BálintBálintBálintBálint

Egy Vitézi Költő A Lovagiasság Korában

A Film

Egy Reneszánsz Ember Tündöklése

Egy Úr, Katona, Költő És Lovagias Gazember Élete És Művei Az Egykori Magyarország Csatákkal És Dicsőséggel Teli Aranykorából

Abban az időben, amikor még a költészetért cserébe senki nem várt fizettséget, a harcedzett magyar költő, Balassi Bálint olyan költeményekben öntötte ki szívét, amelyek leginkább romantikus rajongásból táplálkoztak. A magasba szárnyaló érzelmektől és a gyengéd, alázatos szerelemtől kezdve, az elemi ösztönökig és a világi vágyódásig, Bálint költészete az érzelmi skála minden létező fokát bemutatja. Csak úgy, mint ezen készülő film, ami másról nem is szólhatna, mint szenvedélyről. Balassi Bálint, az első reneszánsz költő, aki egyben az utolsó a trubadúrok közül, katona, kém, szerető és vidám cimbora is egyben. Bálint olyan korba és helyekre kalandoztatja el a közönséget, ami legalább oly távolinak és misztikusnak tűnhet, mint Arthur király legendája.

Ennek ellenére a főszereplő, barátai és ellenségei ugyanazokkal a kérdésekkel foglalkoznak, mint korunk embere: Mennyi remény rejlik az igaz szerelemben? Mennyit kockáztathatunk titkokért? Melyik háború volt valaha őszintén Szent Háború? De legfőképp, mi a művész szerepe: szimpla udvari bolond, vagy valami sokkal veszélyesebb? A díszlet hasonló, mintha egy sötét tündérmesébe csöppentünk volna, annyi különbséggel, hogy nem gyerekmesék, hanem történelmi könyvek adták az ihletet. Magyarországon járunk az 1500-as években: egy hadszíntér, három részre tagolva. A törökök uralják Közép-Magyarországot, Budát és Pestet is beleértve, a Habsburg dinasztia kormányozza Nyugat-Magyarországot, így csak Dél-Magyarország tartozik igazán a magyarokhoz. Ők a martalócok laza szövetségét alkották, s közülük sokan a legendás Báthory-klán hívei voltak. Persze a reneszánsz Európa, a Tátráktól kezdve a Kaszpi-tengerig cselszövések melegágya ekkor, ahol a heves rivalizálás, erőszak és árulás sem szokatlan. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a verseny az ottomán csapatok és keresztény védők között brutális méreteket ölt és kegyetlenebb, mint eddig bármi. A két magyar klán, a Habsburg és a Báthory közötti viszály is legalább ennyi keserűséget hordoz. A keresztény/iszlám vallási konfliktus egyértelműen hatással van erre a zord időszakra, de ez egyben a mágia, a természetfeletti és az ördögi korszaka is: maga Drakula, aki nem is annyira hallott, és Magyarország "Véres Grófnője" Báthory Erzsébet szabadlábon van – és persze szereplőként is feltűnik. A helyzet ellenére Balassi elszánt, hogy nyomot hagyjon a történelemben: csatában, nők hálószobáiban és mint báró. BÁLINT egy kifejezetten zord országot mutat be, amit rendkívüli szereplők látásmódján keresztül ismerünk meg. Olyan emberekkel találkozunk, akik bár erkölcstelenek, életerősek,erőszakosak és megbízhatatlanok - de elképesztően érdekesek. Olyanok, akik által Erdély és az uralkodó reneszánsz hús-vér valósággá alakul. BÁLINT jelleme egy létező történelmi alak életrajzán alapszik, de önmagában eredeti elképzelés. Gyakorlatias megközelítéssel a BÁLINT egy olyan produkció, melyet a források ésszerű használatával meg lehet valósítani: a forgatás viszonylag sok helyszínen zajlik, de használatba véve a Magyarországon készült produkciók hátramaradt díszleteit, illetve kosztümjeit is, ilyen például a BBC Robin Hoood-ja vagy A Borgiák, stb. A film castingja különösen kritikus pont, elsősorban megtalálni azt a megfelelő "szerethető szélhámost", aki a főszerepet játssza.

BálintBálintBálintBálint

Egy reneszánsz ember születése 1594-et írunk, a helyszín egy újabb török ostrom a magyar várban – Esztergomban. A bástyafalnál egy jóképű gazfickó áll, sziklaszilárdan, aki éppen az ottomán janicsárokat próbálja visszaverni. Vagy saját halálát kívánja, vagy páratlan bátorsággal van megáldva. Nem csak a megszálló törököket és ostromló létrájukat sikerül a mélybe löknie, de magyar énekek és csata dalok segítségével buzdítja az elcsüggedt magyar csapatokat és városiakat, hogy újra csatlakozzanak az ütközethez. Ezután katasztrófa történik. Egy ágyúgolyó leteríti ezt a tehetséges vezetőt, aki a mindkét térdét ért ütés következtében a földre rogy. Percekkel később, bágyadtan, egy hordágyon a kórházba szállítják a várba. Egy "borbély sebész" megvizsgálja a sérülést és megállapítja, hogy Bálint mindkét lábát térdtől amputálni kell. "Keríts egy papot vagy egy varázslót!" - kiált a sebesült férfi, de így is megkezdik a szörnyű beavatkozást. Miközben a magyarok üdvrivalgásban törnek ki a győzelmet ünnepelve - azt a győzelmet, amiben Bálintnak nélkülözhetetlen szerepe volt - a bátor férfi elhagyja a földi létet. "A katonád voltam Uram és mindig Téged szolgáltalak!" - ezek az utolsó szavai a földön, miközben a mennyei kórus a bukott katonának énekel. Évtizedekkel később egy tölgyfa burkolatú könyvtárban egy tollszárral pergamenre firkantott írást találunk - erről a dicső halálról. Az öregedő tudós jegyzetei szerint a 39 évesen elhunyt Balassi Bálint halála egyáltalán nem volt meglepő. Az évtizednyi háborúzással, párbajozással, verekedéssel, szerencsejátékozással, szoknyapecérkedéssel töltött élet tudatában még az is csoda volt, hogy nem távozott el hamarabb. Ami érdekes, hogy ez az öreg tanító akár idősebb mása is lehetne az elesett harcosnak. Állítása szerint az út, amely Bálint bukásához vezetett saját elpazarolt ifjúságára emlékezteti. A Zólyomi vár udvarában vagyunk, a Balassi család székhelyén. A 16 éves Bálint 15 éves unokatestvérével, Melchiorral vív. Édesapja az oldalvonalról oktatja mindkettőjüket, tanácsokat osztva a kardforgatásról, az úriemberhez méltó magatartásról, lovagiasságról. Egyértelmű, hogy apa és fia között szoros kötelék van. 1570-et írunk, Bálint jóvágású, bajkeverő fiatalemberré serdült, de ígéretesnek tűnik. Jánostól, várnagy apjától nem csak a háború művészetét, hanem a politikát is kitanulta, gyönyörű édesanyjától a zene és költészet szeretetét örökölte és mesterével, Bornemiszával pedig a filozófiát és fehér mágiát gyakorolta.

Egy gyönyörű szobában, ami egy tudós dolgozószobájának és egy alkimista laboratóriumának ötvözete, Bornemisza az ifjú Bálintot tanítja. A láthatóan sokat élt bölcs az eddig tanult leckékre emlékezteti Bálintot: váljon a nyelvek mesterévé, legyen jártas az álcázásban és minden esetben tűrje el a körülményeket. Az egyszer szelíd, máskor heves idős férfi nem kíméli a tanítványát a kemény szavakkal. Megfontoltság nélkül a kitanult művészetek nem fognak előnyére szolgálni Bálintnak. Bálint könnyek közepette öleli meg tanítóját és búcsút int neki. Másnap reggel a bécsi udvarba utazik szüleivel, ez lesz az első alkalom, hogy elhagyja otthonát. Mielőtt elindulnak, édesanyjával, Annával időzik a kertben. Bájos, fejedelmi asszony, igazi vallási fanatikus, de a toleranciáért harcol. Teszi ezt egy olyan időben, amikor a keresztények és protestánsok közötti gyűlölködés legalább annyira halálos lehet, mint a keresztény - muszlim vallás között. Az asszony elszánt híve Zapolya Zsigmondnak, akit csak úgy emlegetnek " Erdély hercege és Magyarország részbeli uralkodója". Csakugyan arra akarja használni ezt a látogatást a császárhoz, hogy esedezésével arra buzdítsa, uralkodjon egyetértésben a Kelet királyával, ahogy az emberek nevezik. A 16 éves éleslátású Bálint elgondolkodik, hogy ez alkalommal a diszkréció nem biztos, hogy bölcs és dícséretes lenne. Bálintot Bécsben bevezetik a császári udvarba, ahol nagyszerű benyomást tesz II. Maximilian császárra. A híre, mint fiatal költő és az ördöngősség mestere megelőzte őt, megkérik hogy szavalja el egyik versét. A fiatal Balassi Bálint néhány verse kissé merésznek bizonyul, de az udvaroncok értik a császár célzását és legalább annyit nevetnek az erkölcstelen költőn, mint uralkodójuk. Később, mikor beesteledik, a palotában tartott álarcos bálon Bálint első látásra és életében először szerelmes lesz a makacs és elragadó Losonczy Céliába, egy gesztenyebarna szépségbe, aki pár évvel idősebb nála. Eddig rendben is volnánk, kivéve, hogy a nincstelen Célia egy befolyásos nemes úrnak a jegyese - Ungnád Kristóf, Horváth bárónak, Horvátország kormányzójának. De Bálint kitartó és megnyerő, így a vonzódás nagy nehezen viszonzásra talál. Bálint vakmerően még Célia fülébe is belesúg, ami nem marad észrevétlen az udvaroncok számára, akik a díszterem falánál sorakoznak és végignézik ezt a nyilvános, ám de óvatos csábítást. Célia szintén visszasúg Bálintnak. Ezen a végzetes estén Bálint olyan emberekkel is megismerkedik, akik fontos szerepet fognak betölteni élete drámájában. Ilyen a nagyjából 20 éves Nádasdy Ferenc gróf is, akiből később Magyarország Fekete Lovagja válik, és leendő felesége, a sápadt és titokzatos fiatal Báthory grófnő, aki itt még csak serdülő 11-12 éves gyermek. Amíg a fiatalok a gondtalan szórakozással vannak elfoglalva, Bálint édesanyja a császárral beszél, négyszemközt. Maximilian, akár egy ravasz róka, élvezi Balassi Anna társaságát, még ha a térítési szándékait fárasztónak is találja. Anna nem rest arra sem, hogy Zapolya János, a Kelet Királya dicséreteit

énekelje - úgy gondolja, egy ilyen szövetség csak megerősíthetné őket a törökökkel szemben. Amikor a császár visszavonul, Balassi János leszidja feleségét, amiért politikai nézeteivel fárasztotta uralkodójukat. Az asszony visszafogja magát, mielőtt még gerinctelennek hívná férjét. Bálint éppen ebben a fagyos hangulatban érkezik meg, kimelegedve és izgatottan a Céliával eltáncolt francianégyesek után. A követező éjszaka Anna hálóingben és egy lámpással a kezében a királyi kastély végtelen folyosóin kóborol. Végül az árnyékban kirajzolódik a várakozó Bálint. Elég annyi, hogy nem fecsérlik az idejüket csevegésre. Bálint 17 éves lesz és ragyogóan érzi magát. Öklözik a lovagi tornákon Ferenccel, a Fekete Lovaggal és élvezi a lopott pillanatokat és az éjszakákon át tartó tiltott pásztorórákat Céliával. A helyzet nem is lehetne ennél tökéletesebb, ami Bálintot illeti, még épp elég fiatal ahhoz, hogy elhigyje, ez örökké fog tartani. De Célia mindig emlékezteti rá, hogy vőlegénye van. Ráadásul az egyik legbefolyásosabb ember az országban, Ungnád Kristóf, Horváth báró az - aki egy ilyen erős politikai szövetséget, mint ez az egyesülés, nem fog hagyni szétszakítani. Egyedül a reménytelenül szerelmes Bálint képtelen ezt felfogni. Egy pár nappal később viszont ő is feleszmél. A királyi palota főtermébe II. Maximilian császár boldogan fogadja Ungnád Kristóf, Horváth bárót, Horvátország kormányzóját és Célia jövendőbeli férjét. Ekkorra már Balassiék teljesen beleolvadtak a palota életébe, felsorakoznak a többi lakóval együtt. Bálint nem bírja végignézni, ahogy a hőn szeretett Céliája a császár felé sétál kéz a kézben egy olyan emberrel, aki nem más, mint egy dicső keresztény lovag. Bálintot felemészti a féltékenység, mikor a császár az egekbe magasztalja a bárót, dicsőítve a csatatéren szerzett sikereit és hogy sikerült Céliából végre őszinte nőt varázsolnia. Amikor a nagyteremben rendezett lakoma után táncolmulatság kerekedik, legalábbis a fiatalok számára, Bálint gondatlanul és önfejűen képtelen visszafogni magát és felkéri Horváth báró menyasszonyát. Célia belemegy, végülis a jómodor ezt diktálja, de ahogy táncolnak a kettőjük közötti szikra egyértelművé válik a fiatal báró számára. Hiszen mégiscsak ő Horvátország kormányzója, a parancsnok, míg ez a Balassi alig több, mint egy arcátlan suhanc. Majd ő megleckézteti, amint alkalom nyílik rá. A tánc véget ér és Célia visszatér a jövendőbeli férje mellé. Másnap, az irigységtől és csalódottságtól forrongva, Bálint minden erejét beleadja a szokásos kardpárbajba a Fekete Lovaggal. Majdnem meg is sebesíti a barátját - épp abban a pillanatban, amikor Horváth báró és Célia visszatérnek az udvari sétájukból. A báró, alkalmat szimatolva egy kis bajkeverésre, felveti, hogy Bálint viselkedése nem úriemberhez méltó. Bálint ingerülten felel: kardpárbajban sokkal pontosabban ki tudná fejezni érzéseit a témáról, persze csak ha a bárónak kedve van hozzá . Nagyon pimasz dolog ez egy fiatal költőtől, de a báró bármikor örömmel veszi kézbe a kardot. Célia nem talál

szavakat. Mennyire bolondok a férfiak! Az oldalvonalról figyeli a két férfi hárításait és döféseit. Horváth báró a pallost választotta fegyveréül. Ahogy fitogtatja az erejét és hozzáértését a palloshoz, majdnem lenyisszantja Bálint orrát. Célia nem bírja elviselni a gondolatot, hogy Bálint megsebesül és felkiált. Horváth báró észreveszi: "Jó asszony. Miért aggódsz ezért a taknyos kölyökért?" Azon az estén, a vártól nem messze, Célia egy fához siet,ahol Bálint várja. Nem sokáig tűrtőztetik magukat és a fa törzsénél egymáséi lesznek. Később a lány kitárja a szívét, ragaszkodik hozzá, hogy többet ne találkozzanak. Mit sem sejtenek arról, hogy valaki figyeli őket. A fiatal Báthory grófnő az, aki könnyedén mozog a sötétben karcsú alakja és fürgesége végett. Aminek szem és fültanúja volt, az pedig végzetes. Ugyanazon estén az ifjú grófnő meglátogatja Ungnád Kristófot a hálószobájában, teljes kíséretével. A Báthory-klán végtelenül gazdag és befolyásos, ezt el kell ismerni, de a báró meglepődik azon, mennyire kisgyermek még ez a vacogó fiatal lány. Lehet hogy az olvasó furcsállja ezt az eseményt. Miért akarná a fiatal Báthory bajba keverni a Balassi családot,amikor annyi közös van bennük? Végülis mind a két család protestáns. De ahogy a hűvös beszédből kiderül, Balassiék az újgazdak Zapolya János, Kelet Királyának a hívői. Ő pedig Báthoryként abban hisz, hogy csakis az ő családjának van joga, hogy Erdély és Kelet-Magyarország trónját örökölje. Azt pedig biztos forrásból tudja, hogy Balassi Anna titokban hírvivőket küldözget a bécsi udvarból a Kelet Királyának. Másnap Ferenc és Bálint a királyi palota játéktermében találkoznak. Ferencnek meglepetése van a számára. Ma nem párbajozni fognak, mint szoktak. Egy kötél van kifeszítve a szoba közepén, egy rögtönzött tenisz pályát alkotva. Párizsból származik ez az új játék, érdemes kipróbálni. Épp egy ütőt és bőrlabdát nyújt Bálint felé, amikor Báthory grófnő lép be őrökkel körbevéve, de hangoztatja, nem szeretné megzavarni a játékot. Arról senki nem tud, hogy a hatalmas kastély másik végében milyen játékot játszanak épp. Horváth báró vezetésével a császár emberei letartóztatják Balassi Jánost és Annát. Az őrök a hálótermük ajtaján dörömbölnek, mire János ajtót nyit. Horváth báró beront a szobába az embereivel. Azonnal megragadják Balassjt a feleségével, Annával együtt, durván és kegyetlenül. "Miért te?! Ungnád Kristóf! Féltékeny vagy a fiamra!" - Anna a báró arcába köp. A rögtönzött tenisz pályán a 11 éves grófnő kémkedik egy keletre néző ablaknál: Bálint szüleit látja, amint fegyveres őrök vezetik őket, kezük hátrakötözve, az áruló és bitorló Ungnád Kristóffal az élen. A grófnő azon nyomban átlátja a helyzetet. "Azonnal el kell menekülnöd Bálint! Ez az egyetlen mód arra, hogy valaha meg tudd menteni a szüleidet. Menekülj vissza Zólyom várába és kérd ki a tanácsát annak a bölcs embernek, Bornemiszának, akit említettél!" A fiatal Bálint nem bolond, azonnal egyetért a grófnővel. A legközelebbi ablakhoz rohan, kinyitja és kiugrik a tetőre. Mialatt

Bálint megszökik, Báthory grófnő, a Fekete Lovag és kíséretük feltartják a király őreit, ezzel megakadályozva Bálint letartóztatását. Az ifjú a tetőn át kúszva menekül, majd ráugrik egy szalmát szállító szekérre, amelyet egy paraszt hajt, s a Citadellától egészen hazáig szállítja őt. Bálint néhány ezüst érmét vesz elő a pénztárcájából, így a paraszt megengedi, hogy a bálák mögé bújva utazzon. A nyílt terepen Bálint leugrik a szalmabáláról, ellop egy lovat egy útszéli kocsma mellől és hazalovagol, hogy mágus mesterével, Bornemiszával tanácskozzon. Csak egy dolog bántja, hiányzik neki Célia, de vigaszt keresve amint lehet, szerelmes kalandba keveredik egy gyönyörű, finom parasztlánnyal az úton. Másnap, mikor felébred a lánykával az oldalán a pajtában, ahol az éjszakát töltötték, egy hatalmas ember vészjósló alakja körvonalazódik ki előttük. A pajtán kívül, a helyi őrmester a nagydarab legényt magához szólítja, hogy ellenőrizze az istálló lakóit. Egy Balassi Bálint nevű férfi után kutatnak. A telt parasztlány odasúg a nagydarab férfinak, amiből kiderül, hogy a bátyja, és könyörög, hogy ne árulja el őket. Fisko erre az őrmesternek azt mondja, hogy a pajta üres. A kedves gesztusért cserébe Bálint szárnyai alá veszi a nagy legényt. Nagyszerű párost alkotnak majd mint mester és inasa, gondolja Bálint, nem tudván, hogy milyen kalandok várnak még rá az úton, amit ezzel a nagydarab és láthatóan egyszerű vidéki paraszttal oszt meg. Amikor már csak a reggel és 80 mérföld választja el őket Zólyom várától, Bálint szívverése felgyorsul. Ellopnak egy lovat a királyi csapattól, akik az országhatár mentén Bálint után kutatnak, majd mint egy őrült haza lovagolnak. Amikor már megközelítik a Balassi családi birtokot, Fisko bebizonyítja, hogy rászolgált az inasságra. A kastély felé tartó erdős úton egy újabb hadsereggel találják szembe magukat. A pajzsukon és zászlójukon sem a császári címer sem Horváth báró címere nem látszik. Amint Bálint jobban szemügyre veszi, zászlójuk egy fehér hattyút ábrázol, ami a Nádasdy-klán pecsétje. Az egyetlen igaz barátja, a Fekete Lovag, Nádasdy Ferenc elárulta őt. (Legalábbis úgy tűnik). A kis csapat parancsnoka tájékozatja Bálintot, hogy a saját érdekében őrizetbe veszik, amíg a szülei bebörtönözéséből fakadó kellemetlen ügy véget nem ér. Nos, ebből nem kér a mi fiatal hősünk. Megpróbál a kastély felé lovagolni, de a Nádasdy emberek megállítják. Fiskonak ez csak olaj a tűzre. Egy ütéssel két Nádasdyt küld a földre, egy lovat eszméletlenre ver és egy másik embert elzavar az erdőbe. A parancsnok visszaszáll a lovára és olyan gyorsan iszkol, ahogy csak tud. Nem egy bátor katona. Bálint ezentúl új megbecsüléssel néz nem hétköznapi módon megismert inasára. Itt az ideje, hogy a Németújvári kastély családi életét kicsit felborzolják. Terve, hogy szó szerint bepillantást nyerjen az emberi harci gépezet, Ungnád Kristóf védőpajzsa alá. Nem lesz valami szép látvány. Miközben Balint és Fisko titokban elhagyja Zólyom várát az éjszakai órákban, 100 mérfölddel távolabb Ungnád és Célia gyertyafényben megesküsznek a Németújvári kastély keresztény templomában. Visszavonulva hálószobájukba, Horvátország kormányzója újdonsült menyasszonyát durván leteperi. Persze, nagy elánnal ragadja meg a lányt, de a behatolás pillanatában kudarcot vall. Irónikus reakciója

csak egy impotens ember bosszúsága. "Ez a te hibád!" "Sírsz emiatt a költő miatt, de miattam sosem, értem nem sírsz!" Egy hajszálát sem görbíti Céliának, helyette felöltözik és a várbörtönbe indul, ahol maga elé hívatja Jánost és Annát és másokat, közöttük egy úgynevezett Batthyányi István püspököt. De valójában Bálint szüleire kíváncsi. Zólyomban Bálint megmutatja Fiskonak a családi kastély titkos bejáratát , ahol észrevétlenül sikerül bejutniuk. Tekervényes folyosókon át érnek el a mágus Bornemiszához. Mikor megérkeznek az alkimista gyönyörű hálószobájába,Bornemisza már várja őket. A nagyranőtt szolga a sarokban vár, míg Bálint kérdésekkel bombázza az öreg mestert. Bornemisza türelemre inti és nyugodtan felvázolja a helyzetet. Bálint szülei más háborús hősökkel egyetemben királyság elleni összeesküvés vádjával börtönben sínylődnek és a Németújvári kastélyba kerültek, a szadista Horváth báró ellenőrzése alá. Miért is? Mert a császár úgy döntött, hogy nem fogadja el a béke feltételeit, amit Zapolya János ajánlott fel és váratlan támadásra készül ellene. Eközben egy csapat Zapolya-hívő kifejezetten protestáns fanatikus nemest vettek őrizetbe a jó nevű Németújvári kastélyban tartva fogva őket. De honnan tud erről Bornemisza? Ugyanúgy, ahogy a parasztlányról is tud, aki miatt Bálint késve érkezett, vagy a Nádasdy csapatokról a kastély előtt. Varázslat, megérzés, asztrális utazás, intuíció, akárhogy nevezhetjük. Látnoki képessége segítségével Bornemisza három lehetőséget vázol Bálintnak. Az első: Lovagoljon el a határmenti földekig, a folyamatosan harcok és összecsapások által kaszabolt erdélyi hegyekig és vívja meg a keresztény harcokat az ottomán törökökkel szemben. Ez bizonyára nemes cselekedet volna. A második lehetőség: szegődjön Zapolya János, a Kelet Királya udvarához és az ő oldalán csatlakozzon a harcban. Hosszútávon gondolkodva, politikailag ez a helyes. A harmadik lehetősége, hogy az ellenkező irányba indul, a Németújvári kastély irányába, mely helyet már gyerekkora óta ismer, és megpróbálja kiszabadítani szüleit és börtöntársait. És szinte mondani sem kell, megmenteni Céliát a szörnyeteg Horváth báró karmaiból. Bálint és Bornemisza is ösztönösen tudják melyiket fogja választani - a legtisztességesebbet, ami egyben a legtöbb terrorral jár. Hiszen bár Bálint jól ismeri a Németújvári kastélyt, a titkos bejáratát és folyosóit, de ha Horváth báró elkapja, akkor az egyenlő a kegyetlen, lassú halállal. A dolgozószobában az írnok, akinek elbeszélése vezet minket végig a történeten, tintával és pennával, a következőt írja fel: "Bornemisza sokat lát - de nem lát mindent." Ha ismerné a jövőt és a császár gondolatait, akkor tudná, hogy ez a letartóztatás egy sokkal nagyobb játszmának volt a része, hogy engedményt kapjanak a Kelet Királyától, hogy Balassiék és börtöntársaik végül szabadok lesznek és kegyelmet kapnak – és tudna a 11 éves Báthory Erzsébet csalódottságáról, akit annyira lekötött a cselszövés kifundálása. És hogy a helyzet ne legyen olyan egyszerű, Horváth báró feleségül vette Losonczy Céliát egy megsürgetett szertartáson a kastély kápolnájában."

De egyelőre az még a jövő zenéje, legalábbis a történet ezen pontján, mikor Horvát báró a legtöbbet hozza ki Balassi szülei fogságban tartásából. Emberei újra durván kivonszolják Balassiékat a cellájukból, ami összetéveszthetetlenül hasonlít egy kínzókamrára. Bemutatja legújabb kínzó eszközeit, de most robbanásig feszült hangulatban szemléltet egy új eszközt, amit Póknak hívnak. Irányítva a csápszerű fogókat, Anna egyik mellére helyezi az egyik lábát, majd olyan erősen megszorítja, hogy vér csordul ki belőle. Ezt megunva inkább Jánost intézi el egy kiadós veréssel majd, még mindig elégedetlenül, mindkettőt visszaküldi a vártömlöcbe sérülten, véresen, sebesülten. Visszatér a hálószobájába, hogy tovább gyötörje magát és Céliát. Bálint és Fisko végül megérkeznek a Németújvári kastély vonalánál húzódó erdőbe. Már 15 órája ülnek a nyeregben, de időt nem vesztegetve levetkőznek alsóneműbe és átúsznak a várárkon. Egy piciny ajtóhoz érnek, mely éppen a vízszint felett található, a felvonóhíd árnyékában. Előrehaladnak a kastély titkos részein át, Bálint az időnként ügyetlen Fiskót csitítgatva, ne keltsen annyi zajt. A sötétben, épp mikor a lépcsőn készülnek lemenni a várbörtönhöz, ahol Bálint bölcsen hiszi, hogy szülei tartózkodnak, egy hangot hall a kastélyon átúszni. De nem azt a lágyan beszélő úriembert ismeri fel benne, amit megszokott, hanem egy emberét, aki kétségek között vergődik. Bálint és Fisko a hang irányába haladnak a sötétben. Végül felfedeznek egy kicsi, ékesen díszített szobát, ahol Balassi Jánost Horváth báró előtt találják térdepelve, alkuért könyörögve, hogy ő és felesége szabadon távozhassanak a Németújvári kastélyból. Na persze birtokuk és vagyonuk helyett politikai és keresztény kapcsolataikat felajánlva. Bálint ebben a pillanatban veszíti el gyermeki hitét. Hiszen úgy hitte az apját a cellában fogja találni, nem pedig a báró előtt esdekelve és alkut kötve szabadon engedésükért. A függöny mögött hallgatózva alig hisz a fülének. De ez sem riasztja vissza őt, hogy közbeszóljon. "Jó estét apám!". Egy pillanat alatt Fisko átkulcsolja a báró nyakát Bálint pedig egy pengével a férfiasságát fenyegeti. Családi titkok. A történet telis tele van velük. Ungnád Kristóf előtt nehéz feladat áll. Meg kell győznie Bálintot arról, hogy utasítást kapott II Maximilian császártól, hogy az összes protestáns nemest Bécsbe kísérje, ahol királyi kegyelemben részesülnek. De mi van Bálint apjával, aki az életéért könyörög, éppen alkut kötve? "Épp hozzá indultam, hogy elmondjam a hírt". így válaszol Ungnád, gúnyos mosollyal, majd egy királyi címerrel ellátott tekercset vesz elő kabátja alól. Balassi János büszkesége ezt már nem veszi be, s visszanyerve harci méltóságát, az áruló gazembert sértegeti, követelve hogy ugyanabban a büntetésben részesüljön, amit ő élt át egy pár nappal ezelőtt a cellában. Végül Bálintnak kell őt félrehúznia, beletelik egy pár pillanatba míg az apja lenyugszik és magához tér. Egyszóval Horváth bárónak nincs más lehetősége, mint hogy szabadon engedje a megalázott Balassi családot, Bálintot is beleértve. A császári rendelet

megváltoztathatatlan. Miközben a kegyelmet nyert protestáns nemesek és papok - sértődötten ugyan, de szabadon engedésük miatt boldogan - Bécsbe utaznak. A fiatal Bálint útközben leszáll a vonatról és álcában visszalovagol a Németújvári kastélyba a sötétben, hogy szemtől szemben lehessen Céliával. A romantika teljes fegyvertárát bevetve megpróbálja rávenni a lányt, hogy szökjön meg vele. "Célia az én két szemem, a kiéghetetlen tüzem, örök szerelmem, Célia az én örömöm, néha a legnagyobb fájdalmam, boldogságom és gyötrelmem, Célia az életem, az egyetlen lelkem, az egyetlen aki birtokol engem" De mindezek ellenére a helyzet reménytelen, az időzítés nem nekik kedvez. Emiatt hát, csakis a fiú érdekében, Célia elutasítja őt, de fájó döntés ez a lánynak is. Hogy lehet ezentúl bármiben is biztos Bálint? Apja gyáva alakká vált a szemében, a legjobb barátja elárulta őt és élete szerelme egy másik emberé, ráadásul egy kegyetlen csalóé. Fájó szívvel és csalódottan búcsút int családjának. Fegyverével, néhány érmével a zsebében és szolgájával útnak indul. A császári csapathoz szegődve a határmenti földek felé veszi az irányt: erődök láncolatához, amely a Királyi Magyarország védővonalát testesíti meg a török erők ellen. Furfangosság ez, a politika latba vetése. És mégis, bármennyire is irónikus, az elkövetkezendő években Bálintból egy úgymond reneszánsz-kori szuperkém válik. Mindeközben rengeteget tanul, de elég nagy árat fizet ezért. A kalandok folytatódnak. Végül is eddig csak a reneszánsz ember megszületését követtük végig. Nézzük meg mi történik a Bálint II, a vitézi költ ő-ben és Bálint III - Balassi, a féktelen -ben. Bálint II - a vitézi költ ő A Bálint trilógia második filmje nagyjából ugyanott folytatódik, ahol az első véget ért. Bálint első utasítása, mint a császári sereg parancsnoka, hogy leverjenek egy Habsburg elleni lázadást, melynek vezetője Báthory István, Erdély hanyatló hercege. A herceg fellegvárához tartva viszont lesből Bálintra támadnak, elfogják és István herceg emberei a várbörtönbe zárják. Bálint szerencséjére István herceg igazán megkedveli őt. Nem sokkal később már a nagyteremben italozik a herceggel: csak névlegesen fogoly. Gyakorlatilag Bálint a Báthory udvar tagjává válik, István herceg háborúval és élvezetekkel teli utazó karavánjának díszvendége lesz. Bálint valóban jó úton jár, hogy egy 16. századi James Bond váljon belőle. Amint az hamar kiderül, furcsa dolgok történnek Isztambulban ekkortájt. Érdekes erővel bír a Szultán feleségeinek Háreme: a császári hárembeli nők voltak az igazi hatalom a török trón mögött, akik hatékonyan uralták az Ottomán Birodalmat. Báthory István küldetése alapján Bálint beépül a hárembe, hogy információt gyűjtsön, de Roxana, a szultán egyik feleségének ravaszsága még rajta is túltesz. Bálint kelletlenül visszatér a keresztény Magyarországra. Visszatérésekor megtudja, hogy az apja halott és a Balassi birtokok Maximilian császár kezére kerültek. Báthory Istvánnak nagyobb szerencséje volt, elfoglalta

Lengyelország trónját. Bálint nem sokkal Lengyelország ősi királyi fővárosába, Krakkóba érkezése után, megállapítja, hogy István király megváltozott. Élvhajhász és szoknyavadász múltját maga mögött hagyva egyetlen rögeszméje, hogy a litván háborúban legyőzze Iván cárt, Oroszország Rettegett-jét. Kezdetben hűvös fogadtatásban részesül egy régebbi barátja által, ennek ellenére hamar visszakerül a hadseregbe. A vitézi költő újra a harcba menekül, mintha csak ez tudná őt megmenteni. Kiveszi a részét Rettegett Iván legyőzésében - miután hajszál híján megmenekül halálos karmai közül. Pár nappal a győzelmet követően tragikus dolog történik, Báthory István rejtélyes körülmények között meghal. Meggyőződve arról, hogy megmérgezték, Bálint mesteréhez, Bornemiszához siet, akin már igazán meglátszik a kor. Az első megörökített boncolást Közép-Európában azelőtt hajtják végre, mielőtt Bálint harcrakészen elindul bosszút állni. Akárcsak egy gengszter, aki bosszút áll egy maffia támadáson, egyenként gyilkolja meg a láb alól eltett barátja ellenségeit. Végül kitiltják Lengyelországból, a halál torkából megszabadulva. A baj úgy tűnik követi őt, bármerre is jár. Az idős Bornemiszának ez már túl sok, Bálint karjai között éri a halál. Bálintot felemészti a szégyen. Újra megnyílik az út elbűvölő csavargónk számára, a legjobb amit tehet, hogy lekiismeretét tisztára mossa. De ez esetben a szerencse Bálint mellé szegődik. Először is, végre hallgatóságra talál Maximilian utódja, a Habsburg trónörökös II. Rudolf személyében. Az alkimista királyként emlegetett Rudolf az Ismeretlen tanulója és a jóvágású férfiak imádója, mely kategóriába Bálint is beletartozik, a csatában szerzett furcsa sebhelye ellenére. II. Rudolf császár segítségével Bálint visszaszerzi a néhai családi erődöt és állandó udvari taggá válik. Viszonyt kezd Báthory Erzsébet grófnővel. Erzsébet több ágon is Drakula unokatestvére. Házas asszonyként Erzsébet legalább annyira jártas a szerelem művészetében és az őszinte perverzitásban, mint bármelyik lány akivel Roxana háremében találkozott. Ennek ellenére még mindig Célia a legnagyobb rögeszméje, aki megtartotta azon szokását, hogy a leglehetetlenebb pillanatokban bukkanjon fel. Ez esetben, mint özvegy, Ungnád Kristófot álmában érte a halál. Furcsa sors ez egy állandóan szolgálatban lévő katonának. Mint még soha, Bálint most sem tudja tűrtöztetni magát. Elhagyja Báthory grőfnőt, hogy még egyszer megpróbálja Céliát meggyőzni. Miután alvópartnert cserél, Bárthory Erzsébet paranoiára utaló jelei nyilvánvalóva válnak. Fóbiája az öregedéssel kapcsolatban, betegessé válik, majd gyilkolásra való hajlamot vált ki, mindez urrá lesz rajta miután Bálint cserbenhagyja. Férje, a legendás harcos elhatározza, hogy megöli Bálintot. Bálint szinte vágyik egy végső összecsapásra Magyarország Fekete Lovagjával, hogy pontot tegyen az események végére. A sors ironikus, hiszen pont az menti meg, amit a legjobban gyűlölt, a politikai részrehajlás. Újdonsült barátja, Rudolf császár közbelép és elküldi Bálintot a határmenti földekre, ezzel megmentve az életét.

Bálintnak ismerős a helyzet, kitiltották otthonából, messze a nőtől akit szeret, hát ismét szerencsevadásszá válik. Nem akar beilleszkedni társai közé, átlovagol minden fő és mellékutat Bécstől Moszkváig, Gdansktól a Fekete-tengerig. Talán épp itt az ideje eltűnni. És ahogy várható, Bálint csatában esik el 1594 tavaszán az egri vár ostroma alatt. Nemes vég, a csatamezőket szolgáló életnek kiszámítható befejezése ez: vagy mégsem? Bálint III - Balassi, a féktelen Mennyi dühöngő lélek kóborolt már ezen a színes vásznon, de vajon mennyivel lenne érdekesebb, ha Bálint tovább élhetne és még több kalandban lenne része? Végülis még a 40 évet sem éri meg, mikor állítólag csatában életét veszti. A Balassi, a féktelen-ben, Balassi Bálint feltáratlan memoárjának harmadik részében kiderül, hogy a halála nem volt más, mint trükk, egy gondosan kidolgozott tréfa. Az álcázás és cselszövés mestere most földkörüli útra indul, olyan személyekkel találkozva mint Galileo, Shakespeare és I. Erzsébet királynő. Még az is elképzelhető, hogy nem csak térben, hanem időben is utazgat. Hisz emlékezzünk csak, Bálint azóta foglalkozik mágiával amióta Bornemisza diákja lett.

Bátor Valentin vagy hitvány gazfickó?Bátor Valentin vagy hitvány gazfickó?Bátor Valentin vagy hitvány gazfickó?Bátor Valentin vagy hitvány gazfickó? "A bátor Balassi lovasságával és gyalogosaival házakat és tehetős üzleteket romboltak le, gyermekeket és nőket ejtettek fogságba, rengeteg törököt kötöztek meg a nyakuknál fogva. A bátor harcosok nagy örömmel mentek Eger városába, ahol eladták a törököket és hálát adtak az Úrnak." Salanki György, Balassi Bálint kortársa "Kulturális szempontból Bálint a legjobb európai költőkkel volt összemérhető a maga idejében, de mi a helyzet a civilizáció szempontjából? Útonálló volt, 'Az út Úriembere', ahogy később angol írók nevezték a fajtáját, aki megtámadta egy hentes özvegyét egy közeli faluban, amikor az az út mellett sétált. A földre kényszerítette, és a nőnek csak azért sikerült elmenekülnie, mert az utcán emberek jelentek meg." Szerb Antal, magyar tudós Ki ne kedvelne egy jószívű szélhámost? Viszont ha részletesen átvizsgáljuk Balassi történetét, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a háborús nyerészkedés, ahogy ma nevezzük, és a kitervelt erőszak alapján Bálint egy igencsak gonosz alak lehetett. Kevésbé virtus militarious, inkább scoundrelus maximus(?). A történeteink két véglet között cikáznak. Hősünk egy kissé vérszomjas, a nők, a bor és zene szerelmese, de nem rabszolgakereskedő, és nem is az erőszak híve. Ha alapul vesszük a háborúkkal teli időszakot, amiben élt, még akár azt is mondhatjuk, hogy hős volt. Maga Bálint is igazi szerető volt, egy úgymond reneszánsz titkosügynök, gyakran álcáit cserélve Lengyel, török, szlovák, erdélyi, potestáns, keresztény, muszlim, zsidó, Habsburg, Báthory, székely, szász, cigány, hajdú. Bálintnak mindegyikhez van egy kis köze, de egyiket sem érzi igazán magáénak, kivéve talán a magyarságot.

Balassi Bálint balladájaBalassi Bálint balladájaBalassi Bálint balladájaBalassi Bálint balladája A történelmi drámasorozat forrása: ennek a bátor lo vagnak életrajza,ahogy ma ismeretes, kissé átalakítva a történet érdekében . A következ ő biográfia szolgál a trilógia alapjául. 1554-ben, amikor a vitéz költő, Balassi Bálint született, az akkori Magyarország három részre volt osztva. A törökök uralták Közép-Magyarországot, Budát és Pestet is beleértve, a Habsburg dinasztia kormányozta Nyugat-Magyarországot, így csak Dél-Magyarország tartozott igazán a magyarokhoz. Ők a martalócok laza szövetségét alkották, s közülük sokan a legendás Báthory-klán hívei voltak. Persze a reneszánsz Európa, a Tátráktól a Kaszpi-tengerig, a cselszövések melegágya volt,ahol a heves rivalizálás, erőszak és árulás mindennapos volt. Bálint Balassi János várnagy fia volt, akit talán jogosan, letartóztattak összeesküvés gyanúja miatt a Habsburg császár ellen. Ez a családot ért megaláztatás nyomot hagyott apán és fián is, akik mindketten arról álmodtak, hogy visszaszerezzék a családi név becsületét. A fiatal Bálint a Nürnbergi monostorban tanult, oktatója Bornemisza Péter volt, egy mágus és egyházi ember. 1569-ben, amikor Bálint 15 éves volt, az apját - és az egri csatában részt vett hősöket - letartóztatták a királyság és a bebörtönözetlenek elleni összeesküvés miatt. A fiatal Bálint segítségével apja és a többi nemes ember megmenekültek a szlovák erődből, ezután a család Lengyelországba menekült. Krakkóban, az ősi királyi városban Közép-Európa kereszteződésénél Bálint elkezdte fejleszteni a költészet és romantikus szerelem iránti érzékét. 1572-ben, a történelem ködében elveszett indokokból kifolyólag, Bálint édesapja kegyelmet kapott. De a kiűzetés máglyájáról megszabadulva azonnal a politika katlanjába esett. Balassi János egy nemesi családból származó büszke ember volt, aki nehéz időket is átélt már, büszkeségét és megbotránkoztató jellegét fiára ruházta. János amint kegyelmet kapott, azonnal cselszövésekbe kezdett, hiszen elszántan vissza akarta szerezni a régi családi birtokokat Divényben és Kékkőn. Aggódott amiatt, hogy a nemesek szemében túlságosan baráti a viszony közte és a vitatott Erdély új hercegével, Báthory Istvánnal, ezért inkább fiát küldte el a küldetésre. Utasítást kapott, hogy felkelést szervezzen az újonnan megkoronázott Erdély hercege ellen. Bálint, aki időközben szakképzett harcfivá lett, itt még nem volt a legjobb formában. Csakugyan csapdába ejtették még mielőtt a kastélyhoz ért volna Erdélyben. De nem sokáig tartózkodott a tömlöcben, nem sokkal később már a nagyteremben italozott és nőket hódított a herceggel. Bálint szerencséjére a herceg igazán megkedvelte ezt az éles nyelvű, élvezeteket kedvelő rímfaragót: Csak névleges fogoly volt. Bálint gyakorlatilag a Báthory udvar tagjává vált, István herceg háborúval és élvezetekkel teli utazó karavánjának díszvendége lett. István herceg végre talált egy testvért, aki olyan éles eszű és vad volt mint ő.

Egy konstantinápolyi látogatása alatt a török szultán szintén nagyon megkedvelte Bálintot, valószínüleg más okokból kifolyólag. Szerencséjére az erdélyi herceg nem volt hajlandó őt feladni, így együtt utaztak, belevetve magukat a közösen kedvelt dorbézolásba és csata iránti szeretetbe. "Az éhség és szomj a csaták alatt, a nagy hév és kimerültség, ez volt az időtöltésük." - írja Bálint az egyik vitézi énekében ebből az időből. Bálint számára az iszlám és keresztény földek közti határterület az, ahol a férfi megtalálja önmagát, a háború művészetét gyakorolva. A két fiatalember segítségével ostrom indult a gdnaski lengyel kikötőben, amit abban az időben az osztrák császár uralt. Amikor a herceg elhagyta Erdélyt, hogy a lengyel trónra lépjen, Balassi természetesen a kíséretében volt. Édesapja korai halálhírére Balassi hazautazott, hogy átvegye a családfő szerepét, amit úgy tűnt mindenki elfogad. Valószínűleg Bálint gyengeségéből adódik, hogy édesapját követte módszereiben és viselkedésben is, emiatt azonnal átvette az apja által hátrahagyott polgári pereket és viszályokat. A helyzet igazából csak rosszabb lett. Még mindig szakított időt románcokra, melyeket első erotikus verseiben örökített meg. A múzsája, élete szerelme, (majdnem) állandó barátja egész életében, s alkalmi szeretője Losonczy Célia volt. Céliában minden megvolt: külső, ész, birtok, vonzerő, bölcsesség, és nem utolsó sorban: férj. Ráadásul nem is akárki. Ungnád Kristóf, Horvátország kormányzója és Eger várának parancsnoka, annak az erőd városának, mely hősiesen kiállta a törökök ostromát. A viszony kezdetén Bálint féltékeny és birtokló szerető volt, talán azért mert ő maga is értett a csábításhoz. Úgy viselkedett, mint egy reneszánszbeli titkosügynök, gyakran álcát öltve. Lengyel, török, szlovák, erdélyi, potestáns, keresztény, muszlim, zsidó, Habsburg, Báthory, székely, szász, cigány, hajdú - Bálintnak mindegyikhez van egy kis köze, de egyiket sem érzi magáénak. Anyanyelve a magyar, és a klasszikus latin mellett 7 nyelvet beszélt, beleértve az olaszt, németet és törököt. A 20-as éveire, mikor hadnagyként szolgált Egerben, kezdett beleunni a békés életbe és nyugalomba és hogy több mint 50 mérföldnyire él kedvese. Elkezdett hát kocsmákat és rossz hírű helyeket látogatni, majd miután ittasan összeszólalkozott a polgármesterrel és egy kocsmárossal, kiűzették Egerből. Újra visszatért hát a családi kastélyba, csak arra koncentrálva, hogy feleséget találjon, minél kezelhetőbb és gondosabb, annál jobb. 1584 karácsonyán, 30. születésnapja után Balassi Bálint feleségül vette Dobó Krisztinát, másodunokatestvérének gyermekét. Nos, nem volt túl jó ötlet családban maradni. Krisztina bátyja nem volt túl boldog ettől a frigytől és jogi eljárást indított Bálint ellen egyház elleni hűtlenség és vérfertőzés vádja miatt. Bálint, aki sosem foglalt állást egy vallás mellett sem, 2 évvel később megkeresztelkedett. Az egyház azonban rendíthetetlen volt és érvénytelenítették a házasságot, Balassi Jánost, Bálint 2 éves fiúgyermekét pedig házasságon kívülinek nyilvánították. A 16. század egyáltalán nem

kedvezett a törvénytelen gyerekek számára, Bálint vérmessé vált. 2 évvel később a bíróság érvénytelenítette az egyház döntését. De a megaláztatás nehézségei már nyomot hagytak Bálint pszichéjében. Házasságát végre érvényesítették, de ő véget akart neki vetni. Egyik hajnalban elhagyta otthonát lóháton, maga mögött hagyva a fiatal Jánost Krisztina gondozásában. A gyermek sorsát a mai napig homály fedi. Ismét szabadon, Bálint elhatározta, hogy vándorló lovag, szabad úriember és szerencsevadász lesz. Nagyravágyása a határmenti területekre vezette őt: erődök láncolata alakította itt a védővonalat a Királyi Magyarország és a török erők között. Bátorsága és harci erénye ellenére a királyi palota nem fogadta el őt Eger várának kapitányává. Az is elképzelhető, hogy Ungnád Kristóf keze volt a dologban. Szóval egy ideig Bálint a várnagy szolgálatába állt, és a püspöki várban él. Ismétlődő minta alapján, a várnagy felesége menthetetlenül szerelmes lett belé, ami a lendületes Bálintnál szakmai ártalom volt. A következő években bebizonyította magáról, hogy nem más, mint fosztogató feudális báró - az őszinte, istenfélő középosztálybeli emberek felső-Magyarországon gyűlölték és rettegtek tőle, a feleségei viszont istenítették. A várnagy felesége is csinos volt, kinek érdeklődését Bálint nagyon is élvezte, de már kiszemelt egy sokkal értékesebb prédát. A csatában elhunyt Ungnád Kristóf Céliát özvegyül hagyta. Levelekkel és versekkel ostromolta az asszonyt, de ő ellenállt, rendíthetetlen volt. Célia Bálintot találta a tökéletes udvarlónak, szeretőnek és bizalmas barátnak - de ettől még nem volt férj típus. Bálint mélységesen megbántódott. Bosszússágát és csalódottságát egy sorozatnyi gyötrelmes szerelmes versben fejezte ki, amit ma úgy ismerünk mint Célia-versek. Végül az egyre csak súlyosbodó anyagi problémái, vitái és perei Legyelországba űzték őt, ahol pártfogója, Báthory István uralkodott. Bálint leggyönyörűbb verseit Wesselényi Ferenc kastélyában írta Krakkó közelében. A Célia-verseket Wesselény Célia, a báró felesége ihlették. Úgy tűnt a báró elviselte, sőt bátorította Bálint túlzott rajongását ifjú felesége iránt, egy bizonyos pontig. Végül egy incidensre került sor, amit a mai napig homály fed, amellyel a bárónak betelt a pohár és kiadta Bálint útját, ismét. Ebben az időben rejtélyes körülmények között elhunyt Báthory István, régi barátja a messzi Belarussziában. Bálint meggyőződése volt, hogy cselszövés áldozata lett és megmérgezték. Szörnyű lelkiismeret furdalása volt, amiért nem állt Lengyelország királya mellett. Ősszel reményvesztetten visszatért Magyarországra. A helyzet csak rosszabbodott, hiszen ismét képtelen volt elnyerni az udvar kegyelmét, így megfelelő pozíciót sem tudott szerezni, ezért hát az egyre inkább csökkenő bevételét borkereskedőként tartotta szinten. Bálintnak, aki nem értett egyet az uralkodó nemesekkel, de valahol mindig egyenlőnek gondolta magát velük, szégyenteljes véget jelentett kereskedésből megélni.

Végül visszatért arra a helyre, ahol mindig is biztonságban érezte magát: a csatamezőkre. Elfogadott egy megbízást a seregben és hadjáratot indított a törökök ellen. Részt vett a fehér kastély ostromában és a pákozdi csata győzelmébe. Mivel látszólag a jó szerencse mellette állt, még két régi családi birtokot is sikerült visszaszereznie, Divény és Kékkő várát. Még utoljára levelet írt Céliának, de ezeket mar gúnyos hangvétellel. Eldicsekedte, hogy visszaszerezte a Balassi család jó hírét és hírnevét, valamint hogy mennyire bolond volt az asszony, amiért visszautasította őt. De mint tudjuk, a büszkeség mindig a bukás előhírnöke. A legenda szerint az esztergomi ostrom alatt történt, 1594 tavaszán, mikor egy ágyúgolyó mindkét combját elroncsolta. Gyötrelmes, de dicső halál volt ez a csatamezőn: "A katonád voltam Uram és a Te nevedben harcoltam" - Ezek voltak utolsó szavai. Bátor vég ez a csatában, a határterületeken szolgáló élet dicső kimenetele: vagy mégsem?

A szerzőről Scott Alexander Young a Pirani vadmacskák szerzője, mely fiatal felnőttek számára készült könyvet ebben az évben adták ki az USA-ban. A Max éjféli filmjei című 26 részből álló TV-sorozat alkotója, mely a Sony televízió gondozásában készült. Scott sikeres szabadúszó forgatókönyvíró, aki többek között a Krez Films-szel működik együtt Emil Goodman, Henry Waltz című filmjének forgatókönyvén. Scott magyarországi lakós, de a messzi Új-Zélandon született. Scott csodálja Magyarország és Közép - Európa történelmét. Balassi Bálint történetét, azaz a 16. századi Magyarországon játszódó Trónok harcát pedig egyenesen elragadónak találja, nem is tudja semmihez sem hasonlítani a történelem vagy fantázia műfajában. Az ő kis saját fantázia világában magát is vitézi költőnek tartja.