tőzsdei elemzés 2

„Technikai Elemzés” www.chartcenter.hu Tőzsdetanfolyam

- 1 -

Bevezető az alakzatok témakörhöz Amikor az árfolyammozgások csúcsait és mélypontjait összekötjük, akkor meghatározott geometriai formákat fedezhetünk fel. Ezeket nevezi a szakirodalom grafikon alakzatoknak (chart patterns). A tőzsdei ármozgások megfigyelése hívta életre ezeket a formációkat. Az így meghatározott formációk egyedi jellemzőinek köszönhetően nagyfokú biztonsággal szolgáltatnak információt a várható mozgást illetően. Szinte mindig belebotlunk a grafikonok vizsgálata során alakzatokba, ezért érdemes megtanulni, felismerni őket. Segítségükkel megtaláljuk azokat a kis kockázattal bíró belépési pontokat, amelyek több profitot hozhatnak nekünk, mint nagyon sok más technikai elemzési eszköz. Az alakzatokat két főbb csoportba soroljuk

• Trenderősítő és

• Trendváltó alakzatok A trenderősítő alakzatok kialakulása esetén bizonyosak lehetünk abban, hogy a trend irányába felvett pozícióink helyesek. A kitörés esetén akár növelhetjük is pozíciónkat, mert a trend folytatódására kaptunk jelzést. A trendváltó alakzatok egy adott trend végét mutatják meg nagy biztonsággal. Ilyenkor érdemes a trend irányába nyitott pozíciókat zárni, s a trenddel ellentétes pozíciók felvételét megkezdeni.

2. TRENDVÁLTÓ ALAKZATOK 2. 1. KETTŐS MÉLYPONT ÉS CSÚCS (double bottom & top) A kettős mélypont két egymástól jól elkülönülő mélypontból áll és akkor alakul ki, amikor egy süllyedő trend során a csökkenő árfolyam megfordul, és rövid ideig emelkedik, majd a csökkenő trend újra folytatódik. Ilyenkor az ár egy előző felhalmozódási szintig növekszik, de az eladási ajánlatok - mind alacsonyabb áron - csökkenő irányban módosítják a mozgását. A második mélypont elérésekor derül ki, hogy a kínálat gyenge, így az ár ismét emelkedik. Kitörési pontnak az előző maximum elérését értjük Jellemzően a második mélypont kialakulásakor az első mélyponthoz képest csökkenő forgalom a jellemző és ezután az ár emelkedése erőteljes. Ha 2 %-al átlépi a kitörési pontot, akkor a süllyedő trend megfordul, és egy hosszú távú emelkedő trend alakul ki. A kitörést jellegzetesen magas forgalom kíséri Az emelkedés magassága a ZERÓPONT és az ELLENÁLLÁS közötti távolsággal egyezik meg. kettős csúcs lényegében a kettős mélypont tükörképe, így az előzőleg leírtak érvényesek erre a formációra is értelemszerűen fordított előjellel. Kettős csúcs és mélypont: • Egymástól jól elkülönülő szignifikáns csúcsból áll • A szignifikáns csúcsokat forgalmi csúcsok determinálják • A második csúcs lényegesen alacsonyabb forgalom mellett alakul ki • Esetenként több csúcs is kialakulhat • A csúcs kiemelkedésének mértéke meghatározza a mozgás mértékét • A kitörést mindig magas forgalom kíséri! • A szétterülési, és a felhalmozási szakasz során is létrejöhet • A formáció felismerését a mozgóátlagok használata könnyíti


- 2 -

Kettős mélypont az MTELEKOM (MATÁV) grafikonján


- 3 -

Kialakulhatnak íves csúcsok és íves mélypontok (rounding top and bottom) Ha a trend fordulója lassú, fokozatos átmenetet képez. Mindkettő kisebb áringadozással is járhat, főként kisebb piacok és viszonylag kis forgalom mellett jönnek létre.

Gyakran kettőnél több csúcs is megjelenhet, de ekkor is érvényes a megelőző megállapítások a trendváltás megállapítására. A formáció felismerése viszonylag könnyű. Ezek után nézzük az MTELEKOM (MATÁV) 1999 évi grafikonját!

MTELEKOM (MATÁV) 1999

Egy-két hónapig tartó emelkedő trendet (A-B pontok között, 1 emelkedő trendvonal) követő 1 hónapos korrekció (2 süllyedő trendvonal) után, a szétterülési szakaszban, alakult ki a kettős mélypont formáció a C-D-E pontok között. Figyeljük meg, a 2. süllyedő trendvonal áttörése után, az eddig ellenállásként működő


- 4 -

süllyedő trendvonal, támaszként működött. A forgalom elemzése során pedig könnyen felismerhető, hogy a formációra oly jellemzően, a második mélypontot csökkenő forgalom kísérte. Ez egyértelműen jelzi, hogy eladók ezen az alacsony árfolyamon már nincsenek, rövidesen fordulni fog a trend. A kitörési pont után az óvatos befektetők is piacra léptek és erős forgalom mellett erőteljesen emelkedett az ár. Figyeljük meg: a kitörést jellemzően magas forgalom kísérte! Majd az árfolyam az ELLENÁLLÁST elhagyva egészen a meghatározott CÉLIG emelkedett. Vásárolni a 2 süllyedő trend áttörésekor (1320 Ft) és az ELLENÁLLÁS áttörése után (1350 Ft) lehet, a 2 %-os szabály figyelembevételével! Eladási szint a CÉL áttörése után azonnal (1455 Ft)! Érdemes megjegyezni, hogy az A pont előtt is kettős mélypont formáció volt felismerhető. Próbáljuk meg meghatározni a ZÉRÓPONT, az ELLENÁLLÁS, és a CÉL szintjeit! A charton egyébként jól felismerhető a 3. hosszú távú trendvonal mentén kialakuló Elliot hullám első lezárult szakasza (A-B-C), és azután a második hullám (E-F-) kialakulóban levő szakasza. A második hullám lezárulása augusztus végére várható (3 hónap) kb. 1370 Ft-os minimummal. A harmadik hullám teteje október vége, november elejére várható kb. 1640 Ft-os tetővel, ha valami váratlan környezeti hatás nem torzítja el az árfolyamokat! 2. 2. FEJ -VÁLL ALAKZAT (head & shoulders) Könnyen felismerhető formáció, amely két kisebb szélső, és egy nagyobb csúcs középső megjelenéséből adódik. Egy emelkedő trend esetén az árfolyam hullámok egyre magasabbra csapnak, és egy helyi csúcs képződik, amit korrekció követi és létrejön a bal váll. Ezután az emelkedő hullám tovább folytatódik. Az ekkor kialakuló csúcs meghaladja az előző helyi maximumot (bal vállat) és létrejön a fej. Ekkor egy erősebb korrekció következik, amely a bal váll mélypontjáig süllyeszti az árfolyamot. Ez a pont támaszként működik. Az ezt követő emelkedő hullámban a jegyzés már nem tudja meghaladni az előző hullám maximumát (a fejet) és létrejön a jobb váll. A formáció kifejlődése során, az egymást követő árfelfutásokat általában egyre kisebb, a korrekciókat pedig egyre nagyobb forgalom kíséri. A mélypontokat összekötő egyenest (támaszt) nyakvonalnak (neckline) nevezzük.


- 5 -

Fej-váll alakzat a RICHTER grafikonján

Összefoglalva: • megbízhatóan jelzi a trendfordulót • könnyen felismerhető formáció • két kisebb és egy nagyobb árfolyamcsúcsból áll • a két váll alsó részét nevezzük nyakvonalnak • a formáció során a felfutásokat egyre kisebb, addig a korrekciókat egyre nagyobb forgalom kíséri • a nyakvonal áttörése magas forgalommal jár • A fej és a nyakvonal távolsága határozza meg áttörés után a mozgás mértékét • A formáció általában szimmetrikus, de nem követelmény. Előfordulhat több váll és ferde nyakvonal

is. • A formáció inverze is létezik, amelyre a fenn leírtak ugyanúgy érvényesek A formáció kialakulása során egynél több váll is kialakulhat. A formáció kialakulásához hosszabb idő szükséges. Amennyiben a második maximum (fej) nem haladja meg az első maximumot (bal váll) akkor dupla csúcsról (double top) beszélünk. Ha a jobb vállat követő korrekció áttöri a nyakvonal szintjét (legalább 2 %-al), akkor a trend meg-fordulására számíthatunk. A nyakvonal áttörését jellemzően magas forgalom kíséri. Az áttörést legtöbbször korrekció követi a nyakvonal szintjéig, és kialakul a piac kisördöge, a shake-out. Aki ekkor vételi pozíció nyit az emelkedő trend folytatódására, csalatkozni fog. Az árfolyamok süllyedése ezután felgyorsul és nagy réseket hagyva maga mögött általában a fej és a nyakvonal közötti különbséget legalább leesve minimum a számított értékig csökkenhet. A fej-váll alakzat inverze is gyakran kialakul a chartokon. Értelemszerűen a fent leírtak érvényesek, fordított előjellel. A formáció legtöbbször szimmetrikus, de ez nem


- 6 -

követelmény, és a nyakvonal sem mindig vízszintes. A formáció előnye abban áll, hogy az ármozgás megbízhatóan előre jelezhető, ha a formáció ténylegesen megvalósul A Richter 1999 évi görbéjét vizsgálva az 1 süllyedő trend lezárásaként márciusban egy klasszikus fej-váll alakzat inverze alakult ki. A bal vállat a B pont, a fejet a C pont, míg a jobb vállat a D pont alkotja. Az alakzat kialakulásához 2 hónap kellett. A forgalmat vizsgálva láthatjuk, hogy az alakzatban az ársüllyedéseket egyre kisebb, míg az ezeket követő korrekciókat, egyre nagyobb forgalom kísérte. A fej-váll alakzat lezárásaként a nyakvonal szintjén kialakuló szétterülési szakasz (E-F) következett. Ennek a szakasznak az áttörése után a ZÉRÓPONT (6500 Ft) és a NYAKVONAL (9100 Ft) távolságából könnyen kiszámítható volt a CÉL mértéke (~11700 Ft). A töretlen befektetői optimizmus az árfolyamot ezen érték fölé vitte, de hamar kiderült, az ár 12000-12500 Ft-os értéken stabil. Figyeljük meg, hogy a nyakvonal áttörését is jellegzetesen magas forgalom kísérte. Ez az a pont, ahol vásárolni kell, a 2 %-os szabály figyelembevételével. Eladási jelzés a cél elérésénél, azonnal!

RICHTER 1999


- 7 -

2. 3. Szélesedő alakzatok • általában 3 növekvő árfolyamcsúcs figyelhető meg • az árfolyamcsúcsok és minimumok, az alakzatban, divergáló vonalakkal köthetők össze • szétterülési szakaszban az árfolyam minimumok egy vízszintes vonal mentén helyezkednek el, míg a

felhalmozási szakaszban az árfolyamcsúcsok helyezkednek el egy vízszintes vonal mentén • az elmozdulás mértéke a legnagyobb csúcs magasságával egyezik meg • az alakzat áttörése magas forgalommal jár csak emelkedő trend esetén!

Szélesedő alakzat a BUX grafikonján


- 8 -

2. 4. FORDULÓPONTOK (key reversal & island reversal) A trendek megfordulásának biztos jele a fordulópont. Megjelenését a piac élénkülése kíséri. A kulcsforduló (key reversal) esetén az emelkedő trend a jellemző, az ár, illetve az árfolyam először meghaladja az addigi csúcsot, majd visszazuhan, és a megelőző napok zárásai alatt zár a piac. Az adott napon jellemző a nagyon nagymértékű árfolyam ingadozás és az extrém magas forgalom. Ez a forma könnyen felismerhető és a fennálló trend megváltozására utal. Ennek illusztrálására nézzük meg a TVK 1998. évi grafikonját

TVK 1998

A kulcsforduló (key-reversal) irodalmi példáját mutatta a TVK árfolyamváltozása 1997-ben. Március közepétől (A) mintegy másfél hónapig tartó hosszú rally (1. trendvonal) lezárásaként jelent meg a kulcsforduló formáció a TVK grafikonján. Az árfolyam az emelkedés végén először kitört a csatornából, majd a következő napon előbb meghaladta az előző napi csúcsot, majd pedig nagy árfolyam ingadozással az előző napok zárása alatt zárt a piac (B). Ekkor a lefelé mozduló árfolyam, óriási forgalom mellett, aznap lefelé a trendvonalat is megsértette, és kialakult a key reversal. Ezután az árfolyam nagy lépésekben zuhant soha nem látott mélységekbe. Érdemes megjegyezni, hogy a 61,8 %-os korrekciós szint napokig megtartotta a süllyedést (C-D). A másik forma az ún. sziget forduló (island reversal) a legkevésbé gyakori forma, ez esetben egy kimerülési rés megjelenését követően a piac ezt a részt egy ideig nem tölti be, sőt egy újabb réssel elszigetelődik. Ez a forma is jól felismerhető, és megbízható, és szintén a fennálló trend megváltozására utal. Ez a formáció jól megfigyelhető a DANUBIUS 1997. évi grafikonján


- 9 -

DANUBIUS 1997

Figyeljük meg: a B-E süllyedő trend lezárásaként jelent meg a sziget-forduló, amely két réssel (gap) szigetelődött el a süllyedő trend és az ezt követő emelkedő trendtől. Ezután jellemzően egy konszolidációs szakasz következett (3. támaszvonal és 4. ellenállásvonal között). 2. 5. TÜSKE (spike) Egy elhúzódó árcsökkenés olyan helyzetet teremthet, hogy a befektetők pánikba esnek - felhagyva minden reménnyel bármi áron szabadulni akarnak a papírjaiktól. A csökkenő trend utolsó szakaszában a jegyzések gyakorta zuhanásba csapnak át. Az áresést ilyenkor rendszerint hasonlóan meredek hegymenet követi, amely közben az árfolyam egy ún. platformon megpihen. Amennyiben az ár áttöri ezt a platformot és tovább emelkedik, úgy eléggé megbízható vételi jelzéshez jutunk. A platformról való kitörés során általában ugrásszerűen megnő a forgalom, ami azt mutatja, hogy a piac szereplői lélektanilag erősen kötődtek ehhez a szinthez. Az így kialakult formációt nevezzük tüskének. Az előbbiekkel ellentétes irányú árváltozás során ugyancsak kialakulhat tüske, természetesen ellenkező előjelű ügylethez, eladáshoz, kapunk támpontot. Ha a

platform nem jön létre nem beszélhetünk tüskéről, tehát nem áll rendelkezésünkre használható vételi/eladási jelzés.


- 10 -

A tüske formáció kialakulása során támpontot kapunk a süllyedés/emelkedés mértékére is. Ez általában a ZÉRÓPONT és a PLATFORM távolságával egyezik meg. Ez a formáció könnyen felismerhető, és a fennálló trend rövid távú megváltozására utal. A tüske formáció kialakulását figyelhetjük meg a DÉMÁSZ 1998 év végi grafikonján 1998 november közepétől induló emelkedést (A-B) követő korrekciós fázis (B-C) lezárásaként alakult ki a C pontban a tüske formáció, amit azután követő napok árfolyamai alakították ki a formációt determináló platformot.

DÉMÁSZ 1998-1999


- 11 -

A kialakuló tüske formáció aztán előrevetítette az uralkodó süllyedő trend rövidesen bekövetkező megváltozását, ami a platform áttörésével, magas forgalom mellett, be is következett. A platform áttörése itt vételi jelzésnek minősült. Az emelkedés mértékére a ZÉRÓPONT és a PLATFORM távolsága adott megfelelő támpontot. A CÉL elérésekor eladás azonnal!

3. Trenderősítő alakzatok 3.1. Háromszögek • Közös jellemzőjük, hogy a maximális vételi ár és a minimális eladási ár, azaz a csúcsok és a mélypontok, egy pont felé konvergálnak. • A szűkülő jegyzési sávok a háromszög végpontja előtt kitörnek a háromszög által determinált irányba • Kialakulhat trenden belül (azaz történhet kitörés a fennálló trend irányában) de lehetséges, hogy trendfordulót jeleznek • Megjelenésük alapján háromfélék lehetnek, emelkedő, süllyedő, és szimmetrikus háromszögek • Az árfolyam kitörését a háromszögekből általában magas forgalom kíséri • Az emelkedés/süllyedés mértékét a háromszög csúcsára mért magasság/szélesség távolságával egyezik meg 3.1.1. Emelkedő háromszög • A ferde oldal pozitív meredekségű • A forgalom az árfolyamcsúcsokban egyre nő, míg az árfolyamminimumokban egyre csökken • Kitörés magas forgalommal, az ellenállás áttörésével a nyíl irányában felfele


- 12 -

Emelkedő háromszög az MTELEKOM (MATÁV) grafikonján

3.1.2. Csökkenő háromszög • A ferde oldal negatív meredekségű • A forgalom az árfolyamcsúcsokban egyre csökken, míg az árfolyamminimumokban egyre nő • Kitörés magas forgalommal, a támasz áttörésével a nyíl irányában lefele


- 13 -

Csökkenő háromszög a SYNERGON grafikonján

Csökkenő háromszög a SYNERGON grafikonján


- 14 -

3.1.3. Szimmetrikus háromszög • Mindkét oldal dőlésszöge megegyezik • Kitörés mindkét irányba bekövetkezhet, magas forgalommal • A forgalom az alakzat kifejlődése során kiegyensúlyozott

Szimmetrikus háromszög az MTELEKOM (MATÁV) grafikonján


- 15 -

3.2. Zászlók • Egy folyamatosan emelkedő, vagy csökkenő, trendet szakít meg • A fennálló trend folytatódására enged következtetni • Általában egy éles árfolyam emelkedéssel indul (ZÁSZLÓRÚD) • Majd az árfolyamok a fennálló trenddel ellentétes, párhuzamos csatornában mozognak • A forgalom a zászlórúd kialakulásakor különösen magas, míg a zászló kifejlődése során a forgalom nagyon

alacsony marad, majd a kitörés és a fennálló trend folytatódása során a forgalom ismét megnő • A zászló formáció általában a trend felénél alakul ki, így számítható a mozgás mértéke

A zászló formáció kialakulása általában egy erősen emelkedő, vagy csökkenő, trendet szakít meg, kialakulásuk a fennálló trend folytatódására enged következtetni.. A piac pillanatnyi elbizonytalanodásának jele. A formáció általában egy éles árfolyam emelkedéssel indul (ZÁSZLÓRÚD), majd az árfolyamok a fennálló trenddel ellentétes, párhuzamos csatornában mozognak tovább. A zászlórúd kialakulásakor a forgalom különösen magas, míg a zászló kifejlődése során a forgalom nagyon alacsony marad, majd a kitörés és a fennálló trend folytatódása során a forgalom ismét megnő. A zászló formáció során ezért fontos a forgalom folyamatos figyelése, mert ha csökkenő ár mellett a forgalom nem csökken, zászlóról nem beszélhetünk, hanem inkább a trend megtöréséről. A tapasztalatok szerint a zászló formáció a trend felénél alakul ki, és jó közelítéssel meghatározható vele az emelkedés teteje. A zászló süllyedő trend esetén is kialakulhat, természetesen a fent leírtak érvényesek, kivéve azt, hogy a zászló kifejlődése során ilyenkor a forgalom növekedése figyelhető meg.


- 16 -

Otp 2004.

Megfigyelhető, hogy az A-D emelkedés felénél alakult ki a zászló formáció a B-C pontok között. A formáció kialakulása során jellemzően magas forgalom, míg alatta alacsony forgalom volt a jellemző. Ezek alapján meghatározható volt az emelkedés teteje (CÉL), amely az A pont (ZÉRÓPONT) és a kitörés közötti távolsággal egyezik meg .


- 17 -

Zászló formáció a BUX grafikonján

3.3. Árbócszalag Az árbócszalag ugyanúgy alakul ki, mint a zászló és jellemzői is hasonlóak, egy különbséggel, míg a zászló kialakulása során egy párhuzamos csatornában mozognak az árfolyamok, addig az árbócszalag kialakulása során az árak háromszög formációt alkotnak. A formáció kialakulása alatt a forgalom, jellemzően alacsony, mint a zászlónál. Ez a formáció is az emelkedő trend felénél alakul ki és ugyanúgy, mint a zászlónál, meghatározható az emelkedés teteje. Árbócszalag • A zászlóknál leírtak érvényesek • Csak az árfolyamok háromszög formációt alkotnak


- 18 -

Árbócszalag alakzat a RICHTER grafikonján


- 19 -

3.4. Ékek • Tulajdonságaiban nagyon hasonlít a háromszögekre, s zászló formációkra • Egy folyamatosan emelkedő, vagy csökkenő, trendet szakít meg • Ami nagyon fontos, hogy a fennálló trend folytatódására enged következtetni akkor, ha az ék alakja a

trenddel ellentétes irányú. • Itt is hasonlóan számoljuk az elérhető szinteket, mint a zászló esetében

• Amikor a trenddel egy irányban alakul ki, akkor viszont általában trendfordítós alakzatként viselkedik


- 20 -

Ék alakzat az MTELEKOM (MATÁV) grafikonján

Ék alakzat az MTELEKOM (MATÁV) grafikonján


- 21 -

3.5. Rések Egyik legkönnyebben észrevehető formáció. Üres függőleges helyet jelent a charton, ahol nem történt üzletkötés. Ez emelkedő trend esetén azt jelenti, hogy az előző nap maximuma fölött marad a napi minimum. Süllyedő trend esetén a fordítottja érvényes. A technikai elemzés egyik alapelve szerint keletkezett rést a piac előbb utóbb mindig betölti, a kérdés az, hogy mikor. Ez az idő gyakran nagyon eltérő lehet, pár naptól több hónapig tarthat, ezért vételi/eladási stratégiánkat a rés betöltésének tételére alapozni botorság lenne. A rések jelzik egy folyamat elejét, végét, illetve a folyamat kiterjedését. Alapvetően négy formáját különböztetjük meg: - közönséges, vagy átmeneti rés - kitörési rés - mérési vagy szökési rés - kimerülési rés 3.5.1 Közönséges rés Igazi jelentősége nincs, a piac pillanatnyi hirtelen megítélésének változása eredményezi. Konszolidációs, vagy trendnélküli időben jelentkezik. A forgalom a rés megjelenésekor nem változik, a piac hamar betölti, piaci hatása elenyésző, ezért jelzés értéke sincs. 3.5.2 Kitörési rés Kitörési résről akkor beszélünk, ha az ár egy a korábban megismert formációból tör ki, magas forgalom mellett. Ha a piac rövidesen nem tölti be, akkor egy tartós folyamat (emelkedés/esés) kezdetét jelenti. Ha a piac rövidesen betölti a rést, elveszti kitörési rés szerepét, és közönséges résről beszélünk. Ha a rés kifejlődését követően a rés betöltetlen marad, az árak az új irányba meredeken mozognak, és egy új rés alakul ki, amit szökési résnek nevezünk. Ez vételi jelzésnek minősül. 3.5.3 Szökési rés A szökési rés egy folyamat során a kitörés és az ármozgás vége között félúton alakul ki, ezért is nevezik mérési, vagy felezőponti résnek is. Segítségével a trend végét lehet meghatározni. A folyamat közben néha betölti a piac, és több szökési rés is kialakulhat, azonban jelzésértékét ez nem csökkenti. A forgalom a szökési rés megjelenésekor is erősen nő. 3.5.4 Kimerülési rés A kimerülési rés közvetlen a trend vége előtt jelenik meg, és azt jelenti, hogy a piac az árfolyamok emelkedésének a lendületét már nem viseli el és egy réssel válaszol, nagy forgalom mellett. Ezt a rést a piac rövid időn belül mindig betölti, gyakran egy újabb réssel elszigetelve, és létrejön a szigetforduló. Fontos felismerni, hogy kimerülési rés alakult ki, vagy egy újabb szökési rés képződött, ezt a további ármozgások determinálják. Ha a trend megfordul, a forgalom erős marad, kimerülési résről beszélünk. A kimerülési rést nem szabad egyértelműen trendforduló kialakulásának értelmezni (kivéve a szigetforduló formáció kialakulásakor), de utána mindenképpen egyfajta konszolidációs szakasz következik tartott árakon. Eladási jelzésnek minősül. Eladni a rés kialakulása utáni napon kell!


- 22 -

Rések a RICHTER grafikonján

Egyéb jellemzők:

• Egy szabad üres hely a charton (az egymást követő napok max. - min. értékei nem érnek össze) • A piac a réseket előbb vagy utóbb mindig kitölti • Átmeneti rés, kitörési rés, mérési rés, kimerülési rés • Az átmeneti rést a piac hamar betölti • A kitörési rés egy hosszú trend kezdetét jelenti • A mérési rés általában a trend felénél jelenik meg, néha elmarad • A kimerülési rés a trend végét jelzi • A kimerülési rést gyakran újabb rés követi, és kialakul a szigetforduló


- 23 -

Szigetforduló a RICHTER grafikonján

tőzsdei elemzés 2

Documents