ba szakdolgozat

1

Csepella OlivérDiplomadolgozat

a Nyugat és a zombikelső kötet: tragédia

a Nyugat és a zombikképregény első, tragédia című kötetének megtervezése

Csepella olivér

Nyugat–magyarországi Egyetem • Faipari Mérnöki KarAlkalmazott Művészeti Intézet • Tervezőgrafika szak BA

témavezető: Juhász márton

sopron, 2012

Tartalom a képregényről

miért a Nyugat

kik azok a zombik?

szinopszis

szereplők

Paraméterek

a ceruzától a printig*

kitöltés

betűk

*képmelléklet

a képregényen kívül

irodalomjegyzék

és linkgyűjtemény

köszönetnyilvánítás

7

11

13

15

17

31

33

35

37

38

51

53

55

9

A képregényről a képregény a huszadik században virágzó, napjainkban is népszerű műfaj. Hogy törté-

nelme hol indul, az attól függ, ki meséli. Lehet kezdeni az őskor barlangrajzainál, az ókori

Egyiptom falfestményeinél, a görög frízeknél, a római traianus-oszlopnál vagy a biblia pa-

uperumnál. a képregény kezdeteiről azóta beszélhetünk, mióta egy történetet képek segít-

ségével adnak át. A szálak a tizenhetedik században futnak össze, a sokszorosított grafikák

elterjedésének idején. Francis Barlow és William Hogarth szatirikus metszetsorozataiban

(Egy pokoli pápista összeseküvés igaz története, Egy kéjnő utazása, Egy kéjenc utazása)

6–8–12 egyforma képmezővel mesélnek el egy a képek alatt narrált történetet. a képregény-

hez tartozó szövegbuborékok a kereten belüli beszéd közvetítői, melyek akár teljes egé-

szében feleslegessé tehetik a külső történet elbeszélést. középkori kódexekben előforduló

megoldás az alakok szájától induló írásszalag, amely beszédet jelez. a XVIII. században al-

kotó angol Thomas Rowlandson és James Gillray már a maihoz hasonló szövegbuborékot

alkalmaz. az első képregényalbum (graphic novel) a XIX. századi sávjci Rodolphe töpffer

nevéhez kötődik. E század végén Európában elindultak az élclapok. mai formájában kép-

regény először XIX. századi élclapokban, a XX. század elejétől amerikai napilapok vasárnapi

mellékletében, majd önálló képregényújságban jelent meg.

a harmincas évektől jelentek meg már olyan, a popkultúrába tartozó képregényklassziku-

sok, mint a mickey mouse, a Popeye, vagy a superman. Általában utóbbitól (1938) számítjuk

Kezdetek

Aranykor

11

Ezüstkor

Bronzkor

Azóta is

A 9. művészet

Képes irodalom

az amerikai képregény aranykorát. a II. világháború alatt a szuperhősös (valamint humoros,

western és romantikus) történetek nagy népszerűségre tettek szert, a képregény önálló mű-

fajként saját lábra állt. A háború utáni években a növekvő fiatalkorú bűnözésért a képregé-

nyeket tették felelőssé, ami rövid idő alatt az ipar hanyatláshoz vezetett.

a tiltakozó közvélemény lecsillapítására az amerikai képregény szövetség megalapította

a Comics Code autorithy (ccA) szervezetét, amely megszabta a képregények képi és írott

tartalmát. a műfajnak és hőseinek meg kellett újulnia, a tökéletesből, tökéletlenné váltak,

emberibbek lettek, az isteneket és a mágiát pedig felváltotta a tudományos fantasztikus. Ezt

a korszakot nevezzük ezüstkornak, olyan ikonikus alkotókkal, mint stan Lee (író) és Jack

Kirby (rajzoló), valamint olyan képregényekkel, mint a Fantasztikus négyes, a Pókember.

A korszak végét több eseményhez is kötik, ezek közül legbeszédesebb Gwen Stacy, pókem-

ber barátnőjének halála.

a bronzkor a hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek közepéig tartott. Ebben az időben a

ccA lazított a szabályzásokon, újra felbukkantak a horrorképregények, sötétebb színezetet

kaptak a történetek, amelyekben még a továbbra is élvonalban lévő szuperhősök is találkoz-

nak a társadalom kényes kérdéseivel (pl: Green Arrow jobbkeze, Speedy heroinfüggő lesz).

mindezzel párhuzamosan a képregény meghódította a világot. kinőtte magát és folyamato-

san megújul a tabu-döntögető underground, a nyugati hatásra kialakult japán manga vissza-

hatott a képregények stílusára, egyre több adaptáció születik, hol filmre, hol filmről.

a képregényt – ahogy az elnevezés is mutatja – általában, mint a képzőművészet és irodalom

hátárán működő műfajt tartják számon. Ehhez képest míg egy elbeszélésben vagy költe-

ményben leírtakat magunk jelenítjük meg, itt a történet leképzett pillanatait kötjük össze.

működését tekintve tehát a képregényhez közelebb áll a mozgókép, a színművészet és a

dráma. A rokonságot jól mutatja a filmkészítés során a forgatókönyv után, a forgatás előtt

elkészülő storyboard, vagy képes forgatókönyv.

Egyetlen kivételt ismerek, vagyis olyan képregényt, amely olvasás közben regényhez ha-

sonlóan serkenti a befogadó képzeletét. Ez pedig a maus. art spiegelman édesapja holo-

kauszt-visszaemlékezéséből készíett képregényében az embereket állatokkal helyettesíti. az

egyébként antropomorf szereplőket fajtól függően egér- (zsidók), macska- (németek), disznó-

(lengyelek), vagy kutyafejjel (amerikaiak) ábrázolja. Ezzel a triviális megoldással egyszerre

könnyíti meg a befogadást és képez nyílvánvaló szakadékot a mű és a valóság közé. Nem

próbálja meg ábrázolni azt, amit ábrázolni lehetetlen, ehelyett meghagyja az olvasónak,

13

Elbeszélés

Egyformán mások

Portrék

A hitelesség kérdése

Miért a Nyugat?mert szereplői nagyszerűen kihegyezett karakterek egytől–egyig. a Nyugat alapvető kü-

lönbsége más művészeti csoportosulásokkal szemben, hogy nem egységes. „szerkesztőjé-

nek, osvát Ernőnek elve az volt, hogy semmi nem fontos, csak az, hogy az író tehetséges

legyen. (…) a Nyugat jelentősége nem is elméleti szempontjaiban, hanem munkatrásai írói

erejében és a számukra biztosított atmoszférában rejlik.” (szerb antal – magyar irodalom-

történet) Portréik is ezt a példátlan erőt közvetítik, még a tankönyvben sem kell összefir-

kálni őket.

amire ady leül az trónná válik, s unatkozva veti keresztül tekintetét rajtunk, babits tenye-

rében homlokával, gondterhelten néz bele az időbe, tóth Árpád törékeny vonásaiban is mél-

tóságteljes, kosztolányi illedelmesen köszönti az olvasót, mosolya pára-könnyű, karinthy

arcán gúnyos nevetés és súlyos szigorúság hadakozik, „Nem úgy van az” mondja minden

képen móricz sűrű söprűbajusza alól. a képregény szereplőit ilyen benyomásokra építet-

tem. sem bemutatnom, sem megszerettetnem nem kell őket, elég csak tovább rajzolnom az

olvasóban kialakult képet.

A munkában haladva, érdekes ellentmondásba keveredtem, ugyanis a figurák, vagy az őket

körülvevő világ hitelét gyengítette néhány általam megszerzett, de kevésbé köztudott infor-

máció. Például nem kis fejtörést okoztak a nevek. Hogy szólíthatták egymást a nyugatosok?

hogy befejezze a borzalmak körvonalait. a maus-nak így több köze van egy sűrűn illuszt-

rált regényhez, mint egy papírra leképzett filmnek.

Ehhez a hatáshoz elengedhetetlen a folyamatos narráció. a képregény azonban könnyen di-

daktikussá válik, ha tartalmát kétszer mondjuk el (leírva és képpel). Hozzám közelebb áll a

dráma motorja, ahol az olvasó – közelebbről – a képeken, a cselekményen és a dialógusokon

keresztül fejti fel a történetet, együtt haladva a szereplőkkel.

15

Gyökerük

Feltámadásuk

ady Endrét például becézték bandinak, kosztolányi Dezsőt pedig Didének, ez azonban

nem köztudott, könnyen megakaszthatja az olvasót. a valóság nem logikus, legalábbis bo-

nyolult és kusza. a befogadáshoz redukálásra van szükség, adyt egyszerűen úgy hívják,

hogy ady. Őt szólítják egyedül vezetéknevén, ezzel egy kis távolságot is sejtetve. Hasonló

kérdés, hogy míg kosztolányi szoros barátsága karinthyval köztudott, kevésbé ismert ady-

val szemben egész életén át tartó mély ellenszenve. Úgy építettem a történetet, hogy meg-

értéséhez és élvezetéhez ne legyen szükséges ismerni a nyugatosok személyes történelmét,

emellett viszont ne is mondjon azzal túlságosan ellent. Ha választás merült fel, a szereplőt

olyannak formáljam, amilyennek elképzeljük, vagy olyannak, amilyen „valójában” lehetett,

szándékoltan az előbbit vettem követendőnek. Hozzáteszem, az emberről még életében is

képtelenség megmondani „valójában” milyen, nemhogy az után. én pedig nem róluk mesé-

lek, hanem éppen általuk. azt a jól kitalált arculatot használom fel, ami még ma is lehetővé

teszi, hogy ismerjük a nyugatosokat, vagy ismerni véljük őket, még akkor is, ha egyébként

semmit sem tudunk róluk. mert nagyszerűen kihegyezett karakterek egytől–egyig.

Kik azok a zombik?a modern értelemben vett zombik a popkultúrához tartoznak, a szórakoztató irodalom, a

filmek és a képregények visszatérő szereplői. Eredetileg a vudu vallásban jelentek meg, mint

a nagy hatalmú varázsló által feltámasztott és bábként irányított halott. Valószínűleg egy

tetrodotoxinnal megmérgezett kiközösített ember, akit tetszhalottként temettek el, napok

múltán kiástak, majd rituálisan visszahoztak az élők közé. a méreg maradandó agykáro-

sodást okozott, így az eljárást követően könnyen rabmunkára fogták az immár lassú, csök-

kent felfogóképességű, öntudatlan áldozatot.

William Seabrook 1929-ben írt regényét, A varázsszigetet tekintik a zombik első megjelené-

sének a popkultrában. Ezután három évvel filmen a Fehér zombi című horrorban tűntek fel.

az igazi zombi-kultuszt azonban george a. Romero teremtette meg az 1968-as élőhalottak

éjszakájával. itt a zombik földből kikelő, tömegben vánszorgó halottak, akik emberhúsra

éheznek. Ekkor születnek meg a modern élőhalottak, a társadalom parancsra agyatlaul pusz-

tító és fogyasztó tagjainak hasonlataként. időben előre haladva színesedik a megjelenítés, a

történetekben itt-ott átírják Romero klasszikus antihőseit. sam Raimi gonosz halott (the

Evil Dead) trilógiájában a gonosz szelleme által megszálltak fenyegetnek, de a misztikust

gyakran felváltja a tudományos megközelítés, népszerű lesz a fertőző járvány, mint kiindu-

lás (pl: Resident Evil sorozat). szabályok alakulnak, mint hogy a veszélyes teremtmények

megállításához a fejet kell támadni, vagy hogy a zombik áldozatai zombiként térnek vissza,

17

és szabályokat lépnek át, pl. a Re-animátorban életrekelő hullák továbbra is beszélnek, a 28

nappal későbben pedig elődeiknél sokkal gyorsabbak és okosabbak.

a zombik mindvégig párhuzamban maradtak az egyéniséget súlyosan veszélyeztető arc-

talan tömeggel. a semmilyen értéket nem igénylő és nem képviselő, könnyen irányítható

többség ellenében a gondolkodó, szabad emberek kissebbsége áll fel, élükön – ideális eset-

ben – az értelmiséggel.

SzinopszisBabits Mihály születésnapjának előestéjén a New York Kávéházban egy kis ünneplésre egy-

be gyűlik a nyugatos „keménymag”. Ady Endre, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes és Koszto-

lányi Dezső köszönti fel barátját, majd hamarosan kiderül, hogy meglepetéssel is készültek.

a kávéházban foglalható „tükrös szalon”-nak keresztelt szobában egy műtorta várakozik,

melyből a tervek szerint egy toplesz táncosnő fog előbukkanni. a vélhetően az italtól ka-

tatón adyt az asztalnál hagyva, hőseink izgatottan ülnek be a szalonba. arra azonban

egyikük sem számít, hogy a kávéház egy ezer éves pogány temetőre épült. Pedig sajnos így

van, a meglepetés-táncosnő jóval csúnyább és vérszomjasabb a vártnál, sőt, a szempillantás

alatt élőhalottá változott vendégek is babitsék életére törnek. tóth Árpád belehal a tortából

kivetülő zombinő támadásába, ahogy a nem-átalakult vendégek is áldozatul esnek az élő-

holtaknak. a megmaradt három irodalmár átverekedi magát a konyháig, hogy megmentse

katát, az elbűvölő pincérnőt, aki úgy tűnik, az egyetlen túlélő rajtuk kívül. miféle átok

sújtja a kávéházat? ki van a rémségek hátterében? miért változott át mindenki? Hőseink

miért nem? és vajon él-e még ady Endre?

az első fejezet, bevezető jellegű, sokáig nem is tűnnek fel benne zombik. a mesélésben

inspirációval szolgált többek között Robert Rodriguez és Quentin Tarantino filmes mun-

kássága. a történet innen további hat fejezeten keresztül bonyolódik egészen a lezárásig.

a fejezetekhez a hét főszereplő egy-egy kiemelkedő művének, vagy kötetének címét köl-

Jelentésük

Elkezdődik

Fejezetek

19

csönöztem: 1. tragédia (móricz zsigmond novellája, 1909), 2. béke és háború közt (babits

mihály verses kötete, 1913–1916), 3. a halottak élén (ady Endre verses kötete, 1918), 4. Ez az

én vérem (Juhász Gyula verses kötete, 1919), 5. Üzenet a palackban (Katinthy Frigyes verses

kötete, 1938), 6. számadás (kosztolányi Dezső verses kötete, 1935), 7. Hajnali szerenád (tóth

Árpád verses kötete, 1913)

Szereplőkahogy fentebb írtam, a tervezésnél a karaktereket akartam átmenteni. ugyan nagy kép-

anyag segítségével készítettem el a főszereplők portréit, a jellemrajz volt a döntő, részben

mindvégig fejből rajzoltam őket.

Általában egy félprofilnézetű ceruzarajzból indultam ki, ebből segédvonalakkal megrajzol-

tam az elforgatott fejeket. sokszor egy újabb nézetnél jöttem rá, az első kép hibáira, ilyen-

kor visszafelé is dolgoztam. Ez több időt vett igénybe, mint sejtettem, de hasznos volt az

elején szinkronizálni a különböző nézeteket. mikor a ceruzarajzokkal már meg voltam

elégedve, átrajzoltam őket a képregényhez is használt tűfilccel, ezeket beszkenneltem, majd

Photoshopban animált gIf-et készítettem belőlük. Ez ismét lényeges rosta volt, a forgatás-

kor előjöttek azok a kis eltérések is, amik a fejeket külön-külön nézve nem tűntek fel.

a képregény vázlatozása és véglegesítése közben is nagy hasznát vettem ezeknek a karak-

terlapoknak. Nagyban meggyorsították a tervezést, valamint elkerülhetővé tették, hogy

egy-egy kevésbé szokványos nézőpontot alkalmazó képkockán elrajzoljam főszereplőimet.

Persze az oldalakkal haladva, egyre kevesebbszer volt szükség efféle mankóra, a vége felé

már fejből is a lejegyzett arányokkal rajzoltam.

Kiindulás

Megrajzolás

Karakterlapok

21

Jellem

Karakter

Ady Endrea mesebeli ady ugyanúgy kiválik a körből, ahogy az eredeti. a többiek szót értenek, vicce-

lődnek, de legalábbis baráti viszonyban állnak. ady hűvös, kapcsolatai inkább a tiszteletre

épülnek. móriczhoz és babitshoz áll legközelebb, de velük se beszél többet, vagy ha mégis,

akkor magáról.

Viszonylag könnyű dolgom volt vele, jellegzetesen nagy, karikás szemeivel és biggyedő

békaszájával. Nagy, kerek fejet rajzoltam neki, a pincérnő joggal nevezheti „nagyfejűnek”.

Leeresztett szemhéjával arrogánsabb tekintetet szántam neki.

23

Jellem

Karakter

Babits MihályAdyn kívül mindenki Főnöknek hívja. Rendezett, kimért és szigorú. Az ő feladata lesz,

hogy cselekedjen, pont azért, mert tőle áll a legtávolabb. az Ember tragédiájának mintájára

mellé rendeltem egy nőt, katát, aki miatt muszáj lesz lejönnie az elefántcsont toronyból.

megőriztem kedvenc karakterjegyeit, a rusztikus krumpliorrot és az elálló füleket, de nagy

hangsúlyt kaptak arcának fekete tónusai (szemöldök, bajusz), amelyek nélkül túl kedves és

komikus ábrázata lenne. a megnyújtott hosszúkás fejforma még szikárabbá teszi.

25

Jellem

Karakter

Tóth ÁrpádFinoman szólva is rasszista szabály, de szabály, hogy a színesbőrű szereplő esik áldozatul el-

sőként. és mivel nem volt fekete nyugatos, behelyettesíthető szemüvegessel. tóth Árpádról

akaratlanul is a korai halál jut az ember eszébe, s alig találni róla olyan képet, amin elmúlt

harminc éves. Minden hősnek van egy jellemző kora, ő fiatal. Karinthy Kölyöknek becézi,

holott valójában nyolc évvel fiatalabb volt nála.

Felfelé álló fitos orrával nemcsak gyerekarcot, de magas homlokával, karakteres arccsontjá-

val és kerek szemüvegével együtt halálfejet is láttat. mindehhez szinte nem is kellett karikí-

roznom. szemöldökeivel és a szemek alatti kis karikákkal arca szorongóbb, aggodalmasabb.

27

Kosztolányi Dezsőkosztolányinak a visszafogott polgár szerepét szántam. Van ugyan véleménye a történések-

ről, de a többieket követi. szelid arcán – legyen bármennyire kétségbeejtő a helyzet – titok-

zatos távoli öröm bujkál.

Hajáról, orráról és csokornyakkendőjéről könnyen felismerhetővé válik, portréja mégis

nagy kihívást jelentett. boldogtalan, nevető szemeit és kifürkészhetetlen mosolyát vissza

akartam csempészni a redukált portréra. sok kísérlet után, meghagytam az egyszerű, fekete

szempárt, és a kívánt hatást az arc aszimmetriájával értem el.

Jellem

Karakter

29

Jellem

Karakter

Karinthy FrigyesHa van a történetben vicces fiú, akkor nyilván ő az. Fricire nagy szükség van, harsány je-

lenlétével jó viszonyítási alapot nyújt a többiek jelleméhez. Emellett elég kemény fickó is, ki

tudja miért, egy revolvert hord a lábszárán.

Vele volt a legnehezebb dolgom, Karinthy Frigyes szinte túl karakteres. Nagy homlok,

nagy, sötét szem alatti karikák, nagy görbe orr, nagy száj, nagy áll, nagy elálló fülek, min-

den nagy és jellemző ezen az arcon. Ráadásul profilból és szemből, mintha nem is ugyanaz

az ember lenne. akkor értem el jó eredményt, mikor túlzások helyett, a lehető leghűbben

ábrázoltam. karikáit tompítottam, hogy ne nézzen ki túl idősnek.

31

Jellem

Karakter

Kata, a pincérnőMinden történetbe kell lennie nőnek, legalábbis érdemes. Az első ötletem, a női figurára

kaffka margit volt, de nem éreztem volna helyénvalónak, hogy míg a többiek jellemét ki-

bontom, addig neki annyi legyen a szerepe, hogy nő. Emellett célom volt, hogy ő az alko-

tóéleten kívüli mindennapi életet testesítse meg. Így jött a képbe kata, a pincérnő, akibe

babits mihály fülig szerelmes.

Egyrészt a vékony, törékeny irodalmár mellé egy vaskosabb, belevaló teremtés illett, más-

részt nem akartam a mainstream képregények egysíkú férfimagazin-ideáljait ismételgetni.

Lehet, hogy egyszerűen ízlés kérdése volt, de kata végül csábító teltkarcsú kisasszony lett.

Arra jutottam, hogy a széles test tökéletesen nőies, ha finom arc és karcsú nyak párosul

hozzá. Plusz vonzerőt kölcsönöz a kulcscsonton található anyajegy is. a nyílt, de titokzatos

tekintetet a nagy szemekkel és a felhúzott szemöldökökkel értem el.

33

Formátum

Tükör

Paraméterek a füzet formátumaként egy szabvány könyvméretet választottam, a b5-t. Egyfelől az ilyen

szabványok gyártása gazdaságosabb, mert minimális nyesedék termelődik. másfelől, mivel

főszereplőim a Nyugat munkatársai, szándékosan közelítettem az irodalmi sajtó arcula-

tához. Prózát, lírát hordozó kiadványokra jellemző a rendezett, letisztult forma, hiszen a

tartalom megköveteli, hogy kényelmesen és hosszan olvasható legyen. az ilyet nevezzük

klasszikus stílusnak, célja a harmónia megteremtése. a képregény és nyomtatott médiabeli

testvére, a magazin idővel egyre jobban elrugaszkodtak ezektől a jól bevált megoldásoktól.

az általuk is képviselt modern stílus aszimetrikus, kifutó kompozíciókkal és a paraméterek

látványos kontrasztjával izgalomra, feszültségre törekszik.

a margókat megnöveltem (fent: 10 mm, lent: 11,5 mm, bent 6 mm, kint 10 mm), hogy a szok-

ványosnál levegősebb képregényoldalakat kapjak. a képkockák közti csatorna függőlegesen

3 mm, vízszintesen 2,8 mm (optikailag megegyező vastagságú). a csatornákat nem tágítot-

tam az átlagos képregényekhez képest, mert azzal lassítanám a történet folyását. olvasáskor

az ilyen szünetek adják, meg a cselekmény ritmusát ugyanúgy, ahogy például ugyanannyi

szöveg esetén is lényeges, hogy mennyire tölti ki a szövegbuborékot.

35

1. ceruzavázlat

2. ceruzavázlat

Végleges ceruzarajz

A ceruzától a printigmikor a hét fejezetből összeállt a történet, a karakterlapokkal egy időben elkészítettem

az első fejezet vázlatát. Ezek más számára kevéssé érthető, teljesen stilizált lapok voltak, a

nézeteket, kompozíciókat, oldalkiosztásokat jegyeztem le bennük.

Ezt követte a második, az előzőnél részletesebb, de még nem végleges ceruzarajz. Ennél

a fázisnál egy a4-es műanyag pauszt használtam. Nagyban megkönnyítette a tervezést,

ugyanis ez az anyag kibírja, hogy az egyik oldalán megrajzolt kockákat a másik oldalon

tetszés szerint változtatva letisztázzam, az előbbit leradírozzam, majd megint átrajzoljam,

ahányszor akarom. Ezeken a rajzokon már biztos helyen szerepeltek a figurák, az interak-

cióban lévő tárgyak és a szövegbuborékok. Ha egy oldalt befejeztem, beszkenneltem, aztán

számítógépen szükség szerint még igazítottam az arányokon (nem erősségem a tériség), és

beillesztettem a szövegbuborékokat, feliratokat. az adott oldal kinyomtatásával befejező-

dött a második fázis.

mivel nem oldalanként, hanem fázisonként haladtam, egyszerre rajzoltam meg a háttereket.

Hasonlóan ahhoz, ahogy egy karakter vonalai berögzültek, a háttereket is könnyebb volt

sorban megrajzolni, emellett kisebb esélyem volt a tévesztésre. a kész oldalt átvilágítóaszta-

lon még egyszer letisztáztam egy új lapra. Ez az utolsó ceruzás lap, amit már úgy véglegesí-

tettem, hogy az ez utáni átvilágításkor a tűfilccel elég legyen a vonalakat követni.

37

Kihúzott tusrajz

Kitöltés, szövegezés

A raszter

6 tónus

Használat

Kitöltésa fekete vonalakon és flekkeken kívül egy rasztert is alkalmazok, ami 15%-os szürkét ad ki.

a pontokból álló rácsminta a találkozásoknál egybeolvad a feketékkel, ellentétben a homo-

gén szürke foltokkal, amik könnyen bedöglsztenék a képeket.

a három eddigi tónuson kívül (fehér, szürke, fekete), kísérőszínnek behoztam egy erős nap-

sárgát (Pantone 109). Egyéb munkáim során is előszerettel használtam fekete-fehér grafiká-

hoz egy élénk harmadik színt, ez leggyakrabban a piros valamelyik árnyalata volt. a sárgát

a pirosnál sokkal indokoltabbnak találtam, a századfordulós kávéházhoz és a zombikhoz

(fények, aranyozott tárgyak, gonosz szemek stb.) Ötödikként a sárga alapú, fekete raszter-

háló nagyszerűen áthidalja a fekete és a világosabb tónusok (szürke, sárga) közti különbsé-

get. sokáig ez volt az összes kitöltés, de a végleges formát bemutató próbákon hiányosnak

bizonyult. utolsónak készítettem el, a kellemes drapp színt adó fehér alapon fekete és sárga

rasztert. ( k ö s z I m A r c I )

Ebből a hat tónusból épül fel a képregény. a nagy, egybefüggő feketék komorabb hangula-

tot kölcsöznek, a szürkét az előtérben lévő szereplőkön használtam (ruhák, árnyékok) ami

a nagyobb fehérekkel együtt jól kiemeli őket. a háttérhez használt vegyes raszter jól hozza

a századelő megsárgult fényképeinek hangulatát. tiszta sárgára csak kissebb felületeket

színeztem, lazítva vagy kiemelve azt.

a kihúzásnál egyetlen vonalvastagsággal mentem végig. az így kapott fekete-fehér tusrajzot

ismét számítógépre vittem, az előzőnél jóval magasabb minőségben (1200 dpI, bitmap), hogy

a vonalak szépek maradjanak.

Ekkor tudok utoljára igazítani apró részleteken. Ha ez megvolt, elsőként a feketékkel töl-

töm ki az oldalt, aztán a nyomtatáshoz lecsökkentett felbontásban és színmódban (300 dpI,

cmyk) elhelyeztem a többi tónust. itt kényelmesebb és gyorsabb volt egér helyett tablettel

dolgozni. Nem maradt más, mint a kiadványszerkesztő programba behívott képfájlt a mar-

gókhoz illeszteni és kitölteni a szövegbuborékokat. kész!

39

BetűkÁltalában a képregények szövegét ha nem kézzel írják, a műfajról elnevezett, a kézírást

utánzó comic betűk valamelyével szedik. az ilyen betűtípusok talpnélküli kapitálisokból

állnak, esetleg bővebbek egy félkövér metszéssel, amit az oldalakon egy-egy szó, vagy mon-

dat hangsúlyozásához használnak.

én ezzel szemben – a klasszikus forma kedvéért – egy új tervezésű barokk antikvát válasz-

tottam, a Livoryt (tervező: Hannes von Döhren és Livius Dietzel). Egyszerűen babits és

Kosztolányi szájából elképzelhetetlen volt egy firkált nagybetűs mondat. A kisméretű (8

pontos) Livory boldja jól működik az egyforma vonalvastagsággal (0,5 mm) megrajzolt koc-

kákkal, mivel kedves kézi jelleget hordoz magában.

Ezen kívül nem alkalmaztam számítógépes betűket, minden szöveg kézzel rajzolt ideértve

a borítón és a poszteren megjelenő feliratokat, vagy a képregényben megjelenő hangutánzó

szavakat. természetesen ezek közül sok olyan van, ahol kinyomtatott gépi szedést rajzol-

tam át, a lényeg az volt, hogy megtartsa a vonalas grafika egységét.

Képregény betűk

Livory

Feliratok

41

1. ceruzavázlat

43

2. ceruzavázlat

Végleges ceruzarajz

45

47

Kihúzott tusrajz

49

Feketével kitöltés

50

Jó murilesz Főnök.

Imádni fogod.

Nemhiszem

el.

Várjatok,Ady nem

jön?

Tőlekérdezd…

Majd én!

JösszAdy?

Nem?Te tudod.

Hogyan? Nemértem. Jaj,

igazán?

51

Kösz Ady, tevagy

a legjobb.

Frici…

Köszönöm a lelkes bemutatót, azt hiszem

értem a lényeget.

Akkor mehetnénk?

Hogyne!

Mi baja?

Gondolommásnapos

Inkább harmadnapos. Azt hallottam, már

tegnapelőtt ótaitt van.

hogy-hogy?

Kitöltés, szövegezés

a z e l s ő f e j e z e t : á r a 1 2 0 0 f o r i n tT R A G É D I A

C s e p e l l a O l i v é r

53

Borító

Embléma

Poszter

A képregényen kívülCsábított annak a lehetősége, hogy egészen más irányból megközelítve a témát, a képregény

világától teljesen eltérő stílusban készítsek borítót, de végül korrektebbnek tartottam, ha a

külső lap a beltartalmat tükrözi. a kopf alatt a kötet négy főszereplője látható, babitscsal az

élen. zombikat a borítón és a poszteren szándékosan nem jelenítettem meg, ahogy sokáig a

belső oldalakon sem láthatók.

A Nyugat címlapján kezdetektől szerepelt Beck Ö. Fülöp Mikes Kelement ábrázoló em-

lékérme, majd annak különböző átiratai. Ebből készítettem én is egy verziót a Nyugat és

a zombik emblémájaként, amin a fejet koponya váltja fel és kialszik a mécses. az első vál-

tozatokban még megtartottam az oldalán függő kardot, de mivel az eredeti érme ismerete

nélkül a későbi számok grafikáin sem felismerhető, és mivel nem tartottam fontos elemnek,

a kész emblémán elhagytam. Nem egy változatot használok, ugyanúgy átrajzolom minden

hordozóhoz (pl: poszter) mint a képregény kopfját

már régebben kitaláltam, hogy a sosorzaton egyenként fogom szerepeltetni a nyugatosokat,

egy-egy történetüket sejtető mondattal. a margókat, a csatornákat, a vonalvastagságot és a

raszterméretet, az arányokat megtartva nagyítottam fel a Poszterhez. a keretező kockákba

berajzolt ismétlődő cirádák megfelelnek a New York Kávéház díszes belső tereinek, így egy-

szerre idézik a képregényt és a századfordulós plakátok, nyomtatott reklámok körzetieit.

c s e p e l l a o l i v é r k é p r e g é n y e

szerelmes lesz

55

Irodalomjegyzékkertész sándor – szuperhősök magyarországon, akvarell bt. 1991

Roger sabin – Comic, Comix and graphic Novels, Phaidon Press 1995

scott mcmcloud – a képregény mestersége, Nyitott könyvműhely 2008

Suzanne West – Stílusgyakorlatok, UR kiadó 1999

szerb antal – magyar irodalomtörténet, magvető 1934

Linkgyűjteménymek.oszk.hu

hu.wikipedia.org

index.hu/kultur/cinematrix

57

KöszönömJuhász marci kitartását,

tudás-, könyv- és eszköztárát

gilicze gergő jó példáját

Felvidéki Miklós tapasztalatait

Juhász márk tanácsait

kiss istván korrektúráit

illés Csaba átvilágítóasztalát

Rebeka, Dorka, Pufi, Renátó,

Csabi, balázs, ismét gergő

és ismét marci modelkedését

anyám, apám, bátyám és Nővérem

sok mindenét, ami ide nem fér ki

Dia szerelmét, Dávid szerelmét

és minden barátom támogatását.

ba szakdolgozat

Documents