Út az egészséges táplálkozáshoz

A hedonista táplálkozás kockázata

A modern idők iparilag fejlett társadalmai kitűnő lehetőséget biztosítanak az úgynevezett

hedonista életmódra, mely során mindennel szemben elsőbbséget kap az egyéni élvezet, az

egyéni vágy. Ez a megközelítés a táplálkozásban is szerepet kapott, innen kapta a nevét. A

hedonista táplálkozás egy olyan táplálkozási forma, melynek alkalmával figyelmen kívül

hagyjuk az egészségünket, és arra fókuszálunk, hogy minél ízletesebb ételeket együnk,

amikor csak kedvünk tartja. A mai civilizáció igencsak kellemes körülményeket képes

biztosítani az ízlelőbimbóink számára, így könnyen elcsábulhatunk a mennyei lakomák által...

Azonban nem árt, ha óvatosak vagyunk, és megnézzük az itt tárgyalt megközelítésnek az

árnyoldalait is: ugyanis a jelenlegi magyar statisztikák azon generációk adatai alapján

születtek meg, amelyek a „hagyományos” táplálkozás szerint éltek. A hedonista táplálkozás

híveinek táborából olykor születnek különböző magyarázatok, melyek azt a célt szolgálják,

hogy önigazolást adjanak a hedonista életmódra. Számos esetben ezek az önigazolási

próbálkozások csak addig tartanak, amíg valami zavaró betegség fel nem üti a fejét, és a test

arra nem ösztönzi a gazdáját, hogy változtasson az életmódján. Valamelyest mi dönthetünk

arról, hogy melyik fontosabb: az egészségünk, vagy a pillanatnyi érzelmi töltés. Ha nem

akarjuk, hogy az öngyilkos hajlamok éljenek helyettünk, tovább kell lépnünk a berögződött

mintákon.

A betegségek megelőzése nagyon fontos lehet. Ha kigyullad a házunk és kihívjuk a

tűzoltókat, valószínűleg jól cselekszünk, de akkor járunk a legjobban, ha megelőzzük azt,

hogy egyáltalán kigyulladjon a házunk. Egy félig leégett házat adott esetben sokkal több

időbe telik rendbe hozatni, mint a megfelelő óvintézkedéseket megtenni. Magunk körül

számos embert hallhatunk, amint nagy hangon mondogatják nekünk: „ennyi még belefér”.

Ezen társaink között ugyan nem mindenkinek jött elő betegsége, de olyan emberekkel is

összehozhat a sors, akik már megbánták sűrűn használt alapelvüket, mivel a testüknek nem

fért bele az annyi. Ha kezdetben fittyet hánytunk az egészségünkre, akkor nem muszáj

megvárnunk a problémákat. Mi éri meg jobban? Ha elmondjuk a barátoknak azt, hogy egy pár

dologban változtattunk, vagy az, hogy megvárjuk a halálos betegségeket és panaszkodunk?

Később már hiába mondogatjuk, hogy ha tehetnénk, akkor visszaforgatnánk az időt. A

sorsunkon most tudunk változtatni, később már csak a megbánásra- vagy a békés együttélésre

van lehetőségünk. A megfelelő táplálkozás egy olyan ütőkártya lehet a kezünkben, amellyel

most megfordíthatjuk a betegségek irányába történő folyamatokat. Nem kimondottan

szükséges lelkiismeret furdalást okoznunk magunknak, ha időnként az alábbiak közül egy-két

javaslatot nem tartunk be. Lehet fokozatosan is előrelépéseket tenni a javaslatok betartásával:

először lehet, hogy csak naponta egyetlen étkezéssel tudunk hozzájárulni az egészségünkhöz.

Ha elég kitartóak vagyunk, elképzelhető, hogy egy idő után kívánni fogjuk az egészséget

szolgáló ételeket - mivel a szervezet a közhiedelemmel ellentétben tanítható és nevelhető.

Amikor kitaláljuk a napi menünket, olykor elgondolkodhatunk azon, hogy milyen

minőségben szeretnénk leélni az idősebb korunk hátralévő évtizedeit.

A bölcs hozzáállás

Ha valaki elkezd olvasni különböző táplálkozással kapcsolatos könyveket, könnyen

találkozhat megannyi ellentmondással és ellentétes véleménnyel. De mi ilyenkor a teendő?

Melyik álláspontnak érdemes hinnünk? Azt célszerű leszögezni, hogy semmi esetre sem bölcs

megoldás, ha továbbra is öntudatlanul táplálkozunk. Ha nem vagyunk táplálkozási

szakemberek, és nincs pontos mérési adat a kezünkben, akkor szerencsésebb, ha gyökeresen

nem kívánunk állást foglalni a különböző álláspontok mellett. Az ilyen helyzetekben talán az

lenne a legcélravezetőbb, ha megkeresnénk azokat a közös pontokat, melyekben a kutatók

megegyeztek, valamint figyelembe vennénk az egyes ételek jó és rossz oldalát is.

Megpróbálhatjuk a legoptimálisabb javaslatokat összegyűjteni, de ezek a javaslatok nem

lehetnek kőbe vésett törvények, mivel egy újabb kutatás következtében akár változhatnak is a

kapott következtetések. A kutatásokkal kapcsolatban fontosnak bizonyulhat még azt is

figyelembe venni, hogy minden ember egy egyéni környezetben élő egyéniség. Egy régi bölcs

mondás szerint minden ember legjobb orvosa önmaga. Ez úgy is érthető, hogy a tudatosan

táplálkozó ember figyelembe veszi a főbb irányvonalakat, de megfigyeli, hogy a saját

szervezete hogyan reagál a bevitt táplálékokra - ezért a nagy általánosságokat akár finoman

módosíthatja is a saját tapasztalataival.

A vízivással kapcsolatos problémák

A napi folyadék bevitel mennyiségét célszerű mindig a szóban forgó ember-típushoz

igazítani. Egy felnőtt számára általában naponta minimálisan 2 liter folyadék fogyasztása

javasolt, de számos kutató több okból kifolyólag ennél jóval nagyobb mennyiséget ajánl. Ezen

okok közé tartozik például az elsavasodás, a vérkeringés ideális tulajdonságainak megtartása1

és a hedonista táplálkozás megnövekedett méreganyagainak kiválasztása.

Egyes álláspontok szerint a jó minőségű vizek-, a frissen előállított gyümölcslevek és

zöldséglevek-, továbbá a gyógyteák számítanak bele a napi folyadékfogyasztásba. Az összes

bolti forgalomban kapható üdítőitalt több szakértő nem ajánlja. Az alkohol, a kóla és a kávé

vizet vesz el a szervezetből, ezért a fogyasztásuk esetén célszerű arányosan megnövelni a

folyadék bevitelét. A fehérjében gazdag étkezés és a sok só fogyasztása megnöveli a

szükséges vizeletmennyiséget, és ezzel a fogyasztandó víz mennyiségét is. Ha épp böjtölünk,

szerencsés sok folyadékot innunk. Abban szinte minden táplálkozási szakértő egyetért, hogy a

szomjúságot nem szabad figyelmen kívül hagyni. Főként idősebb korban célszerű odafigyelni,

mert ekkor már a szomjúságérzet jelentősen csökken.

Vajon mi a helyzet a kereskedelmi forgalomban kapható vizek-ásványvizek fogyasztásával?

A válasz adásához nem árt tisztában lenni több állásponttal, ugyanis a legkiválóbb vizek

palackozó gépsorait is egy olyan oldószerrel tisztítják, amely az emberi szervezetre rendkívül

veszélyes. Ez a faszesz (izopropil-alkohol) kivétel nélkül megtalálható minden műanyag

flakonos termékben.2 Ezt a rossz hírt csak fokozzák azok a független tesztlaborok, amelyek

szerint nagyon gyakran belefuthatunk olyan termékekbe, amelyek az egészségügyi

határértéket messze meghaladják. A harmadik nyomós érv végképp eldöntheti a válaszunkat,

mivel a megnövekedett ásványi anyag tartalom csak fokozza a szervezet terhelését, amit a

kiválasztó szerveinknek kell elviselnie. Ezen okok miatt a magas ásványi anyag tartalmú

ásvány- és gyógyvizeket érdemes szigorúan kúra-szerűen alkalmazni egy témában járatos

tanácsadó segítségével.

1 A hígabb vér könnyebben eljut a kapillárisokba, továbbá könnyebb a szív munkája és a kiválasztó szervek is hatékonyabb működésre képesek.2 Hulda Regehr Clark Ph.D., N.D. „The cure for all diseases” című műve alapján

Egyes boltokban találkozhatunk oxigénezett vízkészítményekkel is. Ennek a víznek a

fogyasztása azért mondható feleslegesnek, mert az oxigén csak fizikailag oldódik a vízben;

nem úgy, mint például a széndioxid, ami kémiailag alakítja át a vizet szénsavvá - ugyanis ez

utóbbi folyamatban a széndioxid megváltoztatja a víz molekuláris szerkezetét, és így képes a

széndioxid gázt felvenni. Erre a folyamatra az oxigén önmagában nem képes. Ebből

kifolyólag képtelenség annyi oxigént feloldani a vízben, amely bármilyen élettani hatást is

elősegítene.

Ma már több tucat egymástól különböző eljárással készítenek pi-vizet is. Kevés a

valószínűsége, hogy ezek az egymástól különböző eljárások ugyan azt a pi-vizet

eredményeznék, amit annak idején Dr. Shoji Yamashita (Agrártudományi Kar, Nagoya

University) és Dr. Shinji Makino (Természettudományi Kar, Tobuku University) kifejlesztett,

azonban a pi-vizeknek nem árt szem előtt tartani a lehetséges jó tulajdonságait: többek között

például azt, hogy egyes szakértők szerint lúgosítja a szervezetünket.

Számos neves kutató szerint a lúgos víz is rengeteg jó tulajdonsággal bír. Az ilyen jó

tulajdonságok közé sorolják például a sav-bázis egyensúly javítását, a szervezet tisztulásának

elősegítését, az öregedési folyamatok lassítását, a fertőzésekkel szemben történő védekezés

erősítését, a vastagbél tisztítását, továbbá az ásványi anyagok és a vitaminok hatékonyabb

felszívódását. Ezekből következően számos szakértő arra jutott, hogy a lúgos víz rendszeres

fogyasztása számos betegségen segíthet, és komoly összefüggésben van a szervezet

állapotával. (Ilyen betegségek közé sorolható például a reflux, az allergia, az emésztéssel

kapcsolatos problémák, a bőrbetegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a

csontritkulás, az ízületi panaszok, a depresszió, az impotencia, stb.) Egyes kutatók szerint az

iható lúgos vizek határértéke: 8,5pH-9,5pH-ig terjed. Az ennél magasabb pH értékkel

rendelkező vizek számos felmérés szerint nem alkalmasak fogyasztásra. Többek szerint nem

árt az óvatosság a lúgos vizek használatával kapcsolatban, és jobb ha csak kúraszerűen

alkalmazzuk ezt a megoldást. Az USA-ban élő egyik leghitelesebb táplálkozás szakértő (Dr.

Mercaola) szerint maximum 1-2 hétig lehet ilyen kúrákat tartani.

Több kutató a forrásvizet ajánlja. Ha nem jutunk hozzá természetes forrásvízhez, akkor

ihatunk vezetékes ivóvizet, vagy szűrt csapvizet (célszerű a vízszűrő készülék szűrőbetétjét

minimum havonta kicserélni). A vízszűrők használata talán a legmegfelelőbb a modern városi

ember számára, azonban ezek sem jelentenek mindig ideális megoldást, mivel a vízszűrők

ugyan felfogják a szennyező anyagokat, azonban minden egyes nap egy kis mennyiséget

visszaengednek a vizünkbe - amennyiben a szűrőt akár egyszer is nagyobb szennyeződés érte

a vezetékes hálózaton keresztül. Ez a kis adagokban történő állandósult méreganyag-

fogyasztás bizonyos kutatások szerint sokkal károsabb annál, mintha időnként az ivóvizünkbe

kerülne egy-egy nagyobb dózis. Ha a klórozott csapvíznél döntünk, akkor nem árt tisztában

lenni ennek a lépésnek az árnyoldalaival. Bizonyos kutatások arról tanúskodnak, hogy a

csapvízzel vigyázni kell, mert hormonokat is tartalmazhat. Egyes szakértők szerint a több E-

vitaminra van szükségünk, ha klórozott csapvizet iszunk. A csapvíz fogyasztására Dr.

Professzor Török Szilveszter házi receptje a következő: Forrald fel legalább kétszer a vizet, és

miután lehűlt, a víz felső háromnegyedét használd fel, az alsó egynegyedét pedig a lerakódott

anyagokkal együtt öntsd a virágokra!

A húsevéssel kapcsolatos problémák

A médiának és a húsiparnak köszönhetően több ember retteg a fehérjehiánytól. Ezzel szemben

több szakértő pont a fehérjetöbblet- és a mértéktelen húsfogyasztás számlájára írja az egyes

civilizációs betegségek nagy számban történő elterjedését. Az emberi szervezet az emésztés

során aminosavakra bontja le a fehérjéket, és így építi fel magában a fehérjéket. Egyes

mende-mondák az itt vázolt alapvető ténnyel válnak semmissé, ugyanis az előzőek

értelmében egy viccnek fogható fel például az, hogy könnyebb beépíteni az állati fehérjéket,

mert az állati fehérjék szerkezete közelebb áll az emberéhez. Ez a tévhit figyelmen kívül

hagyta azt, hogy a lebontott aminosavakat építi be a szervezet. Egy másik ilyen mítosz arról

számol nekünk be, hogy a növények nem teljes értékű fehérjét tartalmaznak, ezért nem elég

jók a számunkra. Ennél a mesénél induljunk ki abból, hogy nyolc esszenciális aminosav van,

melyet kívülről kell a szervezetbe juttatnunk - mivel a testünk nem állítja elő. Ezek az

aminosavak megtalálhatók az állatokban és a növényekben is – bár az utóbbiak több esetben

nem az összes szükséges aminosavat tartalmazzák. Mégis az ember számára teljes értékű

fehérjét tartalmaz például a sárgarépa, a kelbimbó, a kukorica, az uborka, a karfiol, a

zöldborsó, a tök, a paradicsom, a burgonya, az összes dióféle, valamint a szezám- és

napraforgómag. Mielőtt pánikba esnénk, nem árt tisztában lennünk azzal is, hogy számos

szakértő szerint nem szükséges minden nap teljes értékű fehérjéket fogyasztanunk.

A húsevés bizonyos szempontok alapján akár veszélyekkel is járhat. Minden húst érdemes

megfelelő hőkezelés alá vetnünk, hogy a húsban élő paraziták- és petéik elpusztuljanak.

Célszerű kerülni a nagytestű tengeri halak fogyasztását, mivel az egészséges határértéken

felül szennyezettek nehézfémekkel (főként higannyal).

Bizonyos húsipari termékeknél azon sem szükséges feltétlenül meglepődnünk, hogy egyes

húsgyárakban az adott áruba darálják az állatok körmét, csőrét és egyéb részeit.

A fűszerek kreatív használatával a romlott húst is el lehet készíteni úgy, hogy kellemes

élményt nyújtson a gyorséttermekbe tévedő éhes embereknek.

A füstölt- és pácolt húsokkal nem árt vigyázni, mivel a grillezés során 150°C felett a nitrit-

maradékokból rákkeltő anyagok képződhetnek.

A nyugati társadalmakban lévő mértéktelen húsfogyasztásnak köszönhetően egyes állatok

nem az étrendjüknek megfelelő táplálékot kapják, hanem olyan tápot, amitől rövidebb idő

alatt megnőnek - ez nagyobb hasznot biztosít az iparnak. Az állatoknak adott nem megfelelő

táppal az a probléma, hogy számos állat komoly betegségben szenved emiatt, így

antibiotikumokon és különböző gyógyszereken élnek - ha egyáltalán el tudnak tengődni addig

a napig, amíg levágják őket. Számtalan beteg állat még csak lábra sem tud állni. A gyanútlan

húsfogyasztó ebben az esetben az agyon gyógyszerezett húsokat viszi be a szervezetébe, ami

nem mindig túl szerencsés. Ezen okokból kifolyólag a megfelelő hús kiválasztásánál az egyik

fő szempont a termék lekövethetősége. Célszerű tehát kerülnünk azokat a hús-termékeket,

amelyeknek nem tudjuk lekövetni az eredetét szinte a termelőig. Szerencsésebb attól a

termelőtől vásárolnunk, aki szeretettel- és egészséges körülmények között neveli az állatait,

továbbá biztosítja az állatok számára a megfelelő étrendet, és a szabad mozgásteret is. A

felmenőinknek ezidáig kevesebb problémájuk lehetett a húsokkal kapcsolatosan, mivel a

húsipar még nem rendelkezett ennyire kifinomult eszközökkel.

A mértéktelen húsfogyasztás számos további problémát is felvet. A Cornell Egyetem egyik

professzora: David Pimentel szerint 800 millió ember lakna jól abból az Amerikában

termesztett gabonából, melyet ma a nyomorúságos körülmények között élő kitenyésztett

állatok esznek meg. Valóban túl sokan vagyunk a Földön, vagy csak rosszul csinálunk

valamit?

A minden napos húsfogyasztás miatt a tudatosabb környezetvédők is tiltakozhatnának,

ugyanis a japán mezőgazdasági kutatóintézet 2007-es számításai alapján kiderült, hogy egy

kiló marhahús előállítása a „fejlett országokban” 36,4 kiló széndioxid kibocsátással jár. Ezzel

persze nem a széndioxid kvóták kereskedése mellett érvelünk, hiszen ez csak egy szűk

kiváltságos körnek hoz óriási hasznot. Ezzel szemben a széndioxid kvóták kereskedése

elhozza mindenki másnak a drágább élelmiszert-, a drágább közlekedést- és a nyomor

állandósulását a harmadik világban. Az ENSZ tanulmánya szerint az állattartás számlájára

írható a nitrogén-oxid-kibocsátás 65%-a is.

Számtalan ember a Föld tüdejének tulajdonítja azokat az esőerdőket, amelyeket többek között

az állattartás miatt pusztítanak. /Számos kutatás szerint valójában az óceánokban élő bizonyos

algafajták termelik a legtöbb oxigént, és az őserdők amit termelnek, azt el is használják./ Az

őserdő pusztítása a biológiai sokszínűség csökkenése mellett visszafordíthatatlan

talajpusztulást okozott néhány év alatt. Kérdés, hogy megéri –e ez nekünk? Egyes

híresztelések alapján globálisan a földek 70%-a merült ki a túllegeltetés miatt.

A takarmány öntözése más problémákat is felvet: a világ édesvíz-készletének nyolc százaléka

ugyanis erre megy el. Vajon azt szeretnénk, hogy az unokáink a vízért folyó háborúról

tanakodjanak, vagy sikerül idejében észbe kapnunk?

Ha módunk van rá, elkerülhetjük a nyugati civilizációban tapasztalható legális állatkínzást.

Megtehetjük, hogy kevesebb húst eszünk, ezzel nem járulunk hozzá ahhoz a drámához, ami a

húsiparban játszódik. A nyugati országokban az állatkínzásnak ennek a formája széles körben

normálisnak számít, azonban ez nem azt jelenti, hogy valóban helyénvaló ez a cselekedet.

Nem a mi kultúránk az egyetlen valamirevaló kultúra, mely a kizárólagos igazságot

birtokolja. Egyes népek vidáman megkóstolnák házi kedvenceinket, más népek ellenben szent

állatnak tekintik azt, amit mi jóízűen megeszünk. A lényeg: nem muszáj az állatkínzásért

küzdő propaganda élharcosának lennünk, ehetünk kevesebb húst. A piac úgy működik, hogy

ha idén nem lehet eladni a húst, akkor jövőre nem fognak annyit megtermelni, tehát

valamelyest a fogyasztók befolyásolják a termelést. Azt azért nem árt megjegyezni, hogy az

állattenyésztés mellett az állati takarmánytermelés is hatalmas hasznot hoz ugyanazoknak a

nemzetközi agrárcégeknek (Mosanto, Nestle, stb.). Ha kevesebb húst ennénk, kevesebb

gyógyszerezett húst árulnának a boltokban, mivel a húsiparnak nem kell rövidebb idő alatt

felhizlalnia az állatokat. Ha egy héten csak egyszer- vagy kétszer ennénk húst, nem csak az

egészségünkhöz járulnánk hozzá, hanem talán egy szebb világban ébrednénk fel. Ez a mi

felvilágosultságunkon- és döntésünkön múlik.

Találkozhatunk olyan hedonistákkal, akik azt vallják, hogy csak a hússal tudnak jól lakni. Ha

nem vagyunk gyávák szembenézni a valósággal, akkor nem muszáj hinni ezeknek az

embereknek, mivel valójában hús nélkül is jól lehet lakni. A távolabbi őseinknek- és több

másik népnek ez eddig sikerült. A középkorban csak egy-egy tehetős ember engedhette meg

magának, hogy minden nap húst fogyasszon, de a köznép aligha. Az emberek régen is

végeztek nehéz fizikai munkát, pedig nem ettek megállás nélkül húst. Ha az itt felsorolt

észérvek valakit nem győztek volna meg, akkor meg lehet győződni arról, hogy hús nélkül is

jól lehet lakni: kísérleti okokból egyszer együk magunkat bambára például szilvás gombóccal!

A táplálék beszerzésével kapcsolatos problémák

A táplálék beszerzésénél érdemes néhány szempontot szem előtt tartanunk. Az első ilyen

szempont már a hús fogyasztással kapcsolatos problémák között is szerepelt: a legideálisabb,

ha a táplálékainkat megbízható őstermelőktől vagy gazdáktól vásároljuk. A feldolgozott

élelmiszerek kiválasztásánál szerencsésebb minél kisebb vállalkozások-üzemek termékeit

megvásárolnunk. Számos esetben ez azért javasolt, mert több esélyünk van arra, hogy a kis

manufaktúrák kevesebb élelmiszer adalékkal dolgoznak, mivel az alapanyagaikat

remélhetőleg helyi forrásból szerzik be, és nem utaztatják több száz- vagy több ezer

kilométeren keresztül. Az élelmiszer ipari termékeknél annál több adalékanyaggal

számolhatunk, minél messzebbről érkezett a termék; minél tartósabbra és kívánatosabbra van

megcsinálva az adott étel; továbbá minél több feldolgozási fázison esett át az áru. Ezen okok

miatt nem árt, ha óvatosak vagyunk a nálunk érleltetett déligyümölcsökkel, a sok feldolgozási

fázison keresztül menő termékekkel3, valamint a sok feldolgozáson átesett mélyhűtött

termékekkel és azokkal a konzervekkel, amelyekből a táplálékban található bioaktív anyagok

hatására nemkívánatos anyagok oldódhatnak ki a fém dobozból. Ha piaci alapanyagokat

használunk, és otthon készítjük el az ételeinket, elkerülhetjük, hogy sok adalék kerüljön a

szervezetünkbe, mivel kevesebb feldolgozási fázison esik át az elfogyasztott táplálék. Az

édesítőszereket-, az ízfokozókat-, a mesterséges színezékeket- és aromákat tartalmazó

élelmiszerek helyett választhatjuk a természetesebb táplálékokat.

Célszerű azt megvenni, amire valóban szükségünk van. A reklámok többnyire nem a

termékek minőségéről szólnak. Érdemes időt szánni a vásárlásra, így még a boltban

elolvashatjuk a termék ismertető címkéjét, vagy megtudakolhatjuk a gyártótól a

csomagolatlan áruk összetételét.

Szerencsésebb elkerülni azokat a termékeket, amelyek problémás adalékokat tartalmaznak. Ez

fokozottan érvényes az allergiásokra és a gyerekekre. A problémás E anyagok: E102

(Tartrazin), E104 (Kinolinsárga), E110 (Narancssárga S), E120 (Kárminsav, kárminok), E122

3 Mint amilyen az üdítőitalok nagy része, az édességek java, továbbá az egyes húsipai és tejipari készítmények.

(Azorubin), E123 (Amarant), E127 (Eritrozin), E129 (Allura vörös AC), E150c (Karamell –

ammóniás), E150d (Karamell – ammónium-szulfitos), E151 (Brillantfekete B), E154 (Barna

FK), E155 (Barna HTK), E160b (Annatto, bixin, norbixin), E161g (Kantaxantin), E171

(Titán-dioxid), E180 (Litolrubin BK), E201 (Nátriumszorbát), E210 (Benzoesav), E219

[Nátrium-metil(p-hidroxi-benzoát)], E232 (Nátrium-o-fenil-fenolát), E233 (Tiabendazol),

E235 (Natamicin), E239 (Hexametilén-tetramin), E242 (Dimetil-dikarbonát), E252

(Kálium.nitrát), E285 (Nátrium-tetraborát), E301 (Nátrium-aszkorbát), E312 (Dodecil-gallát),

E321 [Butil-hidroxi-toluol (BHT)], E407 [Karragén (gyöngyzuzmó)], E412 [Guar gumi (guar

gyanta)], E413 (Tragantmézga), E466 [(Karboxi-metil) – cellulóz], E510 [Ammóniumklorid

(szalmiák)], E625 (Magnézium-diglutamát), E907 (Mikrokristályos viaszok), E 926

(Klórdioxid), E950 (Aceszulfám K), E951 (Aszpartám), E952 (Ciklaminsav és ciklamátok),

E954 (Szacharin és nátrium-, kálium-, kálcium sói), E959 (Neoheszperidin DC). Egyes

szakemberek szerint még az E-621 (a nátrium glutamát) is káros, mely egy ízfokozó. Sorszám

nélkül: Kinin, Kvasziafa, Pektinek.4

4 ÖKO-TEST Verlag, Dr.Kalas György

Ételtársítás és /a/ sav-bázis egyensúly

Ha kutatunk a mai táplálkozási tanácsok között, biztosan találkoznunk kell az elsavasodás

gondolatával. A savasság kutatása egy olyan terület, melyet az alternatív kutatók úgy állítanak

be , hogy ez a terület tudományosan nincs még teljesen feltárva, .E mellett mind a mai napig

számos kutató tesz annak érdekében lépéseket, hogy ne legyenek további kérdések a témával

kapcsolatban. Az orvostudomány igencsak mélyrehatolt a savasodás problémájában. Ez a

valóságszemléletű szakember és laikus számára is evidencia lehet. Ennek legegyszerűbb

bemutatása a vér ph értékére mutatkozó tanulmányok és tapasztalatok következetes

elfogadása. Ebben a témában több könyvtárnyi szakirodalom áll a kutatók és az érdeklődók

rendelkezésére. A vér ph értéke rendkívül szűk keretek között mozoghat. Azoknak a

betegeknek , akiknek a szervezet nem képes biztosítani a megfelelő ph értéket, hamarosan az

intenzív osztályon kötnek ki, ha szerencséjük van,vagy akár rosszabb egészségügyi

körülmények között a hullaházban is látogatást tesznek. A szervezet mindenáron igyekszik az

ideális ph értéket megőrizni. Legfőbb a vér ph értékének megtartása. Ezt a szetrvezet magától

képes elvégezni, addíg amig a szervezet puffer rendszerei nem telítődtek a nem kívánatos

salak anyagokkal.Ezek mellett A savasság egészségre károsító hatásának logikai bizonyítására

fel lehet hozni azokat a savas esőket, melyek még a különböző templomokon és dómokon

lévő szobrokat is kimarják. Ha a sav még a követ is ki tudja marni, akkor vajon mit okozhat

az emberi testben?//////Az elsavasodással kapcsolatos összes terület tudományos bizonyítására

persze nem kötelező várnunk. A régi hajós kapitányok sem várták ki azt az időt, amíg

hivatalosan is fel lett fedezve a C-vitamin; a skorbut borzasztó látványa után a hajós

kapitányok citromot, hagymát és savanyú-káposztát adtak a legénységnek, hogy maradjon élő

matróz a fedélzeten. Ha valaki számára nagyon fontos a savassággal kapcsolatos területek

végleges feltárása és bizonyítása, akkor megvárhatja azt az időt, amíg minden hivatalosan is

be lesz bizonyítva, és az orvosok között is el lesz terjedve - azonban nem árt tudni, hogy a

tudományos bizonyítás a C-vitamin esetében több évszázad volt.//////////

Több ember azt gondolhatja, hogy bármi áron érdemes követni a mai lúgosítási-divatot. A

lúgosító termékek túlbuzgó fogyasztóinak érdemes megjegyeznünk, hogy a szájon át

fogyasztott csodaszereket a gyomorsav semlegesíti - ebből kifolyólag kár ezekre túl sokat

költeni. A savhiányból számos probléma adódhat az elégtelen fehérjeemésztésen át a

különféle baktériumfertőzésekig. A kulcs valójában a megfelelő arányokon múlhat.

Egyes táplálkozási szakemberek szerint az agyagcsere-folyamatok következtében különböző

savak keletkeznek a testben, melyek elősegíthetik a betegségek kialakulását és a korai

öregedést. Mivel az anyagcserénk nem feltétlenül rendezkedett be a savak feldolgozására,

szükségünk van lúgokban - más néven bázisokban - gazdag táplálékokra. EZ a nézet viszont

már megdőlni láttszik. Több kutatás szerint a vér egészséges pH értéke kb. 7,35 és 7,45 között

mozog, azonban ez az érték többek között a megfelelő arányú savas és bázikus táplálékok

bevitelével érhető el, / ennek ellenkezőjére nincs orvosi bizonyíték,/ továbbá a megfelelően

összeválogatott élelmiszerek fogyasztásától. Számos szakértő egyetért abban, hogy kb. 75-

80%-ban bázikus - ásványi anyagokban gazdag - táplálékra lenne szükségünk, és 20-25%-ban

pedig savképző élelmiszereket kellene fogyasztanunk. Ez egy idalisztikus kép. A mai

táplálkozástudományi erdemények ismeretében az emberelődök táplálkozásának savas

irányba való eltolódása nem ritka. A vizsgált kortárs nomád egyszerű életmódot élő

valamennyi vizsgált csoport is zömmel savasító étrenden él, mégsincsennek civilizációs

betegségeik. / Forrás: Ströhle A, Hahn A, Sebastian A. Estimation of the diet-dependent net

acid load in 229 worldwide historically studied hunter-gatherer societies. Am J Clin Nutr.

2010 Feb;91(2):406-12./ Napjaink jóléti államaiban viszont a túlzottan savasító ételeket

fogyasztunk nem törődve a szervezet természetes ph egyensúly igényeivel. /////nem

kell- / /Napjaink jóléti államaiban ez az arány számtalan esetben pont fordítva történik.////////

Az égési folyamatokhoz- és az energiatermeléshez szükségünk van savakra, azonban a test

számára nagyon fontosnak bizonyult a savak és a bázisok megfelelő aránya. ////// Több kutató

szerint, ha a vér pH értéke eltolódik savas irányba, akkor a szervezet már nem tudja

kiválasztani és semlegesíteni a savakat, így legalább kétféle módon a savhatás áldozataivá

válhatunk. Az első csapást a különböző területekről elvont ásványi anyag-hiány okozhatja, a

második csapás alkalmával pedig olyan anyagok rakódhatnak le a test különböző pontjain,

amelyeket ki kellett volna választanunk. //////

1. Az első következmény: Egyes szakértők szerint ha a túl sok savat nem vagyunk

képesek semlegesíteni, akkor a szervezet úgy próbál kompenzálni, hogy a különböző

területekről elvonja a szükséges anyagokat. Ilyen területek közé tartozhatnak például a

hajszálak, a körmök, a fogak, a csontok, az ízületek, a porcok, az erek és a bőr. A

kutatások fényében a szervezetünk a savak közömbösítésének céljából az itt említett

„raktárokból” veszi el a fontos ásványi anyagokat, melynek következtében különböző

betegségek alakulhatnak ki. Ilyen betegségek közé tartozik a csontritkulás, a

fogszuvasodás, a hajhullás, a lágyéksérv, a porckorong problémák, és az erek

károsodása: az aranyér, a visszér, az érelmeszesedés, a szívinfarktus, valamint a

gutaütés. A sav-bázis egyensúly egyes szakértői a fontos ásványi anyag hiányos

betegségek közé sorolják például az ekcémát is. Adott esetben az elsavasodásnak

további jelei lehetnek a berepedt körmök és a kötőszövet gyengesége is. Ha a

szervezetünk például a porcokból kénytelen a bázikus tartalékokat felszabadítani,

akkor a porckorongok ellaposodnak és veszítenek a rugalmasságukból, ezáltal megnő

a lumbágónak és a gerincsérvnek is az esélye.

2. A második következmény: Egyes kutatók szerint a nagy mértékű elsavasodás második

következményei az úgynevezett lerakódásos-betegségek. Az elmélet szerint, ha már

túlzottan elsavasodott a testünk, akkor nem tudjuk a savfelesleget tökéletesen

kiválasztani, ezért kénytelenek vagyunk a savakat elraktározni a szövetekben. A

savtalanítás alkalmával ezek a „hulladéktárolók” csak fokozatosan ürülnek ki, és az itt

lerakódott anyagok felszabadulnak - ezért is tapasztalhatunk egy meggondolatlan

böjtölés5 első fázisában bizonyos mértékű visszaesést az egészségi állapotunkban.

Egyes kutatók azt vallják, hogy ha a szervezetünk nem képes megbirkózni a savakkal,

akkor a test egy gyengébb részen halmozódnak fel a savak. Ha a vér nem képes

fenntartani a megfelelő pH értéket, akkor a sejtek is könnyebben elsavasodhatnak, és

kevesebb oxigén jut el hozzájuk. Egyes szakértők azt gondolják, hogy ha folytatódik

ez a tendencia, akkor a bizonyos gyenge testrész túlzottan elsavasodik, így a sejtek

elpusztulnak és savvá alakulnak át. Ezen kutatók szerint az így kialakult mutáns sejtek

- melyeket rosszindulatú sejteknek is szoktak nevezni - már bírják a savas környezet

terhelését, azonban ezek a mutáns sejtek már nem reagálnak az agyból jövő

impulzusokra és eltérnek a DNS-ünktől is. A rosszindulatú sejtek képesek a

burjánzásra, így különböző daganatok formájában jelennek meg. Egy Otto Wartburg

nevű kétszeres Nobel-díjas kutató számos állatfajnál tudott kialakítani rákos

betegségeket. Kísérlete csupán az volt, hogy lecsökkentette az állatok vérében a pH

értéket, és a sejtek oxigénszintjét. Wartburg a kísérleteinek alapján bebizonyította,

hogy a ráksejtek - számos baktériumhoz hasonlóan - csak oxigénszegény

környezetben tudnak fejlődni, de ha az oxigén mennyiségét megnöveljük, akkor

megakadályozzuk - vagy teljesen meg is szüntetjük - a burjánzást és a rákos sejteket.

5 Melynek alkalmával anélkül kezdünk bele különböző böjtökbe, hogy előtte kellőképpen savtalanítottunk volna. (Ez persze csak azoknak szól, akik - a hedonista táplálkozási vonalat követve - elszoktak a böjtöléstől.)

Otto Wartburg professzor tehát kutatásaival bebizonyította, hogy lúgos környezetben

elpusztulnak a ráksejtek. A sav-bázis egyensúly kutatói szerint a savak által erősen

leterhelt immunrendszer nem tud megbirkózni sem a rákkal, sem pedig a

baktériumokkal és a vírusokkal. A kísérletek értelmében a rák-sejtek és az

immunrendszerünket erősen legyengítő élősködők csak savas környezetben tudnak

fejlődni és szaporodni. A szervezet kisebb elsavasodásának eredményei lehetnek

többek között a különböző izom-fájdalmak is, mivel elképzelhető, hogy a test az

izmokba is megpróbálja elraktározni a savakat. Ha megfelelő mennyiségű bázishoz jut

a test, ellazulhatnak a megkeményedett izmok, valamint megszűnhetnek a

derékfájdalmak és a különböző izomgörcsök is. Ha a túlzott mennyiségű sav az

ízületekben rakódik le, az ízületi fájdalmakhoz- és reumához vezethet. A savak

lerakódása az idegrendszert is érintheti. A kötőszövet egy védőburokkal veszi körül az

idegeket, azonban túlzott savterhelés esetén ez a terület is a test jelentős savtárolójává

válhat. Ha a test telítődik savakkal, megjelenhet a szomorúság, a depresszió, az

ingerlékenység és a koncentráció zavar. Az elsavasodás folyamatos megterhelést

jelenthet az idegrendszernek - azon belül is elsősorban a szimpatikus idegrendszernek.

Ha az idegrendszer túlterhelt, könnyen előfordulhatnak alvás-zavarok is, melyek újabb

problémákat okozhatnak. Az elsavasodott idegrendszer egyik következménye lehet a

borúlátás, a pesszimizmus és az úgynevezett negatív-gondolkodás is. Egyes

tapasztalatok szerint a táplálkozás megváltoztatásával ezek a savas reakciók is

könnyebben megváltoztathatóak, sőt adott esetben még a depresszió is váratlanul

elmúlhat. Ha nem változtatunk az életmódunkon, és hagyjuk, hogy erős terhelés érje

az érzékeny idegvégződéseket, akkor ezek az idegvégződések elhalhatnak, és így

kialakulhat a sclerosis multiplex is. A sclerosis multiplexnél az impulzusok már nem

képesek eljutni az agytól az izmokig, így az izmok fokozatosan elsorvadnak. Az itt

felsorolt betegségek mellett a lerakódásos-betegségek közé lehet sorolni a különböző

kőlerakódásokat, a vesék túlterheltségét, a látás- és a hallás-károsodását, a különböző

hályogokat, továbbá az érelmeszesedést, a szívinfarktust és a gutaütést is.

Számos betegségnek a túlzott savasság lehet az egyik tartóoszlopa. Érdemes a kezdődő

betegségek jeleit komolyan venni, és megelőzni a bajt. A különböző bőr-irritációk és

gombásodások nem rossz átkok, mellyel a sors büntet minket, hanem a szervezet önsegítő

intézkedéseinek a jelei, melynek segítségével még időben változtathatunk a szerencsétlen

szokásainkon.

Az elsavasodás kialakulásának számos oka lehet

1. A rosszul megrágott,- gyorsan elfogyasztott étel6

2. A túl sok evés

3. A böjtölés száműzése

4. A kevés ivás

5. A „normális” táplálkozás: az elfogadott hedonista táplálkozás

6. A túl kevés természetes táplálék

7. Az ivóvíz és a fürdővíz klórozása

8. A telített zsírsavak

9. A környezeti mérgek: a tartósító szerek, a különböző színezékek, a rovarölő-gyomirtó

szerek maradványai

10. Az elektro-szmog

11. A mikrohullámú sütő használata

12. A kémiai eredetű orvosságok

13. A mérgező fogászati anyagok és a gyógyszermaradványok

14. A bosszúság, a túlzott stressz, az agresszió, továbbá a pesszimizmus és a rosszkedv

15. A feldolgozatlan lelki megterhelés

16. A saját magunk megerőszakolása, melynek alkalmával olyan dologra kényszerítjük

magunkat, amelyet a lelkünk mélyén nem szeretnénk

17. A túlterheltség és a pihenés hiánya

18. Az oxigén hiánya, mely magába foglalja a friss levegő hiányát, a mély lélegzetvételek

hiányát, a kevés mozgást és az élvezeti mérgek közül a nikotin fogyasztását.

Milyen táplálékokat érdemes együtt fogyasztani?

6 Egyes szakértők úgy gondolják, hogy a félig megemésztett táplálék erjedni kezd a gyomorban és savvá alakul. Ha nem rágod meg rendesen az ételt, akkor még a bázikus táplálék is savassá válhat, és a lúgosító hatású nyál nem tud keveredni az étellel.

A gyümölcsöket célszerű önmagában fogyasztani. Szerencsés egyszerre egyféle gyümölccsel

táplálkozni, de fél óra múltán már ehetünk egy másik fajta gyümölcsből is. A gabonaféléket

(például barnarizst, vagy zabot) lehet társítani zöldségekkel, olajos magvakkal, hidegen sajtolt

olajokkal, aszalt gyümölcsökkel és fűszerekkel. A zöldségeket lehet olajos magvakkal-,

hidegen sajtolt olajokkal-, gabonafélékkel-, fűszerekkel- és főként sovány húsokkal együtt

fogyasztani.

A sav-bázis szakértők által ajánlott táplálékok

1. A táplálkozás kutatói legtöbbször megegyeznek abban, hogy az alábbi táplálékok

lúgosítják a szervezetünket, tehát nagyon hasznosak a számunkra: Petrezselyem,

uborka, sóska, brokkoli, cukkíni, kelbimbó, póréhagyma, hagyma, fokhagyma, cékla,

zeller, retek, sárgarépa, fehérrépa, tök, tökmag, paradicsom, paprika, karfiol, himalája

só, lucerna csíra, retek csíra, brokkoli csíra, napraforgómag csíra, zab csíra, lenmag

csíra. A hidegen sajtolt olajok közül: olívaolaj, lenmagolaj, tengeri halak olaja.

Lucerna és zsurló tea.

2. A szakértők között nincs egyetértés, de számos helyen szerepeltek az alábbi lúgosnak

tartott ételek/italok: Banán, spenót, kelbimbó, saláta, sütőtök, meggy, citrom,

grapefruit (ha gyógyszert veszünk be, nem szerencsés közvetlenül előtte, vagy utána

grapefruitot enni), kefir, natúr joghurt, stevia (mely egy természetes növényi édesítő),

csalán tea.

3. A kutatók helyenként egyetértettek a következő ételek/italok lúgosságában: Ribizli,

narancs, sárgabarack, gyömbér, torma, fehérbors, spárga, padlizsán, snidling,

zöldpapaya. Cickafark tea, gyermekláncfű, kakukkfű, általában a gyógyteák, és a

zöldtea.

4. Egy maroknyi sav-bázis szakértő egyetért abban, hogy a következő ételek is

valamilyen szempont alapján jótékony hatással vannak a szervezetünkre: Zab,

barnarizs, csipkebogyó tea, savanyúkáposzta, szőlő (a maggal együtt elrágva),

sárgadinnye, mazsola, cseresznye, dinnye, alma, körte, ananász, és számtalan

gyümölcs fajta.

A savasság kutatói kevésbé ajánlják fogyasztásra a következő ételeket: fekete tea, a fehér

borson kívül mindegyik bors, erős fűszerek, ecet, mustár, ketchup, majonéz, tehén

tejtermékek közül: tej (kivétel adott esetben a nyers tej, de az is mértékkel), tejszín, tejföl

(helyette javasolt kefirt, vagy natúr joghurtot enni).

A táplálkozással kapcsolatos kutatások fontos állomása:

a glikémiás index

A glikémiás index azt mutatja meg, hogy az adott ételek egységnyi mennyisége milyen

gyorsan emeli meg a vércukorszintet az adott referencia táplálékhoz viszonyítva (általában a

fehér kenyérhez és a glükózhoz). Ez a mutató tehát a táplálékok vércukorszintre gyakorolt

hatása alapján lett rendszerbe szedve, melyben az értékek nullától százig terjednek. Ezt a

százalékban kifejezhető adatot mindig annak a függvényként lehet megkapni, hogy az

étkezések után az adott referencia táplálékhoz (például glükózhoz) képest milyen mértékű

vércukorszint emelkedés történt. Az étkezések után megnő a vér glükóz koncentrációja,

aminek következménye az inzulin szint emelkedése. A hasnyálmirigy hormonja segíti elő a

glükóz felvételét a sejtekben, a glükóz glikogénné alakulását és a zsírok tárolását. A

táplálékok glikémiás indexét ismerni azért lehet hasznos, mert megmondja a szervezet

válaszát a szénhidrátokra. Minél alacsonyabb egy étel glikémiás értéke, annál kevesebb

glükózt juttat a véráramba - és így a hasnyálmirigynek is kevesebb inzulint kell termelnie.

Ebből következően törekedhetünk rá, hogy az alacsony glikémiás indexű táplálékokat

részesítsük előnyben. A magas glikémiás indexű szénhidrátok elhízást- és olyan betegségeket

okozhatnak, amilyen például az inzulinrezisztencia, a kettes típusú cukorbetegség, a szív- és

érrendszeri problémák, az abnormális vérzsír-értékek, a köszvény, az akné, a policisztás

ovárium szindróma, és a rák (azon belül: mell, vastagbél és prosztata).

Számos kutató szerint az alacsony glikémiás index 0-55-ig terjed; közepes értéknek minősül

az 55-69-ig húzódó glikémiás index, továbbá magas glikémiás indexű ételeknek számítanak a

70-100-ig található táplálékok.

Néhány táplálék glikémiás indexe

Név Index

Ecet 5

Fűszerek (petrezselyem, bazsalikom, oregano, fahéj, vanília stb.) 5

Avokádó 10

Fekete-retek 15

Brokkoli 15

Búzacsíra 15

Fejes-saláta 15

Chili-paprika 15

Név Index

Cikória, endívia 15

Dió 15

Édes paprika (piros, zöld) 15

Futóbab 15

Gomba 15

Gyömbér 15

Hagyma 15

Káposzta 15

Karfiol 15

Kesudió (nyersen) 15

Korpa (zab, búza) 15

Mogyoró (nyersen) 15

Olíva 15

Paraj 15

Pesto 15

Pisztácia, zölddió (nyersen) 15

Rebarbara 15

Saláta 15

Savanyú-káposzta 15

Spanyolhagyma, shallot, echallot 15

Spárga 15

Szója (nem ajánlott többek között a génmódosítás miatt) 15

Tofu (nem ajánlott a génmódosítás miatt) 15

Uborka 15

Cukkini 15

Articsóka 20

Bambuszrügy 20

Citromlé 20

Csokoládé, ét (85 % kakaó) 20

Fejes-káposzta, kelkáposzta 20

Fruktóz (a fogyasztása mégsem ajánlott, mivel inzulinrezisztenciát 20

Név Index

okoz)

Indiáncseresznye 20

Kakaópor, cukormentes 20

Ratatouille 20

Tamari-szósz 20

Tojásgyümölcs 20

Cseresznye 25

Eper, friss 25

Étcsokoládé (70 % fölötti kakaó tartalom) 25

Feketeáfonya 25

Flageolette-bab, fayott-bab 25

Humusz 25

Kékáfonya 25

Málna 25

Mandulakrém/püré 25

Mogyorókrém/püré 25

Mungbab 25

Szójaliszt 25

Zöldlencse 25

Barnalencse 30

Cékla, nyers 30

Diótej 30

Fokhagyma 30

Franciabab 30

Grapefruit 30

Körte, friss 30

Lekvár, cukormentes 30

Mandarin, tangerin 30

Maracuja, granadilla, szenvedélygyümölcs 30

Paradicsom 30

Répa, nyers 30

Név Index

Sárga lencse 30

Scorzoneras 30

Szójatej (nem ajánlott) 30

Tej (semmilyen esetben sem ajánlott, azonban ünnepnapokon

megengedett a megbízható forrásból származó friss házi tej nyersen)

30

Tejpor 30

Zabtej 30

Alma, aszalt 35

Alma, friss 35

Almaszósz 35

Amarant 35

Azuki-bab 35

Cassoulet 35

Chik-borsó, garbanzo-bab 35

Dijoni mustár 35

Ezékiel kenyér 35

Falafel (csicseriborsó) 35

Fehérbab, canellini-bab, faziola-bab 35

Fehérdió krém/püré 35

Feketebab 35

Gránátalma 35

Indiánkukorica 35

Jégkrém, fruktózzal 35

Joghurt 35

Kompót 35

Körte 35

Napraforgómag 35

Nektarin 35

Paradicsom, aszalt 35

Paradicsomlé 35

Paradicsomszósz, cukormentes 35

Név Index

Szója joghurt 35

Vadrizs 35

Zöldborsó, friss 35

Egyiptomi búza 40

Falafel (favabab) 40

Füge, aszalt 40

Kókusztej 40

Körte, aszalt 40

Laktóz 40

Matzo kenyér 40

Mogyoróvaj, cukormentes 40

Peppino-gold 40

Pumpernickel kenyér 40

Répa-lé 40

Rövidkenyér, spritz kétszersült, cukormentes 40

Spagetti, al dente (ropogósra sült) 40

Szárazbab, lóbab 40

Tahin 40

Vesebab, konzerv 40

Zab 40

Zabpehely, nyers 40

Ananász, friss 45

Banán 45

Basmati rizs 45

Capellini tészta 45

Farro liszt 45

Kamut kenyér 45

Kamut liszt 45

Kókusz 45

Narancslé, frissen facsart, cukormentes 45

Paradicsomlé, cukros 45

Név Index

Rozskenyér, liszt 45

Szőlő, fehér, vörös 45

Teljes kiőrlésű gabona, cukormentes 45

Toast kenyér 45

Zöldbab, konzerv 45

Áfonya-lé 50

Alma dzsúsz, édesítetlen 50

Ananászlé, cukormentes 50

Barna rizs, fényezetlen rizs 50

Datolyaszilva 50

Édesburgonya 50

Jeruzsálemi Articsóka 50

Kétszersült, teljes-kiőrlésű lisztből, cukormentes 50

Kivi, majombarack 50

Lichi 50

Makaróni, durumlisztből 50

Mangó 50

Müzli, cukormentes 50

Müzli szelet, cukormentes 50

Tészta, teljes-kiőrlésű lisztből 50

Tönkölybúza kenyér 50

Wasa, rozsos 50

Bulgur búza, főtt 55

Japán szilva, loquat 55

Ketchup 55

Mangó dzsúsz, édesítetlen 55

Manióka, yucca, cassava (édes) 55

Mustár, cukros 55

Nutella 55

Őszibarack, konzerv, sziruppal 55

Papaya 55

Név Index

Spagetti, puhára-főtt 55

Sushi 55

Szőlőlé, cukormentes 55

Tagliatelle, puhára-főtt 55

Vajas keksz, rövidkenyér, spritz kétszersült (liszt, vaj, cukor) 55

Vörös rizs 55

Árpagyöngy, párolt 60

Gesztenye 60

Durumlisztből készült száraztészta 60

Hosszú szemű rizs 60

Jázmin rizs 60

Jégkrém, cukros 60

Kakaópor, cukros 60

Körte, konzerv cukorral 60

Lasagne, nehéz liszt 60

Majonéz, édesített 60

A glikémiás indexet befolyásoló tényezők

1. Szénhidráttípus. Általában kicsi a glikémiás indexük a csonthéjas-, bogyós- és

savanyú citrus gyümölcsöknek, a föld felett növő zöldségeknek (továbbá a reteknek és

hagymának) és hüvelyeseknek. Többnyire nagy a glikémiás indexe a föld felszíne alatt

lévő zöldségeknek, a finomra őrölt gabonalisztből készült péktermékeknek továbbá a

rizsnek.

2. Rosttartalom. A rosttartalom is csökkenti a glikémiás indexet. Minél inkább

gazdagabb rostban egy étel, annál alacsonyabb a glikémiás indexe.

3. A sok fehérjét tartalmazó ételek (sajt, hús, hal, tojás) csökkentik a velük együtt

fogyasztott szénhidrátok glikémiás indexét.

4. Az ételek savanyúsága csökkenti az együtt fogyasztott szénhidrátok glikémiás indexét.

Például két evőkanál citromlé akár 30%-kal is csökkentheti a táplálék glikémiás

indexét.

5. A szénhidrátok formája. A táplálékunk szemcséinek mérete is meghatározza a

glikémiás indexet. Minél kisebb a részecske mérete, annál nagyobb a glikémiás index.

6. A főzési idő. Minél tovább főzzük a tésztát, rizst, vagy burgonyát, a szénhidrátjuk

annál gyorsabban szívódik fel a vérbe, ezáltal annál jobban emeli meg a

vércukorszintet.

A glikémiás index megdőlése

A glikémiás index megfelelő használata nagy előrelépés az egészséges táplálkozás terén,

azonban a rendszer koránt sem tökéletes, mivel például az inzulin elválasztást nem csak a

vércukor szint emelkedése határozza meg. Néhány alacsony glikémiás indexű étel magas

inzulin kiválasztással jár, néhány magas glikémiás indexű étel pedig alacsonnyal. Hogyha az

ebből eredő bizonytalanságot meg akarjuk szüntetni, akkor a legjobban tesszük, ha

megismerkedünk a paleolit táplálkozással.

A paleolit táplálkozás

Az evolúciós orvostudomány egy olyan több tudományágat magába foglaló terület, mely azon

az alaptézisen nyugszik, hogy egészségügyi szempontból nézve mindegyik fajnak azok a

táplálékok kedveznek, amelyek szerepet játszottak az adott faj korai fejlődési szakaszában. Az

ember esetében ez a halászó-, vadászó-, gyűjtögető életmód velejáró táplálékait jelenti. Ha

evolúciós szemszögből elemezzük a betegségeket, akkor például a gabonák, a babfélék és a

tejtermékek „újnak” minősülnek. A nyugati civilizációs betegségek7 kezelésében egy olyan

étrend bontakozott ki, amely főként gyümölcsökön, zöldségeken, halon és sovány húson

alapul. A „paleolit táplálkozás” nevet viselő étrend kerüli a finomított cukrokat, a

gabonaneműeket, a margarint, a tejtermékeket és az étolajokat – tehát mindazt, ami a nyugati

táplálkozás kb. 70%-át képezi. Ezen étrend képviselői egyre több bizonyítékot találnak arra,

hogy a sztrókot-, a vérellátási zavarból eredő szívbetegséget- és a kettes típusú

cukorbetegséget többek között a mára már hagyományosnak számító nyugati táplálkozás

„segíti” elő. Az ember évmilliókon keresztül nem találkozott ekkora szénhidrát-terheléssel. A

szénhidrátok nagyon gyorsan fölszívódnak a vérben, aminek következtében a

vércukorszintünk nagyon magas lesz. A hasnyálmirigyünk úgy reagál erre, hogy nagyon sok

inzulint bocsát ki. A nagy inzulinlöket miatt a vércukorszint nagyon nagy ingadozást mutat.

Megvizsgálták azokat a természeti népeket, akik elsősorban gyümölcsöket-, halat- és

zöldségeket fogyasztanak; nekik kiegyensúlyozott vércukorszintet és inzulinszintet mértek.

Az inzulinszintben fellépő nagy ingadozás károsíthatja a szervezetet, és úgynevezett

inzulinrezisztenciát okozhat. Az inzulinrezisztencia során az játszódik le, hogy a sejtek

ellenállnak az inzulinnak, amikor túl sok cukor kerül a vérbe, és túl sok szénhidrát szívódik

föl. Ez a sejtek részéről történő védekezés azért nem szerencsés, mert a fehérjét és a cukrot az

inzulinnak kellene bejuttatnia a sejtekbe. Ha kialakul az inzulinnal szembeni érzéketlenség, a

szervezetnek valahogy a vérből el kell takarítania a cukrot. Ezt úgy oldja meg a szervezet,

hogy az inzulinszintet még magasabbra emeli, mivel a hasnyálmirigy hormonja megpróbálja

beerőszakolni a sejtekbe a cukrot. Ennek eredményeként keletkezik a zsír, amely nem csupán

egy lerakat.8 Az eddigiekből kifolyólag kiderülhet, hogy mégsem a zsír és a koleszterin

okozza az érelmeszesedést és a szívmegbetegedéseket, hanem a gyorsan felszívódó

szénhidrátok. Lényegében ezért javasolják a paleolit táplálkozás hívei a földművelés előtti

idők étrendjét.

Az inzulin viselkedése a szervezetben évtizedek óta kutatott terület az orvostudományban. A

koleszterin-mítosz elnyomásának köszönhetően elsősorban csak az utóbbi évtizedben került a

köztudatba az inzulin és a szénhidrátok kapcsolata. Ezeket az eredményeket kényelmi okok

miatt többen nem fogadják szívesen, azonban a tények ismeretében bölcsebben tesszük, ha

nem vitatkozunk számos egyetemi kutatólaboratórium- és számtalan vizsgálat eredményeivel,

mivel ez a dolog nem feltétlenül hit kérdése.

7 Lehet érteni ez alatt például: autoimmun betegségek (pl. allergia, rheumatoid arthritis), rák, sclerosis multiplex, kettes típusú cukorbetegség, stb. 8 Adott esetben képes gyulladásos faktorokat is kibocsátani.

Ajánlott- és nem ajánlott élelmi anyagok a paleo étrendben

Fogyasztásra nem ajánlott hüvelyesek:

1. az összes babféle

2. csicseriborsó

3. lencse

4. borsók

5. amerikai mogyoró

6. szója és szójakészítmények

Nem ajánlott keményítő tartalmú zöldségek

1. burgonyafélék

2. manióka

3. keményítő tartalmú gyökerek

4. tápióka

5. jamgyökér (édesburgonya)

6. csicsóka

Fogyasztásra nem ajánlott gabonafélék

1. árpa

2. kukorica

3. köles

4. zab (zabkorpa* GI:15; GL:8 /nyersen:15/)

5. rizs

6. rozs

7. cirok

8. búza

9. vadrizs

10. amarant* (GI:35; GL:21)

11. hajdina (GI:54; GL: 14)

12. quinona (GI:51; GL:18)v 13, trikiále

13. kamut

*viszonylag alacsony szénhidrátterhelést jelentenek és glutént nem tartalmaznak. Kis

mennyiségben kompromisszumként olykor fogyasztható.

(Az egészséges emberek számára megengedett a zab és a barnarizs mértékletes fogyasztása.)

Fogyasztható zöldségek

1. articsóka

2. spárga

3. cékla

4. mindenféle paprika

5. brokkoli

6. kelbimbó

7. karfiol

8. kelkáposzta

9. uborka

10. pitypang

11. padlizsán

12. endívia

13. zöldhagyma

14. káposzta

15. karalábé

16. mindenféle saláta

17. hagymák

18. petrezselyem

19. pasztinák

20. tökfélék

21. porcsin

22. retek

23. sárgarépa, fehérrépa

24. alga

25. spenót

26. tomatillo (mexikói földicseresznye)

27. paradicsom

28. répalevél

29. vizitorma

30. kínai kel

Legjobb olaj:

1. Megbízható forrásból származó halolajok9

2. Lenmag olaj

3. Repce olaj

4. Kendermag olaj

5. Mustármag olaj

Jobb olaj

1. Dió olaj

Jó olaj, melyet célszerű keverni más olajokkal

1.Olíva olaj

2. Avokadó olaj

A vitaminok

A vitaminok az élethez szükséges szerves vegyületek. A szervezet egyensúlyának

megbomlását egyetlen vitamin hiánya is okozhatja. A vitamin készítményeket fogyaszthatjuk

porok formájában is, melyeknek több előnye is van. Az előnyök között szerepel az, hogy nagy

adagokban is alkalmazhatóak, továbbá nem tartalmaznak olyan kötő-, töltő- és

9 Például Norvégiából vagy Alaszkából. Táplálékként a legegyszerűbb megoldás például a tőkehalmáj konzerv lehet, mely egy valóságos omega-3 bomba.

adalékanyagokat, melyek bizonyos esetekben allergiát is okozhatnak.10 Dr. Professzor Török

Szilveszter azt javasolja, hogy a táplálék kiegészítőket a főétkezés közben vegyük be.

A táplálék-kiegészítők szükségességének okai

1. A magasabb termésátlag érdekében kifejlesztett újfajta mezőgazdasági módszerek

elterjedésével egyenes arányban csökkent az alapvető élelmiszerek vitamin és ásványi

anyag értéke.

2. A környezet szennyezésének következtében olyan savas kémhatású esők alakultak ki,

melyek többek között az egyes erdők kihalásához-, bizonyos tavakban élő halak

kipusztulásához-, valamint a táplálékunkban lévő vitaminok- és ásványi anyagok

csökkenéséhez vezettek. (A savas esők nem csak a szobrokat és a műemlékeket

rongálják meg, hanem a talaj mikroorganizmusait is pusztítják.) Európán belül

Magyarország közepesen szennyezett területnek számít.

10 Earl Mindell: Vitamin Biblia (1985) 46. oldal

3. Az élelmiszer ipar manipulációja. A biotechnológia az alapvető élelmiszereinket első

sorban az élelmiszer feldolgozó ipar érdekei szerint manipulálja. Ennek

következményeként napjainkra már nem a fogyasztók elvárásainak megfelelően

alakítjuk ki a mezőgazdaságunkat, hanem az élelmiszeripar számára biztosítjuk a

minél egyszerűbben kezelhető- és feldolgozható élelmiszereket. Ennek kézzel fogható

példája többek között a fél centiméter héjvastagságú paradicsom, a génmódosított

szója, a mag nélküli narancs, vagy például a tetszetős külsejű padlizsán, amelynek az

eredeti haszonnövényhez viszonyított tápanyagtartalma olykor a tizedét sem éri el. Az

ennél sokkal nagyobb probléma az emberi szervezetre gyakorolt negatív változások

tömkelege, mely eddig még kevésbé kutatott terület. A génmódosított élelmiszerek

hatásainak vizsgálatáról kevesebb információ áll a rendelkezésünkre. Ezek a kutatások

az ipar érdekeinek megfelelően az első negatív eredmények után nem kerültek

nyilvánosságra. A génmanipuláció okozta változások olyan gyorsak, hogy evolúciós

szempontból szinte képtelenség hozzájuk alkalmazkodni.

4. A hőkezelés. Nem nehéz belátni, hogy bármilyen hőkezelés az élelmiszereinkre

hatással van. A hőkezelésnél tudomásul kell venni, hogy egyes vitaminok és

biológiailag aktív anyagok lebomlanak, illetve a kémiai összetételük megváltozik.

Hőkezelés alatt értjük a fagyasztást is, azonban ez nem minden esetben jelent hátrányt

az élelmiszer minőségével kapcsolatban. A frissen leszedett zöldség és gyümölcs

gyors lefagyasztása során - akár hónapokkal később is - sokkal több hasznos

beltartalommal lehet számolni, mint az üzletek polcain és a hűtőszekrényünkben lévő

ki tudja mennyi ideje várakozó termékek esetén. Ez fokozottan érvényesül különösen

az őszi- és téli időszakokban, amikor a szezonális gyümölcsökből és zöldségekből

hiány van. Talán inkább jobban megéri frissen fagyasztott szezonálisan megtermelt

mirelit termékeket fogyasztanunk, mint üvegházi- vagy egyéb mesterséges módon

előállított élelmiszereket.

Pár gondolat néhány fontosabb vitaminról és bioaktiv anyagról

1. A D vitamint több tévhit lengte körül. Számos kutatás megerősítette, hogy az

egészséges immunrendszer működését támogató egyik legfontosabb vitaminról van

szó. Egyes szakértők a D vitamin hiányát teszik felelőssé a nyugati civilizációban

megfigyelhető rákjárványért és az egyéb immunbetegségek gyakoriságáért. Az IARC

(International Agency for Researc on Cancer - Nemzetközi Rákkutató Társaság) a

2008-as jelentésében egyértelmű kapcsolatot tárt fel a rák és a D vitamin-hiány szoros

kapcsolatáról. A megfázásos tünetek kezelésében is mérhetően ennek a vitaminnak

van az egyik legnagyobb hatása. Ezt a vitamint a szervezet a nap fényének

segítségével állítja elő - a fénnyel érintkező bőrfelületeken. A fényvédő faktoros

kenceficék a D vitamin természetes szintézisét gátolják a szervezetben. Ennek a

vitaminnak külső forrása főként a különböző hal- és növényi olajok, továbbá a tojás és

a nyers tej. A D vitamin hivatalosan ajánlott napi adagja az új kutatások fényében

nevetségesen alacsony: 200-400 nemzetközi egység. Ehhez képest a terület alapos

ismerői 4000 nemzetközi egységet javasolnak.

2. A flavinok vízben oldódó növényi festék anyagok. Széles- és jótékony tulajdonságai

közül az antioxidáns11 hatása a legkiemelkedőbb. Nagyobb mennyiségben

megtalálható a gyümölcsök héjában, de kisebb mennyiségben előfordul a gyümölcsök

magjában, szárában és a héj alatti szöveteiben. Rendkívül sokrétű anyag; alkalmas

szinte minden betegség megelőzésére, és számos diéta hasznos kiegészítője.

3. Az omega-3 egy úgynevezett esszenciális zsír, mely nélkülözhetetlen a szervezet

egészséges működéséhez. Számos kutatás szerint a hiánya különböző problémák

kialakulásának forrása lehet. Ilyen problémák közé tartozik például az infarktus, a

depresszió, a bőrproblémák, a gyulladásos betegségek, az ízületi gyulladás és az

immunrendszer rendellenességei. Legfontosabb forrása a halolaj, és a növényi olajok

közül a lenmag olaj.

4. A Q10 a sejtek energia termelő folyamataiban egy vitaminhoz hasonló

nélkülözhetetlen anyag. Enzimként és vitaminként is meghatározzák. Ezek mellett az

antioxidáns hatását is kiemelik. Idősebb korban a szervezet kevesebbet állít elő, ezért

is szükséges külső forrásból pótolni. Hiányát okozhatja az egyoldalú táplálkozás, a

stressz, a szellemi- vagy fizikai igénybevétel, a szívbetegségekre használt gyógyszerek

és a zsírcsökkentők. Ezek mellett a koleszterin szint szabályozók mellékhatása is Q10

hiányt okozhat. A Q10 hiánya főként a szív- és érrendszeri betegségeknek kedvez,

továbbá a magas vérnyomás kialakulásának. A Q10 megelőzheti a rákos sejtek

elszaporodását, az elhízást, az allergiát és az asztmát. A kutatások szerint segíti az

immunrendszer működését, az agyműködést és az öregedési folyamatok lassítását.

Külső forrása lehet a tojás, a szív, a máj és a halak. Egyes szakértők szerint a napi

optimális adagja 10-30mg.

További hasznos vitaminok

Az A-vitamin szerepe:

- részt vesz a szervezet védekező mechanizmusában

11 Antioxidáns: olyan vegyületek elnevezése, melyek a káros kölcsönhatású folyamatokat megakadályozzák a szervezetben.

Szabadgyök: olyan vegyületek átfogó megnevezése- illetve tulajdonsága, melyek a szervezetben könnyen és gyorsan más anyagokkal kölcsönhatásba lépnek.

- csontnövekedés, növekedés

- a látás- és a szaruhártya épsége

- a hámszövet differenciálódása

Az E vitamin szerepe:

- oxigén tartalmú szabadgyökök elleni védekező rendszer alkotóeleme

A K-vitamin szerepe:

- véralvadás

A C-vitamin szerepe:

- csont, fog, porc, kötőszövet kollagénfehérje szintézise

- vas felszívódása

- hormonszintézis

- immunrendszer erősítése

A B-vitamin szerepe:

- szénhidrát-anyagcsere (B1, B6)

- elektrontranszport (B2)

- zsírsavszintézis (B3, B5)

-aminosav-szintézis (B6)

- vörösvérsejt-szintézis (B12)

A gyógynövények hatalma

Számtalan ember fejében megfordulhatott már, hogy vajon a számunkra miért is használnak a

gyógynövények - gyógygombák? Ha nem megyünk bele a különböző növényi hatóanyagok

tárgyalásába, a kérdésre egy rövidebb, logikus választ is kaphatunk:

A növények - évmilliósra tehető történelmük során - számos veszélynek voltak kitéve. A

növények számára nem csak az állatvilág különböző teremtményei jelenthettek veszélyt,

hanem akár miniatűr lények is képesek voltak komoly károkat okozni. Az olykor emeletes ház

nagyságú növényevők mellett élősködők sokasága nehezítette meg a növények életét, tehát az

emberhez hasonlóan a növényeknek is meg kellett birkózni az életükre törő apróbb

ellenfelekkel: a vírusokkal, a baktériumokkal, a gombákkal és a férgekkel is. A növények nem

tudtak elfutni, vagy elbújni az adott veszélyforrás elől, így sajátos módon kellett

gondoskodniuk az életben maradásról. Feltehetően ezért is fejlesztették ki magukban többek

között a biokémiai hadviselést. Számtalan bioaktív hatóanyag alakult ki a növények

vegykonyháiban, hogy távol tudják tartani a parazitákat, és meg tudják fékezni azokat az

állatokat, amelyek korábban felzabálták őket. Ezt a speciális védelmi mechanizmust az is

kiegészítette, hogy az adott növénynek célszerű volt gondoskodnia az őt segítő fajok

csábításáról és ellátásáról. Egyes növények például csábító-, bioaktív anyagokban gazdag

terméseket fejlesztettek ki az állatok számára, hogy azok a magokat széthordhassák.

A fentebbiek segítségével már világossá válhat, hogy azok az anyagok, melyeket a növények

az idők során a saját védekezésükre fejlesztettek ki, az emberre veszélyes parazitákat is

kiűzhetik, vagy akár el is pusztíthatják. Őseink közül többen igyekezték megismerni a

környezetünkben lévő lehetőségeket, és gyarapították a gyógynövényekről alkotott tudásukat.

Jelenlegi kultúránkban a mai napig élénk kutatások folynak újabb- és újabb növényi

hatóanyagok felfedezésére és megismerésére. Manapság reneszánszát éli a fitoterápia, így

könnyebben lehet szaktanácsokért folyamodni, továbbá a megfelelő szakkönyvek beszerzése

sem ütközik különösebb akadályokba. A teljesség kedvéért most ismerkedjünk meg egy-két

felhasználási szabállyal és néhány fontosabb gyógynövénnyel!

A gyógynövények használatával kapcsolatos fontosabb szabályok

1. A siker érdekében fontos lehet egy jó szakember irányítása, vagy egy megbízható

forrásokra támaszkodó szakkönyv használata.

2. Gyógynövényekkel nem lehet minden betegséget meggyógyítani.

3. A megfelelő gyógynövény használata önmagában kevésnek bizonyulhat, ha a beteg

nem hajlandó komolyabb változtatásokat tenni a gyógyulása érdekében. Például

köhögésnél vagy megfázásnál érdemes kerülni a hideget, és ajánlatos egy ideig

szüneteltetni a dohányzást.

4. Szerencsés türelemmel várni az eredményeket. A szelídebb gyógymódok eredményei

több esetben csak később fedik fel igazi erejüket - persze nem szükséges aggódnunk,

ha idő előtt jelentkezik a gyógyulás.

5. A gyógynövénykúrákat más gyógymódokkal is kiegészíthetjük. Ez lehet bármilyen

modern természetgyógyászati eljárás, de lehet például mozgás, fürdés, masszázs,

szauna, vagy valamilyen hagyományos terápia. Többek között a tudatos étrend és a

megfelelő lelki hozzáállás is fontos lehet a gyógyulás szempontjából.

6. A teafőzetek mellett használhatunk tinktúrákat vagy kapszulázott kivonatokat is.

7. A javasolt gyógynövénykúra szabályait nem árt betartani. A tünetekkel kapcsolatos

bizonytalanság helyett szerencsésebb szakemberhez fordulni.

8. Az adott gyógynövény elkészítési és felhasználási javaslatait célszerű betartani.

9. Nem javasolt a teákat alumínium kannában elkészíteni. A teák szűrésére lehet

használni textilt, vagy sűrű szövésű műanyagszűrőt is.

Fontosabb gyógynövények

1. Nyugtatásra, altatásra: citromfű, macskagyökér, komló, galagonyavirág.

2. Az immunrendszer támogatására: kasvirág, fagyöngy, fokhagyma, gyömbér, torma,

vöröshagyma, cayenne bors.

3. A légutak tisztítására: martilapu, tüdőfű, kakukkfű, lándzsás útifű, zsálya, csalán,

cickafark.

4. A gyulladások csökkentésére: cickafark, ginseng, hársfavirág, bodzavirág, kamilla,

fűzfakéreg, csarab.

5. Parazitaűzésre és gombás megbetegedésekre: feketedió termés, diólevél, feketeürömfű

gyökér, babérlevél, fokhagyma, zsálya.

6. Ösztrogén hatásra: cickafark, komló, palástfű, fehér árvacsalán.

7. Adott esetekben baktériumok ellen használják az apróbojtorjánt.

8. Olykor fertőzések ellen használják a petrezselymet.

9. Gyulladás gátló szerepet tulajdonítanak a csarabnak.

10. Egyesek szerint fertőtlenítő hatású a medveszőlő.

11. Lázcsillapításra több helyen alkalmazzák a bojtorjánt is.

További fontos gyógynövények, melyek a terhesség alatt is alkalmazhatóak

/Dr. Nagy Géza ajánlása/

1. Hányinger, vagy hányás esetén: borsmenta, és a menta friss nedve.

2. Bélgörcsökre: köménymag.

3. Depresszióra: orbáncfű.

4. Fenyegető vetélésre: palástfű.

5. Feszültségekre: macskagyökér, galagonyavirág, citromfű, gyönygyajak.

6. Gyomorfájásra: édesgyökér, cickafarkfű virága.

7. Hasmenésre: apróbojtorján, libabimbó, füzény, cickafark, fűszerkömény.

8. Húgyhólyag-gyulladásra: mezei zsurló.

9. Magas vérnyomás esetén: hibiszkusz virág, gyönygajak, zsurló, pitypanglevél, fekete

ribizli levele, galagonya virág, kukoricabajusz.

10. Megfázásra: fekete bodza virága, hársfavirág, kakukkfű, fekete ribizli levél.

11. Székrekedésre: szennalevél, bodzavirág, áztatott lenmag, szilvalekvár, tamarinlekvár.

12. Vérszegénységre: fekete ribizli termése.

13. Vérzékenységre: palástfű.

14. Visszérgyulladásra: fekete ribizli termése, páfrányfenyő, körömvirág balzsam.

15. Vizenyőre, ödémára: hársfavirág, piros hibiszkusz, cseresznyeszár tea.

16. Vizelethajtásra: édesgyökér, tövises iglicegyökér, lestyángyökér, borókabogyó,

kenderkefű, mezei zsurló, porcsinfű, szappanfűgyökér, nyírfalevél, ánizsmag,

köménymag, sárgarépamag, petrezselyemmag, feketebodza-virág, rozmaringlevél,

fehér babhéj, petrezselyemgyökér, katángkórógyökér, gyermekláncfűgyökér,

csalánlevél, aranyvesszőfű, cickafarkfűvirág, borsmenta, orbáncfű, macskagyökér. A

vizelethajtó hatás jelentősége abban rejlik, hogy kiegészíthetik - vagy olykor

helyettesíthetik - a hagyományos gyógyszereket. A vizelethajtás elsősorban a

gyengébb veseműködésnél javasolt, amikor a szervezetben túl sok a felgyülemlett

folyadék. A felgyülemlett folyadékot helyi ödémák jelezhetik, több esetben például

lábduzzanat. A vizelethajtó gyógynövények nemcsak tisztítják és átmossák a vesét és

a májat, hanem gyógyíthatják is. A májra különösen jó hatással van az, ha egy-egy

gyógynövény gyorsan kiüríti a szervezetből az elégtelen emésztés során

felhalmozódott salakanyagokat. A vizelethajtó gyógynövények a szív munkáját is

segíthetik azáltal, hogy a felesleges víz távozik a vérkeringésből.

A máj tisztítása

Egyes szakértők szerint csak néhány éve létezik az úgynevezett krónikus

vegyszerérzékenység, amelynek az a lényege, hogy az illető személy allergiás reakcióval

válaszol szinte mindenre. Evvel a sajátos problémával összefüggésben lehetnek a környezeti

ártalmak is. Egy Münchenben élő természetgyógyász: Alan E. Baklayan körülbelül három és

fél éve alkalmaz egy speciális gyógymódot, melyet az amerikai biofizikus, fiziológus: Dr.

Hulda Regehr Clark fejlesztett ki. Dr. Clark gyógymódja abban áll, hogy a paraziták irtását

szolgáló elekrtorezonanciás kezelések után a máj méregtelenítését írja elő. Ha a máj ezek után

sikeresen regenerálódik, folytatódhat a terápia további része. Egyes kutatók szerint, ha a májat

sikerül teljes mértékben méregteleníteni, számos betegség gyökerét megszüntethetjük. Egy

alkalom nem biztos, hogy elegendő változást hoz, mivel Baklayan szerint a májlebenyek csak

egymás után képesek kiürülni - a máj belsejében pedig rengeteg salakanyag halmozódhatott

fel az évek során. A májat számtalan apró csatorna hálózza be, melyekben az epe összegyűlik,

majd az epehólyag felé áramlik. Ha ezekben a csatornákban lerakódások keletkeznek, akkor

akadályozva van a máj munkája, mellyel már az életfontosságú folyamatok is zavart

szenvedhetnek.

Egyes szakértők már serdülőkortól ajánlják a kúra elvégzését évente kétszer. A kúrát betegség

esetén egymás után négy-öt alkalommal el lehet végezni, de csak két hetes szünetek

közbeiktatásával. A kutatók szerint pozitív változásokra akkor számíthatunk, ha a kúra

befejeztével azt tapasztaljuk, hogy a szervezetünkből már nem ürülnek ki azok a májból

távozó salakanyagok, amelyek szemmel láthatóan különböznek a széklettől.12 A májtisztító

kúra elvégzése nem mindenkinek ajánlott: mivel az érzékenyebb gyomor-nyálkahártyájú

emberek és a bélvérzéssel járó betegek nem végezhetik el a procedúrát! Az epekővel

rendelkező embereknek feltétlenül meg kell beszélniük kezelőorvosukkal a májtisztító kúra

pontos menetét - amennyiben kapnak rá engedélyt! A procedúrát böjtkúra idején nem

ajánlatos elvégezni, mert enyhe bélhurut léphet fel. Ugyan Dr. Clark és Baklayan

beszámolóinak alapján a kúrát elvégző több ezer ember egyikénél sem léptek fel

komplikációk, nem árt figyelembe venni azt, hogy egy drasztikus eljárásról van szó. Ennek a

májtisztításnak az elvégzésére két nap elegendő. A kúra elvégzéséhez szükséges 40-50g

12 Ezek a salakanyagok zöldes színűek, borsó nagyságúra is megnőhetnek, de akár grízszerűek is lehetnek.

gyógyszertárban kapható keserűsó, 6 db. 500mg-os ornitinkapszula, nagyon jó minőségű

olívaolaj, egy friss grépfrút és egy citrom.

A májtisztító kúra menete

Az első napon elfogyaszthatunk egy bőséges reggelit, azonban 14 órától már nem ehetünk- és

nem ihatunk semmit. Ha nagyon szomjasak vagyunk, egy kevés vizet fogyaszthatunk. 18

órakor igyunk meg 2dl behűtött keserűsóoldatot. Ez az oldat 40-50g keserűsóból, és 8-10dl

hideg vízből áll. 20 órakor ismét igyunk meg 2dl behűtött keserűsóoldatot. 21:45-kor a

grépfrút levét préseljük ki, és szűrjük le - hogy az így kapott lé ne tartalmazzon rostokat.

Fontos, hogy a grépfrút leve lehetőleg picit több legyen 125 milliliternél. A levet öntsük bele

egy befőttes üvegbe és öntsünk hozzá 125ml olívaolajat. A befőttes üveg tetejét alaposan

zárjuk rá az üvegre, majd addig rázzuk az oldatot, amíg víz-szerűvé nem válik. Ezek után

lehetőleg menjünk el WC-re, majd 22 órakor igyuk meg az olívaolajos keveréket és szedjük

be a 6db. ornitinkapszulát. Az olajos keveréket lehetőleg 5 perc alatt fogyasszuk el teljesen.

Ezt követően feküdjünk le lehetőleg hanyattfekvésben, és minél kevesebbet mozogjunk.

Lehetőleg maradjunk ágyban reggel 6 óráig, de szerencsésebb az egész napot az ágyban

tölteni. Ébredés után igyunk meg 2dl keserűsóoldatot, majd 2 óra múlva ismét igyunk meg

újabb keserűsóoldatot. Miután ez is megtörtént, a keserűsóoldat után 2 órával fogyaszthatunk

egy kevés gyümölcsöt. A gyümölcsevés után 1 órával fogyaszthatunk valami könnyen

emészthető ételt. A májtisztítással járó esetleges hasmenés, vagy émelygés estére valószínűleg

elmúlik.

Érdekes kutatások a táplálkozással kapcsolatban

Manapság egyre többet találkozhatunk a kizárólag nyers ételeket - főként gyümölcsöket és

zöldségeket - javasló táplálkozási útmutatókkal. Az utóbbi években milyen érvek és egyéb

érdekességek kerültek napvilágra ezzel kapcsolatban? A válasz nem csupán annyi, hogy az

ember legközelebbi rokonai nyers táplálékon élnek, és a táplálkozási szokásaik kitűnő

egészséget és erőnlétet biztosítanak számukra. Az ősember és a természeti népek is általában

nyers ételeket fogyasztottak/fogyasztanak ma is. Ha az emberi táplálkozást tágabb

időkeretben vizsgáljuk, akkor az emberi viselkedés-, táplálkozás- és tudatkutatás forradalmian

új megvilágításba kerülhet. Erről számol be két angol kutató: Tony Wright és Graham Gynn:

Left in the Dark című műve. Meglátásuk szerint (melyet számos kiváló tudós, kutató és

szakember támogat) elődeink az őserdőkben főként gyümölcs alapú étrenden éltek. Ez az

energiadús - és bioaktív anyagokban gazdag - étrend tette lehetővé agyunk gyors térfogat

növekedését, és intelligenciánk páratlan fejlődését. A kutatók álláspontja szerint ez a folyamat

kb. kétszázezer éve szakadt meg, amikor elhagytuk az őserdőt, és ezzel a táplálkozásunk is

átalakult. A szerzők szerint ennek az lett a következménye, hogy az agyunk gyors növekedése

megállt és a bal agyféltekénk úgymond degeneratívan változott tovább. A szakértők úgy

vélik, hogy tulajdonképpen az emberi agy fejlődése rossz irányt vehetett a főként

gyümölcsökben található bioaktív anyagok csökkenésével - melyeknek hiánya az emberi

tudatra és viselkedésre lett talán a legnagyobb hatással. Közismert tény, hogy napjainkban a

hétköznapi tevékenységeink során általában a bal agyféltekénknek dominanciája érvényesül.

A fent említett kutatók szerint a társadalomban jelenlévő szerencsétlen tudati folyamatok is

többek között a túlműködő – ideális fejlődési iránytól eltért - bal agyféltekénk terméke. Ezen

folyamatok közé tartozik például a félelem, a depresszió, a bizonytalanság és az elszakítottság

érzése. De hogyan működtessük az agyunkat számunkra a legmegfelelőbben? Miképpen

tehetnénk szert zseniális képességekre? Hogyan lehetünk egészségesek és boldogok? A

szerzők gyümölcs alapú étrendet-, főként nyers táplálkozást-, meditációt-, továbbá aktív

közösségi lelki és szellemi életet javasolnak. (Nagyon ajánlott kizárólag szakember

felügyelete mellett belekezdeni nyerskosztos diétába.)

Főzés vs. Nyers koszt

Számos népszerű diéta buzdít a kizárólag nyers ételek fogyasztására. Ez előrehaladott

betegségeknél gyakran rendkívül pozitív eredményekkel járhat. Abban gyakorlatilag minden

szemlélet egyetért, hogy a nyers gyümölcsök- és zöldségek fogyasztása elengedhetetlen a

szervezet optimális működéséhez.

Egyes tudósok azonban azt gondolják, hogy a főzés elterjedése hozzájárult az ember

evolúciójához, mivel a főzés során olyan megfelelő kalóriasűrűségű táplálék keletkezik,

amely szükséges lehet az agy fejlődéséhez. (Az agyunk hihetetlenül sok energiát igényel: a

felvett energia 25%-át.)

Praktikus javaslatok

1. Számos táplálkozási szakértő azt javasolja, hogy egyszerre ne együnk sokat, és a

gyomrunkat csak 80-90%-ig tömjük meg. Ha figyelünk a testünkre és figyelünk az

ízekre, megérezhetjük azt a pontot, amikor a testünk jóllakott.

2. Egyes szakértők ajánlják a rendszeres böjtölést. Hetente - vagy havonta -

kiválaszthatunk 24/36 órát, melyet evés nélkül töltünk el. Számos kutató a böjt alatt

több folyadék megivását javasolja - mely lehet gyógytea is. A böjtölés után a

táplálkozást célszerű gyümölcsökkel kezdeni, majd jöhetnek a nyers zöldségek.

Böjtölés után húst enni, kávét inni, cigarettázni és alkoholt fogyasztani nem szerencsés

dolog! A böjtölés utáni húsevés akár halálos is lehet a bélcsavarodás miatt. Egyes

megfigyelések szerint az állatok a betegségük idején böjtöt tartanak, így nem megy el

az emésztésre az energiájuk, és jó esetben le tudják küzdeni a fellépő betegséget. Ha

egy állat nem eszik, akkor nem szükséges tömni, mivel magától is nagyon jól érzi,

hogy mire van szüksége. Az állat étvágyának megjelenése egy jele annak, hogy jobban

van, és nem azt jelenti, hogy ha meg tudjuk etetni, akkor már jól lesz. Számos szülő is

képes figyelmen kívül hagyni a gyerekének a természetes éhség-érzetét. Nem biztos,

hogy megéri túletetni a gyereket, miközben a gyerek egyáltalán nem éhes. (Többek

között arra sem feltétlenül éri meg rászoktatni a gyerekünket, hogy akkor is egyen,

amikor már-, vagy még nem éhes.) A böjtölés előtt ajánlott mértékkel elkezdeni a

savtalanítást, mert így elkerülhetjük az önmérgezést.

3. Lehet kúrákat is tartani. Ha egyféle gyümölcsöt eszünk egy-, két- vagy három napon

keresztül, akkor a szervezetünknek is csak egyfélét kell megemésztenie. A kúra

alkalmával ki lehet választani valami idény gyümölcsöt (pl. meggy, sárgabarack,

dinnye, vagy szőlő), melyet pár napon keresztül fogyasztunk. A szakemberek a kúra

idejét leszámítva többnyire a változatos étrendet javasolják.

4. Amikor gyümölcsöt fogyasztunk, előtte- és utána várjunk 1 órát a fogmosással, mert

adott esetben leszedhetjük a fogzománcot (ezt pl. egy alma esetében jobban lehet

érezni). Egy jó tanács lehet azok számára, akinek ez idő alatt nagyon fontos lenne

fogat mosnia: lehet ujjal is masszírozni a fogínyt a fogak irányába.

5. A mikrohullámú sütők használata nem szerencsés. Mára már nagyon kérdéses az

egészségre gyakorolt hatása. Nem biztos, hogy megéri kockáztatni.

6. A teákat célszerű ízesítés nélkül fogyasztani. Ha ez problémát okoz, akkor a teák

ízesítésére használhatunk mézet, stíviát vagy nyírfacukrot. Ha módunkban áll, a mézet

csak langyos teába tegyük!

7. Ha valaki valami olyan görbe estének néz elébe, ahol nem kerülheti el az alkohol

mértéktelen fogyasztását, akkor egy-két evőkanál olaj fogyasztása mellett néhány

kálcium-magnézium tablettát is bevehet. Az italok között- vagy a parti végén célszerű

jelentősebb mennyiségű vizet fogyasztani. Az édes borokkal szemben előnyben

részesíthetjük a száraz borokat. Másnaposságra reggel jól jöhet egy pohár

szódabikarbónás víz.

8. A gyomornak a túl meleg ételek és italok éppúgy rosszat tehetnek, mint a túl hideg

ételek és italok.

9. Az éveink számának növekedésével célszerű egyre kevesebb kalóriát bevinni, és

szerencsés alacsony kalória tartalmú ételeket fogyasztani.

10. A tej nem könnyen emészthető táplálék. Megfázásos időszakokban különösen nem árt

kerülni a fogyasztását, mert nyákot képez. Ha már tejet iszunk, ihatunk megbízható

forrásból származó nyers tejet. Ha nagyon ragaszkodunk a tejhez, figyelhetünk arra is,

hogy legalább ne reggel igyuk. (A cukrozott kakaóra ez fokozottan érvényes.) Számos

szakértő szerint reggel van a legjobban szükségünk tiszta vízre, mivel ekkor a

legsavasabb a szervezetünk. Számtalan kutató amúgy is a tejet az élelmiszerek

kategóriájába sorolja. A kalcium nemcsak a tejben található. A tej helyett ehetünk

kefirt vagy sajtot is, továbbá fogyaszthatunk például diót vagy zöldfőzelékeket. Ha a

csontjaink egészsége miatt aggódunk, ehetünk minden nap legalább egy evőkanál

darált mákot mézzel összekeverve. Ez egy ugyanolyan desszert is képes lenni, mint a

tejcsokoládé. Ha előre elkészítjük, egy befőttes üvegben tárolhatjuk a hűtőben. A nagy

tej-ivók nem védekezhetnek azzal, hogy a csontok egészségének megőrzése érdekében

muszáj tejet innunk, mert a bolygónk lakosságának elég nagy része nem bírja a tejet,

többnyire mégsem betegek emiatt. Ha két pohár tejtől fáradtak leszünk, akkor

elkezdhetünk gyanakodni: hiába szeretjük a tejet, mert lehet, hogy nem a mi „italunk”.

Adott esetben azt sem árt tudni, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható

feldolgozott tejjel etetett újszülött borjú olykor néhány hét alatt elpusztul…

11. A hagyományos konyhasó helyett használhatunk például Himalája-sót. Lehetőleg

kerüljük a kálium-klorid tartalmú sókat!

12. Az odaégett részeket nem célszerű megenni.

13. A citrom és a narancs héját nem célszerű megenni, mert a hosszú eltarthatóság miatt

több egészségre ártalmas anyagot tartalmazhatnak.

14. Számos helyről lehet hallani, hogy a szója-termékek génmanipuláltak. Bizonyos

források szerint a férfiaknak sem kedvez a fogyasztása.

15. A salátákban az ecet helyett használhatunk citromot. Ez a sav-bázis egyensúlynak- és

a glikémiás indexnek is kedvez.

16. Számos bizonyíték támasztja alá, hogy a megfelelő táplálkozással a szervezetünk

regenerálódik, így nincs szükségünk kínlódó fogyókúrákra és hosszas éhezésre.

A táplálkozási szempontok alapján összeállított ideális nap

Indiában a napot a nyelv letisztításával kezdik. Ez megtörténhet egy speciális nyelvtisztítóval,

de egy kis kanállal is el lehet távolítani a nyelvről a nem túlzottan kívánatos lepedéket.

Felébredés után az első italunk lehet mindig tiszta víz, vagy citromos víz. Egyes keleti

emberek a felébredés után 6,5 dl vizet szoktak meginni, és utána várnak egy háromnegyed

órát a táplálkozással és a további folyadékfogyasztással. Az első pár nap velejárója lehet a

gyakori WC használat, de egy pár nap után normalizálódhat a helyzet. Ihatunk forrásvizet, de

a jó minőségű csapvíz is megfelelhet. A vízivásnál figyelmünkkel követhetjük a víz útját a

testünkben. A kínai hagyományra alapozva a reggeli ideje téli időszámítás szerinti 7 óra és 9

óra közé esik, mivel a gyomor ekkor lehet a legaktívabb. Számos szakértő reggelire nyers

gyümölcsöt javasol (lehetőleg egyfélét). Akik a kiadósabb reggelit kívánják, azok számára jó

lehet például egy görög-saláta magokkal. Szerencsés időt áldozni az evésre, mivel a jó

emésztéshez alapos rágás szükséges. Hiába táplálkozik valaki egészségesen, ha nem rágja

meg a falatokat. Célszerű mindig ülve táplálkozni. Az étkezések között lehet gyógyteákat

inni, vagy gyümölcsöt enni. Az étkezések előtt fél órával még lehet gyümölcsöt enni, vagy

valamelyik zöldség/gyümölcs levét fogyasztani. Az egészséges sav-bázis egyensúly

kialakításának érdekében az étkezések előtt fél órával megihatunk egy pohár citromos vizet is

(2dl vízhez egy citrom facsarva). Egyes keleti népek úgy tartják, hogy az „emésztő tűz”

délben a legnagyobb, tehát délben lehetne a főétkezést tartani. Az ebéd alkalmával ehetünk

például egy olyan főzeléket, melyet vagy a saját alapanyagával sűrítünk, vagy például

pépesített fehérrépával és zellerrel (így elkerüljük a különböző lisztek- és az étolaj

használatát). Az evés utáni kávézás legfőbb hátránya, hogy csökkenti az emésztőrendszerbe

áramló vér mennyiségét, ezáltal az evés utáni fáradtság-érzésünk elmúlhat, azonban az

emésztésünk hatékonysága valószínűleg nagyban csökken. Több szakember nem javasolja az

étkezés környékén történő hideg italok fogyasztását, mivel a zsírok emésztése tökéletlenné

válik, ami számos egészségügyi probléma forrása lehet. A hideg italok helyett fogyaszthatunk

meleg teákat az étkezés után fél órával. A kínai hagyomány szerint a vacsoránkat inkább az

ellenségnek kellene odaadnunk. Ha figyelmen kívül hagyjuk a kínaiak tanácsát, és mégis

vacsorázunk, akkor törekedhetünk arra, hogy legalább könnyű étkeket fogyasszunk. Ez lehet

például tojásrántotta nyers zöldségekkel. Vacsora előtt fél órával ihatunk egy citromos vizet.

A naplemente után/késő este (pontosítva: téli időszámítás szerinti este 7 óra után) már

célszerű másnapra halasztani az étkezéseket. Szerencsés nem éjszakára hagyni a napi

folyadékbevétel nagy részét, hogy tudjunk rendesen aludni.

Receptek

Az alábbi receptek alkalmazásával kellemesen el lehet boldogulni. A legapróbb részletek

szándékosan nem lettek kidolgozva, ugyanis a fő cél az, hogy a megismert táplálkozási

elveket megtanuljuk minél kreatívabban alkalmazni. Esetenként vannak ajánlások, de ezektől

mindenki eltérhet az ízlésétől-, hangulatától- és az otthon található alapanyagoktól függően.

Itt nincsen kőbe vésett recept, az arányokkal való játékkal ugyanazon anyagokból többféle íz-

harmóniát hozhatunk ki.

Italok

1. Sós kefir ital: Vegyünk egy kefirt, és ugyanannyi vizet adjunk hozzá! Ízlés szerint

tegyünk hozzá himalája sót!

2. Gyömbér ital: Reszeljünk meg egy gyömbért, majd adjunk hozzá vizet, mézet,

fahéjat és két citrom levét!

3. Fahéjas ital mézzel: Egy pohár vízbe keverjünk két kanál mézet és egy kanál

fahéjat!

4. Tinktúrás ital: Szerezzünk be gyógynövény kivonatokat, és egy pohár vízbe

csepegtessük a tinktúrákat! (Például fekete dió tinktúra, máriatövis kivonat,

fokhagyma kivonat, stb.)

5. Kristálygombás ital citromlével: Szerezzünk be kristálygombákat, és az előírt

módon készítsük el a kristálygombás italt, majd adjunk hozzá friss citromlevet!

6. Gyógyteák: Szerezzünk be gyógyteákat, és az előírt módon készítsük el őket!

(Például bodza tea, zsurló tea, ginko biloba+ginseng+zöld tea, stb.)

7. Gyógyteák stíviával édesítve: Öt egység gyógyteához adjunk hozzá egy egység

szárított stívia levelet, és az előírt módon csináljuk meg a teát! Ebben az esetben

ajánlott például a hideg csipkebogyó ázalék-, a borsmenta-, a menta-, a citromfű-

vagy zöld tea használata lehűtve.

8. Citromos ital: A szárított stívia levelet öntsük le forró vízzel, majd szűrjük le és

hagyjuk kihűlni! Ezek után adjunk hozzá friss citromlevet! Ízlés szerint lehet

hozzáadni nyírfacukrot is.

9. Nyári ital friss gyümölccsel: Vágjunk darabokra egy banánt és egy almát! A

gyümölcs darabokat hagyjuk kiázni forrásvízben! Ízlés szerint édesíthetjük

nyírfacukorral is.

Saláták

1. Reszelt répa magvakkal: Reszeljünk le sárgarépát, majd adjunk hozzá

tökmagolajat, olíva olajat, lenmagot és szezámmagot!

2. Feta sajtos zöldség álom: Reszeljünk répát, majd adjunk hozzá paprikát,

uborkát és feta sajtot! Ízlés szerint adhatunk hozzá fokhagymát, hagymát és

fűszereket.

3. Mediterrán cékla saláta: Reszeljük le céklát, majd adjunk hozzá olíva olajban

áztatott bazsalikomot!

4. Görög hűs(s)ég: Reszeljünk uborkát, majd szórjuk meg himalája sóval, és pár

percig hagyjuk állni! Ezek után adjuk hozzá a kefirt és a kaprot! Ízlés szerint

lehet hozzáadni sózott fejes salátát és fokhagymát is.

5. Zöldséges rukkola saláta: Vágjuk darabokra a paprikát, a paradicsomot, az

uborkát és a trappista sajtot, majd adjuk hozzá a rukkolát és a jégsalátát!

Mindezt öntsük le olíva olajjal, lenmag olajjal és csodavár olajjal!

6. Görög saláta: Vágjuk darabokra a paradicsomot, az uborkát, a lilahagymát és a

feta sajtot! Adjunk hozzá olajbogyót, majd öntsük le olíva olajjal és lenmag

olajjal! Az olíva olajban áztathatunk bazsalikomot, fokhagymát vagy oregánót.

A kapott salátát egy fél citrom levével leönthetjük.

7. Káposztás spéci: Reszeljük le a sárgarépát és a fejeskáposztát, majd szórjuk

meg himalája sóval, és egy pár percig hagyjuk állni! Készítsünk hozzá szószt!

Habverővel dolgozzuk össze a tojás sárgáját, a himalája sót, a fehér borsot, egy

csipet nyírfacukrot, egy kevés citromlevet és joghurtot!

8. UFO saláta: Vegyünk savanyúkáposztát és adjunk hozzá friss túrót és pár szem

mazsolát!

9. Téli álom almával: Daráljuk meg az almát és a diót! Adjunk hozzá mézet és

fahéjat! Ízlés szerint adhatunk hozzá pici szegfűszeget és nagyon pici

szerecsendiót is.

10. Tojáském zöldségekkel: Tetszőleges zöldségeket daráljunk meg, majd

készítsünk hozzá tojáskrémet! A tojáskrémhez aprítsunk össze három főtt

tojást, majd adjunk hozzá egy kis fej hagymát, egy kis köteg metélőhagymát és

két evőkanál kefirt! Mindezt szórjuk meg himalája sóval és fehérborssal!

11. Zöld ász: Vágjunk darabokra egy fejes salátát és egy uborkát, szórjuk meg

himalája sóval, majd adjunk hozzá feta sajtot, kefirt és lenmag olajat!

12. Rock saláta: Vegyünk fejes salátát, uborkát, hering/tonhal/lazac konzervet és

olyan tőkehal máj konzervet, mely a saját olajában van eltárolva! Ehhez adjunk

hozzá friss citromlevet, egy kis fehér borsot és pár szál friss petrezselymet!

13. Hegyesék kedvence: Vágjunk darabokra egy fejes salátát és pár alaposan

megmosott uborkát! Szórjuk meg himalája sóval, és adjunk hozzá házi

joghurtot, fehér borsot, friss citromlevet, friss fehér sajtot, csodavár olajat, főtt

tojást és friss petrezselymet apróra vágva!

Levesek

1. Uborka leves dióval: Az apróra vágott uborkát szórjuk meg himalája sóval, majd

adjunk hozzá diót, fokhagymát, és híg kefirt!

2. Káposzta leves: Csináljunk rántást kókusz olajjal, barnarizs liszttel és zabliszttel!

Miután a vizet beleöntöttük a fazékba, adjunk hozzá himalája sót,

káposztát/savanyúkáposztát, és köménymagot! Adott esetben hagymát is lehet a

levesbe tenni.

3. Savanykás zombi leves: Vegyünk megmosott savanyúkáposztát és sárgarépát!

Adjunk hozzá vizet, himalája sót, fehér borsot és mangalica zsírt/kacsa zsírt! A

levesben főzzünk sonkát/csülköt is! Sűrítésnek használjunk párolt fehérrépát pépes

formában! Utólag ehetünk hozzá főtt tojást is.

4. Magyaros zöldségleves májjal: Vegyünk sárgarépát, fehérrépát, zellert, hagymát és

petrezselyem zöldjét! Adjunk hozzá vizet, himalája sót, fehér borsot, mangalica

zsírt/kacsa zsírt, és csirke májat/kacsa májat! Sűrítésnek használhatunk szárított

zöldségkeveréket. Az ínyencek a levesbe főzhetnek sovány csirke- vagy kacsa

húst. A levesbe rakhatunk kelbimbót vagy káposztát is.

5. Matróz becsület: Vegyünk egy fél fejes káposztát és daráljuk meg! Adjunk ehhez

leves zöldségeket, vizet, himalája sót, fehér borsot, kaprot, köménymagot és egy

tőkehalmáj konzervet!

6. Gyógysóska: Készítsünk egy erős stívia teát! A teába tegyünk sóskát, fokhagymát

és himalája sót! Sűrítésnek használhatunk zablisztet és barnarizs lisztet. Ízlés

szerint adhatunk hozzá nyírfacukrot is.

7. Huncut paradicsom levesnek: Csináljunk rántást! Ehhez használhatunk kókusz

olajat, zablisztet és barnarizs lisztet. Készítsünk stívia teát, és várjuk meg, amíg

picit lehűl! Tegyünk a levesbe paradicsomlevet, fokhagymát és hagymát! Adjunk

hozzá fehér borsot, himalája sót, oregano-t és bazsalikomot!

Főételek

1. Diós kása: Csináljunk egy jó erős stívia teát, és főzzük meg benne a

zabpelyhet! Adjunk hozzá pici sót, fahéjat, darált diót és mazsolát! Miután

kicsit lehűlt a diós kása, a tetejére tegyünk egy kis mézet!

2. Mákos kása: Csináljunk egy jó erős stívia teát, és főzzük meg benne a

zabpelyhet! Adjunk hozzá pici sót, fahéjat, mákot és mazsolát! Miután kicsit

lehűlt a mákos kása, a tetejére tegyünk egy kis mézet!

3. Almás kása: Csináljunk egy jó erős stívia teát, és főzzük meg benne a

zabpelyhet! Adjunk hozzá pici sót, reszelt almát, fahéjat, pici szerecsendiót,

szezámmagot és mazsolát! Miután kicsit lehűlt az almás kása, a tetejére

tegyünk egy kis mézet!

4. Káposztás zabkása: Daráljunk meg káposztát és hagymát, majd szórjuk meg

himalája sóval! Öntsünk hozzá kis vizet, majd tegyünk bele zabot, fehérborsot

és pirospaprikát! Főzzük össze az ízeket!

5. Paleo pirítós: Süssünk kenyeret! Ehhez használjunk zablisztet, barnarizs lisztet,

szódavizet, himalája sót, fehér borsot, pici nyírfacukrot, kókusz olajat,

szezámmagot és lenmagot! A kapott kenyeret pirítsuk meg, és kenjük meg

fokhagymával, majd együnk hozzá zakuszkát, arabiátát, padlizsánkrémet,

avokádókrémet, lecsót, tökmagolajat, csodavárolajat vagy pesto-t!

6. Zöldséges rizottó: Főzzük össze a barna rizst, a sárgarépát, a fehérrépát, a

padlizsánt, a hagymát, a fokhagymát, a himalája sót, a fehérborsot, a lenmagot

és a szezámmagot! A pirításra használhatunk kókusz olajat.

7. Barna rizses lecsó: Csináljunk lecsót, majd főzzük össze barnarizzsel!

8. Popeye kásája: Csináljunk rántást! Ehhez használjunk kókusz olajat, zablisztet,

és barna rizslisztet! Miután elkészült a rántás, adjunk hozzá spenótot,

fokhagymát, összeaprított hagymát, himalája sót és pirospaprikát!

9. Laktató antioxidáns: Pároljunk sárgarépát, majd az adag egyik felét vágjuk

szeletekre, a másik feléből pedig csináljunk pépet sűrítés céljából! Az ételhez

használjunk fehér borsot, himalája sót és kefirt! Süssünk hozzá tükörtojást!

10. Body builder: Többféle párolt zöldséget készítsünk el pépes formában, majd

adjunk hozzá kefirt! Együnk hozzá főtt tojást!

11. Tök ász: Sűrítés céljából pároljunk zellert és fehérrépát, majd készítsük el

pépes formában! Adjunk hozzá főtt tököt himalája sót, fehér borsot és kaport!

A végén adjunk hozzá kefirt!

12. Sajtos karfiol tepsiben: A karfiolt puhítsuk meg forró vízben, majd rakjuk

tepsibe és öntsük le egy masszával! A massza tartalma: joghurt, reszelt sajt,

himalája só és szezámmag. Az ételt rakjuk be a sütőbe!

13. Hal fesztivál: Tepsiben süssünk sós halat! Csináljunk hozzá köretet:

grillezzünk- vagy pároljunk zöldségeket! A díszítéshez használhatunk nyers

zöldségeket is.

14. Mustáros lakoma: Csináljunk egy mustáros szószt! A szósz tartalma: házi

mustár, csipetnyi paradicsom szósz, tetszés szerinti minőségi olaj, kis házi

joghurt, himalája só, fehér bors, bazsalikom és oregano. Vegyünk gombát,

fehér paprikát, cukkínit, hagymát egészben és valamilyen húst (például:

csirkemellet/kacsamellet/csirkecombot/kacsacombot)! A húsokat és a

zöldségeket mártogassuk be a mustáros szószba, majd tegyük sütőzacskóba! A

húsokat célszerű alulra rakni, és jól átforgatni a mustáros szószban. A

zöldségeknek elég belemártogatni csak a felső részét a mustáros szószba -

amennyiben felül vannak.

15. Kakukkfüves rántotta: Vajon pirítsunk hagymát és petrezselyem szárat, majd

tegyük hozzá a tojást, a himalája sót, a kakukkfüvet, a pirospaprikát, a

lenmagot és a szezámmagot!

16. Kefires sült tojás: Vajon pirítsunk hagymát, majd tegyük hozzá a tojást, a

himalája sót, a kefirt és a kaprot!

17. Lecsós tojás: Vajon pirítsunk hagymát és paprikát! Ehhez tegyük hozzá a

paradicsomot, a tojást, a himalája sót, a pirospaprikát és a fokhagymát!

Éhség csillapítók/Desszertek

1. Sütőtök napfénybe zárva: A sütőtököt tegyük be a sütőbe, majd miután

elkészült, vágjuk kockákra és adjunk hozzá olíva olajat, bazsalikomot és

mézet! Ízlés szerint lehet hozzátenni mazsolát és fahéjat is.

2. Fahéjas sütőtök: A sütőtököt tegyük be a sütőbe, majd miután elkészült,

adjunk hozzá mézet, mazsolát és fahéjat! A mézet csak akkor tegyük a

sütőtökre, amikor az már nem forró!

3. Relaxált sütőtök: A sütőtököt tegyük be a sütőbe, majd miután elkészült,

kanalazzuk ki, és keverjünk hozzá mézet és mákot! A mézet csak akkor

keverjük a sütőtökhöz, amikor az már nem forró!

Természetes vitaminbombák

1. Immun csók: Vegyünk egy fél teáskanálnyi reszelt gyömbért, majd

adjunk hozzá egy kanál mézet, egy csipet coyenne borsot, és egy

negyed kanál törött fahéjat! Adott időszakokban ezt érdemes naponta

háromszor fogyasztani.

2. Ghostbuster: Két gerezd fokhagymát keverjünk össze egy kanál

mézzel! Betegség esetén fogyasszuk ezt naponta ötször!

3. Édes csók a csontoknak: Daráljunk mákot, majd adjunk hozzá pici

fahéjat, pici vizet, mézet és pár szem mazsolát!

4. Mézes sziporka: Daráljunk diót, majd adjunk hozzá mézet és pár szem

mazsolát!

5. Hidegen sajtolt olajok: Igyunk minden nap egy evőkanálnyi lenmag- és

tökmag olajat! Alvás problémák esetén egy-két órával a lefekvés előtt

ihatunk egy evőkanálnyi mák olajat is.

Kompromisszumos desszertek

1. Túrós süti rosszfiúknak

2. Gluténmentes puding luxuskivitelben: Vegyünk egy gluténmentes pudingport, majd adjunk

hozzá friss házi tejet és nyírfacukrot!

3. Yorkshire pudding (gluténmentes tejespite)

Irodalomjegyzék

Shinji Makino Ph.D: A Pí-víz csodája

Dr. F. Batmanghelidj: A tested vízért kiált!

Masaru Emoto: A víz rejtett bölcsessége

Hans-Ulrich Grimm: A leves hazudik

Dr. Thomas David: Őserdők patikája

Dr. Oláh Andor: A természet patikája

Bicsérdy Béla: A halál legyőzése

Dr.O.Z.A.Hanish: Mazdaznan füzetek

Harvey és Marilyn Diamond: Testkontroll 1- 2

Ferencsik István: Természetes életmód/Egészséges étkezés

Dr. Karl Pflugbeil: Maximális életerő

Hulda Regehr Clark Ph.D., N.D.: The cure for all diseases

Prof.dr.Török Szilveszter: A szervezet-méregtelenítés komplex rendszere

Prof.dr.Török Szilveszter: Megszentelt egészség

Earl Mindell: Vitamin Biblia

Gerhard Leibold: Ellenálló erőnk, védekezőképességünk fokozása természetes módszerekkel

Kurt Tepperwein: Savtalanítás

Tony Wright: Left in the Dark

Szendi Gábor tények-tévhitek weblapja