9. SzemináriumINNOVÁCIÓ

2008. 11. 11.

http://vallgazd.blog.hu

• Véleményezendő témakörök előadásokon; meghirdetés: nov. 3., nov. 17., nov. 24., dec. 1. és dec. 8.

• Első a site-on: november 5. (szerda) 12-től, utolsó vélemény november 13. (csütörtök) 12 óra. Visszajelzés november 17-i előadáson.

• Figyelem: a vélemény kifejtése előtt regisztráció szükséges! Fenti site-on, jobb oldalon alul: Egyéb/IndaPass Regisztráció

Témakörök1. A verseny kényszeríti a vállalatokat az innovációra, hiszen aki

nem tud újabb és újabb termékkel és szolgáltatásokkal, „megoldásokkal” előállni, hamar elveszti piaci pozícióját. Sokan úgy tartják ugyanakkor, hogy a jelenlegi „fogyasztói társadalom” emberi és természeti zsákutca a történelem fejlődésében, és a piacok már ma is felesleges bőségben, sőt káros következményekkel kínálnak a fogyasztóknak javakat és szolgáltatásokat. Mi a véleménye erről az ellentmondásról?

2. Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen, tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)? Miért?

A véleményeket várjuk: november 5-13. közötthttp://vallgazd.blog.hu

• November 24. 15-20 oldalas házi dolgozat beadása!!!!

ZH-hoz

• Előző átlaga: 8,08 pont • Mostanié: 6,83 pont

• + előző órai prezi (Jenőék): 9,2 pont!!

Üzleti vállalkozásnak tekintjük, ha

• Önálló

• Profitorientált

• Kockázatot vállal

• Valóságos piacon működik

Szervezeti célok 4 legfőbb jellemzője

• Hierarchikusan strukturáltak

• Szervezeti és egyéni célok kölcsönösen erősítik egymást

• Szervezeti és egyéni célok összeegyeztethetők, kompatibilisek

• Létezik egy fölérendelt, szuperordinált cél

Egyéni vállalkozás előnyei

• Egyszerű alapítani, megszüntetni

• Áttekinthetőség

• Függetlenség

• Adózási kedvezmények

• Nincs nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség

Egyéni vállalkozás hátrányai

• Szerényebb nyereség

• Szerényebb forráshoz jutási lehetőségek

• Korlátlan felelősség

• Sokoldalú követelmény a vállalkozótól

• Korlátozott élettartam

Rt előnyei

• Korlátozott felelősség

• Széles körű tőkebevonási lehetőség

• Korlátlan élettartam

Rt hátrányai

• Nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség

• Alapítás és megszüntetés bonyolult és költséges

• adóhátrányok

Még amit sokan nem tudtak…

• Pozicionálás: a terméknek/szolgáltatásnak a versenytársakhoz való viszonyának meghatározása és a fogyasztókban való tudatosítása, kommunikálása

• SWOT: erősségek és gyengeségek belső környezet elemzésére, lehetőségek, veszélyek külső környezet elemzésére!!

• BCG-mátrixot és Porter versenystratégiáit nem kellene összekeverni!!!!

Az üzletági portfolió elemzése

Magas

Alacsony

Pia

ci n

öve

ked

és „Sztárok”

„Fejős-tehenek”„Kutyák”

„Kérdő-jelek”

Relatív piaci részesedés

MagasAlacsony

BCG Mátrix

VERSENYELŐNYALACSONY

KÖLTSÉG

DIFFERENCIÁLÓ(MEGKÜLÖNBÖZTET

Ő)

KÖLTSÉG-DIKTÁLÓ

KÖLTSÉGEKRE

FÓKUSZÁLÓ

MEGKÜLÖNBÖZTETŐFÓKUSZÁLÓ

SOK PIACI SZEGMENS

NÉHÁNY PIACI SZEGMENS

DIFFERENCIÁLÁS(EGYEDISÉG)

DIFFERENCIÁLÁS(EGYEDISÉG)

CÉLPIAC

Porter versenystratégiái

Visszajelzéseitek alapján…

Erősségek• Érdekes órák, sok érdekesség• Jó hangulat• Pihentetők (videók, ábrák, viccek)• Diák léte (honlapon fennléte)

• Interaktivitás• Feladatok• Emberközpontú, véleménynyilvánítási lehetőségek• Folyamatos tanulás

• Tegeződés, néven szólítás, közvetlen stílus, demokrácia, nyitottság…

Gyengeségek

• Zaj, sok beszéd, káosz (nagyon zavaró!!)• Hosszú a 2x80 perc• Sok számonkérés, folyamatosan kell csinálni

valamit

• Gyors slide-ok• „Nem figyelünk egymásra” !!!!!• „Szigorúság” (tényleg??????ezen meglepődtem)

Javaslatok• Több pluszpont lehetőség (szerintem szinte mindig van

valami plusz-feladat, lehetőség vagy szorgalmi)• Lányos témák – más témák (gondolkodom rajta…jogos!)• Több videó, több film (így is van elég, és sok idő elmegy

velük…)• Könnyebb zh (majd próbálkozom… )• A 3. Zh a könyv második részéből legyen (OK,nagyrészt,

de egy kérdés lesz előbbről is!!!)• Igaz-hamisok megoldása is szerepeljen a dián (OK, így lesz

)• Több csoportmunka (OK )

Igaz - Hamis• A marketing-mix a vállalat termék, ár és

kommunikációs politikáját, valamint az értékesítési utak politikáját foglalja magában.

• Az árpolitika célja, mindig az, hogy maximalizálja a cég árbevételét.

• A reklám személyes befolyásolás, erre példa a sok televíziós reklám, ami „közvetlenül megszólítja” az egyes fogyasztókat.

• Az eladásösztönzés elsősorban rövid távú hatású.

Igaz - Hamis• A marketing-mix a vállalat termék, ár és

kommunikációs politikáját, valamint az értékesítési utak politikáját foglalja magában. IGAZ

• Az árpolitika célja, mindig az, hogy maximalizálja a cég árbevételét. HAMIS (lehet még lefölözés, túlélés, nyereségmaximalizálás, forgalomnövelés…)

• A reklám személyes befolyásolás, erre példa a sok televíziós reklám, ami „közvetlenül megszólítja” az egyes fogyasztókat. HAMIS (reklám tömegszerű, személytelen)

• Az eladásösztönzés elsősorban rövid távú hatású. IGAZ

INNOVÁCIÓ

http://www.youtube.com/watch?v=nnemRUj9Idc&mode=related&search= http://youtube.com/watch?v=dKRzuoXukUg

http://www.youtube.com/watch?v=gQBFaVfBi9w  

Innováció-”történelem”• Schumpeter a 30-as években alkalmazta a

gazdaságra, mint a termelési tényezők újszerű kombinációja. Ez minden innováció fogalom kiindulópontja, bár egy egységesen elfogadott definíció nem létezik.

• A lényeg egy újdonság első alkalmazásba vétele, piaci bevezetése.

• Egy másik megfogalmazásban: „A fogyasztói igények és a műszaki lehetőségek újszerű, kreatív összekapcsolása.”

• Meg kell különböztetnünk a találmányt és az innovációt. Egy találmány még nem innováció, csak ha gazdasági alkalmazásba kerül.

J. Schumpeter

• Innováció típusai:– Új javak v. a meglévő javak új minősége– Új termelési v. kereskedelmi eljárás bevezetése– Új piac megnyitása– Új input beszerzési források meghódítása– Új szervezet létrehozása

A „mi” innováció fogalmunk

• A fogyasztói igények új, magasabb minőségi szinten történő kielégítése.

• Új termékkel-szolgáltatással

• Új technológiával

• Új szervezeti megoldással

AZ ÚJ MEGOLDÁSOK TÍPUSAIAZ ÚJ MEGOLDÁSOK TÍPUSAI

Újdonság- érték a vállalatszámára

Újdonságérték a piac számára

Alacsony

Alacsony

Magas

Magas

Technológiai innováció

Új eljárás régi problémára

Komplex megoldások Technológia és a piac egyszerre fejlődik

Termék differenciálás Minőséggel és változatokkal való versenyzés

Szerkezeti újítás Meglévő technológiák új kombinációjá

val új funkciók

MegoldásVan Nincs

Van

Nincs

1. 2.

3. 4.

III.

I.

II.

Felismert igény

AZ INNOVÁCIÓ TÍPUSAIAZ INNOVÁCIÓ TÍPUSAI

I. Piac vezette innovációII.

Technológia vezette

innovációIII.

Alapkutatás + véletlen

Az innovációt újdonságtartalom szerint

is osztályozhatjuk • Bázis (az első számítógép vagy TV)

• Fejlesztő (PC, vagy színes TV)

• Látszat (A termék lényegét nem érintő, a jobb eladhatóságot szolgáló fejlesztések, pl. kényelmesebb használat, egy új klaviatúra számítógéphez.)

PéldákKérdés: technológia vagy piacvezérelt innováció?

Újdonságérték a vállalat és a piac számára magas vagy alacsony?Bázis, fejlesztő vagy látszat innováció?

• Rendezvényszervező cégek válási-partykat szerveznek• Biometrikus azonosítás

– Munkaidő-nyilvántartásra– Lufthansa – beszállókártyák– bankautomaták

• Avatarok (virtuális modellek) beszédfelismerő szoftver kiegészítéseként, akik a folyó beszédet jelbeszéddé alakítják (IBM-fejlesztés)

• Roomba intelligens robotporszívó• 32 gigabájtos pendrive• Erkölcsvédő kóser mobil• Kuyatelefon (GPS és mobiltelefon egyben)• Svéd lakáskulcs, amely emlékszik arra, milyen helyzetben húzták ki a zárból (RFID

technológiával)• Ippi (tv-hez csatlakoztatható mobil, az üzenet a tv képernyőjén jelenik meg, nagyban, és

távirányíthatóval „léptethető”)• Gyalogosoknak szánt légzsák

Ötlet

Megvalósítás

Marketing

Beruházás

Kutatás-fejlesztés

Termelés

Értékesítés

AZ INNOVÁCIÓS LÁNCAZ INNOVÁCIÓS LÁNC

A termékinnováció folyamata

• Ötletgyűjtés• Ötletek kiértékelése• Termék tervezése • Első piaci tesztelés• Termékfejlesztés• Második piaci tesztelés• Termelés• Piaci bevezetés

Összegzés-tanulság

• Innováció nélkül a vállalat nem lehet versenyképes.

• Az innovációnak piacorientáltnak kell lennie.

• Nem csak új termékekre és technológiákra van szükség, de a vállalat minden területén (marketing, HR, logisztika, pénzügy, stratégia stb.) keresni kell az új módszereket, szükséges az állandó megújulás, beleértve a szervezeti megújulást is.

Ötlettől - sikerig

• Nagyszerű ötlet– Nagyszerű technológia

Piaci alkalmazás

Nagy üzleti lehetőség

Nagy vállalkozás

Nagy befektetési lehetőség

Nagy siker

Innováció motorjai lehetnek

• Nagyvállalatok: IT, gyógyszeripar, hadiipar főleg

• Vállalkozási készség, kockázatvállalási hajlandóság kockázati tőke társaságok

Innováció – K+F

• Az innovációt még a szakemberek is gyakran azonosítják a kutatás-fejlesztéssel, pedig a kettő korántsem ugyanaz.

• Az innovációs fejlesztések végén ugyanis - a K+F-től eltérően - egy versenyképes, a piacon eladható termék vagy szolgáltatás születik.

• K+F és nyereségesség között nincs kapcsolat• Innováció és nyereségesség között van

• A K+F az innováció egy összetevője, általában egy új termék, technológia

• A kitalálás, a találmány, az invenció addig nem fontos, amíg nincs eladva, nincs belőle üzleti siker!!!!

0,00,2

0,40,6

0,81,0

1,21,4

1,6IT és távközlési kiadás / GDP

Foglalkoztatottak a high-tech iparágakban

Állami K+F ráfordítás a GDP arányában

Foglalkoztatottak a high-techszolgáltatásokban

Diplomások aránya

Felnőttképzésben résztvevők aránya

Innovációs ráfordítások az árbevételarányában

Új TéT diplomások

Vállalati K+F ráfordítás a GDP arányában

EPO szabadalmak 1 millió lakosra

USPTO szabadalmak 1 millió lakosra

Induló kockázati tőke a GDP arányában

EU15 = 1

HU/EU15

Fontosabb K+F és innovációs mutatószámok az EU-15 átlagához

viszonyítva

Országok összehasonlítása - innovációs eredményjelző tanulmány

INPUT tényezők• Innováció motorja:

– Felsőfokú végzettségűek aránya– Természettudományos végzettségűek aránya– Élethossziglani tanulás

• Tudásteremtés: GDP hány %-át fordítja az ország K+F-re, és ebből mennyi kormányzati, mennyi vállalati ráfordítás

• A kis és középvállalkozások hány %-a hasznosítja az innovációkat

OUTPUT tényezők• High-tech iparágak aránya• Szabadalmak aránya

Alacsony teljes és vállalati K+F ráfordítás,

stagnáló K+F beruházás

Bruttó hazai K+F-ráfordítás a GDP százalékában (GERD) 2000 2001 2002 2003 2004 EU-25 1,86 1,89 1,90 1,90 1,86 EU-15 1,91 1,94 1,95 1,95 1,92 Magyarország 0,79 0,94 1,01 0,94 0,89 Bruttó vállalati K+F finanszírozás a GERD százalékában EU-25 55,2 55,3 55,0 54,3 .. EU-15 55,5 55,6 55,3 54,6 .. Magyarország 37,8 34,8 29,7 30,7 37,1

Forrás: Eurostat, EIS2005

A kutatási és innovációs aktivitás vállalatmérettől függetlenül alacsony

Az EIS 2005 felmérés szerint a magyar vállalkozásoknak: 4%-a stratégiai innovátor,6%-uk innovál időszakosan, 7%-uk technológiai innovációt, 6%-uk technológia átvételt valósít meg – 77%-uk viszont nem innovatív.Az innovációk döntő része a termékek megújításához

kötődik, csak négytizedük az eljárások korszerűsítéséhez.

K+F költség szektor és tevékenység szerint, 2005

01000020000300004000050000600007000080000

Fe

lsőo

ktat

ás

Kö

ltség

veté

sisz

erve

zet é

sin

tézm

ény

ei

Vál

lalk

ozá

s

mill

ió F

t Kísérleti fejlesztés

Alkalmazott kutatás

Alapkutatás

A közfinanszírozású kutatóhelyek tevékenysége nem hasznosítás-orientált

A K+F tevékenység típusai Alapkutatás:• olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új

ismeretek szerzése (tudásbővítés), a közvetlen felhasználás vagy alkalmazás szándéka nélkül (tiszta alapkutatás).

Alkalmazott kutatás:• új ismeretek megszerzése céljából végzett tudományos

tevékenység, amely konkrét probléma megoldására irányul.Kísérleti fejlesztés:• tudományos-műszaki ismeretek és gyakorlati tapasztalatok

hasznosítása új vagy lényegesen továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások, eszközök, módszerek és eljárások létrehozása érdekében.

Egyéb problémák• Egyenlőtlenségek a K+F és innováció ágazati és területi

megoszlásában • Szétaprózott kutatási és innovációs folyamatok, gyenge

együttműködés• Egyenlőtlen színvonalú K+F alapinfrastruktúra• Fejletlen tőkeprogramok• A K+F és innováció humán erőforrás feltételei korlátozottak: K+F

létszám a lakosságszámhoz viszonyítva mindössze fele az európai átlagnak. A kutató-bázis korösszetétele öregedik. A kutatási tevékenység elaprózott, 2005-ben 100 K+F szakemberre 144 kutatási-fejlesztési téma, a nemzetközi átlag tízszerese jutott.

• Külföldi agyelszívás

Magyarország számára perspektivikus, nagy potenciált rejtő területek K+F területén

• infokommunikáció • biotechnológia• élettudományok • nanotechnológia • anyagtudományok• környezeti technológiák• megújuló energiaforrások

A Mustang-storyA Mustang-story

"Találd fel magad. Szerezd meg a szükséges képesítést, de aztán, az ég szerelmére, csinálj valamit. Ne csak várd, hogy megtörténjenek a dolgok!"

Lido (Lee) Anthony IacoccaAmerikai iparszervező

Lee IacoccaLee Iacocca

• olasz bevándorlók fiaként 1924-ben született Allentownban (Pennsylvania), a középiskola után gépészmérnöki tanulmányokat folytatott, majd 1946-ban a Princetonon szerzett diplomát

• az egyetem után a Ford-nál kapott állás, bár Iacoccát mérnöknek vették fel, hamar kiderült róla hogy jobban ért az eladáshoz

• a vevőorientált hozzáállással és a potenciális vásárlók megszólításának új eszközeivel területi értékesítési képviselőként impozáns eredményeket realizált, 3 év múlva a piaci osztály vezetője lett, majd elismerésül II. Henry Ford alelnökké és termékigazgatóvá nevezte ki

Iacocca és a MustangIacocca és a Mustang

• ami I. Henry Fordnak a T-modell volt, az Iacoccának a Ford Mustang

• egy olyan sportkocsi kifejlesztését akarta, melyet a tervezett nagy szériaszámnak köszönhetően a középkategóriás családi autók árán lehetett értékesíteni

• a Mustang a tervezett 125 ezres évi darabszám helyett már a kibocsátás évében, 1964-ben, 400 ezer példányban talált vevőre

• ennek a páratlan sikernek köszönhetően Iacocca 1970-ben átvette a Ford elnöki hivatalának irányítását

• Newsweek és Time → sztár• évi 875.000 dolláros fizetésével 1973-ban Amerika

legjobban fizetett vezetőjének számított

Ford Mustang, 1965

Ford Mustang, 2005

Az innovációs lánc és a MustangAz innovációs lánc és a Mustang

Marketing

Beruházás

Kutatás-fejlesztés

Termelés

Értékesítés

Megvalósítás

Ötlet