kedves tanulÓk! kedves kollÉgÁk És szÜlŐk! · 3 kedves tanulÓk! kedves kollÉgÁk És...
TRANSCRIPT
3
KEDVES TANULÓK! KEDVES KOLLÉGÁK ÉS SZÜLŐK!
A 7. évfolyamos Énekeskönyvünk az 5. és 6. osztályos hagyományokat folytatja. Legfon-tosabb célunk továbbra is az, hogy megmutassuk: a zene világa végtelen felfedezni való csodát rejt. Induljatok el és keressetek, hallgassatok szép, klasszikusnak számító és mo-dern műveket! Főként énekeljetek, játsszatok hangszeren, mert a muzsika csodája akkor érinthet meg igazán benneteket, ha részt vesztek az alkotásban!Könyvünket a hat, nyolc és tizenkét évfolyamos iskolák 7. osztályba lépő diákjainak ajánl-juk. Az Énekeskönyv továbbra is kétszintű munkához készült, a tehetséggondozó oldala-kat háttérszínnel jelöltük.Az idei évben is megajándékozunk benneteket egy népzenei CD-vel, amely nem csak segíti a népdalok tanulását, de hangulatot is teremt azok előadásához. Javasoljuk, hogy a műzenei szemelvényeket a világháló segítségével is hallgassátok!
Kellemes „utazást” kívánunk az ének-zene birodalmában: a szerzők és a kiadó!
Az előző év tankönyvéhez hasonlóan néhány órát most is két szinten fogalmaztunk meg. Az általános zenei műveltséget megalapozó oldalak anyagának hátterét nem színeztük, de a tehetséggondozó, illetve a heti egy órás alapképzési szintet meghaladót igen.
Könyvünkben az alábbi jelölések a felkészülésben és a tanulásszervezésben segítenek.
Füzetben dolgozz!
Páros munka
Csoportmunka
Rögtönözzetek!
Zenehallgatás
Házi feladat
Az idegen szavak, a népies és tájnyelvi szavak magyarázata, valamint a zenei szakkifejezé-sek értelmezése a könyv végén található. A könyvben [ ] zárójelben találhatók az idegen szavak kiejtése.
Ismétlő, kedvcsináló dalok címei
Az előző években szerzett ismeretek felelevenítése
Kérdések és feladatok
Érdekességek, kiegészítő ismeretek
EMLÉ
KEZ
TETŐ
4
NÉPDALOK
MŰDALOK
KÁNONOK KÁNONKÉNT ÉNEKELHETŐ NÉPDALOK
Kelj fel, juhász, ne aludjál Madárka, madárkaErdő, erdő, de magos a teteje Hej, Dunáról fúj a szélBéreslegény, jól megrakd a szekeredÁltal mennék én a Tiszán, ladikonGerencséri utcaÉrik a ropogós cseresznyeÉrik a szőlő, hajlik a vessző
J. Haydn: Szerenád L. van Beethoven: Urián földkörüli utazásaL. van Beethoven: A tarisznyás fi ú dalaW. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után
Édes rózsám, szívem kedvese (Ungaresca – Magyar tánc)
Komáromi kisleányPál, Kata, Péter jó reggelt!Nyit már a gyöngyvirág – német kánonKispiricsi faluvégén
Népdalgyűjtés
Bécsi klasszika
Polifon szerkesztés
A kánon görög eredetű szó. Nézzetek utána, mi a szó jelentése a zenében, illetve az egyházi szóhasználatban!
Beszéljétek meg, mi a különbség a nép- és a műdalok között!
MŰFAJOK VILÁGA
6
EMLÉ
KEZ
TETŐ
N
ÉPD
ALO
K
A RÉGI ÉS AZ ÚJ STÍLUS
Válogassátok szét a tankönyv 4. oldalán szereplő népdalokat stílusuk szerint!
Régi (ősi) stílus jellemzői • ereszkedő dallamvonal• jellemzi a kvintváltás• gyakran pentaton hangkészlet• rövid sorok, kis szótagszám
Új stílus jellemzői • kupolás dallamvonal• visszatérő sorszerkezet • általában hétfokú hangkészlet• magas szótagszám
Weöres Sándor: Újesztendő
Újesztendő küszöbéthó fedi,örökzöldjét zivatartépkedi.
Újesztendő fut tovább:fény-özön,virágnyitó kikeletránk köszön.
Aztán az év közepe,nyár heve,megérik a gabonasűrűje.
Túl az esztendő felénitt az ősz,piros, kék gyümölcs virít,lomb esőz.
Túlsó küszöbét megintfedi hó.Ha nem töltöd hasztalan,az a jó.
• Rögtönözzetek dallamot a versre d-r-m-f-s hangkészlettel!• Mely népszokásokat idézik, és melyik hónaphoz tartoznak az alább felsorolt dalok?
Adjon az Úristen ennek a gazdának; Három éjjel, három nap; Csordapásztorok; Gergely-járás.
MŰZENE
CUNCTIPOTENS GENITOR DEUS, OMNI CREATOR, ELEISON![kunktipotensz genitor deusz, omni kreátor, elejszon]
THOMAS MORLEY1: TI ÉDES MÁJUSFÉNYEK
1 tomasz morlí
EMLÉ
KEZ
TETŐ
K
ÖZ
ÉPK
OR
, REN
ESZ
ÁN
SZ
Kövecses út mellett; Laudate Dominum omnes gentes
7
• Melyik történelmi korszakot idézi az iniciálé?• Ki volt I. (Nagy Szent) Gergely pápa, és milyen
legenda fűződik nevéhez?
Gregorián
Cunc
l,
l,
ti
l,
- po
s,
- tens
l,
- ge
d
ni
t,
- tor
l,
- De
s,
us,
l,
-
om
l,
ni
s,
- cre
f,
a
r,
- tor,
m,
-
e
m,
s, l,
le
r,
- i
f,
- son!
r,
-
Szövegfordítás: Mindenható Isten, mindenek Teremtője, könyörülj rajtunk!
• Szólaltassátok meg (tanári segítséggel) két szólamban is a középkori dallamot!
• Idézzétek fel, kik voltak a trubadúrok! Mi volt a kedvelt hangszerük?
• Énekeljétek el a Hajnalnótát csörgő-dobbal kísért ritmus-osztinátóval!
d
Ti
d
é
d
des-
r
má
r
jus-
m
fé-
m
nyek,-
d
a
m
szív
r
ben-
m
új
fi
dal
s
éb
s
red,-
r
fa
m
la-
f
la-
f
la-
m
la-
d
la-
r
la
t,
la-
s,
la-
s
fa
f
la-
m
la
f
la-
r
la-
r
la-
d
la.-
m
A
r
tar
s
ka-
s
ré
fi
ten-
s
már
r
a
f
sok
f
pár
m
tán
m
cot-
r
jár,
s
fa
f
la-
m
la-
d
la-
s
la-
s,
la-
l,
la-
t,
la-
d
la-
r
la-
m
la-
f
la-
m
fa
f
la-
m
la-
r
la-
d
la.-
Reneszánsz, homofon-polifon szerkesztésmód, mise, motetta, madrigál
8
EMLÉ
KEZ
TETŐ
B
AR
OK
K J. B. LULLY: AZ ÚRHATNÁM POLGÁR BALETTA TÖRÖK SZERTARTÁS– Zenehallgatás –
J. S. BACH: III. BRANDENBURGI VERSENY, BWV 1048 3. TÉTEL
Concerto, concerto grosso
Filmajánló: Minden reggel Az 1991-ben készült francia fi lmben Lully és más barokk zeneszerzők műveiből hall-hattok részleteket. A történet kitalált, ám a történelmi helyzet hiteles.
Bach 1719 táján került kapcsolatba Christian Ludwig brandenburgi őrgróff al, aki lelkes zenebarát volt. Hat zenekari versenyművet küldött az őrgrófnak egy hangzatos levél kí-séretében. Közülük a legismertebb a III. (G-dúr), melyet vonószenekarra írt. Az első tétel gyors, szinte egyetlen dallam- és ritmusképlet kibontása:
Az utolsó tétel (3.) 12/8-os metrumú, sodró lendületű táncos zárás.
• J. B. Lully: Az úrhatnám polgár – rész-letek
• Korábbi tanulmányaitok alapján idéz-zétek fel a Napkirály udvarának életét, a Versailles-i [verszáji] kastély pompáját!
d' t d' s f s d' t d' m r m
d t, d s, d t, d s, d f t, m l, r (= s) d t,
d s, d t, d s, d f t, m l, r s,
Jean Baptiste Lully [zsan bátiszt lülli] műve énekes-táncos udvari komédia, melyben több művé-szeti ág is találkozik: zene, tánc, színjátszás (polgári, udvari és vásári). A történet alapját Molière [molier] azonos című vígjátéka adja. „A mű valós történeti magja, hogy 1669-ben a francia udvar hatalmas pompával fogadta az Oszmán Birodalom első európai küldöttét abban a hitben, hogy a nagy török uralkodó egyik fontos nagykövetéről van szó. A ceremónia és a szultán levelének elolvasása után azonban fény derült rá, hogy a küldött, Soliman Aga csak egyszerű megbízott, a fényűző ünneplés így nevetséges véget ért. A Napkirály azonban a kínos ünneplést a színháztörté-net egyik legnagyobb komédiájában örökíttette meg, a művet udvari művészeitől, Molière-től és Lullytől rendelte meg.” Forrás: www.litera.hu
A NÉPZENE VILÁGA
10
ÉLET
KÉP
KODÁLY ZOLTÁN: KÁLLAI KETTŐSFELÜLRŐL FÚJ AZ ŐSZI SZÉL
– Hallás után –
Megrakják a tüzet; Béreslegény
Egy legenda szerint az 1800-as években volt egy mókája a várvédő katonáknak. Ha elfogtak egy törököt vagy egy osztrákot, akkor úgy mókáztak, hogy összekötötték a két foglyot egymásnak háttal és aztán elkezdtek muzsikálni, majd rájuk parancsoltak, hogy táncoljanak. Hát persze, hogy ügyetlenül táncoltak egymáshoz kötözve háttal. Ezt az ugrabugrálást úgy nevezték, hogy kállai kettős. „Ha így viselkedsz, eljárod még te is a kállai kettőst!” – mondják ma is a csintalan gyerekek-nek. A vár lebontása után ez a lépegetés megmaradt a dalhoz tartozó férfi -nő páros táncában. Forrás: Magyar Rádió Online, 2004
Tempo giustoFe
r'
1. lül- ről- fúj az ő szi- szél, zö rög- a fán
Nagykálló (Szatmár m.), Kodály Zoltán
a fa le- vél.-
U gyan- ba bám,- ho vá- let tél?- Már két es
szi
te- el nem jöt tél.-
• Kodály Zoltán: Kállai kettős – Felülről fúj az őszi szél• Hallgassátok meg a mű első tételét! Figyeljétek meg, melyik hangszer indítja a nép-dalfeldolgozást!
2. Már két este el nem jöttél,Talán a verembe estél?Nem estem én a verembe,Véled estem szerelembe.
A következő sorokat Nagykálló honlapjáról idézzük:„Bemutatjuk a …híres Kállai Kettős szülő-földjét, amely több mint 700 éve létezik ezen a néven. Nagykálló egy kisváros a legkeletibb magyar régióban. A Nyírség közepére települt, egy elmocsarasodott, ősi, édes vizű folyammeder szélfútta, ho-mokdombokkal övezett partjain, a tenger-szint felett kb. 124 m magasságban. Egykor tölgy- és nyírfaerdőkkel borított földjét a régészeti leletek tanúsága szerint ősidők óta különböző népek lakták. Senki sem tudja, mióta találkozik itt két országút, de e kereszteződés köré nőtt Nagykálló.”
11
KODÁLY ZOLTÁN: KÁLLAI KETTŐS JÓ BORT ÁRUL SIRJAINÉ
ÉLET
KÉP
6
Jó8
bort7
á5
rul-
Nagykálló (Szatmár m.), Kodály Zoltán
6
Sir8
ja-7
i-5
né,-
9
Ott8
ku7
co-6
rog-5
vén,4
vén3
Dúzs2
né.-
4
A4
rany-5
ha-4
jú-3
E3
cse-6
di-6
né,-
4
Gö4
dény-5
tor-4
kú-6
Nagy2
Bé2
ni-2
né.-
Három éjjel, három nap; Aki dudás akar lenni
Írjátok le a számokkal jelölt népdalt betűkottával vagy ötvonalas rendszerben! 1 = dó
• Énekeljetek dudanótákat (pl. Három éjjel, három nap)! a) Rögtönözzetek hozzájuk dó-szó/lá,-mi dudakíséretet! b) Kísérjétek a népdalokat testhangszerrel megszólaltatott ritmus-osztinátókkal!
Dudálni felnőtt férfi ak szoktak, nők soha. A hangszer művelői többnyi-re pásztorok, közülük is első sorban juhászok és kanászok. A szegényebb néprétegek körében a 20. század első felében még lakodalmak, farsangi táncok is voltak dudával. A dudazenére járt tánc hozzátartozott a fonók hangulatához:
„Félre, guzsaly, jön a duda!Táncolni, leányok!
S a fonókat megpörgetikA pajkos betyárok”.
Forrás: Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban
2. Kerek az én szűröm alja,Piros selyemmel kivarrva.Magamról ha levetkezem,Szűröm fejem alá teszem.
3. Sirjainé egy icce bort,Frissen, akit most felmarkolt.Torkomon akadt a bánat,Hagy öntsem le, mert föltámad.
4. Zöld a pázsit, megnőtt a fű,Az én rózsám kökényszemű.Jaj, a szívem, fáj a szívem, Ugyan ki gyógyít meg engem.
(Nagykálló (Szatmár m.) Kodály Zoltán)
Dudanóta: páros ütemű, egyszerű ritmusú, tánctempójú népdal.
12
ÉLET
KÉP
• Keressetek olyan népköltést, amelynek a szövegében hasonlóképpen lehet ismétel-getni a szótagokat, mint a fenti népdalban!
• Ligeti György: Kállai kettős – vegyeskar• Kodály Zoltán zenekarra (vonósötös, két cimbalom, három klarinét) és vegyeskarra írta művét, míg a 20. század végén élt Ligeti György zenekari kíséret nélkül, vegyes-karra. Hallgassátok meg a kórusművet, és írjátok le, mely népdalok szólalnak meg benne!
KODÁLY ZOLTÁN: KÁLLAI KETTŐSKINCSEM, KOMÁMASSZONY
– Hallás után –
A horgosi csárda ki van festve
1. Kincsem, komámasszosz-szo-rosz-szo-rossz asszony,Adj egy marék lencse-csé-re-csé-re-cse-csét.Melyért cigányasz-szosz-szo-rosz-szo-rossz asszonyMondjon jó szerencse-csé-re-csé-re-cse-csét!
2. Ki sem merek menni-ni-ni-ni-ni-ni-ni,Kapum elébe kiállani-ni-ni-ni.Mert mindjárt asszongya-gyá-ra-gyá-ra-gya-gyák,Hogy a szerelem ba-bá-ba-bá-ra-ba-bánt.
3. Beteg vagyok én szösz-szö-rösz-szö-rösz-szörnyen,Meg is halok én kök-kö-nyö-kö-nyök-könnyen.Érted kedves rózsa-zsá-ró-zsa-ró-zsa-zsám,Elhervad az or-cac-cá-rac-cá-rac-ca-cám.
Nagykálló (Szatmár m.), Kodály Zoltán
13
KODÁLY ZOLTÁN: KÁLLAI KETTŐSNEM VAGYOK ÉN SENKINEK SEM ADÓSA
ÉLET
KÉP
13
• Énekeljétek el a népdalt minden versszakkal, és fi -gyeljétek meg, mi okozott nehézséget énekléskor! Keressetek megoldást!
• Kodály Zoltán: Kállai kettős I. tétel: Felülről fúj az őszi szél – giusto táncdallam II. tétel: Jó bort árul Sirjainé – dudanóta III. tétel: Kincsem, komámasszony – pergő tánc IV. tétel: Nem vagyok én senkinek sem adósa – fi nálé
• Összekeveredtek a tételekhez tartozó megállapítások. Zenehallgatás közben ren-dezzétek sorba azokat!• pergő: a leggyorsabb, sodró lendületű tánc• lassú: andalgó, a közepén és a végén a kórus hümmögve énekel, melyet a hegedűk
kísérnek a húrok pengetésével (pizzicato [piccikátó])• élénk: a legegyszerűbb ritmusú táncdallam• gyors: a tétel indítása előtt a kórus magas hangon így énekel: Haj!
Kispiricsi faluvégén
2. Szép vagyok én, csak a szemem fekete, Nem vagyok én az erdőben remete. Refr.
3. Még azt mondja ez a kislány, vegyem el, Meg sem kérdi, hogy majd mivel tartom el. Refr.
4. Eltartom hétköznap búzakenyérrel, kenyérrel,Vasárnap, ha más nem jut már, veréssel. Refr.
Nem
l
1. va gyok- én sen ki- nek- se a dó- sa,- a dó- sa,
Nagykálló (Szatmár m.), Kodály Zoltán
- Él még az én
fe le- sé- gem- é des- any- ja,- é des- ap- ja,- meg an nak- az a pó- sa,- a nyó- sa.-
Eb fél, ku tya- fél, míg az i pam,- na pam- él,
Eb fél, ku tya- fél, míg az i pam,- na pam- él.
14
ÉLET
KÉP
SZÉP A GYÖNGYVIRÁG EGY CSOKORBA’– Lakodalmas dal –
Érik a ropogós cseresznye
l,
1. Szépt,
ad
gyöngyr
vi-m
rág-d
egyr
csol,
kor
(l, = r)
-l,
ba',-
l,
Ha
(m = l)
t,
bed
kö-r
tik-m
gyöngyd
ko-r
szo-l,
rú-l,
ba.-
Mi kor- fel te- szik- a le ány- fe
(l = m)
jé- re,-
Ak kor- száll a bá nat- a szí vé- re.-
A
A5
B
Av
A palócok körében és az Alföldön, és a magyar nyelvterület egyéb tájain
is felbukkanó, több neves gyűjtő által gyűjtött dallam
2. Mért nem termettem én búzának,Hogy a nyáron learatnának.
Úgy sem kellek én a betyár világnak,Ellenére lettem a babámnak.
Lakodalmas népszokásPalócföld Magyarország közepétől észak felé, a Duna–Tisza köze vonalában egészen az Alföld területéig hú-zódik. A palócok házassági szokásai ma is őrzik a régi hagyományokat. Ha a szülők nem ellenzik a szerel-met, a lány és a legény kendőt cserél, melyet hivatalos eljegyzés követ. Az esküvőt ősszel vagy farsangkor tartják. A jegyespár külön megy a templomba, ki-ki a maga násznépével. A menyasszony kocsin és egész csöndben, a vőlegény ellenben gyalog, táncoló legé-nyekkel kurjongatva, zeneszó mellett, nemzetiszínű zászlókat lengető lovas bandériumokkal kísérve. A vőlegényes háznál hosszú asztalhoz ülnek. Ételek egész sorát kell elfogyasztaniuk, amit a vőfélyek ver-ses köszöntői kísérnek.
Palóc lakodalom
• Keressetek fotókat Hollókőről az interneten! • Nézzetek utána, hogy mióta szerepel Hollókő az UNESCO világörökségek listáján!
ÉLET
KÉP
15
EJ, HAJ, GYÖNGYVIRÁG– Hallás után –
Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem
VIR
ÁG
ÉNEK
Szöveghez alkalmazkodva
Ej,
l
1. haj, gyöngy vi- rág,- Tel jes- szeg fű,- szar ka- láb,-
Bim bós- ma jo- rán- na!-
Ha ker ted- be- me het- nék,- Pi ros- ró zsát- szed het- nék,-
Szí vem- meg ú
szi,
- jul- na.-
Hej, tulipán, tulipán
Pálóczi Horváth Ádám gyűjteményéből közli Szabolcsi Bence,
népi változatát gyűjtötte Bartók Béla, Nagymegyer, Komárom megye
Szöveghez alkalmazkodva
2. Ej, haj, gyöngyvirág, teljes szegfű, szarkaláb,levendula virág!Ha kertedbe mehetnék, ha ott kertész lehetnék,Mindjárt meggyógyulnék.
A hatalmas szerelemnekMegemésztő tüze bánt.Te lehetsz írja sebemnek,Gyönyörű kis tulipánt!
Szemeid szép ragyogásaEleven hajnali tűz,Ajakid harmatozásaSok ezer gondot elűz.
Teljesítsd angyali szókkal, Szeretőd amire kért: Ezer ambrózia csókkalFizetek válaszodért.
• Idézzétek fel a virágillemtanról olvasottakat!• Gyűjtsetek olyan virágneveket, melyekkel meg lehetne szólítani egy szeretett lányt!
Például: violám, rózsám!
• Keressetek metaforákat a versben! • Állítsatok össze olyan dalcsokrot, amelynek a szövegében virág-metafora szerepel!
Virágének: a régi ma-gyar diákköltészet emléke, melyben a szeretett ked-vest virágnevekkel illették (virág-metafora).
PÁ
SZTO
RÉL
ET
BÉRES VAGYOK, BÉRES
Alkalmazkodó ritmusban
Bé
l
1. res- va gyok,- bé res,- Bé res- nek- sze
Soponya (Fejér m.), Vikár László
gőd- tem,-
Itt van már az új esz ten- dő,- Jön a sze
di
kér- ér tem.-
Kelj fel, juhász, ne aludjál
16
„A táncok kíséretét citera vagy gombos harmonika szolgáltatta” – olvashatjuk a fent idézett könyvben. A gombos har-monikáról 5. osztályban hallhattatok. Nézzetek utána, ki az az argentin zene-szerző, aki a gombos harmonika német eredetű, dél-amerikai változatának hang-szeres virtuóza volt!
2. Sajnálom ökrömet, Vasjáromszögemet, Sej, cifra ösztökémet, Barna szeretőmet.
Fejér megye két nagy tájegysége a Mező-föld és a Vértesalja. Népdalainak szövege gyakran dolgoz fel helyi eseményeket: beszél a béresek, summások, pásztorok életéről, a katonaságról és a szerelemről!
„A kolomphangolások egy-egy pásztor zenei ízlését tükrözik. … A pásztor a juhnyájra tett kolompok hangját igyekezett állandóan tökéletesíteni… A kolompokat egymás között csereberélték… A legnagyobb birkakolomp kb. egy literes, s a legkisebb 1-2 decis. A hangolást, illetve annak módosítását a kolomp oldalának ütöge-tésével érték el, ahol azokon a horpadás látható”.
Forrás: Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres, Fejér megyei népzene, Székesfehérvár, 1982
Kolomp
Keressétek meg Magyarország térképén Soponyát, és gyűjtsetek településneveket a környékről!
17
PÁSZ
TOR
ÉLET
A CSIKÓSOK, A GULYÁSOK KIS LAJBIBAN JÁRNAK
Tempo giusto
A
m
1. csi kó- sok,- a gu lyá- sok- kis laj
Ajak (Szabolcs m.), Papp János – Sztanó Pál
bi- ba'- jár nak,-
A zok- é lik- vi lá- gu- kat,- sej, haj, kik pá ros- tul- jár nak.-
Mikor gulyáslegény voltam
2. Lám, én szegény szolgalegény csak magam egyedül, hogy élek meg, ha nem lopok, sej, haj, ezres bankó nélkül?
• Énekeljétek a dalt „dű” szótaggal, és kísérjétek ritmus-osztinátóval!
• Szolmizáljátok el a népdalt, és állapítsátok meg, hogy melyik hétfokú hangsor hangkészletén „jár”!
• Alkossatok két csoportot! a) Énekeljétek el a népdalt két ütemenként válaszolgatva egymásnak! b) Találjanak ki a csoportok tánclépéseket a dallamra!
m r d d d r d s, l, l, l, l, t, s, d d r d s, l, l,
Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlat I. – 234
Ajak: település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
18
SZER
ELEM
Tempo giusto
Ke
d
1. rek- ut ca,- sze ge- let,- Jár tam-
Istensegíts (Bukovina), Románia, Kodály Zoltán
én ott e le- get.-
Hamég egy szer- ott já rok,- A ró zsám- ra- ta lá- lok.-
• A dal hangkészlete lá-pentaton: l, d r m s (l). Kottázzátok le a lá-pentaton hangsort a már tanult hangnemekben!
• Figyeljétek meg a díszítő (ornamens) hangokat! Miben térnek el a pentaton hangkészlettől?
2. Három hordó borom van,Mind a három csapon van,Olyan édes, mint a méz,Ki kit szeret arra néz.
3. Jaj, Istenem, este van,Az én rózsám messze van.Keszkenőm is nála van,Víg örömem benne van.
4. Édes kicsi kincsecském,Mosd ki (j)az én ingecském,Mosd ki (j)az én ingecském,Hadd járjak én szépecskén.
5. Édes rózsám, teveledMég beszélni sem lehet.Velem lehet eleget,Csak teveled nem lehet.
6. A bágyóci templombanMuzsikaszót hallottam.Kilenc ajtón kilenc zár,Engem, babám, ki ne zárj.
7. Ha kizársz is, bocsáss bé,Lajbid alá gombolj bé.S a lajbimat gombolom,S a rózsámat gondolom.
18
Hogyan mosták a ruhát eleink? Beszél-gessetek a témáról! Alkossatok csopor-tokat! Beszéljétek meg, hogyan mos-nátok kirándulás, táborozás alkalmával, amikor nem biztos, hogy van a közel-ben áram és mosógép! Melyik magyar elbeszélő költemény szereplője mos a patakban ruhát? És ki az a szereplő, akiről így ír a költő: „Egy kőhajtásnyira folyt tőle a patak, Bámuló szemei odatapadtanak.”
Ornamentika: díszítés.
KEREK UTCA, SZEGELET– Hallás után –