MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Egyetemek és vállalatok együttműködése

a kutatásban és fejlesztésbenBarta Györgyi

MTA Regionális Kutatások Központjabarta@rkkmta.hu

MRTT VIII. Vándorgyűlése, Debrecen 2010. november 18-19.

2

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A nyitott innovációs rendszer felé: A vállalati innováció és a felsőoktatás átalakulása

A vállalati innováció átalakulása:• Nagyvállalaton belüli kutatás, kutatási eredmények

vásárlása (19. század)• Partnerek (egyetemek, beszállítók) bevonása (20. század

közepétől)• Globalizálódás a K+F terén: főszereplők a multinacionális

vállalatok (stratégiai K+F a székhelyeken, később kihelyezésük fejlett, majd fejlődő országokba)

• Innovációs hálózatok kialakulása;

3

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A nyitott innovációs rendszer felé: A vállalati innováció és a felsőoktatás átalakulása

Kibővülnek az egyetemek feladatai:• Új ismeretek forrásai• Tudás előállítása: képzés magas szinten• Az egyetem a tudásgazdaság szereplőjévé válik.

Modellváltás a felsőoktatásban: képzési rendszerben gazdasági feladatok (K+F eredmények értékesíthetősége, együttműködés a vállalatokkal, K+F mint szolgáltatás)

4

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A nyitott innovációs rendszer felé: az állam bekapcsolódása

Hármas csavarvonal (triple helix) modell:• A gazdaság – egyetemek – kormányzat

együttműködése• A gazdaság legfontosabb szereplői a

multinacionális vállalatok• A rendszer nemzetközivé válik

5

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az egyetemi – vállalati kapcsolatok típusai (Inzelt A. nyomán)

Egyének között: • Megbeszélések, előadások, szakmai találkozók, konferenciák,Egyének és intézmények között:• Szakértői megbízások, egyetemi továbbképzés, szervezett PhD

kurzusok, egyetemi szabadalmak rendszeres vásárlása, Intézmények között:• egyetemi, vállalati berendezések használata, vállalatok beruházásai

egyetemeken, egyetemi-vállalati közös szabadalmak, • Közös együttműködések, kutatások (esetleg állami támogatással),-----------------------------• Diplomások mobilitása az egyetemek és a vállalatok között,• Tudásáramlás a kipörgetett cégek révén

6

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Egyetemi – vállalati kapcsolatok Magyarországon: a rendszerváltozás hatása

• Egyetemi-vállalati kapcsolatok a szocializmus idején (innovativitás hiánya, az egyetemek a vállalati fejlesztésben, ill. termelésben vettek részt)

• A kapcsolatok megszűntek a nagyvállalatok eltűnésével.

• Új kapcsolatok kiépítése nehéz és időigényes

7

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Egyetemi – vállalati kapcsolatok Magyarországon: az egyetemek új potenciális vállalati partnerei

Dualitás az innovatív vállalati struktúrában:• Méretstruktúra: nagyvállalatok előnyben• Ágazatok szerint: vegyipar (gyógyszeripar),

elektronikai ipar, közúti jármű gyártása, információ, kommunikáció, pénzügyi tevékenység

• Tulajdon szerint: azok az ágazatok, ahol a külföldi tulajdoni arány magasabb

Az egyetemek számára meghatározóak a külföldi nagyvállalatokhoz fűződő kapcsolatok

8

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az innovatív vállalatok aránya a vállalatok mérete szerint Magyarországon, 2008 (KSH)

9

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Innovatív vállalatok a feldolgozóiparban, Magyarországon, 2008.

Innovatív ágazatok Innovatív vállalkozá-sok aránya (%)

Feldolgozó-ipar terme-lési értéké-ből (%)

Külföldi tulajdon aránya (1998) %

Dohányipar 50,0 - 93,3 Kokszgyártás, kőolaj feldolgozás 60,0 6,5 Vegyianyag, termék gyártása 45,2 4,4 Gyógyszergyártás 70,0 3,5

54,8

Számítógép, elektronikai termékek 42,0 20,9 74,3 Közúti jármű gyártása 40,8 18,8 72,0 Feldolgozóipar 21,6 100,0 56,8 Megjegyzés: (1) jegyzett tőkéből Forrás: KSH Stat. tükör 2010. július

10

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Vállalkozások K+F finanszírozása ágazatok szerint Magyarországon, 2007

Ágazatok Külföldi Hazai Összes Gyógyszeripar 23,9 17,1 22,3 Információtechnológia 0,5 8,4 2,3 Autóipar 48,3 0,9 37,2 Elektronika 2,9 4,8 3,4 4 ágazat együtt 75,6 31,2 65,2 Egyéb ágazatok 24,4 68,8 34,8 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: Inzelt, Közgazdasági Szemle, 2010. május, p. 440.

11

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Egyetemi – vállalati kapcsolatok Magyarországon: lassan változó egyetemek

Az egyetemek rákényszerülnek a vállalati kapcsolatok kiépítésére. Ezt a politika is támogatja.

Az egyetemi-vállalati kapcsolatok kiépítését lassítja:• Az egyetemek lassú átalakulása, tehetetlensége• Az egyetemi kínálat és a vállalati kereslet eltérései• Az egyetemektől megkívánt tudásszint nem megfelelő• Jogi helyzet (állami – magánérdekek ellentmondásai)• Egyenlőtlen gazdasági, pénzügyi helyzet• Egyetemi, ill. vállalati érdektelenség• Bizalmatlanság

12

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A felsőoktatás K+F-ráfordítás forrásaiban növekszik a vállalkozások aránya

Ráfordítások forrásai 1995 2000 2007 Kormányzati szféra 89,8 85,8 76,8 Magyarországon működő vállalkozások 2,1 5,7 13,7 Nonprofit - 1,0 1,8 Külföldi forrás 3,8 5,4 7,7 Egyéb 4,3 - - Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: Inzelt A.: Közgazdasági Szemle, 2010. május p. 442.

13

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Tapasztalatok az egyetemi – vállalati kapcsolatokról a kevésbé fejlett országokban

A fogadó környezet jellegzetességei: szegényes innovatív környezet, de bőséges, olcsó, képzett munkaerő. A helyi egyetemek tudásszintje gyakran alacsonyabb, mint a nagyvállalaté.

A letelepülő külföldi nagyvállalatok – leányvállalatok, sokszor a hanyatló ágazatokban.

Az egyetem-vállalat kapcsolatára jellemző:• A vállalatok nem az új tudást keresik, hanem az elérhető tudást• Visszaáramló ismeretek a vállalatoktól az egyetemekre,• Alapcél: a vállalati munkaerő kinevelése az egyetemeken• Nem jellemző a közös kutatás, az egyetemek részvétele nem a

kutatásban, hanem a fejlesztésben

14

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A témához fűződő legújabb kutatások az RKK-ban (Budapesti Osztályán)

• Locomotive projekt (FP6, 2005-2007). 8 EU tagországban a multinacionális vállalatok K+F tevékenysége;

• Ennek magyarországi folytatása (jelenlegi OTKA kutatás, 2007-2011): a külföldi K+F egységek kihelyezett tevékenysége;

• Budapesti Pólus Program – 2008 (egyetemek, kutató intézetek – vállalatok - önkormányzat együttműködése);

• Egyetem-vállalati kapcsolatok tartóssága (most futó OTKA kutatás);

15

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Egyetemek és vállalatok közötti kapcsolatok tartóssága (OTKA kutatás első eredményei)

• A kutatás az egyetem-vállalat K+F kapcsolatainak utóéletét tanulmányozza, azt, hogy jelentős K+F kooperációs projektek lezárulása után továbbélnek-e a szakmai kapcsolatok?

• 79 interjúban a 2008-ban lezárult KKK és RET programok előtti, alatti és utáni kapcsolatok jellegét vizsgáltuk a győri, szegedi és miskolci egyetemeken.

• Az „OTKA csapat”: Dőry Tibor és Csizmadia Zoltán (Győr), Deák Csaba és Kiss Anett (Miskolc), Lengyel Balázs (Szeged).

16

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A kutatás első eredményei:

• Az egyetemek és vállalatok közötti (projekt utáni) kapcsolatra az egyszerűbb formák jellemzők.

• Az egyetemek között jelentősek a különbségek a kooperáció létrehozását és fennmaradását illetően.

• A kooperációban elég élesen elkülönülnek a belföldi és külföldi kapcsolatok.

• A projektek lezárulása után a kapcsolatok intenzívebbé váltak.

17

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Az egyetemek közötti különbségek

Teljes minta Kiugró eltérések az átlagtól Győr Miskolc Szeged Munkacsoport mérete

5-10 fős 54%

3-5 fős 69%

20 fő fölött 12%

Munkakapcsolat

Több mint 50%-kal 22,6%

10%-nál kevesebbel 87%

10-50%-kal 59%

18

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

Mire helyezne hangsúlyt, ha most kezdődne az együttműködés?

A 3 legtöbb említés,% – a kérdőívek alapján, 2009.

Teljes minta

Győr Miskolc Szeged Szempontok

Szakmai ismeretek bővítése 64% Kapcsolati háló bővülése 38% Kifejlesztett új termék, eljárás 47% 64% 59% Új projektek generálása 38% 45% 65% Közös publikáció(k) Nemzetközi kapcsolatok bővülése

44% 61% 53%

Bejelentett szabadalom 52%