilatkozásokra, pl. német nyelvű szerepjátékokban, amelyek

elősegítik a hallgatók között folyó, a valóságos idegen nyelvi közeghez közeli interakciókat.


1. Stoyan, Hajna (2004, szerk.): Lesebuch zur deutschsprachigen Literatur. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, Budapest. 75-111.

2. Kövary, Georg – Reben, Evelyn – Bäurle, Roland (1991): Gute Nacht allerseits. Drei Kurzhörspiele. Ernst Klett Verlag, Stuttgart.

3. Mann, Thomas (1993): Tonio Kröger. Fischer Verlag, Frankfurt am Main.4. Rilke, Rainer Maria (1951): Ausgewählte Gedichte erster Teil. Insel Verlag,

Wiesbaden.5. Salzmann, Wolfgang (1982, szerk.): Siebzehn Kurzgeschichten. Ernst Klett

Verlag, Stuttgart.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Baumann, Barbara – Oberle, Birgitta (1989): Deutsche Literatur in Epochen. Max Hueber Verlag, München. 165-298.

2. Salzer, Anselm – Tunk, Eduard (o. J.): Bd. IV. und V. Illustrierte Geschichte der deutschen Literatur. Zweiburgen Verlag, Köln.

3. Böll, Heinrich (1991): Die verlorene Ehre der Katharina Blum. Deutscher Taschenbuch Verlag, München.

4. Günther Grass (1994): Die Blechtrommel. Deutscher Taschenbuch Verlag, München.

5. Lenz, Siegfried (1993): Deutschstunde. Deutscher Taschenbuch Verlag, München.

Nemzetiségi ismeret – néprajz I.A tantárgyelem neve Kontakt-




Nemzetiségi ismeret – néprajz I.

0+2* 2 k K II. Nyelvtan I.Nyelv- és stílusgyakorlatok I.


A hallgatók• megismerkednek a magyarországi német kisebbség történetével és jelenével,

a kisebbségi oktatás feladataival és preferenciáival,• a tantárgy speciális szakszókincsével bővül a nyelvtudásuk,• erősödik a nemzetiségi öntudatuk,• képesek lesznek diákjaik nemzetiségi öntudatát a megismert tartalmak alapján

kialakítani, ill. erősíteni,• képesek lesznek a magyar és német nyelvű szakirodalomban tájékozódni,• önálló kutatómunkát végezni,• új ismereteket munkájukba integrálni,• más kultúrákat elfogadni és megbecsülni.

TANANYAG:

A főbb témakörök:

• A betelepítés, • a német telepesek a kora középkorban a Szepességben és Erdélyben,• a németség részvétele a Magyarország függetlenségéért folytatott harcban,• a magyar nacionalizmus hatása a német polgárságra a XIX. sz. elején,• a németség a reformkorban, a polgári forradalom és az abszolutizmus korában,• a magyarországi német kisebbség kiegyezés utáni története, • az új nemzetiségi politika (nemzetiségi mozgalmak a dualizmus korában); • az I. világháború, Jakob Bleyer, az új nemzetiségpolitika; • a németség a két világháború között, • a II. világháború, Volksbund, Treuebewegung, • a kitelepítés; • a kitelepítéstől napjainkig: a Magyarországon élő nemzetiségek,• a kisebbségi törvény, a kisebbségi önkormányzatok, • a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata,• ifjúsági és kulturális szervezetek,• a nemzetiségi oktatás formái, helyzete• a német nemzetiségi sajtó, rádió, tv, színház.

A tematikát a hallgatók • a szakirodalom tanulmányozása, • múzeumlátogatás, dokumentumfilmek és szépirodalmi művek elemzése révén

dolgozzák fel.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgatók• ismerjék a magyarországi német kisebbség történetét, a kisebbségi oktatás feladatait és

preferenciáit,• bővüljön a nyelvtudásuk a tantárgy speciális szakszókincsével,• erősödjön a nemzetiségi öntudatuk,• legyenek képesek diákjaik nemzetiségi öntudatát kialakítani, ill. erősíteni,• legyenek képesek a magyar és német nyelvű szakirodalomban tájékozódni, önálló

kutatómunkát végezni, új ismereteket munkájukba integrálni,• más kultúrákat elfogadni és megbecsülni,• készítsenek el egy magyarországi német település történetét bemutató szemináriumi

dolgozatot, • dolgozzák fel a megadott szakirodalmat,• tartsanak kiselőadást egy választott témakörben.


1. Márkus, Éva (2008): „Denn ein Reich mit einer Sprache […] ist hinfällig“. Ein Lehr- und Arbeitsbuch zur Geschichte der Deutschen in Ungarn. für die Studenten der Nationalitätengrundschullehrer- und -kindergärtnerInnenbildung. (= Nemzetiségismeret - a magyarországi németek története. Oktatási segédanyag a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus hallgatók számára.) Trezor Kiadó, Budapest. 342 p. http://mek.oszk.hu/08800/08817/08817.pdf

2. Manherz, Karl – Wild, Katharina (2002): Zur Sprache und Volkskultur der Ungarndeutschen. Lehrbuch zur Minderheitenkunde. (= Ungarndeutsches Archiv 3) Budapest.

3. Landdesselbstverwaltung der Ungarndeutschen (Hg. 2001): Geschichte und Gegenwart, Brauchtum und Sprache. Arbeitsmaterialien für den Unterricht an deutschen Nationalitätenschulen in Ungarn. Bozen.

4. Manherz, Karl (1998, szerk.): Die Ungarndeutschen. Budapest.5. Manherz, Karl (1999, szerk.): Texte zur Geschichte der Deutschen in Ungarn.

Schriften zur Sprache, Literatur, Kultur und Geschichte der Deutschen in Ungarn. (= Ungarndeutsches Archiv 2.) Budapest.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Árkossy, Brenner, Erb, Gerner, Knipf, Manherz, Szabó, Wild (Hg. 2006): Ungarndeutsche Minderheitenkunde. Bölcsész Konzorcium, Budapest.

2. Hambuch, Wendelin (1988, szerk.): 300 éves együttélés. A magyarországi németek történetéből. 300 Jahre Zusammenleben. I.-II. Budapest.

3. Heves, Franz (é.n.): Fachausdrücke Geschichte. Történelem szakkifejezések. Német-magyar és magyar-német iskolai szógyűjtemény a magyarországi németek történelméhez. Budapest.

4. Erb, Maria - Hock-Englender, Ibolya - Heltai-Panyik, Elisabeth - Heves, Franz - Klein, Ágnes - Knab, Elisabeth - Jäger-Manz, Monika - Manz, Alfred - Müller, Márta - Paul, Rainer - Seiler, Helmut - Szauer, Ágnes (2010): Wurzel und Flügel. Leitbild des ungarndeutschen Bildungswesens. Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen.

http://mek.oszk.hu/08800/08817/08817.pdf

5. Zielbauer, György (1990 szerk.): Die Verschleppung ungarländischer Deutscher 1944/45. Erste Station der Bestrafung. (Dokumentarband). Magyarországi németek elhurcolása 1944/45. A kollektív büntetés első állomása. Budapest.

Nemzetiségi ismeret – néprajz II.A tantárgyelem neve Kontakt-




Nemzetiségi ismeret – néprajz II.

0+2* 2 k K III. Nemzetiségi ismeret – néprajz I.


• A hallgatók folytatják a megismerés folyamatát a magyarországi német kisebbség néprajzával, kultúrájával, művészetével, szokásaival és hagyományaival,

• tovább bővül nyelvtudásuk a tantárgy speciális szakszókincsével,• erősödik a nemzetiségi öntudatuk,• a folyamatosan bővülő ismeretek révén képesek lesznek diákjaik nemzetiségi

öntudatát a megismert tartalmak alapján kialakítani, ill. erősíteni,• képesek lesznek a magyar és német nyelvű szakirodalomban egyre elmélyültebben

tájékozódni, önálló kutatómunkát végezni, új ismereteket munkájukba integrálni,• a kontrasztivitás tükrében más kultúrákat elfogadni és megbecsülni.

TANANYAG:

A főbb témakörök:

• A családi élethez kapcsolódó szokások, úgy mint születés, keresztelő, esküvő, temetési szokások stb. megismerése,

• az egyházi évhez kapcsolódó szokások, úgy mint a téli, tavaszi, nyári, őszi ünnepkörökhöz kapcsolódó szokások, pl. advent, karácsony, farsang, húsvét, pünkösd, aratás, szüret stb. megismerése,

• tárgyi kultúra, úgy mint lakóház, gazdasági udvar és berendezéseik, női, férfi, gyermek hétköznapi, ill. ünnepi viselet, ünnepi és hétköznapi étkezési szokások stb. megismerése.

KÖVETELMÉNYEK:

• A hallgatók ismerjék a magyarországi német kisebbség néprajzát, kultúráját, művészetét, szokásait és hagyományait,

• bővüljön a nyelvtudásuk a tantárgy speciális szakszókincsével,• erősödjön a nemzetiségi öntudatuk, • legyenek képesek diákjaik nemzetiségi öntudatát a megismert tartalmak alapján

kialakítani, ill. erősíteni,• legyenek képesek a magyar és német nyelvű szakirodalomban tájékozódni, önálló

kutatómunkát végezni, új ismereteket munkájukba integrálni, más kultúrákat elfogadni és megbecsülni,

• készítsenek egy magyarországi német település néprajzát, szokásait bemutató szemináriumi dolgozatot,

• dolgozzák fel a megadott szakirodalmat,• tartsanak kiselőadást egy választott témakörben.


1. Márkus Éva (2010): Zur Volkskunde der Ungarndeutschen. Ein Lehr- und Arbeitsbuch für die Studenten der Nationalitätengrudschullehrer- und -kindergärtnerinnenbildung. Trezor Kiadó, Budapest. 323 p. http://mek.oszk.hu/09000/09086/

2. Manherz, Karl – Wild, Katharina (2002): Zur Sprache und Volkskultur der Ungarndeutschen. Lehrbuch zur Minderheitenkunde. Budapest.

3. Landdesselbstverwaltung der Ungarndeutschen (Hg. 2001): Geschichte und Gegenwart, Brauchtum und Sprache. Arbeitsmaterialien für den Unterricht an deutschen Nationalitätenschulen in Ungarn. Bozen.

4. Karl Manherz (Hg. 1975-2010): Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen. Budapest.

5. Hock-Englender, I. – Flódung, M. (2003): Methodische Hinweise zur Volkskunde für die 1.-4. Klasse der Grundschule. Budapest.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Donovald, K. (2001): Ungarndeutsche Volkskunde für die 1-4. Klasse der Grundschule. Budapest.

2. Wild, K.-Wild, A. (1998): Großmutters Küche: ungarndeutsche Gerichte für Alltag und Festtag. 2. Aufl. Budapest.

3. Manherz, Karl (2000): Volkstrachten der Ungarndeutschen. Budapest.4. Heves, Franz (2003): Fachausdrücke Volks- und Heimatkunde. Nép- és honismeret

szakkifejezések. Német-magyar és magyar-német iskolai szógyűjtemény a magyarországi németek kultúrájához, nyelvéhez, szokás- és hagyományvilágához. Budapest.

5. Hambuch, Wendelin - Husznai, Ida – Hambuch, Franziska Keidl – Strigens, Alois (1989): Beiträge zur Volkskunde der fuldischen Gemeinde Mutsching/Mucsi in der Schwäbischen Türkei. (= Ungarndeutsche Studien 5.)

http://mek.oszk.hu/09000/09086/

Nemzetiségi irodalom/ gyermekirodalom I.A tantárgyelem neve Kontakt-




Nemzetiségi irodalom/ gyermekirodalom I.

0+2* 2 gyj K VII. Irodalmi beszédgyakorlat I.


• a hallgató megismeri a magyarországi nemzetiségi felnőtt irodalom főbb képviselőit;• és legjelentősebb köteteit;• a félév végén rálátása lesz a magyarországi német nemzetiség irodalmi életére;• tudni fogja, hova forduljon, ha német nemzetiségi irodalmi alkotásokkal kíván

foglalkozni,• képes lesz tudását folyamatosan továbbfejleszteni;• iskolai irodalmi előadásokat, műsorokat összeállítani;• erősödik a nemzetiségi identitása;• nyelvjárási szövegek és kisebbségi tematikák megismerése által elfogadóbb lesz a

mássággal szemben.

TANANYAG:

• A tananyag legnagyobb részét az 1974 (’Greift zur Feder’- felhívás) után született német standard nyelvű és tájnyelvű szépirodalmi alkotások (Erika Áts, Robert Becker, Nelu Bradean-Ebinger, Ludwig Fischer, Valeria Koch, Nikolaus Márnai-Mann, Josef Mikonya, Engelbert Rittinger, Koloman Brenner, Stefan Raile, ill. egyéb szerzők tollából) megismerése teszi ki.

• A hallgatók megismerik ezen kívül a legjelentősebb XIX. századi alkotókat és műveiket, valamint a magyarországi németek folklórját.

• Az irodalmi művek témák szerint (úgy mint a másság a társadalomban, gyermekkor, szerelem, vidéki és városi élet ellentéte, a magyarországi németek történelme, szokásai, anyanyelve, XX. századi sorsa, jövője stb.) csoportosítva kerülnek feldolgozásra, ezáltal lehetőséget nyújtva beszédgyakorlatra és az egyes nyelvi kompetenciák fejlesztésére is.

• Érdeklődés szerint sor kerülhet szépirodalmi alkotások esetleges dramatizálására, előadására, valamint felolvasó estek látogatására.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgató• ismerje a magyarországi nemzetiségi felnőtt irodalom főbb képviselőit és

legjelentősebb köteteit,• tudja, hova forduljon, ha német nemzetiségi irodalmi alkotásokkal kíván foglalkozni,• legyen képes tudását folyamatosan továbbfejleszteni, iskolai irodalmi előadásokat,

műsorokat összeállítani,• erősödjön a nemzetiségi identitása, legyen elfogadóbb a mássággal szemben, • olvassa el az előírt irodalmat,• legyen képes felkészülten kifejezni magát írásos formában is;• tartson kiselőadást a választott témában,

• készítsen egy kortárs magyarországi német szerző kötetét bemutató szemináriumi dolgozatot.


1. Márkus Éva (2009): „Meine zwei Sprachen”. Ein Lehr- und Arbeitsbuch zur ungarndeutschen Literatur für die Studenten der Nationalitätengrundschullehrer- und - kindergärtnerInnenbildung. (=„Meine zwei Sprachen”. Szöveggyűjtemény és munkafüzet a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus hallgatók számára) Trezor Kiadó, Budapest. 138 p. http://mek.oszk.hu/08800/08868/08868.pdf

2. Johann Schuth - Horst Lambrecht - Robert Becker (Hg. 2005): Erkenntnisse 2000. Ungarndeutsche Anthologie. Budapest.

3. Daczi, Margit – Klein, Ágnes – Zrínyi, Andrea (2003): Lies mit, denk mit! Ungarndeutsche Autoren im Unterricht. Szeged.

4. Manherz, Károly (1984, szerk.): Holzapfels Bäumelein, wie bitter ist dein Kern. Aus der Folklore der Ungarndeutschen. Vadalma, vadalma, magva de keserű. A magyarországi németek népköltése. Budapest.

5. Szabó, János (1994, szerk.): Texte ungarndeutscher Gegenwartsautoren. Budapest.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Koch, Valeria (2008): Stiefkind der Sprache. Zweite Auflage. Budapest. 2. Michaelis, Josef (2004): Treibsand. Ausgewählte Texte 1976 - 2001. Budapest. 3. Pukánszky, Béla (2002): A magyarországi német irodalom története. A legrégibb

időktől 1848-ig. Máriabesnyő – Gödöllő.4. Schuth, Johann (1989, szerk.): Tie Sproch wiedergfune. Ungarndeutsche

Mundartanthologie. Budapest.5. Szabó, János – Schuth, Johann (1991, szerk.): Ungarndeutsche Literatur der siebziger

und achtziger Jahre. Eine Dokumentation. Budapest und München.


Nemzetiségi irodalom/ gyermekirodalom II.A tantárgyelem neve Kontakt-




Nemzetiségi irodalom/ gyermekirodalom II.

0+1* 1 k K VIII. Nemzetiségi irodalom, gyermekirodalom I.


A hallgató olyan ismeretekre tesz szert, melyeket felhasználhat későbbi tanítói munkájában a magyarországi kisebbség iskoláiban az anyanyelvi órákon.A hallgató

• megismeri a magyarországi nemzetiségi gyermekirodalom főbb képviselőités legjelentősebb köteteit;

• a félév végén tudni fogja, hova forduljon, ha német nemzetiségi gyermekirodalmi alkotásokkal kíván foglalkozni;

• képes lesz iskolai gyermekirodalmi előadások, műsorok összeállítására;• erősödik a nemzetiségi identitása;• elfogadóbb lesz a mássággal szemben;• képes lesz tanítványai nyelvtudását fejleszteni, nemzetiségi identitását erősíteni a

megfelelően kiválasztott irodalmi alkotások révén.

TANANYAG:

A hallgató gyermekirodalmi ismeretit olyan művek megismerésével gazdagítja, melyeket felhasználhat későbbi tanítói munkájában a magyarországi kisebbség iskoláiban az anyanyelvi órákon. A hallgató megismeri a magyarországi német nemzetiségi gyermekirodalom főbb képviselőit és jelentősebb köteteit:

Igele-Bigele, ’Horak-Sammlung’, Hoppe, hoppe, Reiter, Der Teufelsgipfel, Der schlaue Bergmannsknappe, Josef Michaelis: Der Zauberhut stb.

Elsajátít néhány az iskolai munkában jól használható gyermekdalt, rímet, kiszámolót és mesét.

KÖVETELMÉNYEK:

• a hallgató ismerje a magyarországi nemzetiségi gyermekirodalom főbb képviselőit és legjelentősebb köteteit;

• ismereti birtokában legyen képes önállóan tájékozódni, ha német nemzetiségi gyermekirodalmi alkotásokkal kíván foglalkozni;

• legyen képes iskolai gyermekirodalmi előadások, műsorok összeállításár;• erősödjön a nemzetiségi identitása, legyen elfogadóbb a mássággal szemben; • legyen képes tanítványai nyelvtudását fejleszteni, nemzetiségi identitását erősíteni; • olvassa el az előírt irodalmat;• legyen képes ismeretit írásban is szabatosan megfogalmazni;

• tartson kiselőadást a választott témában.


1. Márkus Éva (szerk.) (2007): „Ene bene Tintenfass, geh’ zur Schul’ und lerne was.” Eine Text-und Aufgabensammlung zur „Ungarndeutschen Kinderliteratur“ für die Studenten der NationalitätenkindergärtnerInnen und -grundschullehrerInnenbildung (= A magyarországi németek gyermekirodalma. Szöveg- és feladatgyűjtemény.) Trezor Kiadó, Budapest. 181 p. http://mek.oszk.hu/08800/08816/08816.pdf

2. Horak, Grete und Karl (1988): Kinderlieder, Reime und Spiele der Ungarndeutschen. A magyarországi németek gyermekdalai, gyermekjátékai és versikéi.(= Ungarndeutsche Studien 2.) Budapest.

3. Michaelis, Josef (1991): Zauberhut. Budapest.4. Wild, Katharina – Metzler, Regine (1982, szerk.): Hoppe, hoppe Reiter (Reime, Lieder

und Spiele aus der Baranya). Budapest.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Klotz, Claus (1973, szerk.): Ringel, Ringel, Reihen. Lieder, Spiele, Reime und Märchen für Kinder. Budapest.

2. Mammel, Rosa – Heves, Franz (1982, szerk.): Tritt in den Kreis. Abzählverse, Kinderspiele, Kniereiterverse, Neckverse, Schnellsprechverse, Lieder, Kreis- und Tanzspiele für Vorschulkinder. Budapest.

3. Manherz, Károly (1975, szerk.): Patsch Handel z’samm… Kinderlieder, Reime und Kinderspiele. Budapest.

4. Vargha, Karl – Rónai, Béla (1973): Der schlaue Bergmannsknappe. Märchen der Bergleute aus dem Komitat Baranya (Südungarn). Budapest.


Ének-zene tantárgy-pedagógiaA tantárgyelem neve Kontakt-



Ének-zene tantárgy-pedagógia

0+2* 2 gyj K III. Nyelv és stílusgyakorla-tok II.Nyelvtan II.


• A 6-10 éves gyermekek zenei szocializációját színvonalasan támogatni képes tanítók képzése, akik a későbbiekben nevelési céljuknak tekintik, hogy a gyerekek személyiségük és életük szerves részeként tekintsék a muzsikát;

• érzékelésünkhöz mindig érzelmek párosulnak, amelyek elősegítik, vagy éppen gátolják az újabb esztétikai élmények szerzését, ezért nagyon fontos, hogy a hallgatók megtanulják pszichológiai szempontból is átgondoltan tervezni a foglalkozásokat, kiválasztani a dalokat, zenéket;

• a tematikát a fiúk és lányok sokszor eltérő érdeklődésére, az életkor-specifikus hangulati elemekre tekintettel tudják összeállítani;

• megismerkednek a magyarországi németség dalaival és táncaival, hogy tovább tudják őket örökíteni;

• a nemzetiségi dalok megszerettetésén keresztül képesek lesznek a leendő tanítók a gyerekek kisebbségi identitását, öntudatát erősíteni;

• a hallgatók megtanulják a kisiskolások érdeklődési körébe tartozó ismertebb német népdalokat, tréfás gyermekdalokat és elsajátítják ezek szövegét;

• a dalokon keresztül a hallgatók bővítik szókincsüket;• a tantárgyelem tanulása során betekintést nyernek a célnyelvű énektanítás módszertani

eszköztárába;• tudatosodik a hallgatókban, hogy a célnyelvű daltanítás mindig szövegfeldolgozást is

jelent, s ezt a gyermekek életkori sajátosságának figyelembevételével valósítják meg: a dalokat a többi műveltségterület elemeinek bevonásával tudják eredményesen és érdekesen megtanítani a kicsiknek, tehát zenehallgatás közben festenek, rajzolnak, barkácsolnak; az énekeket mindig mozdulatokkal, tánccal, játékkal kísérik;

• a hallgatók felkészülnek célnyelvű ének-zene foglalkozások tartására;• a hallgatók felkészülnek ünnepeink, illetve a nemzetiségi ünnepek alkalmából tartandó

műsorok, előadások felépítésére, szervezésére.

TARTALOM:

• Az általános iskola alsó tagozata számára összeállított nemzetiségi énekkönyvek dalainak elsajátítása, szókincsbővítés;

• A gyermekközpontú nyelvtanítás kreatív módszereinek megismerése;• A dalokat mozgásformákkal, táncokkal, játékokkal, ritmikus- és hangszerkísérettel

kombinálják;• Ismerkedés a hangszerekkel, játék a hangokkal; • A zene különösen hasznos eszköz a gyermekek pozitív hangulati befolyásolására,

elősegíti a kiegyensúlyozottságukat. Ezért érintjük a relaxálás, meditáció és a kineziológia módszereit is;

• A hallgatók találkoznak a magyarországi német nemzetiség dalaival, pár tánccal, hogy ezeket a gyermekekkel megszerettessék, s ezzel nemzeti identitástudatukat erősítsék;

• Megismerkednek az ünnepek dalaival, verseivel, ünnepi műsorokat állítanak össze;• Ötleteket gyűjtenek zenei projektekhez;• Megvizsgálják, hogyan segíthetik, milyen szerepet játszhatnak a dalok a nyelv

elsajátításában nyelvórákon;• Más nemzetek egy-egy ismert dalának megtanulása hozzájárul a hallgatók és általuk

az iskolás gyermekek interkulturális magatartásának tudatosításához;• Ismerkedés néhány népszerű gyermekdallal.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgató• sajátítsa el a dalok szövegét;• készítsen a kijelölt tananyagrészhez részletes óravázlatot;• tartson egy témából kiselőadást;• tanítson meg egy-egy dalt a csoportnak;• tudja magát felkészülten kifejezni írásbeli munkájában is.


1. Farkas Józsefné (1999): Unsere Feste - Didaktische und praktische Anleitungen. (Buch+Arbeitsbuch) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

2. Heves Ferenc (1999): Musik 1-2.3. Heves Ferenc (1999): Musik 3-4.4. M. Batári Ilona (2010 szerk.): Perlen aus der Kinderliteratur – und ihre Vermittlung.

Textesammlung zur sprachlichen Frühforderung. (= A német nyelvű gyermekirodalom gyöngyszemei. Szemelvények a korai nyelvi fejlesztéshez.) Okker Zrt., Budapest.

5. Kerger – Person - Keller (1992): RONDO 1-4. Musiklehrgang für die Grundschule in vier Bändern. Mildenberger Verlag, Offenburg.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Nörth/Reichert/Vogt (2000): Musik kompakt Pb-Verlag Puchheim.2. Helms-Schneider-Weber (1997): Handbuch des Musikunterrichts Gustav Bosse

Verlag.3. Mihály Ildikó (1992): Brüderchen, komm tanz mit mir - Buch und Kassette. Bouvard

& Pecuchet Verlag, Budapest.4. Maruhn, Heinz (1988): Wie fang‘ ich’s an? Methodische Handreichung der

Tanzvermittlung. FIDULA Verlag, Boppard/Rhein.

Testnevelés tantárgy-pedagógiaA tantárgyelem

neveKontakt-óraszám


Státus Előfeltétel és előírás (szöveges)

Javasolt szemeszter

Testnevelés tantárgy-pedagógia

0+2* 2 gyj K Nyelvtan III. Nyelv-és stílusgyakorlatok II.

IV.


A hallgató

• elsajátítja a testnevelés célnyelvű oktatásához szükséges szakkifejezéseket;• megtanulja a leggyakrabban alkalmazott felszólításokat, vezényszavakat;• megismerkedik játékos bemelegítő- és levezető gyakorlatokkal és megtanulja ezeket

németül elmagyarázni;• megismeri a testnevelés célnyelvű módszertani szakirodalmát, hogy végzett tanítóként

tájékozódhasson a tanórájához szükséges új szakmai-módszertani tendenciákról;• megtanul bánni az internetes keresőprogramokkal, megismer néhány tanítói-tanári

segédanyagot tartalmazó honlapot;• elsajátítja, hogyan kell megtanítani a 6-10 éves gyermekek számára előírt testnevelési

követelményeket, megismer az egyes mozgásformák elsajátításához szükséges rávezető gyakorlatsorokat is;

• megtanulja a testnevelés célnyelvű óravezetésének módszertani alapjait;• tudatosodik a hallgatóban, hogy a memorizálást elősegíti a mozgással/mozdulattal

kísérés, ezért instrukcióit, tanácsait, magyarázatát ezen az órán mindig bemutatással kíséri.

TARTALOM:

• A testnevelés órán a nyelvtanulást elősegíti a bemutatás lehetősége, mozgás közben gyorsabban megragadnak a kifejezések, ezért a hallgató is mozdulatokkal kíséri a tanulást, egyes órákat lehetőség szerint tornateremben tartanak;

• Konkrét gyakorlatsorokkal foglalkoznak, megtanulják az óravezetéshez szükséges legfontosabb "vezényszavakat", melyeket videófelvételek megtekintésével is automatizálhatnak;

• Az évszakok nyújtotta szabadtéri lehetőségek figyelembe vételével készítik el a testnevelés órák tantervét;

• Részletesen kidolgoznak óravázlatokat, foglalkoznak a bemelegítés sokoldalú lehetőségeivel, majd az egyes mozgássorok elmagyarázásával;

• Szem előtt tartják a tantárgyban rejlő nevelési lehetőségeket, a csapatsportok keretén belül foglalkoznak, pl. sportszerűséggel, az ellenfél elfogadásával, a szabályok betartásának fontosságával valamint a környezet tudatos figyelembevételének közvetítésével.

KÖVETELMÉNYEK:

A hallgató

• sajátítsa el a testnevelés célnyelvű oktatásához szükséges szakkifejezéseket;

• használja a leggyakrabban alkalmazott felszólításokat, vezényszavakat;• ismerjen játékos bemelegítő- és levezető gyakorlatokat és tudja ezeket németül

elmagyarázni;• tanuljon meg tájékozódni a testnevelés célnyelvű módszertani szakirodalmában, hogy

végzett tanítóként utánanézhessen a tanórájához szükséges szakmai-módszertani elemeknek, új tendenciáknak, alkalmazott módszereknek;

• tudjon bánni az internetes keresőprogramokkal, ismerjen néhány tanítói-tanári segédanyagot tartalmazó honlapot;

• sajátítsa el, hogyan kell megtanítani a 6-10 éves iskolás gyermeknek a tantervben előírt tananyagot, ismerjen az egyes mozgásformák elsajátításához szükséges rávezető gyakorlatsorokat;

• sajátítsa el a testnevelés célnyelvű óravezetésének módszertani alapismereteit;• tudatosodjon a hallgatóban, hogy a memorizálást elősegíti a mozgással/mozdulattal

kísérés, ezért instrukcióit, tanácsait, magyarázatát ezen az órán kísérje mindig bemutatással;

• tartson kiselőadást a sportelméletből; • legyen képes írásban is felkészülten kifejezni magát.


1. Hoffrichter-Zetzmann Christine (2002): Kreativer Sportunterricht im 3. und 4. Schuljahr Oldenbourg Verlag, München.

2. Bergedorfer Grundschulpraxis (2003): Sport 1./2. Klasse Persen Verlag.3. Krombholz, H. (1996): Spaß an Bewegung. Spiele mit Anleitung für Kinder von 3 bis

8. Don Bosco Verlag, München. 4. Niedersächsisches Kultusministerium (Hrsg.) (2006): Lernen braucht Bewegung.

Ideensammlung Niedersächsisches Kultusministerium, Hannover.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Lehrerfortbildung für den Sportunterricht in Bayern (1996) Bayerisches Staatsministerium für Unterricht, Kultus, Wissenschaft und Kunst. München.

2. Zimmer, Renate (2003): Sport und Spiel im Kindergarten. Meyer und Meyer Verlag, Aachen.

3. Deutsche Turnerjugend DTB (2006): Kinderturnen. Motorische Grundlagenausbildung. Arbeitshilfen für Übungsleiter/innen. Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend, Frankfurt am Main.

Környezetismeret tantárgypedagógiaA tantárgyelem neve Kontakt-


formaStátus Ajánlott félév Előfeltételek

Környezetisme-ret tantárgy-pedagógia

0+2* 2 gyj K V. Tp I.


• megismerkedik a hallgató a környezetismeret-tananyag rendkívül gazdag szókincsének minél nagyobb szeletével;

• a hallgató elsajátítja a környezetismeret célnyelvű oktatásához szükséges szakterminológiát;

• megtanulja a leggyakrabban alkalmazott felszólításokat, instrukciókat;• megtanul tájékozódni a környezetismeret célnyelvű módszertani szakirodalmában,

hogy végzett tanítóként tudjon tájékozódni a szakterület legújabb szakmai-módszertani irányzatairól;

• megtanul bánni az internetes keresőprogramokkal, megismer néhány tanítói-tanári segédanyagot tartalmazó honlapot;

• a hallgató a természet értékeit tisztelő, környezetkímélésre törekvő, a jövő nemzedékek iránt felelős gondolkodású állampolgár, aki tanítóként képes lesz diákjait környezettudatos, környezetszerető életmódra nevelni;

• megismerkedik a tartalom alapú nyelvoktatás speciális módszertanával;• tudatosodik a hallgatóban, hogy a tanterv előírásai alapján tekintettel kell lennie a 6-10

éves korosztály korosztály-specifikus adottságaira;• a hallgató megtanulja, hogy átgondolt órafelépítéssel, az új kifejezések begyakorlására

irányuló játékokkal, feladatokkal készüljön órájára;• tudatosodik a hallgatóban, hogy a célnyelven tanítás nagyobb módszertani felkészülést

és átgondoltságot, valamint nyelvi felkészülést is igényel: mivel a tartalmakat a hosszú távú memória képek formájában tárolja, a hallgató órája folyamán az új kifejezéseket rögtön szemlélteti – kép vagy maga a tárgy/élőlény bemutatásával, illetve mozdulatokkal, mimikával.

• meggyőződik a hallgató arról, hogy a gyermeki személyiség komplex fejlesztését megcélzó, minden érzékszervvel tanulás a megfigyelésen, szagláson, tapintáson, érzékelésen, kóstoláson keresztül elősegíti az effektív memorizálást, valamint arról, hogy mozgás, tevékenykedtetés, kísérletezés közben jobban rögzülnek az ismeretek;

• megismerkedik a hallgató a tantárgyközi óravezetés koncepciójával, hiszen a készségtárgyak egyes elemeinek bevonása sokszínűségre, gyermekközpontú oktatásra ad lehetőséget.

TARTALOM:

• A hallgatók részletesen tárgyalják a tanórák felépítésének lehetőségeit — törekedve a 6-10 éves korosztály-specifikus adottságok figyelembevételére — különböző óravázlatokat összehasonlításával, elemezésével;

• kiselőadásokban fejtik ki a hallgatók ötleteiket, vázlatkritikáikat;• részletesen foglalkoznak a megfigyeléssel, kísérletezéssel történő megismerés

jelentőségével;

• megtekintenek célnyelvű környezetismeret óráról készült felvételrészleteket, és ezeket elemezik;

• a tárgyalandó témák (a főiskolai jegyzet témái):A növényvilág sokszínűsége:

Az erdő, az erdő növényvilága, a fák – pl.: a juharfa;Az iskola és környezete – a mi iskolánk;Gazdag állatvilág — Csúszómászó-projekt;A kutatódoboz;Állatkerti látogatás — Feladatok az állatkertben;A madárvilág — Környezetünk madarai — Nézzünk meg egy madarat alaposabban;A víz és természetrajza — Esik az eső;A természet a városban — a lakókörnyezet megismerése, a természet megjelenési formái a környezetünkben;Az anyagok újra-hasznosításának fontossága — mit készíthetünk hulladék-anyagokból;Kísérletek akusztikai jelenségekkel — a természet hangjai;A hőmérséklet és az ember — a hő érzékelése, reakciók, jellemzők;A mérés fontossága az ember életében — Súly, hosszúság, időmérés;Életmód — a gyermek és az egészség.

KÖVETELMÉNYEK:

• Ismerkedjen meg a hallgató a környezetismeret-tananyag rendkívül gazdag szókincsének minél nagyobb szeletével;

• sajátítsa el a hallgató a környezetismeret célnyelvű oktatásához szükséges szakkifejezéseket, tanulja meg a leggyakrabban alkalmazott felszólításokat, instrukciókat;

• tudjon tájékozódni a környezetismeret célnyelvű módszertani szakirodalmában, hogy végzett tanítóként tájékozódhasson a munkájához szükséges szakmai-módszertani újdonságokról;

• tudjon bánni az internetes keresőprogramokkal, ismerjen néhány tanítói-tanári segédanyagot tartalmazó honlapot;

• a hallgató váljon a természet értékeit tisztelő, környezetkímélésre törekvő, a jövő nemzedékek iránt felelős gondolkodású állampolgárrá, aki tanítóként képes lesz diákjait környezettudatos, környezetszerető életmódra nevelni;

• legyen járatos a tartalom alapú nyelvoktatás speciális módszertanában;• tudatosodjon a hallgatóban, hogy a tanterv előírásainak megfelelően, tekintettel kell

lennie a diákok korosztály-specifikus adottságaira;• tanítóként átgondolt órafelépítéssel, az új kifejezések begyakorlására irányuló

játékokkal, feladatokkal készüljön órájára;• tudatosodjon a hallgatóban, hogy a célnyelven tanítás nagyobb módszertani

felkészülést és átgondoltságot, valamint nyelvi felkészülést is igényel: tervezett órája folyamán az új kifejezéseket szemléletesen vezesse be és kísérje mozdulatokkal, mimikával;

• törekedjen óratervezéskor arra, hogy a tanulók lehetőség szerint megfigyelésen, szagláson, tapintáson, érzékelésen, kóstoláson keresztül tevékenykedtetve, kísérletezve mélyíthessék el ismereteiket;

• alkalmazza a tantárgyközi óravezetés koncepcióját;• készítsen a kijelölt tananyagrészhez részletes óravázlatot;• tartson meg egy tanórát szemináriumi keretek között;

• felkészülten és sikeresen írja meg zárthelyi dolgozatát.


1. M. Batári Ilona (2004, szerk.): Sammlung methodischer Texte zum Sachunterricht. ELTE TÓFK, Budapest.

2. Lauster, Ursula (1994): Sachkundespiele 1. Lentz Verlag, München.3. Lauster, Ursula (1994): Sachkundespiele 2. Lentz Verlag, München.4. Schaub, Horst (2004): Tiere erleben und beobachten. Unterrichtsbeispiele und

Ideenkiste. Cornelsen Verlag, Berlin.5. Salbert, Ursula (2007): Das Körper-Entdeckungsbuch. Ökotopia Verlag, Münster.

AJÁNLOTT IRODALOM:

1. Brehmer, Elisabeth - Stieren Elfriede (1984, szerk.): Der neue Sachunterricht im 1. Schuljahr – in Unterrichtseinheiten dargestellt. Oldenbourg Verlag, München.

2. Wittasek, Edith- Meltzer Angelika (1998, szerk.): Ganzheitlicher Sachunterricht im 1. Schuljahr. Oldenbourg Verlag, München.

3. Bäuml-Rossnagl-Gschwendner-Kammerbauer-Prechtl-Stern (1997, szerk.): Der neue Sachunterricht im 3. Schuljahr – Grundlagen und Unterrichtsmodelle. Oldenbourg Verlag, München.

4. Sandhof, Kathrin - Stumpf, Birgitta (1998): Mit Kindern in den Wald. Ökotopia Verlag, Münster.

tanÍtÓkÉpzÉs nÉmet nemzetisÉgi...

Documents