XII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi

bíráskodás kezdetei

30. Az igazságszolgáltatás a polgári államban 31. A közjogi bíráskodás kezdetei Európában

Forrás: •Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. •Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.

30. Az igazságszolgáltatás a polgári államban

1. Fogalom

Igazságszolgáltató hatalom:

Az állam ítélkező funkcióját gyakorló hatalom Büntető

Polgári

Más feladat:

Igazgatási (saját maguk igazgatása – igazságügyi igazgatás)

„Jogalkotó” (elvi döntések, iránymutatások – kvázi jogforrások)

2. Történeti előzmények

Középkor:

Sokszínű bírósági rendszer (földesúri, városi, egyházi törvényszékek, királyi különbíróságok, utazóbírák, stb.)

Oka: jogi partikularizmus, rendiség

Bíráskodás és közigazgatás összefonódása:

M. o.: nádor, ispán (VH + BH)

Anglia: Titkos Tanács (VH + BH)

3. Igazságszolgáltatási alapelvek kialakulása (1)

A) Anglia:

Sir Edward Coke (1552-1634): a király nem korlátozhatja a hagyományos common law bíróságok jogkörét királyi különbíróságok által

Joguralom elve: mindenkire ugyanazon jog vonatkozik – mindenki ügyében ugyanazon bíróságok ítélkeznek

Angol polgári forradalom: megszüntetik a politikai ügyekben eljáró királyi bíróságokat

Kimondják a bírák elmozdíthatatlanságát

3. Igazságszolgáltatási alapelvek kialakulása (2)

B) Franciaország:

1789: földesúri bíróságok eltörlése, az igazságszolgáltatás ingyenessége, tilos a bírói hivatalok adásvétele

Törvény előtti egyenlőség, polgári jogegyenlőség

C) Bírósági szervezetrendszer egységesítése:

Pl. Magyarország (1869), Anglia (1873-94), Németország (1877)

4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (1)

A) Jogegyenlőség:

Mindenkire ugyanazon törvények vonatkoznak

Ugyanazon bíróságok járnak el minden polgár ügyeiben (nincsenek különbíróságok)

B) Bírói függetlenség:

A bíró csak a jogszabályokhoz van kötve (anyagi, eljárási)

A bíró nem utasítható (konkrét ügyben)

Elmozdíthatatlanság (élethossziglan vagy határozatlan időre nevezik ki, felmentés csak fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt lehetséges)

Összeférhetetlenség (nem lehet kormányzati tisztviselő; szigorú kinevezési követelmények)

4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (2)

Más szempontrendszer szerint (Kurt Eichenberger):

1. Függetlenség más állami szervezetekkel szemben:

Parlament és kormány csak jogalkotó hatalmuk révén tudnak kihatni az ítélkező tevékenységre

De a bírót nem utasíthatják konkrét ügy mikénti eldöntésére

Utólag nem vizsgálhatják felül a bírói döntéseket

2. Függetlenség a felsőbb bíróságokkal szemben:

Felsőbb bíróságok nem avatkozhatnak be az alsóbb bíróságok ítélkezési tevékenységébe

Felülbírálat csak fellebbezés nyomán lehetséges

4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (3)

3. Függetlenség egyéb társadalmi tényezőkkel szemben:

Politikai pártokkal, vallási felekezetekkel, médiával szemben

4. Függetlenség a peres felektől:

Saját érintettsége esetén senki sem lehet bíró

A bíró nem vehet részt olyan eljárásban, amelynek korábban alacsonyabb szinten részese volt

5. A bíró belső szabadsága:

Nem nyilváníthat nyilvánosan politikai véleményt

Előítélet-mentesség

4. Az igazságszolg. alkotmányos elvei (a polgári korszakban) (4)

C) Az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma D) Néprészvétel elve E) Társasbíráskodás elve F) Jogorvoslati jog: Cél: tévedések kiküszöbölése Amíg egy alsóbb szintű ügy folyamatban van, addig a magasabb

szintű bírói fórum nem szólhat bele Szövetségi államoknál elvileg több modell:

A szövetség csak egy szövetségi bíróságot hoz létre, a többi tagállami (Svájc)

Többszintű a szövetségi és a tagállami bírósági hierarchia is (USA) Minden bíróság szövetségi

5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (1)

a) Esküdtbíráskodás:

Anglia (17. sz.), Fr. o. (1791)

A ténykérdésben (a vádlott elkövette-e a bűncselekményt) kiválasztott polgárok testülete dönt, a jogkérdésben hivatásos bírák (mi a büntetés)

Az esküdtek kiválasztásában választójogi cenzusok érvényesültek (vagyonos polgárság)

b) Ülnökbíráskodás:

Laikus elem részvétele

A népi ülnökök mindenben együtt járnak el a hivatásos bírókkal

5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (2)

c) A hivatásos bírák kiválasztásának módjai: Forradalmakban olykor nép általi választás („demokratikus

kontroll”) Kinevezés d) Törvénykönyvek, kódexek: Egy-egy jogág legfontosabb szabályainak összefoglalása Kiszámíthatóság, jogbiztonság e) A bírósági szervezetrendszer differenciálódása: Rendes bíróságok szakosodása Külön polgári, büntető, katonai bíróságok (polgári forradalmak

idejétől) Speciális bíróságok is: pl. kereskedelmi, közigazgatási

5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (3)

A mai szervezeti tagozódás:

1. Rendes bíróságok:

elsősorban büntető, polgári

2. Különbíróságok (speciális bíróságok):

Vagy a különös tárgy, vagy a különös személyi kör indokolja

Gyorsítás, egyszerűsítés, különös szakértelem kell

Pl. kereskedelmi, munkaügyi, katonai bíróságok

5. A bírói hatalmi ág egyes intézményei (4)

3. Kivételes bíróságok:

Ad hoc, esetileg felállított bíróságok (bizonyos perekre, perek egy bizonyos csoportjára)

Pl. statáriális bíróságok (súlyos köztörvényes bűncselekményekre)

4. Nemzetközi büntetőbíróságok:

Pl. Nürnbergi Katonai Törvényszék

ENSZ: Ruanda, volt Jugoszlávia

Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (1998): az ENSZ hozta létre (népirtás, emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűntettek)

31. A közjogi bíráskodás kezdetei Európában

Fogalmilag:

Két ág:

Közigazgatási bíráskodás: az állami adminisztráció egyedi hatósági döntéseinek bírói felügyelete

Alkotmánybíráskodás: a törvényhozás alkotmányosságának bírói felügyelete

I. A közigazgatási bíráskodás

1. A közigazgatási (végrehajtó) hatalom egyes döntéseit felülbírálhatja a bírói hatalmi ág

Konkrét személy konkrét ügyének felülbírálata

A jogszerűség szempontjából

Funkció: jogvédelem és a hatósági működés jogszerűségének biztosítása

Pl. APEH határozat bírói felülvizsgálata

Pl. építési hatóság határozatának bírói felülvizsgálata

2. Történeti modellek (1)

1. Anglia: rule of law (joguralom) hagyománya Rendes bíróságok végzik – nincsenek külön közigazgatási

bíróságok A közigazgatási jog sem külön jogág 2. Franciao.: droit administratif modellje Külön közigazgatási bíróságok 1799: Államtanács (Conseil d’État) – központi

államigazgatási és kontrollszerv (a hierarchián belüli jogorvoslat)

19. sz. második fele: közigazgatástól különálló, a rendes bíróságoktól is elváló közigazgatási bíróságok

2. Történeti modellek (2)

3. Németo.:

1871-től külön közigazgatási bíróságok

4. Belgium: átmeneti modell

Rendes bíróságok, mint Angliában, de van külön közigazgatási jog

2. Történeti modellek (3)

i) Utólagos közigazgatási bíráskodás:

Már megszületett hatósági határozat a tárgya a bírósági eljárásnak

Követelmény: a közigazgatáson belüli jogorvoslati lehetőségek előzetes kimerítése

ii) Eredeti közigazgatási bíráskodás:

Közigazgatási jogvita kialakulása esetén maga a hatóság nem dönthet, hanem eleve a bíróság

II. Alkotmánybíráskodás

Fogalmilag:

Az állami működés felülvizsgálata abból a szempontból, hogy az az alkotmánynak megfelel-e.

Tipikusan a TH normatív döntéseit vizsgálja külön bírói fórum az alkotmány szempontjából

Két fő funkció:

Egyének jogvédelme (alkotmányos jogaik védelme)

Az állam alkotmányos működésének biztosítása (különösen a jogalkotásban)

1. Történeti előzmények (1)

„Bizonyos alapvető törvények nem sérthetők”:

Franciaország, 16. sz.: a királyság „alaptörvényeit” sem a király, sem a rendi gyűlés nem sértheti

A párizsi és más törvényszékek a 18. században megtagadják bizonyos királyi rendeletek bejegyzését

Anglia: Sir Edward Coke (1610): a közjóval, józan ésszel ellentétes parlamenti törvényeket semmisnek lehet ítélni

Akadályozó tényezők:

Parlamenti szuverenitás eszméje

Hatalmi ágak elválasztása

1. Történeti előzmények (2)

USA:

A gyarmatállamok törvényeit a londoni Titkos Tanács felülvizsgálhatta

A függetlenség kivívása után több helyen alkotmányba foglalják: a bíróságok felülvizsgálhatják a törvényeket abból a szempontból, hogy a tagállam alkotmányának megfelelnek-e

Szövetségi szinten - 1803: Marbury v. Madison ügy: ha a Legfelsőbb Bíróságnak konkrét ügyben olyan törvényt kéne alkalmaznia, amely ellentétben áll az alkotmánnyal, akkor a törvény helyett az alkotmányt kell alkalmaznia, a törvény pedig nem törvény

1. Történeti előzmények (3)

Európa:

A 19. században csak tervek (pl. 1849. évi frankfurti alkotmány)

1920: Ausztria, Csehszlovákia – a Legfelsőbb Bíróságtól különálló Alkotmánybíróság

II. vh. után más államokban is létrehoznak hasonlót (normakontroll, szövetségi jogviták, tisztviselők felelősségre vonása)

2. A normakontroll (1)

1. Absztrakt normakontroll:

Az AB anélkül foglalkozik egy jogszabály alkotmányosságával, hogy a jogszabály alkalmazása konkrét ügyben felmerült volna

Panasz jöhet olyantól is, aki személyében nem érintett

a) Preventív: mielőtt hatályba lépne a jogszabály

b) Represszív: már hatályba lépett törvényt vizsgál

2. A normakontroll (2) 2. Konkrét normakontroll: Valamely alkotmányellenesnek tartott jogszabály alapján valakit

konkrét hátrány ér (bírósági/hatósági döntés alapul a vitatott jogszabályon, s ez okoz kárt)

A panaszos magát a konkrét döntést támadja meg a) Diffúz rendszer: minden bíróság vizsgál(hat)ja, hogy az

alkalmazandó jogszabály alkotmányos-e Ha úgy találja, nem: nem alkalmazza b) Koncentrált rendszer: csak az alkotmánybíróság

vizsgálhatja felül Az AB meg is semmisítheti az alkotmányellenes jogszabályt Más bíróságok az AB-hoz fordulnak, ha konkrét ügyben

felmerül