TARTALOM

I. BEVEZETÉS..........................................................................................................................3

1.1. MOTIVÁCIÓK...................................................................................................................3

1.2. CÉLOK................................................................................................................................3

1.3. CÉLCSOPORT....................................................................................................................3

1.4. HASZNOSSÁG...................................................................................................................4

1.5. SZERKEZETI ÁTTEKINTÉS............................................................................................4

II. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS.......................................................................................6

2.1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, MAGYARORSZÁG ÉS A GYÓGYVÍZ..........................6

2.1.1. Termálvíz, ásványvíz, gyógyvíz..................................................................................6

2.1.2. Ókortól a XX. századig...............................................................................................7

2.1.3. A magyarországi vízkészlet rövid ismertetése............................................................7

2.1.4. A magyarországi gyógyvizek fajtái kémiai elemzés alapján......................................9

2.2. MAGYARORSZÁGI GYÓGYTURIZMUS JELENLEGI HELYZETE.........................10

2.2.1. Magyarország előnye a gyógyturizmusban...............................................................10

2.2.2. Ösztönzés a gyógyturizmus igénybevételére.............................................................11

2.2.3. Együttműködési lehetőségek.....................................................................................12

2.2.4. A magyar gyógyturizmus szektor új, megjelenő szolgáltatásai................................12

2.2.5. A gyógyturizmus, mint lehetséges gazdasági kitörés................................................13

2.2.6. Terápiás és sebészeti gyógyturizmus összevetése.....................................................14

2.2.7. Medical wellness.......................................................................................................14

2.3. EGÉSZSÉGTURIZMUS, ÉLETMINŐSÉG ÉS MAGYARORSZÁG KAPCSOLATA.15

2.3.1. Egészségturizmus......................................................................................................15

2.3.2. Jóllét..........................................................................................................................16

2.3.3. A gyógyfürdőkre alapozott turizmusfejlesztés..........................................................17

2.3.4. A turizmus és az életminőség összefüggésének vizsgálata.......................................17

2.3.5. A gyógyturizmus hatásai...........................................................................................18

2.3.5.1. Társadalmi- kulturális hatások..........................................................................18

2.3.5.2. Környezeti hatások............................................................................................19

2.3.5.3. Gazdasági hatások.............................................................................................19

2.4. GYÓGYTURIZMUSUNK IRÁNYA...............................................................................21

2.4.1. A gyógyturizmus marketing tevékenysége...............................................................21

1

2.4.2. Gyógyturizmusunk célja a dolgozók szempontjából.................................................22

2.4.3. A minőségtanúsítási rendszer kialakítása, garancia biztosítása................................22

2.4.4. Állami támogatások, illetve gyógyturizmusunk célcsoportjai.................................23

2.4.5. Hazai eredményeink..................................................................................................24

2.4.6. A gyógyturizmusunk jövője......................................................................................25

2.5. ESETTANULMÁNY - -HAJDÚSZOBOSZLÓ...............................................................26

2.5.1. Hajdúszoboszló jelentőségének bemutatása..............................................................26

2.5.2. Hungarospa Hajdúszoboszló története......................................................................27

2.5.3. Gyógykezelések, gyógyfürdők a Hungarospa Hajdúszoboszlóban...........................28

2.5.4. A Társadalombiztosítás jelentősége..........................................................................30

2.5.4.1. Társadalombiztosítás által támogatott kezelések...............................................30

2.5.4.2. TB által támogatott kezelések a Hungarospa Hajdúszoboszlóban....................32

2.5.5. Személyes élményeim Hajdúszoboszlón...................................................................33

2.6. Módszertani szakirodalmi alapok......................................................................................34

III. ADATOK, MÓDSZEREK...............................................................................................36

3.1. MAGYARORSZÁG HELYZETÉNEK FELTÉRKÉPEZÉSE, VESZÉLYEI.................36

3.1.1 Adatok forrása...........................................................................................................36

3.1.2. Adatgyűjtés nehézségei.............................................................................................36

3.1.3. Objektumok...............................................................................................................36

3.1.4. Attribútumok.............................................................................................................37

3.2. ALKALMAZOTT MÓDSZER BEMUTATÁSA............................................................38

3.2.1. A módszertani választás indoklása............................................................................38

3.2.2. A módszer testre szabása...........................................................................................38

3.3. EREDMÉNYEK................................................................................................................40

3.3.1. SWOT- analízis.........................................................................................................42

3.3.2. Módszertani problémák a feladat kapcsán................................................................48

3.3.3. PEST- elemzés...........................................................................................................51

IV. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK.....................................................................53

V. ÖSSZEFOGLALÁS.............................................................................................................58

RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK...............................................................................................................61

IRODALOMJEGYZÉK...............................................................................................................62

MELLÉKLETEK.........................................................................................................................67

2

I. BEVEZETÉS

I.1. MOTIVÁCIÓK

A témaválasztásom azért esett a gyógyturizmusra,1 mert a turizmuson belül egy olyan ágazatot szerettem volna választani, ami különösen érdekel engem. A gyógyturizmus egy eléggé összetett témakör, számos válfaja van. Véleményem szerint érdekes kutatásokat, és következtetéseket lehet elvégezni ebben a témában. Úgy gondolom, hogy hazánk jó adottságokkal rendelkezik egy világhírű, gyógyászatra épülő, turisztikai szektor kiépítéséhez.

I.2. CÉLOK

Szakdolgozatom célja, hogy átfogó tájékoztatást adjak a magyarországi gyógyturizmus helyzetéről, illetve fejlesztésével kapcsolatban lehetőségeket tárjak fel. Meglátásom szerint, hazánk a gyógyturizmusból jelentősen profitálhat, ezért is tartom fontosnak, hogy felhívjam rá a figyelmet.

Ezen kívül célom még, hogy részletes elemzések segítségével (SWOT,- PEST- analízis)2 a jelenlegi helyzetet számszerűsítsem, és a jövőre vonatkozóan konkrét megállapításokat tegyek. Mik azok, amiken változtatni kell, és milyen lehetőségeket lehet még kiaknázni.

I.3. CÉLCSOPORT

Szakdolgozatom célcsoportja, minden olyan személy, akit érint a turizmus, azon belül pedig a gyógyturizmus. Elsősorban gondolok itt a befektetőkre, akik ötleteim hatására, érdemesnek találnak egy- egy beruházást. Másodsorban, azok a turisták is érdekesnek találhatják írásomat, akik érdeklődnek a gyógyászat, a rekreáció, a prevenció iránt, és szeretnének kicsit a gyógyturizmus hátterében meghúzódó dolgok után járni. Így tehát próbálok széleskörű információt nyújtani a hazai gyógyturizmus témakörében.

1 A gyógyturizmus szó leírása, annak ellenére, hogy a program így helytelennek véli, az MTA helyesírási szótára szerint egybeírandó.2 A SWOT- és a PEST- analízis fontos gazdasági helyzetelemzések. SWOT: Strengths (erősségek), Weaknesses (gyengeségek), Opportunities (lehetőségek), Threaths (veszélyek), PEST: Political (politikai), Economic (gazdasági), Socio-cultural (társadalmi- kulturális), Technological (technológiai) szavak rövidítéséből áll.

3

I.4. HASZNOSSÁG

Úgy gondolom, hogy javaslataim segítségével, a célcsoportok (kiemelten a befektetők) jelentős többletértékkel bírnak egy- egy beruházás megvalósításával.

I.5. SZERKEZETI ÁTTEKINTÉS

A szakdolgozatom Szakirodalmi áttekintéssel kezdődik, melyet múlt- jelen- jövő felosztásban mutatok be.A Múlt fejezetét kezdem egy fogalomismertetővel, majd vázolom a gyógyturizmus alakulását az Ókortól a XX. századig, illetve ismertetem a hazai gyógyvízkészletet.A Jelen fejezete a mostani helyzetet prezentálja, a gyógyturizmus szolgáltatásait, típusait, valamint a második részében kitérek az egészségturizmusra, életminőségre, és részletezem a gyógyturizmus társadalmi-, környezeti-, gazdasági-hatásait.A Jövő fejezetében a gyógyturizmust érintő marketing tevékenységet fejtem ki, felvázolom a célcsoportokat, jövőképet, stratégiai célokat.Ezt egy Esettanulmány követi, Hajdúszoboszlóval kapcsolatban. Bemutatom a város turisztikai jelentőségét és a Hungarospa Hajdúszoboszlót.3

A Társadalombiztosítás által támogatott kezeléseket is részletezni fogom, illetve mindazt, amit a Társadalombiztosítás magában foglal.A fejezet végére pedig egy rövid beszámolót készítettem személyes élményemről Hajdúszoboszlóval kapcsolatban.

A harmadik fejezetem az Adatok, módszerek fejezet, melyben statisztikai adatok segítségével elvégeztem egy SWOT- (erősség, gyengeség, lehetőség, veszély), illetve egy PEST- (politikai, gazdasági, szocio- kulturális, technológiai) analízist. Ebben a részben az adatgyűjtésről, azok feldolgozásáról, a felmerülő problémákról egyaránt beszámolok.

Az írásom végén található a Következtetések, javaslatok című fejezet. Ez a fejezet, a már korábban részletezett információkból leszűrt konklúziót tartalmazza, illetve javaslataimat a gyógyturizmus fejlesztésével kapcsolatban.

Majd Mellékletként megtekinthető az összes ábra, statisztika és táblázat, amire a dolgozatom folyamán hivatkozok.

3 A fürdőkomplexum neve

4

Gyógyturizmus bevezetés:

A mai rohanó világban az egészségturizmus szerepe egyre inkább felértékelődik. Először is különbséget szeretnék tenni az egészségturizmus és a gyógyturizmus között.

Az egészségturizmus két részből áll: a prevenciós, rekreációs turizmusból és a gyógyturizmusból. Az első magában foglalja a wellnesst, aktív fitneszt és a medical wellnesst. A második, ami most jelen esetben a számunkra fontosabb téma, áll a természeti gyógy-tényezőkre alapozott gyógyhelyekből és az orvosi tevékenységen alapuló gyógyturizmusból.Tehát a gyógyturizmus csupán egyik alfajtája az egészségturizmusnak.

Ahogy haladunk a korral, változnak a trendek, ezáltal az emberek életmódja is. Egyre fontosabb szerepet kap a prevenció, azaz megelőzés. Az egészségcentrumokat már nem feltétlenül csak beteg emberek látogatják, gyakoriak azok a vendégek, akik egyszerűen csak kikapcsolódásra, pihenésre vágynak.

Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének (UNWTO) előrejelzése szerint az öregedő társadalmak, és demográfiai változások következtében az egészségturizmus a turizmuspiacon kiemelkedő ágazattá fog válni.

Szakdolgozatomban a hazai gyógyturizmus helyzetét szeretném kifejteni, röviden bemutatva Hajdúszoboszló példáján.

5

II. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

II.1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS, MAGYARORSZÁG ÉS A GYÓGYVÍZ

2.1.1. Termálvíz, ásványvíz, gyógyvíz

A gyógyturizmus alapját képező meleg vizes fürdők a termálvízre épültek. Elsősorban szeretnék tisztázni néhány fogalmat.

Termálvíz: olyan természetes vizek, amelyek spontán feltörés esetén 20 °C mesterséges feltárás esetén 25 °C vagy annál magasabb hőfokúak.

Ásványvíz: (kritériumai valamennyi európai államban azonosak) azok a termálvizek, amelyben literenként 1000 mg jellegzetes ásványi só van. Az ásványvízben lehet olyan speciális makro elem, amelyből literenként sokkal kisebb mennyiség is már lehetővé teszi az ásványvízzé nyilvánítást. Az ásványvizek ion-összetételét ún. Ion-táblázatban ismertetik. Az ásványvizek jellemzéséhez a THAN- féle egyenérték-százalékot és az ionok literenkénti mg tartalmát használják fel (20 egyenérték-százalék feletti érték jelzi a csoportba sorolhatóságot) egy-egy ásványvízben 30 – 50 mikroelem is kimutatható. Jelölése: mval/ liter. A szénsavas illetve szénsavmentes ásványvizek természetes üdítőitalként is használatosak (egyre népszerűbbek!).

Gyógyvíz: tulajdonképpen jogi fogalom, a gyógyvízzé nyilvánítás első kritériuma a termálvízzé nyilvánítás. Ez történhet a gyógyvízzé nyilvánítással egy időben. Következő kritérium, hogy a gyógyvíz kémiai és bakteriológiai szempontból kifogástalan legyen, majd ezt követi az összehasonlító orvosi vizsgálat. Szubjektív – szemi objektív – objektív paraméterek jelentős többsége igazolja a gyógyító hatást (placebóhoz viszonyítva) és több orvos egyértelmű minősítése után, szignifikáns különbség mutatható ki, akkor gyógyvízzé nyilvánítható. A gyógyvízzel történő kezelések általában gyógyhelyeken történnek. A gyógyhellyé nyilvánítás a gyógyvíz hatása és a gyógy klíma hatásának függvényében történik. A gyógyhellyé nyilvánításban a település egészségügyi, infrastrukturális, élelmezési, kulturális viszonyai is szerepet játszanak, valamint egyéb adottságok is számítanak: pl. erdő a közelben, tiszta levegő, sportolási lehetőségek, szórakozási lehetőségek, vendéglátó egységek működése stb.4

4 Vö. Szalay Attila: Mozgásterápia 2011 1. félév

6

2.1.2. Ókortól a XX. századig

Már az ókorban felismerték a gyógyvizek jótékony hatását. A régi görögök azt tartották, hogy „a víz a legjobb” és ezt nemcsak az italra vonatkoztatták, hanem a külsőleg alkalmazott vízre is. Homérosz szerint Odysseos bolyongásai közben izzasztó fürdőket vett időnként, így pihente ki fáradságát. Az ókori fürdőkultusz azonban a rómaiaknál érte el tetőpontját. Seneca leírásaiból ismertek szintén a fürdő üdítő és gyógyító hatásai.Az ókort követte a középkor, mely viszont éles ellentéte lett a korábban kialakult fürdőzési szokásoknak. A kereszténységbe vetett vakbuzgó hit, erősen beépült az emberek mindennapjaiba. Irodalmak számolnak be arról, hogy tiltott volt a tisztálkodás, illetve erkölcsi okokból is tiltott volt a közös fürdőzés.Ez a bigottság, azonban kezdett felszakadozni a XV. században. Európa számos területén, a reneszánsz idején újra virágzásnak indult a fürdőkultusz. Legismertebb ezek közül Franciaország, mely töretlenül fejlődött.5

A gyógy-és termálfürdőkre kiegészítő szolgáltatások épültek: kialakultak a fürdőhelyek, illetve az ezekhez kapcsolódó egészségügyi létesítmények, szanatóriumok. Emellett voltak a gyógyító szent helyek, búcsújáró helyek (Epiadurostól Szentkútig), szintén gyógyvízhez kapcsolódó létesítményekkel.

A fejlődés innentől kezdve a XX. században kettéválik:

1) gyógy tényezőre alapozott gyógyhelyek fejlődése6

2) „medical” turizmus fejlődése7

2.1.3. A magyarországi vízkészlet rövid ismertetése

A rövid bevezető után, szeretnék rátérni a magyarországi gyógyvízre. Mint tudjuk Magyarország gyógy- és termálvíz készlete világszerte elismert. Úgy is emlegetik hazánkat, hogy gyógyvíz nagyhatalom. Termálvízkészletünket tekintve világviszonylatban az ötödik helyen állunk: Japán, Izland, Olaszország, Franciaország után.

A 19. században az Osztrák- Magyar Monarchia fürdővárosai magasan piacvezetők voltak.

5Történelmi adatok alapján http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/egeszseg/2001/2/furdok.htm6 Technológiai fejlődés következtében a fogalom „felfelé” egészségügyi szolgáltatások, és „lefelé” wellness, spa kibővül7 Fejlődik az orvostudomány, már nem szentek gyógyítanak, hanem neves orvosok és gyógy-intézmények, megjelenik az EU-ban a határon átnyúló ellátások szabályozásának igénye

7

Magyarország területének négyötödén található hévíz, vagyis 30°C-nál magasabb hőmérsékletű forrás és kút. Ez köszönhető annak is, hogy az ország területén a geotermikus gradiens értéke a világérték másfélszerese. 8 Budapest területe még inkább eltér az átlagtól. Itt 8-14 méterenként emelkedik a hőmérséklet, melynek oka az országon északkelet–délnyugati irányban végighúzódó törésvonal.

A legsűrűbb, és legnagyobb kiterjedésű hévíztermelő területek az Alföldön helyezkednek el. Bár a hévíz kutak körülbelül egyharmadát fürdésre hasznosítják, csak mintegy 80 kút kapott gyógyvízminősítést; a többit főleg fűtésre vagy különféle ipari célokra hasznosítják. Ennek több indítéka is lehet, mint például bár kedvezőek az adottságok, a szélesebb körű hasznosítást akadályozza a magas beruházási költség.9

13 “gyógyhelynek” minősített településünk van (Balf, Bük, Kékestető, Lillafüred, Balatonfüred, Debrecen, Eger, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Parád, Zalakaros). 385 településen működik termál, illetve gyógyvizű fürdő, ebből 66 minősített gyógyfürdő (9 budapesti). 2011-es adatok alapján 58 gyógyszálloda és 132 wellness- szálloda működik. Ezen felül, egyéb létesítmények, mint például gyógybarlangok, gyógyiszaplelőhelyek és mofetták (szárazfürdők) garantálják a rekreáció és orvosi kezelések sikerességét.10

Budapesten kiemelkedő turistacsalogató fürdők: Széchenyi-fürdő, Rudas- fürdő, Gellért-fürdő, Király-fürdő és a Lukács- fürdő. Budapestet 1937-ben a világ fürdővárosává választották.

„Fővárosunk gyógyvizekben való gazdagsága világviszonylatban is egyedülálló. A budapesti gyógyfürdők közül a legmelegebb a Széchenyi fürdő kettes számú, 1257 méter mély kútja, amelynek vízhőmérséklete 77 °C. Magyarország másik büszkesége a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, a Hévízi gyógytó, amely több mint kétezer éves múlttal büszkélkedhet. A tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, amelyben – bőséges vízhozamának köszönhetően – a víz 85 órán belül teljesen kicserélődik” jegyezte meg Horváth Gergely a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója.11

8 A 100 méterenkénti hőmérséklet emelkedés a földkéregben. A Föld átlagában 3,3°C/100 m. (http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/GeotGrad.htm)9Vö.http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5405:25.tetel&catid=68&Itemid=8410 Vö. http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/A%20gyogyturizmus%20Magyarorszagon.pdf11VITÁL magazin (2001. november 04.): Vida Tünde: Magyarország gyógyvíz nagyhatalom 3. p.

8

A magyar gyógyvíz európai szinten a legjobbnak tudható be. A Mellékletben található egy ábra, mely összehasonlítja a Magyarországot más európai országok gyógyvíz- készletével (Melléklet 1. ábra).

2.1.4. A magyarországi gyógyvizek fajtái kémiai elemzés alapján

egyszerű szénsavas vizek (Maconka, Répcelak, Mihályi) földes meszes vizek (Budapesten Rudas-, Császár-, Gellért-, Lukács-,

Rácz-fürdő, de az ország más pontjain is megtalálható, mint például Csopak, Esztergom, Mohács, Kékkút, Székesfehérvár)

alkalikus vizek (Balf, Bükkszék, Gyopárosfürdő, Békés, Gyula, Makó, Mezőtúr, Szécsény, Szolnok, Szeged stb.)

kloridos vagy konyhasós vizek (Cserkeszőlő, Debrecen, Eger, Hajdúszoboszló, Sóshartyán, de az alföldi sziksós tavaknak is van hasonló gyógyhatásuk, mint például: Kakasszék, Nyíregyháza- Sóstó, Gyopáros)

keserűvizek (Őrmezőn a „Hunyadi János-forrás” és a „Ferenc József-forrás”, a Nagyigmándi „Igmándi- keserűvíz” vagy a Tiszajenői „Mira- keserűvíz”)

vasas vizek (parádi Clarissa-, és István-forrás, mohai Stefánia-forrás) kénes vizek (Budapesten „Imre”-, „Lukács”-, „Rudas”- fürdő egyes

forrásai, Balf több forrása, Parád Csevice-forrás, Harkány és Mezőkövesd fúrt kútjainak vize)

jódos- brómos vizek (Sóshartyáni „Jodaqua”, Debrecen, Hajdúszoboszló, Pesterzsébet)

radioaktív vizek (Rudas-, Imre-, Gellért-fürdő forrásai, Eger, Miskolctapolcai, és a Hévízi-tó)12

egyszerű hévizek (Akratotermák) (Budapesten a Római- fürdő, Pünkösdfürdő, Csillaghegy, Kács fürdő).

Vannak olyan gyógyvizeink, amik hungarikumnak is tarthatók, mint például: Salvus, Mira, Ferenc József keserűvíz, Jodaqua, Borsodi víz, Parádi kénes gyógyvíz és Parádi ásványvíz, Hunyadi János glaubersós gyógyvíz.13

12 A Hévízi-tó a világ legnagyobb termál tava, amely egyszerre különleges természeti képződmény, és gyógyhely is13 Vö. http://www.jomagyararu.hu/magyar-termeszetes-asvanyviz-gyogyviz/gyogyviz/gyogyviz-nagyhatalom-magyarorszag

9

II.2. MAGYARORSZÁGI GYÓGYTURIZMUS JELENLEGI HELYZETE

2.2.1. Magyarország előnye a gyógyturizmusban

Gyógyturizmusnak két fő formája létezik: a sebészeti és a terápiás. A különbség e kettő között egyértelmű, a sebészeti operációt jelent, míg a terápiás a gyógyító kezeléseken való részvételt jelenti. Az orvosi szolgáltatásokra épülő gyógyturizmus, így különösen a sebészeti turizmus, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő üzletága.14

Egyes (főként távol-keleti) országok erre iparszerűen álltak rá. Gyakran emlegetik a gyógyturizmust, úgy, mint „az első világ polgárainak kezelése, harmadik világbeli árakon”, mert többnyire a Föld olyan helyein valósul meg, ahol a sebészeti beavatkozások olcsóbbak, mint a turista hazájában. Magyarország például a fogászati kezelések specialistája (fő küldő országok: Németország, Dánia, Írország, Egyesült- Királyság, Svájc), míg Thaiföld pedig a nemet megváltoztató műtéteké.

A gyógyturizmus, a turizmusnak az, az ága, ahol a legmagasabb az egy vendégéjszakára jutó fajlagos költés (bár a zöme nem a hagyományos turisztikai infrastruktúrában realizálódik).

Spa turizmus („sanus per aquam”): A turizmus azon formája, mely a test pihenésére vagy gyógyítására összpontosít. Főként vízi kezeléseken alapul (gyógy- és termálvizes medencékben, gőzkamrákban, szaunákban). A hangsúly a test gyógyításán, felépülésén és a pihenésen van.15

Összességében a gyógyturizmus egy nagyon komplex csomag- kínálattal áll a rendelkezésünkre: a gyógyvízre alapozott kezelésektől kezdve, a terapeuták által végzett kezeléseken át (melyek lehetnek klasszikus közép- európai fizioterápiás kezelések, vagy klasszikus ázsiai természetes gyógykezelések- masszázsok), szépészeti beavatkozások (plasztikai sebészet, kozmetika, biofodrászat), különböző tornák (víz alatti torna, gerinctorna) és orvosi műtétek, beavatkozások.

14 2006-ban az egészségturizmus világpiacát szakértők (McKinseyand Co.) 60 milliárd dollárra becsülték, 2012-re ez 100 milliárd dollárra növekedhet.15 Vö. Melanie Smith- Puczkó László (2010): Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Budapest, Akadémia Kiadó, 427 p., 109.p.

10

2.2.2. Ösztönzés a gyógyturizmus igénybevételére

ár (olcsóbb szolgáltatás, hiszen többnyire csomagban vásárolhatók, ezáltal a több szolgáltatás igénybe vétele, kedvezőbb árban tűnik fel) minőségi hiány pótlása (más technológia, komfort, megbízhatóság) hozzáférés (várólista elkerülése, gyorsabban hozzáférhető a szolgáltatás)

Típusok ennek megfelelően

–ár-előnytípusú szolgáltatók/országok –minőség-előnytípusú szolgáltatók/országok –hiányt pótló szolgáltatásra alapozott szolgáltatók

Tehát a legfőbb indok, a csodálatos környezetben való gyógyulás, viszonylag alacsony árak mellett, jól képzett szakorvosok hozzáértésével.Magyarország a gyógyturizmus területén nagy hagyományokkal, illetve nemzetközileg elismert referenciákkal rendelkezik. Ennek alapját az ország természeti erőforrásokban való gazdagsága adja (termálvíz, gyógybarlang, mofetta, barlangfürdő). Ezek az erőforrások komplex terápiákat tesznek lehetővé különösen a mozgásszervi és nőgyógyászati betegségeknél. A gyógyüdülőhelyek és exkluzív wellness hotelek széleskörű választékkal állnak a vendégek rendelkezésére.

Ha már a terápiákról, és az orvoslásról is szó esett, fontos említést tenni olyan híres tudósainkról, mint Semmelweis Ignác16 és Szent-Györgyi Albert.17 Sok újítás, felfedezés köszönhető nekik, ami manapság már nélkülözhetetlen lenne az egészségügyi ellátásban.

Magyarországon a speciális technológiát igénylő fogászati, szemészeti, sebészeti beavatkozásokat a magánklinikák végzik, míg a rehabilitációs kezeléseket, daganatos megbetegedések kezelését illetve például a mesterséges megtermékenyítést a közfinanszírozott intézmények nyújtják.Különösen a gyógyvíz alapú rehabilitáció során, mely elsősorban mozgásszervi megbetegedések kezelésére alkalmas, a betegek hozzátartozóikkal együtt érkeznek, ezáltal, nem csupán egészségügyi, hanem szabadidős turizmusról is beszélhetünk. Így tehát a MICE (meeting, incentive,

16 Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, Tabán, 1818. július 1. – Bécs-Döbling, 1865. augusztus 13) magyar orvos, az „anyák megmentője”. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Semmelweis_Ign%C3%A1c)17 Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus.(http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent-Gy%C3%B6rgyi_Albert)

11

congress, exhibition) és az üzleti turizmus szerepe is fokozódik. Magában foglal városnézést, kirándulást, gasztronómiai élményeket.

Összességében a magyar gyógyturizmust jellemzi, hogy széleskörű szolgáltatáskosarat nyújt a wellness- és rekreációs kezeléseken át, a legkorszerűbb eljárásokra alapozott orvosi kezelésekig.

2.2.3. Együttműködési lehetőségek

„A gyógyvízre alapozott élményfürdőkben, gyógyszállodákban családi és csoportos csomagok ajánlhatók, beleértve a modern orvosi fitnessen és rehabilitáción alapuló rekreációt is. Magyarországon igen jó ár-értékarányú a korszerű fogászat és esztétikai sebészet, ezekhez a szolgáltatásokhoz kiemelkedő minőségű hotelszolgáltatás és ellátás/utazásszervezés társul. Az egyetemi klinikák, országos intézetek a speciális megbetegedések korszerű terápiáját tudják biztosítani az európai ár töredékéért, nagyszerű elhelyezési körülmények mellett.”18

2.2.4. A magyar gyógyturizmus szektor új, megjelenő szolgáltatásai

Manapság egyre jobban meghatározóak a magánintézmények szolgáltatásai.19 Általában a határ menti ellátások a fejlettebbek, a nyugati határ mentén a magánszolgáltatások, míg a dél-, és keleti határszélen a közszolgáltatók szerepvállalása a jelentősebb.Potenciális területek a közszolgáltatóknál: ízületsebészet, daganat-terápia, szemészeti műtétek, szívműtétek, érsebészet. 20

A magyar piac számokban 21

(Melléklet 2. ábra)

Az ábra 2007-es adatokat mutat be. Esetszám, és Bevétel (milliárd Ft) alapján vizsgálja a közfinanszírozású-, a magán-, és a gyógy-wellnessintézményeket. Az a következtetés vonható le, hogy a gyógy- és wellness-szállók magyar vendégei voltak a legtöbben (899400 fő), ezt követte a gyógy- és wellness-szállók külföldi vendégeinek száma (444600), majd a fogászat a magánintézményekben. A legkevesebben a közfinanszírozású intézmények államközi elszámolású ellátását vették igénybe (624). A

18 Vö. http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/A%20gyogyturizmus%20Magyarorszagon.pdf19 1. helyen a fogászat, 2. helyen az esztétikai sebészet, 3. helyen a szemészet20Vö.http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/Konf-20091126/Kincses_hajo%202009%20nov.pdf21 Mellékletekben megtalálható az ábra

12

magánintézményekben plasztikai sebészet/szemészet/szülészet esetszámáról nincs információ.A legnagyobb bevétel a fogászatnál mutatkozik (32-50 milliárd Ft), a legkevesebb pedig a közfinanszírozású intézményekben az államközi elszámolású ellátásnál (150 millió Ft).

2.2.5. A gyógyturizmus, mint lehetséges gazdasági kitörés

A gyógyturizmus az ország számára kitörési pontot jelenthet, több szempont alapján is, mint például a szolgáltatásokra épülő ágazatok számának bővítésével, kiemelt szerepet kaphatna az egészségügy, ezáltal az egészségturizmus, benne a gyógyturizmus is.Az egészségturizmus lehet a magyar turizmus megkülönböztető védjegye, mivel a gyógyturizmus a természeti és épített erőforrások, minél nagyobb hozzáadott értékkel történő értékesítését teszi lehetővé.

„Az egészségügy lesz a következő ciklus alapvető hajtóereje- vélte Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság- tudományi Karának egyetemi tanára”. Említette még, hogy az egészségipar kapcsolatát az élelmiszeriparral, a telekommunikációval és a turizmussal újból át kell gondolni, hiszen ezek segítségével kifejleszthető, hogy Magyarországon miben legyen élenjáró.22

Véleményem szerint, ez egy nagyon jó megfontolás, hiszen ha a különböző gazdasági szektorok összefognak, együttes erővel, nagyobb eredményeket érhetnek el, és a magyar gazdaságot előrelendíthetik.

Hagyományok, fennmaradt emlékek, melyekre építhetjük a magyar gyógyturizmust:

A korábban említett Semmelweis Ignác és Szent- Györgyi Albert munkássága kiemelkedő, ám a szakmai közvélemény jóval több nevet ismer, mint Politzertől, Fodor Józseftől a Hültl Hüméren, Szondy Lipóton át a Bárány és Békésyig. Az orvosképzés piacán ma Magyarország jelentős pozíciót foglal el.

22Vö. Népszabadság (2010. március 8.): Danó Anna: Húzóágazat lehet az egészségipar. 12. p.

13

Pető- módszer23 kivitelezése, országos, sőt világszinten újdonságnak számított, és mérvadóvá vált a gyógyászat terén.24

Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete áll a Főiskolából és az Egységes Konduktív Módszertani Intézetből. Ez az épületkomplexum világszerte ismert és elismert, rengeteg külföldi páciens jár ide, illetve az intézmény „utazó” konduktorai pedig számos országban dolgoznak.

2.2.6. Terápiás és sebészeti gyógyturizmus összevetése

Hasonlóságok: orvosi vizsgálat, diagnosztika

Különbségek: a terápiáknál hosszabb időt kell ott tölteni, vagy többször kell visszatérni a kezelési helyszínre. Ennek oka, hogy általában gyógyító erejű természeti kincseket alkalmaznak. A terápiák lehetnek műtét utáni felépülést segítő kezelések, gyakori például a szanatóriumi kezelés. Sebészeti kezelés például a fogászati beavatkozás.A sebészeti célú utazáshoz elengedhetetlen a kórház vagy rendelőintézet, míg a terápiáknál elegendő a gyógyszálló is.

2.2.7. Medical wellness

„Átmenetet képez a gyógy- és wellness turizmus között.” Szakorvos nyújtja a kezeléseket olyan vendégeknek, akik nem betegek, csupán prevenció céljából érkeztek. A turisták tanácsokat kaphatnak, mit hogyan tegyenek egészségük megőrzése érdekében. Főleg Magyarországon, Németországban és Szlovéniában jellemző.25

Formái többek között: plasztikai sebészet, gyógyfürdők és wellness, fogászati turizmus, termékenységi turizmus.

23 Pető András (1893-1967) orvos-gyógypedagógus egyedülálló gyógymódjának alapgondolata az volt, hogy idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, s ezek a tanulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók. Ezért nevezte el módszerét "konduktívnak", rávezetésnek. Az új módszer, hatással volt az egész magyarországi gyógypedagógiai szemléletre, s szerte a világon jelentős változást hozott e területen. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91-m%C3%B3dszer24Vö.http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/Konf-20091126/Kincses_hajo%202009%20nov.pdf25 Vö. Melanie Smith- Puczkó László (2010) Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Budapest, Akadémia Kiadó, 427 p., 127.p.-129.p.

14

II.3. EGÉSZSÉGTURIZMUS, ÉLETMINŐSÉG ÉS MAGYARORSZÁG KAPCSOLATA

2.3.1. Egészségturizmus

Magyarország, mint korábban említettem, Európa vezető egészségturisztikai desztinációinak egyik fontos alanya. Ennek oka főként az ásványi összetevőkben gazdag termálvizek széles választéka, illetve az ezekre épülő turisztikai infra- és szuprastruktúra (gyógyszállodák, gyógyfürdők) megfelelő színvonala. A fürdőkultúra nálunk évezredes hagyományokkal rendelkezik, melynek építészeti emlékei három jelentős korszakot reprezentálnak:

1. római korban Aquincum fürdői jelentették a testi, lelki megújulást2. török hódoltság idején épített fürdők például: Eger, Buda3. Osztrák- Magyar Monarchia időszakában, különösen a XIX.-XX. század fordulóján épült sok fürdőnk, mint a Széchenyi, Gellért, de vidéken is gombamód szaporodtak Hévízen, Nyíregyházán stb.

A fürdők a szocializmus idején inkább csak a hazai turisták körében voltak népszerűek. 1972-ben megkezdte működését a Danubius Szálloda- és Gyógyüdülő Vállalat, mely, azóta is töretlenül fejlődik- Danubius Hotels Group néven. A rendszerváltást követően a magyarországi gyógyfürdők reneszánszukat élik, különösen sok német, lengyel, orosz turista érkezik hozzánk.1990 után jelentős gazdasági, társadalmi átalakulás következett be, melynek egyik „nyertese” a turizmus, pontosabban az egészségturizmus fejlesztésében rejlő, az Európai Unióhoz történő felzárkózást elősegítő lehetőségek felismerése volt. A mai kor embere egészségtelen életmódot folytat, keveset mozog, sokat és rendszertelenül eszik, gyógyszert fogyaszt stb.Ennek „köszönhetően” nyugati mintára nálunk is egyre nagyobb igény mutatkozik az egészséges életmód gyakorlására. Korábbi évtizedek húzóágazatainak (ipar, mezőgazdaság) leépülésével, fokozódó figyelmet kap a turizmus, így a 2000-ben indult gazdaságfejlesztési terv, az úgynevezett Széchenyi- Terv, prioritásként kezelte az gyógyturizmust, és nagymértékű állami forrást biztosított a meglévő fürdők korszerűsítésére, illetve újak létrehozására.

A rehabilitáció:

A gyógyturizmus egyik alappillére a rehabilitáció. A rehabilitáció az a folyamat, amely lehetővé teszi, hogy a fogyatékkal élők, a súlyos vagy tartós

15

betegségben szenvedők elérjék és megőrizzék megfelelő fizikai, szellemi, társas szintjeiket. Egyre több szálloda és fürdő ad lehetőséget az ilyen kezelések igénybevételére, ezzel is növelve látogatói bázisát.Korábban a rehabilitáció a szenvedélybetegekre korlátozódott, mint például alkoholistákra vagy kábítószerfüggőkre. Azonban manapság már a műtét utáni lábadozás időszakában is sokan részt vesznek rehabilitációs programokon.Hazánkban is egyre több lehetőség nyílik rehabilitációs kezeléseken való részvételre, például Hajdúszoboszlón vagy a balatonfüredi Szívkórházban.

2.3.2. Jóllét

Mit is jelent az emberek számára a jóllét?

A megkérdezettek jelentős hányada ad prioritást a pénznek, karriernek, családnak és az egészségnek.

„Annak érdekében, hogy az egészségünket megőrizzük, hogy a társadalmi kapcsolatainkat ápoljuk, hogy a munkában sikeresek legyünk, gyakran elhagyjuk lakókörnyezetünket, így az utazások hozzájárulnak az élettel való elégedettség megfogalmazódásához.” (Richard 1999).

„A jóllét több mint csupán boldogság. Az elégedettség- és a boldogságérzés mellett a jóllét felöleli az egyéniség fejlődését, a kiteljesedést és a közösségben való részvételt is.” NEF (2004)26

Maslow- piramis szerint, az életminőség alapvető tényezője az egészség:

5. Önmegvalósítás4. Önbecsülés3. Szeretet és összetartozás2. Biztonság és védelem1. Fiziológiai szükségletek

A mai világban egyre inkább érték az egészség. Az emberek hajlandóak többet áldozni, azért, hogy fittek, ápoltak, egészségesek legyenek. Ez így is van rendjén. Ennek köszönhető, hogy az egészségturizmus, és ezáltal a gyógyturizmus újból virágzásnak indult.

26 A NEF az emberek szubjektív jólétével foglalkozik.

16

2.3.3. A gyógyfürdőkre alapozott turizmusfejlesztés

A gyógyfürdővel rendelkező települések kereskedelmi szálláshelyein regisztrált forgalmat vizsgálva megállapítható, hogy a nyugati határ mentén fekvő Hévíz, a keleti határnál Hajdúszoboszló, a Balaton környékén pedig Balatonfüred bonyolítja le a legnagyobb vendégforgalmat.A Széchenyi- Terv támogatását Hévíz és Hajdúszoboszló kiválóan kamatoztatta, Balatonfüred kevésbé, melynek oka, hogy fürdője kimondottan gyógyászati célú, és a kórház területén helyezkedik el.2728

A Danubius Hotels Group kiemelkedő példája a hazai gyógyturizmusnak. 30 év alatt kellő tapasztalat birtokába jutott a gyógy-idegenforgalommal kapcsolatban. A tevékenységén jól látható, hogy a természetes gyógy tényezőkre alapozott turizmus a megfelelő, pontos szaktudással párosítva, folyamatos megújulásra és növekedésre képes, miáltal hazánk potenciális húzóágazatává vált a gyógyászat.A Danubius Hotels Group tagjai többek között: Danubius Thermal Hotel Margitsziget, Danubius Thermal Sport Hotel Bük, Danubius Thermal Hotel Sárvár stb.

2.3.4. A turizmus és az életminőség összefüggésének vizsgálata

A turizmus és életminőség kapcsolatának vizsgálatával már több tanulmány is foglalkozott, számos megközelítési módszerrel.

Egy kis ismertető ezekből a tanulmányokból:

1. a frekventált turisztikai célpontokon élők boldogabbak, mint a turisták által kevésbé látogatott települések lakosai (ehhez megfelelő számban kellett megkérdezni a turisztikai célpontokon, és a nem turisztikai célpontokon lakókat, melyből ezt az összefüggést alkották meg)2. szubjektív mutatók: boldogság, munkával való elégedettség, közösség érzése, családi kapcsolatok, társas kapcsolatok, stressz szintje, szabad idő felhasználása, spiritualitás szintje, biztonságérzet, vakáció3. objektív mutatók: várható élettartam, munkavállalói státus, családi állapot, iskolai végzettség, heti munkaórák száma, lakhatási körülmények,

27 A balatonfüredi Állami Szívkórház 1970 óta végzi az országos és regionális ellátás keretében a szív és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelését. (www.bfkor.hu)28 Vö. Michalkó Gábor- Rátz Tamara (2011): Egészségturizmus és életminőség Magyarországon. Budapest, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 179.p., 27-31.p.

17

bűnözési statisztikák, szegénységi küszöb, egészségügyi ellátás, állampolgári jogok.29

A turizmust érintő kérdés, hogy az emberek megengedhetik- e maguknak az utazást, két fontos dologtól függ: egyrészt mennyi a szabadidejük, másrészt mennyi a rendelkezésre álló szabadon elkölthető jövedelmük (diszkrecionális jövedelem).

2.3.5. A gyógyturizmus hatásai

A turizmus, beszéljünk bármely ágáról, mindig jelentős hatással bír környezetére. Ez alatt érthetünk a társadalomra, a környezetre és a gazdaságra kiterjedő hatást.

2.3.5.1. Társadalmi- kulturális hatások

A turizmus társadalmi- kulturális hatásai csak az emberek által lakott területeket érintik. Egy- egy fürdőkomplexum, wellness központ, vagy gyógyszálló megnyitása következtében, megváltozik a lakosság élete. Több lesz az „idegen személy” a településükön, a közlekedésben nagyobb tömegre lehet számítani.A munkavállalók betelepülése jelentős változást okoz a helyiek lélekszáma, életkora, iskolázottsági szintje szempontjából. Gyakori jelenség, hogy ahol gyógy turisztikai központ található, ott vásárolnak nyaralót a turisták, így huzamosabb időt tudnak adott helyen eltölteni, anélkül, hogy rengeteg pénzt a szállásra költenének.Azok a régi épületek, melyek otthont adnak a wellness létesítményeknek, sokat profitálhatnak az újonnan felfedezett népszerűségükből. Azonban előfordul az is, hogy a település arculatába nem illő létesítményt készítenek el, mellyel az összhangot tehetik tönkre.Közösségi szempontból felpezsdül a társasági és kulturális élet. Azonban, ha a közösségi életről szó esett, úgy gondolom a tolerancia fogalmára is ki kell térni. A tolerancia egy nagyon nehéz kérdés ebben az esetben. Nem triviális, azaz magától értetődő az, hogy minden lakos toleráns legyen a turistákkal. Bár ezt várnánk el, de azok, akik nem részesednek közvetlenül a turizmus generálta bevételből, vagy számukra különösen negatív hatást jelent (például zaj, légszennyezés), az nem fog toleránsan viselkedni.Ha már említettem a negatív hatást, felsorolnék még néhányat, ami szerintem jelentkezhet adott településen: a munkaerő többnyire importált (más településről, vagy akár más országból), a nyaralók tulajdonosai nem tekintik 29 Vö. Melanie Smith- Puczkó László (2010): Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Budapest, Akadémia Kiadó, 427 p., 62-64. p.

18

adott települést állandó lakhelyüknek, erőteljesen nő a szezonális lakosok száma és a helyi nyelv háttérbe szorul, mivel az idegen országból érkező turistákkal általában angolul lehet kommunikálni.

2.3.5.2. Környezeti hatások

A környezeti hatásokat két csoportra oszthatjuk: a természeti és az épített környezetet érő hatásokra.Természeti környezet: növény- és állatvilág, elemek, földterület felhasználása. Épített környezethez tartoznak az épületek és az ezeket jellemző építészeti stílusok (ezeket műemlékek őrzik).A növény- és állatvilág akkor játszik különösen fontos szerepet, ha gyógyító hatású barlangról, klímáról esetleg tóról van szó. Ezek adott élőhely részét képezik, így bármilyen fejlesztésük, alakításuk kiemelkedő hatást fejt ki az élővilágra. Parkok, kertek létesítése pozitív, ám a szennyezés és az új fajok honosítása negatív velejárója a terület felhasználásának.Az egészségközpontok elemekre gyakorolt legjelentősebb hatása a túlzott vízfelhasználás, különböző gázok, gőzök, füstök kibocsátása, mely által a tájkép megváltozik.A földterületek felhasználásával változás következik be a vízrajzi és egyéb természetes rendszerekben, a kietlen területeknél azonban ebből előnyt lehet kovácsolni.Épületek szempontjából fontos a helyi stílusok megőrzése, hagyományok ismertté tétele, és a település összképének megvédése. Problémát jelenthet, ha új, a korábbitól jelentősen eltérő stílusok férkőznek be a látképbe.

2.3.5.3. Gazdasági hatások

A gyógyturizmus bármilyen létesítményében, jobb szakképzettségű alkalmazottakra van szükség, mint más tömegturisztikai létesítményben. Ez jelentős gondot okozhat abban az esetben, ha adott település nem rendelkezik megfelelő képzettségű személyekkel, ilyenkor kell más területekről, esetleg más országból munkaerőt toborozni. A gyógyturizmus nem tartozik a szezonális turisztikai szolgáltatások körébe, hiszen egész évben képes nyújtani ugyanazokat a szolgáltatásokat ugyanolyan minőségben, így a munkaerő- fluktuáció30 kevesebb problémát jelent.Ebben az ágazatban többet költenek, más turisztikai ágazatokhoz képest, hiszen a turisták vagy hosszabb ideig maradnak, vagy felsőkategóriás szállodákban szállnak meg.

30 Munkaerő elvándorlása, munkahely elhagyása

19

A lakosságot is érintő gazdasági hatás, az infrastruktúra fejlesztése. Sok település a területén található termálforrás, klíma által lett híres, így egyértelművé válik, e települések úthálózatának, üzlethálózatának, banki hozzáférhetőségének fejlesztése.

A gyógyturizmus multiplikátor-hatást ér el, átlag feletti az egy főre jutó költés, bár ez a költés többnyire a gyógy-, és egészségközpontokban összpontosul. A település imázs fejlődik, ebből egyenes arányossággal levonható, hogy az árak is emelkedni fognak. Az infrastrukturális fejlesztések gyakran oda vezetnek, hogy jelentős különbségek alakulnak ki a turisták által látogatott, illetve nem látogatott területek között.31 A turisták által látogatott területek számára több bevétel keletkezik, könnyebben tudnak fejlődni, míg a kevésbé vagy egyáltalán nem látogatott települések mérföldekkel elmaradnak utánuk a fejlődésben.

31Vö. Melanie Smith- Puczkó László (2010) Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Budapest, Akadémia Kiadó, 427 p., 187.p.-192.p.

20

II.4. GYÓGYTURIZMUSUNK IRÁNYA

2.4.1. A gyógyturizmus marketing tevékenysége

Ha a gyógyturizmus marketingjéről beszélünk, megkülönböztethetünk elsődleges (Hévíz, Balf, Sárvár, Zalakaros, Bük, Hajdúszoboszló, Gyula) és másodlagos (Eger, Budapest) attrakcióval bíró településeket. Míg az első besorolásba kerülő településeknél a gyógyturizmus a legfontosabb turisztikai szempont, addig a második csoportnál nem elsődleges, csupán „kiegészítő” szolgáltatás.

Ahhoz, hogy teljes körű tájékoztatást tudjak nyújtani, meg kell határozni az utazók választását befolyásoló tényezőket:

utazók igénye, a motiváció (ez sok fajta lehet, így például pihenés, feltöltődés, gyógyulás, megelőzés, rekreáció, presztízs vagy életstílus)

célterület adottságai (van- e ott gyógyvíz, iszap, barlang- barlangfürdő, termálvíz, milyen az ottani infrastruktúra, a természeti adottságok, kulturális programok lehetősége, animátorok jelenléte a szállodában)

környezeti tényezők (szervezeti tényezők - mint a piac és a fogyasztók, üzleti környezet - mint a partnervállalkozások, szakemberek, tanácsadók)

vendégek speciális igényei (legfőképpen gyógyulás, aztán élményszerzés, magas szintű kiszolgálás, megfelelő étrend, változatos programok)

4P- modell: +1

Termék (Product): a természetes gyógy tényezőkre alapuló (gyógyvíz), és a nem természetes gyógy tényezőkre épülő (orvosi szolgáltatások) összessége, mely gyógyulást és kikapcsolódást nyújt, személyre szabottan illetve összetett csomagként egyaránt.Ár (Price): kialakítása rendkívül nehéz feladat. Figyelembe kell venni, hogy a túl magas árak kereslet visszaesést eredményezhetnek, - beutalóval, az Országos Egészségpénztár illetve a TB által kedvezmény kapható, akár 14 éves kortól.Hely, értékesítés helye (Place): történhet hagyományosan, egészségpénztáron vagy egészségbiztosítón keresztül.

21

Eladásösztönzés (Promotion): fontos, hogy hol, hány helyen, mekkora felületen jelenik meg a reklám. A jó reklám: tájékoztató jellegű, figyelemfelkeltő és hiteles.Csomag- összeállítás: könnyebben azonosítható a termék, nagyobb profitlehetőség, kedvezmény adható, ezáltal nagyobb az érdeklődés.32 A vendégnek nem kell egyesével összeállítania a programját, hanem egy kész beosztást, programfüzetet kap, amivel ő időt és energiát spórolhat meg.

2.4.2. Gyógyturizmusunk célja a dolgozók szempontjából

Célok közé sorolható, hogy ne az orvosok menjenek el külföldre dolgozni magasabb bérért, hanem a jól fizető vendégeket, hozzuk ide.

Motiválni kell az egészségügyben dolgozókat, mégpedig a legnagyobb motiváló erő a fizetés: lehetőséget kell nyújtani legális többletjövedelem szerzésére, mint például különböző másodállások gyógy- és egészségturizmus intézményeiben.

Ösztönző rendszerek kialakítása: például a vendégek névtelen kérdőívekben értékelhetik az orvosok, masszőrök, ápolók stb. munkáját, ezáltal béremelés adható annak, akivel a vendégek a leginkább elégedettek. Egyfajta versenyt kellene kitűzni a dolgozók között. Ennek csíráját véltem felfedezni Hajdúszoboszlón, és igazán hasznosnak tartom.

2.4.3. A minőségtanúsítási rendszer kialakítása, garancia biztosítása

A rendszer célja a külföldi piacra is dolgozó szolgáltatókról tanúsított hiteles, külső szereplő által ellenőrzött információk szolgáltatása. Ez tulajdonképpen azért jó, mert garanciát nyújt az intézmények szakmai minősége, betegbiztonsága, és ügyfél- orientáltsága szempontjából. Jelentős, hiszen Magyarországra nagyon sok német, osztrák, lengyel, román turista érkezik.

A tanúsítási rendszer információt nyújt:

a szolgáltató tevékenységéről (szolgáltatási spektrumáról),

32Vö.http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5406:27.tetel&catid=68:szabadido-programszervezo-szakmai-ismeretek&Itemid=84

22

az ellátás minőségéről, biztonságáról (esetszámok, szövődmények, alkalmazott technológiák, felszereltség stb.), a kapcsolódó szakmai szolgáltatásokról (pl.: előszűrés, vagy kontroll lehetősége külföldön), a garanciális lehetőségekről (panaszkezelési rendszer, betegjogok érvényesítésének lehetőségei, felelősség biztosítás stb.), a kommunikációs és tájékoztatási lehetőségekről (honlap, nyelvi készségek, on-line helpdesk, tájékoztatás stb.), az ellátás komfortjának színvonaláról (hotelszolgáltatások, ápolási kiegészítő lehetőségek), a betegeknek az igénybevett szolgáltatásokról alkotott véleményéről, a kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokról (transzfer, illetve kapcsolt turisztikai szolgáltatások, partner turisztikai szolgáltatók).33

2.4.4. Állami támogatások, illetve gyógyturizmusunk célcsoportjai

A Széchényi- Terv nemcsak a fürdők építését és felújítását támogatta, hanem azok marketing tevékenységének bővítését is. Manapság egy termék eladásához, nem elegendő. annak megfelelő legyártása, nagyon fontos szerepet kapott mára a marketing. Első lépésként fel kell térképezni a keresletet és a kínálatot.Nagyon jól tükrözi ezt a szemléletet, hogy a fürdő- és kúrahelyszínek, manapság már nem csak az idősebb korosztály igényeinek felelnek meg, hanem a fiatalabbaknak is nyújtanak rekreációs, kikapcsolódásra alkalmas teret. A modern társadalmi betegségek például: stressz, korai derékfájás, a fiatal korosztálynál is fokozottan növelik az igényt az intenzív regenerálódásra.

„Legnagyobb beruházások (milliárd forint)

BERUHÁZÓ HELY ÉRTÉK ÁTADÁS

Aquaworld Zrt. Budapest 17 2008Hungarospa Zrt. Hajdúszoboszló 4,5 2009Ligetfürdő Kft. Szeged 10 2009Hévízi Gyógyfürdőés Szent András Reumakórház Kht. Hévíz 5 2009Esztergomi önkormányzat Esztergom 3,6 2005Makói önkormányzat Makó 3,2 n.a.

33Vö.http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/Konf-20091126/Kincses_hajo%202009%20nov.pdf

23

Debreceni Gyógyfürdő Kft. Debrecen 2,2 2010”34

A gyógy- és termálturizmusunk célcsoportjai:

Az idős korosztályok a klasszikus, gyógyturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások elsődleges igénybevevői. Jellemzőjük a hosszú tartózkodási idő, hiszen egy-egy kúra időtartama átlagban két-három hét is lehet. Ez a korosztály egyben a gyógy- és termálturizmus legnagyobb vevőcsoportja is, amelynek piaci szerepe a jövőben tovább erősödhet az európai társadalom elöregedése miatt. Fő szempont a relaxáció, regeneráció.

A középkorúak elsősorban rekreációs és prevenciós céllal veszik igénybe a gyógy- és termálturisztikai szolgáltatásokat. Mivel a fejlett országok társadalombiztosításában egyre nagyobb szerepet kap a prevenció, ezért a jövőben e keresleti csoport vásárlóerejének növekedése is valószínűsíthető.

A fiatal sokgyermekes családok főként élményfürdőzés céljából keresik fel a gyógy- és termálfürdőket. Ennek a keresleti csoportnak a piaci aránya viszonylag kicsi, ennek ellenére a számok itt is növekedő tendencia felé mutatnak. Mérvadó, hogy ők üdülőhelyet keresnek.

A fiatalabb korosztályok elsősorban a fitnesz és wellness szolgáltatásokat veszik igénybe. Noha ez a vevőcsoport közepes jövedelemmel rendelkezik, piaci részarányuk itt is a növekedő trendet követik.35

2.4.5. Hazai eredményeink

A gyógyvíz alapú szolgáltatásaink nagy hagyományúak, jó ismeretségűek, ma is igen népszerűek, sőt mondhatni egyre népszerűbbek. (A TripAdviser2009-es nyári „Best SpaVacations–Europe” listáján Budapest Isztambul után a második, Hévíz pedig a 13. helyet foglalja el).

Magyarország a fogászati turizmusban jó helyen áll, feljövőben van az esztétikai sebészet, és a wellness turizmus is egyre dinamikusabban fejlődő ágazat. 36

34 Világgazdaság (2009. április 30.): Tarcsai Lívia: Átalakul a vendégkör35Vö.http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5406:27.tetel&catid=68:szabadido-programszervezo-szakmai-ismeretek&Itemid=8436Vö.http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/Konf-20091126/Kincses_hajo%202009%20nov.pdf

24

2.4.6. A gyógyturizmusunk jövője

Kiindulási pozíciónk jó, vagyis a hagyományaink, az adottságaink megfelelnek a fejlődés generálásához. Azonban természetesen nem jelent ez automatikus változást, szemléletváltásra van szükség.A gyógyvíz jelentősége, egyedisége leértékelődött, hiszen a terápiás lehetőségek kibővültek (masszázs, gyógytorna, elektroterápia stb.).

Ennek következményeként, az élményfürdők és egyéb ráépülő szolgáltatások felértékelődnek.

Lehetséges megoldásnak tűnik, hogy a gyógyfürdőket, gyógyszállókat, és egyéb szakosított gyógy intézményeket, kiszolgálás és infrastruktúra színvonalában a wellness és élményfürdők színvonalára kell hozni.A wellness és élményfürdő fejlesztéseket a gyógyvízre alapozottan kellene megvalósítani.A gyógyvízre alapozott szolgáltatásokban növelni kellene a medikális (orvosi) szolgáltatások arányát (medical wellness, reumatológia, ízületi sebészet). A marketing tevékenységekben erősen kell használni a gyógyvíz unikális37 jellegét.

A stratégiai cél, hogy Magyarország az ár-előny típusú szolgáltatás-csoportból a minőség-előny/hiánypótló szolgáltatást nyújtó csoportba kerüljön át.

37 Egyedi

25

II.5. ESETTANULMÁNY - -HAJDÚSZOBOSZLÓ

HUNGAROSPA HAJÚSZOBOSZLÓ (Melléklet 3. ábra)

2.5.1. Hajdúszoboszló jelentőségének bemutatása

Hajdúszoboszló az ország északkeleti részén, Budapesttől 209 km-re, Debrecentől 20 km-re helyezkedik el. Környezete síkság, a Hortobágy folyóba ömlő Kösely- patak partján terül el.Hajdúszoboszló jelentőségét tükrözi, hogy a 2009-es évben a kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégéjszakáinak települési listáján a hazai vizsgálatban második helyet (Budapest után), külföldiek listáján (Budapest, Hévíz, Bük) a negyedik helyet érte el.Köszönheti ezt a fürdőkomplexumának, illetve, hogy folyamatos fejlesztésekkel igazodik az új igényekhez.

A turizmus kínálati oldala mellett jelentős mértékben fejlődött a város infrastruktúrája (tulajdonképpen ez elengedhetetlen, ha a turizmusra akar alapozni). A vendégforgalom a városban, még a 2009-es recesszió ellenére is növekvő tendenciát mutat, különösképp a gyógyturizmus terén.

2009-ben 67 kereskedelmi szálláshellyel rendelkezett a város (49 szálloda, 18 egyéb besorolású). Az elmúlt években egyre inkább nőtt a magánszálláshelyek iránti kereslet, mind a külföldi, mind a belföldi vendégek részéről. A településen a fizetővendéglátás az átlagosnál nagyobb jelentőséggel bír.

Turistacsalogató események:

strandnyitó fürdőbál, fürdő-show, fürdőkarnevál Hajdúszoboszlói Grillétel- és Sörfesztivál Bio- és Borfesztivál Pünkösdi Sokadalom Regionális Néptánc Találkozó Szoboszlói Tavaszi Művészeti Napok

Hajdúszoboszlón járva, érdemes megemlíteni, az „Arany háromszöget”, azaz Hortobágy- Debrecen- Hajdúszoboszló által határolt területet. Ez a térség nagyon sok idegenforgalmi látványosságot rejt magában, többek között: pásztorkultúra- bemutatókat, termálfürdőzést, gasztronómiai érdekességeket.

26

Látnivalók a közelben: Debrecen városa az egyetemmel, református kollégiummal, barokk templommal, Déri Múzeummal. Nem messze található a Hortobágyi Nemzeti Park, Magyarország legnagyobb természetvédelmi területe.

Látható, hogy a turizmus fontos szerepet játszik a város gazdaságában. Foglalkoztatja a lakosokat, növeli a település bevételét, népességmegtartó hatással bír, valamint a turisztikai fejlesztések, a helyi lakosok érdekeit is szolgálják.

A magyar települések fejlettségi szintjének mérésére szolgáló komplex fejlettségi mutató szerint, Hajdúszoboszló Hajdú- Bihar megye harmadik legfejlettebb települése, az országos viszonylatban pedig az első tíz között szerepel.38

2.5.2. Hungarospa Hajdúszoboszló története

Idén volt szerencsém a magyar gyógyturizmust közelebbről is megismerni, hiszen egy hetet töltöttem el a Hungarospa Hajdúszoboszlón, Európa legnagyobb fürdőkomplexumában. Röviden szeretném bemutatni magát a fürdőt.

1925-ben 75 °C-os víz tört a felszínre földgáz társaságában, melynek gyógyító hatását hamar be is bizonyították. A kutatások, a híres tudós Pávai Vajna Ferenc39 nevéhez fűződnek.A Hajdúszoboszlón található vízről két elismert egyetemi tanár így nyilatkozott:

„Analysisünk szerint a hajdúszoboszlói mélyfúrásból eredő víz alkalikus-jódos-brómos-konyhasós hévíznek minősítendő. Egybevetve a chémiai analysis adatait a víz igen magas hőmérsékletével kimondható, hogy a maga nemében egyedülállónak tekinthető, hozzá hasonló összetételű és hőmérsékletű víz - a rendelkezésünkre álló analysisek alapján - nem ismeretes." Dr. Bodnár János

"... a fizikai chemia szempontjából rendkívül érdekes vonása a hajdúszoboszlói vizeknek, hogy töménységükben és összetételükben aránylag igen közel állanak az emberi szövetnedvek összetételéhez. Különös figyelmet érdemel a tengeri fürdőkkel való összehasonlítása, hiszen a hajdúszoboszlói

38 Vö. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/hajduszob.pdf39 Élt 1886-1964; tudós, geológus, a „hévizünk atyjának” nevezik

27

víz maga sem más, mint trias-kori tengerek felidézett szelleme. Konyhasótartalmánál fogva körülbelül ötszörösen hígított tengervíznek tekinthető, de a tengervíztől eltér csekély magnézium, calcium és jelentékeny hydrocarbonat tartalmánál fogva. Ennek dacára éppoly joggal használható úgy a gyógyításra, üdülésre, mint bármely más olyan tengeri fürdő, mely vizének hígítottságánál fogva hasonló töménységű." Dr. Dalmady Zoltán

1927. július 26.-án megnyílt a fürdő. Azóta eltelt több mint 80 év, Hajdúszoboszló folyamatosan fejlődik. A fürdőnek köszönhetően a turizmusa kiemelkedő, évente rengeteg külföldi turista is érkezik ide. A turisták főként németek, lengyelek, románok, szerbek, de természetesen bővelkedik hazai vendégekkel is.1996-tól nyitotta meg kapuit a fürdő gyógy-szanatóriuma, a Hotel Thermál Terápia, melyhez saját fürdőépületet emeltek a strand mellé.2000-ben Phare támogatással megvalósult az Aqua Park, mely további vendégek számára vált csalogatóvá.2005. július végén megnyílt a háromcsillagos Hungarospa Thermal Hotel. 2008-ban megkezdődött Hajdúszoboszló történetének legnagyobb turisztikai beruházása, az Aqua Palace fedett élményfürdő kivitelezése. 2010 óta széleskörű szolgáltatással áll a vendégek rendelkezésére. Ezáltal „négy évszakos fürdővárossá” nőtte ki magát, mivel fedett medencéivel már nem csak nyáron, hanem egész évben tudja fogadni a turistákat.Igazán jelentős versenytárs nem akad a környéken, és bár a román határhoz közel helyezkedik el, csak kamatoztatni tudja ezt lehetőséget.

2.5.3. Gyógykezelések, gyógyfürdők a Hungarospa Hajdúszoboszlóban

A „szoboszlói” gyógyvíz hatásai:

A gyógyvize rendkívül összetett, sokféle ásványi anyagot tartalmaz, így többek között alkáli-klorid, jód, bróm, hidrogén-karbonát, nátrium-klorid, kalcium, fluorid, mangán és magnézium.

„A gyógyfürdőben alkalmazott fürdőkúra gyógyító hatást fejt ki a következő betegségek esetén:

Idült ízületi gyulladások (polyarthritis chr.sec.). Degeneratív ízületi elváltozások (arthrosis). A gerinc különféle idült gyulladásos degeneratív megbetegedései

(spondylosis M.Bechterew, chondrosis). Idült idegfájdalmak, ideggyulladások (neuralgia, neuritis).

28

Heine Medin kór utáni, valamint agyvérzés, agyműtét, vagy más okból kialakult bénulások utókezelése

Idült izomfájdalmak (myalgia). Sérülések, sportsérülések utókezelése. Elhúzódó, nehezen gyógyuló csonttöréseknél a callusképződés

elősegítése. Érszűkületek egyes formái Idült nőgyógyászati megbetegedések (adnexitis, chr.). Meddőség. Idült bőrbetegségek (ekcéma, psoriasis, pruritus).”40

A gyógyfürdőben több mint negyven féle kezelést lehet igénybe venni. Ha a leghatékonyabban szeretnénk eljárni, akkor a különféle kezeléseket kombinálni kell. A kezelések közül csak, hogy néhányat említsek: gyógy-, frissítő-, sportmasszázs, tangentor (víz alatti vízsugármasszázs), víz alatti torna, súlyfürdő, iszapkezelés és elektro-, és fényterápiás kezelések, szénsavas fürdő.

A gondosan megtervezett programcsomagok, az Aqua- Palace szolgáltatásokkal együtt, tovább növelik a turisták élményét.

40Vö. http://www.hungarospa.hu/hungarospa/gyogyviz

29

2.5.4. A Társadalombiztosítás jelentősége

2.5.4.1. Társadalombiztosítás által támogatott kezelések

Azzal mindenki tisztában van, hogy vannak bizonyos gyógyszerek, amelyeket támogat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amennyiben olyan magyar állampolgárról van szó, aki rendelkezik TB kártyával is. Ez a támogatás igényelhető még gyógyászati segédeszközökre is, így például talpbetétre, valamint néhány szolgáltatásra is. Ez esetben kritérium, hogy adott személy már betöltötte 14. életévét.

A mai felgyorsult világban, már nemcsak az időseket gyötrik hát- és derékfájások, gondoljunk csak arra, mennyit kell számítógép előtt görnyedni. Erre nagyszerű megoldás, hogy a reumatológus szakorvosok évente két alkalommal 4*15 kezelést írhatnak fel a pácienseknek. Az ok nem kell, hogy rehabilitáció legyen, elegendő egyszerű prevenció is. Az OEP abban az esetben támogat, ha a vény kiállításától számított harminc napon belül megkezdődik a kezelés.

Erre lehetőség nyílik például Hévízen a Hotel Aquamarinban, Mátyás Király Gyógyszállodában (Hajdúszoboszló), illetve a korábban említett Hungarospa-ban.Támogatandó kezelések közül néhányat megemlítenék: iszapkezelés, masszázs, gyógytorna, súlyfürdő, gyógyvizes fürdő, víz alatti vízsugármasszázs.Fontos megjegyezni, hogy a TB bizonyos esetben, külföldön végrehajtott kezeléseket is támogat. Ilyen eset lehet, ha valaki speciális, csak külföldön elvégezhető műtétre vár, és anyagilag önmaga nem tudná finanszírozni. Szépészeti beavatkozásokat is lehet OEP támogatással végrehajtatni, viszont csak akkor, ha az egészség szempontjából szükséges a műtét.

A támogatás csakis állami kórházakban érvényesíthető. 41

Ezen kívül létezik az úgynevezett OEP Európai Egészségbiztosítási Kártya, mely az átmeneti jelleggel egy másik uniós tagországban tartózkodó személy számára orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogosít.

Több vita is felmerült azzal kapcsolatban, hogy az uniós szabadságjogok kiterjednek- e, a gyógyulás helyszínének megválasztására is, tehát például Franciaországba utazzon valaki szívátültetésre. A vita azért is alakult ki, mert

41 Vö. http://www.femina.hu/egeszseg/3_dolog_amit_tamogat_az_oep

30

az Európai Bizottság szerint, „ha megengedik, hogy a betegek ide- oda utazgassanak egészségügyi szolgáltatásokért, akkor a tagállamok képtelenek lesznek ellenőrzésük alatt tartani az egészségügyi költségvetéseket.”42

Úgy érzem, van realitás alapja a Bizottság félelmének, viszont akkor felmerül a kérdés, hogy ténylegesen, mit foglal magában az Európai Uniós szabadságjog. Erről hosszas elmélkedéseket lehetne folytatni.

42 Népszabadság (2008. január 21.) Pócs Balázs: Gyógyulás (szinte) határok nélkül. 9. p.

31

2.5.4.2. TB által támogatott kezelések a Hungarospa Hajdúszoboszlóban

A fürdő orvos igazgatója Dr. Oláh Mihály, az ő vezetésével látják el feladataikat a reumatológusok.

„A TB által támogatott gyógykezelések a következők:

01 termál gyógymedence02 kádfürdő03 iszappakolás04 súlyfürdő05 szénsavas fürdő06 orvosi masszázs07 víz alatti sugármasszázs08 víz alatti csoportos torna09 komplex gyógyfürdő ellátás”

A gyógyfürdői kezelések alkalmazásánál vannak ellenjavallatok. Többek között nem látogathatják a fürdőt, rákos, heveny gyulladásos megbetegedésben, keringési és vérnyomás problémákban, fertőző bőrbetegségekben szenvedők.

A termálfürdő fedett csarnokában három medence található, 32-34°C,34-36°C,36-38°C-os vízzel. A medencék a mozgáskorlátozottak számára is ki vannak alakítva. (Melléklet 4. ábra)Négy nyitott medencével is rendelkezik. Az épületkomplexum földszintjén találhatók az orvosi rendelők, gyógytornaterem, a víz alatti vízsugármasszázs terem. Az emeleten a masszázs kezelőhelyiségek, és tágas pihenők vannak.43

43 Vö. http://www.hungarospa.hu/hungarospa/gyogyfurdo

32

2.5.5. Személyes élményeim Hajdúszoboszlón

Fejezetem elején írtam, hogy egy hetet töltöttem el Hajdúszoboszlón. Céljaim között szerepelt a pihenésen kívül az is, hogy mélyebb betekintést nyerjek a hazai gyógyturizmus világába.

Korábban említett TB támogatást, most én is igénybe vettem, ezáltal még a diákjegy árától is kedvezményesebben jutottam be a fürdőkomplexumba.Én személy szerint masszázs és víz sugármasszázs kezelésen vettem részt mindennap. Ezek 10-10 percesek voltak. Mivel a belépőjegy tartalmazta a strandbelépő árát is, így a nap többi részét ott töltöttem el.

A személyzet munkájával teljes mértékben meg voltam elégedve, alaposan, gondosan végezték el a feladataikat. Az épületben sok gyógymasszőr dolgozik, hiszen a kezelések nagy részét csak ilyen képesítéssel lehet elvégezni.

A gyógyfürdőben, annak ellenére, hogy fiatalok számára is igényelhető a kedvezmény, többnyire az idősebb korosztály volt jelen. A gyógyfürdőből egyenesen ki lehetett menni a strandra.

A strandon viszont természetesen már több volt a kikapcsolódni vágyó család és fiatal. A strand területe közel 30 hektáros, így számtalan medence található.Van több gyermekmedence, úszómedence, hullámmedence, pezsgőmedence, az úgynevezett mediterrán medence stb. Naponta többször részt lehet venni aquafitnesz-en is.

Ezen kívül rengeteg étterem és étkezde közül lehet válogatni, és változatos időtöltést kínál a Hungarospa Hajdúszoboszló az idelátogató vendégeknek.Számomra egy nagyon kellemes élményt nyújtottak.

33

II.6. Módszertani szakirodalmi alapok

SWOT- és PEST elemzés összevetése, a Potenciál csillag módszer elvetése

A SWOT- analízis a piaci mikro- és makrokörnyezet elemzési módszere, mely a következő szavak rövidítéséből áll: Strengths (erősségek), Weaknesses (gyengeségek), Opportunities (lehetőségek), Threaths (veszélyek).

„Hogyan lehet elrontani?

Az elemzések egyetlen eszközeként alkalmazzákMegelégednek a lista összeállításávalElmarad a mezők értelmezése- szakmai hibákNem építik be a döntésekbe az eredményeket”44

A PEST- analízis segítségével makrokörnyezeti elemzést tudunk elvégezni. A kifejezés, a következő angol szavak rövidítéséből tevődik össze: Political (politikai), Economic (gazdasági), Socio-cultural (társadalmi- kulturális), Technological (technológiai).

„Külső környezet elemzéseP.E.S.T. analízisPolitikai tényezők• monopol törvények• környezetvédelmi jogszabályok• adópolitika• külkereskedelmi szabályzások• munkajog• kormány stabilitása• Európai integráció

Gazdasági tényezők• üzleti ciklusok• a bruttó nemzeti termék trendje• kamatlábak• pénzellátás• infláció• munkanélküliség• szabadon felhasználható jövedelmek• energia költségek

Társadalmai tényezők• népesedési folyamatok• jövedelem eloszlás• társadalmi mobilitás• változás az életstílusban• fogyasztói érdekvédelem• az oktatás színtje

Technológiai tényezők• a kormány kutatási költségvetése• az ipar összpontosítása a technológiai erőfeszítésekre• új felfedezések, fejlesztések• a technológia átvitel sebessége• elavulási ráta”45

44 Vö. http://interm.gtk.gau.hu/temp/vallgazd/11-swot-bsc.pdf45 Vö. http://interm.gtk.gau.hu/temp/vallgazd/11-swot-bsc.pdf

34

Mind a kettő helyzetelemzés, mely rendkívül fontos a vállalkozások, illetve jelen esetben egy konkrét ágazat stratégiai tervének elkészítéséhez, a jövőbeni célok megtervezéséhez és kivitelezéséhez.

A SWOT segítségével jobban lehet építeni az erősségekre, fejleszteni a gyengeségeket, kihasználni a felmerülő lehetőségeket, és elkerülni a veszélyeket. Meg lehet határozni, miben jó adott vállalkozás, miben lehetnének jobbak, milyen új trendek várhatók, amiket ki lehetne használni, valamint milyen gyengeségek merülnek fel, melyek már veszélyforrást is jelentenek.

A PEST- elemzést többek között a piacra lépés előtt, vagy egy új szolgáltatás/ termék bevezetése előtt szokták elvégezni. Ilyen kérdésekre keresik a választ, mint például, hogy mennyire stabil az adott politikai helyzet, mekkora az infláció, milyenek a fogyasztói szokások, illetve a technológia hogyan befolyásolja az értékesítést.

A harmadik módszer, mely felmerült a Potenciál csillag módszer. „A potenciálcsillag módszer lényege, hogy a módszer egy kialakított értékelési rendszert ad a szakértő kezébe, mely a felmérések során egy irányvonalat mutat, valamint logikus vázba foglalja az értékelés folyamatát.

A szoftver lehetőséget nyújt nekünk arra, hogy több értékelés végeredményét egymásra fektetve összehasonlítsuk az értékelésben részt vevők erős, ill. gyenge tulajdonságait, ezeket kilistázzuk és dokumentáljuk. Analízis típus kiválasztás:

Vállalatpotenciál Településpotenciál Project értékelés Ipari park / vállalkozási övezet Vállalatpotenciál - KKV I verzió”46

Azonban ez a módszer túl bonyolultnak, és szubjektívnek bizonyult, így a továbbiakban az első két módszerrel dolgozom.

A következő fejezetemben tehát a SWOT- és a PEST- elemzést fogom bemutatni a hazai gyógyturizmusra vonatkozóan.

46 Vö. http://interm.gtk.gau.hu/miau/remete/pcsm.html- Diavetítés (PPT)

35

III. ADATOK, MÓDSZEREK

III.1. MAGYARORSZÁG HELYZETÉNEK FELTÉRKÉPEZÉSE, VESZÉLYEI

Ebben a fejezetemben konkrét adatokra alapozva (tény-alapú szakpolitizálás) szeretném bemutatni a hazai gyógyturizmus helyzetét. Az adataim a 2004-2011-es időszakot ölelik fel. Az évenkénti részletes elemzés megtalálható a Mellékletek között. (Melléklet 5.-12. ábra)

3.1.1 Adatok forrása

Az adatok, amikkel dolgoztam, a www.ksh.hu, illetve az www.itthon.hu internetes oldalakról származnak. Mindkét oldal, számos a turizmussal kapcsolatos táblázatot, elemzést tartalmaz, így sikeresen találtam köztük olyanokat is, amik a gyógyturizmus témaköréhez illeszkednek. Az adatok segítségével elkészített objektum- attribútum mátrix (későbbiekben OAM), három fő ismérv szerint van felosztva: vendégek száma, vendégéjszakák száma, átlagos tartózkodási idő. (Melléklet 13. ábra)

3.1.2. Adatgyűjtés nehézségei

Annak ellenére, hogy a téma fontos, és aktuális, mégsem állt rendelkezésre egy egységes adatbázis, amely magában foglalja a hazai és nemzetközi gyógyturizmusra vonatkozó adatokat éves bontásban. Több dokumentumból összegyűjtve, tudtam elkészíteni a szakdolgozatom szempontjából fontos táblázatot. (Melléklet 13. ábra).

3.1.3. Objektumok

A vizsgált objektumok 2004-től 2011-ig az évek, azaz Magyarország elmúlt, statisztikailag lezárt, legutóbbi 8 éve.

Ezen adatok segítségével nominálisan meg tudjuk vizsgálni, hogy adott évben mekkora forgalma volt a magyarországi gyógyturizmus intézményeinek. Az OAM alapján triviálisan érzékelhető, hogy a korábbi évhez képest növekvő vagy csökkenő tendencia mutatható- e ki az attribútumok kapcsán.

36

Sajnos azonban az, hogy valami nő, csökken, vagy stagnál, önmagában nem mértékadó jelzés: minden a keretfeltételek alakulásától függően értelmezhető csak korrekt módon. Egy növekedés önmagában nem feltétlenül pozitívum, ha a növekedési potenciál nem került érdemben kiaknázásra, s egy csökkenő adat sem lehet magától értetődően problémás, ha egy lényegesen nagyobb potenciális csökkenést sikerült a mindenkori döntéshozóknak tompítani.

3.1.4. Attribútumok

Az attribútumok, vagyis az OAM oszlopba felvett tulajdonságok a következők:

vendégek száma (mértékegység: ezer fő) külföldi vendégek száma (mértékegység: ezer fő) belföldi vendégek száma (mértékegység: ezer fő) vendégéjszakák száma (mértékegység: ezer) külföldi vendégéjszakák száma (mértékegység: ezer) belföldi vendégéjszakák száma (mértékegység: ezer) átlagos tartózkodási idő (mértékegység: darab (éj)) külföldi vendég átlagos tartózkodási ideje (mértékegység: darab (éj)) belföldi vendég átlagos tartózkodási ideje (mértékegység: darab (éj)).

Az elemzések szempontjából minden egyes attribútum irányultsága magától értetődő legitimitás mellett: a minél nagyobb, annál jobb elvet kell, hogy kövesse.

37

III.2. ALKALMAZOTT MÓDSZER BEMUTATÁSA

3.2.1. A módszertani választás indoklása

A választásom a SWOT- elemzésre esett, mert segítségével átfogó képet tudok adni a hazai gyógyturizmus helyzetéről. Meg tudom határozni, mely években volt nyereséges, és azok mintájára, hogyan kellene folytatni a turisztikai szektor gazdasági irányítását.A SWOT- elemzés, mint korábban írtam a piaci mikro- és makrokörnyezet elemzési módszere, mely a következő szavak rövidítéséből áll: Strengths (erősségek), Weaknesses (gyengeségek), Opportunities (lehetőségek), Threaths (veszélyek).

3.2.2. A módszer testre szabása

Ebben a fejezetben bemutatásra kerülnek a gyógyturizmus stratégiai fejlesztését megalapozni képes módszertan konkrét alkalmazási feltételei.

A vendégek száma, a vendégéjszakák száma és az átlagos tartózkodási idő az egymást követő években, a hasonlóság- elemzés módszerével lett vizsgálva. Minden egyes attribútum bontva van belföldi és külföldi vendégekre egyaránt.

OAM

Összes vendég száma (ezer fő)

Külföldi vendégek száma (ezer fő)

Belföldi vendégek száma (ezer fő)

Összes vendég-éjszaka (ezer)

Külföldi vendég-éjszakák (ezer)

Belföldi vendég-éjszakák (ezer)

Átlagos tartózkodási idő

Külföldi vendég tartózkodási ideje

Belföldi vendég átlagos tartózkodási ideje

Y (pont)

2004 655 319 336 2496 1485 1011 4 5 3 1000

2005 727 347 380 2721 1573 1148 3,7 4,5 3 1000

2006 729 323 406 2653 1408 1245 3,6 4,4 3,1 1000

2007 763 317 447 2733 1392 1341 3,6 4,4 3 1000

2008 766 310 456 2695 1356 1339 3,5 4,4 2,9 1000

2009 683 285 397 2453 1274 1179 3,6 4,5 3 1000

2010 751 306 445 2571 1296 1275 3,4 4,2 2,9 1000

2011 646 244 402 2201 1032 1169 3,4 4,2 2,9 1000

14. ábra: A kiinduló OAM Forrás: saját számítások

A hasonlóság- elemzés első rétege az egyes objektumok egymással való versengését, az ideálhoz való elvi közelséget méri (Y0-modell, avagy antidiszkriminációs számítás). Az Y (a következményváltozó) értékei ezért konstansak (1000), vagyis a modell arra keres bizonyítékot, hogy van-e okunk bármely vizsgált évet a többi év tekintetében

38

legjobbnak/semlegesnek/legrosszabbnak nevezni, vagy minden év másként egyforma (egyformán értékes)?

Ezt követően az attribútumokhoz tartozó értékek, és a fentebb jelzett irányok (minél nagyobb érték, annál jobb elv) alapján, sorszámozva meghatároztam, hogy az évek során egymáshoz képest milyen változások következtek be. Szerencsére elvégezhető volt a művelet, hiszen az adatok „darab”, illetve embereknél „fő” mértékegységgel vannak ellátva, így rangsorolhatók.

direkt

Összes vendég száma (ezer fő)

Külföldi vendégek száma (ezer fő)

Belföldi vendégek száma (ezer fő)

Összes vendég-éjszaka (ezer)

Külföldi vendég-éjszakák (ezer)

Belföldi vendég-éjszakák (ezer)

Átlagos tartózkodási idő

Külföldi vendég tartózkodási ideje

Belföldi vendég átlagos tartózkodási ideje

Y (pont)

2004 7 3 8 6 2 8 1 1 5 1000

2005 5 1 7 2 1 7 2 2 2 1000

2006 4 2 4 4 3 4 3 4 1 1000

2007 2 4 2 1 4 1 3 4 2 1000

2008 1 5 1 3 5 2 6 4 6 1000

2009 6 7 6 7 7 5 3 2 2 1000

2010 3 6 3 5 6 3 7 7 6 1000

2011 8 8 5 8 8 6 7 7 6 1000

15. ábra: Évek rangsorolása az attribútumok alapján Forrás: saját vizsgálat

Ebből a táblázatból látszik, hogy az összes vendégek száma a legtöbb 2008-ban volt, a legtöbb külföldi 2005-ben érkezett hozzánk, és szintén 2008-ban regisztrálták a legtöbb belföldi vendéget a gyógyszállodák.Az összes vendégéjszakák sorában a 2007-es év áll az élen, a külföldi vendégéjszakák száma 2005-ben volt a legmagasabb, a belföldi vendégéjszakák pedig 2007-ben.Az átlagos tartózkodási idő 2004-ben volt a leghosszabb, a külföldiek tartózkodási ideje szintén ekkor volt a legmagasabb, a belföldieké pedig 2006-ban.Jól látható, hogy a gazdasági világválság kirobbanását követő évek (2009,2010,2011) egyike sem jeleskedett magas mutatószámokkal, illetve alacsony rangsorértékekkel.

39

III.3. EREDMÉNYEK

Ebben a fejezetemben az analízisek eredményei kerülnek bemutatásra.

A következő táblázatban a vizsgált évekre vonatkoztatott becsléseket találhatunk. Ezek megadják, hogy Magyarország az egyes években alul- vagy éppen túlteljesített-e a gyógyturizmus ideálját illetően. A „Hitelesség” oszlop, saját magam biztosítására készült el, annak érdekében, hogy kiderülhessen, a becslések módszertanilag kellően megalapozottak-e.Az önellenőrzés lényege: egy inverz tanulási folyamatban (vö. tagadás tagadása = igenlés) elvárható, hogy a direkt tanulási eredmények tükörképet kapjuk minden egyes objektum esetében. Ha nem, akkor az adott objektum továbbelemzése nem célszerű az éppen rendelkezésre álló adatok alapján.

Évek Becslés(pont)

Tény+0 (pont)

Delta(pont)

Delta/Tény (pont) Hitelesség SW(OT)

2004 996,4 1000 3,6 0,36 hiteles W2005 996,4 1000 3,6 0,36 hiteles W2006 1013,3 1000 -13,3 -1,33 hiteles S2007 1016,3 1000 -16,3 -1,63 hiteles S2008 1011,3 1000 -11,3 -1,13 hiteles S2009 996,4 1000 3,6 0,36 hiteles W2010 993,4 1000 6,6 0,66 hiteles W2011 976,5 1000 23,5 2,35 hiteles W16. ábra: Magyarország gyógyturizmusának teljesítményeForrás: saját vizsgálat

A 2004-2011közötti időszakra a delta értékek iránya (meredeksége) =-2,5, azaz egyre romlik a helyzet, ami veszélyként (T) értékelhető a teljes időszak egészére nézve.

Az ábra színeinek fontos üzenete van. Így különíthető el, hogy 2006/2007/2008-as esztendő túllépte a hipotézis által megadott alapértéket (1000), tehát a gyógyturizmus relatíve sikeres ágazat volt (zöld). A 2004/2005/2009/2010- es év semlegesnek mondható (sárga), vagyis, a küszöbértéktől jelképesen/kismértékben eltérő eredményt produkált. A 2011-es esztendő azonban relatíve aggasztónak tűnik (piros), jóval kevesebb, mint a becslés szerinti 1000-es küszöbérték.

40

Az önmagukban is dinamikus objektumok egymással való versengésének szemléltetésére készült a következő ábra:

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012950

960

970

980

990

1000

1010

1020

Becslés

Becslés

17. ábra: Az objektumok versenyének alakulása Forrás: saját számításokJelmagyarázat: X- tengely: évek; Y- tengely: idealítási pontszám,

Az ábrán látható, ami már a táblázatból is következtethető volt, vagyis az, hogy 2004-et követően megindult a relatív fejlődés a gyógyturizmusban, ez 2007-ben tetőzött, majd ez tendencia, relatív hanyatlásba csapott át.Nagyon fontos tehát, hogy odafigyeljünk a gyógyturizmusra, mert a globális értékelés alapján a közelmúlt kevésbé tűnik előnyösnek, mint a régebbi időszakok, vagyis a környezeti hatások és a döntések eredőjének eredménye aggodalomra ad okot. Természetesen felfogható ez egy átmeneti hullámvölgynek is, főként a gazdasági helyzet miatt, de akkor sem szabad figyelmen kívül hagyni. A belföldi (magyar) adatok önmagukban nem adnak érdemi magyarázatot a miértekre. Egy hasonló logikájú nemzetközi összehasonlításban a hazai pozíciók tovább realizálhatók lennének. Az okok feltárására turisztikai termelési függvények megalkotása lenne szükséges, melyekhez szükséges adatok alapvetően hiányoznak, így ebben a dolgozatban ezen utaláson túl tovább nem kezelhetők. (A termelési függvények inputoldalán a turisták számát, az itt tartózkodási idő, a költekezést befolyásoló tényezőket kellene bemutatni tudni, míg a most vizsgált attribútumok ezek következményváltozóiként lennének értelmezhetők. Az modellépítés eredménye egy-egy szimulátor lenne, mely képes lenne megadni: mennyi lenne az elvárható turistalétszám, ha a keretfeltételek adott kombinációja fennáll.)

41

3.3.1. SWOT- analízis

A hasonlóság-alapú SWOT elemzés az ideáltól való eltérés már bemutatott elemzésének mélyrétege. Itt arra keressük a választ, vajon melyik rendelkezésre álló attribútum esetén mely objektum milyen irányban és mértékben tér el hitelesen a normától, vagyis attól az értéktől, mely az ismert keretfeltételek függvényében elvárható lenne?

  2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2004-2011

Összes vendég száma (ezer fő) S W W W S S W W O

Külföldi vendégek száma (ezer fő) W W S S S S S S T

Belföldi vendégek száma (ezer fő) W W S S S W S S T

Összes vendég-éjszaka (ezer) W S S S S S S S T

Külföldi vendég-éjszakák (ezer) S W W W S W S S T

Belföldi vendég-éjszakák (ezer) S S W W W S W W O

Átlagos tartózkodási idő W S S S S S S S TKülföldi vendég átlagos tartózkodási ideje S S W W S S S S TBelföldi vendég átlagos tartózkodási ideje E E E E E E E E EY0-modell eredményei W W S S S W W W T

Hitelesség (Y0 vs. attribútum rétegek) 4:9 W 4:9 W 4:9 S 4:9 S 7:9 S 2:9 W 2:9 W 2:9 W 6:9 T

18. ábra: SWOT- elemzés Forrás: saját vizsgálat

42

A táblázat azt mutatja meg, hogy az egyes években mi számított erősségnek (S), gyengeségnek (W), lehetőségnek (O), veszélynek (T).

ERŐSSÉGEK ÉS GYENGESÉGEK:(Erősség: tény> norma) (Gyengeség: tény <norma)

Összes vendég száma (ezer fő):

2004: A gyógyturizmus a 2004. évi vendégek száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2005: A gyógyturizmus a 2005. évi vendégek száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2006: A gyógyturizmus a 2006. évi vendégek száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2007: A gyógyturizmus a 2007. évi vendégek száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2008: A gyógyturizmus a 2008. évi vendégek száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2009: A gyógyturizmus a 2009. évi vendégek száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2010: A gyógyturizmus a 2010. évi vendégek száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2011: A gyógyturizmus a 2011. évi vendégek száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.

Külföldi vendégek száma (ezer fő):

2004: A gyógyturizmus a 2004. évi külföldi vendégek száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2005: A gyógyturizmus a 2005. évi külföldi vendégek száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2006: A gyógyturizmus a 2006. évi külföldi vendégek száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2007: A gyógyturizmus a 2007. évi külföldi vendégek száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2008: A gyógyturizmus a 2008. évi külföldi vendégek száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2009: A gyógyturizmus a 2009. évi külföldi vendégek száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2010: A gyógyturizmus a 2010. évi külföldi vendégek száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.

43

2011: A gyógyturizmus a 2011. évi külföldi vendégek száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.

Belföldi vendégek száma (ezer fő):

2004: A gyógyturizmus a 2004. évi belföldi vendégek száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2005: A gyógyturizmus a 2005. évi belföldi vendégek száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2006: A gyógyturizmus a 2006. évi belföldi vendégek száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2007: A gyógyturizmus a 2007. évi belföldi vendégek száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2008: A gyógyturizmus a 2008. évi belföldi vendégek száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2009: A gyógyturizmus a 2009. évi belföldi vendégek száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2010: A gyógyturizmus a 2010. évi belföldi vendégek száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2011: A gyógyturizmus a 2011. évi belföldi vendégek száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.

Összes vendégéjszaka száma (ezer):

2004: A gyógyturizmus a 2004. évi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2005: A gyógyturizmus a 2005. évi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2006: A gyógyturizmus a 2006. évi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2007: A gyógyturizmus a 2007. évi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2008: A gyógyturizmus a 2008. évi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2009: A gyógyturizmus a 2009. évi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2010: A gyógyturizmus a 2010. évi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2011: A gyógyturizmus a 2011. évi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.

44

Külföldi vendégéjszakák száma (ezer):

2004: A gyógyturizmus a 2004. évi külföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2005: A gyógyturizmus a 2005. évi külföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2006: A gyógyturizmus a 2006. évi külföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2007: A gyógyturizmus a 2007. évi külföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2008: A gyógyturizmus a 2008. évi külföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2009: A gyógyturizmus a 2009. évi külföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2010: A gyógyturizmus a 2010. évi külföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2011: A gyógyturizmus a 2011. évi külföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.

Belföldi vendégéjszakák száma (ezer):

2004: A gyógyturizmus a 2004. évi belföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2005: A gyógyturizmus a 2005. évi belföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2006: A gyógyturizmus a 2006. évi belföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2007: A gyógyturizmus a 2007. évi belföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2008: A gyógyturizmus a 2008. évi belföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2009: A gyógyturizmus a 2009. évi belföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2010: A gyógyturizmus a 2010. évi belföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.

45

2011: A gyógyturizmus a 2011. évi belföldi vendégéjszakák száma tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.

Átlagos tartózkodási idő:

2004: A gyógyturizmus a 2004. évi átlagos tartózkodási idő tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2005: A gyógyturizmus a 2005. évi átlagos tartózkodási idő tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2006: A gyógyturizmus a 2006. évi átlagos tartózkodási idő tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2007: A gyógyturizmus a 2007. évi átlagos tartózkodási idő tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2008: A gyógyturizmus a 2008. évi átlagos tartózkodási idő tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2009: A gyógyturizmus a 2009. évi átlagos tartózkodási idő tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2010: A gyógyturizmus a 2010. évi átlagos tartózkodási idő tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2011: A gyógyturizmus a 2011. évi átlagos tartózkodási idő tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.

Külföldi vendég átlagos tartózkodási ideje:

2004: A gyógyturizmus a 2004. évi külföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2005: A gyógyturizmus a 2005. évi külföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2006: A gyógyturizmus a 2006. évi külföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2007: A gyógyturizmus a 2007. évi külföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében relatíve rosszul teljesített, tehát a Gyengeségek (W) közé sorolható.2008: A gyógyturizmus a 2008. évi külföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2009: A gyógyturizmus a 2009. évi külföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2010: A gyógyturizmus a 2010. évi külföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.2011: A gyógyturizmus a 2011. évi külföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében relatíve jól teljesített, tehát az Erősségek (S) közé sorolható.

46

Belföldi vendég átlagos tartózkodási ideje:

2004: A gyógyturizmus a 2004. évi belföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében Egyensúlyban van.2005: A gyógyturizmus a 2005. évi belföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében Egyensúlyban van.2006: A gyógyturizmus a 2006. évi belföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében Egyensúlyban van.2007: A gyógyturizmus a 2007. évi belföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében Egyensúlyban van.2008: A gyógyturizmus a 2008. évi belföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében Egyensúlyban van.2009: A gyógyturizmus a 2009. évi belföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében Egyensúlyban van.2010: A gyógyturizmus a 2010. évi belföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében Egyensúlyban van.2011: A gyógyturizmus a 2011. évi belföldi vendég átlagos tartózkodási ideje tekintetében Egyensúlyban van.

LEHETŐSÉGEK ÉS VESZÉLYEK 2004-2011:

Az összes vendég számában nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra került, ugyanígy a belföldi vendégéjszakák számában is.A külföldi és belföldi vendégek számában, az összes és a külföldi vendégéjszakák számában, illetve az összes és a külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje tekintetében egyensúly áll fent.(18. ábra: SWOT- elemzés)

47

A külföldi vendégéjszakák számáról elkészült egy ábra:

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012200.0

220.0

240.0

260.0

280.0

300.0

320.0

340.0

360.0

319.0

347.0

323.0317.0

310.0

285.0

306.0

244.0

becsléstény

19. ábra: Külföldi vendégéjszakák számának becsült és tényleges értékeinek egymáshoz való viszonya Forrás: saját vizsgálatJelmagyarázat: X- tengely: évek; Y- tengely: ezer fő

3.3.2. Módszertani problémák a feladat kapcsán

Az adatok hitelesnek bizonyultak, mégis ellentmondás lépett fel. Ilyen eset például, hogy 2006-ban és 2007-ben a külföldi és belföldi vendégek száma egyaránt erősségnek bizonyult, azonban a táblázat szerint az összes vendégek számában ez gyengeségnek tűnik fel. Ugyanezen években a külföldi és belföldi vendégéjszakák száma gyengeségnek látszott, de az összesítésben erősségként van jelen.

Az ellentmondások tekintetében konkrét javaslatot nem tudok tenni. Ami egyértelműen látszik, hogy a gyógyturizmus támogatásra szorul, mert folyamatosan csökkenő tendenciát mutat a görbe. Lehetőség mutatkozik a belföldi vendégéjszakák számában, valamint az összes vendégek számában, tehát a kapacitások engedik, hogy több vendéget is tudjanak fogadni. Veszély kategóriába sorolódott minden olyan adat, ami a külföldi vendégekkel kapcsolatban merült fel, így jogosan úgy gondolom, hogy nagyobb intenzitással kellene a külföldi vendégeket megpályázni, például hatékonyabb marketing munka, reklámok, kampányok stb. segítségével.

48

A szakirodalom más megvilágításban értelmezi a SWOT- elemzést. Szeretnék néhány szempontot azok közül is kiemelni.

„ERŐSSÉGEK

gyógy- és termálvizeink világszerte elismertek gyógyvizekhez fűződő hagyományok magyar orvostudomány nemzetközi ismertsége egyes orvosi szakterületeken Magyarország jól pozícionált az orvosi

szolgáltatások piacán (például fogászat, esztétikai sebészet) gyógyszergyártó cégek befektetései (Richter Gedeon Rt., Sanofi-

aventis) fejlődik a rekreáció, a prevenció egyre fontosabb szerepet játszik az

emberek életében iskolákban oktatás indul az egészséges életmódról erős K+F alap, fejlődőben a jó minőségű szűrőprogramok

GYENGESÉGEK

az ország megítélésének romlása (kedvezőtlen helyzet) az egészségügy pozíciójának gyengülése (nem elegendő támogatás) fizetős ellátás, gyenge belső piac (válság oka is) korszerűtlen, kizárólag gyógyvíz alapú turizmust támogató stratégia a megfelelő nyelvtudás országos hiánya a betegjogok érvényesíthetőségének egyenlőtlensége (külföldiek

számára nem megfelelő, holott a turizmusunk alapját teszik ki a külföldi turisták)

a turisztikai szereplők alacsony együttműködési készsége a magas szakmai színvonalhoz, alacsony minőségű kiegészítő

szolgáltatások társulnak a központi turizmus marketing nem támogatja az orvosi területeket

LEHETŐSÉGEK

komplexitás az egészségturizmus ágai között (új stratégia kidolgozása) egységes, az ország képhez kötött marketing kidolgozása a különböző szolgáltatások összefogása Európa három fő idegenforgalmi áramlási útvonalának középpontjában

fekszik (Észak- Dél, Nyugat- Kelet, Észak- nyugat- Dél- kelet)

VESZÉLYEK

49

fejlesztések, támogatások nélkül elveszíthetjük az eddig megszerzett pozíciónkat

a külföldre kiutazó munkavállalók száma fokozatosan nő nem megfelelő fejlesztési koncepció esetén nő az egészségügy

kettészakadásának veszélye47”

Összegzés:

A SWOT- analízis széles spektrumú tájékoztatást nyújt adott iparág, jelen esetben a gyógyturizmus erősségeiről, gyengeségeiről, lehetőségeiről és veszélyeiről.Felvázolja, melyek azok a tényezők, amiket még ki lehet aknázni, melyek azok, amik veszélyt jelentenek, ezáltal módosításra szorulnak.

47Vö.http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/gyogyturizmus%20magyar%20strat%2020090831.pdf

50

3.3.3. PEST- elemzés

A PEST- analízis segítségével makrokörnyezeti elemzést tudunk elvégezni. A kifejezés, a következő angol szavak rövidítéséből tevődik össze: Political (politikai), Economic (gazdasági), Socio-cultural (társadalmi- kulturális), Technological (technológiai).A szakirodalom illetve általam vélt makrokörnyezeti tényezők:

POLITIKAI TÉNYEZŐK:

állami támogatások a gyógyturizmus fejlesztésére az úgynevezett Egészségváros programsorozat megvalósítása, mely

felhívja a figyelmet a kórházak, és egészségközpontok fejlesztésére, valamint anyagi támogatást nyújt számukra

ezen kívül az egész társadalomnak szóló egészségtudatos kampányt hirdet

az egész Európai Unióban nincs egységes turizmusra vonatkozó szabályozási rendszer

Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatása az egészségturisztikai beruházások és fejlesztések forrásai: Regionális

Operatív Programok, Gazdaságfejlesztési Operatív Program, Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

GAZDASÁGI TÉNYEZŐK:

munkahelyet ad az embereknek, hiszen rendkívül sok munkaerőt igényel

vonzza a külföldi turistákat, ezáltal a megtermelt jövedelmük, nálunk realizálódik

termelési, foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőséget jelent a lakosságnak

a gyógyturizmus a munkaerő regenerálódásához hozzájárul, így közvetett úton is segíti a gazdaságot

hozzájárul az életszínvonal emelkedéséhez a gyógyszerfogyasztás, orvosi ellátás hozzájárul az államkassza

gyarapodásához a gazdasági beruházások növelik adott térség versenyképességét az adófajták (TV vagy légkondicionáló használati díj) nagy terheket rónak a vállalkozásokra, mely akár a szolgáltatások színvonalának elmaradásához is vezethet

51

TÁRSADALMI- KULTURÁLIS TÉNYEZŐK:

társadalmi jelentősége a gyógyulás, üdülés, pihenés a gyógyturizmus szorosan összefügg a társadalmi haladással az ország pozitív imázs megőrzése fontos feladat a hazai gyógyturizmus a külföldi vendégekre (főként németekre,

románokra, lengyelekre) is számít, ezáltal megköveteli a különböző idegen nyelvek ismeretét (az Európai Unióban a magyarok idegennyelv- tudása elég rossz helyen áll)

ismét virágozni kezd a fürdőkultúra, a munkaerő regenerálódása az elöregedő európai társadalomban fontos szerepet játszik a prevenció igény mutatkozik az egészségturisztikai szolgáltatások mellett más

attrakciókkal is színesítsék a vendégek pihenését48

TECHNOLÓGIAI TÉNYEZŐK:

a technológiai felszereltség kulcsfontosságú a kezelések más- és más eszközöket igényelnek speciális technológiát igényel a fogturizmus, esztétikai sebészet, de

ugyanúgy a vízsugármasszázs vagy a súlyfürdő is bizonyos eszközök meglétét követeli

a technológia fejlődésével a kezelések könnyebben és hatékonyabban elvégezhetők.

PEST- elemzés üzenete:

A dolgozat egyértelmű, világos üzenetet nem mond ki a PEST- elemzéssel kapcsolatban, hiszen a felsorolt szempontok a szakirodalom illetve a saját ötleteim és szakmai ismereteim felhasználásával készültek el.

Néhány kérdés felmerül a téma kapcsán: Vajon a SWOT- hoz hasonló módszerekkel előállítható egy PEST-

elemzés? Mekkora mértékben következtethető egyikből a másik? Mennyire hasonlóak, avagy különbözőek?

Mindez akár egy következő szakdolgozat témája lehet.

48 Vö. www.nfu.hu/download/15665/OES.pdf

52

IV. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

A gyógyturizmus már a 19. századtól jelentős szerepet játszik hazánk életében. (Melléklet 20. ábra)

A gyógyturizmus, a turizmus más ágazataival összehasonlítva számos előnnyel rendelkezik:

nem jellemző a szezonális negatív hatás, ezáltal nem függ az időjárástól magas a fajlagos költés hosszabb az átlagos tartózkodási idő (minimum egy hét, hiszen a kúrák

a gyógyulás érdekében több időt vesznek igénybe) a nemzetgazdaság egészére pozitív hatást gyakorol multiplikátor-hatás munkahelyteremtés, a képzett szakemberek belföldön marasztalása szanatóriumok fejlesztése, a kezelések külföldön is ismertté tétele infrastruktúra javítása, mely adott település lakossága számára is fontos a legtöbb gyógyfürdőnek kialakul a törzsközönsége, akik megbeszélik

egymással a társadalmi és egyéb eseményeket, így társadalmi- kulturális szerepvállalása is jelentős

2001-ben megalkotott Széchenyi- Terv alapkonstrukciója, hogy vissza nem térítendő anyagi támogatást biztosít az egyes turisztikai vonzerővel rendelkező helyeken lévő fejlesztési projektek megvalósításához: például egygenerációs helyett háromgenerációs fürdőkomplexumok létesítése.

A fejlesztések célja, hogy Magyarország újból Európa egészségturisztikai piacán vezető hatalom legyen. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk valósítani, szükség van még:

komplex szolgáltatási csomagok kialakítására turisztikai vásárok által hazánk népszerűsítésére, így a külföldiek

megismerik Magyarországot, javulhat a rólunk alkotott kép erős szakmai érdekvédelmi csoportok munkájára.

A siker záloga a magas szintű szakmai kommunikáció, kutatás és tanulás. Azért is írom, hogy a tanulás, hiszen az oktatásra nagy feladat hárul. Ennek fejlesztése és az egészséges életmódra való nevelése rendkívül fontos tényező a gyógyturizmus előrelépésében. Hazai orvosaink tudása nemzetközi szinten is elismert, de legalább ugyanilyen fontos, hogy bizalmi viszony tudjon kialakulni a beteg és az orvosa között. Javasolom, hogy az egészségiparnak

53

önálló egyetemi balneológus, vagyis gyógyfürdőtannal foglalkozó szakemberképzésre, fizioterápiai és balneológiai oktatásra lenne szüksége.A megfelelő munkaerő kulcsfontosságú. Erre azonban nincsen egységes rendszer kidolgozva, minden egyes fürdőnél más és más az elvárás. Úgy gondolom, hogy az egyetemeken, és különböző gyógyászattal összefüggő képzési helyen, erre fel kell készítni a diákokat. Rengeteg munkakör létezik, amire a gyógyturizmuson belül szükség van. Ilyen például: a pszichológus, animátor, dietetikus, gyógytornász, gyógy- és sportmasszőr, fürdőszemélyzet, úszómester, fitnesz- aerobic oktató stb.

Véleményem szerint, ami az utóbbi időben be is igazolódott, a szakmai tudáson kívül más kompetenciák is mérvadók a munkaerő kiválasztásánál, úgy, mint idegen nyelv (különösen angol, német) ismerete, jó kommunikációs képesség, alkalmazkodóképesség, önmenedzselés (vagyis rugalmasság, pontosság, időbeosztás), problémamegoldó képesség stb.

A munkavégzés jellege lehet egyéni és csapatmunka, amire szintén fel kell készíteni a leendő munkavállalót. Erre speciális tréningeket javasolnék.

A termékfejlesztés terén, a kínálatot figyelemmel kísérve olyan minőségi tényezők kialakítása szükséges, melyek hasznosak, sokrétűek és vendégbarátok. Mint korábban már említettem, az egészségturizmus minden korosztály számára nyújthat szolgáltatást, csak fontos, hogy a korosztályok megtalálják kedvenc fürdőhelyüket, és ott tartalmas programok várják őket. Minden fürdőnek és gyógykomplexumnak meg kell találnia azt a plusz erősséget/előnyt, amivel ő kitűnhet a többi közül.

Javaslatként említem, hogy több külföldi biztosítóval kellene szerződést kötni, hiszen ez elősegítené a külföldi vendégek hazánkba látogatását. Erősebb, gyógyturizmust támogató marketing tevékenységre is szükség lenne.

Szegmentáció:

A szegmentáció, vagyis a célcsoport meghatározása rendkívül fontos feladat, hiszen ez után hatékonyabb stratégiát lehet kidolgozni a turisták érdeklődésének felkeltéséhez, és az erőforrásokat a legjelentősebb szegmensekre fókuszálhatják.Egy gyógykomplexum esetében a hirdetéseiket, reklámjaikat célszerű egy egészséggel foglalkozó magazinban illetve internetes oldalon közzé tenni. Ezzel megfoghatók az idősebbek, valamint azok, akik hajlandóak nagyobb összeget áldozni az egészségükért.

54

Kétféle szegmentáció létezik: a „priori”, vagyis az a vizsgálat, ami a turisták szokásaira, tevékenységeire épül, és a „posteriori”, ami arra keresi a választ, hogy kik is az utazók.A legtöbb szegmentációhoz szükséges adatot szekunder forrásokból lehet megszerezni, ezek között pedig a látogatói felmérések játszanak kiemelkedő szerepet. Jó információforrás a vendégkönyv, hiszen ebben a vendégek a saját személyes tapasztalataikat vethetik papírra.A primer kutatások közé sorolhatjuk, például a mélyinterjúkat és telefonos interjúkat. Ez inkább a munkatársak körében elterjedt, saját vállalaton belül, mit javasolnak fejlesztésként.

A következőkben a szegmentáció szempontjait szeretném felvázolni: szocio- demográfiai jellemzők, az utazás célja (rokonok és barátok meglátogatása- VFR- „visiting

friends and relatives”), motivációk (push és pull jellegű),49

réspiacok (kis létszámú, speciális jellemzőkkel rendelkező csoport), életstílus (fogyasztási szokások, pszichológiai jellemzők), utazási szokások (tartózkodási idő, együtt utazók száma, költségek), első vagy visszatérő vendégek, elérési költség (internet, média).

„A hatékony szegmentáció lépései:

1. elemzés2. diagnózis3. kiválasztás4. megvalósítás5. értékelés6. szegmensek vizsgálata az eredmények függvényében, szükség esetén

változtatás.”50

Véleményem szerint, ha sikeres szegmentációt szeretnénk végrehajtani, tanácsadók segítségét is be kell vonni, mert általuk a marketing- és arculati elemek is célratörőbbek lesznek.Bővebb információkat pedig az ETC-UNWTO: Handbook onTourism Market Segmentation kézikönyvből kaphatunk.

49 push jellegű motiváció: amikor kimondottan egy attrakciót akar meglátogatni a turistapull jellegű motiváció: amikor a szürke mindennapi életből szeretne kiszabadulni az utazó50 Vö. TURIZMUS bulletin (2008. március) XI. évfolyam, 4. szám, ISSN 1416-9967 p. 47-54.

55

Beruházások:

A mai világban egyre felkapottabb téma a környezetvédelem. Véleményem szerint a turizmusban is alkalmazni kellene az úgynevezett „zöld” jellegű beruházásokat. Kevesebb fát, vizet használnak fel, illetve a szennyezőanyag- kibocsátást is csökkenti. Interneten történő foglalás esetén nem használunk papírt, illetve a csoportos utazások szervezésével kevesebb üzemanyag fogy, és kevesebb a károsanyag-kibocsátás.A beruházásoknál fontos kérdés, hogy zöldmezős beruházásról legyen szó. A zöldmezős beruházás olyan új, jelen esetben egészségközpontot jelöl, mely korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen jön létre. Így a gyengébb képességű termőterületek újból hasznos célt szolgálnak.

Fejlesztési javaslataim:

A következőkben néhány javaslatot szeretnék tenni a hazai gyógyturizmusunk fejlesztésére.Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, az ország hitelessége, megbízhatósága és igénye a precizitásra elengedhetetlen feltétel. Fontos, hogy egy egészségközpont fejlesztése révén, az adott település is fejlődjön.Érdemi szempont, hogy a gyógylétesítmény környezetében milyen attrakciókat talál a turista. Előnyt jelent, ha parkkal körülvett területről van szó, hiszen ilyenkor lehetőség nyílik a nyugodt sétálásra, kikapcsolódásra, valamint az erdők, parkok jótékonyan, pihentetően hatnak az emberekre. Ha a közelben található mozi vagy egyéb más szórakozóhely, esetleg kulturális élményt nyújtó park szintén turistacsalogató lehet.

Ötletek a fejlődésre:

Az egészségcentrumokat célszerű többgenerációs igényeket kielégítő szolgáltatásokkal felruházni, hiszen így nagyobb társadalmi bázis érhető el. Az idősebbek számára a termálrészleg, a fiatalabbak számára az úszó- és élménymedencék, a gyerekek számára pedig gyerekparkok, gyerekmedencék, játszóterek kialakítása szükséges. Egy nagyobb horderejű strand, jelentős bevétel növekedést eredményez.Bővíthetjük sportszolgáltatásokkal is a gyógyközpontot, ilyen például a fitneszklub, teniszpálya, golfpálya, bowling, fallabda.Ha a város fejlesztése engedi, akkor kerékpárutakkal, különböző sportágak űzésére szolgáló lehetőségekkel, mint az evezés, kajakozás tovább lehet növelni a vendégek számát.

56

Javaslatok egy egészségcentrum szolgáltatásainak bővítésére:

többféle fürdő kialakítása: mint, például római-, török-, arab-, finn-, francia-, japán-, monarchiabeli-, vulkánfürdő

kiemelten kell foglalkozni a német és japán vendégekkel, de természetesen a fő vendégkör még mindig a hazai

a szálláshely fejlesztése: négycsillagos hotelek és középkategóriás panziók szintjének megfelelő szállás nyújtása- a gyógyászattal felszerelt szállodák négycsillagos kategóriába sorolhatók

a design szerepe nálunk még nem terjedt el, pedig egyik fontos szempontja annak, hogy a turista, végül melyik helyet választja szabadidejének eltöltésére

gasztronómiai kínálatot kiszélesíteni, európai- és reformkonyha (bioételek) bevezetése

a munkaerő szakképzettsége elengedhetetlen feltétel, de ugyanolyan fontos a jó kommunikációs képesség is

sok- sok reklám, és hirdetés szükséges újságban, interneten egyaránt ha a közelben található bármilyen turisztikai látványosság, például

borospince, vár stb. abból is jelentős hasznot lehet kovácsolni, hiszen kiegészítő programkínálatként lehet feltüntetni ezeket a lehetőségeket

a már meglévő egészségcentrumokat kecsegtetővé kell tenni a pihenésre, gyógyulásra, relaxálásra vágyó turisták körében, hiszen az egész Európai Unió területén egészségturisztikai fejlesztésekbe kezdtek- felismerték, hogy a mai világban az egészség megőrzése nagyon fontos feladat

egyéb különleges programként szolgálhat az éjszakai fürdőzés.

A fejlesztéseknél fontos a fókuszálás, a feladatmegosztás és a lokális brand-ek kialakítása, annak érdekében, hogy a projekt szétforgácsolódása ne következzen be. Gondolok itt arra, hogy egy kistérségi jelleg erősítése és a közös megjelenés más szolgáltatókkal, nagyobb hasznot hozhat, mintha külön- külön esetleg egymás ellen kampányolva próbálnak a turisztikai létesítmények turistákat csalogatni magukhoz.

A fejlesztési stratégia kiépítése után, a pályázat megírása következik, majd befektetőket kell találni. Ha ez megtörtént elindul a megvalósítás folyamata.

Cél: önmagukban is életképes, piacon eladható turisztikai terméket kínáló objektumok létrehozása, melyek rendelkeznek szanatóriumi és gyógyszállói területtel is. Egy ilyen beruházás, adott település önkormányzatának bevételét növeli, nő az idegenforgalmi adóból származó bevétel is, és nem utolsó sorban a település pozitív arculatát is erősíti.

57

V. ÖSSZEFOGLALÁS

Témaválasztásom több okból kifolyólag is a gyógyturizmusra esett. Egyrészt ez a téma kifejezetten érdekel engem, és szívesen végeztem kutatásokat a dolgozatom színesítése céljából. Másrészt, úgy gondolom, Magyarország kiemelten kedvező földrajzi helyzetben van a gyógyvizei által.Célom, hogy tényszerű adatokkal alátámasztva pozícionáljam országunkat az európai piacon, és további fejlesztési lehetőségeket tárjak fel.

Szakirodalmi áttekintésem alapsémája a Múlt- Jelen- Jövő. Elsősorban bemutatom a gyógyturizmus fejlődését, valamint a gyógyvíz fajtái is rendszerezésre kerülnek.

Aztán rátérek a jelenlegi helyzetre, vagyis, hogy miért vagyunk úgynevezett „gyógyvíz nagyhatalom”. Ez, többek között köszönhető annak, hogy hazánkban a geotermikus gradiens a világátlag másfélszerese, ami azt jelenti, hogy adott hőmérsékletű vizet, nálunk kisebb mélységből, ezáltal olcsóbban fel tudják tárni.

Természetesen a gyógyturizmus nemcsak a gyógyvízre alapozott kezelésekből áll (bár kétségtelenül szükséges a gyógyfürdőket támogatni, mint ahogy azt a Széchenyi- Terv segítségével véghez is vitték). Meg kell említeni a különböző terápiákat, szépészeti beavatkozásokat (plasztikai sebészet, szemészet), gyógytornákat, víz alatti tornákat, orvosi műtéteket stb.Abban, hogy manapság, már könnyedén végrehajthatók az egyes terápiák, műtétek, orvosi beavatkozások, nagy szerepet játszottak híres magyar tudósaink, mint Szent-Györgyi Albert és Semmelweis Ignác.

Az egészségturizmus szorosan összekapcsolódik a jólléttel, a kiegyensúlyozottsággal. Ide illik az a mondás is, hogy „Ép testben, ép lélek.” Ennek ismertetését a Maslow- piramis segítségével végeztem.

Említést teszek a gyógyturizmus - marketingről is, hiszen ahhoz, hogy országunk sikeres legyen, elengedhetetlen a jól kidolgozott marketingstratégia. Ha azt akarjuk elérni, hogy még több külföldi vendég számára legyünk kecsegtetőek, az egységes minőségtanúsítási rendszerrel ez elérhető. Segítségével garanciát lehet vállalni arra, hogy adott szolgáltatások minősége és mennyisége az elvárt szintnek megfelelő, esetleg szinten felüli.

Mint, minden gazdasági szektornak, így a gyógyturizmusnak is vannak célcsoportjai, akiket más- és más attrakciókkal lehet elérni. Jelen esetben a

58

legfőbb célcsoport az idősebb korosztály, akik a pihenés, gyógyulás, regenerálódás iránt érdeklődnek. A mai rohanó világban, azonban egyre több középkorú és fiatal is igénybe veszi a gyógyturizmus nyújtotta szolgáltatásokat, hiszen a prevenció szerepe is felfokozódott.

A Szakirodalmi áttekintésemet egy Esettanulmánnyal zártam. Ennek témája Hajdúszoboszló. Ebben részletezem a város turisztikai jelentőségét, a nevezetes gyógyvizét, bemutatom a Hungarospa Hajdúszoboszlót, mint Európa legnagyobb fürdőkomplexumát, valamint kitérek a Társadalombiztosítás által kedvezményesen igénybe vehető kezelésekre is.

Az Adatok, módszer fejezetem a személyes kutatásomat mutatja be. Az adatokat hosszas keresgélés után a http://www.ksh.hu/, illetve az http://itthon.hu/ internetes oldalakról gyűjtöttem össze. Az általam készített táblázat objektumai az évszámok 2004-től 2011-ig, az attribútumok pedig a vendégek száma, vendégéjszakák száma, és az átlagos tartózkodási idő, illetve ezek lebontva külföldi és belföldi vendégekre egyaránt.A módszerem a SWOT- elemzés, melyet gondosan kidolgozott adatsorokkal támasztok alá. Látható, hogy a vizsgált évek közül a közelmúlt a legkevésbé előnyös. Ez több okra is visszavezethető: világválság, kevés szabadidő, kevés diszkrecionális jövedelem, nem megfelelő kommunikáció a hazai gyógy turisztikai ipar részéről.Elemzésem során adatminőségi és - mennyiségi problémákba ütköztem, ugyanis néhány elemzési réteg ellentmondásosnak tűnik. Ezért nem minden tervezett/potenciális javaslatot, következtetést lehet hitelesnek tekinteni. A gyógyturizmus kiemelkedő támogatásra szorul, főként, ami a külföldi turisták invitálását jelenti.A fejezet végén egy PEST- analízist is elkészítettem, amely makrokörnyezeti elemzést nyújt, a könnyebb pozícionálás érdekében (politikai-, gazdasági-, társadalmi-, és technológiai- környezet vizsgálata).

Végül a korábban vizsgált adatokból szűröm le tanulságot, és mutatok lehetőségeket a fejlesztésre. A szegmentáció alkalmazásával a beruházási munka megkönnyíthető, illetve gyorsabban megtérül a beruházási költség.

Számos fejlesztési javaslattal előrukkolok, hiszen nyugodtan mondhatjuk, az egészségturizmusé a jövő. Egy minőségi turizmus a legkedvezőbb lehetőségeket rejti magában. A magyarországi egészségturizmus kedvező a külföldiek számára is, ezáltal magas a multiplikátorhatás, melynek következtében megélhetési lehetőséget biztosít a helyi lakosoknak, illetve az ország bevételét növeli.

59

A tendencia egyre inkább a természetes gyógymódok felé hajlik, így Magyarország újból előtérbe kerül.Fontosnak tartom, hogy a fürdők mellett gyógyászati centrumokat, megfelelő szálláskapacitást, infrastruktúrát, szakképzett munkaerőt is rendelkezésre kell bocsátani.

Szakdolgozatom célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai gyógyturizmusra, annak jelentőségére, a hiányosságokra és az eddig (különösen a Széchenyi- Terv által) megvalósított lépésekre.Bár úgy tűnik, manapság felfigyelnek rá, a benne rejlő lehetőségek hosszú sora még mindig kiaknázatlan.

Úgy vélem, hogy hatékony fejlesztésekkel, a támogatások célszerű, megfontolt feldolgozásával, az európai piacra történő pozícionálással, valamint a versenyképes munkaerő megteremtésével az egészségturizmus, azon belül a gyógyturizmus, Magyarország, és egész Európa rentábilis gazdasági/ turisztikai ágazatává válhat.

60

RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK

Vö.: vesd össze

4 P- modell + 1: Termék (Product), Ár (Price), Hely, értékesítés helye

(Place), Eladásösztönzés (Promotion) + Csomag- összeállítás

OEP: Országos Egészségbiztosítási Pénztár

SWOT- elemzés: Strengths (erősségek), Weaknesses (gyengeségek),

Opportunities (lehetőségek), Threaths (veszélyek).

PEST- elemzés: Political (politikai), Economic (gazdasági), Socio-cultural

(társadalmi- kulturális), Technological (technológiai).

OAM: Objektum- attribútum mátrix

61

IRODALOMJEGYZÉK

1./ [Lábjegyzet 4.] Szalay Attila: Mozgásterápia jegyzet 2011 1. félév

2./ [Lábjegyzet 5.]

http://www.vitalitas.hu/olvasosarok/online/egeszseg/2001/2/furdok.htm

[Letöltve: 2012.06.15.]

3./ [Lábjegyzet 9.] http://www.vizsgazz.hu/index.php?

option=com_content&view=article&id=5405:25.tetel&catid=68&Itemid=84

[Letöltve: 2012.06.15.]

4./ [Lábjegyzet 10.] A gyógyturizmus Magyarországon,

http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/A%20gyogyturizmus

%20Magyarorszagon.pdf [Letöltve: 2012.06.10.]

5./ [Lábjegyzet 11.] VITÁL magazin (2001. november 04.): Vida Tünde:

Magyarország gyógyvíz nagyhatalom 3. p.

6./ [Lábjegyzet 13.] http://www.jomagyararu.hu/magyar-termeszetes-

asvanyviz-gyogyviz/gyogyviz/gyogyviz-nagyhatalom-magyarorszag

[Letöltve: 2012.07.01.]

7./ [Lábjegyzet 15.] Melanie Smith- Puczkó László (2010):

Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Budapest, Akadémia

Kiadó, 427 p., 109. p.

8./ [Lábjegyzet 18.] A gyógyturizmus Magyarországon,

http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/A%20gyogyturizmus

%20Magyarorszagon.pdf [Letöltve: 2012.06.10.]

9./ [Lábjegyzet 20.] Kincses Gyula (2009. október): A gyógyturizmus

fogalmai, tendenciái a világban és Magyarországon. Egészségügyi Stratégiai

Kutatóintézet, http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/A

%20gyogyturizmus%20Magyarorszagon.pdf [Letöltve: 2012.06.10.]

10./ [Lábjegyzet 22.] Népszabadság (2010. március 8.): Danó Anna:

Húzóágazat lehet az egészségipar. 12. p.

62

11./ [Lábjegyzet 24.] Kincses Gyula (2009. október): A gyógyturizmus

fogalmai, tendenciái a világban és Magyarországon. Egészségügyi Stratégiai

Kutatóintézet, http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/Konf-

20091126/Kincses_hajo%202009%20nov.pdf [Letöltve: 2012.06.12.]

12./ [Lábjegyzet 25.] Melanie Smith- Puczkó László (2010)

Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Budapest, Akadémia

Kiadó, 427 p., 127.p.-129.p.

13./ [Lábjegyzet 28.] Michalkó Gábor- Rátz Tamara (2011):

Egészségturizmus és életminőség Magyarországon. Budapest, MTA

Földrajztudományi Kutatóintézet, 179.p., 27-31.p.

14./ [Lábjegyzet 29.] Melanie Smith- Puczkó László (2010):

Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Budapest, Akadémia

Kiadó, 427 p., 62-64. p.

15./ [Lábjegyzet 31.] Melanie Smith- Puczkó László (2010)

Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Budapest, Akadémia

Kiadó, 427 p., 187.p.-192.p.

16./ [Lábjegyzet 32.] http://www.vizsgazz.hu/index.php?

option=com_content&view=article&id=5406:27.tetel&catid=68:szabadido-

programszervezo-szakmai-ismeretek&Itemid=84 [Letöltve: 2012.06.15.]

17./ [Lábjegyzet 33.] Kincses Gyula (2009. október): A gyógyturizmus

fogalmai, tendenciái a világban és Magyarországon. Egészségügyi Stratégiai

Kutatóintézet, http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/Konf-

20091126/Kincses_hajo%202009%20nov.pdf [Letöltve: 2012.06.12.]

18./ [Lábjegyzet 34.] Világgazdaság (2009. április 30.): Tarcsai Lívia:

Átalakul a vendégkör

19./ [Lábjegyzet 35.] http://www.vizsgazz.hu/index.php?

option=com_content&view=article&id=5406:27.tetel&catid=68:szabadido-

programszervezo-szakmai-ismeretek&Itemid=84 [Letöltve: 2012.06.15.]

63

20./ [Lábjegyzet 36.] Kincses Gyula (2009. október): A gyógyturizmus

fogalmai, tendenciái a világban és Magyarországon. Egészségügyi Stratégiai

Kutatóintézet, http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/Konf-

20091126/Kincses_hajo%202009%20nov.pdf [Letöltve: 2012.06.12.]

21./ [Lábjegyzet 38.] Központi Statisztikai Hivatal: Hajdúszoboszló és az

egészségturizmus (2011. március)

Link: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/hajduszob.pdf

[Letöltve: 2012.09.04.]

22./ [Lábjegyzet 40.] www.hungarospa.hu/hungarospa/gyogyviz

[Letöltve: 2012.08.03.]

23./ [Lábjegyzet 41.]

http://www.femina.hu/egeszseg/3_dolog_amit_tamogat_az_oep

[Letöltve: 2012.08.03.]

24./ [Lábjegyzet 42.] Népszabadság (2008. január 21.) Pócs Balázs:

Gyógyulás (szinte) határok nélkül. 9. p.

25./ [Lábjegyzet 43.] http://www.hungarospa.hu/hungarospa/gyogyfurdo

[Letöltve: 2012.08.03.]

26./ [Lábjegyzet 44.] Salamonné dr. Huszti Anna (2007):

Vállalatgazdaságtan II. SWOT analízis és Portfolió elemzés,

http://interm.gtk.gau.hu/temp/vallgazd/11-swot-bsc.pdf

[Letöltve: 2012.09.28.]

27./ [Lábjegyzet 45.] Salamonné dr. Huszti Anna (2007):

Vállalatgazdaságtan II. SWOT analízis és Portfolió elemzés,

http://interm.gtk.gau.hu/temp/vallgazd/11-swot-bsc.pdf

[Letöltve: 2012.09.28.]

28./ [Lábjegyzet 46.] TMB Hungary- Potenciálanalízis,

http://interm.gtk.gau.hu/miau/remete/pcsm.html [Letöltve: 2012.09.28.]

64

29./ [Lábjegyzet 47.] A gyógyturizmus Magyarországon,

http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/gyogyturizmus

%20magyar%20strat%2020090831.pdf [Letöltve: 2012.06.12.]

30./ [Lábjegyzet 48.] Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt.

(2007. május 30): Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia, Budapest,

www.nfu.hu/download/15665/OES.pdf [Letöltve: 2012.09.11.]

31./ [Lábjegyzet 50.] TURIZMUS bulletin (2008. március) XI. évfolyam,

4. szám, ISSN 1416-9967 p. 47-54.

További felhasznált irodalom:

Bánki E.- Bikfalvi I.- Bíró A.- Fejér L.- Fluck I.- Gerzanics A.- Kis D.-

Kovács L.- Lasztovicza J.- Nagy Z.- Petneki Á.- Ruszinkó Á.- Zajkás G.:

Magyar Fürdőalmanach. Magyar Fürdőszövetség- Országos Széchényi

Könyvtár, 197.p.,

Dr. Várhelyi T.- Dr. Müller A.- Dr. Torday J.- Kovács B. (2009) Világtrendek

a turizmus- iparban- Az egészségturizmus nemzetközi gyakorlata. Szolnok,

Szolnoki Főiskola, 143. p.

Vajda Róbert- Vadas Vera (1990) Magyarország gyógyidegenforgalma I.- A

turizmus és a gyógyidegenforgalom. Budapest, Kereskedelmi és

Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat, 167 p., 13. p.

Vajda Róbert- Vadas Vera (1990) Magyarország gyógyidegenforgalma II.-

Magyarország gyógy- és termálfürdői. Budapest, Kereskedelmi és

Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat, 239p. 121.p.-123.p.

Folyóiratok:51

51 A könyvtárban, az egyes folyóiratokból kivágott turisztikai cikkeknél az oldalszám nem látszik.

65

HVG (2010. május 15.): Gáti Júlia: GYENGÉLKEDŐ EGÉSZSÉGTURIZMUS-

Helyben futás. 67.p.-68.p.

Népszava (2010. március 12): Gyógyvízország ajándéka

Népszabadság (2008. április 25): Kácsor Zsolt: A pusztától a Cívis Korzóig

Népszabadság (2010. október 5): Kácsor Zsolt: Négy évszakos fürdőváros lett

Hajdúszoboszló

Világgazdaság (2009. április 1.): Tarcsai Lívia: Gulyás, paprika, sebészet

Statisztikai adatok forrása:

http://turizmus.lap.hu/statisztika_adatok/11233929 [Letöltve: 2012.08.17.]

http://turizmusinfo.com/tag/magyarorszag-turizmus-statisztikak/

[Letöltve: 2012.08.17.]

http://itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikai-adatok#_2005

[Letöltve: 2012.08.17.]

http://itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikai-adatok#_2006

[Letöltve: 2012.08.17.]

http://itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikai-adatok#_2007

[Letöltve: 2012.08.17.]

http://itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikai-adatok#_2008

[Letöltve: 2012.08.17.]

http://itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikai-adatok#_2009

[Letöltve: 2012.08.17.]

http://itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikai-adatok#_2010

[Letöltve: 2012.08.17.]

http://itthon.hu/szakmai-oldalak/letoltesek/turizmus-magyarorszagon (2005-

től 2011-ig) [Leöltve: 2012.09.15.]

MELLÉKLETEK

1. ábra: Európa termálvizeinek gyakorisága

66

Forrás: http://aplusstudio.hu/2012/03/17/magyarorszagi-termalvizkincs-egyedulallo-europaban/

2. ábra: A magyar piac számokban

Forrás: http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/Konf-20091126/Kincses_hajo%202009%20nov.pdf 10. dia

3. ábra: Hungarospa Hajdúszoboszló logója

67

Forrás: www.hungarospa.hu

4. ábra: Hungarospa Hajdúszoboszló fedett gyógyvizes medencéi

Forrás: www.hungarospa.hu

68

5. ábra (táblázat): Az idegenforgalom alakulása 1960-tól 2009-ig

4.4. Idegenforgalom (1960–)

Év

Szállodák főbb adatai

egység férőhely vendég vendégéjszaka

darab ezer1960 240 15 410 1 105 2 3681961 238 15 715 1 141 2 4761962 238 16 380 1 148 2 5011963 235 16 687 1 161 2 6071964 237 17 806 1 249 2 7961965 236 19 035 1 315 2 9431966 228 19 267 1 582 3 5931967 240 19 813 1 686 3 8771968 252 22 988 1 736 3 9421969 260 25 380 2 014 4 5621970 265 27 572 2 142 4 9961971 272 28 859 2 184 5 0981972 185 28 146 2 085 4 8601973 178 28 534 2 113 4 7841974 185 28 904 2 302 5 2521975 189 29 358 2 376 5 4131976 188 29 088 2 373 5 3851977 196 31 173 2 556 5 7621978 203 32 160 2 853 6 4281979 211 32 818 2 718 6 3671980 210 34 285 2 417 5 6241981 212 34 708 2 643 6 1181982 224 39 852 2 653 6 2331983 227 40 966 2 704 6 4671984 237 43 203 2 945 7 1401985 241 43 919 2 918 6 9661986 244 47 317 2 928 7 0051987 254 49 170 3 196 7 9761988 282 51 533 2 921 7 4691989 322 54 170 3 213 8 1651990 327 56 655 3 204 7 7491991 334 59 339 2 792 7 1011992 415 66 387 2 813 7 4081993 445 75 425 3 011 8 2821994 542 85 605 3 333 9 2681995 567 87 076 3 286 9 1871996 598 89 190 3 389 9 8341997 625 94 121 3 429 10 1081998 651 96 805 3 566 10 4911999 704 102 538 3 645 10 7982000 718 100 604 3 948 11 4802001 736 104 232 3 988 11 6262002 806 107 899 4 060 11 6812003 822 109 726 4 092 11 6992004 824 112 769 4 571 12 6382005 836 115 895 5 018 13 5992006 837 116 223 5 134 13 7012007 854 114 227 5 417 14 1292008 875 115 669 5 623 14 1742009 884 118 420 5 179 13 103

69

Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_oga001.html

6. ábra: Szállodai egységek számának alakulása 2005-től 2009-ig

2005 2006 2007 2008 2009800

820

840

860

880

900

Szállodák főbb adatai (2005-2009)Szállodai egységek számának

alakulása (darab)

Forrás: saját vizsgálat, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján

Jelmagyarázat: X- tengely: évek; Y- tengely: szállodai egységek száma (db)

Jól látható, hogy míg 2005-ben 836 darab szálloda volt hazánkban, már 2009-re 884 db-ra gyarapodott a számuk. A köztes években fokozatos növekedés volt megfigyelhető, és bár 2006-ra csak egy darabbal nőtt számuk, 2007-re már 17-el, 2008-ra pedig 21-el.

7. ábra: Szállodai férőhelyek számának alakulása 2005-től 2009-ig

2004.5 2005 2005.5 2006 2006.5 2007 2007.5 2008 2008.5 2009 2009.5112,000113,000114,000115,000116,000117,000118,000119,000

Szállodák főbb adatai (2005-2009)Szállodai férőhelyek számának

alakulása(darab)

70

Forrás: saját vizsgálat, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján

Jelmagyarázat: X- tengely: évek; Y- tengely: új szállodai férőhelyek száma (db)A legtöbb szállodai férőhely 2009-ben létesült.

8. ábra: Vendégek és vendégéjszakák számának alakulása 2005-2009 között

2005 2006 2007 2008 2009 2010600000

800000

1000000

1200000

1400000

1600000

1800000

2000000

2200000

2400000

2600000

2800000

Vendégek számaVendégéjszakák száma

Szállodák főbb adatai (2005-2009)

vendég és vendégéjszakák

számának alakulása

Forrás: saját vizsgálat, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján

Jelmagyarázat: X- tengely: évek; Y- tengely: vendég és vendégéjszakák

száma (db)

Az ábra az átlagosan 3 vendégéjszaka/ vendég képet mutatja be.

71

9. ábra: Fő turistaküldő országok 2005-ben

46.4%

13.6%

4.2%

3.8%2.9%

NémetországAusztriaSvájcNagy-BritanniaJapán

Küldő országok 2005-ben

Forrás: saját vizsgálat, a http://itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikai-adatok#_2005

adatai alapján

2005-ben a magyarországi gyógyszállodák 724 ezer vendéget fogadtak, az eltöltött vendégéjszakák száma 2,7 millió volt. Ez növekedést mutat a 2004-es adatokhoz képest, mindkét esetben 10% körüli érték.

A vendégek közel fele külföldről érkezett, és a részesedésük a vendégéjszakák arányából 60% (külföldi vendég 60%, belföldi vendég 40%). Fő küldő országok az Európai Unió tagjai, így például Németország, Ausztria, Svájc, Nagy-Britannia, de jelen van a listán Japán is. Ezt egy kör diagrammal szemléltetem is.

Az átlagos tartózkodási idő az országos átlagot (2,8 éjszaka) meghaladta (3,7 éjszaka), a külföldi vendégek 4,5 éjszakát, míg a hazai vendégek 3 éjszakát töltöttek gyógyszállókban.

Szobakihasználtság átlagosan 61,3 %-os volt. A gyógyszállodákban realizált szállásdíj-bevételek 16,4 milliárd forintot tettek ki. A bevétel kétharmada külföldiektől származik.

72

10. ábra: Turistaküldő országok 2006-ban

42.9%

14.1%

4.3%

3.7%

3.2%

3.1%3.0%

Németország

Ausztria

Amerikai Egyesült Államok

Svájc

Nagy-Britannia

Japán

Oroszország

Küldő országok 2006-ban

Forrás: saját vizsgálat a http://itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikai-adatok#_2006

adatai alapján

2006-ban a vendégek száma 723ezer, a vendégéjszakák száma 2,635 millió volt. A vendégek száma 0,6 %-kal, a vendégéjszakák száma pedig 3,2 %-kal csökkent 2005-höz képest.

A gyógyszállodák vendégeinek több mint a fele (55,7 %) belföldi, azonban az eltöltött vendégéjszakák számában a külföldiek jeleskedtek (53,1 %). Összességében a külföldi vendégek, és az általuk eltöltött éjszakák száma csökkent, a belföldi vendégforgalom azonban növekedett.

Fő küldő országok ebben az évben: Németország, Ausztria, Amerikai Egyesült Államok, Svájc, Nagy-Britannia, Japán, Oroszország.

Az átlagos tartózkodási idő 3,6 éjszaka, még mindig jelentősen meghaladta a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált átlagot (külföldi vendégek 4,4 éjszakát, míg a belföldi vendégek 3,1 éjszakát töltöttek a magyar gyógyszállodákban.

Szobakihasználtság tekintetében 62,9 %-os átlagot értek el, és a szállásdíj bevételek 18, 4 milliárd forintot tettek ki, amely 11, 8 %-kal meghaladta az előző évben mért adatokat. A bevétel közel kétharmada, jelen esetben is külföldi vendégektől származik.

73

74

2007-ben a vendégek száma 3,4 %-kal nőtt, a vendégéjszakák száma pedig 1,8 %-kal 2006-hoz képest. Pontos adatokkal alátámasztva, 2007-ben a gyógyszállók 754 ezer vendéget fogadtak, és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 2,7 millió volt.

Fő küldő országok továbbra is Németország, Ausztria, Oroszország, Svájc. Németország, Ausztria és Svájc esetében csökkent, míg Oroszország esetében nőtt a nálunk töltött vendégéjszakák száma.

A vendégek 58,4 %-a belföldről érkezett, a vendégéjszakák számában viszont a külföldiek értek el nagyobb arányt (51,1 %).

2007-ben az átlagos tartózkodási idő 3,6 éjszaka volt. A külföldi vendégek 4,4 éjszakát, a belföldiek a szokásos 3 éjszakát töltötték a gyógyszállodákban.A szobakihasználtságot tekintve 63,9 %-os értéket regisztráltak, a szállásdíj- bevétel pedig meghaladta 19,3 milliárd forintot. Ennek 57,6 %-a származott külföldi vendégektől.2007. december 31.-én a KSH 56 gyógyszállodát tartott nyilván.

2008-ban a magyarországi gyógyszállodák 766 ezer vendéget fogadtak, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 2,7 millió volt. A vendégek száma 0,3 %-kal nőtt, az éjszakák száma 1,4 %-kal csökkent.

2008-ban a vendégek 59,5 %-a belföldi, és a vendégéjszakák 49, 7 %-a származott a belföldi vendégektől. Az átlagos tartózkodási idő 3 éjszaka. A külföldi vendégek átlagosan 4,4 éjszakát, a hazai vendégek 2,9 éjszakát töltöttek a magyar gyógyszállókban.

Küldő országok: Németország, Ausztria, Oroszország, Csehország, Lengyelország, Románia, Nagy- Britannia. Az első két ország esetében csökkent a gyógyszállodákban töltött vendégéjszakák száma, a többi említett ország esetében jelentősen nőtt.

Ezen szállodák szobakapacitás- kihasználtsága 61,3 %, mely csökkenést jelent az előző évhez képest. A szállásdíj- bevétel elérte a 19,6 milliárd forintot. A bevétel 43,6 %-a származik a külföldi vendégektől.2008. december 31.-én a KSH 52 működő gyógyszállodát tartott nyilván.

75

11. ábra: Turistaküldő országok 2009-ben

34.7%

16.1%

7.2%

5.5%

2.9%

2.8%

2.5% 2.3%

Németország

Ausztria

Oroszország

Csehország

Svájc

Románia

Olaszország

Franciaország

Küldő országok 2009-ben

Forrás: saját vizsgálat a http://itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikai-adatok#_2009

adatai alapján

2009-ben a gyógyszállók vendégeinek 58,2 %-a, vendégéjszakáinak 48,1 %-a származott a belföldi vendégektől. A külföldi vendégek 4,5, a belföldi vendégek 3 éjszakát töltöttek el átlagosan, így az átlagos vendégéjszakák száma 3,6 éjszaka, számszerűsítve 2.452.370 éjszakát jelent.A vendégek száma 702 ezer főre tehető.

Küldő országok listája a következő: Németország, Ausztria, Oroszország, Csehország, Svájc, Románia, Olaszország és Franciaország.

A szobakapacitás- kihasználtság 56,6 % volt, mely jelentős csökkenés a korábbi évekhez képest. 19 milliárd forint szállásdíj- bevételt realizáltak, mely szintén csökkenést mutat.2009. december 31.-én a KSH adatai szerint Magyarországon 50 gyógyszálloda üzemelt.

76

12. ábra: Turistaküldő országok 2010-ben

33.2%

12.9%

8.9%

6.4%

3.3%

2.7%

2.7%

2.7%

2.5%

2.1% 2.1%

Németország

Ausztria

Oroszország

Csehország

Románia

Lengyelország

Svájc

Olaszország

Szlovákia

Franciaország

Amerikai Egyesült Államok

Küldő országok 2010-ben

Forrás: saját vizsgálat, a http://itthon.hu/szakmai-oldalak/statisztikai-adatok/statisztikai-adatok#_2010

adatai alapján

Végső soron 2010-ben a gyógyszállodákba érkező vendégek száma 751 ezer fő volt, vendégéjszakáiknak száma pedig 2,571 millió volt. A gyógyszállodák vendégeinek 59,3 %-a, a vendégéjszakáinak pedig 49,6 %-a származott belföldi forgalomból.

2010-ben az átlagos tartózkodási idő 3,4 éjszaka volt. A külföldiek átlagosan 4,2 éjszakát, a belföldiek 2,9 éjszakát töltöttek gyógyszállókban. Levonhatjuk azt a következtetést, hogy a belföldi vendégéjszakák száma 8,2 %-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 1,7 %-kal, így egészében a gyógyszállodákban töltött vendégéjszakák száma 4,8 %-kal növekedett.

77

Küldő országok: Németország, Ausztria, Oroszország, Csehország, Románia, Lengyelország, Svájc, Olaszország, Szlovákia, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok.A szobakapacitás kihasználtság 56,1 %-os volt (1,3 %-os növekedés az előző évhez képest), a szállásdíj- bevétel 19,3 milliárd forint, ennek 43,4 %-a származott belföldi turistáktól.2010. december 31.-én a KSH adatai alapján 58 működő gyógyszálloda volt jelen hazánkban.

Összesítés:

Röviden összefoglalva a fenti adatokat, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vendégek száma évenként eltérő volt, előfordult, hogy 724 ezerről 723 ezer főre csökkent, de akadt mikor jelentősen, így például 754 ezerről 766 ezerre emelkedett a vendégek száma. Végső soron 2005-ös évhez képest, 2010-ben 27 ezerrel több turistát regisztráltak a hazai gyógyszállodák.

A vendégéjszakák számát illetően azonban nem ilyen kedvező a statisztika, hiszen 2009-ig 2,7 millió éjszaka volt az átlagosan nálunk töltött vendégéjszakák száma, azonban 2009-ben egy erőteljes csökkenés figyelhető meg. 2,5 millióval kevesebb éjszakát töltöttek itt a vendégek. Ez az érték 2010-re csak csekély mértékben emelkedett 2,57 millió vásárolt vendégéjszakára.

A statisztikai adatokból az is kiderült, hogy adott években mennyi volt az átlagos tartózkodási idő, a szobakapacitás- kihasználtság- mutató mennyit jelzett, illetve mekkora volt a gyógyszállodák szállásdíj- bevétele.

A tartózkodási idő folyamatos csökkenést mutat, hiszen 2005-ben még átlagosan 3,7 éjszakát töltöttek el, addig 2010-re már csak 3,4 éjt. Ez az érték azonban még mindig magasan meghaladta a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált átlagot.

A szobakapacitás- kihasználtság is csökkenő tendenciát mutat 61,3 %-ról folyamatos csökkenéssel elérkeztünk 2010-ben az 56,1 %-os értékhez.

A szállásdíj- bevétel ezzel ellentétben növekvő, hiszen 2005-ben 16,4 milliárd forintot regisztráltak, 2008-ban érték el a legnagyobb bevételt 19,6 milliárd forintot, majd 2010-ben 19,3 milliárd forintot jelentett a gyógyszállodák szállásdíj bevétele. Úgy gondolom, ez a növekedés részben az áremelkedések hatásának a következménye. Még mindig kedvező a hazai kínálat a külföldi országok számára, illetve egyre többen veszik igénybe a Társadalombiztosítás által finanszírozott kezeléseket.

78

79

13. ábra: A magyarországi gyógyszállodák vendégforgalma

A magyarországi gyógyszállodák vendégforgalma

 

Összes vendég száma (ezer fő)

Változás az előző év azonos időszakához képest (%)

Külföldi vendégek száma (ezer fő)

Változás az előző év azonos időszakához képest (%)

Belföldi vendégek száma (ezer fő)

Változás az előző év azonos időszakához képest (%)

2005 727 11% 347 8,9% 380 13%

2006 729 0,3% 323 -6,9% 406 6,8%

2007 763 4,7% 317 -2% 447 10%

2008 766 0,3% 310 -2,2% 456 2,1%

2009 683 -10,9% 285,00 -7,8% 397,00 -13%

2010 751 10% 306 7,1% 445 12,1%

2011 646 -14% 244 -20,2% 402 -9,7%

Összes vendég-éjszaka (ezer)

Változás az előző év

azonos időszakához képest

(%)

Külföldi vendég-éjszakák

(ezer)

Változás az előző év

azonos időszakához képest

(%)

Belföldi vendég-éjszakák

(ezer)

Változás az előző év

azonos időszakához képest

(%)200

5 2721 9% 1573 5,9% 1148 13,5%200

6 2653 -2,5% 1408 -10,5% 1245 8,5%200

7 2733 3% 1392 -1,2% 1341 7,7%200

8 2695 -1,4% 1356 -2,6% 1339 -0,2%200

9 2453 -9% 1274 -6,1% 1179 -11,9%201

0 2571 4,8% 1296 1,7% 1275 8,2%201

1 2201 -14,4% 1032 -20,3% 1169 -8,3%

Átlagos tartózkodá

si idő

Változás az előző év

azonos időszakához képest

(%)

Külföldi vendég

tartózkodási ideje

Változás az előző év

azonos időszakához képest

(%)

Belföldi vendég átlagos

tartózkodási ideje

Változás az előző év

azonos időszakához képest

(%) 200 3,7 -1,8% 4,5 -2,8% 3 0,5%

80

5200

6 3,6 -2,8% 4,4 -3,9% 3,1 1,5%200

7 3,6 -1,6% 4,4 0,8% 3 -2,1%200

8 3,5 -1,7% 4,4 -0,4% 2,9 -2,3%200

9 3,6 2,1% 4,5 1,9% 3 1,2%201

0 3,4 -4,7% 4,2 -5,8% 2,9 -3,5%201

1 3,4 -0,5% 4,2 -0,1% 2,9 1,5%Forrás: saját vizsgálat, a http://itthon.hu/szakmai-oldalak/letoltesek/turizmus-magyarorszagon adatai alapján

81

20. ábra: Hungária Fürdő egykori plakátja

Forrás: Bánki E.- Bikfalvi I.- Bíró A.- Fejér L.- Fluck I.- Gerzanics A.- Kis D.- Kovács L.- Lasztovicza J.- Nagy Z.- Petneki Á.- Ruszinkó Á.- Zajkás G.: Magyar Fürdőalmanach. Magyar Fürdőszövetség- Országos Széchényi Könyvtár, 197.p., 23. p.

82

Nyilatkozat

Alulírott …………………………………………………………. a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar ……………………………………………….. ...szak

..................................................szakirány .........................tagozat végzős hallgatója nyilatkozom, hogy a ..................................................................………………………………………………. …………………………………………………………………………………………………. címmel védésre benyújtott diplomadolgozat/szakdolgozat saját munkám eredménye, amelynek elkészítése során a felhasznált irodalmat a szerzői jogi szabályoknak megfelelően kezeltem.

Budapest, 20… év …………… hó ……… nap

(a hallgató aláírása)

83

Diplomadolgozat/Szakdolgozat rövid bemutatása

A diplomaterv készítőjének neve: Holecz Enikő

A diplomaterv címe:

„A gyógyturizmus helyzete Magyarországon, fejlesztési lehetőségei”

A témát kiadó önálló szervezeti egység neve:

Regionális Gazdaságtani- és Vidékfejlesztési Intézet

A belső konzulens neve és beosztása: Dr. Guth László, egyetemi docens

A külső konzulens neve: Dr. Pitlik László

Kulcskifejezések:

Magyarországi gyógyturizmus, gyógyfürdők, gyógyvíz

Széchenyi- Terv, fejlesztés, beruházások

Hajdúszoboszló, mint a hazai gyógyturizmus egyik legjelentősebb városa

SWOT- elemzés, PEST- elemzés

Külföldi vendégekre irányuló marketing stratégia

A dolgozat rövid leírása:

Szakdolgozatom célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai gyógyturizmusra, annak jelentőségére, a hiányosságokra és az eddig (különösen a Széchenyi- Terv által) megvalósított lépésekre.

Az elemzéseimből kiderül, hogy a gyógyturizmusnak még további támogatásokra van szüksége, különösen, ami a külföldi vendégek fogadását illeti. Úgy gondolom, hogy világ szinten kiemelkedő vízkészlettel rendelkezünk, amelyből jól kidolgozott stratégiával rengeteget profitálhatunk.

84

Konzultációkon való részvétel igazolása

A hallgató neve: Holecz Enikő

A belső konzulens neve és beosztása: Dr. Guth László, egyetemi docens

A témát kiadó önálló oktatási szervezeti egység neve:

Regionális Gazdaságtani- és Vidékfejlesztési Intézet

Nevezett hallgató a 20.../20... tanévben a diplomamunka készítésével kapcsolatos konzultációkon rendszeresen részt vett. Az elkészített dolgozatot

„A gyógyturizmus helyzete Magyarországon, fejlesztési lehetőségei”

címmel bemutatta. A dolgozatnak a Záróvizsgához kapcsolódó bírálati eljárásra való beadásával egyetértek.

Budapest, 20... év ........................... hó .................. nap

.......................................

konzulens aláírása

85