Örökségkalauz módszertan

8/16/2019 Örökségkalauz módszertan

1/70

1. oldal

Örökségkalauz

Módszertan

„Hogyan lehet úgy elvégezni egy értékmegőrző beruházást, hogy az minél pozitívabb hatássallegyen a helyi gazdasági társadalmi környezetre, valódi gazdára találjon és hosszú távra

fenntarthatóvá váljon?"

v 4.0


2/70

2. oldal

Tartalomjegyzék

1 Bevezetés .................................................................................................................................................. 3 1.1 A módszertan célja ................................................................................................................................ 3 1.2 A módszertan felépítése ........................................................................................................................ 4

2 Módszertan folyamat, lépései ................................................................................................................... 5 2.1 I. Szakasz - Projekttervezés .................................................................................................................... 5

2.1.1 Projekttervezés ................................................................................................................................. 5 2.2 II. Szakasz – A kulturális örökség közösségi lehetőségeinek feltárása - Szervezet és ingatlan funkciókközösségi tervezése ........................................................................................................................................... 15

2.2.1 Projektmenedzsment ...................................................................................................................... 15 2.2.2 Mobilizáció ...................................................................................................................................... 18 2.2.3 Üzemeltető szervezet funkcióinak közösségi tervezése.................................................................. 24 2.2.4 Ingatlan kialakítás közösségi tervezése ........................................................................................... 27

2.3 III. Szakasz - Megvalósítás .................................................................................................................... 32 2.3.1 Üzemeltető szervezet fejlesztése ........................................................... ......................................... 32 2.3.2 Célcsoportok fejlesztése .................................................................................................................. 35 2.3.3 Közösség bevonása ........................................................... ............................................................... 38 2.3.4 Ingatlan beruházás .......................................................................................................................... 42

2.4 IV. Szakasz – Projektzárás .................................................................................................................... 45 2.4.1 Projekt zárása .................................................................................................................................. 45

3 Eszközök .................................................................................................................................................. 48 3.1 Érintettek elemzése ............................................................................................................................. 48

3.1.1 Az érintettek azonosítása ................................................................................................................ 48 3.1.2 Érintettek nyilvántartása ................................................................................................................. 49 3.1.3 Csoportosítás, rangsorolás .............................................................................................................. 49 3.1.4 Az érdekcsoportok elemzése........................................................................................................... 50

3.2 Projektterv ........................................................................................................................................... 51 3.2.1 Projekt céljának rögzítése ............................................................................................................... 51

3.2.2 Elvégzendő feladatok, tevékenységek ............................................................................................ 52 3.2.3 Tevékenységek ütemezése és egymásra épülése ........................................................................... 53 3.2.4 Tevékenységek ellátásához szükséges erőforrások ........................................................................ 54 3.2.5 Projekt szervezete (döntéshozás, menedzsment)........................................................................... 56 3.2.6 Projekt belső kommunikációja ........................................................................................................ 57 3.2.7 Projekt kockázatai ........................................................................................................................... 57

3.3 Projektmenedzsment .......................................................................................................................... 58 3.3.1 Feladat ............................................................................................................................................. 59 3.3.2 Idő ................................................................................................................................................... 59 3.3.3 Költség ............................................................................................................................................. 59 3.3.4 Projektmenedzsment területei ....................................................................................................... 59

3.4 Műhelymunka (workshop) .................................................................................................................. 60 3.4.1 Bemutatkozó gyakorlatok ............................................................................................................... 62 3.4.2 Ötletbörze ....................................................................................................................................... 62 3.4.3 OPERA ........................................................... ................................................................. .................. 64 3.4.4 Open space ................................................................ ................................................................ ...... 65 3.4.5 Jégtörő gyakorlatok ......................................................................................................................... 66

3.5 Helyi piackutatás.................................................................................................................................. 67

Mellékletek .................................................................................................................................................... 69 1. Melléklet – Ábrák jegyzéke ............................................................................................................................ 69 2. Mellékelt – Táblázatok jegyzéke .................................................................................................................... 69


3/70


4/70

4. oldal

a kompromisszumok elfogadására is késznek kell lenni, a várhatóan minden oldalon felmerülőveszteségek tudomásul vételével együtt.

1.2

módszertan felépítése

A módszertan a helyi társadalom és gazdaság igényeire és lehetőségeire építve biztosítja egyértékmegőrző beruházás tervezését, kivitelezését, valamint hosszú távú fenntartható működésénekmegalapozását. A módszertan általános esetre került összeállításra, így felhasználása előtt célszerűannak az egyedi helyzetre történő testre szabása. A testre szabáshoz szükséges szempontokat az egyeslépéseknél külön kiemeljük.

A módszertant két fejezetbe ismertetjük. A módszertan folyamata és lépései fejezet tartalmazzamódszertan négy szakaszához tartozó lépések leírását. Az eszközök fejezet tartalmazza az egyeslépésekhez tartozó tanácsadói eszközök leírását (pl. érintettek elemzése, műhelymunka), amegvalósításhoz szükséges ismereteket. Az eszközök pontos alkalmazását (célt, várhatóeredményeket) a módszertani lépéseknél ismertetjük. Az egyes eszközök több módszertani lépéshezis kapcsolódhatnak, így például a műhelymunka, mint eszköz megtalálható a mobilizáció és a

célcsoport fejlesztése lépéseknél is.A teljes folyamat az alábbi ábra szerint négy szakaszból áll. Az első szakaszban történik meg a projekttervezése, amely tartalmazz a módszertan testre szabását, a helyi társadalom, gazdaság és az érintettingatlan jellemzői alapján.

1. ábra – A módszertan szakaszai és főbb lépései

A második szakaszban zajlik a helyi társadalom képviselőinek bevonása, valamint az ingatlantüzemeltető szervezet és maga az ingatlan funkcióinak és kialakításának tervezése. A harmadikszakaszban történek meg a fejlesztések. A második és harmadik szakasz megvalósítását aprojektmenedzsment támogatja. A negyedik szakasz a projekt zárása, amelynek fő feladata az ingatlanátadása az ingatlant üzemeltető szervezet részére és a műemlék épülethez kötődő tervezett funkciókindítása.

Az egyes lépéseknél feltüntetésre kerül a lépés célja, az elvégzendő feladatok, az érinettek, a szükségeseszközök, a lebonyolítás menete, valamit az esélyegyenlőség biztosításához szükséges feltételek.

Külön kék mezőben illesztettük be a balatoncsicsói plébánia felújítása során készült esettanulmányreleváns tapasztalatait.


5/70

5. oldal

2 Módszertan folyamat, lépései

2.1

I. Szakasz - Projekttervezés

A közösségi tervezésre épülő projektek esetében kiemelten fontos, a projekt tervezése, a projekt

szervezet, hatáskörök, döntési kompetenciák meghatározása. A projekt tervezése, a feladat magasprioritása következtében önálló szakaszként szerepel. A közösségi tervezés következtében a projektelején a beruházás, valamint a kapcsolódó funkciók meghatározása nem lehetséges, azok tervezése aközösség bevonásával történik. A projekt tervezése elsősorban a folyamat meghatározására irányul, afunkciók és a műemlék épület tervezése a folyamat eredménye.

A projekt által megvalósítandó folyamatnak biztosítani kell, hogy a helyi érintettek rendelkezzenelegendő motivációval, információval és döntési kompetenciával a projekt során meghozandódöntésekhez, a fejlesztésekhez az elkészült ingatlan és a működtető szervezet fenntarthatóműködtetéséjhez.

A projekttervezés, később a projektmenedzsment, valamint a feladatok megvalósítása kapcsán cél,

egyrészt, hogy a döntésekbe a helyi projektcsapat, a fejlesztendő szervezet és a helyi érintettek minélnagyobb arányban vegyenek részt, másrészt hogy minél több feladatot helyiek végezzenek el. A projekttervezés során a lehető legnagyobb mértékben meg kell ismerni és figyelembe kell venni az érintettekelvárásait, valamint erőforrást (időt, humán és pénzügyi erőforrást egyaránt) kell biztosítani afolyamatos tájékoztatásra, mobilizálásra és a vélemények, visszajelzések megismerésére,összegyűjtésére.

A projekttervezés során kiemelt szempont, hogy a projekt nem egy műemlék épület felújításárairányul, hanem a felújítandó műemlék épület, valamint az üzemeltető szervezet lehetséges funkcióinaka helyi társadalmi és gazdasági hálózatba történő integrálására. Ehhez erőforrást biztosítanak azműemlék épülethez kapcsolódó emlékek, érzelmi kötődés.

2.1.1

Projekttervezés

2.1.1.1 él

A projekttervezés célja, hogy meghatározásra kerüljenek a projekt céljai, keretei, az érintettek köre, azelvégzendő feladatok, a szervezet, a döntéshozás folyamata és a finanszírozás. A projekt tervezéstkövetően a projektet megvalósító szereplőknek egyértelműen tudniuk kell feladataikat, azokütemezését és rendelkezésre kell álljon a szükséges erőforrás.

A projekt tervezésnek nem célja a beruházás és a szervezet közvetlen tervezése, az a projekt során fogmegvalósulni.

A valós projektsiker több mint időben, költségkereten belül a meghatározott követelményeknekmegfelelő eredmény elérése. A siker a célok elérése, de ezen felül mindig hozzáadott érték és pozitívérzetek (elégedettség, győzelem, stb.) összessége is. A résztvevők elégedettsége és a projektsikeressége között jelentős kölcsönös összefüggés van: a bevonás és a felhasználói elégedettség a sikerkulcstényezője.

A siker értelmezése természetesen mindig függ az időtávtól is. A projekt lezárását követő fenntartástapasztalatai, esetleg további fejlesztésekkel való összefüggés is a sikeresség megítélésének része.

A módszertanban vizsgáljuk a kockázatokat is, és így a leggyakoribb sikertelenségi okokat is, és amódszertan kialakítása során ezen kockázatok mérséklését mindig fontos vezérelvként kezeljük.


6/70

6. oldal

A PMI PMBOK® GUIDE1 módszertan szerint a fejlesztések teljesítménye alapvetően a következősikertelenségi tényezőre vezethető vissza:

A projekt terjedelem változásao Rosszul definiált eredeti projekt terjedelemo Rosszul felmért célcsoport igények

o

Előre jelezhetetlen változási folyamatok (pl. jogszabályváltozások) A költségek, határidők alultervezése

o Túlzottan optimista hozzáálláso Tapasztalat hiányao Kritikus anyagi vagy időbeni korlátok

Félreértés a projekt végterméke tekintetébeno Rosszul feltárt megrendelői és célcsoport igényeko Rosszul dokumentált célok, termékeko Rosszul megrendelt megvalósítás

Körülmények megváltozásao Előre látható módon

o

Előre nem látható módon Erőforrás koordináció elégtelensége

o Erőforrások szűkösségeo Hiányzó projektmenedzsment szaktudás

Személyi ellenállás a projekt csapaton kívülo Rosszul mérték fel az érintetteketo Rosszul felmért közvetett és közvetlen motivációk

A fenti tényezők projektmenedzsmenttel csak részben korrigálhatók, nagy részük hatékony kezelése atervezés során valósulhat csak meg. A közösségi tervezésű projektek sajátossága továbbá az is, hogyaz érintettek befolyása a projekt tervezési szakaszában a legnagyobb a változtatások költsége pedigakkor a legkisebb. Tehát ha a tervezési szakaszban hibákat követtünk el, akkor az a projekt további

szakaszaiban már csak részben, egyre növekvő költségek mellett korrigálható.

2. ábra - Projekt kockázatok hatása a tervezési és a végrehajtási szakaszban

1 Projekt menedzsment útmutató (PMBOK® GUIDE) 5. kiadás, Projekt Management Institute 2013


7/70

7. oldal

Az ábrából leolvasható, hogy az érinettek bevonásának, valamint a kockázatok kezelésénekhatékonysága, valamint a tervezés szakaszában a legnagyobb, valamint itt legkisebb a változtatásokköltsége is. Megvalósítás szakaszában a projekt kockázatok elkerülésének és kezelésénekhatékonysága csökken. Csökken továbbá a érintettek bevonásának lehetősége és hatékonysága ésnövekszik a változtatások költsége

2.1.1.2 Elvégzendő feladatok

2.1.1.2.1 Informálisprojektcsapatlétrehozása

Az projekttervezés az informális projektcsapat megalakulásával kezdődik. Az informális projektcsapathelyi, vagy külső kezdeményezésre jöhet létre. A projekt sikeressége szempontjából a helyi motiváció jelentős erőforrást képez. A külső kezdeményezésre létrejövő informális projektcsapat többkockázatot is jelent, a helyi társadalmi és gazdasági hálózatokba történő integrálódással kapcsolatban.

Az informális projektcsapat, legtöbbszőr baráti társaság, vállalkozók, civil szervezet, vagyönkormányzat a meglévő műemlék épülettel kapcsolatban ötleket, hasznosítási lehetőségeketgyűjtenek. Az informális projektcsapat által gyűjtött ötletek a projekt későbbi fázisában hasznosulhat,

mert az ötletek sokszor integrálják a műemlék épülettel kapcsolatos emlékeket, valamint afenntartható működéshez szükséges gazdaságilag is életképes funkciókat. Az informális projektcsapatlegtöbbszőr konkrét források rendelkezésre állása esetén alakulhat át formális projektcsapattá.

2.1.1.2.2

Formálisprojektcsapatmegalakulása

A formális projektcsapat végzi a finanszírozási lehetőséggel kapcsolatban szükséges tervezésifeladatokat. A formális projektcsapatban külsős szereplők részvétele is lehetséges. Külső tag lehet aforrást biztosító donor szervezet, vagy a pályázati forrás kapcsán elvárt kedvezményezett szervezett.A formális projektcsapat létrehozása kapcsán fontos, hogy a résztvevők még az elején tisztázzák adöntéshozás módját. A projekt tervezése kapcsán a finanszírozás, illetve a bevont szervezetekfüggvényében, a projektszervezet változhat.

A projekt egy helyi baráti társaság ötleteire épült. Megvalósulását a Norvég Alap által kiírt pályázattette lehetővé. A pályázat előkészítésében több új szereplő lépett be és az eredeti ötletekre épülverészben a pályázat elvárásai, részben saját célrendszerük alapján egészítették ki a projekt célját,tartalmát, feladatait. A kezdeti ötletből így egy sok szereplős, háromszáz milliós projekt jött létre,amelynek vezetése természetesen kikerült a helyi baráti társaság kezéből. A projekt szakmai éspénzügyi vezetését a Forster Központ munkatársai végezték, akik nem voltak a helyi közösség részei,másrészt egy bürokratikus szervezet tagjai voltak, akik a projekt végrehajtására nem kaptak teljesdöntési kompetenciát.

2.1.1.2.3 Módszertanalkalmazása,adaptálása

A jelen módszertan alkalmazása, átalakítása biztosítja, hogy a projekt tervezése speciálisan az adottkörülményekre tartalmazza a szükséges feladatokat és lehetséges kockázatokat. A rendelkezésre álló jelen módszertan keretet biztosít, fontos, hogy a projektcsapat saját maga végig gondolja a konkrétprojektet és szükség szerint kiegészítse a módszertant, elkészítse a saját projekttervét.

A módszertan elsősorban ellenőrző listaként szolgál, valamint az egyes lépésekhez tartalmazza aszükséges eszközöket. Az adaptáció során, a helyi körülményeket elemezve kell összeállítani az adottprojektre alkalmazható egyedi módszertant. A módszertan alakításánál figyelembe kell venni a helyiszereplők motiváltságát, a műemlék épülethez való viszonyulásukat, valamint az épületet adottságait.


8/70

8. oldal

2.1.1.2.4 Érintettekfelmérése

A projekt, bár egy műemlék épület felújításához kapcsolódik, de célja a műemlék épület fenntarthatóműködtetésének, funkcióinak kialakítása. A fenntartható működésnek két alapfeltétele van, az első alétrehozandó szervezet funkcióinak illesztése a helyi társadalmi és gazdasági környezetbe. A másodika műemlék épület funkcióinak illesztése a működtető szervezet igényeihez. A projekt tervezése és

kivitelezése során fontos szempont, hogy a műemlék épület önmagában nem biztosítja a fenntarthatóműködését. A működtető humánerőforrás, illetve szervezet az, amely képes létrehozni a fenntarthatóműködés feltételeit.

A projekt termékeinek, eredményeinek illeszkednie kell a helyi társadalmi és gazdasági hálózatokba.Ehhez ismerni kell, fel kell mérni ezeket a hálózatokat. A hálózatok között három nagy típustkülönböztetünk meg, amelyeket azonban több alcsoportra tudunk bontani. Az érintettek elemzésekapcsán mindhárom csoportban meg kell keresni azokat a személyeket, szervezeteket, akiknek,amelyeknek bármilyen kapcsolata lehet az adott projekttel, vagy annak eredményeivel.

Az érintettek elemzésének technikai leírását az eszközök című fejezet tartalmazza. Az érintettekelemzése az érintettek összegyűjtésével kezdődik. Az érintettekből a projekt működése során

folyamatosan karbantartott adatbázist építünk, amelyet folyamatosan kiegészítünk a projekt soránszerzett információkkal, valamint az adott személy, szervezet projektben történt aktivitásával (pl.rendezvényeken való részvétel, bármilyen aktivitás a projektben).

Az összegyűjtött érintett személyeket, szervezeteket értékeljük, az eszközök fejezetben megadottmódszertan alapján. Az értékelés eredménye is az adatbázisba kerül, így biztosíthatjuk, hogy a egyhelyen lesz megtalálható az érintetthez kapcsolódó összes információ.

Az értékelés alapján állíthatunk össze akcióterveket, amelyekkel a gátló, vagy passzív érintettekettámogató szerepbe való átkerülését támogathatjuk.

Az érinettek felmérése folyamatos tevékenység a projekt alatt, illetve bizonyos tevékenységek eseténa célirányosan meg kell ismételni, így biztosítani lehet, hogy a közben látótérbe kerülő személyek és

szervezetek is bekerüljenek az adatbázisba.

Az érintettek értékelését legalább mérföldkövenként meg kell ismételni és a változásokat azadatbázisban rögzíteni kell.

Az érintettke felmérése és értékelésének, valamint az adatbázis karbantartása a projekt csapatfeladata.

Az alábbi ábra vázlatosan mutatja be a projekt legfontosabb szereplőit a különböző szinteken. A nagysárga buborék a teljes kapacitásépítési projektet jelképezi. A külső körben (kék és zöld téglalapokban)lévő szereplőkre a projekt kezdetétől potenciálisan fontos résztvevőként számítottunk. Ők a

későbbiekben különböző mértékben léptek/lépnek be a projektbe közreműködőként.


9/70

9. oldal

3. ábra – Projekt főbb szereplői

2.1.1.2.5

Projektcéljánakmeghatározása

A projekt céljának meghatározásakor szem előtt kell tartani, hogy a projekt általános célja a helyitársadalom és gazdaság igényeire és lehetőségeire alapozott értékmegőrző beruházás tervezése,kivitelezése, valamint hosszú távú fenntartható működésének megalapozása.

A projekttervezésnek ebben a szakaszban nem célja sem a műemlék épület, sem az üzemeltetőszervezet céljának, funkcióinak meghatározása!

A projekt csapatnak bizonyosan vannak koncepciói a műemlék épület és az üzemeltető szervezetfunkcióiról, azonban az érintettek bevonása, a mobilizáció valamint a közösségi tervezés előtt ezeketa koncepciókat ötletekként kell kezelni. A projekt kommunikációjában fontos, hogy a projekt csapatötletei ne tényként szerepeljenek, mert a projekt jelentősen veszíthet a hitelességéből. A valódiközösségi tervezés, vagyis a projekt hitelessége csak akkor biztosítható, ha a helyi társadalom ésgazdaság igényei egyrészt meghallgatásra és beépítésre kerülnek, másrészt a projekt döntéshozásábanis részt vehetnek.

A projekt a finanszírozási források, a pályázati rendszer elvárásai miatt a pályázatokban konkrét célokat

kell megjelölni, valamint konkrét feldatatokat és költségeket kell rögzíteni. A közösségi tervezést vagya pályázat beadása előtt kell lefolytatni, vagy a pályázatba kell biztosítani a közösségi tervezéslehetéségét.

A projekt céljaként javasoljuk a közösségi tervezés lefolytatásáig a műemlék épület és a működtetőszervezet funkcióinak meghatározása közösségi tervezéssel. A közösségi tervezést követően a projektcélja kiegészül a tervezés során meghatározott célokkal.

A plébánia épület megmentése, felújítása tehát folyton visszatérő belső késztetés, cél volt a helyiközösség tagjaiban. Ugyanakkor ahhoz, hogy valamilyen előrelépés is történjen ebben az ügyben, ahelyi szándékok kiteljesedéséhez többnyire szükség volt valamilyen külső impulzusra, lehetőségre,anyagi vagy szellemi erőforrásra. Ilyen volt például a felújítás finanszírozását ígérő vidékfejlesztési


10/70

10. oldal

pályázat, vagy a helyi közösséget megerősítő, ugyancsak külső erőforrásból finanszírozotttemplomfelújítás.

A Forster Központ komplex fejlesztésre szóló ajánlata (épület-felújítás, közösségépítés,kapacitásfejlesztés, működtetés), a hozzá kapcsolódó módszertani követelmények és támogatásnagyon erős külső impulzusként a közvetlen egyházközségi aktivistákon túl jelentősen kiszélesítette a

projektbe bekapcsolódó személyek, szervezetek körét. Különösen erős hatású, gyors cselekvésre,összefogásra ösztönző momentum volt az, amikor a projekt (és a fejlesztési forrás) a helyi közösségszámára veszélybe került, elveszni látszott 2013 nyarán. Ez egyrészt némileg megzavarta az organikusfejlődést és a kiábrándulás veszélyét is magában hordozta, ugyanakkor gyorsan és jelentős mértékbenvitte előre a közös gondolkodást és alapot teremtett a későbbi munkához.

2.1.1.2.6 Műemléképületfelmérése

A projekt közösségi tervezésre épül. A tervezésnek azonban a közösség igényei mellett több külsőparamétert, lehetőséget is figyelembe kell vennie. A külső paraméterek között az egyik meghatározóa felújítandó műemlék épület által biztosított lehetőségek.

Az épület felmérése, a funkcionális lehetőségek feltárása és listázása a közösségi tervezéshez szükségesfeltétel. A tervezés során fontos, hogy a javaslatok folyamatosan értékelve legyenek a műemlék épületlehetőségei alapján.

2.1.1.2.7 Projekttervezés

A projekt tervezése a célok meghatározását követően lehetéséges. A tervezéshez sok információra vanszükség, így legtöbbször nem egy menetben történik. A projekt terv a projekt célhoz hasonlóan kétlépcsőben épülhet fel:

az első lépcső, amit a módszertan II. szakaszának 1. üteme tartalmaz a mobilizációról és aközösségi tervezésről szól.

a második lépcsőt a módszertan II. szakaszának 2. üteme tartalmazza és a megvalósításról,vagyis a szervezet fejlesztéséről, valamint a műemlék épület felújításáról szól.

A projekt tervezésének célja a projekt terv összeállítása a következő tartalommal:

projekt céljának rögzítése elvégzendő feladatok, tevékenységek a tevékenységek ütemezése és egymásra épülése a tevékenységek ellátásához szükséges erőforrások

o pénzügyi erőforrások, költségeko humánerőforrások

a projekt szervezete (döntéshozás, menedzsment)

a projekt belső kommunikációja a projekt kockázatai

A projekt terv összeállítását a projekt csapat végzi el. A projekt terv részleteit, tartalmát az eszközökfejezet tartalmazza.

A projekt terv a projekt időtartama alatt úgynevezett „élő” dokumentum. A közösségi tervezés éspályázati finanszírozás nem teszi lehetővé, hogy elsőre végleges projekt tervet készítsünk. Az újinformációk alapján szükséges a projekt terv változtatása. A változtatásokhoz szükséges a döntéshozásifolyamat meghatározása, valamint kiterjedt projekt esetén a kommunikációs mechanizmusánakmeghatározása.

A projekt terv összeállítása sok szereplő számára felesleges adminisztrációnak tűnik. Azonban a projektsorán általában a következő fázisok szoktak bekövetkezni:


11/70

11. oldal

lelkesedés – a projekt indulását követően, a célok ismeretében, azonban a feladatok és akockázatok ismerete nélkül;

kiábrándulás – a feladatok meghatározását követően; pánik – erőforrás (idő, pénz, humánerőforrás) hiány, kockázatok bekövetkezése esetén; bűnbakkeresés – a feladatok végzése, valamint a kockázatok elkerülése, vagy kezelése helyett;

ártatlanok megbüntetése – a bekövetkezett kockázatok legtöbbször a feladatok elvégzésébenrésztvevőkhöz kapcsolódnak;

kívülállók dicsérete és megbecsülése – a feladatok és tevékenységek elvégzői helyettlegtöbbször a finanszírozást nyújtó szervezetek munkatársai kapnak elismerést;

4. ábra - A projekt hat fázisa

A projekt terv összeállításával, valamint a projekt során történő frissítésével a projekt menedzsmentfeladati egyértelműek lesznek, tisztázódik a projekt során szükséges döntéshozás folyamata, valamint jelentősen csökkenthetők a kockázatok bekövetkezésének valószínűsége.

A projekt terve elkészítésére a pályázat beadása kapcsán került sor. A pályázat elkészítése előtt nemkészült részletes projektterv, vagyis a célok, feladatok, ütemezés, szükséges erőforrások, szervezet éskockázatok meghatározása. A pályázat azonban nem tette szükségesség részletes projekttervelkészítését.

A részletes és formális projekt terv hiánya a projekt megvalósítása során igen sok helyen jelentettproblémát. Hiányzott a döntéshozás folyamatának szabályozása, a feladatok meghatározása. A projekta közösségi tervezésre épült, így a projekt során több helyen kellett volna a helyi közösséggel közösdöntéseket hozni, ami legalizálta volna a projekt további feladatait.

A projekt során bekövetkezett változásokból eredő kockázatok nem lettek megosztva a helyiközösséggel, valamint nem lettek végig vezetve a projektterven.

2.1.1.2.8

Projektfinanszírozása

A projekt finanszírozása három alapvető forrásból biztosítható:

saját erőo meglévő saját pénzügyi erőforrás;o önkéntes munka;o pénzügyi, vagy tárgyi adomány;

hitel; pályázati forrás;

A projekt finanszírozásának a tervezett feladatokat, tevékenységeket le kell fednie. A tervezés soránügyelni kell rá, hogy a teljes projekt kerüljön megtervezésre, ne csak az esetleges pályázathoz készüljönpénzügyi terv. A teljes tervbe bele kell érteni a fenntartható működéshez szükséges minden eszköz ésszolgáltatás beszerzését is.


12/70

12. oldal

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a pályázati finanszírozásban sok esetben feltételként szerepelnekolyan tevékenységek, amelyek nem tartoznának a tervezett projekthez, azonban a forrásmegszerzéséhez kötelezően ellátandó tevékenységek. Ezeket a tevékenységeket szerepeltetni kell aprojekttervben és ellátásukra biztosítani kell a szükséges forrássokat.

A projekt finanszírozás tervezése kapcsán szükséges az egyes források kockázatát is megtervezni.

2.1.1.2.9 Monitoringrendszertervezése,alapadatokfelvétele

A monitoring rendszer a projekttervben meghatározott monitoring mutatók mérését ésdokumentálást szolgálja. Egy fejlesztési projekt kapcsán három típusú monitoring mutatótkülönböztetünk meg:

az egyes tevékenységek elvégzését „mérő” mutatók (projekt szaknyelven: output indikátorok),amelyek az egyes tervezett tevékenységek elvárt tartalomban, időben, minőségben ésköltségek közötti megtörténését jelzik. Például a képzéseken való résztvevők száma, illetve aképzés időtartama, vagy a műemlék épület felújítás kapcsán leburkolt falfelület nagysága. Ez amutató minden egyes tevékenységhez elkészül, mert szorosan kapcsolódik a projekttervköltségvetési és ütemezési részéhez. Mérése és dokumentálása jelenléti ívekkel, fényképekkel,dokumentumokkal történik.

az egyes tevékenység csoportok által létrehozott eredmény mutatók (projekt szaknyelven:eredmény indikátorok), amelyek a projekt tevékenységei által létrehozandó úgynevezetteredménytermékek megvalósulását mérik. Ilyen eredménytermék lehet esetünkben aközösségi tervezés által elkészítendő építési terv, amely a közösség által azonosított funkciókatés szolgáltatásokat, valamint a műemlék épület értékeinek megőrzését egyaránt szolgálja,vagy a befejezett épület. Mérésére legtöbbször maga az eredménytermék szolgál.

a projekt eredményei által létrehozott hatás mutatók (projekt szaknyelven: hatás indikátorok),amelyek a projekt által létrehozott eredmények közös hatását mérik a projekttervben szereplőterületen, célcsoportban. Hatásindikátor lehet esetünkben a helyi kötődés és identitásnövekedése, vagy a műemlék épület és a hozzá kapcsolódó funkciók, szolgáltatásokfenntarthatósága. A hatásindikátorok mérése összetett feladat. Legtöbbször a hatásokmérhetőségéhez időt kell biztosítani, pl. a fenntarthatóság csak egy-két év távlatábanmérhető. Illetve fontos kiemelni a hatásindikátorok esetében a kezdő érték meghatározását.A helyi kötődés, vagy identitás mérése csak akkor lehetséges ha ismerjük a kiinduló helyzetet,értéket.

A projekt tervezés kapcsán mindhárom indikátor típushoz válasszunk indikátorokat, illetve értékeket.Az indikátorok meghatározásánál fontos az egyértelműség, mert sokszor csak a mérés közben derül ki,hogy több féle módon is lehet értelmezni az adott indikátort. Az indikátor készletet célszerű tesztelni,hogy mindenki azonos tartalmat ért-e az egyes kifejezések alatt.

A hatásindikátorok esetében fontos a kezdőérték felvétele, illetve szükség szerint a projekt közbeni

érték felvétele is.

A helyi társadalom és gazdaság igényeit és lehetőségeit figyelembe velő értékmegőrző beruházásesetében hatásindikátornak javasoljuk a helyi kötődés, és identitás felmérését. A mérési módszertanta Hiba! A hivatkozási forrás nem található. című fejezet tartalmazza.

A projekt keretében megvalósított környezetpszichológiai kutatás alapgondolata (a kutatáshipotézisei is erre épülnek), hogy a felújításra kerülő balatoncsicsói műemlék plébániaépületkörnyezetpszichológiailag is értelmezhető történeti-kulturális értéke soksíkú, éskörnyezetpszichológiailag mérhető.

A felújítás mérhető értékei a következőképpen foglalhatók össze:


13/70

13. oldal

lokális értékek: egyrészt a céltelepülésen, Csicsón tölthet be az épület – történeti ésműemléki értékeivel összeegyeztethető új közösségi funkciót kapva – közösségszervező éshelyidentitás alakító szerepet saját jogon is, és a felújításhoz kapcsolódórészvételi/participatív folyamatok kapcsán is

„regionális” értékek: egy új, közösségi funkciókkal rendelkező, nem mellesleg afenntarthatóság kollektív értékeit is képviselő felújított történeti értékű helyszín a teljesNivegy-völgy számára összetett környezet- és egészségpszichológiai hozadékokkalrendelkezhet: megmutatkozik a hatás a Nivegy-völgy mind az öt településén (Balatoncsicsó,Szentantalfa, Szentjakabfa, Óbudavár, Tagyon).

A monitoring rendszer keretében a projekt megvalósítása alatt fontos a projektről alkotottvélemények összegyűjtése. A vélemények gyűjtésére három forrás terveztünk:

Résztvevő megfigyelés – a helyiekkel való személyes beszélgetések, interjúk, műhelyek ésközösségi események alkalmával történő megfigyelés;

Reflexiós műhely (csak a projektmenedzsment és a szakértők részvételével); Online kérdőív az alábbi kérdésekkel

o Mennyire elégedett azzal, ahol a projekt most tart?o Mennyire elégedett azzal, amilyen irányban a projekt haladt az elmúlt egy

hónapban?o Mennyire elégedett azzal, amilyen ütemben a projekt haladt az elmúlt fél évben?o Mennyire elégedett a projekt eredményességével az elmúlt fél évben?o Hogyan értékeli a projektmenedzsment munkáját az elmúlt fél évben?o Milyen hatékonyan jutottak el az információk a projekt egyes résztvevőihez az elmúlt

fél évben?o Hogyan érezte magát a projektben az elmúlt időszakban?o

Mit kellene változtatni a jövőben?

2.1.1.3 Érintettek

A projekt tervezést a projekt megvalósítók végzik el. A projekt módszertan sikeres végrehajtásánakegyik alapfeltétele, hogy a döntéshozásban a helyiek részt vegyenek. A projekt a helyi társadalom ésgazdaság bevonásával folyik. A bevonás hitelességét a tervezésben és a döntéshozásban történő helyirészvétel jelenti. A tervezési szakaszban természetesen külső szakértők, valamint az esetleges donorszervezet képviselői is részt vehetnek.

2.1.1.4

Szükséges eszközök

A módszertani lépéshez szükséges eszközök az „Eszközök” című fejezetben találhatók, részletesenkifejtve. Az egyes eszközöknél megadjuk a használatának részletes leírását és az alkalmazásának főbbszempontjait. A projekttervezéshez alkalmazható eszközök:

érintettek elemzése; projektterv; műhelymunka; helyi kötődés, identitás felmérése.


14/70

14. oldal

2.1.1.5 Lebonyolítás menete

A tervezést a helyi projekt csapat végzi, esetlegesen külső szakértők bevonásával. Fontos, hogy atervezést se egy ember végezze, hanem minél szélesebb kör kerüljön bevonásra.

A lebonyolításhoz konkrét menet nem állítható fel. A projekt tartalmától, létszámtól és körülményektől

függ. Az elvégzendő feladatok fejezetben részletezett tevékenységek sem feltétlenül sorrendbenvégzendők el. A feladatok között iteráció, sorrend felcserélés lehetséges.

A lebonyolítás során a műhelymunka eszközeit kell alkalmazni.

2.1.1.6 Esélyegyenlőség biztosításához

Az esélyegyenlőség biztosítása a projekttervezés során a teljes projekt esélyegyenlőségiszempontrendszerét megalapozza. Az esélyegyenlőség biztosítását, az esélyegyenlőségi célcsoportokbevonását erőforrásként kell kezelni a projektek tervezése során. A célcsoportokat az uniós és hazai jogszabályok és a fejlesztéspolitika alapdokumentumai határozzák meg. A főbb esélyegyenlőségicélcsoportokat az alábbi ábra tartalmazza.

5. ábra – Az esélyegyenlőségi célcsoportok

Az egyes célcsoportok kapcsán figyelembe veendő főbb szempontok, feladatok: Nők - a nők és férfiak közti egyenlőség érvényesülése a tervezés és a végrehajtás minden

szakaszában, a társadalmi élet valamennyi területén, beleértve a foglalkoztatást, a képzést, agazdasági életet (pl. vállalkozást), a közéletet, a javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

Gyerekek és fiatalok – hátrányos helyzetű családban élő gyerekek, veszélyezfiataloktámogatása, esélyegyenlőségük biztosítása

Romák – hátrányos helyzetű csoportok negatív megkülönböztetésének felszámolása, ahátrányos helyzetük csökkentése, lehetőség szerint megszüntetése

Fogyatékkal együtt – a célcsoport részvételének biztosítása a helyi társadalom életében amegfelelő támogatási forma biztosításával

Mélyszegénységben élők – a mélyszegénység horizontális jellemző, vagyis minden

célcsoportban előfordulhat, de önmagában is megjelenhet Idősek – sok tapasztalattal, tudással rendelkező célcsoport, bevonásuk jelentős erőforráskén

szolgálhat a fejlesztésekben

A projekttervezés kapcsán a fel kell mérni az egyes esélyegyenlőségi célcsoport helyzetét a helyiközösségben, kapcsolatukat a felújítandó műemlék épülettel, a tervezett funkciókkal. A projekt mindenlépésénél külön megvizsgáljuk, hogyan lehet bevonni az egyes célcsoportokat, valamint biztosítjuk arészvételüket az egyes projektlépésekben és erőforrásként kezeljük részvételüket.

A módszertanban az egyes lépéseknél külön kitérünk a célcsoportokkal való feladatokra.


15/70

15. oldal

2.2

II. Szakasz – kulturális örökség közösségi lehetőségeinek feltárása - Szervezet és ingatlan

funkciók közösségi tervezése

2.2.1 Projektmenedzsment

2.2.1.1

él

A projektmenedzsment célja a dokumentált projektterv megvalósítása, a tervben szereplő feladatokteljesítésével, a tervezett ütemezéssel és költségekkel. A projektmenedzsment folyamatosan elemzi éskezeli a projekt során felmerült kockázatokat, valamint kezeli a felmerült változásokat. A változásokkalmódosítja az aktuális projekttervet. A projektmenedzsment előre meghatározott módon hozza megdöntéseit, amelyeket folyamatosan dokumentál.

A helyi társadalom és gazdaság igényeire és lehetőségeire építő értékmegőrző beruházás esetébenösszetett, több szereplővel megvalósuló projektről beszélünk. A projekt során több, fontos döntést kellmeghozni a közösségi tervezés során, amelyek jelentősen befolyásolja az ingatlan beruházást is. Akiterjedt, sok szereplős projektek esetében a projektmenedzsmentet formálisan is működtetni kell. A

döntéshozás, az alvállalkozók irányítása esetében szigorúan be kell tartani a projekttervben szereplőszervezeti szabályozást és döntéshozási mechanizmust.

A projektmenedzsment a módszertan I. szakaszában elkészített projekttervre épül, valamint a II. és III.szakasz megvalósítását támogatja.


2.2.1.2.1 Projektvezetése,finanszírozás,változáskezelés

A projekt vezetése két szintű, a projekttervben szereplő szervezeti felépítés alapján. A projekttervvelkapcsolatos döntéseket a projekt irányító bizottsága hozza meg. Az irányító bizottságban helyet kellkapcson a költségvetést biztosító projekt szponzor képviselője, a projektben résztvevő helyiszervezetek képviselői. A döntéseket közösen kell meghozniuk. A projekt irányító bizottság üléseintanácskozási joggal részt vesz a projektmenedzser, a szakmai projektvezető, valamint szükség eseténaz aktuális alvállalkozó képviselője is.

A projektmenedzser, valamint a szakmai projektvezető a projekt irányító bizottság döntéseit hajtjákvégre. A projekt végrehajtását a projektmenedzser irányítja. A projekt előre haladásáról, valamint afelmerülő kockázatokról és a projekt tervtől való eltérésről a projektmenedzser dokumentálvatájékoztatja a projekt irányító bizottságot.

A projekt finanszírozása a projekt terv alapján történik. A projekt tervben szereplő költségtervtől csaka projekt irányító bizottsága által hozott döntéssel lehet eltérni. A megvalósításba bevontalvállalkozókat a projektmenedzser irányítja.

A projekt finanszírozása legtöbbszőr pályázat alapján történik. A pályázat elkészítése, a pályázatiadminisztráció, a pályázat előírásainak megfelelő pénzügyi nyilvántartás és elszámolás aprojektmenedzsment feladata. A feladatok elvégzésében kiemelt szerepet kap a projektmenedzser ésa pénzügyi vezető. Fontos felhívni a figyelmet, hogy pályázati források igénybevétele esetén a pályázatiadminisztratív és pénzügyi elvárások eltérhetnek a projektmenedzsment elvárásaitól. Részletesebb és jelenttő számú kimutatás vezetése és előállítása lehet szükséges. A plusz feladatokra erőforrást kellbiztosítani. A pályázati adminisztráció ütemezése és minősége jelentős kockázati tényező a projektfinanszírozás tekintetében.

Amennyiben a projekt ütemezésében, költségvetésében, vagy feladattervében változtatni kell, amegfelelő szintű döntést követően, a változást a projektterven is át kell vezetni. A változáskezelésnél

fontos, hogy az elfogadott változások illeszkedjenek a finanszírozás nyújtó pályázat céljaihoz éselőírásaihoz.


16/70

16. oldal

A változáskezelést a projektmenedzser kezdeményezi a szakmai projektvezető, vagy a bevontalvállalkozók kezdeményezésére. A változáskezelési folyamatban a projekt irányító bizottság dönt.

A projektmenedzsment számára a Forster Központon belüli szereplők adottak voltak, míg a meghívott

külső szakértők kiválasztásában aktív szerepet vállalt. Ez utóbbiakkal végig jó, kölcsönös elfogadásonalapuló kapcsolatot ápolt, míg az előbbiekkel számos konfliktusa alakult ki, elsősorban amiatt, hogy aprojekt által igényelt szervezeti rugalmasságot a Forster Központ belső szabályrendszere nem tudtabiztosítani.

2.2.1.2.2

Aprojektmenedzsmentfunkciókrészbenimegosztásaazüzemeltetőszervezettel

A helyi társadalom és gazdaság igényeire és lehetőségeire építő értékmegőrző beruházás célja, egyműemlék épület felújítása és a felújított épület fenntartható működésének kialakítása a helyi igényekreés lehetőségekre alapozva.

A módszertan feltételezése szerint a műemlék épület fenntartása nem külső erőforrásra épül, és nem

vállalkozás által lesz fenntartva, hanem a helyi közösség erőforrásaira, és a közösségi vállalkozásbevételei biztosítják a folyamatos működést, valamint a szükséges felújításokat, bővítéseket.

A projekt céljának megvalósítását szolgálja, hogy a projekt menedzsmentjében a projekt folyamánlétrehozandó és fejlesztendő a műemlék épületet üzemeltető szervezet egyre nagyobb részt vállaljon.A Projekt szervezete (döntéshozás, menedzsment) című fejezetben részletesen tárgyaljuk a projektszervezet javasolt felépítését. A javaslatból látszik, hogy az üzemeltető szervezet létrehozása utánbekapcsolódik a projekt feladatainak elvégzésébe.

A módszertan alapján a projekt négy nagy részből áll:

a helyi közösség bevonásából, a felújítandó műemlék épülethez kapcsolódó, fenntartható

funkciók, szolgáltatások tervezéséből (módszertan: II. szakasz) az épületet, a funkciókat, szolgáltatásokat üzemeltető szervezet létrehozásából, fejlesztéséből

(módszertan: III. szakasz) a helyi közösség, vagy a helyi közösség egyes célcsoportjainak fejlesztéséből, képzéséből

(módszertan: III. szakasz) az építési beruházásból (módszertan: III. szakasz)

Az üzemeltető szervezet létrehozása előtt a helyi projektcsapat végzi el a projekttervezés,projektmenedzsment, valamint az egyes lépésekhez helyben szükséges feladatokat. Az üzemeltetéstvégző szervezet létrejöhet a helyi projektcsapat tagjaiból, de önállóan, új ember bevonásával is. Azüzemeltetést végző szervezet funkciói a helyi tervezés alapján kerülnek kialakításra.

A mobilizációt, közösségi tervezés a helyi projektcsapat bevonásával történik.Az üzemeltető szervezet létrehozást követően, a törekedni kell rá, hogy a projekt „soft” elemeit acélcsoport bevonását, fejlesztését már a szervezet végezze, vagy alvállalkozók bevonásával, vagy harendelkezésre áll, saját kapacitásaival. Így a projekt harmadik szakaszában az üzemeltető szervezet aprojekt szervezet része lehet, átveheti a szakmai vezetést.

A projekt menedzsment fontos eszköze a közösségi bevonásával megvalósítandó projektben akommunikáció. A projekt két online felületet használt a kommunikációra egy blog-ot és egy Facebookoldalt Nivegy völgyben meglévő kommunikációs csatornákra nem épített. A Facebook oldalonelsődlegesen a blog-on megjelent cikkek jelentek meg. Mindkét csatornán vegyesen jelentek meg a

projekt információi, valamint a projekt termékeiként készített cikkek. Mindkét oldalon sok információ jelenik meg, azonban mindkettőről hiányzik a projekt célja, terve, tervezett események bemutatás.


17/70

17. oldal

Ezek az információk hosszú cikkekből szedhetők össze. A projekt lefolyásáról, felmerült kockázatokról,késésekről, bevont alvállalkozókról, határidőkről nem találunk információt. A közösségi alapontervezett és kivitelezett projekteknél kiemelten fontos a partnerség, amely a kommunikáción alapszik.Az elkészített felültek a közösségről, a közösség egyes tagjairól és az eseményekről szólnak, azonbannem a közösség szemével, hanem külsösök által készítve. A projektnek nem készült hivatalos weboldal,

ahol könnyen elérhető formában megtalálható lett volna a projekt összes információja. A projekt végéntartott önkormányzati jövőtervezés kapcsán a hivatalos tájékoztatás hiánya nagy hangsúllyal jelentmeg. Valamint fontos lett volna a javaslatok közzétételéhez, véleményezéséhez.

Az alábbi ábra a projekt közvetlen résztvevőit és a köztük lévő kapcsolatokat kíséreli meg modellezni,elsősorban a közvetlen szereplőkre koncentrálva. A szereplők közti nyilak színe a kapcsolat elsődlegesminőségét (piros - feszültség, zöld – szövetség), a nyilak iránya a kapcsolat irányát (dupla nyíl –tárgyalás, kommunikáció, pozitív hatás; egyirányú nyíl – utasítás, esetleg negatív hatás). A pirosszaggatott vonal a kialakult érték-alapú törésvonalat, a kék pedig a helyiek-budapestiek köztitörésvonalat jelzi.

6. ábra - A projekt szereplői és egymáshoz fűződő viszonyaik a közösségi tervezés folyamán

2.2.1.2.3 Monitoringköztesadatfelvétel

A projektmenedzsment gondoskodik róla, hogy a projekt tervében megfogalmazott indikátorok aprojekt során mérve és dokumentálva legyenek. Amennyiben a projektben alkalmaztuk a helyi

identitás, kötődés mérésére alkalmas eszközt, a projekt terve alapján a második szakasz végénvégezzük el a következő mérést.

2.2.1.3 Érintettek

A projektmenedzsment elsődleges érintettjei a projekt szervezet tagjai, a másodlagos körbenszerepelnek az alvállalkozók, a harmadik a kört a projekt célcsoportja képezi.

A projektmenedzsment gondoskodik róla, hogy a projekt tervezés során elkészített érintettekelemzését rendszeresen elvégezze, valamint a hozzá kapcsolódó érintettek nyilvántartásátfolyamatosan vezesse.

Az érintetettek nyilvántartását a teljes projekt alatt, folyamatosan vezetni kell. A nyilvántartásbarögzíteni kell az egyes személyek projekt alatti aktivitását. A nyilvántartást vezetését a projekt elején a


18/70

18. oldal

helyi projektmenedzsment csapat, később az üzemeltető szervezet végzi. A projektet követően anyilvántartást az üzemeltető szervezet már a műemlék épület üzemeléséhez használhatja.

2.2.1.4 Szükséges eszközök

A projektmenedzsmenthez kapcsolódó fejezetek:

projekt terv projektmenedzsment érintettek elemzése helyi kötődés, identitás felmérése


A projektmenedzsment több szereplős, folyamatos tevékenység, amelyben a szereplők egymássalpárhuzamosan hajtják végre a feladatokat. A projektmenedzsment szervezetét, szereplőinekhatáskörét, feladatait a projektterv határozza meg. A projektterv folyamatos frissítése, karbantartása,

az időközben bekövetkezett változások átvezetése a projektmenedzsment kockázatait csökkenti.A lebonyolítás ütemezését és fő feladatait a projekt terv feladatterve és ütemezése tartalmazza.

2.2.1.6

Esélyegyenlőség biztosításához

A projektmenedzsment kapcsán az esélyegyenlőség a feladatok végrehajtása során biztosítható. Aprojekt irányító bizottság, a projektmenedzser, a szakmai projektvezető, az üzemeltető szervezet asaját területeiken felelősek, hogy az egyes esélyegyenlőségi célcsoportok bevonása megtörténjen aprojekt tervben szerelő eredménytermékek elkészítése, valamint a közösségi tervezés kapcsán.

2.2.2

Mobilizáció

2.2.2.1 él

A mobilizációnak több célja van. Kiemelt célként fogalmazhatjuk meg, hogy a térség érintett lakosai,közösségei, vállalkozói megismerjék a műemlék épület felújítás tervét, a közösségi tervezéslehetőségét és elköteleződjenek a tervezett folyamat mellett. További céljai a mobilizációnak azinformációk összegyűjtése, a műemlék épülethez köthető érzelmek, emlékeke összegyűjtése, valaminta közösség szükségleteinek elsődleges felmérése.


A fenntartható működés egyik fontos szempontja, hogy a projekt helyi közösségekkel kapcsolatostevékenységeiben a helyi projektcsapat, vagy helyi önkéntesek részt vegyenek. Amennyiben szakértőbevonása szükséges a tevékenységhez, abban az esetben is javasoljuk a helyi csapat, vagy önkéntes jelenlétét. A projekt tartsa tiszteletben a helyi közösségek belső viszonyrendszerét, nem feladata a„rendcsinálás”, a társadalmi kapcsolatokba történő beavatkozás. Amennyiben a projekt azonosít ilyenkörülményeket azokat az érintettek elemzésébe rögzítse, ha kell kezelje kockázatként, demegváltoztatásuk, egyik, vagy másik oldal mellett történő beavatkozás, vélemény nyilvánítás a projekthitelességének elvesztéséhez vezethet a helyi társadalom érintett csoportjaiban.

2.2.2.2.1 Közösségmobilizálása

A közösség mobilizálására alkalmazott eszközök egyaránt szolgálják az információ kijuttatást, gyűjtéstés a közösség tagjainak egymás közötti kommunikációjának támogatását. A sikeres mobilizációnak

nevezhetjük azt a beavatkozás sorozatot, amely elindít a rendezvényektől független, közösségen belüli,


19/70

19. oldal

pozitív kommunikációt a tervezett fejlesztésről. Amelyben a közösség tagjai a fejlesztést magukénakérezve beszélgetnek és ötletelnek a lehetséges megoldásokról, funkciókról.

A mobilizáció talán az egész módszertan legfontosabb része. Elhagyása, vagy a fejlesztésselkapcsolatban túl sok prekoncepció közzététele nem csak lehetetlenné teszi a mobilizálását, hanemellenkező folyamatokat, pletykákat, negatív feltételezéseket indíthat el. A jól sikerült mobilizáció

fenntartása is nagyon fontos a módszertan további elemeinél, folyamatosan kell valós információkatmegosztani a közösséggel, amelyek tükrözik a következő lépésekben meghozandó megállapodásokat.

A mobilizáció elsődlegesen a helyi közösség tagjainak a műemlék épülethez, vagy annak régifunkcióhoz történő érzelmi kötődésre épül.

A mobilizáció kapcsán elvégzendő főbb feladatok és azokhoz kapcsolódó lehetséges megoldások:

A projekt indításának bejelentése. A bejelentéshez az összes helyi kommunikációs csatornát(pl. helyi újság, facebook oldal, szórólap) igénybe lehet venni. Azonban fontos kiemelni, hogyha valódi közösségi tervezést szeretnénk a továbbiakban, a műemlék épülethez kötődőmeglévő funkció ötleteket ne kommunikáljuk. Ezzel nem segítjük a tervezés folyamatát,hanem feleslegesség érzést hozunk létre.

Az azonosított célcsoportok projektbe történő bevonása. A bevonás kapcsán a beszélgetés afontos, amelynek témája a tervezett felújítás, a projekt szervezet bemutatása, a személyeskötődések, „storyk”, valamint a közösségi tervezés menete, felkészülés a tervezésre.Kiemelten fontos, hogy a bevonást a helyi projektcsapat, vagy helyi önkéntesek végezzék.Külsős szereplők, csak a helyiekkel együtt legyenek jelen, önállóan ne kezdeményezzenekkapcsolatot.

o A „hivatalos” szervezetek bevonása. A projekt elfogadottságához szükséges azönkormányzatok, közintézmények támogatása, bevonása. A bevonást személyestalálkozók keretében javasoljuk megtenni.

o Civil szervezetek, baráti társaságok bevonása, személyes találkozók keretében.o Vállalkozók bevonása csoportos találkozók, vagy egyéni beszélgetések formájában.

A bevonást követően fontos a folyamatos tájékoztatás, illetve a felmerülő kérdések,vélemények fogadása és megválaszolása. Ehhez telefonszámot, email címet, vagy akárrendszeres fogadóórát kell tartani. Megoldás lehet egy projekt iroda létrehozása, ahol azérdeklődők információhoz juthatnak, illetve meghallgatják őket és lejegyzik ötleteiket,véleményüket.

Élmények összegyűjtése, a műemlék épülethez kötődő emlékek felelevenítése. Ehhez sokeszköz áll rendelkezésre a projekt csapat kreativitásától függően. Az események lényege, hogya múltra koncentráljon és próbálja felszínre hozni lehetőleg a pozitív élményeket. Azösszegyűjtött anyagok a projekt, vagy az üzemeltetés során felhasználhatók lesznek.

o A műemlék épülethez kapcsolódó történetek, emlékek gyűjtése, közreadása (pl.weblapon, helyi újságban);

o

Fényképek gyűjtése, kiállítás szervezése az első projekt eseménnyel egyidejűleg;o Rajzpályázat a gyerekeknek, hogyan képzelik el a műemlék épület múltját, kiállítás

szervezése az első projekt eseménnyel egyidejűleg;o Az eseményekről beszámolók közreadása, például a projekt weboldalán.

A mobilizálás kapcsán a találkozókat, résztevőket rögzíteni kell az érintettek adatbázisában. Azösszegyűjtött információkat fel kell dolgozni a további tevékenységekhez.

A különböző tevékenységek a helyi közösség fejlődését különféle módokon segítették:

Bevonás – Az események, beszélgetések egyik fő célja az volt, hogy a nivegy-völgyi résztvevőkkapjanak valami értékeset (információt, kapcsolatot, élményt), illetve maguk is időt, energiát


20/70

20. oldal

fektessenek a projektbe. A projekt értékei, célrendszere így reményeink szerint lassan beépüla résztvevők saját értékrendjébe, mindez segíti a bevonódást és a projekt iránti bizalomelmélyülését.

Információgyűjtés – Több területen gyűjtöttünk információkat: (1) a fejlesztésben(elsősorban a turizmus és magas hozzáadott értékű helyi termék előállítás fejlesztésben)

felhasználható értékek, erőforrások; (2) a helyi közösség összefogását, együttműködésétsegítő és gátló tényezők; (3) véleményvezérek, valamilyen fejlesztési szempontból fontosegyének és csoportok felkutatása; (4) a turisztikai fejlesztést gátló problémák, hiányok (tudás,erőforrás, információ, stb.) összegyűjtése; stb.

Tudásátadás – Fontos cél volt, hogy a különböző felmerült, a helyiek számára fontostémákban értékes, lehetőleg a helyi környezetre, igényekre szabott használható tudástközvetítsünk (bevont szakértők, előadók segítségével). A cél egyrészt a helyi tevékenységekfejlesztése, másrészt a kritikus tudáshiányok összegyűjtése, harmadrészt pedig a képzésekközösségi előkészítése (toborzás) volt.

Hálózatépítés – A rendezvények, találkozók, az inspiráló szakmai környezet, facilitáltbeszélgetés alkalmat adtak a turisztikai és helyi termék szektorban dolgozó (vagy ilyesmit

tervező) őstermelőknek, vállalkozóknak a találkozásra, kapcsolatok építésére, ötletek,információk megosztására, üzletkötésre, közös tevékenységek indítására is.

2.2.2.2.2

Érintettcélcsoportokkiválasztása

A mobilizációs szakaszt követően a projekt csapat feldolgozza a beérkezett információkat és újraelkészíti az érintettek elemzését. Itt kell kiválasztani azokat a lehetséges célcsoportokat akikre fókuszála projekt a funkciók és szolgáltatások meghatározása kapcsán. Természetesen a projekt továbbra iskommunikál a térség teljes közösségével, azonban a tervezési folyamatban lehetőség szerint épít a

kiválasztott célcsoportokra.A mobilizációs szakasz információ alapján érdemes végiggondolni

közszolgáltatások helyzetét, ingatlan ellátottságát; vállalkozók, vállalkozói csoportok helyzetét, igényeit; civil szervezetek helyzetét, igényeit; baráti társaságok, vagy egyes elkülönülő társadalmi csoportok helyzetét, igényeit (pl.

üdülőkörzetekben a nyaralótulajdonosokat);

Az egyes célcsoportoknál azonosított információkat, feltételezéseket rögzítjük. Erre alapozvatervezhetjük meg a projekt első nagyobb formális eseményét.

A projekt során a tervezés és a jövő tervező műhelymunkák során az alábbi célcsoportok kerültekkiválasztásra:

borászok helyi termék előállítók szállásadók nyaralók gyermekes családok


21/70

21. oldal

2.2.2.2.3 Teljesközösségifókuszáltjövőképalkotás

Az érinett célcsoportok kiválasztását követően van lehetőség a közös, a felújítani tervezett műemléképület funkcióira és szolgáltatásaira fókuszált rendezvény megrendezésére. Ez a rendezvény a projektelső, formális rendezvénye. Ha az előző lépésekben jól dolgoztunk akkor az érintett közösségek márismerik a projektet, a közösségi tervezés menetét és az emlékeik felidézése segített nekik a jövőről való

gondolkodásban, tervezésben.

Az első eseménnyel egyidejűleg javasoljuk megrendezni az összegyűjtött fényképek, a rajzpályázatraérkezett művek kiállítását, valamin felvezetőként a beérkezett történetek megosztását. Lehetőségszerint a történet tulajdonosa által, de ha erre nincs lehetőség az ő engedélyével családtagok,önkétesek által.

A rendezvény módszertanára az „open space”-t javasoljuk, amelynek forgatókönyve az Open spacecímű fejezetben megtalálható. A módszertan kiválóan alkalmazható akkor, ha sok embertőlvéleményeket, ötletek akarunk gyűjteni és szeretnénk, ha minél több ember megszólalna. Amódszertan alapján nem előre rögzített előadások, vagy programpontok vannak a rendezvényen,hanem rövid, lelkesítő előadást és a módszertan ismertetését követően az egyes témákat is a

jelenlévők javasolják, majd kiscsoportokban, általuk történik a témák feldolgozás, kidolgozása is. Arövid felvezetőnek egyrész a projekt nagyon rövid ismertetőjét, másrészt az összegyűjtötttörténetekből javaslunk néhányat megszólaltatni. A rendezvényre minden azonosított célcsoportot javaslunk célirányosan meghívni, de természetesen mindenki előtt nyitott.

A rendezvény témáit ne korlátozzuk. Így megismerhetjük a térség legfontosabb ügyeit, sikereit,problémáit. Fontos, hogy a kiscsoportokban nagyon részletes jegyzetelés történjen, a későbbifeldolgozás érdekében.

A rendezvény után kötetlen beszélgetés megszervezését javasoljuk, ahol legyenek jelen a projektcsapat külsős és helyi tagjai is.

A teljes közösség jövőképének elkészítésére 2016. március 12-ére hívtuk meg a völgy lakosait ésminden érdeklődőt a szentantalfai faluházba. A rendezvény három fő részből állt. Az első egy openspace módszertannal megtartott jövőkép műhely, a második négy szakma műhelymunka, a harmadikpedig egy közös vacsora.

A résztevők száma nem volt magas, azonban eljöttek többen, akik eddig nem kapcsolódtak be aprojektbe, nem ismerték a projekt céljait. Eljöttek például nyaralótulajdonosok akik saját elvárásaikatfogalmazták meg.

Az open space rendezvény lényege, hogy résztvevők határozzák meg a kiscsoportokban feldolgoznikívánt témákat, és szabadon ők választják meg.

A résztvevők által választott témák a következők voltak:

Közösségépítés, alkalmak, rendezvények, fórumok a találkozásokra, kézműves programok,gyermekprogramok

Hogyan vonjuk be a helyi közösségbe a nyaralótulajdonosokat? Turisztikai marketing, célcsoportok, plébánia hasznosítása Helyi igények kielégítése, önellátás, helyi termék

Az egyes témák külön kiscsoportokban kerültek feldolgozásra. A kiscsoportok után a résztvevőkösszegyűltek és meghallgatták az egyes csoportok beszámolóit.


22/70

22. oldal

2.2.2.2.4 Szervezetésbenneazingatlanfunkciókelsődlegesazonosítása

Az open space rendezvény eredményi alapján a projektcsapat összeállíthatja a tervezett funkciók ésszolgáltatások első változatát. Fontos, hogy ez a változat a közösségi tervezés előtt ne kerüljönközzétételre. Azonban a projekt csapat részére feladat, hogy az egyes lehetséges funkciók, vagyszolgáltatások megvalósíthatóságát megvizsgálja és összegyűjtse az indításhoz szükséges feltételek

listáját (pl. engedélyek, jogszabályok, eszközök, stb.).

A listák alapján előzetes értékelést kell végezni az egyes funkciók és szolgáltatások várhatókeresletéről, kockázatairól és fenntarthatóságáról. Valamint érdemes az üzemeltető szervezetlehetséges jogi formáit is előzetesen összegyűjteni és a funkciók alapján értékelni.

A jövőkép műhely eredményei alapján a Plébánia Alapítvány vezetővel tartott műhelyenösszeállításra került az üzemeltető szervezet, a Plébánia Alapítvány szükséges és lehetséges funkcióit.A funkciókat az következő táblázat tartalmazza.

1. táblázat Tervezett funkciók

Szolgáltatás Célcsoport Tartalom

Rendezvényeken valómegjelenés

Helyi termelők Borászok

Szállásadók Vendéglátósok Programszervezők

A Nivegy-völgy termékeinek és szolgáltatásainak megjelenítésekülső releváns rendezvényeken. A szolgáltatás több csomagbanállna rendelkezésre. Az információnyújtástól, az egyéni, vagyközös kitelepülés szervezéséig.A szolgáltatás a vállalkozók képviselete mellett a Nivegy-völgyképviseletét is tartalmazza, a közös brand alatt.

Programszolgáltatás Helyi termelők Borászok Szállásadók Programszervezők

A Nivegy-völgy által kínál lehetőségek (szállás, termék,szolgáltatás, program, látnivaló) összegyűjtése, karbantartása,adatbázis építése. A rendelkezésre álló információk átadásaonline és offline csatornákon a helyi vállalkozók és a turistákfelé.

Csomagok összeállítása és kiajánlása a helyi szolgáltatásokból.A csomagok lebonyolításának menedzsmentjeSaját fizetős programszervezés indítása (pl. gasztro-borprogramok, kulturális programok)

Tourinform iroda Turisták A rendelkezésre álló adatbázis alapján személyes tájékoztatás,tanácsadás a turisták részére. szórólapok átadása, onlinealkalmazások bemutatása.

Online – offline marketing Helyi termelők Borászok Szállásadók

Vendéglátósok Programszervezők

A helyi vállalkozók részére fizetős szolgáltatásként az online ésoffline marketing szervezetése, előállítása. Az egyénimegjelenéstől a völgy közös megjelenéséig, az onlinecsatornáktól, a szórólapokig.A szolgáltatás biztosítja, hogy a völgy egységes képpel ésüzenettel jelenik meg a katalógusokban, kiadványokban.A völgy marketing megjelenésének növelése érdekében

biztosítja a hiteles és releváns tartalom előállítását, a völgyvállalkozóinak megjelenését.

Étkezés-szervezés Helyi termelők Borászok Szállásadók Vendéglátósok

A helyi szállásadók és éttermek, termelők, borászatokösszekötése.A turisták egy része igényli a reggelit, valamint a félpanziósellátást. A helyi vendéglátósok, termelők, valamint a plébániabevonása a szolgáltatásbővítésbe.

Szállás menedzsment Szállásadók Back Office szolgáltatás a helyi szállásadók részére. Aszolgáltatás az ügyfél és a szállásmenedzsment feladatainaktöbb csomagját tartalmazza.Az online elérhető szobatükör lehetővé teszi a foglalásoknyilvántartását. A recepciós szolgáltatás az ügyfelekútbaigazítását, helyi szállásfoglalást, illetve a kulcsok átadását.A nem helyben lakó szállásadók esetében a takarítás, átadás-

átvétel, a mosatás megszervezését.


23/70

23. oldal

Vállalkozói szalon Helyi termelők Borászok Szállásadók Vendéglátósok Programszervezők

A Nivegy-völgy vállalkozói közötti folyamatos kommunikáció,tapasztalatcsere biztosítása. A közösen igényelt képzésekbiztosításával.

2.2.2.3 Érintettek

A mobilizáció a térség minden lakosát, vállalkozását, közintézményét érinti. Projekt oldalon a teljesprojekt csapat részt vesz, önkéntesek bevonásával a mobilizálási szakaszban és a rendezvénylebonyolítása során.

2.2.2.4 Szükséges eszközök

Az mobilizációhoz kapcsolódó fejezetek:

műhelymunka a projektcsapat munkájához; open space a közös tervezéshez projektmenedzsment kommunikáció

2.2.2.5

Lebonyolítás menete

A lebonyolítás menete az elvégzendő feladatok elvégzése azok ismertetési sorrendjében.

7. ábra – Mobilizáció lebonyolításának menete

2.2.2.6

Esélyegyenlőség biztosításához

A mobilizáció nagyban hozzájárulhat a teljes projekt esélyegyenlőség biztosítási feladataihoz. Amobilizáció során kiemelten kell kezelni az esélyegyenlőségi célcsoportokat, mind a bevonás, mind arendezvényen való részvétel területén.

A rendezvényen való részvételhez biztostani kell a bejutásukat, valamint a teljes értékű részvételüket.A rendezvény alatt gyerekprogramok segítségével támogathatjuk a nők teljes értékű részvételét. Atörténetek összegyűjtésével az idősebb generáció bevonása történhet meg. A rajzpályázatok agyermekek bevonását szolgálják. A rendezvény ingyenes, nagyobb távolságok esetén a szállításmegoldása segítheti a fogyatékkal, vagy mélyszegénységben élők bevonását.

Az open space rendezvény moderátorai a kiscsoportokban figyelnek a hátrányos helyzetű célcsoportok

bevonására és a témák, javaslatok feldolgozására.


24/70

24. oldal

2.2.3 Üzemeltető szervezet funkcióinak közösségi tervezése

2.2.3.1 él

A lépés célja, hogy közösségi tervezés segítségével azonosításra kerüljenek a teljes közösség, vagyegyes célcsoportok számára szükséges funkciók, vagy szolgáltatások. A közösségi tervezéselsődlegesen a felújítandó műemlék épülettel kapcsolatos funkciókra fókuszál, azonban atapasztalatok alapján több olyan funkció és szolgáltatás is azonosításra kerül amelyek, bár közvetlenülnem kapcsolódnak a műemlék épülethez, de az üzemeltető szervezet kompetenciáival elláthat ésárbevétele hozzájárulhat a műemlék épület fenntartható működéséhez.

A tervezés során minden funkciót és szolgáltatást, valamint a teljes portfólió a fenntarthatóságszempontjából kell elemezni. A műemlék épület költségei az üzemeltető szervezet kiadás oldalán jelentkeznek. A fenntarthatóság azt jelenti, hogy az üzemeltető szervezet árbevételei fedezik aműemlék épület költségeit, valamint a szükséges felújításokat, vagyis külső erőforrás bevonása nélkülbiztosítja a működést és az állagmegóvást.

2.2.3.2

Elvégzendő feladatok

Az funkciók közösségi tervezése a mobilizáció eredményeire épül. A pontos lépéseket a helyszín, a helyiközösség pontos ismeret alapján készíthetjük el. A legjobb eredményt a célcsoportos, fókuszáltműhelymunkákkal érhetjük el, ha a helyi közösség legalább 500 fős. Ez alatt célcsoportosműhelymunkák az alacsony létszám miatt nem hatékony.

2.2.3.2.1

Célcsoportfókuszáltjövőképekmegalkotása

A mobilizáció alapján meghatározott célcsoportokat hívjuk össze tervezési műhelymunkára. Atervezési műhelymunka célja, hogy a célcsoport, saját helyzetelemzésre építve állítsa össze a számáraszükséges funkciók és szolgáltatások portfólióját. Az egyes célcsoportokat külön-külön hívjuk összeműhelymunkára. A műhelymunka tervezéséhez és levezetéséhez szükséges módszertani javaslatokataz Műhelymunka (workshop) című fejezet tartalmazza.

A műhelymunkákat a következő kérdések megválaszolására állítsuk össze:

személyes bemutatkozás, kötődés a térséghez és a házhoz; az adott célcsoport kötődése a térséghez és a műemlék épülethez; a térség múltja, jelene és jövője; célcsoport, versenytársak, partnerek (elvárások) meglévő termék és szolgáltatás katalógus érintettek elemzése lehetséges kitörési pontok azonosítása, jövőkép

szükséges funkciók, szolgáltatások azonosításaA műhelymunkát minden célcsoporttal elvégezzük. Az egyes műhelymunkák eredményétdokumentáljuk és visszajuttatjuk a részvevőknek.

A megfogalmazott pozitív érzések között a biztonság, nyugalom, a tisztaság és a természet szerepellegtöbbször. A völgynek nagyon erős közös értékei vannak, amely az itt lakók számára fontos alapotképez.

Az elutasított érzések között az individualizmus jelenléte, az összefogás hiánya jelenik meglegtöbbször. A jelenlévők közösen utasították el az individualizmust, ezáltal kiemelték azegyüttműködés fontosságát.


25/70

25. oldal

A jövőt érintő kérdésben így az együttműködés fontossága jelenik meg, valamint az együttműködésreépítve megszerezhető jövedelem növelése, a közös marketing és megjelenés.

Amit nem szeretnének a jelenlévők az a nagy tömeg megjelenése a völgyben. Nem pártolják atömegturizmus, a nyaraló völgy kialakulását.

A kötelező elemek közé is a „közös” szó került be a legtöbbször, valamint a meglévő eredmények,hagyományok, minőség megőrzése.

Összefoglalva, a völgy műhelymunkában résztvevő lakosai, vállalkozásai nagyon szeretik a völgyüket,amely véleményük szerint nem hasonlít a Káli medencére, mert működő, helyben lakó társadalma,vállalkozásai vannak. A völgy sok mutatóban eltér a régiótól, a környék településeitől. Erre büszkék ahelyiek. A helyi vállalkozások sikeresek, fenntartják a völgy gazdaságát. A jövőkép a meglévőerősségekre épül.

A résztvevők együttműködő völgyet szeretnének, amely közös, hosszútávú terve mentén fejleszti aturizmusát, minél nagyobb jövedelmet biztosítva helyi lakosoknak. A turizmus fejlesztése nemveszélyeztetheti a völgy meglévő értékeit a biztonságot, a tisztaságot, a természetet és nem tesziélhetetlenné a völgyet. A lakosok élő völgyben szeretnének lakni.

2.2.3.2.2 Együttműködésfejlesztése

Az célcsoportos műhelymunkák után elemezzük az eredményeket és megvizsgáljuk az egyescélcsoportok által igényelt funkciók és szolgáltatások illeszthetőségét, átfedéseket, vagy esetlegellentmondásokat.

A javaslatcsomagot elemezzük a beruházások, a műemlék épület lehetőségei, a megvalósíthatóság ésa fenntarthatóság szempontjából.

Az elemzést követően az érinett célcsoportokkal közösen állítjuk össze a végleges funkció és

szolgáltatás portfóliót, valamint azok indításának ütemezését. Az érintett célcsoportokkal közösműhelymunka keretében elemezzük a javasolt portfóliókat és alakítjuk ki a végleges javaslatot és annakütemezését.

A műhelymunka keretén belül ellenőrizzük a végleges javaslat megvalósíthatóságát ésfenntarthatóságát is.

A műhelymunka eredményét dokumentáljuk és visszajuttatjuk a résztvevőknek.

2.2.3.2.3 Kompetenciafejlesztésiigényekfelmérése

A célcsoportok műhelymunkáin meghatározásra kerülnek szükséges funkciók és szolgáltatások. Aműhelymunkák jó lehetőséget biztosítanak a résztvevők saját vállalkozásuk, tevékenységükhelyzetének megítéléséhez.

A műhelymunkákhoz kapcsolódóan személyes tanácsadás keretében felmérjük a személyes képzési,kompetencia fejlesztési igényeket. A műhelymunkán összeállított közös jövőkép, valamint a tervezettfunkciók és szolgáltatások alapján szükséges lehet egyéni fejlesztésekre. Az egyéni fejlesztésektervezéséhez a projekt személyes tanácsadókat biztosít a célcsoportok tagjai részére. A tanácsadók acélcsoportok tagjainak segítenek áttekinteni saját tevékenységüket, valamint felmérni a szükségesfejlesztéseket. A fejlesztési szükségletek felmérésének külön szempontja a kompetencia fejlesztésiigény.

A képzésekkel párhuzamosan készülő interjúk során, valamint a képzési értékelő lapokon az alábbi

képzési igények fogalmazódtak meg: falusi vendégasztal


26/70

26. oldal

borvacsora, kóstoltatás szabályai

rendezvényszervezés, az ehhez kötődő szerzői jogdíjak fizetése

on-line marketing

a vendéglátás és a szállásadás jogi és gazdaságossági szabályai

szőlészettel, borászattal, növényvédelemmel kapcsolatos képzés; borászat helye aturizmusban; példaértékű borász személyiségek meghívása

személyiségfejlesztési és kommunikációs tréning

tapasztalatcserék és tanulmányutak

cukrászat, süteménykészítés

gyereknevelés

vállalkozásfejlesztés

2.2.3.2.4

IgényekmegfogalmazásaA projektcsapat összesíti a tanácsadók által felmért igényeket. Az összesítések alapján állítják össze aképzési, fejlesztési portfóliót, ütemezést. A meghatározott képzéseket a projektcsapat visszajuttatja acélcsoportoknak és ellenőrzi a részvételi szándékot, valamint a lehetséges ütemezést.

2.2.3.3

Érintettek

Az üzemeltető szervezet funkcióinak tervezéséhez a mobilizáció során azonosított célcsoportokathívjuk meg. A rendezvények nyilvánosak és a folyamat minden lépéséről tájékoztatni kell a teljesközösséget.

2.2.3.4

Szükséges eszközök

A lépéshez kapcsolódó fejezetek:

műhelymunka helyi piackutatás projektmenedzsment kommunikáció


A lépések egymásra épülnek, így megvalósításukat egymás utánra tervezzük. A célcsoport fókuszált

jövőképének megalkotása több műhelymunka során történik. A műhelymunkákat célcsoportokonkénttervezzük. Az együttműködés fejlesztése az előző műhelymunka eredményeire épít, a lépés során acélcsoportokkal egy műhelymunka keretében alakítjuk ki a funkció és szolgáltatást, portfóliót. Akövetkező két lépés a műhelymunkák eredményeire épülnek.


27/70

27. oldal

8. ábra – Üzemeltető szervezet funkcióinak közösségi tervezésén lebonyolításának menete

2.2.3.6 Esélyegyenlőség biztosításához

Az esélyegyenlőség biztosítása egyrészt a rendezvények szervezése, a célcsoportok kiválasztása ésrendezvényeken való részvétel lehetőségének biztosítása, másrészt a funkciók és szolgáltatásokkialakításánál az esélyegyenlőségi célcsoportok érdekeinek képviselete jelenti.

A műhelymunkákon való részvétel biztosítása kiterjed mind az akadálymentesítésére, a szállításra,

valamint a gyermekfelügyelet megszervezésére is kiterjed.Az esélyegyenlőséget az érintett célcsoport, vagy a projektcsapat képviseli a műhelymunkák során.

2.2.4

Ingatlan kialakítás közösségi tervezése

2.2.4.1 él

A módszertani lépés célja a műemlék épület megtervezése a közösségi tervezés által azonosított éselfogadott funkciók és szolgáltatások alapján.

A közösségi tervezés során, a célcsoportok bevonásával megterveztük az üzemeltető szervezetfunkcióit és szolgáltatásait. A tervek figyelembe vették a műemlék épület korlátait és lehetőségeit,

valamint a fenntarthatóság szempontrendszerét. A mostani lépés célja, hogy funkcionális tervekhezigazítsa a felújítandó műemlék épület.


2.2.4.2.1 Azonosítottfunkciókpontosításacélcsoportokbevonásával

A lépés opcionális, akkor kell elvégezni, ha az üzemeltető szervezet funkcióinak tervezése kapcsán ameghatározott funkció és szolgáltatás portfólió kialakításában beruházási, fenntarthatósági, vagy aműemlék épülettel kapcsolatos problémák merültek fel, amelyek következtében módosítani kell akialakított és elfogadott portfóliót.

A problémák méretétől, kiterjedésétől függően külön műhelymunkán, vagy a műemlék épülettervezésével foglalkozó, a következő lépésben szereplő műhelymunka során oldjuk meg, az érintettcélcsoportok bevonásával.

Önálló műhelymunka esetén az Együttműködés fejlesztése című fejezetben szereplő módszertanalapján rendezzük meg a műhelymunkát. A műhelymunka elején ismertetjük a felmerült gátlótényezőket és javaslatot teszünk azok megoldására.

Kisebb probléma esetén a következő lépésben szereplő műhelymunka során, a műhelymunka elejénismertetjük és oldjuk fel a gátló tényezőket az érintettek bevonásával.

2.2.4.2.2 Ingatlankialakítástervezésecélcsoportokbevonásával

A felújítandó épült közösségi tervezése műhelymunka keretében történik. A műhelymunkamegrendezésére lehetőség szerint a műemlék épületben, vagy az épület környéken kerüljönmegrendezésre.


28/70

28. oldal

A műhelymunka célja, hogy az üzemeltető szervezet közösség által tervevezett funkciói ésszolgáltatásai illesztésre kerüljenek a felújítandó műemlék épülettel. Illetve az épület lehetőség szerinttámogassa a kialakított funkciókat.

A műhelymunka előkészítéseként készítsük el a biztos alaprajzot kellően nagy méretben, hogy távolrólis jól látható legyen. A műhelymunka során a jelenlévők bevonásával kell egyeztetni a funkciók, és

szolgáltatások infrastruktúra igényeit, az építészeti előírásokat, valamint a jelenlévők javaslatait.

Javaslat a műhelymunka lebonyolítására:

A műhelymunka céljának ismertetése Bemutatkozás Az eddigi tervezés eredményeinek ismertetése A műemlék épület felújátásával kapcsolatos keretek ismertetése a műemlék épület

alaprajzának felhasználásával Az épület helységinek kialakítását több kiscsoportban javasoljuk végezni, amelyek 30-40

perces időszakokban forognak. A forgások közben igyekezzünk rávenni a résztvevőket, hogycseréljenek csoportot, vagyis keveredjenek az egyes asztaloknál együttműködő csoporttagok.

A csoportok keveredése biztosítja, hogy a résztvevők megismerjék egymás javaslatait és érvet.A kiscsoportos munka után a kisebb eltérések konszenzussal, vagy kompromisszummalfeloldásra kerülnek. Csak a nagy eltérések kerülnek a nagy csoport elé.

A csoportok bemutatják javaslataikat Közös javaslat összeállítása, a nagy eltérésekben közös döntéshozás. A döntés bejelölése az alaprajzba. műhelymunka zárása, visszajelzés

A műhelymunka munkáját dokumentáljuk és a teljes közösséggel megosztjuk.

A bevonás egyik fő állomása az első szélesebb körre tervezett helyi tervezői műhelymunka volt. Errőlaz előkészítő személyes beszélgetésekben, valamint az utcai találkozások során is tájékoztatástkaptak a helyi lakosok. Emellett írásos meghívó is készült, amit a legfontosabb érdeklődők(polgármesterek, véleményvezérek) név szerint kaptak meg, a többiek pedig szektoronként (pl.borászok, szállásadók). Ilyen módon a meghívó kb. 40 főhöz jutott el, de emellett felkerült abalatoncsicsói faluház levelezőlistájára is, ami több mint 100 címre kerül elküldésre. A találkozónösszesen 15-en vettek részt - a helyi önkormányzat, a Nivegy-völgyi Alkotó Kör, Ifjúsági Értékőrprojekt, a Borút Egyesület, az Egyházközség, az Egyházközség alapítványa, a Dobosi és a Szabó és FiaPincészet, a Kerartika (fazekas vállalkozás), valamint az Örökségünk Egyesület, és a BalatoncsicsóFennmaradásáért Egyesület képviseletében.


29/70

29. oldal

9. ábra – Első helyi tervezési műhelymunka

A plébánia egyes épületeinek és helységeinek lehetséges használatával kapcsolatban háromféleszimbolikus tért fogalmaztak meg a résztvevők, és kerestek lehetséges funkciókat, használatilehetőségeket:

közösségi tér, non-profit vállalkozói tér, non-profit szolgáltató tér.

A második alkalom a nyitórendezvény volt, aminek az előkészítésébe az egész projektcsapat nagyenergiákat fektetett. Ez volt talán a projekt szempontjából a legjobban sikerült rendezvény, amikimond

Örökségkalauz módszertan

Documents