A talajtulajdonságok lehetőséget adtak a felszínt borító növényzet értékelésére az erózió intenzitása szempontjából. Az alsószuhai, 1963-ban felhagyott területen a talajok kötöttebbek. Feltételezhetően ennek köszönhető a tápanyag-lemosódás kisebb mértéke ezen a területen. A másik két alsószuhai mintaterület talajai kevésbé kötöttek, nagyobb mennyiségű tápanyagot találunk az alsó lejtőharmadokban a felső harmadokhoz viszonyítva.

Az alsószuhai szántón találtunk nagyobb különbséget a lejtő felső és alsó harmada között a talaj foszfortartalmában (LAH-án közel háromszor annyi foszfor található, mint a LFH-án), az alsó harmad javára, annak ellenére, hogy itt kisebb mennyiséget mértünk (67 ppm alatt), mint Gömör-szőlősön (140 ppm fölött).

Az alsószuhai, 100 ppm alatti foszfortartalom nagyon alacsony, a műtrágyázás hiányára utal. A Gömörszőlősön mért kisebb különbség annak köszönhető, hogy ott egykor talajerő utánpótlás történhetett mindhárom lejtőharmadon. Ezzel szemben Alsószuhán nem folyik tápanyag-utánpótlás, a tápanyag eloszlásában mutatkozó különbségek termé-szetes és művelés hatására kialakuló eróziónak köszön-hetők. Alsószuhán a foszfor-mennyiségek, a szántó kivé-telével, a lejtő felső harmadán nagyobbak.

Tápanyaglemosódás monitoring különböző felszínborítások mellett Magyarországon

Centeri Csaba

Bevezetés A hazai - EU-s trendeket és elvárásokat érthetetlenül csak nehézkesen követő, így a magyar gazdák (és a gazdaság) helyzetét nehezítő - agrárpolitika, a drága és egyre növekvő árú üzemanyag, a piacképtelen termelési szerkezet, a nem elégséges számú (és jelenleg is leépítés alatt álló) állami ellenőrző apparátus mind hozzájárul ahhoz, hogy a talajjal való törődés kimerül a szükséges és minimális talajművelésben. Sok száz kis- és közép gazdának elképzelése sincs a saját talajában lévő tápanyagok mennyiségéről: ha van pénze, szór műtrágyát, ha nincs, akkor nem. Mindkettő problémákhoz vezethet. Több helyen mértünk 1500-2500 ppm foszfort, amely mellett évek óta folyt a műtrágyázás, és 30 ppm-et, ahol semmilyen talajerő utánpótlás nem történt. Meggyőződésem, hogy szükség lenne a talaj tápanyag-ellátottságának folyamatos nyomon követésére, ugyanakkor útmutató készítésére is, amely konkrét mérési adatokkal mutatja be az egyes (elsősorban pillangós) növények szerepét a talaj helyben tartásában, míg másokét (elsősorban kapás) az erózió serkentésében, valamint a lehetséges, költségtakarékos megoldásokat.

SzIE, MKK, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi TanszékC í m: 2 1 0 3 – G ö d ö l l ő, P á t e r K. u. 1.

E-mail: Centeri.Csaba@kti.szie.huTelefon: 06-28-522-000/1697

Fax: 06-28-410-804

2. ábra: a galgahévízi mintaterületek

A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) a lejtőket alsó, középső és felső harmadra osztja (LAH, LKH, LFH). 2000-től végzünk mintavételt (0-25cm rétegből) különböző felszínbo-rítású (kapás és/vagy kalászos; vele párhuzamosan erdő, gyep és/vagy pillangós növények alól), 5% fölötti lejtésű területeken annak megálla-pítására, hogy ki lehet-e mutatni az erózió hatását a tápanyagok elosz-lását vizsgálva az egyes lejtő-harmadokon, illetve, hogy az alapvető talajtulajdonságok értékeiből következtethetünk-e az erózió jelenlétére. 5% fölötti meredekségű területeken jelöltük ki a mintavételi helyeket, tehát a talajpusztulás biztosított volt. Mintaterületeink Somogybabod, Galgahévíz, Alsószuha és Gömörszőlős (1-6. ábra) területeken fekszenek. Arra kerestük a választ, hogy ki lehet-e mutatni szignifikáns különbséget a tápanyagok, és egyéb talajtulajdonságok esetében, azok eloszlásában a lejtő felső és alsó harmada között, azokban az esetek-ben, ahol a lejtő alsó harmada javára növekedést mértünk. A somogy-babodi területeken szuperfoszfát műtrágyát is juttattunk a területre (átl. 170 kg/ha), amely előtt és után is vizsgáltuk a tápanyagtartalmat. A mintavételi helyeket Pürckhauer-féle szúróbottal választottuk ki, majd részletes talajszelvény feltárást végeztünk. A tápanyag-vizsgálatokhoz átlagmintákat a felső 0-25 cm-es rétegből vettünk a lejtők felső, középső és alsó harmadán. A laboratóriumi vizsgálatok a SzIE-MKK Talajtani és Agrokémia Tanszékén, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetében és az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetében készültek Buzás (1988) alapján.

Felszínborítás LFH LAH LAH-LFH Különbség (%)

Lucerna II. 116,5 273,7 157,19 135

Kukorica 16,25 39,14 22,89 140,9

Tarló II. 8,77 29,94 21,17 241,4

Búza 8,37 45,41 37,04 442,5

Akác (2) 17,02 132,8 115,79 680,3

Tritikále (2) 277,1 303,1 26,01 9,4

Lucerna I (2) 88,99 99,63 10,64 12

Lucerna II (2) 155,3 247,9 92,66 59,7

Kukorica (2) 261,1 267,9 6,85 2,6

Tarló I (2) 121 164,1 43,12 35,6

Kukorica II (2) 76,84 130,1 53,28 69,3

Tarló II (2) 57,37 136,9 79,5 138,6

Búza (2) 48,6 102 53,37 109,8

Alsószuha szántó 32,41 90,07 57,66 177,9

Anyag és módszer

Eredmények

Minta-terület

Vegetáció Lejtő pHKClpHH2O KA

AL-P2O5 AL-K2O Humusz

(mg*kg-1) (mg*kg-1) (%)

1.

AkácLFH 6,63 7,64 48 243,77 181,1 2,82

LAH 5,9 7,33 42 198,88 276,2 3,17

Burgonya (kukorica)

LFH 6,78 7,85 33 303,44 104,5 1,17

LAH 6,48 7,77 33 315,67 128,6 1,57

TritikáléLFH 6,8 7,88 15 254,36 91,91 0,95

LAH 6,69 7,75 34 271,19 168,1 1,06

Lucerna I.LFH 6,8 7,92 32 283,29 98,09 1,01

LAH 6,62 7,83 36 197,38 168,1 1,18

2.

Lucerna II.

LFH 7,31 7,88 33 116,46 118,5 0,94

LAH 6,97 7,38 34 273,65 446,09 1,43

KukoricaLFH 7,55 8,08 28 16,25 40,82 0,46

LAH 7,16 7,63 28 39,14 48,43 0,81

3.

Tarló I.LFH 6,85 7,24 36 22,01 73,86 1,43

LAH 5,5 6,54 32 15,54 64,97 1,12

Kukorica (tarló)

LFH 6,53 7,29 32 124,5 31,96 1,12

LAH 6,74 7,47 28 108,55 87,92 1,1

4.

Tarló II.LFH 5,38 6,43 35 8,77 85,51 1,45

LAH 6,9 7,41 33 29,94 78,45 1,71

Őszi búzaLFH 5,6 6,71 34 8,37 56,49 0,96

LAH 7,3 7,82 34 45,41 40,82 0,991. táblázat: Somogybabodi laboratóriumi eredményei

1. ábra: a somogybabodi területek

2. táblázat: A somogybabodi talajok foszfortartalmá-nak különbségei azokra az esetekre, ahol LAH-án nagyobb mennyiség volt

3. ábra: az alsószuhai mintaterületek

4. ábra: a gömörszőlősi területek 5. ábra: a galgahévízi területek 6. ábra: a gömörszőlősi területek

A talajminták laboratóriumi elemzésének adatai jelentették a kiindulási pontot a további elemzésekhez. A somogybabodi minták laboratóriumi elemzésének eredményeit az 1. táblázatban láthatjuk. Az eredmények elemzése során arra a következtetésre jutottam, hogy elegendő a LFH vs. LAH adatok vizsgálata. Következő lépésként a nullhipotézis ellenőrzése következett. A statisztikai értékelés során felvetett nullhipotézis szerint a lejtő alsó harmadán és felső harmadán található foszformennyiségek között szignifikáns eltérés van, azokban az esetekben, ahol több foszfort mértünk a lejtő alsó harmadában (ezeket ábrázoltuk a 2. táblázatban). A statisztikai értékelés, a nagy szórás ellenére igazolta a hipotézist (p<0,001).

Mintavétel helye 2004 2006 2004 2006 2004 20062004 2006 2004 2006 2004 2006 2004 2006

KA KA pHKCl pHKClpHH2O pHH2O H% H% CaCO3% CaCO3% AL-P2O5 AL-P2O5 AL-K2O AL-K2O

Galgahévíz szántó LFH 28 44 6,7 6,9 7,2 7,8 2,0 2,2 NA 7,57 1523,5 819,9 218,4 185,9

Galgahévíz szántó LAH 28 38 6,9 6,9 7,2 8,1 1,5 2,4 NA 3,85 1322,0 1652,8 218,4 197,8

Alsószuha szántó LFH 44 48 5,4 6,3 6,5 7,4 2,6 2,0 0 0 32,4 25,5 162,7 158,1

Alsószuha szántó LFH 38 42 6,0 5,9 6,7 7,1 3,3 2,1 0 0 90,1 72,8 184,4 142,3

Alsószuha gyep (1990) LFH 40 52 5,3 5,5 6,3 6,4 3,0 2,4 0 0 28,7 15,6 141,9 144,5

Alsószuha gyep (1990) LAH 36 42 5,3 5,1 6,2 6,2 2,4 2,3 0 0,04 20,9 38,8 118,7 111,7

Alsószuha gyep (1963) LFH 48 54 6,5 6,3 6,9 6,9 2,5 2,4 0,52 0,71 66,6 38,8 166,2 177,7

Alsószuha gyep (1963) LAH 48 52 5,7 6,4 6,4 6,9 2,9 2,5 0,25 0,21 19,6 25,5 188,0 151,3

Gömörszőlős szántó LFH 56 58 6,7 6,7 7,8 7,7 2,3 1,8 21,3 20,3 140,8 88,4 464,0 270,4

Gömörszőlős szántó LAH 50 50 6,8 6,7 7,8 7,6 3,2 2,1 7,8 9,1 166,4 141,0 558,6 382,2

Gömörszőlős gyep LFH 58 50 6,7 6,9 7,3 7,5 3,9 1,7 19,3 22,1 110,1 128,2 483,0 250,3

Gömörszőlős gyep LAH 58 52 6,6 6,8 7,2 7,4 4,5 1,9 9,7 12,3 181,6 163,5 532,2 274,33. táblázat: A galgahévízi, alsószuhai és gömörszőlősi mintaterületek talajainak laboratóriumi eredményei 2004 és 2006 években

Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy a nagyobb foszformennyiségek nem minden esetben a LAH-án vannak, azaz nem itt halmozódnak fel. Előfordul, hogy a LKH-án volt nagyobb foszformennyiség.

Gömörszőlősön a foszfor, a kálium és a szerves anyag tartalom is nagyobb volt a lejtők alsó harma-dán a felső harmadhoz viszonyítva, míg a CaCO3-tartalom éppen fordítva alakult: a lejtő felső harma-dán a gyep esetében kétszer, a szántón pedig három-szor akkora értéket mértünk, amely mindkét esetben jelentős erózióra utal. A művelés, a defláció és az erózió hatására olyan mértékben kevert, áthalmozott és bolygatott a lejtő felső harmada, hogy az alapkő-zetből jelentős mértékű CaCO3 került a felső talaj-szintbe. A somogybabodi területen műtrágyaszórás előtt és után is elemeztük a tápanyagok eloszlását. A további monitoring még hátra van. Galgahévízen, Alsószuhán és Gömörszőlősön a 2004-es alapfeltárás után 2006-ban újra történt mintavételezés, és laboratóriumi elemzés.

A 3. táblázatban látható eredmények alapján megállapítható, hogy 2 év alatt nem történ szignifikáns különbség a mért mennyiségekben. A szerves anyag tartalomban és kötöttségben megjelenő különbségek valószínűleg mérési hibát rejtenek. A hipotézis igazolására folytatjuk a területek monitoringját, és további mintaterületeket is vizsgálunk. Növeljük a vizsgálat paraméterek számát, és folyamatos dokumentációt is végzünk.