A természeti erőforrás-kvóta

Integráló eszközrendszer a környezeti, társadalmi és gazdasági problémák kezelésére

A növekvő világnépesség az erőforrások

korlátozott volta miatt nem eltartható. A jövő?

Megoldásra váró problémák: az éghajlatváltozás Az éghajlatváltozás számos

hatótényező együttes hatásának eredménye

Az ember általi hozzájárulás mértéke nem kiszámítható

A valószínűsíthető hozzájárulás: az ember által okozott ÜHG kibocsátás többlet; a természetes vegetációval való felszínborítottság degradációja; a biogeokémiai ciklusok és az élővilág mintázatainak átrendezése (nyelők kapacitásának csökkentése)

Az éghajlatváltozás éppen ezért nem kezelhető pusztán az ÜHG kibocsátás szabályozásán keresztül

A szabályozás környezeti átterheléseket szülhet (szénraktározás, biomassza)

A megoldásra váró problémák

A környezet eltartó-képességét meghaladó erőforrás felhasználás – többet használunk fel, mint amennyi megújul

Korlátozni kell a természeti erőforrás felhasználást

Logikája az input oldali szabályozás

Eszköze a természeti erőforrás kvóta

Miért kell csökkenteni a felhasználást?

Ökológiai okokból már nem hozzáférhetők a fosszilis készletek – pl. éghajlatváltozás

A fosszilis tartalékok nagyobb része szén, a szénfelhasználás arányaiban nő a fosszilis források felhasználása

A megújulókkal történő helyettesítés hosszú időt vesz igénybe

750 ppm 2050-re napi 450 MW teljesítmény

550 ppm 2050-re 920 MW szükséges

A helyettesítés erőforrás-felhasználása jelentős (Strukturális fogság)

Miért kell csökkenteni a felhasználást Magyarországon? Külső

energiafüggőségünk mértéke kockázatos

A kisebb felhasználás helyettesítésére van nagyobb esély

Az energiafüggésre a legjobb válasz a felhasználás csökkentése (piac)

Földgáz 82% Olaj 86% Szén 40% import

Hazai tartalék 9, illetve 3 év

A megoldásra váró problémák

Olyan struktúrákba zártuk magunkat, (település, termelés és fogyasztás, szállítás) amelyek állandó magas energia-bevitelt igényelnek

A termelés és fogyasztás szerkezetének átalakítása az anyag és energiaszegény szerkezet irányába

Eszköze a természeti erőforrás-kvóta

A megoldásra váró probléma

A hasznokat privatizálják, a terheket társadalmasítják a haszonélvezők

A terhek társadalmasításának lehetőségét minimálisra kell csökkenteni

A természeti erőforrásokat megfelelően kell árazni

A megoldásra váró probléma

A növekedés hasznai egyenlőtlenül terülnek szét a társadalomban

A munkával szerzett jövedelem átrétegződik a munka nélkül szedett jövedelem irányába

Oka a pénz kamatozó természete

Megoldás a negatív, vagy nulla kamatozású pénz

A megoldásra váró probléma

A társadalom értékrendje az anyagiak megbecsülése irányába eltorzult

Alacsony szintű környezeti tudat

A természeti erőforrásokat korlátlannak véli és nem becsüli

A természeti erőforrások korlátosak, csak a megújulás mértékén állnak rendelkezésre

A megoldásra váró probléma

A szükségleteket kielégítő beruházásokat gátolja a kamatterhek kitermelésének szüksége

A környezetbe és társadalomba történő befektetések nem térülnek meg közvetlenül, ezért a hagyományos módon nem finanszírozhatók

Negatív vagy nulla kamatozású pénz

Visszatérülő alap létrehozása

Input oldali szabályozás

Az input oldali szabályozás lényege, hogy a bebocsátásokat szabályozza

Outputok az inputokból lesznek

A szűkített inputok a rendszert átalakítják

A szabályozók gazdaságiak

Output oldalon is szükség van szabályozásra, pl. toxicitás

A szabályozók jogiak

Mi a fosszilis erőforrás kvótarendszer?

A kvótarendszer célja, hogy abszolút értelemben csökkentse a fosszilis erőforrások felhasználását

Ennek érdekében évente csökkenő mértékű felhasználást irányoz elő a rendszer minden felhasználónak

A felhasználók kereskednek megtakarított jogaikkal

Ennek kapcsán kvóta-pénz keletkezik

Hogyan keletkezik a kvóta-pénz

Fogyasztási jogok megállapítása

Fogyasztási jogok és tényleges fogyasztás viszonya

fölösleg

hiány

elad

vásárol

kezelő

Kvóta-pénz

Kvóta

Hogyan állapítják meg a fogyasztási jogokat? A jogokat fogyasztói

csoportoknak osszák szét A fogyasztói csoportok

maguk osztják el a fogyasztási jogokat egymás között

A lakosság egy főre, családra, fogyasztói egységre megállapított fogyasztási jogokat kap

A. Egy főre egyenlően kiosztott kvóta: mindenki kap egy bizonyos fogyasztási jogot mindenféle energia-fogyasztására (gáz, üzemanyag, áram), és azzal gazdálkodik

B. Külön-külön kap fogyasztási jogokat az áramra, gázra, üzemanyag fogyasztásra

Hogyan szerezhetők fogyasztási jogok? Kiosztással A megtakarított

fogyasztási jogok megvásárlásával

Amennyiben elfogytak a fogyasztói jogok a kvóta-kezelő feláron bocsát ki a célkitűzést meghatározó fogyasztási jogot

Milyen a kvóta-pénz természete

A kvóta-pénz egy pénzhelyettesítő/vagy önálló deviza

Ha pénzhelyettesítő, akkor a fedezete a fel nem használt fogyasztási jogok eladásából keletkező forint

Ha deviza, akkor a fedezete a jövőbeni megtakarításokból származik

A kvóta-pénz nulla kamatozású

A kvóta-pénz forgását a megtakarítási kényszer generálja

A kvóta-pénz forintra váltható megfelelő illeték megfizetésével

Mire használható a kvóta-pénz?

A kvóta-pénz a környezettudatos termékek és szolgáltatások piacán váltható fogyasztásra

Költhető bármilyen energia megtakarítással járó beruházásra

Bármilyen, a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő áru, szolgáltatás vásárolható vele

Hitelezhető beruházásokhoz Adók megfizethetők vele

Visszatérülő alap létrehozása

A helyettesítés és az innováció érdekében kerül kialakításra

Nagy összegű kölcsönre van szükség a takarékossághoz és helyettesítéshez

Az alap a kvóták eladásából jöhet létre, alacsony fogyasztási céloknál a többlet fogyasztás fedezete megvásárolható

Az alap visszatérítendő, kamatmentes támogatást ad

Az alap kvótákkal, kvóta-pénzzel operál, hogy a kamatozó pénz kikerülhető legyen (pénzromlás, energia hordozók árdrágulása)

A visszafizetés kvótákkal történik

Milyen finanszírozási igénye van a visszatérülő alapnak? (Öko ZRt tanulmány)

2011-2020 között 2.1 Mrd Ft/PJ/év az energiahatékonyságra, 1.7 a megújulóra

Csökkentési igény 194.8, illetve 161.9 PJ 10 év alatt

Beruházási igény 4091.1 illetve 2752.6 Mrd forint 10 év alatt

Induló éves finanszírozási igény 2011-2015-ig 342.72 Mrd, 2016-2019 között 752.27 Mrd forint, mínusz a visszatérülés

2020-ban visszatérül 752 Mrd forint

Ez (350 Mrd/év) hitelpénzből finanszírozható, ennek nagy része számlapénz, ebből 7 milliárd forint évente készpénz, 10 év alatt 70 Mrd.

Gyengeségek

A rendszer megértéséhez komplex ismeretekre van szükség

Az elfogadását erős érdeklobbyk akadályozhatják

Bonyolult szabályozási módszereket igényel

A megvalósításnak, működésnek költségei vannak

Az átállás technikai előfeltételeket igényel

Ösztönöz a rendszer kijátszására

Erősségek

Más országoktól függetlenül is bevezethető

Fokozatosan alkalmazható Szociálisan igazságos, mert

a többlet fogyasztás megvehető, de ez a pénz (kvóta) a takarékosokat gyarapítja

Gazdaságélénkítő hatású Növeli az innovációt,

megszabja irányát A természeti erőforrás-

felhasználás csökkentésén keresztül kihat a környezeti terhelések egészére

Gazdaságélénkítő hatású: A keresleti oldalt támogatja

elsősorban Beruházási forrásokat teremt

a recesszióban A magas kamat nem gátolja

a beruházásokat, a beruházások a megtakarításokból visszatérülnek

Kialakul a fenntarthatósági feltételeknek megfelelő belső piac

Új foglalkoztatási területek jelennek meg