szÍnhÁzmŰvÉszet a xx. századi magyarországon · o 1865–1899 között 14 kőszínház...
TRANSCRIPT
o 1865–1899 között 14 kőszínház épültMagyarországon
o A 20. század első két évtizedében további 11.
o Az épületekben állandó és vándortársulatok játszottak.
o 1879-től 1949-ig „színikerületi rendszer”
o Szórakoztató színdarabok,
o Könnyed vígjátékok,
o Operettek
Bemutatók:
1899 - Feydeau: Osztrigás Mici
(Vígszínház)
1904 - Kacsóh Pongrác: János vitéz (Király Színház)
1907 – Lehár Ferenc: Víg özvegy (Király Színház)
1904 - Kacsóh Pongrác –János vitéz (Király Színház)
1907 - Lehár Ferenc: Víg özvegy
(Király Színház)
o 1875. okt. 15-én nyílt o Cél: a népszínmű és az operett
népszerűsítése
o Az épület Rákosi Jenő kezdeményezésére a főváros támogatásával, a Fellner és Helmer cég tervei alapján készült.
o Igazgatók: 1875–1881 - Rákosi Jenő 1881-1887 – Evva Lajos1897- 1904 – Porzsolt Kálmán1904-1906 - Vidor Pál1907-1908 - Máder Rezső
o Repertoár: Népszínművek, opererettek, látványos színművek
o Társulat:Blaha Lujza, Tamássy József, PálmayIlka, Hegyi Aranka, Küry Klára, Németh József.
o Az épületbe 1908 őszétől ideiglenes jelleggel a Nemzeti Színház költözött.
Rákosi Jenő Blaha Lujza Pálmay Ilka
o Minta: a berlini Freie Bühne
o Tagok: Bánóczi László, Lukács György,Benedek Marcell,Balázs Béla, Kodály Zoltán,Ábrányi Emil
o Rendező: Hevesi Sándor
o Díszlet, jelmezek –saját tervezés
o Színészek – amatőrök
o Helyszín – változó
o Első előadás: 1904. november 25-én a FővárosiLövölde (Rottenbiller utca 37) díszterme –Goethe: Testvérek
o A Társaság mutatta be Magyarországonelőször Strindberg: Az apa c. drámáját.
o Játékrendjén leggyakrabban : Molière, Musset,Ibsen, Hauptmann művei szerepeltek
Hevesi Sándor – író, műfordító, rendező, kritikus.
Népszínház épületében 1908 őszétől, az 1964-es lebontásáigműködött a Nemzeti Színház.
• Pályázatok az új Nemzeti Színházfelépítésére (1908, 1912)
• 1908 – új épület – Népszínház
• 1913 nyarán lebontották a régi színházat
• Műsorpolitika - népszínművek- történelmi drámák- sorozatok
• Rendezők
• Színészek
• Háborús évek
A polgári réteg számára - színvonalas
szórakozási lehetőséget nyújtani, meg kellett
teremteni az új a színpadi irodalmat
Műsorpolitika
o A század tízes éveiben fellépő polgári drámaíró-nemzedék (Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Szomory Dezső, Gábor Andor, Bíró Lajos) darabjai
o Zenés darabok
o Klasszikusok
Társulat
Rendezők- rendezés
A Vígszínház az 1910-es évek elejére a főváros
meghatározó kulturális intézményévé vált.
Gombaszögi Frida
Fedák Sári
Az Izabella (ma Hevesi Sándor) téren 1897.okt. 16-án nyílt, a Rákosi–Beöthy családvezetésével alapított színház.
o Relle István (1897–1898) és Beöthy László(1898–1900) vezetése alatt francia, angoldarabokat, látványos operetteket játszott.
o Leszkay András (1901–1907) vezetéseidején az új magyar és a bécsi operettotthona.
o 1907-től 1918-ig az igazgató Beöthy László
o Rendezők: Márkus László, Vajda László.
o Műsorát ekkor külföldi és magyar kortársdrámák és klasszikusok alkották(Rostand: A sasfiók, Shakespeare: Hamlet,Shaw: Warrenné mestersége, Ibsen: PeerGynt).
o 1903. nov. 6.-án nyitotta meg kapuita Beöthy László alapította színház aKirály u. 71. sz. alatti épületben.
o Az első bemutató HuszkaJenő Aranyvirág c. operettje volt, deaz igazi sikert Kacsóh Pongrác Jánosvitéze hozta meg, amelynekbemutatóját 1904. nov. 14-éntartották.
o A korszakban a Király SzínházBudapest legnépszerűbb éslegsikeresebb operettszínháza volt.
Kacsoh Pongrác: János vitéz. Király Színház, 1904. Medgyaszay Vilma (Iluska), Fedák Sári (Kukorica Jancsi)
o Feld Irén: Kamarajáték (1910-1912)
o Bárdos Artúr: Új Színpad (1912-1919)
o Medgyaszay Színház (1918-1919)
o Madách Színház (1918-1920)
Bárdos Artúr
Feld Irén
Medgyaszay VilmaGál Béla
o A 20. század elejétől akávéházakban, orfeumokban, aszállodák nagytermeibenkabarék működtek.
o 1894 -ben a nyílt meg a németnyelven játszó Somossy Orfeum.
o 1901 – Tarka Színpad
o 1907 - Cabaret Bonbonnière
o 1907 - Kedélyes Színház
o 1908 – Paradicsom Kabaré
o 1910 – Modern Színpad
o 1915 –Apolló Kabaré
o 1918 – Fasor Kabaré
o 1919 – Nagy Endre Színpada
Somossy Orfeum
Nagy Endre
o Hagyományok
o 1909 - Vitéz László Bábszínház
o 1917 – Magyar Bábszínház
o 1919 – Előadássorozat a Belvárosi Színházban – Balázs Béla művei
Rédey Tivadar: Bajazzó halála. Vitéz László bábszínháza, 1910–1914.
Muhits Sándor rajza.
o Bródy Sándor: A tanítónő –bemutató: 1908 – Vígszínház
o Bródy Sándor: A medikus –bemutató: 1911 - Vígszínház
Bródy Sándor: A tanítónő. Tőkés Anna és Jávor Pál (Vígszínház, 1934)
A korszak legsikeresebb színpadi szerzője
Vígszínház
o Liliom (1909)
o A testőr (1910)
o A hattyú (1920)
o Üvegcipő (1924)
Magyar Színház
o Játék a kastélyban (1926)
Molnár Ferenc: Liliom. Varsányi Irén és Csortos Gyula
(Vígszínház, 1909)
o A háború után sok kabaréalakult.
o 1919–1923 (pl. a DélutániKabaré, a Fekete Macska, aMagasiskola Kabaré).
o 1929–1932 (KomikusokKabaréja, a Talkie Kabaré).
o Az Erzsébet körúton 1908-tólműködött a Royal Orpheumnevű mulatóhely; ennek emeletihelyiségében hét évig aSörkabaré, és a Papagáj Kabaréjátszott. (1935-től Royal Színház,1940-től Royal Varieté Színház,1941-től Royal Revüszínház)
o A magyar operett-szerzők művei gyakran szerepeltek mind a fővárosi, mind a vidéki színházak műsorán.
Sikeres operettek:
o Fényes Szabolcs: Maya (1931)
o Eisemann Mihály : Egy csók és más semmi (1933), Én és a kisöcsém (1934), Fekete Péter (1943).
o Huszka Jenő 1942-ben komponálta a kor legnagyobb sikerű operettjét, a Mária főhadnagyot; címszerepét a Fővárosi Operettszínházban kétszázszor alakította Szeleczky Zita.
Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi.Honthy Hanna és Törzs Jenő
(Magyar Színház, 1933)
Huszka Jenő: Mária főhadnagy. Szeleczky Zita
(Fővárosi Operettszínház, 1942)
1918 – Andrássy úti Színház a Nemzeti Színház,illetve a Magyar Színház kamaraszínháza.
1918 - Belvárosi Színház. Igazgató: Bárdos ArtúrHeltai Jenő, Lengyel Menyhért,
1921 - Renaissance Színház. Igazgató: HarsányiZsolt, Bárdos Arthúr, főrendező: GóthSándor. Főként művészi színvonalúdrámákat (Ibsen, Shakespeare, Strindberg,Móricz Zsigmond műveit) mutattak be.
1929–Bethlen téri Színház. Az itt bemutatottkabarékban, bohózatokban, zenésvígjátékokban a korszak szinte mindenjelentős színésze fellépett (pl. CsortosGyula, Sulyok Mária, Fedák Sári, MályGerő).
Csortos GyulaBárdos Arthúr
Igazgatók:
o 1917–1922 - Ambrus Zoltán,
o 1922–1932 - Hevesi Sándor,
o 1933–1935 - Vojnovich Géza
o 1935 –1945 - Németh Antal
Repertoár:
o Klasszikusok: pl: Shakespeare, Moliere, Madách
o Kortárs szerzők: Herczeg Ferenc, Kállay Miklós, BókayJános, Csathó Kálmán
Színészek: Bajor Gizi, PágerAntal, Rózsahegyi Kálmán
Bókay János: Feleség. Bajor Gizi és Páger Antal (Nemzeti Színház, 1939)
Csathó Kálmán: Te csak pipálj, Ladányi.
Cs. Aczél Ilona és Rózsahegyi Kálmán
(Nemzeti Színház, 1927)
o Zömében magyar szerzők műveit tűzte műsorra
o Szerzők: Szép Ernő, Heltai Jenő, Szomory Dezső, Herczeg Ferenc Lengyel Menyhért , Molnár Ferenc
o Rendezők: Jób Dániel, Horváth Árpád
o Színészek: Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Gombaszögi Frida, Darvas Lili, Gaál Franciska, Lázár Mária, Dajka Margit, Ráday Imre, Somlay Artúr, Jávor Pál, Sulyok Mária
o Nyitás: 1940. november 29.
o Gerlóczy Gedeon tervei szerint építették
o gróf Károlyi István vállalkozásában kezdte meg működését
o Első igazgatója Földessy Géza
o Dramaturg: Staud Géza
o Madách könyvtár (15 kötet)
o A társulat
o Műsor: klasszikus darabok, kortárs világirodalmi művek és kortárs magyar drámák
Horváth Árpád a debreceni
Csokonai Színház élén
1936- 1939
o Műsorpolitikájával, színvonalas társulatával és ötletgazdag előadásaivalgyökeres fordulatot hozott
o törzsközönség kialakítására törekedett; ebben elsősorban a középiskolás és egyetemista korú ifjúságra számított
o Együttműködött a Csokonai Társasággal és az Ady Társasággal.
o Színházi szabadegyetemet szervezett.
o Klasszikusok, operáko Jeles színészek
Pécsi Nemzeti Színház
o Megnyitó 1942. október 29-én
o Németh Antal – Székely György
o Megnyitó előadás: Csongor és Tünde
o A két címszerepet Szörényi Éva és Pataky Jenő játszotta
o Műsorpolitika: klasszikusok, de zenés vígjátékok, operettek is –esetenként fővárosi színészek vendégszereplésével (Tamási Áron Csalóka szivárvány, Németh László Villámfénynél, ZilahyLajos Zenebohócok, Pirandello:IV. Henrik, Kodály Zoltán Háry János ).
o Rendezők: Németh Antal, Hont Ferenc
o Társulat: kiváló erők (PágerAntal, Neményi Lili, Jávor Pál, Dajka Margit)
o 1931 – 1939: Szegedi Szabadtéri Játékok
o Mindmáig a legsikeresebb magyar drámaíró
o Pályáját regényíróként kezdte
o Sikerének titka, hogy mindig pontosaneltalálta a korhangulatot, a nagyközönségigényeit.
o Történelmi darabjai: Ocskay brigadéros (1901,Vígszínház) Bizánc (1904, NemzetiSzínház), A fekete lovas (1919, NemzetiSzínház) A híd (1925, Nemzeti Színház).
o Vígjátékai: A Gyurkovics lányok, a századelején Bécsben, Londonban, Stockholmban, s1911-ben New Yorkban is játszották, az1924-es budapesti felújításon Bajor Gizi volt.
o Leghíresebb színdarabja A kék róka. 1917-benmutatta be a Vígszínház, ezután Bécsben,Berlinben, Rómában, Münchenben ésPárizsban is játszották, a NemzetiSzínházban 1926-ban és 1936-banfelújították; Cecile-t 228 estén át Bajor Gizijátszotta.
Herczeg Ferenc: Ocskaybrigadéros.
Vígszínház, 1901. Fenyvesi Emil
o Költő, színműíró
o Legsikeresebb darabja, a ma is gyakran játszott Lila ákác (1923, Reneszánsz Színház)
o Regény és drámaíróo A század eleje óta szinte
állandóan jelen van a magyarszínpadokon. Részben sajátdarabjaival, részbenoperettek szövegeivel,kuplékkal, kabarétréfákkalés számtalan francia darabfordítójaként is.
o A Tündérlaki lányok c.darabját (1914, Vígszínház)sokszor felújították, sjátszották Bécsben ésBerlinben is.
o A néma levente (1936) aleghíresebb darabja
o A két világháború közötti magyardrámairodalom egyik jelentősalakja
o Írt regényt, drámát, újságcikkeket.
o Tizenegy művét megfilmesítették.
o Pályája elején komédiákat írt.
o Drámái valamilyen szempontból azadott évben mindig aktuálisakvoltak.
o Drámái: Hazajáró lélek (1923,Nemzeti Színház) Süt a nap (1924,Nemzeti Színház) A szűz és agödölye (1937, Magyar Színház)
Zilahy Lajos: Hazajáró lélek. Bajor Gizi és Petheő Attila (Nemzeti Színház, 1938)
Regényeinek dramatizált
változatai
o Úri muri (1928, Vígszínház)
o Rokonok (1931, Nemzeti Színház)
o Kerek Ferkó (1931, Nemzeti Színház)
o Nem élhetek muzskikaszó nélkül (1941, Nemzeti Színház)
Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Gobbi Hilda, Tasnády Ilona, Vizvári Mariska
(Nemzeti Színház, 1941)
o Író, költő, drámaíró esztéta
o A század elejétől az 1930-asévek közepéig írta drámáit,amelyek csak nyomtatásbanjelentek meg, és csak az 1960–1970-es években fedezték fel aszínházak.
Drámái:
o Boldogtalanok (1914)o A lázadó (1919)o Catullus (1928), ao Negyedik Henrik király (1931),o A néma barát (1929–1932), o a Máli néni (1932–1933)
Füst Milán: Boldogtalanok(Madách Színház, 1963)
Füst Milán: IV. Henrik. Ajtay Andor ,Gábor Miklós (Madách Színház, 1964)
o A 20. századi magyarirodalom egyik legjelentősebbregényírója
o Munkássága valamennyi irodalmiműnemre kiterjedt(líra, dráma, epika)
o Műveit több nyelvreis lefordították.
Drámái:
o Vidéki történet (1938, Nemzeti Színház)
o Földindulás (1939, Belvárosi Színház)
o Végrendelet (1939, Belvárosi Színház)
Vidéki történet (1938, Nemzeti Színház)
Földindulás(1939, Belvárosi Színház)
Drámái:
o Énekes madár (Nemzeti Színház, 1939)
o Tündöklő Jeromos (Nemzeti Színház, 1939)
o Csalóka szivárvány (1942, Nemzeti Színház)
Énekes madár(Nemzeti Színház, 1939, Szeleczky Zita és Apáthy
Imre)
Tamási Áron: Csalóka szivárvány.
Mészáros Ági és Jávor Pál (Nemzeti Színház, 1942)
o Katona József: Bánk bán - Gertrudis - 1924.
o Zilahy Lajos: A házasságszédelgő - A színésznő - 1926.
o Ibsen: Kísértetek - Alvigné - 1927. márc. 5.
o
Szomory Dezső: A nagyasszony - Mária Terézia - 1927.
o Zilahy Lajos: A tábornok - A grófnő - 1928. nov. 9. -1931. j
o Csiky Gergely: A nagymama - Szerémy grófnő - új betanulás: 1931.
o Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde - Mirigy - 1932.
o Somogyvári Gyula: Kitagadottak - Zrínyi Ilona - 1933.
o Shakespeare: Téli rege - Paulina - 1933.
o Maugham: Körben - Lady Catherine Champion Cheney - 1934.
o Herczeg Ferenc: Aranyborjú - Grálné - 1940.
o Ibsen: Peer Gynt – Peer
o Ben Jonson: Volpone – Volpone
o Rostand: A sasfiók - Ferenc, a rechstadti herceg
o Shakespeare: Hamlet – Hamlet
o Shakespeare: III. Richard - III. Richard
o Goethe: Faust – Faust
o Shaw: Szent Johanna – Dauphin
o Ibsen: Vadkacsa - Gergers Werle
o O'Neill: Különös közjáték – Marsden
o Machiavelli: Mandragora – Nicia
o Molnár Ferenc: Játék a kastélyban – Almády
o Szép Ernő: Lila ákác - Csacsinszky
o Heltai Jenő: Néma levente - Agárdi Péter
o Gogol: Éjjeli menedékhely – Báró
o Bíró Lajos: Sárga liliom – Judit
o Csehov: Három nővér – Mása
o Csehov: Ványa bácsi – Vojnyickaja
o Dosztojevszkij: A félkegyelmű – Natasa
o García Lorca: Bernarda Alba háza - María Josefa
o Gorkij: Éjjeli menedékhely – Vaszilissza
o Ibsen: John Gabriel Borkman – Gunhild
o Maugham: A levél – Leslie
o Molnár Ferenc: Olympia – Olympia
o Molnár Ferenc: A farkas – Vilma
o Shaw: Pygmalion – Higginsné
o Tolsztoj: Az élő holttest - Maja
o Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy - Armand (1943, Nemzeti Színház)
o Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül - Balázs (1941, Nemzeti Színház)
o Illés Endre: Törtetők - Ádám (1941, Nemzeti Színház)
o Henrik Ibsen: Nóra - Rank doktor (1941, Nemzeti Színház)
o Henrik Ibsen: Peer Gynt - Peer (1941, Nemzeti Színház)
o Shakespeare: Rómeó és Júlia - Mercutio (1940, Nemzeti Színház)
o Herczeg Ferenc: Kék róka - Trill báró (1937, Nemzeti Színház)
o Shakespeare: Vízkereszt - Bolond (1936, Nemzeti Színház)
o Bródy Sándor: A tanítónő - ifj. Nagy (1934, Vígszínház)
o Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy - Armand (1933, Vígszínház)
o Brecht-Weill-Heltai: A koldus operája - Captn. Johnny (1930, Vígszínház)
o Shakespeare: Rómeó és Júlia - Paris (1928, Szegedi Városi Színház)
o Shakespeare: A makrancos hölgy - Pertuchio (1927, Szegedi Városi Színház)
o Lev Tolsztoj: Karenina Anna - Vronszkij (1926, Székesfehérvár)
o Mikszáth: Szent Péter esernyője - Vibra György (1924. Székesfehérvár)
o Móricz Zsigmond: Búzakalász - Tiba Pista (1924. Renaissance Színház)
o Felix Gondera: Hol a férjem? - Pierre (1923. február 16., RenaissanceSzínház)
o Harry M. Vernon-Haron Owen: A mandarin - Gregory (1922. dec. 22., Renaissance Színház)
o Bródy Sándor: A dada - Erzsébet (1917)
o Beaumarchais: Figaro házassága - Kerubin (1922)
o Shakespeare: A makrancos hölgy - Katalin (1923)
o Zilahy Lajos: Hazajáró lélek - A mérnök felesége (1923)
o Heltai Jenő: Masamód - Vilma (1924)
o Heltai Jenő: A néma levente - Zília (1936), majd (1945)
o Herczeg Ferenc: A kék róka - Cecile (1937)
o O'Neill: Amerikai Elektra - Lavinia (1937)
o Ibsen: Nóra - Nóra (1941)
o Dumas: A kaméliás hölgy - Gauthier Margit (1943), majd (1947)
o Tolsztoj-Volkov: Karenina Anna - Anna (1949)
o Gárdonyi Géza: Annuska - Annuska
o Ibsen: Peer Gynt - Solvejg
o Katona József: Bánk bán – Melinda
o Szilágyi László: Mária főhadnagy (265 előadás!) -Mária, Operettszínház
o Németh László: Villámfénynél - Sata
o Mikszáth-Harsányi: A Noszty fiú esete Tóth Marival - Tóth Mari
o Moliere: Tartuffe – Dorina
o Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt -mostohalány
o Shakespeare: Szentivánéji álom – Titánia
o Shakespeare: Rómeó és Júlia - Júlia
o Tamási Áron: Énekesmadár - Kismadár
o Vörösmarty: Csongor és Tünde - Ledér
o A történelmi és politikai fordulópont, 1945, a színházak játékrendjében is alapvető változást hozott.
o 1949 – a színházak államosítása – az állam tartja fenn a színházakat, fizeti a színészeket, de a központi ideológia alapján irányít.
o Repertoár:
- 1945-1948: nemzeti és világirodalmi
klasszikusok, orosz szerzők.
- 1949-1953: a kommunista ideológiát
tükröző sematikus darabok
- 1953-1956: szatírák, vígjátékok a
központi ideológia szellemében
Földes Mihály: Mélyszántás (Belvárosi Színház, 1950)
Háy Gyula: Az élet hídja (Nemzeti Színház, 1951)
1956 után másfajta színművek jelennek
meg a színpadokon, más felfogásban
Új drámaíró nemzedék:
o Darvas József, Dobozy Imre, Mesterházi Lajos – a korabeli politikai és társadalmi élet enyhe bírálata
o Mészöly Miklós, Kamondy László, Szabó Magda, Száraz György, Csurka István
o Németh László, Illyés Gyula, Örkény István
Rendezők:
o Ruszt József, Zsámbéki Gábor, Ascher
Tamás
Új színházak:
o 1957- Irodalmi Színpad
o 1959- Bartók Terem
o 1959-ben újították fel a Szegedi Szabadtéri Játékokat
o 1982 - Rock Színház
o 1982- Független Színpad
o 1988 – Karinthy SzínházÖrkény István: Tóték
(Thália Színház, 1967)
Élet-és pályakép
Színészekről:
o Jávor Pál
o Bajor Gizi
o Törőcsik Mari
o Latinovits Zoltán
o Sinkovits Imre
o Bessenyei György
o Ruttkay Éva
Rendezőkről:
o Hevesi Sándor
o Bárdos Artúr
o Ruszt József
o Zsámbéki Gábor
Az értékelés kritériumaio Időtartam 5-6 perc
o 2 -3 dia
o Szöveg és kép
o Lényegkiemelés
o A figyelem felkeltése
o Előadásmód
o Max. pontszám: 20 pont