Károli Gáspár Református Egyetem

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Történettudományi Intézet

Új- és Jelenkori Történeti Tanszék

Trianoni utóhatások(k),

következmények online tudományos konferencia

Program és absztraktfüzet

2

Időpont

2020. november 11–12.

10:00–16:00

Fővédnök

Bogárdi Szabó István

püspök, a MRE Zsinatának lelkészi elnöke

***

A konferencia regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni 2020. november 9-ig a következő felületen lehet:

https://btk.kre.hu/trianonkonferencia/

3

PROGRAM

November 11. (szerda)

09:40–10:00 Bejelentkezés

10:00–10:20

Köszöntő

Bognár Zalán (tanszékvezető, egyetemi docens, KRE)

Megnyitó

Kurucz György (rektorhelyettes, intézetvezető, egyetemi

tanár KRE)

I. szekció: Trianon és a magyar katonai elit

10:20–11:40

Üléselnök: Szávai FerencTibor (egyetemi tanár, KRE;

SZIE)

10:20–10:40 Szakály Sándor (főigazgató, VERITAS;

egyetemi tanár, KRE)

A hadiflotta éléről államfői tisztségbe. Horthy Miklós

1918-1922

10:40–11:00 Ligeti Dávid (tudományos főmunkatárs,

VERITAS)

Trianon és a Monarchia magyarországi tábornoki elitje

11:00–11:20 Balla Tibor (kutatóprofesszor, NKE)

A honvéd tisztképzés irányítói Trianon után. A Ludovika

Akadémia parancsnokai, 1920–1945

11:20–11:40 Kérdések, vita

4

II. szekció: Trianon osztrák–magyar gazdasági

kontextusai

11:40–12:30

Üléselnök: Ujváry Gábor (intézetvezető, VERITAS;

főiskolai tanár, KJE)

11:40–12:00 Szávai Ferenc Tibor (egyetemi tanár, KRE;

SZIE)

Trianon és az osztrák–magyar közös vagyon

12:00–12:20 Csoma Zsigmond (egyetemi tanár, KRE)

Amikor Bécsben lóhúst ettek… (Trianon hatása

Ausztriában)

12:20–12:30 Kérdések, vita

12:30–13:30 Ebédszünet

13:20–13:30 Bejelentkezés

III. szekció: Trianon kulturális és egyházi kontextusai

13:30–15:10

Üléselnök: Szakály Sándor (főigazgató, VERITAS;

egyetemi tanár, KRE)

13.30–13.50 Ujváry Gábor (intézetvezető, VERITAS;

főiskolai tanár, KJE)

Trianon kulturális következményei

13:50–14:10 Kovács Dávid (egyetemi docens, KRE)

Trianon hatása a magyar nemzettudatra

14:10–14:30 Bertalan Péter (egyetemi docens, KRE;

tudományos főmunkatárs, VERITAS) Trianon és a szentszéki diplomácia (dilemmák,

alternatívák)

5

14:30–14:50 Rigó Róbert (tudományos főmunkatárs, KRE)

A Kecskeméti Református Egyházközség az első

világháborút követően (1918-1920)

14:50–15:10 Kérdések, vita

November 12. (csütörtök)

09:40–10:00 Bejelentkezés

10:00–10:10

A résztvevők köszöntése

Bognár Zalán (tanszékvezető egyetemi docens, KRE)

I. szekció: Trianon konzerválása kontra revízió

10:10–11:50

Üléselnök: Stark Tamás (tudományos főmunkatárs, ELKH

BTK TTI)

10:10–10:30 Gulyás László (egyetemi tanár, SZTE;

tudományos főtanácsadó, MKI) A magyar–csehszlovák viszony 1918-1935, különös

tekintettel Beneš tevékenységére

10:30–10:50 Anka László (tudományos munkatárs,

VERITAS)

A „Tátrák helyett rá tekintettünk fel.” Apponyi Albert

kultusza

10:50–11:10 Vizi László Tamás (tudományos főigazgató-

helyettes, MKI; rektorhelyettes, főiskolai tanár, KJE)

A reménytelen reménykedéstől a beteljesülni látszó

reményekig. A békediktátum tíz-húszéves évfordulója

6

11:10–11:30 Horváth Miklós (egyetemi tanár, KRE)

A trianoni békediktátum területi revíziója a szovjet

források tükrében

11:30–11:50 Kérdések, vita

II. szekció: Trianoni határváltozások hatása a magyar

társadalomra, illetve a társadalmi csoportokra

11:50–13:10

Üléselnök: Vizi László Tamás (tudományos főigazgató-

helyettes, MKI; rektorhelyettes, főiskolai tanár, KJE)

11:50–12:10 Popély Gyula (professzor emeritus, KRE)

Az országvesztés következményei a megszállt

Felvidéken

12:10–12:30 Stark Tamás (tudományos főmunkatárs,

ELKH BTK TTI) A magyar zsidóság az állampolgársági kérdés

csapdájában a trianoni békeszerződés után

12:30–12:50 Bognár Zalán (tanszékvezető, egyetemi

docens, KRE)

Az etnikai tisztogatás fedett formája. A Szovjetunió

munkaerő-szükségletének kielégítése a trianoni határon

kívüli magyarokkal, 1944/45

12:50–13:10 Kérdések, vita

13:10–14:00 Ebédszünet

13:50–14:00 Bejelentkezés

7

III. szekció: Trianoni határváltozások közép-európai

kontextusban

14:00–15:20

Üléselnök: Gulyás László (egyetemi tanár, SZTE;

tudományos főtanácsadó, MKI)

14:00–14:20 Dömők Csilla (egyetemi docens, PTE)

„Köztes-Európa” és annak nemzeti-kisebbségi

viszonyainak átrendeződése az I. világháború

következtében

14:20–14:40 Schmidt Andrea (egyetemi docens, PTE)

Lengyel magyar két jó barát – Lengyelország

regionális nagyhatalmi kísérlete a magyar történelmi

kontextusban

14:40–15:00 Bene Krisztián (intézetvezető, egyetemi

docens, PTE) A közép-európai államok politikai határváltozásainak

hatása a Francia Idegenlégió összetételére és

tevékenységére 1920–1940

15:00–15:20 Kérdések, vita

15:20–15:30 Zárszó: Bognár Zalán (tanszékvezető,

egyetemi docens, KRE)

8

November 11. (szerda)

I. SZEKCIÓ

TRIANON ÉS A MAGYAR KATONAI ELIT

Szakály Sándor

főigazgató, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár;

egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem

A hadiflotta éléről az államfői tisztségbe.

Horthy Miklós 1918-1922

A két világháború közötti Magyarország államfője,

vitéz nagybányai Horthy Miklós 1918-ig egyike volt az

Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottája törzstisztjeinek.

Felkészültsége, addigi haditapasztalatai és az uralkodói

kegy jóvoltából sorhajókapitányként 1918 februárjától ő

lett a hadiflotta (utolsó) parancsnoka.

Miként és hogyan vezetett útja az 1919. januári

nyugállományba helyezése után a kenderesi „magányból”

a szegedi ellenkormány hadügyminiszteri tisztébe,

miként lett a Nemzeti Hadsereg Fővezére és

gyakorlatilag teljes politikai konszenzussal államfő 1920.

március 1-jén, hogy tisztségében 1922-re megerősödve

közel huszonöt éven keresztül meghatározó alakja legyen

a magyar politikai életnek.

9

Ligeti Dávid tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár

Trianon és a Monarchia magyarországi tábornoki elitje

1918 végén, illetve 1919 elején az Osztrák–Magyar

Monarchia utódállamai nyugdíjazták a dualista állam

teljes tábornoki karát. Előadásomban azt tekintem át,

hogy a dunai monarchia magyar honos tábornoki elitje

(vagyis a legalább háromcsillagos tábornokok) milyen

következményekkel szembesült a trianoni békediktátum

következtében.

A problematikát három szempont szerint mutatom be:

1) A békediktátum közvetlen hatásai

2) Áttekintem, hogy a tábornok elit (megközelítően 180

tábornok) közül hányan tekinthetők magyar honosnak

3) Végül pedig konkrét emberi sorsokon keresztül

vizsgálom a kérdést (pl. ArzArtur, Svetozar Boroević,

József Ágost királyi herceg)

10

Balla Tibor kutatóprofesszor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A honvéd tisztképzés irányítói Trianon után.

A Ludovika Akadémia parancsnokai, 1920-1945

A trianoni békediktátum katonai előírásai

Magyarország számára egyetlen katonai képzéssel és

neveléssel foglalkozó intézmény fenntartását tették

lehetővé, amely az 1872. december 19. óta működő, s

egészen 1945-ig a magyar honvédtisztképzés

fellegvárának számító budapesti magyar királyi Honvéd

Ludovika Akadémia volt.

Előadásomban hangsúlyozom, hogy az Akadémia

parancsnoka kezdettől fogva felelősségteljes beosztást

töltött be a Honvédségen belül.

Meglehetősen nagy önállóságot élvezett, közvetlenül

a mindenkori honvédelmi miniszter alárendeltségébe

tartozott. Mivel a jövendő honvédtisztek szakmai tudása,

erkölcsi tartása nagymértékben tőle függött, ezért mindig

is magas képzettségű, példát mutató, tapasztalt tisztet

állítottak az intézmény élére.

Röviden bemutatom a Ludovika nyolc

parancsnokának életútját, továbbá kitérek arra, hogy

mennyiben járult hozzá tevékenységük a Magyar Királyi

Honvédség hivatásos tiszti utánpótlásának zavartalan

biztosításához, a honvédtiszti és a ludovikás

hagyományok megőrzéséhez.

11

II. SZEKCIÓ

TRIANON OSZTRÁK–MAGYAR GAZDASÁGI KONTEXTUSAI

Szávai Ferenc Tibor egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem;

egyetemi tanár, Szent István Egyetem

Trianon és az osztrák-magyar közös vagyon

A trianoni békediktátum számos kérdésben hiányos

volt, vagy nem egyértelmű előírásokat fogalmazott meg.

A pénzügyi rendelkezéseket a IX. rész tartalmazza.

Megállapította a Magyar Királyság javait és részesedését

az Osztrák-Magyar Monarchia közös javaiban, illetve az

uralkodócsalád magánjavaiban (191 cikk). Mindez

lehetőséget adott arra a vitára is, ami összefüggést mutat

a 239. cikkel (Vegyes Döntőbíróságok működése). A

186. cikk foglalkozik továbbá a háború előtti

adósságállomány arányos átvételével az utódállamok

között.

A Velencei Protokoll és a Burgenlandi Egyezmény

foglalkozik a vegyes döntőbíróságok felállításával,

működésük mikéntjével. A közös vagyon tárgyalások

egészen a második világháborúig tartanak, az előadás e

történetnek a főbb csomópontjait kívánja bemutatni.

12

Csoma Zsigmond egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem

Amikor Bécsben lóhúst ettek…

(Trianon hatása Ausztriában)

Nyugat-Magyarországot a saint-germani béke

hasította le az anyaországtól. Ez a béke az I. világháború

után elsősorban az osztrákokat büntette meg 1919. szept.

10-től. A háború kirobbantásában a németek voltak a

bűnösök, de a Monarchiát büntette meg az Antant és az

utódállamok győztesei. Az összehasonlítatlanul nagy és

igazságtalan békekötések Magyarország sorsát is

befolyásolta. Elkerült már ekkor, egy fejlettebb területsáv

Győr, Sopron, Vas, Zala megyékből, Bécset

élelmiszerekkel ellátó területe. Az új- és szigorú

államhatár a korábbi évszázadok során kialakult népi,

gazdasági kapcsolatot szakította meg. Ennek során

élelmiszerhiány alakult ki Burgenlandban és az új

szociáldemokrata köztársasági, egykori császárvárosban.

A sertéshús mellett kenyérgabonából, borból is óriási

hiányok mutatkoztak, amit a még ki nem alakult

államközi áruszállítással sem tudtak ellensúlyozni, a

határmenti csempészés pedig szintén nem

kompenzálhatott. A magyar élelmiszertermelő területek

elestek Ausztria számára 1919 őszétől, majd 1920

nyarától, a trianoni békediktátum, illetve 1921

augusztusától Burgenland megalakulásától, a határok

végleges kijelölésétől.

13

III. SZEKCIÓ

TRIANON KULTURÁLIS ÉS EGYHÁZI KONTEXTUSAI

Ujváry Gábor intézetvezető, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár;

főiskolai tanár, Kodolányi János Egyetem

Trianon kulturális következményei

A magyar történetírás mindeddig alig foglalkozott

azzal, hogy a trianoni békekötés milyen hatással volt a

megcsonkított állam oktatási rendszerére és kulturális

életére. Ennek fő oka, hogy a diktátum – néhány

kizárólag a közgyűjteményeket érintő intézkedésen kívül

– semmiféle rendelkezést sem tartalmazott erre

vonatkozóan, így e tekintetben Magyarország teljes

mozgásszabadságot élvezett.

A veszteségek legnagyobb része a magyar – egy-

két esetben magyar–német – lakosságú és kultúrájú

városok, illetve az állami népiskolák háromnegyedének

elcsatolásában nyilvánult meg, ám összességében a

trianoni állam sokkal kedvezőbb kulturális mutatókkal

bírt, mint az 1918 előtti. Ezen előny megtartása

érdekében a két világháború között a magyar

szakpolitikák közül a kulturális politika elsőbbséget

élvezett, s az itt mutatkozó hátrányokat – mint például a

tanyás településszerkezetű területeken a népiskolák teljes

hiányát – a gazdasági konszolidáció kezdetétől

igyekeztek megszüntetni.

14

Kovács Dávid egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem

Trianon hatása a magyar nemzettudatra

Az előadás tárgya Trianon hatása a magyar

nemzettudatra. Az előadás a dualizmus korában uralkodó

nemzettudat Trianon utáni szerkezeti és tartalmi

átalakulásának kérdéskörét öleli fel. A vizsgálódás ezen

metamorfózis két lényegi vonására helyez különös

hangsúlyt. Az egyik vonás abban a törekvésben

rajzolódott ki, amely nem elsősorban az államból

értelmezte, hanem annál elementárisabb és attól

független társadalmi formációnak tekintette az etnikai-

nyelvi közösséget.

Szabó István történész 1943-as tanulmányában a

háború utáni szemléletváltást két évtized távlatából úgy

jellemezte, hogy „a magyarságnak, mint népnek már-már

elködösült vonásai élesedő vonalakkal” rajzolódtak ki,

szemben a 19. század második felével, amikor az a

politikai nemzet mellett „hangsúlytalan” volt. Az

átalakulás másik vizsgált vonása a nemzeti önképhez

kapcsolódik.

A „Trianoni trauma” fogalmával jelölhető egyéni és

kollektív történelmi tapasztalatok, amelyek a

közösségnek a „történelem rémületével” szembeni

kiszolgáltatottságára és tehetetlenségére mutatták rá,

egyben a magyarság önképét is módosították. A

századforduló hangsúlyosan önidealizáló

nemzetkarakterológiáival szemben Trianon után

erősödött meg a közfelfogásban a „faji öntudatában” és

közösségi szolidaritásában gyenge magyarság önképe.

15

Bertalan Péter tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár;

egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem

Trianon és a szentszéki diplomácia

(dilemmák, alternatívák)

Az előadás a következő kérdésekre keresi a

választ. A magyar kormányok számára két okból volt

prioritás a Vatikánnal való kapcsolat. A nemzetközi

elszigeteltségből való kilépés lehetőségét várták tőle,

valamint azt, hogy a Szentszék nemzetközi reputációjával

az ország segítségére lehet a trianoni békediktátum által

előidézett diplomáciai elszigeteltségből való kitörés

megvalósításában.

A katolikus egyházzal kapcsolatos kérdések miatt

fontosnak tekintették az intézményrendszer és a birtokok

sorsát, valamint a főkegyúri jog kérdését. A kormányzat

képviselői szerint, a főkegyúri jog, amit a dualizmus

idején a király lényegében a magyar kormány révén

gyakorolt, változatlan formában átszáll a Trianon utáni

kormányokra is.

16

Rigó Róbert tudományos főmunkatárs, Károli Gáspár Református Egyetem

A Kecskeméti Református Egyházközség az első

világháborút követően (1918-1920)

A Kecskeméti Református Egyházmegye és az

egyházközség iratai, valamint a presbiteri jegyzőkönyvek

alapján előadásomban bemutatom, hogy a háború

elvesztését követően milyen problémákkal kellett

megküzdenie a helyi református közösségnek, és milyen

helyi nézőpontok, reakciók születtek az ország területi

veszteségeivel kapcsolatosan.

Ennek csúcspontja volt 1920 januárjában, amikor

a Kecskeméti Református Egyházközség

kezdeményezésére a helyi keresztyén egyházak közösen

tiltakoztak – határozati javaslat elfogadásával – a

békeszerződés tervezett szövege ellen.

17

November 12. (csütörtök)

I. SZEKCIÓ

TRIANON KONZERVÁLÁSA KONTRA REVÍZIÓ

Gulyás László egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem;

tudományos főtanácsadó, Magyarságkutató Intézet

A magyar-csehszlovák viszony 1918-1935, különös

tekintettel Beneš tevékenységére

A trianoni békediktátum aláírása után szinte rögtön

megszületett a kisantant. Ezen katonai-politikai

szövetségnek gyakorlatilag egyetlen egy közös célja volt:

a magyar revíziós törekvések meggátolása. A kisantant

filozófiáját legtömörebben a román politikusok

fogalmazták meg az alábbi mondattal: „Egy barázdát

sem adunk vissza!” Ezzel szemben a magyar külpolitika

kulcsmondat így hangzott: „Mindent vissza!”

A két homlokegyenest eltérő álláspont miatt a

kisantant államok és Magyarország viszonya a két

világháború között – néhány rövidebb időszakot

leszámítva – kifejezetten ellenséges, feszült volt.

Különösen igaz ez a magyar-csehszlovák viszonyra.

Edvard Beneš, aki „örökös csehszlovák

külügyminiszterként (1918-tól 1935-ig töltötte be ezt a

posztot az egymást követő csehszlovák kormányokban) a

nemzetközi politika porondján folyamatosan támadta

Magyarországot.

18

Anka László tudományos munkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár

„A Tátrák helyett rá tekintettünk fel.”

Apponyi Albert kultusza

Gróf nagyapponyi Apponyi Albert (1846–1933) a

magyar belpolitikai élet egyik megosztó figurája volt a

dualizmus korában, mint a konzervativizmus és a

liberalizmus ideológiája között egyensúlyozó és a

fiatalkori hatvanhetes kormánypárti tagságtól a

kiegyezést elutasító negyvennyolcas függetlenségi

eszmékig eljutó politikus, akire az ország kormányzását

nem bízták volna a névtelen pamfletírók, de mint kiváló

képességű parlamenti szónok mégis rendelkezett relatív

népszerűséggel és tekintéllyel az első világháború előtti

pályafutása során.

Mindez gyökeresen megváltozott 1920. január 16-át

követően, mikor is a magyar békedelegáció elnökeként

elmondta Párizsban a híressé vált védőbeszédét, amely

rögtön a revizionista mozgalom kiskátéjának rangjára

emelkedett. E beszédhez és delegáció-vezetői

tevékenységéhez köthetően Apponyi személye körül

össznemzeti kultusz bontakozott ki 1920 után, melynek

építésében és ápolásában a teljes magyar társadalom

kivette a részét.

A konferencia-előadásban e kultusz részletei,

megjelenési formái kerülnek bemutatásra.

19

Vizi László Tamás tudományos főigazgató-helyettes, Magyarságkutató Intézet;

rektorhelyettes, főiskolai tanár, Kodolányi János Egyetem

A reménytelen reménykedéstől a beteljesülni látszó

reményekig. A békediktátum tíz- és húszéves évfordulója

Az előadás azt vizsgálja és teszi elemzése tárgyává,

hogy a trianoni békediktátum tízedik és huszadik

évfordulóján, 1930-ban, majd pedig 1940-ben, az adott

nemzetközi és belpolitikai viszonyok között a magyar

politikai elit és a magyar társadalom milyen válaszokat

adott a trianoni kihívásokra, miként látta az ország jelenét

és milyen jövőképet rajzolt fel magának.

Az előadás kiemelten foglalkozik a békediktátum tíz

éves évfordulóján, 1930. június 1-jén, a budapesti

Szabadság téren megrendezett nagygyűléssel, az 1920

utáni legnagyobb Trianon ellenes megmozdulással,

valamint a június 4-én az országgyűlés képviselőházában

Apponyi Albert által elmondott beszéddel. Elemzi annak

tartalmát, jelentőségét.

Az 1940-es év Trianon megemlékezései egészen más

politikai légkörben, más narratívák és jelentősen

módosult kommunikáció mentén zajlottak, mint az egy

évtizeddel korábbiak. Ez teljességgel értehető is volt,

hiszen az 1938-as és az 1939-es esztendő meghozta

Magyarország számára a húsz éve várt és annyira óhajtott

revíziót, s ezzel a trianoni keretek felbomlását.

Az előadás ezen részének fókuszában a Teleki Pál

miniszterelnök által a képviselőházban elmondott beszéd

elemzése áll, melynek végén Teleki kijelentett, hogy „A

párizskörnyéki békék Európája nincs többé.”

20

Horváth Miklós egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem

A Trianoni-békediktátum területi revíziója a szovjet

források tükrében

Magyarország a második világháború veszteseként

az 1938 és 1941 között tárgyalásos rendezés útján

visszakapott és katonai erővel visszafoglalt területeit nem

tarthatta meg.

A Szovjetunió a magyar–román viszonylatban

kezdetben nem vetette el a trianoni határ módosításának

lehetőségét, sőt a Romániával szembeni magyar területi

követeléseket megalapozottaknak tekintette, és 1941.

június 26-ig Dél-Erdély és Dél-Bukovina ügyében elvileg

– fennállt a magyar–szovjet együttműködés lehetősége.

A háború időszakában ugyanakkor a Szovjetunió a

magyar területi revízióval kapcsolatos kérdésekben nem

volt ellentmondásoktól mentes, ami a román kiugrást

követően egyértelműen és teljes mértékben Románia

javára dőlt el. A Magyarországgal aláírt 1945-ös

fegyverszüneti egyezmény és az 1947-es párizsi béke is a

Trianonban meghúzott határokat vette alapul, amelyet

Magyarország rovására a Pozsonnyal szemközti három

magyar település elcsatolásával tovább csökkentett.

Az előadás átfogóan, ugyanakkor egyes döntő

szegmenseiben részletekbe menően vizsgálja és értékeli a

szovjet katonai-politikai vezetésnek a Magyarország

határaival kapcsolatos terveit, döntéseit és azok hátterét.

21

II. SZEKCIÓ

TRIANONI HATÁRVÁLTOZÁSOK HATÁSA A MAGYAR

TÁRSADALOMRA, ILLETVE A TÁRSADALMI

CSOPORTOKRA

Popély Gyula professzor emeritus, Károli Gáspár Református Egyetem

Az országvesztés következményei a megszállt Felvidéken

Az előadás összefoglaló képet nyújt arról, hogy az

impériumváltás, valamint a trianoni békediktátum milyen

következményekkel jártak a csehek által megszállt észak-

magyarországi területeken a magyar állami főhatalom

felszámolása után. Az előadó négy kiemelt súlypont köré

csoportosítja mondanivalója lényegét.

Előadása első részében a szerző az impériumváltás

fájdalmait ecseteli, és rámutat arra, hogy mekkora

tragédiát jelentett a felvidéki magyarság számára a cseh

megszállás és a történelmi magyar haza szertefoszlása.

Ezt követi a Trianon után is tovább élő magyar remények

bemutatása, amelyek azonban éveken keresztül meddő

csodavárásoknak bizonyultak.

A harmadik részben az előadó ismerteti a felvidéki

magyarság politikai életének első életjeleit a cseh

megszállás alatt, ezen belül is főleg a magyar képviselők

aktivitását a prágai nemzetgyűlésben. Végül negyedik

súlypontként jellemzi a csehszlovák államhatalom és a

hatóságok „vad sovinizmusát” a demokratikus

rendszerűnek álcázott Csehszlovákiában.

22

Stark Tamás tudományos főmunkatárs, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat,

Bölcsészettudomány Kutatóközpont, Történettudományi Intézet

A magyar zsidóság az állampolgársági kérdés

csapdájában a trianoni békeszerződés után

Az első világháború végén a kényszerű migráció,

valamint a drámai területi változások miatt százezrek

váltak hontalanná az Osztrák-Magyar Monarchia

területén. A győztes nagyhatalmak a béketárgyalások

során próbáltak megoldást találni a hontalanság

problémájára. A békeszerződések és kisebbségvédelmi

szerződések kimondták, hogy mindenki automatikusan

annak az államnak lesz a polgára, amelynek a területén

él.

Ez a formula különösen fontos volt a zsidóság

számára, mert az állampolgársággal való rendelkezés

elvben biztonságot jelentett abban a Közép-Európában,

ahol az antiszemitizmus atrocitásokban, pogromokban és

különböző rendelkezésekben nyilvánult meg. A

nyilvánosan vállalt kötelezettségek ellenére az Erdélyben

és a Kárpátalján élő zsidóság jelentős része hontalan

maradt és a trianoni területen elő zsidók egy részét is

„idegennek” tekintette az új politikai rend a húszas évek

elején.

23

Bognár Zalán tanszékvezető, egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem

Az etnikai tisztogatás fedett formája. A Szovjetunió

munkaerő-szükségletének kielégítése a trianoni határon

kívüli magyarokkal, 1944/45

A második világháború végével, pontosabban a

Vörös Hadseregnek a Kárpát-medencébe érkezését

követően e 300 ezer km2-es területről, 1944

szeptemberétől egészen 1945. május végéig mintegy 400

ezer civil lakost hurcoltak el a szovjet fegyveres szervek

– a Vörös Hadsereg és az NKVD – szovjetunióbeli

kényszermunkára a GUPVI lágereibe. Ez volt az

úgynevezett „málenkij robot”.

Az elhurcolásokat azok közvetlen okai, indokai

alapján három csoportba lehet osztani, amelyek közül az

egyik az etnikai tisztogatás. Ugyanis, ha a trianoni

határon kívüli – különösen az 1938–1941 között

visszacsatolt – területeken történt elhurcolásokat

vizsgáljuk, akkor a dokumentumokból egyértelműen

kiderül, hogy a Szovjetunió és a vele szövetségre lépett

vagy hozzá átállt országok politikai, katonai vezetői

ezeket a tömeges elhurcolásokat igyekeztek a magyar

lakosság eltávolítására, megfélemlítésére, az etnikai

arányok megváltoztatására is felhasználni és ezzel utólag

is visszaigazolni a trianoni békediktátummal létrehozott

határok „jogosságát”.

24

III. SZEKCIÓ

TRIANONI HATÁRVÁLTOZÁSOK KÖZÉP-EURÓPAI

KONTEXTUSBAN

Dömök Csilla egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem

„Köztes-Európa” és annak nemzeti-kisebbségi

viszonyainak átrendeződése az I. világháború

következtében

„Közép-Kelet-Európa” vagy rövidebben „Köztes-

Európa” fogalmával egyre gyakrabban lehet találkozni

napjainkban. A fogalom azt az európai térséget jelöli,

melyet egyik oldalról a nagy lélekszámú német és olasz

nép, a másikon a nagy orosz-ukrán-belorusz népcsalád

lakóterülete határol, s ez az a terület, melyre évszázadok

óta jellemző a kisebb etnikumok tarkasága, kevertsége, s

a különböző vallásfelekezetekhez való tartozás

sokszínűsége. Európa eme részének fő sajátossága, a

nemzeti tagoltság nem valamilyen gyors történelmi

fordulat eredménye, hanem évszázadokra visszanyúló

történelmi folyamatokban alakult ki.

A XIX. századot a tarka felaprózott Közép-Kelet –

Európa már úgy éri meg, hogy nincs egyetlen önálló

államalakulata sem, területét négy birodalom uralja. A

XIX. század azonban már magában hordozta a polgári,

nemzeti fejlődést, s felerősítette a birodalmakba zárt

függőségi viszonyban élő népek szabadságvágyát és

felemelkedési törekvéseit. Ezzel a kihívással szembe

kellett nézni a területet uraló hatalmaknak is.

25

Az átalakulás már érlelődött, s különböző

alternatívákat hordozott magában: ez végbemehetett a

kisebbségi sorban élő népek összefogása, demokratikus

megújulása által is, de a háború felé tendáló nagyhatalmi

politika következtében az egymással való

szembefordulások útján is. Mint láttuk a világháború

következtében az utóbbi variáció magvalósítása került

előtérbe.

Schmidt Andrea egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem

Lengyel, magyar két jó barát – Lengyelország regionális

nagyhatalmi kísérlete és a magyar külpolitika történelmi

kontextusban

Térségünkben a területi változások, a területiség igen

fontos szerepet tölt be az azonosságtudatban. Az előadás

középpontjában Lengyelország regionális nagyhatalmi

törekvésének definiálása áll. Köszönhetően az ország

földrajzi helyzetének, a nagyhatalmak közé való

beszorítottság több mint egy évszázada meghatározza a

lengyel külpolitika irányát.

Az első világháborút lezáró békeszerződések

következtében a nagyhatalmak széthullása nyomán

megszülető utódállamok esetében az önállóság,

életképesség kérdése került a középpontba, ugyanakkor

Lengyelország a regionális nagyhatalmi törekvéseivel

jelentkezett.

26

Az előadásban a lengyel és magyar

egymásrautaltság, a közös törekvések állnak

vizsgálódásom középpontjában. A vizsgált időszak a két

világháború közötti évtizedek, ugyanakkor igyekszem a

jelen kori lengyel orientációt, illetve az ahhoz kapcsolódó

magyar válaszokat is érinteni.

Bene Krisztián intézetvezető, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem

A közép-európai államok politikai és határváltozásainak

hatása a Francia Idegenlégió összetételére és

tevékenységére 1920–1940

Az első világháború lezárása előbb a hadszíntereken,

majd a Párizs környéki kastélyok tárgyalóasztalai körül

jelentősen átalakította a közép-európai államok határait,

gazdaságát és társadalmát. Magyarország esetében

különösen hosszú és fájdalmas folyamat lezárásaként

került sor a trianoni békediktátum elfogadására.

Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a régió országaiból

sok magyar vándorolt ki Franciaországba politikai és

gazdasági okokból az 1920-as és 1930-as években.

Utóbbiak közül számosan csatlakoztak a Francia

Idegenlégióhoz, amelynek nemzetiségi összetétele és

szervezeti kultúrája is jelentősen átalakult a közép-

európai önkéntesek jelenlétéből kifolyólag.

Ezek a változások értelemszerűen jelentősen

befolyásolták az alakulat békeidős és harctéri

tevékenységét, melynek részleteit előadásomban

szeretném ismertetni.