A minőség és az akkreditáció új útjai a felsőoktatásban, 2010-2014

Bazsa György, a MAB előző elnöke

Educatio – Mérleg Budapest, 2013. október 10.

0. Az Educatio Mérleg-ek minőségügyi mérlegeI. Az akkreditáció és a minőségügy gyökerei és változatos

felfogása a felsőoktatásbanII. Az akkreditáció és a minőségügy kezdetei és

beágyazódása a magyar felsőoktatásbanIII. A dinamikus stabilitás évei felsőoktatásunk

minőségügyébenIV. Korszakváltás a magyar felsőoktatás minőségügyébenV. Új utak

0. Felsőoktatási minőségügy, akkreditáció az előző Mérlegekben

Év Minőség (szó)

Akkredi-táció (szó)

MAB bekezdés

Minőség fejezet

Tanulmány

1994 + + 4 sor SJ --- ---

1998 4+4 KT, TI --- --- --- ---

2002 + + 7 sor HI --- ---

2006 5 LA, 10 PI + 3+1+1

sor LA --- ---

2010 + + 8 sor KT

1,5 oldal HI ---

2014 + + + + +++

I. Az akkreditáció és a minőségügy gyökerei és filozófiái a felsőoktatásban

A felsőoktatás genetikusan minőségelvű – mutációk: tömegoktatás, üzleti for-profit működésUSA: verseny és piac van, így a minőség és dokumentálása a FOI-k érdeke, ezért működtetik. Az állam elismeri.Európa: késői követés, többnyire a FOI-k törvényi kötele- zettsége. Az állam befolyásolja. Bologna harmonizál.ENQA – önkéntes együttműködés. Közös platform: ESG.EQAR – „a QA államosítása”. Itt is az ESG a közös platform. Lassan a felsőoktatás is ráébred, szervezett minőségügy kell – társadalmi igény van a hiteles minőségre (akkred.). Versenyhelyzetekben (pályázatok, rangsorok) is segít.

II. Az akkreditáció és a minőségügy kezdetei és beágyazódása a magyar felsőoktatásban

A rendszerváltás után indult el: RTA írása a „20 éves a MAB”-ban. A kis FOI-k az állami gyámságból kiszabadulva hirtelen autonómiához jutottak, ennek veszélyei voltak, ezért a FO elitje kezdeményezett sok tekintetben (nem csak MAB-ot). A minőségre Kupa Mihály többletforrást adott.Kialakul a 3 szereplős minőségügy: Min. (minőségpolitika) – FOI (belső minőségbiztosítás) – MAB (külső QA). A kooperációk kezdetben jól alakultak, idővel gyengültek (végül a MAB a célkeresztbe került). Pedig ezek összhangja nélkül nincs jó eredmény. (QA projektek FOI/MAB nélkül.)

III. A dinamikus stabilitás évei felsőoktatásunk minőségügyében

Ágazati minőségpolitika: csak részben artikulált, a két Ftv. Jó alap volt. FO Minőségi-díj (nem eredményt díjaz, csak pályázati dokumentumot). MAB: ± OM: csak ++ döntés. FOI-k belső minőségbiztosítása: szervezet, szabályzat, működés – de még nem minőségkultúra (pl. KJF). Működésre koncentrál, nem az eredményre. Kell a hit: a szervezett minőségügy jobb minőséget eredményez.A legtöbb FOI komolyan vette az önértékelést, szinte komolyabban, mint a várható akkreditációs döntést.

MAB: a felsőoktatási szféra „legje”: stabilitás, szervezett-ség, átláthatóság, dokumentáltság (honlap, gyorslisták évkönyvek), nemzetköziség – vö. MRK, FTT, NBB, HÖOK, DOSZ, FDSZ – jó az ODT a MAB-bal együtt). (A kézilabdakapus funkció: milyen kézilabda lenne, ha a kapus nem lenne.)

Gondok: bemenet – folyamat – kimenet (eredmény: lásd gépkocsi).

Értékelés – hitelesítés – segítés aránya eltorzult. Erős kritikák. A kritériumokkal felsőoktatáspolitikát csinál, alakít: vitatják, de ez ezzel jár. Pl. személyi kritériumokat szab szakoknál, DI-knál, szakfelelőst, tanári zárószigorlatot kér. (A DI-t és a szakfelelőst változatlanul übereli a tanszéki struktúra.)

IV. Korszakváltás a magyar felsőoktatás minőségügyében

A 4 év (2010-2013) itt és most: 2+2 év – az Nftv. okozta korszakváltással (paradigma váltás): van folytonosság, de több fontos radikális különbözőség.Nftv: nincs minőségügyi fejezet – ez nem kimagyarázható! A FOI-knak nincs előírt kötelezettsége minőségügyben.Miért kellett a 11 hónapos mandátumlevágás? (Majd a tiszteletbeli elnökség megszüntetése.)Az ENQA tagság fenntartásának kulcsszerepe volt MAB lépésekben, levelezésekben, minisztériumi álláspontokban, az Nftv. nyáreleji módosításában.

Bazsa György, elnök

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság

MRK plénum Budapest

2012. február 2.

Korszakváltás a magyar felsőoktatás minőségügyében

Majd’ húsz éves minőségügyünk forrása az 1993-as (!) Ftv:1. A Kormány … meghatározza a felsőoktatás minőségpolitikai

követelményrendszerét.

2. A felsőoktatási intézmény Szabályzatában … meghatározza minőségbiztosítási rendszerét.

3. A MAB jogi személy, a magyar felsőoktatást szolgáló független szakmai testület, titkársága teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv.

4. A MAB működésének fedezetét az Országgyűlés az éves központi költségvetés keretében elkülönítetten biztosítja.

5. A MAB rendszeresen, de legalább nyolcévenként hitelesíti (akkreditálja) az egyes felsőoktatási intézményekben a képzés és a tudományos tevékenység minőségét.

6. A MAB jóváhagyja a doktori iskolák működését, …

7. A MAB véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat.

8. A MAB közvetlen kapcsolatban van az intézményekkel.

Az új korszakból kiszorított korábbi törvényelemek: 1. --- (nincs ágazati minőségpolitika)

2. --- (nem kötelező a FOI-kben a minőségbiztosítás)

3. A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő (de nem akkreditáló és nem független !!!) országos szakértői testület, (amiben nincs hallgatói és munkáltatói képviselet)

4. --- (nincs a MAB működésének garantált fedezete)

5. --- (nincs akkreditáció, sem 5, sem 8, sem X évenként) [lesz akkreditáció nélkül több külföldi hallgatónk? NCFMEA?]

6. doktori iskolák véleményezése (de a miniszter nincs kötve a MAB véleményéhez – szemben az Alaptörvénnyel)

7. a MAB véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat – az egyetlen változatlan (és közvetlen) elem

8. --- (nincs tovább közvetlen FO(i)–MAB kapcsolat) [OH!]

2013-ban (vissza)módosított korábbi törvényelemek: 1. --- (nincs ágazati minőségpolitika)

2. --- (indirekten ajánlott a FOI-kben a minőségbiztosítás: ESG)

3. A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő (de nem akkreditáló, csak szavakban független) országos szakértői testület, (amiben nincs hallgatói és munkáltatói képviselet) –

4. --- (nincs a MAB működésének garantált fedezete)

5. --- (nincs akkreditáció, sem 5, sem 8, sem X évenként) [lesz akkreditáció nélkül több külföldi hallgatónk? NCFMEA?]

6. doktori iskolák véleményezése (de a miniszter nincs kötve a MAB véleményéhez – szemben az Alaptörvénnyel)

7. a MAB véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat – az egyetlen változatlan (és közvetlen) elem

8. --- (nincs tovább közvetlen FO(i)–MAB kapcsolat) [OH!]

9. Megjelent az EMMI részletes törvényességi felügyeleti jogköre

EUA: Key principles of university quality assurancei. Primary responsibility for quality assurance lies with

universities themselves. The role of external quality evaluation is to review internal processes while respecting and promoting the primary responsibility of higher education institutions.

-------------------------------

„ENQA considers the autonomy of institutions and independence of quality assurance agencies within national HE systems as a necessary condition to ensure the full exercise of their responsibilities, notably with regard to the provision of accurate and consistent information to the general public.”

--------------------------------

A két felfogás összevetéséből az látszik: felsőoktatásunk távolodik Európától, a MAB pedig az ENQA tagságtól!

V. Új utak

Vissza kell térnünk a régi (európai) útra. European University Association, ENQA – QA projektek• A minőség elsődleges felelőse az intézmény.• Az intézményi stratégia része kell legyen a minőségügy.• Ehhez szükséges a vezetés érdemi, nem formális

elkötelezettsége. (Ne adja ki „bérbe” egy bizottságnak.)• Rendszeres tevékenység, nem eseti akciók kellenek.• A minőségügy nem l’art pour l’art tevékenység:

eredmény-, és ne folyamatcentrikus kell legyen.• Stakeholderek – hallgatók, munkáltatók – bevonása kell.

ESG

Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area

1. … a felsőoktatási intézmények belső minőség- biztosítása – azaz:

mit és hogyan tesz az intézmény?

2. … a felsőoktatás külső minőségbiztosítása – azaz:mit értékel az intézményben a

MAB?

3. … a külső minőségbiztosítási szervezetek – azaz:mit tesz és milyen a MAB?

„Szerzők”: ENQA, EUA, ESU, EURASHE

ESG1. rész: Európai sztenderdek és irányelvek az intéz- mények belső minőségbiztosítása számára

Mit és hogyan tesz az intézmény?

1.1 Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások1.2 Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése1.3 A hallgatók értékelése1.4 Az oktatók minőségének biztosítása1.5 Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások1.6 Belső információs rendszer1.7 Nyilvánosság

http://www.sefi.be/wp-content/abstracts2009/Andersson.pdf

Ftv.: 1 év

Ftv.: 5 év

EDUCATION COMMITTEE

QUALITY ASSURANCE HANDBOOK• …• Course design, approval, monitoring and review• Student feedback• Student complaints and appeals• External input• Quality enhancement in learning and teaching• Monitoring of teaching• …

http://www.admin.ox.ac.uk/epsc/handbook/

ESG2. rész: Európai sztenderdek és irányelvek a felső-

oktatás külső minőségbiztosítása számára

Mit értékel az intézményben MAB?

2.1 A belső minőségbiztosítási eljárások figyelembe vétele (az 1. rész értékelési módja)

2.2 A külső minőségbiztosítási eljárások kialakítása2.3 Döntési kritériumok2.4 A folyamatok megfelelése a célnak 2.5 Értékelési jelentések2.6 Követési eljárások2.7 Értékelési ciklusok2.8 Rendszerszintű elemzések

ESG3. rész: Európai sztenderdek a külső minőségbiztosítási szervezetek (ügynökségek) számára

Mit tesz és milyen a MAB?

3.1 A külső minőségbiztosítás folyamatai3.2 Hivatalos státusz3.3 Tevékenység3.4 Erőforrások3.5 Küldetésnyilatkozat3.6 Függetlenség3.7 Az ügynökségek által alkalmazott külső minőség- biztosítási kritériumok és eljárások3.8 Elszámoltathatóság

Új utak a minőségkultúra felé

Az (európai) utak azért vannak, hogy haladjunk rajtuk:• Ma a minisztérium gyakran beszél a minőségről, de érdemi

lépést – önként – alig tesz minőségügyben. (Top 200?)• Az intézmények többsége formálisan lépeget, szervezetük és

szabályaik vannak, a MAB pozitív (kényszer)hatással van rájuk. Hinniük és tenniük kellene a minőségfejlesztésben (bár ma az objektív körülmények nem kedveznek ennek).

• A MAB – önálló kezdeményezéseit vesztve, részben izolál- tan, csökkent hatáskörrel, bizonytalan anyagi háttérrel – kissé megdöccenve, de megy az úton. Stratégiája van hozzá.

A három szereplő csak együttesen tud eredményesen haladni a minőség útján – a minőségkultúra felé, ha van pénzük hozzá.