a képzés címe eredmÉnyessÉget javÍtÓ ÉrtÉkelÉs a …...a képzés címe kollégiumi...

A képzés címe EREDMÉNYESSÉGET JAVÍTÓ ÉRTÉKELÉS A TANÓRÁN

A képzés célja:

A 30 órás folyamatba ágyazott pedagógus-továbbképzés célja, hogy a résztvevő pedagógusok az értékelésnél

alkalmazott attitűd és gyakorlat aspektusából felismerjék tanulói kudarcokkal, a korai iskolaelhagyással, a

lemorzsolódással a kapcsolódási pontokat. A pályán lévő pedagógusok értékelési repertoárja hozzájárulhat ahhoz,

hogy a lemorzsolódás korai szakaszában felismerjék a folyamatot, megelőzzék, megakadályozzák és

visszafordítsák azt. A továbbképzés a mindennapi gyakorlatba illeszthető, olyan értékelési eszközöket,

megközelítéseket és háttérismereteket mutat be a résztvevőknek, amelyek segítségével hatékonyan,

eredményesen járulhatnak hozzá a teljesítménynövekedéshez pusztán az értékelés gyakorlatának

megváltoztatásával. A nemzetközi és hazai kutatási tapasztalatok is azt mutatják, hogy az értékelési

eszközrendszer bővítésével elérhető a tanulók teljesítménynövekedése. A képzésen résztvevő pedagógusok olyan

eszközökkel ismerkedhetnek meg, amelyek alkalmazása révén hozzájárulhatnak a tanulói teljesítmények

optimalizálásához és növekedéséhez, így elkerülhetővé válik a lemorzsolódás.

A résztvevők a képzés során: - reflektálnak a saját nézeteikre, értékeikre és a kihívásokra az iskolai értékeléssel kapcsolatban - feltérképezik a saját értékelési eszközrepertoárjukat - egyénre szabott önfejlesztési terv vázlatát készítik el - lehetővé válik a diagnosztikus értékelések felhasználása a tanulás tervezése, szervezése,

irányítása során - kritérium-orientált értékelés kialakítása saját, már meglévő értékelési eszközökhöz. - értékelési eszközök implementálása 3 tanulási dimenzióban (minimum 2-2-2 eszköz) –

adaptációs sablon - értékelés a tanulásszervezéssel – inkluzív értékelést elősegítő tanulásszervezési eljárások,

struktúrák modellek alapján értékelési mikro-folyamatok implementálása – adaptációs sablon. - a I-VI. folyamat-portfóliók alapján a záróportfólió elkészítése: összegző esszé és folyamat-

dokumentumok összerendezése - az elsajátított elméleti ismeretek alkalmazásával képessé válnak a továbbképzésen megismert

pedagógiai-szakmai tartalmakat a mindennapi gyakorlatban alkalmazni, - a nem kontakt alkalmakon egyéni gyakorlati feladat keretében mentori támogatás mellett

elemenként kipróbálják a megismert pedagógiai eszközöket az intézményükben, - készített dokumentumok formája és tartalma megfelel a pedagógus életpályán való előrehaladás

elvárásainak, így elhelyezhetők a Pedagógus Portfólióba.

A képzés módszertana:

A képzés folyamatba ágyazott, a résztvevők pedagógiai gyakorlatába illeszthető és arra építő, műhely

alkalmak formájában valósul meg, mely mellett online mentorálás támogatja az önfejlesztési

folyamatokat. Az értékeléssel kapcsolatos alapvető elméleti keretekhez történő hozzáférés frontális

előadás és egyéni munka keretében történik. Emellett a csoportmunkára záloga lehet a hatékony

érzékenyítésnek, kellő reflexiók megfogalmazásának. Ezek során megvalósulhat az értékeléssel

kapcsolatos attitűdformálás. A kontaktalkalmakon alkalmazott kooperatív tanulásszervezés a

sajátélményű, horizontális tanulást támogatja. Az otthoni, önálló tervezési folyamatok, majd a tervezett

értékelési metódusok kipróbálása a saját tanulói csoportban (mentori támogatás mellett) kialakítja és

megerősíti a jó gyakorlatokat.

A képzés létszáma: 15-25 fős csoportok

A képzés helyszíne, időtartama: 30 óra

A képzés címe A GONDOLKODÁS FEJLESZTÉSÉNEK TANULÁSI/TANÍTÁSI KÖRNYEZETE

– KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS MEGELŐZÉSÉRE

A képzés célja:

A gondolkodási képességek, s a kapcsolódó kompetencia-elemek fejlesztése kulcskérdés a

lemorzsolódás megelőzésében, hiszen a tanulási tevékenységek alapja a gondolkodási

képességek használata. A képzés célja, hogy a tudás, a tanulás, a gondolkodásfejlesztés

szakmai-tudományos alapjainak számbavétele mellett, azokat a gondolkodásfejlesztő, kritikai

és reflektív gondolkodást segítő konkrét gyakorlati eljárásokat is bemutassa, amelyeket bármely

tantárgyi kontextusban, bármilyen tanórán alkalmazni tudnak a pedagógusok. A folyamatba

ágyazott képzés során a pedagógusok ezért számba veszik a jelenleg már használt gondolkodást

fejlesztő gyakorlati eszközeiket, kiegészítik azokat a képzésen tanultakkal, majd tanórai

keretben ki is próbálják. A képzés a kipróbált gyakorlatok hasznosságának,

eredményességének, valamint a lemorzsolódás megelőzésében játszott szerepének elemzésével

zárul.

A résztvevők a képzés során:

- A résztvevők átgondolják, és dokumentumok formájában rögzítik, megosztják a tanári szerepről, a tanulásról, a felhasználható tudásról vallott nézeteiket, tudatossá téve saját tanári filozófiájuk meghatározó elemeit,

- A résztvevők képesek szakmai (ön)reflexió mozgósításával értelmezni, elemezni a (saját) tanári gondolkodás és gyakorlat összefüggésrendszerét,

- A résztvevők képesek autentikus szakirodalmi források, kutatások és tapasztalatok elemzésével olyan elméleti és gyakorlati tudást mozgósítani, mely a tanulási folyamatok, a gondolkodási folyamatok tervezését, szervezését, értékelését helyezi a középpontba,

- Megismernek, kipróbálnak, értékelnek és adaptálnak korszerű tanulástervezési, tanulásszervezési és értékelési technikákat, módszereket ezen belül: ismernek legalább 20 különböző módszertani eszközt a gondolkodás fejlesztésére, 1-3 új eszközt ki is próbálnak, továbbá az eredményes tanulást és gondolkodást alapozó, mozgósító kommunikációs kompetenciák fejlesztésének érdekében ismernek meg két tanulásszervezési modellt (moderátoriskola, kooperatív paradigma). A folyamatba ágyazott nemkontaktszakaszok során a tanító/tanár tapasztalatot szerez konkrét tanórai módszertani eszközök, mikro-folyamatok, illetve tanulásszervezési eljárások alkalmazásában.


A képzés öt személyes, saját élményű, önreflektív kooperatív tanulásszervezésű

kontaktalkalomból (képzési alkalmak) és négy, a képzési alkalmak közötti nemkontakt

szakaszokban megvalósuló implementációs folyamatból áll; melyet a képzők és a képzésben

résztvevőn kollégák egyaránt lépésről lépésre követnek, ezáltal segítve az egyéni folyamat-

portfóliók létrehozását.


A képzés időtartama: 30 óra

Rövid tájékoztató

a Komplex Alapprogram keretében fejlesztett 30 órás moduláris pedagógustovábbképzések

A Komplex Alapprogram pedagógiai rendszerének gyakorlati elsajátítása –továbbképzési program keretében hat darab, egyenként 30 órás továbbképzési modul került kidolgozásra az Eszterházy Károly Egyetem koordinálásával és alapításában. A hat modul a következő:

A tanulók komplex fejlesztése a végzettség nélküli iskolaelhagyás ellen - Személyre szabott

differenciálással a lemorzsolódás ellen

A tanulók komplex fejlesztése a végzettség nélküli iskolaelhagyás ellen - Digitális alapú módszerek

A tanulók komplex fejlesztése a végzettség nélküli iskolaelhagyás ellen - Életgyakorlat alapú módszerek

A tanulók komplex fejlesztése a végzettség nélküli iskolaelhagyás ellen - Logika alapú módszerek

A tanulók komplex fejlesztése a végzettség nélküli iskolaelhagyás ellen - Művészeti nevelés alapú

módszerek

A tanulók komplex fejlesztése a végzettség nélküli iskolaelhagyás ellen - Testmozgás alapú módszerek

A Komplex Alapprogram keretében fejlesztett 30 órás moduláris pedagógustovábbképzések célja:

A résztvevők mindenekelőtt ismerjék meg a végzettség nélküli iskolaelhagyás prevencióját szolgáló Komplex Alapprogram alapelveit, beavatkozási, fejlesztési rendszerét, és a képzések eredményeként váljanak képessé a Komplex Alapprogram céljainak, alapelveinek és módszereinek alkotó és adaptív alkalmazására saját intézményi gyakorlatukban.

Az alaplevek ismeretében kapjanak képet a Differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban (DFHT) tanítási-tanulási stratégiáról, és ezen belül ismerjék meg a tanulói státuszkezelő Komplex Instrukciós Programot annak érdekében, hogy maguk is még eredményesebben tudják végezni a tudásban és szocializáltságban heterogén tanulócsoportok nevelését-oktatását.

A fentiekre épülő digitális alapú továbbképzési modul célja, hogy a résztvevők váljanak képessé a digitális eszközöket a lemorzsolódást megelőző pedagógiai differenciálás eszközeiként alkalmazni, és mind a tanulók, mind a saját digitális műveltségüket fejleszteni, intézményük munkáját az elektronikus tanulási környezetek továbbfejlesztése terén hatékonyan támogatni.

A Komplex Alapprogramhoz illeszkedő logikaalapú modul célja az, hogy a pedagógusok megismerjenek, és saját gyakorlatukban alkalmazzanak is olyan játékos, élményszerű módszereket, amelyek segítségével a gyerekek logikai, gondolkodási és problémamegoldó képessége fejleszthető, és amelyek segítségével sokszínűvé és motiválóvá tehetik a diákok számára a tanulást.

A program testmozgásalapú moduljának célja, hogy a képzést elvégzők váljanak alkalmassá élményközpontú oktatási módszerek testnevelés órai alkalmazására, fejlődjenek az aktív, mozgásos tevékenységek osztálytermi és szabadidős támogatásában, a diákok sportolási kedvének, motivációjának fejlesztésében.

A művészetalapú modul célja a pedagógusok felkészítése a művészettel való nevelés tervezésére, szervezésére, és tantárgyakon átívelő iskolai alkalmazására.

A életgyakorlat alapú modul célja, hogy a résztvevők ismerjék meg az életgyakorlat és a konstruktív életvezetés jelentőségét és fejlesztési lehetőségeit a lemorzsolódás megelőzésére törekvő iskolai nevelés-oktatás szempontjából. A Komplex Alapprogram Életgyakorlat modulja elsősorban a tanulók ön- és közösségfejlesztésére fókuszál, és a közösségi normák alakításának pedagógiai elveire és gyakorlatára vonatkozó szakmai fejlesztéssel járul hozzá leginkább az iskolai lemorzsolódás csökkentéséhe.

A résztvevők a képzés során: komplex megközelítésben (elméleti és gyakorlati szempontból, tantárgyi

és tantárgyfüggetlen megközelítésben, társadalmi és intézményi kontextusban, saját pedagógiai

praxisuk nézőpontjából), találkoznak az iskolai lemorzsolódás kérdéskörével, projektbeli stratégiájával

és ajánlott módszertani megközelítéseivel.


A továbbképzési program gyakorlatorientált, alapvetően módszertani jellegű, sajátos elemeit képezik a

differenciálásra és a személyre szabott pedagógiai tervezésre épülő, szimulált tanórák és ezek

sajátélményű megtapasztalása a választott továbbképzés tematikájához illeszkedő tanulási területeken.

A továbbképzési program moduljai elvszerűen építenek a résztvevők meglévő szakmai tapasztalatára és

tudására, és figyelembe veszi a részvevők intézményi hátterét is. A program szempontból az ún. blended-

learning programok közé sorolható, azaz jelenléti és online felületekhez kötött aktivitást egyaránt igényel.

A PTE által is kínált modulokban a modulonként összesen 30 órányi képzési idő kétharmadát a kontakt

továbbképzési alkalmak teszik ki, míg a továbbképzési idő egyharmadát önálló egyéni, páros vagy

mikrocsoportos intézményi (jellemzően iskolai) feladatok (pl. hospitálás, óraelemzés, óratervkészítés)

megoldása jelenti. A kontakt foglalkozáson túli időkeretben megoldandó feladatok a továbbképzés

intézményi folyamatba ágyazását és a tanultak intézményi adaptációját szolgálják.



A képzés helyszíne:

Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet Pécs, Ifjúság útja 6.

A képzés címe Kollégiumi neveléssel az iskolai lemorzsolódás megelőzése érdekében

A képzés célja:

A 30 órás folyamatba ágyazott pedagógus-továbbképzés célja, hogy a résztvevő pedagógusok

szerezzenek ismereteket az iskolai lemorzsolódás megelőzésének esélyegyenlőségi feltételeiről.

Tekintsék át és értsék meg a résztvevők, hogy a kollégiumi nevelés során milyen tevékenységekkel tudják

megelőzni a tanulói lemorzsolódást. Ismerjenek meg olyan, a hazai köznevelési rendszerben lévő helyi

értékeket, jó gyakorlatokat, modelleket, amelyek a kollégiumi nevelés részeként, egyéni és közösségi

támogatásként járulnak hozzá a sikeres tanulói előrehaladáshoz. További cél, hogy az elsajátított

ismeretek alkalmazásával, a továbbképzésen megismert, az intézményi helyzet feltérképezésére

alkalmas eszközök segítségével a résztvevők váljanak képessé saját intézményük helyi köznevelési

rendszerben történő helyzetének vizsgálatára, és annak megállapítására, hogy milyen mértékben

veszélyezteti az intézmény tanulóit a lemorzsolódás. Sajátítsák el és a gyakorlatban próbálják ki azokat

a kollégiumi pedagógiai eszközöket, amelyekkel képessé válnak a tanulók iskolai és kollégiumi

sikerességet elérni.

A résztvevők a képzés során: - olyan támogatást kapnak, melynek segítségével saját kollégiumi intézményegységük mindennapi

oktatási-nevelési gyakorlatát újíthatják meg a korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében, - a kontakt alkalmak keretében - megismerik az iskolai lemorzsolódás megelőzésének feltételeit,

jogszabályi hátterét, - áttekintik a korai iskolaelhagyás megelőzése szempontjából a kollégiumi nevelés kulcsszerepét,

illetve az ott alkalmazott közösségi/csoportos foglalkozások és az egyéni/tanulóra irányuló differenciált pedagógiai eszközök fontosságát,

- ez utóbbi két témában egymással megoszthatják helyi értékeiket, jó gyakorlatiakat, - megismerhetnek a hazai köznevelési rendszerben található – főként az Arany János

Programokban kiérlelt és sikeresen működtetett - jó gyakorlatokat is, - az elsajátított elméleti ismeretek alkalmazásával képessé válnak a továbbképzésen megismert

pedagógiai-szakmai tartalmakat a mindennapi gyakorlatban alkalmazni, - a nem kontakt alkalmakon egyéni gyakorlati feladat keretében mentori támogatás mellett

elemenként kipróbálják a megismert pedagógiai eszközöket az intézményükben, - készített dokumentumok formája és tartalma megfelel a pedagógus életpályán való előrehaladás

elvárásainak, így elhelyezhetők a Pedagógus Portfólióba.


A frontális előadás, a mentorálás, az egyéni- és a csoportmunka megfelelő arányú alkalmazásával épül

fel a képzési folyamat. A teljes csoport részvételével zajló kontaktalkalmak során a kooperatív

tanulásszervezés eszközrendszere segíti a sajátélményű és horizontális tanulást, melyhez a frontális

előadások bevezetőket és összegzéseket nyújtanak. Az otthon zajló – nem kontakt alkalmak –

időszakban foglalkozások önálló tervezése, majd saját tanulói csoportban történő kipróbálása zajlik –

mentori támogatással. A képzés mindvégig érvényesíti a fokozatosság, a sajátélményű tanulás és a

differenciálás elvét. Épít a résztvevők meglévő, mindennapi pedagógiai repertoárjára, figyelembe veszi

az intézményi, tanulói környezetüket, a tanári szakjaikat és olyan gyakorlatorientált helyzeteket teremt,

amely során igényeik mentén nyílik lehetőségük a tanultak adaptív felhasználására.



A képzés címe KONFLIKTUS-KEZELÉS ÉS AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSE

A képzés célja:

A 30 órás folyamatba ágyazott pedagógus-továbbképzés célja, hogy a konfliktuskezelés és az érzelmi

intelligencia fókuszálása, értelmezése során a résztvevők képesek legyenek egy olyan pedagógiai

eszközrendszer alkalmazására, mely bizonyítottan hozzájárul az iskolai lemorzsolódás megelőzéséhez.

A résztvevők mindennapi gyakorlatukban alkalmazható gyakorlati fogásokat ismerjenek meg,

mind az érzelmi intelligencia fejlesztésére, mind pedig a vereségmentes konfliktuskezelésre, s

a vonatkozó kompetencia-elemekkel felvértezve hatékonyabban és eredményesebben

dolgozhatnak a lemorzsolódás megelőzésén is.


- átélt élmények, ön-reflektív tapasztalatszerzés révén megértik, hogy az öröklött,

tudattalanul alkalmazott, hétköznapi konfliktuskezelési eljárásaik gyakran a

konfliktusok lezárásához, s nem megoldásához vezetnek, ezért nyitottá válnak olyan

megközelítések, konfliktus-kezelési modellek megismerésére és alkalmazására,

amelyek az asszertív, erőszakmentes paradigma képviselői

- kialakítanak egy olyan szakmai megközelítési horizontot, amely lehetővé teszi, hogy a

nevelés kérdéseihez transz-kulturális érvényességgel keressenek válaszokat, olyan

transzverzális kompetenciák előtérbe helyezésével, amelyek relevanciája bármely

nevelési helyzetben képviselhető.

- megismerik a konfliktusok legalább két tipológiáját (Thomas – Killman, Deautsch),

valamint olyan alapvető, tudományosan is alátámasztott nevelési, konfliktuskezelési és

értékelési modelleket (Aronson, Gordon, Rosenberg, Dewey), amelyek a pedagógia

gyakorlatának minden egyes tevékenységterületén, bármely tantárgyi és nem tantárgyi

foglalkozás keretében alkalmazhatók,

- Megismerik és értelmezik a humanisztikus pszichológia reflektív én- és társas

percepciója elméleteit (Rogers, Dweck, Gardner, Goleman),

- olyan, a mindennapi pedagógiai munkájukban alkalmazható eszközöket, gyakorlati

fogásokat, amelyek, elősegítik mind az érzelmi intelligencia fejlesztését, mind a

vereségmentes konfliktuskezelési folyamatokat (TET, Non-Violent Communication.,

No-Lose Method

- Elmélyült ismereteket szereznek az asszertív konfliktuskezelés módszertanával

kapcsolatban.,

- tapasztalatot szereznek a személyes, és szociális tereken tetten érhető konfliktusok

asszertív megközelítésében a megismert modellek segítségével. A megismert

modellekben végzett gyakorlatok révén megtanulják, hogyan lehet azokat rutin szintre

fejleszteni, hogy képesek legyenek a konfliktus helyzetekben asszertív, erőszakmentes

konfliktuskezelési megoldásokat követni.


A képzés öt személyes, saját élményű, önreflektív kooperatív tanulásszervezésű

kontaktalkalomból (képzési alkalmak) és négy, a képzési alkalmak közötti nemkontakt

szakaszokban megvalósuló implementációs folyamatból áll; melyet a képzők és a képzésben

résztvevőn kollégák egyaránt lépésről lépésre követnek, ezáltal segítve az egyéni folyamat-

portfóliók létrehozását.



A képzés címe A tanulók rezilienciájának kialakítása – interkulturális nézőpont a lemorzsolódást megelőző intézményfejlesztésben

A képzés célja:

A 30 órás folyamatba ágyazott pedagógus-továbbképzés célja, hogy a pedagógusok megismerjék

lemorzsolódás hátterében meghúzódó okokat és azt az eszköztárat, amellyel a lemorzsolódás

jelenségének veszélye csökkenthető. További cél, hogy ezen ismeretek folyamatba ágyazott

felhasználásával képesek legyenek kiemelt figyelmet fordítani a lemorzsolódással veszélyeztetett

tanulókra, és olyan méltányos pedagógiai eszközöket tudjanak majd alkalmazni mindennapi

gyakorlatukban, amellyel sikeresen támogatják tanulóikat az előrehaladásban.


A képzés interaktív voltából fakadóan megtapasztalhatják:

- a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókra való odafigyelés, és a számukra adott empatikus

visszajelzések fontosságát,

- a különböző egyéni sorsokat, és felismerhetik az egyéni sorsok alakulásában meghatározó, és

az oktatási rendszerben megfogható tényezőket.

Elsajátítják:

- a lemorzsolódás témájával összefüggő alapfogalmakat,

- azokat az alapfogalmakat, amelyek hozzásegíthetik őket a tanulói sokszínűség értékeléséhez.

A képzés teljesítésével képessé válnak:

- a társadalmi különbségek felismerésére,

- a társadalmi különbségekből fakadó gátló és serkentő tényezők iskolai sikerességre gyakorolt

hatásainak észlelésére,

- a mindennapi pedagógiai gyakorlatukba, a pszichológia eszköztárából vett olyan elemek

beépítésére, amelyek segítséget jelentenek a tanulói reziliencia fejlesztésében,

- a program tartalmának azon elemeit beépíteni a mindennapi gyakorlatukba, ami az igényeikhez

és szükségleteikhez igazodik.


Sajátélményű gyakorlatok és az ezekhez kapcsolódó szakirodalom a következő fő témák mentén:

• társadalmi sokszínűség az iskolában,

• sztereotípiák, előítéletek és diszkrimináció hatása az iskolai környezetben,

• a reziliencia, az én-hatékonyság, az empowerment és az inklúzió szerepe az iskolai sikerekben,

és az ezekhez a témákhoz kapcsolódó eszközök, jógyakorlatok bemutatása,

• a pozitív pszichológia hétköznapi pedagógia gyakorlatba beültethető eszköztára,

• a pedagógus, mint a lemorzsolódás megelőzésében ágens személy.

A képzés 3 alkalommal (5+10+5 óra) interaktív csoportmunkát kínál, kiegészítve az iskolai terepen történő

sajátélményű tapasztalatszerzést. A terepen történő tapasztalatszerzéshez a résztvevőknek maguknak

szükséges gondoskodniuk az intézményekkel való kapcsolatfelvételről és a velük való együttműködésről.

(Amennyiben a résztvevő nevelési, oktatási intézményben vagy egyéb a képzés céljaihoz illeszkedő

intézményben dolgozik, ez kiváló lehetőséget nyújt a tereptapasztalatok gyűjtéséhez és az újonnan

tanultak kipróbálásához).

A továbbképzés folyamatba ágyazott képzés, azaz a kontakt alkalmakon elsajátított ismereteket

kiegészítik azok a gyakorlatok, melyek során a pedagógus terepmunkában megfigyeli, kipróbálja a

megtanultakat, és erről - a trénerrel interakcióban - az önfejlesztési naplójában található feladatok mentén

beszámol.

Jelen képzés részeként, követelményeként elkészülő produktumok – kivétel nélkül – felhasználhatóak a

pedagógus portfólióhoz.

A képzés létszáma: 20 - 25 fős csoportok


A képzés címe Egyéni bánásmód, személyes gondoskodás

A képzés célja:

Felkészíteni a résztvevőket arra, hogy megfogalmazzák, artikulálják nehézségeiket a tanulók

különbözőségéből fakadó problémáikkal kapcsolatban. Hozzásegíteni a résztvevőket ahhoz, hogy az

egyéni bánásmód, az egyénre szabott oktatás strukturális feltételeinek figyelembe vételével reflektáljanak

saját kérdéseikre. E folyamatokat megismerve, befogadó attitűdjüket fejlesztve, és a sokszínű tanulási

környezet, valamint az inkluzív nevelés eszközrendszerét felhasználva adekvátan tudják megszervezni,

megtervezni munkájukat és a gyermekek / tanulók fejlesztési folyamatait.


- befogadói attitűdjüket fejlesztik

- megismerik az egyénre szabott oktatás strukturális feltételeit, amelyek garanciát hordoznak az

egyéni bánásmódra és a személyes gondoskodásra (kooperatív tanulásszervezés modelljei,

multikulturális tartalmak).

- alkalmazni tudják a megismert modelleket a tanítás-tanulás folyamatának tervezésében és

lebonyolításában

- járatosak lesznek a foglalkozások levezetésében, valamint a visszajelzés, értékelés

eszközrendszerében

- képesek lesznek az önreflexióra a megélt csoportfolyamatok, valamint a foglalkozások

tapasztalatai alapján és tudnak együttműködni a csoportfolyamatokban.


A továbbképzés során a képzők több munkamódszert (egyéni, páros, csoport, frontális) használnak, de

kiemelten építenek a kooperatív tanulásszervezésre.



A képzés címe A romológia alapjai – bevezetés a roma/cigány nemzetiségi népismeretbe

A képzés célja:

Felkészítse a pedagógusokat arra, hogy a romológia alapjainak megismerésével, és ezáltal annak

tudástartalmaival, valamint a kapcsolódó pedagógiai eljárásokkal adekvátan tudják szervezni, tervezni

munkájukat és a gyermekek/tanulók fejlesztési folyamatait. Részcél, hogy a továbbképzés a köznevelési

intézményekben már bevezetett vagy bevezetni kívánt cigány népismeret tantárgy tanításával megbízott

pedagógusainak romológiai ismereteit megalapozza, bővítse. Emellett a befogadást, elfogadást,

toleranciát, empátiát elősegítse. Támogassa az adekvát jogszabályi környezet megismerését és

alkalmazási kereteinek tudatosítását. Megismertesse és felkészítse a résztvevőket „Az emberi

erőforrások minisztere 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a

nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról” rendelet alapján a tanmenetkészítés lehetőségeire

és annak alkalmazására.


- szert tesznek alapvető romológiai ismeretekre - a nemzetiség történelméről, néprajzáról,

nyelvéről, irodalmáról

- megismerik az emberi erőforrások minisztere 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség

óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelvét

- képesek lesznek a kerettanterv alapján megadott tartalmakat elemezni és a tanórai alkalmazás

lehetőségeit feltárni, tanmenetet készíteni a kerettantervben megadott tudástartalmak és

követelmények alapján

- képesek lesznek együttműködni a csoportfolyamatokban és a páros munkában


A továbbképzés során a képzők több munkamódszert (egyéni, páros, csoport, frontális) használnak, de

kiemelten építenek a kooperatív tanulásszervezésre.



A képzés címe Romológiai alapismeretek – a tanulói lemorzsolódás megelőzése érdekében

A képzés célja:

A továbbképzés célja olyan romológiai alapismeretek átadása, amelyek lehetőséget adnak a

résztvevőknek arra, hogy annak tudástartalmaival, valamint a kapcsolódó pedagógiai eljárásokkal

adekvátan tudják szervezni, tervezni munkájukat és a gyermekek/tanulók fejlesztési folyamatait,

megfogalmazzák, artikulálják nehézségeiket a tanulók különbözőségéből fakadó problémáikkal

kapcsolatban. Szükséges szembenéznünk azzal a ténnyel, hogy a korai iskolaelhagyással leginkább

veszélyeztetett tanulók nagy része cigány/roma származású, akiknek szociokulturális, szocializációs

hátteréről a pedagógusok csak nagyon csekély ismerettel rendelkeznek. További cél a résztvevők

felkészítése arra, hogy a romológia tudástartalmaival ismereteiket megalapozzák, bővítsék, emellett a

befogadást, elfogadást, toleranciát, empátiát elősegítsék. A résztvevők a továbbképzés során szakmai

és módszertani segítséget kapnak ahhoz, hogy képesek legyenek együttműködni a

csoportfolyamatokban, valamint támogatást adunk a cigányság kultúrájának megismeréséhez, a

cigány/roma csoportokkal kapcsolatos pozitív attitűd kialakításához és az együttműködéshez szükséges

nyitottság kialakulásához.


- a romológia alapjainak megismerésével, és ez által annak tudástartalmaival, valamint a

kapcsolódó pedagógiai eljárásokkal adekvát módon tudják szervezni, tervezni munkájukat és a

végzettség nélküli iskolaelhagyással veszélyeztetett gyermekek/tanulók fejlesztési folyamatait

- érzékennyé és empatikussá válnak a másság (többség és kisebbség: társadalmi státusz és

privilégiumok), az egyenlőtlen státusz és a forrásokhoz való nem egyenlő hozzáférés hatásának

érzékelésére, felismerésére és annak pedagógiai kezelésére

- ismereteket szereznek a magyarországi cigányság sokféleségéről: nyelvi csoportjairól, általános

jellemzőiről, kulturális értékeiről


A továbbképzés során a képzők több munkamódszert (egyéni, páros, csoport, frontális, online,

mentorálás) használnak, de kiemelten építenek a kooperatív tanulásszervezésre és a saját élményként

megtapasztalt érzékenyítő feladatokra és játékokra.


A képzés helyszíne, időtartama: 30 óra (20 kontakt, 10 online)

a képzés címe eredmÉnyessÉget javÍtÓ ÉrtÉkelÉs a …...a képzés címe kollégiumi...

Documents