reformok az oktatÁsban 2002–2006okm.gov.hu/letolt/reformok_az_oktatasban_2002_2006_05... ·...

132

REFORMOK AZ OKTATÁSBAN2002–2006

133

5

NyelvoktatásAz utóbbi években a magyar diákok nagyon sok idôt, energiát fordítottak

nyelvtanulásra, a használható nyelvtudásuk mégis gyenge maradt. Az iskolai

nyelvoktatás alacsony hatásfoka a társadalom szociális feszültségeit is növelte, hiszen

néhány kivételtôl eltekintve csak azok a felvételizôk szerezhettek többletpontokat

a sikeres nyelvvizsga segítségével, akik különórán, magántanárnál vagy külföldön

foglalkozhattak nyelvtanulással. Mostanra megállt és megfordult ez a romló

tendencia, ma elérhetô lehetôség, létezô realitás a tizenévesek számára, hogy ingyen,

a közoktatás részeként olyan tanulmányokat folytathassanak, amelyek

eredményeként legalább egy nyelvbôl sikeres nyelvvizsgát tehetnek.

TARTALOM

Kronológia

Örökölt hátrányok,

újratermelt kudarcok

Nyelvi elôkészítô évfolyam

Hátrányos helyzetû tanulók

nyelvoktatása

Chatangoljunk

Pályázatok és támogatások

DVD/videó kisiskolások nyelv-

tanításához

Világ – Nyelv Program

Alap-osan

Uniós trendek

Új nyelvi érettségi

Kínai iskola

Nyelvoktatás és számítógép

Összefoglaló táblázat


134

■ 2000. január 1.Megszûnt az egyetlen és

egységes állami vizsga rendszer. Helyét több,

szintén államilag akkreditáltnyelvvizsgarendszer vette át.

2000 2002■ Az Eurobarometer

nemzetközi felmérés szerinta magyarok nyelvtudása a

legalacsonyabb az EurópaiUnióhoz csatlakozó országokközül. A 15 éven felüli magyarlakosságnak mindössze csak

25 százaléka beszéli – változó szinten

– az öt leggyakoribb nyugatinyelv valamelyikét.

■ Ebben az évben pályázhatnak elôször

magyarországi oktatási intézmények az Európai

Nyelvi Díj elnyerésére.Ezt az Európai Bizottság által

1989-ben alapított díjat azokaz intézmények nyerhetik el,amelyik példaértékû munkát

végeznek az idegen nyelvektanítása terén, illetve

amelyek innovatív programokat dolgoznak ki.

■ 2002. szeptember 25. Francia iskola nyílt meg

Budapesten, a Máriaremeteiúton. Az ötvenkétmilliófrankba került, minden

korszerû berendezéssel felszerelt oktatási intézményt

Christian Poncelet, a FranciaKöztársaság szenátusának

elnöke és Szili Katalin, a magyar Országgyûlés

elnöke avatta fel.

■ 2002. április 13.A vonatkozó

kormányrendelet lehetôvé teszi, hogy az idegen nyelvi

érettségit ki lehessen váltanilegalább középfokú és „C” típusú, államilag elismert

nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

■ 2002. novemberMagyar Bálint oktatási

miniszter ismerteti a tárcaVilág – Nyelv program címû

új nyelvoktatási projektjét. „A látszateredményekkel való

büszkélkedés helyett érdemben segítsük a lema-

radókat, a tehetségeseket, azérdeklôdôket, hogy valóban

lépést tegyünk az esélyegyenlôség irányába”

– mondta a miniszter. Ezután fölemelik

az óraszámokat, felnôttkorinyelvtanulást

segítô adókedvezményt léptetnek életbe, összesen

kilenc program huszonegyprojektjével kívánják elérni,

hogy a nyelvtudás szintje érdemben emelkedjék.

Kronológia

135

mon minden középiskolánaklehetôsége van nyelvi

elôkészítô évfolyamot indítani,ahol a kötelezô tanórai

foglalkozások 40 %-ában,összesen hetente

legkevesebb 11 órában nyelviképzés folyik, lehetôség

szerint két idegen nyelvet oktatva, az egyiket magasabb

óraszámban; továbbá az iskolának biztosítania kell a nyelvi elôkészítôt követô

négy tanév során a rendszeres és intenzív nyelvi

oktatást. Az ilyen nyelvi elôkészítô évfolyamon részt

vevô diákok öt év alatt végzikel a középiskolát, tehát a 13.évben teszik le az érettségit.Ez a projekt a 2004/2005-ös

tanévben vette kezdetét.

■ 2003. november 29.Az angol vagy német nyelvet

tanulók nyílt napon tájékozódhattak az államilagelismert nyelvvizsgarendsze-

rek követelményeirôl. Hazánkban 15 különbözô

nyelvvizsgarendszer mûködik.

■ 10 alprogrammal az OMmeghirdette a Világ – Nyelvpályázatot. A pályáztatást a

Tempus Közalapítvány végziaz OM idegen nyelvi csoport-jának szakmai irányításával.

Több mint 1000 pályázat érkezett a kiírásra, a nyertesek száma

mintegy 500.

■ A kormány évi hatvanezerforint adókedvezménnyel

segíti a felnôttek akkreditáltnyelvtanfolyamra járását.

■ 2003. május A MarketingCentrum felmérést végzett

a nyolcadikosok körében. Kiderült, hogy egy átlagos

nyolcadikos diák ötödik évetanul idegen nyelvet, heti öt

órában, de egy harmaduk egypohár vizet sem tud kérni az

általa tanult nyelven. Ezért a szülôk egyharmada

átlagosan évente 40 ezer forintot költ

magánnyelvórákra.

■ 2003. június 23. Módosított közoktatási

törvény szerint a 9. évfolya-

■ 2004. február11 alprogrammal megjelent

a Világ – Nyelv program új pályázati csomagja.

Új pályázatként került be az„Alap-osan” alprogram, mely

az általános iskolai nyelvoktatás fejlesztését

célozza meg és a „Nyelv +számítógép” alprogram,

amely a számítógép és a nyelvoktatás kapcsolatát

igyekszik elôsegíteni. 375 pályázat érkezett,

a nyertesek száma 182.

■ Több, mint 9100 tanuló nyújtott csaknem 90 millió

forint értékû igénylést nyelvvizsgadíjának

visszatérítésére. A kormánydöntése szerint az Oktatási

Minisztérium az államilag elismert egy-, illetve

kétnyelvû, legalább középfokú, „C” típusú

nyelvvizsga árát téríti vissza.

■ A Világ – Nyelv vetélkedôelsô kérdéseinek megoldását

több, mint 220 középiskolatöbb, mint 700 osztályából

mintegy 22 ezer diák küldte

20042003■ 2003-2004

A tanév során Európa-szertecsaknem 136 ezer diák és

több, mint 18 ezer tanár vettrészt az Erasmus-

programban. Magyarországról 2058 fiatal

utazhatott külföldre a program segítségével.

▼

136

be. A vetélkedô elsôsorbannem a nyelvtudást méri,

hanem lehetôséget teremtarra, hogy a versenyzôk j

átékos módon mérhessékössze tudásukat. Az elsô

forduló kérdései között szerepelt például, hogy

miként lehet idegen nyelvenszerelmet vallani.

■ 2004. márciusAz Oktatási Minisztériumnagysikerû konferenciátszervez a számítógépes

nyelvoktatás lehetôségeirôl.

■ 2004. május 15.Az Oktatási Minisztérium

konferenciát rendez az általános iskolai nyelvoktatáslehetôségeirôl. A konferencia

nyelve angol, német és francia.

■ 2004. május 26. Az Európai Bizottság új

internetes portált nyitott azzal a céllal, hogy kiszolgálja

a csatlakozó országok érdeklôdô fiataljainak igény-lét, hozzáférési lehetôségetteremtsen több mint tízezer

weblaphoz az EU húsz nyelvén. A portált európai

fiatalok fejlesztették ki európai fiatalok számára, és

az utazási információktól a munkavállalásig és a

nyelvtanulási lehetôségekbemutatásig tartalmaz

tájékoztatókat.

■ 2004. júniusBrüsszelbe utaztak az OM

Világ – Nyelv Programjánakkeretében meghirdetett

vetélkedô gyôztesei, a pesthidegkúti Walfdorf

Általános Iskola és Gimnázium diákjai.

■ 2004. szeptemberMinden gimnázium és

szakközépiskola indíthatnyelvi elôkészítô évfolyamon

egy-egy olyan osztályt,amelyben a tanulók egy

teljes éven át kiemelt óraszámban, a kötelezô

tanórák legalább 40 %-ában idegen nyelvet, a maradékidôkeret 25 %-ában pedig informatikát tanulhatnak.

Ezeken az évfolyamokon hetiegy órában lehetôség van

az anyanyelvi beszédkultúratantárgy oktatására is.

A 2004/2005-ös tanév utántanítási évenként továbbiegy-egy osztályban válik

lehetôvé a nyelvi elôkészítôképzés indítása. 2004

szeptemberétôl több, mintnégyszáz iskolában indultnyelvi elôkészítô tagozat.

40 százalékuk szakközépis-kola. Összesen mintegy 12 ezer diák tanul 11 féle

nyelvet ezekben az osztályok-ban. Az iskolák 76 500

forintos kiegészítô normatívát vehettek igénybe

a nyelvi elôkészítô osztályok-ba járó tanulók után.

■ 2004. szeptemberKínai-magyar kéttannyelvû

iskola kezdi meg mûködésétRákospalotán. Az iskolában

magyar, itt élô kínai és a Kínai Népköztársaságból

érkezô pedagógusok oktatnak. A diákok a kínai és

a magyar mellett harmadiknyelvként az angolt tanulják.

■ 2004. október 9.„A nyelvi elôkészítô évfolyam

oktatáspolitikai aspektusai”címmel azt OM a suliNova

KHT-vel közösen konferenci-át rendezett a budapesti

Szent István Gimnáziumban.

■ 2004. ôszOktatási Minisztérium,

a British Council és az angolBBC Prime televíziós

csatorna közös vetélkedôtszervezett középiskolás

diákok számára a diákok,szóbeli nyelvtudásának ösztönzésére Teamtalk–Chatangoljunk néven,

melynek fôdíja egy kéthetesangol nyelvtanfolyam volt

Angliában.

2004

Kronológia

137

■ 8 alprogrammaljelent meg a Világ – Nyelv újpályázati csomagja. Az egyik

alprogramon belül új pályázattípusként jelenikmeg az Iskolai hálózatok

létrehozása, mely a szakképzô intézmények

közötti regionális együttmûködés kialakítását

szolgálja. 2005 ôszén megjelent a „Helyes

gyakorlat bemutatása a nyelvi elôkészítô

évolyamokon”c. pályázat,illetve a Mesterfokon pályázattípuson belül

a Külföldi tanárjelöltek/tanárok fogadása magyar

középfokú szakképzô intézményekben.

■ Ebben az évben váltja kiutoljára az államilag elismert

nyelvvizsga az idegen nyelviérettségit. 2006-tól az államinyelvvizsga már nem számít-

ható be azt érettségi ered-ménybe, viszont a jól sikerültemelt nyelvi szintû érettségi

vizsga 60 %-tól középfokú,40-59 % között pedig alapfo-

kú nyelvvizsgának számít.

2005-tôl a középiskolásokmár az új, kétszintû vizsga-

rendszerben teszik le azérettségi vizsgát, vagyis

a közoktatásban ettôl kezdveingyenesen megszerezhetô

lesz egy középfokú nyelvtudást megbízhatóan

igazoló bizonyítvány. (A nemvégzôs tanulók elôre hozottérettségi vizsgát tehetnek,

így már alacsonyabb évfolya-mon is ingyenesen hozzá

juthatnak a nyelvtudást igazoló dokumentumhoz.)

■ Elôször lehetett kétszintûérettségi vizsgát tenni.

Angolból 21 500, németbôl 13 ezer diák jelentkezett

emelt szintû vizsgára.

■ A Világ – Nyelv Programpályázati csomagja bekerült

Európában a legjobb, nyelvtanulást ösztönzô

programok közé. A LINGO-programban dolgozó

szakértôk húsz európai ország hatszáz szervezetével

vették föl a kapcsolatot. Az ötven legjobbnak minôsí-tett program között a Világ –

Nyelv pályázati csomagalprogramjai közül a Forrás,a Satöbbi és az Egy életen át

szerepelnek. Ezen alpro-gramok segítségével a 2003-2004-es tanévben több, mint1200 felnôtt pályázó szerzett

nyelvvizsgát. 2005 ôszétôl ingyenesen hozzáférhetô az

Oxford Reference Online enciklopédia gyûjtemény

a nyelvi elôkészítôt indítottiskolák számára.

■ 2005. ôszIsmét útjára indult a

Chatangoljunk vetélkedô,nagy sikerrel, melynek fôdíjaismét két hetes angol nyelv-

tanfolyam volt Angliában.

■ 2005. decemberTízéves az Európai Unió

SOCRATES-programja. Az EUoktatási együttmûködési

programja eddig a kontinens31 országában több tízezer

iskolát, sok százezer pedagógust és több, mint

egymillió fiatalt mozgatottmeg. Magyarország 1997-ben

csatlakozott a programhoz,évrôl évre többen vesznek

részt benne. 2004-ben több,mint 1400 pályázat érkezett a

programot kezelô TempusKözalapítványhoz. A 6 millió

eurós keret háromezer kedvezményezett

támogatását tette lehetôvé.

■ A kétszintû vizsga elsô évé-nek tapasztalatainak

megfelelôen 2006-tól csakazért az emeltszintû érettsé-

giért adható többletpont,amelybôl az ún. szerzett pon-

tokat számítják. A legfeljebbkét nyelvvizsga alapján

megszere6hetô maximum 20többletpont túlzott elônyt

biztosított a két nyelvvizsgávalrendelkezôk számára, ezért anyelvi többletpontok maximu-mát 2006-ban és 2007-ben 15

pontra, 2008-ban pedig 10pontra szállítják le. A nyelv-

vizsgáért kapható többlet-pontok száma nem változik,

középfokú „C” típusú vizsgá-ért 7, felsôfokú „C” típusúnyelvvizsgáért 10 pont jár.

2005

2006

138

A VILÁG - NYELV PROGRAMNyelvtudás nélkül sem tanulni, sem munkát vállalni,sem vállalkozni nem tudunk az Unióban. Az Oktatási Minisztérium ezért dolgozta ki a Világ – Nyelv programot, az idegennyelvtudás fejlesztésének nemzeti stratégiáját. A stratégia fôbb pontjai:❖ Nyelvi elôkészítô évfolyam bevezetése❖ Az elsô idegen nyelv intenzív tanulása❖ Sikeres nyelvvizsga díjának visszafizetése❖ A felnôttek nyelvtanulását elôsegítô adókedvezmény❖ Új nyelvi érettségi bevezetése 2005-ben❖ Pályázati programok kidolgozása

Évtizedeken át a magyar iskolaügy egyik legtöbbet bírált,kritizált területe a nyelvoktatás volt. Ez a helyzet csak azutóbbi években változott meg. A színvonalas nyelvtanítás a háború elôtt csak egy privilegi-

zált réteg számára volt hozzáférhetô, a maihoz képest rendkí-vül alacsony létszámú korosztályok tanulhattak a gimnázium-ban nyelveket. Az oktatott nyelvek megoszlása is tükrözte azakkori rendszer múltba rögzültségét és politikai orientációit: azangolt viszonylag kevés helyen tanították, noha már akkor isegyértelmûen az angol volt a legfontosabb világnyelv, az élônyelvek közül általában németet, franciát, latint és olaszt ta-nulhattak a gimnazisták. Annak ellenére, hogy némelyik társa-dalmi csoportban ma is erôs nosztalgiák élnek a háború elôttinyelvoktatás iránt, az a kor semmiféle érdemben használhatótanulságot nem nyújt a számunkra.

A háború után az orosz nyelv került az elsô helyre, nyilván-való okokból. Lehetett volna ennek jelentôs haszna is – nem-csak az orosz kultúrával kerülhettek volna a fiatalok a nyelvta-nulás segítségével kapcsolatba, hanem a környezô szláv népekvilágának megismerésében is sokat segíthetett volna az orosz,ezek a járulékos hasznok azonban elmaradtak, s helyette mo-tiválatlanság és nyelvtanulási kudarc volt regisztrálható. Hiábatörténtek jelentôs erôfeszítések és kísérletek – kéttannyelvû is-kolák, az angolnak mint második idegen nyelvnek a bevezeté-se –, a rendszerváltáskor azzal az elkeserítô ténnyel kellettszembesülnünk, hogy a magyar lakosság használható nyelvtu-dása siralmasan alacsony, korcsoportonként és társadalmi réte-


Örökölt és újratermelt hátrányban

genként aránytalanul oszlik meg. Sajnos, a rendszerváltás utá-ni kormányok nem fordítottak kellô figyelmet arra, hogy az új-raegységesülô Európában a magyar fiatalok versenyképességé-nek, sôt: az egész magyar gazdaság versenyképességének egyikdöntô feltétele a nyelvtudás. Hagytuk magunkat megtéveszte-ni néhány valóban kiváló iskola valóban kiváló eredményétôl,látszatsikerekkel büszkélkedtünk, nem mértük fel, hogy az is-kolai nyelvoktatás milyen kevéssé eredményes. Mind a taná-rok, mind a diákok irreálisan nagy energiát fordítottak a nyelv-

Nyelvoktatás

139

tanulásra, ennek ellenére irreálisan gyenge eredmény született.A szembenézés elmaradása, a következtetések levonása és aszükséges intézkedések elodázása azt eredményezte, hogy anyelvoktatás a hazai iskolarendszer egyik legintenzívebb sze-lekciós motorjává vált.

Ritka kivételtôl eltekintve csak azok a diákok, elsôsorbangimnazisták büszkélkedhettek a nyelvvizsga sikeresletételével, akik különórákon, illetve külföldön, cél-nyelvi területen foglalkozhattak nyelvtanulással. Jog-gal panaszkodtak arra a szülôk, hogy miközben igenmagas adókkal támogatják az államháztartás mûkö-dését, s benne a közoktatásét, a hasznos ismereteketnekik külön meg kell vásárolniuk, mert az életbenhasználható ismeretekhez – például az alkalmazhatónyelvtudáshoz – a közoktatásban nem lehet hozzájut-ni. Mivel a továbbtanulás szempontjából jelentôs súl-lyal esett latba a nyelvismeret, ez a vagyoni cenzuskettévágta a társadalmat, a többséget a csak a közok-tatásban megszerezhetô nyelvismeret alacsony szintjeesélytelen helyzetbe hozta.

A 2002-ben munkába álló liberális oktatási kor-mányzat számára az egy évvel korábban, 2001-benvégrehajtott népszámlálás adatai nyújthattak kiindulópontot.Ezek szerint a magyar lakosság 19,2 százaléka állította magá-ról, hogy képes valamilyen szinten idegen nyelven megszólal-ni, magát valahogy megértetni, illetve másokat megérteni. Acsatlakozás elôtti Európai Unió országaiban ez az arány átlago-san 53 százalék volt (a csatlakozók között pedig nyelvtudásttekintve az utolsó helyen állunk a felmérések szerint).

Egy nem indoeurópai nyelvet beszélô népcsoport számárasokkal nehezebbnek tûnhet egy vagy több indoeurópai nyelvetelsajátítani, mint azoknak a népcsoportoknak, akik eleve ebbea nyelvcsaládba tartoznak, de ebbôl a feltevésbôl semmiféleönfelmentô következtetés nem vonható le, hisz példaként állel?ttünk a finnek híresen jó nyelvtudása, akikkel ugyanazonnyelvcsoportba tartozunk. A piac nem értékeli mentségeinketés magyarázatainkat, csak azt regisztrálja, hogy Magyarorszá-gon gazdasági, munkerô-, és kulturális kapcsolatokat súlyosnyelvi problémák terhelik. Mindebbôl tehát csak az követke-zik, hogy a finnekhez hasonlóan nekünk is az európai átlagnálsikeresebb nyelvoktatási rendszert kell kifejlesztenünk.

Sajnos, e tekintetben még a rendszerváltás után több mintegy évtizeddel sem volt igazán mivel büszkélkednünk. Kétség-telenül a nyelvoktatás volt és maradt az iskolai oktatás egyikleginkább piacérzékeny része, ezért itt jelentek meg leghama-rabb a korszerû pedagógiai eljárások, a kiscsoportos foglalko-zások, a projekt-módszer alkalmazása, a különbözô technikaieszközök, nyelvi laborok használata, s e tekintetben a nyelvta-nítás a közoktatás korszerûsödési folyamatának egyik fô moz-gatórugója volt, de mindennek ellenére az eredmények nemadtak okot elégedettségre.

Nyelvoktatás 5VÉLEMÉNY

2001-es adat szerint Magyarországon a 15 év felettieknek csak25 százaléka beszéli az öt nagy nyugati nyelv valamelyikét –az EU országaiban ez az arány átlagosan 53 százalék. A csat-lakozó országok közül hazánk az utolsó helyen áll a nyelvtu-dást tekintve. Az Oktatási Minisztérium által elindítottVilág–Nyelv Program célja éppen az, hogy a fiatalok nyelvtu-dási szintje öt-hat év alatt jelentôs mértékben emelkedjen. Mi-vel minderre a közoktatásban teremt lehetôséget, a hátrányoshelyzetûek számára a használható nyelvtudás megszerzéséretulajdonképpen a magyar oktatás történetében elôször nyílikreális esély.

Medgyes Péter professzor, az OM volt helyettes államtitkára

NYELVTANULÁS ISKOLÁN KÍVÜL

Önök hány ezer forintot fordítanak ebben a tanévban tanuló gyerekükre?

Taneszközök (füzetek, tollak, ceruzák) 99 13Tankönyvek 95 23Kötelezô iskolai felszerelések, ruhák 92 19Osztálykirándulások, iskolai rendezvények 91 15Sportfelszerelések, sporteszközök 42 18Sporttanfolyamok, egyesületi díjak 39 17Külön iskolán kívüli nyelvórák 28 40Egyéb különórák 26 21

Költenek rá

Átlag(ezer Ft)

A kétnyelvû vizsgarendszer, a fordítás- és nyelvtancentrikusoktatás, a még mindig nagyon széles körben alkalmazott fron-tális módszerek és a külföldi kapcsolatoknak, csereutaknakmég mindig viszonylag ritka volta következtében azoknak a ta-nulóknak, akik csak a közoktatásban szereztek nyelvtudást, akommunikációs képessége nem érte el a mindennapi életbenvalóban használható szintet.

Az Oktatási Minisztérium által életbe léptetett nyelvta-nulást segítô csomag kétségkívül leglátványosabb ele-me az ún. nyelvi elôkészítô osztályok bevezetése volt.Ezeket az osztályokat mint lehetôséget kínálta fel az OM a ma-gyar iskolarendszernek, mégpedig oly módon, hogy megte-remtette hozzá a financiális hátteret is. Ezzel – nem mellékesen– tanári álláshelyeket mentett meg egy olyan periódusban, ami-kor a csökkenô gyermeklétszám miatt emelkedtek az iskola-fenntartás fajlagos költségei.

A nyelvi elôkészítô képzés (NYEK) lehetôvé tette, hogy anyolcadik osztályt elvégzô diákok, mielôtt középiskolai tanul-mányaikat megkezdik, egy éven át olyan felkészítô képzésbenrészesüljenek, amelyben az órák 40 százalékában nyelvtanu-lással, 25 százalékában informatikai ismeretek megszerzésévelfoglalkoznak, miközben anyanyelvi kommunikációs képessé-geiket is fejlesztik. Ez a magyar iskolatörténetben példátlanul je-lentôs lépés, amely egy évvel megemeli az államilag finanszíro-zott, tehát ingyenes közoktatás idôtartamát.

A köznyelvben csak nulladik osztálynak nevezett évfolyamokbevezetése többrendbeli, járulékos haszonnal járt. A tanulókérettebben kerülnek olyan tananyagrészekkel kapcsolatba,amelyek belsô lényegivé sajátításához élettapasztalatokra és fej-lettebb elemzôkészségre, belátásra van szükség (ilyenek példá-ul Ady Endre szerelmes vagy istenes versei). A nyelvoktatás so-rán használt korszerû oktatásai eljárások – kiscsoportos foglal-kozás, projekt-módszer, felfedeztetô tanítás – átsugároznak azoktatás egyéb területeire is, és végül: maguk a gyerekek is meg-tapasztalják, hogy a megszerzett nyelvi és informatikai ismere-tek segítségével másfajta tanulási, információszerzési utak isnyitva állnak elôttük.

A „nulladik osztályok” indításának lehetôségével az iskolákkezdetben óvatosan bántak, késôbb azonban, amikor a nyelvielôkészítô csoportok haszna egyértelmû lett, az osztályok – ésa képzésben részt vevô diákok – száma radikálisan emelkednikezdett, a 2004-2005-ös tanévben mintegy 12 000 diák tanul-hatott ebben a formációban, a 2005/2006-os tanévben mármintegy 15 000.

Az elsô beválásvizsgálatok azt bizonyítják, hogy a nemcsak a

140

NAGYOBB NYELVTANULÁSI KEDVA nyelvi elôkészítô képzés bevezetésének egyik dekla-rált célja az, hogy pozitív attitûdöket alakítson ki az ide-gen nyelvek tanulása iránt. A NYEK mint képzési for-ma, illetve a NYEK-évfolyamokon dolgozó nyelvtanárkollégák tevékenysége „kiállta a próbát”. A tanulók nyelvtanulási attitûdjeit ugyanazzal a 2004ôszén alkalmazott négy különbözô ellentétes jelentésûjelzôpár („kellemes–kellemetlen”, „érdekes–unalmas”,„felesleges–hasznos”, „jó–rossz”) segítségével mérve,az ötfokú skálán az átlagos pontszám 3,70 pontról 3,98pontra kúszott fel, ami közel 10 százalékos, statisztikaiszempontból is szignifikáns emelkedés. A gyakorlatilag „jónak” számító osztályzat természete-sen azt is jelenti, hogy további fejlôdésre van szükségezen a téren. Amint látni fogjuk, erre az oktatott nyel-vek számának, illetve az osztályteremben alkalmazottfeladattípusoknak diákok igényeihez történô közelíté-sével lenne mód. Utóbbi feltevésünket igazolni látszik,hogy a „nehéz–könnyû” jelzôpár értékelésénél a tanu-lók általános iskolai tapasztalataikkal összevetve szig-nifikánsan nehezebbnek találták a NYEK-évfolyamonfolyó nyelvtanulást. Szerencsére, ahogy azt a diákok ja-vuló attitûdje jelzi, a felmerülô nehézségek nem szeg-ték kedvét a felmérés résztvevôinek, hanem teljesíthe-tô kihívásként értékelték.

(Részlet a nyelvi elôkészítô évfolyamos tanulók körében végzett felmérésbôl)


Nyelvi elôkészítôévfolyamok

VÉLEMÉNYMagyarországon sajnos soha nem volt egységes nyelvpolitika.Ennek következménye, hogy a magyar lakosságnak csak kisszázaléka beszél idegen nyelveket, noha a csatlakozás kapujá-ban erre nagy szükség lenne. Meggyôzôdésem, hogy az idegennyelveket az iskolában, 18 éves korig kell elsajátítani, mindenegyéb csak szükségmegoldás.

Medgyes Péter, az OM volt helyettes államtitkára

141

évesen belépnek a közoktatás rendszerébe, családi viszonyaik,lakóhelyük földrajzi fekvése és más okok miatt életesélyeik je-lentôsen eltérnek. Azt várhatnánk, hogy amikor tizennyolcévesen kilépnek a közoktatási rendszerbôl, ezek a különbségek

mérsékeltebbek lesznek; ehelyett a valóság az, hogymajdnem kétszeresére növekednek. Ez a negatív

folyamat sok okra visszavezethetô, az okok egyrésze oktatásügyön kívüli, de bizonyítható,hogy maga az oktatásügy – elavult szerkezete,hibás tantárgystruktúrája, a gyermek személyi-ségéhez nem illeszkedô pedagógiai gyakorlata

miatt – a sok helyen tapasztalható kiváló pedagógu-si munka ellenére maga is oka ennek a szegregáci-

ónak, az esélykülönbségek elmélyítésének.A liberális vezetésû Oktatásai Minisztérium négyéves tevé-

kenységének egyik fókuszában éppen ennek a negatív tenden-ciának a leküzdése állt. Ezen a téren az egyik legjelentôsebberedményt a nyelvoktatás és az informatikai oktatás reformja,jelentôs részben az elôkészítô évfolyamok megszervezése révénsikerült elérni.

Nyelvoktatás 5

tanulók nyelvtudása növekedett, hanem – s ez talán még fon-tosabb – erôsödött a motivációjuk is. A nyelvtanulásban az alkal-mazott módszerek és az örökölt nyelvtehetség mellett a moti-váció a harmadik legfontosabb tényezô, s amennyiben ezen atéren sikerül elôrelépni, márpedig úgy néz ki, most na-gyot sikerült elôrelépni, reális esélyünk van nyelv-tudásbeli hátrányunk ledolgozására.

A nyelvi elôkészítô osztályok támogatásáraajánlások, segédletek, tanmenetjavaslatok ké-szültek, melyek elérhetôek a www.vilag-nyelv.hu honlapon, illetve akkreditált tanárkép-zési kurzusok indultak. Az OM nemcsak tovább-képzéseket, hanem konferenciákat is szervezett amunkában részt vevô pedagógusok számára.

A középiskolai nyelvi alapozó képzés jelentôségét továbbnöveli, hogy ezen az évfolyamon megállt a szegregáció elmélyü-lô folyamata. Általában elmondható, hogy a magyar iskolarend-szer nem csökkenti a gyerekek szociokulturális hátterének kü-lönbözôségébôl fakadó esélyegyenlôtlenséget, hanem továbbsúlyosbítja azt. Abban a pillanatban, amikor a gyerekek hat-

Erôsödött a motiváció,emelkedett

a nyelvtanulás szintja

142


A hátrányos helyzetû tanulók idegen nyelvi felzárkóztatá-sának lehetôségeivel foglalkozott a Világ–Nyelv programeredményeit ismertetô konferencia, amelyen mintegy kilencven általános és középiskolai tanár vett részt. Az Oktatási Minisztérium Világ–Nyelv programja a nyelvtudásfejlesztését támogatja a nyelvoktatás minden szintjén.Alprogramjai közül az Elôre fuss a hátrányos helyzetû diákoksajátos igényeinek megfelelô nyelvoktatási programok létrehozását és kísérleti oktatási projektek megvalósításáttámogatja. 2005-ben a szociálisan hátrányos helyzetû, vala-mint a sajátos nevelési igényû tanulók felzárkóztatásáracsaknem tízmillió forint támogatást kaptak az intézményeka pályázati forma keretében. A Világ–Nyelv programot kezelô Tempus Közalapítvány 2005. december 1-jei rendezvényén korábban nyertes pályázók mutatták be azokat a könyveket, játékokat, feladatokat, amelyeket aprojekt keretében hoztak létre, illetve a megvalósítás soránhasználtak. A konferencia résztvevôi egyetértettek abban,hogy szükséges a témában zajló továbbképzések számánaknövelése. Az integrált oktatás mielôbbi megvalósításáhozugyanis elengedhetetlen, hogy a tanárok tisztában legyenek a hátrányos helyzetû gyerekek problémáinak hátterével, vagyis a tanulási zavarok kialakulásának okai-val. A rendezvényen szó volt az integrált oktatás megoldásilehetôségeirôl, illetve eszközeirôl is, hiszen a hátrányoshelyzetû diákok külön figyelmet igényelnek a tanórákon,felzárkóztatásukat minél elôbb érdemes elkezdeni. Ebben segít a Világ–Nyelv program Elôre fuss alprogramja.A Tempus Közalapítvány/Világ–Nyelv Programirodaa nyertes pályázók közremûködésével készített a konferenciára egy összeállítást az Elôre fuss alprogrambanmegvalósított projektekrôl, amelybôl mások is ötleteketmeríthetnek a további pályázatok megvalósításához.A Megvalósított projektek példatára elérhetô a Közalapítvány honlapján: www.tka.hu

VÉLEMÉNYA Dózsa György Általános Iskola testnevelés tagozatos intéz-ményként korábban számos sikert ért el, ma is elismert ez atevékenysége. Az iskola másik „specialitása” a körzetben élônehéz szociális hátterû családok gyermekeinek nevelése. A lo-gopédiai tagozat szervezése elindította a pedagógiai attitûd ésszemlélet a változását… A nyelvtanári aktivitás és a logopédu-sok törekvése szerencsésen találkozott. A gyermekek megélhet-ték a nyelvtanulás örömét, a sikeresség ízét, a különbözôségtermészetes voltát. A szülôk azt az élményt hangsúlyozták,hogy nem kell szorongva belépniük az iskolába.

Pap Józsefné logopédus, a 2004-ben

Európai Nyelvi Díjat nyert iskola igazgatója

VÉLEMÉNYKiemelt figyelmet fordítunk az idegen nyelvek, valamint az in-formációs és kommunikációs technológia tanítására. Megfelelôtaneszközökre és új rendszerû tanárképzésre van szükség.Emellett tudatosan kell törekedni arra, hogy a diákok valóbanminôségi tudás birtokába jussanak. Mindenképpen erôsítenikell az európai dimenziót az oktatásban.

Vass Vilmos tantervelmélet-szakértô

Hátrányos helyzetûtanulók és a nyelvoktatás

143

Ahagyományos magyar nyelvoktatás gyenge eredmé-nyességének egyik oka abban állt, hogy túl sokat mar-kolt, több nyelvet akart egyszerre megtanultatni a diá-kokkal. Az OM által 2002-ben életbe léptetett változások egyi-ke a nyelvtanítás szerkezetének átalakítása volt: az elsô idegennyelv megszerzésére koncentrálta az erôket, s a második ide-gen nyelv oktatására csak akkor nyitott utat, amikor az elsôtmár viszonylag alaposan megismerték a diákok. Az ajánláshozfûzött remény, hogy ahelyett, hogy két nyelven nem tudnakbeszélni a gyerekek, legalább egy nyelven tudjanak értelmesenkommunikálni.

Az általános iskolai nyelvoktatás fejlesztése érdekében 2004.májusában az Oktatási Minisztérium konferenciát szervezett.Ajánlás készült az általános iskola elsô három osztályában fo-lyó idegennyelv-oktatás eredményesebbé tételére, ez az OMhonlapjáról letölthetô. Elkészült a Jó gyakorlat a kisiskolásokidegennyelv-tanításában címû 60 perces órarészlet-gyûjteményvideón és DVD-n, melynek célja, hogy bemutassa a 6–10 éveskorosztály számára megfelelô és motiváló nyelvtanítási eljárá-sokat, módszereket.

A nyelvoktatási reform rendkívül fontos részét alkot-ják a vetélkedôk. 22 000 diák vett részt a nagy sike-rû Világ – Nyelv vetélkedôben a 2003/ 2004-es tan-évben, a fôdíj egy brüsszeli osztálykirándulásvolt. 2004 ôszén az Oktatási Minisztérium, aBritish Council és az angol BBC Prime televízióscsatorna közös vetélkedôt szervezett középisko-lás diákok számára a diákok szóbeli nyelvtudásá-nak ösztönzésére Teamtalk – Chatangoljunk néven,melynek fôdíja egy kéthetes angol nyelvtanfolyam voltAngliában. 2005 ôszén ismét útjára indult a Chatangoljunk vetél-kedô, nagy sikerrel, melynek fôdíja ismét kéthetes angol nyelv-tanfolyam volt Angliában.

A Világ – Nyelv program egyik legfontosabb eleme, hogy pá-lyázatokat hirdet a nyelvoktatás segítésére. Elôször a 2003-asévben 10 alprogrammal hirdették meg a pályázati csomagot. Apályáztatást a Tempus Közalapítvány végzi az OM idegen nyel-vi csoportjának szakmai irányításával. 2004-ben 11 alprogram-mal jelent meg a pályázati csomag. Új pályázatként került be az„Alap-osan” alprogram, mely az általános iskolai nyelvoktatás

fejlesztését célozza meg, és a „Nyelv + számítógép” alprogram,amely a számítógép és a nyelvoktatás kapcsolatát igyekszikelôsegíteni. 2005-ben 8 alprogrammal jelent meg a pályázaticsomag. Az egyik alprogramon belül új pályázattípusként jele-nik meg az Iskolai hálózatok létrehozása, mely a szakképzô in-tézmények közötti regionális együttmûködés kialakítását szol-gálja. 2005 ôszén megjelent a „Helyes gyakorlat bemutatása anyelvi elôkészítô évolyamokon” címû pályázat, illetve a Mes-terfokon pályázattípuson belül a Külföldi tanárjelöltek/tanárokfogadása magyar középfokú szakképzô intézményekben.

A Világ – Nyelv pályázati lehetôségek nemzetközi elismerésé-nek tekinthetô, hogy az Európai Bizottság által támogatottLingo-projekt az ötven legjobbnak minôsített európai programközött a Világ-Nyelv pályázati csomagjai közül a Forrás, a Satöbbi és az Egy életen át címû programokat is szerepelteti.

Az esélyegyenlôségi helyzet javítása, a motiváció erôsítése ésa nyelvtanulás megkönnyítése érdekében az új idegen nyelviérettségi bevezetéséig az OM visszatérítette a nyelvvizsgadíjatazoknak, akik sikeresen jutottak át egy államilag elismertnyelvvizsgán. Tekintettel arra, hogy megszûnt a Rigó utcai

nyelvvizsgaközpont monopóliuma, számos másnyelvvizsgáztató központ kezdte meg mûködését

Magyarországon. Ezek általában egynyelvûvizsgák, kommunikációs képességet mérnek,s külföldön ismertek és elfogadottak. Az új-fajta vizsgáztatás megjelenése lehetôvé teszi,hogy újfajta nyelvoktatási gyakorlat alakuljon

ki: olyan, amelyik nem a fordítási képességek ki-alakítására koncentrál, hanem arra, hogy valódi

élethelyzetben érdemi kommunikáció lebonyolításáralegyen képes a tanuló. A beérkezett pályázatok alapján eddig9145 tanulónak mintegy kilencven millió forint értékben térí-tette meg a vizsgadíjat a magyar állam. Nem tartozik a közok-tatás nyelvi tevékenységéhez, de a magyar lakosság nyelvisme-reti elmaradottságának felszámolását segíti, hogy 2003. január1-jétôl az oktatási kormányzat kezdeményezésére adókedvez-ményben részesülnek azok a felnôttek, akik államilag elismert,akkreditált nyelvtanfolyamon vesznek részt. A magánszemé-lyek a képzési díj 30 százalékával, maximum 60 000 forinttalcsökkenthetik adójukat.

Nyelvoktatás 5Pályázatok, támogatások, eredmények

Visszatérítettnyelvvizsgadíj,

adókedvezmény,ingyen DVD

144


Mindig is külföldön szerettem volnatanítani a francia nyelvet. Miközbennyelvórákat tartunk külföldön, mi magunk is felfedezzük az adottország kultúráját. A magyar tanulók néha egy kicsit túlfegyelmezettek is, nem a magatartás, hanem az interaktivitás, az órákon való részvétel, a spontaneitás tekintetében.

Lodweijk Allaert Gyôrben tanító francia vendégtanár

Világ–Nyelv

A2001-ben végzett népszámlálás önbevalláson alapulóadatai szerint ma Magyarországon a teljes lakosság 19,2százaléka képes valamilyen idegen nyelven magát meg-értetni, illetve másokat megérteni. Az Oktatási Minisztériumfeladatául tûzte ki, hogy megtervezze, elôkészítse és a szakterü-letek segítségével megvalósítsa általában az idegennyelv-tanu-lás, valamint az ehhez kapcsolódó új lehetôségek megismerte-tését és népszerûsítését. Ennek alapján az Oktatási Minisztéri-um 2003-ban átfogó idegennyelv-oktatási és -fejlesztési progra-mot indított (Világ – Nyelv program), melynek elemei hatéko-nyan járulhatnak hozzá ahhoz, hogy Magyarországon az idegennyelvek tanítása és tanulása egységes és eredményes rendszerréváljék. A Világ – Nyelv program elemei érintik a közoktatás, afelsôoktatás, a szakképzés és a felnôttképzés területeit is.

1. Világ – Nyelv pályázati programcsomag:– A 2003-as évben 10 alprogrammal hirdettük meg a pályázatot.A pályáztatást a Tempus Közalapítvány végzi az OM idegennyelvi csoportjának szakmai irányításával. Tájékoztatásuk sze-rint több mint 1000 pályázat érkezett a kiírásra, a nyertesekszáma mintegy 500.

– 2004-ben 11 alprogrammal jelent meg a pályázati csomag. Újpályázatként került be az „Alap-osan” alprogram, mely az álta-lános iskolai nyelvoktatás fejlesztését célozza meg és a„Nyelv+számítógép” alprogram, amely a számítógép és a nyelv-oktatás kapcsolatát igyekszik elôsegíteni. 375 pályázat érke-zett, a nyertesek száma 182,

– 2005-ben 8 alprogrammal jelent meg a pályázati csomag.Egy része OM-forrásból, egy másik része pedig OSZT-forrás-ból. Az egyik alprogramon belül új pályázattípusként jelenikmeg az Iskolai hálózatok létrehozása, mely a szakképzô intézmé-nyek közötti regionális együttmûködés kialakítását szolgálja.2005 ôszén megjelent a „Helyes gyakorlat bemutatása a nyel-vi elôkészítô évolyamokon” címû pályázat, illetve a Mesterfo-kon pályázattípuson belül a Külföldi tanárjelöltek/tanárok foga-dása magyar középfokú szakképzô intézményekben. A 2006. évipályázati csomag 2006 márciusában került kiírásra.

145

Nyelvoktatás 5

– A Világ – Nyelv pályázati lehetôségek nemzetközi elismeré-sének tekinthetô, hogy az Európai Bizottság által támogatottLingo-projekt keretében – amely a nyelvoktatás területén meg-lévô hasznos, bevált gyakorlatok összegyûjtését célozza meg –a magyar szakértô több hazai példa mellett a Világ – Nyelv pá-lyázati csomag egyes pályázattípusainak példáját is felvételreajánlotta a projekt eredményeként megjelenô Lingo kiadvány-ba, illetve adatbázisba.

2. Nyelvi elôkészítô évfolyam:– 2004 szeptemberétôl indult nyelvi elôkészítô évfolyam, aholaz órák 40 százalékban idegen nyelv oktatása folyik.

– A nyelvi elôkészítô osztályok támogatására ajánlások, se-gédletek, tanmenetjavaslatok készültek, melyek elérhetôek awww.vilag-nyelv.hu honlapon, illetve az OM akkreditált tanár-képzési kurzusokat és konferenciákat szervez.

– Elérhetô emellett a honlapon a Jelentés a nyelvi elôkészítôévfolyamos tanulók körében a 2004/2005. tanév ôszi és tava-szi félévében elvégzett felmérésrôl angol és német nyelvbôl,mely mind a bemeneti, mind a kimeneti szintet vizsgálta.

3. Általános iskolai nyelvoktatás:– 2004 májusában az OM konferenciát szervezett az általános isko-lai idegennyelv-oktatásról, melyen mintegy 200 tanár vett részt,

2004/2005. tanév 407 749 11 8342005/2006. tanév 431 818 14 764Változás +5,9% +9,2% +24,8%

Iskolákszáma

Csoportokszáma

Tanulókszáma

2005. ÉVBEN

Egy nyelvet magas óraszámban tanuló 745 93,7 13 312 92,9Egy nyelvet magas, másikat kisebb óraszámban tanuló 50 6,3 1016 7,1

Csoportokszáma

Arány(%)

Arány(%)

Tanulók száma

2005-ben nyelvek szerinti megoszlás

Angol 268 212 480 5316 4276 9592Német 156 134 290 2385 1981 4366Francia 6 3 9 113 43 156Olasz 7 1 8 95 12 107Horvát 2 0 2 16 11 27Spanyol 1 1 2 16 11 27Román 1 0 1 17 0 17Orosz 0 1 1 0 15 15Japán 0 1 1 0 13 13Portugál 1 0 1 8 0 8Összesen: 442 353 795 7977 6351 14 328

Gimnáziumicsoport

Szakközép-iskolai csoport

Összes csoport

Gimnáziumicsoport

Szakközép-iskolai csoport

Összes csoport

146


A Világ – Nyelv program 2004-es pályázati programcso-magjának részeként a 2004/2005-ös tanév elején kerültsor az általános iskolai nyelvoktatás fejlesztését célzóAlap-osan pályázati program nyerteseinek felkészítô továbbképzésére. A továbbképzés második részét 2005. február 5-én, harmadik, záró, projektértékelô részét2005. június 18-án tartottuk meg. A továbbképzésen a projektben 27 tanár vett részt. Az oktatási projekt megvalósítása 10 alsó és 15 felsô tagozatos tanulócsoportban történt a szeptemberi terveknek megfelelôen. A tanév végi továbbképzés célja az volt, hogy a nyelvtanárok megosszák tapasztalataikat egymással,értékeljék egész éves munkájukat és megvitassák a projekt további sikeres folytatását. További célok közöttszerepelt a szakmai visszajelzés biztosítása az idegennyelvi programok megvalósításáról, a projekt értékelése,visszajelzés a szakmai fejlôdésrôl, valamint a további lehetôségek felvázolása. A résztvevôk visszajelzése arról,miben segített nekik az Alap-osan oktatási projekt:A projekt segített abban, hogy…a) szakmai fejlôdés„… szakmailag megújuljak, új ötleteket és módszereketsajátítsak el.“„… érdekesebbé tegyem az óráimat és több pozitív élményt nyújtsak a gyerekeknek.“„… fiatalon, szinte friss diplomával ne álljak meg a szakmai fejlôdés útján.“„… céltudatosan tervezzem meg az adott anyaghoz kapcsolódó órákat és azok egymásra épülését.“„… módszertanilag gazdagodjak a kollégákkal való tapasztalatcsere során.“

„… a használt tankönyv hiányosságait minél változatosabban tudjam kiegészíteni az adott csoport érdeklôdésének megfelelôen.“„… szakmai megerôsítést kapjak eddigi – mások által furcsának tartott - gyakorlatomról.“b) a nyelvtanulás feltételei„… több órában tanítsam az idegen nyelvet.“„… iskolánk könyvállománya olyan könyvekkel és olyanmennyiségben bôvüljön, amelyre a pályázati forrás nélkülnem lett volna lehetôségünk.“„… számítógépet is használhassunk a nyelvórán.“„… elérjem, végre legyen internet a gyerekek számítógépén is.“c) iskolán belüli lehetôségek„… továbbfejlesztve az új tanévben más csoportokkal iskipróbálhassuk az anyagokat.“„… ennyi tapasztalat és szakmai fejlôdés után bártan belevághassunk a két tannyelvû oktatásba.“„… jobban összehangoljuk munkaközösségünk tagjainakmunkáját az év során.“„… kivívjam az iskolavezetés elismerését.“d) tanulók motiválása„… jól érezzük magunkat a nyelvórán.“„… sikeresen motiváljam a tanulókat.“„… kezeljem a hátrányos helyzetû gyerekek problémáit és ôket is motiváljam a nyelvtanulásra.“„… mindenkinek sikerélménye legyen valamilyen téren.“„… a gyerekeket ösztönözzem a bátrabb szóbeli megnyilvánulásra idegen nyelven.“„… a gyerekek érdeklôdési körét, a korosztály igényeit,tanulási sajátosságait jobban megismerjem.“„… közelebb kerüljek a gyerekekhez.“

Alaposan

– Ajánlás készült az általános iskola elsô három osztályábanfolyó idegennyelv-oktatás eredményesebbé tételére, mely le-tölthetô a honlapról.

– Elkészült a „Jó gyakorlat“ a kisiskolások idegennyelv-tanítá-sában címû 60 perces órarészlet-gyûjtemény videón és DVD-n,melynek célja, hogy bemutassa a 6–10 éves korosztály számá-ra megfelelô és motiváló nyelvtanítási eljárásokat, módszere-ket.

– Ennek kapcsán általános iskolai konferenciát tervezünk2006 ôszén.

4. Vetélkedôk szervezése:– 22 000 diák vett részt a nagy sikerû Világ – Nyelv vetélkedô-ben a 2003/2004-es tanévben, a fôdíj egy brüsszeli osztályki-rándulás volt.

– 2004 ôszén az Oktatási Minisztérium, a British Council ésaz angol BBC Prime televíziós csatorna közös vetélkedôt szer-

vezett középiskolás diákok számára a diákok. szóbeli nyelvtu-dásának ösztönzésére Teamtalk – Chatangoljunk néven, mely-nek fôdíja egy kéthetes angol nyelvtanfolyam volt Angliában,

– 2005 ôszén ismét útjára indult a Chatangoljunk vetélkedô,nagy sikerrel, melynek fôdíja ismét kéthetes angol nyelvtanfo-lyam volt Angilában.

5. Számítógépes nyelvoktatás támogatása:– 2004 márciusában konferenciát szerveztünk a számítógépesnyelvoktatás segítésére,

– 2004 szeptemberétôl kezdve amerikai lektor segíti a munkáta számítógépes nyelvoktatás terén, aki az OM és az AmerikaiNagykövetség közös szervesésében elôadásokkal, szakmai sze-mináriumokkal ad ötleteket a számítógép felhasználásához anyelvoktatásban.

– A 2. pontban említett tanmenetjavaslaton túlmenôen a Bri-tish Council és az Oktatási Minisztérium kölcsönös együttmû-ködésével elérhetô az Oxford Reference Online a NYEK–et indí-tott iskoláknak, ami ingyenes internetes hozzáférést biztosít atöbb, mint 100 kötetbôl álló gyûjteményhez.

– Elindult egy IKT és nyelv nevû honlap, melynek célja, hogykoncentráltan információt szolgáltasson, illetve tippeket adjonnyelvtanárok számára a számítógéppel segített nyelvoktatás-hoz.

– 2005 decemberében nagy sikerû workshopokat szervez-tünk a számítógépes nyelvoktatás témakörében.

147

Nyelvoktatás 5

AZ ADOTT NYELVET TANULÓK ARÁNYA

angol német többi nyelv

száz

alék

■ gimnáziumi csoport

■ szakközépiskolai csoport67,8 66,5

31,1 31,7

1,1 1,8

148

A magyar gyerekekkel idônként ki-fejezetten nehéz volt párbeszédeket,rögtönzött jeleneteket elôadni, kialakítani. Amikor egy szöveggelkapcsolatban reagálniuk kellett, általában félénknek mutatkoztak,legalábbis nem beszéltek maguktól,kérdezgetni kellett ôket. Ahhoz, hogyfelengedjenek, idôre volt szükség.

Julie Lacoste Budapesten tanító francia vendégtanár


UNIÓS TRENDEKSem az Európai Uniónak, sem az OECD-nek nincs egy-séges oktatási, képzési rendszere, az oktatás tartalmá-val, szervezeti felépítésével kapcsolatos kérdések atagállamok kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Enneka deklarált elvnek a fenntartásával az utóbbi évekbenmégis az tapasztalható, hogy egyes oktatási, képzésikérdésekben egységesebbé válik a kép. Ennek az egységesülési folyamatnak a kezdetét sokanaz Európai Tanács 2000 márciusában, Lisszabonbanmegrendezett üléséhez kötik, amikor is a Tanács elis-merte, hogy „az Európai Uniónak szembe kell nézni aglobalizáció és a tudás alapú gazdaság miatt fellépôkvantumeltolódással, és megállapodás született egy2010-ben elérendô stratégiai célról, amely szerint azEurópai Uniónak a világ legversenyképesebb és legdi-namikusabb tudásalapú társadalmává kell válnia,amely fenntartható gazdasági növekedésre képes atöbb és jobb minôségû munkahely teremtése, illetve anagyobb társadalmi kohézió által“. Ennek szellemébenaz Európai Unióban egyre erôsödik a szakmapolitikaiegyüttmûködés az oktatás és képzés területén. 2002.február 14-én elfogadták az oktatási és képzési rend-szerek jövôbeli célkitûzéseihez kapcsolódó munka-programot. Az Európai Unió tagországaiban már Európai Tanácslisszaboni ülését megelôzôen is kirajzolódtak azonosirányba mutató törekvések, 2000 márciusa után ezekérthetôen felerôsödtek. Szinte valamennyi tagország-ban prioritást élvez az élethosszig tartó tanulás, az in-formációs és kommunikációs technológia (IKT) fejlesz-tése és iskolai alkalmazása, a leszakadás megakadá-lyozása, a munka világa és az oktatás egymáshoz köze-lítése, a kisgyermekkori oktatás-nevelés átalakítása ésa nyelvoktatás.

ANGOL EMELT SZINTÛ TELJESÍTMÉNYEK ELOSZLÁSA

vizsg

ázók

szám

a

százalék

4 3272

172

265

442

539

661 658

230

0-9 10-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 80-89 90-100

(n=3075)

ANGOL KÖZÉPSZINTÛ TELJESÍTMÉNYEK ELOSZLÁSA

vizsg

ázók

szám

a

százalék

52 151

3372

4257

6121

4595

6051

40543495

573

0-9 10-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 80-89 90-100

(n=32 721)

Anyelvoktatási reform egyik leglényegesebb eleme az újérettségi vizsga bevezetése. A kétszintû érettségi vizsgabemutatásával külön fejezetben foglalkoztunk, ezúttaláltalában csak annyit érdemes megemlíteni, hogy az új vizsgakorszerûbb, jobban használható ismereteket és alkalmazhatóképességeket kíván mérni úgy, hogy felszabadítja a középisko-lás diákokat az egyetemi felvételire készülés diktátuma alól, ez-zel az eddiginél sokkal szélesebb teret nyit az iskolák személyi-ségfejlesztô, közösségépítô tevékenysége elôtt is.

A nyelvi érettségi újdonsága, hogy megfordítja az eddigi hely-

149

Nyelvoktatás 5

VÉLEMÉNYReálisan értékelve a helyzetet, ma Magyarországon az iskolátólazt várhatjuk el, hogy a C típusú középfokú nyelvvizsgára ké-szítsen fel. Azt iskolák többségében nincsenek meg a feltételek,hogy a felsôfokú vizsgára is felkészíthessék a hallgatókat. Ugyan-akkor nyilvánvaló, hogy ez a továbbhaladás iránya. Megindul-tunk ezen az úton, hiszen négyszáznégy helyen már nyelvi elô-készítô osztályban foglalkoznak a tanulók intenzíven a nyelvta-nulással, és 2005 szeptemberétôl pedig több mint négyszáz ilyenosztály nyílt meg. Ezért szükségessé válik a középszintûnél ma-gasabb nyelvtudásszint elérésének gondos megtervezése.

Sipos János helyettes államtitkár

VÉLEMÉNYJónak tartom, ahogy a kétszintû nyelvi érettségi vizsgán felmé-rik a különbözô készségeket. A szóbeli is jobb, mint a régi, szín-vonalában közelít a nyelvvizsgához. Az emelt szintû vizsgára –nehéz szóbelije miatt – viszont nem jelentkeznek sokan.

Horváthné Szûcs Márta angoltanár, Szeged

VÉLEMÉNYVilágtendencia az angol nyelv elôretörése. Nem meglepô, hogygimnáziumunkban is ezt a nyelvet választja a legtöbb diák. Azangol nyelv iskolai népszerûségében egyaránt szerepet játszik acsaládi indíttatás, az idegennyelv-tanulás fontosságának felis-merése és az egyéni ambíció. Diákjaink többsége megszerzi aközépfokú nyelvvizsgát a harmadik, negyedik évfolyamon. Akétszintû érettségi bevezetésével a tananyag súlya nagyobb lesza nyelvvizsgáénál. Ez jobb megoldás.

Munkácsy László igazgató, Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium

Új nyelvi érettségizetet. Eddig az volt a gyakorlat, hogy aki középfokon sikeres„C” típusú nyelvvizsgát tett, az mentesült a nyelvi érettségi alól.Erre utoljára 2005-ben volt lehetôség. Ezután a helyzet éppenfordított: aki a meghatározott, megfelelô szinten sikeres érett-ségi vizsgát tesz egy nyelvbôl, az automatikusan megkapja aközépfokú szintet igazoló állami nyelvvizsga-bizonyítványt is.

Ennek a változtatásnak az a lényege, és az a fô értéke, hogyszéleskörûbb, hasznosabb ismereteket nyújt. A nyelvvizsgabi-zottságok ugyanis csak a nyelvtudást mérik, az érettségi vizsgaazonban a középiskolában oktatott tananyagra épül, s ezért azadott ország kultúrájában való minimális jártasságot is igényli.Az érettségi nagyobb tudást és fôként jobb tudást igazol, mintpusztán a nyelvvizsga-bizonyítvány. Ugyanakkor ez a döntésaz esélyegyenlôség megvalósítására tett újabb lépés, hiszen en-nek segítségével a közoktatásban ingyenesen megszerezhetôegy, a nyelvtudást megbízhatóan igazoló bizonyítvány.

A nyelvoktatás eredményességi mutatóinak javítása természe-tesen a bemutatott intézkedéseken kívül további támogatástigényel. Rendkívül fontos, hogy például a Comenius-programkeretében és más források bevonásával egyre több diák és pe-dagógus jut el külföldre, egyre többen tapasztalják meg anyelvtudás hasznát, s ez a legfontosabb motivációs erô.

150


ELSÔ IDEGEN NYELV AZ ANGOLA diákok általános attitûdjeiben közel 10 százalékosjavulást hozott a nyelvi elôkészítô képzésben eltöltöttidô, annak ellenére, hogy a diákok szerint a nyelvielôkészítô (NYEK) évfolyamon nehezebb feladat nyelvet tanulni, mint az általános iskolában. Ha újra kezdhetnék a NYEK-évfolyamot, akkor a diákok 44 százaléka inkább kettô,mint egy idegennyelvet tanulna. A felmérésben részt vevô tanulók elsô idegen nyelvként szinte kivétel nélkül angoltvagy kisebb számban németet tanulnának. Az angol nyelv folyamatos és dinamikus térhódításátjelzi, hogy nemcsak a kevésbé gyakran tanult nyelveket, hanem a német nyelvet is egyre inkábbháttérbe szorítja. A két nyelvet tanulni vágyó diákokközött ennek ellenére találtunk szép számmal olyanokat is, akik az angol mellett a franciát, az olasztvagy a spanyolt is szívesen választanák. A felmért diákok angol és német nyelvi teljesítményétdinamikus fejlôdés jellemzi a célnyelvet mind kezdôként, mind haladóként tanulók esetében. A teszteken elért eredmények széles skálán helyezkednek el, azok szóródása nagy, de ez nem meglepô, mivel a tanulók kezdô szintje, képességei, motivációja, az óraszámok és a nyelvtanulást meghatározó egyéb tényezôk is lényeges eltéréseket mutattak. A várakozásoknak megfelelôen az angolt és németethaladóként tanulók teljesítményei meghaladják a kezdôk teljesítményeit, és a gimnáziumi tanulókjobb eredményeket értek el a szakközépiskolásoknál.Az összesített teljesítmények rangsora mindkét nyelvesetében azonos: legjobbak a célnyelvet haladókénttanuló gimnáziumi tanulók eredményei, utánuk a haladó szakközepesek következnek, majd a kezdô gimnazistákat követik a kezdô szakközépiskolások átlagai.Részlet a nyelvi elôkészítô évfolyamos tanulók körében végzett felmérésbôl

■ Egy, a középiskolai diákok továbbtanulási szándékairól, nyelvtudásá-ról, pályaválasztási attitûdjeirôl 2004-benkészült átfogó felmérésszerint különösen érdekes a „nyelvvizsgalázra” vonatkozó rész. Kiderült:alig akad olyan továbbtanulni kívánó középiskolás, aki nem tervezi, hogy nyelvvizsgáttesz a jövôben.Egy nyelvbôl 42 százalék,kettôbôl 40, háromból pedig 13 százalék kívánszerencsét próbálni a

VÉLEMÉNYA nyolcvanas évek elején a két tannyelvû gimnáziumok talánarra is hivatottak voltak, hogy bizonyítsák a „jövôre” való nyi-tás szándékának komoly voltát, de ma inkább azt bizonyítják,hogy velünk él a múlt. Hiába öntjük nagykanállal a gyerek fe-jébe az idegen nyelvet, ha nincs elegendô idô a rengeteg isme-ret leülepedésére. Hihetetlen, de való igaz, hogy a nyolcvanasévek végén forgalomban lévô (és már akkor is több kiadástmegért) tankönyveket adjuk a gyerekek kezébe. Szerintem nemodázható tovább az a pillanat, amikor újra át kell gondolnunka célokat és az eszközöket.

Federmayer Katalin tanár, Kölcsey Gimnázium

nyelvvizsga-bizottság elôtt.A legnépszerûbb nyelvekaz angol és a német, demeglepôen sokan említették a latint, a franciát és az olaszt is.A továbbtanulni szándékozódiákok 76 százaléka egyébként még nem rendelkezik nyelvvizsgával.Figyelemre méltó, hogy a pályaválasztás irányamennyire befolyásolja a nyelvtudás szintjét: a nyelvvizsgával már rendelkezô diákok zöme orvosi vagy bölcsészpályára készül.

151

Ha van olyan tantárgyterület, ahol a tantárgyközi kon-centrációt az élet gyakorlata kényszeríti ki, akkor az anyelvoktatás és az informatika összekapcsolásának te-rülete. Teljesen nyilvánvaló, hogy a digitális kultúra kincsestáraazok számára hozzáférhetô, akik értik a számítógép és az inter-net nyelvét – s ebben az esetben nemcsak arról van szó, hogymeg kell tanulnunk használni ezeket az eszközöket, hanemhogy ez a nyelv alapvetôen az angol. Ugyanakkor nemcsak a di-gitális írásbeliség elsajátítását, az infokommunikációs technoló-giák megismerését segíti a nyelvtudás, hanem ez a folyamat for-dítva is érvényesen mûködik: a számítógép és az internet anyelvtanulásnak egyik fontos motivációs tényezôje és eszköze.

A számítógépes nyelvoktatás támogatására 2004 márciusábanaz OM konferenciát szervezett, 2005 decemberében pedig kétworkshopot. 2004 szeptemberétôl kezdve amerikai lektor se-gíti a munkát a számítógépes nyelvoktatás terén, aki az OM ésaz Amerikai Nagykövetség közös szervezésében elôadásokkal,szakmai szemináriumokkal ad ötleteket a számítógép felhasz-nálásához a nyelvoktatásban. A British Council és az OktatásiMinisztérium kölcsönös együttmûködésével folyamatosan el-érhetô az Oxford Reference Online enciklopédia gyûjtemény:ez ingyenes internetes hozzáférést biztosít a több mint 100 kö-tetbôl álló gyûjteményhez.

Elindult egy IKT és nyelv nevû honlap, melynek célja, hogykoncentráltan információt szolgáltasson, illetve tippeket adjonnyelvtanárok számára a számítógéppel segített nyelvoktatáshoz.

További, kellôképpen szinte túl sem becsülhetô jelentôségû adigitális kultúra iskolai és otthoni elterjedésének hatása. A ha-tások természetesen sokrétûek, de például a különbözô orszá-gok tanulócsoportjainak közvetlen együttmûködését ilyen nagyszámban, mint amilyenben ma már ez valóság, az internet, aze-mail kapcsolat tette lehetôvé. Általános iskolai és középisko-lai diákcsoportok közös projekteken dolgoznak, függetlenülattól, hogy az egyik iskola Szlovákiában, a másik Luxemburg-ban, a harmadik pedig Magyarországon található. Ezek a pro-jektek sokfélék, de jellemzô módon nagyon népszerûek a kü-lönbözô környezetvédelmi tevékenységek, amikor a gyerekeka saját lakóhelyük környezeti állapotát felmérik, összevetik eztmás országban élô kortársaik lakóhelyének helyzetével, egysé-ges mérôszámokat, módszereket alkalmaznak s végül egy sze-mélyes találkozás keretében egyeztetik ismereteiket.

Ez a tevékenység, noha felbecsülhetetlenül hasznos a nyelvta-nulás szempontjából is, messze túlmutat azon, s egy valóban azállampolgárok szintjén egységesülô Európa ideálképét teszimegélhetôvé, megvalósíthatóvá. A digitális kultúra és nyelvok-tatás dimenzióinak kölcsönhatása is az angol nyelv szerepéterôsíti. Mind a gimnáziumokban, mind a szakközépiskolákbana diákok elsôsorban az angol nyelvet választják, és a többi nyel-vet nagyságrenddel kevesebben tanulják. Az egyéb nyelvek kö-zül kiemelkedik a német. A francia, az olasz, a spanyol vagy azorosz nyelv jelölhetô még meg, mint egyáltalán kimutatható lét-

Nyelvoktatás 5Nyelvoktatás és számítógép

A KÉPZÉS JELLEGE SZERINTI CSOPORTOK ÉS A TANULÓK ARÁNYA

száz

alék

■ gimnáziumi csoport ■ szakközépiskolai csoport

csoportok aránya tanulók aránya

számú diák által választott nyelv; a többi nyelvet tanuló közép-iskolai diákok száma gyakorlatilag elenyészô, legyen szó akár aszámunkra különösen fontos szomszédos országokéról, akár avilággazdaságban betöltött vezetô szerepük alapján fontosnakvélelmezhetô nyelvekrôl, mint amilyen például a japán.

Ez a helyzet két kérdést vet fel: egyrészt végig kell gondolni,hogy a felzárkóztatásban, a leszakadó rétegek gyerekeinek okta-tásában milyen szerep jut a nyelvtanításnak, másrészt pedig azesélyegyenlôség szempontjából célszerû azt elemezni, hogy va-jon nem kerülnek-e hátrányba azok a gyerekek, akik iskolai éve-ik alatt franciául, olaszul, spanyolul tanultak az angol helyett.

Mindenképpen rendkívül nagy segítség azonban, ha a diákkapcsolatba kerül az internet világával, a digitális kultúrával,mert ennek motivációs ereje gyakran már önmagában elég ah-hoz, hogy az angol nyelv iránti érdeklôdést felkeltse, s ez azemlített aránytalanságok élét tompíthatja.

152


153

Nemzetközi összehasonlításban is ritka, ha nem éppenegyedülálló eseményre került sor 2004 szeptemberé-ben. Kínai-magyar két tanítási nyelvû általános iskolanyitotta meg kapuit Rákospalotán. Ez eddig csak kuriózumvolna, hiszen Budapesten jó néhány idegen nyelven oktató is-kola található. Van például – többek közt – spanyol, francia,német, illetve osztrák iskola, a hazai két tannyelvûekrôl nem isszólva. A kínai iskola abban a tekintetben unikum, hogy a ma-gyar állam normatíváját fel lehet használni az intézmény mû-ködtetéséhez.

Az egykori Nyomdaipari Szakmunkásképzô Iskola épületét aFôvárosi Önkormányzat ötven évre térítésmentesen bérbe ad-ta az iskola fenntartójának, az OMSZI (Oktatási MinisztériumSzolgáltató Intézménye) Intézményfenntartó Kht-nak.

Az iskolában nemcsak kínai gyerekek tanulnak. A rendszer-váltás óta eltelt tizenöt év során nagyon sok kínai telepedett leMagyarországon, ma mintegy 20–40 ezer fôt számlál közössé-gük. Nagy részük a kereskedelemben és a szolgáltatás terüle-tén dolgozik. Mint az iskola megnyitó ünnepségén Demszky

Gábor fôpolgármester elmondta: a fôvárosnak az az érdeke,hogy a kínaiak az itt megtermelt jövedelmüket itt fektessék be,ehhez pedig a letelepedés feltételeit kell megteremteni. Ezt se-gíti ennek az iskolának a beindítása is.

Az intézmény pedagógiai alapelvea multikulturális szemlélet.A kínai és a magyar tanulók oktatása integráltan folyik. A tan-anyagot és a tantervet tekintve ez az oktatási intézmény egyéb-ként éppen olyan, mint a többi magyar általános iskola, meg-felel valamennyi jogszabályi elôírásnak. A magyar nyelvû órá-kon a magyar tankönyvpiacon beszerzett könyvekbôl, a kínainyelvû órákon pedig Kínából érkezô könyvekbôl, munkafüze-tekbôl tanulnak a kínai és a magyar gyerekek. A tanárok közöttis találhatók mind magyar, mind kínai pedagógusok.

A diákok kínaiul és magyarul tanulnak, az angol csak a har-madik idegen nyelv. Az épület egyébként helyt ad egy arabnyelvû általános iskolának is. A tervek szerint, amennyiben azépület adottságai lehetôvé teszik, s mind a magyar, mind a kí-nai gyerekek részérôl van erre igény, az intézményt továbbfej-lesztik középiskolává.

Nyelvoktatás 5

Kínai iskola – magyar normatívából

154


Problémák

1. A 2001-ben végrehajtottnépszámlálás adatai nyújthattak kiindulópontot.Ezek szerint a magyar lakosság 19,2 százaléka állította magáról, hogy képes valamilyen szintenidegen nyelven megszólalni,magát valahogy megértetni,illetve másokat megérteni.A csatlakozás elôtti Európai Unió országaibanez az arány átlagosan 53 százalék volt.2. A csatlakozó országokközött nyelvtudást tekintveaz utolsó helyen állunk.3. Az iskolai nyelvoktatásmind a ráfordított idôt,mind a ráfordított

8. Az iskolai nyelvoktatásban a nyelv-órák elhelyezkedése nemvolt tömbösített.9. A nyelvtanárok nem rendelkeztek a korszerûoktatási és vizsgáztatásimódszerekhez szükségesszakmódszertani anyagokkal, videókkal,DVD-vel, internetes tájékoztatással.10. A diákok körében a nyelvtanulási motivációalacsonyabb volt a kelleténél.11. A nyelvi érettségi vizsga nem igazodott sema középfokú oktatás követelményeihez, sem az újtipusú nyelvvizsgákszerkezetéhez.

összegeket tekintve rendkívül alacsony hatékonysággal mûködött.4. Az iskolai nyelvoktatáselmélyítette a magyar oktatási rendszer szelektivitását, mert igazán használható nyelvtudáshoz csak azok a diákok juthattak, akik aztkülönórán vagy a célnyelviterületen szerezték meg. 5. Az iskolai nyelvoktatásban a fordító-grammatizálószemlélet volt az uralkodó.6. Az iskolai nyelvoktatásóraszámai alacsonyak voltak.7. Az iskolai nyelvoktatásban irreáliscélként funkcionált a kétnyelvû elképzelés.

5Nyelvoktatás

155

11. 2003-ban 10 alprogrammal az OM meghirdette a Világ – Nyelv pályázati csomagot.12. 2004-ben 11 alprogrammal jelent meg a pályázati csomag. Új pályázatként került be az „Alap-osan” alprogram,mely az általános iskolai nyelvoktatás fejlesztését célozzameg, és a „Nyelv + számítógép” alprogram, amely a számítógép és a nyelvoktatás kapcsolatát igyekszik elôsegíteni.13. 2005-ben 8 alprogrammal jelent meg a pályázati csomag.14. 2005-ben a szociálisan hátrányos helyzetû, valamint a sajátos nevelési igényû tanulók felzárkóztatására csaknem tízmillió forint támogatást kaptak az intézményeka Világ-Nyelv program „Elôre fuss!” alprogramja pályázatiformájának keretében.15. Az OM felemelte a nyelvoktatás óraszámait.16. Az OM visszatérítette a nyelvvizsgadíjat azoknak, akiksikeresen jutottak át egy államilag elismert nyelvvizsgán.17. 2003. január 1-tôl az oktatási kormányzat kezdeményezésére adókedvezményben részesülnek azok a felnôttek, akik államilag elismert, akkreditált nyelvtanfolyamon vesznek részt.18. Elkészült a „Jó gyakorlat" a kisiskolások idegennyelv-tanításában címû 60 perces órarészlet-gyûjtemény videónés DVD-n, melynek célja, hogy bemutassa a 6-10 éves korosztály számára megfelelô és motiváló nyelvtanítási eljárásokat, módszereket.

19. 2004. szeptemberétôl megkezdôdött a tanítás a nyelvielôkészítô évfolyamokon.10. A nyelvi elôkészítô osztályok támogatására ajánlások,segédletek, tanmenetjavaslatok készültek, melyek elérhetôek a www.vilag-nyelv.hu honlapon.11. A 2003/2004-es tanévben 22 000 diák vett részt a nagysikerû Világ - Nyelv vetélkedôben, a fôdíj egy brüsszeli osztálykirándulás volt.12. 2004 ôszén az Oktatási Minisztérium, a British Councilés az angol BBC Prime televíziós csatorna közös vetélkedôtszervezett középiskolás diákok számára Teamtalk –Chatangoljunk néven, melynek fôdíja egy kéthetes angolnyelvtanfolyam volt Angliában.13. A 2004/2005-ös tanév elején került sor az általános iskolai nyelvoktatás fejlesztését célzó Alaposan pályázatiprogram nyerteseinek felkészítô továbbképzésére.14. Elindult egy IKT és nyelv nevû honlap, melynek célja,hogy koncentráltan információt szolgáltasson, illetve tippeket adjon nyelvtanárok számára a számítógéppel segített nyelvoktatáshoz; emellett ingyenes hozzáférés váltlehetôvé a nyelvi elôkészítôt indított középiskolák számára az Oxford Reference Online enciklopédiagyûjteményhez.15. A nyelvi elôkészítô évfolyamot indító iskolák számárahozzáférhetôvé vált az Oxford Reference Onlinegyûjtemény.16. Új nyelvi érettségi bevezetése.

Intézkedések

reformok az oktatÁsban 2002–2006okm.gov.hu/letolt/reformok_az_oktatasban_2002_2006_05... ·...

Documents