Külgazdasági politika és piacfejlesztés 2) Gazdasági nyitottság ↔ Visszarendeződés

a nemzetközi kereskedelemben ?

Dr. Kruppa Éva

Főiskolai tanár

2012

Az előadás célja

● Bemutatni, hogy mit értünk a nyitottság fogalmán a nemzetközi kereskedelemmel összefüggésben Kereskedelempolitika fogalma

● Kereskedelmi irányzatok alakulása Történelmi Jelenkori

● Hogyan hatott a nemzetközi pénzügyi válság a nemzetközi kereskedelemre Visszarendeződés - protekcionizmus erősödése ?

2

● Nemzetközi kereskedelem – nyitottsága Fogalma

3

Világkereskedelem szabadsága?

● Szabadkereskedelem elfogadott Nemzetközi szabályok védik A protekcionizmus mégis erősödik› USA-ban is!

● 2008-2009-es pénzügyi válság Bankmentő csomagok állami eladósodás

Hitelválság, bizalomhiány Autóipar támogatása – több országban: protekcionizmus

4

Nemzetközi kereskedelem jelentősége

● Nemzetgazdaságokat összekapcsoló rendszer - nemzetközi integráció

● Harc a nemzetközi munkamegosztásban elérhető előnyökért

● Jelentősége már a 15. sz., az eredeti tőkefelhalmozódás korától nyomon követhető Napjainkra: állami gazdaságpolitika része

5

Kereskedelempolitika

Gyűjtőfogalom:

a)Tervgazdaság: bel-, külkereskedelem

b) Piacgazdaság: Nincs belker. (versenypolitika), kKülkereskedelem

c)Regionális kereskedelempolitika (nemzetközi integráció)

d) Nemzetközi kereskedelempolitika (államok közötti multilaterális megállapodás –

GATT,WTO6

Külkereskedelmi politika = kereskedelempolitika

Piacgazdaságban a gazdaságpolitika által meghatározott és a külpolitika által befolyásolt

célok, elvek, ezek megvalósítását szolgáló eszközök, intézmények, összessége, rendszere.

Kereskedelempolitika: vámhatáron áthaladó áru – és szolgáltatásforgalom + tőkeáramlás szabályozása

az állam által meghatározott célok érdekében:• Termelői érdek• Fogyasztói érdek• Állami érdek

7

Kereskedelempolitikai irányzatok

● Gazdasági fejlődés feltétele a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel

● Kereskedelempolitikai irányzatok: állami intervenciótól függően Szabadkereskedelem Protekcionizmus

8

Protekcionizmus

Kereskedelempolitikai irányzat

Ideológiai háttere: nacionalizmus

Célja: hazai termelők védelme hazai és külföldi piacokon,

Olyan előnyök biztosítása, melyeket az állam beavatkozása nélkül nem érnének el

Nem autarkia!

9

Miért kell protekcionizmus?

Hagyományos érvek

● Jól működő iparágak fenntartása

● Csúcstech. támogatása● Hátrányos ágazatok

támogatása ● Nemzetbiztonsági,

honvédelmi szempontok

Nem hagyományos érvek

● Tartós kereskedelmi egyensúlyhiány

● Árfolyamváltozások - fizetési mérleg hiány

● Szociális cél: munkavállalók védelme

● Más országok kevésbé szigorú szabályozása

● Más országok tisztességtelen kereskedelem

● Stratégiai szempontok 10

Protekcionizmus eszközei (általában)

Kereskedelempolitika eszközei –támogatás, korlátozás céljából Vámok Nem vámjellegű eszközök› Mennyiségi korlátozás› Szubvenció› Kormány-megrendelések› Ker. technikai akadályok ….

Árfolyam

11

12

Kereskedelmi irányzatok alakulása Történelmi Jelenkori

Kereskedelempolitika irányzatai különböző történelmi időszakban

●Történelmi vonatkozásai Merkantilizmus Fiziokraták

●A nemzetközi kereskedelem nyitottságának általános tendenciája Mérése

13

Szabadkereskedelem és protekcionizmus Termékexport/ GDP arány (1990-es árakon) %

Ország, régió

1870 1913 1929 1950 1973 1998

Ny-E 8,8 14,1 - 8,7 18,7 35,8

Franciao. 4,9 7,8 8,6 7,6 15,2 28,7

Hollandia 17,4 17,3 17,2 12,2 40,7 61,2

K-E és a volt SzU

1,6 2,5 - 2,1 6,2 13,2

Ázsia 13,9 10,8 - 14,1 22,0 27,1

Japán 0,2 2,4 3,5 2, 2 7,7 13,4

Kína 0,7 1,7 1,8 2,6 1,5 4,9

USA 2,5 3,7 3,6 3,0 4,9 10,1

Világ 4,6 7,9 9,0 5,5 10,5 17,2

14Forrás: Gács János (2007): A globalizáció számokban. I. Közgazdasági Szemle, LIV. évf. október, 882. o. A Szerző Maddison számításait idézi.

Nyitottság folyamataMi van az adatok mögött?

●Milyen kérdésre kaphatunk választ? Mennyire nyitott a világ -, a nemzetközi

régiók -, az országok kereskedelme az adott időszakban és években

Hogyan alakult az országok kereskedelemi nyitottsága, integrációja …… ?

●Mérése: Termékexport/ GDP Változatlan áron

15

Gazdaságtörténeti szakaszok a táblázat alapján

● Különböző szakaszok, részben szakaszhatárok 1870 - 1913 1913-1929 1929- 1950 1950-1973 1973-1998

16

Főbb tendenciák, jellemző vonások

● 19. sz. utolsó harmada – I. vh.: Nemzetközi kereskedelem nyitása, liberalizáció

● I. vh. – világgazdasági válság kezdete, 1929 Tovább folytatódik a liberalizáció

● 1929 – II. világháború és utáni felépülésig Protekcionizmus, bezárkózás

17

Főbb tendenciák, jellemző vonások

● 1950. II. világháború utáni felépüléstől – 1973., az első nemzetközi olajválságig Nyitás első hulláma

● 1973-tól -1989 1970-es évek megtorpanása - új

protekcionizmus?

● 1989. világkapitalizmus „re”integrációja Nyitás újabb hulláma, Kelet- közép Európa

„reintegrációja” a világgazdaságba18

Kereskedelem a II. világháború után

● GATT – 1947 Világkereskedelem liberalizációja

● 1970-es, 80-as évek Új protekcionizmus: önkéntes exportkorlátozás

– VER (voluntary export restriction)

● Gazdasági válság → protekcionizmust erősíti

● A fejlődés nem egyenes vonalú

19

Szabadkereskedelem ↔ protekcionizmus

●Mind a két irányzat a nemzetközi piacok szerves eleme Minden korszakban, gazdaságtörténeti periódusban

együtt vannak jelen

●Összességében a világ nyitottabb lett ●Melyik domináns

Világgazdaság helyzete Országok helyzete › Kis – vagy nagy ország› Fejlődő- vagy fejlett ország

20

Kereskedelem nyitottsága és mérésének problémái

● Kereskedelmi nyitottság Főbb mutatók: Export/GDP; import/ GDP;

●Mérés problémái Folyó áron GDP – folyó áron, vásárlóerő paritása

● Kereskedelem fő összetevői Áruforgalom Szolgáltatások

21

Mire használhatók az adatok?

● Nyitottság, zártság Megállapítására› Adott ország › Más országhoz viszonyítva

Változására › Adott ország saját magához viszonyítva › Más országhoz viszonyítva

22

Országok sorrendje és a külkereskedelmi nyitottság

● Egyszerű mutató Más országokhoz hasonlítva Időbeni összehasonlítás

● Összetett mutatók alapján Külkereskedelmi potenciál kihasználása (gravitációs

modell szerint) Kereskedelem/GDP vásárlóerő-paritáson Kereskedelem/GDP folyó árfolyamon

● Értékelés: nyitott vagy nem nyitott?

23

A külkereskedelmi nyitottság az EU régi és új tagországaiban

[Termékexport+termékimport/2]/GDP

1991-1995 1996-2000 2000-2004

Belgium 64,8 68,6 76,9

Hollandia 46,7 50,7 53,9

Ausztria 29,8 31,5 36,6

Finnország 27,6 32,0 31,2

Németország 25,8 26,0 28,7

Szlovákia 16,5 20,0 28,1

Magyarország 12,9 20,2 27,6

Csehország 14,6 18,3 26,7

EU-14 29,7 31,7 32,6

EU -8+2 14,1 18,0 22,7

Forrás: Gács János (2007): A globalizáció számokban. I. .. Közgazdasági Szemle, LIV. évf. október, 883. o. A Szerző saját számításai24

Külkereskedelmi nyitottság Termékkereskedelem, GDP folyó áras és

vásárlóerő-paritásos adataival

Forrás: Gács János (2007): A globalizáció számokban. I. .. Közgazdasági Szemle, LIV. évf. október, 883. o. A Szerző saját számításai alapján, a WDI (2006) adatbázisán

25

H –folyó áron

H –ppp

26

Hogyan hatott a nemzetközi pénzügyi válság a nemzetközi kereskedelemre

Visszarendeződés - protekcionizmus erősödése ?

Nemzetközi kereskedelem 2000-2011

27

Nemzetközi áru-és szolgáltatások kereskedelmének változása (volumen adatok)

2008 2009 2010 2011

Imp. Exp. Imp. Exp. Imp. Exp. Imp. Exp.

Fejlett 0,4 1,9 -12,7 -12,4 10,1 11,0 5,2 6,0

Fejlődő 9,0 4,6 -8,2 -7,8 14,3 11,9 9,9 9,1

Forrás: IMF World Economic Outlook , Oct. 2010

28

Nemzetközi kereskedelem és a válság

● Kereskedelmet akadályozó gazdaságpolitikai eszközök és mérésük

●Mérése – összetett ● Azt számítják, hogy az alkalmazott eszközök

milyen mértékű vámegyenértéknek felelnek meg

● Nemzetközi szervezetek különböző mutatói WTO, UNCTAD, IMF, Világbank,

29

Kereskedelmet akadályozó intézkedések napjainkban

VÁMOK

● Jelentőségük fokozatosan csökkent

● Jelen válságban nem játszanak szerepet

NEM TARIFÁLIS ESZKÖZÖK (NTM)*

„Határon túli” szabályozás pl. Technikai jellegű

› TBT = technical barriers to trade

Egészségügyi és növény-egészségügyi › SPS= sanitary and

phytosanitary measures

Szolgáltatások nemzeti szabályozása

30*NTM (non-tariff measures )

Kereskedelemi intézkedések csoportosítása

●WTO csoportosítás Közvetlenül az importot érintő intézkedések Közvetlenül az exportot érintő intézkedések Termelést és kereskedelmet érintő intézkedések

● UNCTAD felsorolás (Az előadás anyaga végén található)

31

WTO: kereskedelmi eszközök csoportosítása

i. Vámeljárás

ii. Vámok, más adók és járulékok

iii. Vámérték meghatározása

iv. Fuvarozás előtti ellenőrzés

v. Származási bizonyítvány

vi. Importtilalom , kvóta és engedély

vii. Anti-dömping, értékkiegyenlítő vám

viii. Kormányzati közbeszerzés

ix. Állami kereskedelmi vállalatok

x. Egyéb intézkedések

i. Eljárások

ii. Export adó

iii. Export-korlátozó

iv. Export szubvenció

v. Exportot segítő

vi. Speciális gazdasági zóna

32

Közvetlenül az importot érintő intézkedések

Közvetlenül az exportot érintő intézkedések

WTO: kereskedelmi eszközök csoportosítása

Termelést és kereskedelmet érintő intézkedések

33

i. Szabályozási keretii. Technikai jellegű (TBT)iii. Egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS)iv. Kereskedelmi vonatkozású szellemei

tulajdonjog

A fenti csoportosítások forrása: WTO Report, 2012, p.99

Milyen okokból alkalmazzák a nem tarifális (NTM) eszközöket?

● Közcélok protekcionizmus Nehéz a hatását megkülönböztetni Nem átláthatók (vámokhoz képest)

● Piaci problémák kezelése Vámok helyett

● Nemzetközi kereskedelmi szerződésekben megjelennekSzabályozásuk kérdése aktuális

34

35

Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések (SPS) és az országok száma

Forrás: WTO REPORT, 2012, p. 106

Technikai jellegű intézkedések (TBT) és országok száma

36

Nem tarifális jellegű intézkedések, az USA és az EU exportőrei esetében,

%, 2009

37

Nem vámjellegű eszközök költségeiA nem vámjellegű intézkedések költségei, vámegyenérték %-ában

Ágazat EU-ban felmerülő költségek

USA-ban felmerülő költségek

Vegyipari termékek 23,9 21,0

Gyógyszerek 15,3 9,5

Kozmetikumok 34,6 32,4

Irodai–és kommunikációs berendezések

19,1 22,9

Gépjárművek 25,5 26,8

Repüléstechnika 18,8 19,1

Élelmiszeripar és italgyártás 56,8 73,3

Forrás: Kereskedelem, növekedés és globális ügyek. Európai Bizottság, COM, (2010) 612, 3. táblázat Vámegyenérték: A nem vámjellegű szabályozási intézkedések itt feltüntetett vámegyenértékeit iparpolitikai felmérésekből ökonometriai módszerekkel számolták ki. 38

Akadályok méréseVilágbank mutatói

● Kereskedelemkorlátozottságának indexe Trade Restrictiveness Index – TRI Reáljövedelemre vonatkozó

● Átfogó kereskedelemkorlátozottsági Index Overall Trade Restrictiveness Index – OTRI Importra vonatkozó

● Piachoz való hozzáférés átfogó kereskedelem-korlátozottsági Index Market Access Overall Trade Restrictiveness Index – MA-OTRI Exportra vonatkozik

39

Szolgáltatások nyitottsága

● Szolgáltatások: vegyes tevékenységek összessége Tevékenység és „felhasználása”, elfogyasztása időben

egybeesik Sok szolgáltatás lokális jellegű – más tényezők pl.

tőkeáramlás

● Feltételezés a globalizáció további fejlődése a szolgáltatások

nyitottságától függ

● Szolgáltatások nyitottságának mérése Szolgáltatásexport/GDP Szolgáltatásimport/GDP

40

Szolgáltatások külkereskedelemének nyitottsága

[Szolgáltatásexport+szolgáltatásimport/2]/GDP

1991-1995 1996-2000 2001-2004

Írország 11,1 19,4 29,9

Ciprus 17,5 19,1 20,2

Hollandia 12,2 11,8 12,3

Németország 5,5 5,7 6,2

Magyarország 3,4 4,2 5,3

Csehország 4,0 4,5 4,1

EU-14 8,3 9,0 10,7

EU – 8+2 3,3 4,4 4,7

Forrás: Gács János (2007): A globalizáció számokban. I. .. Közgazdasági Szemle, LIV. évf. október, 899. o. A Szerző saját számításai WDI 2006. adatbázisán . 41

Visszarendeződött-e a kereskedelem a válság hatására?

● Protekcionizmus vált-e a jellemzővé a nemzetközi gazdasági válság hatására 2008 után? Indokolja válaszát! Használja fel az előadás

adatait, grafikonjaiból levonható következtetéseket!

42

● Példa: Gazdaságpolitika és külgazdaság összefüggése – Magyarország

43

Makrogazdasági kilátások

2008 mrd HUF

2008 2009 2010 2011 2012

változás %-ban

GDP előző évi áron

25571,7 0,6 -6,7 -0,3 3,7 3,8

GDP folyó áron

26543,3 4,5 -2,3 2,0 5,6 6,5

Forrás: Magyarország. Aktualizált konvergencia programja, 2009-2012., 1.táblázat, 60. oldal

44

A növekedés összetevői(előző évi áron)

2008 mrd HUF

2008 2009 2010 2011 2012

Háztartások fogyasztása

13 186,9 -0,5 -8,0 -2,5 3,0 2,8

Közösségi fogyasztás

5 732,3 -0,8 -1,1 -0,8 0,3 0,2

Bruttó állóeszköz felhalmozás

5 404,2 0,4 -7,1 1,1 7,0 6,9

Termékek és szolgáltatások exportja

21 580,2 5,6 -10,1 5,5 9,2 9,5

Termékek és szolgáltatások importja

21 190,2 5,7 -16,1 4,5 9,2 9,5

Forrás: Magyarország. Aktualizált konvergencia programja, 2009-2012., 1.táblázat, 60. oldal

45

UNCTAD: Nem tarifális (vámjellegű) eszközök

A. Egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS)

B. Technikai jellegű (TBT)

C. Fuvarozás előtti ellenőrzés és formaságok

D. Árellenőrzés

E. Licence, kvóták, tilalmak és más mennyiségi

F. Járulékok, adók és más para-tarifális

G. Pénzügyi

H. Versenyellenes intézkedések

46

UNCTAD: Nem tarifális (vámjellegű) eszközök

I. Kereskedelmet érintő beruházási eszközök

J. Értékesítés korlátozása

K. Értékesítés utáni szolgáltatás korlátozása

L. Támogatások (kivéve export-szubvenciót)

M. Kormányzati közbeszerzési korlátozás

N. Szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó

O. Eredetigazolás/származási bizonyítvány

P. Exportra vonatkozó intézkedések 47

Forrás

● Gács János (2007): A globalizáció számokban. I. . Közgazdasági Szemle, LIV. évf. október, (876-902 o.)

● Gács János (2007): A globalizáció számokban. II. . Közgazdasági Szemle, LIV. évf. november, (960-973. o.)

● TRADE AND DEVELOPMENT REPORT, 2011, UNCTAD, Geneva

● World Investment Report 2011, Overview, UNCTAD, June, 2011

48

●WTO Report, 2012

Trade and public policies: A closer look at non-

Website: www.wto.orgtariff measures in the 21st century

49

Köszönöm a figyelmet!

50