szenzoros integrációs terápia
Post on 31-Dec-2015
58 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
Szenzoros Integrációs terápia
Elmélet és gyakorlat a terápia megismeréséhez
A terápia hatásmechanizmusa
A probléma meghatározása, felismerése
Az adott szituáció tisztázásaA terapeuta és a kliens közötti kapcsolat, interakcióA kezelés menete, várható következményekAz egyén lehetőségeinek bevonása, tartalékainak mozgósítása
A terápia hatótényezői
A kivitelezendő gyakorlatokon keresztül a teljesítményjavulás eléréseA terápiás eszközök használataTechnikai eszközök használataA környezet /fizikai, szociális/ megváltoztatásaFejlesztések a szenzoros és mozgásos készségek megszerzésére és megtartására
Terapeuta-gyermek interakció /Terápiás kapcsolat/A gyermek fejlettségi szintjének megfelelő foglalkozásokSzenzoros szempontból jól megszervezett környezet / Megfelelő terem, terápiás eszközök/A terápiás tevékenységekbe rejtve feladatok /játékok!/, amelyek a szenzoros rendszert szabályozzák
A szenzoros integráció prolémáját jelző tünetek
Önálló öltözködés A cipő felhúzása és levétele, a cipőfűző bekötése és kibontása, nadrág, pulóver fel-és levétele, ing, blúz, kabát begombolása Étkezés Elsősorban az evőeszközök használatakor, kés és villa használata, a kenyér megkenésekor, szalvéta használatakor, a tízórai ki és bepakolásakor, az italos flakonok kinyitásakor, narancs pucolásakor, a csomagolás kinyitásakor és visszazárásakorTisztálkodás Probléma körömvágáskor, hajmosáskor, fésülködéskor, hajvágáskor, fogmosáskor, orrfújáskor, szobatisztaság kérdésében Játék és feladatvégzés közben Ügyetlenség a konstrukciós játékok esetében, társasjátékok esetében, a labda elkapásakor, dobásakorA kommunikáció területén Nehézség a kapcsolat felvétele és megtartása soránSzabadidő eltöltése során Ötlettelenség, kapcsolatfelvétel hiánya
A fejlődés és a terápia kapcsolata
Normáltól eltérő fejlődési menet (SzI-diszfunkció)
Normál (egészséges) fejlődési menet
Patológiás fejlődés(Diagnosztizált betegség ICD-10 vagy
DSM-IV)
1. számú ábra A terápia hatása a fejlődésre, Borchardt, 2005.
Károsító tényezők
Terápia
Oki háttér:
A szenzoros integráció zavara esetén nem tudunk egyetlen okot megnevezni, így az oki háttér gyakran tisztázatlan marad. A szenzoros feldolgozás zavarának kialakulásában több ok állhat egyszerre a háttérben. A multifaktoriális oki hátteret a fejlődést befolyásoló tényezők együttesen adhatják /Schaefgen 2002a/:
- genetikai tényezők- terhesség alatti komplikációk- születés során fellépő komplikációk- gyermekkori betegségek- agysérülések /balesetek, oxigénhiányos állapot/- fejlődési rendellenességek- családi tényezők / családtag betegsége, anya
halála/- nevelési problémák /szabályok nélküliség/
DSM IV. kódjai
KódszámNév315 Tanulási zavar315.4 Koordináció-fejlődési zavar
299.10 Gyermekkori dezintegrációs zavar7. számú táblázat: Forrás: BNO-10 zsebkönyv, 2002.
A fogyatékossági folyamat 1980.
Betegség, baleset, rendellenesség, környezet,
szokások
Károsodás
Fogyatékosság
Rokkantság
2. számú ábra: A fogyatékossági folyamat (EVSZ, ICIDH 1980.)
A fogyatékosság folyamata
MEGHATÁROZÁSOK
Az egészség viszonylatrendszere:
A testi funkciók a szervezet rendszereinek élettani funkciói (beleértve a pszichés funkciókat is).
A test struktúrái a test anatómiai részei, mint pl. a szervek, a végtagok és azok alkotórészei.
A károsodások problémák a test funkcióiban vagy struktúráiban, pl. jelentős eltérés vagy veszteség, hiány.
A tevékenység egy feladat vagy cselekvés végrehajtása az egyén által.A részvétel közreműködés egy élethelyzetben.
A tevékenység akadályozottsága nehézség, amit az egyén a cselekvésekvégrehajtása során tapasztalhat.
A részvételi korlátozottság probléma, amit az egyén tapasztalhataz élethelyzetekben történő közreműködése során.
A környezeti tényezők azt a fizikai, társadalmi és attitűd jellegű környezetet jelentik, amelyben az emberek léteznek és életüket élik.
Fogyatékosság folyamata 2001.
Kóros egészségi állapot (rendellenesség vagy betegség)
Testi funkciók és testfelépítés
Tevékenység
Részvétel
Környezeti tényezők Személyes tényezők
3. számú ábra: A fogyatékosság 2001. értelmezése (EVSZ, ICF 2001)
FNO 2003.
Nem klasszifikált diagnózis
Testfelépítés és testi funkcióképek Csökkent teljesítő
képesség
Csökkentértékű részvétel
Pozitív: Csoportba integráltNegatív: nem elfogadott szerep
4. számú ábra, FNO, 2003.
Pozitív: aktív maradNegatív: kimarad
A terápia
AmnézisKlienssel, környezetével
A terápia hatékonyságának felülvizsgálata
DiagnózisSzindróma vagy eredet szerinti okok
Lehetséges terápiás módok
Terápia
Probléma meghatározásA probléma meghatározás további
pontosítása
19. számú ábra : A diagnosztizálás és a terápiás folyamat /Mattingly, Fleming, 1994./
Tünetek, ismertetőjelek és megfigyelési szempontok, a szenzoros
integrációs zavar diagnosztizálásához /9. számú táblázat/ 1. Ügyetlenség a mindennapos tevékenységvégzés során /gyakran megbotlik, támaszkodik/2. Bizonytalan testtartás, /gyakran elesik, ülve, vagy fekve játszik inkább, nem szeret rollerezni, biciklizni3. Hiányos tevékenységrepertoár /sok fáradságba kerül új mozgássor, tevékenység megtanulása, tevékenységek gyakori ismétlése, kevés variáció a játék során/4. Céltalanság /gyakran unatkozik, nem tud mit kezdeni magával, kevés ötlete van/5. Szokatlanul túlérzékeny reakciók /különböző szagokra, hangokra és anyagokra Pl. ruhák, cipő, víz, krém/ vagy éppenséggel egyáltalán nem is reagál ezekre az ingerekre.6. Szokatlanul magas vagy alacsony aktivitási /éberségi/ szint, ami nem felel meg az adott szituációnak7. Impulzivitás, kevés önkontroll8. A téri és időbeli tájékozódásban nehézségek9. Nehézség a helyváltoztatás és a szituációk megváltozása során , kevés rugalmasság10. Nehézségek a társas érintkezés, kommunikáció során11. Nehézség a különböző ingerek megkülönböztetése során
Rövid összegzés
A szenzoros integráció főbb nézőpontjai a fejlődés szempontjából
A szenzoros integráció a normál fejlődés része.A szenzoros integráció szenzomotoros aktivitáson keresztül fejlődik.A szenzoros integráció az alapja: - a testtartásnak és mozgásnak - a testséma fejlődésének - a téri és időbeli tájékozódásnak - a kognitív és érzelmi fejlődésnek - a tevékenység tervezésnek és kivitelezésnek - a tanulásnakAz integrációs folyamatok megtalálhatóak:
-a szenzoros rendszerek között-a testrészek között-a központi idegrendszer alkotórészei között
-a jobb és bal agyfélteke közöttA szenzoros integráció tartalmaz:
- neuropszichológiai- szenzomotoros- kognitív - érzelmi folyamatokat
14. számú táblázat: Forrás: Schaefgen, 2002a nyomán
A SZI és az idegrendszer
Tan
ulá
si
foly
amat
In
tell
igen
-ci
a
Idegsejtek hálózatának működése
Az érzékszervi feld
olg
ozás
n
euro
bio
-kémiája,
Neu
rotra
nszm
itterek
Szenzoros rendszer
Szenzoros feldolgozás és
integráció kivitelezése
8. számú ábra. Szenzoros integráció és az igedrendszer
Az észlelés folyamata
Külső valóság,
Külvilág
Belső világ
Ész
lelé
s
Észlelés
9. ábra, Az észlelés, amely kapcsolatot biztosít a külvilág és bensők között Becker, 2005.
Az SZI folyamata
Testkép
Mozgásos tevékenység „viselkedés”
Eredmény, outputInput
Külvilág belső reprezentációja
Kognitív kontroll
Érzelmi kontroll
Szenzoros ingerlés Perifériás idegrendszer
K Ö R N Y E Z E T
Központi Idegrendszer
9. számú ábra, A szenzoros integráció folyamata, Borchart,2005.
Szenzoros Integráció
Mozgásos válasz
Fekete doboz
Input OutputIntegráció
Amit:LátunkHallunkÍzlelünk
SzaglunkTapintunk
FigyelemTudás
TanulásInterperszonális együttműködés
Együttműködés a környezettel
MozgásMegfelelő motoros válasz
TudatosságÖnkontrollÉrzelmek
ÉrzünkMotiválóAktiváló
ModulációÖsszekapcsolódás
MegfeleltetésKognitív és szellemi
feldolgozás
Ahogy mozgunk:
Testtartás és mozgás
Visszajelzés
5. számú ábra A szenzoros integráció menete /Borchardt, 2005./
Szenzoros feldolgozás elmélete
Szenzomotoros fejlődés
Játék és tanulás fejlődése
Személyiség fejlődés
Érzékelés pszichológiájaNeurológia
Neuropszichológia
AlaklélektanTanuláselmélet
Kognitív pszichológiaFejlődés lélektan
Gyógypedagógia tudomány
6. számú ábra A gyógypedagógia tudomány és a határterületei Roley/2004/ nyomán
A szenzoros rendszerek
1. proprioceptív rendszer2. taktilis rendszer3. vesztibuláris rendszer4. olfaktorikus rendszer5. gusztatorikus rendszer6. auditív rendszer7. vizuális rendszer
oipoőlőp Idegrendszer
Központi idegrendszer
Perifériás idegrendszer
Agy Gerincvelő SzomatikusVegetatív idegrendszer
Szimpatikus és paraszimpatikus
Elő agy Középagy agy Hátsó agy
Telencephalon Diencephalon Metencephalon Myelenncephalon
Neocortex Basalis ganglion Thalamus Hypothalamus
Temporális lebeny
Frontális lebeny
Occipitális lebeny
Parietális lebeny
Limbikus rendszer
10. számú ábra, Az idegrendszer felépítése Kahle 1996.nyomán
Az egyén reagálása, viselkedése
Felső agykérgi folyamatok, kognitív folyamatok
Érékelés rendszere, jutalmazás
Érzelmi feldolgozás
A külvilág hatásai
Érzékelés, terápiás lehetőség
A szervezet homeosztázisa
11. számú ábra: A szenzoros integrációs terápia, mint befolyásoló tényező /Damasio,1999./
Szomatoszenzoros modalitások
A modatitás neve JellemzőjeTaktilis érzékelésA testfelületen keresztül különböző mechano-receptorok és szabad idegvégződések általi érzékelés.PropriocepcióÉrzékelés az izmokban, inakban és izületekben található szabad idegvégződések által.Hőmérséklet érzékelésÉrzékelés szabad idegvégződések által.Fájdalom érzékelésÉrzékelés szabad idegvégződések által.
Az egyensúly
InputFelszálló pályák
(érzékelő)
Telencephalon
Multiszenzoriális információs központ
OutputLeszálló pályák
(mozgató)
Vesztibuláris és auditív információk
Proprioceptív információk
Vizuális információk
Vesztiburális magok
Agytörzs
Kisagy
Formatio retikuláris
Szemmozgás szabályozásLátótér stabilizáció
A test egyensúlyozásnak képessége
Izomtónus szabályozás
12. számú ábra, Az egyensúly szabályozásának folyamata, Borchardt, 2005.
A szaglás
Érzelmi összetevők (limbikus rendszer,
orbitofrontalis lebeny)
Szenzoros megkülönböztetés
Kognitív összetevők,
Emlékezet (Hippocampus)
Bulbus olfactoris
Orr - nyálkahátya
13. számú ábra: A szagló rendszer három kiegészítő tényezője: Megkülönböztetés, érzelmi és kognitív tényezők, Borchardt, 2005.
Szenzoros ingerlés
Thalamus (közti agy)Érzékelő agykérgi rész (parietális lebeny)
Asszociációs agykérgi rész (Parietális)
Hippocampuson keresztül
Az amygdalán keresztül
Limbikus rendszer
Prefrontális, előmozgató agykérgi rész
Bazális ganlion Kisagy
Előmozgató agykérgi rész(koordináció)
Mozgató agykérgi rész(A tevékenység megfelelő
kivitelezése)
InputIngerfelvétel, megkülönböztetés
1LépcsőfokAz érzékelési feldolgozás
(integráció) megkülönböztetés, intenzitás és minőség
2LépcsőfokMegkülönböztetés és moduláció
3LépcsőfokIngervezetés értelmi és érzelmi
kontroll
4LépcsőfokIngervezetés és kivitelezés
5LépcsőfokIntegráció, kivitelezés
Output
14. számú ábra: A szenzoros feldolgozás neuropszichológiai lépései, Borchardt, 2005.
A Thalamus szerepe
Neokortex
Gericvelő
Thalamus
Látás
Bőrfelületi érzékelésPl. hőmérséklet, nedvesség
Tapintás, mélyérzékelés Pl. nyomásérzékelés
HallásSzaglás/Ízlelés
15. számú ábra A Thalamus kulcsszerepe a szenzoros integrációban, Schaefgen 2002. nyomán
A szenzoros rendszerek és jellemzőik
A dolgozatból 61.old
A limbikus rendszer
.
Limbikus rendszer
Érzelmek, érzelmi szabályozás Önálló működés, Hormonális szabályozás
Kognitív folyamatok, emlékezet
17. számú ábra: A Limbikus rendszer funkciói, Schaefgen, 2002b.
Premotorikus agykérgi terület Asszociációs agykérgi terület
Mozgató agykérgi terület Premotorikus agytörzsi rész
Érzékelő agykérgi terület
Intermediális gerincvelői rész
Mozgató agytörzs rész Reflexek Érzékelő agytörzsi rész
Gerincvelő motoros része, elülső szarv
Érzékelő gerincvelői rész hátulsó szarv
Mozgató szakasz Érzékelő receptorok
A környezetben történő változások, mozgások
18. számú ábra, A mozgásszervezés és a szenzoros feldolgozás összekapcsolódása /Borchardt, 2005./
A vizsgálati módszerek
Dolgozat 72.old
Vizsgálati eljárások
1.2. SZI vizsgálatának módszerei1.2.1. Nem sztenderdizált eljárások- Sensory Sensitivity Checklist /Ayres & Tickle, 1980/- Evaluation of Sensory Processind / Johnson-Ecker & Parham, 2000/- Infant Toddler Symptom Checklist /deGangi, 1995/- Viselkedés megfigyelések 1.2.2. Részben sztenderdizát módszerekKlinikai megfigyelések a szenzoros integrációhoz /Borchardt, Kradolfer & Borchardt 2003/Célzott megfigyelések /Schaefgen, 1995/97/Szenzoros profil /Dunn, 1999/1.2.3. Sztenderdizált eljárások
- SCSIT / Southern California Sensory Integration Tests / Dél-kaliforniai szenzoros integrációs teszt, Ayres, 1972/- TSI, Test of Sensory Integration /DeGangi-Berk /- TSFI Test of Sensory Functions in Infants,- SIPT, Sensory Integration and Praxis Test, Szenzoros Integrációs és Praxis Teszt / Ayres, 1989/
SCSIT /Dél-Kaliforniai SZI Teszt/
Főcsoport AlteszetekI. Vizuális percepció 1. térbeli vizualizáció2. figura-háttér percepció3. térbeli pozíció4. mintamásolásII. Szomatoszenzoros percepció 5. kinesztézia6. manuális formapecepció7. ujjazonosítás8. grafesztézia9. taltilis inger lokalzáció10. kettős taktilis percepcióIII. Motoros teljesítmények 11. posztura utánzás12. bilaterális motoros koordináció13. állás-egyensúly14. motoros pontosságBe nem sorolható altesztek 15. testközépvonal keresztezésének tesztje16. jobb-bal diszkrimináció17. posztrotatorikus nysztagmus21. számú táblázat: Az SCSIT szubtesztjei
TSI-DeGangi-Berk 2-5 éves kor
I. A poszturális /testhelyzeti/ kontroll Magába foglalja a nyak, a törzs és a felső végtagok stabilitásához szükséges antigravitációs poszturák vizsgálatát.II. A bilaterális motoros integráció A testközépvonal átlépésének, a gyors uni és bilaterális kézmozgásoknak és az egymástól független törzs és karmozgásoknak van jelentős szerepük.III. Reflexintegráció Amelyben az aszimmetrikus tónusos nyaki reakció négykézláb helyzetben történő felvétele a döntő tétel.22. számú táblázat: A TSI vizsgálati területei
TSFI 0-2 évesek
1. mélynyomásra való reaktivitás
2. adaptív motoros funkciók
3. vizuális-taktilis integráció
4. az okulomotoros kontroll
5. a vesztibuláris ingerekre való érzékenység
A szenzoros integráció rendellenes működésének vizsgálati területei az SCSIT vizsgálóeljárás alapján
Szomatoszenzoros-motoros tervezés problémáiAuditív-beszédészlelési problémákPosztuláris-okuláris problémákSzem-kéz koordináció problémáiPosztrotatorikus nysztagmus
A szenzoros integráció rendellenes működésének tünetek szerinti csoportosítása az SCSIT vizsgálóeljárás alapján
Taktilis, proprioceptív és/vagy vesztibuláris feldolgozás problémáiA vesztibuláris, bilaterális integráció rendellenes működéseDiszpraxiaBal és/vagy jobb agyfélteke zavaraiÁltalános diszfunkciók
A szenzoros integráció rendellenes működésének tünetek szerinti csoportosítása az SIPT vizsgálóeljárás alapján
1. A bilaterális integráció és a szekvenciálás problémái2. Általános szenzoros integrációs diszfunkciók3. A vizuális és a szomatoszenzoros rendszerek diszpaxiája4. Gyenge szenzoros integrációs teljesítmény5. A verbális utasítások során fellépő diszpraxia6. Kifejezett szenzoros integrációs zavar
A kutatók kidolgozott rendszereinek közös, átfogó kategóriái
A szenzoros diszkrimináció zavarai/szenzoros megkülönböztetés és észlelési zavarok/A szenzoros moduláció zavarai
Szenzoros alapú mozgásirányítási zavar/ testtartási problémák és diszpraxia/
Szenzoros feldolgozás zavarásának megjelenés formái
Szenzoros megkülönböztetés zavarai
Érzékelési problémára épülő mozgásirányítási probléma
Szenzoros moduláció zavara
Vagy a három problémakör kombinációja
Nem megfelelő kapcsolat kialakulása a szenzoros információk a kognitív funkciók és a
szociális-érzelmi megnyilvánulások között20. számú ábra: A szenzoros feldolgozás zavarai, /Schaefgen, 2006./
Szenzoros rendszer Megkülönböztető funkcióMegkülönböztetés rendellenes működéseProprioceptív A mozgás nyomatékának, irányának és gyorsulásának a megkülönböztetése. A mozgás nyomatékának, irányának és gyorsulásának a megkülönböztetésére való képtelenség.Taktilis Forma, alak, nagyság felismerése lehetséges az érintésen keresztül.
Forma, alak, nagyság felismerése nem lehetséges csak az érintésen keresztül.Vesztibuláris Megfelelő elmozdulás az egyensúly megtartása érdekében a fej és testhelyzet változás során. Nem megfelelő elmozdulás az egyensúly megtartása érdekében a fej és testhelyzet változás során. További egyensúlyteremtő tevékenységre van szükségOlfaktorikus Szagok, illatok megkülönböztetése nem okoz gondot.Nehézség a szagok, illatok azonosításában, veszély felismerésében. Pl. gázszagGusztatorikus A különböző ízek jól megkülönböztethetők. Az ízek megkülönböztetése, veszély elkerülése problémás. pl. romlott ételAuditív Hangok, zajok megkülönböztetése, lokalizálása, és a háttérzajokból való hangkihallás lehetséges. Hangok, zajok azonosítása akadályozott, beszédhanghallás problémás.Vizuális Alak-háttér megkülönböztetés, világosság, színek, formák megkülönböztetése megfelelő. Nehézségek a vizuális megkülönböztetés során: pl.: alak-háttér, konstanciák, és a hasonló színek megkülönböztetése.
25. számú táblázat: A szenzoros rendszerek diszkriminációs képessége
Az aktivitási szintek
Optimális teljesítmény
Alacsony éberségi szint
Magas éberségi szint
21. számú ábra Az észleléshez szükséges aktivitási szint, Borchardt, 2005.
A szenzoros alapú mozgászavar
Ayres a fejlődési diszpraxiát a gyermekek fejlődésével kapcsolatban úgy jellemezte, mint az intellektusuk és a mozgásuk kivitelezése között kapcsolatot biztosító híd hiánya. A diszpraxiát a szokatlan, és a még meg nem tanult mozgások kivitelezésére való képtelenségként definiálta, amellett, hogy az adekvát mozgásos reakció, azaz a kivitelezésre való képesség adott. / Ayres, 1984/A kivitelezés gyakorlatát gyakran azonosítjuk a mozgás megtervezésének képességével, ez azonban nem állja meg a helyét. A megfelelő kivitelezés magába foglalja a mozgást, a mozgástervezést, a mozgás kivitelezésének irányítását, az adott tevékenység kognitív tervét, és mindezek áttételét a megvalósításra. Így már láthatjuk, hogy a megfelelő kivitelezés egy nagyon összetett folyamat.A diszpraxia egy mozgásos tevékenység kivitelezése során, a kivitelezés ügyetlenségében mutatkozik meg. Ez az ügyetlenség több a kivitelezést megelőző folyamat /szenzoros feldolgozás, szenzoros moduláció, tervezés/ során felmerülő problémából fakad. Diszpraxia során a gyerekek számára nehézséget jelent, hogy egy adott, korábban még nem elsajátított mozgás tervezését, kivitelezését elkezdjék. Problémát okoz számukra, hogy ennek az új mozgássornak a tervezését a kivitelezésre átültessék, azaz képtelenek arra, hogy a mozgás tanulási folyamatát egy új szituációra transzferálják /Schaefgen, 2004b/.
Diszpraxia fajtái
A diszpraxiának két altípusát különböztethetjük meg:A szenzomotoros program szervezése során fellépő zavar /ideamotoros diszpraxia/ :Pl.: Egy gyermek a csúszdán szeretne felsétálni. Tesz pár lépést, s a lábai elkezdenek visszacsúszni, s ekkor a kezeit le kell rakni, hogy azokkal megkapaszkodjon. Ezt a mozgássort a gyermek sokszor megismétli, mindig ugyanazzal az eredménnyel. A gyermeknek már az elképzelés, azaz a mozgás kivitelezésének tervezése során is nehézségei vannak, hiszen már a beérkező szenzoros információk feldolgozásával is probléma volt.A tevékenység szervezése, kivitelezése során fellépő zavar /ideatoros diszpraxia/ Pl.: Egy gyermek szeretne ugráló-kötelezni, valószínű, hogy egy másik gyermeket láthatott, aki ezt játszotta. Kezébe veszi a kötelet, de arról nincs elképzelése, hogy hogyan is kell kivitelezni. Maga előtt, vagy maga mögött kell tartani a kötelet? Melyik lábával kell kezdeni, hogy kell hajtani a kötelet? Rengeteg kérdés merül fel, amelyekre nem tud válaszolni. Ennek ellenére elképzelhető, hogy megpróbálkozik a feladattal, de mozgása nagyon ügyetlen lesz.
Szenzoros rendszer Megfelelő aktivitási szint, megfelelő reakcióAlacsony aktivitás Magas aktivitásProprioceptív A proprioceptív információra azonosítása és megfelelő reagálás
A kéz, a láb, a mozgás, izmok helyzetét mintha nem érzékelné.Izmok és izületek mozgása túl erős, vagy túl kellemetlen.Taktilis A különféle érintések megkülönböztethetők /személy, tárgyak, állatok, ruhadarabok/ A fájdalmat nem érzékeljük, sérüléseket nem veszünk észre. A megkülönböztetés problémás. A finom érintések is fájdalmasak, irritálók. A személyek, állatok, ruhadarabok érintése nem vagy alig tolerálható.Vesztibuláris Egyensúly és magabiztosság érzése. A magasságra, mélységre, gyors és veszélyes mozgásokra nem odafigyelés. Testtartási problémák, illetve félelem a testhelyzet és helyváltoztatástól.Olfaktorikus Illatokra, szagokra való megfelelő reagálás. A szagok, illatok érzékelése mintha nem is működne. Szagok túlreagálása, akár irritálhatnak is és undort válthatnak ki.Gusztatorikus Ízek megfelelő érzékelése. Mindent a szájába vesz.Hőmérséklet /tea/ túlreagálása, nem tűr meg ételt, fogkefét a szájban.Auditív A hangok, zajok megfelelő észlelése. Tájékozódás problémás, a hangos zajok sem zavarják. A normál zajok, hangok is idegesítők, gyakran haragot, indulatot váltanak ki.Vizuális A változások során is megfelelő a vizuális tájékozódás. Tárgyak, személyek helyzetének, helyének változása sem vált ki reakciót. Érzékenyen reagálnak minden változásra, a megvilágítás erőssége zavaró, irritáló lehet. Sötétben való félelem26. számú táblázat: A szenzoros rendszerek modulációja
Funkció
Megfelelő működésRendellenes működésTér és formaészlelés Problémamentes a tér és formaészlelés és az információk felhasználása A téri tájékozódás nehézkes, alak-háttér észlelés problémája, valószínű az olvasási és számolási nehézségMegfelelő viszonyulás
Életkornak, szituációnak és a környezetnek megfelelő viszonyulás Az életkornak, a feladatoknak, a szituációnak nem megfelelő viselkedés, a környezettel való együttműködés problémája Iskolai készségek
Megfelelő teljesítmény az olvasás, írás, számolás, az absztrakciók és az analízisek során Az iskolai teljesítmények elmaradnak az életkori átlag által elvárható szinttőlBeszéd és artikuláció
A beszéd és az artikuláció az életkornak megfelelő szinten működik Kézzelfogható okok nélkül a beszéd és artikuláció szintje az átlag alattiÉrzelmi szabályzás
Az érzelmi szabályzás megfelelő, a tudatosság az életkornak megfelelő Az érzelmi kontroll kialakulatlan, és a tudatosság is éretlenMegfelelő aktivitási szint
Életkornak, szituációnak megfelelő aktivitási szint, kialakult önkontrollal és önállósággalAlacsony aktivitási szint, kevés motiváltság, depresszív benyomás
Magas, céltalan aktivitási szint, sok mozgás, elégtelen önkontrollMegfelelő kapcsolat a környezettel
A környezettel való megfelelő interakció, megfelelő feladatmegoldás, kivitelezés Nehézséget jelent a környezettel való megfelelő interakció, a feladatok kivitelezése nem megfelelő27. számú táblázat: A megfelelő és a rendellenes funkcióműködések
Az eredményes terápia kritériumai
1. megfelelő diagnosztizálás2. a terápiás terem megfelelő felszereltsége3. a szenzoros tapasztalatszerzés biztosítása4. a terapeuta tevékenysége5. a terapeuta és a gyermek együttműködése
A terápia eszközei
Vesztibuláris rendszer ingerlésegolyófürdő, hengerek, billenő deszka, trambulin, kötéllétrakülönböző hinták ,függőágy, „béka”hinta, nagy labdák, gurulózsámoly, habcsúszdaProprioceptív rendszer ingerlésehinták, függőágy, nagy labdák, hengerek, billenő deszka trambulin, kötéllétra, golyófürdő, habcsúszdaTaktilis rendszer ingerlésevibrációs masszírozó gépek, különböző típusú kefék, szivacsok, kesztyűk, fásli, az úgynevezett „múmiajátékhoz”, turkálás különböző anyagokban, maszatolás (gyurma, agyag), festés kézzel, ujjal, gipszből kréta készítése, tüskés labdák, színes csörgőlabdák, golyófürdő, magfürdő (cseresznye- és meggymag kádban), pizza játék (két szivacsokkal kitömött ágyhuzat közé fekvés), különböző zsákok (kukoricazsák, babzsák, homokzsák), összenyomható marokerősítő (legegyszerűbb módja: homokkal teliöntött luftballon), tapintódominó, sztereognózia doboz, habcsúszdaVizuális rendszer ingerlésegolyófürdő, csörgők, csörgőlabdák, gyöngyfűzés játék, színes golyókkal, játék tükör előtt, Luise (összerakható mágneses emberalak), puzzle-k, dominók, lego, formaegyeztető kockák, golyó labirintusAkusztikus rendszer ingerlésehangszerek, csörgők, turkálás különböző anyagokban, magnókazetta alapján zenés mozgásos játékok, golyófürdő,
A szenzoros integrációs terápia céljai:
- egyre több és egyre tökéletesebb megfelelő reagálás elérése- a bonyolult szituációkra is megfelelő válasz adása- a nagy és finommozgások fejlődése- a beszéd, kognitív és tanulási teljesítmények javulása- a tudatosság és önértékelés növekedése- a szociális kompetencia növekedése- a családi kapcsolatok javulása
A szenzoros integrációs terápia jellegzetességei:
a paciens is aktív részese a terápia meneténeka terápia klienscentrikusa terápia egyénre szabott: a kliens életkora, fejlettségi szintje és problémája határozza meg terápia menetéta végzett tevékenységek funkcionálisak és a megfelelő reagálást hivatottak előidéznia szenzoros ingerlés az egyik fő összetevőaz adott neurológiai, neuropszichológiai folyamatok és a központi idegrendszer szervezettségének a javulása a cél, nem pedig bizonyos készségek fejlesztése
A terápia szakaszainak sorrendje:
A szenzoros rendszerek diszkriminációjának és modulációjának a javítása
A beérkező szenzoros ingerekre történő megfelelő reagálás folyamatának az elsajátítása, tanulása /terv készítése/
A megfelelő reagálás gyakorlati kivitelezésre történő transzferálása /feladat végrehajtás, gyakorlati kivitelezés/
Képek
Képek
Képek
Képek
Képek
Képek
Képek
Képek
ADHD-általános problémák
- a szenzoros moduláció zavara- korlátozott mozgáskoordináció / finommozgás, vizuomotoros koordináció/- problémamegoldás képességének hiánya- az önértékelés zavara- folytonos konfliktusok a mindennapokban- elégedetlenség az elért teljesítménnyel- a vesztibuláris rendszer zavara
A terápia sikere
- a szenzoros ingerek célzott adagolásával a szenzoros rendszerek modalitása javul
- a szenzoros információkra való reagálás javul, jobban irányíthatóvá, szervezettebbé válik-egyensúlya fejlődik
- a tevékenység kivitelezésének javulásával együtt növekszik a koncentráció időtartama- a gyermek hosszabb ideig foglalkozik egy tevékenységgel, sikerélményt szerez- nyugtalansága, izgatottsága alábbhagy- magabiztosabbá válik, önbizalma növekszik- problémamegoldó repertoárja bővül- kapcsolatteremtő képessége, szociális helyzete javul /kortársakkal együtt játszik/- óvodai, iskolai beilleszkedése probléma-mentesebbé válik- iskolai teljesítménye javul- szülei, környezete a problémával szemben elfogadóbbá válik
Köszönöm a figyelmet!
top related