menedzsment - lira · kossuth kiadÓ szegedi zoltÁn prezenszki jÓzsef logisztika-menedzsment...

SZEGEDI ZOLTÁNPREZENSZKI JÓZSEF

LOGISZTIKA-MENEDZSMENT

001-023_Logisztikai-menedzsment.qxd 2010.09.16. 12:52 Page 1

KOSSUTH KIADÓ

SZEGEDI ZOLTÁN PREZENSZKI JÓZSEF

LOGISZTIKA-MENEDZSMENT

ÖTÖDIK, E-KÖNYVKÉNTI KIADÁS A NEGYEDIK, ÁTDOLGOZOTT, BŐVÍTETT KIADÁS ALAPJÁN

001-023_Logisztikai-menedzsment.qxd 2010.09.16. 12:52

SZERZŐK

PROF. DR. SZEGEDI ZOLTÁN (1., 2., 3., 7., 8. ÉS 9. FEJEZET) DR. PREZENSZKI JÓZSEF (4., 5., 6. FEJEZET ÉS FÜGGELÉK) DR. FODOR ZITA (9.34 ALFEJEZET)

DR. GYENGE BALÁZS (9.31–9.33 ALFEJEZET)

DR. MORVAI ROBERT (8.6 ALFEJEZET)

SALAMONNÉ DR. HUSZTY ANNA (8.5 ALFEJEZET)

DR. TELEKI KÁROLY (7.82, 7.83, 7.85 ÉS 7.86 ALFEJEZET)

LEKTOROK

PROF. DR. KOVÁCS ZOLTÁNegyetemi tanár, Veszprémi Egyetem

DR. MOLNÁR LÁSZLÓegyetemi docens

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Az e-könyv létrehozásában közreműködött:Pekó Zsolt

Projektvezető: Földes László

ISBN 97896309-8877-3

MINDEN JOG FENNTARTVA© SZEGEDI ZOLTÁN, PREZENSZKI JÓZSEF 2003, 2005, 2008, 2010, 2017

© KOSSUTH KIADÓ 2003, 2005, 2008, 2010, 2017

[email protected]


Előszó ........................................................................................................................................ 21Előszó a harmadik kiadáshoz .......................................................................................... 22Előszó a negyedik, átdolgozott, bővített és az ötödik e-kiadáshoz ................... 23

1. fejezet. A logisztika-menedzsment alapjai ............................................................. 251.1 A logisztika a vállalati gazdálkodás rendszerében ....................................... 251.2 A logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásai ................................. 371.3 A teljesköltség-koncepció ...................................................................................... 40

2. fejezet. A logisztikai vevőkiszolgálás ........................................................................ 552.1 A logisztikai termék és annak jellemzői ........................................................... 552.2 Vevőkiszolgálás, vevőkiszolgálási szintek meghatározása ...................... 602.3 Vevőkiszolgálási teljesítménymutatók ............................................................. 742.4 A rendelésfeldolgozás menedzsmentje .......................................................... 79

3. fejezet. A beszerzés menedzsmentje ....................................................................... 853.1 A beszerzés (ellátás) feladatai .............................................................................. 853.2 A beszállítói menedzsment ................................................................................... 903.3 A beszerzés a vállalati célok szolgálatában ..................................................... 1003.4 Az ellátás korszerű megoldásai ........................................................................... 103

4. Az áruszállítás menedzsmentje .................................................................................. 1174.1 Az áruszállítási rendszerek áttekintése ............................................................. 1174.2 A hagyományos (konvencionális) áruszállítási rendszerek .................... 1254.3 A kombinált áruszállítási rendszerek ................................................................ 1394.4 Egységrakományok az áruszállításban, a csomagolás szerepe és jelentősége 1534.5 Az áruszállítás szervezésének általános tennivalói ..................................... 1664.6 A fuvarozás és a szállítmányozás általános szabályozása .......................... 179

5. A készletezés-raktározás menedzsmentje ............................................................. 1935.1 A készletezés általános kérdései ......................................................................... 1935.2 A készletezési mechanizmusok, a készletezési modellek ........................ 1975.3 A készletek tárolása, a raktározás ........................................................................ 2145.4 Az általános (konvencionális) darabáru-raktározás technikai rendszerei 2245.5 A darabáruraktárak fizikai működési folyamata,

a rendszerösszetevők megválasztása ................................................................ 241

5

Rövid tartalom


5.6 A tárolóterületek elrendezése, áruelhelyezési stratégiák ......................... 2455.7 Komissiózási rendszerek és stratégiák ............................................................. 2505.8 A raktári folyamatok irányítása ............................................................................ 2585.9 A magasraktározási rendszerek áttekintése ................................................... 2715.10 A raktárak alapterülete meghatározásának elvei, az értékelő

mutatószámok .......................................................................................................... 276

6. Az ellátás-elosztás, a hulladékkezelés fizikai folyamatainak

menedzsmentje ..................................................................................................................... 2856.1 Az ellátási-elosztási rendszerek általános jellemzése ................................. 2856.2 Az elosztási rendszerek, áruáramlási csatornák ........................................... 2906.3 A városi áruellátás, a city-logisztika .................................................................... 3166.4 A visszutas logisztika, a hulladékkezelés sajátos feladatai ....................... 324

7. fejezet. A logisztika és a vállalati szervezet ............................................................. 3337.1 A logisztika helye a vállalati szervezetben ....................................................... 3337.2 A logisztika helye a funkcionális szervezetben ............................................. 3347.3 A divizionális szervezet ........................................................................................... 3387.4 A mátrixszervezet ...................................................................................................... 3417.5 Logisztikai szervezet a globális vállalatok magyarországi üzemeiben 3427.6 A szervezetfejlesztés lehetőségei ........................................................................ 3437.7 Szervezet és szervezés: logisztikai koncepciók kialakítása

és továbbfejlesztése .................................................................................................. 3457.8 A logisztikai tevékenységek kihelyezési lehetőségei .................................. 3477.9 A vállalati szervezet és az ellátási lánc kapcsolata ........................................ 361

8. fejezet. Az ellátásilánc-menedzsment ...................................................................... 363 8.1 A vállalati környezet változása és következményei ...................................... 3648.2 Az ostorcsapás-effektus .......................................................................................... 3718.3 Az ellátási lánc tagjainak együttműködése ..................................................... 3828.4 A stratégiai partnerkapcsolatok gyakorlata .................................................... 3958.5 Az ellátási lánc sikertényezői a gyakorlatban ................................................. 3988.6 A nyomon követhetőség mint az ellátási láncok versenytényezője ..... 405

9. fejezet. Az e-logisztika az ellátási láncban .............................................................. 4099.1 A hatékony információáramlás igénye ............................................................. 4099.2 Az e-business logisztikai kihívása ....................................................................... 4139.3 Az e-logisztika szervezése ...................................................................................... 418

Függelék. Logisztikai központok a hálózati gazdaságban ................................... 437Irodalom ................................................................................................................................... 465Tárgymutató ............................................................................................................................ 470

6


Előszó ........................................................................................................................................ 21Előszó a harmadik kiadáshoz .......................................................................................... 22Előszó a negyedik, átdolgozott, bővített és az ötödik e-kiadáshoz ................. 23

1. fejezet. A logisztika-menedzsment alapjai ............................................................. 251.1 A logisztika a vállalati gazdálkodás rendszerében ....................................... 25

1.11 A logisztika rövid története .......................................................................... 251.12 A logisztika értelmezése ................................................................................ 271.13 A logisztika küldetése ..................................................................................... 31

1.2 A logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásai ................................. 371.21 A kölcsönhatások áttekintése ..................................................................... 371.22 A termék logisztikai kapcsolatai, kölcsönhatásai ............................... 371.23 Az ár logisztikai kölcsönhatásai ................................................................. 381.24 A reklám logisztikai kölcsönhatásai ......................................................... 391.25 Az elosztási csatornák logisztikai kölcsönhatásai .............................. 39

1.3 A teljesköltség-koncepció ...................................................................................... 401.31 Az egyes költségtényezők összefüggései ............................................... 401.32 A logisztikai költségek integrálása ............................................................ 411.33 A logisztikai célfüggvény .............................................................................. 431.34 A logisztikai rendszer változásának hatása a különböző

költségekre ......................................................................................................... 461.35 A logisztika kapcsolata a termeléssel és az értékesítéssel ............... 481.36 A logisztika felértékelődése ........................................................................ 491.37 A logisztika elvének érvényesülése .......................................................... 52

2. fejezet. A logisztikai vevőkiszolgálás ........................................................................ 552.1 A logisztikai termék és annak jellemzői ........................................................... 55

2.11 A logisztikai terméket létrehozó rendszer ............................................. 552.12 A logisztikai termék ........................................................................................ 572.13 A push- és a pull-rendszer ............................................................................. 58

2.2 Vevőkiszolgálás, vevőkiszolgálási szintek meghatározása ...................... 602.21 A vevőkiszolgálás értelmezése ................................................................... 622.22 A vevőkiszolgálás elemei .............................................................................. 642.23 Vevőkiszolgálási szintek, mutatószámok, normák ............................ 672.24 A vállalati vevőkiszolgálási stratégia ........................................................ 692.25 A vevőkiszolgálási stratégia eszközei ...................................................... 70

7

Tartalom


2.3 Vevőkiszolgálási teljesítménymutatók ............................................................. 742.31 A logisztikai teljesítmények mérése ......................................................... 742.32 A naturális szolgáltatási színvonalmutatók ........................................... 75

2.4 A rendelésfeldolgozás menedzsmentje .......................................................... 792.41 A rendelési ciklus ............................................................................................. 792.42 A vevői megrendelés útja ............................................................................. 802.43 A megrendelések feladása/felvétele ........................................................ 822.44 A kommunikációs funkció .......................................................................... 83

3. fejezet. A beszerzés menedzsmentje ....................................................................... 853.1 A beszerzés (ellátás) feladatai .............................................................................. 85

3.11 A beszerzés mint logisztikai funkció ........................................................ 863.12 A beszerzési koordináció ............................................................................. 863.13 A beszerzéssel kapcsolatos célok és tennivalók ................................. 873.14 Új trendek a beszerzés területén ............................................................... 88

3.2 A beszállítói menedzsment ................................................................................... 903.21 A beszerzési információgyűjtés, piackutatás ....................................... 903.22 A beszállítók minősítése ............................................................................... 933.23 A kapcsolatmenedzsment ........................................................................... 98

3.3 A beszerzés a vállalati célok szolgálatában ..................................................... 1003.31 A beszerzés proaktív jellege ........................................................................ 1013.32 A beszerzési információs rendszer .......................................................... 102

3.4 Az ellátás korszerű megoldásai ........................................................................... 1033.41 A JIT – just in time elv alkalmazása ........................................................... 1043.42 A kanban-termelésirányítás ......................................................................... 1083.43 AZ MRP-rendszerek ........................................................................................ 1103.44 A Cross-Docking .............................................................................................. 1123.45 A Continuous Replenishment .................................................................... 1133.46 A Quick Response ........................................................................................... 1153.47 A Postponement – késleltetés ..................................................................... 116

4. Az áruszállítás menedzsmentje .................................................................................. 1174.1 Az áruszállítási rendszerek áttekintése ............................................................. 117

4.11 A közlekedés és az áruszállítás értelmezése ......................................... 1174.12 Az áruszállítási rendszerek általános jellemzése ................................ 1194.13 Szállítási láncok, logisztikai áruszállítási rendszerek ........................ 123

4.2 A hagyományos (konvencionális) áruszállítási rendszerek .................... 1254.21 A vasúti áruszállítás ......................................................................................... 1254.22 A közúti áruszállítás ........................................................................................ 1274.23 A vízi áruszállítás .............................................................................................. 1314.24 A légi áruszállítás .............................................................................................. 1344.25 A csővezetékes áruszállítás .......................................................................... 136

8


4.3 A kombinált áruszállítási rendszerek ................................................................ 1394.31 A kombinált áruszállítási rendszerek jellemzése ................................ 1394.32 A konténeres áruszállítás .............................................................................. 1424.33 A közúti-vasúti kombinált áruszállítás ..................................................... 1464.34 A közúti-vízi kombinált áruszállítás .......................................................... 1504.35 A kombinált áruszállítás termináljai ......................................................... 152

4.4 Egységrakományok az áruszállításban, a csomagolás szerepe és jelentősége ............................................................................................................. 1534.41 Egységrakományok az áruszállításban ................................................... 1534.42 A csomagolás szerepe az áruszállításban és az ellátási láncban ....... 159

4.5 Az áruszállítás szervezésének általános tennivalói ..................................... 1664.51 Az áruszállítási mód megválasztása, a fuvarintegrátorok szerepe ..... 1664.52 A szállítások előkészítése, a járművek megrakása ............................. 1684.53 A közúti áruszállítás szervezése ................................................................. 1714.54 A nagytérségi irányítórendszerek, a flottamenedzsment ............... 177

4.6 A fuvarozás és a szállítmányozás általános szabályozása .......................... 1794.61 A fuvarozás értelmezése, a fuvarozási szerződések .......................... 1794.62 A szállítmányozás értelmezése, a szállítmányozási

szerződések, megbízások ............................................................................ 1814.63 A vasúti árutovábbítás és szabályozása ................................................... 1834.64 A közúti árutovábbítás szabályozása ....................................................... 1854.65 A nemzetközi árutovábbításban alkalmazott fontosabb paritások ..... 190

5. A készletezés-raktározás menedzsmentje ............................................................. 1935.1 A készletezés általános kérdései ......................................................................... 193

5.11 A készletek értelmezése, a készletezés általános fogalmai ............. 1935.12 A készletek csoportosítása, a készletezési költségek ........................ 196

5.2 A készletezési mechanizmusok, készletezési modellek ........................... 1975.21 A készletezési mechanizmusok áttekintése, működése .................. 1975.22 Jellegzetes készletezési modellek ............................................................. 2005.23 A készletváltozások kezelése, a számítógépes készletgazdálkodás 211

5.3 A készletek tárolása, a raktározás ........................................................................ 2145.31 A raktározás helye és szerepe a logisztikai rendszerekben ............ 2145.32 A raktározási folyamatok rendszerszemléletű értelmezése .......... 222

5.4 Az általános (konvencionális) darabáru-raktározás technikai rendszerei 2245.41 Az általános darabáru-raktározási rendszerek áttekintése ............. 2245.42 A tárolási rendszerek ...................................................................................... 2255.43 Az anyagmozgató rendszerek .................................................................... 2335.44 A létesítményrendszerek ............................................................................. 238

5.5 A darabáruraktárak fizikai működési folyamata, a rendszerösszetevők megválasztása ................................................................ 241

5.6 A tárolóterületek elrendezése, áruelhelyezési stratégiák ......................... 245

9


5.7 Komissiózási rendszerek és stratégiák ............................................................. 2505.8 A raktári folyamatok irányítása ............................................................................ 258

5.81 A raktári folyamatok irányításának feladatai, információi .............. 2585.82 A tárolótéri alapfolyamatok irányítása .................................................... 2625.83 Az adat- és információtovábbítás korszerű módszerei

raktárakban, komplex hardver-szoftver rendszerek ......................... 2665.9 A magasraktározási rendszerek áttekintése ................................................... 2715.10 A raktárak alapterülete meghatározásának elvei, az értékelő

mutatószámok .......................................................................................................... 276

6. Az ellátás-elosztás, a hulladékkezelés fizikai folyamatainak

menedzsmentje ..................................................................................................................... 2856.1 Az ellátási-elosztási rendszerek általános jellemzése ................................. 285

6.11 Az ellátási-elosztási rendszerek kapcsolatai, főbb modelljei ......... 2856.12 Az ellátási logisztika főbb feladatai ........................................................... 2876.13 Az elosztási logisztika főbb feladatai ....................................................... 289

6.2 Az elosztási rendszerek, áruáramlási csatornák ........................................... 2906.21 Az értékesítési és az áruáramlási csatornák kapcsolata ................... 2906.22 Az áruáramlási csatornák összetevői, alrendszerei ........................... 2926.23 Korszerű áruáramlási csatornák kialakítása

Cross-Docking technika alkalmazásával ................................................ 2956.24 Az ellátási lánc (hálózat) koncepciójára épülő rendszerek ............ 2996.25 A CEP (Courier, Express, Parcel) szolgáltatások sajátos

szerepe az elosztási logisztika területén ................................................ 3066.26 Az elosztási rendszerek áruáramlási folyamatainak korszerű

irányítása, az áru nyomon követése ......................................................... 3116.3 A városi áruellátás, a city-logisztika .................................................................... 3166.4 A visszutas logisztika, a hulladékkezelés sajátos feladatai ....................... 324

6.41 A visszutas logisztika értelmezése, csatornái ....................................... 3246.42 A hulladékkezelés és az újrahasznosítás feladatai ............................. 326

7. fejezet. A logisztika és a vállalati szervezet ............................................................. 3337.1 A logisztika helye a vállalati szervezetben ....................................................... 3337.2 A logisztika helye a funkcionális szervezetben ............................................. 334

7.21 A fejlesztendő szervezet ................................................................................ 3357.22 A közbenső szervezeti forma ...................................................................... 3367.23 Az integrált logisztikai szervezet ................................................................ 337

7.3 A divizionális szervezet ........................................................................................... 3387.4 A mátrixszervezet ...................................................................................................... 3417.5 Logisztikai szervezet a globális vállalatoknál ................................................. 3427.6 A szervezetfejlesztés lehetőségei ........................................................................ 343

10


7.7 Szervezet és szervezés: logisztikai koncepciók kialakítása és továbbfejlesztése .................................................................................................. 345

7.8 A logisztikai tevékenységek kihelyezési lehetőségei .................................. 3477.81 A kihelyezés (outsourcing) koncepciója ................................................ 3477.82 Insourcing, cosourcing, nearshoring, offshoring .............................. 3497.83 3PL/4PL ................................................................................................................ 3497.84 A kiszervezés előnyei és kockázatai ......................................................... 3517.85 A kiszervezés gyakorlata ............................................................................... 3547.86 Logisztikai outsourcing Magyarországon ............................................. 3567.87 A termelés-kiszervezés szintjei ................................................................... 358

7.9 A vállalati szervezet és az ellátási lánc kapcsolata ........................................ 361

8. fejezet. Az ellátásilánc-menedzsment ...................................................................... 3638.1 A vállalati környezet változása és következményei ...................................... 364

8.11 Az értékrendszer .............................................................................................. 3658.12 Az ellátási lánc értelmezése ......................................................................... 3678.13 A folyamatok az ellátási láncban ................................................................ 370

8.2 Az ostorcsapás-effektus .......................................................................................... 3718.21 Az ostorcsapás-effektus értelmezése, okai ............................................ 3718.22 Az ostorcsapás-effektus következményei, hatásai .............................. 3768.23 Az ostorcsapás-effektus hatásainak csökkentése ............................... 3788.24 Az ostorcsapás-effektus hatása a logisztikai rendszerre .................. 380

8.3 Az ellátási lánc tagjainak együttműködése ..................................................... 3828.31 Partnerkapcsolatok, stratégiai szövetségek .......................................... 3848.32 Az ellátási lánc tagjai közötti kapcsolatok alapvető formái ............ 387

8.4 A stratégiai partnerkapcsolatok gyakorlata .................................................... 3958.41 A beszállító bevonása a fejlesztésekbe .................................................... 3958.42 A partnerkapcsolatok dilemmái ................................................................ 3968.43 Az erőviszonyok alakulása ........................................................................... 396

8.5 Az ellátási lánc sikertényezői a gyakorlatban ................................................. 3988.51 Az értéklánc és az ellátási lánc gyakorlati megközelítésben .......... 3988.52 Az ellátási lánc nyújtotta üzleti lehetőségek ......................................... 4008.53 Új partnerkapcsolatok létesítése .............................................................. 4018.54 Az ellátási lánc feletti ellenőrzés eltolódása .......................................... 4028.55 Döntési dilemmák ........................................................................................... 404

8.6 A nyomon követhetőség mint az ellátási láncok versenytényezője ..... 405

9. fejezet. Az e-logisztika az ellátási láncban .............................................................. 4099.1 A hatékony információáramlás igénye ............................................................. 409

9.11 A technológia és az ellátási lánc fejlesztésének informatikai igényei 4099.12 Az információmegosztás .............................................................................. 4109.13 Az e-gazdaság hatása a logisztikai rendszerre ...................................... 411

11


9.2 Az e-business logisztikai kihívása ....................................................................... 4139.3 Az e-logisztika szervezése ...................................................................................... 418

9.31 Az e-technológiák fejlődési szakaszai, hatásai ..................................... 4189.32 Az e-technológia kihatása a logisztikai folyamat szerkezetére ..... 4209.33 Az ellátási folyamat megváltozott helyzete ........................................... 4279.34 Az e-ellátási lánc szereplői ........................................................................... 4299.35 Raktározás és szállítás és készletezés az e-logisztikában ................. 434

Függelék. Logisztikai központok a hálózati gazdaságban

(A nagytérségi logisztikai rendszerkapcsolatok menedzsmentje) .................. 4371. A logisztikai központok kialakulásának háttere ............................................. 4372. A logisztikai központok funkciói, szolgáltatásai ............................................. 4403. A logisztikai szolgáltató központok létesítésének feltételei,

a hálózati szemlélet megvalósítása ....................................................................... 4434. A logisztikai szolgáltató központok szerepe az áruellátási feladatok

hatékony, környezetkímélő és energiatakarékos megoldásában ............ 4465. A nagytérségi rendszerkapcsolatok kialakítása logisztikai/

áruforgalmi központok létesítésével ................................................................... 4505.1 Az áruáramlatok átrendeződése Európában .......................................... 4505.2 Áruszállítási hálózatok, áruáramlási infrastruktúra

kialakítása, fejlesztése Európában ............................................................... 4536. Magyarország a logisztikai hálózati kapcsolatokban .................................... 457

6.1 Magyarország helye az európai hálózatban ............................................ 4576.2 Logisztikai központok Magyarországon .................................................. 458

Irodalom ................................................................................................................................... 465Tárgymutató ............................................................................................................................ 470Ellenőrző kérdések az egyes fejezetekhez.................................................................. 476Angol nyelvű esettanulmányok ...................................................................................... 537


1.1 A logisztika céljainak változása az idő függvényében ............................... 261.2 A logisztikai célok elérésének eszközei az egyes időszakokban ........... 271.3 A vállalati logisztikai alrendszerek kapcsolatrendszere ............................ 291.4 A logisztika és az ellátásilánc-menedzsment értelmezése ....................... 301.5 A körjárat modellje ................................................................................................... 361.6 A marketing és a logisztikai költségek közötti kölcsönhatások ............. 381.7. Példák a költségek közötti konfliktusokra ..................................................... 411.8 A költségek egy lehetséges felosztási módja ................................................. 421.9 A minimum és a maximum elv alkalmazása a logisztikai

teljesítmény kialakításában ................................................................................... 441.10 A logisztika kapcsolata a termeléssel és az értékesítéssel ........................ 49

2.1 A logisztikai rendszer szerkezete ........................................................................ 562.2 A költségek rétegződése az árbevételben ....................................................... 572.3 A logisztikai rendszer folyamatdiagramja ....................................................... 582.4 A logisztikai folyamat elemeinek kapcsolódása .......................................... 592.5 A logisztikai folyamat elemeinek hálózatszerű kapcsolódása ............... 602.6 Az árbevétel alakulása a logisztikai szolgáltatási színvonal

változtatásának függvényében ............................................................................ 642.7 A költség/vevőkiszolgálási viszony dilemmája ............................................ 682.8 A vevő reakciója ismételt hiánycikk esetén .................................................... 712.9 A termelési és a szállítási teljesítmények alakulása (1992–1996) ........... 732.10 A logisztikai célok fontosságának alakulása Németországban,

az Egyesült Államokban és Kínában ................................................................. 732.11 A vevői rendelési ciklus szemléltetése ............................................................. 802.12 A rendelésfeldolgozás folyamata ....................................................................... 82

3.1 A beszerzés három felfogása ................................................................................ 893.2 Az egy-, illetve a kétbeszállítós modell működése ....................................... 923.3 A beszállító kiválasztásának folyamata ............................................................. 943.4 Beszállítási adatlapminta ....................................................................................... 953.5 A Kraljic-mátrix ........................................................................................................... 993.6 A beszerzési modulok integrációja ................................................................... 1033.7 Anyag- és információáramlás a hagyományos és a JIT-rendszerben ........ 1053.8 A rendelési ciklusidő csökkenése a villamos és az elektronikai

iparágban ..................................................................................................................... 107

13

Ábrák jegyzéke


3.9 A kanban-rendszer szabályozókörei és információáramlása ................. 1093.10 A Cross-Docking működési elve ......................................................................... 113

4.1 Vázlat az RST-folyamatok szemléltetésére ....................................................... 1204.2 Az áruszállítási feladatok áttekintése ................................................................ 1214.3 Közvetlen, egytagú (a) és közvetett, többtagú (b) szállítási lánc ........... 1244.4 Kéttengelyes, eltolható oldalfalú vasúti kocsi ................................................ 1264.5 Emelőhátsófallal felszerelt zártszekrényes tehergépkocsi ...................... 1294.6 Konténerszállító hajó .............................................................................................. 1344.7 Személy- és áruszállításra egyaránt alkalmas repülőgép .......................... 1364.8 A kombinált áruszállítási rendszerek fő csoportjai ..................................... 1404.9 1C típusú, 20 láb (6058 mm) hosszú nagykonténer ................................... 1444.10 Nagykonténerek rakodása konténer-bakdaruval ........................................ 1454.11 Nagykonténerek rakodása mobil rakodógéppel ......................................... 1464.12 Pótkocsis tehergépkocsi alacsony rakfelületű (Ro-La)

vasúti kocsin ................................................................................................................ 1464.13 Csereszekrények vasúti kocsira rakodása ....................................................... 1484.14 Nyerges félpótkocsi rakodása bakdaruval zsebes vasúti kocsiba ......... 1484.15 Nem daruzható nyerges félpótkocsik lengőhidas vasúti kocsikon ...... 1484.16 A vasúti szerelvény összeállítása bimodális rendszerű kombinált

szállítás esetén ............................................................................................................ 1494.17 Tengeri Ro-Ro hajó ................................................................................................... 1504.18 Tengeri kikötő konténerterminálja (részlet) ................................................. 1534.19 Rakodólapok ............................................................................................................... 1554.20 A sík rakodólapos rakományok rögzítése ....................................................... 1564.21 Roli típusú kiskonténerek ...................................................................................... 1574.22 Logistikbox .................................................................................................................. 1584.23 Egyutas (egyszer használatos) rakodólap fóliatekercs

kezeléséhez ................................................................................................................. 1634.24 A csomagolás és az egységrakomány-képzés kapcsolatrendszere ...... 1644.25 Vázlat a berakási terv szerinti rakományelhelyezés

szemléltetésére ........................................................................................................... 1694.26 A közúti áruszállítás főbb szervezési modelljei ............................................ 1724.27 Vázlat a szállítási kapcsolatok szemléltetésére .............................................. 1734.28 A járatok megjelenítésére szolgáló menürendszer (példa) .................... 176

5.1 A készletezés elvi lefolyása .................................................................................... 1955.2 A készletváltozás különböző készletszintezési mechanizmusok

esetén ............................................................................................................................. 1995.3 A készlet elvi alakulása a szükséglet és az utánpótlási idő

determinisztikus jellege esetén ........................................................................... 2015.4 A költségek alakulása a rendelési tételnagyság függvényében ............. 202

14


5.5 A készlet elvi alakulása a szükséglet és az utánpótlási idő normális eloszlása esetén ...................................................................................... 205

5.6 A készlet várható alakulása a tervidőszakban ............................................... 2085.7 A készlet alakulása véletlen ütemezésű, egyenlő nagyságú

szállítmányok érkezése és egyenletes kereslet esetén ............................... 2095.8 A készletezési rendszer struktúrája ................................................................... 2115.9 A termelési folyamat fázisai és műveletcsoportjai ....................................... 2155.10 Főbb készletezési-raktározási csomópontok a teljes logisztikai

folyamatban ................................................................................................................. 2185.11 A raktározási rendszert és kapcsolatait szemléltető modell ................... 2225.12 Az állványok nélküli, statikus tárolási rendszerek alapesetei ................. 2265.13 Az állványos, statikus tárolási rendszerek főbb változatai ........................ 2285.14 Bejárható tárolóállvánnyal berendezett raktárrész

(BITO-Lagertechnik) ............................................................................................... 2305.15 Az állványos, dinamikus tárolási rendszerek főbb változatai ................. 2305.16 Görgőspályás utántöltős tárolóállvánnyal berendezett

raktárrész (BITO-Lagertechnik) .......................................................................... 2315.17 Vezetősínes utántöltős állványos tárolás ......................................................... 2325.18 A gépi hajtású emelőtargoncák néhány változata ....................................... 2345.19 Normál emelőtargonca alkalmazása különböző tárolási

rendszerek esetében ................................................................................................ 2355.20 Emelőtargoncákkal kiszolgált, rekeszes tárolóállvánnyal

berendezett raktárrész (Jungheinrich) ............................................................ 2365.21 Az utántöltős és a szatellitkocsis kiszolgálású állványok

feltöltésének és ürítésének elve .......................................................................... 2375.22 Felrakódaru alkalmazása különleges állványok kiszolgálására ............. 2375.23 Az átvevő (Á) és a kiadó (K) helyiségek (területek) raktáron

belüli elrendezésének főbb változatai ............................................................. 2395.24 Dokkolókapuk a raktár hosszirányú fala mentén

(Hafa-rendszer) .......................................................................................................... 2405.25 Raktártelep belső gépkocsiút- és vasúthálózata ........................................... 2415.26 A darabáruraktárak működési folyamata ........................................................ 2425.27 A tömbtárolás (a), a soros tárolás (b) és a vegyes tárolás

(c) elrendezési vázlata ............................................................................................. 2465.28 Hűtőgépgyár készáruraktára tárolóterületének elrendezése ................ 2475.29 Vázlat az ABC-elemzéssel támogatott területkijelölési stratégia

megvalósításának szemléltetéséhez ................................................................. 2495.30 A megrendelésenkénti soros vagy egylépcsős komissiózás

folyamatábrája ............................................................................................................ 2515.31 A megrendelésenkénti párhuzamos vagy kétlépcsős

komissiózás folyamatábrája .................................................................................. 2525.32 A tartalék és a komissiózó raktárrészek kapcsolata .................................... 254

15


5.33 Árugyűjtés komissiózó emelőtargoncával ..................................................... 2555.34 Az utántöltő (tartalék) tárolók és a komissiózó tér kapcsolatának

néhány változata ........................................................................................................ 2565.35 Komissiózás karusszelrendszerű állványokról ............................................. 2575.36 Vázlat a raktározási alapfolyamat és az irányítási folyamat

kapcsolatainak szemléltetéséhez ....................................................................... 2595.37 A tárolóhely és az áru jelölésének egy lehetséges változata .................... 2605.38 A kartotékrendszerű adatnyilvántartás és információáramlás

folyamatábrája ............................................................................................................ 2635.39 A számítógépes adatnyilvántartás és információáramlás

folyamatábrája ............................................................................................................ 2645.40 A számítógépes raktárirányítási rendszer általános felépítése .............. 2655.41 Az irányítási és a végrehajtási szint közötti információátvitel

néhány korszerű megoldása ................................................................................ 2695.42 Teljes egységrakományok tárolására alkalmas önhordó

magasraktár ................................................................................................................. 273

6.1 A logisztikai lánc összetevőinek kapcsolata (részlet) ................................ 2856.2 A gazdasági rendszerek jellegzetes modelljei ............................................... 2866.3 A JIT-elvű ellátás szállítási kapcsolatai kialakításának

(a logisztikai áruszállítási rendszer megvalósításának) gyakori változatai ....................................................................................................................... 288

6.4 Az AHM JIT-elv szerint működő beszállítói kapcsolatrendszere .......... 2896.5 Az értékesítési csatornák főbb változatai ........................................................ 2916.6 Az elosztási rendszerek vertikális struktúrájának alaptípusai ................ 2936.7 Vázlat a beszállítók és a fogadóhelyek közvetlen (a)

és egylépcsős (b) kapcsolati rendszerének szemléltetésére .................. 2956.8 Vázlat a Cross-Docking technika alkalmazásának

szemléltetésére ........................................................................................................... 2976.9 Az áruáramlás egy lehetséges struktúrája ECR-módszer

alkalmazása esetében .............................................................................................. 2986.10 Az ellátási lánc (hálózat) egyszerűsített vázlata, a vezértermékek

szervezett pályájának feltüntetésével ............................................................... 3006.11 Az ellátási láncra épülő hálózat nagyvonalú vázlata ................................... 3016.12 A hálózatba telepítendő készletezési csomópontok

meghatározásának egy lehetséges (költségszempontú) modellje (Schary–Larsen-modell) ......................................................................................... 303

6.13 Vázlat az elosztási rendszerben levő készletek DRP-logikája szerinti kezelésének szemléltetéséhez ............................................................ 305

6.14 Légi-közúti szállításra épülő expressz szolgáltató egy lehetséges kiszolgálási modellje ............................................................................................... 308

6.15 A city-terminál szerepe a városi áruforgalom szervezésében ................ 319

16


6.16 Vázlat az 1. körzetben levő üzletek területi megoszlásának szemléltetésére ........................................................................................................... 322

6.17 A zárt láncú gyártás újrahasznosítási modellje ............................................. 328

7.1 Funkcionális szervezet önálló logisztikai funkció nélkül ........................ 3357.2 Funkcionális szervezet részlegesen centralizált logisztikával ................ 3377.3 Funkcionális szervezet önálló, integrált logisztikai funkcióval ............. 3387.4 Divizionális szervezet divíziónként kialakított logisztikai

egységgel ...................................................................................................................... 3397.5 Divizionális szervezet központi logisztikai funkcióval ............................. 3407.6 A mátrixszervezet ...................................................................................................... 3417.7 A szervezeti és a logisztikai funkciók integrálása ........................................ 3447.8 A kihelyezési modell ................................................................................................ 3487.9 Logisztikai szolgáltató fejlődése ......................................................................... 3507.10 Kiszervezett logisztikai tevékenységek Magyarországon (2009)

és a világban (2008) ................................................................................................. 3577.11 Az outsourcing-kapcsolatok földrajzi kiterjedtsége

(2003, 2009 és jövőbeli elvárások) ..................................................................... 3587.12 A kiszervezés szintjei ............................................................................................... 3597.13 Az ellátási lánc rendszere (kapcsolati háló) ................................................... 361

8.1 A Porter-féle értéklánc ............................................................................................. 3648.2 A Porter-féle értékrendszer ................................................................................... 3658.3 Az értéklánc kapcsolódó folyamatai ................................................................. 3668.4 Versenyelőnyök elérésének módjai az értékláncban ................................ 3668.5 A cégek logisztikai „rálátásának” a kiterjedési köre .................................... 3698.6 A logisztikai „rálátás” kiterjedési körének bővítése .................................... 3708.7 Áramlások az ellátási láncban .............................................................................. 3718.8 A megrendelések (és a vásárlás) alakulása az idő

függvényében ............................................................................................................. 3738.9 Az ellátási lánc dinamikája .................................................................................... 3768.10 Készletek és készletinformációk az ellátási láncban:

az ostorcsapás-effektus ........................................................................................... 3778.11 Az ellátási lánc egy lehetséges modellje .......................................................... 3808.12 Készletek és készletinformációk az ellátási láncban: az ideális

állapot ............................................................................................................................ 3818.13 Az ellátási láncok létrehozásának szemléletmódbeli modellje .............. 3848.14 A vállalatközi kapcsolatok fő típusai ................................................................. 3858.15 Vállalatközi kapcsolatok ......................................................................................... 3898.16 Vevő-szállító függőségi rács .................................................................................. 3928.17 Egy autógyár ellátási láncának kapcsolati rendszere ................................. 3948.18 A nyomon követhetőség előnyei ........................................................................ 406

17


9.1 A klasszikus ellátásilánc-struktúra ...................................................................... 4139.2 A kiskereskedelmi lépcső kiiktatása az elektronikus

kereskedelem révén ................................................................................................. 4149.3 A nagykereskedő és a kiskereskedő kiiktatása az elektronikus

kereskedelem révén ................................................................................................. 4149.4 Az e-technológiák fejlődési szakaszai ............................................................... 4189.5 Az e-logisztika folyamatának szerkezete ......................................................... 4219.6 Az e-logisztika termelésirányítást, termelésszervezést

befolyásoló szintjei ................................................................................................... 4229.7 A RFID néhány lehetséges előnye a gyógyszeripari cégek

számára .......................................................................................................................... 4249.8 Vállalati funkciók az e-logisztikában ................................................................. 427

Függelék1. Vázlat a több telephelyes (kooperatív) logisztikai szolgáltató központ

kapcsolati rendszerének szemléltetéséhez .......................................................... 4452. Logisztikai szolgáltató központok/áruforgalmi központok elvi

hálózati kapcsolati rendszere .................................................................................... 4493. Transzeurópai (krétai, illetve helsinki) közlekedési folyosók ...................... 4544. Az európai szállítási folyosók távol-keleti és ázsiai kapcsolatai ................... 4565. Országos jelentőségű logisztikai szolgáltató központok létesítésére

számításba vehető körzetek (a szaktárca 1998-as határozata alapján), azok hálózati kapcsolatai, a fejlesztési fázisban levő központok megjelölésével .................................................................................................................. 458

6. A BILK jelenlegi és tervezett áruszállítási (logisztikai) kapcsolatai ............ 459


1.1 A minőség megítélésének összetevői .............................................................. 34

2.1 A vevőkiszolgálás elemei ....................................................................................... 652.2 Teljesítménymutatók (KPI-k) alakulása ........................................................... 78

3.1 A beszállítók komplex minősítése (értékelővezető) .................................. 973.2 MRP-tábla ...................................................................................................................... 111

4.1 A közlekedési alágazatok alkalmazási területei az áruszállításban, előnyei, hátrányai ...................................................................................................... 138

4.2 A szűken értelmezett huckepack közúti-vasúti szállítási rendszerek főbb jellemzői ............................................................................................................. 149

5.1 A bázisidőszak szükségleteinek alakulása ...................................................... 2055.2 A bázisidőszak utánpótlási idejének alakulása ............................................. 2065.3 A raktárkészlet várható alakulása a tervidőszakban ................................... 2075.4 A tárolási rendszer és az anyagmozgató rendszer megválasztását

befolyásoló főbb tényezők ................................................................................... 2435.5 A raktári anyagmozgató rendszerek, gép- és eszközfajták fontosabb

jellemzői ....................................................................................................................... 2445.6 A τ szorzótényező közelítő értékei .................................................................... 2795.7 A raktárterület kihasználhatósági tényezőinek közelítő értéke ............. 279

7.1 A logisztikai funkciók szervezeti elhelyezkedése ........................................ 3367.2 A kihelyezés előnyei és kockázatai .................................................................... 364

8.1 Az ellátási lánc főbb jellemzői .............................................................................. 3688.2 Szállítók és vevők közötti stratégiai szövetségek alakulása ..................... 393

9.1 Összevetés: a hagyományos logisztika és az e-kereskedelem logisztikája ................................................................................................................... 414

Függelék1. Az ellátási láncokhoz, hálózatokhoz kapcsolódó főbb logisztikai

szolgáltatások csoportosítása .............................................................................. 442

19

Táblázatok jegyzéke


Az elmúlt két évtizedben jelentős változások következtek be Magyarországon a gazdálkodástudományok területén. Ezek közül az egyik legfontosabb a lo-gisztika hangsúlyosabb megjelenése, amit főként az információtechnika fejlő-dése tett lehetővé.

A 21. század közgazdász- és mérnökhallgatójának, függetlenül jövendőbelimunkakörétől, pontosan látnia, ismernie kell a logisztikai folyamatokkal össze-függő vállalati átrendező elvet. Szakmai életútjában többször is tapasztalni fog-ja a logisztikának mint sikertényezőnek a fontosságát.

Logisztikai problémákkal ma már minden gazdasági szakembernek, veze-tőnek foglalkoznia kell, függetlenül attól, hogy termelési, kereskedelmi, szol-gáltatási vagy netán pénzügyi területen dolgozik. Ennek oka egyrészt az, hogya gazdaság életritmusa (és a kapcsolódó termékáramlás) jelentősen felgyor-sult, másrészt az, hogy a verseny élesebbé vált, s most már nem igazán a termékmaga, hanem sokkal inkább a kapcsolódó szolgáltatások határozzák meg an-nak piaci eladhatóságát.

A logisztika tudománya napjainkban újra forradalmi változások előtt áll: a jövőben, a vállalati határokat „szétfeszítve”, a termék teljes életútját kell opti-malizálnia. A holnap logisztikai vezetője már ma sem tud tevékenykedni az ellá-tási lánc funkcióinak ismerete nélkül. Az ellátásilánc-menedzsment – SCM(Supply Chain Management) – azonban már túllép a vállalati határokon, ezértgyakran tabukba ütközik. Ezek ledöntése másfajta készségeket igényel. Termé-szetesen a jövőben is szükség lesz a logisztikai alapok ismeretére, emellettazonban megjelennek a hálózatok, a vállalatközi információs rendszerek, illet-ve a stratégiai partnerkapcsolatok kérdései is.

A könyv célja, hogy a legújabb felfogás szerint mutassa be a korszerű logisz-tika mint interdiszciplináris tudományág alapjait, az integrált logisztikai kon-cepció gazdálkodási vonatkozásait. A reálfolyamatok tárgyalásától, azaz a konkrét áruáramlási (szállítási, készletgazdálkodási, raktározási stb.) rendsze-rektől kiindulva eljutunk az ellátási lánc szemléletmódjának részletes elemzé-séig, a legújabb logisztikai megoldások ismertetéséig.

A könyv elsősorban a közgazdász, gazdálkodási, illetve műszaki szakirányosegyetemi-főiskolai hallgatóknak szól. Olyan összefoglaló könyvet kapnak a ke-zükbe, amely könnyen tanulható, logikus lépésekkel vezet el a technológiaialapoktól a bonyolult ellátási menedzsmentkérdésekig.

A könyvet azok a vállalati gazdasági szakemberek is haszonnal forgathatják,akik tömör, áttekinthető formában szeretnének választ kapni cégük vagy rész-

21

Előszó


legük logisztikai problémáira. A könyv főként mikrologisztikai témákat tárgyal,s csak érintőlegesen említi a makrologisztikai kérdéseket.

A szerzők gondos körültekintéssel végezték munkájukat, ám előfordulhat,hogy egy-egy változás elkerülte figyelmüket. Éppen ezért köszönettel vesznekminden hasznos észrevételt, javaslatot annak reményében, hogy egy későbbikiadásban felhasználhatják azokat.

A könyvhöz honlap is készült. Célunk ezzel egyrészt az, hogy az olvasókmegoszthassák egymással a tárgyalt témakörökkel kapcsolatos véleményeiket,másrészt pedig az, hogy esettanulmányok, ellenőrző kérdések, powerpointoselőadásanyagok, szakmai linkek, logisztikai szótárak is az olvasók rendelkezé-sére álljanak. A honlapot folyamatosan frissítjük. Ehhez várunk ötleteket, javas-latokat, sőt anyagokat is.

Kérjük, klikkeljen a www.logisztikamenedzsment.hu-ra!

Budapest, 2003. májusdr. Szegedi Zoltán

dr. Prezenszki József

Előszó a harmadik kiadáshoz

Kedves Olvasónk! Immár harmadik, változatlan kiadásban adjuk közre nagy si-kerű Logisztika-menedzsment című könyvünket. Most csak arra szeretnénk fel-hívni a figyelmét, hogy az ellenőrző kérdéseket már élesben is megválaszolhat-ja elektronikus formában, sőt ha akar, próbavizsgázhat is. A honlapon talál méga témához kapcsolódó szakcikkeket, szakkifejezés-magyarázatokat, pótlólagosfeladatokat is. Ezekhez változatlanul a

www.logisztikamenedzsment.hu

honlapon férhet hozzá. Az internetes vizsgarendszer könnyen kezelhető, hasz-nálatával nagyobb tanulási hatékonyságot, időmegtakarítást érhet el. (A vizsga-kérdések eléréséhez költség-hozzájárulást kell fizetnie a honlapot [www.web-tan.hu] működtető cég számára.)

További tanulmányaihoz, munkájához sok sikert kívánnak a szerzők

Budapest, 2005. augusztusdr. Szegedi Zoltán


22


Előszó a negyedik, átdolgozott, bővített kiadáshoz

Kedves Olvasónk!

Ön a könyv negyedik, jelentősen átdolgozott és bővített kiadását tartja kézben. Ezszakmai siker, hiszen a folyamatosan piacon tartott, több utánnyomásban is meg-jelent könyv a Menedzser Magazin sikerlistáján kétszer is dobogós helyen állt.

A siker okát két dologra vezetjük vissza:

1. A hallgatók-olvasók visszajelzései szerint logikus, „olvasható”, jól tanulhatókönyv.

2. A könyvhöz kapcsolódó internetstratégia jelentősen megnöveli a tanulásihatékonyságot. (A továbbiakban egy DVD-melléklet is segíti ezt.)

A gazdálkodástudományok területén a tudomány felezési ideje nyolc év, tehátnagyon aktuálissá vált az átdolgozás, hiszen 2003 óta új tudományos felfedezé-sek, új módszerek váltak mindennapi gyakorlattá (pl. a RFID). Ezenkívül hiány-zott az eddigi kiadásokból egy fontos terület, a nagytérségi logisztika. Ezt mostpótoljuk (lásd Függelék).

Ehhez az alapkönyvhöz 2008-ban kiadtuk az első társkönyvet: Logisztika-menedzsment esettanulmányok / Case Studies to Logistics Management. Ez –az alapkönyvünk adott fejezeteihez kapcsolódóan – magyar és angol nyelvűesettanulmányokat tartalmaz. Célcsoportja az MSc- vagy a felsőbb éves BA-hall-gatói gárda. Az könyvhöz kapcsolódó internetes támogatást főleg az oktatók-nak szánjuk.

A második társkönyv Raktározás-logisztika címmel jelent meg 2010-ben. A célcsoport itt a közép- és felsőfokú szakképzés, illetve az alapozó BSc-oktatás, szintén világhálós támogatással.

Kiemeljük ezen könyv internetes támogatását is: Ön a www.ameropa.huhonlapon ellenőrző tesztkérdéseket, powerpointos előadásvázlatokat, logisz-tikai szótárat, esettanulmányokat talál. A www.webtan.hu honlapon próbavizs-gát tehet. (A tesztkérdések megoldási kulcsait, illetve a mintatantárgyprogra-mokat csak az oktatók kaphatják meg.) Kattintson rá! A logisztika világánakfelfedezése érdekesebbé izgalmasabba válik!

Budapest, 2010. augusztusdr. Szegedi Zoltán


23


Előszó az ötödik (elektronikus) kiadáshoz

Tisztelt Olvasó!

A könyv ötödik, e-könyvként való kiadása során tovább aktualizáltuk az anyagot: beemeltük a „Logisztikai eset-tanulmányok / Case Studies to Logistics management” c. kötet angol nyelvű esettanulmányait. Készítettünk még – az egyes fejezetekhez kapcsolódóan – ellenőrző kérdéseket is.

Az• eldöntendő, • a kiválasztós és • a rövid esszékérdések a könyv végén találhatók. (Amennyiben Ön Oktató kolléga, ezen kérdéssorok megoldásaihoz is hozzájuthat. Ezzel az ellenőrző- és vizsgafeladatok összeállítását kívánjuk Önnek megkönnyíteni. Kérjük jelezze számunkra az intézményét, kurzusa nevét, saját telefonszámát – [email protected].

A nyomtatott példányok továbbra is megvásárolhatók: a hallgatói kiadás puha kötésben jelent meg. Elérhető a nagyobb könyvesboltokban valamint az egyetemek jegyzetboltjaiban is.

További támogatást kaphat még a www.logisztikamenedzsment.hu oldalon is.Logisztikai tanulmányaihoz, jövőbeni szakmai életéhez sok sikert kívánunk!

dr. Szegedi Zoltán dr. Prezenszki József

23

1.1 A logisztika a vállalati gazdálkodás rendszerében

Felgyorsult az életünk. A gazdasági verseny ma főként az IDŐ síkján zajlik. Hagyorsabb vagy, nyersz! A logisztika középpontba kerülését is a modern gazda-ság működésének elengedhetetlen feltétele, a versenyben maradás kény-szerítette ki, amely célját csak úgy érheti el, ha gyorsan kielégíti a vevői igé-nyeket, maximálja a minőséget és minimalizálja a költségeket.

A logisztika fogalma és gondolatvilága napjainkra mind a tudományban,mind pedig a mindennapi vállalati gyakorlatban polgárjogot nyert, bár magát a fogalmat a különböző alkalmazási területeken egymástól eltérő jelentésbenhasználják. A logisztika mindenesetre nemcsak a vállalati gyakorlat egyik ked-velt varázsszava, hanem tudományos szakkifejezés is, amelyhez egyfajta sajátostudományos megközelítés társul. A logisztika a teljesség elvén alapul, melynekcélja, hogy a vizsgálat tárgyát nem elkülönített részletei szerint, hanem kerekegészként kell kezelni.

A logisztika a tárgykörébe eső (a) műszaki, (b) informatikai, (c) gazdasági-szervezési területeket integráltan kezeli. Ez a felfogás a szakterületen tevékeny-kedőktől interdiszciplináris rugalmasságot, sokoldalúságot követel.

Egyes szerzők azzal érvelnek a logisztika ellen, hogy csupán megismétliazokat a dolgokat és jelenségeket, amelyeket például az említett három tudo-mányág külön-külön már eddig is vizsgált. Ez tagadhatatlan, ám a logisztika új-donsága, az átfogó szemléletmód és a tudományos módszertan átlagon felüliköltségmegtakarító és profitnövelő hatása elvitathatatlan.

1.11 A logisztika rövid története

A logisztika a fejlett piacgazdaságokban az 1950-es évektől vált stratégiai fon-tosságú területté a vállalatok számára. Alkalmazásának gazdasági kiinduló-pontja az Amerikai Egyesült Államok volt, majd „felfedezték” Nyugat-Európá-

25

1. FEJEZET

A logisztika-menedzsment alapjai


ban, Kelet-Ázsiában és a rendszerváltás után a közép-kelet-európai országok-ban, így hazánkban is. Az egyes fejlődési szakaszokat, illetve célokat az 1.1 ábraszemlélteti. Eszerint a korábbi célok megtartása mellett új, pótlólagos célok je-lennek meg. Inkalainen (2000) szerint a problémát az jelenti, hogy az új célok a meglévőkkel ellentmondásban is lehetnek.

1.1 ábra. A logisztika céljainak változása az idő függvényében

A logisztikának – bármennyire is természetes piacgazdasági tevékenységnek tűnik a vállalatok életében – más területeken már komoly története van. Alkalmazása ugyanis ahadseregnél kezdődött, jóval időszámításunk előtt. Akkori feladata a csapatok ellátásá-nak megszervezése volt. Például Nagy Sándor vagy a Római Birodalom hódításai sorántöbb tízezres mozgó hadseregek – hadianyaggal, élelemmel, ruházattal, információvalvaló – ellátását kellett a korabeli úthálózatok és járművek segítségével megoldani. [Azókorban például komoly logisztikai problémát jelentett elefántokkal átkelni az Alpokon(Szegedi, 2008).]

A fogalom a gazdasági szférába a második világháború után került át, nem utolsósor-ban a hadiszállításoknak köszönhetően. Az első komoly tanulmány a gazdasági logiszti-ka területén 1955-ben jelent meg Oskar Morgenstern tollából. A logisztika mai virág-zását az informatika, a számítástechnika fejlődésének és a felgyorsult gazdaságnakköszönheti.

Az 1950-es években a hangsúly a költségcsökkentésen, az 1970-es évektől az ér-tékesítés támogatásán volt. Az 1980-as évek közepe táján új cél jelent meg: a ve-vőkiszolgálás. Ekkorra már egyre többen ismerték fel, hogy az élesedő piaciversenyben csak azok a vállalatok maradhatnak talpon, amelyek a lehető leg-jobban alkalmazkodnak a vevők igényeihez. Ez pedig elképzelhetetlen a „gyor-sabb reagálás”, vagyis az anyag-, az áru- és az információáramlás javítása – azaza logisztikai szolgáltatási színvonal-növekedés – nélkül. Napjaink logisztikájaaz egyedi igényekre, valamint az ellátási hálózatokra koncentrál. Az 1.2 ábra

26


az egyes célok elérésének fő eszközeit mutatja be. Az ábra a szakterületnek a külső környezetre való nyitását is szemlélteti: az I. fázisban még a logisztikairészterületek integrációja a cél; a II. és III. fázis már nyit más vállalati szakterüle-tek felé; a IV. fázis pedig túllép a vállalati határokon.

1.2 ábra. A logisztikai célok elérésének eszközei az egyes időszakokban

A célok változása mellett a vállalkozások – a versenyképesség javítása érdeké-ben – természetesen arra is törekednek, hogy az előző célokat mintegy alap-igényként kielégítsék (például a készletállomány minimalizálása az adott felté-telek között jelenleg is cél, ám ezt alá kell rendelni más, időközben felsőbbren-dűvé minősített célnak).

A logisztikai szemléletmód Magyarországon a rendszerváltás után kezdettigazán meghonosodni. Az időközben kialakult informatikai fejlődés ugyanak-kor lehetővé tette, hogy a hazai vállalkozásoknak az egyes fejlődési fázisokat nekelljen külön-külön végigjárniuk. Bizonyos fejlődésbeli lemaradások a fejlettgazdaságokhoz viszonyítva egy-két területen fellelhetők. Ma már kevésbé be-szélhetünk technológiai lemaradásról, inkább az emberi tényezők (módszer-tan, oktatás, szemléletmód) fejlesztéséről van szó.

1.12 A logisztika értelmezése

A fejlődés velejárójaként a logisztikai meghatározások is időszakonként más-más szempont szerint alakultak. Az egyes időszakok általánosan közös vonásaugyanakkor a folyamatszemlélet.

27


Napjainkban a logisztikának több meghatározása ismert. Az egyik legelfo-gadottabb definíciót az Egyesült Államok Logisztika Tanácsa fogalmazta meg(Council of Logistics Management – www.clm.org; The International Societyof Logistics – www.sole.com). Eszerint:

A meghatározásból is kitűnik, hogy a logisztika mennyire átfogja az egész válla-lati működést, sőt a vállalat külső környezetének, kapcsolatainak kezelését, irá-nyítását is feltételezi. Kicsit másképpen megfogalmazva: a logisztika nem más,mint a rendszerszemlélet alkalmazása az anyagáramlás területén.

A meghatározásból következik, hogy a logisztika fő területei a vállalatianyagáramláshoz kapcsolódó funkciók, azaz:

1. a beszerzés, az alapanyag-ellátás,2. az elosztás és áruterítés,3. a készletgazdálkodás,4. a raktározás,5. a szállítás,6. a szállítmányozás,7. a rendelésfeldolgozás és kommunikáció, illetve a mindezt átfogó8. informatikai háttér.

Hasonló szemléletet tükröz az úgynevezett készletáramlási szempontú megkö-zelítés. Eszerint „a logisztika az anyagok mozgatásának és tárolásának haté-kony irányítása”.

Ez a megfogalmazás a szállításra (és a kapcsolódó folyamatokra: szállítmá-nyozás, rakodás, átrakás stb.), valamint a készletgazdálkodásra (és a kapcsoló-dó folyamatokra: raktározás, komissiózás, csomagolás) szűkíti le a logisztikát,ami bizonyos esetekben megfelelő lehet, hiszen a vállalat áramlási folyamatai-nak legfontosabb területeit valóban a mozgatás és a tárolás jelenti. Ebben a meghatározásban a vevő (a felhasználó) áll a tevékenység középpontjában,az ő igényeinek meghatározott színvonalú kielégítése kell hogy vezérelje a vál-lalati tevékenységet. A fenti meghatározások alapján láthatjuk, hogy – bár a hangsúly mindegyik esetben más – egy dolog közös bennük: megvalósul az a felfogás, hogy ne az egyes részterületek optimumát keressük, hanem azegész, kölcsönhatásokkal összefűzött rendszerét.

28

„A logisztika alapanyagok, félkész és késztermékek, valamint a kapcsoló-dó információk származási helyről felhasználási helyre való hatásos ésköltséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folya-mata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.”


Az utóbbi években a fejlődés magával hozta a logisztikai tevékenységekbővülését, és ezzel természetesen az újabb definíciók is egyre átfogóbban ér-telmezik a logisztika fogalmát. Ilyen kiterjesztett logisztikai meghatározástalkotott egy másik neves szervezet, az Egyesült Államok Logisztikai MérnökiTársasága (SOLE) is, amely szerint:

Egy vállalat gyakorlatilag minden tevékenysége során kénytelen logisztikávalfoglalkozni, hiszen a termék- és információáramláshoz minden részlege kapcso-lódik. A keresztmetszeti funkció is megköveteli, hogy a vállalatok egységben kép-zeljék el a tevékenységüket, hiszen minden változtatás azonnal kihat egy másikrésztevékenységre. Emellett vannak közös tevékenységek, mint a tervezés, a cé-lok meghatározása, melyben kiemelkedően fontos az együttműködés.

A vállalaton belüli, az értékesítéshez, az elosztáshoz kapcsolódó logisztikai fo-lyamatok összetevőit szemlélteti az 1.3 ábra. S. M. Wendell úgynevezett „logiszti-kai gépe” didaktikai célokat szolgál. Fő mondanivalója, hogy egy adott részterü-let csak az összes többi „beleegyezésével” tud működni, eredményeket elérni.

1.3 ábra. A vállalati logisztikai alrendszerek kapcsolatrendszere

Forrás: Wendell (in Szegedi, 1998) alapján.

29

„A logisztika azon vezetési, szervezési és műszaki tevékenységek tudomá-nya, amelyek meghatározott célok és tervek elérésére, valamint a műkö-dés érdekében az elvárásokra, az erőforrások fenntartására és ellátásárakoncentrálnak.”


Új „logisztikai” definícióként jelenik meg napjainkban az ellátásilánc-me-nedzsment meghatározása. Eszerint:

Ha ezt a meghatározást összehasonlítjuk a logisztika eddigi értelmezéseivel,akkor a kooperációban, az együttműködés fokában találjuk az újszerűséget. A széles körben elterjedt nézet szerint a különbség abban áll, hogy míg a logisz-tika a szervezeten belüli, addig az ellátásilánc-menedzsment a szervezeten kí-vüli kapcsolatokra és működésre koncentrál. Ezt illusztrálja az 1.4 ábra. Eszerint a cég már nyit közvetlen beszállítója és közvetlen vevője felé. Ez a gyakorlatbanpéldául már három csatornatag készletszint-optimalizálását eredményezheti. A teljes elosztási csatorna azonban általában ennél hosszabb. (A későbbiekben– lásd 8. fejezet – erről még részletesen szólunk.)

1.4 ábra. A logisztika és az ellátásilánc-menedzsment értelmezése

Az előzőekben már említett Egyesült Államok Logisztika Tanácsa az ellá-tásilánc-menedzsmenttel kapcsolatos viták hatására 1998-ban átfogalmazta a logisztika meghatározását. Eszerint:

30

„Az ellátásilánc-menedzsment (Supply Chain Management – SCM) azanyagok és információk áramlása révén a nyersanyag-beszállítók, a gyártóüzemek, a disztribúciós szolgáltatók és a fogyasztók kapcsolódó össze-hangolt vezetési és szervezési tevékenységének összessége.”


Logisztikai és SCM-definíciókból az interneten több tucatot is összegyűjthetünk. Ennekoka egyrészt az interdiszciplináris jelleg, másrészt a tudományág viszonylag fiatal kora.A későbbiekben bizonyára pontosabban meg lehet majd húzni a szakterület határait, s így a meghatározások is letisztulhatnak.

A jelenleg érvényben lévő definíciókat kategorizálni is lehet. Létezik úgynevezett in-formatikai, funkcionális és integrációs/folyamatszemléletű iskola. Jelen könyv szerzőiinkább ez utóbbi iskolához közelinek érzik magukat.

Az üzleti logisztikadefinícióban már érvényesül az a szemlélet, mely szerint a logisztika feladatköre nem szorítkozik csupán az anyagi folyamatokra. A szol-gáltatások folyamatainak szervezése hasonló módon zajlik. Emiatt ma már je-lentős irodalma van például a kórházlogisztikának, a banki logisztikának stb.Ez a fogalmi fejlődés alapvető különbséget jelent a logisztika korai értelmezé-sével szemben, amely – mint láttuk – az áruszállításokkal kapcsolatos teendők-kel fonódott össze.

1.13 A logisztika küldetése

A logisztika küldetése alatt azt értjük, hogy mi végre tevékenykedünk, mi a missziónk. Ez utóbbit filozófiai síkon így fogalmazhatjuk meg:

Egy cég logisztikai küldetését az úgynevezett 7M testesítheti meg. (Egyes szer-zők ezt is logisztikai definíciónak tartják.) A 7M-elv szerint a logisztikának a kö-vetkező hét feltételt kell biztosítania:

31

„A logisztika – az ellátásilánc-menedzsment (SCM) részeként – alap-anyagok, félkész és késztermékek, valamint a kapcsolódó információkszármazási helyről felhasználási helyre való hatásos és költséghatékonyáramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvá-rásoknak történő megfelelés szándékával.”

A logisztika feladata a megfelelő áruknak vagy szolgáltatásoknak a megfe-lelő helyre, a megfelelő időben és a megkívánt állapotban, a megfelelőköltséggel való eljuttatása.


Maga a küldetés is vevőközpontú szemléletet mutat, ugyanakkor érezhető be-lőle, hogy nemcsak az egyes részterületek különálló optimumait, hanem sok-kal inkább a teljes rendszer kölcsönhatásának lehető „legjobb” megoldását kellnyújtani.

A szakirodalomban azonban nem csak a 7M meghatározás ismert, egyesszerzők beszélnek még a 8M-ről vagy a 9M-ről is, különböző összetéte-lekben. Mindezen meghatározások nagyrészt azonos kategóriákból tevőd-nek össze, bár kisebb-nagyobb eltérések mutatkoznak aszerint, hogy a „ter-mék”, illetve az „információ” mennyire hangsúlyos szerepet kap. A követ-kező felsorolás például 9 M-funkciót különít el. Eszerint a logisztika lehetővéteszi, hogy a

Tekintsük át röviden ezeket a funkciókat.

1. Megfelelő információ biztosítása. A megfelelő információ azt a szükséges éselégséges információt jelenti, ami közvetlenül befolyásolja a folyamatot. Hapéldául nem ismerjük a vevő igényét, akkor kielégíteni sincs mit. Ez a megfon-tolás triviálisnak tűnhet, mégis gyakran előfordul (például az FMCG-termékekesetében), hogy a termelés és a vásárlói igények jelentősen eltérnek egymástól.

Az információ haladásának iránya az anyagi folyamatokéval egyrészt meg-egyező, másrészt ellentétes irányú, mely a vevőtől indul visszafelé a gyártóhoz. A mai korszerű információs és kommunikációs eszközök lehetővé teszik az azon-nali, valós idejű információk továbbítását nemcsak a gyártóhoz, hanem a gyártó-val szoros együttműködést kialakító beszállítóhoz is. Az ilyen rendszerek módot

32

1. a Megfelelő terméket,2. a Megfelelő minőségben és mennyiségben,3. a Megfelelő állapotban,4. a Megfelelő helyen,5. a Megfelelő időben,6. a Megfelelő felhasználónak,7. a Megfelelő költségek mellett kell rendelkezésre bocsátania.

1. a Megfelelő információ,2. a Megfelelő anyag,3. a Megfelelő energia,4. a Megfelelő személyek,

5. a Megfelelő mennyiségben,6. a Megfelelő minőségben,7. a Megfelelő időpontban,8. a Megfelelő helyre,9. a Megfelelő költséggel.

}jussanak el


adnak arra, hogy egységesen és azonnal reagáljunk a tényleges piaci igények pil-lanatnyi változásaira. Az ilyen típusú azonnali információk lehetőséget kínálnaka készletek minimalizálására is (lásd például a just in time – JIT – rendszerek).

2. Megfelelő anyag biztosítása. Tipikus logisztikai feladat a termeléshez szüksé-ges alapanyagok, alkatrészek vagy a termelés során keletkező félkész ter-mékek, készáruk megfelelő időben, megfelelő helyre történő szállítása, tárolá-sa. A termelés és felhasználás során mindig azt az „anyagot” kell rendelkezésrebocsátani, amire éppen szükség van. Nem véletlen, hogy a logisztika legelső ér-telmezése a harcászathoz kötődik, ahol is elsődleges feladat a szükséges anya-gok (ellátmány, muníció, „emberanyag”) biztosítása.

3. Megfelelő energia biztosítása. A szükséges energia mindig az adott folyamatigényéhez igazodva, különböző formában jelenik meg (például elektromos,hő-, szél-, víz-, fény-, tüzelőanyag-, geotermikus, kémiai vagy bioenergia). Azenergiával kapcsolatos logisztikai feladat az energiának a szükséglet helyéretörténő szállítása, esetleges tárolásának vagy transzformálásának biztosítása.Bizonyos energiatípusok szállítása könnyű (például elektromos áram), és nemigényel különösebb logisztikai szervezést, míg más energiatípusok szállítása ésmegfelelő mennyiségű és időzítésű utánpótlása, valamint tárolása tipikusan lo-gisztikai feladat (például üzemanyag).

4. Megfelelő személy biztosítása. A személyek biztosítása mint logisztikai fel-adat jellemzően több határterülettel is érintkezik. Nem minősül logisztikai fel-adatnak a munkákhoz szükséges személyek kibenlétének meghatározása (hu-mánerőforrás-gazdálkodás), a munkavégzés feltételeinek biztosítása (tervezés,szervezés) vagy annak megállapítása, hogy az adott feladat elvégzéséhez hányember kell (munkaerő-tervezés). A „megfelelő helyre juttatás”, a személyekmegfelelő időben, megfelelő helyre történő eljuttatása viszont egyértelműenlogisztikai feladatnak minősíthető. Ez speciális feladat, mert szemben az anya-gokkal, az emberek szállítása során egyéb szállítási szempontokat és feltétele-ket is figyelembe kell venni (biztonság, kényelem stb.).

5. Megfelelő mennyiség biztosítása. A „megfelelő mennyiség” alapvetően jólmérhető paraméterre vonatkozik, és általában szigorú előírásoknak kell hogymegfeleljen. A kevesebb input mennyiség például elégtelen (rossz hatásfokú)termeléshez és hiányköltségekhez vezet, míg a nagyobb mennyiség tárolási,készletezési többletköltséggel jár. A korszerű informatikai rendszerek nagy se-gítséget jelenthetnek a szükséges mennyiségek pontosabb megállapításához.

6. Megfelelő minőség biztosítása. A megfelelő minőség azt a terméket vagyszolgáltatási kategóriát jelenti, amely a vevő számára elfogadható és az igényei-

33


nek megfelel. A vevő igényei objektív és szubjektív, mérhető és nem mérhetőparaméterekre oszthatók (1.1 táblázat). A termékkel kapcsolatos objektív ésmérhető paraméterek teljesítése egyértelmű és elvárható követelmény, viszonta szubjektív és nem mérhető paraméterek teljesítése már nem egyértelmű, ésnem is mindig a termékek milyenségétől függ. (Gyakran szubjektív és nehezenmérhető például a terméket kísérő szolgáltatás milyensége, az árucsere körül-ményei, a divat, a politika, a kulturális jellemzők, a sajátos személyiségjegyek[pszichográfiai tényezők], valamint a vevő és az eladó közötti interakció soránkialakuló egyéni vélemény.)

1.1 táblázat. A minőség megítélésének összetevői

Forrás: Gyenge, 2002 alapján.

A minőség másik aspektusa a minőségi szabványokkal, követelményekkel, nor-mákkal, nemzetközi előírásokkal kapcsolatos. Korunk és a globalizáció egyiklegnagyobb kihívása a nemzetközi szabványok, a minőségi rendszerek kidol-gozása és alkalmazása világszerte. A vevői megelégedettségnek csak egyik fon-tos kritériuma az igényeknek megfelelő termékek nyújtása, további fontos felté-tel a meghatározható és stabil minőség folyamatos biztosítása. A gyakorlatbana kapcsolódó szolgáltatási minőség előre meghatározott és stabil kritériumaitsokszor még az abszolút értelemben vett termékminőségnél is fontosabbnakítélik meg a fogyasztók.

A minőségbiztosítási rendszer tehát a logisztikában a folyamatminőségreirányul. Ezen belül az egyes piaci szegmensekre különböző minőségi kategó-riákat is felállíthatunk, hiszen az egyes vevői igények minden egyes vásárló ese-tében más és más szolgáltatási kategóriát támaszthatnak.

34


7. Megfelelő időpont biztosítása. A megfelelő időpont biztosítja, hogy a szük-séglet a kívánt időpontban kielégíthető legyen (időhasznosság). A termelési fo-lyamatok vagy tevékenységek két csoportra oszthatók aszerint, hogy milyenszerepe van az időnek. A tevékenységek egy részében a megfelelő időpontmeghiúsulása legfeljebb csak gazdasági áldozattal jár. Jellemzően ilyen tevé-kenységek az árutermelési folyamatok, amelyek esetében a termelési folyamatmegszakadása, részleges vagy teljes leállása kisebb vagy nagyobb gazdasági ál-dozatot követel, de végső soron nem veszélyezteti a célt, az előállítást és az érté-kesítést, vagyis a gazdasági tevékenység megvalósulását. A második esetben vi-szont a megfelelő időpont elmulasztása teljes egészében meghiúsítja a gazda-sági esemény létrejöttét. Ilyen esetekben jogilag érdekmúlásról beszélünk,mint például a karácsony másnapján megérkező fenyőfaszállítmány, vagy a színházi előadás után árusított színházjegyek stb. Ezekben az esetekben a meg-felelő időpontra történő időzítésnek alapvető hatása van a teljesíthetőségre. Ezleginkább a szolgáltatási és a biológiai rendszerekkel kapcsolatban álló tevé-kenységekre, például a mezőgazdasági munkákra jellemző. (Nem érdemes azesküvő után elkészíteni az esküvői frizurát, de éppígy érdemes télen búzát ter-meszteni, vagy az állatok etetését egy héttel későbbre halasztani.)

A következő példában megfigyelhetjük, hogy az úgynevezett „megfelelőidőpont” is lehet relatív mind a kínáló, mind a fogyasztó szempontjából.

Tipikus logisztikai probléma a megfelelő időpont biztosításával kapcsolatban a körjá-rattervezés, amely egyben a megfelelő hely biztosítását is jelenti. Egy körjárat megterve-zése olyan szállítási útvonal felállítása, amely három részből tevődik össze: indulás, ki-szolgálás (többször egymás után), visszatérés. Az 1.5 ábrán bemutatott körjáratban pél-dául a 6. belépő kiszolgálása lehetséges a kör végén, kisebb kitérővel és valamivel na-gyobb rakomány útnak indításával. Ha a megrendelőnek a 6. időpontban is alkalmas a teljesítés, úgy a körjárat többletköltség nélkül is teljesíthető, illetve a szállító kedvezmé-nyes szállítást is fel tud ajánlani (árkedvezménnyel), ami „megfelelővé” teheti a nem tel-jesen megfelelő időpontot is. Abban az esetben, ha a 6. időpont még így sem felel meg a megrendelőnek, akkor a körjáratot teljesen újra kell szervezni, vagy teljesen külön já-ratot kell indítani jelentős többletköltségek árán, ami a megrendelőnek is magasabbszállítási árat jelent. Az viszont előfordulhat, hogy az így megemelt szállítási ár – a megfe-lelő időpont ellenére – sem lesz a megrendelő számára elfogadható, és ezért más szállí-tót keres.

8. Megfelelő hely biztosítása. A megfelelő hely biztosítása szorosan összefügg a megfelelő időpont biztosításával, hiszen egy adott pillanatban egy adott he-lyen kell teljesíteni a felmerült igényt. Az üdítőital ára a nyári melegben a FORMA-1-es futamon jól mutatja a „helyhasznosságot”. Az italautomaták„minden sarkon való” felállítása is a „teljes” területi lefedésre irányul. A munka-megosztás miatt a több helyszínre tagolódó munkavégzés esetén az egyeshelyszínek megválasztása (location) és az egy vagy több helyszínen belül azelrendezés (layout) megtervezése, esetleges matematikai programozása és op-timalizálása is logisztikai feladatnak minősül.

35


1.5 ábra. A körjárat modellje

9. Megfelelő költség elérése. A megfelelő költség relatív fogalom, hiszen mégazonos termék esetében is más és más lehet a „megfelelőnek” ítélt költség, hafigyelembe vesszük a többi M-funkció megvalósulási színvonalát (idő, hely,minőség stb.). A vevőoldali megközelítésből kiindulva megfelelő költségnekazt a költséget nevezzük, amit a piac (a vevő) hajlandó elfogadni (megfizetni).A kínálati oldalból kiindulva pedig a megfelelő költség az az „ár”, amelyben – az adott piaci versenyt is figyelembe véve – megtérülnek a 9M és a termelésköltségei.

Végezetül megállapíthatjuk, hogy a logisztika a vállalatok egyik legszerteága-zóbb, legkülönfélébb funkciókat megvalósító tevékenysége. Ez a szemlélet-mód sikerét éppen annak köszönheti, hogy a korábbi elképzelések különállófunkciókra tagolt vállalatának főfolyamatait újra egységben próbálja szemlélni,és az egész rendszer hatékonyságát igyekszik javítani. A szemlélet terjedésételősegítette, hogy a megvalósítást segítő eszközök – elsősorban a számítógé-pes informatikai háttér – egyre magasabb színvonalon állnak a vállalatok ren-delkezésére. Ezeknek az eszközöknek a támogatásával a horizontálisan vagyvertikálisan kapcsolódó vállalkozások képesek az egész vállalatközi lánc integ-rálására is. A logisztikai elvek ezért napjainkban egyrészt a vállalatokon belül,másrészt a vállalkozások között is egyre inkább érvényesülnek, megteremtvénezáltal az összefogás, a stratégiai szövetségek, az ellátási láncok létrejöttének le-hetőségét.

36


1.2 A logisztikai és a marketingfunkciók kölcsönhatásai

1.21 A kölcsönhatások áttekintése

A marketingorientáció – üzleti sikeresség szempontjából való – fontosságátmára már kellően bebizonyították. Az a mód, ahogyan a vállalkozás vezetése el-osztja az (általában szűkösen rendelkezésre álló) erőforrásokat a marketing-mix elemei – a termék, az ár, a reklám, illetve az elosztási csatornák – között,gyakorlatilag determinálja a piaci részesedést és a jövedelmezőséget. A vállal-kozás javíthatja például versenyhelyzetét azzal, hogy összességében többpénzt áldoz a marketingmixre, de azzal is, hogy a forrásokat hatékonyabbanosztja el a mix elemei között, illetve az egyes elemeken belül végez változtatáso-kat, így növelve a hatékonyságot. Az 1.6 ábra áttekintést ad a költségátváltásokfőbb lehetőségeiről, figyelembe véve mind a marketing-, mind a logisztikaifunkciókat.

A vállalatok egyik fő stratégiai célja lehet tehát a források elosztása a marke-tingmix és a logisztika elemei között olyan módszer szerint, amely a legna-gyobb (hosszú távú) megtakarítást eredményezi.

1.22 A termék logisztikai kapcsolatai, kölcsönhatásai

A termék nem más, mint egy tulajdonsághalmaz, amit a vevő a vásárláskormegkap. A termék állandó fejlesztése alapvető marketingigény. A termékfej-lesztésre szánt források fordíthatók az új termékek piacra dobására vagy a márlétező termékek tulajdonságainak javítására. A termékminőség hatással van a piaci keresletre és a vállalatvezetés által megszabható árra. Gyengébb mi-nőség mellett csökkennek a gyártási költségek és növekszik a rövid távú nye-reség, romolhat azonban a hosszú távú jövedelmezőség.

Néhány iparágban a siker függ attól is, hogy megfelelő összeget költenekkutatásra és fejlesztésre, és ezáltal folyamatosan új termékkel tudnak megjelen-ni a piacon. A termékfejlesztés azonban kétélű fegyver: sok új termék nemtöbb, mint a meglévő termékcsalád újabb tagja, amely kismértékben bővíthetiugyan a piacot, ám megnöveli az üzletkötés költségeit. Ilyen esetekben tehát a piacot feldaraboljuk kisebb, kevésbé jövedelmező részekre, ami viszont je-lentősen növeli a logisztikai költségeket is. (Különböző ízesítésű fogkrémekvagy üdítőitalok esetén például minden egyes ízből biztonsági készleteket kelltartani az elosztási csatornában.) A termékkínálat változtatásakor tehát körülte-kintően kell mérlegelni, és a logisztikai szempontokat is figyelembe kell venni.

37


1.6 ábra. A marketing és a logisztikai költségek közötti kölcsönhatások

Forrás: Lambert–Stock (in Szegedi, 1998) alapján.

1.23 Az ár logisztikai kölcsönhatásai

Az ár az a pénzösszeg, amit a termelő/eladó kap a termékéért. Egy-egy árválto-zás előtt meg kell határozni, hogy az árváltozás hogyan befolyásolja majd a köz-vetítők és a fogyasztók vásárlási szokásait. Amikor a gyártó gyorsabban szeret-ne pénzéhez jutni (kintlévőségek csökkentése), a készpénzes fizetésekre áren-gedményt ad, vagy más változást kezdeményez az értékesítési ciklusban: ígymegváltoztatja terméke árát és ezzel együtt keresletét is.

Az ár, melyet a gyártó kap termékéért, eltérő lehet tehát annak függvényé-ben is, hogy a gyártó milyen értékesítési csatornát választ.

38


Az értékesítésnövelés megkísérelhető árcsökkentéssel is. E stratégia sikereazonban nem egyértelmű a fejlett iparágakban. Ha egy cég adófizetés utáninettó nyeresége például az értékesítés 4 százaléka, akkor 2 százalékos árenged-mény esetén az eddigi 4 százalékról 3 százalékra csökkenhet az adózás utáninettó nyereség, ha elmarad a várt értékesítésnövekedés. A szükséges értékesí-tésnövekedés elérése fejlett piacon felettébb nehéz.

Más jellegű problémát jelent, ha az árcsökkentés olyan jelentős mértékű keresletnöve-kedést okoz, amellyel logisztikai rendszerünk nem képes lépést tartani. (A kiárusításiakciók esetén például megnövekszik a kereslet. Ha a logisztikai rendszer nem készül felmegnövelt szállítási kapacitással, vevőközeli készletekkel stb., az eredetileg hasznosmarketingakció logisztikai „görcsöt”, készletezési, szállítási problémákat okozhat.)

1.24 A reklám logisztikai kölcsönhatásai

A reklám (promotion) vonatkozhat mind a hirdetésre, mind az ügynökök által tör-ténő értékesítésre. A hirdetési költségek növelésével növekszik az értékesítés, deegyes esetekben a pótlólagos reklámköltség nem eredményez olyan volumennö-vekedést, amely indokolná a kiadást. Az értékesítési szint fenntartásának költségeszintén függ az elosztási csatorna megválasztásától. Azoknak a piaci szereplők-nek, gyártóknak, kereskedőknek például, akik a személyes eladást választják, so-kat kell költeniük ügynökhálózatukra. Az értékesítési ügynökök száma befolyá-solja a potenciális vevőkör méretét és a gyártó piaci részesedését. A meg-növekedett értékesítési volumen okozta promóciós költségnövekedés azonban azelosztási-logisztikai költségek ennél nagyobb mértékű növekedéséhez is vezethet.

1.25 Az elosztási csatornák logisztikai kölcsönhatásai

Az elosztási csatornák költségei az adott piaci szereplő(k) vevőkiszolgálásraköltött kiadásait jelentik, így azok felfoghatók a logisztikai rendszer outputja-ként is. A „vevőkiszolgálás” érintkezési felület a logisztika és a marketing kö-zött. Jóllehet a vevőkiszolgálás a logisztikai rendszer „terméke”, a vevői meg-elégedettség mégis csak akkor jelentkezik, ha a vállalat megfelelően alkal-mazza a marketingmix valamennyi elemét.

A vevőkiszolgálás két legfontosabb mérőszáma a termék elérhetősége és a rendelési idő hossza. Ezek változtatása egyrészt lehetőséget ad az eladóknak,hogy megkülönböztessék a termékeket, másrészt befolyásolhatja a piaci áratis, amennyiben a vevők hajlandók magasabb árat fizetni a jobb kiszolgálásért.Ráadásul (mivel a termelők a logisztikai költségeiket természetszerűleg hozzá-adják a termék költségeihez) a logisztikai költségek eleve jelentős hatással le-hetnek a cég által kialakított piaci árra.

39


Napjainkban sok cég számára a vevőkiszolgálás lehet a legjobb módszerkompetitív előnyök szerzésére. A vállalat tehát jelentősen növelheti piaci része-sedését és jövedelmezőségét azáltal, hogy a versenytársaknál többet áldoz a vevőkiszolgálásra, a logisztikai feladatok megoldására. A vevőkiszolgálásrendszeres ellenőrzésével, illetve szabályozásával a cég egyidejűleg javíthatja a kiszolgálást és csökkentheti a logisztikai költségeket (kapcsolódó esettanul-mány: Fodor–Gábriel, 2008).

A különböző vevőkiszolgálási szintek értékelésénél a vállalatvezetés célja a hosszú távú jövedelmezőség maximalizálása kell hogy legyen.

A marketingmix különböző elemeinek költségnövekedése megköveteli az ér-tékesítés növelését – a pótlólagos kiadások fedezésére. A vállalatok forrásai álta-lában korlátozottak, ezért oly módon kell azokat szétosztani, hogy növekedjen a piaci részesedés és/vagy a jövedelmezőség. A marketingmix azon elemeiből,ahol a befektetett pénz nem hoz megfelelő értékesítésnövekedést, érdemes a ve-vőkiszolgálásba átcsoportosítani bizonyos forrásokat, mert ezek nemcsak költ-ségmegtakarítást eredményeznek, hanem új vevői szegmensek elérését is.

Az 1.6 ábra tehát összességében szemlélve azt sugallja, hogy az integrált lo-gisztikai rendszer megvalósításához költségoptimalizálás szükséges, amelyek-nek a marketing- és logisztikai költségek összességére kell irányulnia.

1.3 A teljesköltség-koncepció

1.31 Az egyes költségtényezők összefüggései

Az összköltségelemzés a logisztikai folyamatok menedzselésének legfonto-sabb eszköze. Az 1.6 ábrán látható logisztikai mix elemei közötti kölcsönhatá-sok átgondolása után azonban a költségelemzés nehézségei is nyilvánvalóváválnak. (A nyilak jól mutatják, hogy bármelyik költségelem az összes többivelkölcsönhatásban áll.) A vállalkozásnak emiatt sokkal inkább a logisztikai össz-költség, mintsem az egyes tevékenységek költségeinek csökkentésére kell töre-kednie. Egyetlen költségelem minimalizálása ugyanis paradox módon az össz-költség növekedéséhez vezethet.

Példa. Egyetlen országos késztermékelosztó központ létrehozásával csökkenthetők a „készlet-tartási” és a „raktározási” költségek, viszont ez a „szállítási” költségek jelentős emelkedésével jár,emellett – az esetlegesen alacsonyabb vevőkiszolgálási szint következtében – csökkenhet az ér-tékesített mennyiség. És fordítva is érvényes: sok raktár működtetésével a szállítási költségekminimalizálhatók, megnő azonban a készlettartási és a raktározási költség. Hasonló a helyzet a nagy mennyiségű beszerzések esetében, amikor is a mennyiségi kedvezményből eredőmegtakarítás kisebb lehet, mint az ezzel előidézett készlettartási költségnövekmény.

40


Minden esetben figyelembe kell vennünk az 1.6 ábrán feltüntetett valamennyi lo-gisztikai költséget (ezek súlya természetesen vállalkozásonként más és más, sőt vál-lalat- vagy terméktípustól függően egyéb, itt nem tárgyalt logisztikai költségtípusokis felmerülhetnek). Az ábra nyilai a szoros kapcsolatokra utalnak: egy adott költség-típus csökkentése ugyanis egy másik (vagy esetleg az összes többi) komponensnövekedéséhez vezethet. A költségelemek kölcsönhatásait mutatja az 1.7 ábra.

1.7 ábra. Példák a költségek közötti konfliktusokra

A fentiekre alapozva megállapítható, hogy hatékony vállalatvezetés és valósköltségmegtakarítás csak integrált logisztikai rendszert működtetve valósítha-tó meg. A külső igények növelte feladatok miatt azonban költségmegtakarítá-sok csak relatív értelemben érhetők el.

A logisztikai költségek abszolút értéke az elmúlt években tovább emelkedett annak ellené-re, hogy gyorsan és átfogóan alkalmaznak új szállítási és raktározási technikákat, és egyretöbb vállalkozás teljesítőképes anyaggazdálkodási, illetve logisztikai információs rendsze-reket épített ki.

1.32 A logisztikai költségek integrálása

Erősen változó gazdasági életünket magas energiaárak, potenciális energia- ésnyersanyaghiány, magas kamatlábak, alacsony termelékenységnövekedés, va-lamint az időnkénti recessziók kihatásai fémjelzik. Ilyen környezetben a válla-

41


lati nyereség elért szintjének megtartása egyre nehezebb. A vállalatoknak új módszereket kell kidolgozniuk a bevételek növelésére, illetve a költségekcsökkentésére. Kevés terület kínál ma a profitnövelésre olyan lehetőséget, minta logisztika. Ennek egyik oka, hogy felmérések szerint a logisztikai költségekaz összköltség 10–40 százalékát teszik ki. Másik ok, hogy a vevők egyre össze-tettebb szolgáltatásokat igényelnek, és ehhez a legfontosabb eszköz megintcsak a logisztika („hely- és időhasznosság”). A hely- és időhasznosság értelme,hogy az adott termék vagy szolgáltatás éppen ott és éppen abban az időben állrendelkezésre, amikor szükség van rá. (7M-elv). Az 1.8 ábra az árbevétel egy le-hetséges költségstruktúráját szemlélteti.

1.8 ábra. A költségek egy lehetséges felosztási módja

Nem minden vállalat rendelkezik integrált logisztikai szervezettel. A kisebb vál-lalkozások ezt a funkciót nem is különít(het)ik el önálló szervezetbe. A logisz-tikai költségek komplex kezelése azonban – a mai informatikai lehetőségekmellett – számukra is megvalósítható. Ehhez az információs rendszert kell olymódon átalakítani, hogy a logisztikai összköltségelemzés biztosítható legyen.Fontos, hogy a rendszer lehetővé tegye:

� a szállítási,� a raktározási,

42


� a készletezési,� a rendelésfeldolgozási,� az információs rendszerhez,� a sorozatnagysághoz és� a beszerzéshez köthető

költségek kezelését (és minimalizálását) egy adott, meghatározott vevőkiszol-gálási szint mellett. Erre felállítható – egy-egy adott vállalkozásra is – az úgy-nevezett logisztikai célfüggvény.

1.33 A logisztikai célfüggvény

„Optimális” logisztikai rendszer nehezen alakítható ki, hiszen a tényezők állan-dóan változnak. Közelítő értékhez akkor jutunk, ha a vevő által elvárt kiszolgálásiszintet a vevő által elfogadhatónak ítélt költségszint mellett tudjuk biztosítani. Ezazt jelenti, hogy az olcsón kínált túl alacsony vevőkiszolgálási szint tönkreteheti a vállalatot, de a drágán nyújtott túl magas szintű vevőkiszolgálás sem válhat ver-senyelőnnyé. A logisztikai teljesítmény a vevőkiszolgálási szint és a logisztikaiköltségek szintjének függvénye. Matematikai függvénnyel kifejezve:

L T = f (V SZ; K L)

ahol: LT a logisztikai teljesítmény,VSZ a vevőkiszolgálási szint ésKL az összes logisztikai költség együttes szintje.

Miután a logisztikai költségek szintje általában együtt növekszik (vagy csök-ken) a vevőkiszolgálási szinttel, a gazdaságosság minimum és maximum elvé-hez hasonló elv alkalmazásával hozhatjuk létre a logisztikai teljesítmény opti-mumát. A minimum elv esetében meghatározzuk a vevőkiszolgálás kívánatosszintjét, és ezt próbáljuk megvalósítani a lehető legalacsonyabb költségek mel-lett. A maximum elv esetében a logisztikához rendelkezésre álló anyagi eszkö-zöket határozzuk meg, és ebből próbáljuk megvalósítani a lehető legmagasabbvevőkiszolgálási szintet (1.9 ábra).

A logisztika-menedzsment a különböző tevékenységeket egyetlen, „integ-rált” rendszerbe fogja össze. Ha egy adott cég nem követi ezt a rendszerszemlé-letű megközelítést, az még nem jelenti azt, hogy „nem végez logisztikai felada-tokat”. Végeznie is kell, hiszen vannak szállítási, készletezési vagy rendelésfel-dolgozási feladatai, ám ezek a logisztikai tevékenységek elkülönült (és gyakrankoordinálatlan) tevékenységek összességét jelentik, amelyeknek külön-különköltségvetése és független célrendszere van.

43


1.9 ábra. A minimum és a maximum elv alkalmazása a logisztikai teljesítmény kialakításában

Fontos az a felismerés, hogy az ellátás/elosztás összköltségei csökkenthetők azezekkel kapcsolatos tevékenységek – a vevőkiszolgálás, a szállítás, a raktározás,a készletgazdálkodás, a rendelésfeldolgozás és az információs rendszer, vala-mint a termeléstervezés és a beszerzés – bizonyos integrálásával. A fenti terü-letek között ugyanis jelentős érdekeltségi különbözőségek vannak (1.8 és 1.9ábra). E komplex megközelítés nélkül jelentős készletek halmozódhatnak fel a gazdasági, üzleti érintkezési felületek mentén, például az alábbi kapcsolódásipontokon:

� szállítók � beszerzés,� beszerzés � gyártás,� gyártás � elosztás,

44


� elosztás � közvetítők (nagy- és kiskereskedők),� közvetítők � fogyasztók/felhasználók.

A készletek a következő „természetes” törekvések miatt halmozódhatnak felezeken az érintkezési területeken:

1. a beszerzési részleg alacsony fajlagos egységköltség elérésére törekszik azalapanyagok és egyéb inputok tekintetében;

2. a termelési részleg rendszerint a legalacsonyabb gyártási, termék-előállításiegységköltség elérésére törekszik;

3. az értékesítési részleg a minél nagyobb piaci jelenlétre törekszik, ehhez a fo-gyasztóhoz közeli, s minél nagyobb termékkészletek elhelyezését szeretné.Ez teszi lehetővé az értékesítés munkatársai (például az ügynökök) számára,hogy a legrövidebb rendelési időt biztosíthassák, és minimalizálhassák a fo-gyasztói igények nem megfelelő előrejelzésével kapcsolatos nehézségeit;

4. néhány vállalatnál a logisztikai költségek közül kizárólag a szállítási költsé-gekre koncentrálnak. A növekvő energiaárak, a bérköltségek növekedése, a kis mennyiségek magasabb áron való szállítása okozta szállítási költségnö-vekedés a szállítási vezetőt teljes kocsi-, illetve vagonrakomány-áru szállításá-ra ösztönzi (éppen az alacsonyabb költségráta elérése céljából). Ezek a nagyvolumenű szállítások megkövetelik a magas készletszintet a kiindulópontonés a célállomáson is;

5. mind a fogyasztók/felhasználók, mind a közvetítő kereskedők megkísé-relhetik csökkenteni a készleteiket úgy, hogy gyakrabban vásárolnak kisebbtételeket, és így a készlettartással kapcsolatos költségeket áthárítják a gyár-tóra stb.

Ha előtérbe kerül a felsőbb vállalati érdek, s megvalósul a különböző logiszti-kai tevékenységek koordinációja, akkor lehetővé válik a költségek minimalizá-lása a fogyasztói kiszolgálási szintek, illetve a szállítás, a raktározás, a készlettar-tás, a rendelésfeldolgozás, a termeléstervezés és/vagy beszerzés között. (A fel-mérések azt bizonyítják, hogy a logisztikai költségek 1 százalékos csökkentése– a vállalati nyereség szempontjából – a vállalati értékesítés volumenének 5 szá-zalékos növekedésével egyenértékű.)

45


1.34 A logisztikai rendszer változásának hatása a különböző költségekre

A vevőkiszolgálási szint költségei. A különböző vevőkiszolgálási szintekkelkapcsolatos költségek a tényleges költségek mellett az elmaradt értékesítésekköltségét is jelentik (nemcsak a pillanatnyilag elmaradó haszonról van szó, ha-nem az elvesztett jövőbeli profit jelenértékéről is), ami abból származik, hogyelveszítjük a vevőt a termék rossz elérhetősége, a hosszú rendelési idő és a készletezési problémák miatt. A legtöbb esetben nehéz (az elért gazdaságieredményhez viszonyítva túlságosan költséges módon lenne elvégezhető)ezeknek a költségeknek a mérése. Éppen ezért kívánatosnak tűnik mind az ötköltségkomponens minimalizálására törekedni – meghatározott vevőkiszolgá-lási szint megtartása vagy elérése mellett.

Természetesen a vállalatvezetés csökkentheti a többi marketingmix-elem – például a reklám/promóció – költségeit is, azonos értékesített mennyiségmellett. Ugyanígy a vevőkiszolgálási szintek csökkentésével is javítható a jöve-delmezőség, illetve az ezáltal felszabadult erőforrásokból többet áldozhat a marketingmix többi elemére, hogy a piaci pozíciókat megtartsa vagy javítsa.

A különböző vevőkiszolgálási szintekhez kapcsolódó elmaradt értékesíté-sek okozta veszteség nehezen mérhető. Megfelelő döntések hozhatók azon-ban, ha a fogyasztói kiszolgálási szinteket a valós vevői/fogyasztói igényeknekmegfelelően alakítják ki.

A szállítási költségek. A szállítással kapcsolatos költségek vizsgálhatók összes-ségükben vagy különböző szempontok – például belső vagy külső szállítás, el-adói vagy vevői szállítás szerint, de a szállítási módok, a fuvarozó vagy az elosz-tási csatorna – szerint is. Ezek az adatok gyakran szükségesek a logisztikairendszer változása miatt bekövetkezett költségváltozások meghatározásához.Ha az adatok a meglévő statisztikákból nem érhetők el, viszonylag alacsonyköltséggel meghatározhatók a termékáramlás modellezésével, illetve a szállí-tók fuvarszámláinak vagy más részlegek adatainak az elemzésével. A szállításiköltségek általában a logisztikai összköltség legnagyobb hányadát jelentik.

A raktározási költségek. A raktározási költségek mindazokat a költségeket je-lentik, melyek a termékek tárolásával kapcsolatban felmerülnek. A hazai gya-korlatban nagy a zűrzavar e költségeket illetően. Sok vállalat együttesen kezeli a raktározási költségeket a készlettartási költségekkel. A raktározási költségeknagy része azonban nem függ a készletek nagyságától, annál inkább a raktárakszámától, kialakításától stb. Ettől függetlenül a logisztikai rendszer (az ellátásilánc) raktárainak száma hatással van a készletszintre.

Saját vagy bérelt raktárak esetében a tárolással kapcsolatos költségek alap-vetően fix jellegűek (még a bezárt raktáraknál is felmerülnek az állandó költsé-

46


gek). A munkabérnek is van egy állandó és egy változó része. Ha a ki- és befelémozgó áruk mennyisége növekszik, és meghalad egy adott szintet, a raktáro-soknak túlórázniuk kell vagy új dolgozókat kell felvenni. Ez a bérköltség a ki- ésbefelé áramló áruk mennyisége alapján változik, nem pedig a készletszint alap-ján. Az értékesített mennyiség jelentős százalékban befolyásolja ezeket a válto-zó költségeket, ezzel szemben a készletszint hatása csekély vagy jelentéktelen.

A raktározási költségek általában a logisztikai összköltség 5–10 százalékátteszik ki.

A rendelésfeldolgozási és információs költségek. Ezek tartalmazzák a rendelés-továbbítási, rendelésbeérkezési, rendelésfeldolgozási és a kapcsolódó kezelésiköltségeket, valamint a kapcsolódó külső és belső kommunikációs költsége-ket. E költségek meghatározásánál a vállalatnak azokat kell figyelembe vennieaz elemzés során, melyek a „tisztán” logisztikai tevékenységhez kapcsolódnak.Ez a szétválasztás is gyakran problematikus.

A rendelésfeldolgozási költségek logisztikai összköltségen belüli aránya di-namikusan növekszik. Ennek oka a termékskála bővülése és a küldeménymé-retek csökkenése. Az integrált vállalatirányítási szoftverek mindegyike rendel-kezik olyan modullal, amely ezt a területet „lekezeli”. Stratégiai (vevőkiszol-gálási) jelentősége miatt ezt a modult a legtöbb vállalat már az első körbenmegvásárolja.

A beszerzés költségei főként a tételnagyságtól függnek. A sorozatnagyság költ-ségei (a termék gyártásával vagy értékesítésével kapcsolatos költségek) változ-nak, ha változik a tételnagyság. A gyártási sorozatnagyság költségei a következőrészköltségekből tevőd(het)nek össze:

� a termelésátállítás költségei,� az átállási idő költségei,� az ellenőrzés költségei,� az átállási selejt költségei,� a gyártásbeindítás kezdeti problémáival összefüggő költségek,� az átállás miatti kapacitáskiesés költségei,� az anyagkezelés, -mozgatás és -szállítás költségei.

A sorozatnagyság költségei – ha a beszerzési vagy értékesítési költségek szem-pontjából vizsgáljuk őket – azt is megmutatják, mennyibe kerül számunkra, haeltérő (kisebb vagy nagyobb) mennyiséget vásárolunk (mennyiségi rabatt).

A készlettartási költségek. Mérési szempontból (az elmaradt értékesítés költsé-gei mellett) a készlettartás költségei a legbonyolultabbak. A készlettartási költ-

47


ségek azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek együtt változnak a készlet-szinttel. Ezek a következők:

� tőkebefektetés költsége, amely a vállalat alternatív költsége a tőkére vonat-kozóan,

� készletek járulékos költségei, mint a készletre vonatkozó biztosítás és adó,� a készlet kockázatának költsége, beleértve az elavulást, a káreseményt,

a lopást és az áthelyezés költségeit, és� a kapcsolódó raktározási költségek.

A készlettartási költségek nagyságuk szempontjából általában a második leg-fontosabb költségtényezőt jelentik. Érdekes (ugyanakkor logikus), hogy még-sem az első helyen álló szállítás, hanem – jellegéből eredően – a készletezés az,ahol a vállalatok „elúszhatnak” költségeikkel.

A marketing és a logisztika közötti kapcsolat összefoglalásaként lapozzunkvissza még egyszer az 1.3 ábrához. Gondolatban kapcsoljuk össze ennek monda-nivalóját az 1.6 ábra „skáláival”, ezáltal egyértelműbbé válik számunkra, hogy

1.35 A logisztika kapcsolata a termeléssel és az értékesítéssel

A leggyakrabban előforduló kapcsolódási pontokat mutatja az 1.10 ábra. Az in-tegráció tehát a három funkció között ugyanolyan fontos, mint ahogyan azt ko-rábban a logisztikai alrendszerek között láttuk. Néhány lényeges adalék a hár-mas integrációhoz:

� a logisztika az ütemezésen és a stratégián keresztül koordinál;� a termelés és az értékesítés is a (belső) ellátási lánc integráns részeként

kezelendő, hiszen a logisztika mellett mindkettő hatással van a vevő-kiszolgálási átfutási időre,

� megosztja az olyan tevékenységeket, mint például a készletfigyelés;� a költségek kölcsönös kapcsolatban állnak egymással;� a termelési tételnagyság befolyásolja a készletszintet és a szállítás haté-

konyságát;

48

� a marketing célja az, hogy a marketingmix számára erőforrásokat allo-káljon oly módon, hogy maximalizálja a cég hosszú távú hatékonyságát;

� a logisztika célja viszont az, hogy egy (a marketing által előzetesenmeghatározott) vevőkiszolgálási szint mellett minimalizálja a logiszti-kai összköltséget.


� a teljesítési idő hatással van a szállítási költségekre;� a termelés és a raktár elhelyezkedése kölcsönös kapcsolatban van egy-

mással ugyanúgy, mint az értékesítés és a raktár elhelyezkedése stb.

1.10 ábra. A logisztika kapcsolata a termeléssel és az értékesítéssel

Az interface tevékenységek szervezeti hovatartozásának eldöntése a termék-jellemzők, a vállalati szervezet, az ellátási láncbeli igények stb. összességénekfüggvénye.

Példa. Fontos döntési dilemmaként jelenik meg a gyakorlatban a gyártási szérianagy-ság. A gyártási igazgató a nagyobb szériát (átállási költség csökken), a logisztikai igazga-tó a kisebbet részesíti előnyben (készletszint csökken). A döntés a költségkontrollingsegítségével alapozható meg.

1.36 A logisztika felértékelődése

Napjainkban sok szó esik a vállalatok versenyképességéről. A versenyképes-ség vizsgálatakor többek között – mint egyik meghatározó tényezőt – a termék-re jutó vállalati költségeket veszik alapul.

49


Ha az alapfolyamatok költségcsökkentése a cél, két nagy költségcsoportotvizsgálhatunk:

� a termelési költségeket, illetve� a logisztikai költségeket.

A termelési költségeket manapság – adott technológiával (beruházási erőfor-rások nélkül) – már nehéz tovább csökkenteni. (A gyártási folyamatok megle-hetősen korszerűek, szervezettek.)

A korábbiakban azonban láttuk, hogy a logisztikai költségek területén gyak-ran jelentős tartalékok állnak rendelkezésre. A raktárkészletek csökkentése, a szállításoptimalizálás, a pull jellegű éppen időben (JIT) szállítások, a diszt-ribúciós csatornák, a beszerzés újragondolása stb. újabb és újabb ötleteket ad-hatnak a költségek további csökkentéséhez – jelentősebb beruházás nélkül.

A koncepciók szükségességét egy másik tényező is sietteti, nevezetesen a vevőkiszolgálás régiónkra még mindig jellemző relatív elmaradottsága. A glo-bális piacon mára a termékhez kapcsolódó (logisztikai) szolgáltatások váltakaz igazi versenytényezővé. A vevői igényekre adott gyors válasz, valamint a ter-mék elérhetősége, azaz a hely- és időhasznosság egyértelműen felértékelődött.

Gazdasági környezeti hatások. Bizonytalan gazdasági környezetben a felsővezetés fontos célja az eszköz- és pénzáramlás menedzselése. A napjainkbanleginkább alkalmazott két stratégia – a tőkemegtérülés és a pénzáramlás – javí-tására a következőket teheti a cégvezetés:

� a kintlévőségek csökkentése, illetve� a raktári készletek csökkentése.

A vállalati logisztika teljesítőképessége mindkét területre jelentősen kihat. Fel-mérések sora bizonyítja, hogy a nagy- és a kiskereskedő, illetve a termelőválla-latok kintlévőségei a teljes eszközállomány 10–30 százalékát teszik ki. A kész-letszint a teljes eszközállomány 10–50 százaléka. A kintlévőségek és a raktár-készletek tehát együttesen a teljes eszközállomány 20–80 százalékát teszik ki.

Amikor a vezetés a kintlévőségek és/vagy a raktárkészletek csökkentéséread utasítást, akkor ezeknek az intézkedéseknek célja a pénzáramlás javítása ésa vállalat lekötött tőkéjének a csökkentése. (A cash flow-ra igen nagy hatássalvannak a logisztikai folyamatok. A cash flow javítása ugyanakkor általában rö-vid távú érdekeket képvisel.) A vezetés legtöbbször kényszerhelyzetben cse-lekszik, és abban reménykedik, hogy a bevételek és a költségek változatlanokmaradnak. A készletcsökkentések azonban kihatással vannak az értékesítés fel-tételeire. A készletszint egyszerű csökkentése ugyanis jelentősen növelheti azegyéb logisztikai költségeket, ha az aktuális raktárkészletet úgy határozzák

50


meg, hogy a kívánt vevőkiszolgálási szint mellett a logisztikai összköltség ép-pen a legalacsonyabb legyen.

A kintlévőségek és/vagy a raktárkészlet önkényes csökkentése vagy a logisz-tikai rendszerbe való egyéb beavatkozás jelentősen befolyásolja a vállalati nyere-séget. Ha egy termelővállalat például megváltoztatja értékesítési feltételeit, akkorez kétszeresen érezteti hatását a nagy- és kiskereskedelmi vállalatoknál. Ha meg-változnak a gyártó cég árai, és ezáltal más lesz termékének a versenyben elfoglaltpozíciója, az az értékesítés csökkenéséhez (vagy növekedéséhez) vezethet. Ez a logisztikai teljesítményeket és a logisztikai hatékonyságot is befolyásolja.

Hasonlóképpen a (raktár)készletszint önkényes csökkentése (a vállalati in-formációs rendszer változtatása nélkül) a logisztikai rendszer megzavarásamiatt növelheti a szállítási és/vagy termelési költségeket. A költségek csökken-tése eleve kizárhatja a kívánt vevőkiszolgálási szint elérését. Ebben az esetben a vevőkiszolgálási szint csökken, ami a piaci részesedés csökkenését is magaután vonja. A megnövekedett szállítási és/vagy termelési költségek, valamint a meghiúsult értékesítés miatt kieső bevételek a legtöbbször messze megha-ladják a készletezési költségcsökkenést.

A költségek csökkentésének igénye általában véve helyes gazdasági törek-vés. Mindezt azonban az összvállalati stratégia szemszögéből kell vizsgálni.Emellett egyre több példát találunk arra is, hogy a vállalatok éppen logisztikaiköltségeik növelésével válnak versenyképesebbé.

A termék gyors, dinamikus áramlása a disztribúciós csatornában egyre fontosabbá vá-lik. Egy nagy német csomagküldő szolgálat már 24 órán belül szállítja házhoz a kataló-gusból telefonon, faxon, e-mailen megrendelt árut. Más példát említvén: külföldi part-ner csak akkor lesz hosszú távú vevője például a zöldborsókonzervnek, ha azt a kértminőségben, csomagolásban és a megfelelő folyamatos (mindig határidőre történő)szállítást biztosítva juttatják el a megjelölt helyre. Egyetlen szállítás kimaradása esetén a termék lekerül a szemmagasságban lévő gondoláról az alsóbb polcokra. Netán a diszt-ribútor nem is fogad több árut, hiszen annak helyét a – hosszú sorokban álló – kon-kurencia árujával időközben feltöltötte. Így a borsó, kiváló minősége (és „olcsósága”!?)ellenére, csak igen kemény munka árán verekedheti fel magát újra korábbi helyére.

Egyre inkább figyelemmel kell lenni az áruk és szolgáltatások megváltozott piaci igé-nyeire: a világpiacon egyre kevésbé elég az árukat „csak” eladni: a vevő komplex kiszol-gálására van szükség. A jó termék azonban – mint ahogy a jó „ár” is – csak az alapfeltétel.És ezek könnyebben módosíthatók. A logisztikai rendszer módosítása nehezebb, hi-szen azt nem csak belső, vállalati tényezők befolyásolják. A külső partnerek (beszállítók,fuvarozók, szállítmányozók) teljesítőképessége és az adott ország logisztikai infrastruk-túrájának fejlettsége (közlekedési hálózatok, logisztikai központok, információs rend-szerek) is szerepet játszik.

Ma már mindjobban érezhető: a vevő azt a terméket választja, amelyikkelkomplexebb, kényelmesebb „kiszolgálást” kap. Hogyan érzékeljük ezt a bizo-nyos „kiszolgálást” az értékesítő vállalat szemszögéből?

Hazai felméréseink szerint ma még kevés vállalat folytat kutatásokat „vevő-kiszolgálási szintje” hatásairól: mi az, amit a vevő reálisan elvárhat, s mi az, amit

51


a cég teljesíteni tud. Még hiányosabb a válasz, ha a teljesítményi szintek mutató-számrendszereire kérdezünk rá. Részmutatók mindenütt vannak, s ezeket a tel-jesítményi szinteket meg is hirdetik: például „heti kétszeri szállítást garantálok”,vagy „az árut a megrendeléstől számított két napon belül átveheti” stb, ám a vásárló cég nagyobb koplexitást vár el (lásd 2. fejezet).

A „termeléskiszolgálási” funkciót, azaz az inputoldalt vizsgálva az tapasztal-ható, hogy egyre több vállalati vezető ismeri fel: pontos költségkimutatások,megfelelő logisztikai kontrolling segítségével szükséges értékelni a „szállítás”vagy a „készletgazdálkodás” költségeit, hatékonyságát, illetve egyéb gazdaságimutatóit. (E két tényező kölcsönhatását jól érzékelteti a minimális készletekkeldolgozó – de igen magas szervezettséget igénylő – JIT-elv szerint működő ter-melési rendszer. Ebben a pull típusú rendszerben a drágább szállítási móddalérhető el a készletminimum, azaz a rendszer optimuma.)

A szállítók vevőkiszolgálási színvonal-mutatói: a gyors, pontos szállításihatáridő, a háztól házig fuvarozás, az éjjel-nappal kiszolgálás, a „mindent egyhelyen” lehetősége, az alkatrész-utánpótlás; a garancia vagy a megbízhatóságkérdései egyre inkább felértékelődnek a vállalatok életében. (A beszállító-minősítési rendszerek fontossági sorrendjében ezek a szempontok gyakranmegelőzik az árat.)

1.37 A logisztika elvének érvényesülése

A komplex logisztikai szemléletmód egyre jobban terjed hazánkban, a terme-lő-, a szolgáltató- és a kereskedelmi vállalatok szakembereinek körében is. A lo-gisztikai rendszerek optimális működtetése, a folyamatosan előbukkanó új el-méletek és módszerek mielőbbi hazai gyakorlati átültetése lehetne az egyiktényező, ami elvezethetne a vállalatok egyre szükségesebbé váló versenyké-pességének növeléséhez, sok jelenlegi gazdasági fejlettségi szintjükhöz mér-ten is negatív gazdasági jelenség megszüntetéséhez.

A logisztika-menedzsment elve általánosan érvényes a hazai vállalkozásokrais, de figyelemmel kell lenni bizonyos sajátosságokra. Ilyen sajátosságok például:

1. az árfolyam-bizonytalanság és a magasabb infláció gyakran arra ösztö-nöz, hogy a vállalat „túltermeljen” vagy hogy „túlvásárolja” magát alap-anyagokból;

2. a közlekedési és az információs infrastruktúra (makrologisztika), illetve a színvonalas szolgáltatások (a komplex logisztikai szolgáltatóvállalatok kí-nálati oldali) hiánya megnehezíti a célszerű ellátási láncok létrejöttét (ter-melési/rendelésfeldolgozási/készletcsökkentési racionalizációnál, logisz-tikai alrendszerek kiszervezésénél, JIT- vagy ECR-rendszerek kialakításánál

52


a külső környezet feltételeihez kell igazodni); hiányoznak a teljesítőképes lo-gisztikai és Cross-Docking-központok is;

3. az igények a nagyvárosok környékén koncentrálódnak, a vidék és a városközötti különbség nagy, ezáltal a vállalatoknak szigetszerű lefedésre kellberendezkedniük (a mezőgazdasági jellegű területek vásárlóereje ala-csonyabb, de Magyarországon is hagyomány: a vidékiek a városba járnakvásárolni);

4. a vevőkiszolgálási igények eltérőek: a vevők egy részénél még megvan az a hiánygazdálkodásból itt ragadt régi beidegződés, hogy „csak a terméketakarják” megkapni, a kapcsolódó szolgáltatások megfizetésére gyakrannem tartanak igényt;

5. a rugalmasság elve alapján gyakran előre nem kalkulálható változásokhozkell „alkalmazkodni”. A piaci változások ma, a többi EU-tagországhoz viszo-nyítva, gyorsak, kiszámíthatatlanok térségünkben. Ezért a jelen gazdasági kö-rülmények között például nem célszerű túlzott mértékben specializálódni.

6. a 2000-es évek végének pénzügyi és gazdasági válsága megviselte az országgazdaságát. Emellett a világrészek versenye átrendezi a globális erőviszo-nyokat. Új logisztikai paradigmákhoz kell alkalmazkodnunk.


menedzsment - lira · kossuth kiadÓ szegedi zoltÁn prezenszki jÓzsef logisztika-menedzsment...

Documents