A kereskedelem szerepe, feladata, szervezete hétfő, 28 július 2008

 

A kereskedelem szerepe és jelentősége a nemzetgazdaságbanAz újratermelési folyamat nemzetgazdasági keretek között zajlik. A nemzetgazdaság magában foglalja a gazdasági

eseményeket, jelenségeket és a hozzájuk tartozó intézményrendszert.

A nemzetgazdaságot a tevékenységeknek megfelelő ágazatok építik fel. A fő gazdasági ágazatok a termelő és a nem

termelő ágazatok.

A termelő ágazatok azok, melyek a gazdasági javakat előállítják.

Ipar (nehéz- és könnyűipar)

Mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés)

A nem termelő ágazatok tulajdonképpen elfogyasztják azt, amit a termelő ágazatok előállítanak.

Oktatás

Egészségügy

Igazgatásrendészet

Honvédelem

Kereskedelem

A kereskedelem az a tevékenység, mely a termelőtől a fogyasztóig juttatja el az árut a saját szervezetén keresztül, ahol

az áru cserére előállított termék.

A kereskedelem feladataA fogyasztói igények kielégítése

A termelés és fogyasztás közötti térbeli és időbeli különbség áthidalása

Az áruk folyamatos biztosítása, a kereskedelemnek ez a tevékenysége az áruk raktározása, tárolása

Feladata a kereskedelemnek a fogyasztói érdekek védelme

A minőségvédelem

A kereskedelem szerepe és jelentőségeSegíti az elosztást, nemcsak az áruk, hanem a jövedelem elosztását is

Hozzájárul az állami bevételekhez (adót fizet)

Hat a fogyasztásra, annak nagyságára és színvonalára

A kereskedelem hat a termelőre és a termelésre is

Befolyásolja a városképet (kirakat, cégtábla, reklámok…)

A kereskedelmi munka jellemzőiA kereskedelmi munka változatos (sok részfeladat: árurendelés, polcok feltöltése…)

A változatossághoz hozzájárul, hogy a kereskedő emberekkel foglalkozik

A kereskedelmi munka sajátossága, hogy nehezen vagy egyáltalán nem gépesíthető

Egyenetlen (a forgalom ingadozik)

Mind fizikailag, mind idegileg megterhelő

A kereskedelem szervezeteA kereskedelem szervezete azokat a szervezett intézményi kereteket jelenti, melyek között az áruforgalmi tevékenység

zajlik. Az áruforgalmi tevékenység azon munkafolyamatok összessége, amelyekkel az árut eljuttatjuk a termelőtől a

fogyasztóig.

A kereskedelem, mint nemzetgazdasági ág magában foglalja

Az árukereskedelmet

A vendéglátást

Az idegenforgalmat

Az árukereskedelem szervezete két fő csoportra osztható

Külkereskedelem

Belkereskedelem

A külkereskedelem átnyúlik az

országhatáron és két fő iránya vanExport, a kivitel

Import, a behozatal

A külkereskedelem szerepeÁrukivitel akkor történik, ha

Eleve kivitelre termeltük

Ami feleslegesen megmarad a belföldi fogyasztás után

A behozatal célja

Választék bővítés

Olyan termék behozatala amit nem tudunk előállítani (banán)

Aminek az előállítása nagyon drága lenne (számítógép)

A kivitel nem mehet a hazai fogyasztás rovására, azonban megadja a behozatal anyagi fedezetét és állami bevételt is

teremt.

A kereskedelem fajtái hétfő, 28 július 2008

Belkereskedelem Az ország határain belüli kereskedelmi tevékenységet jelenti.

RészeiKözúti jármű- és üzemanyag kereskedelem

Nagykereskedelem

Kiskereskedelem

NagykereskedelemFeladata az áru eljuttatása a termelőtől a kiskereskedelemig.

Csoportosítása tevékenység szerintTeljes áru nagykereskedelem

Közvetítő vagy bróker kereskedelem

A külkereskedelem is ide sorolható

Csoportosítható a forgalmazott áruk fajtája szerint

Élelmiszer nagykereskedelem

Ruházati nagykereskedelem

Műszaki nagykereskedelem

Háztartási vegyi áru nagykereskedelem

Egyéb nagykereskedelmek

KiskereskedelemFeladata az áru eljuttatása a nagykereskedelemtől, esetleg közvetlenül a termelőtől a fogyasztókig.

Csoportosítása az árusítás helye szerintBolti kiskereskedelem

Bolt nélküli kiskereskedelem

Csoportosítható alapterület szerintKis alapterületű (10-20m)

Közepes alapterületű (100-1000m)

Szupermarketek (10.000m és felett)

Hipermarketek (20.000m és felett)

Továbbá csoportosítható a forgalmazott áruk köre szerint, ahol az a döntő, hogy melyik áruféleségből van a legtöbb az

adott boltban (Coop boltok – élelmiszer üzletek).

Csoportosítható aszerint, hogy hány fajta árut forgalmaznak, eszerint

Szakboltok, ahol egy vagy néhány, de egymással szorosan összefüggő áruval foglalkoznak (pl. Ofotért)

Kombinált boltok, ahol az áruk nincsenek egymással összefüggésben (pl. Rossman, elsősorban kozmetikumok,

de sok egyéb áru is található)

Bolt nélküli kereskedelemKatalógusból történő vásárlás (pl. Otto)

Internetes vásárlás

Telefonos áruvásárlás (pl. TV Shop)

Különféle mozgóárusok

Ezeket az értékesítési formákat együttesen alternatív (a hagyományostól eltérő) értékesítésnek nevezzük.

Bolti kiskereskedelemHagyományos bolt

Szakbolt

ABC

Diszkont áruházak

Bevásárló központok

Piac és vásárcsarnok

A kereskedelem tárgyi feltételei hétfő, 28 július 2008

Azok a körülmények, melyek között az árucsere zajlik, továbbá azok az eszközök, melyekkel az árucserét

végzik.

Az árucseréhez a bolti kereskedelem esetében elsősorban épületre van szükség, ami lehet saját vagy bérelt, lehet egy

lakóházon belül kialakítva, vagy különálló épület is.

Az épület részeibejárat: ez szolgálja a vásárlók közlekedését, itt helyezkedik el a cégtábla, a különböző tájékoztató feliratok,

elsősorban a nyitva tartásra vonatkozóan

kirakat: több célt is szolgálhat

tájékoztat a forgalmazott áruk köréről, az áraikról

reklám értéke van

befolyásolja a városképet

korszerű bevásárlóközpontokban van a vásárlók beléptetését szolgáló tér, itt helyezkednek el a

bevásárlókocsik, kosarak

árusító vagy eladótér

itt helyezik el az árukat

itt mozognak a vásárlók

az eladók és pénztárosok munkahelye

raktárak: az áru tárolására szolgálnak

üzemi helyiségek

áru fogadótér, ami az épület hátsó részén kialakított külön helyiség, innen nyílik a raktár és az

eladótér. Kialakításánál figyelembe kell venni az élelmiszer biztonsági és higiéniai előírásokat (HACCP rendszer),

miszerint ugyanazon a bejáraton keresztül nem szállítható a tej és tejkészítmény, hús és húsárú, kenyér és

péksütemény, földes áru stb.

áru előkészítő és csomagolótér: itt végzik azokat a munkaműveleteket, melyekkel a szállítói

csomagolásból fogyasztói csomagolást készítenek (pl. baromfi félék szétcsomagolása), a felvágottak szeletelése is itt

történik

szociális helyiségek: ide tartoznak az öltözők, mellékhelyiségek (mosdó, illemhely, zuhanyzó), étkező,

pihenőszoba, kijelölt dohányzóhely stb.

iroda, esetleg irodák, ahol az adminisztrációs tevékenység történik

Üzemi helyiségek gépei és berendezéseiA raktár berendezése

polcok, anyaguk általában fém vagy műanyag

a polcokon helyezik el a darabárut és a kisebb dobozokat

a súlyosabb, nagyobb csomagokat raklapokon helyezik el (az árut közvetlenül a földre tenni nem szabad)

találhatók hűtő berendezések, esetleg hűtőkamra

mérőeszközök: lehet mázsa, mérleg, folyadék mérőeszköz (már ritkán)

Csomagoló és előkészítő helyiség berendezései

különböző szeletelő gépek

vágódeszka, kések, tálcák

csomagoló anyagok, fóliázó gépek

őrlő, daráló gépek

az előkészítő helyiségben 5m-en belül hideg-melegvizes kézmosási lehetőséget kell biztosítani

Szociális helyiségek berendezéseiöltözőszekrények

illemhely tartozékai stb.

A pénztárgépek szerepe a kereskedelmi munkábanA pénztárgépek feladata

a bolt bevételének gyűjtése

a készpénz tárolása címletenként

a különböző vásárlási utalványok fogadása

a kártyás fizetés elfogadása

A pénztárgép típusát az APEH határozza meg úgy, hogy tájékoztatja a vállalkozókat a választható pénztárgépek

köréről.

A pénztárgéppel szemben támasztott követelmények

legyen alkalmas a bevétel rögzítésére

az adókulcsok és adómértékek kimutatására

tájékoztassa a vásárlót (közben is)

adjon blokkot

ha a technikai feltételek adottak, tudja leolvasni a vonalkódot

segítsen a készletnyilvántartásban

Árumozgató eszközökkiskocsi (4 kerék)

béka (kézi targonca)

molnár kocsi (2 kerék+rúd)

szállítókocsi lehet két változata (4 oldallapja van, vagy az egyik oldallap hiányzik), bolti tárolásra is alkalmasak

nagyobb üzletekben, bevásárlóközpontokban, magas raktárakban a targoncák különböző fajtáit is alkalmazzák

(villás, valamint emelő targonca)

lehet még futószalag és lift az árumozgatás eszköze

A boltok gépei, berendezései használata közben nem szabad elfeledkezni azok balesetveszélyességéről. A munkáltató

kötelessége időnként balesetvédelmi oktatásban részesítenie a dolgozókat.

Vagyonvédelmi eszközökrács az ajtón, ablakon

kamera az eladótérben, a bejáratnál, a hátsó bejáratnál, a raktárban

az eladótérben elhelyezett tükör, amit az eladó vagy pénztáros jól lát

hangjelző eszköz

fényjelzés

hang- és fényjelzés kombinálva

riasztógomb (a pénztáros keze ügyében)

a védelmi eszközök közvetlen összeköttetésben vannak vagy a telepítő céggel, vagy a rendőrséggel

Biztonsági őrök, biztonsági ügyelő személyek alkalmazásának inkább elriasztó hatása van, de saját határkörben nem

intézkedhetnek (ha pl. lopást észlelnek az üzletvezetőt vagy a rendőrséget értesítik, az eladótértől különálló helyiségben

ők végezhetik csak el a vásárló táskájának stb. kiürítését)

Az üzlet belső képét meghatározó tényezők

az alkalmazott színek: függnek a bolt profiljától és a bolt adottságaitól, a belső tér kialakításától

általában a fehér, a világoskék, a világoszöld hideg színek és a tisztaság érzését keltik, ezért is

ajánlottak élelmiszer boltokban

a piros, narancs, barna színek meleg színek, ezért nem ajánlottak élelmiszer boltokban, inkább egyéb

jellegű üzletek színei

a színeket igazítani kell az árusítandó termékhez a tulajdonos igénye szerint

a színekkel lehet a bolt méretét optikailag növelni, illetve csökkenteni is

a világítás: megfelelőnek kell lennie, célszerű a természetes világítás, mivel pl. a neon befolyásolja a termék

színének valódiságát.

a padlóburkolat színe és anyaga: legyen szinkronban az üzlet egészével, de figyelni kell, hogy

ne legyen balesetveszélyes (csúszós)

kopásálló legyen és bírja az esetleges gépi tisztítást is

a tároló eszközök formája, színe és anyaga: jól tisztíthatóak, higiénikusak legyenek, ugyanakkor

harmonizáljanak az üzlet többi részével is.

Dekoráció: vigyázni kell, hogy ne legyen túlzott. Az áruk csomagolásukkal, színeikkel önmagukat kínálják, ha a

dekoráció ezt fölözi, akkor kioltják egymás hatását.

Általános követelmény, hogy a bolt minden része könnyen tisztítható és balesetveszélyt kerülő legyen.

Elvárások a kereskedelemmel, bolttal és eladóval szemben hétfő, 28 július 2008

Kereskedelemmel szembeni elvárások

Legyen az igényeknek megfelelő számú bolt

A boltok telepítése olyan legyen, hogy a vásárlók igényeit maximálisan ki tudja elégíteni

Mind hazai, mind külföldi forrásból kellő választékú és minőségű áru álljon rendelkezésre

A kereskedelem legyen rugalmas, a változásokhoz és az igényekhez igazodjon

A bolttal szembeni elvárások

Legyen közel a lakhelyünkhöz

Jól megközelíthető legyen

Legyen parkolási lehetőség

A bolt külső és belső képe a vásárló számára kellemes legyen

Legyen a bolt jól áttekinthető

Ne legyen zsúfolt

Legyen jó a belső közlekedés

Legyen megfelelő a bolt világítása

Legyen jó a bolton belüli tájékoztatás

Elegendő számú pénztár álljon rendelkezésre

Elegendő számú, a vásárlást segítő eszköz álljon rendelkezésre (kosár, kocsi)

A bolt (és az alkalmazottak) tisztasága

A boltvezetői munka hatása az eredményreA boltvezető felel mindenért, ami az üzletben történik, akár alkalmazott, akár ő maga a tulajdonos.

Ennek következtében a feladatai és az elvárások vele szemben a következők

Legyen felkészült szakmailag

Ismerje a boltját

Vizsgálja a költségeket, a forgalmat, és az eredményt

Rugalmasan alakítsa a bolti munkát (létszámot lehet megtakarítani)

Legyen jó árubeszerző. Ha van külön anyagbeszerző, azt irányítsa megfelelően

Legyen jó szervező készsége (a bolton belüli munkában és a bolt – vásárló közötti kapcsolat alakításában is)

A forgalom növelése (akció, reklám stb.)

Az árrés-tömeg növelése (minden, amivel a forgalmat növelni lehet)

Műszaki fejlesztésről gondoskodjon (az elavult gépeknek magas a javítási költsége, célszerűbb korszerűsíteni

a lehetőségekhez mérten)

Az eladóval szembeni elvárásokMagas szintű áruismeret

Ápolt külső, tisztaság

Érthető beszéd

Udvariasság

Segítőkészség

Stb.

Az eladó hogyan tudja segíteni az árubeszerzői munkát

Ismeri a árukészletet

Rendszeresen találkozik a vásárlókkal, és információkat gyűjt tőlük

Takarítás és árufeltöltés közben látja, hogy milyen árucikkek hiányoznak

A vásárlók igényeikkel az eladóhoz fordulnak (sokszor a konkrét megrendelés kérésével)

A megrendelési idő előtt összeírja a hiányzó árukat

Látja, hogy melyik áru fogy gyorsan

Azt is látja, hogy mi az, ami nem keresett áru

Tapasztalatairól, észrevételeiről tájékoztatja a boltvezetőt, aki a megrendelések során ezeket figyelembe veszi